A változó nyelv

1. óra – szeptember 9.
„Mire jó a nyelvtörténet?”

o tételek, szóbeli vizsga, ajánlott olvasmányok meet streeten.

o A nyelv folyamatosan változik: időben pl. Halotti Beszéd, Pesti

Divatlap, Jókai Kódex.

o Ha elolvassuk a Halott Beszédet, nem vonhatjuk le azt a

következtetést, hogy ilyen volt a magyar nyelv akkor. Ugyanis az
akkori magyar nyelvnek csupán egy nyelvváltozatát olvashatjuk.
Nincs összehasonlítási alapunk, hiszen ez az első nyelvemlékünk.
Egy-egy nyelvemlék szinte soha az egész nyelvet tükrözi, csupán

1
 annak egy-egy nyelvváltozatát. Ezt szem előtt kell tartanunk,
amikor állításokat akarunk tenni az ómagyar korról.

o Második közhely: A nyelv rendszer.

o Azonban itt is vannak különbségek, hogy ki mit mond
nyelvrendszernek.
o Elméleti megközelítés: a nyelv zárt rendszer, öröklött, veleszületett
tulajdonság, melyet külső hatások lényegesen nem befolyásolnak.
Ezt vallják az elméleti nyelvészek. (pl. Nádasdy Ádám). Szokták
még ezt úgy is tekinteni, hogy a nyelvészet és nyelv matecizálása.
o Funkcionális megközelítés/nyelvszemlélet: „a nyelvben akkor
történik valami, ha magával a nyelvvel történik valami, és mikor
történik valami, ha használják a nyelvet.” Veleszületett képesség,
de a nyelvet beszélő ember használja és alakítja a nyelvet, s ezt az ő
gondolatai és környezete határozza meg. Tehát a nyelvnek nem
csak a saját belső mozgása van, hanem meg is változik, ha a nyelvet
használják beszélők. A nyelv tanulmányozása együtt kell, hogy
járjon azzal, hogy a beszélő mire használja a nyelvet, mi az ő
látásmódja.
o Innentől a funkcionális szemléletmód alapján fogjuk meghatározni,
hogy mi az a változó nyelv.
o Dimenzionális nyelvszemlélet: a tényezőket egyszerre veszi
figyelembe a nyelv vizsgálásánál.

2
o Harmadik közhely
o Mari Pei: a nyelv az érintkezés eszköze. A nyelvhasználat célja a jelentés,
hiszen ezekkel az eszközökkel jelentést hozunk létre, hogy közölhessünk.
o Közlés embertársainkkal: Mit? Hogyan? Miért?

o Mire jó a nyelvtörténet: mai nyelvi kérdések megértéséhez segíthet

nyelvünk múltjáról tudni.
o
o „Csak akkor szükséges, ha nyelvtörténettel szeretne foglalkozni. Azonban
az emberek többsége egyáltalán nem foglalkozik efféle kérdésekkel.”

3
o Még mindig finnugorok vagyunk?
o Te is úgy gondolod, hogy romlik a magyar nyelv?
o Borzasztóak egyes beszédmódok…

o beszédmód alapján ítéletek

o Mit válaszolnánk?

4
o médiák: magyar nyelvérzék alapján, analógia alapján (pizzapizzák),
mert jövevényszó, így beilleszti a meglévő szavak közé, s azok analógiája
szerint teszi többesszámba.
o nem jó: az a réteg, aki érdekérvényesítőbb, hangját hallatni tudó csoport
tudta, hogy a latin média szó már többesszámú szó. Így ez azt mutatja,
hogy aki nem tudja ezt, az műveletlen, hiszen nem tudja, hogy a média
többesszámú szó. Így a médiák stigmatizált szó lett. Legyen latin
egyesszám a magyar többesszám: médiumok. Azonban ez azért nem jó,
mert a magyar rendszerben ez nagyon idegen, szokatlan. Így a nyelvi
rendszer nem is igazán fogadta be. Valamint a médium szónak teljesen
más jelentése volt sokáig, hiszen a médium szónak az első jelentése a
spiritiszta, aki elhunytak és élők között közvetít. 2003-ban ez az
elsődleges jelentés, csak a harmadik a média-médium.
o elkerülési technikák: médiafelületek: ez is idegen a magyar rendszerben
o lassan alakuló megoldás: jelenleg a médium jelentéséről már inkább a
médiával kapcsolatosan beszélünk. A média az egyesszám, gyűjtőfogalma
az elvontabb fogalmaknak, s a médiumok és médium pedig ennek egy-
egy eszközét jelöli (pl. televízió).  a nyelvi változás kettős
beágyazottsága: a nyelvben zajló eseményeket meghatározza egyrészt a
nyelvi rendszer, (a nyelvi változás is kiindulhat a nyelvi rendszerből,
részben külső hatásokból is kiindulhat,) a nyelvi változás alakulása
részben a nyelvi rendszerből, részben a külső tényezőkből, nem nyelvi
tényezőkből áll össze, alakul ki.

5
o hölgyek: csipkés hölgy, aki vidéken él
o földön, kertben: nem olyan hölgy
o hölgy szó kérdése: kisebb prémes állat nőstényét jelentette eredetileg 
női név  előkelő, magasabb része a társadalomnak kaphatta ezt a nevet
 magasabb társadalmi csoportba tartozó nőre vonatkozó szó 
szocializmus, kommunizmus idején ez visszaszorult  utána ez
erőteljesen újra megjelent  a nő és asszony szó mintha már nem lenne
önmagánban udvarias, már túlleng, most már csak a hölgy megnevezést
találják megfelelőnek szinte az összes nőre, összes körülményben.

o akit csak a világ érdekli: gondolkodás és látásmód az összefüggések

felismerésének érdekében
o szakmában: miért?; a dolgoknak oka van, az okok összefügghetnek

6
o minden nyelvi jelenségnek oka van, ám ezek nem mindig kideríthetők
o minden mindennel összefügg: a nyelv esetében sok minden sok
mindennel összefügg, hiszen a nyelvi rendszer és nyelvhasználat
összefügg a nyelv sok szintén, meghatározhatják, hogy a nyelvi rendszer
hogyan alakulhat. Ez a fogalom fontos fogalma a kettős beágyazottságnak
és a dimenzionális nyelvszemléletnek.

7
o Hogyan is zajlik a nyelvi változás?
o nyelvi rendszeren belül történő változások: analógikus alapon ugyanolyan
alakúra változtatja az idegen szót. Belső nyelvi rendszerből fakadó
változás.
o ugyancsak a nyelvi rendszer felépése befolyásolta, hogy nem tudott
gyökeret verni a rendszerben a médiumok szó többesszámú alakjaként az
egyesszámú média szónak, hiszen a nyelvben erre még nem volt
precedens, példa.
o nyelvhasználatból fakadó változás: médiák – teljesen szabályos módon
létrejött alak, mégis stigmatizált szó lett belőle.
o nyelvi rendszer és nyelvhasználat egymásra hatásából halad tovább a
folyamat a jelentésváltozás felé: médium és média szó módosul az eredeti
jelentésekhez képest. De ezen átalakuláshoz a nyelvi rendszer és
nyelvhasználat együttes változása kellett.

8
o W. Labov: két szociolingvisztikai kutatást is végzett. Az egyiket egy
USA szigetén végezte, hangok centralizáltabb ejtését vizsgálta, így
beszéltek a sziget lakói. Összehasonlította a már meglévő amerikai
adataival.
o látszólagos időbeliség: történeti változásokat követéses vizsgálattal lehet
végrehajtani, tehát 50 évig követjük egy csoport nyelvhasználatát, újra és
újra visszatér, felteszi ugyanezeket a kérdéseket. A látszólagos idő ezt
könnyíti meg, ezt ugorja át. Fiatalok nyelvhasználatának vizsgálatával a
jelenlegi nyelvet vizsgálhatjuk, hiszen feltételezhetjük, hogy az idősek
nyelvezete régebbi nyelvet tükröz. Így fiatalokat és időseket vizsgálnak
ugyanazon a területen.
o Labov 5 kérdést tett fel:

9
 o adaptív funkció: az emberi evolúcióban mekkora szerepe volt annak,
hogy az ősök képesek voltak alkalmazkodni a megváltozott
környezethez.  van-e adaptív funkciója a nyelvi változásnak? tehát
megváltozik-e a nyelv azért, hogy alkalmazkodni tudjunk?
o kísérlet eredménye: (alanyok – ott születtek, ott is élnek; ott születtek,
de közben elköltöztek; nem ott születtek, de végül ott telepedtek le.)
Erősen centralizáltan ejtik, főleg a fiatalok az első kategóriában, akik
elköltöztek, leszoktak, akik visszaköltöztek, centralizáltan ejtették, de
akik csak odavándorolta, azok is centralizáltan ejtették.
o Az derült, hogy a nyelvi evolúciónak van adaptív funkciója. Ez egy
közösségi érték azon a területen, tehát a bennszülött emberek
használták a centralizált hangot, tehát akik oda akartak tartozni a
közösséghez, ezt a hangot használták.
o Magyarország: Erdélyből áttelepült Magyarországon letelepült fiú: a
ajtó, a kalap – ez nem tetszik, de egy év múlva már ennek ellenére ő is
használta.

o a közösséghez való tartozási vágy mindegyikőnkben erős

o azt a nyelvhasználatát vesszük át, amit az adott közösség használ
o tehát a nyelvi változás nem a nyelvi rendszerre korlátozódó autonóm
mozgás, hanem az emberi viselkedés aspektusaira adott bonyolult válasz
o nem autonóm: külső és belső tényezők egyaránt működnek

10
o beszédalkalmazkodás: a ajtó, magasabb presztízsű nyelvhasználathoz
alkalmazkodik
o bizonyos jelenségeknek van presztízsváltozata, van stigmatizált változata
(meglátjuk-meglássuk)
o rejtett presztízs: egy adott közösséghez való tartozás erősebb, mint
nagyobb közösségekhez való tartozás. pl. suk-sükölés. Azonban van, aki
büszkén suk-süköl, nem csak ott, ahol ez természtes jelenség, pl.
szülőfalujában.

11
 A változó nyelv
2.óra – szeptember 16.
„Nyelvi változás – összefüggések, kapcsolatok”

o I. a nyelvi rendszer egyes tagjai, elemek között: a hangok esetében a zárt

rendszerben érvényesülnek külső hatások, ám ez nem jellemző, hogy
drámai hatások állnának be külső tényezők hatására. Ebben a rendszerben
szoros kapcsolat van az elemek között, ha változás áll be, akkor a rendszer
egy részén vagy az egész rendszeren keresztül fut, hiszen erősen hatnak
egymásra.
o kapcsolat a nyelv egyes szintjei között: hangváltozások hogyan
alakultak ki a tőtípusok.
o II. a beszédalkalmazkodás jelensége – közösséghez tartozás vágya a
mikroközösségben
o III. jelen és múlt közötti kapcsolódások megfigyelése több vonatkozásban

12
o a jelenben itt él a múlt, hiszen a régi és új alak együttléte. pl.
o W. Labov: A múlt is értelmezhetetlen sok pontján a jelenben zajló nyelvi
folyamatok ismerete nélkül és a jelenben zajló folyamatok okainak
feltárása és ismerete nélkül. Ez is W. Labov nevéhez fűződik, ő használta
először ezt a fogalmat.
o azonosság/egyöntetűség elve: azok a tanulságok, amelyeket szinkron
nyelv tanulmányozásakor levonhatunk, hogy a múltbeli nyelvi
változásoknál is hasonló okok állhatnak. A jelen nyelvi jelenségek és a
múltbeli nyelvi jelenségek tanulmányozása nem lehet meg egymás nélkül.

13
o Nádasdy: „Okosságai…”
o Indokolatlanságainkat: mi az ai a szóban?
o szegmentáljuk a szót: ok-o-s-ság-a-i vagy ok-o-s-ság-ai?
o mi az a az i birtoktöbbesítő jel előtt? a) E/3 birt.sz. jel(rag)? nem, hiszen
okosságaim: a birtk.személyjel előtt ott maradt. b)kötőhang? c)?

o Indokolatlanul Betoldott Magánhangzó

o birtoktöbbesítő jel és előtte lévő mgh. nyelvtörténete:

14
o nem kötőhang
o okossági: más szófajú, hiszen melléknév, DE okossági mn.vs okossági
fn.egybeesése egy homonímia, egy véletlenszerű alaki egybeesés
o a homonímia zavaró-e? Akkor tud nyelvi változást előidézni, ha zavaró a
kommunikációban.
o okossági vs okossági nem zavaró, hiszen már nemigen fordul elő a mai
beszédben, de a múltban sem lehetett túl zavaró, hiszen a mondatból
kiderült, melyik okossági szót használta a beszélő.
o ai/ei: ez a helyes szegmentálás, mert a homonímiát akarták megszűntetni.
De nem ezt a homonímiát.

o zavaró lehet, ha egy birtok és több birtok kifejezése néz ki pont ugyanúgy,
ha egy van valamiből, vagy több. pl. az ő heji = az ő helye; az ő heji = az
ő helyei.
o a régiségben gyakori eset volt ez, hogy egy birtokra utalt a szó: ítéletit:
ítéletét. Az úrnak ítéleti: ítéletei – több birtok.
o tehát eredetileg különböző funkciójú toldalékok esnek egybe.
o ezt hosszú távon úgy érezték a beszélők, hogy ezt ki kell küszöbölni.
o HB: feleim, barátim: itt még egybeesett. Tehát a fordítás idején ez még
ingadozó állapotban volt, de homonímia kiküszöbölésére való törekvés
folyamata már elindult.
o tehát az ai nem esetleges, mindig van ok ezekre a jelenségekre, csak nem
mindig deríthetők ki az okok.

15
o korszakolás: miért, hogyan.
o az egyes korszakokról mit tudunk kiemelni.
o nagyjából 5 korszakot tartunk számon
o Újabb magyar kor egy újabban toldott kor, hiszen az 1772-2020 időszakot
muszáj szétbontani
o Mikor kezdődik a magyar nyelv története? ugor alapnyelvet beszélő
nagyobb csoportból kiszálltak azok az emberek, akik a később magyarul
beszélő, kárpát medencébe vándorló ősök voltak. Ám újabb őstörténeti
kutatások szerint 1000 évvel korábban is megtörtént már ez. A
honfoglalás egyezményes időpontjáig tart. Minimum 2000 éves időszak,
újabb kutatásokat figyelembe véve 3000 év. Belső korszakhatárok: korai
ősmagyar kor, kései ősmagyar kor.
o II. a mohácsi csatával bezárólag. Belső korszakhatár itt is.
o III. felvilágosodás egyezményes időtartamáig tart
o IV. 1920-ig
o V. napjainkig – belső korszakhatár a szocializmus végéhez, 1990-hez?
Magyarság életében szinte műveltségváltás történt, tapasztalhatóan
látványos változásokat hozott a nyelv életébe.

16
o tudományos okokból: jelentős történeti eseményekhez kapcsolódnak, ami
jelentős hatással bírtak a nyelvre. Történelmi, művelődéstörténeti
(pl.szellemi irányzatnak) fellépése. Konkrét nagy hatást keresünk
ilyenkor!

o műveltségváltás: történelmi eseményekhez kapcsolódik. A

műveltségváltás általában nagy hatással van a nyelvre. A közösség
nyelvében politikai, gazdasági, kulturális, ideológiai vonatkozásban
aránylag egyidejűleg gyökeres változás jön létre. pl.: honfoglalás.

17
 (Pogány vallásról keresztény vallásra.) Az adott nyelv rendszerében és
nyelvhasználatában nagy változás.
o Nem ilyen hatalmas változás a nyelvben, hanem a mindennapi életre van
nagy hatással: pl. mohácsi vész, nem járt gyökeres ideológiai és
életformai változással, és nem tért át a magyarság más államformára.
Életkörülmények egyéb vonatkozásaiban változás állt be, ami hatással
volt a nyelvre.
o találkozás eszmerendszerrel: nem traumatikus változás esetén, hanem
kedvezőtlen állapottal, pl. abszolutizmussal, németesítésére való
törekvéssel függött össze. Arra ösztökélte a magyarokat, hogy valamit
kezdjenek a magyar nyelvvel.
o jelentős történelmi események: olyan kontaktus nyelvvel való találkozás
pl. de ez csak velejáró, járulékos elem, viszont nem szokott létrehozni
korszakhatárt, viszont a nyelvre nagy hatással lehet. pl.: trianoni
békeszerződés.

o középmagyar új eszmerendszere: reformkor, kontaktus nyelv: török nyelv

18
o alánokkal való találkozás: ebből az időből származik az eredetmonda.
Alán eredetű a vért, híd, asszony szavak. Alánok leszármazottjai
Oszénban élnek, kert, részeg, tölgy szavakat magyaroktól vették át.
o 9. században az őshazában, Etelközben letelepszenek a magyarok.
Onogur-bolgár terület, majd ez felbomlott. Onoguroknak kezdték el
nevezni a magyarokat, hiszen ők is ezen a területen éltek, amit ők
Etelköznek neveztek Ungarn, …

19
o legradikálisabb: nomád népnél egyedülálló műveltségváltás, ám a nyelve
megmarad. Lenyűgöző, hogy a félnomád, pogány nép be tud illeszkedni
Európában, de a nyelvét is meg tudta őrizni.
o deák: az ember, aki olvasni és írni tud; és a nyelvet, amin tud írni és
olvasni, tehát a latint. Tehát aki tudott írni, az tudott latinul is.
o magyarul is: világiaknak szükséglet oklevelekhez és területhatárokhoz,
hiszen a területi megnevezést magyarul kellett. A miséknek magyarul
igyekeztek elmondai, szóban kellett fordítaniuk. A magyar nyelv olyan
használata alakult ki így az egyházakon keresztül, ami a latinról való
fordított emelkedett magyar nyelvet tükrözi.
o Rendeknél: magyar olvasmányszükségletek apácáknak és kolostori
iskoláknak. Majd a falubéli plébániai iskoláknak is szüksége volt ezekre.

20
 A változó nyelv
2.óra – szeptember 23.
„Nyelvi változás – összefüggések, kapcsolatok”- folytatás

o mohácsi csata  ország három részre szakadása  150 éves török uralom
következménye: magyarok meghaltak, bujdostak, elvándoroltak,
elmenekültek  hatalmas területek lakatlanok a kivándorlás
következtében
o törökök elmenése után: betelepülések
o nyelvi egységesülés indult meg a kitelepülések és betelepülések,
kényszerű népmozgások voltak
o azonban ennek az ellentéte, a nyelvi elkülönülés is jelen volt, hiszen nagy
országrész kihalttá válik, kommunikációs kontaktus nem volt meg
közöttük, mint ami békésebb időkben meglenne
o reformáció: magával hozza az anyanyelvi prédikálás széles körű
elterjedtségét: HB-ben a papok egy részében magyarul beszéltek a
híveknek.
o az iskolai oktatásban sokan részesüljenek, itt fontos legyen az anyanyelvi
oktatás (de ugyanúgy fontos maradt a latin nyelv).
o könyvnyomtatás: hogy sokakhoz juttassák el a Bibliát, első teljes magyar
bibliafordítás

21
o minél több fordítás, minél több színtéren használni lehessen a magyar
nyelvet
o az írásbeliség nyelve magyar, az írásbeliség elérhetősége egyre sokak
számára lehetséges, már magyar, vallás nyelve is magyar már 
o nyelvhasználati színtér (szociolingvisztikai fogalom): beszédhelyzet-
típusok, amik hasonló nyelvváltozatot eredményeznek. Színtér: virtuális,
elvi színtér, fizikai színtér, ahol hasonló nyelvváltozatot használunk.
Beszédhelyzet: adott kommunikációt befolyásoló tényezők összessége.
o a magyar nyelv egyre több nyelvhasználati színtéren használt, már nem
csak családon belül. Itt a középmagyar korban ebben jelentős változás
történik.

o felvilágosodás: eszmerendszere hoz el sok mindent a magyar kultúrába,

egyrészt az, hogy francia felvilágosodás munkáit lefordítsák magyarra 
kiderült, hogy a magyar szókészlet ezekhez a munkákhoz magyarra való
lefordításhoz nem elégséges
o az akkori történelmi helyzet: a magyar nyelv szerepe felértékelődött,
hiszen a nemzeti indentitás megélésére, kifejezésére nincs semmilyen más
eszköz, hiszen a magyar nyelv akkor nem volt önálló
o  nyelvújítás  nem csak szókészleti változások, hanem az írott
köznyelv is létrejön, s ekkor írják le, írásban rögzítik annak szabályait
o jelentősen megváltozik a viszony a nyelv változatai között, a beszélők
attitűdjében, hiszen a legnagyobb változás ezzel kapcsolatban itt történik,
hogy bizonyos nyelvváltozatokat elkezdtek lenézni, a nyelvjárások

22
 megbélyegzettsége itt válik legerősebbé (tehát már előtte is volt, de itt
jelentős), kiélesedett ellentét

o kései újmagyar kor: 1920-tól

o trianoni békeszerződés: nyelvi következménye, hogy magyar
anyanyelvűek milliói kétnyelvűségi helyzetbe esik. Ez a fogalom, helyzet
előtte sem volt idegen, de a mértéke idegen. Másrészt sok millió ember
számára egy másik nyelv volt használatban az új területeken, így
visszaszorultak nyelvi színterei. Hivatalokban más nyelvet kellett
használniuk.
o nyelvi elkülönülés, mert politikailag és földrajzilag is el voltak zárva
egymástól, s politikai fordulat kellett ahhoz (rendszerváltás), hogy ez
megszűnjön. A változások megmaradtak saját köreiken belül, nagyon
megváltozott a magyar nyelv addigra, nem volt kapcsolat, érintkezés az
elkerült területek és anyaország területeinek lakosai között, addig nem
volt lényegi, folyamatos kommunikáció
o a nyelvi egységesülés a korszak vége fele: tv, rádió megjelenéses
segítette, hiszen a magyar standard már könnyebben elérhető volt
o így ez a két folyamat egyszerre történt újra
o rendszervált. utáni időszak: újabb nyelvtörténeti korszak? mert
műveltségváltás történt
o a műveltségben jelentős fordulat, hiszen az angolszász nyelv beáramlott

23
o társadalmi változások: rendszerváltás jelentősen felgyorsította: fiatalok
nagyon gyors előtérbe kerülése  szleng, nyelvjárásokhoz való
viszonyulás, azok alakulása, standard akadálytalanul terjed a nyelvjárási
régiókra is  nyelvjárások visszaszorulása, kettősnyelvűség növekedése
(– standard + nyelvjárás), kialakul a regionális köznyelv jelensége: a
standardhez képest mutat nyelvjárási elemeket.
o csoportnyelvek számának jelentős megnövekedése: szakmák,
tevékenységek megsokszorosodása  csoportnyelvek hatása hatalmas a
standard nyelvre
o írott-beszélt nyelv: az írott és beszélt nyelv nagyon kezd egymásra
hasonlítani, kezd összemosódni. Technikai fejlődésnek köszönhetjük.

Miből és hogyan dolgozik a nyelvtörténész?

A nyelvtörténet forrásai és módszerei

o régi magyar nyelvkönyvek: tulajdonképpen nyelvemlékek, de más

jellegűek a nyelv szempontjából, mert a szerzők itt tervbe vették könyveik
elkészítését, tehát itt a könyvek már tervezett tudományos leírások,
kortárs beszélőktől, tudatosan foglalkoztak a nyelvvel, a nyelv
szerkezetével

24
o itt nem a magyar nyelv egy másik nyelvvel való rokonságát szeretnénk
bebizonyítani
o hanem ezt már biztosra véve múltbeli nyelvi eseményekre következtetünk
o ma élő rokon nyelveket hasonlít össze: nyelvtani szerkezetek, hangtani
megfelelések, szókészlet összevetése
o alapelve: ha megnézünk mai rokonnyelveket, és vannak közös elemek,
akkor feltételezhetjük, hogy régen megvannak a nyelvekben, azóta, mióta
ők valaha együtt éltek, és elválásukkor hozták magukkal, s ma is élnek a
nyelvekben

25
o honnan tudhatjuk? : eb szóhoz toldalék: ebEt, ebEk  nem előhang,
hanem ősi megőrzött tővéhangzó  eredetileg ebE volt, tehát ősi alakja
empe szó lehetett.
o Mi lehetett az alapalak? Mi ez a rokonnyelvekben?  a magyar nyelv
önálló életében vált az ebE eb szóvá.

o mp-ből magyar hangzóközi b hang lesz

o nálam vs tőlem: melyik a régebbik? tőlem nagyobb a használatos a
rokonnyelvekre, tehát ez a régebbik, alapnyelvre ez vezethető vissza

26
o olyan idegen nyelvek, mellyel a magyar nyelv közeli a kapcsolatban állt,
melynek az lett a következménye, hogy a magyar nyelv jövevényszavakat
vett át
o hogy az idegenszó beépülhessen, átalakuláson esik át – a mai magyar
szavak végén a szóvégi mgh eltűnik, a tővéghangzó eltűnik
(következtethetünk, hogy ezek a szláv szavak mikor kerülhettek be a
magyar nyelvbe – a tőhangzó eltűnése a 13. században játszódott le, tehát
ez a folyamat biztos, hogy lejátszódott ezeknél a szavaknál a 13. századig,
később ez a jelenség már nem történet a magyarban
o magyar szavakban nincs msh torlódás – a szó eleji msh feltorlódásának
feloldódása – főként ős és ómagyar korban – ez a tendencia egyre jobban
feloldódott már a középmagyar kortól, főleg az újabb magyar korban, pl.:
strand.

o pl. angol szavakat amikor átveszünk és vannak benne olyan hangok, amik
a magyarban nincsenek pl. loser AE, BE, magyar lúzer. Különbségek az r
hangok között, az intrusive r hangot mi hanghelyettesítjük a mi saját r
hangunkkal
o a történelem során ugyanezt csinálta a magyar nyelv, akkor is, ha nem
volt példa rá. Pl. magyar szavak végén nincs rövid o (video  videó), így
helyettesítettük más hanggal, pl. széno  széna a magyarban, mert az a
hangunk hasonlított a legjobban az o-hoz
o v  o – biztosan azért, mert nem volt nekik v hangjuk – azonban van, és
volt is az átvétel idején. Tehát az akkori magyar nyelvben nem ez a v volt.

27
 Mivel o-val helyettesíti a román, valószínűleg a magyarban is mgh volt
eredetileg. Két mgh nem állhatott a magyar v helyén, mert két mgh szó
elején nem volt lehetséges a magyar nyelvben, és hiátustöltő keletkezett
volna a két mgh között.
o tehát mássalhangzó állhatott ott, billabiális, mint az angol work w hangja.
o guba – eredetileg durva posztó ruha (népmesékből) – bekerült a közeli
szláv nyelvekbe, de annak mai jelentése eltér a mai mákos guba
jelentésétől. Tehát a magyar durva posztó ruha jelentés volt az eredeti
jelentés a magyarban is, azonban ez jelentésváltozáson esett át.

28
 A változó nyelv
4.óra – szeptember 30.
Miből és hogyan dolgozik a nyelvtörténész?
A nyelvtörténet forrásai és módszerei - folytatás

o a történetiség is: a mai nyelvalakokból lehet nyelvtörténeti

következtetéseket levonni
o belső rekonstrukció: szinkron szerkezeteket vizsgálunk, ezzel
rekonstruálni lehet grammatikai, hangtani stb. szabályokat
o hogyan működik ez a belső rekonstrukció a) vagy b) esetében?

29
o látszólag fittyet hánynak az illeszkedés szabályainak
o ősi eredetű szó, amiben eredetileg veláris i hang volt, nem a mai palatáris
i hang, ez a veláris i hang gyakori volt a magyarban az ősmagyarkorig, s
utána ezek palatalizálódtak, s eltűnt a veláris i. Azonban ez a veláris
mindig mély toldalékot vonzott, s bár a mgh megváltozott, a toldalékolás
megmaradt

o ami a nyelvjárásokban eltér a standardtől: archaikus kifejezések, tehát

amik megőrződtek a nyelvjárásokban, amik valaha megvoltak, de a
nyelvjárásokban megőrződtek

30
o hogyan maradhatnak meg ilyen régi alakok? a nyelvjárások máshogy
alakultak és fejlődtek, változtak: attól függött, hogy hol helyezkedik el
o bizonyos fejlődési fokokon esik át: nagyon archaikus/standardhez
közelít/neologizmus
o peremnyelvjárás: a nyelvterület szélein lévő nyelvjárások,
peremnyelvjárások, határain nagyban más nyelvjárás következik, vagy
más egy idegen nyelv. Ezekhez a területekhez későn érnek el a
változások, saját maguktól kiinduló változásaik is vannak, de azok nem
igazán jutnak el másokhoz
o nyelvjárássziget: nagyon messzire kell elvándorolni egy A nyelvjárási
közösség tagjainak, egy B nyelvjárási területre (magyar nyelvterület még
mindig!), ha kellőképpen számos, akkor generációkon át fenntarthatják
nyelvjárásukat, pl. a tömeges bukovinai székelyek nyelvjárása. Más
nyelvvel beszélők is körbevehetik őket, pl. moldvai csángók – pl. őket
románok
o ilyen alakok ezekben a nyelvjárásokban: nem illeszkedő testes toldalék
(nak,nek,hoz), fosztó képző rövid változatával pl. szagtal (szagtalan) 
gyanú arra, hogy ezek archaizmusok, tehát eredetileg nem is illeszkedtek
a toldalékok
o fosztóképző nyomán: ómagyar kortól összetett múlt idő a
peremnyelvjárásokon pl. ad vala, adott volt; elbeszélő múlt idő pl. látá,
mondá- gyanú arra, hogy hogyan jöhettek ezek a standardtől eltérő
alakok? a múltból?
o neologizmusok is lehetnek: standard állapothoz képest is egy új fejlemény
pl. ikes ragozás: olyan szavakat is ikes ragozással képeznek, amit sem a
standardben, sem más nyelvjárásban nem ragoznak így
o nyelvtörténet a nyelvjárásokban: az egyes fokozatok a nyelvjárási
változatokban fellelhetők pl. -,ly,j,l: kirá, királ, király, kiráj – az egész
változási sor, ami fellelhető a nyelvjárásokban, hogyan terjedt szét, hiszen
minél messzebbre terjed a gócponttól, annál régebben fellelhető a
nyelvben, régebbi jelenség

31
o másféle forrás a nyelvtörténetnek
o tendenciák: egy ilyen következtetés az, hogy egy hangsúlyos helyzetben
lévő eredetileg rövid hang hosszabbá változik pl. az eredetileg malna szó
ma: málna
o hasadás jelensége: konkréttól absztraktabb irányba változik a jelentés
általában

o eddig amiről szó volt: hogyan dolgozik a nyelvtörténész, ha nem áll

rendelkezésére forrás.

32
33
o ma megelőző idő kezdete: ez egyezményesen egy generációnyi időszak,
tehát 20-30-nyi év
o nyelvemlék a könyvnyomtatás után született szövegek is, még a 20.
századi szövegek is számíthatnak annak
o látszódik a szövegeken a változások menete: honfoglalás után, királyság
időszakában latin nyelvű okiratok, oklevelek születése: 1002-ben görög
nyelvben adománylevél, gammával jelölt hang eltűnt a
nyelvrendszerünkből; s így az 1109-es szántó szavunk már így hangzott:
zamtou – 100 évvel később újra a Veszprémi Apátság levelében, latin
nyelvű adománylevelében ugyanaz a szó diftongussal van leírva, ou
hogyan változott magánhangzóvá a gamma hang (dinftongus:
félhangzó + teljes értékű mgh)
o szavak szintjén is lehet adott korszak szókészletére következtetni – újabb
magyar kor szókészlete – 1959-es regény példája – nyelvemlékké vált
ezáltal

34
35
o OMS (Ómagyar Mária Siralom jééézusom) társszövegeinek segítségével
lehetett az OMS keletkezési idejére következtetni
o ortogr. és paleogr. (pl. milyen betűtípusokat használtak) változása,
koronkénti jellemzői
o a nyelvemlék tükrözte nyelvállapot: amit tudást összeszedtünk ezekből:
következtethetünk a keletkezési idejére, pl. halálnek (halálnak) – a
toldalék nem illeszkedik szisztematikusan  egy korai ómagyar kori
szöveg lehet.

o lokalizációja – helyhez kötése

36
o milyen nyelvterületen, nyelvjárási területen keletkezhetett, szerzője
milyen nyelvi/nyelvjárási háttérrel rendelkezhetett? ha tudjuk a szerzőt,
akkor mi az életútja? hol nőtt fel, hol járt?  milyen nyelvj. területeken
fordulhatott meg  mi a nyelvjárása, milyen nyelvjárási elemeket,
sajátosságokat tartalmaz műve  ez a szerző sajátossága, ha ezek
keverednek? – ezért fontos tudnunk a szerző életútját
o milyen nyelvterületen született? milyen nyelvjárások jellegzetességeit
mutatta, milyen nyelvi állapotot tükröz?

o idegen nyelvű közegbe beágyazódva magyar nyelvi elemeket, szavakat és

szerkezeteket találhatunk.
o Miért jöhettek létre ezek a szórványemlékek? – tulajdonnevek, földrajzi
nevek kerülnek be, mert azokat nem fordították; határjelölő funkciókat
jelölő közszavakat is benne hagytak a Tihanyi alapítólevélben, hiszen a
határjelölő helyeket magyarul jelölték. Vagy pl. perzsa íróhoz az újonnan
megismert magyar nép neve kerül be művébe, illetve annak
fejedelemneveit, méltóságneveit is leírja, pl.kündü – kende, gyula – ezek
megfelelői nem voltak meg saját nyelvében, nem tudta lefordítani ezeket

37
o türk: magyar nép megnevezésére használta
o Liutprand: az öldöklő magyar nép kiáltásai=húi,húi (húj, húj!)

o hiteles helyek is létrejöttek arra a királyi kancellárián kívül, hogy

hivatalos okiratokat, okleveleket hozzanak létre

38
o Anonymus Gestája 18. században fedezték fel
o Dubnici: első feljegyzett magyar nyelvű káromkodás, hadi szitkozódás

o néhány összefüggő mondat

o K. töredés és szalagjai: 3 összefüggő mondat  szövegemlék
o legkorábbiak: Árpád-kori, latin nyelvű anyakódexben vannak, melyek
bele lettek másolva, ezért nevezzük őket vendégszövegeknek
o mind a 4 latinból fordított, csak másolatban maradtak fenn, hiszen a HB
nyelvi állapota, s a szöveg között ellentmondás van, mert nagy
valószínűséggel korábbi lehet a magyar nyelvű szöveg, mint a kódex,
39
 hiszen évtizedekkel korábban létező magyar nyelvet tartalmaz. Korábban
létezett, s azt másolták be a kódexbe
o ha a másolatok keletkezési idejét megnézzük, akkor időben sokban eltér a
másolásuk ideje, de a nyelvi állapot, amit tükröznek eredetük, sokkal
közelebb állnak egymáshoz
o a Kön. töredék és szalagjai szöveg lehetett a legnagyobb terjedelmű (most
a HB-t tartjuk így számon), de ez a kódex elkerült Lengyelországba, s egy
könyv fedőlapjába lett bekötve, s csak csíkokra hasogatva került elő a
könyvgerincből
o Ezek maradtak fenn, de biztos, hogy sokkal több volt, s nem ezek voltak
az első próbálkozások, hogy magyarul írtak. Ezek elsősorban szóbeli
használatra készültek, erre több jel van a szövegben. Ezek mind
fordítások, azonban nagyon szabad fordítói megoldások, vagyis a fordító
szabadabban kezelhette a fordítást, mert beszédhez készültek a másolatok

40
41
 A változó nyelv
5.óra – október 7.
Nyelvemlékek – folytatás

o Jókai-kódex: 12. sz. második felében, Nyitrán a szünetben a diákok

dobálóztak, egy kisfiú elrakta azt, amivel megdobták. Felnőtt korában
kiderült számára, hogy ez a legrégebbi magyar könyv. Róla, E. Adolfról
Adolf-kódex lett a neve. Halála után családja pénzért akarta eladni a
magyar államnak, de annak nem volt elég pénze rá, s a család ki akarta
vinni Londonba árverésre. Ezt megakadályozva a civilek és MTA
összegyűjtötték a pénzt, megvásárolta a magyar állam, s a család tette
miatt az akadémia testülete a Jókai centenárium miatt Jókai tiszteletére
átnevezik Jókai-kódexre
o mindegyik kódexünk fordított szöveg
o itt a fordítás nem annyira szabad, hiszen itt nincs jelen szóbeliség, csak
írásbeliség
o és itt a fordító nem volt jó fordító a latin nyelvből
o 15. századig kb. 50 kódexünk létezik, azonban ennél jóval több létezett
o 15. sz. 3 fontos kódexei együttesen Huszita Biblia névvel –
bibliafordítások, de együtt nem egységesek, huszita mellékhelyesírással
készültek
o további kódexek: Margit legenda – Nyulak-szigetén másolt Ráskai Lea,
fennmaradt szerzőnév, domonkos rendi apáca. Ő másolta a Példák
könyvét is

42
o müncheni és bécsi kódex fordítói: Pécsi Tamás és Újlaki Bálint –
oktatásuk során ismerkedtük össze, reformáció hívei voltak, eretneknek
minősültek  Moldváig menekültek – ferencesiek amikor utolérték őket,
elvették a kódexet, de nem semmisítették meg
o megjegyzések a kódexekben: betegen ír az apáca; fáradt a fordító, mert
bor nélkül kell fordítania; vagy leírja az apáca, hogy ő bizony nem írja le,
hogy a nő és a férfi hogy estek kísértésbe

o szójegyzék: szótárszerűség
o szótárak: latin szó és azok magyar megfelelői

43
o 1416 előtti időszakból, szövegesebb útmutatók a gyógykezelés
lefolytatására, hogyan használja a szereket
o Magyar nyelvmestere: azon szavak egy oldala, amiket tudnia kell idegen
nyelvűeknek, akik a magyarok között boldogulnia akar pl. Asszony,
mosson ingemet!
o magyar hadi szitkozódás: eredeti magyar szöveg, amikor csatába indultak,
hadi felkiáltás – egyházi főnemesek a hadsereg tagjai
o első misszilis: Várdai Aladár adós levele, 1486-ból, tudásunk szerint
legrégebbi misszilis – a magyar nyelvű címzés elsősorban főnemesi
nőknek szóltak
o 16. század végétől a nők is elkezdtek tanulni leveleket írni, addig
deákoknak diktálták leveleiket a főnemesi asszonyok/fiatal nők
o olvasni tudók aránya: 15. sz. vége, 16. sz. eleje: 3-3.5 milliós népesség,
ebből 10-20 ezer tudott olvasni, jóval kevesebb írni, pár száz végzett
egyetemet, amire csak külföldön volt lehetőség. 16. sz. közepe:
főnemesek tudtak jórészt, 16. sz. végén feleségeik, női családtagjaik is
megtanultak; 16. sz.után amikor a polgáribb rétegek kialakultak, ilyenkor
vékony polgári réteg létezett az országban, ők már gyermekeiket
tanították írni. A parasztság max. 3%-a tudott írni csak, mindig 5. olvasni.
A kisnemesek négyötödök írástudatlan volt, köznemesek között is hasonló
volt a helyzet, sokan közölük a nevüket sem tudták leírni
o 18. században sok kalendárium és énekeskönyv – családba könyvek
kerültek – többen meg tudtak tanulni olvasni

44
o Andreas Hess nyomdájában magyar nyelvű nyomtatvány nem készült,
noha ez volt az első nyomda az országban
o első magyar nyelvű nyomtatvány: Krakkóban
o Nádasdy Tamás nyomdája, nyomdász Sylvester János
o vándornyomdák: nem egyes településekhez kötődtek, vándoroltak
o nyomdászok simán átdolgozták, belenyúltak a szövegekbe, a korrektor
szintén belenyúlt

o neves szerzők akik alkotta

45
 A nyelvemlékek hangjelölése – helyesírás-történet

o ismertek, mert olyan csoportokkal találkoztak, ahol létezett az írásbeliség

o a 7.-8. században a Kazár Birodalom része voltak a magyarok
o 3 nagy vallás volt ezen belül, tehát 3 írásrendszer is jelen volt +
rovásírások, glagolita, cirill
o török hatás, melyet bizonyít az ír és betű szavaink, melyek honfoglalás
előtti török jövevényszavak

46
o székely templomok
o középkori krónikák említik ezt a székelyföldi rovásírást
o már a honfoglalás előtti magyarok életében jelen lehetett, de ami ezt
bizonyíthatja, azok a vésetek, amik csak 13.-15. századra datálhatók, nem
hiteles források, ugyanis ebben az időszakban már a latinbetűs írásmód
volt.
o rovásírás latin megfelelőit adja meg a Nikolsburgi ábécé, Bolognai
rovásémlék: rovásírásos naptár másolata, rovásírással Konst. felirat
o sajátosságai: vízszintes, jobbról balra, betűösszevonások, gyakran nem
jelzi a mghk.-t.
o funkciója: rövid tárgyi közlésekre használható csak

47
o pogányság = rovásírás Szent István korában titokban művelték,
titokban hozták létre a feliratokat

48
o mellékjel = diakritikusjelek

49
o kancelláriai helyesírás: nincs mellékjel, hanem betűkapcsolatokat használ,
ez egy kezdeményezése is volt a nyelvjárásoktól függetlenné válása is,
közérthetőség a cél
o kései ómagyar korban – egyházi irodalomban: mellékjel + mellékjeles –
mindkettő vagy kevert változat
o 16. sz. végi kódexekben jelöltek először hosszúságjelölést
o szövegtagolás: nagyon kevés központozás, írásjelhasználat az ómagyar
korban, azonban a HB következetesen használja a pontot és vesszőt. A
perjel és mondatkezdő nagybetűk sem következetesek a kódexekben.
o rubrumozás (kezdőbetű átírása pirossal) – gyakori jelenség
o kérdőjel csak a 15. század második felében tűnik fel először
o középmagyar korban először a felkiáltójel
A változó nyelv
6.óra – október 14.
Helyesírás-történet – folytatás

50
o misszilisek: helyesírási szempontból még összetettebb, mint a
kódexekben – saját kezűleg is írhatják, mi a helyzet a fej és kéz
viszonyával az íródeák esetén? Csak rábízzák, hogy írjon, vagy diktál a
főúr? Nyelvjáráskeveredések előfordulhatnak, jó lenne tudni az íródeák
hátterét. Nincsenek intézményes keretek a missziliseknél íródeákon
múlt, hogy milyen újításokkal él
o könyvnyomtatás: Sylvester János a vezetője az első olyan nyomdának,
ahol magyar nyelvű könyveket is nyomtatott – milyen helyzete volt akkor
a nyomdászoknak? – ki kellett dolgozniuk saját helyesírási rendszerüket, s
meg kellett írniuk saját nyelvtanukat, helyesírásukat – így nyelvtanírók,
bibliafordítók, helyesírásalapítók is voltak
o a nyomdán is több kézen ment át: szerzők, nyomdász, korrektor – ők
átdolgozták, így nem derült ki, hogy kinek a nyelvi állapotát tükrözi a
szöveg
o katol.: cz-cs, protest.: tz-ts (c-cs)
o A szóelemző elv: Geleji Katona Istvánig mindenki kiejtés szerint írt, s
Geleji művét a nyomdában átírták, ezért megírta híres művét. Ebben
felveti, hogy a tő eredeti alakját meg kell tartani
o 19. században ezen tovább vitáznak: Révai Miklós, Kazinczy(:
szóelemző írásmód) vs Verseghy Ferenc (:hagyomány és kiejtés elve)
(jodista vs ipszilonista harc)

51
 A nyelvi rendszer működése
A hangok és a tövek története

o hangtörténeti ismeretink segíteni fognak diákjaink kérdéseire, amik a

nyelvi jelenségekkel kapcsolatosak lehetnek majd

52
o Nem tudjuk  de, van oka, és ezt tudnunk kell, hogy miért

o fonéma: elvont nyelvi egység, mely a legkisebb egysége, jelentés-

megkülönböztető szerepe van
o beszédhang: a fonémának a beszéd közben megtapasztalt jelentősége
o fonémarendszer: a nyelv egy alrendszere, erősen strukturált: viszonylag
kevés elemből áll, és ezek az elemek nagyon szoros kapcsolatban állnak,
tehát ha az egyik elemmel változás történik, akkor a rendszerben további
változások történnek, dominó-szerűen változások történnek az első elem
változása után. zárt rendszer: viszonylag kevéssé befolyásolható külső

53
 tényezők által, tehát más nyelvekből jövő elemek csak közvetve érintik,
ha érinti egyáltalán változás
o fonetikai helyzet: milyen fonetikai helyzetéről beszélünk a hangnak – a
hang szóban elfoglalt helyéről beszélünk pl. szókezdő, hangzóközi,
szókezdő, két mgh interfokális kettőzött p? nem mindegy, hogy melyik p
o hanghelyettesítés: egy idegen nyelvből átvet a nép egy szót, amiben olyan
hang van, ami hiányzik hangrendszeréből, vagy ott ahol szerepel, ott ez a
nép nem használja azt a hangot.(pl. videó-videó) pl. cev-cső  amikor
átvettük ezt a szót, akkor valószínűleg nekünk nem volt még ez a v hang.

o mi változik, hogyan, miért

o 1. Hogyan változnak a hangok?
o – új hang keletkezik
o – eltűnik egy fonéma – nem ejtik többet, átalakul mássá =
defonológizálódás
o – fonémák gyakorisága – előfordulása a magyar szavakban változhat pl.
nyíltabbá válás
o hangváltozási tendencia:
o azonos fonetikai helyzetben: milyen fonotaktikai helyzetben pl.
szókezdő alapnyelvi p hangból nagyrészében f hang vált.
o azonos térben: azonos területi nyelvváltozatban – nem a
nyelvterület egészén fut végig a hangváltozási tendencia, hanem
nyelvváltozatokban, valamint ezek a tendenciák elkezdődnek
valamikor, majd véget is érnek valamikor. Pl. p-f jelenség
54
 ősmagyar kor első felében vége lett, középmagyar korban ez a
tendencia már nem létezett
o nem a nyelvterület egészében, nem minden időben és nem minden
esetben mennek végbe pl. nem mentek végbe p-f esetében
szókezdőknél: por-para(hálót vízen tartó fa) p-b: bal,bőr,bog – nem
kivételek, hanem nyelvjárási különfejlődések – hiszen a tendencia
nem mindenhol ugyanúgy játszódik le

o asszociációs: az egy szón belül az egyik hang úgy hat egy másikra, hogy
az, ennek a hatásnak a következtében megváltozik; különbség: a
tendenciánál azt feltételezzük, hogy láncszerűen sok eset megy végbe
változásokban, itt nem ezt a helyzet. Ezeknél nem mindig kitapintható a
világos ok, nem mindig tudható.
o hasonulás: az egyik hat úgy hat a másikra, hogy önmagához hasonlóvá
teszi: amelyik hat a másikra: indukáló hang; hatást kapja: indukált hang;
előreható hasonulás (indukáló hangra hat az indukált hang pl. azzal),
hátraható hasonulás (fordítottja, pl.avval); az illeszkedés is egyfajta
hasonulásnak minősül
o elhasonulás: ellentéte hasonulásnak, minél jobban különbözzön a mellette
lévő hangtól
o hangátvetés:
o független hangváltozások: amikor egy-egy fonéma, függetlenül
hangkörnyezetétől, a saját nyelvváltozati területén azonos módon változik
meg, egy bizonyos nyelvterületre vonatkozik a hangváltozás, pl.:

55
 Dunántúl nyugati és déli részén független hangváltozásmód: 16. századtól
sajátságosan l-é változott a ly.

o hangsúlyviszonyok: mgh.-ra végződik, akkor nem arra fog esni a

hangsúly, eltűnik, ha nincs spec. funkciója, így hodu szóban inkább az o-
ra esik a hangsúly, de a hangsúly kedvezhet a nyíltabbá válásnak, így
hodu  had
o fonetikai szabályok: nem kedveli a szókezdő msh torlódást a magyar
nyelv, ezért ezeket a torlódásokat feloldja mgh-kkal

o nyelvjárások keverednek
56
o kontaktusnyelvekkel való találkozás, átveszi a jövevényhangot (ritka
eset): c
o beszédtempó gyorsulása – sok feldolgozandó információ esetén,
rövidülések is pl.: szúnyog-szunyog

o analógia: mintakövetés, valami szabályszerűség mintájára újabb

szabályszerűségek kialakulása – zárt szótagi l kiesése: vót, ződ, főd, l
kiesése. Ami hangváltozást indított el: hiperkorrekciós alakok,
hiperhelyesbítési alakok alakultak ki: Miskoc alakot tévesen kijavították
az „eredeti” alakra (a zárt szótagi l kiesés analógiájának mintájára), hogy
Miskolc, 1046-ban már szerepel a Szonok, de tévesen Szolnokra
javították.

57
58
 A változó nyelv
7.óra – október 21.
A mássalhangzó-rendszer változásai
Mássalhangzók az ősmagyar kor elején

o az ómagyar végi (egyben mai állapot) állapothoz képest: látványos

mennyiség-beli különbség + kialakul a zöngés-zöngétlen szembenállás

59
 o sok új hang: az nagyon ritka,hogy eltűnik/elnémul hang,
hangváltozási tendenciák esetében új hangokká válnak. Meglévő
hangok fonotaktika helyzetekben változnak, sokszor nem tudni,
hogy miért. Így jöhetnek új hangok, illetve lehetnek
jöjevényhangjaink. Ha nem helyettesíti a magyar, mint a legtöbb
esetben, hanem megmarad az új hang.
o eltűnő hangok: n – iNg; interdentális – Think; B – Work(mintha két
ajakkal akarnánk ejteni a v hangot); cs’ – palatális cs (ez sem
veszik el valóban, csak depalatálozódik)- mai magyar cs hang.
Az ősmagyar kor végén

o dzs’ – j-sített dzs hang, nem a mai dzs hang

60
Az ómagyar kor végén

o gy: itt a képzés módjában van változás

o változások nevei lehetnek esszerint: mi lesz a végeredmény: spir. a

végeredmény; mi megy végbe pl. deazalizáció
o denazalizáció: nazálistalanítás: eltűnik a nazális bizonyos
hangkapcsolatokból
o palatalizáció: tj  ty, t  ty
o képzés helyének eltolódása

61
o miből lettek az új hangok?
o hova tűntek el a korábban meglévő hangok? bilabiális zöngés spiránsból
lett v, vagy ez elbénult, vagy szóvégi helyzetben mgh-vá vált, az
interdentális zöngétlen spiráns is eltűnt (lásd később)
o szlav nyelvekben: rengeteg c hang  befogadta a c hangot, azért is még,
mert a beszélt magyar nyelvben előfordultak olyan esetek, ahol tudtak
produkálni c hangot, pl. eviszkél – evickél. Amikor megjelentek ezek,
akkor már készen álltak a beszélők, hogy így átvegye őket. Ezelőtt annyi
szóban nem szerepelt, hogy önállóan kialakuljon, de a jövevényszavakkal
beépült a nyelvbe. Ugyanez volt a helyzet a zs hanggal. pl. József, Izsák,
zsír

o ősmagyarkor legelején
o p-f spirantizáció
o általában t marad, de néha d is lehet
o k részben változik, részben nem
o valamikor h, valamikor k marad

62
o ugyanazok az explozívák hangközi helyzetben

o tegyük fel, hogy a zöngétlenek kezdték megadni magukat, zöngésedtek,

de akkor miért nem maradtak így? a változás tovább tolódott egyre
jobban, hogy spirálódjanak, ne maradjon b,d,g, ne legyen majdnem
minden ilyen szóban b,d,g a magyar nyelvben! 
o ezért: tolódás: a rendszerek pontján túl sok lett egy hangtípusból, ne
maradjanak meg így, hanem tolódjanak tovább a változások; tehát azt
nevezzük így, amikor egy változás eredményeképp felhalmozódik
bizonyos hangokból olyan mennyiség, amely nem engedi tovább az ilyen

63
 hangok keletkezését az adott helyzetben, hanem tovább löki azokat, csak
átmenetileg lehettek b,d,g hangok, tovább tolódott a változás
o ez azzal is jár, hogy drámaian megfogyatkozik a b,d,g hangon hangközi
helyzete  valamiféle egyensúlyszerűség felborul  húzólánc: bevonz
az üres hely újabb változásokat, példuál a genalizációk egyszerűsítése.
Miről beszéltünk eddig:

64
65
o üö
o diftongusok: i alatt lévő félkör félhangzó, tehát teljes értékű hangzó +
félhangzó = diftongus (ha egymás mellet teljes értékűmgh
torlódáshiátustöltő, pl. teJa)

o hosszú-rövid szembenállást tapasztalhatunk meg

o híd – hidak  látszólag téves illeszkedés, de ebben a híd szavunkban
eredetileg a verális i volt, ami mély hangrendű magánhangzónak
tekinthető, mert alsó nyelvállású volt. A toldalékolás ezt az ősi alakot
őrizte meg

66
o diftongusok: monoftongizáció: hosszú egy hang lesz a diftongusokból 
így keletkeznek az első három hosszú magánhangzónk

o ai és ei diftongusok létrejötte: hal eredtileg hai, amihez toldalékok

társultak, ezek az ősi toldalékok egyszótagúak voltak, i hangzó a k
többesszám jele. Őskor legelején: halaK – halaI, kezeK – kezeI, Duna –
Dunai á, é, i
o ómagyar korban: ou, eü  ó, ú, ő, ű

67
 A változó nyelv
8.óra – november 4.
Hangok és tövek
A tővéghangzó története – és a következmények
o előző dia: egyalakú szótőink voltak
o az ómagyar korra, 13. századra lekopnaka tővéghangzó szóvégi
helyzetében kopott le!

o hogy történik: tővéghangzó elkezd fokozatosan felső nyelvállásúvá

záródni, majd végérvényesen lekopik
o a spiránsok félhangzókká vokalizálódnak: u és ü hangokká, így
monotónizálódik ó és ő hangokká.
o miért: több tényező miatt történhetett, hogy záródott majd lekopott ez a
hang 1. azért mert, elsőszótagi a hangsúly a magyar nyelvben, s a funkció
nélküli, hangsúlytalan pozícióban hang lekopott; 2. beszédtempó
felgyorsulása, mert komoly új információmennyiséget kell viszonylag
rövid időn belül feldolgoznia, akkor történhet ez, amikor a nyelv életében
nagy változás áll be, pl. politikailag (az is elképzelhető, hogy új törzzsel
találkozott a magyar nép) szótagkieséssel is járhat
o tővéghangzó szó belsejében: megmarad a tővéghangzó – ha toldalékot
teszünk, egy szótagból álló primer toldalék előtt megmarad a tővéghangzó
– a máig megőrzött tővéghangzók ezekben az esetekben
o miért marad meg: ejtéskönnyítés, hiszen nem kedveli a magyar a msh
torlódást a szó elején és végén, csak a szó belsejében

68
o azért marad meg a tővéghangzó, mert morfematikai szerepe van
(=ejtéskönnyítő szerep)
o változás tőtani szempontból: egyalakúság volt jellemző, tehát toldalék
esetén nem változott a tő. Azonban amint elkezd a tővéghangzó szóvégi
helyzetben felső nyelvállásúbbá válni, párhuzamosan az eredeti
tővéghanzó őrződik meg amint toldalékot kap. hala-halu – felső
nyelvállásúbbá válik, azonban a hala + k -ban az eredeti tővéghangzó
szerepel, s úgy kapja meg a toldalékot kialakult a tőváltakozás (halu –
hala)
o csonkatő: hal – csonkatő változata
o teljes tőváltozat: azok a tövek, amikben a tőhangzó még jelen van
megőrződve – hala

69
o lekopik és:
o – nincs további következmény: hal-halak
o kéz: tővéghangzó után visszamarad az e, de ebben az esetben pótlónyúlás
történik, az elveszett hang kompenzálandó megnyúlik a tőbelseji,
eredetileg rövid mgh. DE kezek: itt nem kell kompenzálni semmit, hiszen
az eredetei tő (keze) megőrződött  ezek másik tőtípust hoznak létre:
hangzónyújtó tövek (vize  víz DE vizet!)
o eredetileg három szótagos szavak: ha kapott toldalékot, akkor a
tővéghangzó nem kopik le, hanem megmarad: szavaink nagyrésze 2
szótagú volt, így rövidített a nyelv, kétnyíltszótagos tendencia (ha egy
három vagy több szótagú szóban két egymást követő nyílt szótag (rövid
mgh-ra végződő szótag), akkor gyakran a második szótagbeli mgh
kieshet) valósult meg – a második szótagú rövid mgh kiesik, így kormos
lett belőle
o koromokoromukorom – azonban a toldalékos primer alakokban:
kormos, kormot, kormok  kialakult még egy tőtípus: a hangzóvesztő
tőtípus, hiszen kiesett egy valaha jelen volt egy tőbelsejei hangzó.
Hangzóvesztő tőtípus tehát az, amikor veszít a tő egy magánhangzót

70
o spiráns viselkedése: általában ha msh marad a szó végén tóhangvégzős
kopás esetén, akkor már általában nem történik semmi más. Azonban ha
ez a két spiráns marad a szó végén, akkor vokalizálódnak, tehát
félhangzóvá válik, s az előtte lévő teljes hangzóval diftongust alkotnak, s
a diftongus monoftongizálódik  ez a folyamat hozza nekünk létre az új
hosszú magánhangzóinkat

71
o ezek a spiránsok tő belsejében is teljesen máshogy viselkednek a többi
o a két spiráns hangzóközi helyzetben (két msh között) kiesik: loBak
lovak (hanghiány-hiátusos helyzet, két teljes értékű hang áll egymás
mellett, így betold a nyelv egy hiátustöltő msh-t (v, j, h hangok voltak
tipikusan ezek)  v-s tövek ebből lesznek pl. daru-darvak; fenyő-
fenyves; ló-lovak
o a hiátust máshogy is meg lehet szüntetni, j hanggal: neé-neje; nő – neje
j-s tövek típus
o az idő szóhoz járul az ősi en határozórag, s ebből lesz az ideen azonos
mgh.-k összeolvad hosszú mgh.-vá bírák és idén tőtípus  csak ez a
két szó van ilyen a nyelvünkben

o Összefoglalás:

72
o ősmagyar korban egyalakú tő  ómagyar korra 6 különféle tőváltozat
alakult ki

o miért nem jó a lót? – mostmár tudjuk, hogy miért

o msh végzős töveknél azonban: toldalékok előtt mgh., amik illeszkednek a
tőhöz DE van olyan 4 eset ami egyedülálló:

73
o analógia: ha választ akarunk adni ezekre a kérdésekre, a hangváltozási
tendenciák és változásláncok területén kell keresgélnünk, de az analógia
területén is: az analógia is alakítója a különböző tőtípusoknak:

74
o neje-nője stb.
o de a beszélők egyszerűségre törekedtek: máshol is van ugyanilyen ő-re
végződő tő, akkor miért ne mondhatná azt is, hogy nője a neje szón kívül?
o ezt is megértik a társak, így kialakult kettő: neje a hagyomány szerint, és
az analógia szerint létrejött nője  ezek sokáig párhuzamosan léteznek 
de felesleges ugyanarra a funkcióra 2 alak  új alak megmarad, régi
elmarad
o azonban van, hogy a régebbi marad fel: regresszió
o van, hogy mindkettő alak megmarad, így két különféle jelentés
tapad a két különböző szóalakhoz: hasadás (darvak-daruk, neje-
nője, hamvas-hamus)

75
o zárt tőcsoport: hasonló tőfelépítési, de új szó létrejön, azonban a változás
már nincs jelen a nyelv életében, akkor ezek a szavak már nem követik a
váltakozást – nem a v-s szótövek közé kerülnek már be, hanem a zárt
tőcsoportban (ló: lovat  hintó: hintót). Vagyis lezárult már az a
tendencia, ami alapján bekerülhettek volna ebbe a klubba.

o régi alakok: archaizmus vagy neollogizmus (=standardhez képest is új

változás eredményeként jött létre)

76
o engedé/engede: elbeszélő múlt
o megszakasztja vala: összetett múlt egyik típusa
o adta vala: összetett múlt másik típusa
o Honnan lett ennyi féle? Vagy hova lettek a standardből?

o a magyar nyelv, amire a szintetikus (a toldalékokkal fejezi ki a beszélő a

grammatikai viszonyokat) szerkesztési mód jellemző, ám nem mindig
szintetikus volt, hanem a kezdetén analitikus nyelv volt, tehát önálló
szavak egymás mellett állásával fejezte ki ezeket a grammatikai

77
 viszonyokat  toldalékok kialakulása: grammatikalizáció, mely
megmagyarázza a szokatlan toldalékok jelenlétét

o múlt idők kapcsán: jelentéseket ki akarjuk fejezni  ennek alaki

megtestesülése  ennek funkciója

A változó nyelv
9.óra – november 18.
A magyar nyelv grammatikai szerkezetének változása

78
o önálló szavakból toldalékok: grammatikalizáció
o igeragok keletkezése – egyetlenegy igeragozási paradigmánk volt, s ősi
személyes névmásokból alakult ki a többi igeragozási elem
o birtokos személyjelek is így keletkeztek: birtokos személyrag/jel: ezek
úgy alakultak ki, mint a ragok, mégis jelnek nevezzük őket, s csak azért,
mert nem zárja le a szót, hanem ezután még használhatók egyéb ragok.
o nézet: többszörös homonímia állt volna fenn, ezért nézed – főneveknél is
hasonló a helyzet, tárgyragos lett volna a kezet, ehelyett zöngésedik és
kezed
79
o néz + ő: a s8 s hangzója eltűnt, ott maradt a félhangzó, mely
összekapcsolódott az előtte álló tő tővéghangzójával, s nezei alakult ki 
ez a diftongus monoftongizálódott  nézi – hasonló a főnév esetében is
o második szóból lesz a toldalék: pl. bele ben
o az irányt is ki akarták kifejezni: ezt a négy ősi határozóraggal tették meg,
amit a második szóhoz illesztettek: n, l, t (pl. Pécsett), i.

o az eleinte kialakult nem illeszkedő toldalékok, egyetlen formában

léteztek a toldalékok – nyelvjárásokban még mindig hallható

80
o ősmagyarkor legelején: a mai is létező jelöletlen jelen idő + múlt idő (+jövő
idő jelennel kifejezve)
o múlt idő jele: félhangzós i volt a múlt idő jele az előtte igető
tővéghangzójával állt együtt, ai/ei diftongusok á/é/í  elbeszélő múlt:
látá, kéré
o az ómagyar korban: jövő idő jel jelenik meg: md,nd- 19. század végéig ezt
tartotta magát, az ómagyar vége felé alakul ki a ma is használatos jövő ide:
fog + főnévi igenév
o két egyszerű múlt: egyetlen hangból álló toldalék:
o két összetett múlt: két elemből áll a múlt szerkezete

o aspektus: az a cselekvés, amit ki szeretnék fejezni, folyamatos-e vagy

befejezett
o pl. A hal főtt. - Alakilag nem vált szét, mert jelentésileg annyira nagyon
nem különböznek egymástól a főtt alak a t-jeles múlton belül a
befejezettséget jelölhette, de ez csak a t-jeles múlt kezdeti szakaszában
lehetett így, hiszen az ómagyar korra már valószínűleg ezt tekintették a
tényleges múlt időnek
o kontaktusnyelvek is hatásak lehettek az összetett múlt kialakulására a
magyarban – törökben volt ilyen szerkezet, s latin írásmód
megjelenésével lehetővé vált ennek leírására

81
o történet elmesélése: elbeszélő múlt időben
o mindaddig, amíg múltbeli párbeszédet nem idéznek: az t-jeles múltban
van
o utána az ómagyar korban: funkciójuk összekavarodik, használatuk
esetleges, nincsenek világos funkciók már
o megváltozik a funkciójuk: pragmatikai különbség a t-jeles és összetett
múlt között: t-jeles akkor, ha érzelmi viszonyulást próbál a beszélő
öntudatlanul kifejezni vagy Arany J.: szintén ezt figyelmezte meg, hogy
itt is Arany elbeszélésben, ahol elragadják az érzelmek, érzelmesen akar
írni, előjön az elbeszélő múlt idő
o Mik lettek a funkciókkal? Szegényült a magyar nyelv? Kifejezve marad
az, ami eddig, csak más eszközökkel: igenevekkel, igekötőkkel,
idehatározókkal fejezzük ki őket manapság
o Egyszer már jelen volt funkció kifejezése más nyelvi eszközökkel:
irattatott – határozói igenevek – nem fontos, hogy ki végeztette el, hanem
hogy el lett végezve: ez az elintézési nyelv a szenvedő szerkezetet
helyettesíti
o az analitikus szerkesztésmód is jelen van: önkormányzatnak –
önkormányzat felé

82
o pontosságra való törekvés
o vagy valaha létező funkciót szeretnének kifejezni, eltűnt eszköz helyett
mással

83
84
o hogyan függ össze a szókészlet a történelemmel pl. A rendőr elvette a
személyigazolványomat mik történtek a 20. században, hogy egy
magyar mondhatta ezt akkor egy másik magyarnak
o jövevényszavak: török, szláv, német jövevényszavak  nem véletlen,
hogy milyen életet és milyen körülmények között éltek pl. fagy, tél, jég –
alapnyelvet beszélő népünk életmódja; asztal, ebédelés; társadalmi
csoportokkal járó szavak: cukros perec

85
o új fogalmak létrejötte, de a hagyományozódás is erősen jelen van, hiszen
olyan könnyen nem cserélünk le szavakat
A változó nyelv
10.óra – november 25.
Szavak és jelentések
A szókészlet jellemzői, felépítése

o angol szavak jövevényszóként

o magyarban is van ezekkel egyenértékű szó: lúzer, váu
86
o projekt: alig tudunk erre magyar szót mondani
o fájl, welness: nem is tudunk hozzá magyar szót kapcsolni
o az angol nyelv presztízse kívánatos volt akkor is, ha volt rá szavunk
o vagy átvettük azért, mert nekünk ezekre nem volt szavunk
o és régen miért vettek át szavakat már népektől?
o süv: alapnyelv eredetű szó; ugyanerre latin szó (presztízs): rér; német
nyelv szerepe megnőtt: sógor

o mely népektől: régebben más népekkel való fizikai (közvetlen)

kapcsolatban állásból nyelveikből
o több török jövevényszó a honfoglalás előttről, mint a 150 éves megszállás
alól
o nemzetközi műveltségszavak: nem csak a mi nyelvünkbe, hanem más
nyelvekbe is beépültek hasonló formában, pl. paprika
o vándorszók: azokból a nyelvekből, ahonnan közvetlenül kaptuk őket
o újabbak: bármely távolabbi nyelvből, nem lehet már tudni ezeknél, hogy
honnan vettük át a 20. században
o tükörszó: az idegen nyelvekkel való kontaktusok jele, de nem jelentős
hatása a magyar nyelvre

87
o szóteremtés: új hangsor is keletkezik az új szó születésével
o szóalkotás: meglévő elemekből jön létre
o nyelvújítás: tudatos alakítása a szavaknak

o hiedelmek, családnevek, életmód, ételek, vadászat, a feldolgozás eszközei

88
89
o alapszókészlet: szókészlet adott időszakban, mely a hétköznapi
nyelvhasználat alapszókészlete volt
o peremszókészlet: mely szavakat az adott nyelvközösség kisebb része ismer,
pl. csoportnyelvi szavak, nyelvjárás szavai
o ősi szókészlet: a vil tő

90
o irányi jövevényszavak, majd népmozgások és később is találkoztak iráni
jövevényszavakkal

91
92
o honfoglalás után nagyrészt megszűnik a kapcsolat a török nyelvvel
o a szlávok földművelésben előrébb tartottak, kereszténységen túl vannak
o kapcsolatosak: letelepedéssel, földműveléssel, állattartás
(+felhasználásuk), házzal és étkezéssel kapcsolatos plusz fogalmak

o a királyi ház rétege is németek voltak

o németek települnek be: megőrzik nyelvüket, szokásaikat hatás a
nagyvárosok nyelvezetére
o német kulturális hatás a szókészletre

93
o szélesebb körben ismert lett, hiszen az iskolában tanítottak latinul
o nagypolgárság megerősödésével: a latin visszaszorulása

94
o olasz: egyházi és kereskedelmi szavak

95
 A változó nyelv
11.óra – december 2.
A szókészlet jellemzői, felépítése – folytatás

o sokban különbözik: a honfoglalás előtti kapcsolatból sokkal több maradt

fenn, mert a nálunk állomásozó török hadsereg tagjai nagyon vegyes
nemzetiségűek voltak, sokukat katonának rabolták el keresztény
területekről, sokszor szláv nyelvekből kerültek ki a janicsárok nagyrésze.
o akkor veszi át, ha a jövevényszók átvétele fontos az adott nyelvnek: a
honfoglalás előtti szavakat szükséges volt átvennie az akkori magyar
népnek az együttélés érdekében
o az Oszmán Bir. a megszállás alatt kultúrájukban nagyon távol álltak,
valamint Mo. keresztény vallású nép volt, aminek nem volt érdeke már
ideológia, kultúra átvétele.
o a harcok következtében sok magyar meghalt és elvándorolt
o német: Osztrák-Magyar Monarchia hatásai, következményei
o csak bizonyos szakszavakra korlátozódik már a latin

96
o ellentmondásos: politikai helyzet ellenére erős hatás
o Bécsen keresztül vezetett az út a kultúra irányába
o Pest és Buda németlakta terület
o a középfokú oktatásban kötelezővé vált a német nyelv tanítása
o öltözködés: masamód – kalapos nő, míder: fűző
o jiddis: európai zsidóság nyelve, a jiddis a német nyelvterületen élő zsidók
nyelve

o Bölöni útirajza művéből kerültek be szavak, de csak kevés

o angliába kituazottak visszahozott kevés szva: dendi, lord stb.
o magyar emigránsok behozta jövevényszók

97
o összetétellel keletkezett szavaink a legtöbb
o orca-ca: ca=sza=száj; atval: atya és a fél összetétele, mostohaapát jelent

o ember: er – férfi jelentésű szó, némber – nő, jámbor – jó ember

o ünnep: üd-magasztos, szent nap + nap

98
o állat: áll +t – létező dolog, minden ami létezik, élőlény – nő élőlények

o jobb anya: nagymama/szépanya – tiszteleti jelzők – nagyanya  banya

o nagytestű kék bogár: Isten tehénkéjének hívták régen – Isten ünőjének írta
tévesen, ebből jött létre a nünüke

99
o tuberosa: göcsörtös – tubarózsa és tuberkolózis

100
o szövegrészlet: Mondolat műből, mely gúnymű volt a nyelvújítás ellen

101
o nemzeti felemelkedés csak anyanyelven lehetséges
o fellépés, ellenállás a németesítés ellen
o Zalán futása jelzi a neológusok győzelmét, hiszen ebben bőven vannak
nyelvújítási kifejezése

o agy  koponya
o vezekel: veszékel eredetileg, vezekelnek olvasták ki
o Géza: ha helyesen olvasták volna ki, ma úgy ejtenénk, hogy Gécse

102
o ipar eredetileg iparkodik, pete eredetileg a népnyelvben magzat
o Lipcse maradt fenn csak ezekből
o puhány, regény, hiúsít, kietlen, kies,
o több szóban, amik hasonló fogalmi körbe tartoznak bele, csinál vele
szavakat: csárda, kaloda helyek, ahol emberek tartózkodhatnak 
lovarda, cukrászda

o min múlik, hogy melyik: nem tudni, mert feltehetnénk, hogy azok, amik
megfelelnek a magyar nyelv szerkesztési módjának, pedig nem így van

103
o nőstényítés: nincs nemek, né szócskát tegyük oda nőnemű szavakhoz, pl.
szabóné
o miért nincsen gyakrabban? : kell egy kedvező talaj, társadalmi, politikai,
gazdasági háttér. Ilyenkor a magyar nyelv hatalmas mértékben
felértékelődött, a hagyományőrzési tendencia miatt, hiszen a hagyomány
fékezőerő, nem tudna minden beépülni, amit kitalálnak

o abszolutizmus, német nyelv ellen újra

o 14 féle módszert dolgozott ki, hogy hogyan is lehet új szavakat képezni
pl. emember – fokozás, nagyon művelt ember
o lemb – leendő ember, magzat
o hordong – hold nagyot kong, nincs kiút
o amit használunk: higany, légcső, halottkém stb., gyógy-,tan-,kór
előtagokat ők vezették be
o szórövidítés fő képviselője: Helmeczy Mihály.
o „Helmeczy aki a szókat elmetszi”: pl. gyám-gyámol

104
 A változó nyelv
12.óra – december 9.
Nyelvújítás – folytatás

o pályázatot írtak ki azok számára, akik ebben részt szerettek volna venni
o hogy az angol uralta sportnyelvet megmagyarítsák
o eleinte kinevették őket, kigúnyolták
o a sportújságírók összefogtak, s mivel következetesen használta azt
mindegyikőjük, így végül elfogadták

o 3 nagyszabású változás: 1. OMM szétesése, német hatás drasztikus

csökkenése, trianoni békediktátum; 2. német diktatúra életbe lépése; 3.
rendszerváltozás új szókészlete
105
 o neologizmus: új nyelvi jelenségek 

o szükségszerű neologizmusok: olyan új kifejezések, amire szükség volt,

olyan értelemben, hogy új jelenségeket kellett megnevezni
o napjainkban a szóösszetétel a látványos, leggyakoribb szóalkotásmód

o stilisztikai neologizmusok: bármilyen műfajban alkotó szerzők alkalmilag

hoznak létre szavakat saját maguk, de csak ezen egy alkalommal jelenik
meg nyelvi elemként, nem terjed tovább
o amikor nem terjed tovább, a társadalom nem veszi fel, akkor hapax
legomenonnak nevezzük ezt az alkalmi jelenséget

106
o 1. időszak:
o 1843 Hírnök lap prímás szó magyarosítására pályázatot írt ki: a magyar
méltóságnévre – de ennek ellenére megmaradt a prímás szó
o 2. időszak szabadságharc után idegen szavak kitörlése
o 3. időszak: 30-as, 40-es éves, a két vh között: 1933 Nyelvőrben Kölcsey
harcos cikke az idegen szavak ellen, létrehoztak olyan szógyűjteményt,
melyben azok a szavak voltak, melyeket használatra nem ajánlottak,
’korcsszavak’
o Zolnai Béla is harcolt az idegen szavak ellen
o szakmák magyarító szótára Szécsi Ferenc – ujjas derék, bőratka,
mitesszer; alkohol=borszesz fennmaradt  de hasadás történt, már
teljesen mást jelent a kettő
o Gombocz: nyelvész, nyelvtörténész – egy valódi nyelvésznek nem
feladata az idegen szavak kigyomlálása

107
 A jelentés
A jelentések változásai

o viszonylagos  kommunikációs zavarok; lehet vele manipulálni

o attitűdjük is változik a beszélőknek

108
o az egyik szó jelentését alkalmazzuk, átvisszük egy másik szóra
hasonlóság alapján: hasonlóság és érintkezés alapján

109
o derék: eredeti jelentése a törzs, aztán mindennek középső legfontosabb
részére értendő, pl. szekérderék: a szekér lényegi része  teljes, egész,
minden ami kell hozzá, teljes szépségében, jóságában  derék dolog –
elismésre méltó
o fogoly: fogságban tartott – fogság volt eredetileg
o jelentésbővülés: jelentés terjedelme kibővül és a dolgok szélesebb
osztályára vonatkozik pl. halászik; halat kifog  bármit kifog élő vízből
 vízből, levesből, életből kihalászik valamit  az avarosban halászik:
tehát megmarad az eredeti jelentés, de több más jelentéssel párosul a szó
o fahéj: jelentésszűkülés (előző ellentéte): minden fa kérgét jelentette 
egy bizonyos fa kérge  egy bizonyos fa kérgének őrleménye
o belső rendszertani változások is hathatnak a jelentésre,
o van hogy külső és belső tényezők hatnak egyszerre jelentésre: pl.
szinonimák megléte, pl. héj: fakéreg jelentésbővülés: gyümölcshéj,
állathéj (csigahéj), kenyérhéj, szemhéj, tojáshéj  a jelentésbővülést
megállította egy másik tendencia és a beszélők: megakadályozta a héj
szinonimáinak ’öntudatra ébredése’: elkezdtek aktiválódni a szinonimák
 jelentésszűkülés történt  bizonyos jelentései elavultak a héj szónak
 fahéj: kéreg, babhéj: hüvely, csigahéj: háza van a csigának, halhéj:
pikkely, paplanhéj: huzat stb.
o folyamatos harc a szinonimák között

110
o fagyal és fogoly a vándorlások egy adott időszakában más állatokat
jelöltek, de tovább vándorlás után új állatokra kezdték el használni ezeket
a már meglévő szavakat
o toll, lábas: író toll (madártoll helyett)
o olyan lelki folyamatokat nevez meg, amit előtte nem, s ezek cselekvéseit
is meg kell neveznie: megfog, pirul
o műveltségváltás: isten szó eredeti jelentése atyácska volt, de a
kereszténységgel isteni jelentést kapott
o tabuszavak: ősmagyar korban a mélyen tisztelt állatokra vonatkoztak. pl:
medve=karmos állat, nagyapó. A medve szláv eredetű volt, ezért ezeket a
körülírásokat használta a nevére a magyar nép.
o vagy szépasszony: a asszonyt rontó szellemek körülírására használták,
ugyanis nevüket nem szabadott kimondani (rosszindulatuk elkerülése
érdekében): eufemizmusok illemből, tapintatból használunk másik szót:
berúg=betintázik

111
o iromba: cirmos cica, tyúk – aki nem ismerte eredeti jelentését, az az
otromba szót kezdte el használni az iromba szóra
o ildomos eredetileg: gyors, tettrekész – az illedelmes szót kezdték el
használni az ildomos szó helyett, így az illedelmes jelentése áttevődött az
ildomos kifejezésre
o negédes: gőgös, kevély – édes szó benne van, elkezdték ezt használni a
negédes szó helyett, így az édes jelentés áttevődött a negédesre, jelentésük
már szinte megegyezik manapság
o külső és belső tényezők együtt: Az istenit helyett Az istállóját kicsit
szebb, így az istálló új jelentést kap

o jelentésváltozások következménye

112
 o poliszémia: sokjelentűség, többjelentésűség: eredeti jelentés  alkalmi
jelentés  mellékjelentés  főjelentés
o teljes jelentésváltozás: öreg eredetileg: nagyot jelentette, a buta eredetileg
életlent jelentett, a művészi remek darabot jelentett eredetileg, a húr
eredetileg bőrt jelentett, de a hangszerek húrjai ebből készült, így a húr
már csak a hangszerek húrját jelenti manapság, nem állati bőrt; idétlen:
idő előtt született személy, agyafúrt: koponyaékelésen átesett emberek

o némber: nő  némber, együgyű (egyszerű, szelíd)  bolond

o kacér (buja) , huncut (gazember, csirkefogó)  csak később kapta a pajkos
jelentést

113
o jószerencse, balszerencse : végül a jó győzött
o környezetfelidéző szerepe: pityóka – nyelvjárási terület jut eszünkbe erről
o mony: mogyoró innen ered, a tojás is innen ered – herezacskó is, férfi
nemiszerv jelölője – de a 18. században a kialakult társadalmi nyelvben
kifinomult társalgásra törekedtek, így bizonyos szavak megpecsételődtek,
ilyenné vált a mony
o mosdó: dolgok intézésére használták, ez negatív társalgási téma, ezért
sok-sok kifejezés volt rá az idők alatt, a valóságelem lett tabu (bizonyos
társadalmi csoportokban csak!!) az eredeti: polcon szarás
o nagyon érett bőrre: ráncosodó, idősebb bőr: a társadalmi változások miatt
a fiatalság érték, a fiatalság kultusza felértékelődött, idős, öreg helyett:
szépkorú

o 1874-ben ő alapított meg az első magyar hülyeintézetet

114
 A változó nyelv
13.óra – december 11.

115
 o társadalmi szinten: nyelvváltozatok kialakulása – területiek és
társadalmiak
Következő tananyag:

116
o középmagyarkor: nyelvi elkülönülés: a területi és egyéb változások egyre
élesebb különbözősége MÍG a máshova menekülő, telepített közös
nyelvhasználata miatt egyesülési tendenciák voltam megfigyelhetők

117
o itt kezdenek el foglalkozni először a nyelv helyességével, a nyelvvel való
tudatos gondolkozás itt jelenik meg
o felvilágosodás: a szókészlet bővülése hatalmas bővülése, a magyar nyelv
korszerűsítését tűzte ki célul, s azt, hogy a magyar egy fentebb stíl
legyen, egy szép nyelv legyen  irodalmi nyelv létrejötte
o szalonnyelv: felvilágosodott nemesek szalonjaiban voltak használatosak,
melynek az esztétika lett a fő szempontja, előtte ezek német nyelvűek
voltak, de a nyelvújítási tendenciák hatására fontossá vált az esztétikus
magyar nyelv használata itt. Azonban a régies nyelvváltozatok nem
voltak erre alkalmasak, így létrejött a szalonokban használt szalonnyelv
o Pest-Buda: nagy hatással van ez a köznyelvre, hiszen
munkaerőszükséglet jött létre, s vidékről, környező országokból érkeztek
munkások
o 20.sz.: kialakul a budapesti nyelvváltozatból a mai is használatos
köznyelv

118
o regionális: köznyelv és nyelvjárások közötti nyelvváltozat, mely az adott
terület sajátos standardje, ami az adott környék nyelvjárási sajátosságait
tartalmazza, de a környező dialektusoktól eltérhet
o kontaktusváltozatok: magyarlakta területek határon túl
o társadalmi nyelvváltozatok: megnő a jelentősége, iszonyú mértékben
tagolódik, ennek megfelelően változott a nyelvváltozat helyzete is

o köznyelv szabályai rögzítve vannak, s hogy a közös nyelven, legkisebb

kommunikációs zavarral tudjunk kommunikálni
o sokfunkciós: sok nyelvhasználat színtéren használható
o legkidolgozottabb  intellektuálisan bonyolult dolgok kifejezésére
alkalmas, amire más nyelvváltozatok valószínűleg nem lennének képesek
o tipikus formája: a nyilvános nyelvhasználatban azért alakult ki, hogy
mindenki értse
o minta: ehhez lehet viszonyítani a nyelvjárások sajátosságait, jellemzőit
119
o kodifikálás: a magyar nyelv szabályainak rögzítése

o írástudók, diákok: nő az írástudók száma értelmiség kezdeti kialakulása

egy nyelvjárásoktól független írott nyelv igénye  mert nincs
egységesülés 3 írott nyelvi változat kialakulása

120
o reformkorban beszűrődtek a köznyelvi elemek  a reformkor már
visszahat az irodalom nyelvére
o Budapest szerepe: hagyományosan a német beszélők nyelvváltozata + a
betelepülők nyelvváltozata + ott élő zsidóság jiddis nyelvéből az elemek
 pestiesen beszélés: nem csak köznyelv
o a beszélt és írott: eleinte az írott köznyelv fontossága  majd a 19.
században kiegyenlített viszony  azonban manapság a beszélt nyelv
elképesztő tempóban veszi át a hatalmat

121
o történeti pragmatikai kutatások tárgyai is lehetnek ezek
o a történeti vonatkozásban, vizsgálódásban is lehet ugyanezeket kutatni,
megállapítani

122
o arculatvédő: a kommunikáció során a fenyegető aktusok ellen; az
angolszász viselkedési módra alapozták: tisztelet;
o távolító: függetlenség, szabadság iránti vágyat testesíti meg
o pozitív: szolidaritás, a közösséghez való tartozás igénye
o távolító: az az udvariasság, ami tiszteletben tartja a távolító arculatot. pl.:
elnézést kérek a késésért, zavarásért; magázás
o közelítő: az összetartozást igyekszik hangsúlyozni. pl.: keresztnév,
tegezés.
o a hatalom és szol. névmásai: a nyelvszinten jelen lévő udvariasság pl.
hatalom névmásai a magázással kapcsolatos névmások, a szolidaritásé
pedig a tegezéssel kapcsolatos névmások

123
o Grice: a társalgás vizsgálata, leírása, mik működtetik
o sikeres kommunikáció a cél  együttműködési elv
o udvariasság-elmélet kritika: nem globális; az udvariasságnak nem az
udvariatlanság az ellentéte feltétlenül: a kommunikáció olyan, ami az
adott helyzetnek megfelel pl. órai viselkedés
o a helyénvalóságnál nem csak a beszélői szándék a fontos, hanem a
hallgatói értelmezés

124
o társadalmilag konstruálódó jelenség: nem magától van, hanem az adott
közösség hozza létre
o ha valamit udvariatlannak érzünk, annak kontextusmeghatározó szerepe
van, tehát nem mindegy, hogy milyen kontextusban van

125
o az az a mű, amiben leírja külföldinek, hogy mit kell tudnia magyarul
ahhoz, hogy ebben az országban boldogulni, érvényesülni tudjon

o németül tudott, úgy írta le őket, ahogy hallotta

126
o ez az ember alig ismerte a magyar nyelvet és ebben az egy oldalas,
fontosnak szánt művében máris trágárkodik? Trágárság volt-e ez
ténylegesen?
o az alsó társadalmi körben mozgott: földművesek, parasztok, prostitúció 
így ennek a társadalmi nyelvezetnek tanulta kifejezéseit
o ő tankönyvnek szánta ezt, nyelvtanulóknak: beszélő szándék semleges
lehetett, hiszen ő így tanulta meg ezeket a szavakat, ezek kellettek a
mindennapi kommunikációjához akkor ezekben a körökben  ezért nem
volt benne arculatfenyegető szándék vagyis ebből a szempontból nem
udvariatlan

127
o hallgatói értelmezés: mit szólt hozzá az akkori befogadó: valószínűleg
szintén semleges, hiszen aki ezt elolvasta, valószínűleg nem tudott
magyarul, csak meg szeretett volna tanulni magyarul
o mai hallgatói értelmezés: manapság udvariatlannak vélnénk, azonban ha
ennek a dokumentumnak a céljait is figyelembe vesszük, akkor mi sem
tartjuk már annyira udvariatlannak
o érzelmi következménye

o Nyelvhasználati minősítések - boszorkányperekben: törekedtek a jegyzők

(szkriptorok) akkoriban, hogy azt írják le ténylegesen, ami elhangzott 
olyat is leírtak, ami már számukra akkoriban udvariatlannak vagy
trágárnak minősültek  írásban leírni ilyet szinte bűn volt, ezért a
szkriptorok sok esetben megjegyzéseket írtak, hogy mennyire
helytelenítik az adott kimondott szót (pl.: salva verb vagy sv. (adott trágás
szó)  befogadói értelmezést kapunk az adott korról

o tanúk (mocskolta, becstelen szókkal) és az írnokok minősítése az

akkoribefogadónak udvariatlan kifejezések voltak a minősített szavak
helytelenítő érzelmeket váltottak ki belőlük

128
o itt a jegyző az aki minősít, de tetteket, a kimondott szavaktól függetlenül a
tetteket helytelenítik pl. Ganajat Hugyat – varázslás, mint sértő tett

o hétköznapi tevékenységnek tűnik az első mondat: itt az a vád, hogy

varázslással a boszorkány mágiát bocsátott a gyermekre, s tehénganét
hányt ki  a testi szükségleteket is helytelenítik itt a szkriptorok, még
úgy is, hogy itt állatokról van szó
o valamint az emberi tesi szükségleteket is minősítik, testi aktusok szavait
 az eredeti beszélők és tanú részéről helyénvaló szóhasználatazonban
magasabb társadalmi réteg beszélőinek nem az, helytelen  tehát a
beszélő szándék és hallgatói értelmezés különbözik itt már; valamint
a szóbeliség és írásbeliség eltérő státusza, viszonya

129
o sertés szó: nem állatról van itt szó, emberre használva ez egy negatív szó,
szitokszó
o a sertés szimbolizálta a mocskos, falánk, női és férfi kiteljesedés helytelen
aspektusa, fertőző betegségeket, háborús pusztításokat, könyörtelen tél
stb.
o két társadalmi csoport az eltérő udvariasságfogalma ütközik, eltérő
beszélői szándék, eltérő beszédhelyzet: ha szomszédok beszéltek volna,
akkor nem lett volna udvariatlan

130