Az általunk örökbefogadott épületet a hernádvécsei 

és hajnácskeői báró Vécsey család tagjai,

Vécsey István és unokája, Miklós emelték.
A család eredeti neve Szőlősi volt. Első ismert felmenője, vécsei Szőlősi Balázs (1470-1553)
volt, aki 1507. november 25-én nemesi címet kapott II. Ulászlótól. 1517-ben ugyanez a Balázs és
fiai újabb királyi adománylevelet kaptak, melyben többek között az abaúji Vécse birtokát is
megkapták. Erről a településről vették fel új családnevüket is. A hernádvécsei előnévhez társult a
XVII. században a hajnácskeői előnév, amikor a Csapy Máriát feleségül vevő Vécsey Sándor
megszerezte Hajnácskő várát. 1692. november 21-én Vécsey Sándor feleségével, Szelényi
Máriával, és gyermekeivel, Sándorral, Lászlóval és Máriával együtt bárói rangra emelkedett.  A
család egy másik ága grófi rangot kapott, ám ez az ág 1879-ben kihalt. (Nagy Iván:
Magyarország családai – arcanum.hu)
A báró Vécsey család Szatmár vármegye nagybirtokos családai közé tartozott: 3600 hold
szántóföld, 2400 hold erdő, 1460 hold legelő volt a tulajdonában, hatalmas kiterjedésű kaszálók
és rétek tartoztak ide. (ld. Anzik Albert: Sárközújlak története. Sárközújlak, 1999, 42.o.) Mikor
otthon voltak, főként a sárközújlaki kastélyban, illetve a nyíracsádi kúriában (ma Hajdú-Bihar
megye, Magyarország) tartózkodtak. (forrás: Zsoldos Ildikó: Arisztokrata női sorsok. A
személyes történelem forrásai. A MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára kiadványai.
Nyíregyháza, 2014 – hungaricana.hu)