1. Határozza meg a köznevelés és közoktatás fogalmát!

A tétel vázlata:
I. Közoktatás meghatározása
II. Köznevelés meghatározása
III. Az ezekhez kapcsolódó fogalmak:
III.1. Közoktatás-politika
III.2. (Köz)oktatásügy
III.3. Életen át tartó tanulás
III.4. Közoktatási-rendszer

A tétel kidolgozása:
I. KÖZOKTATÁS:
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerint: „A Magyar Köztársaság
Alkotmányában meghatározott művelődéshez való jog esélyegyenlőség alapján való
gyakorlása, a lelkiismereti meggyőződés szabadságára és a vallásszabadság, a hazaszeretetre
nevelés érvényesülése, a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való jogának
megvalósulása, a tanszabadság és a tanítás szabadságának érvényesülése.”
Az ismeretszerzés, ismeretátadás folyamata, amelyben együtt van a tanítás és tanulás – fajtái:
 intézményei az iskolák → az itt szervezett oktatás iskolai/intézményes oktatás = a
pedagógus és a tanuló együttes munkája, amelynek során együtt dolgozzák fel az előírt
ismeretanyagot
 felnőttoktatás = korábbi hiányok, mulasztások (pl. az írástudatlanság felszámolása, az
alapismeretek elsajátítása) korrekciójára lehetőséget nyújtó, az átképzésben
feladatokat vállaló oktatás,
 iskolán kívüli oktatás = a legkülönbözőbb szervezetekben, helyeken, tartalommal és
céllal folyó oktatás, amely kiterjed az ifjúságra és a felnőttekre egyaránt,
II. KÖZNEVELÉS:
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a közoktatás helyett a köznevelés
kifejezést alkalmazza:
 célja: olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely elősegíti a gyermekek, fiatalok
harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését, készségeik, képességeik, ismereteik,
jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak
megfelelő, tudatos fejlesztése révén, és ezáltal erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik
elérésére, a magánérdeket a közérdekkel összeegyeztetni képes embereket, felelős
állampolgárokat nevel,
 a köznevelés közszolgálat, amely a magyar társadalom hosszú távú fejlődésének
feltételeit teremti meg, és amelynek általános kereteit és garanciáit az állam biztosítja,
 egészét a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás
erkölcsi és szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, valamint a fenntartható fejlődésre
és az egészséges életmódra nevelés határozzák meg,
 egyetemlegesen szolgálja a közjót és a mások jogait tiszteletben tartó egyéni célokat,
 bármely iskolai szinten felnőttoktatásként is folyhat, ugyanakkor el kell különíteni a
szak- és felsőoktatástól, hiszen ezeket az Nkt. mellett külön törvény szabályoz,
 továbbá az állami, települési önkormányzati fenntartású intézményekben, az állami
feladatellátásban részt vevő más fenntartású intézményben:
- az óvodai nevelés,

1
 - az óvodai nevelést és az iskolai nevelés-oktatást kiegészítő pedagógiai
szakszolgálatok igénybevétele,
- valamint a kollégiumi ellátás az ingyenes oktatásban részt vevő, a meghatározott
feltételeknek megfelelő gyermekek, tanulók számára térítésmentes.
Az Alaptörvény1 X. cikke szerint: „Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és
művészeti alkotás szabadságát, továbbá – a lehető legmagasabb szintű tudás megszerzése
érdekében – a tanulás, valamint törvényben meghatározott keretek között a tanítás
szabadságát.”
A szakmai törvények rendelkezései alapján az ingyenes és kötelező alapfokú, ingyenes és
mindenki számára hozzáférhető középfokú nevelés-oktatáshoz való jog biztosítása az érettségi
megszerzéséig a köznevelés a magyar állam közszolgálati feladata.
A szakképzésről szóló törvényben meghatározott feltételek szerinti második szakképesítés
megszerzését biztosító első szakmai vizsga befejezéséig a köznevelés a magyar állam
közszolgálati feladata.
III. KÖZOKTATÁSHOZ-KÖZNEVELÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ FOGALMAK:
1. Közoktatás-politika:
 a művelődéspolitika szerves része,
 annak az oktatási-nevelési programnak az összefoglalása, kifejtése, amely
összefoglalja az állam, valamely párt vagy szervezet elképzeléseit, céljait, politikai
akaratát a közoktatás szervezetéről, tartalmáról, szellemiségéről és működéséről,
 híres közoktatatás-politikai reformtervezet született Franciaországban a XX. sz.
közepén Henry Wallon és Paul Languevin révén – fő tételei:
- tankötelezettség megvalósítása fokozatosan a 18 éves korig,
- oktatás kiterjesztése a hivatásra előkészítő nevelésre a betöltött 15. évtől kezdve,
- iskolai nevelés felosztása 3 egymásra épülő ciklusra 6 éves kortól 18 éves korig,
- tanulók orientálása úgy, hogy mindenki a neki való magasabb iskolába juthasson
be.
2. (Köz)oktatásügy (iskola- vagy tanügy):
 gyűjtőfogalom = a közoktatással kapcsolatos ügyek, feladatok és eljárások összessége,
 érvényessége kiterjed az ország egészére, de szoktunk beszélni a helyi oktatásügyről
is,
3. Életen át tartó tanulás (LLL – Life Long Learning):
 az oktatás-nevelésnek, a felnőttképzésnek stratégiai eleme,
 jelentése: a tanulás nem fejeződik be az iskolarendszerből való kilépéssel, nem zárható
le az iskolában formális módon folyó képzés,
 az ebből eredő változás igénye az egyéntől vertikális (az egyén fejlődésére vonatkozó)
és horizontális irányú (a szakmai területre vonatkozó) mozgást kíván meg,
 színterei: a helyi közösség, a munkahely, az otthon,
 a nem formális körülmények között megszerzett ismeretek és képességek
(tájékozottság, munkatapasztalat, szervezési rutin, számítógép felhasználói jártasság,
nyelvtudás) növekvő jelentőséggel bírnak, s terjed az előzetes tanulási teljesítmények
elismerése (PLA – Prior Learning Assesment).
4. Közoktatási rendszer:
 ide tartozik a közoktatás minden olyan intézménye, amelyet a közoktatási törvény
rendelkezései ide sorolnak, s amelyek működését a törvény szabályozza,
 nem felsorolást jelent, hanem intézmények rendszerbe szerveződését, meghatározott
szervezetben való együvé tartozását,
 3 fő elem:

1 http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100425.ATV

2
 - oktatási rendszer = az intézményhálózat és az oktatásirányítás összessége,
- oktatási rendszer szerkezete = különböző célú, funkciójú, jellegű nevelést, oktatást
folytató intézmények egymáshoz kapcsolódó, viszonylagos önállósággal
rendelkező, hierarchiát alkotó vagy mellérendelt egységeinek struktúrája,
- iskolaszerkezet = a közoktatási rendszerben az oktatás és képzés tagolódása
vertikálisan és horizontálisan. Vertikális értelemben a fejlett országokban az
oktatás több szakaszra tagolódik, a szakaszhatárokat az intézményszerkezet vagy a
tartalmi szabályozás eszközei jelölik ki.
 az oktatási rendszerek hosszú történelmi fejlődés eredményeként jöttek létre, hiszen az
iskoláztatás kezdetén az iskola önmagában működik az alapító, fenntartó
kívánságának megfelelően,
 az oktatási rendszer fejlődésében egész történetisége folyamán előbb a
differenciálódás, majd az egységesülés érvényesült,
 Halász Gábor szerint a rendszer „… a reá jellemző tulajdonságoknak megfelelően
reagál a külső kihívásokra, fejlődése meghatározott, rendszerspecifikus
törvényszerűségeket követ. A rendszer egyik elemének megváltoztatása befolyásolja
annak többi elemét is, nem lehet egyetlen elemet kiszakítva azt külön megváltoztatni.”,
 az iskolarendszerek országonként nagy eltérést mutatnak: különbségek vannak az
iskolafenntartás módjában, az iskolafenntartók közötti arányokban (állami, egyházi és
magániskolák közötti megoszlás), a tankötelezettség idejében, az iskolakezdés
időpontjában, az iskolatípusokban, az iskolahálózat kiépítettségében, az iskolák
közötti átjárhatóság lehetőségeiben,
 a korszerű iskolarendszerek rugalmasak, alkalmasak a változó társadalmi és gazdasági
igények kielégítésére, az iskolahálózat kiterjedt, az iskolafokok szervesen épülnek
egymásra, minden településnek van a helyi igényeket kielégítő alapiskolája.
Összefoglalva, a modern oktatási rendszer funkciói :
1. kulturális reprodukció (a társadalmi tudat formálása, az értékek, viselkedési minták
átadása),
2. egyének személyiségének alakítása,
3. társadalmi struktúra újratermelése vagy megváltoztatása,
4. társadalmi integráció biztosítása.