(T)ÉTELEK – JÓ ÉTVÁGYAT MINDENKINEK!

MERT EZ ÚGY HIÁNYZOTT, MINT EGY FALAT KENYÉR! 

KATTINTS A TÉTELCÍMEKRE!
1. ÁRUFORGALOM FOLYAMATA – LÉNYEGE
2. ÁRUÁTVÉTEL ELŐTTI FELADATOK
3. ÁRUÁTVÉTEL I.
4. ÁRUÁTVÉTEL II.
5. TÁROLÁS I.
6. TÁROLÁS II.
7. KÉSZLETEZÉS
8. LELTÁROZÁS
9. ÉRTÉKESÍTÉS ELŐKÉSZÍTÉSE I.
10. ÉRTÉKESÍTÉS ELŐKÉSZÍTÉSE II.
 ÁRUFORGALOM FOLYAMATA – LÉNYEGE
ÁRUFORGALOM
 áruforgalom: az áruk adásvételének folyamata
 áruforgalom elemei: beszerzés – készletezés – értékesítés
 áruforgalom időbeli sorrendje: beszerzés – készletezés – értékesítés
 áruforgalmi folyamat logikai sorrendje: értékesítés – beszerzés – készletezés
 beszerzés: a vevőkör igényeinek kielégítéséhez szükséges árukészlet biztosítása

A BESZERZÉSI MUNKA SZAKASZAI

 beszerzendő áruk mennyiségének és összetételének meghatározása,
 szállítópartnerek kiválasztása,
 üzleti kapcsolat kialakítása, megrendelés,
 áruátvétel,
 pénzügyi rendezés.

BESZERZÉSI MUNKA FONTOSSÁGA

 megfelelő minőségű és mennyiségű árut biztosítsunk, a megfelelő időben és helyen,
 ha túl kevés áru van az üzletben, bevételtől esünk el,
 ha rossz a minőség, vagy nem megfelelő a választék akkor eladatlan készletek halmozódhatnak fel,
 az elfekvő árukészlet helyet foglal, és pénzt köt le,

TÁROLÁS
- a tárolás olyan tevékenység, mely elősegíti a fogyasztói igények problémamentes kielégítését.
- a raktárakat úgy kell kialakítani, hogy biztosítani tudjuk az áruk minőségének megőrzését, valamint a raktári készlet
áttekinthetőségét.
- a raktárak kialakításának szempontjai:
 meg kell akadályozni az áruk minőségi károsodását, állagromlását,
 a készlet áttekinthető és könnyen mozgatható legyen,
 a helykihasználás a lehető legkedvezőbb legyen,
 ne legyen zsúfolt a raktár,
 legyen hely biztosítva a közlekedésre, az árumozgatásra, a gépek és eszközök használatára,
 biztosítani kell az áru vagyon-, tűz-, balesetvédelmi, közegészségügyi szabályok betartását.

KÉSZLETEZÉS
Készlet: az az árumennyiség, amely a forgalom lebonyolításához nélkülözhetetlen
Készletezés: - egyrészt a forgalom zavartalan lebonyolításához szükséges árumennyiség
- másrészt annak szakszerű tárolását foglalja magába
Készletgazdálkodás: készletekkel kapcsolatos döntések összessége
- Feladata: a készletekhez kapcsolódó tevékenységeket a legkedvezőbb ráfordításokkal végezze
- Műveletei: a beérkezett áruk elhelyezése és az áruk raktározása, kezelése, védelme

ÉRTÉKESÍTÉS

A kereskedelmi munka célja, és egyúttal az áruforgalmi folyamat végső szakasza az áruk értékesítése. Az áruforgalmi
folyamatnak az eladást megelőző szakaszai – a beszerzés és készletezés – az értékesítést szolgálják. Az értékesítési folyamat
magába foglalja:
- az áruk értékesítésre történő előkészítését,
- az eladás részmozzanatait: a vevőfogadást, az árubemutatást, az ellenérték-elszámolást, a csomagolást,
- az értékesítéshez kapcsolódó, eladás utáni teendőket.
 ÁRUÁTVÉTEL ELŐTTI FELADATOK
ÁRUFORGALOM
 áruforgalom: az áruk adásvételének folyamata
 áruforgalom elemei: beszerzés – készletezés – értékesítés
 áruforgalom időbeli sorrendje: beszerzés – készletezés – értékesítés
 áruforgalmi folyamat logikai sorrendje: értékesítés – beszerzés – készletezés
 beszerzés: a vevőkör igényeinek kielégítéséhez szükséges árukészlet biztosítása

A BESZERZÉSI MUNKA SZAKASZAI

 beszerzendő áruk mennyiségének és összetételének meghatározása,
 szállítópartnerek kiválasztása,
 üzleti kapcsolat kialakítása, megrendelés,
 áruátvétel,
 pénzügyi rendezés.

BESZERZÉSI MUNKA FONTOSSÁGA

 megfelelő minőségű és mennyiségű árut biztosítsunk, a megfelelő időben és helyen,
 ha túl kevés áru van az üzletben, bevételtől esünk el,
 ha rossz a minőség, vagy nem megfelelő a választék akkor eladatlan készletek halmozódhatnak fel,
 az elfekvő árukészlet helyet foglal, és pénzt köt le,

BESZERZENDŐ ÁRUK MENNYISÉGÉNEK ÉS ÖSSZETÉTELÉNEK MEGHATÁROZÁSA

Figyelembe kell venni:
- a kereskedelmi egység típusát: szakosítottság, üzlet nagysága,
- az előző időszak forgalmát: mely termékből mennyi fogyott, melyikből volt hiány vagy többlet
- vevőkör keresletét: függ a vevők jövedelmétől, korától, nemétől, ízlésétől, stb.
- versenytársak kínálatát: a konkurencia választékának ismerete
- a vállalkozás anyagi helyzetét: mennyi pénzt tudunk a beszerzésre fordítani?
- meglévő árukészlet: mennyi van raktáron?
- áruutánpótlási idő: a rendeléstől a szállításig, vagy két szállítás között eltelt időszak
- raktárhelyiség kapacitását: mekkora árumennyiséget képes befogadni az üzlet?

Szállítók kiválasztása:
Szempontok:
- termékválaszték,
- termék minősége,
- ár,
- megbízhatóság,
- szállítás gyakorisága,
- fizetési kondíciók.
Megrendelés:
Történhet:
- írásban,
- telefonon,
- személyesen,
- üzletkötő útján.
 ÁRUÁTVÉTEL I.
ÁRUFORGALOM
 áruforgalom: az áruk adásvételének folyamata
 áruforgalom elemei: beszerzés – készletezés – értékesítés
 áruforgalom időbeli sorrendje: beszerzés – készletezés – értékesítés
 áruforgalmi folyamat logikai sorrendje: értékesítés – beszerzés – készletezés
 beszerzés: a vevőkör igényeinek kielégítéséhez szükséges árukészlet biztosítása

Az áruátvétel fogalma:
- a megrendelt áruk birtokbavétele, valamint a szerződés (megrendelés) teljesítésének ellenőrzése és igazolása.

Az áruátvétel mozzanatai:
- az áruátvétel előkészítése, az áru fogadása,
- az áruátvétel lebonyolítása:
 a megrendelés és a szállítólevél összehasonlítása,
 a beérkezett áruk kirakodása,
 az áru mennyiségi átvétele,
 az áru minőségi átvétele,
- az áruátvétellel kapcsolatos adminisztrációs feladatok.

Az áruátvétel előkészítése, az áru fogadása:

Tárgyi feltételek biztosítása:
- az áruátvételhez szükséges anyagmozgató gépek
 kézikocsik,
 kézitargoncák,
 emelővillás targoncák,
 csúszdák,
 szállítószalagok,
 görgős szállítólejtők,
 teherliftek,
- kicsomagoláshoz és méréshez szükséges eszközök,
- minőségellenőrzéshez használatos kellékek,
- raktár felkészítése
Személyi feltételek biztosítása:
- a dolgozóknak ismerniük kell az átvétel szabályait, az áruátvétel menetét, valamint
- tisztában kell lenniük pontos feladatukkal a munkafolyamatban.
- a szükséges létszám és létszámösszetétel biztosítása,
- a dolgozók baleset-, tűz- és munkavédelmi oktatásának, tájékoztatásának megszervezése, valamint a szabályok
betartásának ellenőrzése,
- a feladatok kijelölése, a végrehajtás megszervezése és ellenőrzése
Az áruátvevő helyiséggel szembeni követelmények:
- zavartalan feltételeket biztosítson a beérkező áru ellenőrzéséhez,
- jó megközelíthető legyen áruszállító járművel,
- kapcsolódás raktárhoz, áru-előkészítőhöz,
- ne okozzon ellenirányú szállítást,

A megrendelés és a szállítólevél összehasonlítása:

- amit a bolt megrendelt, az megérkezett-e,
- ami megérkezett, azt megrendelte-e a bolt,
- megfelelő árat és megfelelő minőséget alkalmaztak-e
A beérkezett áru kirakodása:
- akkor kezdődhet el, ha a beérkezett áruk megegyeznek a megrendeléssel,
 ÁRUÁTVÉTEL II.
ÁRUFORGALOM
 áruforgalom: az áruk adásvételének folyamata
 áruforgalom elemei: beszerzés – készletezés – értékesítés
 áruforgalom időbeli sorrendje: beszerzés – készletezés – értékesítés
 áruforgalmi folyamat logikai sorrendje: értékesítés – beszerzés – készletezés
 beszerzés: a vevőkör igényeinek kielégítéséhez szükséges árukészlet biztosítása

Az áruátvétel fogalma:
- a megrendelt áruk birtokbavétele, valamint a szerződés (megrendelés) teljesítésének ellenőrzése és igazolása.

Az áruátvétel mozzanatai:
- az áruátvétel előkészítése, az áru fogadása,
- az áruátvétel lebonyolítása:
 a megrendelés és a szállítólevél összehasonlítása,
 a beérkezett áruk kirakodása,
 az áru mennyiségi átvétele,
 az áru minőségi átvétele,
- az áruátvétellel kapcsolatos adminisztrációs feladatok.

Az áru mennyiségi átvétele:

- ellenőrizni kell, hogy a ténylegesen beérkezett áru megegyezik-e az okmányon feltüntetettel,
- a mennyiségi átvételnek mindig teljes körűnek kell lennie
- a mennyiségi átvétel történhet: bruttó vagy nettó elv alapján
 bruttó súly vagy darabszám szerinti átvétel: a szállítási csomagolással, göngyölegekkel együtt történik az áru
lemérése vagy számolása
 nettó súly vagy darabszám szerinti átvétel: amikor a számolás és mérés a csomagolások, göngyölegek nélkül
történik.
- az egyeztetés módja szerint az áruátvétel lehet:
 számla szerinti átvétel: amikor a számlához hasonlítják a megszámolt mennyiséget
 kettős kontrollátvétel: két átvevő csoport egymástól függetlenül végzik a számolást, majd utána összehasonlítják az
eredményt.
 vakátvétel: az árut lemérik, megszámolják, az eredményről átvételi jegyzéket készítenek és ezt hasonlítják össze a
számlán szereplő mennyiséggel.

Az áru minőségi átvétele:

- az áruk minőségi vizsgálatát jelenti,
- lehet szúrópróbaszerű, reprezentatív és teljes körű
- módszere: érzékszervi- és műszeres vizsgálat.
- a minőségi átvételnek ki kell terjednie arra, hogy:
 az áru a szállítólevélben feltüntetett minőségben érkezett-e meg,
 a termék meddig őrzi meg a minőségét: 1/3 – 2/3 szabály,
 a terméket ellátták-e árucímkével, magyar nyelvű útmutatóval,
 nincs-e minőségromlása, minőségi hibára utaló elváltozás
Az áruátvételt akkor igazolja a megrendelő, ha a szállítási okmányok szerinti árumennyiség érkezett, és ha a minőségi átvétel
során kifogásolás nem történt. Ekkor az áruátvételért felelős személy aláírja és lepecsételi a szállítási okmányt, és abból
legalább egy példányt visszaad a szállítónak.
Az áruátvétel adminisztrációs feladatai és bizonylatai:
Szállítólevél: szállítmányt kísérő okmány, ellenérték kifizetésére nem elegendő
Számla: az ellenérték kifizetésének alapja
Jegyzőkönyv: mennyiségi hiány vagy minőségi kifogás esetén kerül kitöltésre

A szállító a felvett jegyzőkönyv alapján teszi meg a szükséges intézkedéseket: pótolja a hiányzó árukat, kicseréli a hibás árut,
árengedményt ad, vagy szükség esetén visszatéríti a már kifizetett vételárat.
 TÁROLÁS I.
ÁRUFORGALOM
 áruforgalom: az áruk adásvételének folyamata
 áruforgalom elemei: beszerzés – készletezés – értékesítés
 áruforgalom időbeli sorrendje: beszerzés – készletezés – értékesítés
 áruforgalmi folyamat logikai sorrendje: értékesítés – beszerzés – készletezés
 beszerzés: a vevőkör igényeinek kielégítéséhez szükséges árukészlet biztosítása

A raktározás fogalma:
- A raktározás az áruk minőségének megóvását, a fogyasztásban jelentkező eltérések kiegyenlítését jelenti.
- A tárolás rendszerint a raktározásnál szűkebb körű tevékenység, amely az anyagok hosszabb-rövidebb ideig történő
elhelyezését jelenti.

A raktárak nagyságát befolyásoló tényezők:

- az üzlet típusa, illetve - az értékesítési mód,
- a forgalmazott áruk jellege,
- az áruutánpótlás lehetősége, gyakorisága

Az árutárolási folyamat szakaszai:

A raktári rend kialakítása
Az áruk szortírozása az
Az áruk folyamatos
Az átvett áruk elhelyezése eladótérbe történő
ellenőrzése, gondozása
kihelyezéséhez

Az áruk elhelyezésének általános szempontjai:

1. AZ ÁRUK KÁROSODÁSÁNAK, ÁLLAGROMLÁSÁNAK MEGAKADÁLYOZÁSA:

- szakosítás: csak azonos tárolási körülményeket igénylő áruk tárolhatók együtt,
- megfelelő áruszomszédság: egymásra káros hatással lévő árukat külön kell tárolni.
2. KÉSZLETEK ÁTTEKINTHETŐSÉGE, KÖNNYŰ MOZGATÁSA:
- a szakosítás javítja az áttekinthetőséget,
- számítógépes nyilvántartás: az adott áru helye bármikor megállapítható
- az áru súlya, tömege is befolyásolja az elhelyezést,
- a közlekedő utak megfelelő szélessége: eszközökkel való akadálytalan közlekedés
3. KEDVEZŐBB HELYKIHASZNÁLÁS:
- Az adott területen a lehető legtöbb árut tudjunk tárolni: jobb költséghatékonyság
- Nagy raktárak esetén: daruk, felrakógépek segítik a jobb helykihasználást,
- Számítógépes nyilvántartás: egyszerűsítik a helykihasználást,
- Kötött helyfoglalási rendszerek: az árukat kódszám alapján a kijelölt helyre viszik
 ELŐNYE: stabil rend, áttekinthető
 HÁTRÁNYA: kedvezőtlen kihasználás
- Szabad helyfoglalási rendszerek: a beérkező áru bármely szabad tárolóterületre kerülhet
 ELŐNYE: kedvezőbb a helykihasználás
 HÁTRÁNYA: az áttekinthetőség romlik
4. VAGYON-, TŰZ-, BALESETVÉDELEM, KÖZEGÉSZSÉGÜGYI ELŐÍRÁSOK:
- Betörés elleni védelem: zárak, rácsok, riasztók, megvilágítás, őrzés
- Belső ellenőrzés: személyes tárgyak őrzése, dolgozók ellenőrzése
- Tűzkár elleni védelem: tűzveszélyességi kategóriák betartása
- A testi épség védelme: a tárolási szabályok betartásával – stabilitás, eszközök kezelése, ékszerek viselése
- Közegészségügyi előírások: tisztaság, elkülönített tárolás
 TÁROLÁS II.
ÁRUFORGALOM
 áruforgalom: az áruk adásvételének folyamata
 áruforgalom elemei: beszerzés – készletezés – értékesítés
 áruforgalom időbeli sorrendje: beszerzés – készletezés – értékesítés
 áruforgalmi folyamat logikai sorrendje: értékesítés – beszerzés – készletezés
 beszerzés: a vevőkör igényeinek kielégítéséhez szükséges árukészlet biztosítása

A raktározás fogalma:
- A raktározás az áruk minőségének megóvását, a fogyasztásban jelentkező eltérések kiegyenlítését jelenti.
- A tárolás rendszerint a raktározásnál szűkebb körű tevékenység, amely az anyagok hosszabb-rövidebb ideig történő
elhelyezését jelenti.

Tárolási rendszerek és tárolási módok:

TÁROLÁSI MÓDOKAT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK
- értékesítési mód,
- az üzlet nagysága és felszereltsége,
- a raktár nagysága és felszereltsége,
A RAKTÁRAK CSOPORTJAI:
- alacsony raktárak: max. 5 m
- középmagas raktárak: 5-12 m
- magas raktárak: 20-25 m
- emeletes raktárak: többszintes változatok, pl.: logisztikai központok
RAKTÁRAK FELSZERELTSÉGE:
- állványok,
- egységrakományt képző eszközök,
- árumozgató eszközök,
- felrakó gépek,
- csúszdák, liftek, szállítószalagok
MILYEN ÁRUKAT TÁROLNAK A KERESKEDELMI VÁLLALATOK:
- Egyedi darabárukat: pl.: szerszámok, műszaki cikkek.
- Egységrakományba foglalt darabárukat: raklap, ládák, zsugorfólia.
Állványok nélküli statikus tárolási rendszer.
Állványos statikus tárolási rendszer.
Állványos dinamikus tárolási rendszer.
Magyarázat:
statikus tárolás: azt jelenti, hogy az áru csak az esetleges belső átcsoportosítás, illetve a kiszállítás alkalmával változtatja a
helyét.
dinamikus tárolás: egy-egy tárolási egység elhelyezésével vagy kiemelésével az állványon lévő többi áru is változtatja a
helyét.
TÁROLÁSI MÓDOK:
- soros tárolás: állványokon vagy állványok nélkül
- tömbtárolás: állványok nélkül,
- vegyes tárolás: állványokon vagy állványok nélkül
AZ ÁRUK TÁROLÁSÁT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK:
- az árusított cikkek jellege
- a raktár nagysága,
- az árusítási forma,
- a raktárak felszereltsége,
- a veszélyes áruk tárolására vonatkozó előírások.
 KÉSZLETEZÉS
ÁRUFORGALOM
 áruforgalom: az áruk adásvételének folyamata
 áruforgalom elemei: beszerzés – készletezés – értékesítés
 áruforgalom időbeli sorrendje: beszerzés – készletezés – értékesítés
 áruforgalmi folyamat logikai sorrendje: értékesítés – beszerzés – készletezés
 beszerzés: a vevőkör igényeinek kielégítéséhez szükséges árukészlet biztosítása

KÉSZLETEZÉS
Készlet: az az árumennyiség, amely a forgalom lebonyolításához nélkülözhetetlen
Készletezés: - egyrészt a forgalom zavartalan lebonyolításához szükséges árumennyiség
- másrészt annak szakszerű tárolását foglalja magába
Készletgazdálkodás: készletekkel kapcsolatos döntések összessége
- Feladata: a készletekhez kapcsolódó tevékenységeket a legkedvezőbb ráfordításokkal végezze
- Műveletei: a beérkezett áruk elhelyezése és az áruk raktározása, kezelése, védelme

- a raktár és a raktározás ráfordításai: bérleti díj, biztosítás, rezsi, anyagmozgatási díjak

A készletnövekedés és készletcsökkenés esetei:

1. A készletnövekedés esetei:
 árubeszerzés,
 vállalkozáson belüli átvétel,
 vevőktől visszavett áru,
 leltártöbblet,
 árnövekedés

2. A készletcsökkenés esetei:
 értékesítés,
 selejtezés,
 káresemény,
 térítés nélküli átadás, ajándék,
 leltárhiány,
 lopás,
 visszáru a szállítónak,
 árcsökkenés

V. A készletek csoportosítása:

1. A készletek időbeli megjelenésüket tekintve:

- Átlagkészlet: egy meghatározott időszakra vonatkozó átlagos készletnagyság.
- Nyitókészlet: az adott időszak elején megállapított készletnagyság.
- Zárókészlet: az adott időszak utolsó napján megállapított készletnagyság
2. A készlet előfordulási helye szerint:
- Termelői készlet
- Nagykereskedelmi készlet
- Kiskereskedelmi készlet
- Bolti készlet: a boltban egy adott időpontban található áruk összessége
3. A készletek értékesíthetőségük szerint:
- Kurrens készlet: keresett, gyorsan értékesíthető
- Inkurrens készlet: nehezen eladható, elfekvő
- Standard készlet: a mindennapi életvitelhez szükséges cikkek
- Szezonális készlet: évszakokhoz, ünnepekhez kötődő termékek
- Minimális készlet: a zavartalan forgalom lebonyolításához még elegendő készlet
- Maximális készlet: amely felett nem lehet többet eladni.
 LELTÁROZÁS
I. ALAPFOGALMAK

 A LELTÁROZÁS a készletek tényleges felmérése az áruk megszámolásával, mérésével; a vállalkozás tulajdonát képező
eszközök valóságban meglévő állományának megállapítása.
 LELTÁR: a meglévő készletekről készített kimutatás
 A leltározás fajtái:
- elszámoltató leltár: célja a készletek felmérése
- vagyonmegállapító leltár: üzleti vagyon teljes körű felmérése
- ellenőrző leltár: az üzletben található-e számla nélküli áru
- átadó illetve átvevő leltár: vezetőváltáskor
- lecsapó leltár: NAV, tulajdonos
 A leltározás célja:
- a vagyon védelme,
- a nyilvántartások pontosságának ellenőrzése,
- az eltérések kimutatása, rendezése
- a csökkent értékű készletek feltárása,
- használaton kívüli eszközök feltárása.

II. A LELTÁROZÁS FOLYAMATA

 a leltározás előkészítése:
- a vevők értesítése,
- a leltározás megszervezése, tárgyi személyi feltételek biztosítása,
- a rendelések korrigálása,
- az árukészlet rendszerezése
- a könyv szerinti készlet megállapítása,
 a leltározás menete:
- a jegyzőkönyv megnyitása,
- a bizonylatok megnyitása,
- számolás, mérés,
- a végén a bizonylatok lezárása,
 a leltáreredmény megállapítása:
- KK = ZK = NYK + B + K+ - (E + K-)
- NYH = KK – LK
- Fv = (E × Fv%) / 100
- Leltáreredmény = NYH – Fv
- a leltározás eredménye lehet: egyező, többlet, hiány.

III. A LELTÁRKÜLÖNBÖZET OKAI

- forgalmazási veszteség: a kereskedelmi tevékenységből származó természetes, elkerülhetetlen hiány,

- Leltárhiány lehet: áruromlásból, súlyvesztésből, lopásból, gondatlan tárolásból, rossz készletnyilvántartásból, stb.
- Leltártöbblet lehet: a fogyasztók megkárosításából, nyilvántartás pontatlanságából, vagy több árut veszünk át, mint
amiről számlánk van, esetleg abból, hogy a szállító elszámolta magát, stb.

IV. A LELTÁROZÁS BIZONYLATAI

- - Leltárfelvételi ív: A tárgyi eszközök leltározására és a leltár elkészítésére, illetve az ingatlanleltár elkészítésére szolgál.
Tartalmazza a leltározás időpontját, a termékek megnevezését, azonosító számát (vámtarifaszámát), mennyiségi egységét,
mennyiségét, beszerzési és fogyasztói árát és a leltárértéket (ez a mennyiség és az érték szorzata).
- - Leltárösszesítő: ez akkor szükséges, ha nagy mennyiségű árut raktározunk
- - Leltározási jegyzőkönyv: a leltározás megtörténtéről leltározási záró jegyzőkönyvet kell kiállítani, ez tartalmazza a
leltározott egység megnevezését, a leltározás megkezdésének és befejezésének időpontját, a leltározásban résztvevők
nevét, aláírását, a leltározás bizonylatainak sorszámát és megnevezését, a leltározással kapcsolatos kifogásokat, az
illetékes, anyagilag felelős dolgozó nyilatkozatát, hogy a leltározás szabályszerűen történt, a rontott bizonylatok tételes
felsorolását.
 ÉRTÉKESÍTÉS ELŐKÉSZÍTÉSE I.
A kereskedelmi munka célja, és egyúttal az áruforgalmi folyamat végső szakasza az áruk értékesítése. Az áruforgalmi
folyamatnak az eladást megelőző szakaszai – a beszerzés és készletezés – az értékesítést szolgálják. Az értékesítési folyamat
magába foglalja:
- az áruk értékesítésre történő előkészítését,
- az eladás részmozzanatait: a vevőfogadást, az árubemutatást, az ellenérték-elszámolást, a csomagolást,
- az értékesítéshez kapcsolódó, eladás utáni teendőket.

AZ ÁRUELŐKÉSZÍTÉS MŰVELETEI :

- az áruk kicsomagolása, előrecsomagolása,

- árucímkék elhelyezése a terméken,
- a fogyasztói ár feltüntetése,
- az áruk elhelyezése az eladótérben.

AZ ÁRUELŐKÉSZÍTÉS MUNKÁJÁT SEGÍTŐ GÉPEK, ESZKÖZÖK:

- árazó-, címkéző gépek,

- számítógépek, nyomtatók,
- csomagológépek,
- szeletelő, adagológépek,
- esetleg árumozgatógépek, az áruelőkészítőben történő árumozgatáshoz

AZ ÁRUK KICSOMAGOLÁSA , ELŐRECSOMAGOLÁSA :

- az áruk nagy része iparilag előrecsomagolva érkezik,

- helyszíni előrecsomagolás: felvágottak, sajtok, zöldségek, gyümölcsök
- diszkontáruházakban: gyűjtőcsomagolásban helyezik el az árukat a polcokon,
- hagyományos értékesítés esetén: a vevő kiszolgálásával egyidejűleg csomagolnak,
- előrecsomagolás ünnepek előtt – dísz-, és ajándékcsomagolás.

AZ ÁRUCÍMKÉK ELHELYEZÉSE A TERMÉKEN :

Az áru címkéjének magyarul kell tartalmaznia az áru:

- pontos megnevezését,
- gyártó ill. forgalmazó nevét, címét,
- származási helyét,
- a csomagolás dátumát,
- az áru nettó súlyát, vagy méreteit,
- egységárát,
- fogyasztói árát,
- összetevőit,
- minőségmegőrzési idejét,
- alapvető műszaki jellemzőit,
- minőségi osztályba sorolását,
- energiafelhasználási jellemzőit,
- környezet-, ill. természetkímélő jellegét,
- megfelelőségi jelölését vagy engedélyköteles árunál az engedélyszámot.

A FOGYASZTÓI ÁR FELTÜNTETÉSE :

Az áru fogyasztói forgalomba hozatalakor a forgalmazó köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni az eladási árról és az
egységárról, vagy a szolgáltatás díjáról.
Követelmények: Nem kell feltüntetni az egységárat:
 bruttó ár feltűntetése,  az 50 g, 50 ml vagy 5 cm alatti csomagolási egységű,
 a mennyiségi egységár feltűntetése,  az automatából értékesített,
 egységár forintban,  az egy csomagban lévő, készletben értékesített,
 Magyarországon árazonosítási kötelezettség van,  a különleges díszcsomagolású, élelmiszer esetén az ételek
 két ár esetén az alacsonyabbikat lehet érvényesíteni, készítéséhez egy csomagba összeállított terméken.
 az árcímke nem takarhat el fontos információt.
 ÉRTÉKESÍTÉS ELŐKÉSZÍTÉSE II.
A kereskedelmi munka célja, és egyúttal az áruforgalmi folyamat végső szakasza az áruk értékesítése. Az áruforgalmi
folyamatnak az eladást megelőző szakaszai – a beszerzés és készletezés – az értékesítést szolgálják. Az értékesítési folyamat
magába foglalja:
- az áruk értékesítésre történő előkészítését,
- az eladás részmozzanatait: a vevőfogadást, az árubemutatást, az ellenérték-elszámolást, a csomagolást,
- az értékesítéshez kapcsolódó, eladás utáni teendőket.

AZ ÁRUELŐKÉSZÍTÉS MŰVELETEI :

- az áruk kicsomagolása, előrecsomagolása,

- árucímkék elhelyezése a terméken,
- a fogyasztói ár feltüntetése,
- az áruk elhelyezése az eladótérben.

AZ ÁRUK ELHELYEZÉSE AZ ELADÓTÉRBEN :

1. Az áru jellege és csomagolása:

 az áru használat szempontjából fontos tulajdonságai érvényesüljenek,
 a csomagolás figyelemfelkeltő elemei és a lényeges információk érvényesüljenek,
 a felvágottakat szeletelve, vagy vágási felületüket láttatva,
 zöldség-gyümölcs átválogatva, ízlésesen,
 ruházati cikkeket méret szerinti csoportosítva,
 lakástextíliák esetén látható legyen az anyag esése,
 bútorokat, lakberendezési tárgyakat életszerű környezetben elhelyezve
2. Az alkalmazott értékesítési mód:
 hagyományos: eladópulton, fajtánként
 önkiszolgáló: polcokon, gondolákon, többnyire előrecsomagolt formában,
3. Az áru utáni kereslet:
 ismételt áruelhelyezés: kevésbé ismert, új termékeknél,
 kiegészítő termékek egymás mellé,
 a gyakran keresett árukat a bolt távoli részén, elszórtan,
 kiemelt helyek: szemmagasság, pénztárak, polcvégek, hagyományos részeknél, akciós helyek,
4. A kereskedelmi cég üzletpolitikája, célkitűzései:
 bizonyos termékek kiemelése: ezeket az árukat feltűnő helyen, feliratokkal ellátva,
5. Munkaszervezési és vevőkényelmi szempontok:
 nehézárukat és a gyorsan fogyó árukat a raktárhoz közel,
 a nehézárukat alsó polcra,
 könnyű hozzáférhetőséget biztosítani,
 az áru nem dekoráció,
 a bejárathoz közel válogatást igénylő árukat ne helyezzünk,
6. Az áru minőségének védelme:
 biztosítani kell az áru jellegének megfelelő környezetet,
 ügyelni kell a megfelelő áruszomszédságra
7. Vagyonvédelmi szempontok:
 nagy értékű, kisebb terjedelmű árukat elzárva, például vitrinben,
 a könnyen eltulajdonítható árukat a pénztárhoz közel,
8. Az áruk kihelyezésére vonatkozó általános szabályok:
 a teljes áruválasztékot be kell mutatni, és a kényelmes vásárlási lehetőség megteremtése,
 inkurrens termékeket szemmagasságba rakjuk,
 az áru jellegének megfelelő csoportosítási szempontok betartása,
 az áruelhelyezéssel szabályozható a vevőáramlás,
 ne változtassuk gyakran az áruk helyét,
 néha változtassuk meg az áruk helyét,
 az egyik fő cél az impulzív vásárlások arányának növelése.