Mennyibe kerül egy alkalmazott fotó?
Hász András – fotográfus
Gyakran teszik fel nekem ezt a kérdést ügyfelek és kollégák
egyaránt. A válaszadásban magam is sokszor bizonytalan
vagyok. Tudomásom szerint nincs konkrét árlista, amelyet
a megbízói és az alkotói oldal egyhangúlag elfogadott volna,
tehát nincs mihez igazodni. Mindannyian, így én magam is
csak keresem a jó megoldást, tehát az alábbi példák csak
tájékoztató jelleguek. A módszer, amelyet alkalmazok az utóbbi
években bevált, bár rögtön hozzáteszem elõfordultak
tévedések. Az alkalmazott fotografálás területén nem lehet
csak szuk rezsiköltséggel számolni az ár kialakítása során,
hiszen egy jó reklámfotó olyan értékek hordozója is egyben,
amely egy céget képes az üzleti magaslatokba juttatni.
Gondoljunk csak arra, hogy egy Benetton plakáthoz szükség
van egy tekercs filmre, néhány lámpával felszerelt egyszerû
stúdióra, pár kócos modellre és gyakorlatilag kész a kép.
Azaz kell még egy jó szakember, aki a megfelelõ gombot
a megfelelõ pillanatban megnyomja. Egy ilyen kampányfotó
szûk rezsiköltsége még szerényebb hazai cégek részére is
elviselhetõ lenne. De nem szabad megfeledkeznünk a hozzáadott
értékrõl, amely mindig vita és alku tárgyát képezheti. A saját
gyakorlatomból próbálok említeni megfelelõ módszert, bár
elõfordul, hogy az ügyfeleim nem fogadják el az elméletemet.
Ilyen esetben a kompromisszum készség még sikeres üzleti
megállapodást eredményezhet. Vannak persze szélsõséges
esetek, amikor a leendõ megrendelõ egyáltalán nem képes
felfogni mi a különbség a hobby fényképezés és az alkalmazott
fotográfia között. Ekkor csak a végtelen türelem szab határt
az üzleti megbeszélésnek, de azt már a találkozó kezdetén
lehet tudni, hogy a megállapodástól mindketten nagyon
messze vagyunk. Tapasztalatom, hogy ilyen esetekben nem
szabad engedni, mert ez az egész szakmára nézve komoly
károkat jelent. Méltánytalan áron dolgozni hosszútávon nem jó
befektetés. Innen nagyon rövid az út ahhoz, amikor a megrendelõ
már nem csak az árfekvéssel foglalkozik, hanem szinte
megkér arra, hogy neki a rosszabb minõség is megfelel, egy
kedvezõbb ár elnyerése esetén. Ez nálam a megbeszélések
végét szokta jelenteni. Egy kéziszerszámokat forgalmazó
kereskedelmi cég megbeszélõ embere elmondta, hogy az õ
katalógusukhoz rossz minõségû, de nagyon olcsó fotó is
megfelelne. Erre megkérdeztem, vajon feltételezi-e rólam, hogy
ha szándékomban állna kéziszerszámokat vásárolni náluk,
akkor kifejezetten a rossz szerszámokra utaznék-e, csak azért,
Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült
hogy ne tudjak rendesen barkácsolni. Márpedig tudjuk jól,
hogy jó szerszámmal...
Még továbbra is az ügyfeleknél maradva, – hiszen itt rejlik a
megoldás kulcsa – vannak hiperaktív emberek, akik a fárasztó
irodai munka után a fotóstúdióban élik ki mozgási és
kommunikációs igényüket. Elõfordult, hogy a kedves ügyfél
kezdetben csak a lámpákat mozgatta, majd egy óvatlan
pillanatban a kamerát is megragadta. Leültem, s türelmesen
kivártam amíg elmúlik a roham. Mondanom sem kell a kliens
a saját maga által készített fotót sem vette meg. Itt eszembe
jut, amikor egy alkalommal, míg várakoznom kellett egy
nyomdában a következõt olvastam a falra kifüggesztett
bölcsességek között:
Az autó javítása 10 dollár.
Ha megtetszik várni 25 dollár lesz.
Ha segíteni is tetszik 180 dollárt tetszik fizetni.
Egy amerikai autószerelõ.
Azért annak ellenére, hogy nagyon sok családban van
fényképezõgép, a fotográfia mégiscsak egy szakma. De, hogy
jó példát is említsek, fagylalt termékeket gyártó vállalkozó,
cégtulajdonos a kezdetben túl magasnak tartott árakat ma már
elfogadja, s elmondta, hogy amióta színvonalas a termékek
csomagolása a forgalma több, mint tízszeresére nõtt.
Ez a legjobb hír, amit a kereskedelmi jellegû fotografálásban
hallani szeret az ember, hiszen ebbõl jól mérhetõ a munka
eredménye. A jó kép hosszú távon üzleti sikereket jelent
a megrendelõknek is.
Az árak kialakításánál általában három dolgot szoktam
figyelembe venni. Elõször azt, hogy ki a megrendelõ,
másodszor, hogy milyen célra készül a fotó és csak a harmadik
szempont a ténylegesen felmerülõ költség. Ezek szerint, hogy
kicsit konkrét legyen a példa, ha nemzetközi reklámügynökség,
multinacionális gyártó-forgalmazó cég, egyéb nagyvállalat
rendel mondjuk egy autó fotót – ez árban a legmagasabb
kategória – akkor a fotó nettó ellenértéke 450.000,- Ft. Ez
tartalmazza a tényleges rezsiköltségeket, (stúdió bérlet, film,
hívás, szkennelés) és ami fontosabb azt a honorárium költséget,
amely egyrészt arányos a megrendelõ céggel és egyben
tükrözi az alkotó kreatív képességeit. Ez persze nagyképûen
Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000 1
hangzik, de nem szabad elfelejteni, hogy ma már
az ügynökségek megfelelõ szakemberei a feladatok
ismeretében keresik meg a kiválasztható szakfényképészt,
tehát õk már elõre sejtik, hogy az elkészülõ fotót reklamáció
nélkül fel tudják majd használni. Ezek a nagy cégek ritkán
fotóztatnak hobbyból, azaz a fotó minden esetben az eladásra
váró terméket, szolgáltatást illusztrálja. A várható kereskedelmi
forgalom sok száz millió forintban mérhetõ, a fotó árát ehhez
kell mérni. Az ár mértékét a mennyiség is befolyásolja, s ezek
a multik nem többszáz fotóval gazdagon illusztrált katalógust
rendelnek, hanem egy-egy jól kimunkált mestermûvet.

Egyre szélesebb az induló vállalkozások tábora, akik

szeretnének megjelenni a piacon, s már túl vannak az elsõ
rossz élményen, ami a fényképezést illeti. Azaz megérett
a helyzet, hogy ezúttal olyan fotót rendeljenek és kapjanak,
amely a céget komolyan elõsegíti az üzletkötésben.
Elsõsorban termékfotókról van szó, sok esetben kisebb
katalógusok fotózásáról, vagy hirdetési anyagok
illusztrációjáról lehet beszélni. Gyakran elõfordul, hogy az elsõ
találkozáskor nem lehet pontosan meghatározni, hogy mennyi
fotóra lesz szükség, de azzal szoktam megnyugtatni
az ügyfeleimet és magamat is, hogy megállapodunk egy
csomagárban, hiszen az ügyfél is pontosan tudja, hogy
mennyit szán egy bemutatkozó prospektus fotóköltségére és
mi az, ami már nem fér bele. A megrendelõt inkább az érdekli,
hogy abba a csomagárba mégis mi fér bele. Megint csak
hozzávetõleges arányokat mondanék, ugyanis az a cég aki
már elõre tudja, hogy a nyomdában ott fog hagyni közel
félmilliót a katalógusra, nyilván nem gondolhatja úgy, hogy az
összes fotóköltség majd húszezer alatt lesz. Egy ilyen cég, ha
nem is könnyen, de hajlandó megválni négy-ötszázezer
forinttól, feltéve, hogy jó minõségû fotót kap cserébe.
A csomagár általában egyszerû mûszaki, vagy tárgyfotókra
vonatkozik, tehát nem kompozíciós felvételekre, ahol egy fotó
elkészítése sok-sok munkaórát igényel. Egy közepes cég is
rendelhet persze kreatív fotót, ilyen esetben az ár 80-150 ezer Ft
között mozog, s valószínû, hogy ezt a képet fogják a borítóra
tenni.

Amint látható nehéz feladat kalkulálható árakat elõre leírni egy

árjegyzékben, már csak azért is, mert gyakran megteszem új
ügyfeleknek, hogy az elsõ fotót elkészítem költségmentesen,
hogy komolyabb befektetés nélkül megnézhessék a minõséget.
Minden megrendelõt az érdekel, hogy az õ termékérõl milyen
fotót tudok készíteni. Késõbb, amikor már látják a minõséget
már nem lehet akadálya a megállapodásnak. Csak a szokásos
kérdésre kell megtalálni a választ, mennyibe is fog kerülni egy
alkalmazott fotó?

2 Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000 Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült
ISMÉT A MÉDIATERVEZÉSRÕL
Hamburger Béla
Az ImInfo ez évben is – gondolom a tavalyi sikerek nyomán –
a kommunikáció különféle területeinek, eszközeinek és
összetevõinek költségeivel, költségtényezõivel foglalkozik.
Nyilvánvaló, hogy az évkönyv ezzel a szakma nagyon széles
rétegeinek nyújt kézzel fogható segítséget. Sõt, talán ily
módon nyújtja a tõle telhetõ legnagyobb segítséget.
Ha valaki tudja, hogy egy átlagos, tipikus reklámkampány
költségvetésében körülbelül milyen arányok tapasztalhatóak,
annak nyilvánvaló, hogy az összkiadások nagyságát (vagy ha
ez fix összeg, akkor a költségek hatékonyságát) a közzététel,
azaz a reklámeszközök kiválasztása és alkalmazása döntõen
befolyásolja. (Ez az állítás még inkább igaz, ha azt is
figyelembe vesszük, hogy a közzétételi csatornák
kiválasztásával – gyakorlatilag – egy sor gyártási döntést is
meghatároztunk: aki televízióban akar hirdetni, annak
reklámfilmet kell csináltatnia, hogy csak egyetlen példát
mondjunk.)
Részben ebbõl a felismerésbõl – már hogy a költségeket, a
hatékonyságot alapvetõen határozza meg az eszközhasználat –
is született meg a médiakutatások, az ezeken alapuló
médiastatisztikák, és a médiatervezés módszertana, amely
viharos elterjedését és “szakmarengetõ” sikereit szintén
e felismerésnek köszönheti.
Az ImInfo az 1997-es és 1998-as évkönyveiben a klasszikus
médiakutatásokról – ha lehet egyáltalán ezt a jelzõt egy ily
fiatal szakterületre alkalmazni – és annak eredményeirõl,
hasznosíthatóságáról már közölt anyagokat. Természetesen
a televíziós, a rádiós és a nyomtatott sajtó területén
kifejlesztett módszereket, mérõszámokat nem kívánjuk itt
megismételni. De az élet nem állt meg, e területen különösen
nem. A fejlõdés révén újabb médiumoknál nyílik módja
a reklámozóknak és ügynökségeiknek, hogy a tervezés
idõszakában – a korábbi médiapiaci vizsgálatok alapján –
megalapozottan, a legnagyobb hatékonyságot ígérõ módon
válasszanak, másrészt, hogy utólag minél pontosabb
ellenõrzési, mérési lehetõségek álljanak rendelkezésükre.
Az alábbiakban két médium – a plakátok és az internet –
vizsgálatáról, mérésérõl, tervezhetõségérõl adunk áttekintést,
vélhetõen csak pillanatképet.
Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült
Plakátok, óriásplakátok
Azt már a korábbi ImInfo-ban is leszögeztük, hogy a kilencvenes
évek elején-közepén, a médiakutatások terjedésével,
elsõsorban azon eszközök felé fordult a hirdetõk és
az ügynökségek figyelme, amelyek területén ezek a módszerek
már eredményeket hoztak: televízió, rádió, sajtó.
Ez természetesen sértette az egyéb reklámhordozók
tulajdonosainak érdekeit. Mivel pedig a nyomtatott sajtó és a
televíziók mögött világszerte a legnagyobb reklámbevételekkel
a közterületi cégek rendelkeztek – a legfrissebb, 1999. évi
adatok alapján ez Magyarországon sincs másképp – érthetõen
ezek kísérelték meg legelõször eszközeik értékének mérését.
Az alábbiakban azért az OSCAR (Outdoor Site Classification
and Audience Research) módszert használjuk példaként, mert
– bár egy-két évig Magyarországon is sikeresen mûködtették –
ma már ezzel senkinek az érdekeit nem szolgáljuk, viszont
nem is sértjük.
A módszer kiindulási pontja az az alapigazság, hogy a különbözõ
helyen található plakáthelyek hatása, kommunikációs értéke
jelentõs eltéréseket mutathat. Ezt az értéket alapvetõen két
dolog határozza meg:
® egyrészt, hogy mekkora a plakáthely elõtt elhaladó
forgalom. A forgalom felmérése munkaigényes feladat
ugyan, de különösebb nehézséget nem okozhat. Külön kell
mérni a jármûforgalmat, s külön kell regisztrálni a gyalogosok
számát, sõt ezeken belül elkülönítik a plakáthelyhez
viszonyított forgalmi irányokat is. A teljes forgalom az adott
helyre, táblára jellemzõ mennyiségi mutató.
® másrészt, hogy milyen a plakáthely láthatósága.
A minõséget nyolc különbözõ kritérium alapján minõsítik,
még pedig oly módon, hogy ezeket objektív ismérvek
szerint értékelik külön-külön minden irányból, ahonnan
a plakáthely látható:
– a maximális látótávolság,
– az úttal bezárt szög,
– konkurencia,
– a láthatóság szöge,
– magasság,
Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000 3
– takarás,
– „közlekedési lámpa effektus“,
– megvilágítás.
Minden kritériumhoz tartozik két adott súlyérték, amelyek
eltérõek attól függõen, hogy jármûvel közlekedõ vagy gyalogos
forgalom kontaktusait minõsítik. A súlyozott kritériumok
összesítése egy minõségi jellemzõt, együtthatót ad meg.
A mennyiségi mutató és a minõségi jellemzõ együttesen adja
meg azt az értéket, amelyek alapján az egyes plakáthelyek
minõsége, hatékonysága megítélhetõ.
A fentebb leírt metódushoz nagyon hasonló mérési és számítási
módszerekkel élnek a hazai piacon jelenleg is mûködõ
közterületi médiaoptimalizáló cégek, mint pl. a Primacom,
Portland, PPI, PCI, Open.
A Poster Consulting International (PCI) értékelõ rendszere
(Quality Ranking System) például “a táblák elhelyezését leíró,
minden fontos részletre kiterjedõ adatsorok, valamint az egyes
táblahelyek közvetlen környezetére jellemzõ forgalmi adatokból
számított QRS-index alapján válogatja ki a legjobb hatékonyságú
táblahelyeket”. Ez a módszer elveiben tehát megegyezik
a részletesen bemutatott OSCAR-ral, annál inkább, mivel
a vizsgált ismérvek között itt is megtaláljuk az észlelés
távolságát, az úttal bezárt szöget, a táblák sûrûségét
vagy megvilágítottságát, illetve a forgalom nagyságát és
megoszlását tömegközlekedés és gyalogosok között.
A fejlõdés persze nem áll meg. Az adatbázisok ma már nem
csak az adatok tömegét tartalmazzák, hanem a helyszínrajzokat,
sõt, fényképeket is.
A fejlesztések további eredménye, hogy a tervezõ szoftverek
már nem csak a hatékonysági index alapján képesek válogatni
az adatbázisban, hanem bizonyos földrajzi pontok
(pl. intézmények, kereskedelmi egységek, stb.) közelsége-
távolsága szerint is.
Végül, de egyáltalán nem utolsó sorban: a fejlesztések fontos
iránya, hogy a vizsgálatok ma már az óriásplakátok mellett
más közterületi reklámhordozókra – elsõsorban a city light
helyekre – is kiterjednek.
Hasonló alapokon nyugvó, de további vizsgálatokkal
kiegészített módszerrel kísérletezett a GfK Hungária. Az elsõ
fázisban õk is az egyes plakáthelyek fizikai jellemzõit mérik fel:
úttesttõl mért távolság, magasság, úttal bezárt szög,
idõtartam (ameddig az autós, illetve gyalogos láthatja
a táblát), takarás, megvilágítás.
4 Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000
Mindezt azonban fogyasztói megkérdezéssel egészítik ki: 10
ezer autóval, tömegközlekedési eszközzel, illetve gyalogosan
közlekedõ embert kérdeztek meg – valamely tábla elhagyását
követõ 50 méteren belül –, hogy emlékszik-e az adott
plakátra. A legjobb emlékezeti értékek a 90 százalékot is
meghaladták. (Meg kell jegyeznem persze, hogy ezt az értéket
nem csak a plakáthely minõsége, hanem az éppen kint lévõ
plakát figyelemfelhívó és kreatív ereje is befolyásolja.)
E felmérés szerint jelentõsen növeli a plakáthelybõl adódó
emlékezeti hatást, ha a tábla 1,5 és 4 méter között van, ha
az úttesttõl mért távolsága 15 méternél több, ha az úttal nem
párhuzamos, és ha a kontaktusidõ 10-20 másodperc.
A kutatás harmadik lépéseként 32 ezer fõs útirány-felvételt is
végeztek. Arról kértek részletes adatokat a válaszadóktól,
hogy aznap merre jártak, és mivel közlekedtek. Ezekbõl az
adatokból az egyes táblahelyek közönségének összetételére
lehet következtetni.
Gyökeresen mást és másképp vizsgál a Szonda Ipsos.
Õk nem a plakáthelyeket, hanem konkrét óriásplakátokat
elemeznek.
A vizsgálat alapja egy havonta ismétlõdõ, 500 fõs
megkérdezés. A mintába budapesti, illetve 19 vidéki városban
élõ, a 15 évesnél idõsebb lakosságot kor, nem és iskolai
végzettség szerint reprezentáló személyeket választanak,
véletlenszerûen. A kutatás a már legalább 10 napja utcán lévõ
plakátokra terjed ki. A felmérés során bemutatják a kérdéses
plakátokat, s a kapott válaszokat négy mutatóba sûrítik:
® A tetszés mutató (a megkérdezettek hány százaléka ítélte
a konkrét plakátot tetszetõsnek) az esztétikai értékrõl, illetve
a közönség érzelmi viszonyulásáról árulkodik.
® Az aktivizálás mutató azt fejezi ki, hogy a plakát mennyire
ösztönzi a hirdetett termék választását a konkurens áruk
közül.
® Az észlelés mutató azt adja meg, hogy a válaszadók hány
százaléka látta (vette észre) már a plakátot korábban is.
® Az azonosítás mutató pedig feltárja, hogy az adott
terméknév, márkanév, cégnév (és/vagy –jel) milyen mélyen
vésõdött a közönség emlékezetébe.
Hogy mindez jóval több, mint az egyes plakátok szerény
igényû hatásvizsgálata, az annak köszönhetõ, hogy a havi
felmérések adatait 1992. óta közös adatbázisba gyûjtik. Ennek
révén lehetõvé válik, hogy a vizsgált plakát értékeit
összehasonlítsuk a termék korábbi plakátjaival, vagy éppen
a konkurens termékek posztereivel, netán az egész
termékcsoport plakátjainak (akár több éves) átlagértékeivel.
Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült
Lehetõség van arra is, hogy leválogassuk a vizsgált
termékcsoport, egyes mutatónként legsikeresebb tíz (vagy
bizonyos értékeket meghaladó) plakátját, ami akár a kreatívok
számára is adhat tervezési szempontokat. Akár abban az
értelemben, hogy feltárhatják az adott termékek hirdetéseiben
mutatkozó trendeket, az eredményes fogadtatást biztosító
elemeket, de akár abban az értelemben is, hogy kiszûrhetik
az önkéntelen plagizálást, a tudatalattijukból elõbukkanó, de
mások által már megvalósított ötleteket.
„Lapzártakor“ érkezett a hír: az egyéb médiakutatási
területeken oly sikeres Szonda Ipsos kifejlesztette és 2000.
nyarán piacra dobja közterületi tervezõ szofverét (Outdoor
Navigator), amely nem csak az egyes plakáthelyek minõségi
értékelését, forgalmi adatait, és az új, saját útvonal-
kutatásokból származó célcsoport-adatait fogja tartalmazni,
hanem mindezt az egyéb médiatervezõ szoftverekkel
(pl. Media Navigator, Radio Navigator) összehangoltan, akár
közös rendszerbe integrálhatóan. Ez, ha – néhány más
közterületi mérési, illetve szoftver-kísérlettõl eltérõen – tényleg
mûködni fog, óriási elõrelépést jelenthet, hiszen teljes értékû
közterületi médiatervezést tesz lehetõvé.
Internet
Aligha szorul bizonyításra, hogy az internet – amely eredetileg
katonai, majd tudományos célokat szolgált – mind nagyobb
jelentõségre tesz szert a marketingkommunikációban is.
(Egyes adatok szerint ma már 3 milliót közelít az internetes
adatszolgáltatók, és 100 millió körül van a szörfölésre
alkalmas, „bekötött“ számítógépek száma.) Természetes,
hogy amint a „háló“ közönsége egyre népesebb,
úgy a marketing-szakemberek is felfedezték az ebben rejlõ
lehetõségeket. (Van olyan virtuális áruház, amely az utóbbi
idõben negyedévenként megduplázta forgalmát.) Az internet-
látogatók számának növekedése immár gazdaságossá tette-
teszi az itt folytatott tájékoztatási és hirdetési tevékenységet is.
Magyarországon az elõzetes várakozásokat jó másfélszeresen
meghaladva, az 1999. évi internetes reklámköltés 345 millió
forintra rúgott. Szakértõi becslések szerint 2000-ben ez az
összeg már 870 millió, 2001-ben 1650 millió lesz.
(Az internet-szolgáltatók persze nyilván nem tiltakoznának, ha
a tények ismét messze túlszárnyalnák a mégoly vérmes
reményeket is.)
Az is teljesen magától értetõdõ, hogy – a médiakutatás és
médiatervezés széleskörû elterjedése nyomán – a reklám-
szakma az interneten (illetve annak grafikus felületén, a world
wide web-en) elhelyezett hirdetések közönségét és annak
Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült
összetételét is mérni kívánja. Ráadásul az itt alkalmazott
technika szinte tálcán kínálja a lehetõséget a legegyszerûbb
mennyiségi mutatók alkalmazásától kezdve, a mind finomabb
mérésekig, nem úgy, mint az elõbb tárgyalt közterületnél.
Sajnos, ez a felfokozott igény azzal járt, hogy szinte minden
érintett (számos internet-szolgáltató, reklámügynökség,
médiakutató intézet) belekezdett a módszertani munkába.
Aminek pedig egyenes következménye, hogy már az alapok is
eltérõek: nem egységesek a definíciók és a létre hozott
fogalmak-mérõszámok. Két kutató (Thomas Novak és Donna
Hoffman) tett kísérletet arra, hogy ezen a területen is
egységesítse a módszertant.
Vélhetõen egy olyan orgánumban, mint az ImInfo, amelyben
évek óta igen gazdag terjedelemben jelennek meg az internet
üzleti és reklám célú hasznosításával kapcsolatos anyagok,
aligha kell már olyan alapfogalmakra kitérni, mint web-hely,
web-oldal, homepage, banner, link, cookie, és társaik.
Az alapfogalmak ismertetése helyett talán rögtön rátérhetünk
az internetes médiakutatás és médiatervezés fogalmaira,
amelyek a látogatók számának egyszerû mérésétõl kezdve
a látogatók viselkedésének és aktivitásának minõsítéséig
terjednek.
Elérés
Az elérés lényegében egyszerû mennyiségi kategória, amely
azt mutatja meg, hogy a vizsgált eszközt (bannert, web-oldalt,
web-helyet) hányan láttak adott idõ alatt. A vizsgálat tárgyától
függõen az alábbi elérési mutatókat különböztetjük meg:
® banner hirdetés elérése (banner ad reach)
® web-reklámoldal elérése (target ad reach),
®web-oldal elérése (page reach),
® web-hely elérése (site reach).
A további elemzések érdekében azonban célszerûnek
mutatkozott az egyes web-megoldások látogatóit különbözõ
kategóriákba sorolni. A mérési lehetõségeket is figyelembe
véve a látogatók száma az alábbi csoportosítás szerint
történhet:
® Azonosítatlan látogatók (unidentified visitor) mindazok, akik
a web-helyet meglátogatják ugyan, de akikrõl az adatközlõ
semmilyen további információval sem rendelkezik.
® Sorozat látogatókról (session visitor) akkor beszélhetünk,
ha az azonosítatlan látogatót a web-hely cookie-val látja el,
s ily módon legalább az érdeklõdõ magatartása nyomon
követhetõ az adott látogatás során.
Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000 5
® Követett látogató (tracked visitor), aki – cookie vagy
önkéntes regisztráció révén – többszöri látogatásai során is
azonosítható.
® Azonosított látogató (identified visitor), akinek
azonosíthatósága lehetõvé teszi többszöri látogatása alatt
mutatott magatartásának követését. Önkéntes regisztrálás
esetén egyéb információk rögzítésére, kapcsolására is mód
nyílik.
Hatás
A következõ mérõszámok az egyes internetes megoldási
lehetõségek egy másik mennyiségi jellemzõjét igyekeznek
számszerûen bemutatni. Ennek érdekében mérik, hogy a
vizsgált bannert vagy web-oldalt a látogatók átlagosan hányszor
látták adott idõtartam alatt, függetlenül attól, hogy hányszor
látogatták meg a web-helyet. A hatás mérésére – a vizsgált
elemtõl függõen – három érték szolgál:
® banner hirdetés hatása (banner ad exposures)
® web-reklámoldal hatása (target ad exposures)
® web-oldal hatása (page exposures)
Idõtartam
Szintén mennyiségi ismérvek, hogy a látogatók milyen
idõközönként keresik fel az adott web-helyet (látogatások közti
idõtartam - inter-visit duration), vagy egyes látogatásaik
alkalmával mennyi idõt töltenek az adott Web-helyen
(látogatás idõtartama - visit duration), illetve mennyi ideig
nézik-látják az egyes web-megoldásokat:
® banner hirdetés idõtartama (banner ad duration)
® web-reklámoldal idõtartama (target ad duration)
® web-oldal idõtartama (page duration)
Gyakoriság-megoszlás
Ezen arányszámok azt mutatják meg, hogy a vizsgált internet-
megoldás közönsége hogyan oszlik meg a találkozások
száma szerint. A gyakoriságok megoszlását kétféle módon is
számíthatjuk. Egyfelõl egy adott idõszakra:
® banner hirdetés gyakoriság-megoszlása (banner ad
frequency),
® web-reklámoldal gyakoriság-megoszlása (target ad
frequency)
® web-oldal gyakoriság-megoszlása (page frequency)
® web-hely gyakoriság-megoszlása (site frequency)
A megoszlási arányok azonban nemcsak idõszakra
vonatkoztathatók, hanem egyes látogatásokra is:
6 Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000
® banner hirdetés látogatásonkénti gyakoriság-megoszlása
(banner ad visit frequency)
® web-reklámoldal látogatásonkénti gyakoriság-megoszlása
(target ad visit frequency),
® web-oldal látogatásonkénti gyakoriság-megoszlása (page
visit frequency).
Banner hatékonyság
A banner, mint – a lényegi üzenetet hordozó – web-oldalakhoz
vezetõ út, mint figyelmet keltõ reklám, különös fontossággal
bír. Ezért néhány mérõszám kifejezetten a banner hirdetések
minõsítésére szolgál.
® A banner hirdetés hatékony elérése (banner ad effective
reach) azon látogatók számát adja meg, akik – adott
idõszak alatt – nem csak látták a hirdetést, hanem
„rákattintva“ arra, eljutottak a reklámozó által kívánt helyre.
Ugyanezt az értéket adja meg a banner ad click through
reach elnevezésû mutatószám is.
® A banner hirdetés klikk-aránya (banner ad click through)
már nem abszolút számban, hanem a teljes eléréshez
képest mutatott arányukban adja meg a „klikkelõk“-et.
® A banner hirdetés hatékony gyakorisága (banner ad
effektive frequency) pedig azt az értéket mutatja meg, hogy
egy látogató átlagosan hányszor látja (akár több látogatás
alkalmával is) a vizsgált bannert, míg „rákattint“.
® A banner hirdetés klikkgyakoriság-megoszlása (banner ad
click through freguency) pedig – adott idõszakra
vonatkozóan – azt mutatja meg, hogy milyen arányban
oszlanak meg azok, akik a bannerrõl az adott web-oldalra
„ugrottak“, ezen „ugrásaik“ száma szerint.
Hogyan tovább?
Az internetes médiatervezés egységesítési törekvéseinek
bemutatása után – a tisztesség kedvéért – feltétlenül fel kell
hívnunk a figyelmet arra, hogy a jelen eredményei még közel
sem tekinthetõk véglegesnek.
Ennek egyik oka, hogy korántsem tekinthetjük véglegesnek az
interneten kialakult hirdetési megoldásokat, a “hagyományos”
bannerek mellett egyre gyorsabban terjednek például
animációs megoldásokat is alkalmazó reklámcsíkok, vagy
megjelentek az interstitial-nak nevezett megoldások, amikor is
az egyik web-oldalról egy másikra való ugrás közben egy nem
kért, hirdetést tartalmazó ablak bukkan fel. Nyilván az
internetes médiatervezés további fejlõdésének egyik iránya az
lesz, amely a meglévõ módszereket igyekszik alkalmazni az
újabb és újabb hirdetési formákra.
A másik ok abban rejlik, hogy a “hálón” nem csak speciális
eszközök jöhetnek létre, hanem olyan módszerek is, amelyek
Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült
a hagyományos reklámozástól alapjaiban térnek el. Az
interneten történõ reklámozás ugyanis olyan lehetõségeket
rejt, amelyek kiaknázása egyrészt nagyon gyors változásokat
eredményezhet, másrészt olyan fejlõdési tendenciákat mutat,
amelyek a klasszikus tömegmédiákon kialakult médiakutatási-
tervezési fogalmak teljes megújítását igényelhetik.

Az internet tudniillik minden más tömeges hordozóhoz képest

sokkal célzottabb reklámozást tesz lehetõvé. Ehhez “csak” az
szükséges, hogy az önkéntesen regisztrált látogató által
megadott személyes adatait és a hálón mutatott magatartását
elemezzék, majd az ezeknek megfelelõ hirdetéseket
jelentessék meg az általa látogatott oldalakon. (A csak cookie-
val azonosított látogató magatartása is elemezhetõ, de a
személyes adatok hiányában, nyilván kevesebb
következtetésre ad alapot.)

Mindez talán kicsit furcsán hangozhat az internetezésben

kevéssé jártasaknak, ám a gyakorlatban viszonylag
egyszerûen megvalósítható. Képzeljük el, például, hogy
valamely web-helyen az információknak csak egy része
böngészhetõ szabadon, ám a többi adat hozzáférhetõsége
sem pénzbe, hanem csak egy kérdõív kitöltésébe “kerül”…

A kérdõíven megszerzett alapadatok tovább pontosíthatók, ha

például a látogató él azzal a lehetõséggel is, hogy kialakítja a
saját érdeklõdésének megfelelõ menüt. (Ez azt jelenti, hogy
csak a kiválasztott témakörök jelennek meg a bejelentkezõ
képernyõ-oldalon, mintha valaki eldönthetné, hogy a neki
szállított újságban ne legyen politika, csak gazdaság, sport és
pletyka. Másfelõl mindebbõl igen jó következtetések adódnak
az adott személy értékrendjére, érdeklõdésére, hobbijaira…)

Amennyiben mindez rendelkezésre áll, akkor a reklámokat

tartalmazó szerver ezen adatok és ismeretek alapján választja
ki – a tömegmédiákhoz képest elképesztõ pontossággal –
a célszemélyt vélhetõen leginkább érdeklõ hirdetéseket,
bannereket.

A felvázolt gyakorlat szélesebb körû, netán elõbb-utóbb

tömeges elterjedése nyilvánvalóan átalakítja majd
az internetes médiatervezést. Vélhetõen veszít majd
a jelentõségébõl maga az a módszer, amely a korábbi tények
utólagos kutatásából készít becsléseket, hiszen itt az egyes
célcsoport-ismérvek pontosan mérhetõk lesznek.

(Mellesleg, de egyáltalán nem utolsó sorban: mivel az egyes

bannerek, interstitial-ok, advertorial-ok “bejátszásának” száma
is pontosan mérhetõ, a reklámköltséget e szerint lehet majd
fizetni.)

Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000 7
8 Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000 Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült
Hang- fény és színpadtechnikai szolgáltatások
Hangtechnika
Konferenciák, sajtótájékoztatók, kiállítások
Általában igaz, hogy ahol több mint 30 ember összegyûlik,
ott már szükség lehet valamilyen szintû hangosításra. Ha csak
beszédhang kihangosítását kell megoldani, beérhetjük
egyszerûbb megoldásokkal is, ezt a legtöbb konferencia-
és rendezvényterem alapszolgáltatásként biztosítani szokta.
Ha mégsem, a feladat ellátására felkérhetünk egy hangosító
céget. A legtöbb esetben megfelelõ lehet erre a célra két
darab állványos, 200W-os hangfal és két vezetékes mikrofon.
Helyszíntõl és hallgatói létszámtól függõen egy ilyen egyszerû
szolgáltatás ára napi nettó 30-35 000 Ft. Ezt az összeget
módosíthatja, ha vezeték nélküli (URH) mikrofonokra van
szükségünk, (7000 Ft /db) egész napos háttérzene
szolgáltatását vagy hangrögzítést kérünk, vagy a hallgatók
száma meghaladja a 200-220 fõt. Ebben az esetben
komolyabb technikára van szükség. Léteznek a piacon
az elõbbinél olcsóbb ajánlatok is, ám az ilyen szolgáltatókról
tudni kell, hogy gyengébb minõségû, nem egyszer házilag
barkácsolt technikával dolgoznak, és évente mindössze 8-10
alkalommal dolgoznak, hobbi szinten.
Amennyiben egy rendezvényen a zenének fontos szerepet
szánunk, mindenféleképpen nagyobb méretû hangtechnikával
kell számolnunk. Egy 100 fõs divatbemutató vagy egy hasonló
méretû zenés-táncos rendezvény, legalább 2x500W-os, de
inkább ennél nagyobb méretû hangosítást követel. Itt már
figyelembe kell vennünk azt is, hogy a piacon több minõségi
kategória létezik, és igen nagy különbségeket tapasztalhatunk
mind a szolgáltatás színvonalában, mind az árak tekintetében.
Hangtechnikai szolgáltatókkal beszélgetve gyakran halljuk
a “szett” kifejezést. Egy szett gyakorlatilag két darab
mélyhangsugárzó hangfalból és két darab szélessávú
hangfalból áll. Ez általában 2x2000W-ot képvisel, amely nem
szélsõséges teremakusztikai körülmények között egy legalább
500 fõs közönség kiszolgálására alkalmas. (Szabad téren,
kedvezõ idõjárási körülmények között, sík terepen a közönség
minden tagjára kb. 4W-ot kell számolnunk, így ez ott akár
1000 fõre is elegendõ lehet.) Ekkora mennyiséget alapvetõ
háttérigényekkel (erõsítõk, kisméretû keverõ, 1-2 mikrofon,
Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült
1 db CD lejátszó) átlagosan 60-70 000 Ft-os áron
diszponálhatunk egy napra. Az ár természetesen magában
foglalja – legalábbis Budapest területén – a szállítást,
a beüzemelés és az üzemeltetés költségeit, a technikusok
bérét valamint az esetleges anyagköltségeket.
Amennyiben nagyobb közönséggel számolunk, vagy
a mûsorban “élõ” zenekar is fellép, több szettet szükséges
üzembe állítani. A költségek szettenként (2x2000W-onként)
további 40 000 Ft-tal emelkednek.
Egy “élõ” zenekar fellépése a közönség felé szóló hangfalak
(szakkifejezéssel élve PA, azaz Public Address)
méretnövelésén túl nagymértékben emeli a színpadi
háttértechnika igényét. Szükség van mikrofonozásra,
lábmonitor és oldalmonitor hangfalakra, zenekari keverõre,
monitorkeverõre és egy vagy két hangmérnökre. Ilyenkor a
zenészek létszáma alapvetõen meghatározza a technika
összetételét, de általában egy élõ koncert teljes hangtechnikai
költsége korrekt, problémamentes kivitelezéssel, jó
minõségben legalább 200 ezer forint.
URH mikrofonok, mikroportok
Manapság nagy divat a vezeték nélküli mikrofonok, és az
elõadó kezének szabadságát biztosítandó csiptetõs
mikrofonok, az ún. mikroportok használata. Érdemes azonban
tudni, hogy nem mindig érdemes a megbízható vezetékes
kapcsolatokat felcserélni az olykor bizonytalan, érzékeny
rádiófrekvenciásra. Megbízható, komoly cégeknél biztosak
lehetünk abban, hogy nem silány minõségû, rossz átviteli
jellemzõkkel bíró URH mikrofont kapunk. A minõségi
típusokkal a vevõtõl akár 200 méterre is nyugodtan
eltávolodhatunk. Ne lepõdjünk meg azonban akkor, ha egy
olcsón bérelt mikrofonnal 10 métert megtéve állandósult
sistergés és jelkimaradás zavarja az elõadót, és az adóban
lévõ elemet sûrûn cserélgetni kell.
A csiptetõs mikrofonok fizikai jellemzõi –a kis
mikrofonkapszula-méretbõl adódóan- jelenleg még nem állnak
olyan színvonalon, hogy ezekkel megfelelõ, megbízható
beszédhangosítást lehessen végezni. Rendkívüli
gerjedékenységük nem egy rendezvényt ellehetetlenített már,
komoly fejfájást okozva a vétlen hangtechnikusoknak. Ha
Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000 9
mindenképpen szabaddá kell tegyük a beszélõ kezét
(fodrászbemutatók, prezentációk, sportbemutatók)
használjunk fejre szerelhetõ gégemikrofont (ún. “Madonna”
mikrofon) vagy végsõ esetben vizsgáljuk meg a
mikrofonállványon elhelyezett hagyományos énekmikrofon
vagy irányított karakterisztikájú kondenzátormikrofon
(“puskamikrofon”) használatának lehetõségét.
Színpadtechnika
Ha manapság valakinek mobil színpadra van szüksége és
nem rendelkezik megfelelõ kapcsolatokkal, bizony hosszas
keresgélésnek nézhet elébe. Legalábbis ezt mondják azok,
akik még soha nem próbálkoztak hasonlóval. Mint mindenben,
itt is több minõségi kategóriával találkozunk, ám az árakon ez
kevéssé észrevehetõ. A szabvány szerint 2x1 méteres fa vagy
vas elemekbõl összeállítható színpad fekete balettszõnyeggel
(“grabó”) és kasírozással (oldalszoknya) négyzetméterenként
1200-1800 Ft-ért bérelhetõ. Az ár nem függ ezek
magasságától, amely általában 20, 30, 50, 60, 100 vagy 120
centiméteres.
Komolyabb, minõségi kategóriát jelentenek az alumíniumból
készült színpadok. Léteznek kivehetõ, cserélhetõ csõlábas
típusok, és létezik egy összecsukható, állítható magasságú X-
lábas változat is. A gyári összeszerelõ készlet tartalmazza az
egyes elemek közé rakható szintkiegyenlítõ merevítéseket, így
ezekbõl bármilyen terepen teljesen sík, vízszintes felületet
lehetne építeni – ám ilyen precíz összeszerelésre hazánkban
még nemigen láttunk példát. Az ilyen elemekbõl álló színpad
négyzetméterenként 1500-2500 Ft-ba kerül.
Szabadtéri rendezvények rendkívül fontos, ám költségkímélés
okán sokszor elhanyagolt tétele a színpadfedés. Egy egyszerû,
kisméretû félköríves fedést már 50000 Ft-ért is felállítanak
színpadunk felett, de egy komolyabb, 80-100 nm-es Tomcat
rendszerû tetõ ára napi 100 - 120 000 Ft-tól indul.
Fénytechnika
Egy rendezvény látványvilágának szubjektív megítélését a
dekoráción, díszleteken kívül nagymértékben befolyásolják a
fénytechnika által nyújtott élmények. Jól megtervezett
világítással alapvetõen meg tudjuk változtatni egy épület vagy
egy-egy színpadi produkció hangulatát. A legegyszerûbb,
mégis rendkívül hatásos módja a vendégek elbûvölésének, ha
már az érkezéskor különleges élményekben van részük.
10 Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000
Az épület külsõ és belsõ díszkivilágításáról 500, vagy 1000W-
os színezhetõ fényû PAR (Altman) lámpákkal
gondoskodhatunk. (Mennyiségtõl függõen 2000-2500 Ft/db)
Ha az épület elõtt, vagy az elõtérben növények, fák találhatók,
ne feledkezzünk meg ezek megvilágításáról sem. Jól mutat, ha
az épületbe vezetõ utat fáklyákkal szegélyezzük, a fákra fehér
izzófüzért szerelünk. Nyílt terepen vagy kertvárosban
messzirõl eligazítja a vendégeket egy vagy két égipászta. (20-
30 000 Ft/db)
A színpadi produkciók hagyományos megvilágítására szintén
PAR reflektorokat alkalmaznak, de itt már alumínium
traverzrendszerre szerelve. Ez az ún. fényhíd, ami lehet “elsõ
híd” ilyenkor a lámpák a színpad elsõ széle fölött vannak
felfüggesztve, és lehet “hátsó híd” amely értelemszerûen a
színpad hátsó szélénél. Kisszinpadok esetében minimális
megoldásként elegendõ lehet egy elsõ híd 16 lámpával, ez kb.
60 000 Ft-ért rendelkezésünkre állhat, komolyabb produkciók
azonban legalább 96 lámpával szerelt elsõ-hátsó híddal
kalkulálnak, ennek költsége 160 000 Ft.
Elterjedõben vannak olyan mozgótestû, nagyteljesítményû
“robotok”, amelyek színszûrõ tárcsák segítségével képesek
kiváltani több hagyományos PAR lámpát. Tekintettel arra, hogy
az elõre megírt programokban több színpadképet állíthatunk
be, és a lámpákat lépésenként tetszõleges színben,
tetszõleges pontba irányíthatjuk, talán nem sok a lámpánként
kb. 25-30 000 Ft-os költség.
Ezek egyik, manapság szintén egyre népszerûbb testvére az a
“robot”, amely a mozgótükrös intelligens lámpákhoz
hasonlóan már ábrák, logók (gobók) kivetítésére is alkalmas.
Az intelligens lámpák 12-20 000 Ft-os darabonkénti bérleti
díját alapul véve nem biztos, hogy érdemes további 10 000
Ft-ot áldozni azért az egy plusz szolgáltatásért, hogy a
fénycsóva 360 fokban körbe tudjon fordulni.
Lézer
A hagyományos zöld argonlézeres sugárjáték mindenki
számára ismert, hiszen majdnem húsz éve találkozhatunk
ilyennel különbözõ hazai koncerteken, diszkókban.
Manapság azonban sokkal komolyabb lehetõségekkel
számolhat az, aki valóban le akarja nyûgözni közönségét. A
rendezvény csúcspontja lehet egy 8 perces, zenére komponált
sugárjáték 2 optikai szállal, 17 millió színárnyalatos színes
animációval, 3 dimenzióban forgatott céglogóval. A show ára
450 000 Ft. Ezt az összeget még növelheti, ha hosszabb
animációt szeretnénk a mûsorban elhelyezni, vagy egy
– sajnos – ritkán alkalmazott eljárás segítségével vízfalra
kérjük a mûsor kivetítését.
Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült
Elõkészítés - nyomás - papír egy kicsit másképp
Elõfordulhat, hogy mind az elõkészítõ cég, mind a nyomda
megfelelõen végzi a munkáját, a papír minõsége is
kifogástalan, a végeredmény mégsem felel meg az
elvárásoknak.
Milyen szempontokat kell figyelembe vennünk az árakon
túlmenõen? Melyek a leggyakoribb hibák, és hogyan
kerülhetjük el õket?
Leggyakrabban nem tudunk typografált layoutot adni,
tervezésre is szükségünk van. Ebben az esetben az
árajánlatok bekérése mellett érdemes minta kollekciót
kérnünk, vagy személyesen megismernünk a lehetséges
grafikus, vagy elõkészítõ cég korábbi munkáit.
Egy grafikai terv elbírálásánál döntésünket tulajdonképpen
emóciók, érzelmek alapján hozzuk. Feltételezve, hogy a
pályázók mindegyike egyformán magas szakmai színvonalat
képvisel, azt fogjuk választani, akinek a stílusa, látásmódja
leginkább megfelel cégünk arculatának és a megvalósítandó
feladat követelményeinek.
Fontos tudni, hogy a számítástechnikai berendezések árainak
csökkenésével egy idõben szinte “gombamód” elszaporodtak
a nyomdai elõkészítéssel, grafikai tervezéssel foglalkozó, vagy
a tevékenységet felvállaló cégek és magánszemélyek. A
számítógépes programok ismerete azonban nem pótolja a
nyomdai- és nyomdai elõkészítési ismereteket.
Miután kiválasztottuk a megfelelõ partnert, ismertessük vele a
kiadvány célját, az általunk meghatározott - vagy elképzelt -
mûszaki paramétereket.
A megfelelõen megválasztott elõkészítõ cég szakemberei sok
hasznos tanácsot adhatnak mind a papír, mind a nyomda, sõt
a nyomdagép típusát illetõen is.
Pl. nagyobb terjedelmû, kötött kiadványok esetében
egyenesen szükségszerû a konzultáció az elõkészítõ cég és a
nyomda között. Kisebb munkák esetén is célszerû az
egyeztetés rácssûrûség, nyomási méret, hajtásminta, kifutó
nyomat, élesvágás, etc. vonatkozásában.
Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült
Jogosan számít fel a nyomda montírozási költséget, ha egy
többoldalas kiadványt oldalanként és nem oldalpárban
világíttatunk le.
Ha a nyomdát már ismerjük, érdemes információt kérni
az elõkészítõ cégrõl, vagy javaslatot arra, hogy kiket
pályáztassunk. Természetesen ugyanez fordítva is igaz.
Már az árajánlatok bekérése elõtt döntsük el, hogy
elsõdlegesen az árak, vagy a grafikai, minõségi
követelmények határozzák meg választásunkat.
Bizonyos papírtípusok behatárolják a nyomat rácssûrûségét.
Ilyen pl. az ofszetpapírok többsége, a texturált felületû kreatív
papírok, kartonok, vagyis összefoglalóan azt mondhatjuk,
hogy a nem simított felületû papírok. Ha biztosak akarunk
lenni a végeredményben, használjunk 133 lpi-s rácssûrûséget
(54-es nyomdai rács).
Nyomdai papírok esetében 170 g felett kartonról beszélünk.
Karton vastagságú hajtott kiadványt a hajtási élek mentén
bígelni kell, mely munkafolyamat növeli a nyomdaköltséget.
Ilyen munkáknál külön hívjuk fel a nyomda figyelmét a
megfelelõ szálirányú karton használatára. (A száliránynak
párhuzamosnak kell lennie a hajtott éllel, ellenkezõ esetben
még tökéletes bígelésnél is “kitörik” a hajtás külsõ éle.
Ragasztókötésnél és kasírozásnál szintén nagyon fontos a
szálirány.)
Elõfordulhat, hogy a megfelelõ szálirány érdekében nem a
leggazdaságosabb lesz a papírfelhasználás - amit az árajánlat
készítésénél még nem lehet tudni-, ezáltal a nyomda kénytelen
módosítani az árajánlatát.
Látható hajtott éleken kerüljük a sötét tónus használatát.
A nyomdafesték csak néhány mikron vastagságban fedi
a papírt, így amikor a hajtás külsõ éle megnyúlik, a festék
“kitörik”, láthatóvá válik a hordozó – többnyire fehér – papír.
Szóval, NEM NYOMDAHIBA. El tudjuk kerülni, ha fóliáztatjuk
a kiadványt, ez viszont többletköltséget jelent.
Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000 11
Nagy példányszámú, 150 g-nál vékonyabb papírra készülõ
4+4 színes kiadványok leggyakoribb hibája, hogy egyik, vagy
mindkét oldalukon passzerhibásak (homályos a nyomat, nem
állnak helyükön a színek). Mi okozhatja ezt, ha feltételezzük,
hogy jók a filmek, és a nyomdagép beállításai is rendben
vannak?
A papír megnyúlása. Az, hogy a papír megnyúlik, természetes
fizikai jelenség, mely fordított arányban áll a papír
vastagságával. Tehát minél vékonyabb egy papír, annál
nagyobb a megnyúlás veszélye. Azonban az adott munkához
megfelelõ nyomdagép típus kiválasztásával elkerülhetjük,
hogy ez a minõségrontó tényezõ túllépje az elfogadható
szintet.
Az ofszettechnológiából adódóan a nyomólemezt nedvesíteni
kell. Megkülönböztetünk vizes, alcoloros és alcoholos
nedvesítésû nyomdagépeket. Ezek közül az alcoholos
nedvesítésûek az újabb, magasabb technológiai színvonalú
berendezések. Vizes nedvesítõ rendszerû nyomdagépen
történõ nyomásnál nagyobb lesz a papír megnyúlása.
Szóval, amikor a nyomdai árajánlatokat értékeljük, vegyük
figyelembe, hogy milyen géptípusra kalkulált a nyomda.
Így akár elõre is jelezhetjük a nyomdák felé, hogy adott
munkánál a minõség, vagy az ár az elsõdleges szempont.
Az IMINFO 99-ben megtaláljuk a nyomdai elõkészítési árakat,
azokat 2000-ben is irányadónak lehet tekinteni.
Az alábbi táblázatban láthatjuk 1000 ív 4+4 színnel történõ
nyomásának költségét (montír, lemez, beigazítás, nyomás),
mely nem tartalmazza a papír árát és a kötészeti munkák
díját.
Vizes nedvesítorendszeru íves nyomógépek
B/1 méretu 1 nyomómuves nyomógép 80000-120000 Ft
B/2 méretu 1 nyomómuves nyomógép 50000-70000 Ft
Alcoholos nedvesítorendszeru íves nyomógépek
B/1 méretu 4 nyomómuves nyomógép 100000- 150000 Ft
B/2 méretu 4 nyomómuves nyomógép 60000- 90000 Ft

A nyomdagépeket megkülönböztetjük a nyomómûvek száma

szerint is. Egy 4+4 színes anyagot egynyomómûves gépen
kinyomni azt jelenti, hogy a papírt 8x kell berakni, 8x kell
összerendezni. Még rosszabb a helyzet, ha a teljes anyag
kinyomása alatt egy vagy két éjszakát “pihen” a papír.

Másik rendszeresen elõforduló probléma a nagyméretû flekkek

(összefüggõ, nagy rácssûrûséggel nyomott felület) és
színátmenetek esetében, hogy nem egyenletes a festékterhelés,
csíkos a nyomat.

Ennek oka a nyomdagépek festékfelhordó rendszerében, és

a hozzá tartozó lemezkészítõ berendezésekben keresendõ.
Errõl elég annyit tudnunk, hogy az elterjedtebb íves ofszet-
nyomógépek közül a Roland és a Heidelbergi festékfelhordó
rendszere alkalmas ilyen jellegû kiadványok magas szintû
kivitelezésére, továbbá az ezekhez a gépekhez tartozó modern
nyomólemezkészítõ berendezések képesek elõállítani az ehhez
szükséges minõségû nyomólemezt.

Utánnyomás 4+4 színben. Amennyiben valószínûsíthetõ,

hogy kiadványunk tartalma hosszú távra megfelelõ és után-
nyomás válhat szükségessé, ezt már az árajánlatkérésnél
közöljük a nyomdával. Tudniillik a nyomógépek legújabb
generációi már számítógép vezérlésûek (pl. Heidelbergi
SpeedMaster nyomógépcsalád), a beállítási paraméterek
eltárolhatóak számítógépes formátumban, és utánnyomásnál
“gombnyomásra” beállítják az eredeti paramétereket. Így
szinte az eredetivel azonos színû és szintû lesz a végtermék.

12 Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000 Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült
Csomagolás
Dr. Magyary-Kossa Béla – okl. gépészmérnök, okl. mérnök-közgazdász

Postai dobozok
A csomagolás számos dimenzióban keresztezi az arculati
tevékenységet, aminek néhány aspektusával már korábban A Magyar Posta fiókjaiban a következõ méretû - alapvetõen
foglalkoztunk. Mostani témánk szempontjából a legjellemzõbb postai küldemények csomagolására kialakított -
találkozási pontok: hullámpapírlemez dobozok kaphatók, az alábbi 2000. évben
érvényes ÁFÁ-t is tartalmazó árakon:
- a csomagolás legáltalánosabban, mint a tervezett arculat Méret Fogyasztói
hordozója, Megnevezés
(mm) ár
Egységdoboz, kisalakú 220x160x105 80 Ft
- csomagolás, mint bármely ajándék, vagy a marketinggel Egységdoboz, közepes 300x200x135 110 Ft
kapcsolatos egyéb tárgy csomagolása. Egységdoboz, nagyalakú 400x195x290 140 Ft
Ajándékdoboz 130x130x250 150 Ft
Fõ feladatunk néhány csomagolással kapcsolatos, az arculati
tevékenységekben használható tájékoztató ár megadása. Az Kész tetõ-, fenéklapolt dobozok
elsõ pont a végleges - általában ipari úton, géppel elõállított - Egyes csomagolástechnikai boltok forgalmaznak “modul
csomagolásra vonatkozik, amelyre vonatkozó árbecslés annak dobozokat”, amelyek akár darabonként is vásárolhatók
sokfélesége miatt nem adható. A második alkalmazási körben raktárról. Néhány kész tetõ-, fenéklapolt doboz mérete és
a leguniverzálisabban használható kész csomagolószer tájékoztató árát az 1. táblázat tartalmazza. A dobozok
(hullámpapírlemez doboz) kisebb mennyiségben névleges mérete azok belsõ méretére vonatkozik. Hullámpapír
beszerezhetõségérõl és áráról adunk tájékoztatást. esetén a rétegszám a hullámosított és fedõrétegek összesített
számát jelenti.
Tetõ-, fenéklapolt hullámpapírlemez dobozok Egyedi tetõ-, fenéklapolt dobozok mérete és ára
Doboz mérete Minõség Tájékoztató ár
(H*Sz*M) (mm) (rétegszám) (Ft/db + ÁFA)
A legáltalánosabban használható hullámpapírlemez doboz 200 x 150 x 130 3 rétegû 35 - 40
típus az úgynevezett “tetõ-, fenéklapolt doboz” (nemzetközi 240 x 160 x 130 3 rétegû 40 - 45
azonosító száma: FEFCO 0201), amelynek jellemzõje, hogy a 300 x 200 x 160 3 rétegû 50 - 55
hosszoldallal párhuzamosan nyíló - kívülre csukódó - hosszú 360 x 260 x 110 3 rétegû 70 - 80
szárnyai becsukva középen összeérnek, a rövid szárnyak 300 x 260 x 210 3 rétegû 95 - 105
normális oldalarányú doboznál nem érnek össze (1. ábra). 400 x 250 x 210 3 rétegû 100 - 110
340 x 225 x 320 3 rétegû 105 - 115
Beszerezhetõsége az igényelt mérettõl és mennyiségtõl 400 x 300 x 260 3 rétegû 120 - 130
függõen: 400 x 300 x 360 3 rétegû 145 - 160
400 x 400 x 260 3 rétegû 175 - 190
- kisebb méretû egyedi darabok, “postai dobozok” a 480 x 360 x 320 3 rétegû 200 - 220
postahivatalokban vásárolhatók, 500 x 400 x 360 5 rétegû 315 - 330
600 x 400 x 400 3 rétegû 300 - 325
- nagyobb méretû, elõre gyártott szokásos méretû dobozok a 700 x 500 x 500 5 rétegû 560 - 600
csomagolási szaküzletekben szerezhetõk be raktárról, egyedi 800 x 600 x 600 5 rétegû 960 - 1050
vagy kisebb tételekben, 1. táblázat

- igény szerinti méretben és minõségben gyártás az ismert Igény szerint gyártott dobozok
papír- és dobozgyáraknál. Tetõ-, fenéklapolt dobozok széles mérethatárok között
gyárthatók. Általában azok a méretarányok célszerûek,

Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000 13
amelyek lehetõvé teszik a 800 x 1200 mm méretû rakodólap Igény szerint gyártott hullámpapírlemez dobozok
felületének jó kihasználását, lehetõleg többféle elrendezésben tájékoztató ára (Ft/m2)
is, hogy kötésbe rakhatók legyenek. A nagyobb üzemek Rendelt darabszám legalább
százas nagyságrendû darabszámú megrendelésekkel tudnak 200 500 2000
foglalkozni.
Szokásos háromrétegû,
120 – 135 110 -125 105 - 120
barna-barna

Erõsített háromrétegû,
160 – 180 145 - 170 140 - 160
barna-barna
Szélesség Háromrétegû,
160 – 180 145 - 170 140 - 160
egyoldalt fehér
Ötrétegû,
160 – 180 145 - 170 140 - 160
barna-barna
Magasság 2. táblázat

Hosszúság
1. ábra Tetõ-, fenéklapolt doboz

A dobozok árát elsõsorban a felhasznált hullámpapírlemez

mennyisége határozza meg. Tetõ-, fenéklapolt dobozhoz
felhasznált anyag mennyisége a következõ egyszerû
összefüggéssel számolható, ahol minden méret méterben
megadása esetén négyzetméterben adódik a szükséges anyag
mennyiség:

Felület = (Hossz + Szélesség) * (Szélesség +

Magasság) * 2

A gyártási költséget befolyásolja még:

- a rendelt darabszám, aminek növekedésével - bár csökkenõ

mértékben - az ár csökken,

- az anyag minõsége, amelynek elsõ közelítésben négy

fokozatával érdemes foglalkozni:

= szokásos háromrétegû, mindkét oldalán barna,

= erõsített háromrétegû, mindkét oldalán barna,

= háromrétegû, egyik oldalán fehér,

= nagy teherbírású ötrétegû, mindkét oldalán barna.

Az igény szerint gyártott tetõ-fenéklapolt hullámpapírlemez

dobozokra a változó tényezõk függvényében a 2. táblázat
szerinti Ft/m2 árak vehetõk tekintetbe a 2000. évben.

14 Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000 Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült
Direkt Marketing árak és gazdasági kalkulációk.
Szabó József – CID (CÉG-INFO) Kft.
Bevezetés
Kiknek ajánljuk a példákat.
A marketinggel foglakozó szakemberek mindig gazdasági
döntés elõtt állnak, amikor egy marketing kampányt terveznek.
Meg kell határozniuk a kampány költségét és e mellett a
várható hozamot is. A jelen írásban, bár fõként a direkt
marketing költségekrõl és árakról lesz szó nem térhetünk ki
a kalkuláció másik oldala, a hozam értékelése elõl sem.
A példákat és a tájékoztató árakat a gyakorló marketing
szakemberek számára ajánljuk, akik nap, mint nap megteszik
gazdasági döntéseiket. A célunk, hogy e döntések
megalapozottak legyenek az nem csak a kockázatot viselõ
finanszírozó gazdálkodó érdeke, hanem a marketing szakmáé
is, mivel az eszköz megfelelõ hatékonyságú alkalmazása
a direkt marketing használhatóságát bizonyítja és a módszer
elterjedését szolgálja.
Az árak tájékoztató jellegérõl.
Az árakat az elismert, mégpedig a vevõ által is elismert
költségek határozzák meg. Ez az ár akkor alakul ki, ha a piacon
egymással versengõ eladók vannak jelen. Természetesen
az árat módosíthatják monopoltényezõk, és az újdonság
értéke is árnövelõ tényezõ. A címjegyzékek piaca ma már
Magyarországon többszereplõs és kialakultak az alapárak.
Természetesen a “piacra termelt” címadatbázisok nem minden
igényt elégítenek ki és további, sok esetben telemarketing
kiegészítés szükséges felhasználásukhoz. Ebben az esetben
a címlista ára a piacon kapotthoz viszonyítva akár
húsz–harmincszoros is lehet.
Az itt közölt árak az 1999 évi, a piacon szokásos árakat
tartalmazzák. A konkrét árat mindig az eladó árajánlata és
a vevõ általi elfogadása határozza meg. A cikkben közölt árak
tájékoztató jellegûek, az árajánlatok elbírálásához és gazdasági
döntések elõkészítéséhez használhatók, és nem kérhetõk
számon valamely szolgáltatón.
A DM alfája a címjegyzék
A direkt marketing alfája és ómegája a címjegyzék.
Eredményes kampány nem képzelhetõ el jól kiválasztott és
megfelelõ minõségû címjegyzék nélkül. A következõkben
Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült
röviden összefoglaljuk a direkt marketing kampányokban
használt címjegyzékek fajtáit, minõségét és forrásait.
A használatos címjegyzékek fajtái
A címjegyzékek a címzettek jellege szerint lehetnek
vállalkozások címei a vállalkozásközi marketingre (business to
business), vagy magánszemélyek részére tervezett
kampányhoz egyéni címek ( consumer adatbázis).
A címjegyzékek forrása lehet külsõ, vásárolt, vagy saját
ügyfélkörünkben keletkezett, legtöbbször ügyfeleink címe,
vagy hirdetésre, nyereményjátékra válaszoló potenciális
ügyfelek címe.
Az egyszerûség kedvéért tekintsük át elõször
a saját címjegyzékeket.
Minden vállalkozás, ha nem a kezdet kezdetén tart, rendelkezik
ügyfélkörrel, vevõkkel. Az adatok megtalálhatók
a számlázásban, egyszerûen hasznosíthatjuk azokat a marketing
munkában. Ha már van saját vevõlistánk megvizsgálhatjuk
milyen szakmából, iparágból áll össze ügyfélkörünk: kisebb,
vagy inkább a nagyobb vállalkozások a jellemzõek, helyi vagy
országos jellegû az ügyfélkörünk. Ha e kérdésekre válaszolunk
kiegészíthetjük saját ügyféllistánkat az elõbbiek szerinti,
a vásárlókörünkre jellemzõ, vásárolt címlistákkal.
Természetesen, ha egy jól felkészült direkt marketing
ügynökséghez fordulnak ezt a szolgáltatást az ügynökségek
elvégzik a megrendelõ helyett.
Az egyes címjegyzékfajták hazai forrásai
A vásárolható vállalkozási címjegyzékek közül a legteljesebb
a Cégbíróságon vezetett cégnyilvántartás. A szakmák szerinti
válogatást teszik lehetõvé a különbözõ szakmai telefonkönyvek
és szakmai gyûjtemények. Nem utolsó sorban kell említeni a
direkt marketing célra összeállított kiadványokat cég-
gyûjteményeket és a direk marketing ügynökségek által kínált
sajátos DM címlistákat. A címlisták elérhetõk évkönyvekben,
féléves, illetve negyedéves karbantartású CD lemezeken is.
Ezek hátránya, hogy a napi karbantartású listáknál pontatla-
nabbak és rugalmatlanabbak a célcsoport meghatározások
kínált lehetõségeiben. Természetesen a CD-n forgalmazott
címlisták ennek megfelelõen olcsóbbak, mint a címválasztási
konzultációval kialakított napi karbantartású DM címjegyzékek.
Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000 15
A fogyasztói címlisták legteljesebb forrása a Központi
Nyilvántartó és Választási Hivatal által kezelt lakossági
címregiszter. Törvényben meghatározott esetekre és módon
lehet a nyilvántartásból életkor, családi állapot és területi
válogatásban adatot kapni. A lakossági címlisták másik, nem
teljes, de gazdag forrása a telefonkönyv melynek
felhasználásához külön engedélyre nincs szükség. Különleges,
például részletes regionális, vagy valamely cég fiókjának
vonzáskörzetének címlistáját elõállító szolgáltatásra,
geomarketing eszközökkel készített címlisták elõállítására is
vállalkoznak egyes erre felkészült direkt marketing
ügynökségek. A Geomarketing eszközökkel részletes
jövedelmi, demográfiai és fogyasztási adatokat kaphatunk
a kijelölt területre, amelyekbõl a célcsoportot kiválaszthatjuk.
A címjegyzék felhasználási korlátai és elõírásai: adatvédelem,
adatnyilvánosság, nyilvántartási kötelezettség,
forrásfeltüntetési kötelezettség, Robinzon lista.
Az adatvédelemrõl és a címjegyzékek felhasználási korlátairól
több tévhiedelem is elterjedt a szakmában, ezért kitérünk
röviden e kérdésre is.
A társasági törvény szerint a társas vállalkozások: a jogi nem
jogi társaságok adatainak a törvényben meghatározott része
kötelezõen nyilvános és a Cégbíróságnál letétbe helyezett
iratokba az érdeklõdõ betekinthet. Ennek célja a hitelezõk és
az üzleti partnerek biztonsága.
E mellett a vállalkozások elemi létérdeke, hogy tudjanak róluk
– termékeikrõl, szolgáltatásaikról – a gazdaság többi
szereplõi, hiszen termékeiket azoknak el kell adniuk, ezért sok
energiát, költséget fordítanak arra, hogy “láttassák“ magukat.
Ezzel szemben az egyének élve személyiségi jogaikkal nem
minden esetben engedélyezik címük, nevük használatát.
A személyes adatoknak számító cím használatát csak maga
a magánszemély engedélyezheti és használatot is csak az
engedélyezett körben lehet gyakorolni. Ez természetesen nem
jelenti azt, hogy a magánszemélyek nem adnák meg címeiket.
Megadják adataikat, ha tartós üzleti kapcsolatba kerülünk
velük, mint törzsvásárlóval vagy egyszeri nyereményjáték
rendezésével anyagilag érdekeltekké válnak címük közlésében
és engedélyt adnak címük felhasználására.
A magánszemélyek címanyagának felhasználásakor fel kell
tüntetni a címjegyzék forrását, hogy a legális felhasználás
ellenõrizhetõ legyen. A saját üzletkörben kialakított
magánszemélyeket tartalmazó adatbázisokról nyilvántartást
kell vezetni, és nyilvántartásba kell vetetni az Adatvédelmi
Országgyûlési Biztos Irodájában. A magánszemély bármikor
16 Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000
megtagadhatja elõzõleg adott címfelhasználási engedélyét.
Ebben az esetben törölni kell címét az adatbázisból és külön
listában kell nyilvántartani, mint letiltott címet. A szakmai
zsargonban ennek az adatbázisnak a neve “Robinzon Lista”
A címek ára, a címjegyzék minõségi ismérvei, a
szokásos minõség, visszatérítéses árpolitika.
A direkt marketing célra készített a megrendelõvel egyeztetett
szegmensek szerint leválogatott címjegyzékek használati díja
a az adatbázis lekérdezés összetettségétõl és mennyiségétõl
függõen 15– 30 Ft között mozog. A címjegyzékek minõségét
az adathelyesség és az elérhetõ ismérvek száma határozza
meg. Az adathelyesség elsõ megközelítésben azt jelenti, hogy
a listában szereplõ cégek, vagy személyek milyen
pontossággal érhetõk el alapvetõen postai úton. A szokásos
minõség 85–90 %-os elérési biztonságot jelent. A minõség
másik összetevõje a címhez tartozó ismérvek gazdagsága.
A cégcímjegyzékeknél ez jelenti a cégre vonatkozó gazdasági
adatokat és a kapcsolati személyek neveit, beosztását, a cég
nagyságát létszámban vagy árbevételben kifejezve, stb.,
a magánszemélyeket tartalmazó adatbázisban a személyek
olyan ismérveit, mint életkor, jövedelem életstílus stb.
A piacon CD lemezen kapható állományok 18 000-320 000
cégadatot tartalmaznak, 40-80 000Ft-os áron. A kevesebb
céget tartalmazó CD-a cégekrõl több, részletes adatot ad.
A marketing feladat, a célcsoport meghatározás pontossági
igénye dönti el, hogy a napi karbantartású és igény szerint
szelektált címszolgáltatást, vagy a kevésbé naprakész és
szegmentálható, de lényegesen olcsóbb un. konzerv
címadatbázis használata a kifizetõdõ.
A megbízható adatbázis forgalmazók adataik pontosságát
visszatérítéses árpolitikával is kinyilvánítják. A visszatérítés a
célba nem talált küldemények címeinek visszavásárlási
garanciáját jeleni. Szokásos értéke az egyszeri címhasználati
díj 125–150%-a.
Az ár és a minõség.
A vállalkozási címjegyzékek minõségét úgy kell
megválasztanunk, hogy az a direkt marketing kampány céljainak
és költség-hozam kívánalmainak megfeleljen. A jobb minõség
több költséget és így, egyben magasabb árat is jelent.
A minõség megválasztása függ a kampánnyal elküldendõ
anyagok értékétõl és a kampányban értékesíteni kívánt termék
értékétõl. Minél nagyobb értékû a küldemény, vagy az
értékesítésre szánt termék, annál jobb minõségû címjegyzékre
van szükség, hogy a célközönséget hatékonyan érjük el,
egyben a nagyobb értékû termék nagyobb marketing
költséget visel el.
Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült
A hatékony marketing célja az, hogy az üzenet a megfelelõ csomagolástechnika igényeire készülõ, olcsóbb nem
célközönséget érje el. A minõséget úgy tudjuk megfogalmazni, öntapadós, hanem leporelló anyagra nyomtatott címzésre
hogy mennyire finoman és milyen hatásfokkal (szórással) használják. Ebben az esetben a borítékoló gép vágja fel és
tudja a címjegyzék elérni a célközönséget. Minél ragasztja rá a küldeményre a címkét.
specifikusabb az elérni kívánt célközönség, annál jobb
minõségû és ezzel együtt drágább címjegyzéket célszerû A levélre készülõ öntapadós címkék ára 5–8 Ft között mozog.
használnunk. A jó minõségû címlista sem tökéletes – nincs Természetesen figyelembe kell venni a címke méretét is. Az
hibátlan címlista – , a listák minõségét legegyszerûbben A4-es öntapadós címke ív ára 30-404 Ft amely független
a célba juttatás hatásfokával, vagy a célt tévesztett címek hiba attól, hogy az ív beosztása milyen méretû címkéket képez.
százalékával jellemezhetjük. A Chesire címkék, illetve címzés ára olcsóbb, de csak az arra
felkészült automata csomagolás részeként használható.
Gazdasági kalkuláció: esettanulmány a címek ára és
a küldemény értéke, várható hozama szerint, optimális A minõségi küldemények feladói megkövetelhetik, hogy
címjegyzék minõség kiválasztása. a címzés ne címkén, hanem a borítékon legyen. A lézer-
nyomtatóval címzett borítékok elegánsabbak, de egyben
Lássunk egy példát: drágábbak is. A borítékcímzés 12–16 Ft/ boríték a boríték
méretétõl és a mennyiségtõl függõen. A nagy mennyiségû
Példánkban 10 000 küldeményt küldünk el, a címlista nyomtatvány és küldemény címzése történhet a borítékoló
hibaaránya 5%, a küldemény értéke 78Ft. Ebben az esetben gépsorhoz illesztett nagy teljesítményû tintasugaras
az effektív, tehát a célba jutott küldemények vetített költség nyomtatóval is. A nyomtatás ára ez esetben része a komplett
82,11Ft/elérés. levélfeldolgozásnak. (A nyomtatási képe egyelõre gyengébb
a lézernyomtatásnál, ezért igényesebb küldeményeknél nem
Feltételek Változók Eredmény
használható.).
DM száma 10 000
DM egységár 78 Ft/küldemény
A DM akció költsége 780 000 Ft A megszemélyesített levélnyomtatás lézer, ion, vagy
A címlista hibaaránya 5% tintasugaras nyomtatókkal, és legújabban digitális
Effektív elérés (a célba ért) 9 500 82,11 Ft/elérés nyomdagépeken történik. Ezen eszközök lehetõvé teszik,
hogy az egymást követõ levelek akár mindegyike címében, de
Ha ugyanezen küldeményt egy gyengébb minõségû a szövegében is eltérjen egymástól és a címzetthez
címlistával küldjük el, amely használatánál a hibaarány 20%, a személyesen szóljon. A megszemélyesített levél ablakos
címlista gyengébb minõsége miatt címenként 4 forinttal boríték használatával egyben címzést is pótolja. A szokásos
olcsóbb küldeményárat figyelembe véve is a célba jutott árak ebben az esetben nagyon változók és erõsen függenek
küldeményekre vetített költség 92,50Ft/elérés. a mennyiségtõl. A megszemélyesítés díja A4-es levélen
Feltételek Változók Eredmény a kissorozatú nyomtatásnál 16Ft/oldal, amely a sorozatnagyság
DM száma 10 000 és a választott technológia függvényében 8 Ft/oldal alá is
DM egységár 74 Ft/küldemény mehet. A megszemélyesítés készülhet/kiegészülhet
A DM akció költsége 740 000 Ft vonalkóddal, vagy speciális egyedi rajzolattal a késõbbi
A címlista hibaaránya 20% feldolgozást könnyítõ automatikus azonosításhoz. A
Effektív elérés 8 000 92,50 Ft/elérés megszemélyesítésnek egyre gyakoribb hordozója a mágnes,
lézer gravírozott, vagy újabban a az intelligens, saját
A példából látható, hogy aránylag olcsó kampány esetén is memóriával rendelkezõ kártya.
a jobb minõségû és egyben címenként 4 forinttal drágább
címlista felhasználásával10% költségmegtakarítás érhetõ el Levélfeldolgozás
ebben a kampányban. Borítékolás, hajtogatás történhet kézi munkával kisebb
darabszám, vagy nem szabványos küldemény esetében.
Címnyomtatás, megszemélyesítés A kézi levélfeldolgozás egyre költségesebb és a többszörösen
A címnyomtatás hagyományos formáját, a leporellóra megszemélyesített küldemények – ahol a boríték, a levél és
feldolgozott több pályás címkenyomtatást – amely a mátrix akár a mellékletek is egyediek – már igénylik a levélfeldolgozó
nyomtatók használatára volt jellemzõ – fokozatosan felváltja gépsor használatát. A szokásos árak LA4es boríték és a levél
a lézernyomtatón készülõ, öntapadós címkék használata. mellett egy mellékletet számolva 5-10 Ft/küldemény, amelytõl
A Chesire címkéket az automata borítékolás és a gépi feldolgozás árai sem térnek el jelentõsen.

Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000 17
DM esetén, ha csak a kreatív megfontolások nem igénylik
a bélyeg használatát, a postai feladáshoz készpénzes,
díjhiteles bérmentesítést vagy bérmentesítõ gépeket
használnak. A tarifát a mindenkori postai díjszabás
határozza meg. Tarifa kedvezmények vannak érvényben
a nyomtatványként továbbított küldeményre és a nagy
mennyiségû postázásra maximum 5% erejéig.

A címzett által fizetett válaszkártyák fogadása,

fax válaszok, zöld és kék szám használata
válaszösztönzésre.
A kampány része lehet a válaszarány növelésére a válasz
költségeinek teljes vagy részleges átvállalása. A válaszlapok
címzetti fogadása feltételezi a postafiók bérletét és
az érvényes bérmentesítési tarifán felül 12 Ft/küldemény
díjfizetést igényel. A zöld szám használatával a címzett
átvállalja a hívás teljes költségét, míg a kék számmal csak
a helyi hívás költségét fedezi, a többit a hívó fél viseli. A zöld
szám egyszeri bérleti díja és üzemeltetése a várható hívások
számára leosztható. A zöld szám használat költségeinek
nagyságrendjét a mellékelt esettanulmány adatai tartalmazzák.

Esettanulmány a több lépcsõs kombinált kampány

lebonyolításának költségeire és várható hozamára az egyes
lépcsõk bontásával és halmozott eredménnyel.

A bemutatott esettanulmány egy 16 500 címre kimenõ

levélreklám, telefon követés, második lépcsõben kiküldött
anyag, valamint zöld szám használatára készült. A hozamok
számítása tapasztalati adatokra támaszkodik.
Az esettanulmányt a melléklet tartalmazza

18 Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000 Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült
Ez a kiadvány a

Minimális Maximális
Változat többlépcsõs kampány 16 400 címre Darabszám Egységár Összesen hozam hozam
Koncepció kialakítás és terv 120 000 Ft 10% 20%
Szervezés, idõzítés ellenõrzés 60 000 Ft
Levél, válaszkártya, prospektus szövegterv 4 20 000,00 Ft 80 000 Ft
Levél, válaszkártya, boríték, prospektus stúdió munka 4 20 000,00 Ft 80 000 Ft
Boríték és nyomtatása 4 szín nyomással* 21350 8,00 Ft 170 800 Ft
Válaszkártya 4 színnyomás 16400 6,00 Ft 98 400 Ft
115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült

Prospektus nyomtatás 4 szín 21350 12,00 Ft 256 200 Ft

Levélpapír 4 színnyomás* 21350 4,00 Ft 85 400 Ft Elérhetõkisebb
perszonalizálás* 16500 15,00 Ft 247 500 Ft telemarketinggel
címlista vásárlás 1 500 000 Ft
postadíj várható ( 50 gr) 16500 35,00 Ft 577 500 Ft
válaszkártya bérmentesítés* 4950 48,00 Ft 237 600 Ft
Borítékolás, postára elõkészítés* 21450 9,00 Ft 193 050 Ft
Telemarketing forgatókönyv és betanítás 40 000 Ft
Híváslebonyolítás** 4950 250,00 Ft 1 237 500 Ft
Adatbázis struktúra kialakítása 25 000 Ft
Adatrögzítés ellenõrzéssel*** 4950 20,00 Ft 99 000 Ft
Részletes tájékoztató postázása postadíj 4950 26,50 Ft 131 175 Ft
Adatbázis leválogatás, statisztika és elemzés 1 80 000 Ft

* a várható 30% válaszarányhoz tartozó második levél költségével növelve Válaszolók száma
** követõ telefont a célcsoport 30%-a kap Mindösszesen 4 319 125 Ft 1650 3300
*** várhatóan 30% egy érdeklõdõ költsége: 2 618 Ft 1 309 Ft
Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000

Zöld szám használatával Hívásszám egységár Összesen A szinte változatlan fajlagos

Elõkészület és forgatókönyv 50 000 Ft költségek mellett az
Stúdió felvétel, alapdíj 110 000 Ft alapsokaság 13-23%ára
zöld szám installálás 75 000 Ft növekszik a potenciális
havi üzemeltetési díjak/1hó 120 000 Ft vásárlók száma a zöld szám
telefondíj várható 5 percre számolva**** 2475 110,00 Ft 272 250 Ft használatával
üzenetek rögzítése 20%***** 495 30,00 Ft 14 850 Ft
statisztika 25 000 Ft
Válaszolók száma
****feltételezzük, hogy a címzettek 15%-a hívja a zöld számot és további kérdéseket kérünk Mindösszesen 667 100 Ft 2145 3795
*****feltételezzük, hogy a telefonálók 20%-a további érdeklõdõ Halmozva 4 986 225 Ft a teljes kampányköltség
egy érdeklõdõ költsége 2 325 Ft 1 314 Ft
19
20 Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000 Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült
Óriásneonok: az égig ér, aki fölmegy a tetõre...
Csóti László – kereskedelmi igazgató, Correct Media International Kft.
...EGY reklám, legalább ÖT évig, TÍZezrekhez szól, akár napi
HUSZONNÉGY órán át...
“Ha a csillagok felé nyújtod ki a kezed, talán nem érsz el
egyet se, de az biztos, hogy nem egy maroknyi sárral térsz
meg.” (Leo Burnett)
Így fogalmazott a reklámszakma egyik “pátriárkája”, amikor
kollégáit arra biztatta, hogy folyamatosan többre és jobbra
törekedjenek.
Páran, a reklámszakma “fényesítésében” érdekeltek, hasonló
hittel tekintünk a jó fényreklámokra, és szûkítve a kört tetõkön
elhelyezett óriásneonokra, a következõt valljuk:
Az égig ér, aki fölmegy a tetõre, mert fölötte már csak a
csillagok vannak, s az, hogy távol, vagy “kézközelben”,
felfogás kérdése, relatív... (Einstein tudományosan is
bizonyította...)
Gondolatébresztõ “matematika”:
Ha 1 reklám, 5 évig, 10ezrekhez szól napi 24 órán át, és
2 reklám, 10 évig, 20ezrekhez napi 48 órán át, akkor 3 reklám...?
“Égi jel”, a “kétarcú” reklámeszköz:
Az óriásneonok olyan speciális üzenetet jelentenek a média-
piacon, amelynek “használata” itthon még tömegesen nem
vert gyökeret. A Megrendelõk (tisztelet a kivételnek) nem
tartják lényegesnek, a fontos mindenekelõtt az eladás-
ösztönzés. Ettõl van a hazai reklámpiacon “sajtó-tv-rádió-
plakát túltengés”, s szorul háttérbe, adható el nehezen
a fényreklám.
Pedig tévúton jár, aki egyoldalúan gondolkodik...
Az említett “specialitás”, a “háttérbõl, áttételesen ható”,
inkább PR, mint reklám funkció, inkább image-teremtõ/ápoló,
semmint konkrét eladásösztönzõ szerep valóban kétarcú:
Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült
® egyrészrõl az óriásneonok, ha csak önmagukban
léteznének, a költségeikhez képest valóban “keveset
érnének” az eladási értékeket illetõen (puszta
“magamutogatás-kielégítõ” funkciójuk lenne, ami kidobott
pénz...),
® másrészrõl viszont, a többi médiummal kiegészítve, azokkal
együtt hatva igenis részesei az eladásösztönzésnek úgy,
hogy rendkívüli mértékben felerõsítik a sugárzott,
nyomtatott és egyéb reklámok hatását. Azon márkák, cégek
plakátjait veszik észre elõször, azok hirdetéseit olvassák,
hallgatják és nézik figyelmesebben, amelyekre valahonnan,
valami “meghatározhatatlan és valószínûtlen” helyzetbõl
már emlékeznek. Ez a “furcsa”, nem szokványos “helyzet”
a nagy távolságokról is a látótérbe észrevétlenül, szerényen
“beúszó” tetõreklám, amely nem akar direkten, zajosan
hatni, csak úgy ott van. Este ráadásul fénnyé változik és
a csillagok közül világít ránk.
Varázslat ez! Olyan érzet, amire, ha kérdik, konkrétan nem is
emlékszünk hirtelenjében, ám az elsõ “visszaköszönõ” jelre
azonnal “megvilágosodást” eredményez, amint tudatalattinkból
a felszínre tör. A megvilágosodás pedig már maga a döntés!
Akinek a hirdetése ettõl lesz a “legérdekesebb az érdekesek
között”, annak a fényreklámja máris hatalmas összegeket
“törlesztett” a beruházási költségekbõl.
...arról, hogy mi mennyi, és tényleg annyi-e?
Az óriásneonok költségeinél is érdemes egy percet elidõzni:
elsõ ránézésre valóban nem olcsók (a több millióra rúgó
kivitelezést az esetek többségében komoly hirdetési-
üzemeltetési költségek tetézik éveken át), azonban aki
a dolgok mögött is keres, az talál... A TV reklámidõk árait
alapul véve azt látjuk, hogy elég az elkészült reklámfilmet egy
évben 3-szor kivenni a fõmûsorból, és máris van forrása egy
nívós fényreklámnak. Évente 100 db óriásplakát-hely
kihagyásával pedig “kiszorítható” a hirdetési-üzemeltetési
költség is. Az ilyen mértékû csökkenést a sugárzott és
nyomtatott kampányok “meg sem érzik”, ugyanakkor a márka
teremt magának egy új, évekig mûködõ kommunikációs
csatornát. Az újsághirdetési árakkal összevetve is kiderül,
a fényreklám nem drágább, mint bármely más médium, sõt...
Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000 21
Az óriásneonok egyedi, testre- és helyszínre szabott reklám-
eszközök, ugyanakkor egyedi mûszaki berendezések. Konkrét
számokat konkrét háttéradatok híján felelõtlenség mondani,
de tapasztalati tény: a kivitelezési költségek 4-8 millió,
a hirdetési-üzemeltetési költségek éves szinten 4-6 millió Ft
körül szóródnak.
...arról, hogy hányszor hányan látják...
Az óriásneonok nézettségi mutatói, a “bûvös” kontaktus-
számok tekintetében is vannak “nézetkülönbözések”
a médiumok között. A fényreklámok legádázabb, ám bölcs
ellenzõit is meggyõzi azonban az eredmény, ha egy frekventált
reklámhely (pl. Budapesten a Nyugati tér, a Blaha Lujza tér,
az Oktogon, vagy a Boráros tér, bevásárló központok
környezete, vagy be- és kivezetõ autópálya csomópontok)
napi autó- és személyforgalmát éves szinten összeadják. ...
És akkor az elsõ meglepetést követõen ezt a számot
nyugodtan be lehet szorozni öttel... Egy óriásneon ugyanis,
gondosan karbantartva, minimum 5 évig 100 %-os
hatásfokkal üzemel! (Kétségtelen azonban, hogy óriásneon-
reklámot kizárólag effajta “jó tetõkre” szabad tenni. Bárki
bármit kínáljon is, a hatékonyság szempontjából a helyválasztás
legalább olyan fontos, mint a reklám színvonala!)
Ugyanakkor a gondos karbantartás jelentõs részben
meghatározza a hirdetési-üzemeltetési költségek
nagyságrendjét: vagyis amit naponta ápolgatunk, arra látszólag
mindig sokat költünk, ám így lesz hosszú életû, s így számolva
a több sokkal kevesebb. Az óriásneon hosszú életû “mûfaj” és
az állandó gondoskodás, “szeretet” a hosszú élet titka.
...arról, hogy a kétarcúság valójában legalább
három...
Az óriásneonok a “legköztéribb” köztéri reklámok, mert önálló
“tereptárgyak”, és a legnagyobb tömegek, a legnagyobb
távolságokból, gyakorlatilag a nap huszonnégy órájában látják
õket. Mivel ennyire “szem elõtt” vannak, fokozottan érvényes
rájuk a törvényi szabályozás, de legalábbis jobban számon
kérhetõ, ha úgy hozza a sors! Annak, aki óriásneonok építésére
adja a fejét, etikai kötelessége (is) betartani a reklámtörvény,
az építési törvény, a mûemlékvédelmi törvény és a különféle
helyi rendeletek elõírásait. Sajátján túl ugyanis üzleti partnerei,
és egy kicsit az egész reklámszakma bõrét is a vásárra viszi,
ha ne adj’isten nem veszi komolyan az engedélyeztetést, és
csak úgy “belereklámoz” a vakvilágba. Még jó, hogy
a köztereken minden azonnal kiderül, mert jól látszik!
22 Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000
Tény, hogy a jó fényreklám szerves része a modern világvárosi
környezetnek, városképalkotó elem, ezért óriásneonokat kell
építeni! Ez ma már hozzátartozik
az “európaisághoz”! Nem mindegy azonban, hogy egy
neonreklám “legitim-e” a szó valós és átvitt értelmében is!
Piaci alapérdek, hogy egy-egy óriásneon ne konfliktusgóc
legyen, hanem reklámozó, reklámcég, hatóságok és
városvédõk hosszú távú “közmegegyezésének”
eredményeként évtizedekig “nyugodjon békében” a tetõn.
Ehhez elengedhetetlen az érdekeltek folyamatos párbeszéde,
az önmérséklet és a következetességgel párosult rugalmasság
minden oldalon. Így kissé nehézkesebb ugyan az elõkészítés,
de megéri: késõbb senki sem érzi úgy, hogy a reklámmal egy
újabb “púpot vett a hátára” (a tevének meg úgyis mindegy,
a sivatagban ritka a háztetõ...). Az állapot ma még távol áll
az ideálistól, ám a fényreklám-szakma felelõsen gondolkodó
képviselõi azon vannak, hogy a “frontok” az utcáról
a tárgyalóasztal köré terelõdjenek.
...és még egy “apróság” a szerelemrõl:
Az óriásneonok zöme találkozási pont a városban. A párok
ezrei észre sem veszik, és “audio-reklámot” csinálnak az adott
cégnek/márkának, amikor a fényreklámja alatti randevút
megbeszélik...
(Az már a továbbiakban teljes egészében a marketingesek
tehetségén múlik, hogy hogyan hasznosítják fényreklámjuk
effajta “járulékait”.)
Végezetül pár szó arról, amit a cím is sejttet: nem akárki
építtet neonreklámot! Az óriásneon jel, egy különleges “klub”
tagságának ismertetõ jele. Ebben a klubban csillog a múlt
hagyománya, fényes a jelen, és ragyogó a jövõ. Azok a cégek
és márkák, akik bárhol a világon “fölmennek a tetõre”, egy
más kategóriát képviselnek. Nagy pillanatok tanúi,
egyszersmind az új évezred elõhírnökei õk. A neonreklámjuk
ténye már önmagában is jelzi, hogy ahhoz az üzleti körhöz
tartoznak, melynek tagjai hosszú távon gondolkodnak,
megbízhatóak, jót és jól kínálnak a piacon, egyszóval
a “csillagok sközelében járnak”...minden tekintetben !
Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült
Színes nyomtatás
A számítástechnika látványos fejlõdésének egyik eredménye
a digitális nyomtatók egyre tökéletesebb minõsége.
A nyomtatók felhasználási területe: a fotó, grafika, egyedi kép,
látványterv nyomtatásától a kültéri óriásplakát,
jármûdekoráció, padló-, térgrafika, textil és zászló
nyomtatásáig terjed.
A thermal és piezzo tintasugaras, a szilárdtintás és
az elektrosztatikus nyomtatók a legelterjedtebbek. A legújabb
és egyúttal a legtökéletesebb nyomtatók az RGB színekkel,
150 centiméter széles színes fotópapírra dolgozó levilágítók.
Jellemzõ mindegyik nyomtatóra, hogy a számítógépes
kiadványszerkesztõ rendszerek végberendezéseként mûködnek,
ezáltal a képbe a szöveg integrálható, valamint a hagyományos
fotóeljáráshoz képest a képek szelektív színkorrekciója,
élesítése, lágyítása, montírozása lehetséges.
A gazdaságosan készíthetõ nyomatok száma majdnem minden
esetben 50 példány alatti, de egyes esetekben nem is tudunk
másfajta technológiát választani.
Mindenki kiválaszthatja magának a megfelelõ minõség-ár
arányú nyomtatóját.
Aki nem túl nagy méretû, de nagyon jó felbontású képet
szeretne nyomtatni, beltérre válassza az EPSON 3000-9000,
Mutoh/AGFA Sherpa nyomtatókat, melyek 720-1440 dpi
felbontással nyomtatnak.
Aki nagy méretet szeretne nyomtatni beltérre (1,5 m x 10 m)
válassza az AGFA JET Montanat vagy a Color Span
Displaymakert. A nyolc színnel nyomtató (cián, világos cián,
közép cián, magenta, világos magenta, közép magenta, sárga,
fekete) virtuális 1200 dpi-s felbontású nyomtató
színtelítettségét, árnyalatgazdagságát a világos és középtónusú
ciánnak és magentának köszönheti.
Kültérre célszerûbb elektrosztatikus nyomtatót választani, ugyan
nem ad annyira színhû képet, de a nagy távolságról való nézés
miatt ezek a nyomtatók az alacsony felbontásukkal is
Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült
gyakorlatilag tökéletes eredményt adnak. A XEROX
elektrosztatikus nyomtatója jó választás.
A legtöbb tintasugaras nyomtató is alkalmas kültéri
nyomtatásra, UV fóliázással általában maximum 1 év
garanciával. A 4 színû 300 dpi-vel nyomtatók listája: Hewlett
Packard CP, Encad Novajet PRO, Colorspan/Agfa Montana,
Fuji, Mutoh, Mimaki, Roland.
Aki nagyon szép, telített színû utókezelést nem igénylõ beltéri
grafikát akar nyomtatni, választhatja a szilárd tintás Tektronix
nyomtatót. Figyelembe kell venni, hogy a viasz alapú festéket
nagy hõhatásnak nem tehetjük ki, viszont a nagy fedettség
miatt ezzel az eljárással szitanyomáshoz levilágított film
helyett használhatunk printet.
A 2540 dpi-vel RGB 3 színnel színes fotópapírra levilágító
DURST printer kiváló minõségû színes fotót nyomtat,
kiküszöbölve a hagyományos színes nagyítás hátrányait,
használhatunk szelektív színkorrekciót, élesítést, lágyítást stb.
Hátránya az UV-fényre való érzékenysége, ami azonos az
eddig használt színes fotópapírokéval.
Minden nyomtatóra egyaránt célszerû TIF formátumú képet
adni, bár, ha máshogy nem konvertálás után az összes létezõ
számítógépes formátum több kevesebb sikerrel nyomtatható.
A legegyszerûbb számítás a kép méretét és felbontását
illetõen, ha kültérre 100%-os méret mellett 30-50 lpi-t
választunk, ez 4-14 MB-os képméretet ad
négyzetméterenként. Beltérre 50-70 lpi-t kell választanunk ami
14-60 MB-os képméretet ad négyzetméterenként. RGB és
CMYK formátum egyaránt használható, az RGB színnel
feldolgozott kép általában színesebb míg a CMYK feldolgozás
színhelyesebb. Az átvilágítható (backlith) fóliára történõ
nyomás esetén célszerû fényszíneket /RGB/ használni.
Az ár a beltéri nyomatoknál általában 5000-15000 Ft-ig, a
kültéri nyomatoknál és egyéb különleges alkalmazásoknál,
/öntapadó fólia, festõvászon, vászon, zászló, ezüstfólia,
átvilágítható backlit fólia, víztiszta film/ 10-25000 Ft/m2 terjed.
Az utófeldolgozást a szolgáltató külön számolja fel.
Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000 23
Laminálás matt, fényes vagy UV fóliával: 1000-5000 Ft/ m2

Kasírozás öntapadó fóliával: 2000-4000 Ft/ m2

Hablemez vagy mûanyag lap: 1000-3000 Ft/ m2

A gazdaságosság miatt célszerû figyelembe vennünk a

használandó anyag szélességét ami 60, 90, 120, 150 cm
szokott lenni.

A nyomtatásra leadott adatokat célszerû CD-n vagy újraírható

CD-n leadni mert CD olvasó mindenütt található. Továbbá a
100 Mb-os ZIP és az 1 GB-os Jazz lemez a legelterjedtebb.
Az újdonságokkal mint a 230 Mb-os ZIP és 2 GB-os Jazz
lemez célszerû vigyázni (ha másért nem, hát azért mert
egyáltalán nem biztos, hogy minden szolgáltató rendelkezik
velük). A múzeumi darabokat mint a SyQuest, Optikai lemez
és Easy Drive célszerû elfelejteni.

24 Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000 Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült
EGYEDI IGÉNYEK - EGYEDI MEGOLDÁSOK
Kárász Mária – GRAVOFORM Kft.
Ma a felirati rendszerek, információs táblák szükségességét,
praktikusságát már senki nem vonja kétségbe.
Akinek fontos, hogy irodaházában, kórházában, szállodájában
vagy bármely közintézményben, stb. ügyfelei, betegei,
vendégei, partnerei jól gyorsan tájékozódjanak – kerülve a
felesleges kérdezõsködést és a tétova keresgélést –, az az
épület tervezésekor már számításba veszi a jól átgondolt,
elemeiben egymásra épülõ, praktikus, mind e mellett
esztétikus felirati rendszert, mint a vizuális kommunikáció egy
lényeges elemét.
Az információs rendszer felépítését illetõen úgy gondolom
általános elveket fogalmazhatunk meg.
A kivitelezésre, elõállításra ma már rendkívül sok impozáns,
korszerû, változatos alapanyagot használó és különbözõ
árfekvésû megoldás kínálkozik.
Az alábbiakban a gravírozott technikával elõállított felirati
rendszereket ismertetem.
Melyek a legfontosabb követelmények a felirati rendszerrel
kapcsolatban?
® logikusan egymásra épülõ elemekbõl álljon a kültéri táblától
a szinttájékoztató táblán át egészen a szobaszámig
® jól olvasható betûtípussal készüljön
® az egyes elemek könnyen, gyorsan cserélhetõ sávokból
készüljenek
® a táblák elhelyezése kövesse az ergonómiai igényeket
(pl. szemmagasságban rögzítsék azokat)
® tükrözze az adott cég arculatát
® esztétikai élményt nyújtson
Amennyiben mindezeknek a feltételeknek eleget tesz a felirati
rendszer, akkor elértük a legfontosabb célt: a jó és gyors
tájékoztatást
Milyen információkra van szükség a felirati rendszerek
tervezéséhez?
® ismerni kell az adott cég arculatát
Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült
® tájékozódni kell az épület adottságairól (tervrajzon vagy
személyes megtekintés révén) (pl.: épület stílusa,
színvilága, szintek kapcsolódása, az épületben mûködõ
cégek száma, stb.)
® milyen típusú helyiségek vannak az épületben
(pl.: egyterû, nagy irodák vagy kis alapterületû szobák,
tárgyalótermek, mellékhelyiségek, raktárak, stb.)
® ismerni kell a cég(ek) emblémáját
® ki kell választani az alapanyagot
® ki kell választani a használandó betûtípust
® ki kell választani az igénynek és az épület stílusának
leginkább megfelelõ profilrendszert
Elõfordul, hogy a tervezõ az épület terveiben mindezen
információkra kitér. Ebben az esetben egy egyeztetõ, tisztázó
megbeszélés után árajánlat készül a megrendelõ részére.
Más esetben a megrendelõ vagy tervezõ által megfogalmazott
igények alapján, bizonyos szabadságot élvezve saját tervezõink
készítik el a felirati rendszerre vonatkozó elképzeléseket,
ötleteket esetleg több változatban is. Ilyenkor fotókkal,
látványtervekkel illusztrált komplett árajánlat készül.
A munkának ez a része nagyfokú kreativitást igényel, mely
a tervezés szépségét és izgalmát is adja.
Alapanyagok kiválasztása, fajtái
Alapanyagok:
Gravírlapok : az információk hordozói
® kétrétegû mûanyag lemezek: A kétrétegû mûanyag lemezek
rendkívül széles színkombinációval igyekeznek a
sokféleigénynek megfelelni. Különbözõ anyagvastagságuk
miatt (0,8; 1,6; 2,4) felhasználásuk is széleskörû. Némely
fajtájuk kültéri alkalmazásra is kiválóan megfelel. Nem kopnak,
nem oxidálódnak, színüket megõrzik. Szinte bármilyen stílusú
épületben megállják helyüket.
® fémlapok: A fémlemezek közül ismertebb a hagyományos
réz, illetve ennek gyárilag lakkozott változata, mely nem
oxidálódik. Használatosak az ún. eloxált alumínium lapok,
Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000 25
melyek elsõsorban modern környezetbe ajánlhatók. A
hagyományos réz kivételével valamennyi fém alapanyag
esztétikai károsodás nélkül használható kültéri környezetben
is. Szintén különbözõ vastagságban léteznek, így ajánlhatók
ajándéktárgyak feliratozására és kültéri alkalmazásra egyaránt.
® üveg, plexi: A modern látványtechnika közkedvelt
alapanyagai. Léteznek víztiszta, homokfúvott, matt felületben,
színes változatokban, eltérõ vastagágban. Az elõzõekhez
hasonlóan kül -, beltéri felhasználásra egyaránt megfelelõek.
® fa, bõr
Profilok: a felirati elemek rögzítésére, felszerelésére szolgál
® “Flamm” rendszer: A Flamm - rendszer a legegyszerûbb
profilrendszer, mely aluminium és mûanyag kombinációjából
áll. Elõszeretettel választják kórházak felirati rendszerének
rögzítésére. Megvalósítja a profilokkal szemben támasztott
legfontosabb követelményt: könnyen szerelhetõ, különbözõ
sávszélességû, sorolható elemekbõl áll, lehetõvé teszi az
információs sávok gyors, egyszerû cseréjét.
® Nielsen rendszer: Hagyományos keretrendszer, mely
információs táblák rögzítésére is alkalmas. Rendkívül széles a
szín, - és típus kínálata. Viszonylag egyszerûen teszi lehetõvé
a megváltozott információk cseréjét. Bármilyen méretben
alkalmazható m hosszúságon belül.
® Spandex rendszer: Korszerû, eloxált alumínium
profilrendszer, mely alkalmas a profilon belüli elemek
változatossága miatt az egyszerûbb és elegánsabb
megjelenésre is. Jól sorolhatók a tetszõleges méretû sávok.
Rendkívül gyorsan és egyszerûen teszi lehetõvé az
információs elemek cseréjét. Alkalmas kül, - és beltérre
egyaránt.
Gravírozási technikák és eljárások
® hagyományos: Számítógép vezérlésû eljárás, mely az
ábrákat, szövegeket vektorosan gravírozza, vési az
alapanyagba. E módszerrel számos betûtípus, bármilyen ábra,
embléma elõállítható. Készíthetõk íly módon plasztikus betûk
és ábrák is. E hagyományos technikával fémbe, speciális
mûanyagba, üvegbe, plexibe dolgozhatunk.
® lézer: A lézer megjelenése új, un. égetési technika
alkalmazását tette lehetõvé a feliratok elõállításában. Íly
módon bõvült a felhasználható alapanyagok köre is. A
fentieken túl a fa és a bõr is megjelent gravírozható
alapanyagként.
26 Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000
® festés: A festési eljárás a gravírozási technika kiegészítõ
mozzanata. A gravírozott részek bizonyos mélységüknél fogva
speciális festékkel a kívánt színre kitölthetõk. Ezzel a
módszerrel a különleges árnyalatú emblémák elõállítására
vállalkozunk meglehetõsen jó színhûséggel.
® “Grav-int”: A “Grav-int” - eljárás saját, immár
szabadalmaztatott fejlesztésünk eredménye, melyet 1999 -
ben Innovációs díjjal is elismertek. Az eljárás az intarzia
készítés elvén alapul, mely nagyon pontos, század
miliméternyi pontosságú gravírozást igényel, ám az eredmény
egy rendkívül különleges, érdekes és látványos produktum,
melyet igényes partnereink is megkedveltek. Ilyen táblák
láthatók az RTL Klub és a Philips Székházaiban.
Árképzés
A cikk címe – mely egyben szlogen is – sugallja, hogy
nincs két egyforma cégtábla, nincs két azonos felépítésû és
típusú felirati rendszer.
Minden egyes megrendelést, ajánlatkérést egyedileg tervezünk
és gyártunk.
Ebbõl adódóan a felirati rendszerek és elemek árai is egyedi
kalkulációk eredményei.
Az áralakításra ható tényezõket, szempontokat adhatjuk meg,
mely a cikk elején írtakból logikusan következik.
– az alapanyagok árait cm2 - ben adjuk meg
– a profil rendszerek árai cm-re vonatkoznak
– az árak függenek továbbá a betûtípustól, a betû, ábra
méretétõl, az ábra, embléma bonyolultságától
Amennyiben szükséges az ábrák, emblémák, különleges
betûtípusok digitalizálásáért külön díjat számolunk fel.
A tervezésnek – függetlenül attól, hogy a termék elõállítását
cégünknél rendelik - e meg – nincs költsége.
A felirati rendszer olyan, mint gomb a kabáton: jó, ha
összhangban van a kabát stílusával, és jó, ha kiválasztására
már a kabát szabásakor (tervezésekor) gondolunk.
A kabátnak egyediséget viselõje kölcsönöz.
A felirati rendszerek is magukon hordozzák “viselõjük”, az
épület, ill. a cégek arculatát; egyedivé ettõl válnak.
Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült
Mûhelyünkben ezekre az egyedi igényekre keressük, kínáljuk
az egyedi megoldásokat.

Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000 27
28 Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000 Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült
Mit várunk a Hálótól és mit szeretnénk a Hálón kezdeni
A Háló immár egy kifejlett médium
A Háló elõlépett az elsõszámú kommunikációs eszközzé.
A postai szolgáltatások, a tömegtájékoztatás, távközlés és
szórakoztatóipar hatására rohamosan átalakul.
A hagyományos média kimelten és folymatosan foglakozik
az Internettel. A kereskedelem, a közigazgatás és
a magánszektor egyre nagyobb mértékben költözik a Hálóra
ezért a Hálózattól nagyon sokat vár mindenki.
Elsõsorban továbbra is
® Információforrás
® Kommunikációs eszköz
® Munkaeszköz
® Reklám és üzlet terepe
® Tanulás és kutatás terepe
® Szórakozás terepe
Ennek megfelelõen ezekre a használják elsõsorban.
A felhasználók magán és szervezeti csoportjai
alakultak ki.
Magánfelhasználók
A magánfelhasználókra jellemzõ, hogy egyrészt személyes
dolgaikat végzik a Hálózat segítségével, másrészt többirányú
munkavégzést, tanulást és kommunikációt, tapasztalat és
informáéciószerzést folytatnak, ezáltal hatékonyabban tudják
az idejüket beosztani Az otthoni gépek elterjedése lehetõvé
teszi számukra, hogy szabadidejükben is ismerkedjenek a
technológia adta új lehetõségekkel, elmaradt munkáikat otthon
folytassák, és a világ legfrissebb információforrásaiból
folyamatosan meríthessenek
Hozzáférés (access)
Legfontosabb feltétel a hozzáférés az Interenetes
szolgáltatásokhoz. Ilyenek az e-mail, a chat, a törzsasztalok,
fórumok, home page-ek és más multimédiás megoldások
elérése. Ezeket az internetszolgáltatók egyre szélesebb
választéka tudja nyújtani mindenki számára. Lgnagyobb
számban az otthoni gépek modemek segítségével
kapcsolódnak a Hálóra. A szolgáltatás megvásárlásakor egy
Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült
telefonszámot kapnak a felhasználók, amely szám
feltárcsázásával egy szolgáltató szerveréhez kapcsolódhatnak.
Néhány beállítást kell alkalmazni a számítógép web-
böngészõjének megfelelõ ablakaiban, amelyekre vonatkozó
instrukciókat a szolgáltató szerzõdéskötéskor megadja. Ezek
különbözõ címek, nevek, hozzáférési kódok. Amit a
felhasználó ad meg, az a jelszó, amelyet kizárólag õ tud. Az
úgynevezett rákapcsolódás után a gép a Világháló részévé
válik és számtalan funkciót képes elérni, többmillió másik
géppel kerül kapcsolatba, interaktív módon tud a felhasználó
különbözõ tranzakciókat lebonyolítani.
Tárhely
Külön érdekesség a tárhely, amely arra alkalmas, hogy az
illetõ elhelyezze a “névjegyét” a Hálózaton. Ez azt jelenti, hogy
gyakorlatilag bizonyos terjedelem korlátozással képeket,
hangokat, szövegeket és akár videobejátszásokat helyzhet el
egy oldalon vagy oldacsoporton bármilyen témában. Ehhez a
Hálón különbözõ segítségeket kaphat. Vannak külön
szoftverek is de vannak kifejezetten a Hálón megvalósítható
megoldások is, mint pl. Az Option.hu Kft-által nem régiben
kifejlesztett Open Web rendszer, melynek segítségével
mindenféle gyakorlat és szaktudás nélkül bárki tud magának
honlapot csinálni. Tartalmi szempontból bármiféle korlátozás
csak a törvények által valósul meg, bár komoly vita folyik
arról, hogy az egyes tartalmakat ki ítéli meg, a feltett
anyagokért ki a felelõs – a felhasználó-e, avagy a
aszolgáltató? – és mi az a határ, ameddig egy internetes oldal
tartalmilag nem ütközik jogszabályba.
Általában a szolgáltatók 2 MB tárhelyet ingyen adnak a
szolgáltatás (hozzáférés) megvásárlásakor, ami elég bõséges
egy kezdõ honlap elhelyezéséhez. További tárhelyekért havi
díjat kell fizetni. Van olyan szolgáltató is, amelyik tárhelybõl
ingyenesen sokkal nagyobb területet ad, viszont ezesetben az
illetõ oldal címében szerepel a szolgáltató neve, amely
reklámcélokat is szolgál számára.
Cégek, kisvállalkozások, szervezetek Internet
használata
A céges felhasználóknál sokkal nagyobb a szerepe a Hálózati
megjelenésnek, mivel jelentõs marketingértéke lehet egy jól
felépített oldalnak. Ezeket érdemes szakemberekkel
Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000 29
elkészíttetniük. Ügyes elképzelések esetén egy nagyon
hatékony kommunikációs csatornát építhet ki az illetõ
szervezet a célcsoportjával.
Például egy piaci szereplõ a vevõivel olyan “online”
kapcsolatot alakíthat ki, mely segítségével folyamatosan tudja
a vevõket tájékoztatni az új termékeikrõl, szolgáltatásaikról,
azokról részletekbe menõ leírást tud adni. Árajánlatokat,
megrendeléseket tudnak egymásnak küldeni. Kellõ biztonsági
szoftverek megléte esetén a fizetés is megoldhtaó a Hálózat
segítségével. Erre mind külön szakosodott fejlesztõ cégek
vannak, de néhány Internetes tartalomszolgáltató már
mindezeket a funkciókat integráltan is képes bizrtosítani.
A legújabb trendnek megfeleõen a megrendelõkben az az
igény kezd megfogalmazást nyerni, hogy maguk tölthessék fel
folyamatosan az oldalakat tartalommal, és frissíthessék az
adatbázisaikat. Ehhez különbözõ hálózati szoftver
megoldásokat kell kidolgozni, amelyek egyre szélesebb
választékban megtalálhatók a kínálati piacon.
Intranet
A cégek és intézmények belsõ kommunikációja is egyre
nagyobb mértékben a Hálózatra költözik, ezért szinte
gombamódra szaporodnak azok a hálózati megoldások,
amelyek egy központi szerver és több tucat kliensgép
segítségével az egyes intézmények teljes ügymenetét képesek
biztosítani. Egy úgynevezett biztonsági “Firewall” (tûzfal)
segítségével még az is biztosított, hogy egy ilyen hálózat a
világban a legkülönbözõbb helyein elhelyezkedõ telephelyekkel
és gépekkel is mintegy belsõ hálózatként tudjon ilyen,
úgynevezett ”intranetes” szolgáltatásokat igénybe venni. Az
ilyen rendszerek kiépítése többmillió forintba is kerülhet, fõleg
pl. a nagy biztosnágot igénylõ kereskedelmi vagy banki
szolgáltatások esetén. Egyszerûbb formáit nagyon kis
ráfordítással (néhány százezer forint) kisebb cégek is
megengedhetik maguknak.
Rendszergazdák, informatikusok
Az úgynevezett rendszergazdák alkalmazása olyan
szervezeteknél szükséges, ahol saját fejlesztéseket hoznak
létre és saját hálózat illetve szerver mûködik. Egyre többször
átvállalják azonban ezeket a funkciókat maguk az
internetszolgáltató cégek, amelyek távolról mindazt a
szolgáltatást tudják biztosítani, ami ezeknek az igényeknek
megfelel. Általános tapasztalat azonban mégis az, hogy
komoly szolgáltatásokat és információs technológiai
fejlesztéseket biztonságosan végzõ cégeknek külön, csak a
nevesített célfeladatokra koncentrált munkáihoz érdemes saját
30 Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000
informatikusokat alkalmazniuk. Õk a rendszerek biztonságáért,
az egyes igényeknek megfelelõ fejlesztések kidolgozásáért, a
rendszer frissítéséért és karbantartásáért felelnek.
Az Internet új perspektívái
Ahogy a bevezetõben is említettem, az Internet új, nagyon
hatékony médiumnak bizonyult. Ennek megfelelõen rengeteg
szolgáltatás, funkció megjelent rajta, amely hagyományosan a
valós térben játszódott le eddig. Ennek következtében se szeri
se száma az új típusú feladatoknak, igényeknek és
funkcióknak, amelyek mind külön-külön szakismeretet is
feltételeznek. Kiemelten fontos az egyes diszciplínák
képviselõinek a hatékony kommunikációja és együttmûködése
az egyes célok megvalósítása érdekében. Ez a kommunikáció
maga is legtöbbször magán a Hálón folyik, ütköztetve a
véleményeket egyben példákat keresve és bemutatva a
legjobb megoldások megtalálása érdekében. Elképesztõ
számokkal igazolják a trendkutató szakemberek, hogy a fejlett
gazdasággal rendelkezõ államok milyen összegeket áldoznak
a Hálózat fejlesztésére. Az Európai Unió egyik
legreményteljesebb kezdeményezése az amerikai gazdasági
teljesítményhez való felzárkózásra az úgynevezett E-Europe
projekt melynek lényege a legnagyobb tempóban fejlesztett
hálózati kommunikáció kiépítése. Az egyes tagállamok és a
csatlakozásra késztülõ orszárok legfontosabb stratégiai
elemévé vált az IP (internet Protokoll) alapú megoldások
bevezetése. Ebben Magyarország sem szeretne lemaradni és
a piaci, kormányzati és szakmai szereplõk összefogásából
rövid idõ alatt hatalmas, minõségi változás várható az
információs technológia fejlesztés területein. Ennek nem túl
távoli következménye lesz az olcsóbb hardver és hozzáférés,
megfelelõ szakember-utánpótlás és ismeretterjesztés, amik
mind elengedhetetlken feltételei az új médium érdemi
kihasználásának.
Mert az Internet ma még drága, sokba kerül a gép, a
hozzáférés és sokszor kell segítségért szakemberekhez
fordulnunk. Befektetésünk rohamos tempóban megtérül,
ahogy aktívan és hatékonyan tudjuk a rendelkézésre álló
lehetõségeket használni. Rájövünk, hogy a keresõk
segítségével pillanatok alatt megtudjuk találni a
legmegfelelõbb termékeket, meg tudjuk kapni a hiányzó
információt, kapcsolatba tudunk lépni távoli ismerõsökkel,
tudunk tanulni és szervezni, együtt dolgozni és gondolkozni
másokkal. Végül, de nem utolsó sorban kikapcsolódni,
szórakozni és játszani.
Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült
RENDEZVÉNYSZERVEZÉS
Tóth Istvánné – a Conference Tours Kft. ügyvezetõ igazgatója
az IFIP ‘98 XV. Számítástechnikai Világkongresszus Szervezõbizottságának elnöke

Tartalom Részvétel mások által meghírdetett

rendezvényen
® Rendezvények szerepe a cégek arculatának alakításában Természetesen másfajta felkészülést igényel egy mások által
® Részvétel mások által meghírdetett rendezvényeken szervezett rendezvény résztvevõjeként megjelenni és sokkal
® Saját rendezvény alaposabbat, körültekintõbbet egy saját magunk által
® Kivel szerveztessünk rendezvényt? megvalósítani szándékozott esemény. Ha egy meghirdetett
® Feladatmegosztás a „rendezvénygazda“ és a szervezõ kiállítás, bemutató, konferencia szereplõjének jelentkezünk,
között könnyebb a dolgunk, hisz a „rendezvénygazda“ kidolgozta és
® Rendezvények szervezésének pénzügyi vonatkozásai közzétette a részvételi feltételeket - nincs más dolgunk,
® Rendezési költségek „csupán“ ezekhez alkalmazkodni. Azonban rengeteg részletre
® Árszínvonal oda kell ilyenkor is figyelnünk:
® Általános és egyéni költségek
® Források ® tájékozódnunk kell a résztvevõk várható körérõl, hogy
® Profi szervezõk díja, az általános elõkészítési költség tudjuk, kivel és mivel szemben mérettetünk meg,
® szakmailag nagyon jól felkészült, de megfelelõ
beszédkultúrával és megjelenéssel rendelkezõ munkatársra
RENDEZVÉNYSZERVEZÉS
bízhatjuk csak rá, hogy képviseljen bennünket,
® nemcsak szakmailag korrekt és tartalmilag érthetõ, de
Rendezvények szerepe a cégek arculatának esztétikailag is tetszetõs, terjedelmileg tömör szemléltetõ
alakításában anyagot kell készítenünk,
® tudomásul kell vennünk, hogy az internet világában elvárják
Egy cég hatékony arculat-alakító eszközként alkalmazhatja az tõlünk a hatásos szemléltetõ eszközöket
általa kezdeményezett rendezvényeket ® meg kell próbálnunk kitûnni a többi közül, de vigyáznunk
kell, hogy ezt mindig a jó ízlés határán belül maradva
® tevékenységének, új termékeinek, eredményeinek hatékony tegyük.
bemutatására
® üzletfeleivel való kapcsolatépítésre Sikeres szereplésünk egy ilyen közös rendezvényen sokat
® prosperitásának igazolására segíthet a cég pozitív megítélésében, és ennek természetesen
az ellenkezõje is igaz: ha szürkék maradunk, sõt a többiekhez
A cég erejét bizonyítja, ha ilyeneket rendez, de ugyanakkor hasonlítva alulteljesítünk, hiába jobb, amit kínálunk, mégis
legalább ennyire fontos az is, hogy a szakmájában mások hátrányosabban ítélhetnek meg bennünket.
által kezdeményezett rendezvényeken is aktívan részt vegyen.
Saját rendezvény
A rendezvények megvalósítási formája sokféle lehet: Fokozottan érvényesülnek a fent felsorolt minõségi
követelmények akkor, ha egy cég saját bemutatását célzó
® kiállítás rendezvényt szervez. Ilyenkor rákoncentrálódik minden
® termékbemutató figyelem. Bizonyítania kell a vele partnerkapcsolatra lépni
® demonstrációval kísért elõadás-sorozat szándékozó kör felé, hogy az jó döntésre készül. Meg kell
® fogadás erõsítenie elkötelezettségében a vele már együttmûködõket. Ki
® kulturális vagy sportrendezvény kell zárnia a konkurencia támadásának lehetõségét (de
® a fentiek többféle kombinációja. legalábbis erre felkészülnie) és meg kell nyerje az írott és
elektronikus médiát, amelytõl azt várja, hogy támogató
hírveréssel segítse sikerre.

Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000 31
Kivel szerveztessünk rendezvényt?
A cégek háromféleképpen szokták megvalósítani a
rendezvényeiket.
Az elsõ kategóriába tartozók nagy magabiztossággal kijelentik,
hogy rendezvényt szervezni pedig igazán a világ
legegyszerûbb dolga, természetesen õk ezt maguk
megcsinálják. (Ilyenkor kapjuk késve az amúgy is
szakszerûtlen meghívót, tájékoztat bennünket eltérõen két
helyszíni „rendezõ“, nem az az elõadás zajlik éppen, amire
kizárólag jöttünk, stb.)
A másik csoportba azok sorolhatóak, akiknek az ismeretségi
körében van valaki, aki valami olyan szakmához ért jól vagy
kevéssé jól, amely a rendezvényszervezés összetett feladatai
közé sorolható. („Oh, Katika nagyon jól beszél angolul, majd õ
megcsinálja, nem gond.“ Csak Katika nem tudja például, hogy
mi kell benne legyen egy meghívóban, hogyan kell azt egy
nyomdánál megrendelni, nem gondol rá, hogy a helyszín elõtt
parkolóhelyeket kell biztosítani, hogy a külföldi elõadó gépe
késhet, tehát ne õ legyen az elsõ elõadó, stb.)
A harmadik elfogadja azt a ma sajnos még sokak által
megkérdõjelezett igazságot, miszerint a rendezvényszervezés
egy szakma. Egy olyan önálló szakma, mint bármi más (csak
talán bonyolultabb soknál), amelynek mûvelõje képes egy
valamely cél miatt találkozó embercsoport találkozójának
körültekintõ elõkészítésére és gördülékeny lebonyolítására.
Ezért a harmadik csoportot alkotó cégek rendezvényeik
megszervezését profi cégekre bízzák. Õk döntenek jól.
Elõfordulhat ugyanis, hogy egy ügyes szobafestõ bútort is
össze tud eszkábálni, de mégis érdemesebb a dolgot
asztalosra bízni.
A rendezvényeknek számtalan összetevõje van, amelyeket
mind összhangba kell hozni, mert külön-külön mindegyik egy
buktató, és mint ilyen, „képes“ arra, hogy a rengeteg
fáradsággal és pénzzel megvalósított rendezvényt sikertelenné
tegye. (Két adalékot hadd mondjak ehhez. Az egyik személyes
tapasztalat. Tizenöt éve foglalkozom rendezvények
szervezésével, és bár a százat jóval meghaladja a
„konferenciáim“ száma, mindegyiknél élek meg addig még
soha fel nem merült dolgot. A másik: egy jónevû
rendezvényszervezõ szakember egyszer összeszámolta, hogy
a rendezvényszervezéssel 140 (!) szakma hozható közeli
kapcsolatba. A millió apró részlet, amin a rendezvényünk
sikere áll vagy bukik, mind végiggondolandó, de ezt csak
olyan valaki képes megtenni, akinek ilyen tapasztalata van.
Ezért, ha egy cég úgy határoz, hogy rendezvényt szervez, két
dolog közül válasszon. Alkalmaz egy saját, ilyen
32 Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000
felkészültségû munkatársat; ha rendezvények sorozatosan
szerepelnek a terveiben, akkor talán célszerû lehet ez a
megoldás. Mindenesetre alaposan meg kell gyõzõdnie jelöltje
alkalmasságáról.
A megnyugtató megoldás egy megfelelõ referenciákkal
rendelkezõ, a cég felkérésére megnyerõ ajánlatot prezentáló
rendezvényszervezõ cég bevonása.
Feladatmegosztás a „rendezvénygazda“ és a
szervezõ között
Ebben a kapcsolatban a kezdeményezõ, megbízó cég,
szervezet feladata, hogy jól definiálja szakmai szempontjait, a
rendezvényszervezõé pedig, hogy ennek logisztikáját
megtervezze, a megfelelõ infrastruktúrát hozzárendelje,
mûködtesse.
A szakmai gazda (cég, egyesület, szervezet, személy)
pontosan meg kell, hogy határozza
® a rendezvény címét, alcímét
® tematikáját
® legfontosabb szereplõit
® a szakmai programba történõ felvétel kritériumait, ezek
elbírálási rendszerét
® a rendezvény formáját
® a szakmai program összeállítását
® a protokoll meghívandók körét
® a megcélzott résztvevõk körét
® a felkérendõ szponzorok listáját
® azt az összeghatárt, amelybõl a rendezvényt ki kell hozni és
a finanszírozás forrását, a pénzügyi bonyolítás rendszerét
® bármilyen egyéb szempontját, amit érvényesíteni szeretne
(pl. csak Budapest lehet a helyszín, a nyomtatványok
nívósak legyenek, szinkrontolmács legyen, stb.)
Az így definiált követelmények szükségesek a
rendezvényszervezõ számára ahhoz, hogy legjobb tudása
szerint „megkomponálja“ a rendezvényt.
A megbízó – ha a szükséges eligazítást megadta – támasszon
magas színvonalú elvárásokat a rendezvényszervezõvel
szemben:
® kérjen 2-3 megvalósítási variációra javaslatot
® ragaszkodjon az általa fontosnak tartott részletek
betartásához
® számonkérhetõ költségvetés készítését várja el tõle
A szervezõ által végrehajtandó feladatok:
Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült
® gondoskodik a rendezvény megfelelõ publicitásáról és a
potenciális érdeklõdõk kiértesítésérõl
® kiválasztja a megfelelõ alvállalkozó partnereket, ezekkel
szerzõdést köt, amelynek teljesítésérõl gondoskodik, mint
– helyszínek,
– technika
– kivitelezõk
– grafika, nyomda
– vendéglátó és idegenforgalmi cégek
– szállodák
– szállítók
– biztosító
– ajándékok készítõi, stb.
® bonyolítja a pénzügyeket,
– költségvetés készítése
– elszámolás az alvállalkozókkal és a résztvevõkkel
– devizaügyek intézése
– elszámolás a megbízóval
® a résztvevõkkel kapcsolat
– jelentkezések kezelése, visszaigazolás
– folyamatos információszolgáltatás
– helyszíni regisztráció mûködtetése
® megtervezi és lebonyolítja a kísérõprogramokat
Rendezvények szervezésének pénzügyi
vonatkozásai
Források
Amennyiben a pénzügyi bonyolítást a szervezõ vállalja fel, úgy
olyan volumenû pénzeszközökkel kell rendelkeznie, amelybõl
folyamatosan tudja finanszírozni a felmerülõ közvetlen
ráfordításokat (kifizetésük számla alapján történik), és saját
munkájuk ellenértékét.
A forrás oldal a megbízásos, a megrendelõ által finanszírozott
rendezvények esetében egyértelmû. Ha a fõ bevétel a
rendezvény részvételi díja (fõleg konferenciák és kiállítások
esetében), akkor gondoskodni kell az elõkészületek
finanszírozásáról. A helyzet ugyanis az, hogy a résztvevõ csak
akkor kezdi befizetni a részvételi díját, ha már tudja, hogy mire
jelentkezik, azaz már összeállt, sõt meghirdetésre került a
rendezvény programja. Ahhoz azonban, hogy ez
megtörténjen, felhívás szériákat kell nyomtatni, összeállított
címlistákra szétküldeni, a programbizottságnak mûködni, a
technikai feltételeket tisztázni. Ezt az átmeneti idõszakot (és ez
lehet pár hét, bizonyos esetekben akár 2-3 év is) kell áthidalni
szponzori díjakkal, egyéb forrásokkal.
Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült
Költségek
® Árszinvonal
A rendezvény költségeit alapvetõen az határozza meg, hogy
milyen színvonalon szeretnénk azt megrendezni. El kell
döntenünk, hogy szerény körülményeket (mondjuk egy
oktatási intézmény), fényûzõ környezetet, vagy közepes
kategóriát választunk.
Rendezési költségünk lényeges eleme a választott reklámozási
forma. Ennek is több meghatározó vállfaja van: hírdetések
napi- és szaklapokban, reklámanyag kiküldése különbözõ
címlistákra.
Egy tervezett esemény másik legfontosabb jellemzõje, hogy
milyen létszámú résztvevõi körrel tervezzük. Ez befolyásolja a
helyszínválasztást és határozza meg döntõen a ráfordításokat.
® Általános és egyéni költségek
Egy rendezvény megvalósításához szükséges költségeket két
kategóriára osztjuk, az un. általános vagy állandó, illetve a
változó, vagy másképpen egyéni költségekre.
Az elsõ csoportban szereplõk nagysága nem függ a
rendezvényen résztvevõk számától, ugyanolyan mértékben
merülnek fel, akár 100-an, akár 200-an jelennek meg egy
termékdemonstrációnkon. Ezek közé soroljuk pl.
® a beharangozó sajtó- és egyéb hirdetéseket,
nyomtatványokat és utóbbiak postaköltségét,
® a meghívott külföldi elõadókkal kapcsolatos kiadásokat
(útiköltség, szálloda, honorárium, vendéglátás)
® tolmácsolást,
® teremtechnikát és díszítést, stb.
® a közremûködõ profi rendezvényszervezõ vállalkozói
díjának általános részét.
Az egyéni költség csak az adott résztvevõvel kapcsolatban
merül fel. Neki adunk konferenciacsomagot, õt látjuk vendégül
a fogadáson, az ebédeken, a kávészüneteken és egyéb
programokon, vele kapcsolatban merül fel konkrét munkája,
anyag és egyéb költsége a rendezvényszervezõnek. Tehát
kiszámítjuk, mit nyújtunk egy résztvevõnek és a becsült
létszámmal felszorozva hozzáadjuk az általános
költségeinkhez. (Sok esetben nehéz meghatározni például,
hogy egy tudományos konferencia elõadáskötetének
elõállítását melyik költségcsoportba soroljuk. Ugyanis a
példányszám nagyságrendjét a résztvevõk száma határozza
meg, de gazdaságossági, továbbértékesítési és egyéb
szempontok miatt inkább eleve eldöntenek egy, a résztvevõi
Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000 33
létszámtól akár pár százzal is eltérõ mennyiséget. Ez esetben
az össz elõállítási költség „résztvevõkre leosztása“ nem reális,
ezért inkább az általános költségek közé soroljuk.
A költségvetés kiadási oldalát tehát az általános és a tervezett
létszámmal felszorzott egyéni költségek összeadásával kapjuk
meg.
® A költségvetés meghatározó tételei
Az elmondottak alapján a következõ fontos tételeket kell
figyelembe vennünk egy rendezvény költségeinél:
A szervezõi díj másik részét a résztvevõ egyénnel kapcsolatos
munkák teljesítéséért kéri a vállalkozó. A rendezvény
bonyolultságától függõen egy résztvevõre az elõkészítés során
0,75-2,0 szervezõi órát kell fordítani.
Kérdés tehát: drága vagy nem drága. Mi is a célja egy
rendezvénynek? Hogy átütõ sikert arassunk. Ha ezt nem
tudjuk elérni, hiába takarítunk meg talán 10-20 %-ot a saját
erejû rendezéssel. De mennyivel többet ér, ha a hozzáértõk
munkája nyomán elértük a rendezvényünkkel a célunkat!

® Általános költségek
– A helyszínnel kapcsolatos költségek
– Terem és a helyi kiszolgáló személyzet
– Technika
– Díszítések (grafika, virág)
– Helyi tájékoztatási rendszer (dekoráció, kivetítés)
– Felhívások nyomdai és postaköltsége
– Hirdetések
– Kommunikációs költségek
– Irodaszerek
– A közremûködõ szervezõ cégnek az elõkészítéssel
kapcsolatos költsége
– Tolmács
– Szállítás
– Meghívott elõadók honoráriuma, útiköltsége, szállása,
ellátása

® Egyéni költségek
– Vendéglátás költségei (ebéd, kávé, üdítõ, fogadás, stb.)
– Tájékoztató anyag költsége
– A szervezõnek az egyénekkel kapcsolatos
adminisztrációs feladatok ellátásáért fizetett költség
(jelentkezések kezelése, visszaigazolása, névkitûzõk
készítése
– Egyéni ajándékok

Profi szervezõk díja

A szervezõi munka díja tehát két részre tagolható. Az általános

rész a megbecsült munkaráfordítás az esetleges speciális
kitételek alapján meghatározott vállalkozói díj. A szervezõk
szolgáltatási órabére 2.500-5.000 Ft között mozog, függ a
feladat bonyolultságától és nagyságától. Ezért a díjért a
szervezõ a megbízóval és az alvállalkozókkal kapcsolatos
faladatokat látja el.

34 Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000 Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült
P.O.P. anyagok helyzete (fejlõdõ tendencia)
Napjainkban egyre nagyobb jelentõsséggel bírnak az
értékesítéshelyi reklámanyagok. Mint azt a nevük is mutatja, a
vásárlás helyén hívják fel a fogyasztók figyelmét. A kutatások
szerint a fogyasztói döntések 60-70 százaléka a vásárlás
helyén születik, ezért a forgalmazók számára igen fontos,
hogy a mérlegelés pillanatában újabb impulzust juttassanak a
vásárlókhoz. A POP (Point-Of-Purchase) anyagok feladata
tehát a figyelemfelkeltés mellett a klasszikus kommunikáció
során sulykolt üzenet felelevenítése. Nem véletlen, hogy egyre
több kommunikációs kampány kivitelezése során fektetnek
hangsúlyt az eladóhelyi reklámanyagokra. A marketing mixen
belül a P.O.P. anyagok lassan elfoglalják méltó helyüket.
Hazánkban jelenleg az értékesítési helyek átalakulása zajlik.
Ezt az átstrukturálódást, a hipermarketek folyamatos
térnyerése jellemzi. A hipermarketekben sokkal nehézkesebb a
fogyasztók tájékozódása, amit a forgalmazó POP anyagok
alkalmazásával fordíthat saját hasznára.
A POP anyagok alkalmazásának elsõdleges célja
természetesen a figyelemfelkeltés, illetve az informálás. Nem
elhanyagolható szempont továbbá az értékesítendõ termék
megfelelõ bolti kihelyezése, és nem utolsósorban az
imagépítõ szerepet is meg kell emlitenünk.
A gyakorlati tapasztalatok alapján igyekszem összefoglalni a
POP anyagok felhasználásának elõnyeit és az alkalmazás
során jelentkezõ esetleges nehézségeket.
Elõnyök
®Nagy forgalomnövekedés érhetõ el alkalmazásukkal, az
értékesített mennyiség akár megtöbbszörözõdhet.
® Léteznek speciális POP anyagok, melyek alkalmasak a
termék kihelyezésére. A figyelemfelkeltés mellett fontos a
termék megfelelõ tárolása, legyen szó elsõdleges vagy
másodlagos kihelyezésrõl. Ennek tipikus példája a display.
A termék jellegétõl függõen a display alkalmas lehet egy,
vagy akár több ezer áru kihelyezésére is.
® Részletes információt, üzenetet tudunk eljuttatni a
fogyasztókhoz. A POP anyagok felületei alkalmasak
lehetnek például egy promóciós mechanizmus
Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült
megismertetésére, esetleg kiegészülhetnek
prospektustartókkal, igy nagyobb mennyiségû információt
képesek hordozni.
® Rugalmasan bevethetõk az eltérõ értékesítési helyeken.
Mind a hipermarketekben, mind a kis alapterületû
üzletekben alkalmazhatók. Használhatók kültéren
(benzinkút), beltéren egyaránt.
® Költségeihez mérten nagy hatékonyságúak.
Kihelyezésükkor azonnal kifejtik hatásukat.
® Rövid és hosszú távon is alkalmazhatók. A néhány órástól
(rendezvények, promóciók) a több éves (bemutatótermek)
kihelyezésig szélesek az alkalmazás lehetõségei.
A POP anyagok alkalmazásának nehézségei
® A hipermarketek saját arculat kialakítására törekednek,
ezért sok esetben “nem engedik be” a POP anyagok
bizonyos típusait. Szinte elképzelhetetlen egy kirakatmatrica
kihelyezése, de nehézségekbe ütközik a padlógrafika, vagy
akár egy polcárjelzõ alkalmazása is.
® A gyártó, forgalmazó cégek egységei közötti ellentét is
nehezítheti a POP anyagok alkalmazását. A marketing, trade
marketing területen dolgozók feladata, hogy minél nagyobb
támogatást nyújtsanak egy adott termék értékesítéséhez.
Ennek egyik formája lehet a POP anyagok alkalmazása.
Ezzel szemben állhatnak az értékesítési területen dolgozók
lehetõségei. Egy országos POP kampány esetén igen nagy
teher nehezedik az értékesítési területen dolgozókra. A
területi képviselõknek szinte egy idõben kellene eljutniuk
minden értékesítési helyre és ott az alapfeladataikon túl
installálniuk kell a POP anyagokat. Ebben a helyzetben
szinte természetes a “sales” ellenállása a POP anyagokkal
szemben.
Mi lehet a megoldás?
Gyártók részérõl:
Egyszerûen alkalmazható POP anyagok kifejlesztésére kell
törekednünk.
Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000 35
Segítséget kell nyújtanunk a kihelyezésben, vagy a logisztikai
feladatok lebonyolításában.
Forgalmazók részérõl:
Minden területen dolgozóval meg kell ismertetni a termék
értékesítéséhez átfogó céljait és az ahhoz kapcsolódó
feladatokat. Egy országos POP kampány indításakor más
területen (adott esetben a marketingesek) dolgozók is részt
vesznek a kihelyezésben (így esetleg közvetlen tapasztalatokat
szerezhetnek a kihelyezés során tapasztalt problémákról,
melyeket a következõ alkalommal kiküszöbölhetnek).
Határidõk
Addig, amíg egy POP anyag kikerül az üzletekbe egyszerûbb-
bonyolultabb egyeztetésekre van szükség, melynek idõigénye
igen eltérõ lehet.
Az igény keletkezésétõl a megvalósulásig terjedõ idõ a
következõ elemekbõl áll:
® Tervezés,
® Egyeztetés, modellezés,
® Alapanyagok beszerzése,
® Gyártás,
® Kihelyezés
Ez az idõszak néhány naptól több hónapig terjedhet. Míg egy
standard kóstoltatópultot, - mely raktáron található - 1-2 nap
alatt el lehet látni egyedi dekorációval, addig egy egyedi
mûanyagdisplayt - mely mûanyagipari megmunkálást is
igényel -, akár több hónapig kell készíteni.
Mennyiség és költségek
Magyarországi viszonyok között gyakran okoz problémát a
viszonylag alacsony darabszám. Ennek okait a szûkös anyagi
lehetõségekben, illetve az értékesítési helyek alacsony
számában kereshetjük. Meg kell találni azt az optimális
darabszámot, ahol a kivitelezési költségek elfogadható
darabárat eredményeznek. Egy ofszet technológiával készülõ
nagyméretû papírdisplay esetén természetesen el lehet
készíteni akár 10-20 darabot is, de igen magas lesz az egy
displayre esõ elõkészítési költség. Megoldás a darabszám
növelése, a design egyszerûsítése vagy a kivitelezési
technológia megváltoztatása lehet.
36 Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000
A jövõ POP anyagai
Óriási küzdelem folyik a fogyasztók figyelmének felkeltéséért,
amit újabb és újabb ötletek alkalmazásával lehet elérni. Az
alkalmazott eszközöknek folyamatosan meg kell újulni. Erre
bizonyos ideig lehetõséget biztosít a grafikai elemek
változtatása, egy határon túl azonban más megoldás után kell
nézni. Az alkalmazott eszközt fel kell ruházni olyan
tulajdonságokkal, melyek kiemelik megszokott környezetébõl.
Az utóbbi idõben egyre gyakrabban találkozhatunk speciális
tulajdonságokkal felruházott POP anyagokkal: mozgó, világító,
hangot adó, interaktiv eszközökkel.
Ide jön a táblázat
Az alábbi táblázatban néhány jellemzõ darabszámhoz rendelt
költséghatárt találhatunk. Nem szabad elfeledkezni az
elõkészítési költségekrõl, melyek alacsony darabszám eseten
meglehetõsen magassá teszik a darabárakat. Természetesen
rengeteg paraméter befolyasolja a vegsõ árat, ezért a fenti
adatok csak nagyságrendileg mutathatják meg a várható
költségeket. Pontos tervezés esetén nem nélkülözhetjük a
pontos paraméterek alapján keszített kalkulaciót.
Költségek: (táblázat)
Árjelzõ vitorla 500
általában papircsõvel
olykor mûanyagcsõvel
Belógó
Attrap, megállitótábla
Plakát
Padlógrafika
Hûtõmatrica
Ajtómatrica
Kirakatmatrica
Terméktartótálcák
Display + kóstolatató
Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült
 Megnevezés dbszám költség / db (Ft) anyaga helye az értékesítési helyen
Ez a kiadvány a

Polccsík 1000 40-170

papír a termék elõtt a polcon
Stancszerszám 1 10000-30000
Wobbler 1000 40-160
papír + papír vagy mûanyag szár a polcon a termék közelében
Stancszerszám 1 10000-20000
Árjelzõ vitorla 1000 150-300
Csõ 1 35-100 karton + papír- vagy mûanyagcsõ rekeszes áruk között
Stancszerszám 1 15000-50000
115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült

Belógó (A/2,2 oldalas) 500 400-800 kasírozott papír az üzlet belterében a mennyezetrõl lóg le
Attrap (A/2) 500 800-2000 kasírozott papír általában a bejáratnál
általában a bejáratnál kültéren-
Megállítótábla 1 2000-20000 mûanyag vagy fém
beltéren egyaránt
Plakát (A/2) 1000 120-550 papír belsõ falfelületeken
Padlógrafika speciális vinyl a terméke elõtt a padlón
Hûtõmatrica (max A/4) 1000 50-300 vinyl (visszaszedhetõ) a hûtõn
Ajtómatrica 200 420-900 vinyl (kétoldalas) a bejárati ajtón
Kirakatmatrica (garnitura) 1000 2800-5000 vinyl a kirakaton
Terméktartótálcák 1000 400-1500 vákuumszívott mûanyag vagy plexi a polcon, a hûtõben
Kasszaelválasztó 500 300-1200 mûanyag, ritkán fém futószalagon a kasszánál
Pénzvisszaadótálca 1000 700-2000 leggyakrabban mûanyag kasszában
Bevásárlókocsi (fogó, plakát) 1000 50-200 papír a bevásárlókocsin
Kóstolató pult 1 20000-60000 általában mûanyag kóstolatáskor az üzlet belterében
Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000

Display 300-500 3000-10000 papír

200-500 3000-10000 fém a másodkihelyezés tipikus példája
50-100 7000-16000 mûanyag
37
38 Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000 Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült
A padlógrafika kampányok költségei
A padlógrafika egy Magyarországon kb. 3 éve ismert és
használt eladáshelyi reklámhordozó. Alkalmazása fõleg
élelmiszerüzletekben terjedt el, emellett azonban
gyógyszertárakban és különbözõ szaküzletekben (pl. játékbolt,
autóalkatrész-üzlet) is hatékonynak bizonyult.
A padlógrafika az eladás helyén, az utolsó pillanatban hívja fel
a vásárló figyelmét egy termékre vagy termékcsoportra,
mielõtt a vásárló eldönti, mit tegyen a kosarába. Emellett
iránymutatóként is mûködik: egy, a termék mellett elhelyezett
padlógrafika segít a vásárlónak megtalálni a terméket a zsúfolt
polcon.
Szervezett formában a padlógrafika rendkívüli elõnye a
termékcsoportonkénti illetve (ahol lehet) vizuális
kizárólagosság: a kampány ideje alatt az adott
termékcsoportból csupán egyetlen termék hirdetése lehet a
padlón. Így az üzlet egyetlen nagy kiterjedésû üres felületét
egyetlen termék reklámja uralja.
A padlógrafika az eladáshelyi reklámhordozók között
kreativitás és méret tekintetében (élelmiszerüzletekben 0,5-1
m2) egyedülálló. A térhatás illúzióját keltõ grafika
megtervezésében csak a képzelet szab határt – a kifejezõ
színek, a termék más reklámjaira visszautaló, emlékezetõ
jellegû képek vagy a jól bevált szlogen hatékonyságát
Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült
megsokszorozhatja a háromdimenziós hatás – ez nem pénz,
hanem kreativitás, találékonyság és következetesség kérdése.
A padlógrafika kampányok költsége a következõ elemekbõl
tevõdik össze:
® médiaár
® gyártási költség
® elhelyezés, ellenõrzés, eltávolítás
® (tervezés)
Médiaár:
A hatékonyság egyik legfontosabb tényezõje a célcsoporthoz
és a termék arculatához illeszkedõ üzletválasztás.
Magyarországon kb. 1.800 élelmiszerüzlet áll kapcsolatban
különbözõ médiaügynökségekkel, õk egy elõre meghatározott
padlógrafika bérleti díj ellenében engedélyezik az üzlet
padlójának reklámcélokra történõ felhasználását. A cégünkkel
kapcsolatban álló élelmiszerüzletek média listaára igen
változó: 9.200-92.000 Ft között mozog matricánként és
havonta (amely 4 naptári hetet jelent). A médiaár a következõ
tényezõktõl függ:
® Az üzlet forgalmától: ez vagy pénzben kifejezett, vagy
becsült vevõszám adatok alapján meghatározott forgalom.
Egy egyszerû példával élve: egy nagy hypermarket és egy
környékbeli kis éjjel-nappali bolt egyaránt árul sört,
mosóport, vagy dohányárut, de a hirdetõ számára más
értéket képvisel a kampány során.
® Az üzlet nagyságától, elhelyezkedésétõl.
Az élelmiszerüzletekben alkalmazott padlógrafikák általában
két méretben készülnek: A1 (60 x 85 cm), és A0-ás (120 x
85 cm). Mindkét méretû matrica a hirdetõ által kívánt
formában stancolható. A méretet a kampányban szereplõ
üzletek nagyságától függõen választják a hirdetõk. Tágasabb
üzletekben, pl. hypermarketekben hatásosabb az A0-ás méret.
(A padlógrafikák gyártási árát a késõbbiekben részletezzük.)
Patikák: Magyarországon 160 gyógyszertár engedélyezi
szerzõdéses formában a padlógrafikák elhelyezését. Az
officina mérete miatt itt a kampány ideje alatt csupán egy
darab, az élelmiszerüzletekben használt méretnél valamivel
Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000 39
kisebb (A2-es, 42 x 60 cm) méretû padlógrafika elhelyezésére
van mód.
A gyógyszertárak médiaára valamivel egységesebb, mint az
élelmiszerüzletek esetében, 18.400 és 23.000 Ft között
mozog.
Gyártási költség:
A padlógrafika anyaga egy többrétegû mûanyagból készült
öntapadós matrica. Az általunk használt anyagra a gyártó 6
hónapos minõségi garanciát vállal és csúszásmentességére
biztosítást kötött.
A padlógrafika gyártási árát három tényezõ befolyásolja:
® a felhasznált anyag: kétféle padlógrafika anyag létezik: fehér
alapú és átlátszó. A két anyag között minõség tekintetében
nincs különbség, és ugyanolyan grafikai lehetõségeket
biztosít (az átlátszó anyag szélesebb körû kreatív
lehetõségeket biztosít). Eltérõ az áruk is: az átlátszó anyag
mennyiségtõl függõen kb. 20 %-kal drágább.
® az alkalmazott technológia:
– digitális technológia (csak fehér alapú anyag
felhasználásakor!) alkalmazása csak kis mennyiségû
(200 db alatti) megrendelés esetében gazdaságos.
A szállítási határidõ néhány nap, a próbanyomat 1 napon
belül elkészül és általában díjtalan.
– szita technológia (fehér alapú és átlátszó anyag esetében
egyaránt): 200 db feletti megrendelések esetén kedvezõ
40 Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000
a darabár. A szállítási határidõ kb. 2 hét, a próbanyomat
határideje 1 hét, költsége kb. 50.000 Ft + áfa.
® a mennyiség: a darabszám növekedésével jelentõsen
csökken a padlógrafikák darabára. Ezt egy példa szemlélteti
a legjobban: 1 db fehér alapú, digitális technológiával
nyomtatott A1-es méretû padlógrafika ára: kb. 14.500 Ft,
100 db megrendelése esetén azonban már csak kb. 8.400
Ft.
Elhelyezés, ellenõrzés, eltávolítás:
A padlógrafikák elhelyezése, eltávolítása vagy ellenõrzése
(utóbbi legalább 8 hetes kampány esetén ajánlott) üzletenként
500 – 3.500 Ft között mozog az üzletek számától és földrajzi
elhelyezkedésétõl függõen.
Ez az ár szervezett formában magában foglal valamennyi, az
elhelyezéshez és eltávolításhoz szükséges eszközt (simító,
lemosó, ipari tisztítószer). Amennyiben a hirdetõ
(médiaszerzõdés által nem kötött üzletekben vagy saját
szaküzletekben) maga helyezi el a padlógrafikákat, 50 üzletes
kampány esetén kb. 10.000 Ft-ot kell az eszközökre
fordítania.
A padlógrafikák elhelyezésének idõtartama egy 1000 üzletes
kampány esetében maximum 5 nap.
Tervezés:
A padlógrafika tervezéséhez külföldi és magyar padlógrafikáról
készült képek nyújthatnak segítséget.
A grafika megtervezéskor a kulcsfontosságú a termék
arculatához és az adott kampányhoz illeszkedõ, kreatív
grafikai terv. Rendkívül hatásos a háromdimenziós hatású
megjelenítés: ez a grafika számítógépes torzításával érhetõ el.
Emellett feltûnõ színekkel, figyelemfelkeltõ vagy mulatságos
figurákkal fokozható a hatás.
A grafikai terv elkészítésének költsége nagyon különbözõ, a
tervezõ cégtõl függõen (egyszerûbb grafika esetében néhány
tízezer, de lehet akár több százezer forint is.)
Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült
Az Internetrõl nyomtatásban

Az alábbi felsorolás a jelenleg magyar nyelven elérhetõ nyomtatott formában magas szintû szakmai támogatást
Internetrõl szóló könyvek kínálatából tartalmaz ízelítõt. A lista kaphatunk munkánkhoz. (4. sz. táblázat)
készítése során próbáltuk egyben csoportosítani is a
kiadványokat, saját tapasztalataink alapján. …és kimeríthetelen forrás maga az Internet. De ez már egy
újabb fejezet.
A lista távolról sem teljes. Nem is vállalkozhatunk a naprakész
ajánlat összeállítására, hiszen naponta jelennek meg újabb és
újabb könyvek, folyóiratok a témában a piacon már régen
jelenlévõ, illetve most születõ kiadóktól. Javasoljuk
mindenkinek választás, vásárlás elõtt a nagyobb
könyváruházak kinálatának átböngészését.

Internetrõl általánosan

Kezdõként bármelyik kiadványt választhatjuk – izlésünk

szerint. Természetesen egyik átolvasása, átnézése sem váltja
ki a gyakorlati tapasztalatszerzést, ami a felhasználói rutin
megszerzéséhez elengedhetetlen. Rengeteg site-on, honlapon
találhatunk kezdõknek szóló útmutatókat, különféle “levelezõ-
távoktatás” is rendelkezésre áll – forduljunk bátran Internet
szolgáltatónkhoz.(1.sz. táblázat)

Internet menedzsereknek

Néhány menedzserkönyv a témában. (2. sz. táblázat)

Technikai információk

Ebben a témában igen széles a választék – fõként angol

nyelvû szakirodalom áll rendelkezésre. Nem szándékoztunk
hosszadalmas listát összeállítani, csak ízelítõ arról, milyen
sokféle területet ölelnek fel a különféle kiadványok az
adatbiztonságtól az alkalmazások fejlesztésén át a hálózati
technológiákig. (3. sz. táblázat)

Web programozóknak, designereknek

Igen látványos eredményeket lehet elérni kezdõként is web

oldalak tervezésében, fejlesztésében. Mind a weben, mind

Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000 41
Allen L. Wyatt Az Internet alapjai 2 700 Ft Kossuth
Jutasi István Az Internet felépítése és mûködése 970 Ft Mûszaki
Az Internet Újdonságai 1 971 Ft LSI
Móricz Attila
Az Internet 2 900 Ft Park
Az Internet világa 1 756 Ft Computerbooks
Lengyel Veronika Egyszerûen Internet 890 Ft Panem
Egyszerûen Internet for Windows 890 Ft Panem
Revoly A. – Tarr B. Egyszerûen Internet középhaladó 890 Ft Panem
John R. Levine, Carol Baroudi Internet – Dummies könyvek 2 300 Ft Kossuth
Móricz Attila Internet a gyakorlatban 1 860 Ft LSI
Internet haladóknak 1 422 Ft LSI
Hargittai – Kaszanyiczki
Internet Iskola 4 990 Ft Kossuth
Phillippa Wingate Internet kezdõknek 1 800 Ft Park
Könegy Anna Internet Kisszótár 695 Ft Kossuth
Pc start 4. PC hálózatok és Internet 995 Ft PCStart
Bodnár Ibolya, Nagy Zoltán
Internet alapfokon 1 100 Ft Officina Nova
Bócz Péter, Szász Péter A Világháló lehetõségei 2 990 Ft Computerbooks
Légy boldog a WEB-en 1 690 Ft Kossuth
Galántai Zoltán – Komáromy Gábor
World Wide Web alapjai 615 Ft CoDe

Mary J. Cornin Az Internet üzleti alkalmazásai 2 400 Ft Mûszaki

Christian Crumlish Internet a rohanó embereknek 2 190 Ft Panem
Bock Jövedelmezõ Internet 1 950 Ft Bagolyvár
Olivier Hance Üzlet és Jog az Interneten 2 300 Ft Panem

2 600 Ft
Czizmadia Balázs Hálózati alkalmazások készítése Kalibán
3 200 Ft
Stan Schatt Hogyan mûködik az ATM? 1 800 Ft Panem
Pulai András Védd magad az Interneten 1 690 Ft Kossuth

Móricz Attila A Java programozási nyelv I. 1 680 Ft LSI

Móricz Attila A Java programozási nyelv II. 1 996 Ft LSI
Revoly András A Javascript 1 900 Ft Panem
Nagy Péter Javascript Kalibán
Nyékyné Gaizler Judit Java 1.1 útikalauz programozóknak 2 500 Ft ELTE TTK HA
K.Jamsa - S.”Sam” Lalani -S.Weakly A Web programozása I. 2 490 Ft Kossuth
K.Jamsa - S.”Sam” Lalani -S.Weakly A Web programozása II. 1 800 Ft Kossáth
Jakab Zsolt Honlapkészítés Adobe Pagemill segítségével 2 500 Ft Panem
Szûcs-Kovács Internet és grafika Adobe programokkal 987 Ft BBSE
Roger C. Parker Web Ddesign – Dummies könyvek 2 500 Ft Kossuth
Füstös János World Wide We, HTML 4 2 200 Ft Szak

42 Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000 Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült
A kiállítás, mint a cégarculat megjelenítõje
Mojzes Sándor – belsõépítész, kiállítástervezõ
1. Bevezetés
A KIÁLLíTÁS, mint KOMPLEX KOMMUNIKÁCIÓ a
piacgazdaság körülményei között felértékelõdött MARKETING
TEVÉKENYSÉG egyik leghatékonyabb eszköze.
A gazdaságban egyre-másra megjelenõ vállalkozások
felismerték a VEVÕKKEL VALÓ KOMMUNIKÁCIÓ
szükségességét. Szakmai tapasztalatok hiányában azonban
képtelenek a lehetõségek észszerû, gazdaságos, komplex
kihasználására.
A piac résztvevõinek növekedésével párhuzamosan az azt
kiszolgáló kiállítás- szervezõ, kivitelezõ tábor is sokszorosára
növekedett. Ma már szinte nincs olyan város az országban,
ahol ne rendeznének helyi vásárokat. Ezek színvonala -
néhány kivételtõl eltekintve - nem üti meg a szakmailag
elvárható minimumot sem. A BUDAPESTI VÁSÁRKÖZPONT
Kõbányán az egyetlen kiállítási célra létesített komplexum az
országban. A hazai kiállítási INFRASTRUKTÚRA - tõke
hiányában - nem épült ki, ezért iskolák, sportcsarnokok adnak
helyet a rendezvényeknek, ahol gyakran „botcsinálta“
szervezõk, kiállításépítõk hosszútávra elveszik a kiállítók
kedvét az újbóli részvételtõl.
A kiállítások, vásárok rendezésének, kivitelezésének alapvetõ
mozzanata a megfelelõ lépésrendszer - FOLYAMATÁBRA -
kidolgozása és annak következetes végrehajtása a teljes
folyamat során.
A kiállító, a szervezõ, a tervezõ-kivitelezõ jó együttmûködése
és a bemutatandó termék (áru) minõsége lehet a biztosítéka a
sikeres szereplésnek, a megfelelõ látogatói (vevõ)
viszhangnak.
A BELSÕÉPÍTÉSZ – kiállítástervezõ, látványtervezõ – feladata
a megrendelõ által megfogalmazott igények (és lehetõségek),
a helyi adottságok, a kivitelezõi háttér ismeretében létrehozni
az OPTIMÁLIS TERET a bemutatóhoz.
A FUNKCIÓ-FORMA-TARTALOM egységének létrehozásában
az építészé a karmesteri szerep, melynek során ÖSSZHANG-ot
teremt a „megálmodott“ látvány komponensei között (szín,
Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült
anyag, forma...), esetenként TÁRSMÛVÉSZEK (grafikus,
árurendezõ, fénytechnikus...) bevonásával.
A KIÁLLÍTÁS ESZTÉTIKAI MEGJELENÉSE A CÉGARCULAT
RÉSZE, mely ma még sokszor elmarad a reklám más
területeinek (óriásplakát, TV-Sajtó Reklám, DM levelek, PR
akciók...) színvonalához képest.
A múzeumi állandó és idõszakos kiállítások, a világkiállítások
(EXPO), a kollektív nemzeti bemutatók... céljai és eszközei
nagymértékben különböznek egymástól és az itt tárgyalandó
területektõl.
Ez a tanulmány a kiállítások, vásárok, egyik szegmensével, az
egyre inkább felértékelõdõ SZAKKIÁLLåTÁSOK létrehozásával
foglalkozik.
1.1. Történelmi áttekintés
A vásárok és kiállítások írásos történelme az ÓKORI
Egyiptomban kezdõdött. A karavánutak találkozási pontjain és
a nagy kikötõvárosokban (Alexandria, Karthago...) alakultak ki
az elsõ PIAC-ok, melyek a távoli vidékek, országok
árucseréjét biztosították. A görög és római birodalom a piacok
egész sorát teremtette meg a városi élet központjában: a
fórumokban, innen a név: (foire, fair, feria...)
A KÖZÉPKOR-ban jelentek meg a VÁSÁROK Európa-szerte,
melyek a mai napig tovább virágoznak. Lipcse több mint 800
éves vásári múlttal rendelkezik.
A KIÁLLÍTÁS-ok az ÚJKOR termékei.
MAGYARORSZÁGON is történelmi gyökerei vannak a
vásároknak:
Buda 1242-ben szerzett vásárjogot, de hatszáz évnek kellett
eltelnie az „Elsõ Iparmû-Kiállítás“ megnyitójáig, ahol 213
kiállító vett részt, 14.000 látogató elõtt.
1896-ban a „Millenáris“, a 2. Magyar Országos Kiállítás több
mint 550.000 m2-en került megrendezésre a Városligetben. Az
Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000 43
elsõ igazi árumintavásárt 1906-ban rendezték meg a
Vigadóban. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 1925-
ben nemzetközileg elismert vásárként, UFI tagként
(Vásárvárosok Nemzetközi Szövetsége) szervezte meg a BNV-
t. 1996-ban pedig már a 100. jubileumi BNV nyitotta meg
kapuit a Budapesti Vásárközpontban, ahol évente 20-25
szakkiállítás zajlik, több mint 1.000.000 látogató elõtt.
A társadalmi-gazdasági változások a kiállítások-vásárok
történetében is nyomon követhetõek, hûen tükrözik azokat.
Napjaink szakkiállításai a Piacgazdaság megerõsítését, az
EURÓPAI UNIÓ-hoz való integrációt hivatottak elõsegíteni.
1.2. Vásár, kiállítás, szakkiállítás - fogalom
magyarázat
A vásár, kiállítás, szakkiállítás - fogalma a közhasználatban, de
gyakran szakmai körökben is keveredik. bizonytalan, különféle
tartalmakat, értelmezéseket takar.
Vásár:
a KIÁLLÍTÓK - termelõk, kereskedõk, cégképviseletek - olyan
rendezvénye, mely a LÁTOGATÓK-nak - felhasználóknak,
viszonteladóknak, fogyasztóknak - információt nyújt a kiállított
termékekrõl, üzletágakról, lehetõséget teremt tapasztalataik
bõvítésére és a standokról történõ közvetlen árusítás is
megengedett.
A vásárok piac jellegû rendezvények, melyek egy vagy több
gazdasági ágazat átfogó árukínálatát nyújtják, (pl. BNV)
szakembernek és nagyközönségnek egyaránt.
Kiállítás:
a Kiállítók egy vagy több gazdasági ág REPREZENTATÍV
kínálatát mutatják be és az értékesítés céljából ezekrõl
információt szolgáltatnak, aközvetlen árusítás azonban nem
megengedett. A KONCENTRÁLT kínálat és koncentrált kereslet
találkozását konferenciák, szimpóziumok, elõadások, üzleti
találkozók gazdagítják.
Általános jellegû kiállítás:
TÖBB GAZDASÁGI ÁGAZATOT felölelõ bemutató, mely
elsõsorban „közönség“ – kiállításként üzemel, így biztosítva
nagyobb látogatottságot a néhány napos üzemelés alatt – a
kiállítóknak és szervezõknek.
Szakkiállítás:
– egy szûkebb ÁGAZAT kínálatát mutatja be
– csak meghatározott ÁRUCSOPORTOK-ban jelenhet meg a
44 Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000
kiállító
– idõtartama max. 3-5 nap (szemben a 10 napos BNV-vel)
– elsõsorban a SZAKKÖZÖNSÉG-nek szól,
– a Szervezõk magasabb szintû szolgáltatásokat nyújtanak
(magasabb áron)
– szakmai nap
– szakmai fórumok
– a szakmát képviselõ érdekvédelmi szervezetek,
szövetségek, kamarák bevonásával kerül megszervezésre a
rendezvény
2. A kiállítási szándéktól a részvételi döntésig
Az elmúlt tíz évben a kiállítások száma világszerte
megsokszorozódott. Mivel a kiállítási költségek az éves
MARKETING KERET jelentõs részét teszik ki, a megfelelõ
bemutatkozási fórumok kiválasztása nagy felelõsség. A
sikeres piaci munka egyik alapvetõ feltétele az ÜZLETI
STRATÉGIÁBA illeszkedõ kiállításokon való részvétel.
2.1. A kiállítással kapcsolatos információk
Az üzleti élet egyéb területeihez hasonlóan a kiállítási
részvételt is tervezni kell. A megfelelõ döntés meghozatalához
a következõ INFORMÁCIÓKRA van szükség: (forrás: Kiállítók
kézikönyve)
® A KIÁLLÍTÁS TEMATIKÁJA
® A KIÁLLÍTÁS MÉRETE
® A KIÁLLÍTÓK SZÁMA ÉS ÖSSZETÉTELE
® A LÁTOGATÓK SZÁMA ÉS ÖSSZETÉTELE
® A KIÁLLÍTÁS HELYSZÍNE ÉS HATÓSUGARA
(belföldi, regionális, országos, külföldi)
® A RENDEZVÉNY IDÕPONTJA, IDÕTARTAMA ÉS
PERIODICITÁSA
® KÍSÉRÕ ESEMÉNYEK
– konferenciák, szakmai találkozók
– divatbemutatók, koncertek, vetélkedõk
– sajtótájékoztatók, fogadások
® ÁRUSåTÁS LEHETÕSÉGE
® SZAKMAI TÁMOGATÓK, SZPONZOROK
® RÉSZVÉTELI FELTÉTELEK
– helydíj
– szolgáltatói árak
® A RENDEZVÉNY JELLEGE
– vásár
– általános kiállítás
– szakkiállítás
Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült
® A KIÁLLÍTÁST RENDEZÕ ORSZÁG PIACÁNAK ISMERETE A terület mérete és a stand típusa között szoros összefüggés
(külföldi kiállítás esetén) van. Minél nyitottabb a stand, annál nagyobb a bemutató
® TÁMOGATÁSOK IGÉNYBEVEHETÕSÉGE és MÉRTÉKE, ill. felület, és így értékesebb a hely. A különféle standtípusok
TÍPUSA különbözõ egységáron kerülnek meghirdetésre. A differenciált
helydíj tükrözi a hely értékét, mely rendezvényenként eltérõ
minimumokhoz kötött.
2.2. Üzletpolitikai célok a kiállításon
STANDTÍPUSOK:
A kiállítás, mint KOMPLEX MARKETING-KOMMUNIKÁCIÓS – szigetstand (körbejárható)
ESZKÖZ, több cél egyidejû megvalósítását is lehetõvé teszi. – fejstand (3 oldalról nyitott)
Ezek fontossági sorrendjének meghatározása az – sarokstand (2 oldalról nyitott)
ÜZLETPOLITIKA része. – sorstand (csak 1 oldalról nyitott)

® A LEGFONTOSABB KIÁLLåTÓI CÉLOK: A helydíj tartalma változó, egyes kiállításokon csak a terület
– új üzleti kapcsolatok kiépítése bérleti díját jelenti, máskor néhány alapszolgáltatást is
– meglévõ üzleti kapcsolatok ápolása magában foglal (alap-áramfogyasztás 2 kW-ig, katalógus
– image-növelés beiktatás) A helydíj elõre fizetendõ szolgáltatás, csak ennek
– új termék bevezetése kiegyenlítése után kezdhetõ meg a helyszíni kivitelezés a
– piaci információ-gyûjtés legtöbb esetben.
– konkurencia figyelés
A stand méretének meghatározása
2.3. Pénzügyi feltételek – a kiállítás várható A részvételi döntés meghozatalához elengedhetetlenül
költségei szükséges a stand méretének helyes meghatározása, mely
alapvetõen befolyásolhatja a megjelenés minõségét, a
pénzügyi tervet.
A kiállítási részvételt megelõzõen ajánlatos elõzetes pénzügyi
tervet készíteni, melynek három fõ eleme: ® az áru (bemutatandó termék) helyigénye
® tárgyalási terület nagysága
® HELYDÍJ és a jelentkezéshez kapcsolódó költségek ® a kiszolgáló háttér mérete (konyha,raktár)
kb. 30-40% ® esetleges kísérõ programok helyigénye (Show
mûsor,divatbemutató,demonstráció,kóstoltatás,“attrakció“)
® MÛSZAKI KÖLTSÉGEK: kb. 30-40% ® presztizs szempontok
– ALAPSZOLGÁLTATÁSOK ® pénzügyi lehetõségek
– KIVITELEZÉSI KÖLTSÉGEK
Emeletes stand
® EGYÉB KÖLTSÉGEK kb. 30-40% A kiállítások színvonalának növekedésével párhuzamosan – az
utóbbi években – megjelentek az emeletes standok
A kötségek ELÕKALKULÁCIÓJA alapján meghatározható az Magyarországon is.
optimális LÁTVÁNY-KÖLTSÉG hányados (kis területen
látványos bemutató – nagy területen költségtakarékos Ez a megjelenési forma elsõsorban a MULTINACIONÁLIS
megjelenés) cégek presztizs igényeit szolgálja, lehetõséget teremtve a
funkciók térbeli szétválasztására, valamint a kiemelkedõ
A. Helydíj építészeti tömegformálásra.
A rendezvények meghirdetésekor kerül meghatározásra, annak
helyét, idõpontját, más rendezvényhez való viszonyát, Az emeletes standok helydíja az igénybe vett terület bérleti
fontosságát figyelembe véve. A kiállítók lehetõséget kapnak díjának 50%-a.
helyigényük és standtípusuk megválasztására, melyet a
szervezõk a tematikai csoportok figyelembevételével a Ez a standtípus csak meghatározott feltételek teljesítése
HELYKIOSZTÁS-kor tiszteletben tartanak. esetén alkalmazható (belmagasság, terület mérete, biztonsági
követelmények, szomszédok beleegyezése)

Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000 45
Szabadterületi stand
Különleges kiállítói igények, az igénybe vehetõ fedett
vásárterületek nagysága szükségessé teheti szabadterületi
kiállítások létrehozását.

A stand területének meghatározásához ekkor fontos tudnivaló,

hogy csak az igényelt terület max. 70%-a építhetõ be, illetve a
terület határától számított 2 m-es sáv nem installálható.

Szabadterületi megjelenésnél számolni kell az idõjárással

(esõ,szél,nap...),illetve annak esetleges káros
következményeivel, így az alacsonyabb helydíj mellett
magasabb kivitelezési költségre kell számítani (dobogó,
tetõzet.)

Regisztrációs díj
A kiállítói listára kerülés díja, mely a jelentkezés komolyságát
hivatott szolgálni. Elsõsorban külföldön alkalmazzák, sok
esetben a helydíj tartalmazza.

Katalógus beiktatási díj

Az alapbeiktatás díját is általában a helydíj tartalmazza, de
ettõl több esetben eltérnek a szervezõk. A jelentkezési lappal
egyidõben kerül a kiállítókhoz és a legfontosabb piaci
információkat rögzíti.

B. Mûszaki költségek
® Alapszolgáltatások díjai: A szolgáltatások igénybe vétele
nem kötelezõ. Rendelésük külön igény alapján történik a
szolgáltatói árjegyzék szerint. Ezek árai fixek, és a szervezõ
számlázza az üzemelés alatt.
– standtápvezeték (kapcsoló tábla)
– víz,-csatornacsatlakozás
– víz és elektromos fogyasztás
– telefon és telekommunikációs szolgáltatások (fax,internet)
– audio-vizuális eszközök bérlés (TV, magnó, hangosítás,
számítógép, írásvetítõ, fénymásoló)
– tûzvédelmi szolgáltatások (porral oltó, lángmentesítés,
ügyelet)

® Kivitelezési költségek:

– Tervezési díj: – építészeti

– grafikai
– árurendezési
– elektromos (gépészeti)

– Standépítési költségek: A kivitelezési költségek tartalmazzák

az építés-bontást, valamint a felhasznált anyagok bérleti díját,
a szállítás, rakodás (szükség esetén a szállás-napidíj-utazás)
és az egyedi gyártások árait.

46 Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000 Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült
– Grafikai-áruberendezési-dekorációs költségek A rendezvények hatékony, biztonságos, koordinált
megvalósítása érdekében a szervezõk feladata és kötelessége
C. Egyéb költségek az elõkészítés, üzemelés és bontás feltételeinek kidolgozása.
A kiállítókat terhelõ költségek harmadik csoportja az egyéb Az Általános Üzemelési és Mûködési Szabályzat (ÁÜMSZ) a
szolgáltatások díjait tartalmazza, melyek várható költsége a kiállításban résztvevõk (szervezõ-kiállító-kivitelezõ-látogató)
szolgáltatói árjegyzék alapján elõre kalkulálható. jogait és kötelességeit tartalmazza a hatályos magyar
jogszabályok alapján, a helyi speciális feltételekkel kiegészítve.
® Üzemelési költségek:
– standtakarítás (napi, építés utáni nagytakarítás) ® 1. ÁLTALÁNOS ELÕÍRÁSOK
– õrzés – be- és kilépés szabályai
– hostess, tolmács – áru és installáció szállítás
– rakodás, vám – építési és egyéb mûszaki feltételek
– saját anyagok, áruk szállítása – hatósági engedélyek (ÁNTSZ, BM)
– szállás-napidíj-utazási költségek a standon dolgozók – biztosítás, õrzés
számára – reklám jogok (film, video, TV ,rádió ,fotó, plakát, katalógus,
– belépõk szórólap)
– parkoló jegyek – árusítás feltételei
– dologi költségek (taxi) – szerzõi jogok
– reprezentációs költségek (kávé, üdítõ, szendvics)
® 2. ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT
® Reklám és PR költségek – általános rendelkezések
– a tervekkel kapcsolatos elvárások
meghívók, hirdetések, TV reklám, óriásplakát, sajtótájékoztató, építészeti terv tartalma
reklám- ajándékok elektromos és gépészeti terv
– kivitelezéssel kapcsolatos elõírások
A kiállítással kapcsolatos információk alapján a konkrét
üzletpolitikai célok meghatározásával és a pénzügyi ® 3. MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT
lehetõségek számbavételével dönthetõ el, hogy mely – gépek üzemeltetése
rendezvényen és hogyan jelenik meg a cég termékeivel. A – kiállítási standok üzembe helyezése
POZITÍV DÖNTÉS-sel kezdetét veheti a megvalósítás – biztonsági szabályok oktatása
folyamata. – építés-bontás szabályai

® 4. TÛZVÉDELMI SZABÁLYZAT
A megvalósítás
– tûzveszélyes anyagok tárolása, használata
– lángmentesítés
A kiállítás létrehozása két jól elkülöníthetõ, de egymásra épülõ – tûzveszélyes munkavégzés feltételei (hegesztés)
területen történik. – dohányzás
– a kiállítás közlekedési rendje
Vásárszervezés – Tûzvédelmi berendezések
A szervezõ cég feladata a piaci igényekre építve elõkészíteni
és megrendezni a kiállítást, meghatározva a tematikát, a ® 5. A KIÁLLÍTÁSI TERÜLET MÛSZAKI LEÍRÁSA
célközönséget. A szervezés többlépcsõs folyamat, melyet – a kiállítás helye, megközelíthetõsége
piackutatás elõz meg. A kiállítás meghirdetése , szervezése, – a kiállítási terület funkcionális mûködése (pavilonok,
lebonyolítása, utógondozása (follow up) speciális képzettséget szabadterületek, kiszolgáló épületek)
igényel. A szervezõ biztosítja a rendezvény infrastrukturális – Általános adatok
hátterét, kialakítja a sajátos arculatát,megszervezi az – villamosenergia ellátás
eredményes kereskedelmi munka szakszerû feltételeit. – víz és csatorna hálózat
– fûtés, hûtés, légkondicionálás
A KIÁLLÍTÁS-KIVITELEZÉS MÛSZAKI FELTÉTELEI - – Pavilon(ok) részletes adatai
VÁSÁRSZABÁLYZAT – épület szerkezete, mérete, kiszolgáló helyiségek adatai
– kiállítási terület mérete, padlószerkezete és teherbírása

Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000 47
 – bejáratok méretei
– energia-ellátás adatai, általános világítás értéke
– Szabadterületi kiállítóhelyek adatai
KIVITELEZÉS
3.2. KIVITELEZÉSI FOLYAMAT
® 1. A RÉSZVÉTELI DÖNTÉSTÕL A MEGVALÓSULÁSIG
TARTÓ FOLYAMAT FÕBB ÁLLOMÁSAI:
– ÁRAJÁNLATKÉRÉS/PÁLYÁZAT KIåRÁSA konkrét kiállítói
igények megfogalmazása,
– VERSENYEZTETÉS vázlattervek és árajánlatok bekérése
- A TERVPÁLYÁZAT ÉRTÉKELÉSE tervezõ és kivitelezõ
kiválasztása
– SZERZÕDÉSKÖTÉS tervezõvel, kivitelezõvel elõzetes
egyeztetések alapján
– VÉGLEGES TERVEK és módosított ajánlatok elkészítése,
szükség szerint társtervezõk bevonásával (grafikus),
megrendelõi igények és tervezõi elképzelések ütköztetése
alapján
– MEGRENDELÉS kiállító által jóváhagyott tervek és ajánlat
alapján
– A HELYSZÍNI KIVITELEZÉS ELÕKÉSZÍTÉSE:
– RÉSZSZÁMLA megküldése
– KIVITELI TERVEK, mûhelyrajzok elkészítése
– ENGEDÉLYEK beszerzése (mûszaki, ÁNTSZ, tûzoltó,
munkavédelmi)
– GYÁRTÁSELÕKÉSZÍTÉS megrendelések, anyagkiírások
készítése (bútor, növény, installáció)
– HELYSZÍNI KIVITELEZÉS tervezõi mûvezetéssel
– szõnyegezés (esetenként ezt megelõzõen kábelezés,
dobogó építés)
– installáció építése
– egyedi kiegészítõk helyszíni szerelése
– grafikai munkák
– elektromos és vízszerelési munkák, audió vizuális
eszközök szerelése és beüzemelése
– növénydíszítés
– bútorkölcsönzés
– nagytakarítás
– árurendezési, dekorációs munkák
– kiállítói pótigények elvégzése
– STAND ÁTADÁS-ÁTVÉTEL
– számlázás (átadás-átvételi jk. alapján, szerzõdés szerint)
® 2. A TERVEK ELKÉSZÍTÉSE ÉS A KIVITELEZÕ
KIVÁLASZTÁSA
A szervezõnél történt JELENTKEZÉS-sel párhuzamosan
megkezdõdhet a konkrét megjelenés tervezése. A
48 Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000
megvalósítás önállóan vagy SZAKCÉGEK (reklámügynökség,
kiállításszervezõ, kivitelezõ) részbeni vagy teljes bevonásával
történhet. FULL SERVICE szolgáltatás esetén is
nélkülözhetetlen a kiálllító aktív részvétele az
információadástól a döntéshozásig.
Ma Magyarországon többszáz kivitelezõ várja a
megrendeléseket, ill. harcol a megrendelõk bizalmáért. A
túltelített piac éles versenyhelyzetet teremtett.
A kiállításépítõk sokszor évekkel ezelõtti árszinten dolgoznak,
olykor a valós ár alatt vállalkoznak.
A tervezõ-kivitelezõ kiválasztása egy vagy két menetben
történhet pályázat útján.
Tanácsos külön TERVPÁLYÁZAT kiírása és ennek alapján a
kivitelezõk versenyeztetése, így az ajánlatok azonos tervre
készülnek és összevetésük egyértelmû eredményt hozhat.
A tervek térbeni megjelenítésének „hagyományos“ módja a
makett-készítés.
A KORSZERÛ SZÁMÍTÓGÉPES ÉPÍTÉSZETI ÉS GRAFIKAI
programok (AUTOCAD, DATACAD, COREL DRAW) és az
azokra épülõ installációs alprogramok (OCTACAD)
segítségével a tervezõi elképzelések laikusok részére is
közérthetõvé válnak. A tér bármely részérõl akár színes képek
készíthetõek, lehetõvé válik a tervek gyors átdolgozása, a
színek megváltoztatása, vagy akár tételes elemjegyzék
kinyomtatása. E-mail segítségével a tervek percek alatt a világ
bármely pontjára elküldhetõek.
A számítógép misztifikálása azonban tévútra vezethet, alkotói
gondolatok nélkül a legjobb programmal sem készíthetõk
tervek.
A pályázatok elbírálásánál a VÁLLALKOZÁSI ÁR mellett a
megfelelõ REFERENCIÁKAT is figyelembe kell venni, a
minõség és a határidõk betartása érdekében.
A pályázat szakszerû kiírása a konkrét kiállítói igények
megfogalmazása biztosíthatja a mindenre kiterjedõ, megfelelõ
minõségû, a kiállítási célokat legjobban és
leggazdaságosabban szolgáló tervek elkészültét, ill. a
megfelelõ kivitelezõ kiválasztását.
Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült
3. INSTALLÁCIÓ TåPUSOK:
TåPUS INSTALLÁCIÓK:
A stand szerkezetének, arculatának megválasztásakor a kiállító
több korszerû, többször felhasználható, tömegesen elõállított
rendszerbõl választhat.
Az INSTALLÁCIÓ kifejezés azt az összetett elemrendszert
jelenti, melynek elemeibõl épül fel a kiállítási stand.
Az installációs rendszerek fejlesztése az utóbbi 20 évben
rohamos fejlõdésen ment át, tükrözve a kor és származási
hely technikai színvonalát.
Ezek a szerkezetek lehetõvé teszik – oldható kötéseik révén –
a gyors szerelést, lerövidítve ezzel az építési-bontási idõt.
A raszter rendszerben tervezett vázszerkezetek nagy variációs
lehetõséget jelentenek tervezõnek és felhasználónak egyaránt.
Elõnyös tulajdonságaik révén világszerte elterjedtek és a fõbb
típusok bárhol, így Magyarországon is igénybe vehetõk.
A legismertebb típusok a SYMA és OCTANORM rendszer,
melyek alrendszerei is elérhetõk (SYMA ORBIT, SYMA
RONDÓ, SYMA DECO)
A TÍPUS INSTALLÁCIÓK FÕBB SZERKEZETI CSOPORTJAI:
– Keretszerkezetes (oszlop-kötõ-betétlemez) (OCT., SYMA,
DOMO)
– Golyós (csomópont-rúd-betétlemez) (SYMA ORBIT,
MEROFORM)
– Kapocselemes (csomópont-lapszerkezet) (VOLUMA,
RAUM-TECHNIK)
A típus installációs rendszerek használatával az alap
funkcionális és térigények könnyen kielégíthetõek -
térhatárolás, tárgyalók-konyhák kialakítása, árubemutatási
lehetõségek (tárlók, vitrinek, pultok)
A keretszerkezetes rendszerek alapelemei szinte alig
különböznek egymástól (Syma, Octanorm, R8). A függõleges
oszlopok közé helyezett betétlemezek rögzítése vízszintes
kötõkkel történik az oszlopok között. Az így kialakított
keret(fal) elemek merevítését mennyezeti raszter biztosítja,
mely a térképzésen kívül a világítás hordozója is.
A típuselem-rendszerek beszerzése kivitelezõk és kiállítók
számára is nyitott. A beszerzés elõtt érdemes azonban a
Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült
magas bekerülési árak mellett a raktározási, szállítási, építési,
karbantartási, felújítási költségeket is mérlegelni.
Gyakorlati tapasztalat szerint azoknak érdemes saját
installáció vásárlásán gondolkodni, akik évente legalább 7-8-
szor használják azt, és megfelelõ szakemberekre tudják bízni
az anyag szakszerû kezelését is.
EGYSÉGSTANDOK:
A standépítés legegyszerûbb és legolcsóbb formája az
egységstandos megjelenés, mely a legkevesebb
adminisztrációt jelenti a kiállító és kivitelezõ részére.
Egységstandot általában akkor érdemes igénybe venni,ha
minimál területen, szerény bemutatkozásra van lehetõségünk.
Az egységstandok meghirdetése, koordinálása a szervezõ
feladata.
A standok méretét, tartalmát az adott rendezvényhez igazodva
határozzák meg. Általában 6-20 m2 közötti sorstandok ezek,
melyek az alap funkcionális igényeket elégítik ki.
Tartalmuk általában a következõ:
– szõnyegezés fóliázva
– határoló falak típus elemekbõl fehér falakkal és frízzel
– 4 m2-enként 1 db spotlámpa
– standonként 1-1 db dugaszoló aljzat
– információs pult
– 1 db asztal 4 székkel
– frízfelirat (cég neve típus betûkkel)
– betáp kábel, kapcsoló tábla, 2 kW energiafogyasztás
Egységstand rendelése esetén a helydíjon és az egységstand
költségén kívül más költség a rendezõ felé nem jelentkezik.
Természetesen itt is lehetõség van kiegészítõ szolgáltatások
igénybevételére, melyet a rendezõ vagy kivitelezõ biztosít
(grafikai munkák, bútorkölcsönzés, növénydíszítés,
elektromos és vízszerelési munkák, installáció kiegészítõ-
elemek bérlése.)
EGYSZERÛ STANDOK:
Az egyszerû stand kritériumait a Hungexpo Rt. Általános
Üzemelési és Mûködési Szabályzata tartalmazza a
legpontosabban.
„Egyszerû standnak tekintjük azokat a fedett területen épített
standokat, amelyek az alábbiaknak egyidejûleg megfelelnek:
– elõre gyártott szabványos kiállítási installációból készül (pl.
Syma, Octanorm, stb.)
– alapterületük nem nagyobb 50 m2-nél
– magassága a 2,5 métert nem haladja meg
Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000 49
– villamos energiaszükséglete 5 kW-nál (3x10 A) nem
nagyobb, beleértve a stand területén üzemeltetett kiállítási
tárgyak energiaszükségletét is
– legfeljebb egy, maximum 1/2“-os vízcsatlakozással
rendelkezik (kézmosó, mosogató).
Egyszerû stand esetében engedélyezési terv helyett elegendõ
a szolgáltatási szett“Standépítési tervdokumentáció“ címû
nyomtatványán történõ nyilatkozat.
TÍPUS STAND
A kiállítók jelentõs része választja ezt a megjelenési formát,
mert ez átmenetet jelent az egyszerû és az egyedi stand
között. Lehetõség nyílik az egyéni elképzelések részbeni
megvalósítására, de költségeiben takarékosabb az egyedi
installációnál és átfutási ideje is lényegesen rövidebb. A típus
installációból készített egyedi igényû standok tervezéséhez
– az elõzõ típusoktól eltérõen – érdemes, sõt tanácsos
KIÁLLÍTÁSTERVEZÕT megbízni.
A hagyományos típus elemek mellett egyedi kiegészítõkkel a
stand megjelenése, tükrözni tudja a CÉGARCULAT-ot, sajátos,
egyedi jellegû megjelenés biztosítható.
EGYEDI STANDOK:
Az INDIVIDUÁLIS SZERKEZETEK használata a típus
installációk térnyerése ellenére is meghatározó. A
szakkiállításokon megjelenõ tehetõs, fõként
MULTINACIONÁLIS cégek egyediségük, rangjuk
hangsúlyozására választják ezt a bemutatkozási formát.
A karakteres megjelenés, az egyéni arculat kialakítása
érdekében egész stábok dolgoznak együtt, sokszor
hónapokon keresztül. A stand megformálásával csoportokat
bíznak meg, akik világszerte tervezik-kivitelezik standjukat. Az
egyedi standok között is szép számmal található többször
felhasználható megoldás. Ennek magyarázata, hogy az egyéni
arculathoz illõ installáció megteremtésének költségei rendkívül
magasak, valamint a létrehozott látványt több helyen is
azonos vagy hasonló módon kívánják bemutatni.
A figyelemfelkeltés, meghökkentés eszköztára szinte
kifogyhatatlan. A technika és anyag adta lehetõségek
maximális kihasználására törekvõknek azonban ügyelni kell a
HARMÓNIA, az EGYENSÚLY megtartására, az ÖNCÉLÚ-vá
válás elkerülése érdekében.
Fontos, hogy az installáció ne váljon fõszereplõvé, ne vegye át
az ÁRU szerepét, de megfelelõ LÁTVÁNYT nyújtva emelje a
kiállítás és cég rangját.
50 Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000
Az egyedi standok tömegformálásának egyik eszköze az
EMELETES STAND létrehozása.
Míg a kiállítások kezdetétõl napjainkig az egyedi installáció
visszaszorulása volt jellemzõ, mára újra tért nyert ez a
kiállítási forma, tükrözve az ÁRU és CÉG fontosságát,
egyediségét.
INSTALLÁCIÓ KIEGÉSZÍTÕK:
A stand kialakításához - a térformáló építészeti eszközök
(installáció) mellett - számos kiegészítõ elem szükséges
funkcionális és esztétikei szempontból egyaránt. A stand
karakterét, összhatását az arculathoz illeszkedõ színek ,
anyagok, fényhatások nagymértékben meghatározzák, a típus
standokat is egyedivé változtathatják. A VIZUÁLIS ÖSSZHANG
megteremtése a belsõépítész grafikus és elektromos tervezõ
feladata.
INSTALLÁCIÓ KIEGÉSZÍTÕK:
– PADLÓBURKOLATOK
– szõnyeg, szalagparketta, kerámia, tégla, PVC, kazettás
üveg, acéllemez, gyeptégla
- FELÜLETKÉPZÕ ÉS KEZELÕ ANYAGOK
– tapéták, festékek, pácok, burkolatok
- BÚTORZAT
– a kiállítási bútorzatnak speciális igényeknek kell
megfelelnie: szállíthatóság, sorolhatóság,
összerakhatóság, tisztíthatóság, strapabíróság
– NÖVÉNYDÍSZÍTÉS
– élõ növény és mûvirág (tálak, beültetés)
– AUDIOVIZUÁLIS ESZKÖZÖK
– a látványelemek mellett hanghatásokkal is emelhetõ
a stand marketing értéke. Ez lehet egy szignál, háttérzene,
élõ zene. A képi megjelenítést segíthetik projektorok,
videolejátszók, irásvetítõk.
– ELEKTROMOS ESZKÖZÖK, FÉNYTECHNIKA
– a standok alapvilágításán túl, fényhatások alkalmazásával
kiemelhetjük az árut, vagy akár az egész standot.
A statikus fényforrások mellett mozgó fények, fényjátékok
segíthetik a figyelemfelkeltést. Az installációhoz és
bútorzathoz hasonlóan a kiállítási világítás is rendszer
szemléletû tervek alapján készül. A korszerû
fénysínrendszerek gyors és esztétikus szerelést
eredményeznek és lehetõvé teszik a lámpatestek utólagos
beállítását, forgatását, áthelyezését vagy akár sûrítését.
– GRAFIKAI MUNKÁK
– az építész mellett a grafikus (tervezõ) munkája határozza
meg leginkább a kiállítás képét. A feliratok, emblémák,
fotók, alkalmazott színek és az építészeti tér harmóniája
Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült
 biztosítja a kívánt látványt. A cégek többsége rendelkezik
ma már emblémával, színkódex-szel vagy akár arculati
kézikönyvvel. Ezek adaptálásával a computeres kivágók
segítségével gyorsan elkészíthetõ a stand grafikája.
Az igényes megjelenéshez ez többnyire kevés, ezért van
szükség grafikus közremûködésére, aki szakmai tudásával
az átlag fölé emelheti a megjelenést.
– ÁRURENDEZÉSI MUNKÁK
– a kiállítás kivitelezés végsõ fázisában kapcsolódik be az
árurendezõ, aki az elõkészítõ munkában lényeges szerepet
kap. Az áru ismerete, a szükséges kellékek biztosítása
egyedi hangvételû bemutatást tesz lehetõvé. A kiállítók
egy része a cégarculat részeként az áru elhelyezésére
fokozott figyelmet fordít és rendelkezik atrapokkal,
különleges, sajátos árurendezési kellékekkel.
A stand tervezése és kivitelezése során számtalan szakmával
találkozik a Megrendelõ. Ezek megismerése segíthet a Cég
igényeinek megfelelõ kiállítási stand kialakításában. A tervezõk
és kivitelezõk igyekeznek minél többet átvállalni a kiállítás
létrehozásából, de a kiállító szakértõ közremûködésével
születhet csak jó eredmény.
4.) A KIÁLLåTÁS MEGNYITÁSÁTÓL A
TANULSÁGOK LEVONÁSÁIG
4.1. ÜZEMELÉS
A stand elkészültével nem fejezõdik be a kivitelezõ feladata.
Az építési munka utolsó fázisa az ÁTADÁS-ÁTVÉTEL, mely
a számlázás alapját képezi. A kiállítás „élete“ a megnyitás
pillanatában kezdõdik. Ekkor dõl el, hogy az elõzetes
elképzelések valóra váltak-e. (Megfelelõ méretû-e a tárgyaló;
észreveszik-e a standot; a kiszolgálás zavartalan-e; nem
tolonganak-e túl sokan a kóstoltatásnál, ezzel zavarva esetleg
az üzleti megbeszéléseket, a nyitott tárlók helyett nem kellett
volna-e üvegezett vitrin)
Néhány apró korrekció végrehajtható az elsõ órák tapasztalata
alapján, de a tanulságok a következõ rendezvény
elõkészítésében segíthetnek igazán.
A jól megválasztott kivitelezõ az üzemelés során rendelkezésre
áll, ügyeletet biztosít. A napi mûködés zavartalanságát
szolgálja, ha a kiállító olyan felelõs munkatársat bíz meg az
üzemelés irányításával, aki az egész folyamatot ismeri: a
tervezéstõl a bontás lebonyolításáig.
Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült
4.2. BONTÁS
A kiállítás zárása fokozott figyelmet követel kiállítótól,
szervezõtõl és kivitelezõtõl egyaránt. A szervezõk által
megadott szempontok, szabályok betartása közös érdek az
értékek megóvása szempontjából (behajtási és árukiviteli
engedélyek, bontási ütemterv)
A kivitelezõk a bontást közvetlenül a zárás után megkezdik, és
1-2 napon belül felszámolják a standot.
4.3. A KIÁLLÍTÁS ÉRTÉKELÉSE
A rendezvény tanulságainak elemzése az összes résztvevõ
számára nélkülözhetetlen. Ezek kiértékelése, összevetése
alapján határozható meg a továbblépés, a következõ
kiállításon való magasabb szintû megjelenés.
Az értékelés szempontjai kiállítónál, szervezõnél, kivitelezõnél
eltérõek, de az üzleti, tartalmi, pénzügyi kérdések mindhárom
területen alapvetõek. Az önértékelésen kívül a partnerek
véleménye is szükséges a komplex vizsgálathoz. A kiállítás
szervezõi már a rendezvény elõtt is készítenek felméréseket,
amelyeket a mûködés alatti és utáni adatokkal együtt
folyamatosan elemeznek és a kiállítók rendelkezésére
bocsájtanak. A közvetlenül értékelhetõ statisztikai számokon
túl (eladott m2, kiállítók száma és összetétele, jegyárbevétel)
kérdõíves felmérések, a regisztráció adatai, sajtófigyelés
egészítik ki a vizsgálódást.
A kiállítás kivitelezõi az UTÓKALKULÁCIÓ alapján vonhatják
meg a végsõ mérleget, de a forintban mérhetõ haszon mellett
legalább olyan fontos a kiállító elégedettsége, hiszen ez
biztosítja a jó hírnevet, a folyamatos megrendeléseket.
A kiállítási részvétel gondos munkát igényel az elõkészítõ,
lebonyolító és döntést hozó személyektõl egyaránt.
Az elméleti és gyakorlati feladatok megoldásához kíván
segítséget nyújtani ez a Tanulmány, a konkrét tapasztalatok
azonban minden „tankönyvnél“ többet érnek.
FELHASZNÁLT IRODALOM:
Gergely István: A kiállítás mûvészete (Corvina Kiadó 1979)
Dénes István – Kerékgyártó György –
Bíró Péter: Kiállítók Kézikönyve
Dr. Bíró Péter-Tóth Judit: Kiállítók Kézikönyve (CONEX 1997)
Gyõrfi László: Kiállítás-építés és kivitelezés
(Vendéglátóipari Fõiskola diploma dolgozat)
Kiállítások - Hungexpo Magazin
Vásár Magazin - Szakkiállítási Folyóirat
Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000 51
Kiállítás-Építés Ismerkedés egy mûfaj sajátosságaival...
ÉPÍTÉS-FELÚJÍTÁS Magazin
Általános Üzemelési és Mûködési szabályzat (Hungexpo Rt.
1998.)

52 Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000 Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült
Stancolás
A nyomdaiparban – más iparágakhoz hasonlóan –
az egyszerûnek látszó termék is sokféle technológiai lépésen
megy keresztül ahhoz, hogy egy elképzelés valós formát
öltsön. Stancolással készíthetünk egyszerû mértani alakzatokat
is, de ha ezeket az alakzatokat jól kombináljuk, egyedi
kivitelezésû termékeket is alkothatunk egy akár mozdulattal.
Ha nem vagyunk birtokában a különbözõ eljárásokkal
kapcsolatos szakmai információknak, akkor segítségért
fordulhatunk egy nyomdához, vagy grafikai stúdióhoz, akik
általában vállalják az ötleteink késztermékig történõ gondozását.
A kulcsszó: összhang
Ha úgy döntünk, hogy kiadványunknak szeretnénk valami
különleges, egyedi megjelenítési formát adni, akkor a nyomdai
munkák elkészülése után vagy a stancolást, vagy pl. öntapadós
matricák esetében a forma-riccelést is választhatjuk.
Riccelésnél csak a hordozón lévõ fóliaréteget vágják el egy
meghatározott vonalon úgy, hogy a hordozó réteg ne sérüljön.
Ennek az az elõnye, hogy az öntapadó fóliára nyomtatott
minták körvonalához viszonyítva, egyedi vonalvezetésû
matricákat készíthetünk. De a termék tervezésének a kezdetén
figyelembe kell venni a stancolás, vagy riccelés lehetõségeit.
Gondolnunk kell arra, hogy például milyen méretû stancolásra
képes a kiválasztott nyomda, vagy egyéb vállalkozás. Jelentõsen
módosíthatja a végsõ árat és a gazdaságos papírfelhasználást,
ha nem a megfelelõ méretû formát választjuk termékünknek.
A tervezésnél tehát már meg kell határoznunk, hogy a nyomda
a megfelelõ méretû papírra, a leggazdaságosabban tudja
kinyomni a grafikai felületet és ennek pontosan kapcsolódjon
a végsõ formát megadó kivágó szerszámhoz.
Költségek:
Egy kiadvány elkészítésénél mindig nagy hangsúlyt kapnak az
egyes technológiai elemek költségei, összességében a termék
elkészítésének ára.
Természetesen az egyes technológiai fázisok árai jelentõsen
eltérhetnek egymástól, attól függõen, hol kerül sor a termék
elõállítására, hogy például a nyomdában meg vannak-e
a stancolás feltételei, vagy különbözõ alvállalkozókkal végeztetik
az ilyen jellegû feladatokat. Talán szerencsésebb választásnak
tûnik a “mindent egy helyen“ elmélet, mivel a folyamatok közti
Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült
átmenet esetén felmerülõ – esetleg elõre nem látható, vagy
nem kiszámítható – újabb problémák megoldását
rugalmasabban képesek megoldani. De számolni kell!
Az is elõfordulhat, hogy a látszólag alacsonyabb árfekvésû
nyomdából saját költségünkön kell egy stancolással
foglalkozó vállalkozás telephelyére szállítanunk a termékünket,
így fizetve meg újabb és újabb technikai költségeket.
Egy dolgot nem szabad figyelmen kívül hagyni: legfontosabb
a minõség!
A stancolásnál felmerülõ költségek:
vágószerszám elkészítése kb: 30,-/cm
stancolás különbözõ méretû ívek esetén kb:
1000 db 5000 db 10000 db
B2 14,- 10,- 8,-
B3 9,- 8,- 7,-
B4 6,- 5,- 4,-
A stancolási technológiával készíthetünk forma-riccelést,
biegelést, akár ezek egyszerre történõ kombinálását is. Vastag
papírok hajtása esetén mindenképpen javasolt a biegelés,
mivel ezen eljárás során a hajlított él mentén nem csak a
hajlítást könnyíti meg a papír gyûrõdése és töredezése nélkül,
de bizonyos fukú tartást is ad a terméknek. Az itt felsorolt
árak is mutatják, hogy a megfelelõ módon tervezett és
kivitelezett nyomdai termékek árát – megfelelõ példányszám
esetén – nem befolyásolja jelentõsen a stancolás. Azt is
mondhatjuk, hogy a stancolás költségeiért cserébe sokkal
vonzóbb, figyelemfelkeltõbb, ezáltal magasabb színvonalú
terméket hozhatunk létre.
Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000 53
54 Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000 Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült
GRAFOLÓGIA ÉS SZIMBOLIKA A LOGOTERVEZÉSBEN ÉS A KOMMUNIKÁCIÓBAN
Bucher Katalin grafológus - Halász Alexandra grafikus - Írástudók Társasága
A grafológusok jól ismerik a kézírásban rejlõ õsi alapjeleket,
parányi rajzokat, amelyeket önkéntelenül vet papírra az író, és
amelyek sokszor beszédesebbek, mint maguk a betûk vagy az
általános íráskép.
A grafológia a kézírás elemzésének tudománya. Az
alkalmazott grafikában kiválóan használni lehet, nem csak
akkor, mikor kézírást imitáló logot, vagy termékjelzést
alkotunk, mint például a Coca Cola, vagy a Baumgartner
Renault cég írott márkajele, hanem a klasszikus fontok
kiválasztásában is.
A Coca Cola kézírásos betûtípusa a dinamikusságot, a fiatalos
lendületet jeleníti meg. Vonalvezetése vastag, puha, lágy, ami
a közvetlenséget, barátságosságot, nyitottságot sugallja.
Mégis megfigyelhetünk a tudatosságot szimbolizáló felsõ
zónában egy kis átdöfést a "konkurencia intellektusába", mely
a Coca Cola cég piaci helyének stabilitásáról szól.
A Pepsi Cola az õsi Yin-Yang szimbolikát jeleníti meg
logojában. "Generation Next" hirdeti egy furcsa betûvel szedett
szlogennel. Nem tudjuk, hogy ez a disszonáns képalkotás
mennyire lesz idõtálló a "next" generáció számára. A Pepsi
betû egyébként stabil, biztonságos, kissé konzervatív
Érdemes összehasonlítani az alábbi két cég kézírást imitáló
márka illetve cégjelzését.
A Renault Baumgartner cég betûválasztása. A "vesebeteg" B
betû alsó hurka lendületet ad a szónak, felfelé ívelõ aktív,
dinamikus benyomást keltene, ha nem szorulna a g betû
támasztására, mely ráadásul visszakanyarodik az ösztönök
zónájába, nem hagyja felszínre jutni az intuíciókat. Látható,
hogy a céget erõs kezû vezetõ irányítja, aki azonban
munkatársai ötletei felett is elszáguld, jó autóversenyzõhöz
híven, errõl árulkodik a t betû áthúzása. Az összbenyomást
tekintve azonban mégis kellemes, dinamikus, nyitott apró
nehézségein felülemelkedni tudó vállalkozás érzetét kelti.
Jóval tradicionálisabb a Ford márkajelzése. Az ovális formába
foglalt betûk kerete a fém elemet jeleníti meg. Hûvös kék
színével meg is erõsíti a nyugalmas, férfias, visszafogott
erõteljességet. Az elsõ betû felsõ szára óvón, biztonságot
Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült
sugárzón ível át a szöveg felett. Az autót családok, férfiak
számára gyártották. Mûszaki megoldásairól kötésmódja
árulkodik. Érdekes, logikátlan - bár tagadhatatlanul egyéni -
mégsem a legegyszerûbb technikai megoldásokat részesíti
elõnyben.
A nem írott fontok közül követendõ példaként az IKEA betûit
említhetjük. Terpeszkednek, kényelmesen állnak lábukon, mint
egy otthonos kanapé. Egyszerûek, mint az IKEA formavilága,
jól és gyorsan olvashatóak, minden színben egyaránt
mutatósak.
Ha a logotípiák, fontok világában körülnézünk, ellenpélda az
Internetto logója. Reszketeg betûi bizonytalanságot, "nem
tudom, mit is keresek az Interneten" érzetet keltenek. Kis
kezdõbetûje nemecsekes jellegû, bár piros, ami kiemelhetné a
sorból. Ötletszerûen növekednek meg a betûk, hogy aztán
minden ok nélkül, de legalább rondán kicsivé változzanak. Ha
szimbolikai szempontból nézzük, szinte elõrevetítette a nagyok
és kicsik szétválását, amit a cégtörténet be is igazolt.
A legelrettentõbb példa azonban a Budapesti Kereskedelmi és
Iparkamara betûhalmaza. Konszolidáltnak látszó betûi
önmagukat bokszolják hasba az alsó ösztönzónában. Alsó un.
paráfok halmazában nemhogy a szegény kamarai tag, de
valószínûleg maga a kamara vezetõsége sem igazodik el
kristálytisztán. Nagy összefonódások vannak a háttérben, a
kezdõbetûbõl induló "felsõbb" kapcsolatokkal. Mindenesetre
az utolsó K betû maga felé hajló önzésgörbéjébõl biztosan
megtudhatjuk, pénzünk garantáltan elveszik az ösztönös
döntések útvesztõjében, már egészen 1850 óta. Megnyugtató.
Nem? Akkor ne cirkalmazzuk tovább.
A grafológiában leggyakrabban használt szimbólumokhoz
nyújt eligazítást az alábbi táblázat.
Bár a nyomtatott irodalomban nagyon okos kis szótárakat
lehet találni mindenféle álgrafológiai megfigyelésrõl, -
óvakodjunk saját magunk grafológussá történõ önjelölésétõl.
Az összefüggések felismerése nagy tapasztalatot és szakmai
tudást igényel. Nagyszerû játék azonban a különféle logok és
emblémák analizálása. Jó, ha a döntésünket téthelyzetben
Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000 55
nem önjelölt grafologizáló, hanem szakértõ grafológus megfelel azoknak a karakterjegyeknek, amit a közéletben
támasztja alá véleményével. elvárnak tõle.

A DUCTUS: (kötésmód)

Girland nyitottság Az aláírás a jog szerint "pecsétnek" minõsül azaz

Árkád zárkózottság visszavonhatatlan kötelezettséget szentesít. Hivatalos
Szög akaraterô okmányon nem fogadnak el aláírás helyett semmi mást. Bár
Fonal nem kell feltétlen olvashatónak lennie, de minden esetben
(kettôs ívelés) érzékenység, diplomatikusság meg kell õriznie egyedi jellegét. Nem lehet szignó, rövidítés,
minden esetben a teljes nevet ki kell írni. Emiatt a
Ezen kívül még vegyes kötésrôl, és kettôs ívelésrôl is legszemélyesebb énünk kerül megnyilvánulásra általa. Nem
beszélünk, mi most a tiszta típusokat ismerjük meg. véletlen, hogy a kisgyermekek az egyik elsõ írás próbálkozása
az egyedi "felnõttes" aláírás kitalálása, egy krikszkraksszal
A zónák lap és szó szinten: való egyénivé tétele. Emiatt a vezetõk személyes arculatának
kialakításakor, amennyiben lehetséges, szükség van az
bal jobb bevezetés felsô zóna minél jobban belejön az aláírásra is, hogy a személyiséget lehetõ legárnyaltabban
írásba, annál vizsgálhassuk, ám nem igaz ez fordítva. Aláírásból SOHASEM
tárgyalás középzóna
õszintébbé válik
befejezés alsó zóna az írásfolyam. LEHET(!) Teljes személyiséget feltáró elemzést készíteni. Csak
a személyiség néhány jellemzõ vonását mutatja meg, vagy
(Koch féle "fa rajz" teszt ábrái, melyek a grafológiában is igazolja vissza.
használhatók!)

szellemi szféra, intellektus, múlt, jelen, jövô,

magas szintû humán tudatosság, anyai, realitás apai, Szimbólumok a cégarculat kialakításában:
szellemi fejlôdési törekvések felsô zóna nôi férfias
(jövô, avagy ilyenné akartok válni)

Érzelmi és gyakorlati szféra reális

élet szociális viszonyok és
törekvések, mindennapi
megnyilvánulások, kapcsolatok,
reakciók, (jelen, ilyen vagyok)
Ösztön szféra szexualitás,
infantilis vonások, elfojtások,
tudattalan tartalmak, ösztönbiztonság
(múlt, amit magammal hordozok)
középsô zóna Régóta ismert dolog, hogy a különféle jeleknek,
szimbólumoknak a közvetlen, kulturális megegyezésen alapuló
jelentésén túli értelmük is van. Nem mindegy tehát, hogy egy
alsó zóna bal közép jobb vállalkozás emblémája mit sugall! Ezek az asszociációs
jelentések nagyon is erõsen hatnak a vásárlókra,
megrendelõkre. Egy tudatosan, jól megválasztott
szimbólummal sikerre lehet vinni a vállalkozást - vagy akár
Felsõ zóna Jelentése :
háborúba egy népet...

fagyi Középsõ zóna

Ld.: a fenti
„Koch féle”
ábránál A szimbólumok jelentése, - ahogy azt a pszichológusok
Alsó zóna
megfigyelték - az évezredek folyamán kitörölhetetlenül
"bekódolódott" minden ember tudatalattijába, még ha
Kommunikáció és grafológia tudatosan nem is vesszük észre ezeket.

A politikusok, üzletemberek egyéni arcának megtervezésében
fontos dolog a hatásos, meggyõzõ, a karakterjegyeket
pozitívan mutató aláírás kialakítása. Nem csak a választási
kampányokban, hanem a DM levelekben,
sajtónyilatkozatokban is jobban "eladja" a közéleti embert a jól
kidolgozott aláírás. A grafológus ilyenkor komplett
kézíráselemzést készít, néhány beszélgetés után ad arra
tanácsot, milyen aláírást gyakoroljon be a vezetõ, mely
leggyakrabban nagyon hasonló saját régi aláírásához, mégis
A gyerekek a világ minden táján ugyanazokat az õs-jeleket
rajzolják, amelyek a barlangok falán is üzennek nekünk, az
utókornak, az írást megelõzõ idõkbõl. Gyakran inkább érezni,
mint érteni lehet a jelentésüket. Sokszor különbözõ kultúrák
ugyanazokat a szimbólumokat használták azonos dolgok
jelölésére, és a mai gyerekek is tudják-érzik ezeket. A
szimbólumok nyelve egyetemes.

56 Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000 Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült
A jó embléma könnyen megjegyezhetõ, egyszerû vonalú és
jellegzetes. Formája és színe a vállalkozás jellegét sugallja. Itt
a stilizált betûkkel és a figurális emblémákkal nem
foglalkozom, csak az alapjelekkel: a négyzettel, a körrel, a
háromszöggel és az organikus formákkal, amelyek az õsi
keleti szimbólumtan szerint a világot alkotó õselemekkel: a
földdel, vízzel, tûzzel, fémmel és fával analóg jelentésûek.
A négyzet forma
A négyzet a föld elemhez tartozik, a stabilitás,
kiegyensúlyozottság jelképe. Egy négyzetet nem könnyû
felbillenteni, a legstabilabb alapformák egyike. Meglepõen sok
számítástechnikával, szoftverekkel foglalkozó vállalkozás
választja emblémájául a négyzet alapformát, amely egyrészt a
monitor, másrészt a billentyûk alakját juttatja a vásárló eszébe.
Ezt a hatást fokozza, hogy gyakran egy-két betûbõl áll maga a
négyzetbe foglalt cégnév. Másrészt a négyzet a biztonság
jelképe, ami ebben a nagyon gyorsan változó és emiatt kissé
kiszámíthatatlan üzletágban különösen fontos.
A háromszög forma
A talpán álló háromszög a tûz elem jele. A tûz elem az igen
gyors gyarapodás, a néha veszélyesen gyors gazdagodás
jelentését is hordozza. Ha a talpán áll, a magasba törekvést is
jelképezi.
Ez egy autóalkatrészekkel kereskedõ vállalkozás jól
megválasztott emblémája. A háromszög a végtelenbe vezetõ
széles út képét sugallja, ahol szabad a száguldás, a lezáró kör
forma a Napot idézi - a két jel együtt, a napfénybe vezetõ út a
prosperáló vállalkozás jelképe.
Még egy háromszög. Ez egy ingatlan-hasznosító vállalkozás
emblémája. A háromszög itt a piramist, az örök életû
építményt, a stabil értékek jelképét sugallja. A név a piramis
talpához közel, a súlypontban helyezkedik el (a piramis
"megõrzõ-pontjában", a magasság alsó egyharmadában), ez
is fokozza az állandóság, a megbízhatóság képzetét, ami a
vállalkozás jellegéhez jól illik. Hogy miért kellett ezt még
bekarikázni? Ki tudja … Organikus formák
A Mol Rt. csúcsán álló háromszöge "veszélyes" forma.
Rendkívül labilis, könnyen kimozdítható egyensúlyából. Ha
viszont valami kiegészítõ elemmel stabilizálják - például egy jó
elhelyezett cégnévvel - erõs figyelemfelhívó-jelleget kap
(gondoljunk a KRESZ-táblákra). A MOL Rt. emblémája a saját
árnyékára támaszkodik. Vajon meddig tudja megtartani?
A kör (korong) forma
Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült
A kör a legõsibb alapjelek egyike. A legkorábbi idõktõl kezdve
a Napot szimbolizálja. A gyerekek egyik elsõ firkája is a
napocska. A kör az egyiptomiaknál a Nap, az ereje teljében
levõ, delelõ fény-adó hieroglifája. Keleten a kör a WU-KI, a
Világegység, az osztatlan Univerzum, a teljesség jelképe. A
vállalkozások emblémái között a kör forma a legelterjedtebb
alapforma.
Minolta cég fénymásoló gépekkel foglalkozik. A Nap és a
fénymásolás analógiája nyilvánvaló.
A kör forma a globalitást, a világméretû vállalkozást is
sugallja, magának a földgömbnek a formáján keresztül. Itt a
nyilvánvaló földgömb-ábrázolásokkal nem foglalkozom, de
érdemes megfigyelni, hány fuvarozási cég és utazási iroda
használ kör vagy elipszis formát az emblémájában.
A bemutatott nemzetközi kommunikációval foglalkozó cég
logoja szerencsésen ötvözi a Földet, földgömböt imitáló kört
(ellipszist) az összeérõ ujjakat sugalló formával. Barátságot,
nemzetköziséget sugall egyszerre. Modern, mégis õsi
szimbólumokat használ. Ha azonban eltávolítanánk egymástól
a két körrészt, teljesen megváltozna a forma jellege.
Ha a cégnév kissé "kilóg" a körbõl, sokkal dinamikusabb
hatást kelt, és jobban kifejezi, hogy "mozgásban az üzlet". A
Qwerty logo talpa biztos alapokon nyugvó céget mutat a
jövõbe mutató körív hozzáértést, "értelmes fejet" jelöl.
Ez A Máv informatika logo-ja. A földgömb itt is megjelenik,
lendületes, dinamikus, egyszerû.
Nem tudom, ki tervezte az APEH logo-ját, de az biztos, hogy
volt humorérzéke. A felülrõl, a hatalom pozíciójából érkezõ
körcikk kitátott szájra hasonlít, amint az éppen bekapni készül
az alatta levõ kis korongot - ezek vagyunk mi (gondoljunk
arra, hogy az információs térképeken is hasonló pontocskával
jelölik, hogy itt áll Ön). A tudatos eszünkkel értjük, hogy ez a
logo igazából egy stilizált A betû, de szimbolikai elemzéskor
véletlen sem "A" betû jut róla az ember eszébe.
A hullámvonal a víz õsi alapjele. Az asztrológiában a Vízöntõ,
Keleten a víz õselem jelképe. A matematikában jelentése
"körülbelül egyenlõ". Egyiptomi hieroglifaként a vízen kívül
folyamatot, terjedést, kiáradást is jelent. A víz a bõség jelképe
is. Így érthetõ, miért jelenik meg a CIB Bank emblémájában.
Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000 57
A függõleges hullámvonal a megosztottság jele: a kínai TAI-
C'HI (Yin-Yang) körét függõleges hullámvonal osztja két részre,
a sötétség és a világosság polaritására. A kereszténységben a
kígyó árulása jelenti az õsegységbõl való kiszakadást, az
ember világának jóra és gonoszra, fényre és sötétségre való
szétszakadását - a függõleges hullámvonal a kígyó jele... A
nagy S betû a kígyó sziszegését idézi.
A grafológiában az S betû, és biblikus párja a Z, a
szimbolikában a gyakorlati életben megvalósuló partneri,
munkahelyi kapcsolatok betûje. A "gyakorlati élet zónájában"
helyezkedik el, és szoros kapcsolatban állnak egymással.
A népi motívumok alkalmazása jó lehetõség arra, hogy
minden ember, nemzet, tudatalattijában rejlõ érzéseit,
érzelmeit mozgósítsák. Persze ehhez nem árt tudni, hogy
pontosan mit is jelentenek azok a szimbólumok. A tulipánhoz
hasonló motívum megtalálható már az egyiptomiaknál és
mezopotámiaiaknál is. Szirmai analógok a bikaszarvak
jelentésével: a születõ életet, a fényt óvó karokat
szimbolizálják. (Ápisz bika a szarvai között hordja a
napkorongot). Gyakran megjelenik a kör forma is a szirmok
között, ami itt az érlelõdõ új élet szimbóluma. A magyar
népmûvészetben van "fiú-tulipán" és "lány-tulipán". Az MDF az
õsi tulipán-motívumot választotta jelképéül. Ezt jól tette, csak
éppen kis változtatást hajtott végre a több ezer éves jelképen.
Nem tudjuk, szerencsés volt e a jelképet megfosztani minden
nemiségétõl, mert az MDF tulipánja nemiség nélküli. Könnyed
mozdulattal "keresztbe teszi a lábát", tehát meddõ,
terméketlen, nem hordoz, nem is hordozhat születendõ élet-
csírát méhében.
használunk a kommunikációban - hiszen betûink is jelek - és
az épületek falaira firkált graffityk is a jel-hagyás szándékával
készülnek. És mivel a szimbólumoknak, mozdulatoknak,
jeleknek, betûknek - ha tetszik, ha nem - több rétegû
jelentésük van, érdemes végiggondolni, milyen múltjuk van,
milyen asszociációk is tapadtak hozzájuk az évezredek
folyamán. Ezeket ugyanis minden ember, ha nem is tudja, de
tudat alatt érzékeli, és ez bizony befolyásolja a vállalkozás
sikerét.
Költségvetés:
A grafológusok átlag óradíja 5000 Ft- tól 12 000 Ft-ig terjed.
Tanácsadói díj általában véleményezéssel együtt minimálisan
12 000 Ft
A véleményezés tartalmazza a tervekben szereplõ betû font
típusokkal kapcsolatos javaslatokat, az átalakításra vonatkozó
javaslatot stb ..
A kommunikációs programokban szükséges tanácsadás,
grafológiai és szimbolikai elemzés ára 30 000 és 50 000 Ft
között mozog.
Szimbolikai elemzés, tanácsadás: 12 000 Ft-tól kezdõdik, és a
tervezésben való részvételtõl függõen emelkedhet.

Hasonló szimbólumot ismét csak a hieroglifák világában

találunk: ez a jel egyszerre jelenti azt, hogy torok (mai
szóhasználattal: kommunikáció) és azt, hogy kötés, megkötni
valamit. Az összefüggés - ismét csak - nyilvánvaló.

A McDonald's rendkívül sikeres gyorsétterem-lánc igen jól

megválasztott emblémája a tápláló anyamellet idézi fel -
persze tudat alatt! - az éhes emberekben. Színe, a sárga,
amellett, hogy igen feltûnõ, a kínai föld elemhez tartozik, ami
szintén a táplálás analógiája. Habár mi - többnyire - nem
vagyunk kínaiak, a sok ezer éves szín-szimbolika
mindegyikünkre hat. Egy jól megválasztott szín sokat lendíthet
a logo hatásán és eredményességén, de ugyanígy tönkre is
teheti.

A szimbólumok hatása alól senki sem vonhatja ki magát.

Jelek vesznek körül bennünket a közlekedésben, jeleket

58 Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000 Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült
Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000 59
60 Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000 Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült
A MAOE, a Magyar Tervezõgrafikusok Egyesülete (Kamara) és a
Magyar Képzõ- és Iparmûvészek Szövetségének külön kiadványa a
A terv (vázlatterv) koncepció- ill. alapterv – a Megbízó által
adott tájékoztatás (briefing) alapján – a Megbízó számára
egyértelmû és döntésre alkalmas módon kell hogy elkészüljön
vázlatdíj ellenében. Az ehhez szükséges megfelelõ szintû
megelõzõ adatszolgáltatás a megbízó feladata melynek hiánya
(késedelme a megállapodott határidõhöz képest) vagy
az abban beállt lényegi változás határidõt módosít. Az eredeti
koncepció lényegét nem módosító megrendelõi javaslat illetve
kérés vázlatterv módosításnak minõsül. Az elvégzett
többletmunka arányában ezért külön díjazás jár. A megbízó
által megváltoztatott koncepció (új határidõ kitûzésével) új
megrendelésnek számít.
A nyomdai grafika esetében a grafikai mû (kiviteli terv)
nyomdakész reprodukálásra sokszorosításra alkalmas
tervpéldány vagy igény esetén – külön megállapodás alapján
– adatállomány.
A tervezõi honorárium, tiszteletdíj az elvégzett szellemi munka
ellenértéke. A technikai feldolgozás (szövegbeírás, scannelés
fotófel-dolgozás, retus, képmódosítás, színre bontás, színes
print, digitális vagy analóg proof, levilágítás stb. költségei)
külön elszámolás tárgya. Az elkészült grafikai mû eredeti
példánya (terv, tervrajz, rajz, illusztráció vagy adatállomány)
a tervezõ szellemi tulajdonában marad. Bármely késõbbi
változtatás vagy módosítás csak a tervezõ bevonásával vagy
ha ez nem lehetséges annak szellemében hajtható végre.
Az elkészült tervek és adatállomány archiválására a tervezõ
nem köteles. Számítógépes adatállomány esetében a tervezõ –
külön megállapodástól függõen – ajánlatot tehet annak
archiválására külön díjazás ellenében. A megbízó érdekében
a tervezõt kötik a bizalmas ügykezelés szabályai.
Ha a feladatot nem egy közvetlenül megbízott tervezõ végzi
ha kettõ vagy több tervezõ kap megkeresést felkérést, vagy
megbízást az pályázatnak minõsül, amelyért részvételi díj jár.
A díjazás mértéke a kategória tiszteletdíjának legalább 25 %-a
kiállítási terv esetén minimum 10%. (50 m2 standterületig
a terv díjazása 20 %). A pályázatra benyújtott, de megvaló-
sításra nem kerülõ mûvek teljes tartalma szerzõi jogvédelem
alatt áll. Bármely részletének a Megbízó vagy más megbízott
más pályázó, vagy a megvalósításban érdekelt, ill.
közremûködõ általi felhasználása kizárólag az érintett
Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült
tervezõvel való elõzetes külön megállapodás tárgya.
A pályázat részvételi díja vázlatdíj – nem a pályázatra
benyújtott terv(ek) ellenértéke – így a megbízó számára nem
ad felhasználási jogot és a kiviteli megbízás tiszteletdíjából
nem vonható le.
A tervezõgrafikus tiszteletdíj megállapításakor nem vettük
számításba az utazásokra tárgyalásokra fordított idõt
valamint külön megállapodás kérdése azon elõtanulmányok
honorálása amelyek speciális feladat megoldásához
szükségesek. Ezek az idõfelhasználás szerint kerülnek
meghatározásra de mindezen összegek részei a honorárium
végösszegének abban az értelemben, hogy a tervezõ ezeket
az összegeket a végszámlában külön feltünteti. (Kiszállás,
konzultáció, helyszínek, költségek, szállás, étkezés, napidíj.)
A feladat elvégzésének (szóban, vagy írásban) közösen
megállapított optimális határidejéhez képest, sürgõsségi felár
számítható fel, melyrõl a megrendelõt a megállapodásban
tájékoztatni kell. A sürgõsségi felár mértéke 25 50 100 %.
A megbízó vállalatok, cégek, intézmények 3
csoportra oszlanak: “A”, “B” és “C” kategória
“A” Kategória:
(0.75-ös szorzóval számolandó) Pl.: Privát személyek, kis
vállalkozások, kisközösségi intézmények, kis egyesületek, stb.
B” Kategória:
(1.0 szorzó) Pl.: Közepes nagyságú ipari, kereskedelmi,
szolgáltató vállalkozások, alapítványok, kulturális intézmények
stb.
C” Kategória:
(1.5-ös szorzóval számolandó) Pl.: Ismert márkák gyártói és
forgalmazói, nagy ipari létesítmények és vállalkozások, szállító
cégek, áruházak, áruházláncok, országos újságok, folyóiratok,
nagy rádió- és televízióintézmények vasút, posta, hírközlés,
bankok és biztosítók, nagy utazási irodák, szállodák,
vendéglátó láncok, nagy egyesületek, alapítványok,
nemzetközi vásárok és kiállítások, pártok-, nagyvárosok-
Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000 61
képviselôtestületei, közintézmények, államigazgatás, városok,
gyógyhelyek, országos és nemzetközi kampányok stb.
Arculatter
Alaparculat: a legszükségesebb arculati elemek tervezése
(embléma és kb. 5-10 felhasználási terület) . .200.000.- Ft-tól
Arculatterv (embléma 2-3 felhasználási módja, 10-20
felhasználási terület cégszínek, az arculat koncepciója,
rendszerterv) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .500.000.-Ft-tól
Kiterjedt arculat a cég ill.intézmény teljes mûködési területére
minden külsô és belsô vizuális megnyilvánulásra vonatkozó
arculatterv (embléma, emblémák rendszere, többféle
embléma kapcsolata és kb. 20-70 felhasználási terület)
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1.750.000.- Ft-tól
Arculati kézikönyv tervezése, elkészítése külön
megállapodás tárgya, a fenti tiszteletdíj nem tartalmazza.
Védjegy,embléma, szó édjegy
logotípia* . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .120.000.-Ft-tól
Címer* . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .125.000.- Ft-tól
Kabalafigura* . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .120.000.-Ft-tól
*Minden esetben korlátlan felhasználási joggal.
Piktogramok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .30.000.- Ft-tól
(Korlátlan felhasználás esetén +100 %)
Plakát, atrap
Egyszerû tipografált . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .50.000.- Ft-tól
Grafikai plakát . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .125.000.- Ft-tól
Óriásplakát . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .175.000.- Ft-tól
Display . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .85.000.- Ft-tól
Prospektus, katalógus, leporello
Tipografált címlap . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .45.000.- Ft-tól
Grafikai címlap . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .60.000.- Ft-tól
Belsô oldal (tördelés) . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8.800.- Ft-tól
(Szerzôi fénykép ábra illusztráció külön kerül felszámolásra.)
Éves jelentés és reprezentatív kiadványok . . . . . . . 2.0 szorzó
62 Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000
Csomagolás
Termékcsalád koncepcióterv
sík felületen alkalmazandó tervek esetén . . .120.000.- Ft-tól
térbeli megoldást igénylô feladatoknál . . . . .140.000.-Ft-tól
Címketervezés
– elôoldali . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .60.000.- Ft-tól
– hátoldali . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .45.000.- Ft-tól
– nyak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .35.000.- Ft-tól
– méretmutációk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .+ 50%-tól
Címke terítékrajz (alakos)
– rajzban méretezve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .0.- Ft-tól
– printen bemutatva méretezve . . . . . . . . . . . . . . . .0.- Ft-tól
– levilágított filmen átadva . . . . . . . . . . . . . . .35.000.- Ft-tól
Doboz tervezés forma tervezés . . . . . . . . . . . .45.000.-Ft-tól
– terítékrajz B4, B3 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .35.000.-Ft-tól
B3 felett . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .40.000.-Ft-tól
Dobozgrafika látványterv . . . . . . . . . . . . . . . . .85.000.-Ft-tól
– oldalankénti feldolgozás
illusztrált . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .40.000.-Ft-tól
szöveges . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .18.000.-Ft-tól
Reklámtáska
– látványterv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35.000.- Ft-tól
– egyedi illusztrációval . . . . . . . . . . . . . . . . . .80.000.-Ft-tól
Zacskó , tasak (fólia papír) . . . . . . . . . . . . . .75.000.- Ft-tól
Csomagolópapír, egyedi illusztrált . . . . . . . . . .80.000.- Ft-tól
Makett készítés
– egyszerû doboz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .25.000.-Ft-tól
– bonyolult eredeti anyagból . . . . . . . . . . . . . 50.000.-Ft-tól
(Színes print és egyedi anyagok ára nélkül.)
Tanácsadás, szakértôi díj (óránként) . . . . . . . .10.000.-Ft-tól
Sajtó, újság
Napilap, hetilap, havilap,
idôszakos kiadvány terv . . . . . . . . . . . . . . . .125.000.- Ft-tól
megvalósítás esetén oldalanként . . . . . . . . . . . .8.500.- Ft-tól
Sorozat, élôfej, címsor, rovatcím . . . . . . . . . . .25.000.- Ft-tól
– címoldal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .50.000.- Ft-tól
– belsô címoldal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .35.000.- Ft-tól
– oldalterv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .10.500.- Ft-tól
– tördelés oldalanként . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4.500.- Ft-tól
– Önálló újságmelléklet . . . . . . . . . . . . . .lásd hirdetés fejezet
7. Hirdetés
Hirdetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .46.000.- Ft-tól
– fekete-fehér tipo . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .25.000.- Ft-tól
Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült
– illusztrált . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .40.000.- Ft-tól
– szines illusztrált . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .80.000.- Ft-tól
– Hirdetés sorozatterv (kampány)
darabonként . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .110.000.- Ft-tól
– Reklámkoncepció és szövegírás külön megállapodás tárgya
8. Köny
A könyvkiadás területén az “A”, “B” és “C”
kategória a kiadandó mû megjelenési
példányszámától függ.
“A” Kategória: 5.000 példány alatt . . . . .(0.75-ös szorzóval)
“B” Kategória: 5.001 – 20.000 példány . .(1.0-es szorzóval)
“C” Kategória: 20.001 példány felett . . . .(1.5-ös szorzóval)
Elsô utánnyomás
– két éven belül – az eredeti összeg . . . . . . . . . . . . . .40 %-a
– 2 éven túl – az eredeti összeg . . . . . . . . . . . . . . . .60 %-a
Védôborító vagy táblaborító vagy kötésterv . . .50.000.- Ft-tól
Kötésterv (ha védôborító is van) . . . . . . . . . . .25.000.- Ft-tól
Belsô címoldal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .10.000.- Ft-tól
Tipo-terv szöveges könyvhöz
ívenként (16 oldal) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4.500.- Ft-tól
Tipo-terv forgatókönyvvel ábrákkal és/vagy
képekkel illusztrált könyvhöz ívenként . . . . . . .20.000.- Ft-tól
Tipo-terv forgatókönyvvel
képes albumhoz ívenként . . . . . . . . . . . . . . . .25.000.- Ft-tól
llusztráció
– fekete-fehér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .25.000.- Ft-tól
– szines . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .50.000.- Ft-tól
Szakillusztráció
– fekete-fehér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .15.000.- Ft-tól
– szines . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .25.000.- Ft-tól
Sorozatterv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .100.000.- Ft-tól
– annak egyedi kötetei . . . . . . . . . . . . . . . . . .24.000.- Ft-tól
Nyelvi mutáció:
– az elsô nyelvként számító összeg . . . . . . . . . . . .35 %-ától
Fotó . . . . . . . . .A Magyar Alkalmazott Fotográfusok Kamarája
tárgyévi érvényes díjtáblázata szerint.
Illusztrációk
Fekete-fehér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25.000.- Ft-tól
Színes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .50.000.- Ft-tól
Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült
Térkép
Vázlatos térkép (útbaigazító) . . . . . . . . . . . . . .20.000.- Ft-tól
Hiteles térképek/dm2 (a jelkulcs
sûrûségétôl függôen) . . . . . . . .32.0000 – 48.000.- Ft között
Egyéb nyomtat ányok
Levélpapír, boríték, névjegy (faxpapír),
koncepció terv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .140.000.- Ft-tól
– Egyedenként vagy mutációnként . . . . . . . .15.000.-/db-tól
Meghívó (értesítô) üdvözlôlap (újévi alkalmi) .32.000.- Ft-tól
Levelezôlap
– 10.000 pld-ig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .50.000.- Ft-tól
– korlátlan pld. szám . . . . . . . . . . . . . . . . . .100.000.- Ft-tól
Részvény, értékpapír, kötvény . . . . . . . . . . . 300.000.- Ft-tól
Oklevél kézzel készülô díszoklevél
(darabonként) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .70.000.- Ft-tól
nyomtatott díszoklevél terve . . . . . . . . . . . . . .85.000.- Ft-tól
oklevél, emléklap . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .50.000.- Ft-tól
egyedi kalligráfia, névbeírás (darabonként) . . . .3.500.- Ft-tól
Szállodaipar, endéglátás
Étlap itallap
– borító (színes) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .40.000.- Ft-tól
– belsô oldal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .18.000.- Ft-tól
Embléma jellegû feliratok . . . . . . . . . . . . . . . . .60.000.-Ft-tól
Ismertetôk tájékoztatók . . . . . . . . . . . . . . . . 25.000.-/db-tól
– vagy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .12.500.-/oldal-tól
Asztali atrapok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .40.000.- /db-tól
Reklámgyufa, varrókészlet,
fürdôszobai kiegészítôk . . . . . . . . . . . . . . . . .60.000.-/db-tól
Címkék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .35.000.-/db-tól
Számlák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .25.000.-/db-tól
Hanglemez, CD-lemez
Hanglemez, CD-lemez, kazettaborító . . . . . . . 85.000.- Ft-tól
hátoldal, belsô oldal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .25.000.- Ft-tól
TV, film inzert terv
TV, film inzert terv (storyboard) . . . . . . . . . .120.000.- Ft-tól
Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000 63
Kiállítás, vásár Gondozza és kiadja: a Magyar Tervezôgrafikusok
Egyesületének Elnöksége

Kiállítás Jogi kérdésekben forduljon a 224. sz. Ügyvédi rodához (volt

– kb. 50 m2 alapterületig . . . . . . . . . . . . . . .175.000.- Ft-tól
– 50-100 m2 alapterületig . . . . . . . . . . . . . . .250.000.- Ft-tól
– kiállítás 100 m2 alapterület felett . . . . . . . . .320.000.- Ft-tól
Vándorkiállítás többszöri felhasználás esetén külön
megállapodás szerint
Grafikai felületterv m2 -ként . . . . . . . . . . . . . . . .3.500.- Ft-tól
Megvalósítás (technikai kivitel) külön megállapodás szerint
a felhasznált anyagok technológiák függvényében. (Szerzôi
fénykép ábra illusztráció külön felszámolásra kerül.)
Alap Jogi Osztály) vagy a vizuális területekre kiterjesztett
szerzôi jogok kérdéskörében a HUNGART jogi képviselethez.
1054 Budapest Báthory u. 10. II. emelet.
Tel.: 331 611
A szerkesztés lezárva: 2000 április hó
Ez év folyamán tervezzük az árlista kiterjesztését.

A bôvítésre irányuló igényeket feldolgozzuk konzultációk

Fotó
A Magyar Alkalmazott Fotográfusok Kamarája tárgyévi,
érvényes díjtáblázata szerint.
Bélyeg
Postabélyeg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .200.000.- Ft-tól
Blokk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .250.000.- Ft-tól
Elsônapi pecsét . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .50.000.- Ft-tól
tapasztalatvizsgálatok egyeztetések után – a nyár folyamán
rendelkezésre bocsátjuk.
Tervezzük – szolgáltatóval történô megállapodás után – a
kézirat interneten történô közzétételét.
M A G YA R T E RV E Z Ô G R A F K U S O K E G Y E S Ü L
ETÉNEK ÁRJEGYZÉKE
B u d a p e s t 1 0 7 5 H o l l ó u t c a 2 . Te l .: 3 5 2 -2 5
-1 0 3 2 2 7 -2 3 1

Naptárak

Falinaptár oldalterv (fotó+typo) . . . . . . . . . . .40.000.- Ft-tól

– mûvésznaptár oldalanként . . . . . . . . . . . . . .50.000.- Ft-tól
– csak tipográfia oldalanként . . . . . . . . . . . . .25.000.- Ft-tól
– naptár címoldal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .50.000.- Ft-tól
Asztali naptár (typo) oldalanként . . . . . . . . . . . .8.500. Ft-tól
Könyöklô (asztali) 12 hó egy oldalon . . . . . . .100.000.- Ft-tól
könyöklô, 12 vagy 52 oldalon oldalanként . . . . .6.000.- Ft-tól
Plakátnaptár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .125.000.- Ft-tól
Kártyanaptár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .60.000.- Ft-tól

Kártyák

Telefonkártya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .200.000.- Ft-tól

Bankkártya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .200.000.- Ft-tól
Játékkártya külön megállapodás szerint

Szakértôi díj

Szakértôi (konzultációs) óradíj: . . . . . . . .10.000.- Ft/órá -tól

64 Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000 Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült
Intézmények...

Marketing, marketingkommunikáció oktatás Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar

Miskolc, Telefon:06-45-365-111
Egyetemek, fõiskolák
Modern Üzleti Tudományok Fõiskolája
Bánki Donát Mûszaki Fõiskola Tatabánya, Telefon: 06-34-310-850
Budapest, Telefon: 334-3971
Pénzügyi és Számviteli Fõiskola
Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Budapest, Telefon: 252-1444
Budapest, Telefon: 217-0796
Pénzügyi és Számviteli Fõiskola Zalaegerszegi Intézet
Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Vezetõképzõ Zalaegerszeg, Telefon:06-92-311-060
Intézet
Budapest, Telefon: 210-4251 Ybl Miklós Mûszaki Fõiskola
Budapest, Telefon: 343-0890
Budapesti Mûszaki Egyetem Ipari Menedzsment és
Vállalkozásgazdaságtan Tanszék Debreceni Agrártudományi Egyetem
Budapest, Telefon: 463-2432 Budapest, Telefon:267-0466

Budapest Mûszaki Egyetem Közgazdaságtan Tanszék Pázmány Péter Katolikus Egyetem Deák Ferenc Továbbképzõ
Budapest, Telefon: 463-1172 Intézet
Budapest, Telefon: 429-7200
Eötvös Loránd Tudományegyetem Kulturális Menedzserképzõ
Program Veszprémi Egy3etem Továbbképzõ és Távoktatási Központ
Budapest, Telefon: 317-4984 Veszprém, Telefon: 06-88-429-671

Gödöllõi Egyetem Agrármarketing Tanszék GATE Mezõgazdasági Fõiskolai Kar Marketing Tanszék
Gödöllõ, Telefon: 06-28-310-200 Gyöngyös,

Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Oktatási Intézetek

Kar ADU Oktatási Központ
Pécs, Telefon: 06-72-211-433 Budapest, Telefon: 276-3111

Kereskedelmi és Gazdasági Fõiskola Agroteam

Szolnok, Telefon: 06-56-421-455 Budapest, Telefon: 250-2570

Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Fõiskola Atalanta Oktatási Kft.

Budapest, Telefon: 332-7150 Budapest, Telefon: 339-8913

Külkereskedelmi Fõiskola Budapesti Külkereskedelmi Oktatási és Továbbképzõ Kft.

Budapest, Telefon: 467-7800 Budapest, Telefon: 312-5250

Magyar Iparmûvészeti Fõiskola Menedzserintézet Budapesti Üzleti Akadémia

Budapest, Telefon: 312-3996 Budapest, Telefon: 210-4457

Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000 65
Dekoratõr Kirakatrendezõ Iskola
Budapest, Telefon: 322-6064
EDE Hungary
Budapest, Telefon: 343-5124
Euro-Contact Business School
Budapest, Telefon: 201-6882
Euromenedzser Tanácsadó és Képzési Központ
Szeged, Telefon: 06-62-482-822
Európai Üzleti Polytechnikum
Budapest, Telefon: 205-8071
European Business School
Budapest, Telefon: 366-7533
Nemzetközi Menedzser Központ
Budapest, Telefon: 226-0755
Nemzetközi Üzletemberképzõ Iskola
Budapest, Telefon: 203-0351
Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképzõ Kft.
Budapest, Telefon: 322-4016
Népszabadság Oktatási Központ
Budapest, Telefon: 250-1680
OKTAV Továbbképzõ Központ
Budapest, Telefon: 201-8456
Omegaglen Brit-Magyar Vezetõképzõ Kft.
Budapest, Telefon: 311-2602
RND Oktatási Stúdió
Budapest, Telefon: 312-2779
SKULL Kommunikációs Iskola
Budapest, Telefon: 205-5525
SOTER LINE Oktatási Kft.
Budapest, Telefon: 351-7050
Szokratész Külgazdasági Akadémia
Budapest, Telefon: 261-6711
TANORG Oktatási Központ
Budapest, Telefon: 250-1733
66 Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000
TRAINEX Üzleti Iskola
Budapest, Telefon: 267-1798
SZÖVOK Oktatási Kft.
Budapest, Telefon: 227-2741
SZÁMALK Távoktatási Programiroda
Budapest, Telefon: 237-7237
Quantum Oktatási és Tanácsadó Kft.
Gyõr, Telefon: 06-96-327-876
PROXIMUS Oktatási Kft.
Székesfehérvár, Telefon: 06-22-327-096
GATE Vezetõ és Továbbképzõ Intézet
Budapest, Telefon: 462-2051
Idõszaki/éves szakmai kiadványok címjegyzéke
IMINFO (Arculati Szakmák Kézikönyve)
Kiadó: Iminfo Kiadó
1034 Budapest, Beszterce u. 28.
Tel.: 368-6443, Fax: 368-0153
Marketing Almanach
Kiadó: CO-NEX
1047 Budapest, Tinódi u. 2.
Tel.: 390-1090, Fax: 390-1090
Médiaász (Média Hirdetési Árak és Szolgáltatások)
Kiadó: S and S Karakter Kft.
1055 Budapest, Honvéd u. 40.
Tel.: 302-4013, Fax: 331-3529
Médiakönyv
Kiadó: Enamiké
1506 Budapest, Pf. 77
Tel./Fax: 247-0671
Nagy Kreatív Könyv (Reklám, kreatív ügynökségeknek, stúdiók
bemutatkozó anyagai)
Kiadó: Geomédia
1037 Budapest, Bojtár u. 64-66.
Tel.: 436-6123, Fax: 436-6124
Reklámcimcsok
Kiadó: Magyar Reklámszövetség
1074 Budapest, Dob u.45.
Tel.: 322-0640, Fax: 437-1420
Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült
Reklámpiac 1053 Budapest, Egyetem tér 5.
Kiadó: VNU. Bp. Lapkiadó Rt. Telefon: 318-5555
1037 Budapest, Bokor u. 15-19.
Telefon: 437-1414, Fax: 437-1420 Kiállítások
Kiadó/szerkesztõség: Hungexpo
Reklámvonal (A reklámkommunikáció világa) 1101 Budapest, Albertirsai út 10
Kiadó: Kreutz stúdió Telefon: 263-6000
1061 Budapest, Király u. 34.
Tel./Fax: 321-0515 Kreatív (Marketing és kommunikációs szaklap)
1037 Budapest, Bojtár u. 64-66
Telefon: 436-6182
Szakkönyvtárak
Magyar reklámszövetség Tájékoztató, Reklámgazdaság (a
Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára Szövetség egyéni és vállalati tagjai részére)
(nyilvános könyvtár) Szerkesztés/kiadó: Magyar Reklámszövetség
1093 Budapest, Zsil u. 2. 1074 Budapest, Dob u. 45.
Telefon: 217-5827 Telefon: 322-0640

Design Center Könyvtára Marketing and menedzsment

1027 Budapest, Fazekas u.27. Szerkesztõség:
Telefon: 202-6340 1065 Budapest, Nagymezõ u. 21.
Telefon: 353-1366
Kereskedelmi Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Fõiskola
Könyvtára (csak olvasóterem szolgálat) Médiafigyelõ (Marketing-reklám hírlevél)
1054 Budapest, Alkotmány u. 9-11 Kiadó/szerkesztõség: VNU Bp. Lapkiadó Rt.
Telefon: 374-6200 1037 Budapest, Bokor u. 15-19
Telefon: 437-1414
Külkereskedelmi Fõiskola Könyvtára (csak olvasótermi
szolgálat) Média Hungária
1165 Budapest, Diossy Lajos u. 22-24 Szerkesztõség:
Telefon: 467-7800 1124 Budapest, Kikerics u. 19.
Telefon: 246-4506
Magyar Iparmûvészeti Fõiskola Könyvtára (nyilvános
könyvtár) Média-Kábel-Mûhold
1121 Budapest, Zugligeti út 11. Szerkesztõség:
Telefon: 392-1180 1137 Budapest, Katona J. u. 28.
Telefon: 329-3685
Magyar Reklámszövetség Könyvtára
1074 Budapest, Dob u. 45. Nemzetközi Marketing (Tanulmányok szakcikkfordítások)
Telefon: 322-1470, 322-0640 Kiadó/szerkesztõség: OMIKK
1088 Budapest Múzeum u.17.
Országos Mûszaki Információs Központ és Könyvtár Telefon: 338-4829
1088 Budapest, Múzeum u.17
Telefon:338-2935 PR Herald (kommunikációs szaklap)
Szerkesztõség:
114 Budapest, Ond vezér u. 1-3.
Szaklapok
Telefon: 220-5721

Intern (Marketing és kommunikációs hírlevél) Print and publishing (A nyomtatott kommunikáció szaklapja
Kiadó/szerkesztõség: Mediátor Kft. Magyarországon)
Kiadó/szerkesztõség:

Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000 67
1146 Budapest, Hungári krt. 200. Marketing esettanulmányok európai dimenzióban
Telefon: 351-6706 (KIT-Képzõmûvészeti kiadó)

Franz Lang: Új termék piaci bevezetése

Szakkönyvek (1996-1999)
(Saldo)

(Marketing, piackutatás, Agrármarketing

marketingkommunikáció, reklámjog-etika, média) (Szerkesztõ: Lehota József és Tomcsányi Pál, Mezõgazda
Barry J. Mcleish: Sikeres marketingstratégiák nonprofit kiadó)
szervezetek részére
(CON-NEX kiadó) Simon Majaro: A marketing alapjai
(Panem kiadó)
Anne Evans: Benchmarking
(Közgazdasági és Jogi kiadó) Kiss Mariann: Marketing mérnököknek
(Aula kiadó)
Töröcsik Mária: Kereskedelmi marketing
(Közgazdasági és Jogi kiadó) Bércziné dr. Juhos Júlia: Piackutatás a gyakorlatban 2. kiadás
(CO-NEX kiadó)
Bõsze Zsuzsa: Marketingvezetõ
(Közgazdasági és Jogi kiadó) Wendy Gordon-Roy Langmaid: Kvalitatív piackutatás
(HVG)
Rettye Gábor: Értékmentés a marketingben
(Közgazdasági és Jogi kiadó) Gyakorlati piackutatási kézikönyv
(Szerzõi kollektíva, Mûszaki kiadó)
Bauer András-Berács József: Marketing
(Aula kiadó) Kozák Ákos: Fogyasztási szokások
(Geomédia kiadó)
Fritz Karl Ferner: Idegenforgalmi marketing
(Mûszaki kiadó) K.Berth-G.Sjöberg: Minõség a PR-ben
(Start PR ügynökség)
Philip Kotler: Marketing menedzsment
(Mûszaki kiadó) K.Eiksson-dr. Szeles Péter: Sajtókapcsolatok
(Start PR ügynökség)
David Jobber: Európai marketing
(Mûszaki kiadó) Dr. Szeles Péter: A hírnév ereje/Imaga és arculat
(Start Pr ügynökség)
Veres Zoltán: Szolgáltatás marketing
(Mûszaki kiadó) David Ogilvy: Egy reklámszakember vallomásai
(Park kiadó)
Globális marketing
(Szerzõi koollektíva, Mûszaki kiadó) Olivero Toscani: Reklám, te mosolygó hulla
(Park kiadó)
Rekettye Gábor: Az ár a marketingben
(Mûszaki kiadó) Hoffman Istvánné dr.: Direkt marketing és módszerei
(Novorg Kft.)
Jack Trout: Az új pozicionálás
(Bagolyvár kiadó) Telefonmarketing-telemarketing
(Novorg Kft.)
Töröcsik Mária: Ipari marketing
(Nemzeti Tankönyvkiadó) Dr. Szeles Péter: Public relation a gyakorlatban
(Geomédia kiadó)

68 Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000 Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült
Zétényi Tamás: Direk marketing kézikönyve Médiakritika. Tanulmányok a média kritikai megközelítésének
(Direkt Marketing Centrum) témakörébõl
(MTA_ELTE kommunikációs kutatócsoport, Osiris kiadó)
Daniel L. Yadin: Hatékony marketing kommunikáció
(Geomédia kiadó) Zsolt Péter: Médiaetika és funkció
(Z-press)
Alan Tapp: Direkt és Adatbázis marketing
(Mûszaki kiadó) Siklósi Attila: Mindennapi tipográfiák
(Mûszaki kiadó)
Tattay Levente: Védjegyekrõl vállalkozóknak
(Közgazdasági és Jogi Kiadó) Walter H. Boch-Jefferey N. Senné: Internet-kalauz
üzletembereknek
Tóth Gedeon: A vállalati image kialakulásának és (Bagolyvár kiadó)
fenntartásának módszertana
(Budapesti Közgazdasági Egyetem Vezetõképzõ Intézet) Szabó D. Tamás: Médiatervezés a reklámban
(KIT-képzõmûvészeti kiadó)
Válság (katasztrófa) kommunikáció. Tanulmányok és
szemelvények. Daniel S. Janal: On line marketing kézikönyve
(Szerk.: Kõvágó György) (Petit Real könyvkiadó) (Bagolyvár kiadó)

Fekete Ferenc-Sándor Imre: Válságkezelés és Varga Csaba: Film és story-board

kríziskommunikáció (Minores Alapítvány)
(KIT-képzõmûvészeti kiadó)
Tallózás a média világában (Szemelvénygyûjtemény,
Tallózó a marketingkommunikáció területérõl. 2.bõvített kiadás összeállította: Kádár Kata) (KIT-képzõmûvészeti kiadó)
(Szerk.: Kádár Kata) (KIT-képzõmûvészeti kiadó)
Dezséri Eszter: Kockáról kockára. A magyar animáció
Móricz Éva-Téglássy Tamás:Kreatív tervezés a reklámban krónikája
(KIT-képzõmûvészeti kiadó) (Balassi kiadó)

Kardos Lea-Suhajda Zsuzsa: Reklámjog és reklámetika

Szakmai egyesületek, szövetségek, kamarák
kézikönyv
(közgazdasági és jogi kiadó)
Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség
Kasa Jolán: Reklámszerzõdések 1085 Budapest, Rigó u. 3.
(Közgazdasági és jogi kiadó) Telefon: 313-7034

Amit tudni kell a nyomdaipari munkákról Direkt Marketing Egyesület

(Fõszerk.: dr. Gara Miklós) (Carella stúdió Bp.) 1025 Budapest, Szépvölgyi út 86/b T
elefon: 325-5220
Dr. Biró Péter-Kerékgyártó György-Dénes István: Kiállítók
kézikönyve EXCO Magyar Vásár-és Kiállításépítõk Szövetsége
(CO-NEX kiadó) 1106 Budapest, Bogáncsvirág u. 5-7.
Telefon: 433-3130
Gálik Mihály: Médiagazdaságtan 1-2.
(Aula kiadó) Információs és Kommunikációs Egyesület (INFOKOM)
1055 Budapest, Kossuth L. tér 6-8.
Hamburger Béla: Médiatervezés módszertana Telefon: 474-0548
(Maygar Reklámszövetség)

Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000 69
Közvetlen Értékesítõk Szövetsége Magyar Kábelkommunikációs Szövetség (MKSZ)
1011 Budapest, Szilágyi D. tér 3. 1026 Budapest, Házmán u. 3.
Telefon: 201-3655 Telefon: 200-7366

Magyar Árküldõ Egyesülete Magyar Terjesztés Ellenõrzõ Szövetség (MATESZ)

1072 Budapest, Klauzál u. 10. 1034 Budapest, Bécsi út 122-124
Telefon: 321-2752 Telefon: 250-1680

Magyar Fotómûvészek Szövetsége Magyar Tervezõgrafikusok Kamarája

1054 Budapest, Báthory u. 10. 1054 Budapest, Báthory u. 10.
Telefon: 331-7330 Telefon: 331-7330

Magyar Grafikai Stúdiók Egyesülete Magyar Védjegyegyesület

1063 Budapest, Szív u. 20. 1084 Budapest, József u. 50.
Telefon: 341-0449 Telefon: 210-5305

Magyar Kerületi Reklámszövetség Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT)

1139 Budapest, Fáy u. 20. 1132 Budapest, Borbély u. 5-7.
Telefon: 451-6565 Telefon: 349-2717

Magyar Lapkiadók Egyesülete Piackutatók Magyarországi Szövetsége (PMSZ)

1034 Budapest, Bécsi út 122-124 1132 Budapest, Visegrádi u. 31.
Telefon: 368-8674 Telefon: 270-2454

Magyar Marketing Szövetség Point og Purchase Advertising Institute (POPAI)

1012 Budapest, Kuny Domonkos u. 13 1031 Budapest, Szentendrei út 89-95.
Telefon: 355-7221 Telefon: 388-8660

Magyar Nyomdász Szakmai Szövetség Reklám Világszövetség (IAA) Magyarországi Tagozata

1067 Budapest, Eötvös u. 12. 1062 Budapest, Váci út 3.
Telefon: 352-1788 Telefon: 347-6542

Magyarországi Reklámügynökségek Szövetsége (MaRS)

1062 Budapest, Andrássy út 101.
Telefon: 342-4929

Magyar Public Relations (PR) Szövetség

1013 Budapest, Krisztina tér 1.
Telefon: 375-7855

Magyar Reklámszövetség (MRSZ)

1074 Budapest, Dob u. 45.
Telefon: 322-1470

Magyarországi Rendezvénytervezõk Szövetsége (MARESZ)

1111 Budapest, Kende u. 13-17
Telefon: 209-6001

Magyar Kiállítás és Vásárszervezõk Szövetség

1101 Budapest, Albertirsai út 10.
Telefon: 263-6367

70 Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000 Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült
Zászló, lobogó és társa (Herczegh László)

® Zászló, lobogó egyik legõsibb arculati elem a hovatartozás – kétoldalról olvasható szendvicselt zászló lobogási
feltûnõ kifejezõje. paraméterrel
® Érzelmi töltése, mely generációkon át akkumulálódott, – határidõs szerelések engedélye, helyszín biztosítása
magát a médiumot is körülöleli.
® Természetessége és anyagszerûsége okán attraktív és
Zászló
emberközeli üzenethordozó.
® Mai világunkban m2/ár, engedélyeztetés, telepítés,
látvány/hatás arányát tekintve a leghálásabb médiumok Kültéren
egyike.
– fekvõ téglalap (pl.: 2:1 arányú) tekintetbe kell venni a
szélerõt
Tervezési szakasz
– rövidebb oldalon rögzített, zsinórral mozgatható
– hagyományos selyem (vászon), hímzett, aplikált, címerrel,
Feladat kijelölés logóval
– jelenidõben praktikusabb a hurkolt mûselyem (pl.: Aral
– információ, dekoráció, arculati elem, stb. lobogók), áttetszõ, öntisztító, szélnyomásra kisebb
– aktualitás, idõtartam ellelnállás (statikai plussz)
– beltér, kültér –- 2-3 garnitúra ajánlott, környezettõl függõen

Hordozó kiválasztása Beltéren

– zászló, lobogó – természetes anyagból (selyem, vászon)
– molinó, transzparens – rendezett esésû dekoráció
– reklámzászló, füzér, stb. – hangulati érték
– hatalmi jelkép
Jellemzõk, elvárások pontosítása
– tartószerkezet rögzítési megoldásai
Lobogók
– egyoldalas, két oldalról olvasható, stb.
– gyártási technológia
– anyagminõség, fényállóság – álló téglalap (pl.: 1:2 arányú)
– méretek, darabszám – rövidebb oldalon bújtatott rúddal merevítve, vagy (és)
hosszabb oldalán szinorral rögzítve
Gyártó, készítõ kiválasztása a fentiek alapján – lsd. a zászlónál

Engedélyek beszerzése, helyszín biztosítása

Asztali zászlók
Hibalehetõségek
– kommunikációs hiányok, értelmezési különbségek Beltéri arculati elem
(közvetítés)
– nem pontosított élettartami, elhelyezési igények – hagyományos ünnepi kiegészítõ
– a megrendelõ által biztosított anyag minõsége, mennyisége – kézi és szemközeliség, finom felületek, aprólékos
– pantone, RAL, stb. színek textilen (transzparencia, kidolgozottság
textilszínezések) pl.: négyszíncolor, nyomott ritkaszövésû – természetes anyagok: selyem, fa, réz, rozsdamentes acél,
zászlón az arculati pantone szín márvány, gránit

Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000 71
Zászlófüzér, reklámfüzér 3 m2 direct színnel filmnyomott zászló (áfa nélkül darabár)
1 db 10 db 50 db 100 db
1 szín 35000 7500 5000
Kültéri médium, beltéri utalás 2 szín 64000 11000 6000
3 szín 17000 7000 5500
– zsinórral, szalagra fûzött kis zászlók, lobogók egymástól
adott távolságra 3 m2 négyszíncolor filmnyomott zászló (áfa nélküli darabár)
– szabadtéri ünnep, vásárok bemutató 10 db 50 db 100 db
– termékreklám-arculati elemkeveredési lehetõsége 4 szín 36000 12000 8000
– hangulati és területkijelölõ hatás
– kétoldalas olvashatóság (szitanyomott), az e célra gyártott 9 m2 direct színnel filmnyomott zászló (áfa nélküli darabár)
(fehér, fekete, fehér keresztmetszetû) fólián 1 db 10 db 50 db
– tetszõleges zászló körvonal 1 szín (9 m )
2
75000 18000 13000
– tartós igénybevétel, jó fényállóság (vinil alap esetén)
2 szín (9+3 m2) 105000 21000 16000

Transzparens, molinók
– zászló füzér szitanyomva M/2 db A/4
Reklámhordozó 100 m 1 szín 50.000
100 m 2 szín 65.000
– aktuális információkat tartalmazó nagy felületû elemek
– ideiglenes jellege miatt engedélyeztetése és költségei Transzparens
jelentõsen kisebbek egy állandó kihelyezésû reklámtáblánál (molinó filmnyomva, mint a zászló árak)
– feszített rögzítés (statika)
mûszál erõsítésû PVC ponyva öntapadó
vágott betûkkel . . . . . . . . . . . . . . . .6.000-10.000 Ft+áfa/m2
Árképzési elemek

Hagyományos filmnyomó üzemben

Nyomás elõkészületek:
– számítógépes elõkészítés: . . . . . . . . . . .2500-5000 Ft/óra
– film (szkennelés): . . . . . . . . . . . . . . . . .5000-20000 Ft/m2
– szitaformázás (színenként): . . . . . . . . . .5000-10000 Ft/m2
– beállás (indulási tétel, üzemenként változó)

Darabszámtól, mérettõl függõ tételek:

– festékkészítés (feszék/kg)
– elõszabás
– nyomás + utómunkálatok/óra
– utókezelés, festékrögzítés
– szabás-varrás-sátorlyukazás (ringlizés)

Néhány példa árakról

– egy adott grafika “zászlósítása” technikailag egyedi, így ára is

– tájékoztatásul árkalkulációból és megvalósult munkákból
– tartalmi paraméterek és belsõ összefüggések nélkül

72 Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000 Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült
A Magyar Fotóriporterek Társaságának és a Magyar Újságírók
Szövetségének honorárium- táblázata
2000. január 1-tõl
Általános tudnivalók:
• az alább felsorolt árak csupán az egyszeri felhasználásra
értendõk
• a megjelenés után a felhasználó köteles visszaadni a
képeket a szerzõnek, hacsak nincs ellenkezõ megállapodás.
• az újságok kötelesek feltüntetni a fotóriporter nevét.
• a sajtóban megjelenõ illusztráció honoráriuma nem
tartalmazza a különleges költségeket, (pl: mûterembérlet,
modelldíj stb.).
Napilapok:
Példányszám: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Honorárium:
25 000-ig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4.950,- Ft
25 000-50 000 között . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .6.400,- Ft
50 000-100 000 között . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8.200,- Ft
100 000-200 000 között . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .9.900,- Ft
200 000 fölött . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .11.800,- Ft
Heti- és havilapok:
Példányszám: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Honorárium:
1 500-ig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4,000,- Ft
5 000-10 000 között . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .5.500,- Ft
10 000-15 000 között . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .6.400,- Ft
15 000-50 000 között . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .6.900,- Ft
50 000-100 000 között . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8.500,- Ft
100 000-250 000 között . . . . . . . . . . . . . . . . . . .14.500,- Ft
250 000 fölött . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .15.500,- Ft
Címlap riportkép: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100 % felár
Szerzõi napidíj:
1 nap . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .50.000,- Ft
1/2 nap . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .32.000,- Ft
+ költség (film, elõhívás, nagyítás, útiköltség, stb.)
Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült
Ezt a kategóriát olyan riportok készítésénél javasoljuk, ahol a
sorozatban szereplõ képek számát az esemény határozza meg
(pl. standfotó, dokumentáció, értekezletek, vállalati
események stb.).
Internet
Nem felhasználható minõségben, betekintésre . .1.500,- Ft-tól
Felhasználható minõségben . . . . . . . . . . . . . . .16.000,-Ft-tól
Illusztráció:
Példányszám Méret . . . . . . . . . . . . . . . .Honorárium:
25 000 1/4 oldal . . . . . . . . . . . . . . .16.500,- Ft
1/2 oldal . . . . . . . . . . . . . . .19.000,- Ft
1/1 oldal . . . . . . . . . . . . . . .21.500,- Ft
50 000 1/4 oldal . . . . . . . . . . . . . . .19.000,- Ft
1/2 oldal . . . . . . . . . . . . . . .21.500,- Ft
1/1 oldal . . . . . . . . . . . . . . .24.000,- Ft
100 000 1/4 oldal . . . . . . . . . . . . . . .21.500,- Ft
1/2 oldal . . . . . . . . . . . . . . .24.000,- Ft
1/1 oldal . . . . . . . . . . . . . . .27.000,- Ft
Sajtóban megjelenõ reklámok
A technikai költségek (pl. világítás díja, modelldíj, kozmetikus,
fodrász stb. ) külön kerülnek elszámolásra.
Területi lapok példányszámkorlátozás nélkül,
vagy 50 ezer példány alatti lapok, valamint 20
ezer példány alatti könyvekben megjelenõ
reklámfotók:
Méret: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1/4 oldalnál kisebb
Elsõ és egyszeri felhasználás: . . . . . . . . . . . . . . .21.000,- Ft
Többszöri felhasználás: . . . . . . . . . . . .62.000-103.000,- Ft
Méret: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1//2 oldalnál kisebb
Elsõ és egyszeri felhasználás: . . . . . . . . . . . . . . .24.000,- Ft
Többszöri felhasználás: . . . . . . . . . . . . .72.000-121.000,- Ft
Méret: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Teljes oldal
Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000 73
Elsõ és egyszeri felhasználás: . . . . . . . . . . . . . . .28.000,- Ft
Többszöri felhasználás: . . . . . . . . . . . . .96.000-160.000,- Ft
Országos terjesztésû lapokban és 50 ezer
példány fölötti lapokban
Méret: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1/4 oldalnál kisebb
Elsõ és egyszeri felhasználás: . . . . . . . . . . . . . . .24.000,- Ft
Többszöri felhasználás: . . . . . . . . . . . .58.000-119.000,- Ft
Méret: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1/2 oldalnál kisebb
Elsõ és egyszeri felhasználás: . . . . . . . . . . . . . . .28.000,- Ft
Többszöri felhasználás: . . . . . . . . . . . . .76.000-137.000,- Ft
Méret: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Teljes oldal
Elsõ és egyszeri felhasználás: . . . . . . . . . . . . . .32.000,- Ft
Többszöri felhasználás: . . . . . . . . . . . . .96.000-176.000,- Ft
Korlátlan felhasználás sajtóban., akár a
példányszáni, akár a méret szempontjából:
6 hónapra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .84.000,- Ft
1 évre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .140.000,- Ft
• Világ, illetve Európa jog esetén javasoljuk valamelyik
nemzetközi képügynökség felkérését az
ármegállapodáshoz.
• A belföldi exkluzív jogok költsége megegyezés szerint kerül
megállapításra. – Címlap – az egyszeri felhasználás+50%
Kereskedelmi célú prospektus:
Méret . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Elsõ felhasználás egy évre
1/4 oldalnál kisebb . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .32.500,- Ft
1/2 oldalnál kisebb . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .65.000,- Ft
Teljes oldal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .84.000,- Ft
Címlap . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .128.700,- Ft
Postai levelezõlap, szórólap
Exkluzív jog 3 évre a mûfajon belüli
felhasználásra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .52.000-80.000,- Ft
Naptár
12+1 oldalas képenként . . . . . . . . . . . . . . . . . .31.500,- Ft
74 Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve – 2000
Poszterek kereskedelmi forgalmazásra:
Elsõ kiadás példányszáma 10 ezer példányig . . . .95.000,- Ft,
10 ezer példány fölött ezer darabonként . . . . . . . . . . .+15%
Második kiadásnál az alapár . . . . . . . . . . . . . . . . . . .70 %-a
Kiállítások:
A kép a kiállítás része. Az árak idõszaki kiállításokra
vonatkoznak.
Korlátozott résztvételû vagy nem
kereskedelmi kiállítás . . . . . . . . . . . . . . .26.000-48.000,- Ft
Kereskedelmi célú kiállítás . . . . . . . . . . . . . . . .50.000-Ft-tól
Könyvkiadás részére illusztráció céljából:
Címlap
5.000 példányig . . . . . . . . . . . . . . . . . . .20.000-60.000,- Ft
10.000 példányig . . . . . . . . . . . . . . . . . .24.000-72.000,- Ft
20.000 példányig . . . . . . . . . . . . . . . . . .27.500-85.000,- Ft
50.000 példányig . . . . . . . . . . . . . . . . .31.000-120.000,- Ft
Belsõ oldalakon . . . . . . . . . . . . . . . . .a címlapár 50-70 %-a
Kulturális célú prospektusok:
egyedi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .11.000-17.000,- Ft
sorozat
1-5-ig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .6.900-11.000,- Ft/db
5 felett . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .6.300,- Ft/db
Borító . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .egyedi felvétel+50%-a
Kirakat, üzlet vagy iroda számára dekoráció
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .25.000,- Ft-tól
Az ár a nagyítás költségeit nem tartalmazza.
Plakátok:
Szokványos méretek
250 példánynál több . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .96.000,- Ft
1.000 példánynál több . . . . . . . . . . . . . . . . . . .117.000,- Ft
2.500 példánynál több . . . . . . . . . . . . . . . . . . .136.000,- Ft
5.000 példánynál több . . . . . . . . . . . . . . . . . . .152.000,- Ft
Europlakát . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .+ 100 % felár
Ez a kiadvány a 115 g/m2 MultiArt Silk papírjára készült