Az 1970-es évek közepén veszélybe került Kádár által teremtett belső
nyugalom, az életszínvonal lassú, de folyamatos emelkedése. Az országnak nyugati hitelekhez kellett folyamodnia. Működtek a magyar nyelvű rádióadók, könyvek és folyóiratok, amelynek köszönhetően az állampárt tekintélye tovább zuhant. A nyolcvanas években egyre fontosabbá vált a környezetvédelem kérdése, a csehszlovákok hozzákezdtek egy közös dunai víztározó és vízi erőmű megépítéséhez. Tömegek tüntettek a bős-nagymarosi gátrendszer megépítése ellen, az építkezés végül elkezdődött és csak a rendszer összeomlása állította meg. A népesedési válság egyre súlyosabbá vált. A nyolcvanas évek elején állapították meg a népesedés fogyását. Egyre többen emelték fel a szavukat a határon túl élő magyarok fokozódó elnyomása ellen.
Hetvenes évek közepétől a nagyvárosokban elterjedt az illegális
szamizdatirodalom. 1981-től rendszeresen megjelenő Beszélő című folyóirat vált a leghíresebbé. Ellenzéki mozgalmak, tanácskozások jöttek létre. Legjelentősebb találkozó az ’87-es lakiteleki találkozó volt, elsősorban nemzeti demokratákkal és demokratikus ellenzékkel.
A lakiteleki találkozón újjáalakultak a régebbi pártok is: Független
Kisgazdapárt (FKgP), Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP), Szociáldemokrata Párt (SZDP).
Majd hoztak is létre új pártokat: Magyar Demokrata Fórum (MDP), Fiatal
Demokraták Szövetsége (FIDESZ), Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ). Az ekkor létrejött pártok kerülték a „párt” kifejezést, ehelyett „fórum” és „szövetség” nevezéseket használtak.
65 párt alakult, de csak a szavazáson 12 tudott indulni az első szabad
választáson. Így Magyarországon ismét többpártrendszer alakult ki.