II.

Rákoczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola

Pedagógia és Pszichológia Tanszék

Téma:A kosárlabda története.

Készítette: Varga Antónia

Szak: Óvodapedagógia II/3

Beregszász 2020
Az egyik ősnek tekinthető labdajátékot az amerikai bennszülöttek játszották. A
maják és az aztékok változatában egy falra erősített fém gyűrűn kellett átütni a
csapattagoknak egy golyót. A maják játéka kegyetlen volt: a vesztes csapatot
feláldozták az isteneknek.

A mai értelemben vett kosárlabda 1891-ben született az Egyesült Államokbeli

Springfieldben. Akkoriban dr. James A. Naismith (1861. november 6. - 1939.
november 28.) volt a Springsfieldi Testnevelési Főiskola testnevelő tanára. Mint az
iskola futballedzője azt a feladatot kapta, hogy találjon ki egy olyan érdekes játékot,
amelyet a diákok a téli hónapokban tornateremben játszhatnak.

A véletlen segített: egy, a terem sarkában álló őszibarackos kosárba dobta a labdát,
amikor hivatták. Visszatérve látta, hogy tanítványai az unalmas gyakorlatok helyett
a kosárba való dobálással próbálkoznak. Megtetszett neki az ötlet, és két héten
belül elkészült a játék tervezete.

Naismith az alábbi öt alapelvből indult ki, amikor a játék szabályait megalkotta:

1. A játékot gömbölyű labdával, kézzel játsszák.

2. A játékosok nem futhatnak a labdával.
3. Bármelyik játékosnak joga van a pályán tetszés szerinti helyet
elfoglalni.
4. A játékosok között ne legyen erős személyi érintkezés.
5. A labdát "a vízszintesen nyíló kapuba", kosárba kell dobni, amelyet a
játékosoknál magasabban kell elhelyezni.

Az első mérkőzést 1891. december 21-én a javíthatatlanok osztályának 18

diákja futball-labdával játszotta. A labdabirtoklónak pattogtatni kellett a labdát
miközben szaladt. A portás egy létrán ült, hogy kivegye a kosárból a labdát, ha
valaki kosarat ért el. Sok dolga nem akadt, mert a meccs végeredménye 1-0 lett.
 Naismith 13 pontban rögzítette a kosárlabda játékszabályait, melyben elsődleges
szempontnak tartotta, hogy a játékban inkább az ügyesség domináljon, mint a nyers
fizikai erő.

AZ ELSŐ 13 SZABÁLY:

1. A labda bármely irányba dobható egy vagy két kézzel.

2. A labda üthető bármely irányba egy vagy két kézzel (sohasem ököllel).
3. A játékos nem futhat a labdával. A játékosnak arról a helyről kell eldobnia a
labdát, ahol elkapta; engedmény tehető annak a játékosnak, aki futás közben
kapja el a labdát.
4. A labdát kézzel kell megfogni. A labda tartására a karok vagy a test nem
használható.
5. Tilos az ellenfelet bármilyen módon vállal vagy kézzel lökni, megfogni,
gáncsolni vagy ütni. A szabály megsértéséért első alkalommal személyi hibát
kell ítélni, a második alkalommal a következő kosár eléréséig a játékost ki
kell állítani a játékból, vagy abban az esetben, ha nyilvánvalóan sérülést
akart okozni ellenfelének, akkor az egész játékból ki kell zárni, és a helyére
csere sem állhat be.
6. Személyi hibának számít a labda ütése ököllel, illetve a 3., 4. pontbeli,
valamint az 5. szabályban leírtak megsértése.
7. Ha bármelyik csapat három egymást követő személyi hibát követ el, úgy
számít, mintha a másik csapat kosarat ért volna el. (Egymást követő azt
jelenti, hogy eközben a másik csapat közben nem követ el személyi hibát).
8. Kosarat akkor érnek el, amikor a labdát a földről a kosárba dobják vagy ütik,
és az a kosárban marad, feltéve, hogy azok, akik a kosarat védik, nem
érintik, vagy mozdítják meg a kosarat. Ha a labda a kosár szélén van, és az
ellenfél megmozdítja a kosarat, akkor a kosár érvényes.
9. Amikor a labda határvonalon kívülre kerül, akkor az a játékos dobhatja be a
játéktérre, aki azt először megfogja, vitás esetben a játékvezető dobja be a
játéktérre. A bedobásra 5 másodperc áll rendelkezésre. Ha a játékos ez idő
 alatt nem végzi el a bedobást, akkor az ellenfélre száll át a bedobás joga. Ha
bármelyik csapat szándékosan tovább késlelteti a játékot, a második
játékvezető személyi hibát ítél ellene.
10.A második játékvezető feladata, hogy a játékosokat figyelje és jegyezze a
személyi hibákat, és értesítse az első játékvezetőt, amikor egy csapat a
harmadik egymást követő személyi hibáját követte el. Az ő feladata, hogy
kizárja az 5. pontban vétkesnek talált játékosokat.
11.Az első játékvezető feladata a labdát figyelni. Ő ítéli meg, hogy mikor van a
labda játékban, határvonalon belül, melyik csapat hozhatja játékba, valamint
ő méri a játékidőt. Ő (téli meg a kosarakat, és számon tartja az eredményt,
azokon a feladatokon túlmenően, amelyek természetes feladatai az első
játékvezetőnek.
12.A játék kétszer 15 perces félidőkből áll, közte 5 perces szünettel.
13.Az a csapat a győztes, amelyik ez idő alatt több kosarat ér el. Abban az
esetben, ha az eredmény döntetlen, a játék – a csapatkapitányok
egyetértésével – folytatható a következő találat eléréséig.

A FIBA alapító kongresszusán kidolgozták az első nemzetközi szabályokat is:

Minden csapat 5 játékosból és 2 cserejátékosból állt utóbbiak kétszer léphettek

pályára a mérkőzés folyamán. Minden mezőnyből illetőleg büntetődobásból elért
kosár után középköri feldobással folytatódott a játék.