Nyelv és jeltudomány jelentősége a kommédiában: Sapir-Whorf – Nyelv nem csak leírja a

minket körbe vevő valóságot, hanem a nyelv szintaxisa, szemantikája befolyásolja a

világérzékelésünket és azt, hogy mit tapasztalunk meg.
Sok féle nyelvet hasonlítottak össze, különböző területekről (eszkimók, közép-afrikai népek):
Különbözőképp ragadják meg a világot pl.: Eszkimóknak nincs szavuk a hóra, mint nálunk.
(állandóan havas tájban való élésnél magától értetődő) DE kb. 20 kifejezésük van a hó
különböző halmazállapotaira.

Szociolingvisztika: Basil Bernstein

Az a szocializációs folyamat érdekli ahogy a gyermek elsajátít egy meghatározott kulturális
identitást és ahogyan reagál erre az identitásra. (A nyelv szerepe a szocializációban). Egy
adott nyelvi környezetben felnövő gyermek a környezetnek és a kultúrának nyelvét tanulja
meg és adja át a következő nemzedéknek.
Vagyis egy adott társadalmi struktúra adott nyelvi viselkedéshez vezet és ez a viselkedés
reprodukálja az eredeti társadalmi struktúrát. Tehát van egy körforgás, bizonyos
társadalmi rendszerek létrehoznak bizonyos nyelvi rendszereket, amelyek reprodukálják a
társadalmi rendszert.
(Arra volt kíváncsi, hogy az iskolai teljesítőképességét mennyire befolyásolja a
nyelvhasználat, amelyet családi környezetből hoznak.)

KIDOLGOZOTT KÓD KORLÁTOZOTT KÓD

formális kód közösség kód
Összetett mondatok Rövid mondatok

Sokféle mellé és alárendelés Egyszerű grammatika

Időbeli és logikai prepozíciók Gyakran befejezetlen

Sok melléknév és határozószó használata Kevés alárendelés

Nem minden társadalmi osztály fér hozzá Néhány egyszerű és ismétlődő kötőszó
egyformán, nehéz elsajátítani az alsó
munkásosztálybeli gyermekeknek
Információ zavaros bemutatása
A társadalomban két eltérő nyelvi
változatot használnak Összekeveri az okokat és a
következményeket

Mindenki elsajátítja, de csak bizonyos

alkalmakkor használja pl. Intimitás

Az alapvető nyelvhasználat befolyásolja, hogy a világot mennyire vagyunk képesek egy

magasabb absztrakciós szinten elsajátítani.
A közoktatás, hogyha a korlátozott kódot használó személyeket nem fejleszti csak tovább
mélyíti a társadalmi egyenlőtlenségeket, viszont hogyha törekszik a felzárkóztatásra el tudná
tüntetni azokat.
A tanítás közege a kidolgozott kód, ezért az alsó munkásosztálybeli gyermekek számára
súlyos következményekkel jár a beiskolázás. Szakadék van azon nyelvi tudáskészlet között,
amit az alsó munkásosztálybeli az iskolába visz és azon nyelv készlet között, amit az iskolában
használnak. Az iskolarendszer nem tölti fel ezeket a szakadékokat, hanem csak tovább
mélyíti azokat.

Irodalomtudomány:
Mindig a szövegek értelmezésével foglalkozik – Megpróbáljuk a szövegeket és a szövegek
lehetséges értelmezését kibontani, a média által gyártott szövegeknek vajon mi a jelentése.
Szöveg értelmezése, szöveg kontextusának értelmezése.

Kulturális antropológia:
A különböző kulturális sokszínűség felfedezése, értelmezése – Kultúrális különbségeket
megpróbálják értelmezni. Ezek a különböző társadalmak logikai kapcsolatban állnak-e
egymással?
Ahogy fejlődik a társadalom egyre inkább a modern társadalmi eszményekkel és eszközökkel
fog rendelkezni.
A legegyszerűbb törzsi szervezeteket kell megvizsgálni. Azt remélte, amit ott megtapasztal
társadalmi jegyeket az nyilvánvalóan jellemzőnek kell legyen a modern társadalomra is.

T Parsons: Az összes emberi társadalom leírható általános funkcionális sémák szerint. Négy
alapvető funkció – AGIL
A: Adaptáció kérdése – Hogyan és milyen stratégiákat alakított ki arra, hogy a környezeti
viszonyokhoz alkalmazkodjon? (GAZDASÁG)
G: Milyen célokat fogalmazott meg, mik voltak az alapvető céljai a közösségnek? (POLITIKA)
I: Integráció, hogyan próbálta a közösség tagjait integrálni, mik voltak azok az elvek, amik
együtt tudták tartani a közösséget? (KÖZÖS ÉRTÉKEK)
L: Látens mintafenttartás (OKTATÁS, CSALÁD)
Melyek azok a kommunikációs eszközök, amelyek képesek összekapcsolni, a társadalmi ezen
séma alapján elkülönülő funkcióit?
Kulturális antropológia szempontból döntő szerepe van annak, hogy hogyan valósul meg a
társadalmi kommunikáció – EZ alapján különböztetjük meg a társadalmakat,
tömegkommunikáció eszközöket.
Tömegkommunikációs eszközök:
1. Szóbeliség – Törzsi társadalmak
2. Írásbeliség – Birodalmak kora
3. Nyomtatás – Polgári társadalom
4. Elektronikus médiumok – Világ társadalom
5. Digitális médiumok korszaka – Világ társadalom kiterjesztése

Okostelefon használatban tapasztaljuk meg ezt leginkább. Ez befolyásolja a mi társadalom

szintű kommunikációnkat. Átalakítja a világhoz fűződő viszonyunkat is.

Ha ez domináns, háttérbe szorul a többi tömegkommunikációs eszköz.