Történelmi Korszakok

A világtörténelem európai szemléleten alapuló, hagyományos korszakai – az európai, illetve

globális régészeti és kulturális korokkal, valamint az európai korszakolással többé-kevésbé
párhuzamos kínai és japán történelmi korokkal kiegészítve:[1]

● Őskor (Európa, Észak-Afrika, Nyugat-Ázsia, az i. e. 4. évezredig)

● Kína őstörténete (i. e. 18. századig)
● Ókor (Európa, Észak-Afrika, Nyugat-Ázsia, i. e. 4. évezred – 5. század)
● Kínai ókor (Kína, i. e. 18. század – i. sz. 220)
● Hellenisztikus kor (Európa, i. e. 323 – i. e. 31)
● Római kor (Európa, i. e. 3 – i. sz. 5. század)
● Népvándorláskor (Európa, 3–7. század)
● Japán ókor (Kodai, 250–1185)
● Klasszikus császárkor (Kína, 220–1368)
● Középkor (Európa, Észak-Afrika, Nyugat-Ázsia, 3-6–15. század)
● Iszlám aranykor (Észak-Afrika, Nyugat-Ázsia, 7–15. század)
● Viking kor (Skandinávia, 793–1066)
● Japán középkor (Csuszei, 1185–1603)
● Ming-kor (Kína, 1368–1644)
● Reneszánsz (Itália, 14. század–16. század)
● Újkor (16–20. század)
● Korai újkor (Európa, Észak-Afrika, Nyugat-Ázsia, 16–18. század)
● Reformáció (Európa, 16. század)
● Edo-kor (Japán, 1603–1868)
● Qing-kor (Kína, 1644–1911)
● Felvilágosodás (Európa, 18. század)
● Ipari forradalom (Európa, 18–19. század)
● Modern kor (nemzetközi, 19–21. század)
● Napóleon kora, Nyugat-Európa, 1799–1815
● Japán modern kor (Kindai, 1868–tól)
● Kínai modern kor (Kína, 1911-től)
● I. világháború (nemzetközi, 1914–1918)
● A két világháború közötti korszak (nemzetközi, 1918–
1939[2])
● II. világháború (nemzetközi, 1939[2]–1945)
● A hidegháború kora (nemzetközi, 1945–1989)
● A rendszerváltás utáni korszak (a volt Szovjetunió és a volt
szocialista országok, 1991-től)
Az Európán kívüli területeknek az európai szemléletű korszakolástól jelentősen eltérő
korszakai:

● Kelet-Ázsia:
 ● Korea: őstörténet – koreai ókor (i. e. 3. század – i. sz. 661) – koreai
középkor (661–1392) – Csoszon-kor (1392–1897) – koreai modern kor
● Kína és Japán – lásd fentebb a listában!
● Délkelet-Ázsia:
● Indokína: őstörténet – korai és klasszikus civilizáció kora – modern kor
● Maláj-szigetvilág: őstörténet – korai civilizációs kor – iszlám kor –
modern kor
● Dél-Ázsia: őstörténet – korai és klasszikus indiai civilizáció kora – iszlám kor –
modern kor
● Belső-Ázsia:
● Közép-Ázsia: őstörténet – sztyeppei civilizációk kora – iszlám kor –
modern kor
● Belső-Ázsia többi része: őstörténet – korai civilizációs kor –
buddhizmus kora – modern kor
● Észak-Ázsia: történelem előtti kor – újkor
● Észak-amerikai és dél-amerikai történelem: prekolumbán kor (helyi
civilizációs korszakok) – újkor
● Fekete-Afrika: történelem előtti kor (helyi civilizációs korszakok) – modern kor
● Ausztrália és Óceánia: történelem előtti kor – modern kor

A korszakhatárok eltérő meghatározásai[szerkesztés]

Ókor[szerkesztés]

Az ókor és a középkor fogalma eredetileg a nagy itáliai költőtől, Petrarcától származik, aki
Róma gót kifosztását (410) tekintette a dicsőséges „antik” korszak végének, és az utána
következő „sötét kor” kezdetének. Ma a 476 a legelfogadottabb évszám.

Az ókor végének lehetséges meghatározásai:

● 313 – Nagy Konstantin elfogadottá teszi a kereszténység gyakorlatát a Milánói

ediktummal
● 410 – a nyugati gótok Alarik vezetésével kifosztják Rómát
● 476 – Romulus Augustulus megfosztása a nyugatrómai császári címtől, a
Nyugatrómai Birodalom bukása

Középkor[szerkesztés]

A történettudományban különféle időpontokra helyezik a középkor végét. Több marginális

meghatározás mellett kétféle nézet tekinthető meghatározónak:
Középkor 1492-ig

Ez a nézet Amerika felfedezéséhez (1492) köti a változást. Ez a felfogás régóta elterjedt, azon
az alapon, hogy a gyarmatosításokkövetkeztében alapvetően megváltoztak az európai
hatalmak egymás közötti erőviszonyai. Csökkent, majd megszűnt a Német-római
Birodalommeghatározó szerepe és olyan új nagyhatalmak alakultak ki, mint (kezdetben)
Hollandia, Spanyolország, majd Anglia. Franciaország jelentősége is megnövekedett. A
modern történészek egy része visszatért ehhez az elképzeléshez, és ezt két okkal indokolja:
egyrészt a világkereskedelem súlypontja Amerika felfedezésének következtében a
Mediterráneumból áttevődött az Észak-atlanti térségre, amivel a világgazdaság centruma is
áthelyeződött Észak-Itáliából az atlanti partvidékre. Mindennek jelentős hatása volt Európa
többi térségére is. Emellett Európa ekkor, aföldrajzi felfedezések nyomán lépett ki korábbi
kereteiből és gyors terjeszkedésbe kezdett (nem csupán politikai értelemben).
Szigorúankultúrtörténeti szempontból elfogadható a könyvnyomtatás feltalálása (Gutenberg),
vagy Luther Márton fellépése (a reformáció kezdete) is. Mindkettőnek jelentős hosszú távú
hatásai voltak, de ez a fajta meghatározás kevésbé látszik átfogónak, mint az előző kettő.

Középkor 1642-ig

A másik nézet az angol polgári forradalom kezdetét (1642) tekinti az újkor kezdetének. Ez
alapvetően a társadalmi formációk marxi elméletén alapul (amit a nem marxista, sőt,
Marxszal alapvetően szembenálló történészek egy része is elfogad). Eszerint itt és ekkor
került első ízben a korábbi időszakban meghatározó gazdasági erőre kapott polgárság
egyértelműen a politikai hatalom birtokába, amivel az érett feudalizmust felváltotta egy új
társadalmi formáció, a kapitalizmus (kissé leegyszerűsítve: a gazdaságban a járadék helyett a
bérmunka lett a meghatározó), és ez alapozta meg a további fejlődést.

A középkor végének különféle meghatározásai:

Konkrétan:

● Konstantinápoly eleste (1453)

● III. Richárd angol király meggyilkolása (1485)
● Amerika felfedezése (1492)
● VIII. Károly francia király itáliai hadjárata (1494)
● Tengeri út felfedezése Indiába (1498)
● Niccolò Machiavelli: A fejedelem című művének megjelenése (1513)
 ● Thomas More: Utópia című művének megjelenése (1515)
● Luther Márton tézisei (1517)
● V. Károly német-római császár birodalomalapítása (1519)
● Angol polgári forradalom (1642, marxista felfogás)

Általánosságban

● Európai nemzeti monarchiák kialakulása

● Felfedezések korának megindulása
● Könyvnyomtatás feltalálása
● Reneszánsz megjelenése, ill. reformáció megindulása

Újkor[szerkesztés]

Az újkor vége szintén többféleképpen szerint definiálható:

● 1918, az I. világháború befejeződése (ez a volt szocialista országokban elterjedt,

marxista alapú szemlélet, amely szerint az újkort ettől kezdve a legújabb kor
követi)
● A posztmodern eljövetele, ami az 1960-as évektől a kora 1980-as évekig terjed (e
nézet szerint azóta a jelenkor tart)
● A harmadik nézet szerint egészen a mai napig újkorról beszélhetünk (ez a
legelterjedtebb nyugat-európai felfogás).

Az újkor legkorábbi szakaszát korai újkor néven általában külön tárgyalják. Újabban – az
angol modern times, modern age magyar megfelelőjeként – a magyar történelemszemléletben
is terjed a modern kor fogalmának használata, amely a nagy francia forradalommal veszi
kezdetét és egészen máig tart. Ez a korszak tehát a korábbi marxista értelmezés szerinti újkor
második felét és legújabb kort egyetlen korszakként tárgyalja (19-21. század)