A Szivacskézilabda

www.szivacslabda.hu

Készítette: Hocza Ágnes

http://www.szivacslabda.hu/kep/material.png

Szivacslabdát számos sportág alkalmaz az utánpótlásképzésben, ill. a sportág

megkedveltetésének eszközeként. Anyagának köszönhetően lehetővé teszi olyan technikai
elemeknek a végrehajtását, melyeket bőrlabdákkal életkori sajátosságokból eredően nem
tudnak a gyermekek elvégezni. Így nyílik lehetőség a különböző labdajátékok
megszerettetésére már óvodás korú gyermekeknél. Az iskolai testnevelés oktatásában is
kiválóan alkalmazható alsó tagozatos tanulók képzésében, de kedvező tulajdonságai miatt
felső tagozatosok körében is hasznos sporteszköz. Kézilabdaedzőként többféle szivacslabdát
próbáltattam ki tanítványaimmal. A leghasznosabbnak a COG cég által gyártott
szivacslabdákat találtam. A svéd eredetű cég lassan 40 éves fennállása óta folyamatosan
fejleszti a szivacslabdák bevonatát. A legújabb technológiának köszönhetően olyan bevonatot
készítenek, melyek lehetővé teszik a labdavezetést és tökéletes gömbölyű alakot formálva
egyenes repülést biztosít. Ez a borítás teszi tartóssá, mivel nem hólyagosodik, nem válik le és
körömmel nehezen téphető fel. Könnyen tisztítható és pocsolyákat kerülve szabadtéren is
alkalmazható. A szivacslabda iskolai testnevelés órákon való használatának több előnye is
van a bőrlabdákkal szemben. Puha anyagának köszönhetően talajjal, fallal, egyéb eszközökkel
történő találkozása zajtalan. Ennek akkor van a legnagyobb jelentősége, amikor egy
tornatermet több osztály, csoport használ. Előnyös tulajdonsága az is, hogy ha a tanulót
eltalálja, nem okoz fájdalmat. Ez leggyakrabban a kidobó játékok közben történhet, amikor a
játék hevében erőteljes dobások is előfordulhatnak. A szivacslabda előnye még az is, hogy az
eltalált eszközöket, berendezési tárgyakat is kíméli, így akár tanteremben is használható.
Számos előnye ellenére sem pótolhatja teljesen a bőrlabdákat. Az iskolai testnevelés
foglalkozásokon a labdás ügyességfejlesztés szempontjából arra kell törekedni, hogy a
tanulók minél több méretű, súlyú és anyagú labdával találkozzanak. A tananyag célja, hogy
olyan gyakorlatokat, játékos feladatokat és játékokat mutasson be, amelyek szivacslabdával is
végezhetőek. Szivacslabda többféle méretben létezik, amelyek igazodnak a különböző
labdajátékokban (kosárlabdázás, labdarúgás, röplabda…) alkalmazott szabályok által előírt
bőrlabdákhoz. A tananyag gyakorlatai a szivacskézilabda oktatáshoz alkalmazható, a
kézilabdázás szabályait követő, ezáltal a kézilabda sportágat hivatott népszerűsíteni a
mindennapos testnevelés területén. A gyakorlatokat a tanagyag terjedelmének korlátozása
végett nem a teljesség igényével állítottam össze. Igyekeztem olyan feladatokat kiválasztani,
amelyeket a testnevelés foglalkozásokon alkalmazhatunk és lehetőleg minél több korosztály
számára megfelelő legyen. A gyakorlatok nem a technikai elemek oktatási folyamatát
mutatják be, hanem a már megtanult elemek gyakorlását, alkalmazását szolgálják. Az oktatási
folyamatok a következő linkre kattintva megtekinthetők:
A LABDA FOGÁSA

A labda fogása alatt a labda kézben tartását, a labda birtoklását értjük. A labda fogása
történhet egy illetve két kézzel. Célja kettős: ellenféltől való védelem valamint a támadás
szervezéséhez szükséges helyzet kialakítása.

A labda fogását meghatározó szabályok

1. A labdát legfeljebb 3 mp-ig szabad kézben tartani akkor is, ha az a talajon van
2. Az elfogott labdával legfeljebb 3 lépést szabad megtenni
3. A labdát szabad az egyik kézből a másikba átvezetni.

A labda fogásának oktatása

A labda fogása alatt a labda kézben tartását, a labda birtoklását értjük. A labda fogása
történhet egy illetve két kézzel. Célja kettős: ellenféltől való védelem valamint a támadás
szervezéséhez szükséges helyzet kialakítása.

A labda fogását meghatározó szabályok

1. A labdát legfeljebb 3 mp-ig szabad kézben tartani akkor is, ha az a talajon van
2. Az elfogott labdával legfeljebb 3 lépést szabad megtenni
3. A labdát szabad az egyik kézből a másikba átvezetni.

A labda fogásának oktatása

A labda fogásának biztonságos végrehajtását segítik a labdás gimnasztikai gyakorlatok. Ezek
végezhetők járás, futás közben valamint helyben. A helyes technika kialakítását a következő
folyamaton keresztül valósíthatjuk meg: a talajon, majd különböző magasságokban
elhelyezett labda felvétele két kézzel majd egy kézzel, mozgásban lévő (guruló) labda
felvétele a talajról két kézzel, páros küzdő feladatok (kézben tartott labdát próbálja a társ
elvenni, kijátszani, kisodorni).

A labda fogás oktatását segítő játékok:

 Futójátékok labdával a kézben

 Fogójátékok labdával a kézben
 Sor és váltóversenyek
 Egyéni versengések labdával a kézben

A LABDA ELFOGÁSA

A labda elfogása alatt a labda átvételét értjük. A labda elfogását alkalmazzuk a felénk érkező
labda birtokba vételéhez támadó játékosként, valamint a labda megszerzésére irányuló
tevékenységnél (halászás) védő játékosként.

A labdaelfogás fázisai:

1. Helyezkedés az érkező labda irányába

 2. Labdáért nyúlás
3. Érintkezés a labdával
4. Bekísérés
5. Felkészítés

A labda elfogásához kapcsolódó szabályok:

1. A labdát szabad kézzel (nyitott vagy zárt), karral, fejjel, törzzsel, combbal és térddel
dobni, elfogni, megállítani, lökni, vagy ütni.
2. Az elfogott labdával legfeljebb 3 lépést szabad megtenni.

Egy lépésnek tekintjük:

a. ha mindkét lábával a talajon álló játékos az egyik lábát felemeli, és ismét

visszahelyezi, vagy az egyik lábát egyik helyzetből egy másikba mozgatja;
b. ha a játékos a talajt egyik lábával érinti, és a labdát elfogja, s ezután a másik lábával
megérinti a talajt;
c. ha a játékos egy ugrás után egyik lábával érinti a talajt és utána ugyanazzal a lábával
ugrik, vagy a talajt a másik lábával megérinti;
d. ha a játékos egy ugrás után mindkét lábával egyidejűleg érinti a talajt és utána az egyik
lábát felemeli, és ismét visszahelyezi, vagy az egyik lábát egyik helyzetből egy
másikba mozgatja.

A labda elfogásának oktatása:

A labda elfogásának oktatása az átadás oktatásával együtt valósulhat meg, mivel a labda
elfogását egy átadásnak kell megelőznie. Így a két technikai elem oktatása hasonló metóduson
keresztül valósulhat meg. Ennek a folyamatnak, valamint az oktatást segítő játékoknak a
leírását az átadásoknál kívánom részletezni.

AZ ÁTADÁSOK

Az átadások alatt a labda továbbítását értjük, mellyel a támadó játékosok közötti kapcsolat
megvalósulhat. Végrehajtható egy vagy két kézzel, talajról vagy felugrásból különböző
irányokban és távolságokra.

Az átadásokhoz kapcsolódó szabályok:

1. Szabad a labdát kézzel (nyitott vagy zárt), karral, fejjel, törzzsel, combbal és térddel
dobni, elfogni, megállítani, lökni, vagy ütni.
2. A labdát legfeljebb 3 mp-ig szabad tartani akkor is, ha az a talajon van
3. Az elfogott labdával legfeljebb 3 lépést szabad megtenni
4. A labdát térdelve, ülve vagy fekve továbbjátszani, ami azt jelenti, hogy megengedett,
hogy a játékos ebből a helyzetből egy formai dobást (pl. szabaddobást) végrehajtson,
amennyiben az egyik lába végig a talajon van.

AZ ÁTADÁSOK OKTATÁSA

Az átadások oktatásánál az egykezes felső átadás oktatását vesszük alapul. Ennek a

technikai elemnek az oktatási folyamatán keresztül valósulhat meg a többi átadás és a labda
elfogás technikájának oktatása.
Az oktatási metódust három szempont szerint építhetjük fel:

 Az oktatási alakzatok szerint

 Az oktatás dinamikája szerint
 A védők jelenléte szerint

Az oktatási alakzatok szerint végezhető:

 Egyénileg
 Egyénileg falnál
 Szemben és oldalt lévő párokban
 Háromszög alakzatban
 Négyszög alakzatban
 Hárman vagy többen egysoros vonal alakzatban
 Egymással szemben álló oszlopokban
 Kör alakzatban
 Kettős kör alakzatban
 Kétsoros arcvonal alakzatban
 Vegyes alakzatban
 Posztkapcsolatokban
 Szétszórt alakzatban
 Testnevelési játékok által meghatározott alakzatban
 Játékhelyzetekben
 Kézilabdajátékban

Az oktatás dinamikája szerint:

 Helyben, dobóterpeszből
 Egy-két lépésből
 Járásból
 Lassú futással
 Futással
 Dinamikus futással
 Emberelőnyben
 Emberazonosságban
 Emberhátrányban
 Könnyített szabályokkal
 Nehezített szabályokkal
 Mérkőzéshelyzetekben

Védők jelenléte szerint:

 Védő nélkül
 Félig aktív védővel
 Aktív védővel

Az átadások és a labda elfogásának oktatását segítő játékok

Labdakergető
A csoportok tagjai egy játékos kivételével kézfogással kört alakítanak, majd a kézfogást
elengedve hátralépéssel növelik a kört. A kiválasztott játékos a labdát tartó játékos mögött a
körön kívül helyezkedik el. Jelre a labdát a kört alkotók körbeadogatják, a körön kívül álló
pedig futva megkerüli a kört a labda irányával megegyező irányban. Ha a labda ér vissza
hamarabb a kiinduló pontra, a kört alkotók nyerik a versenyt, ha a futó ér vissza előbb, akkor
ő a győztes.

Játékszabályok:

1. A labdát a meghatározott irányban, kézből kézbe kell adogatni, nem maradhat ki

senki.
2. Amíg az átadások pontatlanok és az elfogás is hibás a labdakergető hosszabb távot
teljesítsen, 2-3 hellyel hátrábbról induljon.

Labdahajsza
A csoportok tagjai kört alkotnak kb. 2 méter térközzel. A labdákat a kör két átlós pontján álló
játékosok tartják. Jelre meghatározott irányban körbeadogatják a labdákat. Cél az, hogy az
egyik labda utolérje a másikat. Változtathatjuk a felállás irányát (befelé vagy kifelé fordulva),
az átadás módját vagy az elhelyezkedés formáját (térdelés, ülés...). Játszhatjuk több labdával
is.
Játékszabályok:

1. A labdákat a meghatározott irányban kézből kézbe kell adogatni, nem maradhat ki

senki.
2. Akinél leesik, vagy elgurul a labda, annak kell visszahoznia és továbbjátszania.

Labdahajsza egy körben két csapattal

A csoportok tagjai kört alkotnak kb. 2 méter térközzel. Minden második játékosra szalagot
adunk, így alakítjuk ki a két csapatot. A labdák a kör átlós pontjain elhelyezkedő különböző
csapatból lévő játékosoktól indul. Jelre mindkét labda azonos irányban halad és cél, hogy az
egyik csapat labdája utolérje a másikét. Győztes az a csapat, amelyiknek ez többször sikerül.
Játékszabályok:

1. A labdákat a meghatározott irányban körbe kell adogatni, nem maradhat ki senki.

2. Akinél leesett, elgurult a labda, annak kell visszahoznia és továbbjátszania.
3. Az ellenfél átadását nem akadályozhatják, és nem foghatják el. 

Labdahajsza kettős körben két csapattal

Kijelölünk két csapatot. Az egyik csapatot jelzőszalaggal különböztetjük meg, akik kört
alakítanak. Mindegyikükkel szemben elhelyezkedik egy-egy szalag nélküli ellenfél, egy belső
kört alakítva. Ezután minden második párban helyet cserél a két játékos. Így mindkét csapat
tagjai cikkcakk alakzatba kerülnek. A labdák a kör átlós pontjain elhelyezkedő különböző
csapatból lévő játékosoktól indul. Jelre mindkét labda azonos irányban halad cikkcakk
vonalban és cél, hogy az egyik csapat labdája utolérje a másikét. Győztes az a csapat,
amelyiknek ez többször sikerül.
Játékszabályok:

1. A labdákat a meghatározott irányban körbe kell adogatni, nem maradhat ki senki.

2. Akinél leesett, elgurult a labda, annak kell visszahoznia és továbbjátszania.
3. Az ellenfél átadását nem akadályozhatják, és nem foghatják el.

Labdacica dobással
A csoportok kört alakítanak, a kijelölt játékosok a körön belül helyezkednek el. A kört
alkotók egymásnak dobják a labdát, úgy, hogy a "cica" ne tudja megérinteni. A cica a körön
belül szabadon mozoghat és igyekszik a guruló, vagy a kézben tartott labdát megérinteni. Ha
ez sikerül a cica helyet cserél azzal a játékossal, aki dobta vagy kézben tartotta a megérintett
labdát. Győztes az a játékos, aki nem volt cica. Nagyobb létszám esetén játszható több 2-3
cicával, esetleg több labdával is.
Játékszabályok:

1. A labdát csak a meghatározott dobásmóddal lehet továbbítani.

2. A játékosok labdával a kézben cselezhetnek is, de 3 másodpercen belül el kell dobni a
labdát.
3. A cica a kört nem hagyhatja el, a körön kívül nem érintheti a labdát.

Pontszerző
A játékterületet és a csapatokat kijelöljük, az egyik csapatot jelzőszalaggal különböztetjük
meg. A játékosok a játékterületen szétszórtan helyezkednek el. A játékvezető bedobja a
labdát, és amelyik csapatnak sikerül megszereznie, az próbálja a csapat birtokában tartani úgy,
hogy közben minél több átadást végezzen. Az ellenfél közben igyekszik megszerezni a labdát,
hogy ők végezhessék az átadásokat. Minden szabályos átadás egy pontot ér, és a
pontszámlálás folyamatos, ha a csapat elveszíti a labdát az addig elért pontjai megmaradnak,
így amikor visszaszerzik, onnan folytatják tovább. Győztes az a csapat, amelyik a játék ideje
alatt több pontot ért el.
Játékszabályok:

1. A játékosok labdával a kézben a kézilabda szabályi szerint mozoghatnak. Labda

nélkül szabadon mozoghatnak az egész játéktéren.
2. A labdavezetést is a kézilabda szabályai szerint lehet alkalmazni. Esetleg megtilthatjuk
a labdavezetést.
3. A labda megszerzése szintén a kézilabda szabályait figyelembe véve történhet.
4. A játékterületen kívülre került labdát bedobással kell játékba hozni.

Kapuralövések
A kézilabdázás technikai elemei közül a leglátványosabb és az eredmény szempontjából a
legfontosabb a kapuralövés. A kapuralövések nagyon változatos formában, a játékosok
egyéniségét tükrözve jelennek meg a kézilabda mérkőzéseken.
A kapuralövéseket meghatározó szabályok:

1. Szabad a labdát kézzel (nyitott vagy zárt), karral, fejjel, törzzsel, combbal és térddel
dobni, elfogni, megállítani, lökni, vagy ütni.
2. A labdát legfeljebb 3 mp-ig szabad tartani akkor is, ha az a talajon van
3. Az elfogott labdával legfeljebb 3 lépést szabad megtenni
4. A labdát az egyik kézből a másikba átvezetni.
5. A labdát nem szabad a csapat birtokában tartani a támadás vagy a kapuralövés
felismerhető kísérlete nélkül. (passzív játék)
6. Szabad a labdát futás vagy állás közben:
a. egyszer a talajra dobni és egy, vagy két kézzel ismét elfogni;
b. ismételten egy kézzel a talajra ütni (egykezes labdavezetés) és azután egy vagy
két kézzel ismét elfogni, illetve felvenni;
c. ismételten egy kézzel gurítani és azután egy vagy két kézzel újra elfogni.
Mihelyt azonban a labdát egy vagy két kézzel ismét elfogják, legfeljebb 3
lépés, illetve 3 mp után tovább kell játszani.
7. Szabálytalan a kapuralövés, ha:
a. a támadó kézzel, karral, könyökkel, vállal löki a védőt
b. a támadó labda nélküli kezével tolja, üti a védőt
c. a támadó a védőbe fordul
d. a támadó az ellenfélnek rohan vagy ugrik (belemenés)
e. a támadó megsérti a kapuelőteret

A kapuralövések oktatásmenetének vázlata

 Helyből, dobóterpeszből lövés
 Egy lépésből lövés
 Két és három lépésből lövés
 Az előzőek futással indulva, a dobó kéz oldalán lévő társ kezéből kivett labdával
 Labdavezetésből egy, két majd három lépésből lövés
 Társtól érkező labdával két vagy három (attól függően, hogy az elfogás melyik lábra
történik) lépésből lövés
 Az előző gyakorlatok passzív védővel végrehajtva
 Az előző gyakorlatok félig aktív védővel végrehajtva
 Az előző gyakorlatok aktív védővel végrehajtva
 Edzésgyakorlatok és posztkapcsolatok formájában történő végrehajtás
 Játékszituációban történő gyakorlás
 Mérkőzésen történő alkalmazás

Az előbbiekben felsorolt gyakorlatok mindegyik kapuralövési technika oktatásához

használható.

A kapuralövések oktatását segítő játékok

Célbadobó játékok

 Mozdulatlan, függőleges célra történő dobás: Függőleges célok lehetnek például a

terem falára rajzolt körök, mennyezetről lelógó tárgyak, bordásfalra rögzített karikák,
 kapuk. A célbadobást először rövidebb távolságból végeztessük, majd növeljük a
távolságot. Adjunk lehetőséget próbadobásra. Meghatározhatjuk a dobásformát, a
dobóhelyzetet. Rendezhetünk egyéni és csapatversenyeket. Az értékelés történhet úgy,
hogy ki az, aki meghatározott számú kísérletből a legtöbbször ért el sikeres találatot,
vagy úgy, hogy kinek sikerül a meghatározott számú találatot előbb teljesíteni.
 Mozgócélra történő célbadobó játékok: Ebbe a csoportba tartoznak azok a játékok,
amelyeknél az eltalálandó cél mozgásban van. A cél ezeknél a játékoknál általában
másik játékos vagy ellenfél csapat tagjai. Ezeknél a játékoknál szivacskézilabdát
használjunk. A játékok például a következők lehetnek:

Kidobó játék
A játékosok a játéktéren szétszórtan helyezkednek el. A játékvezető közéjük dobja a labdát, és
aki elfogja, az célozhatja a többieket. Akit eltalálnak, kiesik a játékból. Győztes, aki utoljára
marad.
Játékszabályok:

1. A játékterületet elhagyni nem lehet.

2. A labdával megtehető lépésszámot előre meg kell határozni.
3. A találati felületet is előre meg kell határozni.
4. Ha sikerül a felénk érkező labdát elfogni, az nem számít találatnak.
5. Csak a közvetlen találat érvényes, ha a talajról vagy a falról pattan, nem számít
találatnak.

Kidobó változatai:

 az eltalált játékos nem hagyja el a játékteret, hanem a találat helyén leül, és ha a labda
hozzákerül, ülve célozhat
 mint az előző, de ha sikerül ülve eltalálnia valakit, felállhat, és újra menekülhet
 az eltalált játékosnak kiegészítő feladatot (pl.: hasizom erősítő gyakorlat) kell
végrehajtania a játéktéren kívül, és utána visszaállhat
 minden játékosnak 3 "élete" van, akkor esik ki, ha mind a hármat elvesztette
 minden találat hibapontot jelent, nincs kiesés, az nyer, akinek a legkevesebb
hibapontja van

Vadászlabda
A játékosok közül kijelölünk egy vadászt, akinél van a labda és egy jelzőszalag. A többi
játékos a menekülő. A vadász labdavezetéssel haladva próbál valakit eltalálni a labdával. Akit
eltalál, az a játékos is vadász lesz és felvesz egy jelzőszalagot. Ettől kezdve a vadászok már
nem vezethetik a labdát, hanem átadásokkal közelíthetik meg a menekülőket. Győztes az a
játékos, aki utoljára marad.
Játékszabályok:

1. Csak az első vadász vezetheti a labdát, amíg egyedül van.

2. Csak a közvetlen találat érvényes.
3. A vadászok nem akadályozhatják a menekülőket.
4. A találati felületet előre meg kell határozni és csak az érvényes.

Vadászlabda két csapatban

Két csapatot alakítunk. Az egyik csapat a kidobó (vadász), a másik a menekülő csapat. A
kidobó csapat tagjai a játéktéren szétszórtan elhelyezett karikákban helyezkednek el. A másik
csapat tagjai az egyik alapvonal mögött sorakoznak fel. Sípjelre a menekülő csapat első
játékosa befut a játéktérre, és ott addig menekül, amíg el nem találják. Ha eltalálták, a másik
alapvonalon keresztül el kell hagynia a játékteret. A találat pillanatában a menekülő csapat
második tagja fut a játéktérre ettől kezdve már őt célozzák. A játékvezető méri, hogy mennyi
idő alatt sikerült minden játékost kidobni. Utána szerepcserével a másik csapat is végrehajtja a
feladatot. Győztes az a csapat, amelyiknek rövidebb idő alatt sikerült kidobnia a menekülő
csapat összes tagját.
Játékszabályok:

1. A kidobó játékosok csak a karikában állva célozhatnak.

2. Csak a közvetlen találat érvényes.
3. A találati felületet előre meg kell határozni és csak az érvényes.
4. A menekülők nem foghatják meg a labdát.

Fogyasztó körben
Két csapatot alakítunk. Az egyik csapat a kidobó a másik a menekülő csapat. Csapat
létszámtól és terem méretétől függően felrajzolunk egy kört. Ebben a körben helyezkednek el
a menekülő csapat tagjai. A kidobók a körön kívül állnak. A kidobó csapat kapja a labdát és
feladata, hogy a másik csapat tagjai minél gyorsabban kidobja. Akit eltaláltak elhagyja a
játékteret. A játékvezető méri, hogy mennyi idő alatt sikerült minden játékost kidobni. Utána
szerepcserével a másik csapat is végrehajtja a feladatot. Győztes az a csapat, amelyiknek
rövidebb idő alatt sikerült kidobnia a menekülő csapat összes tagját.
Játékszabályok:

1. Csak átadásból és a körön kívülről lehet érvényes találatot elérni.

2. Az eltalált játékosnak minél gyorsabban el kell hagyni a kört.
3. A menekülők nem érinthetik a labdát, minden labdaérintés (földről felpattanó,
elfogott, átadás közben megérintett, társról átpattanó) találatnak számít, ha a dobás
szabályos volt.
4. A körben maradt, illetve a messzire elpattanó, elguruló labdáért dobó játékosnak kell
mennie, és miután visszahozta először átadást kell végezni csak utána lehet célozni.
5. a menekülő játékosok nem hagyhatják el a kört csak ha már eltalálták.

Fogyasztó szétszórtan
Két csapatot alakítunk. Az egyik csapat a kidobó, a másik a menekülő csapat. A kidobó csapat
kapja a labdát és feladata, hogy a másik csapat tagjai minél gyorsabban kidobja. Akit
eltaláltak elhagyja a játékteret. A játékvezető méri, hogy mennyi idő alatt sikerült minden
játékost kidobni. Utána szerepcserével a másik csapat is végrehajtja a feladatot. Győztes az a
csapat, amelyiknek rövidebb idő alatt sikerült kidobnia a menekülő csapat összes tagját.
Játékszabályok:

1. A vadászok nem vezetheti a labdát, és nem léphetnek labdával a kézben, átadásokkal

kell megközelíteni a menekülőket.
2. Csak a közvetlen találat érvényes.
3. A vadászok nem akadályozhatják a menekülőket.
4. A találati felületet előre meg kell határozni és csak az érvényes.
5. A menekülők nem foghatják meg a labdát.

Tűzharc
A játékosok két csapatban, a két térfélen helyezkednek el. Az alapvonalak mögött kijelöljük a
pálya szélességében a fogolytanyát. A két csapat tagjai közül kiválasztott csapatkapitányok az
ellenfél térfele mögött levő fogolytanyában helyezkednek el. A kezdőjátékos az ellenfél
játékosaira dob. Ha valakit eltalál, az fogoly lesz, és a csapatkapitánya után megy az ellenfél
mögötti területre. A további játékfeladat a labda megszerzése, és azzal az ellenfél egyik
játékosának kidobása. Vonatkozik ez a csapatkapitányokra és a foglyokra is. Ugyanis az
ellenfelet „két tűz közé" lehet szorítani, és a fogolytanyáról is lehet kidobni játékost. Amikor
már a csapat valamennyi játékosa fogoly lett, a csapatkapitány áll be a játéktérfélre. Győztes
az a csapat, amelyik az ellenfél kapitányát először kidobja.
Játékszabályok:

1. Dobáskor a vonalig előre lehet jönni.

2. A csapattagok egymás között adogathatják a labdát.
3. Csak a közvetlen találat számít.
4. Ha a játékos elfogja a felé repülő labdát, nem számít találatnak.

Változatok:

 Ha egy játékos elfogja a feléje dobott labdát - amelyet az ellenfél dobott -, joga van
csapattársai közül, a foglyuk közül valakit visszaváltania.
 A kisebbeknél alkalmazható a kiváltásnak az a formája, hogy a fogolynak kell a
csapattársai által dobott labdát elfognia.
 A csapatkapitánynak „több élete" van.

Labdavezetés
A labda hosszabb ideig történő birtoklása a lépés és időszabály megszegése nélkül
labdavezetéssel történhet.

Labdavezetés szabályai:

1. Szabad a labdát futás vagy állás közben:

2. egyszer a talajra dobni és egy, vagy két kézzel ismét elfogni;
3. ismételten egy kézzel a talajra ütni (egykezes labdavezetés) és azután egy vagy két
kézzel ismét elfogni, illetve felvenni;
4. ismételten egy kézzel gurítani és azután egy vagy két kézzel újra elfogni.

Mihelyt azonban a labdát egy vagy két kézzel ismét elfogják, legfeljebb 3 lépés, illetve 3 mp
után tovább kell játszani. A labda vezetése (talajra dobása vagy ütögetése) akkor kezdődik, ha
a játékos valamely testrészével megérinti a labdát és azt a talajra irányítja. Ha a labda egy
másik játékost, vagy a kaput érintette, szabad újból vezetni és ismét elfogni.

Labdavezetés oktatása:

 Helyben történő labdavezetés

 Járás közben történő labdavezetés
 Futás közben történő labdavezetés
 Futás közben irányváltoztatásokkal történő labdavezetés
 Akadálypályán történő labdavezetés
 Labdavezetés védő ellen
  Játékszituációkban a labdavezetés gyakorlása
 Mérkőzésen történő alkalmazás

A labdavezetés oktatását segítő játékok:

 Sor- és Váltóversenyek labdavezetéssel

 Egyéni és páros versengések labdavezetéssel
 Labdavezetéses fogók 

Labdavezetéses fogók változatai:

 Minden menekülőnél van egy labda, a fogó labda nélkül üldözi a menekülőket. Akit
megfogott az átadja a labdát, és ő lesz a fogó.
 A fogónál van a labda, a menekülőknél nincs, a fogó labdavezetéssel üldözi a
menekülőket, akit megfog, annak átadja a labdát. Mivel a labdavezetés megnehezíti a
helyváltoztatást célszerű több fogóval játszani.
 A fogónál van a labda, akit megfogott az a menekülő is felvesz egy labdát, és ő is
labdavezetéssel üldözi a többi menekülőt. Egyre több fogó és egyre kevesebb
menekülő lesz. Az nyer, aki utoljára marad labda nélkül.
 A menekülőknél van a labda, akiket a labda nélküli fogó üldöz. Akit elfog a fogó,
leteszi a labdát, és fogóvá válik. Egyre több fogó és egyre kevesebb menekülő lesz. Az
nyer, aki utoljára marad.
 A fogónál és a menekülőknél is labda van. Mindenki labdavezetéssel halad. A fogó
megkülönböztetéséhez használjunk szalagot