Szívciklus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A szívciklus kifejezés egy szívdobbanás kezdetétől a következőig történő véráramlással, ill. vérnyomással
kapcsolatos eseményekre, vagy azok egy részére utal.[1]

A szívciklus frekvenciája a szívritmus. Minden szívdobbanásnak öt fő szakasza van. Először a félhold alakú
billentyűk zárnak, az atrioventrikuláris billentyűk kinyílnak és az egész szív ellazul. A második szakaszban, a
pitvar systole során a pitvar összehúzódik, az AV-billentyűk kinyílnak és vér áramlik a pitvarból a kamrába. A
harmadik szakaszban a kamrák elkezdenek összehúzódni, az AV- és a félhold alakú billentyűk zárnak és a
térfogat nem változik. A negyedik szakaszban a kamrák üresek és összehúzódnak, a félhold alakú billentyűk
nyitottak. Az utolsó szakaszban a nyomás csökken, vér már nem áramlik a kamrákba, a kamrák már nem
húzódnak össze és ellazulnak és a félhold alakú billentyűk zárnak az aortában lévő vér nyomása miatt.

A szívciklus során a vérnyomás nő és csökken. A szívciklust a szinuszcsomóban és az atrio-ventrikuláris

csomóban található speciális szívsejtek révén fellépő elektronikus impulzusok sorozata koordinálja. A
szívizom izomsejtekből áll, melyek maguk húzódnak össze külső idegek segítsége nélkül. Normál
körülmények között minden ciklus kb. 1 mp-ig tart.

Tartalomjegyzék
A szívciklus anatómiai háttere
Pitvar systole
A pitvar systole észlelése
Kamrai systole
Kamrai systole érzékelése
A szív hangjai
Elektrokardiográfia
Diastole
A szívciklus szabályozása
Források
További információk
Kapcsolódó szócikkek

A szívciklus anatómiai háttere

A szív egy négy üregből álló szerv, mely jobb és bal félből áll. A jobb és a bal pitvar belépési pontok a szívbe,
míg a bal és jobb kamra feladata, hogy összehúzódásokkal segítse a szívet a ciklus során. A vérkeringés a kis
vérkörből (tüdőkeringés) és a nagy vérkörből áll. A jobb kamra feladata, hogy oxigénmentesített vért
pumpáljon a tüdőkeringésbe a tüdőartérián keresztül. A bal kamra feladata, hogy oxigénnel dúsított vért
pumpáljon a nagy vérkörbe az aortán keresztül. A bal kamrát tartják nagyobbnak, ez ugyanis az egész test
számára pumpál vért.

Pitvar systole
A pitvar systole a bal és jobb pitvar szívizmainak (myocardia) összehúzódása.
Általában a két pitvar egyidőben húzódik össze. A systole kifejezés az izom
összehúzódását jelenti. Az elektromos systole elektromos jelenségre utal, mely a
szív kamráinak izmait stimulálja, hogy azok összehúzódjanak. Ezt nem sokkal
követi a mechanikus systole, a szív mechanikus összehúzódása.

Amikor a pitvarok összehúzódnak, a vérnyomás megnő bennük további vért

pumpálva a kamrákba.

A vér 70%-a passzívan folyik a kamrákba, így a pitvaroknak nem kell nagyon
összehúzódniuk.[2]
Pitvar systole

A pitvar systole észlelése

A pitvarok elektromos systoléja a P-hullám EKG-n való megjelenésétől indul. A mindkét pitvart egyidőben
történő összehúzódásra sarkalló bipolarizáció (vagy depolarizáció) hullám a sinoatriális csomónak köszönhető,
mely a jobb pitvar felső falán található.

Kamrai systole
A kamrai systole a bal és jobb kamra izmainak összehúzódása.

A kiáramlási fázis kései részében noha a kamrai nyomás az aortáé alá esik, az
aorta billentyű nyitott marad a kiáramló vér tehetetlenségi energiája
következtében.[3]

Az aortai nyomás grafikonja a szívciklus során mérsékelt hullámvölgyet jelez,

mely egybeesik az aorta billentyű zárulásával. Ezt azonnal rövid emelkedés, majd
fokozatos csökkenés követi.

Amint a kamrák a diastole fázisba lépnek, az aortából a bal kamrába rövid ideig
visszaáramló vér miatt az aorta billentyűk zárnak. Ez az aortai nyomás enyhe Kamrai systole
növekedését eredményezi a félhold alakú billentyűk és az aorta rugalmas
visszahúzódása következtében.[4][5][6]

Kamrai systole érzékelése

A szív hangjai

A mitrális és a háromhegyű billentyűk (az atrioventrikuláris billentyűk) kamrai systole elején történő záródása
okozza a szívverés hangjának első szakaszát. Ez az ún. első szívhang, formálisan S1. Az első hang két
komponensből áll (M1, T1).
A második szívhangot (S2) az aorta- és tüdőbillentyűk kamrai systole végén történő záródása okozza. Amikor
a bal kamra kiürül, a benne lévő nyomás az aortáé alá esik, az aortabillentyű lezáródik. Hasonlóképpen amikor
jobb kamrában lévő nyomás a tüdőartériáé alá esik, a tüdőbillentyű zár. A második szívhang is két
komponensből áll (A2 és P2). Az aortabillentyű hamarabb zár, mint a tüdőbillentyű és hallható a különbség a
második szívhangban. Az S2 ezen "osztódása" csak belégzés során hallható. Ellenben a szív bizonyos
ingervezetési zavarai, mint pl. a bal Tawara-szár blokk esetén a P2 az A2 előtt hallható kilégzés esetén. Bal
Tavara-szár blokk esetén a belégzés közelebb hozza egymáshoz az A2-t és a P2-t, ahol a kettőt már nem lehet
hallhatóan megkülönböztetni.

Elektrokardiográfia

Elektrokardiográfia során a kamrák elektromos systoléja a QRS-komplexus kezdetén indul.

Diastole
A diastole a szív összehúzódása utáni időszakasz, mely során a szerv ellazulva készül a vérrel való
feltöltődésre. A kamrai diastole során a kamrák, a pitvar diastole során a pitvarok lazulnak el. A kettőt együtt
teljes szív diastolénak nevezik.

A kamrai diastole során a bal és jobb kamrában lévő nyomás a systole ideje alatt elért csúcsról csökken.
Amikor a bal kamrában lévő nyomás a bal pitvaré alá csökken, a mitralis billentyű nyit és a bal kamra a bal
pitvarban összegyűlt vérrel töltődik fel. Az izovolumetriás relaxációs idő (IVRT) a második szívhang aortás
komponensétől, tehát az aorta billentyű záródásától a mitralis billentyű nyitása révén a töltődés kezdetéig
számított időintervallum.[7] Hasonlóképpen, amikor a jobb kamrában uralkodó nyomás a jobb pitvaré alá
csökken, nyit a tricuspidalis billentyű és a jobb kamra az addig a jobb pitvarban gyűlő vérrel telik meg. A
diastole során a myocardiumban kisebb a nyomás, mint az aortában lehetővé téve a szívben a koronaerek útján
a vérkeringést.

A szívciklus szabályozása
A szívizom automatikusan működik, tehát öngeneráló. Ezzel szemben a vázizomzatnak tudatos vagy
reflexszerű idegimpulzusra van szüksége az összehúzódáshoz. A szív ritmikus összehúzódásai spontán módon
történnek, bár ezek gyakorisága változhat idegi és hormonális hatásra, testedzés, ill. hangulatváltozás miatt is.
Pl. a szimpatikus idegek gyorsítják a szívritmust, míg a bolygóideg lassítja azt.

Az összehúzódások ritmikus sorozatát a szinuszcsomó és az atrioventrikuláris csomó koordinálja.

Források
1. Guyton, A.C. & Hall, J.E. (2006) Textbook of Medical Physiology (11th ed.) Philadelphia:
Elsevier Saunder ISBN 0-7216-0240-1
2. Advanced Biology for You - Gareth Williams
3. Cardiovascular Physiology Concepts by Richard E. Klabunde, Ph.D.: Cardiac Cycle - Reduced
Ejection (Phase 4) (http://www.cvphysiology.com/Heart%20Disease/HD002d.htm)
4. Plethysmograph (http://facstaff.elon.edu/shouse/physiology/frog/plethys/frogplethys.html)
5. The Heart (https://web.archive.org/web/20110606232836/http://faculty.ucc.edu/biology-potter/he
art.htm#). [2011. június 6-i dátummal az eredetiből (http://faculty.ucc.edu/biology-potter/heart.ht
m#) archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 21.)
6. Human Cardiopulmonary Physiology (https://web.archive.org/web/20110608025624/http://www.
susqu.edu/facstaff/r/richard/ECGlab.html#). [2011. június 8-i dátummal az eredetiből (http://ww
w.susqu.edu/facstaff/r/richard/ECGlab.html#) archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 21.)
7. angol nyelven; Inductance cardiography (thoracocardiography): A novel, noninvasive technique
for monitoring left ventricular filling. Journal of Critical Care, 14. évfolyam, 4. szám, 177-185. o.

További információk
Szívciklus (http://library.med.utah.edu/kw/pharm/hyper_heart1.html) (angolul)

Kapcsolódó szócikkek
Szív
Szívbillentyű
Elektrokardiográfia

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szívciklus&oldid=22489081”

A lap utolsó módosítása: 2020. április 12., 10:46

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is
felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.