VENDÉGVÁRÓ

Látnivalók
Tolna megyében

Well-PRess Kiadó
 A Tolna megyei VendégVáró útikönyv támogatói:
Tolna megyei Önkormányzat Közgyûlése
Szekszárdi Polgármesteri Hivatal
Dombóvári Önkormányzat
Tolna megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány
és a következô települések önkormányzatai:
Ozora, Pincehely, Belecska, Nagydorog, Bikács, Györköny,
Madocsa, Tengelic, Kurd, Attala, Szedres, Ôcsény, Fadd, Pörböly,
Simontornya, Dunaföldvár, Medina, Harc, Môcsény, Bogyiszló,
Felsônána, Kakasd

Nagyné Nagy Magdolna

Remler-Csapó Kft.
 Tisztelt Olvasó!
Borsod–Abaúj–Zemplén,
Komárom–Esztergom és Gyôr-
Moson–Sopron megyék útiköny-
vei után Tolna megye hasznos
vendégváró kalauzát tartja kezé-
ben. A népmûvészetérôl, vadban
gazdag erdeirôl és termálvizes
fürdôirôl nevezetes Tolna ezután
más arcát mutatja be.
Igyekeztünk a megszokottól
eltérô szemüveggel látni és láttat-
ni ezt a vidéket, olyan szépsége-
ket is felfedezni, amit maguk a
helyiek sem igen vesznek észre.
Érdekes olvasmánynak, hasznos
útitársnak szántuk a könyvet, a
korábbiaktól eltérô útvonalon
bejárva a megyét. A hagyomá-
nyos földrajzi, történeti beosztás-
hoz csak részben ragaszkodva
egy igazi turisztikai tagolásra
szántuk el magunkat, elsôsorban
azért, hogy könnyebb legyen a
tájékozódás.
Északról léptük át a 25o ezer
lakosú Tolna megye határát,
Dunaföldvártól kezdtük a megye
bemutatását. Egy hivatalosan
csak az egyházmegyei beosztá-
sokban létezô kistájegységen, a
Duna mentén kalauzoltuk végig
az Olvasót. A kalandos, számta-
lan rejtett kincset ôrzô út nyomán
értük el Szekszárdot, a megye-
székhelyt. A történelmi borvidé-
ket is bejárva kalandoztunk a
népmûvészetérôl híres Sárközbe,
a Gemenci erdô ártéri rengetegé-
be.
Páratlanul gazdag múlt és fes-
tôi kirándulóhelyek tárultak fel a
Völgység hegy-völgyeit végigjár-
va. Egy tájegységbe soroltuk az
önálló kultúrájú Hegyhát, a ter-
mészetvédelmi területeirôl ismert
Dél-Mezôföld és a Sió-völgye te-
lepüléseit. Külön nyomvonalon
ajánlottuk a Kapos–Koppány-
mente vidékét, benne a világhírû
dámvad agancsokat „termô” gyu-
laji vadrezervátummal és a
gyógy- és termálfürdôjérôl ismert
Gunarassal.
Vízen is bejártuk Tolnát, vala-
mennyi horgászhelyet feltérké-
pezve a nyugodt sport szerelme-
seinek és a romantikát kedvelôk-
nek. Egy kicsit más oldaláról sze-
rettük volna bemutatni Tolna me-
gyét a szûkebb pátriánkat már jól
ismerôknek éppúgy, mint a kel-
lemes mediterrán vidéket elôször
felkeresô turistáknak. A bor, a
folklór, a fürdôzés, a vadászat
mellett talán kedvet kap valaki a
Hegyhát bebarangolására, felcsi-
gázzuk kíváncsiságát a bikácsi
Ökörhegy növényvilága, a hul-
lámzó árvalányhaj tenger, netán a
nagydorogi szenesi legelô iránt.
Vagy éppen e könyvet forgatva
szottyan kedve az elszánt utazó-
nak, hogy a bogyiszlói orchideást
felkeresse...
Szálljon kerékpárra, üljön au-
tóba, vágjon neki az útnak kajak-
kal, vagy húzzon túrabakancsot,
s bizton állíthatjuk, talál kalandot
és izgalmas látnivalót.
Várjuk Tolna megyében!
Körtvélyesi Erzsébet
Takács Zsuzsa
DUNA MENTE 5
 Szerzôk:
Dr. Szabó Géza, Dr. Nagy Janka Teodóra (helytörténet, történeti áttekintés, néprajz),
Solymár Imre (Völgység címû fejezet tájegység és településleírás), Szôts Zoltán (múzeumok, kiállítóhelyek a Völgységben), Dr. Töttôs Gábor (Szekszárd
településleírás, Tolna megye borászata), Ékes László (horgászat, vadászat, településleírás),
Takács Zsuzsa (településleírás, rendezvények), Ékes Izabella, Tóth István Zsolt (ökológia), Ékesné Császár Judit (turisztika).
Fotók: Kapfinger András, Málinger János, Szôcs Dénes. Szerkesztô: Kapfinger András
Fôszerkesztô: Takács Zsuzsa
Felelôs szerkesztô: Körtvélyesi Erzsébet
Kiadói szerkesztô: Benedek Piroska
Lektorálta: Dr. Ormos Tamás, Olvasószerkesztô: Gyarmati Béla, Liska Lászlóné
Asszisztensek: Deák Orsolya, Kántor Tünde, Nagy Gabriella, Soltész Józsefné
Marketing: E. MAN Bt. - Geller Lajos ügyvezetô igazgató, munkatársak: Enyedi István, Németh Ágnes, Páczelt Pál
Címlapterv: Solymosi & Lengyel Reklámügynökség - Miskolc
Könyvterv: Well-PRess Mûvészeti Kereskedelmi Reklámügynökség Bt.
Tördelés: Nazar Bt. Fésüs László - Miskolc
Nyomdai elôkészítés, színbontás: Alföldi Nyomda Rt.
Nyomta és kötötte az Alföldi Nyomda Rt. Felelôs vezetô: György Géza vezérigazgató
A megrendelés törzsszáma: 240.66–12–2 Készült Debrecenben az 1996. évben.
Kiadó: Well-PRess Mûvészeti Kereskedelmi Reklámügynökség Bt.
3530 Miskolc, Görgey Artúr út 12. Tel./Fax: 46/326-507
Felelôs kiadó: Körtvélyesi Erzsébet, Kása Béla
Minden jog fenntartva! ©
A kiadó írásbeli engedélye nélkül tilos a kiadványt részben, vagy egészben
sokszorosítani vagy bármely módon rögzíteni és hasznosítani.

ISBN 963 85620 1 3 • ISSN 1219-431X

Dámvadak a gyulaji erdôségben
Szentlélek templom – Paks
TARTALOMJEGYZÉK
Ajánlás 5. Pálfa, Felsôrácegres 117.
DUNA MENTE 10-34. Simontornya 118.
Dunaföldvár 12. Ozora 121.
Bölcske 15-16. Kisszékely 124.
Madocsa 17. Tolnanémedi, Nagyszékely, Sióagárd 125.
Paks-Dunakömlôd, Paks 18. Harc, Kölesd 126.
Dunaszentgyörgy, Gerjen 26. Kistormás, Varsád 127.
Fadd, Dombori 27. Keszôhidegkút, Udvari 129.
Tolna 31-33. Miszla, Szárazd, Hôgyész 130.
Mözs 33. Szakadát, Kalaznó, Diósberény 132.
Bogyiszló 34. A KAPOS-KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK 134-164.
TOLNAI-SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI-DOMBVIDÉK 36-73. Szakály 135.
Tolna megye borászata 38. Regöly 136.
Szekszárd 42. Tamási 137.
Gemenci Tájvédelmi Körzet 60-62. Iregszemcse 141.
ôcsény 63. Újireg 142.
Decs 64. Nagyszokoly, Magyarkeszi, Felsônyék 143.
Sárpilis 66. Fürged 144.
Bátaszék 67. Pincehely 145.
Alsónyék, Pörböly 68. Belecska 146.
Báta 69. Pári, Nagykónyi, Koppányszántó 147.
Várdomb, Alsónána, Szálka 72. Értény, Kocsola 148.
A VÖLGYSÉG 74-103. Szakcs, Lápafô 149.
Kakasd 77. Várong, Nak 150.
Bonyhád-Ladomány 78. Dalmand 151.
Bonyhád 79. Dombóvár 152.
Börzsöny 86. Dombóvár-Gunaras 155.
Alsóbörzsöny, Cikó 87. Dombóvár-Szôlôhegy 156.
Grábóc 88. Kapospula, Attala, Kaposszekcsô,
Môcsény, Zsibrik 89. Jágónak, Csikóstöttös, Döbrököz 159.
Bátaapáti 90. Kurd 160.
Mórágy 90. Gyulaj 161.
Kismányok 91. Csibrák, Dúzs 163.
Nagymányok 92. PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK 168-216.
Váralja 93. Szálláshelyek, vendéglátás 168.
Györe 94. Szolgáltatás 173.
Izmény, Bonyhád-Majos 95. Kereskedelem 176.
Aparhant 96. Borászat, bortermelés 177.
Nagyvejke, Mucsfa, Kisvejke 97. Népi iparmûvészet, képzômûvészet 178.
Závod, Mucsi 100. Bankok, pénzintézetek 178.
Tevel, Kisdorog 101. Utazási irodák, Programok, Rendezvények 179.
Bonyhádvarasd, Murga, Felsônána, Kéty 102. Mûemlékek jegyzéke 182.
Zomba, Paradicsompuszta 103. Tolna megye múzeumai 191.
SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT 104-132. Túraútvonalak Tolna megyében 196.
Szedres 107. Vízitúrák 199.
Medina 108. Kompjáratok, Gyógyfürdôk, uszodák, strandok 200.
Tengelic 109. Horgászat, horgászvizek Tolnában 201.
Kajdacs 110. Vadászváró erdô-mezô 202.
Nagydorog 111. Gyógyszertárak, Mentôállomások, Tûzoltóságok 205.
Györköny 112. Tolna megye éghajlata 206.
Sárszentlôrinc, Uzd 113. Ajánlott irodalom 210.
Borjád, Bikács 114. Névmutató 213.
Németkér 116.
 Duna mente
A folyók völgye valaha az életet je-
lentette, nem véletlen, hogy a Duna ha-
talmas folyamát kísérve végig elôzô évez-
redek-századok kultúráival találkozik az
ember. A Mezôföldhöz simuló Duna-
völgy földtörténeti kialakulása a har-
madidôszak legvégén, a negyedidôszak
elején kezdôdött el. A folyó eleinte hor-
dalékával csak a Pannon-tenger meden-
céjét töltötte ki. A Dunántúl vulkánikus
hegységeinek kiemelkedése után kezdett
más irányt venni, több ágra szakadni és
a jelenkorban (új holocén) érte el a je-
lenlegi folyásirányát, völgyét. Ezután ke-
letkeztek szigetei is. A mai folyóképet
alig több mint 100 éve, 1841-ben a nagy
szabályozásokkal rajzolták meg. Most
már hosszú idôre kialakítva a Duna
menti táj arculatát.
A Dunát kísérô ártér, a gazdag ön-
téstalaj épp úgy jellemzôje e vidéknek,
mint a kicsit távolabbi löszhátak. Szám-
talan megjelenési formája közül kieme-
lése méltó a közel 60 méter magasságba
emelkedô paksi löszfal.
A Duna mente vonzó hely volt és re-
méljük az erre utazó úgy véli: maradt is
a második évezred küszöbén. A táj, ame-
lyik elnevezésében csak a mai egyházke-
rületi beosztásban létezik, szervesen kap-
csolódik a Dél-Mezôföldhöz. Élôvilága
is ezt tükrözi, kirándulásra, az érintetlen
természettel való találkozásra csábít a
bölcskei tátorjános, vagy délebbre a
madocsai szlavón völgy és a bogyiszlói
orchideás erdô. A legalacsonyabb terüle-
tei a száz méter tengerszint feletti magas-
ságot sem érik el a Duna szeszélyes épí-
tô, hordaléklerakó munkájának köszön-
hetôen. Csak sejtelmünk lehet arról,
hogy milyen vadregényes vízivilágot te-
remtett itt a természet. A területet sajá-
10 DUNA MENTE
tos kultúrája miatt választottuk külön,
ajánljuk felfedezésre a kirándulóknak.
A távolság mindössze 60 kilométer
észak–déli irányban. A Dunaföldvárt és
Bogyiszlót összekötô folyamhossz mezô-
városok, falvak sorát köti össze. Létüket,
korábbi gazdagságukat a dunai kereske-
delmi útnak köszönhették míg az ártér-
ben meghúzódó falvak lakóinak élelmet
és közlekedési útvonalat jelentett a fo-
lyó. Ma Dunaföldváron ível át felette
híd, délen Pörbölytôl 13 kilométerre
Baján kelhetünk át száraz lábbal. Komp-
járat mûködik Pakson, Gerjenben és
Fadd-Domboriban.
Tolna, Dombori és Paks már a török
idôkben igen forgalmas kikötô volt, s a
Duna mentén fekvô települések lakói
késôbb is jó munkalehetôséget találtak
például a hajók vontatásában, a hajózás-
ban. Dunaföldvár, Tolna, Madocsa,
Gerjen és Fadd jobbágyait arra kötelez-
ték, hogy lovaikkal hajót vontassanak a
Duna mellett húzódó, s a 18. században
újraépített úton. Még a múlt század
nyolcvanas éveiben is embervonta hajók
közlekedtek a Dunán. A madocsaiak ká-
posztájukat, a bölcskeiek gyümölcseiket
szállították így Pestre. Magasabb vízál-
lásnál a gerjeniek vagy a bogyiszlóiak
csak csónakon juthattak ki a faluból, sôt,
halottaikat is csónakon kísérték utolsó
útjukra. Miként a Sárközben, e falvak-
ban is meghatározó szerepe volt a halá-
szatnak, az ártéri gazdálkodásnak.
A Duna menti településeket a folyó
közelségének tényén túl összekötötte
történelmük, s vallási közösségük. A tö-
rök hódoltsági terület lakói a református
vallást követték. Már a 16. századtól a
terület fôbb református eklézsiái között
említették Tolnát, Bölcskét, Madocsát
és Földvárt. Az új hit – gyakran a törö-
kök által védlevelekkel ellátott – prédi-
kátorainak egyik szellemi központja
Tolna volt, ahol Sztárai Mihály, a neves
zsoltár- és énekszerzô mûködött néhány
évig. Szenvedélyes természete, indulato-
kat kavaró hitvitái miatt számos ellensé-
ge akadt. Ezért a kopasz hitújító, mielôtt
házából kilépett, elôvigyázatosságból
gyakran egy botra szúrt tököt dugott ki,
s ha az épségben maradt, ô is mehetett.
A felszabadító háborúkat a Duna
menti települések jelentôs része a mocsa-
rakba húzódva vészelte át. A 18. század-
ban a terület új birtokosai inkább a ka-
tolikus, elsôsorban délnémet területek-
rôl érkezô telepeseknek kedveztek. Ezek-
ben az években a mezôvárosok konti-
nuus református magyar lakossága töre-
dékére apadt, vagy – mint Tolna eseté-
ben – a protestáns hitet tovább ôrzô kö-
zeli falvakba menekült. A múlt század-
ban a Duna mentét – elsôsorban a kéz-
mûiparra és a kereskedelemre építve –
polgárosodó nagyobb települések, vala-
mint a hagyományos gazdálkodást foly-
tató, paraszt-polgári kultúrát kialakító
falvak jellemezték.
A Duna szabályozása jelentôs válto-
zást hozott e városok, községek életében.
A folyótól távolabb kerülve lazábbá vált,
megváltozott a vízhez való kapcsolatuk,
s új körülmények között kellett maguk-
ra találniuk. A közismert Fadd-D Dombori
üdülôtelep mellett kiépült a faddi Vo -
lent-ööböl, de hasonló adottságokkal bír
a tolnai holtág – egyelôre kihasználat-
lanul. A programok jórésze azért minde-
nütt a vízhez kapcsolódik – idehúz a
helybéliek szíve. Dunaföldváron majá-
list, augusztusi népünnepélyt, Tolnán
majálist és Thelena fesztivált a vízparton
rendeznek. Kajak-kenu versenyek, híres
triatlon fesztiválok és emlékezetes vaká-
ciók helyszíne Dombori. Pakson (a Du-
na túlparton) Bogyiszlón és a holtágak
partján nônek ki nyaranta a horgász-he-
lyek, vadkempingek.
Halászbárka a Dunán
DUNA MENTE 11

A Csonka-torony DUNAFÖLDVÁR
Irányítószám: 7020 Körzethívószám: 75
A folyóparti település az ôskor óta a
kelet–nyugati és az észak–déli kereskedel-
mi utak csomópontjában fekszik. Valami-
kor két rév is szolgálta az átkelést, ma kö-
zös vasúti-közúti híd vezet a folyó felett. A
Duna menti 6-os, mezôföldi 61-es és az
alföldi 52-es utak találkozásánál fekvô
hangulatos városka.
A közúton Kecskemét felôl érkezôk
elé, évezredeket átívelô történelmi pano-
rámát tár a Dunát Ercsitôl – kis megszakí-
tásokkal – Mohácsig követô omló magas-
part. A Dunaföldvárt kettészelô – a mai
közúti hídnál lévô – mély bevágástól dél-
re találhatók az Alsó-Öreghegy dombjai.
A leszakadt domboldalban a Kálvária ke-
Ma rcipán
Cukrászda
Szünnap nincs!
7020 Dunaföldvár, Béke tér 8.
Telefon:75/342-915
12 DUNA MENTE
resztjei alatt már messzirôl láthatók az
omladéktól vörös ôskori rétegek. Mit rejt
ez a hegy? A régészeti feltárások a 4000
éves nagyrévi kultúra leleteit hozták fel-
színre. (A szekszárdi múzeum kiállításán
láthatók.)
A mai Kávária domb földvár volt a
bronzkorban. Az elôkerült LEG II AD bé-
lyegû téglák tanúsága szerint a rómaiak
ôrtornyot emeltek itt. Az erôdítés nyomai
még évezredek múlva is jól láthatók, s a
hely a pécsi püspökség 1009-es alapító
oklevelében a szláv „Zemogny”, azaz
‘földvár’ néven szerepel.
Ha Budapest, vagy Szekszárd felôl a
6-os fôútról érkezünk az útkeresztezôdés-
nél (Béke tér) fordulunk balra – itt az óvá-
ros. Megér egy jó sétát. A Templom utcá-
ból nyílik a Rátkai köz – faragott kapun
jutunk be a várudvarba. Itt a dombok kö-
zé ékelôdött út északi oldalán volt az
1135-ben II. Béla király alapította bencés
monostor. Ma már csak az apátság mellet-
ti egykori vár tornya, a gótikus, támpillé-
rekkel megerôsített Csonka-torony tûnik
elénk.
A 14–15. századi vár építôjének sze-
mélyére több elképzelés is van, 17. száza-
di állapotáról kémek és utazók, pl. Otten-
dorf Henrik, Evlia Cselebi leírásaiból ér-
tesülhetünk. Ez utóbbi szerint a török
idôkben a „dzsámival összefüggôleg az ég
csúcsáig emelkedô négyszögletes, erôs
építkezésû szép torony van, mely kilátás-
hely lévén onnan az összes síkságok...
meglátszanak. Egészen a csúcsán négy da-
rab kitûnô ágyú van, sôt azon felül e tor-
nyon van még Szulejmán szultán dzsámi-
jának deszkaminaretje is.”
A sokáig börtönként is használt to-
ronyban ma állandó régészeti és fegyverki-
állítás látható. Az évszázadok eseményei-
rôl valló tárgyak megtekintése során érde-
mes a legfelsô emeletre is felmenni, ahol
megszemlélhetjük a török utazó által di-
csért panorámát, és a galériában bemuta-
tásra kerülô idôszaki kiállítást.
A Csonka-torony mellett a várudvar-
ban a neves Afrika-kutató, Magyar László
bronz emlékmûve, Mészáros Mihály alko-
tása. (Magyar László a városban töltötte
gyermekkorát.) keleti templom romos épülete kiált felújí- Ferences rendház és
A hangulatos kis utcákon sétálva a tásért. A templom az egykor Dunaföldvá- templombelsô
Templom utcában az 1723–1725 között ron nagy számban élt szerbekre, vagy aho-
épített barokk római katolikus templom- gyan erre nevezik ôket, „rácokra” emlé-
hoz jutunk (bebocsátást kérhetnek a plé- keztet. Évtizedek óta vár restaurálásra,
bánián: Templom u. 11. Tel.: 75/341- nem látogatható. Rövid sétával érdemes
504) és az 1755-ben emelt rokokó Szent- azonban a Rókus kápolnát felkeresni,
háromság-sszoborhoz. Visszatérve, a vártól minden pénteken 8-kor misét tartanak
balra fordulva a Rákóczi utcában, a volt benne.
ferences rendház és templom barokk épü- Az élénk forgalmú, fôként mezôgaz-
letét (Plébánia hivatal: Rákóczi u. 3. Tel.: dasággal és kereskedelemmel foglalkozó
75/342-720) érjük el. Az épület nagy ré- kisváros megôrizte régi hangulatát. A kö-
szében ma a Magyar László Gimnázium zépkori városmag polgárházain (a Kos-
található. suth L. u. végén) túl a löszbevájt pincék és
Továbbhaladva a központban a re- a nagy portájú házak inkább falusi hangu-
formkori vízszabályozásokat irányító Be- latot árasztanak. Itt telepedett le és alkot
szédes József szobrát pillantjuk meg, aki a csaknem egy évtizede a Cyránszki Mária
földvári temetôben pihen. A térrôl jobbra szobrászmûvész – ifj. Koffán Károly képzô-
véve utunkat a Kossuth utcában a görög- mûvész házaspár.

DUNAFÖLDVÁRI HALÁSZCSÁRDA ESTAUR

HR A
Dunaföldvár, Hôsök tere 25. SCtvatartás napon N
i
Ny I

T :
F

Tel.: 75/341-558
ta

Különféle halételekkel és halspecialitásokkal

várjuk kedves vendégeinket!
R
HA

VÁ

A Duna partján lévô kerthelyiségünkben és

LÁ

LD

ZC 11
SÁ -22 óráig AFÖ
S

légkondicionált éttermünkben RDA DU N

150 fôt tudunk fogadni.

DUNA MENTE 13
 A Duna közelsége ma is meghatározó,
noha az 1930-as években még oly jellem-
zô vízimalmoknak ma már nyoma sincs, s
a hajózás szerepe is egyre kisebb, bár mo-
torcsónak kikötôje mûködik. Mégis fel-
tétlenül sétáljunk végig a kiépített Duna-
parton (a híd elôtt az 52-es útról balra ka-
nyarodva). Balkézrôl a strandot találjuk,
majd a Halászcsárdában igazi dunai ha-
lászlét kóstolhatunk, parkosított sétányon
gyönyörködhetünk a hatalmas vízfolyam-
ban. Ha a híd elôtt jobbra fordulunk és
az elsô utcán ugyancsak jobbra térünk a
Duna utcában találjuk magunkat, ami a
piacra visz.
A városban több panzió kínál szállás-
helyeket. A pincesornál balra megközelít-
hetô Vadász Istvánné kékfestô mûhelye.
(Tel.: 75/342-643.) Érdemes felkeresni a
Panoráma üdülôfalut, mely közvetlenül a
Dunára tekint le. (Tul.: Németh József,
Dunaföldvár, Petôfi u. 18. Tel.: 75/343-
004.)
Dunaföldvárhoz tartozik a legroman-
tikusabb Tolna megyei víz a Solti-D Duna-
ág. Az igazán vadregényes területet nem-
csak a helyi horgászok keresik fel, hanem
külföldiek is. Igazi pontyos víz, de szép a
harcsaállomány, jó süllôket és csukákat is
lehet fogni, nem is egy amur akadt már
horogra, fehérhal pedig van „dögivel”.
Legalábbis így mondják a helyiek. Az
egyesület horgásztanyája közvetlenül a
vízparton van. A pecások körülötte ver-
hetnek sátrat, kaphatnak edényt a fôzés-
hez, napijegy ugyancsak itt kapható. Bé-
Bíró Annamária
fazekas-népi iparmûvész
Hagyományos – sárközi és erdélyi –
cserépedények készítése csak kézmû
technikákkal. Mûhely és bemu-
tatóterem: 7100 Szekszárd,
Hunyadi u. 2/R Tel.: 74/315-844
relhetnek csónakot és vásárolhatnak kávét
meg üdítôt a vendégek. Megközelíthetô a
6-os útról Dunaföldváron és a Duna-hí-
don keresztül, az Alföld irányából a
Kecskemét–Solt–Dunaföldvár útvonalon.
A Duna-hídtól kb. 1 kilométerre terül el
Solt irányában.
A várost másik irányban is szegélyezi
víz. A 6-os útra kell visszatérnünk, a volt
szovjet laktanya mellett. Ha délrôl köze-
lítjük meg balról található a nevezetes ha-
lastó. (A bekötôúton érjük el.)
A közel kétszáz hektárt, 1975-ben vé-
detté nyilvánították. A fészkelô és a vonu-
láskor megpihenô madarak zavartalanul
élnek itt. Madarászok természetbúvárok
kedvelt helye. A mesterségesen kialakított
tó természetes vízpótlását a csapadékvíz és
a talaj rétegvizei biztosítják. Itt fészkel né-
hány pár törpegém. A vöcskök közül a kis
vöcsök képviselteti magát.
Az énekesmadarak közül kerülnek ki
a legbecsesebb fészkelôk, a csengettyû-
szavú barkóscinege, a nádi sármány, a fol-
tos és a cserregô nádiposzáta, a nádirigó, a
nádi tücsökmadár, a vízityúk és a guvat. –
A vonulási idôszakban sokkal népesebb a
vízi madárvilág. – Nagy csapatokban éj-
szakáznak a vad- és a vetési lúdak, a nagy-
lilik. Napközben a récefélék lepik el a tó
közepét. A tôkés, csörgô, fütyülô, böjti és
kercerécék élvezik a zavartalanságok. Ôsz-
szel néhány napra megjelennek a gázló-
madarak. Kanalasgém, nagykócsag, szür-
kegém fajok találnak bôséges táplálékot.
 BÖLCSKE
Irányítószám: 7025 Körzethívószám: 75
A Mezôföld keleti peremén, a Duna
mellett fekvô települést Dunaföldvárt a
piactér mellett a Mészáros utcán át el-
hagyva, vagy Dunakömlôdnél leágazó
csendes kis úton érhetjük el Bölcskét. A
paksi vasúti szárnyvonalon lévô állomása
a falutól távolabb van, ezért a helybeliek
inkább busszal közlekednek. A folyó kö-
zelsége, a lankás löszdombok, a Magyar-
ország legmelegebb tájait idézô éghajlat
az ôskortól kezdve vonzotta a megtele-
pülôket.
A település határában talált gazdag
kô- és rézkori leletek mellett – a falu
északi részén lévô – Vörösgyír ôskori
földvárában feltárt kora bronzkori lele-
tek különösen jelentôsek.
A hagyomány azt tartotta, hogy az
elsüllyedt Kali falu templomának romjai
látszanak ki alacsony vízállásnál a Duná-
ból. A hajózó út szélén lévô „sziklák”
gyakran meglékelték az elôvigyázatlan
hajók testét, jégzajláskor pedig feltorlód-
tak rajta a jégtáblák, ezért többször
bombázták, robbantották a falmaradvá-
nyokat. Egy hajó balesete során kerültek
elô az elsô leletek, amelyek elárulták,
hogy valójában egy római kori építmény
rejtôzik a habokban.
Évek alatt rajzolódott ki a 76 m
hosszú, 56 m széles, a négy sarkon kis
tornyokkal, a parti oldal közepén egy
nagyobb toronnyal, a víz felôli oldalon
pedig széles bejárati nyílással rendelkezô
erôd alaprajza. A falakba másodlagosan
felhasznált feliratos, dombormûves ol-
tárköveket is beépítettek. Különösen ér-
tékesek azok az oltárkövek, melyek a
Gellérthegyrôl – a kelta eraviscus törzs
központi szentélyébôl – kerültek ide. A
legfelsô sorban szereplô IOM TEU-
TANO felirat arra utal, hogy ezeket a
romantizált bennszülöttek fôistene szá-
mára állították. Ezért kapta meg a leg-
fôbb római isten, Jupiter jelzôit is. Az
oltárköveket állító császárok, augurok
(madárjósok) és más fontos tisztségvise-
lôk neve alapján a kôemlék állításának
éve, sôt napja is megállapítható: a 2–3.
századi márványemlékeket mindig júni-
us 16-án, a fôistenség „névnapján” emel-
ték.
Az 1994-ig végzett vízalatti feltárá -
sok eredményeként rendkívül sok fel-
iratos, faragott márványemlék került
elô. A terület teljes feltárása sajnos nem
sikerült, mert megkezdôdött a leggazda-
gabb vízalatti régészeti lelôhely kikotrá-
sa.
Az elôkerült értékes feliratok, dom-
bormûvek a katolikus templom (1796-
ban emelték a szomszédos madocsai
apátság köveibôl) mellett épülô kôtár -
ban tekinthetôk meg. (Plébánia: Bölcs-
ke, Paksi u. 6. Tel.: 75/335-019.)
Bölcske a késôbbi évszázadokban is
jelentôs szerepet játszott. A falut birtok-
ló Paksi családról a középkorban Bölcs-
két gyakran Kispaksként említik.
A felszabadító hadjáratok után az
erôsen romos középkori templomot a re-
formátusok vették birtokukba. Ma az
1844-ben késô klasszicista, stílusban
épített templom áll helyén. (Templom
tér 13. Tel.: 75/335-166.)
Az új birtokos családok a falun kívül
telepedtek le, közülük talán legszebb az
András-pusztán látható Szakáts-kkastély,
a parádés istállóval és a magtárral. A mû-
emlék jellegû épületegyüttes ma elme-
betegeket gondozó szociális otthon.
(Bölcskétôl 2 kilométerre.)
Szánjunk idôt arra, hogy szemügyre
vegyük a bölcskei községhatár világát,
mely az alföldi flóravidékhez tartozik.
Bejárva ezt a területet három élôhely tí-
pust találunk: a Duna és árterületét, a
Bölcske-paksi csatornamellékét és a lösz-
völgyeket.
DUNA MENTE 15
„MADOCSA
NEM VÁLASZT!”
A mocsarakkal körbezárt
Árpád-kori falu lakossága a
török idôket is átvészelte, s
a mai napig ható, mély
öntudattal vallják és ôrzik
eredetüket. Megyeszerte
ismert szólás volt a
közelmúltban: „Madocsa
nem választ!” A konok
besenyôk nem mentek a
megye jelöltjére szavazni.
A választási részvétel száza-
lékos mutatóira akkor még
éberen ôrködôk kényte-
lenek voltak engedni, s az
utolsó pillanatban hoz-
zájárultak, hogy a madocsa-
iak saját jelöltjükre adják le
voksaikat. A besenyô atyafi-
ak erre percek alatt ellepték
az ürességtôl kongó
szavazóhelyiséget, s
megválasztották
saját jelöltjüket.
A Duna árterületén – a homokos
iszaptalajon – jellemzô a bokros füzes
társulás. A szárazra kerülô holtág med-
rekben nyár végén megjelenik az iszap-
gyopár. A parttól távolodva magasra nö-
vô füvek és nyárfák ligeteibe érkezünk.
A cserjeszintben bôven elôfordul a zöld-
juhar, amely Észak-Amerikából hono-
sodott fajunk.
A csatornamellék eredeti vegetáció-
jából már csak nyomokban lelhetôk fel a
láprétek nádasai, rekettyefüzesei. Bota-
nikai szempontból a legértékesebbek a
löszvölgyek. Valamikor lösztölgyesek,
sztyeppék, pusztai cserjések váltogatták
egymást, amibôl mára már nyomok sin-
csenek. A mezôgazdasági mûvelésre al-
kalmatlan völgyhajlatokban viszont
majdnem érintetlenül megmaradhatott
az értékes vegetáció.
A Leányvári-völgyben 1988-ban 10
hektáros országos jelentôségû természet-
védelmi területet hoztak létre: a Bölcskei
Tátorjánost, mely szabadon látogatható.
De sokan lehetnek azok akik nem tudják
mi is az a tátorján?
A tátorjánról több évszázados írásos
emlékek maradtak fenn, feljegyezték a
18. században, hogy a nép elôszeretettel
fogyasztja fôzelékként a tátorján hajtása-
it, leveleit és a mélyre hatoló karógyöke-
rét. A tátorján bölcskei termôhelyét a
‘80-as években dr. Streit Béla szekszárdi
fôorvos fedezte fel. E reliktumfaj fenn-
maradását a terepadottságoknak köszön-
heti, hiszen a völgy partoldala olyan me-
redek, hogy mûvelésre alkalmatlan.
A község határán belül két jelentô-
sebb völgyrendszer húzódik. Az E-73-as
úttól keletre a Gabonás-völgy, nyugatra
a Gyûrûsi-völgy.
A Gyûrûsi-völgy déli részén halasta -
vakat hoztak létre az ott folyó patak el-
torlaszolásával. A tavak nedves környe-
zetében megtaláljuk a mocsári zsurlót,
lómentát, sövényszulákot, fekete nadály-
tôt, mocsári gólyahírt és vízi harmattás-
kát.
A Gyûrûsi-völgy valóságos botanikai
kincsestár. A belôle nyíló kis oldalvölgy,
a Lubik gödör – 14 védett hazai növény-
fajunkat rejti. Különösen gazdag cserje-
fajokban: parlagi- és gyepûrózsa, kes-
keny levelû ezüstfa, varjútövis benge,
pukkanó dudafürt, ostorménfa, veres-
gyûrû som, fagyal, galagonya, gyöngy-
vesszô tenyészik itt.
A melegebb, szárazabb déli oldalon
az apró nôszirom, a pusztai meténg, a
selymes peremizs terjedt el.
Az északi, hûvösebb oldalon a védett
bugás veronika, az erdei szellôrózsa, a sá-
toros margitvirág, a baracklevelû ha-
rangvirág pompázik.

SPORT ÉTTEREM ÉS TEKE KLUB

AZ ASE SPORTCENTRUMBAN!
Naponta 12-tôl 22 óráig várjuk kedves vendégeinket, kitûnô
ételekkel, minôségi italokkal és figyelmes kiszolgálással.

Hely és asztalfoglalás az üzletvezetônél.

7032 Paks, Gesztenyés u. 2. Pf. 7.
Tel.: 75/310-291 Fax: 75/314-638

16 DUNA MENTE
 MADOCSA
Irányítószám: 7026 Körzethívószám: 75

A település az egykori dunai ártéren

futó út mellett, egy alig kiemelkedô
dombra épült. Északról Bölcske felôl,
vagy délrôl a Dunakömlôdnél leágazó
6-os úton érjük el. A víznek különösen
nagy szerepe volt a falu életében.
A 12. század végén, a területen lakó
besenyôk megtérítésére alapított bencés
apátság falai részben még ma is látha-
tók. A református templom késô ba-
rokk, klasszicizáló stílusú épületének
tornyában széttekintve szemünkbe tûn-
nek az Árpád-kori faragott kváderkö-
vek, a megmaradt román kori falak, a
jellegzetes, keskeny, lôrésszerû ablakok Mózes szék
és a parasztbarokkba hajló díszítés. A
templomhajó hatalmas bolthajtásai alatt
1200-an férnek el. Orgonáját a híres or- A református templom
gonaépítô Országh Sándor építtette,
azután sajnos átépítették. Koncertek ki-
váló akusztikájú otthona. (K Kulcs Kar-
macsi Ferenc lelkésznél található,
Templom tér 4. Tel.: 75/330-168).
A parókián a turisták egy éjszakára
nagyon szerény (iskola teremben) szál-
lást kérhetnek a lelkésznél.

A Földes János vezette madocsai ha-

gyományôrzô csoport dalaival, táncaival
évtizedeken át aratott elismerést.

A község határában szabadon láto-

gatható, megyei jelentôségû természet-
védelmi terület van, kb. 6 hektáron.
A terület védetté nyilvánítása az itt
található 90-100 éves szlavón tölgyek
megmentése érdekében történt 1975-
ben. A szlavón tölgy egyébként a kocsá-
nyos tölgy balkáni elterjedésû változata,
a rovarkárokkal szemben ellenálló és na-
gyon szép.

DUNA MENTE 17

Halászlé, ahogy
Puxler Gyula fôzi
Hozzávalók: 4 személyre 2
kiló vegyes hal, ha nincs, elég
a ponty is; 20 dkg
vöröshagyma, 2,5 liter víz,
8-l0 deka töröttpaprika, só
ízlés szerint, cseresznyepapri-
ka,
2 halkocka,
egy kicsi krumpli,
késhegynyi Vegeta,
szezonban 2 zöldpaprika és
kevés paradicsom.
Elkészítés: a megtisztított,
beirdalt, ujjnyi vastagra
szeletelt halat besózzuk,
rátesszük az apró kockára
vágott vöröshagymát, a
cseresznyepaprikát és 2 órát
állni hagyjuk. Ezután
beletesszük a bográcsba,
ráöntjük a vizet, beletesszük
a kis szem krumplit, a kés-
hegynyi Vegetát, forráskor
rászórjuk a töröttpaprikát és
fél órát lobogón forraljuk.
Izlés szerint leszûrjük vagy
nem, de házi gyúrt tésztával
tálaljuk.
18 DUNA MENTE
PAKS-DUNAKÖMLÔD
A 6-os út mellett már messzirôl fel-
tûnik egy meredekre faragott oldalú, te-
tején több soron teraszozott domb,
melynek hajlatában húzódik meg Duna -
kömlôd. A ma Pakshoz tartozó telepü-
lést csak egy meredek löszfal választja el
az úttól. Budapest felôl jobbra kell letér-
nünk.
E stratégiai fontosságú természetes
erôsség a történelem során többször
szolgált az itt záródó mocsárvilág ôrzésé-
re. Tetején a rómaiak erôs falú kôerôdöt
építettek. Feltárása során a régészek szá-
mos értékes leletre bukkantak, közöttük
az érdekesebb forráscsoportot jelentô
katonai diplomákra: a 25 éves, vagy va-
lamivel hosszabb katonai szolgálat után
a császártól kapott, két fémszállal össze-
fûzött bronzlemezt ugyanúgy lepecsétel-
ték, mint ma a közjegyzô az iratokat.
Szükség is volt erre, hiszen a 10x13 cm
nagyságú lemezekre vésett szövegek az
egyik legfontosabb jogról, a veterán ka-
tona és gyermekei római polgárjoggal
történô megajándékozásáról szóltak. A
hatalmas birodalom kitûnô szervezettsé-
gére mi sem jellemzôbb, mint hogy Ró-
ma idejében megkapott minden adatot a
leendô nyugdíjasról, illetve családjáról, s
PAKS
Irányítószám: 7030 Körzethívószám: 75
A 6-os úton észak felôl még nem ér-
tük el Paks határát, de már érdemes fi-
gyelnünk az út kétoldalára. A Kömlôdöt
elhagyó kanyarok után balról a Vasúti
Múzeum jobb idôszakot is megélt moz-
donyait, öreg masináit láthatjuk. A mú-
zeum a MÁV tulajdona, egy gondnok
beengedi az utazót, ha a kiállításra kíván-
csi.
Néhányszáz méterrel odébb lassít-
sunk, a régi téglagyár épületénél, mely
az okmányt nem kézbesítették lasabban,
mint manapság!
A rómaiak után a Rákóczi-szabad-
ságharc idején ismét katonák szállták
meg a dombot. Vak Bottyán 1705-ben
dunántúli hadjáratának megtervezésekor
az imsósi kanyarnál határozta meg az át-
kelés helyét, a hidat védô erôdöt pedig a
Sánchegyen jelölte ki.
A generális gyalogosaival átkelt a
Dunán, s a hegy aljában hozzálátott a
hídfô sáncainak megásásához, a dombon
pedig kiépítette a fellegvárat, amelyet az-
óta Bottyán-várnak neveznek.
Az egykori sáncok tövében (közvet-
lenül a 6-os út mellett) található ma a
halételek kedvelôinek törzshelyét jelentô
halászcsárda.
Az állami telepítések révén Kömlôd-
re 1785-ben 157 német család került,
akik a közelmúltig megôrizték a Rajnán
túli szülôföld nyelvét.
A község klasszicista római katolikus
temploma is csak 1826-ban épült, s ha-
sonló stílusú berendezése szintén ebbôl
az idôbôl származó.(K Kulcs: Bach József
sekrestyésnél, aki aki a templomtól alig
80 méterre lakik, a Béke u. 41. szám
alatt. Tel.: 75/312-912. Mise vasárnap
11.00-kor.)
mögött a nevezetes löszfal magasodik. Az
ország legvastagabb, mintegy 60 méter
magas löszrétegek az elmúlt 2 millió év
történetének valóságos képeskönyvét al-
kotják.
A hullóporból alakult kôzet, a lösz
évezredek alatt változott, épült hatalmas
fallá. A Paks-dunakömlödi rög ehhez
ideális terület volt. A pleisztocén süllye-
désével éppen csak lépést tudott tartani a
löszképzôdés. Csak helyenként és idôn-
ként jelent meg a felszínén folyó víz. A
teljes pleisztocén réteg vastagsága Pakson
59,7 méter, ebbôl felszíni feltárással 45,1

métert, furással 14,6 métert harántoltak
ki. A falakat a felszínen 6 réteg, a felszin
alatt egy vörösbarna vályogzóna, illetve
egy homokréteg tagolja. A Paks környé-
kén jellemzô lösztakaróban a mészkôhöz
hasonló lepusztulási formák figyelhetôk
meg, ezek adják a táj sajátos arculatát.
Ugyancsak a 6-os útról, de már balra kell
fordulnia annak, aki a komphoz igyek-
szik. Itt találkozik ugyanis az út a Duna-
partjával, ami régen Paks gazdagságát je-
lentette. Ma a romantikát kedvelôk, a víz
szerelmesei keresik csak fel, többnyire
nem itt, hanem a városközpontból is el-
érhetô gesztenyés-fasorral szegélyezett
partszakaszon. De ne siessünk elôre!
A valamikori szovjet emlékmû meg-
maradt torzójánál kanyarodunk el jobb-
ra, a város felé. Ha innen a becsatlakozó
kis köz felé, ismét jobbra folytatjuk
utunk, a Rókus kápolnához érünk, ahon-
nan gyönyörû kilátás nyílik az alattunk
kanyargó Dunára. De most a Deák Fe-
renc utcában nézelôdünk, a valamikori
polgári jólétet jelzô klasszicista házak kö-
zött. Az utcafronttól beljebb, jobbra a
(Deák F. 22-ben) ma tüdôgondozóként
hasznosított kúria, néhány házzal odébb,
A paksi bazársor,
háttérben az Erzsébet Szálló
de már a másik oldalon (Deák F. u.) a ze-
neiskola gyönyörûen felújított klasszicis-
ta tömbjén akad meg a tekintetünk. A
Bíróság épületéhez visszatérve lassan
megérkezünk az utca végére, ahol feltét-
lenül figyelmet érdemel (Szent István tér
6.) az eredeti szépségében pompázó egy-
kori Kornis kastély, majd polgári iskola,
mely ma Bezerédj nevét viseli.
Már a Szent István téren járunk
(nemrégiben még Béke térnek ismerték),
ide csatlakozik a 6-os útról egy másik be-
vezetô útszakasz. A Deák Ferenc és a kis
bekötô út találkozásánál áll a Paks és Vi -
déke ÁFÉSZ épülete, a szövetkezet a kör-
nyék és a város ellátásában játszik fontos
szerepet.
A teret az Erzsébet Szálló tekintélyes
sárgás tömbje uralja, az 1844-ben épített
jellegzetesen klasszicista épület (Szent
István tér 4.) nem vendégfogadást szol-
gál. Ma a kultúra otthona, a Paksi Kép -
tár mûködik benne állandó és idôszaki
kortárs és klasszikus alkotók munkáit lát-
hatja a közönség. (Nyitva: hétfô kivételé-
vel naponta 10–19 óráig, szombaton
10–15 óráig. Vezetôje: Halász Károly
festômûvész. Tel.: 75/31-879.)
DUNA MENTE 19
 Az Erzsébet Szálló elôtt vezet le a kis
köves utacska a Duna-partra, a kevesebb,
mint ötven méter kedvéért ne üljünk au-
tóba, sétáljunk le a nevezetes paksi bár -
káig. Itt kitûnô halat vásárolhatnak
(nyitva: hétfôtôl péntekig 7-tôl 12-ig,
14-tôl 17-ig, szombaton 7-tôl 12-ig),
vagy egyszerûen csak nézelôdhetnek, vé-
gigfuttathatják tekintetüket a méltóság-
gal kanyargó nagy folyón. A bárkától ro-
mantikus gesztenyefasor hívogatja a mai
és régi szerelmeseket egy kis andalgásra.
Ha ehhez nincs kedvük, akkor térjenek
vissza a Szent István térre, nézzék meg
Deák Ferenc 1850 és 1874 között – négy
alkalommal – Pakson tett látogatásának
színhelyét. Itt (Deák F. u. 4.) a barokk
Szeniczey kúriában töltött el hajdan
hosszabb idôt a haza bölcse. 1927-ben,
halálának 50. évfordulóján avattak em-
léktáblát, az épület oldalán. Ma egészség-
ügyi intézmény mûködik a szebb napo-
kat megért épületben.
Mellette a felújított klasszicista kúri-
Paksi dunai halász zsák - ában mûködik a Városi Múzeum (Deák
mányával, Ferenc u. 2.). A XVIII. század elején
a 7 kilós harcsával. épült egykori ferences kolostor – késôbbi
20 DUNA MENTE
Cseh-VVigyázó, vagy más néven Mádi
Kovács kúria – 1994-ben kôtárával,
majd 1995-ben állandó kiállítással nyi-
totta meg kapuit
A pincemúzeumban a római kortól a ba-
rokk korig bezárólag, vagyis a II. századtól a
XIX. századig „utazhat” a látogató. Az állandó
kiállítás „Paks története az ôskortól a XX. szá-
zad elejéig” helytörténeti anyagot dolgoz fel.
Kiemelkedik a gyûjteménybôl a lussoniumi
(dunakömlôdi) római erôd feltárásából szár-
mazó régészeti leletkincs.
Paks város történetének tárgyi és írásos
emlékei is helyet kapnak itt.
A város hajdan királyi birtok volt, nevét
elôször 1333-ban említették. Szerepe akkor
nôtt meg, amikor a 14. században a királyi ud-
varban jelentôs tisztségeket betöltô Paksy csa -
lád kapta adományul. Paksy László például
Hunyadi Mátyás erdélyi vajdája, Paksy János
pedig, aki a mohácsi csatában esett el, II. Lajos
udvari tanácsosa, majd kincstárnoka volt.
A török idôkben birtokosai és a 15. szá-
zad elején épített ferences kolostor lakói egy-
aránt elhagyták a települést, a szultáni csapa-
tok pedig bevették magukat a mai Anna utca
környékén épített palánkvár falai közé, s on-
nan csaptak ki a környezô falvakra. A felsza-
badító hadjáratok után elnéptelenedett a tele-
pülés, 1696-ban is mindössze 28 lakót említe-
nek az összeírások, közülük 9 volt rác. A Rá-
kóczi-szabadságharc, majd a járványok miatt
csak lassan népesedett be ismét a terület.
A 18. század jelentôs változásokat hozott.
Paks 1730-tól már mezôváros, s az 1720-as
évektôl fôként a délnyugat németországi tarto-
mányokból német telepesek, északról zsidók
érkeztek, 1735-ben itt alakult meg a megye el-
sô zsidó hitközsége. A kereskedelem az ô ke-
zükben volt, s a német iparosoknak köszön-
hetôen, gyorsan fellendült a kézmûvesség is.
Külön épületben helyezték el a „Kismestersé-
gek” címû kiállítást, melyen egy eredeti ko-
vácsmûhely is látható.
Az állandó kiállítások mellett a fôépület-
ben rendszeresen idôszaki tárlatokat tartanak.
A múzeum udvarán ‘19-es és ‘56-os mártírok
emlékére készült bronz bástya, a törött zászló-
val, Szatmári Juhos László alkotása. (A múze-
um nyitva: hétfô, kedd: 10-tôl 16 óráig, szerdá-
tól vasárnapig 10-tôl 18 óráig.) Ha befelé me-
net nem vetettünk rá pillantást, nézzük meg a
múzeum bejáratánál lévô óriási fehéreperfát
(morus Alba).
Ne haladjunk még tovább, a már jól
látható gyönyörû belvárosi templom
mellvédje felé, hanem térjünk vissza és
sétáljunk fel a Deák Ferenc utca közepén
nyugatra nyíló Anna utcába. Itt sajátos
óvárosi hangulat uralkodik. Az egykori
palánkvár területén lévô Daróczy kúria
(Anna u. 6.) az utcafrontról nehezen ve-
hetô észre, hiszen erôsen átalakították, de
az udvari rész ôriz (YYbl Miklós renovál-
tatta 1820-ban), valamit a volt gimnázi-
um szépségébôl. Az Anna utcán haladva,
a Szentháromság térre jutunk. Az 1818-
ban emelt Szentháromság-szobortól nyí-
lik a Kálvária utca felfelé, s a temetôhöz
vezet, ahol a jellegzetes kis fatornyos ká -
polna magasodik. A Szentháromság tér-
rôl néhány lépés után ismét a Szent Ist-
ván térre érkezünk. Most már tényleg ve-
gyük közelebbrôl is szemügyre a híres
Templom teret.
A templom lábánál a kora romanti-
kus homlokzatú épületet 11 boltnyílás-
sal, oldalt két ablakkal, a fôpárkány fö-
lött a régi barokk templomból származó
Nagy választék, kedvezô árak, udvarias
kiszolgálás.
Vásároljon a
PAKSI ÁFÉSZ
egységeiben!
három szobor és egy feszület díszíti. A
bazársor mellett lépcsôn juthatunk fel a
templomig, az 1901-ben emelt Jézus Szí-
ve templom (Szent István tér 16.) mise-
rendje: hétköznap 6.30 és 7.00, szomba-
ton 18.00, vasárnap 7.00, 9.00 és 10.00
(utóbbi csak iskolaidôben) 18.00 (nyári
idôszámítás 19.00). A templom elôtt az
1887-es komptragédiának emléket állító
mementó, néhány méterrel odébb II. vi -
lágháborús emlékmû. Már egy hangula-
tos kis téren, a parkban járunk, ahol mo-
dern üzletházak kínálnak sokféle szolgál-
tatást. A térrôl forduljunk jobbra, a Kos-
suth Lajos utcába és rövid séta után elér-
jük az evangélikus templomot, ha pedig
még a Kossuth utca elején jobbra fordu-
lunk, a Bajcsy-Zsilinszky utcában a re -
formátus templomhoz jutunk.
Sétáljunk vissza a tére, és folytassuk
utunkat a most már Dózsa György utca-
ként folytatódó fôutcán. Felújított XIX.
századi utcakép kísér tovább bennünket.
Paks ma is igazi kereskedôváros. A Vil-
lany utca 1. szám alatt – fôútra nézô
homlokzattal – áll a 19. sz. végén épített
zsinagóga, ma könyvtár. (Tel.: 75/316-
631.)
A város neves szülöttei közül Jámbor
Pál (1821–1897), alias Hiador, író, köl-
tô és Pákolitz István (1919–1996) költô
említhetô, akit Paks város díszpolgárá-
nak választottak halála elôtt 1996 máju-
sában. Csak a városháza kockatömbje
DUNA MENTE 21

Paks új, római szakítja meg az utcaképet, közelében a
katolikus temploma Duna Szálló épületével. Az Energetikai
Szakképzô Intézet szürke-sárga kompozí-
ciója, a technokrata XX. század emberét
szimbolizálja. Az épület szálláshelyként is
üzemel. A Dózsa Gy. úton a Vak Boty -
tyán Gimnáziumnál a Kishegyre kanya-
rodva juthatunk fel az Atomerômû te-
remtette új városrészbe. Itt található
több üzletközpont mellett a Városi Mû -
velôdési Ház, a Kishegyi út végén a
Sportcsarnok, mely nagy rendezvények
helyszíne. Minden októberben megren-
dezik az Országos Ökölvívó Atomkupát,
de az NB-I-es férfi kosárlabda-mérkôzé-
22 DUNA MENTE
sek is mindig teltházat vonzanak. A csar-
nok mellett elhaladva jutunk az Ürgeme-
zôre, ahol a városi strand mûködik.
A Kishegyrôl Szekszárd felé kanya-
rodunk, így útbaejtjük a Hôsök terét,
ahol a Makovecz Imre tervezte Szentlé -
lek-templom nyûgözi le az embert. Mise-
rend: kedd, csütörtök, szombat: 17.00
(nyári idôszámítás szerint 19.00) vasár-
nap 8.00, 11.15 (csak tanítási idôben)
Kulcs: Fritz József sekrestyésnél, Hôsök
tere 11. Tel.: 75/316-826.)
A Tolnai úton át a 6-os fôútra ka-
nyarodunk és déli irányban hagyjuk el a
várost. Már messzirôl látni az atomerô -
mû blokkjait.
A paksi atomerômû elsô egységét
1982 végén kapcsolták a magyar villa-
mosenergia-hálózatra, amelyet 1987-ig
még további három követett. Az erômû
beépített teljesítôképessége 1,84 millió
kilowatt. A paksi létesítmény alaperô-
mûként üzemel, azaz a szigorú biztonsá-
gi elôírások korlátai között folyamatosan
a lehetô legnagyobb kihasználtsággal
mûködtetik. A nemzetközi szaksajtó
évente megjeleníti és összehasonlítja a vi-
lág energiateremtô atomerômûvi egysé-
geit. A legfrissebb világösszesítés szerint a
közel négyszáz mûködô reaktorblokk
rangsorában mind a négy paksi blokk ott
van az elsô 25 között a teljesítmény ki-
használást tekintve. Kiemelkedôen jó
termelési eredményeket csak tartósan
biztonságos atomerômûvel lehet elérni,
ahol nincsenek üzemzavari leállások. A
volt keleti tömb atomerômûvei közül a
paksi elégítette ki elsôként a legkorsze-
rûbb biztonsági elôírásrendszereket.
A paksi reaktorblokkok a nukleáris
biztonság szempontjából megfelelnek az
egyre szigorodó nemzetközi elvárások-
nak, de az idô elôrehaladtával – mint a
világon minden atomerômûben – terv-
szerûen, folyamatosan végre kell hajtani
az újonnan kidolgozott biztonságnövelô
intézkedéseket. Ez a paksi atomerômû-
ben folyó legnagyobb program, amely , iszap-, hal-, tejminták mérését. Az üze-
többek között földrengésállósági vizsgá- mi méréseket az illetékes hatóságok
latokkal és az irányítástechnikai rendsze- rendszeresen, saját független méréseikkel
rek rekonstrukciójával foglalkozik. A ellenôrzik. A bizalomépítés keretében
paksi atomerômû az elmúlt években mérôeszközöket kaptak az atomerômû
többször kezdeményezett külsô, függet- környezetében fekvô települések önkor-
len vizsgálatot saját tevékenységének mi- mányzatai is. Az erômû minden hónap-
nôsítésére. Az ENSZ szakirányú szerve- ban átadja részükre mérési eredményeit
zete, a Nemzetközi Atomenergia Ügy- összevetés céljából, amelyek az eddigi ta-
nökség négy alkalommal ellenôrizte az pasztalatok alapján jól fedik egymást. Az
erômûvet. Ugyanígy járt el az Atomerô- atomerômûvi radioaktív hulladékok el-
mûveket Üzemeltetôk Világszövetsége is. helyezésének teljes körû és végleges meg-
Az ellenôrzésekrôl készült hivatalos je- oldása az Országos Atomenergia Bizott-
lentések pozitív értékelést adtak a paksi ság összefogásában, öt minisztérium be-
létesítmény állapotáról, a biztonsági vonásával Nemzeti Célprogram indult
szintrôl és annak folyamatos növelésérôl. 1992-ben. Az elhasznált fûtôanyag
A vizsgálatok jónak ítélték a paksi szak- Oroszországba történô visszaszállítása A Paksi Atomerômû
embergárda felkészültségét és biztonság elôl az akadályok elhárultak. Látogató Központja
iránti elkötelezettségét. 1994. végén
mindezek elismeréseként az Egyesült Ál-
lamok kormánya a paksi atomerômûvet
levette a támogatásra szoruló kelet-euró-
pai atomerômûvek listájáról. A paksi
atomerômû nem fogyaszt oxigént, nem
juttat a légkörbe millió tonna számra
széndioxidot, kéndioxidot, port, pernyét
és más égéstermékeket, amely hozzájárul-
na az üvegházhatás erôsödéséhez. Az
atomerômûbôl történô – tervezett, sza-
bályozott és ellenôrzött – légnemû és fo-
lyékony radioaktív anyagok kibocsátásá-
ra igen szigorú, nemzetközileg is elfoga-
dott hatósági elôírások vonatkoznak. A
paksi atomerômû üzemelésének 13 éve
alatt mindenkor betartotta az engedélye-
zett vonatkozó szabályokat, mennyiség-
nek és aktivitásnak csak töredékét hasz-
nálta ki. A környezet ellenôrzése három
független rendszeren történik. Közülük
legfontosabbak az erômû 1,5 km-es su-
garú körzetében elhelyezett folyamatosan
mûködô automatikus mérôegységek.
Ezeket 30 km-es távolságig további min-
tagyûjtô állomások egészítenek ki és egy
mozgó laboratórium tesz teljessé. A Paks
városában felépített környezetellenôrzô
laboratóriumban végzik a talaj-, fû-, víz-

DUNA MENTE 23
 A paksi atomerômû néhány éve a tel-
jes nyitottság politikáját folytatja. A kör-
nyezô lakossággal ôszinte és folyamatos
párbeszédet folytat, a sajtó minden lé-
nyeges eseményrôl pontos tájékoztatást
kap. 1994-ben a paksi atomerômûvet 12
ezer érdeklôdô látogatta meg szervezett
formában, amíg 1995-ben a látogatók
száma 13.700 volt. A Látogató Központ
címe: PaRt. 7030 Paks, 6-os út mellett.
Tel.: 75/311-222. Nyitva: 9-tôl 15 órá-
ig.
Az atomerômû mellett, szintén a dé-
li bejárónál közelíthetôk meg – a salakos
úton – a Kondor-FFüzes-ttavak.
RP
Reálprotector Kft.
140 szállodai férôhely
1 és 2 ágyas fürdôszobás szobák
színes TV-vel, telefonnal
60 személyes konferencia terem
A nyolcvannégy hektáros tórendszer,
az atomerômû árnyékában, irigyelt, so-
kak által látogatott terület. A sport-
horgászatot, a hobbihorgászatot, a pihe-
nést szolgálja, kulturált körülményeket,
jó fogási lehetôségeket biztosítva. A Pak-
si Atomerômû HE kezelésében lévô hor-
gászvízben ponty, keszeg, kárász, süllô,
csuka és harcsa fogása jelent élményt a
helyi és a vendéghorgásznak.
Az egyesületnek a tavak mellett hor-
gásztanyája van, ahol megszállhat a ven-
dég és vásárolhat napijegyet is. A vízpar-
ton ivóvíz, fôzési lehetôség adott, s a
gyermekjátékok sem hiányoznak.
7030 PAKS, ALPÁRI GY. U. 1/5. LEVÉLCÍM: 7031 PAKS, PF.: 100.
TELEFON: 75/318-885, FAX: 75/312-026
7030 PAKS, Dózsa Gy. u. 75.
Tel.: 75/318-930, 310-891, 310-675
Fax: 75/310-064
Platz für 140 Hotelgäste Rooms for 140 persons
in 1 und 2 Bett-Zimmern mit Bad single and two bedrooms with bath
Farbfernseher und Telefon colour TV and phone
Konferenzsaal für 60 Personen Consulting room for 60 persons
DUNA MENTE 25
 Fokhagymás kárász:
Négy személyre egy kiló
megtisztított kárászt szá-
molunk, azt mélyen
beirdaljuk, besózzuk, majd
fokhagymapépet készítünk,
amit a beirdalt részbe
betömködünk. A halat egy
órát állni hagyjuk, utána
paprikás lisztben megfor-
gatjuk és kisütjük.
Variálhatjuk úgy is, hogy a
nagyobb kárászokba szalon-
nacsíkot fûzünk.
(Janotka Lajos közlése,
Bátaszék )
A monda szerint Váradnál
fogták el a magyar vitézek a
török szultán lányát, aki át
akart úsztatni lovával a
Váradot körül vevô vízen.
Temploma híres Mária
kegyhely.
A Fatimai Szûz tiszteletére
május 13-tól október 13-ig
minden hónap 13-án
ide zarándokolnak a hívek.
(A Fadd Római katolikus
Plébánia Hivatalhoz tar-
tozik. Fadd, Mátyás király
u. 22. Tel.: 74/340-652.)
26 DUNA MENTE
DUNASZENTGYÖRGY
Irányítószám: 7135 Körzethívószám: 75
A 6-os út mellett fekvô közel három-
ezer lakosú falu az egykori Duna partján
lévô teraszra települt. Nevét – mint azt a
Szent György-napján tartott búcsúvására
is mutatja – templomának védôszentjé-
rôl kapta. A török kor után a falut 1718-
ban Bars és Nógrád vármegyébôl betele-
pülô 22 kisnemesi család építi újra. A 18.
században ez volt az egyetlen nemesi te-
lepülés Tolna megyében. Itt született
Csapó Vilmos, aki 1848-ban a Tolna
megyei nemzetôrök parancsnoka volt, s
Ozoránál maréknyi csapatával megfuta-
GERJEN
Irányítószám: 7134 Körzethívószám: 75
Kompjárata miatt sokan áthaladnak
a kis falun, amely a 6-os útról Duna-
szentgyörgy után lekanyarodó mellék-
úton érhetô el.
A település a hagyomány szerint ere-
detileg nem itt volt, hanem jóval távo-
labb, a mai fôútvonal melletti Vettle-
csárdánál. A helynév az elpusztult kö-
zépkori település nevét ôrizte meg. Utcái
zegzugos szûk sikátorok voltak, ahol a
kocsi alig tudott megfordulni.
A göröndökre épült, külön fekvô
házcsoportokat csak csónakon lehetett
megközelíteni.
V. KOZÁK ÉVA
fazekas
A népmûvészet mestere.
Hagyományörzô népi cserépedények.
Gerjen, Vajda Ignác u. 18.
Tel.: 75/337-231
mította az ellenséget. Az ozorai diadalért
Kossuth Lajos nemzetôr ezredessé léptet-
te elô, Csapó Vilmost, akit a szabadság-
harc bukása után halálra ítélték. Az ítéle-
ten késôbb enyhítettek, az ozorai diadal
hôse 10 évet a kufsteini várbörtönben
raboskodott.
A község központjában, a Rákóczi u.
103. szám alatt áll a Csók-család kúriája,
eredeti bútorokkal, Csók István festmé-
nyeivel. Az udvarban a híres tenyésztô
bernáthegyi, újfunlandi kutyái is látvá-
nyosságszámba mennek. (IInformáció:
dr. Csók Sándor 7030 Paks, Ida u. 3.
Tel.: 75/310-436.)
Amikor 1844-ben teljesen leégett a
falu, a gerjeniek nem tágítottak. Azt
mondták, „inkább a víz csapkodjon a
szemünk közé, mintsem a port fújja a
szél.” A Béke téren az általános iskola, a
templom és plébánia és a községháza
együttese emlékeztet a múltra.
A község határában fekvô Várad-
pusztán (Dunaszentrgyörgy felôl érkezve
balra) a múlt században, majd az 1980-
as években ismét jelentôs ásatások foly-
tak, melyek eredményeként kora- és kö-
zépsô bronzkori település, valamint egy
urnatemetô és számos avar sír került elô.
Gerjen a 17. század elsô felétôl kezdve
református település.
 FADD
Irányítószám: 7133 Körzethívószám: 74

A települést a 6-os útról Dunaszent-

györgy felôl vagy Tolnánál leágazó mel-
lékúton érhetjük el.
Fadd nevét a népi etimológia úgy
magyarázza, hogy a török korban a raj-
taütések elôl a nép mindenét odahagyva
(„Fádat hagyd ott”) a rengetegbe mene-
kült. Még a közelmúltban is ismerték a
mondást:
“Faddot kapkodd,” azaz hagyd el
Faddot.
A felszabadító háborúk után a terü-
let birtokosai közé tartozó Béri Balogh
család tagja, Ádám a Rákóczi-szabad-
ságharcban kitûnt hûségével és vitézsé-
gével.
A község egyetlen mûemlék jellegû
épülete – a Duna menti síkon már
messzirôl az utazó szemébe tûnô – neo-
gót templom (Mátyás király u. 22. Tel.:
74/340-652). 1787-ben építették.
A fôutcán haladva, a Templom u.
13. szám alatt, egy száz éves parasztház-
ban található Gáti Marianna Magán
Galériája. A vakítóan fehér házban már
a tornácon is az alkotó – fába álmodott
– szobraival találkozhatunk. Az eredeti
bútorokat megôrizték, olyannyira élet-
tel teli a galéria, hogy az alkotó is itt él
családjával. Élénk színvilágú festmé-
nyei, kisplasztikái, szobrai között Gáti
Mariann maga kalauzolja a látogatót.
(Tel.: 74/ 447-756 elôzetes bejelentés!)
Fadd lakói ma is fôként mezôgazda-
sággal foglalkoznak. Sokáig a település
különösen híres terménye volt a do-
hány.
A község fôterérôl keskeny út vezet
a Volent-öbölbe, ahol a Holt -D Duna-ág
mellett igazi üdülôtelep alakult ki, ki-
épített stranddal. A D and K Panzió di-
abetikus és hagyományos konyhával, ki-
tûnô vendéglátással, nyugodt környe-
zetben várja a pihenni vágyókat.
DOMBORI Strandolók a dombori parton
A Faddhoz tartozó üdülôtelepet a
holt Duna festôi partján, Faddtól 8 kilo-
méterre találjuk. Itt pihenhet a vendég a
Tolna T o u r i s t H u l l á m K e m p i n g j é b e n
(Nyírfa u. 5.) vagy a magánházakban,
sportolásként pedig teniszezhet a Kerekes
és Tsa Bt. teniszcentrumában. Jól kiépí-
tett rév és a kompjárat miatt is sokan ke-
resik fel a települést, itt kelnek át a Duna
túloldalán lévô Fajszra. Szezonban órán-
ként közlekedik, a komp.
Horgászat Fadd-Domboriban
Tolna megye legnagyobb horgászvize
a dombori holtág. A 161 hektáros terület
elsôsorban óriásharcsáiról híres. Kupercz-
kó István faddi horgász sokáig tartotta az
Európa-, illetve a magyar-rekordot az
1986. június 26-án fogott 95 kiló 80 de-
kás szürkeharcsájával. A fô hal Dombo-
riban is a ponty, amibôl több mint száz
mázsát telepítenek évente. Jelentôs az
amur és van még busa is – az utóbbit nem
nagyon szeretik a horgászok, a helyiek vi-
szont elfogadják és különbözô módon ké-
szítik el, – még kolbászt is töltenek belôle.

DUNA MENTE 27
 A tervszerû telepítésnek köszönhetô-
en jelentôs a fehérhal állomány is. A sül-
lôk száma csökken, a törpéké viszont nô.
A kiemelt üdülôterületen az országos
horgászrend érvényes. Éjszaka is lehet
horgászni. Az eredményesebb sporttársak
csónakból érik el sikereiket. Így felkeres-
hetô a meder, a hínárfolt és a nádfal elôt-
ti rétege is.
Domboriban jól megfér egymás mel-
lett a horgászat, az üdülés és a sport.
Nemzetközi versenyek lebonyolítására
alkalmas evezôspálya is van. A holtág víz-
utánpótlásnak, megmentésének a mun-
kálatai most folynak. Fadd-Dombori
Megközelíthetô a 6-os úton, amirôl a a tanya gondnokánál (Tel.:74/447-936.) kompjárat
120-as kilométerkônél Dunaszent- lehetséges. Meg lehet szállni a Gerjeni
györgy, a 130-asnál Tolna irányába kell HE tanyáján a vízterület északi részén, a
letérni. Az Alföldrôl a dunaföldvári hí- dombori kempingben, az üdülôkben, az
don keresztül, Kalocsa környékérôl a ifjúsági táborokban is. (Érdeklôdni ez
paksi, a gerjeni vagy a fajszi komp igény- utóbbiakról a Tolna Megyei Gyermek és
bevételével lehet elérni. Ifjúsági Közalapítványnál lehet Szekszár-
Szálláslehetôség: a Tolnai HE tanyá- don, a Béla tér 6. sz. alatt. Tel.: 74/ 311-
ja közvetlen a vízparton, saját mólóval, 928, illetve a Gyermekek Házában, Tel.:
csónakbérlési lehetôséggel, itt lehet sáto- 74/315-022.) Napijegy váltható a hal-
rozni, napijegyet váltani. A horgászta- ôröknél, a tolnai, gerjeni, faddi egye-
nyán 3 db 3 ágyas, 1 db 2 ágyas és 1 db sületeknél, a horgásztanyákon és a Hor-
4 ágyas szoba van, hideg-meleg vízzel gászegyesületek Tolna Megyei Szövet-
történô zuhanyozási lehetôséggel. Szál- sége irodájában (Szekszárd, Rákóczi u.
lásrendelés az egyesület címén, valamint 46.).

D&K CENTER PANZIÓ

Szekszárdtól 19 km-re a
Duna holt ágának partján található.
Apartmanok,
2-3 ágyas, zuhanyzós szobák.
Étterem: 100 fô részére
Stég a Dunán, horgászat.
7133 Fadd, Volent öböl
Tel./fax: 74/447-458
Egész évben nyitva.

DUNA MENTE 29
 TOLNA számontartotta szülôföldjét és családját.
Irányítószám: 7130 Körzethívószám: 74 Így Isztambul bégje, a szultán veje, fel-
kutattatta, magához vette és tejben-vaj-
Az alföldies város a 6-os fôútról több ban fürösztötte keresztény hitét haláláig
bejárón is elérhetô, Faddtól 5 kilométer. ôrzô édesanyját. Isztambulban ma is áll
Valaha fontos kikötô volt, s bár a szabá- az a mecset, amely az egykori tolnai var-
lyozások után messze került a folyamtól, ga fiának fôúri hatalmát és gazdagságát
de a hajózás hagyománya és a hajósok hirdeti. A hódoltsági területen fekvô
tekintélye még évtizedekkel késôbb is Tolna a 16. század közepén a korabeli
meghatározó volt. A várost korábban so- református eklézsiák leggazdagabbjának
kan a római kori Alta Ripával azonosí- számított. Elsô prédikátorait már a nagy
tották, az újabb kutatások szerint más- reformátort, Sztárai Mihályt megelôzô-
hol kell keresni a római települést. en is ismerjük. Itt hirdette az új tanokat
Átkelôhely és fôként a beszedett vám a Duna melléke reformációjának törté-
révén a középkortól jelentôs település- netét elsôként papírra vetô Szigeti Imre, Római katolikus nagytemplom
ként tartják számon Tolnát, a vármegye-
szervezet kialakításakor is minden bi-
zonnyal fekvése miatt választotta ispáni
vár székhelyéül elsô királyunk. A megye
neve a mai napig ôrzi ennek emlékét,
noha székhelye már több mint kétszáz
éve Szekszárdon van.
A tolna név 1055-ben a tihanyi ala-
pítólevélben fordul elô elôször Thelena
alakban. A késôbbiekben is gyakran em-
legetik a források. A 15. századtól or-
szággyûléseket tartanak e helyen. A tö-
rök ellen Boszniába készülô Mátyás ki-
rály 1463-ban Tolnára hívta a rendeket.
Az utolsó tolnai országgyûlésen, 1526-
ban II. Lajos nevelôje, Bornemisza János
szülôhelyén szólította fel a vonakodó fô-
urakat a török elleni harcra.
A Duna menti falvakat végigdúló
török sereg elhurcolt foglyai között volt
a tolnai varga fia is, aki a török Portán
különösen nagy karriert futott be. A
muszlim hitre tért Pijale egyenesen
kapudán pasa, vagyis a török flotta fôpa-
rancsnoka lett 1554–68 között. A fôvá-
ros, Isztambul bégjeként a díván ülô pa-
sák – azaz a hatalmas birodalmat kor-
mányzó török fôemberek – között fog-
lalt helyet. Hûsége jutalmául, mint a
mesékben, Szelim szultán hozzáadta fe-
leségül szépséges leányát. Ha Pijale em-
lékezete már nem is ôrizhette, de szíve

DUNA MENTE 31

A tolnai holtág s az a Bereményi János, akinek özvegyét
a kajakosok az 1553-ban Tolnára hívott rektor, Sze -
paradicsoma gedi Kis István veszi feleségül.
A török uralom vége sajátos módon
a református egyház végpusztulását is je-
lentette Tolnán. Új, buzgó katolikus föl-
desuruk elôl a református magyarok Bo-
gyiszlóra, Ôcsénybe, Decsre és Gerjenbe
menekültek. Harangjuk ma Bogyiszlón
hallatja hangját, egyházi edényeik a bo-
gyiszlói gyülekezet szép egyházi gyûjte -
ményében találhatók. Sztárai nevét a vá-
ros gimnáziuma ôrzi, melynek 1995-ben
átadott szép épülettömbje a régi és új öt-
vözésének példája. Az 1870-es évektôl
malomipara, a századordulótól Tolna se-
lyemipara vált országos jelentôségûvé.
32 DUNA MENTE
A ma is mûködô gyár területén lévô
üzemi gyûjteménye ízelítôt nyújt a se-
lyemgyártás történetérôl. (Tolnatext
Kft. Bezerédj Pál tér 1. Tel.: 74/340-
211.)
A település központjában a Deák F.
utcán a Szentháromságnál balra fordu-
lunk, ott találjuk a város barokk stílusú
mûemlék templomát a Kossuth utcában.
A nagytemplom 220 éves oltárképét
1996-ban kezdték restaurálni, a mellék-
oltárképek hasonló korból valók. A pa-
dokat a Pécsi Székesegyházból szállítot-
ták a templomba. Külön kérésre Lendvai
István apátplébános bemutatja a Szent
Kereszt Ereklyét és a lenyûgözôen szép
fôpapi o r n á t u s o k a t .
(Miserend: hétköznap 8.00 óra,
szombaton 8.00, 19.00, vasárnap 9.00.
Eltérô idôpontban bejelentkezés: Plébá-
nia Hivatalban Kossuth u. 30. Tel.:
74/440-166.) Egyháztörténeti érték a
Deák F. utcán álló 1779-ben emelt
klasszicista kápolna is, keresztekkel, stá-
ciókkal.
A templommal szemben az iskola
vadszôlôvel befuttatott épülete látható,
mely megér egy kis sétát a Kossuth Lajos
utcán. Az egykori polgárság jó ízlésének
hirdetôi az eredetiben megôrzött lakó -
házak, közöttük Wosinsky Mór hajdani
otthona (Kossuth u. 25.) Nyílegyenesen
lejutunk a Duna-partra, a keskeny macs-
kaköves utcák, kis halászházak az egyko-
GALÉRIA
SÖRBÁR ÉS ÉTTEREM
Nyitva: egész évben 7.oo-23.oo.
Hétvégén: zene
Házias ételekkel, hideg italokkal és olcsó
árakkal várjuk kedves vendégeinket.
Bejelentés alapján családi és csoportos
zártkörû rendezvényeket is vállalunk.
7130 Tolna, Deák F. u. 91.
Telefon: 74/440-476, 440-576
ri vízi életrôl vallanak. Ha a Kossuth ut-
ca végén balra fordulunk 200 méter
után a Selyemgyár épületén akadt meg a
szemünk. Itt, a Bezerédj téren áll a gyö-
nyörû barokk Széchenyi-udvarház, ahol
a Duna szabályozás idején a legnagyobb
magyar megszállt. Ma emléktábla ôrzi a
nevét.
A lokálpatrióta Kis István magán -
gyûjteménye – 40 darab méretarányos
hajó makett és száz darab archív kép -
ôrzi az egykori dunai hajózás emlékét.
A kiállításnak otthona nincs, a gyûj-
tô szívesen mutat néhány darabot a be-
térônek Bajcsy-Zsilinszky utca 106. alat-
ti házában. Tel.: 74/440-564.
Értékes gyûjtemény található Marti -
nek József festômûvész hagyatékából a
Bezerédj u. 5. szám alatt (Selyemgyár
melleti utca). Az idôs korában elhunyt
alkotó özvegye él az épületben - csodála-
tos olajfestmények és a könnyû kézzel
festett akvarellek között. A Dunát, a tol-
nai holtágat, a halászokat és tolnai em-
bereket örökített meg a mester. Tolna
városára hagyta a lakóházát, amelyet a
késôbbiekben múzeumként szeretnének
mûködtetni. (Tel.: 74/440-613.)
Térjünk vissza a Kossuth Lajos utcá-
ba, hiszen ez visz tovább éles kanyar
után Bogyiszló felé.
Marinált keszeg, kárász
A megtisztított beirdalt halat
besózzuk, paprikás lisztben
megforgatjuk, majd kisütjük.
Amikor kihült, sok
fokhagymával, ecettel, kevés
sóval, cukorral készített lébe
tesszük és két napig állni
hagyjuk, utána fogyasztható.
(Puxler Gyula közlése, Tolna)
Kirántott süllô dióbélben

MÖZS
Irányítószám: 7131 Körzethívószám: 74
A közigazgatásilag Tolnához tartozó
és vele szinten teljesen összenôtt község
korai történetére alig van adat. Elôször
egy peres iratban említik 1412-ben.
A 18. században Trautsohn apát tele-
pítette újra. Elôször Nyitra és Trencsén
megyébôl szlovák, késôbb a Rajna vidéké-
rôl német telepesek érkeztek. Az élet újra-
indításának feltételeit 1722-ben szerzô-
désben rögzítették, de a mezôgazdaságból
élô falu a gyakran változó birtokosokkal
újra és újra megállapodni kényszerült. A
mözsi klasszicista templom csendesen hú-
zódik meg az úttól távolabb esô faluköz-
pontban, a Szent István utcában. (Mise-
rend: vasárnap és kötelezô ünnapnapokon
8.00 és 13.30-kor. Eltérô idôpontban a
templom megtekintését kérni lehet a Plé-
bánia Hivatalban. Mözs, Dózsa Gy. tér
16. Tel.: 74/440-058.)
A hagyományos, húsvéthétfôn tartott
Emaus” búcsú ma már kizárólag civil ün-
„E
nep, liturgiához nem kötôdô vásári
„ringlispiles” program. A Szent István ut-
cában él és dolgozik Határ József fafaragó.
Hozzávalók: 4 személyre 1
kiló tisztított süllô,
só ízlés szerinti mennyi-
ségben,
3 tojás,
15 dkg darált dióbél, zsír vagy
olaj.
Elkészítés: A megtisztított,
feldarabolt süllôt megsózzuk,
lisztben, tojásban, darált
dióbélben megforgatjuk,
utána kisütjük. (Süllô
hiányában más halat is
elkészíthetünk ily módon.
(Janotka Lajos közlése,
Bátaszék)

KÉKFESTô MÛHELY MÚZEUMA

Mûködés közben tekintheti meg

a 200 éves kékfestô mûhelyt.

7130 Tolna, Kossuth L. u. 21.

Tel.: 74/400-025

DUNA MENTE 33

Bogyiszlói kisbíró
Bogyiszlói asszonyok díszes
viselete
BOGYISZLÓ
Irányítószám: 7132 Körzethívószám: 74
A Tolnán keresztül elérhetô két és
félezres Bogyiszló csak 1854-ben, a Du-
na egyik kanyarjának átvágásával került
a Dunántúlra.
Korábban Pest–Pilis–Solt–Kiskun
vármegyéhez tartozott.
Határában az utóbbi években - az új
híd építését megelôzô földmunkák lelet-
mentései során - kerültek elô fontosabb
régészeti tárgyak.
A török kiûzése után azon kevés te-
lepülések közé tartozott, amelyek a har-
cokból megerôsödve kerültek ki. Töb-
bek között a Tolnáról menekülô refor-
mátusokat is befogadta. Gazdagságát
mindenekelôtt az óriási ártéri erdônek
köszönhette, amely tele volt gyümöl-
csökkel, szállásokkal, írtáskertekkel és
írtásrétekkel.
Kenyéradója és egyben legnagyobb
ellensége a századok folyamán a Duna
volt. Az 1800-as évek végén például egy-
más után háromszor öntötte el a terüle-
tet az ár. Az 1945-ös és ‘56-os jegesár
pusztításaira még ma is sokan emlékez-
nek, a házak oldalán láthatók nyomai.
A Bogyiszló öntéstalaján bôven ter-
mô csípôs paprika éppoly híres, mint a
falu színes viselete, vagy a népdalok,
amelyeket Lajtha László népzenekutató
itt gyûjtött. A késô barokk templom kö-
rüli parasztházak, a bogyiszlói hétköz-
napok gyakran visszaköszönnek a falu-
ban, a holtág mellett lakó Mözsi Szabó
István festményein. (Ady E. u. 10. Tel:
74/ 340-785.)
Feltétlenül keressék fel, ha van ide-
jük a híres orchideás erdôt, mely termé-
szetvédelmi terület. A községet a Duna
irányában hagyjuk el. Üzemi útra térünk
át, balkéz felôl csodálatos völgyliget mel-
lett haladunk el. A füzes, nádas, sásfoltos
növényegyüttesben néhány ritka, védett
orchideafajunk – szinte tömegesen te-
nyészik.
Leggyakoribb faj a vitézkosbor szô-
nyegszerûen elterjedt. A zömében lila vi-
rágú orchidea között megjelentek a fehér
és a rózsaszín változatok is.
Nagy tömegben tenyészik a mocsári
nôszôfû is. Elszórtan az ujjaskosbor, a
kardos madársisak, a fehér madársisak
példányai lelhetôk fel. A zöld virágú bé-
kakonty rejtôzködve él, országos oltalom
alatt. A nedves réteken az alacsony kí-
gyónyelv és a mocsári páfrány tenyészik.
Itt, a Duna mentén a hivatalos tiltás el-
lenére valóságos horgász- üdülôtelep ala-
kult ki.

CSEH GÁBOR festômûvész

A tolnai tájak hiteles megörökítôje.
Mûterem: 7100 Szekszárd
Kadarka u. 74/A.
Tel.: 74/315-340
Üzleti képviselôje: Cseh Viktor
Tel.: 06-30/747-058

34 DUNA MENTE
 Tolnai-Sárköz és a
Szekszárdi-dombvidék
A Szekszárdi-dombvidék az északi
(Budapest), a nyugati (Pécs) irányából
érkezônek legszebb arcát mutatja épp-
úgy, mint annak, aki déli irányból
(Mohács felôl) közelíti meg. A lankás,
szôlôültetvényekkel borított tájat keskeny
szurdikok szabdalják és a színes kavalkád-
ból vakítóan fehérre meszelt tanyák, taka-
ros porták vonják magukra az utazó fi-
gyelmét. Tanyáknak nevezik ezen a vidé-
ken, de elsôsorban borpincék, présházak
ezek és semmiféle rokonságot nem mutat-
nak az alföldi tanyákkal.
Lassítsunk és gyönyörködjünk a me-
diterrán arcát mutató tájban! Legtöbben a
6-os fôúton közelednek ehhez a földrajzi
szempontból is izgalmas területhez. Buda-
pest felôl, ha átlépjük a Sió-hidat, a Szek-
szárdot bevezetô hegyvonulat fogad mél-
tóságteljesen és csak közelebb érve ismer-
hetünk rá a pleisztocén kori löszképzôd-
ményekre, azok lepusztulásából kialakult
lenyûgözô formájú alakzatokra. Magyar-
Szüret ország egyik legvastagabb lösztakarója fedi
itt a tájat, 20–40 méter vastagságban és az
emberi kéz alkotta kultúrák hatása ellené-
re is rendkívüli gazdagságával ragadja meg
az ideérkezôt.
A Szekszárdi-dombvidék nemcsak
földrajzi, hanem tájképi és turisztikai
szempontból is nagyon érdekes terület.
Szinte szigetszerûen – jól elhatárolható ez
a kistáj: északon a Tolnai-Hegyháttól
nyugaton pedig a Völgységtôl a Völgysé-
gi- és Rák-patakok széles völgye választja
el. Itt halad a 6-os fôközlekedési út Szek-
szárdtól kiindulva, amit feltehetôen sokan
ismernek. Keleti széle az asztalsima tolnai
36 TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK
Sárköz, ami az 56-os fôút nyomvonalát je-
lenti Szekszárd–Bátaszék között. Délen
pedig a Lajvér-patak völgye határolja
(ebben fut a Bátaszék–Dombóvár vasút-
vonal). A táj legmagasabb pontja a 285
méter magas Óriás-hegy, Szekszárd hatá-
rában, kedvelt kiránduló célpont. Épp-
úgy, mint a megyeszékhely Szekszárdhoz
közeli Sötétvölgyi-erdô, mely védettséget
élvez és a kedvelt horgásztóval hétvégeken
ezreket vonz. Sötétvölgyi-tó.
A Tolna megyei fôvárostól Szekszárd-
tól tíz kilométerre van Bonyhád irányá-
ban, közvetlenül a 6-os út mellett terül el
a Sötétvölgyi-tó, az erdô lábánál. Ponty,
amur, süllô, kárász, keszegfélék és harcsa
van a vízben. Napijegyet nem adnak ki,
ezért csak egy sétát javasolunk a jó leveg-
ôn, a szép környezetben.
Uralkodó növénytársulás a gyertyános
tölgyes. A hûvösebb és nedvesebb völ-
gyekben bükkösöket találunk, de elôfor-
dul a cseres és molyhos tölgy is. A lefo-
lyástalan területeken égeresek alakultak
ki, a flóra ritka védett növényekben is gaz-
dag. Tömegesen terem a szúrós csodabo-
gyó az idôsebb állományú erdôkben. Né-
hány helyen található lónyelvû csodabo-
gyó is. A kevésbé erdôsült domboldala-
kon, löszös réteken a tavaszi hérics és a le-
ánykökörcsin mellett megtalálhatjuk a
nagyezerjófüvet, a tarka és a pázsitos nô-
szirmot és az erdei szellôrózsát is. Leggya-
koribb az aprótermetû fehér madársisak és
nyúlánk bíboros kosbor.
A Sötétvölgyi Természetvédelmi Te-
rület kaszáló rétjein szeptemberben az ôszi
kikerics lila virágai búcsúztatják a nyár
melegét. A gombagyûjtôknek is kedvez a
dombvidék, az esô utáni napsütések több
tucat ehetô és mérgezô gombának terem-
tenek kitûnô élôhelyet.
A dombvidék állatvilágát a fajgazda-
ság jellemzi. A horgásztavak és víztározók
kiváló lelôhelyei a halaknak és jó petézô-
helyet biztosítanak az itt élô hét békafaj-
nak. A hüllôfauna aránylag szegényes, há-
rom gyík- és két kígyófajt tartanak szá-
mon. A környéken fészkelô madarak szá-
ma eléri a nyolcvanat és legalább ennyi a
vonuláskor elôforduló idegen fajok száma.
A dombvidék legnagyobb madártani érté-
két a törpe- és a békászósasok jelentik.
Van néhány pár fészkelô fekete gólya
is. Gyakori a nyest, a nyuszt és a rejtett
életet élô borz. A táj legnagyobb ragado-
zója a róka. A nagyvadak közül a gímszar-
vas, az ôz és a vaddisznó található meg,
elôbbiek gyakran az országutak közelébe
merészkednek. A közlekedôknek nem árt
vigyázni!
A természeti szépségek mellett felfe-
dezésre érdemes az itt élô emberek kultú-
rája, múltja mely nagymértékben hozzáse-
gíti az utazót ahhoz, hogy jobban megért-
se, lássa, ne csak nézze a Tolnai-Sárköz és
a Szekszárdi-dombság nyújtotta neveze-
tességeket.
Szölõsgazda
TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK 37
 TOLNA MEGYE BORÁSZATA
Az ember néha azon lepôdik meg
leginkább, hogy öt emberöltô óta mi-
lyen keveset változott a világ. Fényes
Elek , hazánk elsô tudós statisztikusa
1836-ban szinte csupa olyan tényt kö-
zöl, amely a szôlészet és borászat terén
ma is megállja helyét:
„Szôllôhegyeiben, mellyek 50 esz-
tendôvel ezelôtt 44.455 holdat borítot-
tak el, fô kincse vagyon Tolnának, mert
az ezeken termett fejér, fôképpen pedig
vörös borok honunknak legnemesebb
borai, melly setét vörös színére, kelle-
metes ízére, zamatjára és állandóságára a
budaival vetélkedik, ha azt fellyül nem
múlja?
Pedig ezen bor nem csak a szekszár-
di, különben roppant kiterjedésû szôllô-
hegyen szûretik, hanem a decsi, várdom-
bi, báttaszéki, báttai promontoriumok
szinte hasonló jó borral szolgálnak, s a
kereskedésbe mindnyájan szekszárdi név
alatt jönnek. Nevezetes fejér vagy vörös
borok még a csibráki, kurdi, simontor-
nyai, döbröközi, kölesdi, borjádi, csóka-
fôi, paksi, mucsi, magyarvejki, kismá-
nyoki, kistormási, hidegkúti, györkönyi,
dunaszentgyörgyi, földvári stb. Egy szó-
val a szôllômívelés itt nagy virágjában
van, s nem csak többezer família fôket
táplál, hanem meg is gazdagít ... Jelenleg
ott is bor terem, hol hajdan kalászok sár-
gultak.”
Ha a felsorolt helységneveket tekint-
jük, látjuk, minden egykori járásra jut
néhány. A legrégibb szôlôhegyek a ró-
mai kortól, de a többiek is legalább az
Árpád-kortól megvannak – a borked-
velôk örömére.
A szekszárdi történelmi borvidéket
ennek alapján az elsô bortörvény l893-
ban egész Tolna megye területében hatá-
rozta meg s ez fél évszázadig így is ma-
radt. Ma a megyeszékhelytôl Bátáig
szinte összefüggôen díszlô, szôlôkoszo-
38 TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK
rúzta dombok érdemlik ki ezt a nevet,
de számos terület emellett az úgyneve-
zett jó bortermô hely. Mindez a modern
kezelési kultúrával és a hagyományok
tiszteletével párosulva élményt ígér a lá-
togatóknak, megannyi sajátos ízt és ben-
sôséges hangulatot tartogat.
A legrégibb szekszárdi történelmi
borvidéken, a megyeszékhely központ-
jában 1845-ben találták azt a 110 má-
zsás márványszarkofágot, amelynek
egyik oldallapját a kettôs kehelybôl ága-
zó termô szôlôtô díszíti s ezzel az örök
megújhodást jelképezi. A kôkoporsóban
lelt áldozati üvegkehely egyrészt techni-
kai különlegesség, mert a XIX. század
végéig nem tudtak hasonlót elôállítani,
másrészt a helyi római kori borkultúra és
az ókeresztény áldozatok emléktárgya.
Ógörög felirata: „Áldozz a pásztornak,
igyál, s élni fogsz!”
Az Árpád-korban szép számmal ala-
pított apátságok mindegyikében megta-
láljuk a jól mûvelt szôlôket, amelyeknek
felvirágoztatásán sokat fáradoztak a szô-
lômûveléshez is értô bencés és cisztercita
szerzetesek. Az utóbbiak, akiknek az or-
szágban elsô rendházuk Bátaszéken volt,
egyenesen a pápától kaptak figyelmezte-
tést, hogy ne hanyagolják el a lelkek
ápolását, tartsanak mértéket a borkeres -
kedésben, mert megvonja tôlük ezt a jo-
gukat. A XV. század végén e tájon élt hí-
res egyházi író, Temesvári Pelbárt példá-
zataiban többször említi a helybeli boro-
kat és boros barátokat. Bonfini a része-
ges földvári apátról ír, aki ködös fôvel
ûzni szokta jobbágyait. A krónikák az
1061-ben alapított szekszárdi monostor
elsô apátját, Vilmost is közismert borisz-
szaként említik.
A török hódoltság idején a rácok
hozták magukkal a sokáig meghatározó
jelentôségû kadarka szôlôfajtát, amely-
nek vörösbora messzeföldön kedvelt lett.
 Nem véletlenül, hiszen a korabeli
utazók tapasztalati úton tudták azt, amit
a modern vizsgálatok bizonyítottak: a
vörösborban található csersav jótéko-
nyan gyéríti a kólibacilusokat, amelyek
ártalmasak lehetnek, ha elszaporodnak a
szervezetben. (Persze a borkedvelôk alig-
ha ilyen ürüggyel itták, isszák a vörös-
bort víz helyett ...)
A törökkor kereskedôi, követei
többnyire Tolnán, a vidék borkereske-
delmi központjában töltik meg palackja-
ikat vagy hordóikat, s a bor jól bírja a
szállítást is. A Dunán elhajózva többen
emlegetik, hogy a szépen mûvelt dom-
bok hazánk legszebb táját mutatják, de
az l663-ban erre járt Evlia Cselebi is úgy
látja, Szekszárdon és környékén „mind
rózsaligetes szôlôk díszlenek”. Több
adatunk van arra is, hogy a muzulmán
alattvalók nemcsak birtokolták itt a
szôlôt, hanem bizony borát is itták.
A XVIII. században a megyébe tele-
pült németek továbbfejlesztették a helyi
borkultúrát, s ezt már a kortársak is mél-
tányolták. Jó példa erre, hogy az 1700-as
évek végén Szekszárdon huzamos ideig
bor- (vagy ahogy itt nevezik: hegy-) bíró
az a Vesztergombi, akinek leszármazott-
ja 1993-ban az ország legjobb borásza cí-
met nyerte el.
A törökök, majd a franciák ellen ví-
vott harcok során a hadvezérek legszíve-
sebben állandósága miatt vették az itteni
bort, de nagy jelentôsége volt a szôlô-
területek megszerzésének is.
Talán meglepô, de az ország herceg-
prímását, gróf Batthyány Józsefet is ott
találjuk a szekszárdi bortermelô jobbá-
gyok listáján, ráadásul ugyanúgy adó-
zott, mint a többiek. Mindezt csak azért,
hogy eredeti szekszárdi vörösbora lehes-
sen. (Persze rá is illett a késôbbi mondás:
a szôlô a parasztnak, a bor az úrnak va-
ló, hiszen területét helybeli vincellérrel
mûveltette.)
A szekszárdi vörös óbor ekkoriban
vált fogalommá: Franz Schubert 1818-
ban ennek hatására írta a kedvesen hul-
lámzó Pisztráng-ötöst. Liszt Ferenc elsô
látogatásakor (1846) szintén dicsérte,
késôbb pedig szekszárdi nektárnak ne-
vezte s Európa-szerte kínálta vele baráta-
it. Még a gyengélkedô IX. Pius pápának
is juttatott belôle. A csalhatatlanság dog-
máját megalkotó egyházfô azt nyilatkoz-
ta a nedûrôl: „Ép kedélyemet, egészsége-
met egyedül ez tartja fönn”. Liebig, a hí-
res német kémikus beható vegyelemzés
után az általa ismert legjobb bornak
mondta. Indiától Amerikáig ismerték és
szerették bikavérünket.
Bikavér? Hát az nem egri származék?
Az általánosan elterjedt tévhittel ellen-
tétben annyira nem, hogy mind e szó
megalkotója, mind az ihletô, mind pe-
dig a mû címe szekszárdi. Garay János
1846-ban, amikor barátjához érkezett

B Á T A A P Á T I Két jóbarát, az italszakma nemzetközileg elismert nagyjai, Marchese Piero Antinori

E S T A T E W I N E és Zwack Péter elhatározásaként született meg az Európai Bortermelôk Kft. A
borágazatban elsôként alakult vegyes vállalat fô célkitûzése kiváló minôségû mag-
yar bor elôállítása volt Magyarországon, mivel mind a hazai, mind a külhoni pia-
con bizonyítja a magyar borok régi hírnevének valóságát. A vállalat mintegy 100 ha
termô szôlôültetvénnyel rendelkezik, melynek termésébôl évente 5000 hl minôsé-
gi bort készít. Az erjesztés és a borkezelés egy világszínvonalú technológiával fel-
szerelt felszíni borházban történik, a vörösborok érlelése pedig a közel 250 éves
egykori Apponyi-pincében zajlik. Az összes tárolókapacitás meghaladja a 6000 hl-t, a meglévô barrique hordó állomány
pedig a közeljövôben jelentôsen bôvül. A Kft. évente 350.000 palack bort állít elô amelyet 30%-ban a hazai piacra forgalmaz
a Zwack Kereskedelmi Kft. által 70%-ban pedig exportál a világ 15 országába.

TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK 39

 szüretre, neki kedveskedvén írta Szeg-
szárdi bordal címû költeményét, amely-
ben így szól: „Ide hát, te bazsarózsa!
/Poharunkba, bikavér!”. Azt is megjegy-
zi: „Ha szekszárdi borral élne / Minden
ember, mint te s én, /Nem rágódnék
annyi hernyó / Nemzetünk szent törzsö-
kén!” Emellett azonban ma is igaz: „Bé-
la király idejében/ még magyar volt a
magyar, / Most ezerfelé szakadva, / Tud-
ja isten mit akar! / Még a bort sem issza
most úgy, / Mint az ôsök idején, / Sört
iszik vagy kávélével / Töltözik most ifju,
vén.”
Mindez azonban nem zavarta szek-
szárdiakat abban, hogy l856-ban meg-
alapítsák hazánk elsô borkereskedô rész -
vénytársaságát, amelynek árszabályában
két év múlva 11 szekszárdi vörösbor
mellett három bátaapáti, két csibráki,
egy-egy decsi, ôcsényi és alsónánai is sze-
repelt. A fehér borok kínálatán pedig
szintén ezek a községek osztoznak. A fel-
lendülést jól jellemzi az l883-ból szár-
mazó adat: négy dunántúli megyét véve
itt találhatók Tolnában a legmagasabb
jövedelmû szôlôföldek.
A megyében az 1885-ben megjelenô
s az 1890-es években hatalmas jégveré-
sekkel együtt pusztító filoxéra (szôlô-
gyökértetû) tízezreket fenyegetett lét-
alapjukban. Az elôdöket dicséri, hogy –
országosan elsôként és példamutatóan –
itt sikerült megyei összefogással meg-
szervezni a védekezést, a rekonstrukciót,
de ekkor lendül föl a paksi homoki szô-
lôk telepítése is. Dr. Roboz Zoltán, aki a
munkát elindította és elméletileg meg-
alapozta, és Nits István, aki évenként ez-
reknek tartott szôlôoltási tanfolyamot,
egészségét és fél életét áldozta ennek az
ügynek. Az eredményeket jól mutatja,
hogy az országban egyedül Szekszárdon
létesítettek külön két aranykorona-osz-
tályt a helyi szôlôknek, mert oly magas
volt a jövedelmük. Itt készült 1908-ban,
hazánkban elsôként mozgófilm a szôlô-
termesztésrôl és a szüretrôl. A világkiál-
lításokon a bátaapáti és szekszárdi boro-
kat díjazták.
A világháborúkat és válságokat átvé-
szelt Tolna megyei szôlôk, ha nehezen
is, de kibírták az ötvenes évek káros po-
litikáját is. Legföljebb az 1954-ben
Szekszárdon átutazó Nagy Imre nem tu-
dott a nagyvendéglôben jó bort inni. Az
1960-as évektôl megindult nagyüzemi
szôlôrekonstrukcióval a hagyományos és
újmódi kisgazdaságok is felveszik ver-
senyt, amit jól mutatnak a helyi és orszá-
gos borbírálatok. A legtöbb magángazda
piacképes borát palackozza is, ugyanak-
kor megmaradt a régi pincék hangulata.
Szekszárdon több mint négyezer vár ba-
rátokat, látogatókat. A történelmi borvi-
déken kívül például a györkönyi pince -
falu, a sióagárdi Leányvár s szinte min-
den község és város határában a sok ki-

A DANUBIANA Borkereskedô és Termelô Bt. 1990-ben alakult.

Az évek során tevékenysége folyamatosan közeledett a termelés irányába. A kezdetben csak kész borokat exportáló cég
elôször a MÓRI ÁG és a Komáromi ÁG-ban bérmunkában végeztetett szôlôfeldolgozást és - az így már minôségben jobb
borokat exportálta. 1994-ben már 68.000 hl-t. A továbblépéshez azonban saját üzemet kívánt létesíteni, mely 1995. február-
jában a Mátrafood Kft. Gyöngyös pincéjének a megvásárlásával megvalósult. Az 1995. évi szüretre a Bt. a pincét olyan szin-
tre újította fel, hogy a mai nyugati export piacokon elvárt minôségben 85.000 q szôlôt biztonsággal, irányított erjesztéssel
fel tudott dolgozni. A szôlôt egyrészt az idôközben megvásárolt, saját 276 ha ültetvényrôl, valamint felvásárlásból biztosí-
totta a Bt. A DANUBIANA BT. az 1996. évtôl üzemelô palackozási kapacitását 4.000 palack/óra teljesítményrôl 10.000
palack/órára kívánja növelni, hogy a borokat palackozva tudja szállítani a már meglévô és fokozatosan bôvülô export pia-
cokra (pl.: Németország, Nagy-Britannia, Finnország, Norvégia, Hollandia, Dánia, USA, Kanada) Az 1996. évi szüretre a Bt.
tovább növeli tároló és feldolgozó kapacitását, hogy a minôséget megtartva 120.000 q szôlôt tudjon feldolgozni.
A DANUBIANA BT. nemzetközi piacon bevezetett márkaneve a DUNAVÁR CONNOISSEUR COLLECTION,
amelyben a következô kiváló minôségû borokat szállítja a fogyasztók részére:
Chardonnay — Pinot Blanc — Pinot Gris — Muscat — Merlot — Cabernet Sauvignon — Kékfrankos Rosé.
 sebb-nagyobb présház, a helyi szójárás
szerint: tanya rejti a legjobb borokat.
A szôlô- és borkultúra hagyomá-
nyainak megôrzését tûzte zászlajára az
1988-ban alakult Alisca Borrend. Ez az
egyesület a nemzetközi borrendek nagy
családjába tartozik, testvérszervezetei Ja-
pántól Franciaországon át az Egyesült
Államokig jelennek meg díszes palástban
nevezetes alkalmakkor, felvonulásokon,
népünnepélyeken.
A szekszárdi borrendnek, akárcsak a
többinek, sajátos ceremóniája, kedves,
humoros, de tartalmas szokásrendje
vonzza a barátokat. Évente mindössze
SZEKSZÁRD
Irányítószám: 7100 Körzetszám: 74
Ha észak felôl a 6-os fôközlekedési
úton érkezünk Szekszárdra a Sió-hídon
kell áthajtanunk. A csatornát Beszédes Jó-
zsef (1787–1852), a reformkor neves víz-
épitô mérnöke tervezte, a Balatont a Du-
nával köti össze. Az 56-os útra térve érjük
el a város határát, mindkét oldalon ben-
zinkút. A jobboldali töltôállomás után
feltûnô rózsaszín épület, báró Augusz An-
tal (nevével még találkozni fogunk) egy-
kori présháza ma magántulajdonban van.
A határjelzô tábláig szôlôterületek sze-
gélyezik utunk. Szekszárd városhatárát át-
lépve már a Rákóczi utcában járunk.
Jobbra a Szekszárdi Mezôgazdasági Rt.
épülettömbje (Rákóczi u. 132.) A szek-
szárdi történelmi borvidék meghatározó
nagyüzeme itt mûködteti a híres Liszt-
pincészetét. Évente 4000 tonna szôlôt
dolgoznak fel, a feldolgozó, erjesztô,
érlelô, palackozó kapacitása 30.000 hek-
toliter évente. Különlegessége a 110 hek-
tár bioszôlô ültetvény, ahonnan szigorú
technológiával készült SKAL minôsítésû
borok kerülnek ki.
A Parászta-patak hídját elhagyva már
az Újvárosban járunk, lakosai az 1794. évi
42 TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK
néhány rendes tagot avatnak: a legkivá-
lóbb helybéli borosgazdákat tisztelik
meg ezzel, valamint egy-két országos,
vagy nemzetközi hírû írót, mûvészt, po-
litikust. Aki barátait szeretné tiszteletbe-
li taggá avatni, arra is lehetôség nyílik,
ha elôre bejelenti a Vármegyeháza Boro-
zóban (Szekszárd, Béla tér 1.), a borrend
székhelyén. Az avatási ceremónián fel-
hangzik a híres Háry Jánoshoz kötôdô
legenda is, az új tag pedig – a próbák le-
tétele után – díszes oklevelet, bronz pla-
kettet, s életre szóló élményt vihet magá-
val. No és két üveg saját névre palacko-
zott bor is jár a „felavatottnak”.
nagy tûzvészt követôen telepedtek le. (Au-
gusztus 7-én másfél óra alatt több, mint
600 ház lett hamuvá.). Az utca képét lát-
va a parasztpolgári építkezés, a mezôvárosi
múlt köszön vissza. Stílusos foghíjbeépíté-
sekkel ôrzik ezt a szekszárdiak. Az út bal-
oldalán a Pázmány tér ékelôdik a házsor-
ok közé, az újvárosi templommal, mely
Hrabovszky Anna alapítványából 1868-ra
készült el. A templom felavatására írta
Liszt Ferenc a Szekszárdi misét, de azt
csak jóval késôbb mutatták be itt, s ma Jé-
nai miseként ismert.
(A templom megtekinthetô bejelen-
téssel. Cím: 7100 Szekszárd, Pázmány tér
6., vagy telefonon a sióagárdi plébánia hi-
vatalban. Tel: 74/437-039. Miserend:
kedd, szerda, péntek 17.30, vasárnap
7.30, 10.00, minden második vasárnap
18-kor német nyelvû mise.)
A városközponthoz közelítve a Rákó-
czi F. u. 2. szám alatti saroképület (jobb-
ra) árul el valamit a múlt századi Szek-
szárdról. Ez az Adler-fféle ház Szekszárd
elsô kétemeletes polgárháza volt. Adler N.
János helyi kereskedô emeltette, ma a Sár-
szeg ÁFÉSZ központja található benne.
Vele szemközt az Illyés Gyula Peda-
gógiai Fôiskola épülettömbjét (Rákóczi u.
1.) látjuk. Jobbról a Szent László utca tor-

kollik a hömpölygô forgalommal birkózó
fôutcába. Folytatása a zsebkendônyi zöld
területtel kezdôdô Tinódi utca, alatta
rejtôzik a Séd-patak, ma már csak a Zrínyi
utcánál érkezik a felszínre. A Tinódi utca
torkolatától már nem a Rákóczi, hanem a
Széchenyi utcában haladunk. Itt az egyko-
ri polgári leányiskola gyönyörûen felújí-
tott saroképületén (Széchenyi u. 2.) akad
meg a tekintetünk. Az épülettömbben az
Ady Endre Szakközépiskola és Szakmun-
kásképzô Intézet mûködik.
A következô háztömbben találjuk a
híres szekszárdi mester, Nepp Dénes bôr-
és szíjgyártó mûhelyét (Széchenyi u. 16.),
világbajnok fogathajtók lószerszámai ke-
rültek ki a keze alól. Jobbról a Skála áru-
ház mai épülete, majd a nagyposta 1910-
ben emelt, szecessziós építészeti és a mo-
dern jegyeket ötvözô tömbje mellett hala-
dunk el. Jármûvel már a jobbszélsô sávba
sorolunk, hiszen néhány méter után Szek-
Szekszárdi panoráma
szárd szívében, a Garay téren találjuk ma-
gunkat. Szánjunk még másfél kilométert
arra, hogy a város legmagasabb pontjához,
a kilátóhoz felkapaszkodjunk!
A téren felfelé a Béla térre jutunk, in-
nen nyílik bal kéz felôl a Munkácsy utca,
amelyik a Kálváriára vezet. Kiss István
szobrászmûvész már a városközpontból is
felfedezhetô Kilátó címû alkotása fogadja
az utazót. Az elénk táruló látvány nem-
csak a rendívül szép fekvésû, 38000 lako-
sú kisvárost, hanem a távolabbi nevezetes-
séget is mutatja. Nézelôdjünk egy kicsit!
Északra tekintve a látóhatáron maga-
sodik a paksi atomerômû négy hatalmas
blokkja. Északkelet felôl a tolnamözsi
templom figyel bennünket, a keleti hori-
zonton Gemenc Európa hírû erdeje hívo-
gat pihenésre. A délkeleti látóhatár szélén
a bajai gabonatároló áll oszlop-szerûen,
elôtte pedig a sárközi községek, Decs,
Ôcsény, Sárpilis, Alsónyék.
TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK 43
 Ha ezredéveket tudna befogni tekin-
tetünk, északkeletre a Palánki-sziget ôs-
emberét láthatnánk az ôskôkor idejébôl, s
a lengyeli kultúra emberét a város régi
központjában. A kettô között fekszik a
Bogyiszlói úti, közel nyolszáz síros avar
temetô, hajdani kerámiakészítôk feltárt
nyughelye. Déli, délkeleti irányban, kel-
ták, római kori katonák és polgárok szá-
mos emléke. Hiteles feljegyzések tanús-
kodnak arról, hogy a ma Kálváriának ne-
vezett Bartina-dombon magasodott egy
római ôrtorony. A domb oldalában pedig
a múlt század végén sorban kerültek elô a
római, török kori sírok. A század elején
még egy a Napistennek állított oltárkövet
is találtak. Ennek lelôhelye, a Kisbödô s
mögötte a Fölsôváros a honfoglalás óta
ôrzi, védi a legragaszkodóbb helybélieket,
akik még ma is többnyire református
szôlôbirtokosok.
A mezôváros egykori nyugati bejáró-
jában áll a Remete kápolna. (A Garay
tér–Béla tér vonalán nyugati irányban a
Bartina utcában folytatva utunkat szinte
észrevétlenül érünk a Remete utcába,
amely a Kápolna térre vezet.) Az 1758-
ban épült kápolna híres Kisasszony-napi
búcsújáró hely. Érdekesség, hogy 1865-
ben még Liszt Ferenc is felkereste a neve-
zetes napon. A kecses barokk kápolna – a
helyi hagyomány szerint – a mohácsi vész
után itt letelepedett, s Mária kultuszát
ápoló remete emlékét ôrzi. Itt tartják min-
den évben szeptember 8-án, vagy az azt
követô vasárnapon a híres Mária-napi bú-
csút. (A kápolna megtekinthetô a belváro-
si plébániahivatalban való bejelentkezéssel
Tel.: 74/311-464.)
Ahogy azonban tekintetünk körbeha-
ladt, ugyanazt láthatjuk ma, amit Gyürk
Antal 1867-ben: „A szegzárdi hegyek, mi-
után a szôlôkben igen számosak a borhá-
zak, messzirôl ritkábban épült várost,
mintsem szôlôhegyet mutatnak.” Ma
egyútttal azt is jelzik, hogy évszázadokon
át megmaradtak a családi gazdaságok.
44 TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK
Hozzájuk formálódtak a munkások, értel-
miségiek, hivatalnokok szokásai: aki csak
teheti, elôbb-utóbb szôlôt vesz, s büszkén
issza, versenyezteti, kínálja saját borát.
Éppúgy igaz volt ez Babits Mihály orvos
dédapjára, mint a ma itt élôk többségére.
A három tájegység, az Alföld Dunán
túl nyúló síkja, a Mezôföld legdélibb
nyúlványa és a Szekszárdi-dombság talál-
kozásánál emelkedô kilátóból a Munkácsy
utcán indulunk el lefelé. A balfelôl látha-
tó villasort 1905-ben kezdték el építeni,
15/a. számú házában lakott dr. Lepold
Lajos, akinek 1912-ben megjelent „A
presztízs” címû könyve néhány év alatt az
angol, amerikai, francia és német szocio-
lógiai irodalmat is meghódította. Szerzôje
Ady, Jászi Oszkár és Babits Mihály barát-
ságával büszkélkedhetett.
Szekszárd történelmi közponjában, a
Béla téren a XVIII–XIX. század ad egy-
másnak rendevút. A ma is létezô legko-
rábbi épület a régi apáti székház, (Béla tér
9., a Városháza mellett) amelyet az 1700-
as évek közepén kezdett építtetni Trauth-
sohn József szekszárdi apát, késôbbi bécsi
érsek, aki a császárvárosban ma is páratlan
szépségû barokk palotát emeltetett.
Ugyancsak az ô apátsága alatt létesült a
Szent-háromság szoborcsoportja, amely
1753-as felállítása óta emlélekezteti a
szekszárdiakat a pestisjárványtól megóvó
gondoskodásra. (Érdekessége, hogy erede-
tileg nem ezen a helyen állott, hanem
északabbra, de amikor 1828-ban a várme-
gyeház építésébe fogtak, szétbontották, s
mai helyén állították fel. Alapozási hiá-
nyosságai miatt enyhén északra dôl.)
A tér jellegét meghatározza a középen
álló, 1802–1805 között épült copf stílusú
templom.
Thallher udvari építész tervezte, Kö-
zép-Európa legnagyobb egyhajós katoli-
kus temploma, amelynek belsô terében
Stephan Durlach oltárképe a feltámadást,
Joseph Schmidt bécsi akadémikus festô
képei pedig az egykor a Szent Megváltó-
nak ajánlott templomban Jézusnak állít Építésekor itt volt az elsô sztrájk,
emléket születésétôl feltámadásáig. 1896-ban pedig – miközben a vásártéren
A díszes mozaik ablakok Wosinsky még a millenniumi díszlakoma zajlott -
Mór szekszárdi plébános gyûjtése nyomán kigyulladt, s a földszintes tüzekre beren-
készültek 1905-ben, a felszentelés cente- dezett helybeli önkéntes tûzoltók igyeke-
náriumán. Húsz évvel késôbb galambokat zete dacára leégett. Ennek ellenére azzal
füstölô gyerekek végeztek akaratlan átala- dicskedhetett a fegyintézet, hogy Szek-
kítást: a torony leégett, s 1926-ban mai szárdon elôször itt volt központi fûtés és
formájára építette át Diczenty László
szekszárdi építész. (A templom megte-
kinthetô a szemközt lévô plébánián való
bejelentéssel, Szekszárd, Béla tér 9. Tel:
74/311-464. Miserend: hétköznap: 7.00,
18.00 – nyári idôszámításkor 18.30 –,
ünnepnapon és hétvégén: 18.00 – nyári
idôszámításkor 18.30).
Diczenty László már a városháza át-
építésekor bizonyította rátermettségét. Az
eredetileg 1846. október 18-án – Liszt itt
jártakor – átadott, klasszicista stílusú épü-
let nagy tanácsterme 1905-ben, Szekszárd
rendezett tanácsú várossá nyilvánítása
után annyira megrepedt, hogy a tanácsko-
zó városatyák a réseken a térre láthattak.
Ezért 1908-ban mai formájára alakították
át, persze még a jobb szárnyához ragasz-
tott szörnyûség nélkül.
A városházát polgármesterként leg-
hosszabb ideig Vendel István irányította,
aki 1920–1944-ig viselte a tisztet. Mûkö-
dése alatt a megyeszékhely nagyban váro-
siasodott, tereit, utcáit, parkjait és sok
gondot okozó patakját rendezték. Vendel
írta az elsô monográfiát is az idôközben
megyei várossá nyilvánított településrôl
1940-ben.
A városházával átellenben 150 évig is-
kola állott, most tekintetünk az 1892-ben hideg-meleg vizes rendszer. (Itt akasztot-
épült igazságügyi palotáig kalandozhat. tak utoljára nôi elítéltet honunkban.) Közép-Európa
Ma is e célt szolgálja, az ügyészséget és a Sétánk során akaratlanul is körbejár- legnagyobb egyhajós
bíróságot rejti az épület. Esztergomból juk a térnek nevet adó I. Béla szobrát, katolikus temploma
uszályon hozták ide 80000 ezer tégláját, a Lessenyey Márta alkotását, amely a kor-
helyi ipar nagyobb dicsôségére. Egykor az társak leírása szerint legendásan daliás ki-
igazságügyi személyzetnek is otthont rályt a Képes Krónika nyomán ábrázolja.
adott a palota 1895-tôl szomszédja lett a Az 1060–1063 között uralkodó férfiú po-
börtön, amelynek több nevezetessége is gányként született és élt számûzöttként a
van. lengyel udvarban, ahol – akárcsak a nép-

TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK 45

 mesék hôse – nevezetes párviadal nyomán
elnyerte a királyság egy részét s Adelhaid
királylány kezét. Alighanem ekkor keresz-
telkedhetett meg s váltotta fel pogány Bö-
lénybika nevét Bélára. Saját jelképeként
azonban megôrizte ezt is: ott találjuk az
általa 1061-ben alapított szekszárdi apát-
ság egyik oszlopfôjén. A kereszténységet
megszilárdító, a lázadást leverô király
olyan monostort emeltetett ide, amely az
utazónak már 30-40 kilométerrôl világos-
sá tette, ki az úr a vidéken. Az apátság
alapfalai különbözô nézôpontból tekintve
azt is mutatják, hogy egyszerre kívántak
megfelelni a nyugati s a bizánci templom-
I. Béla király lépítési elveknek.
szobra, háttérben a megyei Ma a teret keletrôl a Pollack Mihály
börtön tervezte mûemlék épület, a régi várme-
gyeháza (Béla tér 1.) zárja le. Az 1967-ben
feltárt apátsági falak a vármegyeháza belsô
udvarán emlékeztetnek az egykor 44 falut
és mezôvárost birtokló apátság fénykor-
ára, amikor az egyházi birtokosok sorában
az elsô öt között volt gazdasági-katonai
erôben. (Ingyenesen megtekinthetô.)
Az apátság temploma mellé bencés
rendház, köré vár épült az idôk folyamán.
Ezt a törökök akadálytalanul foglalták el.
1541-ben a szandzsákszékhellyé lett Szek-
szárd, dölyfös bégje, Dur Ali 1561-ben
A régi Vármegyeháza innét nézhette végig, hogy Horvát Márk
udvara Szigetvárról idelovagolt vitézei miként
dúlják, rabolják, égetik föl a mezôvárost,
hogy adnak kézzelfogható leckét a kettôs
adóztatásból.
A mai várfal a XVIII. században Mé-
rey Mihály apát idején létesült, az egykori
rendház – Pollack Mihály mesteri, klasszi-
cista tervei alapján – észrevétlenül simul a
vármegyeháza monumentális, de mégis
emberléptékû tömbjébe. Épültekor való-
ban illettek rá Garay szavai: mint paraszt-
lánykák között a pünkösdi királyné. Ha el
is készült 1833-ra, mégsem tudták felavat-
ni, mert Tihanyi Tamás adminisztrátort a
megye nemesei nem szívelték, ô meg nem
is tudta volna vendégül látni a karokat és
46 TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK
rendeket az avatáskor. Végre 1836. au-
gusztus 8-án gróf Eszterházy fôispán 300
szentgáli nemes kíséretében hivatalosan is
felavatta, aminek emlékét a belsô udvar
három ekkor ültetett tiszafája is ôrzi. Ma
is elidôzhetünk alattuk. Zajos megyegyû-
lések és választások tanúja volt a reform-
korban a Csapó Dániel alispánsága alatt
épült megyeháza. 1839-ben emberhalál is
megesett itt, 1844-ben pedig Bezerédj Ist-
ván – elsôként a két magyar nemes közül
– e falak között jelentette be: önként adó
alá veti magát, mivel ez számára lelki meg-
nyugvást jelent.
A jeles hazafi szobra, Konrád Sándor
alkotása a külsô kert dísze. Sétáljunk erre,
s az épület bejáratától jobbkéz felé, szép
környezetben itt találjuk az 1994-ben
Szatmári Juhos László és Baky Péter által
készített Borkutat is. Nevezetes napokon,
vagy csoportok kérésére csapjaiból – a
Vármegyeháza Borozó közremûködésé-
vel – a borvidék legjobb borait juttatja a
poharakba. (Bejelentés, megrendelés:
Szekszárd, Béla tér l. telefon: 74/411-564)
A város jószerivel egyetlen borozója egy-
ben szôlô- és bortörténeti kiállítás gazdája
és az Alisca Borrend székhelye is. Termei-
ben, amelyeket az egykori vármegyei töm-
löcbôl alakítottak át, nagyobb csoporto-
kat is fogadnak, és természetesen kínálnak
kitûnô szekszárdi borokkal. (A megyeháza
bejáratánál balra.) Aki azonban az 1846-
ban megyeházi hangversenyt adó Liszt
emlékét keresi, vagy a hímeskô-mûvész,
Mattioni Eszter alkotásaira kíváncsi, (az
udvaron át középtájt kell jobbra a feljárót
keresni) megtalálhatja az emelet tárlatait.
A Liszt Ferenc emlékkiállítás illetve a
Mattioni Eszter festményei és hímes kövei
címû kiállítás nyitva: hétfô kivételével na-
ponta 9–17 óráig. Címe: 7100 Szekszárd,
Béla tér 1. Tel: 74/ 316-222.
A másik épületszárnyban, a Tolna
Megyei Levéltárban komoly kutatómun-
kára is alkalom nyílik. A többezer folyó-
méter irat mellett könyvtár, folyóirat-
gyûjtemény és színvonalas alkalmi kiállí-
tások várják az érdeklôdôket.
Ha ismét a Béla térre lépünk, az
1848. március 25-i nagy népgyûlést idézi
az eredetileg országzászlónak készült, ma
Petôfi és Kossuth dombormûvével díszes
oszlop, 1956-ot pedig az a kettôs kopjafa,
amelyet felállításakor ideiglenesnek szán-
tak, de aztán mégis megmaradt.
Ez már a tér nyugati részén található,
akárcsak az ettôl jobbra álló Fejôs-hház,
ahol az elsô és mindmáig leghosszabb éle-
tû helyi újság a Tolnamegyi Közlöny
szerkesztôsége volt az induláskor, 1873.
március 5-én. Ettôl északnyugatra jutunk
az egykori Szent László, ma Babits Mihály
utcába, ahol a 13. szám alatt a költô szülô-
házát s benne a múzeumot fedezhetjük
fel.
Mielôtt bemennénk, pár lépéssel
elôbb Hollós László akadémikus, gomba-
tudós, többszáz gomba elsô leírójának
szülôháza a 11. szám alatt, Dienes Valéria
(1879–1978), az elsô magyar profesz-
szornô szülôháza pedig a 17. szám alatt ta-
lálható. Ez utóbbival szemben mûködött
a századfordulón Lengyel Pál eszperantis-
ta nyomdája, amelyben a nyelv világlapja,
a Lingvo Internacia is készült öt évig.
Dienes Valéria emlékét iskolanév és
márványtábla, Lengyel Pálét bronztábla s
az itteni Eszperantó tér neve ôrzi az 1980-
as évek óta. (Dienes Valéria édesapja,
Geiger Gyula is megérdemli, hogy meg-
HOTEL GEMENC
7100 SZEKSZÁRD
Mészáros Lázár u. 2.
Tel.: 74/311-722
Fax: 74/311-335
Szállásbiztosítás
turistakategóriától
három csillagosig,
vadászat és lovaglásszervezés
emlékezzünk róla: az ô lapja, a Szekszárd
Vidéke használta elôször hivatalosan
1881-tôl mai formájában Szekszárd nevét,
amely 1903 óta lett kötelezô.)
Geigerékkel – ahogy az Babits Mihály
Halálfiai címû regényében olvasható –
gyakran a ház végében lévô rózsakerten
keresztül jártak át egymáshoz, mi ezt már
nem tehetjük, de az 1850-es évektôl zöld
kapus épületben századunk egyik legna-
gyobb egyéniségének szellemével találkoz-
hatunk. Megkönnyíti ezt Farkas Pál szob-
rászmûvész sokak által megcsodált Babits-
szobra, amelyet – mint talán egykor a
gondolataiba mélyedt költôt – az udvaron
találunk. Itt állt Illyés Gyula 1967-ben,
amikor az elsô múzeumot nyitották, itt
beszélt Juhász Ferenc, amikor 1983-ban a
felújított, kibôvitett gyûjtemény is készen
állt. Mindkét tárlat néhai Mohayné Ven-
del Lucy munkája nyomán jöhetett létre,
hiszen ô fél életét erre áldozta.
A mai múzeum földszintjén Babits édes-
anyjának szobája, ahol Mihály is született 1883.
november 26-án. A család fogadószobája Ba-
bits Mihály megannyi gyermekkori emlékével
köszönti a látogatót.
Az emeleten a családi hagyományoktól,
Babits gyermekkorától az érett költô és iro-
dalomszervezô hazai és küföldi köteteinek kiál-
lításáig juthatunk. Babits élete során mindvégig
oly szívesen látogatott ide, számos verse itt szü-
letett, s itt játszódik a Halálfiai címû regény
TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK 47
 több fejezete is. Hazám! címû versének sorait
idézzük: „Röpülj lelkem, keresd meg hazámat !
/ Itt a szoba, melyben megszülettem, / melyet
szemem legelôször látott, / itt a kert, amelyben
építettem / homokból az elsô palotákat. / Amit
én emeltem, mind homok volt: / de nagyapám
háza bizton áll még / s éveimbôl, e fojtó romok-
ból / hogy révébe meneküljek, vár még. / .../
Szállj ki lelkem, keresd meg hazámat ! / Oly ha-
záról álmodtam én hajdan, / mely nem, ismer
se kardot, se vámot / s mint maga a lélek,
oszthatalan ...”
(Nyitva: hétfô kivételével naponta 9–17 óráig,
7100 Szekszárd, Babits Mihály u. 13.
Tel: 74/312-154)

Irodalom:
Babits Mihály: Halálfiai. – Szépirodalmi K. – Bp., 1984.
Emlékmúzeum 586 p.
Töttôs Gábor: Irodalmi séták Szekszárdon. – Szekszárd
Babits szülôházában
Város Tanácsa. – Szekszárd, 1985. – 164 p.
Vendel–Mohay Lajosné: „Áll a régi ház még...”. –
Szekszárd, 1983., 56 p.

A Babits utcából érdemes folytatni sé-

tánkat a Mérey utcában. Balra fordulva
néhány száz méter után a Kálvin térre ju-
tunk. Ha az itt álló református templo-
mot szeretnénk megnézni, a református
lelkészi hivatalban kell jelezni szándékun-
kat (Szekszárd, Kálvin tér 12–14. Tel:
74/315-624. Istentisztelet: vasárnap 10 és
18 órakor, kedden 17.30-kor).
Miközben Babits nyomát keresve
visszafelé haladunk a Béla téren, érdemes
tudnunk, hogy 1961-ig itt volt a ma Vár-
közben lévô piac is. Azért addig, mert ak-
kor június 10-én másfél óra alatt 82 milli-
méter esô zúdult a városra, a piaci áruso-
kat és kofákat a Béla térrôl a Garay térre
sodora az áradat, még az aszfaltot is fel-
göngyölítette. (Ma szerdán és szombaton
van nagy-piac. A vármegyeháza melletti
keskeny kis macskaköves utcán áthaladva,
vagy a Garay térrôl az árkádok alatt – fel-
tekintve láthatjuk a Szegzárd Szálló fel-
iratot – átkelve találjuk meg a piacteret).
Babits Mihály szobra, Mi is, mint annak idején az áradat, a
Farkas Pál alkotása kelet felé fekvô Garay térre igyekszünk.

48 TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK

Tegyünk egy kis kitérôt az egykori Né-
met, 1882 óta Bezerédj utcába. (Ha a Bé-
la téren állunk, s hátunk mögött a Szent-
háromság tér, jobb kéz felé kell elindul-
nunk). A Fekete-erdôbôl jött telepesek itt
kaptak házhelyet a XVIII. század elsô felé-
ben, az utca túlsó végén már 1760 elôtt
felépítették kápolnájukat is, ahol anya-
nyelvükön hallgatták a misét.
A Béla teret délkeletrôl záró egykori
Szegzárdi Takarékpénztár (Bezerédj u. 2.)
emeletén lakott ifjúkorában Mészöly
Miklós, a ház Bezerédj utcai frontjával át-
ellenben élt Tormay Károly fôorvos, itt
született fia, Tormay Béla, akinek a ma-
gyar állategészségügyi szervezetet köszön-
hetjük, s akinek emlékét szülôháza falán
bronz emléktábla ôrzi.
Az Állategészségügyi Állomás Tormay
Béla díjat alapított, amelyet évente a me-
gyében dolgozó állatorvosoknak ad át. A
fellelhetô hagyatékokból kiállítás tekint-
hetô meg: TM-i Állategészségügyi és
Élelmiszerellenôrzô Állomás 7100 Szek-
szárd, Tormay Béla u. 18. Tel.: 74/415-
422.
Életpályájának fontosabb állomásaival a
kiállítás keretében ismerkedhetünk meg.
Tormay Béla okleveles mezôgazda, állat-
orvos, miniszteri tanácsos, a Magyar Tudomá-
nyos Akadémia tagja, az agrár felsôfokú képzés
fejlesztôje, reformátora, kiváló oktatás-szervezô
és vezetô egyéniség.
Iskolai tanulmányait Szekszárdon kezdte,
majd Pesten Szônyi Pál tanintézetében folytatta.
1856-ban gazdasági gyakornok gróf Széchenyi
István cenki uradalmában, majd egy év múlva
ellenôri titkár gróf Károlyi István Derekegyházi
gazdaságában. 1858–1860 között állatorvosi
oklevelet szerez a pesti Állatgyógyintézetben,
ezt követôen a bajorországi Weihenstephani
Gazdasági Tanintézetben tanul. Rövid ideig
Nádudvaron, a családi birtokon dolgozik, majd
1861-tôl két évig tanársegéd a pesti M.kir. Állat-
gyógyintézetben, 1863-tól állatorvosi segédta-
nár Keszthelyen az Országos Gazdászati és Er-
dészeti Tanintézetben, 1869. január 23-tól
Debrecenben az Országos Felsôbb Gazdasági
Tanintézet igazgatója, 1873. október 11-tôl a
pesti M.kir. Állatgyógyintézet tanára, a tanártes-
tület jegyzôje, 1875-tôl az Intézet igazgatója,
egészen 1888-ig. Vezetése alatt hazai állatorvos-
képzô intézményünk valósággal felvirágzott.
Igazgatói és tanári ténykedésének megtar-
tása mellett közben 1880-ban megszervezi a
Földmûvelésügyi, Ipari és Kereskedelmi Mi-
nisztérium állattenyésztési osztályát, majd veze-
ti a minisztériumban a szakoktatás ügyeit. 1886-
tól az összes gazdasági szakiskola és akadémia
fôigazgatója miniszteri tanácsosi rangban.
1901-tôl államtitkár, 1902-tôl a Magyar Tudo-
mányos Akadémia tagja.
Szakirodalmi ténykedése rendkívül kiter-
jedt. Könyveinek és önálló füzeteinek a száma
több, mint 40. Szakközleményei több százra Tormay Béla
rúgnak. Dísztagjává választotta több hazai és (1839-1906)
külföldi tudományos társaság és egyesület. Szá-
mos hazai és külföldi kitüntetésben részesült.
A Bezerédj u. 3. számú házban nyílt
meg 1836-ban Szekszárd elsô óvodája,
amely a reformkor alapításai közül a leg-
hosszabb életûnek bizonyult.
A következô ház a Bodnár- vagy
Petschnigg-hház, mert Bodnár István író, a
kaszinó utolsó elnöke lakta, Hans
Petschnigg pedig tervezte. De itt élt 1904-
ig Székely Ferenc is, aki a vármegye levél- Felsôváros,
tárát elôször rendezte. az ôsi Szekszárd
TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK 49
 A túloldalon a 14. számú házban
többször megfordult Bartók Béla, aki elsô
feleségét és Béla fiát látogatta meg itt. A
20. számú házban élt dr. Sass István,
Petôfi Sándor legrégibb barátja, a várme-
gyének negyedszázadon át fôorvosa, vala-
mint Sass Erzsike, Török Józsefné, akivel
– ahogy azt A négyökrös szekér címû vers-
ben olvashatjuk – Petôfi csillagot válasz-
tott a borjádi éjszakában. Az ô unokája
Mattioni Eszter hímeskô-mûvész.
A 24. számú házban volt 1897-ig a
városka elsô zsinagógája, de lakott itt
Vendel István polgármester, s a kivégzett
Illy Gusztáv tábornok testvére, Teréz is.
Az utca végén, az 56-os út mindkét
oldalán az 1806-ban alapított megyei kór-
ház, amelynek elsô alapszabályzatát még
Babits Mihály dédatyja alkotta, arról sem
feldkezvén meg, melyik betegnek mennyi
bort adjanak az étele mellé. Az 1800 ágyas
intézmény azzal dicsekedhet, hogy itt volt
az országban elsôként számítógépes beteg-
nyilvántartás.
Ha a Béla térrôl a mai városközpont-
ba, a Garay térre igyekszünk, vessünk egy
pillantást a várfal fölött (az utca balolda-
lán) álló, 1699-ben kapott megyecímer
kômásolatára.
A tér jobboldalán dr. Leopold Kornél,
ügyvéd, bankár és lapszerkesztô egykori
háza (Garay tér 8.) – ma Konzum Bank –
ahová Ady Endre is ellátogatott 1909-
ben. Szomszédságában 1913-ban nyílt
meg a megyeszékhely elsô állandó mozija.
Ma a Deutsche Bühne, az ország egyetlen
Német Színháza mûködik az emeletén. A
német nyelvû darabokat elôadó, operette-
ket, vásári komédiákat, drámai elôadá-
sokat repertoáron tartó színház a Tolna
megyei németek és a nyelvet tanulók fon-
tos támasza. (Címe: Német Színház, 7100
Szekszárd, Garay tér 4. Tel: 74/316-533.)
Az épület alsó szintjén a Budapest
Bank Szekszárdi Fiókja, a tér sarkán az
egykori Pirnitzer -hház (Széchenyi u.
37–39.), ma üzeltház található. Pirnitzer
50 TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK
József – késôbbi 48-as honvéd – 1840-
ben alapította cégét, amikor az elsô felsza-
badított megyebeli jobbágy, Mayer János
kissé távolabb álló házában megnyitotta
rôfösüzletét. Pirnitzer cége Szekszárd leg-
hosszabb ideig fennálló kereskedôháza
volt 1944-ig.
A tér baloldalán, a Várköz benyílóját
követôen (a várfal alatt) az 1876-ban ala-
pított polgári fiúiskola 1879-ben emelt
tömbje áll (Garay tér 1.), ma az I. Számú
Garay János Általános Iskola. Itt ismerke-
dett a tudományokkal Hegedûs /H Heck-
mann/ Gyula, hazánk kiváló színésze,
Szakály Ferenc történész és Levente Péter
színész. Elôttük még ide járt a múlt szá-
zadban dr. Leopold Lajos és Dienes Valé-
ria is polgáristaként.
A város meghatározó épületét az
1893-ban Lechner Ödön tervei szerint
kibôvült Szegzárd Szállót a Magyar Keres-
kedelmi és Hitelbank helyreállította.
Homlokzatán a mezôváros 1846-os címe-
rének Fusz György és Kis Ildikó remekel-
te színes változata. Az egykori szálló elôd-
jében megfordult Liszt Ferenc, 1877 de-
cemberében itt mûködött országunkban
az elsô telefon – kávéházi attrakcióként
egy napig –, de itt lépett föl elôször szülô-
városában Babits Mihály 1911-ben, itt
kapott csokrot Beregi Oszkártól a kilenc-
venedik éve felé közeledô Sass Erzsike,
Petôfi egykori múzsája. A fôtéren Garay
János (1812–1853), a tér névadójának
szobra fogadja az érkezôt. A város nagy
szülötte, emelte Háry János alakját az iro-
dalomba, 1881-ig Zöldkút térnek nevez-
ték a város központi részét. A költôrôl ké-
szült díjnyertes szobrot 1898. június 5-én
avatták fel. (SSzárnovszky Ferenc alkotása)
Érdekesség, hogy bronzalakját Párizsban
öntötték. Garay a maga korában népsze-
rûségben Vörösmartyval és Perôfivel vete-
kedett. Az Akadémia tagjai sorába válasz-
totta, de ma inkább a Kodály–Pauli-
ni–Harsányi által 1926-ban megalkotott
Háry János révén él tovább a neve.
 Szobrától délkeletre, (a Széchenyi ut-
cán átkelve) egykori szülôháza helyén a
Diczenty László által tervezett palota áll.
Elôbb a Tolna megyei Takarék és Hitel-
bank központja, ma az OTP Rt. Tolna
Megyei Igazgatósága székháza (Mártirok
tere 5–7.) és a Mecsek Füszért csemege-
boltja kap helyet benne. Falán Várady
Antal márványba vésett, örökbecsû sorai-
val: „Itt született Garay, fészkébôl itt kele
szárnyra, / könnyü pacsirta gyanánt égbe
röpitni dalát. / Hallja egész ország s örö-
mében reszket a fészek, / Mert dala hon-
szeretet, mert dala hô szerelem.”
A Garay teret keletrôl záró Széchenyi
utca sarkán áll az Augusz-hház (Széchenyi
u. 36–40.), amelynek legrégibb, déli ré-
szében, az akkori Fekete Elefánt Szállóban
még II. József is járt.
A középsô, árkádos rész a késôbbi bá-
ró, Augusz Antal alatt épült, itt volt láto- labb az út közelében Farkas Pál Háry Já-
gatóban négy alkalommal Liszt Ferenc, itt nos lovasszobra látható. Érdekesség, hogy Garay János szobra,
alkotta többek között a VIII. magyar rap- ez utóbbit magánember dr. Joó Ferenc háttérben a
szódiát. A Mester emlékét nemcsak az adományozta a város ifjúságának. Évrôl Német Színház
épületben mûködô, róla elnevezett zeneis- évre itt emlékezik meg legendahordozó
kola, hanem az oldalfalon Wigand Edit elôdjérôl a Szekszárdi Szüret rendezvényei
dombormûve is ôrzi. idején az Alisca Borrend. A kellemes pihe-
Az északi szárnyban található a Tolna nést nyújtó Liszt téren látható a város
Tourist Kft. irodája (Széchenyi u. 38.) A Hild-ddíja bronzba öntve, amelyet a belvá-
mûemlékegyüttes a város egyik legértéke- ros rendezéséért kapott Szekszárd. Itt ta-
sebb építészeti kincse. láljuk a volt pártházat, a mai vállalkozók
A homokkô oszlopok alatt elhaladva házát (Augusz Imre u. 1–3.).
százados fák árnyába érünk. Jobbról Bor- Sétáljunk át az árkádok alatt, észak-
sos Miklós Liszt szobra bújik meg, távo- keletre. Az Augusz Imre utca túloldalán a

ZSITVAI CUKRÁSZDÁK
Az elsô cukrászdát 1968-ban nyi-
totta Szekszárdon
Zsitvai János cukrászmester.
A család ma már két mûhelyben
folytatja a hagyományokat, több,
mint 50 féle süteményt, tortákat,
Az új cukrászda: klasszikus fôzött fagylaltokat, fagy- Az ,,elsô" cukrászda:
Szekszárd, Mikes u. 8. laltkelyheket kínálva a hét minden Szekszárd, Tartsay-Gróf Pál u. sarok
Tel.: 74/319-869 napján. Tel.: 74/316-041

TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK 51

Varga Imre alkotta Prométheusz-szobor-
csoport és park, amelynek ikertestvére
Antwerpen egyik büszkesége. A szekszár-
diak nemes egyszerûséggel a naplopó
szobrának hívják.
Miközben az 1909-ben ültetett pla-
tánsor alatt haladunk, a parkon át vessünk
egy pillantást jobbra, ahol az út túloldalán
a megye elsô fôgimnáziuma áll (Mártírok
tere 7–9.), homlokzatán Eötvös József
szobrával és Garay János nevével. Itt ta-
nult többek között Mészöly Miklós, Baka
István, Lázár Ervin (aki akkoriban ökölví-
vó bajnok is volt), Czakó Gábor. Az inté-
zet alapító igazgatója, Wigand János, aki
1896-ban még maga vezette be az anya-
könyvbe a tanulni vágyók adatait.
Az 1880-ban részvénytársaságként lé-
tesült sétakertben jobbról Orbán Antal
Bajtársak címû szobra keltheti föl figyel-
münket. A világháborús emlékmûpályá-
zaton (1917) elsô díjat nyert alkotást egy
vagon búza árán öntötték a Ganz-öntödé-
ben, s 1924-ben József fôherceg avatta föl.
Oldallapján Bodnár István verssorai és
414, az I. világháborúban meghalt szek-
szárdi férfi neve olvasható. Odébb a platá-
nok árnyában Kiss Kovács Gyula Babits
Mihály szobra szerénykedik, a róla elneve-
zett Mûvelôdési Ház bejáratával szemben
(Mártírok tere 10.).
Az úton továbbhaladva bal kéz felôl
leljük a mór stlusú Mûvészetek Házát,
(Mártírok tere 20.) amelyet eredetileg zsi-
nagógának építettek 1897-ben, Kerényi
József rekonstrukciója nyomán született
újjá. Falai között kortárs és klasszikus al-
kotók kiállításai, nívós hangveresenyek
nyújtnak élményt a kultúrát szeretô em-
bereknek. A ház elôtti diadalív a helyreál-
lítás során megmentett öntöttvas oszlopo-
kat foglalja modern keretbe. A régi csillár
helyére világító térplasztika került, Fülöp
Zoltán és Máté János iparmûvészek alko-
tása.
Balra éjjel-nappali üzlet, a helyiek kö-
rében népszerû Bagoly (Mártírok tere
18.). Jobbra a II. világháborús emlékmû,
Fusz György alkotása, valamint a Wo-
sinsky Mór Megyei Múzeum vár bennün-
ket (Mártírok tere 26.). Bejárata elôtt a
múzeum alapító, névadó bronzportréja –
Farkas Pál alkotása. Az 1895-ben gróf
Apponyi Sándor és Wosinsky Mór által
alapított múzeum épülete 1902-tôl –
Schikedanz és Herzog tervei nyomán
–magasodott ki az akkori város végen.

Tisztelt Hölgyem, Uram!

A Kereskedelmi és Hitelbank Rt. egy országos hálózattal rendelkezô
nagybank szolgáltatásainak széles választékát kínálja Önnek:

- lakossági bankszámla-vezetés - értékpapír forgalmazás

- devizaszámla-vezetés, - értékpapírokra vonatkozó tôzsdei
valutaforgalmazás megbízások
- deviza- és forint alapú bankkártyák - befektetési tanácsadás
- devizafedezet mellett nyújtott hitel
- gépjármû hitelezés

7100 Szekszárd, Széchenyi u. 23. Tel.: 74/415-033, 415-216

Augusz I. u. 7. Tel.: 74/415-472, 415-072
Augusz I. u. 1-3. Tel.: 74/312-766

TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK 53

 A száz évvel ezelôtt alapított Wosinsky Mór
Múzeum számos kiállítással várja a látogatót. A
földszinti régészeti bemutató az ôskortól a XI.
századig kalauzolja az embert. A látnivalók kö-
zül kiemelkednek: a 30000 éves mammutborjú
csontváza, a kányai kocsi alakú urna, a regölyi
alán fejedelemnô ékszerei.
Az emeleten a megye területén élô külön-
bözô etnikumok és felekezetek életmódjában a
XVIII–XX. század folyamán bekövetkezett élet-
módváltozások, a halászat, a vadászat, az állat-
tartás, a mezôgazdasági és ipari tevékenység
kísérhetô figyelemmel.
A képtár és a bútorkiállítás a múzeum gaz-
dag képzô- és iparmûvészeti gyûjteményébôl
nyújt ízelítôt. A barokk és empire bútorokat
XVI–XIX. századi festmények, portrék egészítik
ki. A két hatalmas könyvszekrény korai nyom-
tatványokat, közte XVI. századi német nyelvû
Bibliát rejt.
A múzeum alapításának 100. évfordulóján
rendezett „Megelevenedett képek. Egy kisváros
a századfordulón” címû kiállítás az egy évszá-
zaddal korábbi Szekszárdot mutatja be. Ente-
riôrök, életképek, hatalmas fotók segítségével
kelti életre a régi Szekszárdot a vasútállomástól
a Remete kápolnáig. A bazársor üzletei, a dísz-
magyarba öltözött férfiak csoportja, a remetei
búcsú sokadalma a letûnt, békebeli világot idé-
zi. A pincemúzeumban régészeti, néprajzi és
fegyvergyûjtemény, valamint néhány iparos-
mûhely tekinthetô meg. (Látogatható hétfô ki-
vételével naponta 10–18 óráig, tel./fax: 74/316-
222, címe 7100 Szekszárd Mártírok tere 26.)
FORMA SYMPOSION BRONZ MÛVÉSZTELEP
Alkotási és kivitelezési lehetôség
7100 Szekszárd, Pollák M. u. 43., Bródy S. u. 30.
Szobor-portré-ajándék-plakett stb.
Egyedi és sorozat Formakészítés és
színesfémöntés
Csuhaj Tünde tojáshímzô
Dombormûvezett tojás készítése
Hímes tojás gyûjtô
A múzeum elôtt Makrisz Agamem-
non bronz nôalakja a mártírok emlékmû-
ve látható. A vasút felé haladva visszanéz-
hetünk a Gemenc Szállóra (a múzeum
mögött, Mészáros L. u. 1.), amelyben Fü-
löp herceg, az angol királynô férje is járt.
Elôre tekintve, az 1928-ban felépült
evangélikus templomot látjuk, amelyben
számos hangverseny során szólal meg a
XVIII. századi felújított orgona. (Látogat-
ható bejelentkezéssel az evangélikus lelké-
szi hivatalban, Bajcsy-Zsilinszky u. 2. Tel:
74/311-653.
Áhitat: vasárnap 10 órakor, minden
második és negyedik vasárnap 9.30-kor
németnyelvû áhitat).
Ha a templom mellett a Zrínyi utca
irányába indulunk el, rövid séta után egy
kis mellékutcán folytathatjuk sétánkat. A
neves kutatóról, Tormai Béláról nevezete
el a hálás utókor ezt a terület, ahol ma az
Állategészségügyi Állomás müködik (Tor-
mai Béla u. 18.)
A platánsoron át a Gyermekek Házá-
ig (Bajcsy-Zsilinszky u. 8.), majd az
autóbuszállomásig és a vasúti váróteremig
jutunk. Szekszárdra 1883. november 26-
án gördült be az elsô szerelvény, de 1897-
ig zsákutca volt a vonal, ekkor épült a
Bátaszékkel összekötô 17 kilométer.
A vasútállomástól alig száz méterre, a
Polláck Mihály utca 43. szám alatt talál-
ható Szatmári Juhos László szobrász-
mûvész alkotótelepe, mûhelye. Nyaranta
Tel.: 74/317-095
TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK 55
 A múzeumi
homlokzat dísze

A megyei múzeum
épülete, elôterében
Wosinsky Mór szobra

56 TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK

itt Forma Sympozion elnevezéssel június- Május második hetében zajlik egy hé-
július hónapokban nemzetközi alkotótá- ten át a színvonalas, zenei életben kiemel-
bort tartanak, elsôsorban a bronz meg- kedô jelentôségû Bárdos Lajos Kórusfesz-
munkálásával foglalkozó alkotóknak. tivál a Mûvelôdési Házban és a Mûvésze-
Az itt készült mûveket minden évben tek Házában. Szintén májusban, de rend-
kiállításon mutatják be az érdeklôdôknek, szerint annak utolsó hétvégéjén Pünkös-
az alkotótelepre hagyott bronzszobrokból, dölô Országos Gyermek Néptáncfesztivál
plasztikákból értékes állandó gyûjtemény – színhelye a mûvelôdési ház.
alkakult ki. Helyben megtekinthetô beje- Három évente július második heté-
lentkezéssel. ben a Dunamenti Folklór Fesztivált ren-
A szobrászmûvész felesége, Csuhaj dezik meg.. E nagyszabású rendezvény-
Tünde tojás díszítéssel foglalkozik, a leg- sorozatnak csupán egyik helyszíne Szek-
kisebb tojásoktól kezdve az emu, vagy
strucctojásig „hímezi”, díszíti a szokatlan
anyagot. (Bródy Sándor u. 30. Tel: 74/
317-095.)
A vasúton túl található a sportcsarnok
(Keselyûsi út.), számos nemzetközi ver-
seny és helybeli koncert színhelye. Ettôl
balra a városi sporttelep. A közelben lévô
szerény gyárváros kedvezô fekvése folytán
kevéssé szennyezi a megyeszékhelyt, de az
itteni cégek Tolnatej Rt. Aliscavin Rt,
(elôbbi nevezetes trappista sajtjáról, utób-
bi a szekszárdi történelmi borvidék borai-
ról) egyébként sem rontják a levegôt.
Az üzemek mellett az Osztrák–Ma-
gyar Monarchia egykori leghosszabb telje-
sen egyenes útján /12.828 méter/ jutha-
tunk a Gemenci Kiránduló Központba,
vagy a Sió-zsiliphez. Utunkat 1885-ben szárd, hiszen az öt sárközi községben ere-
ültetett eperfák szegélyezik, amelyek em- deti környezetben keltik életre a hagyo- Borrendi tag a
lékeztetnek az itteni, több világkiállításról mányokat és a helyszínek között ott talál- vármegyeháza udvarán lévô
nagydíjat hozó selyemhernyó-tenyésztésre juk a Duna túlfelén lévô Kalocsát is. borkútnál
és termékeire. Az itt élô németek legnagyobb ünne-
Eszünkbe juthat azonban Mészöly pe a május végi Pünkösdi Fesztivál.
Miklós számos regénye is, hiszen ezek Visszatér minden év novemberében a
ihletô helyén járunk. Szekszárdi Néptáncfesztivál, melynek há-
Szekszárd természeti, mûemléki látni- zigazdája a város nemzetközi hírû Bartina
valói mellett kulturális, sportprogramjai- Néptánc Együttese.
val is bôven kínál vonzerôt. Nem árt tud- (A Mûvelôdési Ház rendezvényeirôl
ni, mikor milyen rendezvénnyel fogadja a és aktuális kiállításairól érdeklôdni lehet:
megyeszékhely az ideérkezôt. 7100 Szekszárd, Mártírok tere 10. Tel:
A Babits Mihály Mûvelôdési Házban 74/316-722.)
március elsô napjaiban a Vita Agricoale
Mezôgazdasági Szakkiállítás és Vásár nyí- Szekszárd és a bor elválaszthatatlan.
lik meg. Minden évben május elsô felében tartják

TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK 57

 meg az Alisca Bornapokat, ezen szakmai
elôadások, gasztronómiai bemutatók sze-
repelnek. Megismerhetôk a neves borpin-
cék. (Szekszárdi Történelmi Borvidék és
Borkultúra Alapítvány 7100 Szekszárd,
Béla tér 1. Tel: 74/411-133.)
A Szekszárdi Szüreti Fesztivált hagyo-
mányosan szeptember harmadik hetében
rendezik meg a Babits Mihály Mûvelôdési
Ház elôtti téren, illetve sétányon. A prog-
ramhoz kapcsolódik a Közép-Európai
Írók, Politikusok és Mûvészek találkozója,
amelynek helyszíne a Mûvészetek Háza
gyönyörû épülete.
Pünkösdi Fesztivál A Mûvészetek Házában minden kor-
osztálynak szóló zenei bérletek klasszikus
és jazz koncertek éppúgy helyet kapnak,
mint nívós elôadói estek. Évente vissza-
térô program a márciusi Akusztikus jazz
találkozó, az októberi Szekszárdi Kamara-
kórus Fesztivál, a rendszerint december
22-én megtartott karácsonyi és az elma-
radhatatlan újévi koncert neves elôadó-
Prometheusz park
58 TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK
mûvészekkel. (Információ: Mûvészetek
Háza Szekszárd, Mártírok tere 20. Tel:
74/312-282.)
Sportprogramokban is bôvelkedik ez
a kisváros. Július közepén tartják a Ge-
menci Nagydíj országúti kerékpár ver-
senyt, melynek fénypontja minden évben
az esti villanyfényes háztömbkörüli gyor-
sasági verseny, de évente visszatérôen ren-
dezik meg a Súlyemelô Húsos Világkupát,
a profi ökölvívó viadalt. Áprilisban az
Exteriôr Szépségfesztivál várja a vendége-
ket.
A szekszárdon élô németség és persze
az egész város nagyszabású programja a
négynapos Pünkösdi Fesztivál. Ilyenkor,
pünkösd idején hatalmas sörsátorrá álakul
át a Városi Sportcsarnok. (Információ: ifj.
Hepp Ádám Szekszárd, Rákóczi u. 37.
Tel: 74/315-144, vagy 311-966)
A sportprogramokról felvilágosítást
kaphatnak: Szekszárd Városi Sportcsar-
nok, Keselyûsi út. Telefon: 74/ 315-733).
 GEMENCI TÁJVÉDELMI KÖRZET

A Gemenci-erdôt átszelô Sió
torkolata
Gemenc, különös csengésû név az or-
szághatáron túl is. Valamikor egy kis er-
dôrész volt, de a Gemenci-erdô egy, a Sió-
torkolatától nem messze álló, házról kap-
ta nevét.
Északon a Sió, keleten a Duna, nyu-
gaton az árvízvédelmi töltés, délen a bátai
erdôségek határolják a 36 ezer holdas vad-
rezervátumot. Az ezerarcú Gemenc a Du-
na-erdôség ôsvadon jellegû darabja, leg-
szebb típusa a Duna–Tisza medreit kísérô
ártéri erdôknek. A védgátak és a Duna kö-
zé fogott erdôvel borított hullámtér telis-
tele van elhalt vagy mesterséges levágás
után keletkezett holt medrekkel, fattyú-
ágakkal, gyûrûkkel, fokokkal, kobolyák-
kal és tavakkal, amelyek közül talán a leg-
szebb, a legromantikusabb a Veránka-sszi-
get, a Forgó-tó és a Fekete-eerdô, de Szom-
fava, Buvat és Grébec erdôrészei is megra-
gadják az embert.
Gemencben az erdô és a víz fogalma so-
káig egyet jelentett a munkával, a meg-
élhetéssel, hiszen a Duna bôségesen adta a
halat, hajtotta a malmokat, az erdô a szer-
számfát, a tüzelôt, s a házépítéshez szüksé-
ges faanyagot biztosította. Az idô kereke na-
gyot fordult: kihaltak a szénégetôk, a vízi-
molnárok, nehezebben dolgoznak a halá-
szok, megmaradtak azonban a favágók és a
vadászok.
A táj arculatában a századforduló ho-
zott jelentôs változást. A Gemenc vidéken
a mocsarak lecsapolásával, a Duna, vala-
mint a Sió és a Sárvíz szabályozásával
megváltozott az élet. Bajánál, Bátánál már
1820-ban átvágták a Duna nagyobb ka-
nyarulatait, késôbb a sükösdi, a csanádi és
a koppányi átmetszéseket is elvégezték. A
Duna mai medre 1905-re alakult ki a fo-
lyó 64 km-rel megrövidült, jó hajózóút
lett, a jeges ár is gyorsan levonul, de úgy
tûnik, a halászatra csaknem végzetes csa-
pást mértek. Leszûkültek a haltáplálékter-
mô területek, az ivadéknevelô részek,
csökkent a halállomány. Több lett viszont
a szárazulat, így a vad megtelepedett, s
mert nyugalmat talált, gyarapodott is. A
Gemenci-erdô fennmaradásához – dr. Pa-
taki József szerint – az is hozzájárult, hogy
a vízszabályozások megkezdésekor Pest
megye és a kalocsai érsekség – tulajdon és
közigazgatási szempontból hozzájuk tar-
toztak a területek – nem járult hozzá a
védgátak költségeihez, így a gátak a bir-
tokhatár, illetve a megyehatár mellett
épültek.
A kivételes szépségû dunai hullám-
teret nagyrészt erdô borítja, és még min-
dig fellelhetô rajta a korábbi folyóparti ke-
ményfa erdôk maradványa. Változatos a
talaja, az öntéstôl a silány homokig min-
den megtalálható.
Igen változatosak a növénytársulások.
A Duna és a morotvák partjain a fehér, a
fekete, és szürke nyár óriások ôrködnek,

60 TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK

mézgás és hamvas éger, fehér fûz ligetek
húzódnak. Beljebb fôképpen a mocsári
kocsányos tölgy uralkodik, s elegyedik a
magyar kôrissel. A bokor alakú, mandu-
lalavelû fûz a zátonyokon telepedett meg.
Több helyen megtalálható növényta-
ni ritkaság, a fekete galagonya. A gazdag
növénytársulásban él az erdei tulipán, a
ritka nyári tôzike, a bókoló gyûrûvirág és
a kígyónyelv, a vízparti, vizenyôs lápréte-
ken pedig nyár elején pompázik a kosbor
milliónyi sötétlilás vörös fürtje és a fehér
harangocskájú gyöngyvirág. Ôszelôn, a
nedves réteken a halovány rózsaszínlilás
virágû ôszi kikerics köszönti az erdôlakó-
kat.
A Gemenci-erdô, az árterület termé-
szeti adottságai igen kedvezôek az állat-
világ számára. A gímszarvas és a vaddisz-
nóállomány világhírû. A Gemenc Rt.
szarvasvadásztatásban elért eredményei
kimagaslóak. Az eddigi csúcsot az 1986-
ban terítékre került 271.00 ICC pont-
számú trófea jelenti, ami világelsô is volt.
A terület vaddisznó-állománya lehe-
tôvé teszi olyan hajtóvadászatok rendezé-
sét (is), ahol tíz vadász naponta 30–50
vaddisznót zsákmányolhat. Egyéni vadá-
szokat is épp olyan szívesen fogadnak,
mint 20 fôs csoportokat, s a vadászatra
érkezô vendégeket különbözô stílusú va-
dászházakban szállásolják el Gemencben,
Keselyûsben, Karapancsán, Bédán, Pör-
bölyön, Hajósszentgyörgyön, Pandúron,
Zöldhegyen és Lenesben. Jelentkezni a va-
dásztatással foglalkozó irodákban, illetve a
Gemenc Rt. címén lehet: 6500 Baja,
Szent Imre tér 2. Tel: 79/32l-044.
A terület jelentôs madárrezervátum. A
morotvák, mocsármaradványok, a vízi-
madarak egész sorának – az ezüstsirály-
nak, a fekete récének, a fekete gólyának, a
barna kányának, a békászó sasnak, a feke-
te sasnak és a kerecsensólyomnak – nyúj-
tanak kiváló terepet. Nevezetes ragadozó
ritkaság a rétisas és a kis héja is. A háborí-
tatlan mocsárerdôkben gémtelepek talál-
hatók, a bakcsó, a szürkegém és a kiskó-
csag is fészkel itt. Vonulási idôben rend- A Trófea Múzeum a gemenci
szeresen megfigyelhetô a nagykócsag, a kiránduló központban
kanalasgém, a vadrécék és a vadludak szá-
mos faja Gemencben.
A gemenci hullámteret 1977-ben
nemzeti jelentôségûnek deklarálták és az
Országos Természetvédelmi Hivatal elnö-
ke védetté nyilvánította. A gemenci hul-
lámtér rehabilitációs lehetôségeinek vizs-
gálatával 1992-ben a Közlekedési, Hír-
közlési és Vízügyi, valamint a Környezet-
védelmi és Területfejlesztési Minisztériu-
mok holland és magyar intézeteket bíztak
meg. A holland kormány által finanszíro-
zott tanulmány elkészült, a terület vízgaz-
dákodására koncentrál, de figyelembe ve-
szi az erdészet, a vadászat, a halászat és az Gemenc jellegzetes
üdülés érdekeit is. nagyvadja
A Tolna Tourist szervez kiránduláso- a gímszarvas
kat. Úgy találhatja meg az irodát, ha Szek-

Az 1989-ben alakult cég fô tevékenységi köre, vadásza-

tok megszervezése és elszámolása. Mûködési területe
elsôsorban Tolna megye és Bács-Kiskun megye
valamint az ország egész területén fellelhetô vadászhe-
lyek. Tolna megye Európa hírû vadakban bôvelkedô
TRÓFEA Vadászatszervezô erdeje a 36.ooo hektáron elterülô Gemenci Vad-
és Vadászatelszámoló Kft. rezervátum Bács-Kiskun megye fô vadászterülete, Baja
7100 Szekszárd, környéke.
Arany J. u. 3. Vadászható apró és nagyvadak: fácán, liba, kacsa, nyúl,
Tel./fax: 74/316-718 ôz, szarvas, dámszarvas, vaddisznó.

TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK 61

 szárdon, a városközpontban a vasútállo-
más felé kanyarodik el – a Budapest, Pécs,
illetve a Balaton irányából érkezôk igény-
be vehetik a felüljárót (balra kell fordulni
a Rákóczi utcából) –, s így egyenes út ve-
zet a várostól 5 kilométerre lévô Bárány-
fokra, a Gemenci Kiránduló Központba,
ahol étterem, ajándékbolt, lovaspálya, és a
Trófea Múzeum található. Ettôl pár száz
méterre indul az erdei kisvasút.
Elhagyva a kirándulóközpontot és
újabb 8 kilométert autózva a Sió-csatorna
torkolati mûhöz érkezhetnek. Innen indul
a sétahajó, ami a Nagy-Dunáig és vissza
közlekedik.
A Gemenc állatvilágát bemutató Tró-
fea Múzeum hétfô kivételével naponta
10-tôl 17 óráig tart nyitva, október 15-tôl
április 15-ig szezonálisan üzemel. Az erdei
kisvasút május 1-jétôl október 30-ig
szombat, vasárnap 10.30-kor indul. A sé-
tahajó április 15. és október 15. között
naponta 10, 12, 14, és 16 órakor közleke-
dik a Sión és mutatja meg a Gemenci-
erdô egy szép szeletét. Mivel változhatnak
az indulási és nyitva tartási idôpontok,
azért azt javasoljuk, információszerzés cél-
jából elôzetesen keresse meg a Tolna
Tourist Kft-t. 7100 Szekszárd, Széchenyi
u. 38. Tel/fax.: 74/ 312-144.
Az élô Nagy-Duna a tájvédelmi kör-
zet északi határától a Sió torkolatáig
mindkét oldadon korlátozás nélkül hor-
gászható. A Sió torkolatától a Sugovica
torkolatáig a bal parton szabadon horgász-
62 TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK
hatunk, a jobb parton csak vízijármûrôl
ötméteres parti sávban. A Sugovica torko-
latától a tájvédelmi körzet területén –
mindkét oldalon csak vízi úton közleked-
ve – ötméteres parti sávban próbáljuk ki
horgászszerencsénket.
A szélvizek esetében a következôket
kell tudni. A Sió-csatorna torkolati mûtôl
a Sió torkolatáig a bal parton korlátozás
nélkül, a jobb parton csak csónakból hor-
gászható. Itt az öt méteres parti sáv nem
vehetô igénybe. A keselyûsi Holt-Sió kele-
ti zárógátjától a Sárosalja kifolyóig a déli
oldalon teljes egészében engedélyezett a
halfogás.
Ugyancsak horgászható a volt bo-
gyiszlói révtôl nyugatra esô Sió-szakasz, a
mözsi kifolyó a kubikokkal, s a Szilágyi-
fok. Horgászható a Csetai-Vén-Duna csó-
nakról teljes egészében. A torkolattól a
parkerdô határáig, a déli oldalon gyalogo-
san is. Északi oldalon vízijármûbôl ötmé-
teres parti sáv igénybevétele nélkül.
Korlátozás nélkül horgászható a Mó-
ricz–Simon–Hágli–Duna. A bátai Holt-
Duna a vadkár elhárító kerítéstôl délre esô
nem intenzíven kezelt szakaszán szabadon
próbálhatják ki szerencséjüket. Ugyanígy
az „Alsó-sárosok” és a bátai régi kenderáz-
tatónál is. A szeremlei Holt- vagy Öreg-
Duna jobb parton csak víziúton megköze-
lítve – az ötméteres parti sáv igénybevéte-
le nélkül – horgászható, de csak a bal par-
ton. A veránkai Rezéti-Duna a kisrezéti
erdészházig csónakból lehet halat fogni.
 ÔCSÉNY A falu mellett fekszik az Ôcsényi re-
Irányítószám: 7143 Körzethívószám: 74 pülôtér, a fôutcáról balra tábla jelzi, hol
kell letérni. A füves, 20 tonna teherbírású
Szekszárdot a Gemenci-erdôvel össze- pálya mérete: 1200x300 méter. Az Ôcsé-
kötô útról térhetünk le, a Sárközbe – az nyi Repülôklub szervezésében vitorlázóre-
elsô falu Ôcsény. Az 56-os útról, vagy a pülés, motoros repülés, ejtôernyôzés, sár-
Sárbogárd Bátaszék vasútvonalon is elér- kányrepülés, hôlégballonozás és siklóer-
hetô. Az út az egykori medrek szabdalta, nyôzés folyik itt. A repülés bármely for-
alföldi jellegû tájon vezet az egyik – a Du- máját elôzetes bejelentkezéssel próbálhat-
na árterébôl kiemelkedô – hosszan elnyú- ják ki, ûzhetik a vállalkozó kedvûek.
ló terasz-szigethez, vagy ahogy itt nevezik
„göröndhöz”. A repülôtéren szállás és külön rende- Sokáig szokás volt,
lésre étkezési lehetôség is van. A motel hogy a templomtoronyba
A falu eredetileg késôbarokk temp- húsz fôt, a kiépített kemping (víz, villany) lámpát tettek, s félreverték
loma 1782-ben épült, s 1897-ben eklekti- maximum harminc fôt tud fogadni az ár- a harangot, ha rossz idô
kus külsôt kapott. Feltehetôen ekkor, nyas fák alatt. Márciustól októberig fo- volt, vagy a szekszárdi
vagy a következô évtizedekben meszelték gadnak vendéget, külön bejelentéssel sze- piacról jövô ladikja
le a növényi motívumokkal gazdagon dí- zonon kivül is. Postacím: 7143 Ôcsény, sötétedésig nem ért
szített templombelsôt, s ekkor tûntek el a Pf. 6. Tel/fax: 74/496-874, vagy 74/496- a kikötôbe.
kazettás mennyezet virágos díszei is. Ez 265. Érdeklôdni lehet Talabos Gábornál,
utóbbiak egy-egy részlete a kórusfeljáró a Repülôklub elnökénél.
oldalába bevágott deszkákon ôrzôdött Hagyományos rendezvény a kétéven-
meg csupán. Megtekinthetôk a páratlan te július végén, vagy augusztus elején zaj-
szépségû, ôsi sárközi – fekete alapon fe- ló Gemenci Vitorlázó Repülô Bajnokság
hérrel hímzett terítôk. (A parókián jelent- és az évenkénti (október elsô hetére hirde-
kezhetnek be csoportok, cím: Hôsök tere tett) „Nemzetközi Hôlégballon Találko- Fiatalasszony ôcsényi viselet-
1. Tel: 74/496-674.) zó”. ben
A lecsapolások után Ôcsény szántó-
földje mintegy ötszörösére nôtt, s a falu
komoly szerepet játszott a sárközi népmû-
vészet gazdagításában. A szövô, hímzô,
csipkeverô, rajzoló asszonyok mellett ne-
vezetes alak volt például Paprika János,
aki kifaragta Szigetvár viadalát, s kiállítá-
sokra vitte munkáját. Ma is sok ügyeskezû
asszony, férfi élteti tovább a hagyományo-
kat.
Az elmúlt években Cs. Vasvári Ibolya
festômûvész Gránátalma Hagyományôrzô
Galériája (Fô u. 4.) kívánja rendszeresen
bemutatni, munkáikat. (A családi házban,
amely otthont ad e munkáknak, festette
Keresztelô címû festményét Csók István
(1865–1961).
Az alkotó szombaton és vasárnap be-
jelentkezéssel fogad látogatókat. Telefon:
74/496-465.)

TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK 63


Decsi tájház DECS
- enteriör Irányítószám: 7144 Körzethívószám: 74
A sokszor csak a „Sárköz fôvárosa-
ként” említett település alig három kilo-
méterre fekszik ôcsénytôl, Szekszárd vagy
Várdomb felôl közelíthetô meg a Sárkö-
zön végigkanyargó úton.
Korai története Etéhez kapcsolódik, a
Sárköz városias kultúrájú települése, vá-
sárközpontja volt. Decs fontossága Ete
16. századi pusztulását követôen nô meg.
A falu kiterjedt határa tele van régi ro-
mokkal, kôemlékekkel, s azokhoz fûzôdô
legendákkal. Ete emlékét, amely fényko-
rában nagyobb volt, mint Tolna, ma már
csak a Városhely dûlônév ôrzi. A falu gó-
tikus református temploma adott helyet
64 TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK
Detsi István prédikátornak, aki 1609-
1613 között itt írta a „DDecsi kódex-”et.
Az 1848-as forradalom hírét Decsen
is nagy lelkesedéssel fogadták. A hagyo-
mány szerint megfogták az uradalom ret-
tegett ispánját, és a kocsmában hajnalig az
asztal tetején táncoltatták. A sokszor el-
mesélt történetet M. Szabó István festô-
mûvész meg is örökítette. Gigantikus
olajfestménye a decsi kocsma falán volt
évtizedekig látható, ma a Polgármesteri
Hivatalban tekinthetik meg az érdeklô-
dôk. (Decs, Fô u. 33. Tel/fax: 74/495-
069).
A decsiek 1859-tôl országszerte elhí-
resült úrbéri pert folytattak a pilisiekkel
együtt, melyben ügyvédjük Vas Gereben
volt. A vízrendezési munkák révén a falu
szántóterülete 1855–65 és 1895 között
csaknem hatszorosára nôtt, megteremtve
a Sárköz és fôvárosa gazdagságának alap-
ját.
Decs határa nemcsak az Alföldet és a
Dunántúlt köti össze térben és idôben, de
a különbözô korokat, kutúrákat is.
A lecsapolások után meginduló felvi-
rágzással a népi kultúra is megváltozott. A
táj népmûvészete kiszínesedett, mind gaz-
dagabbá vált. Ehhez igyekszik betekintést
nyújtani a Decsi Háziipari Szövetkezet
Tájházában (Kossuth L. u. 32.) és a Falu-
ház padlásterében található néprajzi, hely-
történeti kiállítás.
A tájház fehérre meszelt, tornácos épülete
vall arról, hogy miként hagytak fel a meggazda-
godott sárközi gazdák a sövényfonásos, patics-
falú építkezéssel. Bátaszéki, tolnai, dunaköm-
lôdi kômûveseket hívtak és emeltettek felük 4-
5 szobás utcafrontos téglaházakat. Elôször fara-
gott, festett bútorokkal, majd polgári ízlésû tár-
gyakkal töltötték meg az alig használt szobákat.
A festett és faragott tulipános ládák Komárom-
ban készültek, a tornyos nyoszolyák Hartán, a
tálasok és padok Baján.
A kecses üvegkancsókat, poharakat felvi-
déki vándor árusok hozták, a díszes kerámiát
pedig Mórágyon, Szekszárdon és Baján készí-
tették. Errôl vallanak a tájházban kiállított hasz-
nálati tárgyak
A teljes viselettel is megismerkedhet itt a
látogató: asszonyaiknak, akik olyan káprázatos
ruhákban pompáztak, hogy csak „lehúnyt
szemmel lehetett rájuk nézni” Lyonból, Bécs-
bôl, Pestrôl színes selyembrokát anyagokat, cif-
ra szalagokat, gyöngyöket és flittereket hozat-
tak. Drága ruháit a lány kiházasításkor kapta,
vagy nôrokonától örökölte. A múlt század
nyolcvanas éveiben a lányok három ágba font
hajukat tülökpártával takarták, késôbb az úgy-
nevezett „háromrészes bársonnyal”. Az asszo-
nyok régebben téglalap alakú „szabott fôkötôt”
viseltek, amelyet a menyecskék az elsô gyer-
mek születéséig „bíborral” (fátyollal) is befed-
tek és díszes tûvel tûztek meg.
A régi bôujjú „bíborümögre” pruszlik, ké-
sôbb vállkendô került, majd újabb változatára
„röpikét”, réklit húztak. A szoknya. a keskeny
kötény és a jellegzetes sárközi vállkendô a leg-
drágább anyagokból készült.
A Sárközben külön stílusa volt az ing, a fô-
kötô, a bíborvég, a jegykendô és a halottas-
párna hímzésének. Az elhúnyt feje alá tett ún.
szôrfonállal hímzett párnavégek gránátalmái,
tulipánjai a gyász pompáját emelték ki. A virág-
motjvumokat ún. hamis laposöltésekkel töltöt-
ték ki és láncöltésekkel keretezték. A nagyobb,
zárt motívumok közötti teret kacskaringókkal
díszítették.
A múlt század nyolcvanas éveinek végéig
a kézfogón, vagy ahogy mondták „elkendô-
zésen” a menyasszony magaszôtte és hímezte
jegykendôvel ajándékozta meg a vôlegényt.
Ezek egyszínû, kontúrozott motívumai a bíbor-
végek díszítéseit idézik.
A viseletnél már említett bíbort, amelyet
ma sálnak mondanánk, a lakodalom után te-
kerték fel az új asszony fejére, s egészen az elsô
gyermeke megszületéséig hordta. A színes se-
lyemmel vagy szôrpamuttal esetleg arany- és
ezüstszállal ékesen hímzett vászondarabot a bí-
bor egyik végére varrták, s mellen tûzték meg.
A Tájházban és a Faluházban elôzetes be-
jelentkezéssel szövés, tojásfestés bemutatót tar-
tanak és a vendégek „élôben” ismerkedhetnek
meg a sárközi népi viselettel. (A tájház nyitva:
hétfôtôl szombatig 8-tól 17óráig, vasárnap csak
bejelentéssel, a Sárközi Népi Iparmûvészeti
Szövetkezet. Decs, Kossuth u. 34–36. alatt. Tel:
74/495-320.)
Irodalom:
Andrásfalvy Bertalan–Vadóc Kálmán: A Sárköz népmûvé-
szete. – Szekszárd. – 1967.
Arany Dénes: A Decsi Református Egyház története.
Átdolgozta és kiegészítette: Csécsy István. Decs. – 1990.
Katona Imre: Sárköz. Bp. – 1962.
A hatalmas és látványos sárközi folk-
lórt a kenderfeldolgozás eszközeit és a sár-
közi szôtteseket mutatja be a Faluház ál-
landó kiállítása. (Rákóczi u. 2–8. Tel:
74/495-040. Nyitva: hétköznap 9-tôl 18
óráig, hétvégén külön bejelentkezés alap-
ján.) Az alagsorban a környék kerámiku-
sainak, a folyosó galériában pedig képzô
és iparmûvészeknek idôszaki kiállításai
adhatnak tartalmas kikapcsolódást.
Minden évben augusztus elsô hétvé-
géjén rendezik meg a Népmûvészet Nap-
ját, táncmulatsággal, kirakodó vásárral,
kiállitással.
A Sárköz legnagyobb ünnepe a három
évente megrendezésre kerülô Dunamenti
Folklór Fesztivál.
A hagyományokat azért gyakrabban is
feltámasztják a Faluházban. Csoportok
számára lakodalmi játékot adnak elô a Decsi „pávák” és fiúk
TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK 65
 decsi néptánc és ének együttes tagjai – a
menyasszony kikéréstôl a tyúkverôig, sza-
kács- és menyasszonytáncig.
Gyermekeknek kínál egyhetes kéz-
mûvestábort a Faluház, ahol az ôsi kis-
mesterségekkel, gyöngyfûzésssel, szövés-
sel, csipkeveréssel, kerámiakészitéssel is-
merkedhetnek az iskolások.
Programjukban kirándulás is szerepel
a falu határában fekvô Cserenci-vvadász-
házhoz, ahol természettudományi bemu-
tató teremben tekinthetô meg a Gemenc
élôvilága . (Bejelentkezni lehet: 7144
Cserenci Vadászház Decs, Szövetkezet u.
1. Tel: 74/496-891 gondnok Beödöck
Bertalan)

SÁRPILIS elôtt 30-40 évvel, vagyis gyermekkoruk-

Irányítószám: 7145 Körzethívószám: 74
A Sárközhöz tartozó települések közül
alig ezer lakosával a legkisebb, Sárpilis
Várdomb és Decs felôl közelíthetô meg.
Várdombbal közös vasútállomása a falutól
távol van.
A település formájáról és építkezésérôl
a századelôn Kovách Aladár által adott
kép az egész Sárközre jellemzô volt. Lófe-
jeket látni a sövénykarókra tûzve. Alig
volt egy-két ház, melynek sövényén ne lett
volna két-három lófej. „Életük delén lévô
férfiak és asszonyok mondják, hogy ez-
ban még igen sok lófejet lehetett utcázra
fordítva látni, ezek éveken át ott marad-
tak, míg maguktól le nem estek.”
A település református lakossága által
1797-ben építtetett késô barokk templom
messzire látszik a sík határban.
A népi hagyományôrzés ösztönzôje
volt néhai Bogár István, néprajzi gyûjtô, a
sárpilisi hagyományôrzô együttes meg-
szervezôje. Elôzetes bejelentés után Szek-
szárd-Szôlôhegyen megtekinthetô sárközi
népmûvészeti tárgyakból álló gazdag gyûj-
teménye.

BÚZAKALÁSZ MEZôGAZDASÁGI SZÖVETKEZET

BÁTASZÉK, Budai u. 7.
z 1992. elôtt 6.800 hektáron hat közigazgatási településen (Alsónána,
A Alsónyék, Bátaszék, Pörböly, Sárpilis és Várdomb) gazdálkodó szervezet
jelenleg 3.800 hektár bérelt területtel rendelkezik. Szervezeti felépítése ágazati jel-
legû: növénytermesztési, állattenyésztési, mûszaki, kertészeti és számviteli üzletá-
gakból áll. A növénytermesztési üzletág alapvetôen búza, kukorica, árpa,
napraforgó és cukorrépa termesztéssel foglalkozik. A megtermelt termény egy
kisebb részét a szövetkezet állattenyésztési üzletága használja fel, a nagyobb
részét értékesíti. Az üzletág rendelkezik megfelelô technikai háttérrel, erô és
munkagépekkel, szárító és tároló kapacitással. Az állattenyésztési üzletág sertés és szarvasmarha tenyésztéssel foglalkozik.
Mindkét szektor szakosított, modern telepeken végzi tevékenységét. Átlagos szarvasmarha létszám 720 db, ebbôl tehén 330
db. Átlagos sertés létszám 6.300 db, ebbôl koca 800 db, míg az éves hízósertés kibocsátás 20.000 db. Kertészeti üzletág 73
ha ôszibarack, 25 ha dió és 300 ha szôlôültetvényen gazdálkodik. A teljes termést értékesítik. Az ültetvények technológiai
munkálatait egy viszonylag kis létszámú, jól képzett szakgárda végzi el.
Három termelô egység technikai hátterét a mûszaki üzletág egy jól felszerelt
központi és két kisebb javítóüzeme biztosítja. Az üzletág végzi a termények,
állatok szállítását saját gépkocsiparkjával. A felsorolt tevékenységeket 200 fô
aktív szövetkezeti tag, 70 fô állandó alkalmazott végzi el.
Szövetkezetünknek 450 nyugdíjas tagja van, akikrôl szûkös lehetôségeink
ellenére is gondoskodunk. Terveink, elképzeléseink mindegyike a
szövetkezet életképességének megôrzése, a 270 dolgozó és csaknem ugya-
nennyi család megélhetésének biztosítása.
 BÁTASZÉK
Irányítószám: 7140 Körzethívószám: 74

A 7200 lakosú kisvárosnál találkoz-

nak a Duna mentén futó 56-os és az Al-
föld felé átkelô 55-ös utak, a Budapest,
Pécs, Dombóvár, Baja felôl érkezô vasúti
vonalak. A Geresdi- és a Szekszárdi-
dombság találkozásánál fekvô vasúti és
közúti csomópont.
A kövesdi határrészen elôkerült érté-
kes római kori régészeti leletek mellett a
középkori falmaradványok, faragott, fel-
iratos kôemlékek vonzzák a látogatókat.
II. Géza itt alapította 1142-ben a cikádori
apátságot, amelybe Szent Lipót osztrák
ôrgrófnak, a szentkereszti monostor alapí-
tójának fia (ugyancsak a szentkereszti mo-
nostor apátja) 12 szerzetest küldött. Ciká-
dor pontos helyérôl hosszas vita folyt. A
perdöntô jelentôségû régészeti feltárás saj-
nos csak a legutóbbi években kezdôdött el
a templom udvarán. Már az eddigi kuta-
tások is egyértelmûen tisztázták, hogy a
feltárt épületrészletek valóban egy ciszter-
cita apátsághoz tartoznak.
Bátaszék újkori történetében jelentôs
szerepet töltenek be az elsô német telepe-
sei a XVIII. század elején érkeztek. Sok
iparos volt köztük, s a századunkban is to-
vábbélô hagyományos mesterségek gya-
korlói közül a leghíresebbek a kádárok és
a kômûvesek voltak. Volt olyan esztendô A bátaszéki neogótikus
a század elején, amikor közel 400 bátaszé- Autóval dél felé elhagyva a települést templom
ki kômûves dolgozott Törökországban és az 56-os út mellett, az egykori Kövesd he-
Iránban. A második világháború után fô- lyén egy barokk mûemléket láthatunk: a
ként Józseffalváról származó bukovinai Kálváriát. Egy barackoson keresztül ka-
székelyek, továbbá bácskai és felvidéki paszkodhatunk fel innen a szôlôhegyek
magyarok is otthont találtak a településen. patrónusa, Szent Orbán tiszteletére épí-
A város központjában emelkedô neo- tett kápolnához, ahonnan csodálatos kilá-
gótikus templomot is bátaszéki mesterek tás nyílik a közelmúltban várossá vált Bá-
építették. (Szabadság u. 1. Tel: 74/492- taszékre és környékére.
903. Bejelentkezés nélkül 8-tól 10 óráig és
15-tôl 16 óráig. Ugyanitt kérhetik el a A település és környékének tárgyi emléke-
Segítô Szûz Mária kápolna kulcsát, it Dr. Csanády György orvos gyûjtögette évtize-
amelyhez a fôutcán a templomtól Szek- deken keresztül. A rendkívül becses magán-
szárd irányába haladva jutnak el. gyûjtemény gazdag régészeti, néprajzi és hely-

TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK 67

A bátaszéki szôlôhegyek
lábánál fekvô elpusztult
középkori települések
egyike volt Lajvér,
amely a népi szómagyará-
zathoz kapcsolt hagyomány
szerint nevét onnan nyerte,
hogy amikor a szomszédos
rácok megtámadták,
s elûzték a magyar falu
lakóit, azok „jaj a vér”
kiáltással menekültek.
E szavakat a rácok Lajvérrá
alakítva ôrizték meg a
település nevében.
Alsónyék református lakói
a török hódoltság idején
a mocsarak közé menekül-
tek.A hagyomány szerint
az is elôfordult, hogy
a portyázó török csapatok
magyar szóval próbálták
kicsalogatni ôket rejtekük-
bôl: „Kati, Panni, Sári,
Mári gyertek ki, elmentek
már a tatárok!”
Alsónyék lakói a veszély
elmúltával visszatértek
falujukba
68 TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK
történeti anyaga a jégkorszaktól napjainkig
nyújt áttekintést. Elôzetes bejelentés alapján te-
kinthetô meg a Vörösmarty u. 1. szám alatt, né-
hány lépésre a templomtól. (Telefon: 74/491-
087.)
Évente május elsô hetében látványos
koronázási ünnepséget, jelmezes felvonu-
lást rendeznek a II. Géza Gimnázium
szervezésében. (ÉÉrdeklôdni lehet: Báta-
szék, II. Géza Gimnázium Kossuth u.
38/42. Tel: 74/493-358.)
A település közelében terül el a nép-
szerû horgászhely, a Ráros. Hivatalosan
ALSÓNYÉK
Irányítószám: 7148 Körzethívószám: 74
A Baja–Bátaszék vasút és közút mel-
lett fekvô 854 lakosú falut az 56-os útról
Bátaszék északi határában leágazó össze-
kötô úton is megközelíthetjük.
A régi Sárköz egyik legnagyobb mezô-
városának, Kesztölcnek nevét viszont már
csak a nyéki határ- és dûlônevek ôrzik.
A vízrendezésekkel Nyék is egyszeri-
ben meggazdagodott. Kiterjedt határában
szívesen szereztek jó minôségû szántóiból
a szomszédos német falvak lakói is.
Az egykori Duna menti mocsárvilágot
szegélyezô elsô magaslat szélén húzódott a
fôutca, a mai Templom utca. Az 1792-
ben épített barokk stílusú református
PÖRBÖLY
Irányítószám: 7142 Körzethívószám: 74
A minden szállal a Gemenci-erdôhöz
kötôdô község, a dunai árteret átszelô 55-
ös út mellett fekszik. A településen keresz-
tülhaladva 5 kilométer távolságban érjük
el a bajai Duna-hidat.
A falu csak az I. világháború után kez-
dett kialakulni. A környékbeli pusztákról
származik a népessége.
Szekszárd Bátai Fôcsatonának hívják, és
megközelíthetô akár Bátaszékrôl, a város-
központból, akár Bátáról a mezôgazdasági
szövetkezet majorja felôl.
Bátaszék keleti határán, Sárpilis vasúti
hídtól a bátai árvízkapuig terül el a több
éve jól halasított csatorna. Átlagos mélysé-
ge 1.20 m, szélessége 14–18 m, felszíne
helyenként hínárral borított.
Ponty, amur, csuka, harcsa, süllô és
fehér halak foghatók. Kijelölt helyen fôzé-
si, sátorozási és lakókocsi parkolási lehetô-
ség van.
templom (K Kulcs Simai Endre lelkésznél,
Árpád u. 5.) mellett álló hatalmas, díszes
házak – a lecsapolások után meggazda-
gadodott – parasztpolgárság emlékét idé-
zik.
Az utca déli végén található – a haj-
dan a Sárköz számára termelô – szekszár-
di Steig fazekasdinasztia hagyományait
ôrzô Steig Ágnes és Jaszenovics Géza mû-
helye, ahol ma is szebbnél szebb ólommá-
zas sárközi tányérok, tálak és bokályok ké-
szülnek. (Elôzetes bejelentkezéssel csopor-
tokat is fogadnak. Templom u. 8. Tel:
74/493-346).
A község a Dunamenti Folklórfeszti-
vál egyik színhelye, hagyományôrzô nép-
tánc csoportjával házigazdája.
A település lakóinak fôként a Gemen-
ci-erdô és a világhírû vadállomány közel-
sége ad munkát. Pörböly a kiinduló állo-
mása (a Sió-zsilipet is érintô) a Bárány-
foki Kiránduló Központig közlekedô, 36
km hosszú erdei kisvasútnak.
A kis település nevét az 1994-es vasúti
katasztrófa tette ismertté, amikor egy is-
kolabusz ütközött a vonattal és 11 kis-
gyermek halt meg. Ma kereszt jelzi a tra-
gédiát az átjárónál.

BÁTA
Irányítószám: 7149 Körzethívószám: 74
A Sárköz legdélebbi települését az 56-
os útról leágazó bekötôúton balra érhet-
jük el. A „högy” lábához szorult, jellegze-
tesen egyutcás szerkezetû faluban még a
közelmúltban is verekedésbe torkollhatott
a beszélgetés, ha az idegen az iránt érdek-
lôdött, hogy a megszólított melyik utcá-
ban lakik.
A szabályozások elôtt a Duna az ártér-
be mélyen benyúló löszhegy lábánál ka-
nyargott. Mint a falu fölötti Öreg-hhegy
ôskori leleteinek gazdagsága bizonyítja, az
átkelésre alkalmas hely évezredeken át
fontos stratégiai pont volt. Megtelepedett
a késô bronzkor, a vaskor embere. Külön-
leges értékû az innen elôkerült – a kelta
hitvilág középpontjában álló vadkant áb-
rázoló – öntött bronzszobor, amely más
régi sírokból, épületmaradványokból szár-
mazó leletekkel együtt a szekszárdi Wo-
Az Orbán kápolna híres
búcsújáró hely Bátaszék
határában
sinsky Mór Múzeumban látható. Felvi-
rágzását elsôsorban annak a bencés apát-
ságnak köszönheti, amelyet a feltehetôen
a környéken élô besenyôk megtérítésére
I. László alapított 1092-ben. A szomszé-
dos Bátaszéknél pihent meg 1440-ben
Hunyadi János, miután a Garák felett
gyôzelmet aratott. E helyen búcsúzott hit-
vesétôl a mohácsi csatába induló II. Lajos. A világon
A falu házai fölött omlik a part. Ilyen- egyedülálló a
kor gyakran kerülnek elô az egykori plé- bátai víziszivattyú
bániatemplom helyét jelzô sírok. A leg-
utóbbi földcsuszamlás óta jól látható a gó-
tikus templom szentélyének részlete, a di-
adalívet támasztó pillér csonkja is.
A térség gazdasági életét meghatározó
lecsapolások egyik mûszaki központja a
lankóczi mellett a bátai szivattyúház. Az
1896-ban felállított hatalmas 4,5 m3/sec
teljesítményû, elôször gôzgépekkel, majd
a II. világháború óta a szénhiány miatt
fagázas motorral mûködtetett szivattyúk
ma is bármikor újraindíthatók.
TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK 69
 Utoljára 1990-ben volt szükség
üzembe helyezésükre, de ma is készültség-
ben vannak, mert az 1992-ben megépített
modern szivattyútelep teljesítménye
mindössze 2 m3/sec, s így komolyabb bel-
víz esetén ma is szükség van a gépmatu-
zsálemekre. A millecentenárium évében
újraindították az egyedi tervezésû és gyárt-
mányú gépeket. A világon egyedülálló lát-
ványosság, a bátai fagázzal hajtott szivaty-
tyútelep gépésze, ifj. Csankó János apjától
leste el a mesterség könyvbôl már meg
nem tanulható fortélyait. (A látogató tôle
kérhet kulcsot és felvilágosítást. Címe:
Báta, Béke u. 8. , gátôrház. Tel: 74/ 490-
757).
Bátán élt Czenz János (1885–1960)
festô, aki képein megörökítette a sárközi
népviselet gazdag színpompáját. A falu
múltjából, néprajzi emlékeibôl a bátai hí-
mes tojások motívumkincsébôl, az Óvoda
utca 6. szám alatt található tájház ad ízelí-
tôt. (Nyitva: a hét minden napján 17 órá-
tól, szombaton 15-tôl 18 óráig. Bejelent-
kezés: Polgármesteri Hivatalban. Tel:
Népi mesterségek Bátán 74/490-558.)
A Dunamenti Folklórfesztivál három
évente visszatérô sorozatának egyik állan-
dó színhelye.
Báta lakossága helyben gazdálkodik,
vagy a környezô településekre jár dolgoz-
ni. Jelenlegi elszigetelt helyzetén változta-
tott volna, ha az ötvenes években megépül
a tervezett vasútvonal Bátaszék és Mohács
között. A déli szomszédunkkal megrom-
lott viszony miatt félbemaradt építkezés
nyomát – mint egy történeti mementót –,
a sín nélküli vasúti töltést még ma is sok-
felé láthatja az utazó. Ma a gyorsvonat a
Duna jobb partja helyett Bajára fut.
A néprajzról és hagyományápolásáról
híres sárközi községben érdemes felkeres-
ni a 4-5 hektár területû Keszeges tavat.
Bátáról érhetô el a mezôgazdasági szövet-
kezethez vezetô betonúton, kb. 1 kilomé-
ter megtétele után. Az egykori kenderázta-
tó tó fô hala a ponty.
Idôs asszony viseletben, virággal
Országos hírét a bátai
monostor egy csodának
köszönhette.
A legenda szerint egy
misézô barát az ostyából
vért látott kicsordulni
a monostor templomában.
Zsigmond király kérésére
1434-ben IV. Jenô pápa
a nagy számban Bátára
érkezô zarándokoknak
engedélyezte a búcsú
tartását.
(Az ostyán látható
‘vércseppek’ oka egyébként
a nedves, nyirkos környe-
zetben tartott ostyán elsza-
porodott vörös színû
gomba, a micrococcus
prodigiosus volt.)
A féltve ôrzött, s a hatal-
maskodó fôurak által több-
ször is elrabolt ereklye a
török dúlás során elveszett.
A csoda ötszázadik évfor-
dulóján a Klastrom-hegyen
építették a ma is meg-
tekinthetô Szent Vér
templomot.
72 TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK
VÁRDOMB
Irányítószám: 7146 Körzethívószám: 74
A Szekszárdi-dombság és a Sárköz ta-
lálkozásánál futó 56-os út mentén fekszik
az 1200 lelkes falu. Ezt a helyet a római
korban Ad Statuas néven említik. Az egy-
kori erôdítmény helyén, a kocsmadom-
bon érdemes egy pillanatra megállni, s
megnézni az 1791-ben állított, festett
Szent Vendel szobrot. A Vendel-kultusz
itt a XVIII. században érkezô német tele-
pesek megjelenéséhez köthetô, amikor az
új lakók a gyapjáért tenyésztett birkanyá-
jakkal váltották fel a korábbi magyar juh-
fajtákat.
A domb déli aljában csendesen bújik
meg a katolikus közösség kis barokk
temploma – melynek lépcsôjébe római
köveket építettek. (Megtekintése elôzetes
ALSÓNÁNA
Irányítószám: 7147 Körzethívószám: 74
Várdomb felôl az 56-os útról leágazó
összekötô úton érhetjük el, amely a
Bátaszék–Bonyhád úthoz csatlakozik. Ha
Várdomb felôl érkezünk, a település utáni
meredek kaptató tetején érdemes megáll-
ni egy pillanatra, s visszatekinteni a Sár-
köz elénk táruló panorámájára. Az 56-os
út keleti oldalán az Aquincum-Mursa ró-
mai kori út nyílegyenes, fehéres sávja szin-
te magához vonzza tekintetünket. Alsó-
nána határában volt a vámos helyként
SZÁLKA
Irányítószám: 7121 Körzethívószám: 74
A Lajvér-patak mentén meghúzódó,
festôi környezetben fekvô kis falu a völgy-
gát megépítése óta kedvelt horgász- és ki-
rándulóhely. Az 56-os útról Szekszárd és
Várdomb között, vagy a Bátaszék–Bony-
hád szakaszról közelíthetô meg. Ha az 56-
bejelentkezéssel Bátaszéki Plébánia Hiva-
talban. Bátaszék, Szabadság u. 1. Tel:
74/492-903.)
Figyeljük a köveket, mert rövid sé-
tánk során (a Kossuth Lajos utcában a
pékség cégére kôasztal, kôkenyér az ön-
kormányzat elôtt a magyar címer) az itt
lakó Bakó László szobrászmûvész „tényke-
dését” jelzik. Az alkotó függeszti, állítja,
fekteti, a kavicstól a szikláig megmunkál-
ja a köveket. Háza udvarán (a templomtól
Bátaszék irányában a jobb oldalon) szo-
borpark, pincegaléria ad ízelitôt alkotásai-
ból. Közülök legutóbbi egy „szalámifa”, a
Józan-dûlôben Alsónána felôl nyíló út
keresztezôdésénél került felállításra.
(Az alkotások megtekinthetôk beje-
lentéssel. Tel: 74/430-119. Cím: Kossuth
u. 143.)
gyakran emlegetett Kesztölc, e teljesen el-
pusztult sárközi mezôváros. Alsónána tör-
ténetének utolsó három évszázada jellem-
zô példája a környék többszöri lakosság-
cseréjének. A török idôkben délrôl felhú-
zódó szerbeket – vagy ahogy ezen a tájon
nevezték ôket, ‘rácokat’ – birtokáról ösz-
szegyûjtve 1700 körül telepítette ide Jany
apát. A XVIII. század végén már többsé-
gében evangélikus németek lakták.
A II. világháborút követô kitelepíté-
sek után pedig fôként a Felvidékrôl áttele-
pítettek kapták meg az üresen álló háza-
kat.
os útról kanyarodunk le, akkor a szerpen-
tin tetején a görögszói kápolna mûemlék-
épületénél érdemes megállni és körülnézi
egy pillanatra. Bár a kápolnának inkább
külsô képe, tájba illeszkedése magávalra-
gadó, ha valaki az épület belsejére kivánc-
si a szálkai plébánostól, Perkl Ádámtól
kérheti el a kulcsot. (Kossuth u. 78. Tel:
74/409-659.)
 A hangulatos kis kápolnától belátható
az egész Sárköz. Tôlünk balra Szekszárd
toronyházai, elôttünk az ôcsényi temp-
lomtornyok, kicsit jobbra a decsi katoli-
kus templom égbeszökô sziluettje. E mö-
gött szerényen búvik meg a reformátusok
fehérre meszelt kis templomának tornya.
Jobbra Sárpilis házai láthatók, szép idô-
ben pedig a bajai tornyok is feltûnnek.
A modern szôlôültetvények szélén né-
ha még igazi, százados ritkaságokat talál-
hatunk: fehércseresznyét. A múlt század
végén a híres szekszárdi szôlôvidéket is el-
pusztította a filoxéra. A hagyományos faj-
tákat ellenálló oltványokkal pótolták. Az
oltványok jelentôs részét Amerikából ho-
zatták. Az egyik köteg otvány mellé a ke-
reskedô gyümölcsfa különlegességet tett
ajándékba: fehércseresznye oltványokat,
melyeket ebben a dûlôben ültettek el a
gazdák. Helyenként még ma is találha-
tunk az évtizedeket és számos nagyüzemi
teraszozást átélt, de fôként újra szemzett
gyömölcs-különlegességekbôl.
Utunkat a domb másik oldalán foly-
tatva a Mecsek nyúlványait, a legmaga-
sabb csúcsot, a Zengôt látjuk a dombok
fölött, s csak az utolsó pillanatban buk-
kannak fel Szálka házai. A települést,
ahonnan korábban sokan elvándoroltak,
egyre többen keresik fel akár egy rövid
hétvégi, vagy hosszabb ideig tartó pihe-
nésre.
A faluban mûködik nyári alkotó- il-
letve diáktábor a Táncsics utcában. (É Ér-
deklôdni lehet: Decsi Kiss János Szálka,
Táncsics u. 43. Tel: 74/409-578.) A Szek-
szárdi dombok között kanyargó dél-du-
nántúli Kéktúra útvonal a falutól délre ki-
lométereken át a Szálkai-tó festôi szépségû
partján halad.
A tó valójában iszaptározó. Nagyon
jól karbantartott intenzív horgászhely, ke-
zelôje a Szekszárd–Paksi Kft. Horgász-
egyesület. Az 5,7 hektáros területet az 56-
os útról érhetjük el, Szekszárdtól néhány
kilométerrel jobbra kanyarodunk a
Szálka–Môcsény útra, és Szálka községet
alig elhagyva mindjárt elénk tûnik az
elôtározó-iszapfogó. Bonyhádról érkezve
Môcsény után kell balra kanyarodni. A
horgászberkekben remek víznek tartott
tóban ponty, süllô, amur, keszeg, kárász
és törpeharcsa él.
A festôi környezetben lévô szálkai víz-
tároló egy nyugodt völgy ölén fekszik és
megszámlálhatalanul sok horgászhelyet
kínál. Mindenki találhat magának egy kis
öblöcskét, egy beszögelést, egy földnyel-
vet, egy magányos bokrot a kedvenc
idôtöltéséhez. A Szekszárd–Bonyhád há-
romszögben lévô – a Lajvér-patak felduz-
zasztásával kelekezett – víztároló ideális, a
kikapcsolódást keresô horgászoknak. Az
57 hektár területû, mintegy 3 millió köb-
méternyi víz ma is ivóvíz minôségû. A tá-
rozó intenzíven halasított, fôleg a ponty,
az amur és a süllô, de egyre inkább a fe-
hérhalak fogására is alkalmassá váló terü-
let.
Napijegyet a vízparton és a Horgász-
egyesületek Tolna Megyei Szövetsége iro-
dájában, Szekszárdon kaphat a horgász.
A szállás Szálkán magánházaknál ke-
resendô. A falusi turizmus keretében fo- A horgászok
gad vendéget Várfy Tibor 7121 Szálka, kedvelt helye a
Kossuth L. u. 71/a. Tel: 74/331-113. szálkai víztároló
TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK 73
 A Völgység
A Völgység népi tájelnevezés. Csak az
1600-as évek vége óta vannak írott forrá-
saink a használatára. Ezt megelôzôen, a
török alatt hatalmas terület a szászi nahié-
hez, a szászvári várhoz tartozott. A török
alóli felszabadulást követôen „nádasdi ke-
rület”-nek mondották a mai Mecsekná-
dasd várához tartozó falvakat. A kis Bony-
hád (Bohman, Bachnyám, Bonyhan,
majd Bonyha) a középkor óta vásáros hely
volt, észak és dél, kelet és nyugat irányban
itt lehetett átkelni a völgyet borító mocsá-
ron. Más jelentôsége nem volt, nem lévén
a vidék központja.
„A szegény nép megmaradása fölötti
nagyobb ôrködés és jobb gondoskodás
céljából” 1725. október 16-án Tolna vár-
megye tisztújító közgyûlésén a harmadik
járás felállításáról hozott határozatot. Ez a
völgységi járás, mely 1950-ig e néven,
1950-tôl 1978-ig pedig mint bonyhádi já-
rás létezett. Központja mindvégig Bony-
hád, idôvel mezôváros, nagyközség, köz-
Völgységi táj,
háttérben a Mecsek
74 A VÖLGYSÉG
ség, majd 1977. április 1-jétôl város. A
több mint 250 év alatt a közigazgatási ha-
tárok módosultak, így a hivatalos és a né-
pi körülhatárolás mindvégig eltért. Ma új-
ra csak történeti-néprajzi fogalom: a törté-
neti Völgység. Annál is inkább, mivel a
modern tájföldrajz északról egészen leszû-
kíti, nyugatra viszont kiterjeszti határait,
Kárászon – Magyaregregyen túlra messze
be Baranyába. De keleten és délen sem jár
másként. Határai patakok, vizek: a Tevel
alatt elfolyó Hidasi-víz, Bonyhádnál a
Völgységi-patak, Baranya volt hegyháti
járásában a Hábi-csatorna, nyugatra pedig
a Kapos folyó.
Ezzel szemben a történeti tájfogalom
medencében gondolkodik. A határokat a
vízválasztók jelölik, a területet pedig a víz-
gyûjtô. A történeti Völgység tehát a
Völgységi-patak teljes vízgyûjtôje, továb-
bá az Hidasi-víz és Hidas-pataké, keleten
pedig a Rák- és Lajvér-pataké.
 Északra a határt a Tolnai-Hegyhát
vízválasztója jelöli. Murga, Felsônána,
Kéty még innen esik. Baranya megyébôl
pedig – történetileg – völgységinek számít
Mecseknádasd, Hidas, odább az Észak-
Mecsek vonalában Magyaregregy, Kárász,
Vékény, Szászvár, Császta, és Máza.
A fô vízfolyás is Baranyában ered,
messze Magyaregregyen túl, a Hármas-
hegy északi oldala elôtt húzódó Takanyó-
völgyben. (Ez a Mecseki-Tájvédelmi Kör-
zet szigorúan védett területe.) A közép-
korban Egregynek mondották, mai népi
neve viszont „Határárok”. Szabályozását
az egyes községek, földesurak közösen vál-
lalták. Árkát a mocsaras völgy közepén, a
határon ásták meg, így lett Határárok. E
vízzel elôször akkor találkozik az utazó,
amikor a 6-os útról Bonyhádra betérve,
áthalad a Szent János hídon. (Magyareg-
regytôl viszont a takanyói völgyig párhu-
zamosan halad a komlói országúttal.)
A tolnai táj völgységi része – de a ba-
ranyai is – felismerhetôen sajátos. Kistáj,
melynek központi része a Bonyhádi-me-
dence. Többi részét gyengén tagolt, kibil-
lent lösztáblák képezik, melyek így sajátos
dombsorokat mutatnak. Ezért írta volt
Vörösmarty Mihály:
„Halmaidat koszorúzza borág, koszorúzza
tetôdet / Százados erdôség, köztök, mint
égi maradvány, / Nyúlnak el a völgyek, fi-
atal szépséggel igézôk: / Ott mikor elfá-
radt testem nyugalomra hanyatlik, / Lel-
kem az ifjúság képét öltözve magára,
Ábrándozva bolyong egyedül a csörge pa-
taknál...”
A „borág” természetesen a szôlô, vad-
szôlô. A mezôgazdaság azóta persze a leg-
jobb területeket mûvelés alá vette. Így
azután összefüggô erdôségek csak Len-
gyel, Mórágy–Bátaapáti vidékén, a Me-
csek és a Szekszárdi-dombság érintkezô
részein maradtak fenn. A dombok és az el-
nyúló völgyek szépsége azonban változat-
lan. A panorámának pedig délrôl a Me-
csek kéklô vonulata ad keretet, amonnan
Az izményi
evangélikus
templom
viszont alattunk látni az utolérhetetlen
szépségû medencét, a Völgységet, melyet
Illyés Gyula „a magyar romantika mese-
földé”-nek nevez.
Talaja, éghajlata, növényzete, állat-
világa is más, mint mondjuk a Mecseké, a
Sárközé, a Tolnai-, vagy a Baranyai-Hegy-
háté. Természetes növénytársulása a gyer-
tyános-tölgyes, hûvösebb völgyekben és
oldalakon bükkösök élnek, de a szárazabb
területeken a cseres-tölgyesek az uralko-
dók. Akácosokat, erdei- és feketefenyve-
seket is telepítettek a tájra és a felhagyott
parlagokon az akác nagy területeket hódí-
tott meg. Mára csak a nehezen megmû-
velhetô területeken maradt meg az erede-
ti vegetáció gazdagsága. A Völgység terü-
letén mintegy 50 védett növényfaj találha-
tó. Botanikatörténeti érdekesség, hogy
Kitaibel Pál (1757–1817), a magyar ter-
mészettudomány nagy alakja 1808. június Mórágyi tál,
17-én Hôgyész–Bonyhád–Nagymányok– eredeti motívumokkal
Váralja útvonalon utazott és a naplójában
felsorolt növényfajok között szerepel a ma
védett örménygyökér. Ez a növény ma is
létezik Bonyhádvarasd határában ahol ô
látta.
A területen csak a Lengyeli-erdô egy
pontján él a magyar zergevirág és a kap-
csos korpafû. A Váraljai-erdôben tenyé-
szik a gímpáfrány, olasz müge és a ha-
zánkban már csak a Mecsekben elôfordu-
ló és ezen belül a váraljai Farkas-árokban
is élô havasi-lisztesfû. Üveghuta közelében
A VÖLGYSÉG 75
„...láttalak, oh Völgység ragyo-
gó koszorúval! – akár ô,
akinek elsüllyedt tündérorszá-
ga te lettél...
Szépülj meg, nekem is! Vaskos
fájdalmaim ércét,
váltsd tündéri kohódban
aranyra!”
(Illyés Gyula: Egy régi város-
ban. Búcsú.)
76 A VÖLGYSÉG
a Geresdi-dombságon találunk karélyos
vesepáfrányt és díszes vesepáfrányt. Báta-
apáti erdôben él egy hazánkban is ritka sás
faj a borostás sás és egy nagyon szép kora
tavaszi növény, a tavaszi görvélyfû. A
Völgységben a Börzsöny alatti sásos réten
található a nyári tôzike, Mórágy és Báta-
szék között Kövesd határában egy vizes ré-
ten a legnagyobb termetû orchideánk
egyike a hússzínû ujjaskosbor. Csodáljuk,
de ne szakítsuk le! Az erdôségek tölgyesei-
ben nem ritka a szarvasbogár, a bükkösök
tuskóiban fejlôdik egy ritka szép cincérfaj-
ta, a havasi cincér.
A sajátos karakterhez azonban a sajá-
tos történeti múlt is hozzájárul. Itt nem
volt nagybirtok, legfeljebb emberi léptékû
uradalmak. Évszázadokon át magyar,
sváb, szerb zsidó együttélés és kultúrate-
remtés jellemezte. Az újratelepítések idô-
szakában ugyanis erôs, szinte színtiszta né-
met tömb jött létre, azonos vallású (római
katolikus, evangélikus, kevés református
falvakkal), melyek más és más német táj-
szólást beszéltek, aszerint, hogy honnan
származtak. Identitásukat máig így hatá-
rozzák meg: majosi sváb, zombai sváb va-
gyok, stb. A magyarság egyes helyekrôl ki-
szorult, másutt összefüggô tömbben, vagy
szórványfalvakban tartotta magát, így
Mázától Magyaregregyig, vagy Kisvejkén,
Zombán. A szerbek, az ún. rácok Grábó-
con, Szálkán, Alsónánán tartották magu-
kat legtovább. Ittlétük szép emléke a
grábóci kolostortemplom. A zsidóság köz-
pontja Bonyhád, élénk kereskedelemmel,
orthodox és neológ zsinagógával. (Ma
egyik sem mûködik, mindkettôt raktár-
nak használják.)
A sváb paraszti fejlôdés évszázadok
alatt sajátos gazdasági mentalitást terem-
tett, melyet máig a szorgalom és takaré-
kosság jellemez.
Országosan is gazdaságtörténeti jelen-
tôségû, elôbb a völgységi dohány – mely
burnótnak volt jó –, majd konjunktúrája
múltával a bonyhádi tájfajta, pirostarka
szarvasmarha kitenyésztése. Ma a bonyhá-
di Pannónia Mezôgazdasági Szövetkezet
foglalkozik vele. A tájfajta az 1890-es bé-
csi kiállítást követôen országosan ismertté
tette a vidéket.
A sajátos szülôföld-értelmezés, a ta-
nultak „úri” osztályba emelkedése a ma-
gyar érzelmû svábok jellegzetes típusát
alakította ki. Az 1930-as években itt tart-
ja zászlóbontó országos nagygyûlését a
Volksbund, ám innen indul ellenpárja, a
„Hûséggel a Hazához” mozgalom is. A
nagymúltú zsidó közösségnek 1944, majd
az 1956-os emigrálás vet véget, a németsé-
gének pedig a „málenkij robot” és az
1945–1948 közötti kitelepítés. Völgységi
sajátosság 1945 után a bukovinai széke-
lyek (kiket Horthy 1941-ben a Bácskába
telepített, s onnan kellett menekülniük),
és a Felvidékrôl – lakosságcsere keretében
– áttelepített magyarok hazára találása.
De szóljunk a vallásokról is. A római
katolikus sváboknál az ún. szakrális táj
központja a Cikó melletti Ótemplom bú-
csújáró helye. (Búcsú idôpontja Nagy-
boldogasszony napján augusztus 15-én,
Kisboldogasszony napján szeptember 8-
án). Érdeklôdni az aparhanti plébániahi-
vatalban lehet, Aparhant, Kossuth u. 8.
Tel.: 74/483-043.) a völgységi és hegyháti
magyaroké az egregyi Torma-völgy Szent-
kútja. Az evangélikusság kultúrateremtô
központja Bonyhád és az Evangélikus
Gimnázium, – az együttélés, tolerancia je-
gyében. A református magyarság szimboli-
kus jelentôségû ôrhelyei: Váralja és Hidas.
Utóbbi helyen laknak 1945 óta a bukovi-
nai Andrásfalva református székely-ma-
gyarjai is. A katolikus székelység 1989-tôl
tette szenthelyévé Kismányok székely
templomát. S végül: a Völgység –
Vörösmarty óta – „irodalmi táj” is. Kalau-
zunk e fejezete a Völgység tolnai részébe
vezet el, bemutatva „fôvárosát”, Bonyhá-
dot, sorba véve a turisztika, vendéglátás ki-
emelt községeit, s felvillantva egy-egy fel
nem fedezett szépséget, nevezetességet a
kisebb falvakban. Igazán azonban útra hí-
vogató, a rejtett szépségeket magunknak
kell felfedeznünk. Budapest felôl érkezve
Kakasd, Ladomány megtekintése után ju-
tunk Bonyhád városába. A Völgység tolnai
része négy útvonalon járható be: Bonyhád-
tól keletre: Börzsöny, Alsóbörzsöny, Cikó,
Grábóc, Môcsény Zsibrik, Bátaapáti,
Mórágy. A Mecsek irányába: Kismányok,
KAKASD
Irányítószám: 7122 Körzethívószám: 74
Szekszárd és Bonyhád között a 6-os
fôút két oldalán fekszik az 1800 lakosú
Kakasd. Két falu egyesülésével jött létre.
A 6-os úttól északra esô rész volt a régi
Kakasd, a déli a régi Belac. A faluba érve
pillanatjuk meg közvetlenül az út mellett
a Faluházat. Makovecz Imre tervezte,
1994-ben adtak át. (Kossuth u. 290.) Két
szép tornya van, a nyugati a „sváb”, a ke-
leti a székely. Elôbbi a kakasdi templom-
tornyot formázza, az ôslakosokét, utóbbi
belsejében a Bukovinában hagyott and-
rásfalvi templomtornyot rejti.
Ahhoz azonban, hogy ezt láthassuk,
be kell mennünk a fôbejáraton, az egymás
mögé állított öt székelykapu alatt. Öt ka-
pu, öt bukovinai falu: Andrásfalva (ahon-
nan a kakasdiak származnak), Istensegíts,
Hadikfalva, Józseffalva és Fogadjisten. A
nagyteremben nemcsak bálokat rendez-
nek, lakodalmakat tartanak, de tudomá-
nyos konferenciákat is. Gyönyörködhe-
tünk a kazettás mennyezetben, megkeres-
hetjük Erdélyország címerét, a rovásírásos
feliratot. A faluház megtekintése (vagy
konferenciák szervezése) a Polgármesteri
Hivatalban történô bejelentéssel lehetsé-
ges. (7122 Kakasd, Rákóczi u. 94. Tel.:
74/431-923).
Mellette áll a Szent Anna-kápolna,
mely a környezô falvak búcsújáróhelye
volt az 1950-es évekig. A búcsú napja jú-
nius 26, vagy a hozzá legközelebb esô va-
Nagymányok, Györe, Izmény, majd Bara-
nya megye völgységi részei. Ezután körjá-
ratot tehetünk Lengyelig, majd vissza
Tevelen át: Majos, Aparhant, Nagyvejke,
Mucsfa, Kisvejke, Lengyel, Závod, Mucsi,
Tevel, Kisdorog, Bonyhádvarasd útvona-
lon. Végül Teveltôl Zombáig a Murga,
Felsônána, Kéty, Zomba, Paradicsom-
puszta útvonal ajánlható.
A kéttornyú kakasdi faluház
sárnap. (Megtekintés: Plébániahivatal Rá-
kóczi u. 182. Tel.: 74/431-767). Az An-
na-kápolna és a két jelképes torony har-
monikusan illeszkedik egymáshoz. Egy er-
re utazó egyszer felkiáltott: Milyen szép
falu! Három templom, és egymás mellett.
Az 1810-ben épült régi római katoli-
kus templomhoz messze be kell men-
nünk, a Rákóczi utca végén találjuk. (Be-
jelentkezés a Plébániahivatalban.)
A belaci falurész bejárójánál a 6-os út
túloldalán szépen faragott székely kaput
látunk, mely feliratával az 1764-es, a
mádéfalvi veszedelemmel kezdôdô bujdo-
sást idézi: „Mikor Csíkból elindultam,
/Szinyem se vót, úgy búsúltam” (A bán-
kódástól sápadt lett az arca.) Felvésve lát-
juk még a bukovinai székely népcsoport
útjának állomásait: Siculicidium 1764.,
Bukovina 1777., Bácska 1941., Völgység
1945.
A VÖLGYSÉG 77
 Meg kell említenünk a régi kakasdi
svábok szorgalmát, akik magukat örök-
váltsággal – az 1841 évi törvény alapján az
országban elsôként – a földesuruktól meg-
váltották. Kakasd neve sokakban mosolyt
ébreszt. (Itt még a vendéglô is „Kakas”. A
faluközpontban az út mellett, Kossuth u.
7.) Ugratják is ôket: tyúkúrfalviak, bak-
tyúkfalviak.
Ha Kakasdon átmegyünk, feltétlenül
álljunk meg! Ha van idônk, mehetünk
északra a templomig, vagy azon túl a
Csorgóig. – Délnek megkereshetjük a
BONYHÁD-LADOMÁNY
Nincs tíz éve, hogy bekötôutat ka-
pott, a 6-os fôútról balra kanyarodva ér-
hetjük el. Korábban el volt zárva a kül-
világtól, ezért régen „Kanadának” is
mondották, annyira gazdag és megköze-
líthetetlen volt.
Az 1930-as években másfélszáz em-
ber lakta, volt takaros temploma, osztat-
lan iskolája, olvasóköre. 1940-ben
Bonyhádhoz csatolták. 1945 után lakóit
kitelepítették, vagy maguk menekültek
el. Egyetlen sváb család maradt, akik
idôvel visszavásárolták saját házukat. Az
Kényelmes, zuhanyzós szobákkal –
minibár, mûholdas programok,
kábel-tv, telefon – 160 fôs éttermünk
gazdag választékával várjuk
kedves vendégeinket.
HOTEL RITTINGER
7150 Bonyhád, Zrínyi u. 27.
Tel.: 74/451-922 Fax: 74/452-453
78 A VÖLGYSÉG
belaci bárónôi kastélyt, felmehetünk a
Szamárhegyre, vagy keletebbre a Bativár
fennsíkjára. Mindenhonnan csodálatos a
panoráma. Képeslap, falutörténet (Sebes-
tyén Ádám: Kakasdi stációk) kapható. Az
andrásfalvi bukovinai székelyek egyik fô
helye Kakasd. Az 1996-ban elhunyt Se-
bestyén Ádám kakasdi kántor, néprajzi
gyûjtô munkássága jelentôs volt (Rákóczi
u. 22. alatt lakott, emlékszoba megterem-
tésén fáradoznak). A községben hagyo-
mányôrzô együttes, népi iparmûvészek
dolgoznak.
új lakosság is elköltözött, késôbb a házak
gerendáit kibontották, az épületek össze-
omlottak. Bonyhád az 1990-es években
kezdett el törôdni Ladománnyal, utat
kapott, templomát rendbehozták, jelen-
leg parcellázott nyaraló telkeket ajánla-
nak megvásárlásra.
A falu kies völgyben fekszik, alsó
végén lévô földúton jobbra Grábócra,
balra Belacra jut az utazó. A templom
melletti Fazekas-keresztet hadifogságból
való szabadulás emlékére állították. A
templom oldala mellett az iskola omla-
déka, balra hátul a rendbentartott kis te-
metô.

BONYHÁD
Irányítószám: 7150 Körzethívószám: 74
Bonyhád a Völgység „fôvárosa”,
1977. április 1-je óta város. Nevét az er-
délyi Gyula egyik fiáról, Bonyháról kap-
ta, aki testvérével, Bolyával – Péter ki-
rály második uralkodása alatt – hazahív-
ta a Vazul-fiakat, Andrást, Bélát és Le-
ventét. Ezért 1046-ban az életükkel fi-
zettek.
A 6-os fôközlekedési útról, a város
keleti szélén fordulunk be Bonyhádra.
Jobbra az 1991-tôl mûködô elegáns
Rittinger -SSzálló , nevét tulajdonosáról
kapta. (Zrínyi u. 27. Tel.: 74/451-922.)
A Szent János hídon haladunk át, már az
1700-as évek közepén erre vezetett az út.
A hídon Nepomuki Szent János szobra,
mely ha meghallja a harangszót megha-
jol. (De nem hallja meg.) Majd a busz-
megálló bejáratánál (jobbra letérve érjük
el) az 1995-ben felállított szép székely
kapu, a bukovinai székelyek Völgységbe
kerülésének 50. évfordulójára emlékez-
tet. Balra benn a vasútállomás, a depor-
tálások, kitelepítések szomorú emléké-
Belvárosi utcakép
vel. S a sportpálya, ahol országos látvá-
nyossággal ünnepelték 1944 áprilisában
Hitler születésnapját.
A fordulónál a szép Malomkastély,
ma német óvoda, (Széchenyi u. 3.) elôt- „Itt bolygott szerelemvesztô
te hatalmas platánfa. – A valamikori Ka- kínjában az ifjú,
tolikus Kör helyén áll az 1980-ban át- S hervada a kikelet gyenge
adott Vörösmarty Mihály Mûvelôdési virági között.”
Központ. (Széchenyi tér 2. Tel.: (Vörösmarty Mihály:
74/451-455.) Nevezetes a német nemze- A bonyhádi erdôben)
tiségi hagyományôrzô együttesek pün-
kösdi találkozója és a kétévente (páros) – „Úgy járom be a sok meghitt
október 1. hétvégéjén – megtartott Nép- helyet,
zenei és Kamaratánc Fesztivál. Parkjá- mintha egy arcról
ban Szabó György Vörösmarty kompo - könnyeket törölnék.”
zíciója. Elôl a költô mellszobra, mögötte (Illyés Gyula:
Perczel Etelka és a költészet múzsája. A Egy régi városban)
közgazdasági szakközépiskola elôtt
Perczel Mór szobra – (Szabadság tér) –, „...nálunk otthon azt mondják
aki nemcsak 1848/49 hôs tábornoka, s arra voltunk büszkék,
hanem közgazdász a védegyleti tanok hogy a bonyhádi
meghonosítója, a Tolnai Védegylet lánynak és a bonyhádi
megteremtôje is volt. tehénnek nincsen párja.
A Posta elôtt (Szabadság tér 17.) el- Mind a kettô annyi hasznot
haladva – melynek épülete a századfor- hajt.”
dulón még a Lengyel Szálló volt –, a ró- (Móricz Zsigmond:
mai katolikus templom felé tartunk. Nesze neked bál)
A VÖLGYSÉG 79
 Az egyik üzletbôl nyílik az 1987-ben
létesített Tûzoltó Múzeum kiállítóter-
me. (Széchenyi u. 3. szám alatt).
A „Tûzre-vízre vigyázzatok!”– az Országos
Tûzoltó Múzeum és a Wosinsky Mór Múzeum ál-
landó kiállítása, a Völgységi Múzeum kiállítóhe-
lye. A bonyhádi önkéntes tûzoltók kezdeményezé-
sére épült, alapítója Csôglei István, a kiállítást
Minárovics János rendezte. Nyomon követi Euró-
pa tûzvédelmének fejlôdését a céhes korszaktól az
önkéntes tûzoltó egyletekig. A galérián kis összeál-
lítás mutatja be a bonyhádi egylet mûködését, az
állami és az önkéntes tûzoltók tevékenységét. Érté-
kes darabja a Bonyhádi Önkéntes Tûzoltóegylet
1903-as selyem-zászlaja. A rekonstruált szertárépü-
let is több – köztük magyar gyártmányú – szerko-
csinak ad helyet.
Nyitva : hétfôtôl csütörtökig 8–16 óráig, pénte-
ken 8–13 óráig. Információ a 74/ 451-410-es te-
lefonon Kerekes Katalinnál, vagy a 74/ 451-342-
es telefonon a Völgységi Múzeumban.)
Irodalom:
Minárovics János: A bonyhádi tûzoltó múzeum. In: Sza-
bó Károly (szerk.): A Tûzoltó Múzeum évkönyve II.
1985., Bp. 1986. 275–313.o.
A templom elôtt a bonyhádiak tava-
szi gyönyörködtetôje, a liliomfa. A má-
sik oldalon Bory Jenô alkotása, Szûz
Mária szobra áll. A templom 1769-tôl
1782-ig épült, barokk stílusban. Mo-
dern oltárán a Krisztus-monogram a ró-
maiak korából Bonyhádon elôkerült hí-
res leletre utal. A bejáratnál Winkler Mi -
hálynak, a templom építtetôjének em-
léktáblája, aki az ún. Winkler-kódex
nyelvemlék adományozásával tett szol-
gálatot a magyar kultúrának. Plébános-
sága alatt megtanult jiddisül, könyvet írt
a zsidóknak, s meg akarta téríteni ôket.
Ezért az oromzat egyik fülkéjében Szent
Péter a kulcsokkal, a másikban Mózes.
(A templom napközben is nyitva, kísére-
tet lehet kérni a Plébánia Hivatalban,
Tel: 74/ 451-519).
Odább a Plébánia ház (Szabadság tér
11.) romantikus stílusú, átépített. Falán
80 A VÖLGYSÉG
emléktábla hirdeti, e házban mindig szí-
vesen idôzött Vörösmarty Mihály Egyed
Antal plébános és Teslér László káplán
társaságában, mert „beszédök csak a ha-
za és a literatúra volt”. A tér nyugati fe-
lén a volt banképület. Az I. világháború
elôtt a Bauerbund Banké, utoljára
MNB-fiók, jelenleg mûszaki áruház
(Szabadság tér 9.). Mellette az ún.
Streicher-hház, fülkéjében állott a buzo-
gányos „Vasember”.
A templom keleti oldalán az I. világ -
háború e m l é k m û v e , a Bajtársak szobor -
ral. A tér keleti oldalán az ún. Régi Ta -
nácsháza, több épületbôl került össze-
építésre, ez a volt Rinaldi-hház, melyet
1903-ban vásárolt meg a község. Itt mû-
ködött 1919-ben a Munkás-Paraszt Ka-
tonatanács, 1945-ben a Nemzeti Bizott-
ság, 1956-ban a Nemzeti Forradalmi
Tanács. (Utóbbinak emléktáblája az
épület falán.) Déli szárnyában 1989 óta
a Városi Zeneiskola (Szabadság tér 1).
Itt kapott helyet a Horváth Olivér Te -
rem is, melyben az évtizedekig Bonyhá-
don élt festômûvész-tanár válogatott ké-
pei láthatók.
Mindig a téma alakította a forma és stílusvál-
tásait. A lírai festôiségtôl jutott el a szerkezetes
konstruktivizmusig. Húsz képe látható a volt köz-
ségháza épületében. (Megtekinthetô: A Polgármes-
teri Hivatalban való bejelentkezéssel. Széchenyi tér
12. Tel: 74/ 451-144. Nyitva: hétfôtôl csütörtökig
8–15 óráig, pénteken 8–12 óráig.)
Irodalom:
Pandúr József: A hetvenéves Horváth Olivér mûvészeté-
rôl. Völgységi Múzeum adattára 3–96.o.
A tér északkeleti végében a Szabad-
ság tér 2. szám alatt a Hónig-ház. 1947-
tôl 1950-ig itt vezette Herepey János a
bonyhádi Székely Múzeumot. Ennek
udvarán tartották 1947-ben a híres Te-
lepes Kongresszust, melyen Veres Péter
is beszélt. 1987. április 1-je óta 14 ter-
mében a Völgységi Múzeum várja a ven-
dégeket, gazdag sváb, bukovinai székely,
völgységi magyar és bonyhádi zsidó tör-
téneti-néprajzi anyaggal.
 „A Völgység története és néprajza a XVIII. szá- jai viselet, váraljai festett
zadtól a XX. század közepéig” címû állandó kiállítás bútorok, fali téka, tornyos
1987-ben készült el a Wosinsky Múzeum szakem- pad, tulipános láda. A
berei munkájával. Rendezték: Glósz József és V. Ká- völgységi etnikumokkal
polnás Mária történészek, G. Vámos Mária néprajz- ismertet meg a XI. terem.
kutató, Vendel-Mohai Lajosné múzeológus. Német viselet, szobabelsô.
A földszinten az I. terem: A XVIII. század elsô A bonyhádi zsidóság tra-
felében, az újratelepítés idôszakában a német telepe- gédiájának, a németek ki-
sek túlnyomórészt németlakta vidékké formálták a telepítésének dokumentu-
tájat. A sokszínû népesség vallási arculatát az öt meg- mai. XII. terem: A buko-
határozó egyház: katolikus, evangélikus, református, vinai székely lakószobából
görögkeleti és izraelita egyedülálló szakrális emlék- eredetiek a szentképek, a
együttese reprezentálja. viselet, az ágynemû és a
A II. teremben láthatók a feudális kor helyi me- kelengyeláda. A követ-
zôgazdaságára jellemzô intenzív növényi kultúrák, kezô termeket is díszítô
kapás- és takarmánynövények, gabona-, szôlô- és do- „Székely Kálvária” székely
hánytermesztés emlékei, az istállózó állattartás kora- fafaragó mesterek alkotá-
beli eszközei. sa, Madéfalvától a bácskai
A III. teremben a XVIII. század közepén céhek- telepítésig meséli el a szé-
be tömörült kisipart a kádár és kötélverô mûhely kelyek megpróbáltatásait. Nincs bukovinai székely
képviseli. Az 1782-ben mezôvárosi címet szerzô szoba vetett ágy nélkül. A kispárnák – németes és Völgység Múzeum - a
Bonyhád vásártartási jogát Ferenc császár e teremben magyaros díszítéssel is –, sarkos lepedôk borítják a Perczel család
látható eredeti oklevelében erôsítette meg. Tusa János népi fafaragó díszítette ágyat a XIII. te- bútorai
A IV. teremben a tôkés korszak kisiparából remben. A XIV. terem az 1945–48-as forgószélnek
bognár és borbélymûhely, valamint a kékfestés né- állít emléket. Németek kitelepítése, székelyek, felvi-
hány tárgya látható. déki, alföldi, délvidéki magyarok betelepítése a
A reformkorral az V. teremben találkozhat a lá- Völgységbe.
togató. E szoba berendezése a Perczel családé volt. (Nyitva: Szeptembertôl júliusig keddtôl szom-
Nagy romantikus költônk, Vörösmarty Mihály batig 10–16 óráig, július, augusztusban keddtôl va-
többévi bonyhádi tartózkodásának is emléket állít a sárnapig 10–16 óráig. Tárlatvezetés, vagy a nyitva-
dokumentáció. Tanítványa 1848 honvédtábornoka tartástól eltérô idôpontú látogatás kérhetô a múze-
Perczel Mór. Relikviái, tábornoki atillája, vállszalag- um számán. Tel: 74/ 451-342.) Irodalom:
Szôts Zoltán: Bonyhád, Völgységi Múzeum – Museums
ja a kiállítás értékes darabjai közé tartoznak.
des Völgység–Gebiets. Tájak–Korok–Múzeumok Kis-
A VI. terem a bonyhádi tájfajta marha kite- könyvtára 316. Sorozatszerk.:Füzes Endre. Bp. 1988. Sváb szobabelsô
nyésztését, a helyi közlekedés és a hitelélet fejlôdését
mutatja be.
A VII. teremben fotósorozat, edények, cégtáb-
lák vallanak az elsô völgységi gyár történetérôl. A
Perczel Béla alapította Zománcgyár múltja mellett
megismeri a látogató az észak-mecseki szénbányászat
kezdeteit is.
A VIII. teremben ipari emlék az 1920-as évek
kézmûvesipari technikájáról, technológiájáról, a
Bonyhádi Cipôgyár múltjáról.
A IX. terem századunk nemesi-úri világát tárja
elénk Perczel József neorokokó szalonja.
X. terem: A magyarság néprajza. Györei, váral-

A VÖLGYSÉG 81
 A tér sajátos öblösödést mutat, itt
volt valamikor a bonyhádi piac. A Szent
Imre utcával átellenben az 1796-ban
emelt késô barokk Szentháromság-szo -
bor, a Bonyhádot ért csapásokra emlékez-
tet. Dombormûvein, a Perczel-család ak-
kori tagjainak védôszentjei. A tér észak-
nyugati részén áll (Széchenyi u. 3. Tel.:
74/451-101.) a Perczelek valamikori
Arany Oroszlán” vendéglôje. Ma újra
„A
ezt a nevet viseli, tulajdonosa Panghy
László.
A Szent Imre utca elején, a mai köny-
vesbolt (Szent Imre u. 1.) helyén állott az
elsô német telepesek egyszerû paticsfalú
temploma, mögötte a temetô. Az utca
legfontosabb épülete az 1. számú általá-
nos iskola, az ún. Zárda udvarán állott az
Irgalmas Samaritánus Ispotály, 1882-ben
paulai Szent Vince rendi apácák kezdték
itt mûködésüket, kik 1905-tôl az államo-
sításig polgári leányiskolát vezettek
Immaculata Intézet néven. – Az épület
régi bejárata, fô tömbje ma is megvan.
Jobb felén azonban szépen megtervezett
modern résszel egészült ki, itt az új bejá-
rat is. Láthatjuk a Vukálovics-hház régi
vaskapuját. – Vele szemben (Szent Imre
u. 1.) az ún. Bárány-féle üzlet. E nagy-
múltú zsidó kereskedôcsalád a nevét is
reklámul használta, szövetáru üzletüket
bárány díszítette. Mellette emeletes épü-
let, sajátossága, hogy vályogtéglából ké-
szült.
PYRASTER Fazekas József fegyverkovács
Vadászkések, tôrök, solingeni
rozsdamentes acélokból.
kardok, szabLYák, kézi
kovácsolással, megrendelésre
- mintA alapján - szerszámacélokból.
7150 Bonyhád, Bartók B. u. 9. (6-os út mellett)
Tel.: 74/455-275
82 A VÖLGYSÉG
És máris a Vörösmarty téren va-
gyunk! Ez volt a régi Fapiac. Útelágazásá-
nál az újra visszaállított Országzászló.
Jobbra az ún. Zsidóiskola, (Vörösmarty
tér 1.) a sikátor sarkán a volt kóser mé-
szárszék kis épülete. A tér délnyugati
szögletében a rk. temetôhöz mehetünk
fel. Közel a temetô bejárathoz megtalál-
juk az 1944-ben Bonyhádnál elesett fo-
lyamôrök és az 1956-ban lelôtt bonyhádi
fiatalember sírját is. A tér nyugati részén
egy másik sikátor az ôsi zsidó temetôhöz
vezet, melyet késôbb a kongresszusi (neo-
lóg) zsidók használtak. Itt a Holocaust
áldozatainak 1947-ben állított emlékfala,
az áldozatok nevével. Beljebb megtaláljuk
Boskowicz Wolf rabbi sírját, a háztetôt
formázó kôlapok közé csúsztatják be a tit-
kos kívánságokkal jegyzett papírdara-
bokat, az ún. kvitliket. A temetô legvégé-
ben fiktív sírok is állnak, az egyiken meg-
rendítô felirat: „Németek Auschwiczban
gázzal megsemmisítették.”
A térrôl lekanyarodhatunk az Ó zsi -
nagógához (Mártírok tere), melyet 1796-
ban vettek használatba. Az orthodox és a
kongresszusi irányzat elkülönülése után, a
neológok maradtak az épületben. Csodá-
latos mûemlék, sajnos elhanyagolt álla-
potban. A hatalmas boltíveket középütt a
bima-oszlopok tartják. A tóraszekrény
üres. Berendezés nincs, magtárnak hasz-
nálják.
 A Holocaust túlélôi új életet teremtet-
tek, de 1956-ban úgy ítélték meg, el kell
menniük. A templom körüli tér volt
1944-ben a felsôgettó, késôbb az ún. Zsi-
dóköz. Körben mindent lebontottak, itt a
bonyhádi piactér. Kedden és pénteken ha-
talmas a forgalom. (Az idôpontok is a
bonyhádi zsidósághoz igazodtak, nem
szombaton volt a piac.)
Keressünk fel még néhány nevezetes
utcát, házat a város más-más részein! A vá-
rosképi jelentôségû József utcán mehe-
tünk fel a gimnáziumhoz. (Az utcában
Hoffer Károly, a „tüneményes hangú
mesterdalnok” emléktáblája, a Kukola-
házban lakott diákkorában Illyés Gyula.)
A gimnázium új épülete (Kossuth L. u.
4.) 1908. október 12-én került átadásra,
akkor még beépítetlen volt a környék, az
ablakból a cikói Ótemplomig elláttak. –
Az iskola diákjai közül jeles egyházi
személyiségek, tudósok, írók és költôk,
mûvészek kerültek ki. 1993-tól újra Evan-
gélikus Gimnázium, benne iskolamúze-
um kapott helyet.
Két tárlóban ôskori leletek, pattintott, csiszolt
és bronzkori eszközök láthatók, melyeket Apponyi
Sándor 1894-ben adományozott az algimnázium ré-
giségtárának. A középkori vitrinekben nemesi kutya-
bôr, céhlevél, kaloda, vért, fegyver- és éremgyûjte-
mény van. Négy üveges szekrényben a magyar nyelv-
terület népmûvészeti tárgyai, textilek, kerámiák so-
rakoznak, Horváth Olviér tanár 1940–50-es évekbe-
Egyedi tûzzománc képek és ékszerek
nagy választékban.
Megrendelésre kisszériás jelvények készítése.
7150 Bonyhád, Deák F. u. 37. Tel.: 74/451-287
li gyûjtése nyomán. Kiegészül mindez az iskola öreg-
diákjainak köteteivel, különlenyomataival.
(Megtekinthetô: munkanapokon 8–15 óráig. Infor-
mációt ad: Sántha Lászlóné igazgató. Tel: 74/ 451-
719.)
Irodalom:
Szôts Zoltán: A régiségtártól az iskolamúzeumig...
In.Rosner Gyula (szerk.): Tolnai tájak. Szekszárd. 1989.
24–26. o.
Az épület elôtt Kossuth és Petôfi
mellszobra. Falán 1945 elhurcoltjainak
emléktáblája. Hátul a kibôvített kollé-
giumépület, kertjében Vörösmarty mell-
szobor. A gimnázium fölötti ház udvarán
hatalmas tulipánfát látunk. Elôtte kes-
keny telken mehetünk be a szépen rend-
ben tartott ortodox zsidó temetôhöz.
Ha már itt vagyunk, nézzük meg egy
utcával odébb, a Bajcsy-Zsilinszky utcá-
ban az 1870-ben Sárszentlôrincrôl ide ho-
zott régi algimnázium (Bajcsy Zsilinszky
u. 38.) megmaradt részét! Udvarán hátul
Tolna megye elsô tornaterme, 1893 óta
használják. Az épületet „Öregkeri”-nek is
mondják, itt mûködött 1945-tôl 1968-ig
a Közgazdasági Szakközépiskola.
A Dózsa György utca 4–6. nevezetes
épülete a Cipôgyár. Pétermann Jakab
1911-ben került Bonyhádra, cipészmûhe-
lye volt, majd 1917. október 1-jén cipô-
gyárat létesített. Késôbb két sógora is be-
társult. Márkanevük az államosításig a
„Glória” volt. (Az 1970-es évektôl a „Bo-
tond”.) A gyár 1994-ben alakult át külföl-
Stekly Zsuzsa
A VÖLGYSÉG 83
 di tulajdonú Kft-vé. Az utcában szép épü-
letegyüttes a régi evangélikus paplak (Dó-
zsa György u. 36.), elemi iskola és az
evangélikus templom. Schneiderhahn Fü-
löp bonyhádi mester építette, 1800. au-
gusztus 20-án szentelték fel. A késô ba-
rokk evangélikus templomépítészetben
szakemberek szerint a legkiforrottabbak
közé tartozik. Oltára fölött – 1800 óta –
ott a magyar címer. A régi parókián em-
léktábla: Itt élt Borbély József ev. esperes,
Perczel Mór barátja, az 1848-as honvéd-
seregek szervezôje. Sírja az evangélikus
temetôben van. (Megtekinthetô: Evan-
gélikus Lelkészi Hivatal, Dózsa Gy. u. 34.
Tel.: 74/451-774). A közeli Petôfi utcá-
ban találjuk a református templom
(1801) puritán épületét.
Térjünk vissza a Fôtérre! A Völgység
Múzeumtól a Rákóczi utcán lefelé halad-
va kereskedelemtörténeti szempontból
fontos az ÁFÉSZ-áruház, (Tel.: 74/451-
422) 1944 elôtt Davidovics-ááruház. (A vi-
déki áruterítésben a postagalambot is al-
kalmazták, a megrendelés így hamar elju-
tott hozzájuk, máris lehetett készíteni a
szállítmányt!). Valamivel lejjebb a Zucker
Szálló épülete (Rákóczi u. 10.), korábban
mint Walter Szálló, melynek udvarán
1910-ben 120 sváb község 600 küldötte
jött össze, megalakítva a Bauerbundot, a
magyarországi németek országos gazda-
szövetségét. – Szemben az 1800 körül
épült Szeretetház szép épülete (Rákóczi u.
7). A Forberger László utca felé nyíló tér-
ségen a II. világháború bonyhádi halotta-
inak emlékmûve áll. A bronz tábori leve-
lezôlap és a harang Bertalan Sándor helyi
mûvész alkotása. Az 1924-ben épült orto-
dox zsinagóga volt épülete keletrôl zárja a
teret, ma bútorraktár. Közelében a volt ri-
tuális fürdô. A tér helyén házak álltak, itt
volt 1944-ben az alsó gettó.
A Rákóczi utca nevezetessége az
1846-ban alapított Olajgyár, mely 1942-
ben leégett. 1992-tôl egy jellegzetes torná-
cos sváb házban a Magyarországi Néme-
tek Házát találjuk a Rákóczi u. 74. szám
alatt.
Az épületegyüttes a két világháború között
épült középparaszti porta. Itt rendeztek be századele-
ji elsôszobát és a gazdasági épületeket (istálló, csûr,
góré) Gáti Márta és Szôts Zoltán a Völgységi Múze-
um munkatársai. Az állandó kiállításon bútorok,
gazdasági felszerelések, viseletek láthatók 1993 óta.
(Nyitva: Hétfôn 8–12 óráig, kedden, pénteken és
szombaton 16–20 óráig, vasárnap 15–20 óráig. Elô-
zetes információt kell kérni Jenei József gondnoktól
a 74/ 451-282-es telefonon.)

A DANUBIANA Borkereskedô és Termelô Bt. 1990-ben alakult.

Az évek során tevékenysége folyamatosan közeledett a termelés irányába. A kezdetben csak kész borokat exportáló cég elôször a MÓRI
ÁG és a Komáromi ÁG-ban bérmunkában végeztetett szôlôfeldolgozást és - az így már minôségben jobb borokat exportálta. 1994-ben
már 68.000 hl-t. A továbblépéshez azonban saját üzemet kívánt létesíteni, mely 1995. februárjában a Mátrafood Kft. Gyöngyös
pincéjének a megvásárlásával megvalósult. Az 1995. évi szüretre a Bt. a pincét olyan szintre újította fel, hogy a mai nyugati export pia-
cokon elvárt minôségben 85.000 q szôlôt biztonsággal, irányított erjesztéssel fel tudott dolgozni. A szôlôt egyrészt az idôközben
megvásárolt, saját 276 ha ültetvényrôl, valamint felvásárlásból biztosította a Bt. A DANUBIANA BT. az 1996. évtôl üzemelô palack-
ozási kapacitását 4.000 palack/óra teljesítményrôl 10.000 palack/órára kívánja növelni, hogy a borokat palackozva tudja szállítani a már
meglévô és fokozatosan bôvülô export piacokra (pl.: Németország, Nagy-Britannia, Finnország, Norvégia, Hollandia, Dánia, USA,
Kanada) Az 1996. évi szüretre a Bt. tovább növeli tároló és feldolgozó kapacitását, hogy a minôséget megtartva 120.000 q szôlôt tudjon
feldolgozni.
A DANUBIANA BT. nemzetközi piacon bevezetett márkaneve a DUNAVÁR CONNOISSEUR COLLECTION,
amelyben a következô kiváló minôségû borokat szállítja a fogyasztók részére:
Chardonnay — Pinot Blanc — Pinot Gris — Muscat — Merlot — Cabernet Sauvignon — Kékfrankos Rosé.

84 A VÖLGYSÉG
 A Rákóczi utcában (102.sz.) szép épü- tár épületében kapott helyet Bokor Vil-
let még a két emigráns francia gróf jelleg- mos tárlata.
zetes háza, 1893-tól itt volt a baptisták el- A helyi születésû festômûvész hagya-
sô imaháza is. A Rákóczi és Dózsa utcák téka, tájképei, portréi láthatók itt.
torkolatánál a hajdani kóser-kocsma (Rá- (Nyitva: hétfôtôl csütörtökig 10–18 órá-
kóczi u. 129.) A közeli Réder-m malom (Rá- ig, pénteken és szombaton 13–17 óráig).
kóczi u. 140–142.) pedig az 1700-as A könyvtár elôtti lévô parkba járnak
években itt „fellelt” boszorkányról neveze- fényképeszkedni a bonyhádi menyasszo-
tes. nyok és vôlegények. Növénykülönleges-
A rk. templom elôl indulhatunk a ségei a kaukázusi jegenyefenyô, oregoni
Perczel Mór utcán felfelé. A József utcával hamisciprus, japán császárfa.
átellenben mutatós épület, oromzatán a
pecsovics Perczelek címerével, akik Az utca vége felé a Zománcgyár (Perczel M.
1848/49. után nevüket „Bonyhádi”-ra 78–82). Perczel Béla alapította, mint dominógyárat
változtatták. Udvarán két értékes öreg fa: 1909-ben. 1913-tól Magyar Zománcmû és Fémáru-
páfrányfenyô és gyantás cédrus. A követ- gyár. A zománctáblagyártást, reklámtábla készítést
kezô ház a nagy Gyógyszertár, (Perczel u. 1922-ben, az edénygyártást 1923-ban kezdték.
9.) (Egybefüggött a mellette lévô ún. (1934-ben Jeruzsálemben fióküzemet is nyitottak!)
Buki-hházzal, ma tulajdonosa becenevérôl Régi emblémája a Perczelek nemesi címerérôl az
Fafa-áruház Perczel M. u. 11.). Emeletet oroszlán volt, ma újra az, a márkanevük EMA- A Perczel kert és a
akkor húztak rá, amikor egy idôre földhi- LION. – Szép üzemi gyûjteménnyel rendelkeznek. Városi Könyvtár
vatal lett. Téglái évszámosak, 1741-es épí-
tésrôl vallanak. Az „AArany Sas” gyógyszer-
tár bejárata fölött régi bonyhádi zománc-
tábla, ablakában Szent János evangélista fa
szobra, akinek „a méreg meg nem ártott”.
A volt Járási Hivatal mellett kis köz, szép
polgári kori villákkal. A „PPór apát utca”
nevet viseli, névadója minden vagyonát
eladta, mindenét elosztogatta a szegények-
nek. (ô volt a magyar érzelmû svábok
Volksbund-ellenes mozgalmának, a Hû-
ségmozgalomnak egyik vezetôje.)
A Perczel Mór utcában találjuk (a
Sándor utcával szemben) Perczel Mór
szülôházát. Ma leánykollégium, a falán
emléktábla. 1780 körül épült, 1820 körül
klasszicista stílusban átépítették. Kertjé-
ben az öreg kastély, ahol Perczel Mór
utolsó évtizedeit töltötte. Ugyanitt volt
gyermek is, a hatalmas kertben háborúsdit
játszott Miklós öccsével, s ehhez jobbá-
gyaik gyermekei szolgáltatták a hadsere-
get. A park 1975 óta védett, több mint 40
értékes fafaj található benne.
Valamivel feljebb a zománcgyáros
Perczelek kastélya, – ma a Városi Könyv-

A VÖLGYSÉG 85

A börzsönyi tetôrôl kitûnô
panoráma nyílik Bonyhádra
és a távoli Mecsekre. Joggal
írta Vörösmarty:
„...Viruló völgyekbe
lenézett,
S látta kies téren
Bonyhádot messze határos
Falvaival, s délrôl-szomszéd
patakokkal övezve.”
86 A VÖLGYSÉG
A völgységi táj elsô, Perczel Béla által 1909-ben
alapított gyárát dokumentumok, termékek, régi esz-
közök együttese mutatja be. (Megtekinthetô elôzetes
bejelentkezéssel a gyár titkárságán hétfôtôl péntekig
7–15 óráig telefonon 74/ 451-229.)
Irodalom:
Steib György–Tarcsay István: A Bonyhádi Zománcgyár
története. Üzemtörténeti Füzetek 8. 1973. H.n. 183. o.
Legvégére maradt a Kálvária-domb, a
bonyhádiak kegyeleti helye. (A 6-os úton
a bonyhádi leágazással szemben Szekszárd
felôl érkezve balra fordulunk a közlekedé-
si lámpánál.) Itt nyugszanak a Perczelek,
így Perczel Mór honvéd-tábornok is. Sír-
ját minden év március 15-én és október 6-
án ünnepélyesen megkoszorúzzák. A kö-
zelben Perczel Béla sírja, akit a Hûség-
mozgalomban való vezetô szerepe miatt a
Gestapo hurcolt el. Temetésén Mindszen-
ty hercegprímás beszélt. – A Kálvária be-
járatánál a szovjet hôsi emlékmû. Fenn az
1817-ben épült késô barokk kápolna, ol-
dalt az Ermel–V Vojnits család eklektikus
sírkápolnája.
A Kálváriától kiindulva e terület a
bonyhádiak által „széplakinak” mondott
BÖRZSÖNY
Bonyhádról a Kálváriát elhagyva a
Bátaszék felé vezetô úron, szerpentinen
jutunk fel a börzsönyi tetôre. Gyalog az
ún. Méheskerten át érünk ide. Közvetle-
BOVAS Vasipari Szövetkezet
7150 Bonyhád, Zrínyi út 25. Pf. 9.
Tel.: 74/451-822
Fax: 74/451-440
Trezorok, páncélszekrények, biztonsági irattárolók,
fegyverszekrények. Tûzbiztos kivitelben is!
Termékeink a Magyar Biztosítók Szövetségének
minôsítésével rendelkeznek.
rész, mely a cikói sorompóig tart, az ún.
Gecsemánéval. Az Úrihegy és az István-
major alatt terül el a „Rózsadomb”. A vá-
ros délkeleti része (a 6-oson Pécs felé foly-
tatva utunk) balra a „Schweitzer-Hóf ”– a
mostani szociális otthon felé terjeszkedô
városrésszel.
A város közelében találjuk Tolna me-
gye egyik legszebb és legjobb horgászvizét.
A 9 hektáros, Majosi-patakból táplálkozó
Szecskát, mondják Jeri--tónak is. Intenzív
telepítésû tó. Elérhetô Bonyhádról, ha a
városközpontban a Rákóczi utcára kanya-
rodunk (Zomba irányába) és végigme-
gyünk rajta. A település utolsó utcájánál
balra fordulva pár perc múlva célban va-
gyunk. Szecskában stégrôl és partról egy-
aránt lehet horgászni – napijegyet július
1-jétôl adnak –, pergetni nem szabad, de
úszós és fenekezô készség egyaránt
eredményes lehet. A tófenék nem akadós.
Közigazgatásilag Bonyhádhoz tarto-
zik Börzsöny (2 km-re DK-re) – erre foly-
tatjuk utunk –, Majos Ny-felé – Nagymá-
nyok irányában 2 km, Tabód ÉK-re
Zomba felé 6 km és Ladomány ÉK-re
Kakasd felé 12 km.
nül a tetôn, balra fordulva mezôgazdasági
úton érünk Istvánmajorba, északkeletre
pedig a hónigpusztai halastavakhoz. A
bátaszéki úton továbbhaladva megyünk át
Börzsönyön, mely 1928-ig önálló falu
volt.
 ALSÓBÖRZSÖNY
Börzsönybôl lejtôn érünk le a Rák
patak völgyében fekvô Alsóbörzsönybe.
Itt áll (jobbról) a Perczelek 1740–46 kö-
zött épült kúriája. Falán emléktábla
hírdeti, itt házitanítóskodott Vörösmar -
ty Mihály, a költô. Elôször 1821-ben
Klivényi barátjához írott episztolájában
rajzolta börzsönyi helyzetét:
„Én kit társaitól különítvén félre sza-
kasztott / A bölcs gondviselés, s tolnai
földre vetett. / Itt mint élek most? oh
tudják a kies erdôk, / Tudja hegyed
völgyed, börzsönyi puszta vidék.”
Egy évvel késôbb pedig Egyed An -
talhoz írva így fogalmaz: „... andalgok a
gyönyörû tájon, mely csendes örömû
lelkemmel épen megegyez.” Az ifjú Vö-
rösmartynak sok verse születik Bör-
zsönyben. Itt dolgozta ki „A hûség dia-
dalmá”-nak elsô változatát, melyet a
„Zalán futása” elôgyakorlatának tekinte-
nek. Börzsönyben írta a Zalán futása
egyes részeit. Vörösmarty 1817-ben ke-
rült a Perczelekhez. 1822-ben lesz sze-
relmes a család lányába, az akkor 15 éves
Perczel Etelkába. Ebben az évben jelenik
CIKÓ
Irányítószám: 7161 Körzethívószám: 74
A bonyhádi Kálvária után jobbra, a
cikói útra térünk, mely hosszan halad a
Gecsemáné -nak nevezett szôlôskertek,
hétvégi házak mellett. A vasúton átérve
jobbra pillantjuk meg a középkori Széplak
város hajdan kéttornyú templomának ma-
radványait, az omladozó XIII. századi ro-
mán stílusú templom szentélyrészét.
Ez az Ótemplom, a Vörösmarty Mi-
hály által megénekelt „széplaki bús rom”,
Náray Antal 1824-es regénye egyik hely-
színévé tett széplaki szentegyház. Búcsújá-
róhelyként szolgáló Árpád-kori rom Illyés
Gyula „Kora tavasz” címû regényében is.
meg elsô verse nyomtatásban. E viszon-
zatlan szerelem miatt lesz Börzsöny „dél-
nek völgye”, szíve titkainak „régi hazá-
ja”, s a „megsiratott szép völgy.” Vörös-
marty ittléte emelte a Völgységet „iro-
dalmi tájjá”.
A kúriában sajnos nincs emlékszoba,
lakják. Menjünk be a tágas udvarba,
nézzük meg a fehérre meszelt árkádos
folyosót! A másik oldalon szolgálati la-
kás, az 1950-es években építették át. A
hagyomány szerint ebben lakott a költô.
Kifelé tartva álljunk meg egy percre a
kapuban! Itt köszönt el a családtól, Etel-
kától a költô, amikor 1825 szeptemberé-
ben – még egyszer és utoljára – eljutott
Börzsönybe. Barátjának írott levelében
így számol be a 18 éves Etelka végsô lá-
tásról: „Ifjúsága legszebb bíborában ál-
lott alkony felé szüléi s testvérei köré-
ben, hasonlítatlan szépségû sudár terme-
te nem mutatott földi származásra, mint
az örömnek angyala, úgy fogadott bút-
lan tiszta tekintettel... Láttam, nem a
szerelem szólamlik meg belôle, de mége-
gyszer megáldám istenemet, hogy ôtet
láthatom...” Tekintsük meg a kúriát a
kert felôl, s az út aljáról is!
A sántaságból és tüdôbajból meggyógyul-
tak hozták ide eldobott mankóikat, foga-
dalmi tábláikat, a világháborúk alatt a
fronton lévôk asszonyai, menyasszonyai
fogadalmi tárgyaikat. Évszázadok óta a
környék németségének búcsújáróhelye.
Ez a völgységi ún. szakrális táj központja.
Nagyboldogasszony napján augusztus 15-
én és Kisboldogasszony napján szeptem-
ber 8-án tartanak itt búcsút, de jóval ke-
vesebb a zarándok, mint régen. Újabban
négypapos miséket is tartanak itt. Ha a
földúton továbbmegyünk, a bonyhádi is-
kolások, természetjárók által kedvelt ki-
rándulóhelyre, Berekaljára érünk. Egyet-
len család lakik itt. A hajdani házakból
csak a löszpincék maradtak meg.
A VÖLGYSÉG 87
„Tetszenek a Völgység
enyhe dombjai, a fiatal
szépséggel igézô völgyek,
fiatalságának tündérorszá-
ga... A Széplak gyönyörû
tájképe melankolikusan
zárja be ezt a fiatalságot.”
(Babits Mihály: Az ifjú
Vörösmarty)
A cikói templomrom, híres
búcsújáró hely
88 A VÖLGYSÉG
Cikó jelentôs német község volt. A
két világháború között azzal vált híressé-
hírhedté, hogy 1939. április 30-án a kor-
mány engedélyével a cikói réten (a mai
labdarúgópálya a falu határában a vasúti
átjáró után) tartotta elsô ünnepi gyûlését a
Volksbund, s itt alakult meg elsô helyi
csoportja. Lakóit 1945-ben a lengyeli in-
ternáló-táborba hajtották, 1946-ban na-
gyobbrészt kitelepítették.
Cikó római katolikus temploma Per-
czel József kegyurasága alatt 1767-tôl
1784-ig épült, mûemlék jellegû. (Az
aparhanti plébániahivatalhoz tartozik.
Aparhant, Kossuth u. 8. Tel.: 74/483-
043.) A templomudvarban emlékoszlop.
A magyar címer alatt felirat: „A két világ-
háború, a kiutasítás és a kényszermunka
cikói áldozatai emlékére. „Ettôl jobbra és
balra két-két sírkô, a nevekkel. A közelben
feszület: A halottak emlékére állíttatták a
hajdani cikóiak 1992-ben. A templom fa-
GRÁBÓC
Irányítószám: 7162 Körzethívószám: 74
Festôi környezetben, dombok alján
haladva érjük el Bonyhádtól 9 kilométerre
a falut, az Alsóbörzsöny után balra nyíló
bekötôúton. Szerb templomát, kolostorát
a Zrínyi u. 49. szám alatt találjuk,a község
keleti végében. Már az 1300-as években volt
itt bencés zárda, templom. Romjait a szerb
temetôtôl északnyugatra lévô bozótos rejti.
Grábócot nevezetessé a török elôl mene-
lán lévô emléktábla szerint az 1946-ban
kiutasított németek restauráltatták a Ró-
kus-kápolnát (1746) a falu elején és a kál-
váriát is. A község bejáratánál feszület, két
oldalán szobor: német öltözetben Szent
Vendel hitvalló, a pásztorok védôszentje,
akit állatvészek idején hívtak segítségül, a
másik szent Valentinus, azaz Szent Bálint.
1945-ben jelentôs számú bukovinai szé-
kelység (hadikfalviak) telepedett meg
Cikón. Hagyományaikat erôsen ôrzik.
Cikótól délre, földúton megközelít-
hetôen, már az ófalusi völgyben találjuk a
hajdani Östör falu XV. századi gótikus
templomának romját (homlokzat, torony,
támpillérek) Esztericpusztán.
A cikói vasútállomás felé kanyarodva
a téesz-major mellett egy újabban kiépí-
tett bekötôúton Môcsény elôtt a bony-
hád–bátaszéki útra érünk. Grábóc és Al-
sóbörzsöny felkeresésére innen visszafelé
kell mennünk.
külô szerb szerzetesek tették, akik a dalmá-
ciai Dragovity kolostorából 1580-ban me-
nekültek ide. Elôször csak fatemplomot
építettek, majd a budai basa engedélyével
1587-ben kôtemplomot. A törökök 1667-
ben feldúlták a kolostort, mely 1703-ban
elnéptelenedett. A Rákóczi-szabadságharc
után a szerzetesek visszajöttek, kis
vályogtemplomot emeltek. 1736-ban e
köré kezdték építeni a mai, mûemlék
templomot, mely 1740-re készült el, a tor-
nyot pedig 1761-ben fejezték be.
 A hatalmas ikonosztázt 1768-ban fes-
tette Vaszilie Osztójity szerb festô. A
templom elôtti kolostorépület 1787-ben
épült fel. A mûemléki helyreállításra
1981–87 között került sor. Ez Magyar-
országon az egyetlen fennmaradt szerb
kolostor-templom.
Ma ismét használatban van, néhány
éve szerb apácák laknak a kolostorban,
Krisztina és Mária nôvér. ôk biztosítják a
templom freskóinak, ikonosztázának,
ikonjainak, Szent Borbála ereklyéjének
avatott bemutatását. (Bejelentkezés: Grá-
bóc, Zrínyi u. 49. Tel.: 74/409-159.) Te-
kintsük meg a templom feletti dombtetô
ôsi sírköveit. Szép a rálátás innen a temp-
lomra s a környezô dombokra. A kolostor
területére fahídon át jutunk, jobb oldalán
az igen látványos kútház. Befalazva látjuk
a a hajdani bencés templom vörös-
márvány faragványát. (A múlt században
Magyarország legjobb vizû forrásának
MÔCSÉNY
Irányítószám: 7163 Körzethívószám: 74
Hangulatos kis község a Bonyhád-
bátaszéki út mentén. Német ajkú lakosai
valamikor híres szarvasmarha-tenyésztôk
voltak, olyan szép bikaistállót építettek,
hogy a környékbeliek „môcsényi gimnázi-
um”-nak csúfolták. (Téesz-irodává építet-
ték át, a vasúton túl látható, Béke u. 85.)
Bátaszék felé meredek emelkedôn hagyjuk
el a községet, a vasút itt hosszú alagútban
megy át. Míg ez meg nem épült, nagy ív-
ben Zsibrikig került a vonat. A túloldalon
balra elágazik az út, erre jutunk el a Szál-
kai-tóig.
Môcsénytôl Bátaszék felé folytatva
utunkat, 2 kilométerre találjuk Palatincát,
néhány házból álló kis település.
Csárdájában (az út mellett) bukovinai
székely népi ételeket is fogyaszthatunk.
(Tel.: 74/ 409-463.)
mondták a grábócit, mára befoglalták, a
vízmû hasznosítja.)
Grábóc évenkénti nevezetessége a Pé-
ter-napi görögkeleti búcsú. A római kato-
likus plébániatemplom szentélye 1765-
ben, hajója 1795-ben épült. Mögötte kál-
vária. A kitelepített németek újíttatták fel
a közelmúltban.
Kapható kiadvány: Tájak Korok Mú-
zeumok Kiskönyvtára 323. sz. L. Szabó
Tünde: Grábóc. Görögkeleti szerb temp-
lom. A templomi belépô: képeslap az iko-
nosztázról.
ZSIBRIK A szerb templom
ikonosztáza
Új bekötôútjára a môcsényi vasútnál
térhetünk rá. Korábban önálló község
volt, mely Baranyához tartozott. 1959 óta
Môcsényhez. Német lakóit kitelepítették,
elköltöztek. Evangélikus templomuk,
melybe az egész falu belefért üresen áll.
Néhány nagyon szép, régi parasztház lát-
ható, így a templom fölött egy Fachweg-
építésû is. Nevezetessége a református
egyház által létesített telep, a kábítószeres
fiatalokat gyógyítják itt.
A VÖLGYSÉG 89
 BÁTAAPÁTI
Irányítószám: 7164 Körzethívószám: 74
A Bonyhád–Bátaszék közötti útról a
„Rozsdásserpenyô”-nek nevezett telep-
nél – ma romák lakják – kell letérnünk
Bátaapáti felé. Elsô német telepesei
1730-ban érkeztek. Az evangélikus sváb
falu közelmúltban helyrehozott mûem-
léke az 1789-ben épült templom, a
jellegzetes szószékoltárral, a szószékpár-
kányon Mózes és Áron szobrával, felül
az Istenszem-motívummal. Nézzük meg
a templom néhány sváb fonott székét.
Sokan foglalkoztak itt székkötéssel,
klumpakészítéssel!
Az Apponyiak földesuraságának em-
léke késôklasszicista kúriájuk, s a mellet-
te álló kis római katolikus kápolna. Az
ún. Hûvösvölgyben, (az evangélikus
templomtól balkézre) keskeny út vezet
fel hatalmas présházukhoz és magtáruk -
hoz, a hegy gyomrába vezetô óriási pin -
cével. Az épületben még ökörsütô is volt
MÓRÁGY
Irányítószám: 7165 Körzethívószám: 74
Mórágy földtani nevezetessége az ún.
Mórágyi rög. Benn a faluban, de a vasút-
állomás mögött is hatalmas felhagyott
bányák mutatják a gránit kitermelés,
robbantás és fejtés helyeit. (Az 1910-es
90 A VÖLGYSÉG
valaha. Ma az Eurobor Kft. (Hûvösvöl-
gyi u. 4. Tel.: 74/409-222. Fax: 74/409-
327.) borászata mûködteti üzemét itt,
mely Zwack úr és társai tôkebefektetésé-
vel 1991-ben alakult Apátiban. Azóta
híressé váltak az ún. bátaapáti kastélybo -
rok. A világ sok tájára szállítanak, ezt
szolgálják fel pl. a MALÉV repülôjárata-
in. Bátaapátitól délre találjuk a valami-
kori Üveghutát, ahol valóban mûködött
üveghuta. Csak jó idôben közelíthetô
meg erdei úton, mintegy 4 km-re van a
falutól. Amikor a völgységi németeket
1946–48 között elûzték, 30 család ke-
rült ide. Ma már csak egy harang ôrzi
emléküket.
Újabban Bátaapáti neve sokat szere-
pel a sajtóban, mint a kis és közepes ak-
tivitású hulladékok atomtemetôjének
egyik szóba jöhetô helye. – A község tör-
ténetét dr. Kolta László írta meg (1995),
kapható a Polgármesteri Hivatalban (Pe-
tôfi S. u. 2. Tel.: 74/ 409-295.)
években 200 ember dolgozott itt.) A kô-
zetgyûjtôk, geológia iránt érdeklôdôk
feltétlenül keressék meg a kôfejtôket!
A község központjába érve a Petôfi
utcán keresztül jutunk a fôtérre, itt áll az
1785-ben épített református templom.
Vallási kuriózuma a vidéknek, hogy
1724-tôl német reformátusok laknak itt.
FORSTER TANYA
Zárt körû vendégfogadás családi és
csoportos
rendezvények, elôzetes idôpont
egyeztetés után
(50 fôig).
Szeretettel várjuk kedves vendégein-
ket.
7165 Mórágy
Szabadság u. 80.
Tel.: 74/493-936
Balra kis rk. kápolnát találunk. Közelé-
ben jellegzetes téglaépület a volt malom
(Szabadság u. 83.), melyben 1981 óta,
egyszerû körülmények között a kitûnô
Mórágyi Helytörténeti Gyûjtemény lát-
ható.
Az értékes gyûjtemény az „Elsô Mórágyi Hen-
germalom” épületében kapott helyet, ahol három
szinten mutatja be Mórágy múltját a „tûzkôdom-
bi”, csiszoltkôkori embertôl a helyi sváb viseletekig.
A gyûjtemény földmûvelô eszközöket is felsorakoz-
tat, elsôsorban a kukorica, a lucerna, a kender meg-
munkálásának tárgyait. A látogató megismerkedhet
a XIX. századi német középpolgári iparoscsalád
életmódjával és egy lakásbelsôvel is. Bognár, cipész,
klumpakészítô szerszámok mutatják a letûnt korok
technikáját. A gyûjteményben rekonstruált iskolai
tanterem és a helyi fazekasok gyönyörû kerámiái is
láthatók. A kiállítás rendezôje: Glöckner János.
(Megtekinthetô: elôzetes bejelentéssel, Tel: 74/
491-934, vagy a Kossuth L. u. 2. szám alatt, Glöck-
neréknél.)
Mórágy valamikor jeles kerámia-
központ volt, mely a múlt század köze-
pén élte fénykorát. (Az ünnepi alkal-
makra gót betûs, feliratos tányérok ké-
szültek, de voltak még használati edé-
nyeik is. Fazekastermékeik a völgységi
német falvak és a hartaiak számára ké-
szültek. Késôbb elsôsorban a reformá-
tus sárközi magyarság, Váralja reformá-
tus magyarjai voltak a díszes mórágyi
tálak, tányérok, bokályok vásárlói.) Az
egyik gót feliratú, múzeumban lévô tá-
nyéron az 1782-es évszám szerepel.
KISMÁNYOK
Irányítószám: 7356 Körzethívószám: 74
Bonyhád felôl érkezve mellékvölgy-
ben, a Nagymányok elôtti leágazónál (bal-
ra) érhetjük el. A faluhoz közeledve úgy
nézzük a réteket, hogy a múlt században
itt betyárokat akasztottak.
Napjainkban Teszler Ella fazekas, „Völgység. – Nevét
népi iparmûvész (Alkotmány u. 26. veszi a völgyekben való
Tel.: 74/492-350.) dolgozik a faluban. helyheztetése miatt, ezen
Ha a malom mellett a Szabadság Járásnak helységei több-
utcában megyünk tovább, az egyik nyire mind majd nagyobb,
kôfejtôben kialakított Szabadidô Köz - majd kisebb völgyekben
ponthoz jutunk. Itt a Szabadtéri szín- feküsznek – úgy hogy
padon augusztusban vagy szeptember némellyek mind addig, mig
elején német nemzetiségi hagyomány- tsak beléjük nem ereszkedik
ôrzô találkozót tartanak. A színpadtól az útas, láthatatlanok.”
néhány lépés a Gránit Fogadó, egy (Moldoványi József:
parasztházból kialakított kulcsosház. Tolna vármegyének ...
Egész évben fogad vendéget. esmértetése)
Ha a falutól délre teszünk gyalog-
sétát, jó tudnunk: 1918–21-ben itt hú-
zódott a szerb demarkációs vonal.
Mórágy az utóbbi 20-30 évben a
Mórágy -T Tûzkôdomb régészeti ásatásai -
ról híres. A Kismórággyal szembeni
egyik domboldalon hatezer évvel ez-
elôtt neolitikus kôrárokrendszer volt,
ahol ôsi földmûvelô nép élt. A régészek
emberáldozatra utaló leleteket is talál-
tak. Mindezek a bátaszéki Csanády -
gyûjteménybe (Bátaszék, Vörösmarty
u. 1. Bejelentkezés: Tel: 74/491-087)
illetve a Megyei Múzeumba, Szekszárd-
ra kerültek. Mórágy történetét dr. Szil-
ágyi Mihály írta meg (1992), kapható a
Polgármesteri Hivatalban.
Érdemes megnézni Machán Istvá -
nék magángyûjteményét, mely a falut
övezô pincesor egyik pincéjében látha-
tó.
(Bejelentkezés: Machán István,
Mórágy, Kossuth u. 26. Tel.: 74/493-
035.)
Nevezetessége az 1988–89-ben emelt „Ôseidnek szent hitéhez
székely templom, mely azért épült, „hogy Nemzetednek
legyen a Bukovinából hazatelepült széke- gyökeréhez
lyek számára egy közös zarándokhely” ( Testvér, hûtlen ne légy
Kossuth u.). Ereklyéje a Hadikfalváról soha!”
hozott, hársfából faragott Mária-szobor, (A kismányoki székely
melynek palástja – sajátos módon – vilá- templom
goszöld volt, s csak a restaurálás során fes- prospektusáról)
A VÖLGYSÉG 91

A székelyek gyülekezô-helye a
kismányoki római katolikus
templomban
tették világoskékre. A templom minden
faragása (dióból és tölgybôl) népi munka,
a szomszédos majosi Gáspár István és Tu-
sa János készítették. Különösen szép az ol-
vasó- állvány és a keresztelôkút. Az oltár-
terítô fogadalomból készült, bukovinai
székely keresztszemes mintájú. A templo-
mot a Magyarok Nagyasszonya tiszteleté-
re szentelte fel dr. Cserháti József megyés
püspök, 1989. október 8-án. Kismányo-
kot egyre többen keresik fel, hogy lássák a
székelykapu mögött kialakított szentélyt, s
a templom mögötti keresztutat. A temp-
lom mellett, a volt plébánia hivatalban két
kedvesnôvér él, Csillag Etelka és Anna,
tôlük lehet kérni a templom megtekinté-
sét. (Kossuth u. 33/a. Tel.: 74/458-665.)
Ugyanitt maximum 30 fôig (csak) szállás-
helyet biztosítanak bejelentkezéssel.
Kismányok a német ajkú evangéli-
kusoknak is nevezetes helye, a vallási tü-
relmetlenség idôszakában egyedül itt ma-
radt meg a templomuk. A környezô he-
gyekrôl szép kilátás nyílik a vidékre. Dél-
re a hegygerincen átgyalogolva Magyar-
hidasra érünk, ahol szintén székelyek lak-
nak.

NAGYMÁNYOK A Heimatmuseum – Német Nemzetiségi Fa-

Irányítószám: 7355 Körzethívószám: 74
Bonyhád felôl a kismányoki elágazótól
egy kilométerre érjük el a falut. Központjá-
ban üzletsor épült. A hídon átmenve Ne-
pomuki Szent János szobra fogad bennün-
ket. Mintha a mellette található Helytörté-
neti Gyûjteményt ôrizné.
lumúzeum anyagát a Nagymányoki Német Nem-
zetiségi Hagyományôrzô Együttes tagjai gyûjtötték
össze és rendezték be Baloghné Wusching Ágota és
Blandl Jánosné vezetésével. Az elsô szoba bútorza-
tát, ágynemûit és textíliáit eredeti német viseletek-
kel egészítették ki. A berendezett konyha és kamra
felszerelése a paraszti háztartás és gazdálkodás esz-
közeit, szerszámait is magába foglalja. (Megtekint-

FÉSZEK VENDÉGLÔ
Várjuk vendégeinket
naponta 9–22-ig.
Csoportos étkeztetés 60 fôig.
Meleg ételek nagy választékban.
Tájjellegû szekszárdi borok.
Dreher sör, üdítô italok, fagylaltok.
7355 Nagymányok
Petôfi u. 84. Tel.: 74/458-270
A Bonyhád–Dombóvár összekötô
63-as út mellett.

92 A VÖLGYSÉG
hetô bejelentéssel: Baloghné Wusching Ágota,
Nagymányok, Béke u. 2/a. Tel.: 74/458-390.).
A faluban 4 hagyományôrzô együt -
tes és kórus ôrzi a szokásokat, a fonótól
a lakodalmasig. Kérésre szívesen elôad-
ják. (Cím: Blandl Jánosné Dózsa Gy. u.
62. Tel.: 74/458-172.)
Középkori római katolikus templo -
ma a reformátusokhoz került, majd az
ellenreformációkor visszajutott a katoli-
kusokhoz. A mostani a régi helyén épült
1783-ban, berendezéseinek egy része a
pécsi székesegyházból való. (Plébániahi-
vatala: Táncsics u. 7. Tel.: 74/458-255.)
A XIX. század elejétôl a községnek
sajátos karaktert adott a szénbányászat.
A falu központjától balra találjuk a bá -
nyát, ahol 1964-ben termeltek utoljára.
Befalazott bejárata felett még olvasható
a köszöntés: Jószerencsét! 1936-ban kez-
dôdött a brikettgyártás, az 1990-es évek
közepén még nem dôlt el a gyár sorsa.
VÁRALJA
Irányítószám: 7354 Körzethívószám: 74
A faluba érkezô elôször az evangélikus
templomot látja, a fô utcán balról a Lelké-
szi Hivatal. (Kossuth u. 117. Tel.:
74/459-231.) Itt szállást is találhat a fá-
radt turista.
Néhány házzal odébb a nevezetes re-
formátus templom magasodik, mely
1802-ben épült. Nevezetessége a vászonra
festett mennyezet a csillagos éggel. (Meg-
tekinthetô bejelentésre, Református Lel-
készi Hivatal, Kossuth Lajos u. 141.
74/458-203.)
Váralja reformátussága a török elôtti
magyarság leszármazottja. Népmûvésze-
tük, néphagyományaik a sárközihez, zen-
gôvárkonyihoz hasonló, de mégis egye-
dien váraljai.
Híres a tojásfestésük, festett bútor-
zatuk, népviseletük. 1931-tôl Gyöngyös-
bokréta csoportjuk volt, 1976-tól igen je-
Nagymányok négy részbôl áll: a Fa-
lu, Csala (ez középkori falu volt), az
Öregtelep vagy Bányatelep, végül az
1950-es években épült bányászlakások-
kal az Újtelep. Érdemes megnéznünk a
régi bányászkolónia jellegzetes házait.
Messzirôl fehérlik 1989 után rendbe tett
Kálváriája, kapaszkodjunk fel. Váralja
felé felfedezhetjük a meddôhányókat, a
természet megpróbálja birtokba venni,
eltakarni. A kálvária fölötti szôlôkbôl, a
Juhászhegy tetejérôl hatalmas panoráma
tárul elénk.
A Brikettgyár mögötti völgyben, el-
hagyott bányaépületekben a Mányoki
család olcsó szálláshelyû turistaházat
üzemeltet.
A közelmúltban hasonmás kiadás-
ban megjelentették az 1936-os Blandl
György-féle Nagymányok község törté-
netét.
les Hagyományôrzô Népi Együttesük
mûködik. Évenként húsvét hétfôn a Ma-
gyardombon 15 órakor tojásvásárt tarta-
nak, szeptember végén szüreti napokat A református
rendeznek. Az 1995-ben megnyitott Nép- templom
mûvészeti Ház számos látnivalót kínál festett kazettás menyezete
(Kossuth u. 140.)
A VÖLGYSÉG 93
„...a mai emberek a török
idôkre vonatkozó hagy-
ományok ismeretérôl
Váralját kivéve nem bír-
nak... Ismeretes a váraljai
várra vonatkozó
hagyomány a török basáról,
annak magyar származású
nejérôl, az arany szoborról,
melyet nejérôl készíttetett,
az elrejtett kincsekrôl,
amit a váraljaiak idônként
kutattak, a basa és neje
haláláról...”
(Völgységi járási fôszol-
gabíró jelentése, 1923.)
„A györei lakosok különben
pedig jobban jámborok és
félénkek, mint szilajok, de
mellette nagy álnokság lap-
pang a szívekben, kárt tet-
tetôk, emberrágalmazók,
pertindítani szeretôk,
engedetlenek és
alattomos makatsosok,
hanem mind azon által ôket
a tsendességre okkal-mód-
dal hamar és könnyen reá
lehet húzni... Ez természet
vala mint a magyarban,
szinte a németben is, mivel
már ôszve tanulva vagynak,
egyaránytosan uralkodik.”
(Kis Mártony györei jegyzô,
Egyed-féle leírás, 1828.)
94 A VÖLGYSÉG
Két bútorozott szoba a falu két nemzetiségét
reprezentálja. Az elsô szobában helyi németek ruhá-
zatát, textíliáit és hímzéseit gyûjtötték össze. A hátsó
szoba a magyarok paraszt-szobája, gazdagon díszített
festett bútorzattal és viseletekkel. A kiállítás Bánáti
Zoltán és Schmidt Károlyné munkájával készült.
(Nyitva: Csütörtökön 15–17 óráig, vasárnap 15–17
óráig. Ettôl eltérô idôpontban Schmidt Károlynét
kell keresni, Tel: 74/ 458-685.)
A község történetét, a parkerdô
természetrajzi leírását „Szemelvények a
Tolna megyei Váralja község történeté-
bôl, 1270–1990” címen jelentették meg
(Bánáti Zoltán, Magyar Sándor, Stallen-
berger József munkája, 1992.). Többféle
képeslappal együtt kapható a Polgár-
mesteri Hivatalban. Ha a Kossuth utcán
folytatjuk utunk, az utolsó ház jobbról a
Provincia TMT, Wieszner György pan -
ziója, igényes falusi turizmust ajánl.
Ez az út vezet tovább a parkerdôig,
az út mellett csordogáló patakkal. 1977-
ben a Mecseki Tájvédelmi Körzet hatá-
rán, 238 hektáros területen alakították
ki a Váraljai Parkerdôt, a Farkas-patak
fô völgyében. Négy kis pisztrángos tavat
is létesítettek. 1979-ben Ifjúsági Tábort
építettek, mely ma a Bonyhád Városi
Önkormányzat kezelésében van.
Váralja egyik nevezetessége a Várfô-
hegyen álló földvár, melyrôl azt tartják,
hogy „a törökök sapkában hordták ösz-
sze”. Számos helyi monda fûzôdik e
helyhez, elrejtett kincseké, titkos alagu-
GYÖRE
Irányítószám: 7352 Körzethívószám: 74
A mázai vasúti aluljáróval átellenben
jobbra térhetünk be Györe és Izmény fe-
lé. A györeieket valamikor „hajdenások-
nak” mondották, hajdinatermesztésük-
rôl. Jó csikónevelôk voltak, „macikáz-
tak”. A község központi része a Kút-
völgy, bôvizû forrással. Ennek alsó végé-
také. 1994-95-ben Miklós Zsuzsa kan-
didátus régészeti feltárást végzett, XIII.
századi várat, lakótorony-maradványo-
kat tárt fel és valóban talált alagutat. A
Várfô kitûnô kirándulási célpont, szép
kilátással.
Váralján töltötte kisgyermekkorát
Tolnai Lajos író (1837–1902), aki „Sö-
tét világ” címû életrajzi regényében örö-
kíti meg, miként kellett a jegyzôlakból a
falu szélére költözniük, miután apja
megütötte Perczel fôbírót.
A Mecsek lábánál lévô váraljai park-
erdôben a Farkas-árok gyûjti össze az er-
dei forrásokat, majd szalajtja vizét az
árokra felfûzött három parkerdei tavacs -
kába. Nem nagy terület, mindössze más-
fél hektárt foglal el a három. Egymás fö-
lött vannak, Váralján úgy mondják, itt
hegynek lehet horgászni. Fô hala a
ponty, mellette kárász, dévér, jász, pa-
duc, törpeharcsa, süllô, busa, amur és
szürkeharcsa is megtalálható. Úszós
készséggel, sporthorgász felszereléssel, a
horgászok által ismert csalikkal eredmé-
nyesen lehet szerepelni.
A parkerdô bejáratánál a hegytetôre
felkapaszkodva találjuk az 1–3,5 méter
mélységû Bányatavat. Forrásvízbôl táp-
lálkozó, pontyot, fehér halat, kárászt,
keszeget, süllôt és most már pisztrángot
is adó. A tófenék akadós, tilalom nincs.
Úgy mondják: édeni tó.
ben volt a Mocsila, a kenderáztató. A
templomdombon már a középkorban is
templom állott. A falut régi magyar csa-
ládok lakják, németségét kitelepítették.
Elhagyott evangélikus templomuk resta-
urálásával, átalakításával „TTemplom -
iskola” épült, 1994-ben szentelték fel.
Különleges látvány, ötletes építészeti
megoldás. (Rákóczi u. 18–24. Tel.:
74/459-980.) Szálláshelyek késôbbi ki-
alakítását tervezik a tetôtérben. 1795-
ben Györében született Náray Antal író,
a „Rómeó és Júlia” elsô eredeti fordítója,
nevét a Náray utca ôrzi. A Takarék-
szövetkezet volt épületében, a Mûvelô-
dési Otthonban értékes helyi régészeti
gyûjtemény található. (Rákóczi u. 20.).
A lengyeli újkôkori kultúra legko-
rábbi szakaszának a leggazdagabb lelôhe-
lye a település. A Juhász János vezette
Wosinsky Mór Helytörténeti Klub neo-
lit eszköz és tárgygyûjteményébôl a leg-
szebb 1500 darab látható. (B Bejelent -
kezés: Juhász Jánosnál, Árpád u. 7. Tel:
74/459-937.)
A Györe és Izmény közötti tetôrôl
szép a panoráma a falu és a Mecsek fe-
lé.

IZMÉNY
Irányítószám: 7353 Körzethívószám: 74

A „zsákfaluba” érkezve balra a székely

tájház (Petôfi u. 137.) kívülrôl szerény, de
annál gazdagabb néprajzianyagot bemuta-
tó épülete alig tûnik fel, pedig érdemes
megnézni. (K Kulcs: Csiszér Ambrusnénál,
Izmény, Fô u. 46. Tel.: 74/483-314.) Mai
lakói andrásfalvi római katolikus bukovi-
nai székelyek, nagysallói felvidéki magya-
rok. Bukovinai Székely Népi Együttesük
jelentôs mûvészeti érték, a maga természe-
tességében ôrzi a falusi hagyományt.
A valamikor színtiszta evangélikus
sváb faluban gyönyörû helyen, a falu köz-
pontjában emelkedik a gyülekezet nélkül
maradt evangélikus templom, melyet
1784-ben emeltek. Felvésték rá: Császár karácsonykor dívik a betlehemezés. Szabó Székely
kegyelmébôl és a nép szorgalmából. Józsefné német ingeket hímez (Fô u. 1.), szobabelsô az izményi
Kulcs: Götz Györgynél, Fô út 35.)
(K Sebestyén Ferencné (Fô u. 172.) szô. Pé- tájházban
A falutól keletre volt Kisizmény, egy ter és Pál napján (június 29-én) minden
nagy járványkor csak azok maradtak élve, évben hagyományôrzô csoportokat hív-
akik a kisizményi forrásból ittak. Az nak, találkozót tartanak. Szeptember vé-
Izménybôl elkerült németek új lakhelyü- gén, október elején pedig szüreti felvonu-
ket nosztalgikusan „Kisizménynek” neve- lást. (A programokról Csiszér Ambrusné-
zik. Sokan ôrzik a hagyományt a faluban, nál lehet érdeklôdni).

BONYHÁD-MAJOS méterre fekszik a városhatártól – közvet-

Irányítószám: 7187 Körzethívószám: 74
Bonyhád központját nyugat felé,
Nagymányok irányában (Perczel utcán
Fáy lakótelep felé) hagyjuk el. Két kilo-
len a fôút leágazásánál jobbra – Majos.
Bonyhádhoz csatolták 1973-ban, jóllehet
még nem épültek egybe. Azóta utcái szá-
mozottak, akár a világvárosoké. Majos
eredetileg útmenti település. Sajátossága –

A VÖLGYSÉG 95
„A madéfalvi veszedelemkor
az ôseink a németek elôl ki
kellett bujdossanak a
hazájukból, most itt
vagyunk mi, és magunknak
kell elbujdosnunk. Errôl
nem tehetnek sem maguk,
sem én nem tehetek sem-
mit. Akkor az asszony,
Kati néni sírva fakadt,
meg az embernek is potyog-
ni kezdtek a könnyei.
Én sem álltam meg sírás
nélkül. Erre azt
mondja Henrik bácsi,
akkor költözködjenek be.
Ennyi volt a honfoglalás.
(Lôrincz Imre:
A bukovinai Istensegítstôl a
völgységi Majosig
1954/1986.)
96 A VÖLGYSÉG
az építészettörténet által újabban mélta-
tott – sûrû szalagtelkes beépítettség, amit
azonnal észrevesz az utazó. Az 5. utcán vé-
gighaladva, különösen szép a 111. és a
115. ház.
A falu alsó, északi végében találjuk az
ún. Gatyaszár-at, az 1930-as években itt
vezetgették, büszkélkedtek tájfajta szar-
vasmarháikkal a majosi németek. A bony-
hádi piac közelsége sajátos mentalitást,
élelmességet teremtett náluk.
A falu története az 1200-as évekig
megy vissza. 1720-ban Hesszenbôl német
lakosokat kapott. 225 éven át evangélikus
sváb falu. Rövid ideig itt volt lelkész a
Martinovics-féle összeesküvésben részt ve-
vô Hajnóczi József édesapja. Az 5. utcából
kiemelkedik a domboldalba épült evangé-
likus templom. Késô barokk, 1784-ben
emelték. A fôbejárat fölött magyar címer,
APARHANT
Irányítószám: 7186 Körzethívószám: 74
Bonyhád felôl elôször Hantot, majd
Apart érjük el, 1940-ben egyesült a két fa-
lu, ma 1200 lakója van. Azóta össze-
épültek, az új rész a Rózsadomb.
Apar, Apor kalandozó vezérrôl nyerte
nevét, az ô seregének volt közismert vité-
ze Botond. A középkorban itt élt a Garáz-
da család, melybôl Garázda Péter, Janus
Pannonius költôtársa és rokona is szárma-
zott.
A középkorból egyetlen emlék maradt
a XV. századi építésû régi szép katolikus
templom festôi környezetben, hosszú
szentélyrésszel és támpilérekkel. Belülrôl
is érdemes megtekintenünk. 1758 és
1785 között átépítették. (Plébániahivatal:
Kossuth u. 8. Tel.: 74/483-043.)
A templomdombon az Ágoston ren-
diek monostora állott, még feltáratlan. A
török utáni újratelepítéskor Apar és Hant
az oltáron Áron szobra. 1945-ben isten-
segítsi bukovinai székely lakókat kapott,
történetükrôl több szociográfiai munka
született Majoson. A majosi Lôrincz Imre
1986-ban megjelent könyve „A bukovinai
Istensegítstôl a völgységi Majosig” címet
viseli. Mészáros Sándor „A kék hegyeken
túl” c. könyvének történetét majosi nagy-
apja meséli.
Sok népdalt gyûjtöttek a majosi szé-
kelyek körében, Kodály Zoltán is több-
ször járt itt.
A népmûvészet ma is él, felkeres-
hetjük Lôrincz Aladárné népmûvészt,
(7187 Majos 2. u.), Tusa János fafaragót,
(7187 Majos, 5. u. 145. Tel.: 74/453-
739.) Lôrincz Etel textiltervezô iparmû-
vészt (7187 Majos 5. u. 52. Tel.: 74/451-
697.).
német lakosokat kapott. Az aparhanti
sváb kisgazdák a múlt század végétôl jeles-
kedtek a bonyhádi tájfajta szarvasmarha
tenyésztésében, több helyen még látjuk
szép istállóikat. 1945-ben andrásfalvi bu-
kovinai székelyeket telepítettek ide,
hagyományôrzésük jeles.
A termelôszövetkezet-szervezéskor
külön sváb, külön székely téesze volt a
községnek. A mai szövetkezet szôlészetérôl
és szarvasmarha telepérôl híres.
A község határának régészeti leleteit
Csiszér Antal magángyûjteménye ôrzi,
Hanton.
A kiállított anyag a Völgységi-patak
völgyének szórványleleteibôl áll, az újkô-
kortól a középkorig terjed. Különösen
gazdag a lengyeli kultúra emberének esz-
közeiben. (Megtekinthetô: elôzetes beje-
lentkezéssel, Petôfi u. 9. Tel: 74/ 483-
283.)
 NAGYVEJKE
Irányítószám: 7186 Körzethívószám: 74
Lengyel felé tartva, Aparhantot el-
hagyva jobb kéz felé nyílik a bekötôút.
Valamikor Német-Vejkének is mondot-
ták. (Kisvejke volt a magyar.)
1945-ben a bekötôútnál állt a sváb bí-
ró és azt tanácsolta a helyet keresô széke-
lyeknek: ide ne jöjjenek, ez maga a pokol,
itt nem lehet megélni. Már csak ezért is
érdemes betérnünk! Sok éven át itt élt
Gáspár Simon Antal, a bukovinai széke-
MUCSFA
Irányítószám: 7185 Körzethívószám: 74
Község Aparhant és Kisvejke között
egy völgyben. Már a rómaiaknak is volt itt
KISVEJKE
Irányítószám: 7183 Körzethívószám: 74
Hosszú lejtôn ereszkedünk le Kisvej-
kéhez, melyet Magyarvejkének is mond-
tak. (A két faluval odábbi Nagyvejke volt
Német-Vejke.) Balra a csókafôi völgy nyí-
lik, a középkorban itt falu állott, a múlt
században pedig jeles boráról ismerték.
Kisvejke jellegzetes halmazfalu. A ha-
gyomány szerint Fülep, Vercse és Hosszú
BERÉTI ISTVÁN
fafaragó
népi eredetû kézi faragások,
szobrok, kapuk, képek.
7186 Nagyvejke, Fô u. 63.
Tel.: 74/483-703
lyek néprajzi gyûjtôje. Ô írja, hogy a
nagyvejkei templom évszáma (1777)
szimbolikus dátum, ugyanaz, mint Buko-
vinába kerülésük éve. (Fô utcában) A köz-
séget a régészetben nevezetessé tette
1969–70-ben két jelentôs lelet, a kora il-
letve a késô bronzkorból. (Utóbbi elrejtett
bronzkincsként).
A nagyvejkei mezôôr bronzkori ún.
tokos baltából csinált magának csôszfo-
kost. Ma ez is múzeumban van, bizonyít-
va, hogy a jó szerszám többezer év után is
használható.
telepük, a régészek gyermeksírban játéko-
kat találtak. Nevezetessége az 1786–87-
ben épült evangélikus templom. Szószék-
oltárának szépségére csak az utóbbi évek-
ben hívták fel a figyelmet.
nevû kanász alapította, akik egy-egy for-
rásnál telepedtek meg a tölgyerdôben.
Temploma csak e század elején épült, ar-
ról nevezetes, hogy 1938-ban a magyarok
és svábok közötti templomi verekedés mi-
att be kellett zárni. (Lengyelhez tartozik).
Az út Vejke közepén elágazik, Len-
gyel, illetve Závod és Tevel felé. Utóbbi-
nál a hegy gerincérôl mindkét irányba
szép panoráma tárul elénk. Lengyel irá-
nyába folytatjuk utunk.
A VÖLGYSÉG 97
„A múzsa is röpköd a völ-
gyek között, neki is vannak
itten fészkei... Lengyel igazi
rejtek, hová erdôségeken,
hegyszakadékokon
keresztül, egyik oromról
másikra kapaszkodva, és
egyik völgybôl a másikba
ereszkedve jut az ember,
míg végre elôtte áll gróf
Apponyi Sándor kastélya...
Az emelet balszárnyát két
kincstár foglalja el, a
könyvtár és a múzeum...”
(Baksay Sándor:
A Mecsek környéke 1896.)
98 A VÖLGYSÉG
LENGYEL
Irányítószám: 7184 Körzethívószám: 74
Mindenképpen érdemes Lengyelbe
kirándulni! A település elôtt balra, árnyas
fák körében láthatjuk a Völgység egyik fô
látványosságát, az Apponyi -kkastélyt .
Apponyi József gróf építtette 1824 és
1829 között. Az egész épület az évet szim-
bolizálja, négy bejárati ajtaja a 4 évszakot,
12 kéménye a 12 hónapot. Valamikor
pontosan 52 szobája és 365 ablaka volt. A
múlt század végétôl a kastély kincse volt
gróf Apponyi Sándor híres hungarica
gyûjteménye. A nagy bibliofil a magyar
vonatkozású régi külföldi könyveket gyûj-
tötte. Katalógusa 1900 és 1927 között
négy kötetben és egy füzetben jelent meg.
1924-ben a Magyar Nemzeti Múzeum-
nak adomá-nyozta az egészet: ez ma az
Országos Széchenyi Könyvtár Apponyia-
na különgyûjteménye.
Férje halála után felesége a kastélyt és
a négy faluból álló uradalmat hagyta a
Nemzeti Múzeumra, így alakult meg
1927. január 1-jétôl a Magyar Nemzeti
Múzeum „gróf Apponyi Sándor” Alapít-
ványi Uradalma. 1944-ben az üres kas-
télyba menekítették Magyarország teljes
alaptérkép állományát, 1945-ben pedig itt
volt a völgységi németség nagy internáló
tábora, a hírhedt „tollas szobával”. (Az ôr-
ség szórakoztatására vízzel leöntött, toll-
ban meghempergetett meztelen emberek-
nek táncolni kellett.) Ez a tábor máig
traumatikus élménye azoknak, akik gyer-
mekként vagy felnôttként átélték a meg-
aláztatásokat. Az északi oldalon ott az em-
léktábla:
Zum Gedenken
O Heimatland, o Ungernland
du bist jetzt unser Untergang.
Wir haben alles hingegeben für dein
Wohl und Glück und Leben.
Und für Müh und Plag gabst du uns
den Bettelstab, 1945 irgendwo zwischen
Ungern und Deutschland.
A mûemlék jellegû kastélyban 1946
óta mezôgazdasági középiskola mûködik,
ma: Apponyi Sándor Szakképzô Iskola.
(Lengyel, Petôfi u. 5. Tel.: 74/482-274,
482-375.)
Régi paraszti tárgy, és mezôgazdasági gépgyûj-
teményük, agrártörténeti kiállításuk is van az iskola
gépudvarában.
A Mezôgazdasági Múzeum Lengyeli Baráti Kö-
re által összegyûjtött régi erô- és munkagépek, kerté-
szeti és szôlészeti eszközök, konyhafelszerelések, ru-
hák egyúttal az oktatást is szolgálják.
Érdemes megnézni az Apponyi Sándor emlék-
szobát is a kastélyban. A család összegyûjtött tárgyai
és dokumentumai mellett Wosinsky Mór „töröksán-
ci” ásatásainak leleteibôl is válogatást talál a látoga-
tó.
Tegyünk ezután sétát a gyönyörû
parkban! A 22 hektáros kastélypark 1975
óta védett. 1829-ben Sedlmayer bécsi
mûkertész közremûködésével létesítette
Apponyi József, majd 1870-tôl Apponyi
Rudolf fejlesztette tovább. A park egyik
nyíladékában 1824-ben emelt magas
homlokkô emlékoszlopot találunk. Erede-
tileg a kölesdi birtokon állt, amikor azt el-
adták, az unoka hozatta át ide. Apponyi
Antal gróf ezzel köszöntette hív jobbágya-
ival együtt Olaszországból érkezô feleségét
és három gyermekét. A park legjelentô-
sebb, védett fái: két mamutfenyô, tulipán-
fa, óriási tuja, duglászfenyô, simafenyô,
andalúziai jegenyefenyô, vérbükk. Hozzá-
férhetô kiadvány a Tájak Korok Múzeu-
mok Kiskönyvtára 366. számaként, Bai
József: Lengyel, Kastélypark.
A kastély után a falura is szánjunk né-
hány percet! Neve koraárpádkori vendég-
népre utal, 1790-ben került az Apponyi-
család birtokába. Elsô, régi kastélyuk ma a
község postája és óvodája (Szabadság köz
7.) Lengyel német lakóit 1946–47-ben ki-
telepítették: 1975-tôl mindkét népcso-
portnak helyi hagyományôrzô együttese
van. 1988-tól bukovinai székely és lengye-
li német emlékszobát tartanak fenn.
 Egy-egy teremben kapott helyet a lengyeli né-
met és a bukovinai székely szoba berendezése. Igen
gazdag a szôttes és viseletanyag. Az épülettel szem-
ben a tûzoltószertár mellett különítették el az óvó-
datörténeti kiállítást. A polihisztor gr. Apponyi Sán-
dor és felesége alapította az intézményt 1888-ban.
Dokumentumok, fotók, szemléltetô eszközök adják
a tárlatot. Fábián Andrásné óvónô áldozatos munká-
jának köszönhetô a gyûjtemény léte. (Kulcs: Fábián
Andrásnénál, Petôfi u. 49. Bejelentkezni lehet a Pol-
gármesteri Hivatalnál, Tel: 74/ 482-385.)

1881-tôl Lengyelen volt plébános

Wosinsky Mór, a híres régész, aki az egész
világon ismertté tette az ôskori „lengyeli
kultúra” népét. A plébánia falán (Petôfi
Sándor u. 45.) emléktábla, a róla elneve-
zett általános iskola (Petôfi Sándor u. 16.)
udvarán mellszobra áll. Az Apponyiak
építkezéseibôl több régi uradalmi épületet
látunk: a svájci tehenészetét, az ún.
Schweitzreit, a hatalmas borpincészetet, a
temetkezési helyül is szolgáló kegyúri
templomot. A helyi Általános Iskola ki-
adásában 1995-ben jelent meg „Az elemi
oktatás 250 éve Lengyelben” címû kiad-
vány. (Tóth Györgyné, Bai József és
Lenner Jenô munkája.)
Lengyelt Kurd felé elhagyva (a park Ha felfrissültünk a forrásvíztôl keres- A volt Apponyi kastély
bejáratával szemben ágazik el az út), job- sük fel a híres lengyeli ôskori sáncot! A
bkéz felé, betonozott erdei úton térhetünk Kurd felé tartó úton a mekényesi elágazó
le az Anna-forrás felé (szerény fatábla jel- után a lázi erdészházig érünk. Kicsivel ez-
zi, nehezen látható). A csodálatos szépsé- után jobbra erdei utat találunk. Az elsô át-
gû erdôben lévô forrás vizétôl meggyógy- vágás elôtt parkolunk. Balra földút tart
ult a lengyeli gróf, Apponyi Rudolf felesé- felfelé a neolit, majd bronzkori földvár-
gének reumája. Ezért az 1860-as évektôl a hoz.
lakosság számára is szabaddá tették. Pihe- Erre sétakocsikázhatott gróf Apponyi
nôház, majd gôzfürdô épült itt, a gyere- Sándor és Wosinsky Mór plébános, a ké-
kek számára majálisokat rendeztek. A sôbbi híres régész 1882. augusztus 15-én,
grófnô halála után Annafürdônek, Anna- amikor a nép által Töröksáncnak nevezett
forrásnak nevezték el. Ma már csak a for- lelôhelyet megpillantva, Wosinsky enge-
rást találjuk, a pihenôház helyére erdésze- délyt kért a kutatásra. Másnap egy embert
ti szolgálati lakás és vadászlak épült a kül- fogadott és szakadó esôben esernyô alatt
földieknek (Gyulaji Erdészeti és Vadásza- ástak. Az 1882-tôl 1888-ig tartó ásatás hí-
ti Rt. Tamási, Szabadság u. 27. Tel., fax: ressé tette Lengyelt. A csaknem az egész
74/471-111). 1975 óta védett terület, sa- Dunántúlra és a Gödöllôi-dombvidékre
játos flórája, védett növényei miatt. kiterjedô újkori mûveltséget ma is „len-

A VÖLGYSÉG 99
 gyeli kultúrának” nevezi a régészet. A
Sánc elején áll a Nemzetközi ôsrégészeti
Konferencia által állított emlékoszlop
Wosinsky bronz plakettjével, Farkas Pál
szobrászmûvész alkotása: A neolitikus len-
gyeli kultúra elsô kutatója tiszteletére és
emlékére.
Az úton tovább gyalogolva az erdésze-
ti kerítésen innen megtaláljuk az ôskori
sánc egyik bejáratát, az ún. Vaskaput. – A
magaslesekrôl szép kilátás nyílik az egész
vidékre. Messze távolban a Nyugati-Me-
ZÁVOD
Irányítószám: 7182 Körzethívószám: 74
Avar sírmezôjérôl a híres régész, Wo-
sinsky Mór publikált elôször, aki egy ide-
ig itt volt káplán, majd plébános. A závo-
di leletek közül nevezetes a görög feliratos
ókeresztény kereszt, „Szent, szent, szent az
Úr, Szabaoth” felirattal. Színtiszta német
és római katolikus község volt.
Mûemlék jellegû 1766-ban épült ró-
mai katolikus templomához fel kell gyalo-
golnunk, a templomdombról szép kilátás
MUCSI
Irányítószáma: 7195 Körzethívószám: 74
Évszázadokon át „világ végi” helynek
számított a Völgységben. Ma két felôl le-
het megközelíteni: aszfaltúton a Hôgyész-
Dúzs közötti tetôrôl, mezôgazdasági úton
a Tevel és Závod közötti út északra tartó
leágazásán. A régi völgységi sváb falucsú-
folók fô célpontja volt, egyetlen községrôl
sincs ennyi tréfás történet. Itt akarták el-
tolni a templomot, megnyújtani a padot.
Itt húzták fel a község bikáját a templom-
toronyra, hogy lelegelje az ott nôtt fûcso-
mót. (Fuldokolva kiöltötte a nyelvét, mi-
re a mucsiak: Húzzátok csak, már nyúl is
utána!)
100 A VÖLGYSÉG
csek, a Szekszárdi-dombvidék vonulata.
Tovább haladva az erdei úton, eljutha-
tunk a 4 kilométerre magányosan álló
papdi kápolnához, a vidék egyik Mária-
búcsújáróhelyéhez. Elôtte az 1919-ben ál-
lított Jó Pásztor szobra. Papdi házainak
emlékét már csak a hajdani porták dió- és
fenyôfái ôrzik. Festôi vidék. Búcsút tarta-
nak Pünkösdkor, Nagyboldogasszony
napján, a nagyobb Mária ünnepeken.
(Lengyeli plébániához tartozik, Lengyel
Petôfi S. u. 45. Tel.: 74/482-105.)
nyílik a völgyre. (A lengyeli Plébániahiva-
talhoz tartozik) Figyelmet érdemel a ba-
rokk plébániaház mellett az 1783-ban ál-
lított Szent Flórián-szobor.
Závod és Tevel között volt egy régi
malomépület, itt született Váradi Antal
költô és író. Ma már nincs meg a ház, le-
bontották. Errôl az útról bekötôút épült
északnak, Mucsiba. Így a „mucsi köztársa-
ság” innen is megközelíthetô. (Mucsi any-
nyira el volt zárva a világtól, a történet
szerint nem tudták, hogy véget ért a II. vi-
lágháború!)
A templom 250 éves régi szép épület,
homlokzati fülkéjében Szent István király,
kinek tiszteletére szentelték és Szûz Mária
szobra. Elôtte 1826-ben állíttatott ho-
mokkô feszület. Oldalt a II. világháború
katonái és polgári áldozatainak emlékmû-
ve. Megrendítô az egy-egy sváb családhoz
tartozó hôsi halottak nagy száma. Érde-
mes megnéznünk még a falu közepén
Szent Flórián, odább pedig Nepomuki
Szent János homokkô szobrát, mindket-
tôt 1799-ben állították.
Mucsiban született a magyarországi
németség két személyisége: Hambuch Gé-
za és Hambuch Vendel. Az 1946–48 kö-
zötti kitelepítéskor Mucsi csaknem teljes
németségét elvesztette. Az elhagyott gaz-
dag falu úgy vonzotta a kalandorokat,
mint az aranyásók telephelye. Néhány év
alatt 42.000 ember jött, majd továbbállt.
250 házat és 250 présházat bontottak le,
hordtak el. Ebbôl az idôbôl származik a
TEVEL
Irányítószám: 7183 Körzethívószám: 74
Závodhoz közel találjuk az 1700 lel-
kes községet. Ôsi magyar hely, fejedelmi
szállásbirtokból alakult ki. A török alatt
teljesen elpusztult. A Dôryek 1714-ben
toborzás útján németeket telepítettek le,
ez volt Tolna megyében az elsô sváb tele-
pítés. Tevellel délkeletrôl volt szomszédos
a kis Kovácsi község. Ahogy Tevel neve a
fejedelemség korából való, Kovácsi feje-
delmi szolgálónépre utal, akik kovácsok
voltak. Okleveles elôfordulása a „kovács”
szó elsô említése a magyarban.
Tevel és Kovácsi összeépült, utóbbi-
nak önállósága 1928-ban szûnt meg. Az
1797-ben épült hatalmas templom, benne
a jeles oltárképpel, a dombon áll, uralja a
tájat (Plébániahivatal: Petôfi u. 461. Tel.:
74/404-866.) A kovácsi rész temploma
kicsi, elhagyott. Feltétlenül tekintsük meg
a járványtól való szabadulás emlékére
1739-ben épült Szent Rókus–SSzent Rozá-
lia-kápolnát (a temetônél)! Ma a reformá-
tusok használják. Belsô berendezése a né-
KISDOROG
Irányítószám: 7159 Körzethívószám: 74
Ma nagyobbrészt németek és
bukovinai székelyek által lakott község.
Tamás Menyhért író kisregényei tették
híressé. A teveli elágazóból befelé halad-
va elmegyünk a Dôryek kastélya mellett,
akik a bonyhádi tájfajta tenyésztés segí-
tésével tették nevezetessé magukat.
Kisdorog volt az egyik fô tenyésztôhely.
csúfolódó megjelölés: Mucsi Köztársaság. „A völgységi sváb... Józan,
Mucsiba eljutni kellemes meglepetés. szorgalmas, becsülettudó és
Még mindig találunk szép sváb paraszt- a véghetetlenségig takarékos
portákat a sok foghíj, az elbontott házak nép.
között. A luxust alig ismeri, min-
den tettében számító, összes
szükségleteit jóformán
pi vallásosság értékes emléke. Volt egy önmaga állítja elô.
kastély is a faluban, 1944-ben porig égett, Speculatív szellemû, ád,
mert az oroszok titkos fegyvertárnak vél- vesz... Földjét jól mûveli,
ték a falra függesztett régi fegyverek lát- ahho ragaszkodik, állatját
tán. A község németségét nagyobb rész- pedig mindenek felett
ben kitelepítették. Az eppingeniek élénk szereti.”
kapcsolatot tartanak fenn az Óhazával, ta-
lálkozókat rendeznek, kiadták a község (Mayer Ferencz Andor: A
1701-tôl 1948-ig tartó „német” történe- bonyhádi tarka marha,
tét. (Eppel János munkája, Bp., 1988.) 1896.)
1945-ben hadikfalvi székelyek kerül-
tek Tevelre, a Völgységben ez a legna-
gyobb lélekszámú székely telep. Értelmi-
ségük kinevelésére itt létesítették a legen-
dás Kôrösi Csoma Sándor Székely Tanin-
tézetet, mely néhány év után megszûnt.
Tevelen erôs a székely népi hagyomány,
hagyományôrzés. Bonyhád felé haladunk
tovább, ebben a falurészben látunk egy
szép székely-kaput is. Teveltôl északra – 6
kilométerre – érjük el a Tamási felé tartó
65-ös utat. A községben a falusi turizmus „...ha már Baglyod
keretén belül találunk szállást. (Tulipán (Kisdorog) szállást adott
Utazási Iroda, 7191 Hôgyész, Rózsavölgy nekem s a magyar nép
u. 1. Tel.: 74/388-092.) hazát, akkor Baglyodnak
fia s a hazának hazafia
leszek. A terüt a nyakamba
vettem tehát, s megnéztem
Az I. világháború után innen indult a tövirôl hegyire, hogy ezt a
tenyésztörzskönyvezés Tolna megyében. baglyodi bolyt miképpen
A buszmegálló közelében „Ora et tudnám úgy elrendezni,
Labora” feliratú kis kápolna, benne a hogy bárki ha fogja látni,
Bonyhádi Zománcgyárban készült kép a bólintson rá egyet.”
dolgozó Szûz Máriáról és Szent József-
rôl. Nézzük meg a falu templomát! (Tamási Áron: Szirom és
(Plébániahivatal: Kossuth u. 49. Tel.: Boly, 1959.)
74/404-598.) Ha tehetjük, a juhéi úton
haladva keressük meg az ódányi kápol -
nát, a környék búcsújáróhelyét. Ide
A VÖLGYSÉG 101
 minden év augusztus 20-án összesereglik
a környezô katolikus falvak lakossága. A
német népi építészet emléke, keletke-
zésérôl a néphagyomány beszél. Megkö-
zelíthetô északról is, a teveli leágazónál.
BONYHÁDVARASD
Irányítószám: 7158 Körzethívószám: 74
1903-ig Varasd volt a neve. A fejér-
vári keresztesek birtokösszeírásában szere-
pel elôször, az 1400-as években az ô heti-
vásáros helyük. A török után német ajkú
római katolikus lakosokat kapott a Feke-
MURGA
Irányítószám: 7176 Körzethívószám: 74
Itt született Gömbös Gyula minisz-
terelnök, édesanyja idevalósi sváblány
volt, édesapja az evangélikus tanító. A
‘30-as években elôszeretettel nevezték
Gömböst „a murgai tanító fiá”-nak. Mi-
niszterelnöksége idején kapott Murga kö-
FELSÔNÁNA
Irányítószáma: 7175 Körzethívószám: 74
Hôgyészrôl jövet Kéty elôtt balra ka-
nyarodva érjük el Felsônánát. Németajkú
evangélikus község volt, temploma késô
KÉTY
Irányítószáma: 7174 Körzethívószám: 74
A faluképet meghatározza nagy evan-
gélikus temploma és a kis katolikus kápol-
nája. Nevezetes a kétyi (volt hadikfalvi
bukovinai) székelyek betlehemezése. A
közelmúltig állt Hegedûs Gyula színmû-
vész (1870–1931) szülôháza, emléktáblá-
val. Édesapja postamester volt. A Kétyi-ttó
102 A VÖLGYSÉG
Egy feliratos tégla bizonyítja, hogy
Kisdorogon már a rómaiak idejében éltek
keresztények, akik ariánusok voltak. Ke-
letnek haladva Tabódon át Paradicsom-
pusztához érünk.
te-erdôbôl; ôk építették elsô, nádtetôs fa-
templomát. A mostani templom 1793-
ban épült, barokk. A temetôkápolna késô
barokk. Mûemlék jellegûek. A templom
uralja a faluképet, a kitelepített németek
renováltatták. Lakóinak többsége hadik-
falvi bukovinai székely.
vesutat. Halála után viszont csaknem
Gömbösfalvának nevezték el.
Itt született Weidlein János, a ma-
gyarországi német történet- és nyelvjárás-
kutatás jeles személyisége. A régészetben
hun leleteirôl ismert, szakmai megjelölés a
„Murga típusú korsó”. Az evangélikus
templomépítészet szép példája evangéli-
kus temploma
barokk, 1789-ben épült. Lakói 1945 óta
hagyományôrzô bukovinai székelyek,
hadikfalvaiak.
Katolikus templomában Bukovinából
hozott oltárkép. A község közelében
Ónána nevû ôsi földvár.
Tolna megye legfiatalabb horgásztava. A
65-ös út mellett – a község határában –
Szekszárdra menet az emelkedô alatti
völgyben fekszik. A 8 hektáros horgásztó-
ban ponty, amur, csuka és harcsa fogására
van lehetôség.
A vízparton sátorozási lehetôség, na-
pijegyet – csak szombaton és vasárnap – a
Tercsike csárdában lehet váltani Kétyen.
 ZOMBA
Irányítószám: 7173 Körzethívószám: 74
Három kilométerre Kétytôl, nagy ka-
nyarok után a 65-ös úton érünk Zom -
bára. Ôsi magyar község, elôször 1015-
ben említik. Arról nevezetes, hogy a val-
lási türetlmetlenség miatt evangélikus
magyar lakosai 1744-ben elhagyták, s az
Alföldön megalapították Orosházát. En-
nek hagyományát mindkét helyen ápol-
ják. Az újratelepítéskor Zomba német és
magyar katolikus helység lett. 1992 óta
újra van evangélikus temploma, az 1948-
ban ide került felvidéki magyarok építet-
ték. (Hôgyész felé haladva mellette me-
gyünk el!)
Az 1700-as évek elejétôl Zomba és
nagy kiterjedésû határa a Dôryek birto-
ka. Számos pusztájában épült kastély, ne-
mesi kúria, ezek késôbb Dôrypatlan né-
ven ún. eszmei községet képeztek. A kas-
télyok közül legnevezetesebb Andor-
major és Paradicsompuszta. A középkori
Patlanban a szerdahelyi pálosok monosto-
ra állott. A zombai uradalmak és a sváb
kisgazdák századunk elsô felében jelesked-
tek a bonyhádi tájfajta tenyésztésében,
nem egy országos díjat elnyerve. Néhány
jellegzetes sváb parasztporta ma is látható
a községben.
A Szekszárdot Tamásival összekötô út
átszeli a községet, a bonyhádi leágazónál
van a település központja, az emeletes
községházával (Fô tér 2.). Szemben a mû-
emléki Rozsnyay-ppatika. (Rozsnyay Má-
tyás 1861-ben került Zombára, itt találta
fel a lázcsillapító „Kinal czukorkát”. A fo-
tótörténet is számon tartja fényképészi
mûködését.) A régi szép bútorzat a gyógy-
szertárban látható.
A községházától befelé haladva a régi
iskola, majd a Szentháromság szobor és a
templom lépcsôsora következik. Bonyhád
felé visszakanyarodva Paradicsompusztá-
hoz és a közeli tôzegbánya tavaihoz ju-
tunk. Újabban Zomba falusi vendéglátó
hely.

ZOMBA éves istállókat A kastély ma középsúlyos

PARADICSOMPUSZTA értelmi fogyatékos gyermekek intézete. A
közelben tôzegbánya tavak, madárvilággal. Völgységi táj
Szép kastély és park, a Bonyhád–
Zomba közötti út kettôs fordulójánál. A
XIX. század nagy eszméi közé tartozott a
„földi paradicsom” létesítése. Dôry Ádám
földesúr ilyen kertet teremtett. Neve után,
s a Biblia nyomán Paradicsomnak nevezte
el. (A hagyomány úgy tartja, hogy felesé-
gét is Évának hívták.)
Egy másik Dôry Ádám viszont 1945-
ben Éva feleségével az oroszok elôl a köze-
li Ördögmalomban talált menedéket. (Pe-
dig volt a közelben Angyaldomb puszta
is!) A Dôryek, különösen Dôry Andor a
két világháború között jeles gazdaságokat
tartottak fenn. A „paradicsomi gazdaság-
ban” tejelésben világelsô tehenek is vol-
tak. Az út fordulójánál látjuk a többszáz

A VÖLGYSÉG 103
 Sió-völgy, Dél-Mezôföld,
Hegyhát
Tolna megye „közepe“ unalmas sík
vidék – Ne higgye kedves utazó! Ha
keresztül száguld e tájon, számos izgalmas
természeti látnivalót, építészeti, kultúrális
élményt szalaszt el. Ezért inkább lassítson
és jól figyeljen!
A Sió-vvölgy, Dél-M
Mezôföld, Hegyhát,
mint földrajzi tájegység egységében nem
létezik, de útikönyvünk a könnyebb tájé-
kozódás, a turisztika szempontjai szerint
osztotta fel ezt az apró megyét. Önkénye-
sen kialakított „turisztikai” tájegységünk
tehát rendkívüli változatosságot mutat, a
felfedezés kalandját ígéri. Nyugaton a
Kapos-völgye határolja, keletre beleolvad
a Duna menti löszvidékbe. Képzeljük ma-
gunk elé, hogy évmilliókkal ezelôtt mi-
lyen földkéregmozgásokkal született meg
e táj.
Kb. 30 millió évvel ezelôtt a Kárpát-
medence lapályosabb részeit a Pannon-
beltenger foglalta el. A sekély vizû tenger
a földkéreg tektonikus mozgása nyomán
kialakult térszínnek megfelelôen rakta le
üledékeit (agyag, homok, kavics) legna-
Egerészölyv
104 SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT
gyobb mennyiségben éppen a mai Dél-
Mezôföldön. Néhol több száz méter vas-
tagságú ez az üledék. Az aktív kéregmoz-
gások következtében ÉNy-DK irányban
vetôdések mentén feldarabolódott. A
nagy alkotó a szél volt, munkája nyomán
jött létre a területet vastagon borító lösz-
takaró. De nem örülhetnek felhôtlenül a
késôi földtörténeti másodperc emberei,
hiszen a földtörténeti újkor harmadidô-
szakában a Duna gyakori áradásai akadá-
lyozták a löszképzôdést az árterületen.
A Duna hátrahagyott törmelékkúpján
a szelek pusztító és építô tevékenységének
eredményeképpen létrejött a mai Tenge-
lic–NNémetkér közötti „ffutóhomokos” vi-
dék. A tájat bejárva tapasztalhatjuk a ho-
mokot már rég megkötötték erdôkkel,
szôlôkkel, gyümölcsökkel. Így a szél csak
kisebb-nagyobb foltokban mozgathatja
mint például Fadd környékén.
A tájegység tengerszint feletti magas-
sága kiegyenlített, a turista azt is mond-
hatná egyhangú. A legmagasabb térszínek
160–210 méterrel vannak a tengerszint
felett, a legalacsonyabban fekvô dunai te-
raszok 100 méterrel. Éghajlata kontinen-
tális jellegû, a löszvölgyekben eltérô mik-
roklíma-viszonyokkal. A Dunántúl leg-
melegebb éghajlatú tájegysége ez. A mezô-
gazdaság és az erdôgazdálkodás térhódítá-
sa miatt a természetes növénytársulások
napjainkra nagyon visszaszorultak, de né-
hány helyen maradványszerûen megma-
radtak.
Különleges szépségûek és értékûek
Németkér–Bikács között elterülô, egykor
futóhomokos területek, ezek ôrizték meg

legérintetlenebbül és leglátványosabban az
árvalányhajas homokpusztákat. A homok
állatvilágában is több ritka és Európában
veszélyeztetett faj fordul elô.
A homokbuckák közötti mélyebb fek-
vésû lefolyástalan területeken létrejött ho-
moki láprétek hûvös mikroklímája tette
lehetôvé, hogy néhány jégkorszaki marad-
ványfaj is fennmaradhatott itt.
A láp- és mocsárrétek legnagyobb lát-
ványossága az ott elôforduló 17 orchidea-
faj. A nedves réteken és a láperdôkben sa-
játos és gazdag rovarvilág, valamint kétél-
tû, hüllô- és madárfauna található.
A tájegység ÉK-i részén lévô völgy-
rendszerek a legritkább, és talán a legtar-
kább növénytársulások, a löszpuszták kö-
zép-európai maradványait ôrzik. A tolnai
mezôföldön közül 70 védett növényfaj
fordul elô.
Az országos jelentôségû védett terüle-
tek: szedresi tarka sáfrányos; németkéri
Látóhegy; bikácsi Ökör-hegy ; kistápéi
láprét. Megyei jelentôségû védett terüle-
tei: tengelici Csapó-park; tengelici Bogár-
zó-tó, tengelici Benyovszky-ppark; nagy-
dorogi Banai-ttó és a nagydorogi szenesi
legelô. Kis tájegységünk nyugati határvo-
nala a Hegyhát. Ez a legtipikusabb tolnai
A Sió Sióagárd alatt
táj, egyben az egész dunántúli-dombság
legaprólékosabban felszabdalt területe.
Tengerszint feletti magassága 200-220
méter. A tájegység nevét még a honfogla-
ló magyarok adták, a csupa hátakból és
lejtôkbôl álló, erdôborította területet így
különböztetve meg a szomszédos alacso-
nyabb és alföldi jellegû területektôl.
A felszíni adottságok miatt nagyobb
folyók nem is alakulhattak ki csak apróbb
patakok hálózzák be, festôien rajzolva
meg egy-egy falucska arcát és határát.
A hegyhát alapja ôsi gránithegység,
amely a földtörténet harmad idôszakában
a mélybe süllyedt és helyét tenger foglalta
el, agyagos homoklöncs mészkôréteget
rakva le. A Pannon-tenger visszahúzódása
után a terület szárazulattá vált és felszínén
hosszú idôn keresztül lepusztulási és fel-
halmozódási folyamatok váltották egy-
mást. A jégkorszak utolsó harmadában
megkezdôdött a löszképzôdés és vele egyi-
dejûleg erôs kéregmozgások hatására a te-
rület feldarabolódott, érdekesség 700
völgy tagolja a Hegyhátat. A táj feldarabo-
lódása ott a legnagyobb méretû, ahol a talaj-
védô erdôket már évezredekkel ezelôtt kiir-
tották.
SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT 105
 A hegyhát felszínét hajdanán össze-
függô cseres-tölgyes erdôk borították. Eb-
bôl helyenként ma is láthatók kisebb-na-
gyobb foltok; a hôgyészi, a simontornyai
és a kisszékelyi erdôk.
Az ország legjobban erodált területe.
Tipikus példája, a Gyönkre vezetô szab-
dalt völgykatlan. Klasszikus területe a me-
gyében a lepusztulásnak a Gerenyási-
völgy. Löszös területén a talajvédelem el-
hanyagolása, suvadásokat, talajcsúszásokat
eredményezett.
A peremvidékek tagoltabbak. Pince-
hely, Simontornya, Tolnanémedi, Keszô-
hidegkút és Szárazd környékén az eredeti-
leg lépcsôben töredezett szabályos lejtô-
kön a lefolyó vizek pusztító munkája és a
földcsuszamlások révén „púp”, „halom” és
„kúpszerû” felszínformák keletkeztek,
amelyek változatossá teszik a felváltva szô-
lôk, erdôk és szántók borította területet.
A terület éghajlata átmenetet mutat az
Alföld és a Dunántúli-dombság éghajlata
között. Az átmenetiség a csapadék lassú
növekedésében és a hômérséklet csökke-
nésében jelentkezik, ahogy nyugat felé ha-
ladunk. A hegyhát északi és keleti pereme,
több napsütést kap (2100 óra/év), mint a
belsô vagy a nyugati fele. Ez magyarázza a
simontornyai és a kölesdi borok kiváló
minôségét is.
A tájegységen érdemes megtekinteni a
hôgyészi Apponyi-kkastély parkját, amely
200 év után a mai állapotában is látvá-
nyosság, megyei jelentôségû védett terü-
let. (Egykor a megye legszebb parkja, ar-
borétuma vette körül, vadászkastéllyal,
csónakázótóval, vadaskerttel). Könnyen
megközelíthetô a 65-ös út mentén, Hô-
gyész központjában. Az utókor sajnos
nem kímélte.
A Sió–Sárvíz völgye és a Dél-Mezô-
föld hosszú ideig elsôsorban nagybirtok
volt. Lakosságának zöme uradalmi cseléd
a „puszták népe”. Sajátos kultúrájú zsel-
lérfalvak alakultak ki itt, (pl. Szedres,
Tengelic), de természetesen jelentôsebb
106 SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT
parasztfalvakat is találunk mint például
Medina, Harc, Sióagárd. A tájegység me-
zôváros jellegû központja a történelmi
hangulatú település, Simontornya volt.
A Tolnai-Hegyhát településtörténete
számos rokon vonást mutat a szomszédos
(délkeleten fekvô) Völgységével. A felsza-
badító háborúk után Tolna megye XV.
századi 540 falujából és 21 mezôvárosából
1715-re mindössze 45 lakott hely létezik,
s ezek fele is csak 1690 után települ újra.
E terület benépesítése – melynek leg-
nagyobb települése Hôgyész, Gyönk és
Kölesd – is Mercy gróf nevéhez fûzôdik.
Hatalmas apari, majd hôgyészi központú
uradalmának egy része hegyháti település
volt (például Keszôhidegkút, Szakadát,
Varsád, Kölesd, Kistormás, Felsônána,
Kalaznó, Diósberény, Hôgyész, Duzs,
Mucsi).
Mercy Claudius Florymundus de
Argenteau lotharingiai francia katona-csa-
ládból származott. Miután több hadjárat-
ban is kitüntette magát, III. Károly király
grófi rangra emelte, és a Bánát kormány-
zójává, valamint telepítési biztosává ne-
vezte ki. Amikor Mantua mellett az ola-
szok elleni harcokban elesett, munkáját
unokaöccse, Antal gróf (1691–1767),
Horvátország és Szerémség kormányzója
folytatta.
Birtokain Mercy gróf – a hagyomány
szerint a nagydorogi parasztbíró tanácsát
megfogadva – egy nemzetiségû és egy val-
lású falvakat hozott létre. Kölesden, Me-
dinán, Miszlán, Gyönkön és Pálfán refor-
mátus, Sárszentlôrincen evangélikus, Kis-
székelyen, Udvariban, Miszlán, Diósbe-
rényben, valamint Harcon katolikus ma-
gyarok laktak. Csibrák és Diósberény ere-
detileg magyar többsége a XIX. sz. köze-
pére már töredékére olvadt.
A hegyháti falvak közül Sárszentlôrin-
cen 1715-ben, a többi helyen (Diósbe-
rény, Hôgyész, Csibrák, Gyönk, Felsôná-
na, Kistormás, Kalaznó, Varsád, Szakadát,
Keszôhidegkút, Nagyszékely) a húszas
években találkozunk az elsô német telepe-
sekkel. Az elsôdleges településeket követô-
en megindul a belsô vándorlás. Például
Aparra 1742-ben és 1762-ben többek kö-
zött a hegyháti Mucsiról, Kisdorogról és
Varsádról érkeznek telepesek. A harma-
dik, 1784–1786 közötti szervezett császá-
ri telepítés, új telepet csak a dél-mezôföldi
Németkéren hoz létre, utánpótlás kerül
azonban a hegyháti Nagyszékelyre,
Gyönkre és Kalaznóra.
A német telepes falvak nagy része val-
lási szempontból egynemû. A Hegyhát
német falvainak többsége evangélikus
(Keszôhidegkút, Varsád, Kalaznó, Kistor-
más, Felsônána, de laktak evangélikusok
Gyönkön és Szárazdon is), Nagyszékely
lakói reformátusok voltak. A XIX. század-
ban a Hegyhát települései közül Gyönkön
SZEDRES
Irányítószám: 7056 Körzethívószám: 74
Szekszárdról indulva a 6-os fôúton
Budapest irányában, alig 3 kilométerre té-
rünk le a 63-as (Székesfehérvár felé veze-
tô) útra, határában csodálatos gesztenye-
fasor fogad, a faluban. Az út mellett fekvô
településen még ma is láthatók az eper-,
vagy ahogy erre nevezik, szederfák. Ezek-
rôl kapta nevét a község. Alapítója, Beze-
rédj István – a selyemhernyó etetéséhez
tömegesen használt levél miatt –, birtokán
egész szederfasorokat ültetett.
Mielôtt a faluba beérnénk, kanyarod-
junk le balra az útról, hiszen itt Szedres
község határától néhány száz méterre DK-
re terül el az a Kb. 60 hektár nagyságú le-
gelô, amely a tarka sáfrány termôhelyét je-
lenti.
A védett partoldal értékeihez kell so-
rolni a löszpuszták aranysárga színû növé-
nyét, a tavaszi héricset is, amely a szedresi
termôhelyen 7-8 ezer terebélyes tôvel kép-
viselteti magát. Együtt virágzik a homoki
pimpóval és az apró tyúktaréjjal. Nem-
és Hôgyészen éltek nagyobb számban zsi-
dók, a 20. században pedig néhány tele-
pülésre bukovinai székelyek (pl. Kalaznó,
Kéty, Zomba) és felvidéki telepesek (pl.
Zomba) érkeznek, akik sajátos hagyomá-
nyaikkal tovább színesítik a táj arculatát.
Templomaikkal, egynemû vagy a falu
több gyökerét bemutató tájházaikkal (Sió-
agárd, Gyönk, Szakadát) vallanak e tele-
pülések múltjukról. Az egykori birtoko-
sok kastélyai a hôgyészi apponyi, lichten-
steini, a simontornyai és ozorai vár csalo-
gatják a kíváncsi utazót, aki e területen a
falusi turizmus nyiladozó formájában
(Hôgyészen, Tevelen, Zombán, Diósbe-
rényben) olcsó kollégiumi szálláshelyeken
(Gyönk) vagy a már kiépülôben lévô né-
hány panzióban szállhat meg.
csak értékes, de virágzáskor látványnak is
gyönyörû.
Az elpusztult középkori falu helyén
virágzó gazdaság jött létre. Bezerédj a köz-
ség 1836-os alapításakor arról is rendelke-
zett, hogy a tanító köteles faiskolát tarta-
ni, s a legjobb diákok között évente 6 gyü-
mölcs-, 6 dió- és mintegy félszáz eperfát
kiosztani.
Persze Bezerédj István (1795–1856)
nem elsôsorban a selyemhernyó tenyész-
tésével írta be nevét történelmünkbe, ha-
nem reformkori közéleti szerepléseivel, s
azzal, hogy ô volt az elsô önként adózó
magyar nemes. Lemondott jobbágyai ki-
lencedérôl, s felszabadította ôket. A Híd-
japusztán élô Bezerédj fiatalon elhunyt fe-
lesége, Bezerédj Amália 1828-ban job-
bágygyerekek számára létrehozta a hídjai
„kisiskolát”, s az elsô magyar óvodát Bela-
con. Az általa írt „Flóri könyve” 16 ki-
adást ért meg, s közel egy évszázadon át
elevenen ható gyermekirodalmi alkotás
volt.
A település központjában István ki-
rály portréja fogadja az ideérkezôt, itt
SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT 107
 fordulunk balra, Medina irányába. A Tsz-
major után tábla jelzi a pompás kis tavat.
A Szedres melletti Hídjapusztán, az
egykori Bezerédj-kkastélyhoz tartozó terü-
leten található a kacskaringós Holt-SSárvíz,
aminek a születése a Sió és a Sárvíz szabá-
Szerb húsvét a MEDINA
görögkeleti Irányítószám: 7057 Körzethívószám: 74
templomban
Folytatva utunkat a kis bekötô sza-
kaszra Medinára érkezünk. (A Kölesdrôl
Harcra vezetô úton is elérhetjük.) A 900
lelkes kis falu a két tájegység, a Hegyhát
és a Mezôföld határán futó Sió és Sárvíz
partján érintetlen környezetben fekszik
1446-ban Medejként említik az okleve-
lek.
Mai nevét a hagyomány szerint Me-
dinai basáról kapta, aki itt vert sátrat a
mohácsi csata idején. A XVII. század kö-
zepén elpusztult Medinát új birtokosai,
108 SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT
lyozásának idejére esik, horgászhellyé pe-
dig a 70-es évek elejétôl lett. A környezô
mocsárréteket rekettyefüzes és nádas-
foltok tarkítják, nyárfaligetek övezik. A
dombokat védô hatása és az egész évi víz-
bôség az itt élô növény és állatvilágon is
érzôdik. A nyílt vízfelületen tündér- és ta-
virózsák pompáznak.
A legszembetûnôbb a madárvilág:
barna réti héja, foltos nádi poszáta, nádi
sármány, cserregô és nádi poszáta. A füg-
gôcinegék remekmû fészkei a rekettyef-
üzek ágain készülnek.
Madártani szempontból jelentôs a
sárszalonka fészkelése. A partszakadások-
ban néhol a jégmadár is megtelepszik. A
közeli löszpart színpompás madara a
gyurgyalag.
Az emlôsök közül a fokozottan védett
vidra csak szerencsével pillantható meg,
rejtôzködô életmódja miatt. A vízpart nö-
vényzetében gyakori a törpe egér fészke,
sáslevelekhez erôsítve.
A kétéltûek közül a mocsári és a kecs-
kebéka; a hüllôk közül a mocsári teknôs a
legjellemzôbb faj.
A 14 hektáros tó és környéke kedvelt
pihenôhely és horgászatra is kitûnô. Vizé-
ben ponty, dévér, kárász, csuka, süllô,
amur és harcsa akad horogra.
a Gindly -ttestvérek telepítették újjá.
1699-tôl horvátországi és szerémségi gö-
rögkeleti vallású szerbek, 1737-tôl pedig
– zömmel Cecérôl – református magya-
rok jöttek. A 18. század végétôl Kölesd-
rôl és Varsád környéki német falvakból
érkezô evangélikus németek gyorsan be-
olvadtak az itt élô református magyar-
ságba.
A Petôfi utcában az 1790-ben eme-
let késô barokk református templom te-
kinthetô meg. Különlegessége a szószék
felett lévô parasztbarokk stílusú egyedi
színezésû hangvetô. A templomban ta-
lálható koronás címer eredeti helyén át-
vészelte az elmúlt negyven évet. (Az ér-
deklôdôk jelentkezhetnek Keresztes
Hajnalka lelkésznél. Medina, Kossuth u.
57–58. Tel.: 74/434-391.) Az egyház-
község révén minden év júliusában ren-
dezik meg a Tolna Megyei Református
Egyházmegye nyári gyermektáborát.
A faluban él, (a Petôfi utca 25. szám
alatt van a mûhelye), ifj. Kôszegi István,
aki egyszerû népi hangszereket készít.
Elôzetes bejelentéssel megtekinthetik a
látogatók, hogyan kel életre a köcsögdu-
da, a pánsíp. (Bejelentkezés: Bajcsy-Zs.
u. 49. Tel.: 74/ 434-777).
A faluban október elején tartják a
hagyományos szüreti vigasságot. A XIX.
századi birtokos család, az Apponyiak
klasszicista stílusban 1840 körül épített,
majd negyven év múlva eklektikus stí-
lusban bôvített kastélya (ma iskolaként
mûködik).
TENGELIC
Irányítószám: 7054 Körzethívószám: 74
A székesfehérvári útról két irányból is
megközelíthetô Tengelic. A község lélek-
száma 2700 fô, határán kívül találhatók az
egykori birtokosok kastélyai. Már a kö-
zépkorban a szórt településszerkezet jelle-
mezte. Ez ma is zavarba ejtheti a odaláto-
gatót.
A településtôl északra mintegy 2 km-
re található a Csapó-család otthona. A re-
formkor vezetô egyénisége, Csapó Dániel
a Széchenyi szellemében tevékenykedô
középnemesek közé tartozott. Amerikából
hozatott dohánymagot, külföldrôl te-
nyészállatot. Nemcsak országgyûlési fel-
szólalásaiban sürgette, a modern gazdál-
kodást, hanem birtokán meg is valósítot-
ta. Személyes példájával, szakkönyveivel,
szervezô tevékenységével „az elsô magyar
nemzetgazdává” vált.
Kúriáját a reformkori klasszicista épí-
tészet kiválósága, Pollack Mihály tervezte.
A klasszicista görögkeleti szerb
templom nem csupán mûemlék. A me-
gye egyetlen délszláv kisebbségi önkor-
mányzattal rendelkezô községében, a gö-
rögkeleti vallási hagyományai (pl. házi
védôszentek megünneplése, szentiváni
koszorú szentelése) most is elevenen él-
nek.
A faluval ismerkedô idegennek sze-
mébe tûnik a házak oromzatán, az utca
felôl kitett Iván-napi koszorú. Ezt min-
den évben július 7-én Szent Iván napján
készítik el és a jövô évi bôséges búzater-
mést biztosítja, a ház népét megóvja a
pusztulástól.
A medinai szerbek Pünkösdkor tart-
ják a templom búcsúját, de ennél na-
gyobb búcsú a megyében július 12-én
tartott grábóci. Kellemes idôben megér
egy sétát, hogy szétnézzünk a temetô-
ben.
Az épületet a századfordulón eléggé átépí-
tették, de még így is sokat megôrzött ere-
deti formájából. A kastély értékes képtárá-
nak egy része a szekszárdi Wosinsky Mór
Megyei Múzeumban található. Már csak
nyomaiban látható az 1820-ban létesült
kastélypark, ahova 56 különféle fafajt
gyûjtöttek össze. Az épület hasznosításra
vár.
Tengelicen nyugszik a család másik
tagja, Csapó Vilmos is, aki 1848-ban a
Tolna megyei nemzetôrök parancsnoka-
ként az ozorai diadal hôse volt.
A falu felôl, vagy a 6-os útról leágazó
úton Tengelic-Szôlôhegyen keresztül ér-
hetjük el az egykori Benyovszky-kkastélyt.
A kalandos életrajzok kedvelôi számára ta-
lán csalódást okoz az a tény, hogy az alsó-
tengelici kastély nem a madagaszkári ki-
rályként elesett gróf Benyovszky Móric,
hanem egy másik Benyovszky-áág tulajdo-
na volt. Kárpótolhat viszont mindezért a
gondozott, védett park, a tavakban felfe-
dezhetô növényritkaságok, a táj.
SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT 109

A Benyovszky A Benyovszky-park egy része zárt te-
kastély rület, a többi szabadon látogatható. A par-
kon átfolyó patakot felduzzasztották,
medrét kimélyítették és egy 4,7 hektár
nagyságú tavacskát alakítottak ki, Szige-
tekkel és a szigeteket átívelô fahidakkal.
Jelenleg is horgásztóként használják.
A park 90-100 éves fái között olyan
különlegességek is akadnak, mint a
kalábriai fenyô, a mocsáriciprus és a virgi-
niai boróka. Az idôs fák zöme nyugati os-
torfa, fekete dió, platán, kocsányos tölgy,
fehér nyár, erdei- és feketefenyô.
Megkapó látvány, hogy a park kidôlt
fáinak gyökérzetén ökörszemek és vörös-
begyek fészkelnek. A védett terület ma-
dártani vonzereje a szürke gém kolónia.
KAJDACS
Irányítószám: 7051 Körzethívószám: 75
A 63-as útról Fehérvár felé balra le-
térve találjuk Kajdacsot. A székesfehérvá-
ri úttól nyugatra esô kis falu neve nem-
csak honfoglaláskori lelôhelyként emlí-
tésre méltó, a középkor viharos századai-
ban is az országos jelentôségû események
sodrába került. A magyar koronát ôrzô
Perényi Pétert 1529-ben Kajdacsnál fog-
ta el Szerecsen János. A Szapolyai-ppárti
110 SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT
Kora tavasszal messze hangzik a fekete
harkály hangja (legnagyobb harkályfa-
junk). A faodvakba macskabaglyok tele-
pedtek. A királyka is állandó tagja az „ôs-
erdônek”.
Inkább szakemberek számára jelent
különlegességet a tengelici pókbangós rét,
látogatása a virágzás idején csak szakem-
ber kíséretében lehetséges, mivel a 10–30
cm magas pókbangótövek alig tûnnek fel
– különösen az avatatlanok számára –
ezért letaposásuktól kell tartani. A mai ál-
lomány mindössze kb. 500 tô a 3 hektár-
nyi területen.
A kastély mai gazdája Kiss István
szobrászmûvész, akinek alkotásaiból má-
jus 1-jétôl október 15-ig tekinthetô meg
kiállítás elôzetes bejelentkezésre. (7054
Felsôtengelic, Tel.: 74/423-141.)
A közép-tengelici kastélyparkban, ter-
mészetvédelmi területen összefüggô tó-
rendszer van. Három tó egy egységnek ne-
vezhetô, a negyedik külön áll. Az egész
vízfelület két hektárnyit tesz ki, ponty,
csuka, süllô, amur, busa, harcsa, kárász,
compó és keszgefélék laknak bennük. A
park mai elhanyagolt állapotában is szép.
Mamutfenyôk, japánakác, bukszusliget,
tölgyek, hársak örökzöldek, lepényfák lát-
ványa fogadja a látogatót.
Megközelíthetô a 63-as útról a
Kölesd–Paks elágazónál az utóbbi felé ha-
ladva, Paksról, illetve a 6-os útról.
hadvezér foglyát és a koronát ura után
vitte a mohácsi síkra. János király Perényi
Pétert augusztus 18-án átadta II. Szol-
imán szultánnak, ô maga pedig hûbéri
kézcsókkal elismerte a szultán magyaror-
szági uralmát.
A falu a középkorban a környék egyik
legnépesebb települése volt. A szekszárdi
vilajet összeírása szerint 1572/73-ban
Kajdacson 32 családfô fizetett adót. A tö-
rök kiûzése után a megye új birtokosai
között megjelentek a XV. században
Liptó megyében birtokot szerzô Sztanko -
vánszkyak is. A család, amely a Tolna me-
gyei Kajdacsra házasság és birtokcsere ré-
vén került 1724-ben, a 19. századi me-
gyei közéletben jelentôs szerepet játszott.
Nyughelyüket, a többször feltört
Sztankovánszky mauzóleumot Ybl Mik -
lós és Ney Béla tervei alapján eklektikus
NAGYDOROG
Irányítószám7044 Körzethívószám: 75
Nagydorogra dél felôl a 63-as számú
úton érkezünk. A község nevére büszkék a
helyiek, az ószláv „drog” szóból származik,
melynek jelentése barát. Ezt tapasztalhat-
ja az utazó, ha elidôzik a községben.
Fôutcáján jobbra ipartörténeti emlék
volt a Szeszgyár. Ma üresen álló épülete
látható. Az elsô útkeresztezôdésben balra,
Sárszentlôrinc felé a Dohánybeváltó épü-
letcsoportja magasodik.
De folytassuk útunkat a fôutcán. A
község központjában a századelô patinás
épületei láthatók, melyekben a rendôrôrs,
az óvoda, kapott helyet. Itt tekinthetô
meg (Kossuth Lajos u. 32.) az Idôsek ott-
hona hátsó traktusában, néhai Stockinger
Artur plébános Sipka és Kalapmúzeuma.
A kiállításon több, mint 60 kalap és sipka lát-
ható a világ számos tájáról: Európából, Afrikából,
Ázsiából és a tengeren túlról. A magyar kalapvisele-
tet – egyebek között – a hortobágyi csikós kalap, a
pörgekalap, meg a somogyi ünnepi juhászkalap kép-
viseli. (Nyitva: munkanapokon 8-tól 16 óráig, mun-
kaszüneti napokon elôzetes bejelentés alapján. Beje-
lentkezni Wéber Lajosnál Kossuth u. 61. számon le-
het, illetve a 74/333-148-as telefonon.)
A kanyargós fôutcán felfelé tartva, a
helyiek által a „Fôszegnek” nevezett terü-
leten, római katolikus templom áll, mel-
lette az újonnan épült sportcsarnok. Mö-
götte látható a Széchenyiek kastélya, ma
általános iskola, udvarában ma is látható
stílusban építették 1876-ban. A község
közepén fekvô egykori kastélyuk (Arany
János u. 173.) ma iskola. A település mû-
emlék jellegû épületét, a barokk római
katolikus templomot 1891-ben teljesen
átalakították.
(Római Katolikus Plébánia: Tabán u.
82. Tel.: 74/351-219.)
ipartörténeti emlék a századelôn még mû-
ködô víztorony.
Tovább haladva, balra az 1875-ben
épült községi iskola, vele szemben az
1774-ben épült református templom lát-
ható. A nagydorogi gyülekezet csak Mária Áprilisban nyílik a fekete
Terézia engedélyével emelhette templo- kökörcsin
mát, a torony pedig még húsz évvel ké-
sôbbi az épületen. Benne egy korabeli
márványtábla és egy múlt századi orgona.
Erôs református közösségérôl 1626-ban
van elsô híradásunk: Decsi Lôrinc neve
ott szerepel a Dunamelléki egyházkerület
prédikátorai között. Nagydorogon szüle-
tett Benedek Mihály prédikátor, reformá-
tus püspök, a Debreceni grammatika
egyik szerzôje, s itt volt lelkész 1829-tôl
Fördôs Dávid költô, egyházi író, számos Apró nôszirom a
halottbúcsúztató szerzôje. szenesi legelôn
SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT 111
 A református templomnál jobbra
kanyarodva Györkönybe jutunk. A fôut-
cán a községet két kilométerre elhagyva
a 63-as út mindkét oldalán a szenesi le -
gelô természetvédelmi területéhez ju-
tunk. A 87 hektáros legelô legjellegzete-
sebb növényei az áprilisban nyíló fekete
Koccintás a györkönyi GYÖRKÖNY
pincefaluban Irányítószám: 7045 Körzethívószám: 75
Nagydorog központjából jobbra for-
dulva közelítjük meg Györkönyt. Az
1150 lelkes község szép völgyben fekszik,
területe ôsidôk óta lakott volt. Határában
érdemes néhány percre megállni, elidôzni,
hiszen számos római sírkô került elô,
amelyek a szekszárdi múzeum kiállításán
láthatók. Az elsô írásos emlék egy vatikáni
adólista a XIII. századból.
Birtokosai a középkorban gyakran
cserélôdtek. A török után (M Meszlényi Já-
nos fehér megyei alispán hívására) evangé-
112 SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT
kökörcsin. Ezt az apró nôszirom, a kék-
virágú pusztai meting virágzása követi.
Csak a környéken található az ôszi füzér-
tekercs érdekes virága. A jobb oldalon
látható homokbánya falában fészkel a
színpompás gyurgyalag.
likus magyarok, majd 1717 táján Moson-
ból érkezô evangélikus ún. „heidebaue-
rek” vették birtokukba az elnéptelenedett
falut. A magyarok 1723-ban papjukkal,
Bárány Györggyel (1682–1757) együtt a
szomszédos Sárszentlôrincre költöztek, s
helyükbe Hessenbôl jöttek telepesek.
A vallás közössége ellenére a hesseni
evangélikusok és a „heidebauerek” nyelv-
járásukban, szokásaikban a legutóbbi idô-
kig elkülönültek. Még a XVII. század má-
sodik felében épült barokk evangélikus
templomban (Lelkészi Hivatal: Fô u. 493.
Tel.: 75/352-408) is külön padsorokban
ültek.
A falu szülötte Tolnai Lajos
(1837–1902) költô, író, szerkesztô, a 19.
század végi magyar prózairodalom egyik
jelentôs képviselôje.
A hagyományok és tárgyi emlékek
megôrzésére régi, nádfedeles házban ren-
dezték be a falumúzeumot.
Györkönyben járva érdemes végig-
sétálni a különleges szépségû pincefalun
megkóstolni a jófajta borokat. A falut
nagy szôlôterületek övezik, itt terem a re-
mek györkönyi bor „alapanyaga”. A prés-
házak szorosan egymás mellé, szabályos
sorokban épültek, „kémény nélküli” falu-
nak is nevezik. Az 1980-as években terv
készült a megmentésére, rehabilitációjára.
A pincefaluban szabadtéri színpad kínál
nagyszerû színhelyet népünnepélyeknek,
szabadtéri programoknak.
A vendéget szívesen látják Györköny-
ben, szállás és étkezési lehetôség magánhá-
zaknál kínálkozik.
 SÁRSZENTLÔRINC
Irányítószám: 7047 Körzethívószám: 75
A hangulatos, mindössze 1200 lako-
sú falut a 63-as útról Nagydorog felôl
érhetjük el a legegyszerûbben. A Sárvíz,
majd a Sió-hídon átkelve gyönyörköd-
hetünk rajta, jobbra a falu felé vesszük
az irányt.
A község 1803-ban alapított evangé-
likus gimnáziumában nagyszerû tanárok
tanítottak 1831-ben is, amikor 9 évesen
Petôfi Sándor odakerült.
A barokk evangélikus templom oltá-
ra mögött ma is megtekinthetôk a gyer-
mekkéz véste, monogrammal jelölt pa-
dok, melyeket valaha a legnagyobb ma-
gyar költô is koptatott. Csepregi Béla
evangélikus lelkész kutatásai alapján
részletesen ismerjük Petôfi Sárszent-
lôrincen töltött két tanévének esemé-
nyeit: tanárait, barátait, szállásadóit, s a
tanulmányi követelményeket. Az egyko-
ri osztálytárs, barát, Sass István vissza-
emlékezéseibôl azt is tudjuk, hogy ami-
kor évek múlva felkeresi borjádi birto-
kán, begyalogol Lôrincre, hogy kezet
szoríthasson régi kedves tanárával, Lehr
Alberttel. A gimnáziumi éveket idézve
írja a sárszentlôrinci jegyzô leányának,
Hittig Amáliának ajánlott „Gyermekko-
ri barátnémhoz” címû versét. A „Hegyen
ülök”-kel pedig kedves tanítójára emlé-
kezik.
UZD
Irányítószám: 7047 Körzethívószám: 75
A Paksy család egykori birtokaihoz
tartozó pusztán a múlt század közepén
alakult ki a kölesdi út mentén fekvô kis
település, amelyhez a szomszédos Borjád
is tartozik. A falu déli részén található kú -
riák sorától kissé távolabb a község mö-
götti dombra kanyarodó út végén fekszik
a Fördôs-ccsalád fészke. Az épületben
Az evangélikus gimnáziumot késôbb
lakóházzá alakították. Ma éppúgy népi
mûemlék, mint a Petôfi számára két évig
otthont jelentô jegyzôlak, amelynek
épületében elhelyezett kiállítás néprajzi
tárgyai a költô korának mindennapi éle-
tét idézik.
A romlásnak indult faluba életet le-
heltek. Az úzdi kúria egykori tulajdono-
sának Pesthy Pál igazságügyminisz-
ternek rokona dr. Predmerszky Tibor
kárpótlással kapott 345.000 forintját
ajánlotta fel az evangélikus egyházközség
népfôiskolai alapítványának. Az alapít-
vány Zsivora György kultúrmecénás ne-
vét viseli, aki a Magyar Tudományos
Akadémiát is nagyban támogatta. Apja
takácsmester volt.
Ma a Népfôiskolai Szövômûhely a
Bocskai u. 3. szám alatt hétköznap mun-
kaidôben 7.30–16.00-ig látogatható,
ahol volt munkanélkül asszonyok ha-
gyományos kézi szövéssel készítenek szô-
nyegeket, falvédôket, tarisznyákat. A
szövés folyamata megtekinthetô. Vásá-
rolni is lehet.
Az egykori gimnázium mûemléki
épületében Nagy Zoltán fazekas dolgo-
zik, aki elôzetes bejelentéssel szintén fo-
gad csoportokat (Tel.: 75/332-286.
Sárszentlôrinc, Petôfi tér 1.) A volt jegy -
zôlak ma a Petôfi-ház. (K Kulcs a Polgár-
mesteri Hivatalban van: Petôfi u. 22.
Tel.: 75/333-162.)
megtekinthetô a környék történetét, nép-
rajzi és mûvelôdéstörténeti emlékeit be-
mutató kiállítás kuriózuma, egy úttörô -
gyûjtemény. A kis múzeum létrehozója és
ôrzôje Renkecz József szívesen látja a ven-
dégeket, kalauzolja a látogatókat. (7047
Sárszentlôrinc, József A. u.) A környéken
kiránduló csoportok szállást is találhat-
nak a kúriában. Petôfi Sándor uzdi kirán-
dulására emlékeztet a négyökrös szekér a
park fái alatt.
SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT 113

A borjádi Petôfi-méhes BORJÁD
Irányítószám: 7756 Körzethívószám: 75
A néhány házból álló kis települést –
amely felett a domboldalban egyedülálló
ipari történelmi mûemlék magasodik, egy
sörétgyártó torony látható – általában
csak Uzddal együtt említik, sok térképen
BIKÁCS
Jégkorszaki maradvány faj a Irányítószám: 7043 Körzethívószám: 75
zergeboglár
A 63. sz. fôútra térünk vissza Nagy-
dorogon át,észak felé folytatva utunk.
Bikács határát elérve, alig vesszük észre,
hogy a malompatak felett haladtunk át és
beérünk a faluba. A háború elôtti idôszak-
ban vízimalmok kerekét hajtotta a patak.
Mára a három malomból csak egy látha-
tó.
Tovább haladva lassításra készteti az
utazót a nagyívû útkanyar, de egyben az
úttest melletti épületekre hívja fel a figyel-
met.
Baloldalt látható az evangélikus
templom, amely 1736-ban épült. Stílusát
illetôen barokk, a berendezése mûemlék.
114 SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT
fel sem tüntetik. Hírnevét néhány hangu-
latos verssornak köszönheti. Petôfi Sán-
dor, az ország ünnepelt költôje 1845 szep-
temberében egykori iskola- és padtársa,
Sass István meghívására – két hetet Sassék
borjádi birtokán töltött.
Borjádon Petôfi kedvenc tartózkodási
helye volt a méhes, amely ma emlékhely.
A hely hangulatát idézik a Sass Zsófia em-
lékkönyvébe írt sorok, melyeket a hölgy
még idôs korában is elérzékenyülve olva-
sott fel:
„Méhek s virágok kertednek lakói,
Méhes, virágos kert legyen szíved”.
Talán a méhek, talán a méz illata tet-
te, de mintha a költô szíve is megtelt vol-
na zsongással, a boldogság ígéreté-vel. Er-
rôl tanúskodik Sass Erzsikének írt verse A
négyökrös szekér.
A Sass kúrián tábla ôrzi a költô láto-
gatásának emlékét, ma magántulajdonban
van, de érdeklôdôk megnézhetik a mé-
hest, idôzhetnek a csodálatosan rendbe
hozott parkban. Vízitúrázóknak ingyen
kikötôhelyet (fürdô, tûzrakóhely) biztosít
a nagyvonalú gazda, egyetlen kikötéssel:
vigyázni kell a környezetre.
Jobboldalt láthatjuk az új iskolát,
amely egyúttal faluházként is mûködik.
Olcsó szálláslehetôség diákok, iskolai cso-
portok számára. (Információ: a Polgár-
mesteri Hivatalban 7043 Bikács, Szabad-
ság tér 1. Tel.: 75/333-153) A település
jellegzetessége a széles utca, amelyen fû-
részfogas jellegû beépítéssel követik egy-
mást a házak. Külön figyelmet érdemel-
nek a hagyományos tornácos épületek, ta-
karos porták. A lakosság mindig is mezô-
gazdasági termeléssel foglalkozott. Régeb-
ben hagyománya volt a dohánytermesz-
tésnek. A középkori okleveles adatok sze-
rint a Sárvíz mentén összefüggô besenyô
települések voltak. A besenyô Bikács nem-
zetség névadó fészke Bikácson, monostora
Madocsán volt. Bikácsot a XIV. század
derekán Ugali Pál birtokolta, majd felét A kiszáradó lápréteken pompás orchi-
Dobi Demeter hagyatékaként annak lá- deafajok tenyésznek: ujjas kosbor, a szú-
nyai kapját 1375-ben. A gyorsan változó nyoglábú bibircsvirág. Itt él a ritka, védett
tulajdonosok sorában Lackfiak, Kanizsai- páfrányfajunk, a kígyónyelv.
ak szerepelnek. A török alatt a szekszárdi Madárvilága gazdag: nagykócsagok,
vilajet összeírása szerint 1572–73-ban Bi- feketególyák, szürkegémek, récék, szár-
kácson 29 családfô fizetett adót. A XVIII. csák, vízityúkok, sárszalonkák népesítik be.
században újratelepülô faluba Györköny- Megtalálható benne, nyíres, füzes,
höz hasonlóan a nyugat-magyarországi nyírláb bokrok, valamint olyan növények,
Moson megyébôl érkeznek ún. „heide- amelyek az alföldi lápréten és az Alpok
bauerek”. nyúlványain vannak. Botanikus kérdés,
A fôútról jobb kéz felé térve kb. 3 km vajon hogyan juthatnak el ide ezek a nö-
távolságban eljuthatunk a bikácsi Ökör- vények: örök talány. A terület egy kiszára-
hegyhez, ahova szilárd út vezet. dó láprét jégkorszaki maradványokkal
A bikácsi Ökör-hegy (43.2 hektár) (zergeboglár). Ezen a tôzeges területen 11
természetvédelmi terület. Ez a homokos fajta orchidea található meg. Jelenleg sza- Árvalányhaj tenger
terület ôrizte meg legszínpompásabban az badon látogatható. A védett területekrôl a bikácsi
ôsi sztyeppék jellegzetességét. tájékoztatást, csoportok részére helyszíni Ökör-hegyen
Aki májusban erre téved, szemet gyö- vezetést Joó Antal tájvédelmi körzetveze-
nyörködtetô árvalányhaj-tengert lát maga tônél lehet kérni. (Tel: 75/311-612, 06-
elôtt. Sehol a Dunántúlnak nincs ilyen 60/311-548.)
összefüggô a homokja. Májusban pompá- Bikács a települését észak irányban el-
zik a homoki nôszirom, valamint a törpe hagyva Fejér megyébe jutunk. Vajtára,
nôszirom. Az illatozó virágok a nektár- amely ismert melegvizes gyógyfürdôjérôl.
kedvelô rovarok tömegét csalogatják. Na- Ezt követi a Csók István Emlékmúzeum-
gyon gazdag lepke állománya van. Aki egy ról és a piros paprikáról híres Cece. A kistápéi láprét
kicsit is szereti a természetet felejthetetlen
emléket szerezhet magának.
A kistápéi láprétet (47 hektár) a bi-
kácsi Ökör-hegy közvetlen közelében ta-
láljuk. Merôben eltérô klímájú és vegetá-
ciójú természetvédelmi terület. A tartós
nedvesség hatására a mélyfekvésû részeken
rekettyefûz bokrokkal tarkított láprészek,
zsombékok, füzes kiszáradó láprészek ala-
kultak ki. A kicsit magasabb részeken –
idôszakosan még vízzel borított környe-
zetben – nyírerdôt találunk. A hûvös mik-
roklímának köszönhetôen a lápréten meg-
maradt a jégkorszaki reliktumfaj, a zerge-
boglár.
Az üde lápréteken a nyílt vízfelüle-
teket messzirôl jelzik a mocsári nôszirom
kimagasló sárga virágú tövei.
Jól érzi magát a környezetben a mo-
csári sáfrány, a sédkender és a pénzesleve-
lû lizinka.

SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT 115

 Ha Bikács központjában Kistápé felé
kanyarodunk, elérjük a Jindra-ttavat. (Be-
tonút mellett fekszik, jól megközelíthetô.)
A vízben harcsa, amur, kárász, dévér, sül-
lô és balin várja a horgászokat.
NÉMETKÉR
Irányítószám: 7039 Körzethívószám: 75
A 63-as számú útról Cece központ-
jában kell elfordulnunk, hogy 12 kilo-
méteres kitérôvel a Dél-Mezôföld csücs-
kén fekvô Németkérre érkezzünk. Már a
csiszolt kôkorszakból maradtak fenn lele-
tek, melyek bizonyítják, hogy évezredek-
kel ezelôtt lakott volt a terület. A falu
határában lévô löszdombok mélyébôl
kérültek elô római kori leletek, melyek
közül legértékesebb a Sánc-hegyen nap-
világra került Juppiter Dolichenus isten-
kultuszának jellegzetes emléke, egy
bronzlemez. Ezen egy katonaistenség bi-
ka hátán ül és villámot, illetve harci bár-
dot tart a kezében. (A Nemzeti Múze-
umban látható.)
A népvándorlás korában is kedvelt
hely volt a mai Németkér és környéke. A
település nevét a Kér-törzsbôl eredezte-
tik. 1193-ban már Ker néven említik ok-
levélben. Humoros magyarázatot adnak
e kérdésre maguk a németkériek: „A
dunaföldváriak szerint a német mindig
HARDI CSÁRDA
Birkapörkölttel és pacallal várjuk
kedves vendégeinket családias
hangulatú csárdánkban.
7039 NÉMETKÉR
Vörösmarty u. 19.
Tel.: 75/331-203
116 SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT
Fôzés, sátorozási és lakókocsi parkolá-
si lehetôség van a vízparton, napijegyet
pedig Nagydorogon és Bikácson is adnak.
(Az egyesület címén lehet érdeklôdni.)
kér, ezért lett Németkér.“ (Korábban
Földvár volt a járás elsô községe, amely-
tôl valóban lehetett kérni.) A valóság az,
hogy a németkériek maguk között svábo-
san Kérnek, Kírnek nevezik falujukat.
A török hódoltság alatt elnéptelene-
dik a falu, mindössze hat ház vészeli át a
korszakot a XVI. század végére. A község
felvirágzása az 1785-ben érkezô elsô né-
met családok megtelepedésével kezdôdik
meg. A letelepedô 176 fô egyre gyarapo-
dott, több hullámban érkeztek elsôsor-
ban a mai Hesseni-tartományból telepe-
sek. A századfordulóra (1910) közel
2500 lélekszámú volt a település. A szor-
gos németek 1918-ra építették meg
templomukat, szeptember 15-én szentel-
ték fel. Ez a németkéri búcsú napja. A hi-
vatalos iratokban 1789-tôl szerepel
Német-Keér néven a község. A német-aj-
kú lakosok érzelmileg is kötôdtek az új
hazához, a 48/49-es szabadságharc emlé-
ke úgy ôrzôdött meg a faluban, hogy a
felserdülô legények a hôsök neveit
osztották szét egymás között. Így lett
Klapka a Rauth Ignác, Kossuth Gyuri a
Reich Gyuri, Görgey a Rodenbücher Fe-
renc. A múlt feltárásában a helytörténeti
klub végzett nagy munkát, gyûjtômun-
kájuk eredménye a Falumúzeum szép ki-
állítási anyaga. (Információ: Mûvelôdési
Ház és Könyvtár Szabadság u. 25. Tel:
75/331-524.)
Németkér környéke természeti érde-
kességeket is rejt. A települést Paks felé
elhagyva, a Gyapa-pusztától délre esô
homokdomb, az úgynevezett Látóhegy
emelkedik. (A Látóhegyet hivatalosan
Templom-hegynek nevezik, a németajkú
lakosság Kirches Gipfelnek mondja.) A
PÁLFA,
FELSÔRÁCEGRES
Irányítószám: 7042 Körzethívószám: 75
Már a szomszéd megyében járunk, a
63-as útról Vajtánál kell letérnünk, hogy
elérjük a csaknem 2000 lakosú kis közsé-
get.
A középkorban Pálfalva néven
1450–62 között Apari Fülöpé volt, aki-
nek magvaszakadtával Mátyás király
Garai László nádor özvegyének és fiának
adta. A sármelléki falut a török alatt
mindössze 19 család lakta.
A korszak végére teljesen elnéptelene-
dett településre néhány évi adómentesség
reményében az 1720-as évek elején fôként
KÉTDUDÁS VENDÉGLÔ
Cece Tel.: 06-30/461-615
Nyitva: mindennap 9–23-ig.
„Inyenc” étlap, borjú és vad
ételkülönlegességek
Látóhegy 172 méter magasságával a kör-
nyék legmagasabb pontja, jellemzô
növényfajtái a homoki csenkesz, a hu-
nyor, az ezüstperje, a vadszegfû és megta-
lálható az árvalányhaj is. Kizárólag a tol-
nai homokterületek sajátsága a tavaszi
tarka sáfrány, pompázik a vidéken. A ho-
mokvilág kuriózuma a pusztai tyúk, ug-
róegér, s néhány évtizede még viperát is
láttak errefelé.
A Látóhegy közelében találjuk az ér-
tékes állatvilágnak otthont adó apró ta-
vakat (VVájer). Szárcsa, vadkacsa él itt, a
Fehér-tó nádasában szürke gém fészkel.
Illyés a Puszták népében
református magyarok érkeznek a szom- megörökíti
széd megyékbôl. A falu a XVIII. század- a pusztai gyermekek
ban Rácegressel együtt – amely a XVI. mindennapjait, s elsô
század végén még önálló falu Al-Egrös né- iskoláját. A nagyapja által
ven, de a 19. század közepén már Pálfához gyártott kocsival
tartozó puszta – a Mercy gróf által 1722- és paripával játszó,
ben megvásárolt hôgyészi uradalom, majd nyilat, bodzafából vízi-
az Apponyi-bbirtok része. puskát készítô télen
Késô barokk katolikus temploma fakorcsolyázó kisfiú
1789-ben épült. a rácegresi tanyai iskolában
A település a magyar történelemben tanul meg írni, olvasni.
nem játszott különösebb szerepet, a 20. Az egykori tanterem padjai,
századi irodalmunknak azonban több je- a szemléltetôeszközök
lentôs személyiséget is adott. környékbeli iskolák
Felsô Rácegrespusztán született Illyés padlásáról kerültek elô.
Gyula, Alsó-Rácegrespusztán pedig Lázár A költô, író gyermekéveire
Ervin. kiállítás emlékeztet.
SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT 117
 SIMONTORNYA
Irányítószám: 7081 Körzethívószám: 74
A 63-as úton tovább haladva Cecén
kell a 61-es útra kanyarodnunk, de a
61-es úton ellenkezô irányból Tamási
felôl is könnyen elérhetô. A közel ötezer
lakosú kisváros vasúton és közúton egy-
aránt jól megközelíthetô, itt találkozik a
Dunaföldvár–Nagykanizsa közötti 61-
es úttal a 64-es, amely a Balaton északi
csücskéhez vezet.
Simontornya a Sió–Sárvíz völgyé-
nek északi kapuja. Talán e fontos hadá-
szati szempont is szerepet játszott ab-
ban, hogy Salamon fia Simon a XIII.
század végén e helyen építette fel azt a
tornyot, melyrôl nevét kapta a telepü-
lés.
A városközpont meghatározója ma
is a simontornyai vár . Múltjáról érde-
mes tudni, hogy természetes vizekkel,
mocsarakkal körülvett vár elôször csak e
toronyból állt, amelynek emeletén a
várúr lakott, s ott helyezték el az ôrséget
is. A földszinten volt a konyha és a cse-
lédség, a pincében a börtön, a raktárak.
A kitûnô helyen fekvô erôsség ha-
marosan tovább épült, urai a középkori
jutalmazások és kegyvesztések miatt
azonban gyakran változtak. Lackfi Ist -
ván erdélyi vajda volt az elsô, akinek
1347-ben örökösei számára is sikerült
meg-szereznie a várat. Szintén István
névre hallgató fôlovászmester unokáját
azonban az ármánykodó Garaiak egy
Zsigmond király elleni összeesküvésbe
keverték, s lefejezését követôen Simon-
tornya 1397-tôl a Kanizsaiak, majd
Ozorai Pipó tulajdonába került.
A firenzei származású fôúr halála
után Garai János vette meg a birtokot,
aki azonban csupán két esztendeig él-
vezhette a régóta áhított javadalmat,
míg felesége meg nem mérgezte. A ki-
csapongó, leányát is a feslett életre csá-
bító asszonyt életfogytig tartó várfog-
ságra ítélték, a vár pedig a család másik
ágára, Garai László késôbbi nádorra
szállt.
Nekik sem hozott sok szerencsét Si-
montornya birtoklása. Az Ulászló meg-
koronázását ellenzô királyné csak a ko-
rona üres tokját adja át neki meg-
ôrzésre, a fegyveres lázadáshoz vezetô
konfliktus leverése után a király 1441-
ben Rozgonyi Simonnak adta a várat.
A király azonban még az új tulajdo-
nos beiktatása elôtt elesett a várnai csa-
tában, Simontornya tehát továbbra is a
Garaiaké maradt. A család 4.100 arany
forintért elzálogosította egy gazdag bu-
dai polgárnak, s csak évek múltán tudta
ismét visszaszerezni a késôbb a Hunya-
diak elleni szövetségesek találkozóhelyé-
vé váló birtokot.

TULIPÁN ÉTTEREM
Simontornya Tel.: 74/487-491
Nyitva egész évben: 6–23-ig.
Tavasztól ôszig az étterem mellett
non-stop büfékocsi üzemel.
Csoportok részére különálló helyiségek.

118 SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT

 Garai László édesanyja Cillei-lány A következô évi elkeseredett ostromot kö-
volt, s mindkét család hagyományosan el- vetôen ismét a kurucoké lett az erôsség.
lensége volt a Hunyadi-háznak. Komoly Vak Bottyán katonáitól a császáriak több-
szerepük volt Hunyadi László lefejez- ször is megkísérelték visszavenni a várat,
tetésében is. Amikor Mátyás lerázta magá- az utánpótlásaitól elvágott, sokat nélkülö-
ról Szilágyi Mihály gyámkodását, a sértett zô, körbezárt várvédôk azonban hôsiesen
fôúr Belgrádból Simontornyára sietett, ellenálltak az egyre erôsebb rohamoknak.
hogy szövetségre lépjen Garai Lászlóval és Egy ostoba véletlen azonban végül a
Ujlaki Miklóssal. Nem csoda hát, ha ezek labancokat segítette gyôzelemre. A muní-
után Mátyás megfosztotta Garait nádori cióból és élelembôl teljesen kifogyott vár-
tisztségétôl, s a várat feleségének, Beatrix- védôk 1709. augusztus 28-án hajnalban a
nek ajándékozta. Amikor az özvegy király- császári hadak flandriai gyôzelmét üdvöz-
né 1500-ban elhagyta az országot, Ger- lô ágyúzást egy általános roham kezdeté-
gelylaki Buzlay Mózes országbíró szerezte nek vélték, s értelmetlennek látva a továb-
meg a birtokot. bi harcot, kitûzték a fehér zászlót. Az áru- A várkapu
A vár mai formáját az új tulajdonos- ló Ocskay kivégzéséért cserébe Heister ge- sárkányos kilincse
nak köszönhetôen az 1509-ben befejezett nerális azon nyomban leüttette a várpa-
reneszánsz átépítés nyomán nyerte el. A rancsnok fejét. Fodor László dandártábor-
kaputorony felvonóhídja melletti sárká- nok rettegés nélkül, díszegyenruhában lé-
nyos címer évszázadokon át hirdette ha- pett a vérpadra. A bakónak még egy ma-
talmát. Az ingoványos talajon álló várat rék aranyat is adott, hogy biztos legyen
25-30 cm átmérôjû, mélyen az agyagba abban, jól fogja végezni a dolgát.
vert tölgyfa oszlopokra alapozták, melye- A harcok alatt egészen közelrôl, több
ken ma is szilárdan állnak a hatalmas fa- oldalról, még a mocsár felôl, a Sión leúsz-
lak. tatott tutajokról is erôsen ágyúzott falak
Az 1543–44-es hadjárat során a Tol- komoly sérüléseket szenvedtek. A golyók
na megyei várakkal együtt Simontornya is becsapódásának nyoma a vastag falakon
a törökök kezére került. Elestét Tinódi így helyenként ma is látható. Simontornyát A simontornyai vár
énekelte meg:
„Kiszálla sok néppel az Mehmet basa,
Simontornyát, Döbröközt és Ozorát
megvevé, elfoglalá az basa.
Onnat Hatvanra indul az basa.”
A török idôkben a falakon ágyúkat
helyeztek el, alaposan kibôvítették és
megerôsítették a várat, amely a simontor-
nyai szandzsák központja volt. Simontor-
nyán nem is annyira a törökkorban, in-
kább a kuruc harcok idején követett ost-
rom ostromot.
Ságfai Sándor László pápai kapitány
Rákóczi zászlajára eskette fel a kiéheztetett
várôrségét 1704 elején, de még ugyanazon
év ôszén császári zászló lengett a vár fo-
kán. Heister labanc generális foglalta el a
várat, s húzatta karóba parancsnokának
fejét egy meglepetésszerû támadás után.

SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT 119

 1686-ban Bádeni Lajos, korának egyik
legnagyobb hadvezére szabadította fel. Az
uradalmat Lipót császártól a németalföldi
eredetû Styrum–LLymburg-ccsalád vásárol-
ta meg, s birtokukon 1695-ben ôk telepí-
tettek le elsôként német iparosokat.
Az ipar fejlôdésének igazi elindítója
Fried Salamon morvaországi tímármester
volt, aki 1780-ban gróf Styrum Károly se-
gítségével mûhelyt alapított, s e kis mû-
helybôl aztán leszármazottai világhírû
bôrgyárat építettek. A Bôrgyár Rt. jelenleg
is egyik pillére a városi rangját 1995-ben
visszakapott településnek.
Simontornya egykori rangjáról tanús-
kodik az a tény, hogy a megyei közgyûlés
1718. július 26-i döntése, amely értelmé-
ben Tolna vármegye székházát Simontor-
nyán építették meg. Így a vármegyei hiva-
talok, – levéltár, pénztár, alispáni, fôispá-
ni hivatalok, börtön – 1727-tôl 1784-ig
Simontornyán mûködött.
Simontornya büszkesége a város köz-
pontjában álló vár. Két tornyában a táj hí-
res szülöttének, a XX. századi magyar iro-
dalom egyik legjelentôsebb alakjának, Ily-
lyés Gyulának a Szülôföldem címet viselô
emlékszobája, kiállítása látható. A termek-
ben kéziratok, könyvek, képek, relikviák,
a gyermek Illyés és a felnôtt mûvész életé-
nek dokumentumait. Borsos Miklós rajzai
várják az érdeklôdôket. Bemutatják a köl-
tô íróasztalát is, színeivel, formájával és
hangulatával is jól, illeszkedik a környe-
zetbe, csakúgy, mint az ötrészes könyves-
polc, a Józsefhegyi dolgozószoba egy ré-
szének pontos mása, amelyre az életmûvet
összegzô kötetek kerültek.
A szépen helyreállított mûemlék-
épületben Takács Mária igazgatónô ré-
vén, aki a várat a mûvészetek otthonává
tette, különleges élményt nyújtó képzô- és
iparmûvészeti kiállítás is várja a látogatót.
(Nyitva: hétfô kivételével naponta 10-tôl
13 óráig és 14-tôl 17 óráig. Tel.: 74/486-
354.)
A vár környéken tett rövid séta során
érdemes megtekinteni a barokk katolikus
templom (Római Katolikus Plébánia:
Szent István kir. u. 4. Tel.: 74/486-056.)
rokokó berendezését, a volt ferences rend-
ház barokk épületében lévô plébániát és az
1812-ben emelt késô barokk Szenthárom-
ság-szobrot.
Ma tábla emlékeztet Pillich Ferenc
gyógyszerész rovargyûjtô kutatásaira –
Garányiné Staindl Katalin keramikus al-
kotása –, amely során fiával 753 ismeret-
len virágos növényt gyûjtött össze, s 30 új
rovart fedezve fel Simontornya környéké-
rôl 4005 ízeltlábú rovarfajt ismertetett.
A római katolikus templommal szem-
ben található a Pillich Ferenc sétány, amit
1996. március 30-án avattak. Itt áll a II.
világháborús emlékmû – Novák István
szobrászmûvész alkotása –, Kelemen Kris-
tóf Petôfi-szobra, Garányi József: Anya
gyermekével címû alkotása.

ENERGY DANCE HALL

A kétszintes vendéglátó egységünkben étterem, disco,
tekepálya, biliárdterem várja a szórakozásra,
kikapcsolódásra vágyó vendégeket.
Csoportos étkeztetésnél kedvezményt adunk!
CECE, Vásár tér.
Telefon: 06/30/210-255

120 SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT

 Átsétálva a Sió-hídon, a bôrgyárat lát-
hatjuk, majd egy hosszabb gyaloglás után
a boráról híres Mózsé-hhegyre – a Tolnai-
Hegyhát kezdetéhez – juthatunk.
Sétálhatunk a városközpontból a me-
leg vizes strand irányába is – 39 fokos hô-
mérsékletû a víz –, amelyet a június 14-ét
követô nyitás után több mint 20 ezren ke-
resnek fel a környezô településekrôl. A
strand mellett kemping található, ami
május 1-jétôl áll szolgálatunkra. A város
északnyugati részén terül el a Pósa-ttó ,
megközelíthetô a 61-es útról a Sió közúti
hídja elôtt – a Tamási felôl érkezôk a Sió-
híd után – 200 méterre lévô vasúti átjárón
átmenve. A 11,5 hektáros nádas, hinaras
terület, valamikor része volt a zirci apátság
halastó-rendszerének, ami a szomszédos
Igarra és Mezôszilasra is kiterjedt. A
„Pósá”-ban, ahogy a helyiek mondják –
ponty, amur, csuka, sárga- és ezüstkárász,
törpeharcsa és keszegfélék foghatók. Pén-
tek és szombat éjjel éjszakai horgászat is
lehetséges.

OZORA A szabadság jelképe,

Irányítószám: 7086 Körzethívószám: 74 a páva

A fôutaktól távolabb esô csendes kis

falut a 64-es úttól Simontornya, Igal, il-
letve Tamási és Iregszemcse (65-ös út) fe-
lôl is meg lehet közelíteni. A község nevét
egykori tulajdonosa, várának építôje,
Ozorai Pipo (1369-1426) tette híressé.
Vára messzirôl csalogatja ma is az utazót.
Az elsô írásos emlék 1009-bôl szárma-
zik, a pécsi püspökség alapítólevelében.
Az elszegényedett firenzei nemesi család-
ból származó, eredeti nevén Filippo
Scolari 1369-ben született. Még nincs 13
éves, amikor kereskedôinas lesz elôször
Németországban, majd Budán. Firenzei
gazdája honfitársához hasonlóan fûszerek-
kel és selyemmel kereskedett, s Budán az
egykori Olasz, ma Országház utcában vol-
tak boltjai. Fôként fôurak vásároltak nála
így kerülhetett kapcsolatba a fiatal inas az
elôkelô Kanizsai családdal. A család any-
nyira megkedvelte a tehetséges ifjút, hogy ul ügyei intézése végett urához, az eszter-
amikor 1397-ben a királytól a Kanizsai gomi érsekhez látogatott. Kanizsai János
testvérek megkapják Simontornyát, és a király éppen azon tanakodott, hogy a
Pipora bízzák igazgatását. A törekvô firen- Szerbiát elfoglaló török elleni védelem
zeinek megtetszik a szomszéd birtokos, megszervezésére fegyverbe állítani kívánt
Ozorai András leánya, s a fiatalok 1399- 12 ezer katona mennyibe is kerülne, de a
ben el is jegyzik egymást. jelenlévô urak között senki nem volt, aki
Ozorai Pipo a középkori emberek értett volna a számoláshoz. Az egykori
elôtt csodásnak tûnô karrierje sokszor kereskedôsegéd tollat ragadott hát, s a je-
szinte meseszerûen alakult. Egyszer példá- lenlévô fôurak legnagyobb ámulatára pil-

SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT 121

Az ozorai vár lanatok alatt kiszámolta a szükséges össze-
get. Zsigmondnak nagyon megtetszett az
okos ifjú, aki mindjárt a király szolgála-
A buszmegálló az tába lépett. A király Pipora bízta legfonto-
1994-es fafaragó sabb jövedelmét, az aranybányák kezelé-
táborban készült sét. Mikor pedig diadalmas boszniai had-
járata után megalakította a Sárkányos
122 SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT
Társaságot, szerette volna ha kedvelt em-
bere is tagja lenne. Ozorai Piponak azon-
ban, bár akkor már hatalmas vagyonnal
rendelkezett, nem volt megfelelô ragja.
Zsigmond egy királyi gesztussal kinevezte
szörényi bánná a volt kereskedôsegédet, s
már nem volt akadálya, hogy Pipo is be-
léphessen a fejedelmekbôl, országbárók-
ból álló társaságba. Ozorai Pipo 18 gyôz-
tes hadjáratot vezetett a török ellen, s ke-
ze alatt kezdte katonai pályáját Hunyadi
János. Mivel az ozorai birtokhoz felesége,
Ozorai Borbála kezével hozzájutott, Zsig-
mond király 1416-ban engedélyezte szá-
mára, hogy a korábban jelentéktelen kis
faluban, amelynek késôbb mezôvárosi
rangot szerzett, várat emeljen.
A vár szabályos négyzet alaprajzú, zárt
udvarú, egyemeletes téglafalazatú lakó-
tömbbôl, és egy ezt körülvevô, sarkain ke-
rek tornyokkal erôdített külsô várfalból
állt. Közelében, a mai település déli részén
V. Orbán pápa engedélyével ferences ko-
lostor is épült, amely azonban a XVI. szá-
zadban leégett.
A várkastélyt rövid ideig a magyar
történelembôl jól ismert Török Bálint is
birtokolta, majd az 1540-es években a tö-
röké lett.
A szétlôtt épületet a felszabadító had-
járatokat követôen új birtokosa, az Eszter-
házy-ccsalád barokk kastélyként 1730 kö- ágyút kaptak, amelyre az „Ozorai gyôze-
rül építette újjá. Az új tulajdonosok a ké- lem emlékére” feliratot vésték, zászlójukra
sôbbiekben fôként magtárként, de töm- pedig az „Ozora 1848” feliratot hímezték.
lôcként is használták a várkastélyt. Birto- A nyolcvanas években feltárt és helyreállí-
kuk központja inkább a szomszédos Kula tás alatt álló várkastély ma még nem láto-
pusztán volt, ahol érdemes megnézni a gatható, hasznosítására a tervek elkészül-
barokk méntelep 1740 körül épült ló- és tek. Fenntartója a Wosinsky Mór Megyei
tehénistállóit, a cselédházakat, a magtárat Múzeum.
és a melléképületeket. A vár régészeti fel- A leggazdagabb történelmû tolna me-
tárása 1981-ben kezdôdött, restaurálása és gyei településen Ozorán érdemes meg-
helyreállítása napjainkban is tart. nézni a központban álló faragott alkotáso-
Ozora neve ismerôsen cseng a magyar kat, Cs. Kiss Ernô fafaragó népi iparmû-
irodalomban is. Csáti Demeter Ozorán ír- vész és az ozorai „ügyes kezû” férfiak A római katolikus
ta Pannonia megvételérôl szóló latin éne- munkáit. Így például a községháza díszes templom
két, amely a honfoglalás eseményeit, a fe-
hér ló mondáját örökítette meg. A kora-
beli szokásoknak megfelelôen szülôfaluja
nevét viseli Ozorai Imre reformátor, író,
az elsô protestáns szellemû magyar nyelvû
könyv szerzôje. Temesvári Pelbárt egyházi
író és szónok is hosszabb idôt töltött
Ozorán.
Az ozorai kocsma fordulópont volt
Petôfi Sándor életében: itt csatlakozott
Sepsy Károly színtársulatához.
A falu mellett kényszerítették ugyanis
fegyverletételre a tolnai nemzetôrök Jella-
sics utóvédseregét, a pákozdi vereség miatt
visszaforduló Roth és Philippovich tábor-
nokok szerb-horvát császári csapatait.
Csapó Vilmos irányításával az éj leple
alatt a Sión a Fejér megyei Tóti-pusztánál
átkelni szándékozó császáriakat a marok-
nyi magyar sereg alaposan megtévesztette.
Körben tüzet gyújtottak, egy huszárszázad
pedig föl s alá nyargalászott, hadd higgye
azt az ellenség, nagylétszámú sereggel áll
szemben. A csel bevált. A 6.500 fôs, jól
felfegyverzett hadsereg katonái, helyzetü-
ket reménytelennek vélve, 1848. október
7-én hajnalban gúlába rakták a nemzet-
ôrök és az ôket segítô, kaszával, kapával
felfegyverzett parasztok lába elôtt szuro-
nyos puskáikat.
Az ozorai diadal híre futótûzként ter-
jedt országszerte. Másnap már öles plaká-
tok hirdették a gyôzelmet. A tolnai nem-
zetôrök a gazdag zsákmányból három

SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT 123

 kapuját, a buszvárókat, a hirdetôtáblákat,
faragott padokat, valamint a várhoz stílus-
ban illeszkedô kerítéseket. A tekintetet
vonzza és a képzeletet megragadja a
községháza kertjében lévô Páva-szobor és
a hajdani nagykocsma, (ma varroda) mel-
lett lévô Életfa. Mindkettô Nagy Sándor
szobrászmûvész alkotása. Nem véletlen,
hogy 1994-ben a község a „Virágos Ma-
gyarországért” mozgalomban elsô helyet
ért el, sôt az európai „Virágos Falvakért”
elismerô címért is versenybe szállt.
A már említett Tükörcsösrôl Szatmá-
ri Juhos László szobrászmûvész kopjafája
emlékezik meg, míg a néhai kántortanító,
Hadfy Béla présházában Illyés Gyula Az
ozorai füzet verseinek nyomába jutha-
tunk. A költô mellszobra (Gulyás János
szobrászmûvész alkotása) a község köz-
pontjában látható.
KISSZÉKELY
Irányítószám: 7082 Körzethívószám: 74
Simontornya és Tolnanémedi között
(61-es útról) csak egy kis mellékúton
megközelíthetô falu csendesen bújik meg
a Hegyhát dombjai között.
Római katolikus temploma védett
klasszicista mûemlék jellegû épület, 1823-
ban épült. Tornya késôbbi, a 19. század
végén készült el.
Mai lakói fôleg a mezôgazdasági ter-
melésbôl élnek.
Egyik felôl a Tolnai-Hegyhát erdeje,
másik oldalon a kisszékelyi üdülôfalu há-
zai szegélyezik a községben lévô 3,7 hektá-
ros Csádés-ttavat. A 61-es számú fôúton
közlekedôknek Simontornya és Tolnané-
medi között tábla jelzi a 6 kilométeres be-
kötôutat, a vonzó, szép fekvésû vizet pe-
dig a takaros községbe érve jobbra nézve
124 SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT
Csodálatos látkép tárul elénk a Tü-
körcsösrôl és a Kálvária dombról. Érde-
mes megkóstolni a helyi gazdák finom bo-
rait. Vadászhat is a környék erdeiben az
ideérkezô vagy élvezheti a horgászat nyúj-
totta örömet.
Már Zsigmond király idejében léte-
zett a tó – csak az úszóláp hiányzott a kö-
zepérôl –, amit Molnár-tónak neveznek és
Ozora Számadó határrészéhez tartozik. A
községhez közeli vízben ponty, amur, ká-
rász, csuka, compó, keszegfélék, busa és
balin akadhat horogra.
Gazdag a madárvilága: megtalálható a
gém, idônként a fekete gólya, a kis- illetve
nagykócsag is. Minden tavasszal megér-
keznek a nádasba a vándormadarak és ôsz-
szel ezrével indulnak vissza.
A vendéghorgász sátorozhat és a víz-
parton válthat napijegyet.
pillanthatjuk meg. Ponty, amur, süllô,
csuka, szürkeharcsa, törpeharcsa, keszeg és
kárász keríthetô szákba. A vízparton ivó-
víz, fôzési, sátorozási lehetôség van. Az
önkormányzat is mûködtet teljes ellátással
sátortábort nyaranként. A tótól 200 mé-
terre hidegvizes strand mûködik. A közeli
erdô kirándulásra alkalmas. Ami a parko-
lást illeti nincs kijelölt napijegyes hely.
Napijegyet május 15-tôl árusítanak.
A Kisszékelyi-tó, ahogy a neve is mu-
tatja, Kisszékely határában van. A 61-es
útról lehet megközelíteni a 6 km-es bekö-
tôúton. A helységnévtáblánál azonnal
jobbra kell kanyarodni az erdô övezte 5
hektáros tóhoz. A Tolnanémedi Mezôgaz-
dasági Szövetkezet tulajdonában lévô tó-
ban stégrôl és partról pecázhatnak. Az in-
tenzív telepítésû víz mellett kiépített par-
koló van, s az országos horgászrend érvé-
nyes. Napijegyet a helyszínen vásárolhat-
nak a horgászni vágyók, vagy Tolnanéme-
diben a szövetkezet irodájában.
 TOLNANÉMEDI
Irányítószám: 7083 Körzethívószám: 74
A Simontornyáról Tamásiba vezetô
(61-es) út kettészeli a Kapos-völgy és a
Tolnai-Hegyhát határán fekvô alig 1400
lakosú falut. A kedvezô természetföldrajzi
adottságoknak köszönhetôen az ôskori
népek egyik kedvelt megtelepedési terüle-
te volt ez a vidék.
Különösen fontosak az itt elôkerült
bronzleletek, amely révén a község neve a
kutatók elôtt világszerte ismerôsen hang-
zik. A 138 darabból álló tolnanémedi
kincsleletet mintegy 3.400 éve rejtették
földbe.
A település eredetileg késôklasszicista
református templomát a XIX. század kö-
zepén emelték, de a századfordulón átépí-
tették.

NAGYSZÉKELY a római korból pedig éremmellékletben

Irányítószám: 7085 Körzethívószám: 74
A Hegyhát északi részén lévô községet
egy kis mellékúton közelíthetjük meg
Tolnanémedi után, vagy Pincehely irá-
nyából érkezve a 61-es útról kell letér-
nünk. Határa bôvelkedik ôskori és késôb-
bi leletekben. Wosinsky három régi síro-
kat rejtô halmot is megfigyelt a falu fölött,
gazdag sírt említ. A gyülekezet a régi
templomromot 1801-ben részben lebon-
totta, és a gótikus szentély egy részét fel-
használva emelte a késô barokk templo-
mot. Ennek berendezése, intarziás szószé-
ke, padjai szintén a kor késô barokk ízlé-
sét tükrözik.
Fôként mezôgazdaságból élô lakói a
környezô földeket mûvelik.

SIÓAGÁRD zett kôbalták, az ismeretlen rendeltetésû

Irányítószám: 7171 Körzethívószám: 74 kerek vagy gúla alakú agyagtárgyak sokat
foglalkoztatták az emberek fantáziáját. Az
Szekszárd felôl indulhatunk más út- öregek meséi szerint a török korban Vár- A tájház szabadkéményes
vonalon is a Hegyhát felfedezésére. A me- alja, a kakasdi Várhegy, a sióagárdi Leány- konyhája
gyeszékhely vonzásában élô 1.400 lakosú
településre az 65-ös útról teszünk másfél
kilométeres kitérôt. Sióagárd életét ma
Szekszárd közelsége határozza meg. A 6-os
és a 65-ös csatlakozásától alig egy kilomé-
terre térünk le a bekötô útra.
A falu elôtti Leányvár magaslata évez-
redek óta védelmet nyújtott a környékén
lakó népeknek. Az alatta összefolyó vizek
Sió és a Sárvíz a közöttük lévô lapos terasz
bôkezûen kínálta a természet ajándékait:
halat, vadat, jól termô földet. Az agárdiak
is csak a hely adottságait használták ki,
amikor pincéiket a bronzkori földvár tera-
szaira építették. S talán a hegy által adott
kiváló nedû pótol valamit az egykori hal-
és vadbôségbôl. A kapaélesítô régi csere-
pek, a sokszor csak „mennykû”-nek neve-

SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT 125

 vár, valamint Anyavár (ma már csak
Janyavárként emlegetik) összeköttetésben
álltak egymással: tûzjellel tudatták a ve-
szélyt.
Sióagárd ôslakosságát a magyarok
mellett szerbek, szlovákok és németek al-
kották, de már a XIX. század közepén ka-
tolikus magyar közösségként tartják szá-
mon magukat. A település azon kevés
Tolna megyei falvak egyike, amelynek
népviselete, díszítômûvészete, – elsôsor-
ban kertkultúrájának, szûkebben véve a
paprikatermelésnek és kereskedésnek kö-
HARC
Irányítószám: 7172 Körzethívószám: 74
Az 56-os út kanyarjában, Szekszárd-
hoz való közelségének köszönhetôen
gyorsan fejlôdik a 750 fôs falu. A Sióra
lejtô domboldalon meghúzódó régi házak
között található kis klasszicista templo -
ma.
A falu déli határában a dombok szé-
lén futó útról keletre nézve a Sió–Sárvíz
völgyének a Duna mentéig nyúló gyö-
nyörû panorámája tárul elénk. Rögtön
KÖLESD
Irányítószám: 7052 Körzethívószám: 74
Az 56-os útról Harcnál térünk le
Kölesd irányában. A sajátos fekvésû és
arculatú településen két tájegység hatá-
rán: a Hegyhát és a Mezôföld találkozá-
sánál fekszik. Nevét a tudomány a köles
növénynévbôl eredezteti, a népi képzelet
azonban még a múlt században is inkább
az építkezéshez szükséges követ váró gaz-
da történetét, a „kôlesô” magyarázatot
ôrizte meg.
Kedvezô földrajzi fekvése, éghajlati
adottságai miatt már a neolitikum idejé-
tôl lakott település volt. A régészeti lele-
tek azt mutatják, hogy a bronzkor embe-
126 SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT
szönhetôen – mindmáig élônek mondha-
tó. A községben található tájház (Zrínyi u.
31.) gazdag anyaga ebbôl is ízelítôt nyújt.
A sióagárdi magyarok népi építészeti
emléke az épület. Bútorzata nagyobbrészt
az az anyag , amit a házzal együtt megvá-
sároltak. Az összeállításból a falu gyönyö-
rû szôttesei és gazdag viselete emelhetô ki.
Kulcs: Tarr Zoltánné gondnoknál,
(K
Zrínyi u. 56. Bejelentkezés a Polgármeste-
ri Hivatalban. Tel: 74/437-068, 74/ 437-
022.
alattunk a sióagárdi templomtorony bá-
dogozásán csillan meg a napfény. A falu
utcái, házai úgy sorjáznak mellette, mint
egy hatalmas terepasztal apró makettjei.
Északabbra, a két víz mocsárvilágá-
ban állt Anyavár (másként Sártornya) –
ma Janyapuszta.
Ma már csupán a kökénybokrokkal
benôtt kiemelkedés és a gyökerek alól
elôkandikáló kövek árulkodnak a hatal-
mas fôúri család, a Bodók, 14. századi
fészkérôl, a végvári vitézek egykori erôssé-
gérôl.
re csakúgy otthonra talált itt, mint ké-
sôbb a kelták és a rómaiak.
Kölesdet az elsô oklevelek 1314-ben
említik, középkori birtokosai között ta-
lálhatjuk Zsigmond királyt is, aki 1397-
ben két adriai szigetért adja cserébe töb-
bek között e birtokát a mesztegnyei
Szerecsenyeknek, majd hívének, Ozorai
Piponak adja.
Kölesd neve a Rákóczi-szabadság-
harc utolsó gyôztes csatája révén bukkan
fel. A kölesdi Harc-hegyen 1708. szep-
tember 2-án Béri Balogh Ádám meg-
semmisítô csapást mér a fôleg rácokból
álló labanc seregre.
A monda szerint azok a rácok, akik
nem vesztek oda a csatában, az Orvos-
kútja forrásnál találtak enyhülést. A
szerbek még sokáig búcsújáró helynek
tartották, a forrásból vizet vittek maguk-
kal, melynek népi hitük gyógyító erôt
tulajdonított.
A Kölesdre érkezô elsô betelepülôk
többségükben református magyarok vol-
tak. A Mercy-bbirtok Kölesdre 1724-ben
evangélikus német telepesek érkeztek,
akik gyorsan beolvadtak a kölesdi evan-
gélikus magyarságba.
Az újrabenépesülô Kölesd 18. száza-
di gyors fejlôdését elôsegítette kedvezô
fekvése, a közlekedésben betöltött szere-
pe, céhekbe törömülô iparosságának
megerôsödése. Kölesd tekintélyének nö-
vekedéséhez politikai szerepe is hozzájá-
rult. Többször tartottak megyegyûlést a
ma is csak „Kismegyeházának” nevezett
épületben, s 1778-ban felmerült a lehe-
tôsége annak, hogy a mezôváros lesz
Tolna megye székhelye.
A következô esztendôben megszüle-
tô nemleges döntés a település sorsát is
KISTORMÁS
Irányítószám: 7068 Körzethívószám: 74
Gyönk felé haladva, keresztülhala-
dunk a Kölesddel majdnem egybeépült
Kistormáson. A kistormási völgyben
bronzkori leleteket és kelta ezüstpénzeket
találtak.
A XVIII. század elején a település
Kölesddel együtt Sinzendorf, majd Mercy
birtokába kerül. Mercy, a temesvári Bánát
telepítési biztosa saját birtokain is szívesen
telepített le németeket. A nagyrészt Nas-
VARSÁD
Irányítószám: 7067 Körzethívószám: 74
A Kölesd és Gyönk közötti kis község
tulajdonosa, Claudius Florimundus Mer-
megpecsételte. Ezt követôen nemcsak
politikai szerepe csökkent, gazdasági
stagnálás, majd lassú sorvadás követke-
zett. Közúti csomópont jellege mellett a
Sió–Sárvíz szabályozásának befejezését
(1826) követôen átkelôhely szerepe is
háttérbe szorult, a vasút is elkerülte: a
legközelebbi megálló a falutól 8 km-re
épült.
A barokk református lelkészi hivatal
és lakás a 18. században, a késô barokk
református temploma 1788-ban épült.
Az 1850 körül épült mai mûvelôdési ház
barokk épülete egykor a Mercy-ggrófok
kastélya, megyegyûlések színhelye, „Kis-
megyeháza”, majd huszárlaktanya volt.
Ez adott otthont a Baranyai László nevé-
hez köthetô kölesdi vizuális nevelési kí-
sérletnek, melynek során a kistelepülé-
sen számos országszerte ismert alkotó ál-
lította ki képeit. A ma is megtekinthetô
mûalkotások e kezdeményezésre és a
szervezô korai halála miatt félbemaradt
munkáira emlékeztetnek.
sauból és Hessen-Darmstadtból érkezett
telepesekkel elsôsorban Kistormás-pusztát
kívánta benépesíteni. Mivel az volt a ter-
ve, hogy késôbb egyesíti Kölesddel, a né-
met telepesek egy részét a kölesdi gyôze-
lem emlékét ôrzô Harc-hegyen túl helyez-
te el. Tervét azonban a kölesdi református
magyarok és a kistormási evangélikus né-
metek között 1725-ben majd 1730-ban
támadt villongások miatt elvetette.
Az egykori jómódra utaló tornácos
sváb házak a hálátlan utókorról vallanak.
cy gróf hívására 1722-ben lelkészük veze-
tésével német evangélikusok érkeztek Var-
sádra.
A vallási türelmérôl híres földesúr en-
gedélyezte számukra, hogy imaházat és is-
SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT 127
 kolát építsenek, az 1773-ban az Appo-
nyiak tulajdonába került faluban 1786-
ban már templom állt. Az út mellett álló
késô barokk épület fôbejárata felet a türel-
mi rendeletet kibocsátó, az építkezést le-
hetôvé tevô II. Józsefet köszöntô tábla ol-
vasható. Az egyszerû, fehérre meszelt falak
között a karzatmellvéd mezôin a rokokó
jellegû vázák között az evangélisták és az
apostolok képei láthatók. Az oltár párká-
nyán Mózes és Áron szobra, az oltár mö-
GYÖNK
Irányítószám: 7064 Körzethívószám: 74
Kölesd felôl az Ady Endre utcán, az
egykori „D Doppel Gassé ”-n érkezünk
Gyönkre. Ha az emelkedôn felérünk,
jobbra mindjárt egy kis Vásártér utca nyí-
lik, itt tárták fel a híres avar temetôt. Le-
leteinek egy része a Wosinsky Mór Múze-
um kiállításán látható. Ma a helyszínen
semmiféle látványosság nincs. A Dózsa
György térre, a város szívébe érkezünk,
jobbra a Rákóczi utca elsô épülete a ma
Tolnai Lajos nevét viselô gimnáziumé. A
névadó a gimnáziummal szemközti refor-
mátus parókián lakott egykor, falán em-
léktábla ôrzi ezt a tényt. Kicsit feljebb, a
dombon áll a református templom, majd
a gimnázium kollégiuma szegélyezi az ut-
cát. Szálláshely a kispénzû, de igényesebb
turistának is. Ez az utca vezet Udvari,
Miszla felé.
A mai Gyönkhöz tartozó Gerenyás
pusztán az írott források már igen korán
várat említenek. A középkorban birtoklá-
sáért tulajdonosa, a János lovagrend szé-
kesfehérvári konventje állandó perben
állt. A források szerint 1461-ben a várnai
perjel Porkoláb Ferencnek engedte át. A
XVIII. században magyar és német telepe-
sek érkeztek az elvadult földekre. A falu
szerkezete alapján nyomon követhetô a
betelepülés története. A Gyönk északi ré-
128 SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT
götti szentélyfalon pedig II. József képe. A
hangvetô koronája fölött egy kôtábla fel-
irata, és az oltár melletti papi padon lévô
címer Baranyai Szeniczei Pálra, a temp-
lom építése idején szolgáló lelkészre emlé-
keztet.
A község határában folyó Donát-pa-
tak felduzzasztásával az elmúlt években
Kalaznóig tartó mesterséges halastórend-
szert alakítottak ki.
szén fekvô ún. Magyar faluban laktak a
református Magyary–Kossa család által
1713-ban Veszprémbôl hívott evangéli-
kus magyar családok. A Doppel Gassén
telepedtek le az 1722-ben Kismányokról
érkezô református németek, az evangéli-
kus németek házai a Lutrisch Gassén áll-
tak. A Kisházas utca lakói az 1783-ban
készült elsô katonai felvétel tanúsága sze-
rint a császári telepítéssel érkeztek oda.
A reformátusok 1777-ben emelt ba-
rokk templomát, amely ma mûemlék a
múlt században eklektikus stílusban átépí-
tették, belsô berendezése megôrizte a régi,
rokokó padokat.
A Petôfi utcában magasodik Dél-Du-
nántúl legnagyobb, neogótikus evangéli-
kus temploma, 1896-ban építették. Itt
Gyönkrôl és a templomról készült képes-
lap kapható.
Ha a térrôl egyenesen Pincehely irá-
nyába (tábla jelzi) folytatjuk utunk, a
Táncsics Mihály utcán a szociális otthon
(balra látható) tömbjei után a (szintén bal
oldalon) Magyary–K Kossa kúria felújításra
szoruló, eredetileg barokk, a XIX.század-
ban átépített épületét pillantjuk meg.
Csodálatos kompozíció a közelében álló
– hasonlóan elhanyagolt külsejû – kápol-
nával.
A Táncsics utca végén közvetlenül a
Gyönk végét jelzô táblánál kell letérnünk
az úttal párhuzamosan jobbra haladó kis
utacskára (késôbb már nem lesz rá mó-
dunk), melynek végén a Táncsics M. u.
448. szám alatt áll a tipikus – sváb kékkel
mázolt ablakú – tájház. Benne Lackner
Aladár evangélikus lelkész gyûjteménye,
sváb viselet, berendezés, használati tár-
gyak láthatók. Csoportokat bejelentkezés-
sel fogadnak (Weil Miklósné, Petôfi u.
356. Tel.: 74/448-276.) A tájházról kis
könyv is megvásárolható. Mielôtt elhagy-
juk a települést körbesétálhatunk a kis fô-
téren, ahol Cyránszky Mária szobrászmû-
vész Vénusz címû szobra látható és ha
idônk, kedvünk engedi, keressük fel Szeg-
letes János fafaragót, aki mûhelyében be-
mutatja miként készülnek néprajzi ihleté-
sû alkotásai. (Petôfi u. 311/1. Tel.:
74/448-543.)
Gyönkön született Fördôs Lajos re- történész, Pajzán Dávid festô és Péter- A kirándulásra csábító
formátus lelkész, egyházi író, Linek Lajos mann Jakab cipész, a bonyhádi cipôgyár Hegyhát
festô, grafikus, Marton Sándor irodalom- megalapítója.

KESZÔHIDEGKÚT Kis templomát 1794–95-ben emel-

Irányítószám: 7062 Körzethívószám: 74
A 320 lakosú település a Pincehely-
Gyönk közötti kis út mentén fekszik. A
Kaposra nyíló völgyben, a Hegyhát nyu-
gati szélén található vasútállomása a kör-
nyezô települések megközelítésére is szol-
gál.
Egy közel 3200 éves, jelenleg a Nem-
zeti Múzeumban ôrzött bronz kincslelet
azt mutatja, hogy a jó fekvésû, vízben gaz-
dag terület már évezredek óta kedvelt tar-
tózkodási helye volt a különbözô népcso-
portoknak.
ték. Belsô terét képtáblákkal díszített ol-
dalkarzatok alakítják „háromhajóssá”. A
képtáblák evangélikus templomban ritkán
látható témagazdagsága miatt is érdemes
felkeresni.
A jobboldali karzaton elôl az evangé-
listák, majd Jézus életének 15 mozzanata.
Szószékoltárán a megfeszített Krisztust
ábrázoló kép, kétoldat pedig Mózes és
Áron szobra látható.
A festôi – patakvölgyeit két oldalról
szegélyezô Kossuth és Petôfi utcára – a
meredek domboldalra felkapaszkodó pin-
cesor tekint le.

UDVARI Elzártsága döntôen meghatározza

Irányítószám: 7066 Körzethívószám: 74 mai helyzetét.
1807-ben építették késô barokk ró-
Gyönk felôl érhetô el, egy máshova mai katolikus templomát.
nem vezetô kis mellékutat követôen.

SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT 129


HÔGYÉSZ
„Semmiben sem hisz,
aki a jövôben nem hisz...”
„Der du der Zukunft nicht
glaubt, glaubt au nicht...”
130 SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT
MISZLA
Irányítószám: 7065 Körzethívószám: 74
A kis falu Gyönk felôl közelíthetô
meg. A múlt században még mezôvárosi
rangú település mára teljesen elvesztette
jelentôségét. Egykori nagyságát csak a
XVIII. század közepén épült barokk ka -
tolikus, és az 1789–91 között emelt ké-
sô barokk református temploma jelzi,
egy letûnt kor sajátos visszfényeként. A
Bikádi út 83. szám alatt lévô mûemlék
jellegû lakóház a népi építkezés szép em-
SZÁRAZD
Irányítószám: 7063 Körzethívószám: 74
A Gyönk felôl megközelíthetô kis
HÔGYÉSZ
Irányítószám: 7091 Körzethívószám: 74
A Tolnai-Hegyhát központja, a közle-
kedési utak fontos csomópontja. Dombó-
vár, Szekszárd, Siófok felé haladhatunk
innen tovább. Bár vasútállomása nincs, 5
km-re van a szakályi megálló.
Környéke az ôskorban is sûrûn lakott
terület volt, mint arról a számtalan kô- és
bronzkori lelôhely tanúskodik. A késôbbi-
ekben vadgazdagsága jelentette vonzere-
jét. A település rangjelzô prémes állatunk-
hoz, a hermelinhez kötôdik. Errôl tanús-
kodik a fôtéren álló hermelines nôt ábrá-
zoló kút.
Finnugor eredetû „hölgy” szavunk va-
laha az apró prémes állatokat is jelentette.
E menyétfélék közé tartozó kicsi, de annál
értékesebb állatról kapta nevét a község. A
hermelin prémje – amit csak a legelôke-
lôbbek viselhettek – gyakran szerepel az
oklevelekben, a végrendeletekben, vagyo-
ni leltárakban. Néha zálogtárgyként is
használták. Nem véletlen, hogy a királyi,
hercegi udvarok külön hermelinvadászo-
léke. A Miszlai-ttó egykor híres csukázó
hely volt. A Miszla község ÉK-i végénél
elterülô 13 hektáros tóról, ma már nem
mondható el ez. A csuka kevés, de
ponty, süllô, amur, kárász, compó, tör-
peharcsa akad azért benne és a keszegfé-
lék is megtalálhatóak az 1,5-2 méter át-
lagos mélységû tóban. Megközelíthetô
Gyönkön, illetve Nagyszékelyen át az
úgynevezett Liszthordó úton, de Belecs-
káról is elérhetô a község az erdei úton
keresztül.
falu a Hegyhát nyugati peremén, a
Kapos-völgy szélén fekszik. A XVIII.
században ezt a települést is német ajkú-
ak népesítik be.
kat, „hölgyészeket” tartottak. A különbö-
zô tevékenységekre, például kovács (Ko-
vácsi), halász (Halászi) stb. szakosodott
szolgáló falvak sorában ez a község nevé-
nek tanúsága szerint, az udvar hermelin-
prém-szükségletét volt köteles kielégíteni.
A XVIII. században a felszabadított
területek újranépesítése Tolna megyében
az 1720-as években elsôsorban Mercy
gróf nevéhez köthetô. A gróf a Temesi
Bánság kormányzójaként a császári enge-
déllyel áttelepülô családok egy részét saját
birtokain helyezi el. Így alakulnak ki a tol-
nai Hegyhát ma ismert németlakta falvai.
Emlékeiket ôrzi a Hôgyészi Német
Nemzetiségi Gyûjtemény, a Mûvelôdési
Házban (Kossuth tér.13.)
Csabonyi Hedvig tanárnô lelkes gyûjtômunká-
jának eredményeként a helyi német viseletben gyö-
nyörködhet az látogató. Újabban bútorokkal is gya-
rapodott a látnivalók köre. (Megtekinthetô a mûve-
lôdési ház nyitvatartási idejében: hétfôtôl péntekig
8- tól 20-óráig, szombaton 13-tól 20 óráig, vasárnap
9-tôl 13 óráig. Információt ad Vámosi Jenôné igaz-
gató. Tel: 74/ 480-764).
 Az új birtoktest központja elôször a
völgységi Apar, majd a betelepített kéz-
mûveseknek köszönhetôen a gyorsan fej-
lôdô Hôgyész lett. A birtokot késôbb az
Apponyiak szerezték meg, számos épít-
kezés köthetô nevükhöz, mint például az
1760 körül emelt, (mûemlék jellegû) ba-
rokk kastély. Ma diákotthon.
A település másik birtokoscsaládjának
a Lichtensteinek barokk kastélya, vala-
mint a fôút mellett fekvô majorságuk mû-
emlék jellegû épületei szintén a 18. század
hangulatát idézik. Erôsen felújításra szo-
rulnak. Az 1799-ben épült barokk római
katolikus templomot (Plébániahivatal:
Zrínyi u. 3. tel: 74/ 488-378). 1898-ban
eklektikus stílusban alakították át. Érde-
mes végigsétálni a modern megfogal-
mazásban felújított stációk között, s gyö-
nyörködni néhány pillanatig az alattunk
elterülô hangulatos településben. A Fô ut-
ca 21. szám alatti ház udvarán látható a
XIX. században népes izraelita közösség
által 1815-ben épített zsinagóga klasszicis-
ta épülete.
Hôgyész mellett, a települést Szakály
felé az 56-os úton elhagyva balra erdei
hársfák között áll a csicsópusztai kegy-
kápolna. Az a múlt ködébe vész, hogy mi-
óta búcsújáró hely a csicsói Szentkút (Ma-
ria Brunnen), de tavasszal, Szentháromság
napján és ôsszel, Kisboldogasszonykor
hosszú ideje messze földrôl özönlenek ide
a hívek.
A már 1334-ben lakott helyként em-
legetett településnek a török idôk után
csak neve maradt fenn. Helyén, a csicsói
dombok lejtôjén messzirôl látható a hófe-
hér, barokk kápolna, melynek építését
még Claudius Florimundus Mercy de
Argentau gróf kezdte meg 1731-ben, s fo-
gadott fia, Horvátország és Szerémség
kormányzója, Antal fejezett be 1745-ben.
Antal grófot kívánsága szerint a Szenthá-
romság és Mária tiszteletére emelt kápol-
nában temették el 1767-ben, s itt nyug-
szik Apponyi Albert és felesége is. A ká-
polna fôoltárán álló kép – mint azt a ko-
ronás Madonna mellén látható nagy ara-
nyos szív mutatja – a passaui „Mária-Hilf” Kedvelt találkahely a herme -
típus másolata. lines kút
A Kapos mentén kissé északabbra volt
a XIV. század végétôl hosszú ideig a me-
gye állandó székhelye, a mára elpusztult
Csernyéden.
Hôgyész jelene is érdekes: meghono-
sodott a textilipar, sajátos itteni termék
lett a frottier törölközô és brokát paplan.
Napjainkban kezd éledni a magánvállal-
kozás. A községnek 54°C-os kiaknázásra
váró termálvíz kincse van.
Intézményeiben, egyesületeiben nagy
gondot fordítanak a hagyományôrzésre,
nyelvoktatásra. Az önkormányzás demok-
ratikus szervei kialakultak, mûködnek. Az Apponyi kastély
Túlzás nélkül állítható, Hôgyész szép kör-
nyezetével kivívta az átutazók és az idege-
nek elismerését.
SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT 131
 Festôi környezetben, a tolnai Hegy-
hát dombjai által övezett völgyben, Hô-
gyész déli határában rejtôzik két gyöngy-
szem a Donát-patak vízére felfûzve. A ha-
tárjelzô táblánál balra fordulunk, s ott ta-
láljuk a 7, illetve 9 hektáros horgásztavat.
Egyik tófenék sem akadós, ezért stégrôl
horgászható. Ponty, süllô, amur, csuka,
busa, balin, kárász és keszeg él a vizekben.
A Hôgyészi Sporthorgász Egyesületnek
saját horgásztanyája van, a vízparton ivó-
víz, fôzési, sátorozási lehetôség van.

SZAKADÁT A község újratelepítését Mercy tábor-

Irányítószám: 7071 Körzethívószám: 74
A közvetlenül Gyönk mellett fekvô
hegyháti települést (körutazásunkon a 65-
ös útról jobbra kanyarodva érjük el)
1305-ben említi az elsô forrás: a Szakadáti
család birtokolja a XVI. századig.
nok kezdte meg 1723-ban. Elsôként tíz
német család került ide Pfalzból.
Ma tájház vall a település múltjáról,
az itt élô németek kultúrájáról. (Informá-
ció: Polgármesteri Hivatal Ady E. u. 233.,
tel: 74/ 448-173.)

KALAZNÓ rint régen lakott hely volt. A XVIII. szá-

Irányítószám: 7194 Körzethívószám: 74
A Donát-patak völgyében, Hôgyész
elôtt két kilométerre letérô úton érjük el
Kalaznót. A közelmúltban elôkerült Ár-
pád-kori temetô leleteinek tanúsága sze-
zadra elnéptelenedett falut evangélikus
németekkel telepítik újra, akik 1787–
1790 között építik templomukat. A köz-
ségbôl a II. világháború után kitelepítet-
ték a német ajkú lakosságot, s helyükre
katolikus bukovinai székelyek érkeznek.

DIÓSBERÉNY vitézek kapták meg. 1728-ig csak magya-

Irányítószám: 7072 Körzethívószám: 74
A Gyönk és Hôgyész közötti kis falu
nevét elôször 1305-ben említik, amikor a
Szakadáti család tagjai osztozkodtak bir-
tokaikon. A XVI. században a szigetvári
rok lakták, majd a többi hegyháti telepü-
léshez hasonlóan német telepesek építet-
ték újjá.
Neve ma sokak számára ismerôsen
csenghet. Talán itt létesül a paksi atom-
erômû hulladéktárolója.

„TULIPÁN” Falusi Turizmust Szervezô Iroda.

7191 Hôgyész, Rózsavölgy u. 1. Tel.: 74/488-092 Fax: 74/489-453
„TULIPÁN” Iroda a pihenés új formájával várja vendégeit, Hôgyész, Györköny, Zomba, Tevel
községekben. Kellemes, családias atmoszférát találnak, kitûnô, házias ételeket és udvarias kiszol-
gálást kapnak. Megrendelni telefonon, vagy írásban a „Tulipán” Irodában lehet.
Kérésre információt adunk.
Vendégváró tisztelettel: Danka Vilmos,
Danka Vilmosné cégtulajdonosok

132 SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT

 A Kapos – Koppány
menti dombvidék
A táj kialakulását és geomorfológiai
fejlôdéstörténetét tekintve sok hasonlósá-
got mutat a Hegyháttal. Felszínét egykor
kristályos kôzetekbôl és mészkövekbôl
épült hegység borította, melynek mélyre
süllyedése után, ezt a területet is elöntötte
a tenger. Visszhúzódása után is vízjárta te-
rület maradt, feltöltôdött és az évezredek
leforgása alatt nyerte el mai dimbes-dom-
bos formáját. Ma az egész területet löszkô-
zet fedi.
A kéregmozgások igen változatossá
tették e tájat: magasan (280m) kiemelt
platók és árkok tagolják. A 100-120 mé-
ter mélyre vágódott eróziós völgyek (külö-
nösen a Koppány mentén), csipkézett ge-
rincek, erdôvel borított hátak, sziget-
hegyekké formált „löszhegyek”, teknôsze-
rû mélyedések jellemzik a felszínt. A Sió
mentéhez közelítve a szegélyt alacsonyabb
fekvésû, kevésbé szabdalt lösztáblák kísé-
rik. Felszínüket csak teknô alakú, lapos
mélyedések tagolják. Megkapó kiránduló-
hely, igazi romantikus táj.
A dombvidéket nagy kiterjedésû er-
dôségek teszik változatossá, jelentôs nagy-
vad állománnyal. Messzeföldön híres a
Gyulaji rezervátum, ahol védett a magyar
tölgyes. Különlegessége – a megyében
csak itt élô – dámvad, amelynek világhírét
köszönheti.
A Gyulajtól Tamásiig terjedô hatal-
mas összefüggô erdôségben cser, kocsá-
nyostölgy, molyhostölgy és a virágos kôris
található. A természetkedvelôk feltétlenül
keressék meg a Tamási melletti vadasker-
tet, itt van a 4-5 méter törzskörméretû fák
134 A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK
ligete, a Vas Gereben-emléktölgyes. Ha-
sonlóan szép kirándulást ígér az iregszem-
csei arborétum fa-matuzsálemeivel, joggal
minôsítették védett területnek.
Dél-Dunántúl talán legszebb vadgesz-
tenyefasorán sétálhatunk végig, ha Dom-
bóváron járunk. A város mellett található
nyergesi parkerdô nem annyira értékes fá-
ival, mint kellemes környezetével, kis ta-
vával vált kedveltté. Hasonló vonzerôvel
dicsekedhet a szintén Dombóvárhoz kö-
zeli hetényi parkerdô, ahol erdei tornapá-
lya fogadja az érkezôket.
Országos jelentôségû természetvédel-
mi terület a Pacsmagi-tavak Regöly hatá-
rától Tamásiig terjedô körzete, mely való-
jában egy szerteágazó tórendszer. Különö-
sen gazdag madárvilágot fedezhetnek fel
itt a természet szerelmesei, hiszen nagy-
számban fészkel a kis és nagykócsag, a fe-
kete gólya, zsákmányra les a késkés és
hamvas héja, a réti sas. A nyílt víztükrön
és a nádasokban élvezik a csendet és a vé-
delmet a récefélék, szinte valamennyi fa-
juk megtalálható.
Tolna megye nyugati felének telepü-
lései ezer szállal kapcsolódnak a szomszé-
dos Somogyhoz. Mai életükben éppúgy,
mint a történeti múltban, néprajzban, vi-
seletben. Az északon a lankás, 2-300 mé-
ter tengerszint feletti dombok, délen az
alacsony löszhátak, a széles völgyek kiváló
termôföldje, a folyók, hatalmas erdôségek
mindig is jó feltételeket teremtettek az
emberi megtelepedésre.
A régészeti leletek, a föld- és kôvárak
is erre utalnak. A regölyi kelta fejedelmi

központ, ahol annak idején sajátos formá-
jú, úgynevezett „púpospénzeket” is készí-
tettek, még a középkorban is megôrizte
fontosságát. Az István-kori mintegy 48
vármegye közül az egyik központja a név-
adó várban, Tolnán volt. A középkorban
elsôsorban kedvezô földrajzi fekvése, az
áthaladó kereskedelmi útvonalak, majd a
birtokos Eszterházy-uradalom részeként
fejlôdött a községek, akkori mezôvárosok
jórésze. Nem véletlen, hogy az újkorban is
e helyeken, mint például a dalmandi, vagy
az iregszemcsei birtokközpontokban jöt-
SZAKÁLY
Irányítószám: 7192 Körzethívószám: 74
Festôi környezetben, a Kapos-parti
dombon feszik a vasúti csomópontként is
ismert Szakály. A siófoki 65. számú fôút
mellett találjuk, a legtöbben csak áthalad-
nak rajta, pedig érdemes egy kicsit idôzni
a faluban!
Álljunk meg közvetlenül az út mellett
magasodó templomnál (Tanácsköztársa-
ság u.) A Kapos fölé emelkedô dombra
épített templom szentélye a XV. század-
ban gótikus stílusban készült, mai barokk
Hó alatt a
tek létre nemzetközi hírnévnek örvendô Gyulaji erdõ
gazdaságok. A zsíros földek, a gazdálkodás
jelenti ma is a Kapos–Koppány mente
népének a megélhetést, ünnepeik is ehhez
kötôdnek.
A Kapos–Koppány menti Fiatalok
Találkozója, a szüreti mulatságok, a Ta-
mási- és a Kurdi-Lovasnapok rendezvénye
ezt a kötôdést fejezi ki. A vidék központ-
jává vált Tamási és Dombóvár, hangula-
tos kisvárosok, termálfürdôikkel növelik Kerékpárral
az idegenforgalmat és vonzzák az idegene- Gunarasba
ket.
hajóját és tornyát a török kiûzése után, a
XVIII. században építették újjá, majd egy
évszázaddal késôbb eklektikus stílusban
kapta mai formáját. A templommal szem-
ben nyíló Rákóczi utcában találjuk a
múltról tanúskodó tájházat. (Szakályi
Tájház, 7192 Szakály, Rákóczi u. 340.)
A XVIII. századi eredetû füstös-konyhás házat
a századfordulón alakították át. Tisztaszoba, füstös-
konyha, hátsó szoba, istálló. pajta, kocsiszín, pince
és ólak tartoznak hozzá. A Kapos–Koppány menti
nagyállattartó középparasztság életmódját elevenítik
meg a XIX. XX. századi bútorok, eszközök, mezô-
A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK 135
A Koppány folyó mellett,
Regölyben István király és
Kupa (Koppány) herceg csatája
most is szájról szájra szálló
történet.
Regôly várát Kupa herceg védte
katonáival, István pedig
seregével a Szigetdombon szállt
meg. A király koldus képében
egy abroncstalan kerékkel
bekéretôzött a várba, hogy azt
megvasaltassa. Beengedték.
A fogadóban megevett három
tojást, és otthagyott a tányéron
egy papírt, hogy István
járt ott.
Másnap megostromolták a
várat. Kupa herceg száguldó
lován menekült. István a
nyomában volt,
de nem érhette utól.
A király tudta, hogy Kupa
herceg lova emberi hangon is
ért. A mostani Oroszló táján
odaszólt hát neki, hogy álljon
meg, mert nem ôt akarja bán-
tani, hanem csak a gazdáját.
A ló szót fogadott.
Kupa herceg szidta a lovát:
– Ó, rossz ló!
Azóta Oroszló a neve annak a
helynek, mert István ott vágta
le Kupa herceget.
gazdasági szerszámok. A konyha és a külsô gazdasági
épületek Gémes Balázs, a berendezés Gémes
Balázsné és G. Vámos Mária néprajzosok tervei alap-
ján készültek. (Kulcs: Horváth Attilánál, a Rákóczi
utca 265- ben, tel: 74/ 488-576. Elôzetes bejelentke-
zés lehetséges a Polgármesteri Hivatalban. Tel: 74/
488-108.)
REGÖLY
Irányítószám: 7133 Körzethívószám: 74
A 65-ös úton Hôgyész felôl Tamási
(Siófok) felé folytatva utunkat jobbra
térünk le a településre. A Kapos–Kop-
pány-völgy találkozásánál fekvô 1.470
fôs község kitûnô természetföldrajzi
adottságainak köszönhetôen ezredéve-
kig központi hely volt. A halban gazdag
mocsárvilágban, a dombhátak bôtermô
földjein szívesen telepedtek meg a kü-
lönbözô ôskori régészeti kultúrák népei.
A bronzkor végén, majd a vaskor-
ban fejedelmi központ alakult itt ki,
megerôsített földvárral. A temetkezési
halmok ma is a földvár elôkelôinek ha-
talmát hirdetik. Ki gondolná, a kelták
pénzt is vertek itt. A jellegzetes, púpos
hátú bronz- és ezüstpénzek a vízmosás-
okban, a vár alatti szántásokban ma is
gyakran elôkerülnek. Különösen értéke-
ket rejtett a homokbányászás során ta-
lált sír. Mellékletei közül az alán fejede-
lemnô súlyos arany ékszerei, madárfejes
korsója a szekszárdi Wosinsky Mór Mú-
zeum kiállításán látható. A honfoglalás
után Regölyben esperesség volt. Ennek
KANYAR BÜFÉ
a 61. számú út mellett
Várjuk kedves vendégeinket a Kanyar Büfébe.
Tamási, Rákóczi u. 130.
Tel.: 74/471-786
VASUDVAR
lemezek, csövek, beton- és köracélok, lapos- és
idomacélok, szigetelôanyagok, fóliák, lágy-
huzalok, hullámlemezek
AGA GÁZCSERETELEP
A község több évtizedre visszatekintô
programja a Kaposmenti Fiatalok Talál-
kozója. Ezt korábban összekapcsolták fa-
faragótáborral is. Ma már csak a környék
fiataljainak nyújt sportolási, szórakozási
lehetôséget ez a június végi, évenként is-
métlôdô rendezvény.
alapján többen felvetették, hogy itt Gé-
za fejedelemsége idején létrehozott ko-
rai várkerületek egyikének központja le-
hetett. Feltehetôen a Koppány-féle po-
gánylázadás után azonban ezt megszün-
tették, területét Somogy és Tolna me-
gyék között osztották fel. A ‘90-es évek-
ben kezdôdtek meg a régészeti feltárá-
sok.
A XVIII. század végére mezôvárosi
ranggal bíró Regöly egykori gazdagságá-
ról mesél impozáns barokk római kato -
likus temploma is (Rákóczi u.10.)
Engedjük el képzeletünket és járjuk
be a hangulatos hegy-völgyes faluhatárt.
Ha Siófok–Tamási felé vesszük az
irányt, a regölyi elagazástól 3 kilomé-
terre, a dádpusztai keresztezôdés elôtt az
út jobb oldalán égbemeredô falcsonkot
fedezhetünk fel a szántás közepén. A
középkori Somoly falu kora gótikus, a
14. század elején épült templomából
mára csak a torony lepusztult falai ma-
radtak meg a völgyben. A épületmarad-
vány körül elôbukkanó középkori
edénytöredékek, szétszántott kemencék
jól mutatják az egykori házak helyét.
mûszaki és orvosi gázok, valamint PB gáz for-
galmazás igény szerint helyszínre szállítás
AUTÓDARU BÉRBEADÁS
autódaru teherbírása: 8–16 tonna
emelô magasság: 19 m-ig
fuvarozás, szállítmányozás
Cégtulajdonos: Marosi Csaba
 TAMÁSI
Irányítószám: 7090 Körzethívószám: 74

A Balaton felé vezetô 65-ös és a Dél-

Dunántúlt keresztülszelô 61-es út keresz-
tezôdésénél fekszik a több mint tízezer lé-
lekszámú kisváros. A Kapos–Koppány
menti dombvidék legjelentôsebb települé-
se, e táj északi részének központja.
Az elsô pillantásra talán jellegtelennek
tûnô városka egy rövid séta után mutatja
meg igazi arcát. Parkoljunk le a fôutcáról
balra nyíló Bezerédj utcában, a város szí-
vében, innen a Polgármesteri Hivatal
szomszédságából (Szabadság u. 46–48.)
nem kell nagy távolságokat bejárnunk.
Néhány lépésnyire találjuk a Tamási Ga-
lériát (Szabadság u.)
Állandó kiállítás tekinthetô meg itt
Könnyû László családjának adománya-
ként – többek között Mednyánszky, Bor-
sos Miklós Vasarely, Dali és Renoir-fest-
mények. Az idôszaki tárlatok a képzômû-
vészet szinte valamennyi ágát, kortárs mû-
vészek alkotásait hozzák el Tamásiba.
(Nyitva: hétfô kivételével naponta 14–18
óráig.)
A Mûvelôdési Házban (Szabadság u.
50. ) mûködô „kisgaléria” elsôsorban a
helyi amatôr alkotóknak nyújt bemutat-
kozási lehetôséget.
Ha a Tamási Galériától Siófok felé in-
dulunk el, akkor a Dám Hotel (Szabadság
u. 56.) és a Béri Balogh Ádám Gimnázi-
um (Bezerédj u. 1.) mellett visz el az
utunk.
A gimnázium kertjében látható Béri
Balogh Ádám szobra, Farkas Pál alkotása.
A Budapest Bank Tamási Fiókja elôtt
(Szabadság u. 55.) Várady Sándor Mada- Panoráma
rak címû köztéri alkotásán akad meg a te-
kintetünk, miközben az átalakulóban lévô
városközpontot járjuk.
Jó kilométert kell a fôutcán gyalogol-
nunk ahhoz, hogy a temetô mellett elha-
ladva az ipartelepi részre érjünk. Itt nem
látványosság, inkább csak érdekesség (Sió-
fok felé haladva jobbról) a „Ki mit tud?”-
nak nevezett lakótelep, amely a környezô
falvakból betelepülteket fogadta be. A hu-
moros elnevezés arra utal, hogy az otthon-
maradottak mindent beleadtak a vételi ár-
ba, amit csak tudtak. A lakótelep mellett,
jobbról a sportpálya, mögötte pedig a lo-
vaspálya található. Itt rendezi meg min-
den évben a Tamási Lovasport Egyesület
a hagyományos meghívásos nemzetközi
lovasversenyt. (Regölyben kezdték negy-
ven éve, de „felsôbb utasításra” Tamási
lett a színhelye.) A látványos díjugratás,
lovasbemutató, fogatverseny több, mint
10 ezer embert vonz. Hagyományosan au-
gusztus 20-hoz kapcsolódik, ekkor tartják
a tamási búcsút is.

Gyönyörû nyugodt természeti környezetben,

Pinceborozó hideg-meleg házi ételekkel, saját készítésû
„zum Manfred” borokkal és egyéb italokkal várjuk kedves
Weinkeller vendégeinket!
Nyitva tartás: májustól októberig, mindennap 14–24 óráig.

RITTER TOURS és IMPEX Kft.

H-7090 Tamási, Várhegy 14/F
Tel.: 74/473-345
Levelezési cím: H-7090 Tamási, Pf. 50.

Ha a városközpontból Szekszárd irá-
Szentháromság nyában indulunk el vissza, akkor a
szobor könyvtár (Szabadság u. 52.) elôtt meg-
nézhetjük Borbás Tibor: Gyászoló anya
címû szobrát. A Gyulaji Erdészeti és Va-
dászati Rt. központjának (Szabadság u.
27.) bejáratát pedig Várady Sándor
Dám, illetve Sas címû alkotása ôrzi. A
Kossuth téren Rácz Edit: Emlékmûvét
nézve töprenghetünk azon, mi lehet az
oka, hogy ennyi köztéri alkotásra futotta
Tamásiban.
Nem messze innen áll a római kato -
likus templom (Szabadság u. 4.) 1735-
1745 között épült homlokzati toronnyal.
Mûemlék jellegû épület. A homlokzat
fülkéjében szobrok láthatók. A három
boltszakaszos hajójú, barokk templom-
nak díszes ablak, déli bejáratánál egy ro-
mánkori oszlopfôbôl kialakított szentelt-
víztartó látható. A templom belsejében
megmaradt a XVIII. századi rokokó fôol-
tár, szobrokkal (1776) az orgona, a szó-
szék, és copf stílusú padok sora.
Ha irányt tartva a sorompón is túlju-
tunk – jobbra néhányszáz méterre – ta-
láljuk a termálfürdôt és kempinget. Ez a
– hét hektáron elterülô – létesítmény je-
lenti a város idegenforgalmi vonzerejét.
A fürdô vízellátását hét termálkút, vala-
mint a városi vízhálózat biztosítja. Az
egyik termálkút 52°C-os, magas összsó-
tartalmú, alkáli-kloridos, hidrogén-kar-
bonátos jellegû elismert gyógyvíz! Gyó-
gyító hatása a végtagi, izületi, gerinc- és
csípôizületi porckopásos elváltozásoknál,
baleseti és orthopédiai, mozgásszervi ká-
rosultak, utókezelésében tapasztalható. A
másik termálkút 45°C-os, alkáli-
hidrogén-karbonátos jellegû hôvíz, ivó-
vízzel keverve a pancsolók és a strandme-
dencék vizéül szolgál. A fedett, ülôpados
medencékben 35-38°C-os, a gyerekek-
nek ajánlott strandmedencékben 22-
26°C, a szabványméretû úszómeden-
cében 22-24°C a víz hômérséklete.

Magyarország egyik legnagyobb

R
lakásvilágítástechnikai termékeket forgalmazó
MASSIVE HUNGÁRIA vállalata. Értékesítés viszonteladói
Villamosipari Termelô Kft. kereskedelmi egységeken keresztül.
7090 Tamási, Szabadság u. 107.
Telefon: 371-611 Fax: 371-525 Termékeinket keresse az üzletekben!

138 A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK

 Mellette található a kemping, hotel-
lel (48 fô befogadóképességû), 7 fôs
apartmannal 30 lakókocsi-, 60 sátor-
hellyel nyújt kényelmes ellátást.
A termálfürdôt elhagyva a miklósvári
parkerdôhöz jutunk. Csodálatos zöld-
övezet ez a természetjáróknak, a pihenni-
vágyóknak. Teniszpálya, erdei tornapá-
lya, bitumenes kispálya és horgásztó vár-
ja a látogatókat. Ez a gyulaji dámrezervá -
tum egyik kapuja is. A régi Tamási köz-
pontjában járunk, ez a Várhegy jelenti a
város múltjának igazi bölcsôjét.
A Miklósváron feltárt középsô
bronzkori edények, mértékegységek, ró-
mai kori bronzszobrok (Magyarországon
talán a legszebb Concordia Augusta áb-
rázolása, ma a Wosinsky múzeumban
látható.) is utalnak arra, hogy az elmúlt
évezredekben kedvelt hely volt a Vár-
hegy. Egy 1315-ben kelt oklevél említése
szerint vár állt a hegyen, mely a Tamás-
syak, Héderváryak után Werbôczi István
birtoka lett. Török kézen is volt, a Rákó-
czi-szabadságharc idején, 1708-ban Ta-
másit Béri Balogh Ádám védte katonái-
val, ezért késôbb a császár parancsára fel-
robbantották a várat. Köveibôl épült a
nagykocsma, a pincehelyi templom vala-
mint az új birtokos család, az Eszter - világ minden pontjára magával vitte. Az A tamási parkerdô
házyak miklósvári kastélya. Megközelít- elmúlt évtizedekben rohamosan pusztuló
hetô a 61-es és 65-ös fôútvonalon. kis barokk kastélyt a tulajdonosok, Hor -
A vadászkastély és a hozzátartozó váth Bálint és Mészöly Katalin operaéne-
vadaspark hírét az elôkelô vendégsereg a kesek hozták rendbe, most magánlakás.

BUDAPEST BANK RT.

Tamási fiók
Cím: 7090 Tamási, Szabadság u. 55.
Tel.: 74/471-711, Fax: 74/471-129
Szolgáltatásaink:
* lakossági, vállalati forint- és devizaszámla
* forint- és devizahitelek
* bankkártya automata éjjel-nappal
* széfszolgáltatás, éjszakai trezor

A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK 139

 A termálfürdô
A környék egyik legszebb gótikus mû-
emlékét találhatjuk a Kálvária-dombon,
ha átmegyünk a sorompón, s az általános
iskola mögött bekanyarodunk. A XVI.
századi Rozália-kápolnát a XVIII. század-
ban és 1896-ban is átépítették, így ba-
rokk, valamint romantikus részletekkel
gazdagodott. Innen már csak egy rövid sé-
ta felfelé, és a kilátóhoz jutunk. Ha vesz-
szük a fáradságot és felkapaszkodunk rá,
akkor csodálatos kilátásban lesz részünk.
A tamási Várhegyen és a környezô
dombokon kiváló fehérbor terem, a szô-
lôsgazdák értenek a borhoz. Fôleg az
JÓVAL JOBBAN JÁR!
Keresse a „Kop-Ka” ÁFÉSZ szaküzleteit:
3.sz. BOKRÉTA ABC Tamási, Zrínyi u. 2.
14.sz. FÓKUSZ ABC Tamási, Szabadság u. 31.
29.sz. Önkiszolgáló Tamási, Szabadság u. 20.
35.sz. NAPFÉNY ABC Nagykónyi, Nagy u.
46.sz. RÉV Áruház Regöly, Hunyadi u. 12.
53.sz. CSILLAG ABC Szakály, Tanácsköztársaság
66.sz. Önkiszolgáló Iregszemcse, Kossuth tér
94.sz. HEGYHÁT ABC Gyönk, Dózsa tér
118.sz. PLATÁN ABC Hôgyész, Kossuth tér 13.
140 A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK
Olaszrizling dominál, de megtalálhatók a
borvidékre jellemzô fajták, a Rajnai riz-
ling, a Chardonnay, a Királyleányka, de
vannak vörösborok is. Itt mondjuk el,
hogy Tolna megyében a szekszárdi törté-
nelmi borvidék mellett kialakult egy má-
sik is. Ez a „fehérboros”, ami Pálfát,
Simontornyát, Pincehelyt, Kisszékelyt,
Tamásit, Iregszemcsét, Nagyszokolyt és és
Felsônyéket foglalja magába. A tréfás ked-
vû honpolgárok szerint a bor kismérték-
ben orvosság, nagymértékben gyógyszer.
Embere válogatja...
A települést észak felé elhagyva, a 65-
Tel.: 471-116
Tel.: 471-823
Tel.: 471-210
Tel.: 476-741
Tel.: 402-768
Tel.: 488-132
Tel.: 480-963
Tel.: 448-031
Tel.: 488-131
ös úton festôi szépségû tavak szegélyezik
az utat. A Tamási Kossuh Horgász Egye-
sület két tava intenzív telepítésû, a Kop-
pány menti városka és Iregszemcse között
található, Gonozdon. A tavakat országo-
san is ismerik, a közeli Siófok nyári fürdô-
vendégei gyakran Gonozdon fogják meg a
halászlének valót. Az I. számú tavon álta-
lában a stégtulajdonosok horgásznak, de
IREGSZEMCSE
Irányítószám: 7095 Körzethívószám: 74
A 65-ös úton továbbhaladva Siófok
irányába Iregszemcsére érkezünk. A 3300
lakosú községet elôször 1263-ban ciszterci
birtokként említik, amelyet Zsigmond ki-
rály a Tamássyaknak adott, 1387-ben. A
plébánia (Petôfi u. 4. Tel: 74/480-845)
kertjében álló Kálvária kápolna, amely egy
elpusztult gótikus templom épen maradt,
támpilléres szentélye, a középkort idézi. A
mai barokk római katolikus templom a
XVIII. század második felében épült, be-
rendezése is ekkor készült.
A Tamásihoz közel esô faluvégen
jobbról látható Viczay-K Kornfeld kastély
1820-ban emelt klasszicista épülete,
amely ma a Tolna Megyei Önkormányzat
Speciális Általános Iskolája Napközi és
Hétközi Diákotthona (Bartók Béla u. 39.
Tel: 74/480-616. Az igazgatóság címe:
Bartók Béla u. 10. Tel: 74/481-193.) ha-
E Z E R M A G
Mezôgazdasági Termelô és Szolgáltató Kft.
7095 Iregszemcse,
Okrád-puszta
Tel.: 06-60/367-646
másoknak is akad hely a parton. A II. szá-
mún viszont partról és stégrôl egyaránt
pecázhat a tulajdonos, illetve vendég.
Ponty, amur, kárász, keszeg, harcsa, süllô
és kevés balin él a vizekben. A tavaknál
parkolóhelyeket alakítottak ki, az egye-
sületnek horgászboltja mûködik a Dám
étteremmel szemben a Szabadság utca 70.
alatt. Itt lehet napijegyet váltani.
talmas parkja természetvédelmi terület. A
községben többször járt Bartók népdal-
gyûjtô útjai során, az ô nevét viseli a helyi
mûvelôdési ház a (Bartók Béla u. 1. Tel:
74/480-764.) Az épület elôtt a nagy zene- Harci bemutató a Tamási
tudós szobra emlékezteti az utókort, a ké- Rendôrnapon
sei követôk a Szedelice együttesben meg-
ôrzik az eredeti népdalokat, hagyományo-
kat. Minden évben fellépnek és vendég
együtteseket is fogadnak a szeptember KOPPÁNY FOGADÓ
utolsó vasárnapján tartott szüreti napon és 7090 Tamási,
bálon. Néhány éve megrendezik az Ireg- Gím u. 44.
szemcsei Képzômûvészeti Alkotótábort. Tel./fax: 74/473-612
(Érdeklôdni a mûvelôdési házban lehet.) Termálfürdô közelében,
Iregszemcse másik Kornfeld kastélyá- kellemes szobák fürdôvel,
ban, a bárói család hajdani birtokának színes televízióval,
központjában is érdekességre akad az uta- hûtôszekrénnyel.
zó. A néhány ezer holdas mintagazdaságot Kedvezô árak.
fenntartó Kornfeld bárók hajdani birtoká- Kulturált környezet.
nak egy részén mûködik ma a Pannon Ag- Étterem, sörözô.
r á r t u d o m á n y i Egyetem T a k a r m á n y t e r - Kiváló konyha.
mesztési Kutatóintézete (7095 Iregszem- Egész évben nyitva.
cse, Napraforgó u. 1. Dr. Takács László
Szolgáltatások:
- terménykereskedelem
- gépjavítás
- szántóföldi növénytermelés:
szántás-vetés, növényvédelem
betakarítás, magtisztítás
- terményszárítás
- terménytárolás
A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK 141

A Kornfeld kastély igazgató. Tel.: 74/481-127. Fax: 74/481-
253). Az intézet eszmei jogelôdjét, az
Iregszemcsei Növénynemesítô Telepet
1936-ban létesítette a Mauthner Ödön
Magkereskedô és Magnemesítô Rt. Az ál-
lamosítást követôen 1950-tôl 1955-ig Kí-
sérleti Gazdaságként mûködött. Regioná-
lis szerepkör után 1970-ben az olajos nö-
vények, a takarmányborsó és az egyéves
szálas- és tömegtakarmányok nemesítésé-
ben és termesztési rendszerének fejleszté-
sében országos irányítási feladatot kapott
az intézet. (Mai nevét is azóta viseli.) A je-
lenlegi felsôfokú oktatási integrációban
1990 óta mûködik.
Ma alapfeladata: a napraforgó, a szó-
ja, a borsó, csicseriborsó, az új karósbab
fajták és a repcék agrotechnikája, nemesí-
tése, termesztési technológiák kidolgozá-
sa. Eredményességét jelzi egyebek mellett,
hogy sok fajtával vesz részt a hazai ter-
mesztésben, hat napraforgóhibrid és két
szójafajta a külföldi, többnyire nyugati
forgalomba is bekerült.

ÚJIREG rül kialakuló településre Árokszállásról

Irányítószám: 7095 Körzethívószám: 74
A 65-ös úton, Iregszemcse déli hatá-
rában érdemes kis kitérôt tenni jobbra,
Újiregbe. A 370 lakosú faluba érkezve
egy pillanatra meghökken az arrajáró. A
Kelet-Külsô-Somogyhoz tartozó táj kö-
zepén egy alföldi falucskába toppan az
utazó. Az egykori uradalmi központ kö-
jöttek jász családok, akiket ma is szoros
rokoni és baráti szálak fûznek ôseikhez.
Az itt élôk erôfeszítésével és az el-
származottak segítségével 1993-ban ké-
szült el a község bensôséges római kato -
likus temploma. (Érdeklôdni: az ireg-
szemcsei plébánia hivatalban lehet, Tel:
74/ 480-845.)

DÁMTEJ Élelmiszerfeldolgozó és Kereskedelmi Kft.

7090 Tamási, Deák Ferenc u. 2.
Tel./fax: 74/471-626, 74/471-227, 74/471-338
A DÁMTEJ KFT. 100 ÉVES SAJTGYÁRTÁSI
GYAKORLATTAL RENDELKEZÔ ÜZEMET MÛKÖDTET.
A hagyományok ápolása és megôrzése mellett az üzem zsíros- és sovány félkemény sajtok
(trappista, szekszárdi csemege, tolnai sovány, köményes, fokhagymás), étkezési túró,
fogyasztói tej, tejföl, kefír gyártásával és forgalmazásával foglalkozik.

142 A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK

 NAGYSZOKOLY
Irányítószám: 7097 Körzethívószám: 74
Iregszemcse központjából térhetünk
rá kelet felé a Nagyszokolyba vezetô útra.
Négy kilométerre fekszik a kis falu, me-
lyet 1720-ban a birtokos Eszterházy József
engedélye alapján Igalból átköltözô refor-
mátusok építették újjá. A szerzôdés szerint
a telepesek az elsô három évben csak ki-
lenceddel, s ha makkoltatták sertéseiket,
akkor abból tizeddel tartoztak uruknak. A
késôbbiekben természetesen valamelyest
nôttek terheik, de addigra felépítették há-
MAGYARKESZI
Irányítószám: 7098 Körzethívószám: 74
A Tita-patak völgyében meghúzódó
községet a 65- ös fôútról az Iregszem-
csénél leágazó mellékúton érhetjük el, de
jöhetünk a Fejér megyei Mezôkomá-
romon és a szomszédos Felsônyéken ke-
resztül is. Múltja beszédesebb a jelenénél,
mûemlékjellegû római katolikus templo-
ma 1742-ben, barokk stílusban épült. A
XVIII. századi berendezés barokk padjai,
a szószék, az oltár két évszázad áhitatát ôr-
zi. (Hôsök tere 1.)
FELSÔNYÉK
Irányítószám: 7099 Körzethívószám: 74
A Tita-patakot követjük a kis mellék-
úton Magyarkeszit elhagyva, vagy másik
irányból a Fejér megyei Mezôkomárom-
ból is megérkezhetünk Felsônyékre.
A faluban az 1836 körül átalakított
római katolikus templom (Kossuth u.)
XV. századi, gótikus falmaradványokat
ôriz. Az egykori plébániaház XVIII. száza-
di mûemlékjellegû barokk épülete ma
már más célokat szolgál. Késô barokk,
1792–1796 között épített református
templomát a XIX. század végén eklektikus
zaikat, rendbehozták az elvadult, elpusz-
tult vidéket.
A század végén a még meglévô góti-
kus templom falcsonkjait felhasználva
építették a késô barokk templomot.
Szokoly ma is híres lótenyésztésérôl. A
másik nevezetessége a falunak, kiváló fe-
hér bora. A szokolyi határban arany, ezüst
minôsítésû bort adó szôlôt szüretelnek. Az
Iregszemcsei Mezôgazdasági Szövetkezet-
tel közös gazdaságban 40-45 fôs csoporto-
kat, elôzetes bejelentkezés után fogadnak
pinceszerre, kóstolóra. (Petôfi u. 86. Tel:
74/478-406.)
A község határában található az
Usztatói-ttó. Elsôsorban a horgászokat a
vonzza a sekélyvízû 3,5 hektáros tavacska.
Intenzív telepítésû, de sekély vízû. A tó-
ban csak partról lehet horgászni, foglalt
hely nincs. A helyiek fenekezô készséggel
horgásznak, kukoricával, pufival fogják a
pontyot, gilisztával és pufival a kárászt, a
keszeget, csalihallal a csukát. Megközelít-
hetô a 65-ös úton Siófok, illetve Tamási
irányából Iregszemcséig, ott a Nagyszo-
koly táblánál kell elkanyarodni, vagy
Mezôkomárom felôl Felsônyéken át lehet
Magyarkesziig eljutni.
stílusban építették át, érdekesség, hogy
ekkorra veszítette el református többségét
a falu.
Dombó Pálnak, a kiváló jogtudósnak,
II. Ulászló kedves emberének kôkoporsó-
ját 1760-ban találták meg a templom
romjai között. Rajta a felirat büszkén hir-
dette „Ezek Dombó Pál hamvai, aki azon
tartománynak az ura volt, amely a Sió és a
Kapos között terült el.”
Komáromy István plébánosnál rejtôz-
ködött a szabadságharc bukása után né-
hány hétig Deák Ferenc. A nagynevû buj-
dosónak a rejtôzésben alkalmas helyet, a
környezetet és a vendéglátókat jól ismerô
A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK 143
 Vas Gereben választotta ki. Komáromy
István felsônyéki, Felsôbüki Nagy János
akkor tótkeszi, ma magyarkeszi, Szekfû
Mihály ozorai, Kövess János enyingi plé-
bános megbízható volt magyarságáról és
vendég-szeretetérôl. Hozzájuk vitte hát „a
haza bölcsét” a közeli (fürgedi) születésû
„Ispánjóska” vagyis Vas Gereben.
Fürged után Ozora volt az úticél,
ahonnan a népi emlékezet szerint a szíves
fogadtatás ellenére is, a biztonság miatt
tovább kellett menni. Óvatosságból egy
szalmával megrakott parasztszekérrel
mentek, nagy karimájú, zsíros paraszt-
kalap és kopott paraszti ruha volt Deá-
kon, aki maga hajtotta a fogatot, a kocsi
gazdája pedig hasonfekve figyelte a kör-
nyéket.
A nyéki napok alatt, a bezártságot
enyhítvén nagyobb kirándulásokat tettek.
Útjuk közben be-betértek Felsôbüki Nagy
János garábhegyi, visszafelé meg Kálmán-
dy P. József református lelkész felsônyéki
présházába.
Egyesek szerint a nyéki emlékprésház
nem is annyira a Deák-legenda, mint in-
kább építészeti szempontból különösen
becses. Tetôszerkezete gerendasoros fedél-
szék, nádfedeles. A külsô ajtó kétszárnyas,
kiemelhetô középszárfával, kovácsolt sze-
gekkel szegezett zsaluleveles borítással, jel-
legzetes kovácsoltvas fogantyúkkal. Szo-
ba-konyha-présháztornácból áll. A szobá-
FÜRGED
Irányítószám: 7087 Körzethívószám: 74
Kis mellékutakon Ozora és Tamási
felôl lehet megközelíteni. Ha Nagy-
szokolyból nem Magyarkeszi, hanem
Ozora felé vesszük az irányt, az út felénél
8 km-re találjuk a falucskát.
Fürgeden született 1823. április 7-én
Vas Gereben (családi nevén Radákovits
József) író. A dunántúli magyarságot ke-
144 A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK
ban megmaradtak az egykori bútorok,
magyar asztal, faragott karosszék, falitéka,
papírtartó. A kiskonyhából fûthetô a szoba
kályhája, (a szabad kémény alatt padka) ahol
a „tûzikutya” „vasháromláb” volt használat-
ban.
Mindezt attól a Kiss Lászlótól tudhat-
ják az utódok, aki élete végéig a présház
féltô gondnoka volt. A Kiss nevezetû kán-
tortanítók nemzedékei 112 évig szolgálták
a falut. Összegyûjtötték a halottbúcsúzta-
tó énekeket, s lejegyezték a múlt századi
temetési szokásokat. Az emlékanyag meg-
tekinthetô. (Érdeklôdni Dr. Makláry Béla
állatorvosnál lehet.)
Érdemes még egy kicsit elidôzni a fel-
sônyéki lankákon, hiszen híresen jó bor
terem itt immár 250 éve. Fölhegyen, Kö-
zéphegyen és Alhegyen csaknem 180 hek-
táron borítja a dombot szôlôültetvény. A
kemény, száraz fehérborok, az Olaszriz-
ling, a Rajnai-rizling, a Királyleányka és a
Chardonnay – könnyen jókedvre derítik
az embert, az alhegyi vendégfogadó prés-
háznál gyorsan elôcsalják a nótát.
Magyarkeszi és Felsônyék között fi-
gyelnünk kell, hogy észrevegyük az erdô-
karéjozta kis Tükrösi-tavat. Ez a megye
legkisebb horgásztava, mindössze egy hek-
tárjával. Azért érdemes szerencsét próbál-
ni, mert pontyban, amúrban, csukában
gazdag.
vesen ismerték nála jobban, aki éveken át
a sárközi jobbágyok ügyvédje is volt. A
szabadságharc idején tevékenyen részt
vett a közéletben, annak bukása után buj-
dosni készerült. Deák Ferenc az ô segítsé-
gével menekült Tolna megyébe a császári-
ak elôl. Bécsben hunyt el 45 éves korá-
ban. Gyeney Judit tamási születésû szob-
rászmûvész Vas Gereben tiszteletére állí-
tott emlékmûve a tamási parkerdôben
látható.
 PINCEHELY
Irányítószám: 7084 Körzethívószám: 74

Tájegységek határán fekszik a 2700

lélekszámú település, kettévágja a Kapos
folyó. Keresztülhalad rajta a 61-es fôút,
Tamási központjában térhetünk rá és a
pécsi vasúti fôvonal is könnyen megköze-
líthetôvé teszik a települést. Dél-kelet fe-
lôl a Hegyhát lankái határolják, míg déli
irányban a Kapos kiszélesedô völgye nyújt
csodálatos látványt a szemlélôdônek.
Nyugat felé kitûnô minôségû szántóföl-
dek veszik körül. Évezredes szôlôkultúrája
van, jó bortermô vidék.
A határban található neolit- és bronz- A Csefalvai-ccsalád volt kúriáját a kö- Pincehely látképe
kori leletek szerint a folyó és a lankás zelmúltban felújították, s a panziónak is
dombok biztosította kitûnô természet- otthont adó épület állandó kiállítása szép
földrajzi lehetôségeket már az ôskor em- környezetben várja a látogatókat. A kiállí-
bere is hasznosította. Az Árpád-kori tele- tás a költô helybeli mûködését, s a falu
püléseit, Görbô és Gyánt községeket elô- népviseletét örökíti meg. A „tisztaszoba” a
ször 1138-ban említik. A két falu késôbb századelô vidéki életét idézi, kiegészítve a
Pincehely néven egyesült. A XVI. század helytörténeti gyûjtemény legfontosabb
végétôl az Eszterházyak birtoka a két hely- tárgyaival.
ség. A falu római katolikus, barokk temp-
A török hódoltság idején Görbô lakos- lomát (Vörösmarty tér 10. Tel: 74/ 406-
sága is alaposan megfogyatkozott. Magyar 647). 1766-ban szentelték fel a Boldogsá-
telepesek népesítik be. A XVIII–XIX. szá- gos Szûz Mária tiszteletére. A Görbôn ál- A Csefalvai kúria
zadban éli fénykorát. A jelentôs megyei
tisztséget betöltô családok közül Csefalvai
Ferenc alispán házánál joggyakornokosko-
dott 1822–1823. között Vörösmarty Mi-
hály. A hagyomány még azt is tudni véli,
hogy a költô itt írta a A Zalán futásának
elôszavát. Helyet kér és kap magának Pin-
cehely az 1848–49-es, forradalom és sza-
badságharcban is. 1848 ôszén, az ozorai
fegyverletételt megelôzô napokban Róth
generális áthaladt a falun és a pincehelyiek
megtámadták a poggyászszállítmányt és
felkoncolták az ôrséget. Róth erre vissza-
tért hadával Pincehely megfenyítésére és
hadisarc fejében behajtott 2000 forintot,
24 ökröt, 6000 birkát és 300 akó bort,
majd felszedette a Kapos hídját, hogy arra
ne menekülhessen a nép. Végül ágyúit a
községre irányította és felgyújtatta azt.

A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK 145

 ló mûemlékjellegû Nepomuki Szent Já-
nos-kápolna barokk épületét a 18. század-
ban emelték. (K Kulcs a plébánia hivatal-
ban.) A Gárdonyi utca 16. szám alatti
bolt eredeti, századeleji berendezése ipar-
történeti kuriózum.
A községben jelenleg elsôsorban a me-
zôgazdaság adja a megélhetést: a jó minô-
ségû szántók, szôlôk, erdôk. Fontos mun-
kalehetôséget jelent a Szent Orsolya Kór-
ház, a PRIMAGÁZ üzemegysége és a
GÁZ-TRANS Kft. telephelye is.
A hagyományosan vendégszeretô fa-
luban több vendéglátóhely is mûködik. A
A Pianó Bár
BELECSKA
Irányítószám: 7061 Körzethívószám: 74
A Pincehelytôl délre, a Gyönk felé ve-
A belecskai templom zetô úton, a Kapos mentén meghúzódó
146 A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK
színvonalas, a modern követelményeket
finom eleganciával kielégítô PIANO BAR
a község központjában megnyitása óta
kedvence a helyi és a környékbeli vendé-
geknek, akik kulturáltan szórakozhatnak
itt. A község igen jó minôségû ivóvizét
évek óta a helybeli WATERPLUS Kft.
biztosítja. Ma is áll és „mûködik” felújítva
az egykori csárda Görbôn, nem messze a
Kapos hídtól, amirôl azt tartják, hogy va-
lamikor gyakran látogatták a szomjas be-
tyárok, és ha zsandár jött, egy, a Kapos
mocsaraiba vivô alagúton nyertek egér-
utat.
kis község Belecska. Hagyománya, törté-
nete elsôsorban a Tolnai–Hegyhát falvai-
hoz kötik.
A középkori Simontornyához tarto-
zott, 1397-tôl neve többször is elôfordul a
különbözô birtokügyletek kapcsán.
A török idôkben elpusztult falu késôn
települt be. A XVIII. században készített
elsô katonai térkép csak Belczi pusztának
ismeri, s 1851-ben Fényes Elek is csak
pusztának mondja Belecskát. Mai lakosai
valószínûleg a Gyönk környéki protestáns
falvakból (Szárazd, Udvari, Keszôhideg-
kút) származnak. A legujabb kutatások
szerint, már a honfoglalás idején település
volt ezen a helyen. Ma mintegy 450 fô
lakja, akiknek jó része német nemzetisé-
gû. Vendégszeretô szivélyes emberek akik
ragaszkodnak evangélikus vallásukhoz,
amit a falu közepén álló szépen rendben
tartott templom is bizonyít, kertjében a
két világháború áldozatainak emlékmûve-
ivel.
A község mellett lévô, a századfordu-
lón épült Mechwart-kastélyban szociális
otthon mûködik.
A Kapos árterétôl a Hegyhátig húzó-
dó erdôkben gazdag vadállomány él, ap-
róvad mellett szarvas, vaddisznó és ôz is
gazdagítja a helybeli és külföldrôl érkezô
vadászok zsákmányát.
 PÁRI
Irányítószám: 7091 Körzethívószám: 74
A Tamásitól délre található kis Kop-
pány menti falu a dombok közé húzó-
dik.A 61-es útról térhetünk le a kis be-
kötô útra. A XVIII. században az
Eszterházy-bbirtokokhoz tartozó községet
németajkúakkal telepítették be, akik
szinte falvanként egy-egy növény terme-
lésére specializálódtak. A páriak káposz-
ta- és gyümölcstermesztésükrôl voltak
híresek, különösen ízletes ôszibarackjaik
és jó vörösboraik igen keresettek voltak
a környéken.Ma is fejlett a szôlôkultúra.
A csendes, szép természeti környe-
zetben fekvô falu határában üdülôköz -
NAGYKÓNYI
Irányítószám: 7092 Körzethívószám: 74
Tamásiból Dombóvár felé indulva a
61-es fôúton érhetô el a Koppány menti
falucska. Barokk római katolikus templo -
ma (Város u. 154.) a 18. század második
felében épült. A községben született
KOPPÁNYSZÁNTÓ
Irányítószám: 7094 Körzethívószám: 74
Tegyünk egy kis kitérôt Nagykónyi-
ból! A somogyi megyehatáron fekvô köz-
ség a települést kettészelô folyóról kapta
nevét Koppányszántó.
Sajátos viseletérôl nevezetes, mely a
környékbeli somogyi illetve tolnai falva-
kéval rokon. Jellemzô darabjai a mintás
anyagból varrt „blujzok”, vagy réklik,
amelyek a szoknyákhoz hasonlóan se-
lyembôl, atlaszból, organtinból vagy bár-
sonyból készültek. Az organti blúzok fölé
a fiatal lányok, asszonyok cintányéros
(flitteres) pruszlikot vettek. A szoknyák
alá 5-6 „slingütt péntôt” (alsószoknyát)
pont kialakítását tervezi egy német vál-
lalkozó. Száz hektáros területen kívánják
felépíteni a Club Pannonia Thermált,
ahova gyógyszállót, üdülôházakat, 18
lyukú golfpályát teniszpályákat, fedett
uszodát, játékkaszinót, éttermet tervez-
nek. A termálvizet a saját kutak biztosít-
ják majd – kettô elkészült már –, s a hor-
gászat kedvelôi is kapnak lehetôséget a
dombok lábánál fekvô tavon. A tervek
elkészültek 1996-ra, a beruházás egyelô-
re várat magára.
A község életét bemutató helytörté-
neti emlékeket (népviseleti és használati
eszközöket) a fôutcán lévô volt erdôgaz-
dasági irodában tárják a látogatók elé.
Sárdy János (1907–1969) színész. Szülô- Arról szól a fáma, hogy
helyét a Dombóvárra vivô út mellett a amikor Sárdy János kántor-
kultúrházzal szemközti házon emléktábla tanító lett, jelentkezett
jelzi. A népszerû mûvész személyes tár- szülôfalujában az elôljáróság
gyaiból, bútoraiból, könyveibôl, hagyaté- által kiírt pályázatra.
kából emlékszobát rendeztek be a kultúr- A nagytekintélyû testület
Kulcs a mûvelôdési ház ve-
ház emeltén. (K meghallgatta, de nem alka-
zetôjénél) lmazta, mert “gyengének”
találta a hangját.
A többit tudjuk ...
vettek fel, s ezek „kerekitették ki” viselôjü-
ket. A szoknya elé slingelt kötényt kötöt-
tek, lábukra félmagas sarkú, fekete vagy
sötétkék cipô került.
A helyi szépségideál szerint a szoknyá-
nak elôl laposan, hátul kereken kellett áll-
nia, ezért pufándlit, azaz farpárnát hasz-
náltak. A viseletet a jellegzetes fôkötô, a
cintányéros (flitteres) pille egészítette ki,
amelynek ünneplô példányait üveggyön-
gyökkel díszítették. A pille alatti fejcsipke
is cintányéros, szalagos, gyöngyös volt. A
pillét egyébként, a flitteres mellett ismert
a kasmír változat is, a közeli Kocsolán
varratták.
A férfiak ünnepi öltözete: csizma-
nadrág, a kézzel gazdagon hímzett, mada-
A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK 147
Néma békák
A Somogy megyei
Törökkoppány és a Tolna
megyei Koppányszántó
határában található a
Sötétkeréknek nevezett
terület, amirôl az a legenda
járja, hogy amikor Szent
István seregével Koppány
ellen vonult az éj leple alatt,
nem brekegtek a békák.
Koppány és serege így
meghallotta a királyi had
lovainak dobogását és
elmenekült. Szent István
akkor megátkozta a békákat,
s azok állítólag Sötétkeréknél
azóta is némák maradtak.
ras, virágos stb. – gyolcs ing, kalap és az
egyenes, illetve görbeszárú csizma. Ma ezt
már csak a szeptemberi szüreti felvonulá-
son mutatják meg egymásnak és a kör-
nyékbeli kiváncsiskodóknak. Koppány-
szántó, Kiss Lajos óta tudjuk, gazdag nép-
ÉRTÉNY
Irányítószám: 7093 Körzethívószám: 74
A csendes kis falut egy bekötôúton le-
het megközelíteni Nagykónyi, illetve
Koppányszántó felôl. Határában a Kánya-
patak felduzzasztásával halastavakat alakí-
tottak ki.
Mûemlékjellegû barokk temploma
1749-ben épült, s eredeti berendezésének
dalokban. A Tamásitól Igalt, illetve a Ba-
latont ezen az úton megközelítôk egy fi-
gyelmet vonzó alkotást láthatnak a telepü-
lés központjában: Paszka Ferenc Szenthá-
romság címû mozaikképét.
nagyrészét megôrizte. Jó kétszáz esztendô-
vel ezelôtt e kis településen algimnázium
mûködött, ez volt Tolnában az elsô maga-
sabb fokú intézmény a protestáns iskolák
után. (Ma az általános iskolás korú fiata-
lok a szomszédos Nagykónyiban szerzik
meg a tudást.)
A község híres szülötte volt Endrôdy
János piarista pap, tanár, író, színháztör-
ténész.

KOCSOLA meg annyira, hogy felépítik elsô és leg-

Irányítószám: 7212 Körzethívószám: 74
Folytatva utunkat Dombóvár felé a
61-esen Kocsolára érkezünk. E magyar
és német lakosságú község történetérôl
alig van jelentôsebb írott forrásunk,
1742-ben még Szakcs filiája volt, csak
1753-ban épült egy kis kápolna a falun
kívül. Barokk templomát, ami 1783-ban
épült, Szent Anna tiszteletére szentelték
fel (Plébániahivatal: Kossuth u. 72.) A
hódoltság után pusztán álló település új
lakói a XVIII. század végére erôsödnek
fontosabb közösségi épületüket. A gaz-
daságilag is egyre gyorsabban gyarapodó
lakók ízlését és tehetôsségét jelzi a temp-
lom berendezése is. A kor hangulatát
idézi elénk a jellegzetes barokk oltár,
szószék és a templomi padok sora.
Dombóvár felé haladva a 61-es úton
Kocsola határában egy szépfekvésû ta -
vacskát pillantunk meg az út mellett, a
Homoki-dûlôben. Az úttól kôhajtásnyi-
ra lévô 1,8 hektáros források táplálta víz-
ben ponty, amur, süllô, csuka és egyéb
hal él.

UNITERM SZERELÔIPARI ÉS
SZOLGÁLTATÓ KFT.
Iroda: Dombóvár, Árpád utca 24. Tel./fax: 74/465-033
Tevékenységi kör:
Mélyépítôipar
KFT Építôipari szakipar
Építési és épületgépészeti szerelôipar. Közúti teherszállítás

148 A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK

 SZAKCS
Irányítószám: 7213 Körzethívószám: 74
A 61-es útról lekanyarodva – Kocso-
lánál tábla jelzi – érhetô el a község. A
Koppány és a Kapos közötti vízválasztó
határán fekvô falu a környék egyik jelen-
tôsebb települése. Rajta keresztül közelít-
hetô meg a szomszédos Nak és Lápafô, va-
lamint Várong is.
Határában kiterjedt római romok,
belterületén pedig X. századi temetô. A sí-
rokban a magyar köznépre jellemzô hon-
foglalás-, illetve Árpád-kori használati tár-
gyakat találtak. A környék nyilvánvaló la-
kottsága ellenére 1348-ig Szakcs nevét az
írott források nem említik, szerepe csak
ezt követôen nô meg. Fejlôdését nagyban
elôsegítette, hogy területén vezetett át a
Dunántúlt É-D irányban átszelô Vesz-
prém–Pécs, valamint a K-Ny irányú ke-
reskedelmet a Duna és Szlavónia között
lebonyolító út.
A késôbbi Eszterházy-birtokon gyor-
san gyarapodó falu a XVIII. század végére
visszanyerte mezôvárosi rangját. Lakosai
között habán kerámiát készítô fazekasok
is voltak.
Római katolikus temploma (Plébá-
niahivatal: Petôfi u. 15. ,tel: 74/ 485-
294.) gótikus falrészleteket is ôriz, s 1729-
ben barokk stílusban építették újjá. A ha-
jó külsô oldalán ma is látható az egyik ba-
rokk ablak felett a magasabb, egykori gó-
tikus, csúcsíves záródás. A déli oldalon az
1772-ben elhunyt Szokoli József kom-
polti apát, szakcsi esperesplébános befala-
zott vörösmárvány sírköve látható. A bejá-
ratnál, a kórus alatt egy törökkori mosdó-
LÁPAFÔ
Irányítószám: 7214 Körzethívószám: 74
A lápafôi erdôhöz köti halála a XIX.
sz.-ban „világhírûvé lett” betyárt, Sobri
Jóskát, aki „megugrott” a zirci tömlôcbôl.
medencében található a szenteltvíztartó. A A szakcsiakat tökmagosok-
község híres szülöttei között tarthatjuk nak csúfolták, fennmaradt
számon Mészáros Gyula (1883–1957) ez a népdal szövegváltoza-
nérpajzkutatót, egyetemi tanárt, aki a Ma- tában is: „Hej, a szakcsi
gyar Nemzeti Múzeum munkatársaként legények, jaj, de nagyon
csuvasok és tatárok között végzett folklór- szegények. / Pénzér nyúl a
gyûjtést. zsebébe, zsebébe, sej, a zse-
bébe / Azt tökmag akad a
„Másféle tudománynak” hódolt a kezébe” A tökmagozás
község szülötte, Tóth Pál József, aki az el- valójában azt jelenti, hogy
sô világháború után kezdte meg a hírver- az említett magot rézdrót-
sek írogatását az akkori kultuszminiszter ból készített spirállal veszik
engedélyével. 80 km-es körzetben gyalog körül, selyemfonállal
járta be a környéket, és vásárban, búcsú- átlósan áttekerik s ebbôl
ban, nagy községi piacokon, lakodalmak- aztán háromágú virágot, és
ban, disznótorokon, eljegyzéseken és a egyéb diszt készítenek.
mindig nyitva tartó kocsmákban gyûjtöt- Ügyelnek arra, hogy a
te a híreket, amelyeket egylapos formá- piros-fehér-zöld szín
ban, „Szakcs és Vidéki Hírek” címmel ön- domináljon.
maga terjesztett.
Szakcs jó bortermô vidék, s a bortól
dal, zene fakad. Mindig is, most is kere-
settek a községi rezesbandák, amelyek
nagy-nagy területet trombitáltak be lako-
dalmakba híván a vendégeket. De marad-
junk a bornál. Öreghegyen még mindig
áll az a zsúptetôs présház, ami jelentôs né-
pi épitészeti emlék és a védett kategóriába
tartozik. Homlokzatán tábla jelzi: mûem-
lék. (Tulajdonosa: Miklai Sándor, Szakcs,
Rákóczi u. 85.)
Szakcsot Lápafô felé elhagyva, az úttól
kétszáz méterre csillog a Szentkúti-árok
vizét felfogó kéthektáros horgásztó. A jól
fejlett pontyokat és amúrokat nyáron cse-
mege-, vagy gyöngykukoricával fogják, a
ponty ôsszel gilisztára kap, a süllôt halsze-
letekkel, a kárászt akár kenyérbéllel is ho-
rogra lehet csalni.
Szökött katonákból, futó betyárokból csa-
patot szervezett, aztán hol egy számadó
juhászt, hol egy tiszttartót fosztott ki. Mi-
után Vas, Gyôr és Sopron vármegyékbôl
katonasággal kiszorították, sikertelen volt
ellene a hajsza, mindaddig míg ki nem ra-
A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK 149
 bolta Hunkar Antalt, az 1809-es utolsó
nemesi felkelés ezredesét, Kossuth hû kö-
vetôjét, a 48-as fôispánt. A panaszt hall-
ván a nádor és a király vérdíjat tûzött ki
Sobriékra és a Schwarzenberg ulánus ez-
redet is kivezényelték elfogásukra.
A 7 fôre fogyatkozott csapat a lápafôi
erdôben órákig ellenállt, de a haramia paj-
tásai megfutamodtak. Sobri egyedül ke-
rült szembe Benst Edmund báró ulánus-
VÁRONG
Irányítószám: 7214 Körzethívószám: 74
A somogyi megyehatáron megbúvó
kis falucska mindössze 250 lelket szám-
lál. Neve a középkori forrásokban „villa
Warang” néven bukkan fel 1138-ban.
Késôbbi történetérôl alig van adatunk,
azt azonban tudjuk, hogy a törökkori fel-
szabadító hadjáratok után az elpusztult
falut németajkú lakosság építette újjá.
Várongot az elmúlt évtizedek tele-
pülésfejlesztési koncepciója „szerepkör
nélküli településsé” nyilvánította mielôtt
azonban a megmaradt lakosság elvándo-
rolt volna, Tancsik József, ma már nyug-
díjas tsz-elnök, újsághirdetéssel szólította
NAK
Irányítószám: 7215 Körzethívószám: 74
A Dombóvártól északra található kis-
község határában a XIII. század elején
templom állott. Mai temploma 1758-ban
épült, Szent Mihály fôangyal tiszteletére
szentelték fel. Filiája Várong.
Bernáth János (1910–1964) szülôfa-
luja. Mégis legtöbben Széles Lajost, a gyó-
gyító fodrászt emlegetik, aki 1919-ben
született. Borbélynak tanult, majd „kitán-
torgott” Amerikába. Peruból érkezett ha-
150 A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK
kapitánnyal. A betyár a tisztre fogta fegy-
verét, aztán hirtelen mozdulattal mégis
magát lôtte szíven.
Sobri idealizált alakját többen feldol-
gozták, Szigligeti Ede, Fekete Gábor,
Vahot Imre. A Névtelen vár címû regé-
nyében Jókai Sátán Laci alakját mintázta
Sobriról. A nép ajkán megmaradt közülük
való igazságtevônek jószívû szegényle-
génynek.
Várongra az ott letelepedni kívánókat.
Lakást, háztáji gazdálkodási lehetôséget
és a szövetkezetben munkát biztosított
nekik. Ezek az emberek az ország keleti
felébôl érkeztek, mintegy nyolcvanan. A
falu hetvenes évekbeli küzdelmérôl szól
Vitézy László Békeidô címû dokumen-
tumfilmje.
A mai csendes, szép környezetben
fekvô faluból könnyen megközelíthetôk
a környékbeli termálfürdôk. Igallal,
Dombóvárral és Tamásival is közvetlen
út köti össze, s a Balaton sincs túl mesz-
sze. A vendégek fogadására egy panzió
építésével és a tájház berendezésével ké-
szülnek.
za 1964-ben, s elôször Nakon telepedett
le. Itt kezdte gyógyítani a maga készítette
„gyógyszerrel” az égési sérüléseket, ered-
ménnyel. Találmányát megvásárolták és
Naksol néven sejtregenáló szerként, vala-
mint égések kezelésére használják ma is.
A falu határában, a Szentkúti-árok
völgyében egy 6,3 hektáros horgásztó
várja a helyieket, a környékbelieket és a
vendéghorgászokat. A hívogató horgász-
vízben ponty, harcsa, süllô, amur és ká-
rász tanyázik.
 DALMAND
Irányítószám: 7211 Körzethívószám: 74

Ha visszatérünk Tamási–Kocsola fe-

lôl a délnek tartó útra, a 61-es fôútról há-
rom kilométer után kell elfordulnunk
Dalmand felé. Nevét elôször 1138-ban
említik, földrajzi helyzeténél fogva a kö-
zépkorban többször a somogyi birtokok
között sorolták fel, míg a XV. századtól
következetesen az ozorai uradalomhoz
tartozó Tolna megyei településekkel
együtt említik.
Az egykori mezôváros a hódoltság
után pusztán maradt, a legutóbbi idôben Túra lovaglás
az egykori nagybirtokok, elsôsorban az
Eszterházy uradalom területén létrejött ál-
lami gazdaság központjaként erôsödött
meg. Ma a Dalmandi Mezôgazdasági Rt.
elsôsorban hibridkukorica termesztésérôl
ismert.
A Dalmand melletti Sütvény valami-
kor a ménesérôl volt híres, az egykori gaz-
dasági út is az istállók mellett visz el.
A Mezôgazdasági Rt. szívesen fogadja
a természetkedvelôket, a pihenni és spor-
tolni vágyókat az év minden szakában. Ki-
tûnô sportlovak kerültek ki a sütvényi te-
nyészetbôl. Lovasprogramok, lovastúrák,
sétakocsikázás teheti színessé az itt töltött
napokat. Kezdôk, haladók, valamint Lovagoltatás
edzett lovasok egyaránt megtalálják a tu-
dásuknak megfelelô terepet. Kitûnôen fel- Sétakocsikázás
szerelt kemping és apartmanok állnak a
vendégek rendelkezésére.

Dalmandi Mezôgazdasági Rt.

Dalmand,
Tel.: 74/439-133, 439-308
Fax: 74/439-808, Telex: 13-399

Tábla jelzi a közelben lévô 1,4 hektá-

ros horgásztavat. Az egykori kender-ázta-
tóban ponty, amur, csuka és kárász él. A
vízparton fôzési lehetôség adódik.
Az év minden szakában vadászati le-
hetôséget biztosítanak.

A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK 151


A hangulatos belváros DOMBÓVÁR
Irányítószám: 7200 Körzethívószám: 74
Tolna megye népesség szerint máso-
dik legnagyobb városa, megyehatár men-
ti települése a 22 ezer lakosú Dombóvár.
Dombóvári sétánkat a 611-es út szôlôhe-
gyi elágazásánál, a város legrégebbi emlé-
kénél kezdjük.
A középkorban a Dombay-család
kapta meg területét, amely nevét is a bir-
tokosok váráról nyerte. A Kapos mocsár-
világából kiemelkedô szigeten épített vá-
TIEGEL
UTAZÁSI IRODA
7200 Dombóvár, Ady u. 9.
Tel/fax: 74/466-222
- nyaraló-, és apartmanközvetítés,
- pénz-, utazási- és eurocsekkváltás,
- ingatlanközvetítás, utazásszervezés.
Vendégeinknek a következô
programokat kínáljuk:
Budapest-, Balaton-, Dél-Dunántúli
kirándulás, Pusztaprogram.
Legyen a vendégünk!
152 A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK
rat az oklevelek elôször 1313-ban emlí-
tik. A család utolsó sarja, Dombay János
örökös nélkül hunyt el. Felesége, Örzse,
Werbôczi István leánya volt, így rá szállt
a dombóvári vár tulajdonjoga. A neves
középkori jogtudós e falak között írta a
Tripartitum, a Hármaskönyv jelentôs ré-
szét. Amikor Tinódi Lantos Sebestyén
1538 körül Dombóvárott tartózkodott, e
helyen vetette papírra „Jáson és Medea”
címû széphistóriáját. A vár hamarosan
török kézre került, s a hódoltság után tel-
jesen elvesztette jelentôségét, végül le-
bontották. Az egyik megmaradt falcsonk
a gólyák kedvelt fészkelôhelye, ezért ne-
vezik a helyiek „Gólyavárnak”. Talán ne-
héz elképzelni, de itt valaha összefüggô,
dombtól-dombig terjedô mocsár húzó-
dott.
A XVIII. sz. második felében épülô
templom (Plébániahivatal: Arany János
tér 18. tel: 74/465-743.) körül kezd ki-
alakulni a központi településforma, ami
azonban nem fejlôdhet ki, mert a terület
új birtokosa, Eszterházy Pál és utódai a
Templom tértôl északnyugatra egyetlen
nagy hosszan elnyúló tömbben építik fel
az uradalom központi irányításához
szükséges házakat. Így a mai Erzsébet, il-
letve Szabadság utca mentén országúti
település alakult ki, majd ennek a legszé-
lén, a mai Rákóczi utca vonalában új or-
szágút. Az igazi változás akkor követke-
zett be a városlakók életében, amikor
GuTe Reise
Heilbad Dombóvár-Gunaras
Ungarn
7200 Dombóvár-Gunaras
Hableány u. 5. Tel.: 74/461-025
1872-ben megépült a vasút, s egyre na-
gyobb jelentôségû csomóponttá vált a
város.
Ha elindulunk a Gólyavártól a
Dombóvár-alsó vasútállomást érintve a
vasutas lakóházak mellett haladunk el,
majd az egykori zsinagóga és mellette az
emlékmû, a második világháborúban el-
pusztított zsidók (közel ezren voltak
dombóváriak) mementója látható. Ha
felérünk az Arany János térre, a neok-
lasszicista jellegû volt Korona Szállót és a
hasonló stílusú Szentháromság-szobrot
látjuk.
Mögötte a római katolikus templom
áll, régi része, a várnegyed kápolnája igen
egyszerû barokkos homlokzattal. A
templom mai alakjában „köszönhetôen”
a többszöri hozzáépítésnek, jellegtelenné
vált. Meg kell említenünk két, Kismar-
tonból származó értékes barokk oltárát, a
kegyuraság, az Eszterházy család ajándé-
kát és a barokk jellegû szószéket.
Dombóvár belsô épületeire, így az
Arany János térre és közvetlen környé-
kére a neoklasszicizmus a jellemzô. Ne
várjunk olyan épületet, amely teljes egé-
szében egységesen mutat fel valamilyen
stílusjegyet. Ha itt járunk tegyünk egy
kitérôt innen a Béke parkba, az egykori
Sziget-erdôbe, ami szintén a Kapos árte-
rébôl kiemelkedô sziget. Az erdô ma már
a múlté, de még találhatunk néhány vas-
tagtörzsû ôsfát.
MUSKÁTLI VENDÉGLÔ
Étterem–Restaurant
Szeretettel várom kedves vendégeimet
éttermemben. Vállalok családi
és csoportos rendezvényeket is.
Bánfalvi Imre
Dombóvár, Gábor Béla u. 1.
(Újdombóváron a Fatelítô mellett)
Telefon: 74/466-672
Nyitva mindennap 12 órától 22 óráig.
Az egykori várárok jól felismerhetô.
Jelenleg is folyik a szigeterdôi vártorony
feltárása, mely valószínüleg XI–XII. szá-
zadi eltemetett rom. A mai túrista figyel-
mét inkább Horvay János Kossuth-szo -
borcsoportjának alakjai ragadják meg. Az
alkotó a forradalom és szabadságharc tra-
gikus bukását faragta meg, megörökítve
az elsô független felelôs magyar kormány
minisztereit. A kompozíció érdekessége,
hogy az alakok más-más kertészeti
környezetben kaptak helyet, így enyhül a
tragikus hatás. A szoborcsoport eredeti-
leg 1952-ig Budapesten volt az Ország-
ház bejárata elôtt, a Kossuth téren, ahon- A gólyavár
nan kivitték a Kerepesi temetôbe, majd
felajánlották: viheti, majdnem ingyen,
akinek kell. A szállítási díj 116.000 Ft
volt. A 23 m-es szoborcsoport évekig he-
vert Dombóváron a Hunyadi téren, mi-
vel ott akarták elhelyezni elôször. 1972-
ben helyreállították, s így került mai he-
lyére.
Ha visszatérünk az Arany János térre
és utunkat a Szabadság utcában folytat-
juk, akkor több, hamarosan helyi védett-
ség alá kerülô épületek – a 4., 6., 8., 12.,
14., 16., 18., 21. számú ház elôtt sétálha-
tunk végig. A széles Szabadság utca alatt
kanyarodik a Kossuth Lajos utca, mely-
nek házai a századfordulón élt családok
jobb életszinvonalára utalnak. E házak
egyikén helyezték el Weszeli Károly köl-
tô emlékét ôrzô táblát.
A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK 153

Kossuth - szoborcsoport A Hunyadi téren láthatjuk Illyés kop-
jafáját, (a Hunyadi téri Illyés házat lebon-
tották már), nem messze tôle az ugyan-
csak helyi védettség alá esô mozit és a tér
másik végén a bíróságot (Hunyadi tér
33.).
Amennyiben az Erzsébet utcát vá-
lasztjuk útirányul az Arany János térrôl
indulva, akkor a szakközépiskola, volt
orsolyarendi zárda, elôtt haladunk el, nem
COUNTRY HALL
Nyitva: 7–23.3o-ig.
Péntek–Szombat:
22–o3-ig.
DISCO
Dombóváron a Kapos híd mellett
a 61-es út mentén.
154 A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK
sokkal utána a második községháza követ-
kezik. Itt lakott gimnazista korában Illyés
Gyula a nagybátyjánál. Utunk során
Szepessy László költô emléktáblája és a
Szent Flórián szobor elôtt megyünk el. A
kertvárosban a geometrikus települési ren-
det fedezhetjük fel, különbözô megoldás-
sal épített családi és tömblakásos házakat
találunk. A Dália utca 25-ben megtekint-
hetjük a Fekete István gyûjteményt, Bodó
Imre munkálkodásának eredményeként.
A városközpontba a Rákóczi és a Te-
leki utcán térünk vissza. Itt látjuk a Mû-
velôdési Házat (Hunyadi tér 25.), elôtte
Samu Géza Pogány istennô szobra fogad-
ja a nézelôdôt. A Dombó Pál és a Bezerédj
utcán át megyünk az Illyés Gyula Gimná-
zium elé (Bajcsy Zsilinszky u. 2.). Utun-
kat megszakítjuk a Dombóvári Galériá-
nál, s hétköznap megtekinthetjük az idô-
szaki kiállítások valamelyikét.
Helyi védettség alatt álló épületekkel
találkozhatunk a volt polgári fiúiskola, az
evangélikus templom, a gimnázium, re-
formátus templom, a Mária-lak, a Dôry
kastély elôtt elhaladva. A gimnáziumhoz
közeli Jókai u. 13 sz., a Pál-hház, éppúgy
védelem alá került, mint a vasútállomás
két irányítótornya. Az ipari emlékek mel-
lett, építészeti értéket képviselnek, a vala-
ha Kós Károly tervezôirodája által megál-
modott szolgálati lakások. Újdombóvárra
értünk, ami jellegzetes munkástelepülés-
ként jött létre, fôleg vasutasok számára.
 A Fôutcán védett gesztenyesor lomb-
koronája alatt sétálhatunk, ide csatlakoz-
nak derékszögben a mellékutcák. A kór-
ház (Kórház u. 39.) elôtt elhaladva a 61-es
útra érünk ki, itt már az ipari negyed fo-
gad bennünket.
Dombóvár hagyományos nyári prog-
ramja a Dombóvári Napok rendezvény-
sorozata, benne a Kapos Fesztivál és a
Dombó Expo Kiállítás és Vásár. Az au-
gusztus 20-i Gunaras Kupa város kosár-
labda híveinek szerez örömöt.
Dombóvártól északra, Tamási felé ha-
ladva, a hôgyészi elágazás után fedezheti
fel az utazó a konda-völgyi horgásztavat,
amit Tüskei-tónak is neveznek. A 45 hek-
táros vadregényes tórendszer a helyi Váro-
si Horgász Egyesület kezelésében van és
kapitális halairól neveztes. Vadvízország-
ban szép pontyok és süllôk, hatalmas har-
csák, szemrevaló csukák, termetes amurok Nyergesi parkerdô és
késztetik erôfeszítésre a horgászokat, a ká- Tüskésben, s az egyesület tanyaházában. horgász tó
rász és a keszegnépség pedig a reflexeket és A vízparton vásárolhatunk napijegyet. A
az ügyességet teszi próbára. Stégrôl, part- tóparton ivóvíz, fôzési, sátorozási lehetô-
ról és bérelhetô csónakból lehet horgászni ség van, lakókocsival is parkolhatnak.

DOMBÓVÁR-GUNARAS (55°C), amelynek fluorid tartalma is je-

Dombóvártól alig öt kilométerre fek-
szik Gunaras, a strand és gyógyfürdôjérôl
nevezetes településrész. A Balatontól 70,
Pécstôl 45 km-re fekszik. Különös értéke
az alkálihidrogénkarbonátos hévíz
lentôs.
Kiválóan alkalmas minden mozgás-
szervi betegség, gyomor-, bél- és epebál-
talmak, nôgyógyászati-, fogíny-, és száj-
betegségek kezelésére. Eredményesen al-
kalmazható bizonyos légzôszervi, szív-, és

516.sz. IPARI SZAKMUNKÁSKÉPZô INTÉZET

ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA
7200 Dombóvár, Népköztársaság u. 21. Tel.: 74/465-725, 466-725, 466-732
Az iskola szakmunkás tagozaton:
- vasas, építômester, közlekedésgépszerelô,
- villamosipari, könnyûipari szakmákban;
- szakközépiskolai tagozaton, világbanki osztályokban:
- gépész-elektronika, humán (eü.) szakmákban;
- szakmunkások szakközépiskolájában:
- két éves intenzív tagozaton
fogad tanulókat az ország egész területérôl.

A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK 155

 érrendszeri elváltozásoknál, továbbá a
bôrgyógyászat területén. A termálvizet a
gyógy- és termálfürdôben hasznosítják.
A 4 hektáros parkosított területen egy
úszó- egy strand, két gyerek- és két gyógy-
vizes medence áll a vendégek rendelkezé-
sére. A gyógyászati részleg egész évben
üzemel, a strand május 1-jével nyit és
szeptember 15-én zár. Dombóvárról Gu-
narasra az óránként közlekedô helyijára-
tokkal lehet eljutni a Hunyadi térrôl, illet-
ve a fürdô elôl. Gunaras gyógyulásra,
pihenésre, kikapcsolódásra egyformán al-
kalmas. Az üdülôtelepen 660 egyedi nya-
raló, 84 egységes társasüdülô, 17 vállalati
üdülô 500 személyes camping várja a ven-
dégeket.

Gunaras fürdô
Dombóvár-Szôlôhegy

Dombóvár után Pécs felé haladva a

61-es úton az elsô leágazás jobbra a
nyergesi parkerdôbe vezet (mindig a
Nyerges csárda táblát kell követni). Az
erdô, illetve szôlôk övezte völgyben for-
rások vizét fogadja be a festôi szépségû
nyergesi parkerdôben az intenzív telepí-
tésû horgásztó, amiben ponty, amur,
süllô, busa, törpeharcsa, kárász és ke-
szegféle él.
A legnagyobb vízmélység 3,6 m, az
átlagmélység 1,5 méter és stégekrôl, va-
lamint partról lehet horgászni.
Kiváló hétvégi túraprogram lehet
egy kellemes séta a szépen gondozott
szôlôk között a Szent Anna-kápolnához
és forráshoz.

1023 Budapest, Bécsi út 3–5., Telefon: 326 3884, Telefax: 326 3887
7100 Szekszárd, Tinódi u. 9., Telefon: 74/419 733, Telefax: 419 978
 KAPOSPULA
Irányítószám: 7251 Körzethívószám: 74
Dombóvárral szinte egybeépült,
szomszédos település a 61-es fôút men-
ATTALA
Irányítószám: 7252 Körzethívószám: 74
Pulától kôhajitásnyira, a somogyi
megyehatáron fekvô községet 930-an
lakják. Barokk Nepomuki Szent János
szobrát 1793-ban állították, római kato -
likus templomát 1867-ben építették. A
plébánia létezésérôl 1722-tôl vannak
KAPOSSZEKCSÔ
Irányítószám: 7361 Körzethívószám: 74
Az Észak-Zselic szélén, Dombóvár-
tól délre esô községet, a 61-es úton érjük
JÁGÓNAK
Irányítószám: 7362 Körzethívószám: 74
Az Észak-Zselichez tartozó Jágónak
CSIKÓSTÖTTÖS
Irányítószám: 7341 Körzethívószám: 74
A Tolna megyében található három
észak-zselici község közül a legészakabbra
DÖBRÖKÖZ
Irányítószám: 7228 Körzethívószám: 74
A megyehatár menti körjárat után
Dombóvár–Szekszárd irányában folytat-
juk ismerkedésünket a megyével. A 61-es
útról Hôgyész–Szekszárd felé térünk le és
Gunaras mellett elhaladva négy kilométer
után Döbröközre érünk.
tén fekszik. Római katolikus templomát,
mely a 18. században barokk stílusban
épült (Béke tér). Szent Péter és Pál tisz-
teletére szentelték fel.
adatok. Attalához tartozik Hetény,
Kapospula, Szentiván, Csoma és Szaba-
di. (Ez utóbbi három Somogy megyei
település.)
A település életében jelentôs ered-
mény a hagyományt ápoló augusztusi ara-
tónapi felvonulás, jelentôs a Szent
Vendel-napi búcsú október 20-án.
el. Barokk katolikus temploma (Tán-
csics M. u.) Szent Erzsébet oltalmában
1789-ben, klasszicizáló evangélikus
temploma pedig 1886-ban épült.
csendes, jó levegôjû község. A kaposszek-
csôi lelkészség filiája. Iskolakápolnáját
Szent István tiszteletére szentelték fel.
fekvô település, lakosainak száma mind-
össze ezer fô. A középkorban a távoli, a
mai Harc melletti Anyavár birtokai közé
tartozott. Neve oklevélben elôször 1510-
ben fordul elô.
Aki vonattal érkezik, vagy érinti a te-
lepülés határát valószínûleg találgatja, mi
lehet a sínpárokat hosszan kísérô égbeme-
redô falcsonkok, romok magyarázata.
Nos, Döbrököz vára állt itt, melyet a XVI.
század elsô felében Werbôczi István, a
Tripartium (jogi szokásaink elsô írás-
bafoglalása) megalkotója uralta. A várban
ekkor 800 katona volt, ami a szomszédos
A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK 159
 Dombó váránál is jelentôsebb erôdít-
ményre utal. Úgy tûnik, Werbôczi hiába
kért segítséget Várallyai Szaniszló pécsi
püspöktôl, majd magától Ferdinánd ki-
rálytól, Ahmed török serege elfoglalta a
várat. Arra, hogy mikor esett el a vár, csak
következtetni tudunk forrásainkból. Csak
valószínûsíteni lehet, hogy Simontornyá-
hoz és Ozorához hasonlóan az 1543–44.
év tavaszi hadjárata során került a török
kezére Döbrököz is.
Az egykori mezôvárosból és erôdít-
ménybôl mára jószerivel csak a romok
maradtak.
Megcsodálhatjuk viszont a község ró-
mai katolius temlomát, 1900-tól 1902-ig
KURD
Irányítószám: 7226 Körzethívószám: 74
A Kapos menti erdôkben megbúvó,
1160 lelket számláló községnek elsôsor-
ban barokk, 1763-ban épített katolikus
temploma érdemel figyelmet (Plébániahi-
vatal: Petôfi u. 12.), díszes oltárát Fischer
Johann Martin szobrász 1775–1776-ban
eredetileg a pécsi székesegyház számára
készítette.
Ugyanitt található Zichy Mihály fes-
tô, grafikus Szent Anna címû oltárképe is,
amelyet 16 ezer pengôre becsültek egyko-
ron. A templomot Szent Lôrinc tiszteleté-
re szentelték fel.
V I D A - F I V É R E K
Autóbontó, Autókereskedés
Autómentés: 06-60/368-871
Telephely: 7200 Dombóvár, Kórház út 1.
Telefon: 74/466-817
Rádiótelefon: 06-20/425-096
Tevékenységi kör:
Lakatosipari termékek gyártása, szerelése, valamint gépi lemezvágás, darabolás,
élhajlítás és préselési munkák, gépi forgácsoló munkák, esztergályos, marós, köszörûs, autóbontó
és kereskedés (keleti és nyugati gépkocsik).
160 A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK
épült Páhy István hagyatékából (Plébánia-
hivatal: Páhy u. 1. ,tel: 74/ 435-245). A
tervezô Schulek Imre pécsi építész, a szen-
tély freskóját 1963-ban Mór József, a dia-
dalívet Újváry Lajos festette. A fôoltár car-
rarai márványból, bronzajtós szentségház-
zal készült, színes ablakát Palkó Jószef al-
kotta 1912-ben. Orgonája 1902-bôl való
és pécsi mester Angster József munkája A
Betlehem szoborcsoport Európa-hírû,
Csikós Nagy Márton fafaragó alkotása. A
templomot Szent Imre tiszteletére szentel-
ték fel.
A települést hétvégeken sokan keresik
fel, a döbröközi határban lévô telkeik,
hétvégi házaik, szôlôhegyi pincéik miatt.
Az aprócska település híres szülötte
volt Sebestyén Géza színész, 1924-tôl a
pesti Városi Színház igazgatója. Itt szol-
gálta egyházát és alkotta remek faragása-
it Eôri Szabó Dezsô, akinek a munkáit
szerte a világban megtalálhatjuk. Kur-
don a házasságkötô terem asztala ôrzi
kezenyomát a polgármesteri hivatalban.
(Petôfi S. u. 11.)
Hagyomány a településen a szep-
tember elsô hétvégéjén zajló szüreti fel -
vonulás és bál. Augusztus végén a kurdi
lovasnapok keretében fogathajtó ver-
sennyel, egész napos rendezvénnyel mu-
tatkozik be a település az idelátogató
vendégeknek.
VIDA KFT.
Ivanich Antal u. 47.
Tel.: 466-817
 GYULAJ
Irányítószám: 7227 Körzethívószám: 74

Kurd központjából kanyarodunk le

a túlzás nélkül állíthatjuk, világhírû
Gyulajra. Nevét nem az 1160 lélekszámú
aprócska falu nevezetességének köszönhe-
ti, hanem vadrezervátumának.
Valaha két részbôl állt. Gyulán, me-
lyet az oklevelek már 1357-ben is említe-
nek, laktak a magyarok, Jováncán pedig a
rácok, ahogy errefelé a török hódoltság
után itt maradt görögkeleti vallású dél-
szlávokat hívták. A kettô összevonásából
alakult ki a község ma használt elnevezése:
Gyulaj. A mai lakosok tömör egyszerûség-
gel határozzák meg, pontosan meddig is
tart a valamikori határ: „amíg van bor, ad-
dig Gyula, ahol elfogy, az már Jovánca”.
Kevesen gondolnák, hogy ebben a humo-
rosnak tûnô megfogalmazásban fontos
népi tapasztalat bújik meg: a két eltérô né-
pességû település gyulai részén a mezôgaz-
dasági termeléssel, szôlôtermesztéssel fog-
lakozó magyarok, Jováncán pedig a kevés-
bé letelepült életmódot folytató állatartó
rácok közötti életmódbeli különbség lé-
nyegét fogalmazták meg így.
A lakosok egy részének kenyeret adó
erdôben Európa leghíresebb dámvad-állo-
mánya él.
A községben született Bazsonyi Arany
festômûvész képei a táj szépségeibe, a
helytörténeti gyûjtemény történeti, nép-
rajzi anyagába ad bepillantást (a faluház-
ban látható). 1334-ben GULAY néven
Gyulaj önálló plébánia volt, 1730-ig csak
imaházzal rendelkezett, majd a plébánia
megalakulása után 1733-tól már egyszerû
kis templom volt. Barokk római katolikus
temploma (a falu központjában, a felsô is-
kola mellett áll) 1752-ben épült. A temp-
lomot Jézus mennybemenetele tiszteletére
szentelték fel. Az egykor szebb napokat
megélt, ma „zsákutca” községbôl Tamásit a
zárt vadrezervátumon keresztül nem, csak
nagy-nagy kerülôvel közelíthetik meg.
A faluból a Magyar utcán kell végig- Pihenô dám
mennünk, hogy a gyulaji erdôhöz érkez-
zünk. (A vadrezervátum megközelíthetô
Szekszárd illetve Tamási felôl a 65-ös út-
ról a vasúti sorompó után letérve az elsô,
Hársfa utcán át.)
A községtôl északra, a Koppány-men-
ti Tamásitól délre elterülô erdôség 7800
hektáros dámrezervátum. Azt írják róla a
krónikák,hogy a múlt században itt volt
Magyarország legnagyobb vadaskertje,
25.000 hold, sok helyen magas kôfallal
bekerítve, ugyanúgy, mint Fertôdön, a
másik Eszterházy-birtokon. A világhírû
tamási vadászatokon 10-12000 hajtóval
terelték a vadat a fôúri és fejedelmi vendé-
gek elé, s volt úgy, hogy 1000-nél is több
nagyvadat, szarvast, ôzet, vaddisznôt lôt-
tek.
Nos ami a Gyulaji Rezervátumot ille-
ti, elmondhatjuk, hogy a 7800 hektár
terület 90 százaléka erdô, annak kéthar-
mada tölgy. Megtalálható a kocsányos és a
kocsánytalan tölgy, és a Pári fölötti határ-
részben a szép levelû és koronájú, hazánk-
ban ritka magyar tölgy is, de a cser, a gyer-

A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK 161

 tyán, a fenyô, a hárs, a feketedió meg a nyár
is erdôalkotó.
A terület gazdája, a Tamási Erdészet
évente 50 ezer köbméter fát termel ki, az
erdôfelújítást pedig 120 hektáron végzi el.
A tavasz érkeztét a sárgavirágú gyûrûs som
jelzi, gyümölcsébôl készitették korábban a
hires Barcogó névre keresztelt pálinkát, de
jelez a tavaszi hérics, az illatos hunyor,
meg az erdôk alján bôven termô, másutt
nem található Csapody-sáfrány (Crocus
hauffelianus v. Csapodyae), amit Csapody
Vera híres botanikusról neveztek el.
Ibolyalila szônyegei pompás látványt
nyújtanak.
A „repülôsök” seregébôl kiemelkedik
a két pár rétisas, a három pár fekete holló,
de nyáron megjelenik a fekete gólya meg
a kócsag és kétszer költött már az óbirodi
horgásztónál a törpe gém. A löszfalakban
gyurgyalagtelepek vannak, s az egerész-
ölyv is rendszeresen pásztázza a maga szá-
mára birtokolt területet. Mégsem elsôsor-
ban madárvilágáról nevezetes Gyulaj, ha-
nem a az ezres nagyságrendû dámvad-
jairól. A bekerített területen 1971-ben
alakították ki a az egyre növekvô vadkárt
megelôzendô hófehér, koromfekete és
pettyes dám él zavartalanul. A dám, mint
ahogy azt Fehér István, a Tamási Erdészet
vezetôje és Holló György gyulaji fôvadász
elmeséli, már a jégkorszak elôtt élt, az Eu-
rópai dámot a rómaiak telepítették be.
Gyulajra az 1400-as években került vissza,
a másik, két történelmi élôhelyére, Pusz-
,,GYULAJ" Erdészeti és Vadászati
Részvénytársaság
7090 Tamási, Szabadság u. 27.
Tel.: 74/471-111, 471-000,
471-959, 471-708
Fax: 74/473-985
Erdôgazdálkodás, vadászat,
horgászat-pihenés
162 A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK
tavacsra, illetve Sarkadra pedig az 1500-as
évek végén. Az elsô dámtrófearekord bí-
ráltat 1923-ban volt, s az aranyérmet gyu-
laji eredménnyel érték el. Azóta négy vi-
lágelsôséget tudnak magukénak, legutóbb
1971-ben kerültek az élre. Nemes és nagy
vetélkedés folyik az úgynevezett dámtulaj-
donos területeken a világelsôségért, a kék
szalagért, amiben Gyulaj sem marad le.
Igazolja ezt az is egyebek mellett, hogy
nemrégiben találtak olyan hullott agan-
csot, aminek a súlya 2,4 kiló, s ebbôl a va-
dász arra következtet, hogy a tulajdonosa
most legalább öt kiló fölötti trófeát visel.
Az erdô másik vadjából, a vaddisz-
nóból több száz kerül évente terítékre, s
ennek nyolcvan százaléka hajtásokban
esik. A jó színvonalú vadgazdálkodást bi-
zonyítja, hogy 1993-ban a magyar rekor-
dot, az év kanját Gyulajon lôtték. A dám-
állomány körülbelül tizedét teszi ki a gím-
szarvas, ami vadásznyelven fogalmazva jó
közepes színvonalú és nagyságú trófeát ad.
ôz a rezervátumban nincs, de külsô mezô-
gazdasági területeken lehetôség van a va-
dászására. Az erdô egyik legszebb völgyé-
ben, a már emlitett Óbirodon kínálja ma-
gát és halát két csodaszép horgásztó, ami-
hez horgásztanya és stégek tartoznak. Az
intenzív vizeket bejelentkezés után lehet
kipróbálni, és jó eredménnyel lehet távoz-
ni. Gyulaj zárt, üzemi terület. Kedvelt a
német, az osztrák és kismértékben a nyu-
gat-európai, valamint most már a hazai
vadászok körében is. A nem szálloda jel-
TAMÁSI

leggel mûködô vadászházakban, I. osztá-
lyú szobákban, illetve apartmannban he-
lyezik el a vendégeket, s a vadásztatási
eredményesség 99 százalékos. Szezonban
CSIBRÁK
Irányítószám: 7225 Körzethívószám: 74
A Tolnai–Hegyhát délnyugati szélén
található kis település csendesen húzódik
DÚZS
Irányítószám: 7224 Körzethívószám: 74
Csibráktól 5 kilométerre fekszik, a
Kapos-völgyében Dúzs. A hódoltság után
sokáig, még az 1730-as években is lakat-
lan, csak a következô évtizedben telepítik
be németekkel.
A valaha a községhez, ma Hôgyészhez
tartozó dúzsi erdôben termett, a II. világ-
háború elôtt, a leghíresebb magyar trófea.
Zichy Rubido Iván, Apponyi Géza hô-
Akadály és tereplovaglás a
Gyulaji Rezervátumban
csak vadászokat fogadnak, szezonon kívül
viszont elôzetes bejelentkezés alapján cso-
portoknak is lehetôséget biztosítva az er-
dô megismerésére.
meg a Kapos-völgyében. A XVIII. század-
ban magyar lakosságú, majd a megye más
falvaiból frank telepesekkel gyarapodó fa-
lu fölötti dombokon vadban gazdag erdôk
vannak.
gyészi birtokos veje 1929 ôszén ejtette el a
rendkívüli terpesztése miatt „magyar
ökör”-nek elkeresztelt szarvast. A több
nagydíjat és aranyérmet nyert, 10,60 kg
tömegû, 214 Nadler pontot érô trófeát
ma a Természettudományi Múzeum ôrzi.
Ez a híres agancs azonban még nem is leg-
nagyobb, hiszen lôttek már itt 13,05 kg
tömegû, 220 Nadler pontot érô, sôt
13,50 kg-os trófeát is.
A nagyvadakban bôvelkedô erdôségek
jelentik a falu megélhetésének egyik leg-
biztosabb forrását.
A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK 163