A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

í t é l e t e

Az ügy száma: Pfv.IV.20.658/2021/6.

A tanács tagjai:
Dr. Kovács Zsuzsanna a tanács elnöke
Dr. Pataki Árpád előadó bíró
Dr. Stark Marianna bíró
A felperes:
vipcast média Betéti Társaság (2483 Gárdony, Virág u. 3./A.)
A felperes képviselője:
Dr. T.Tóth Balázs ügyvéd (1055 Budapest, Falk Miksa u. 13. 2. em. 3.)
Az alperes:
hírtv.hu Szerkesztősége (1149 Budapest, Angol u. 65-69.)
Az alperes képviselője:
Dr. Varga Roland Ügyvédi Iroda (1012 Budapest, Várfok u. 12.)
A per tárgya:
Sajtó-helyreigazítás
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél:
Az alperes
A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma:
Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.865/2020/5.
Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma:
Fővárosi Törvényszék 19.P.22.923/2020/8.

Rendelkező rész

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja azzal a pontosítással, hogy a való tények
rögzítését a helyreigazítás szövegéből mellőzi.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 45.000 (negyvenötezer)
forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az alperes köteles az
államnak megtéríteni külön felhívásra.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

 -2-
Pfv.IV.20.658/2021/6.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az alperes által szerkesztett www.hirtv.hu internetes portálon 2020. szeptember 4-én cikk
jelent meg „Kilenc nappal a főszerkesztő kirúgása előtt megalapították az Indexesek azt a
céget, amely az új oldalukat létrehozza” címmel. A cikk felvezetése azt tartalmazta, hogy
„Egy tarhálási akcióval vette kezdetét a távozó Indexesek új honlapjának az indulása. Bár
egyelőre semmilyen tartalmat nem osztottak meg az olvasókkal, de már rögtön pénzt kérnek.
Mindez ismét bizonyítja, hogy az Indexet belülről, tudatosan verték szét, hiszen még le sem
járt mindegyikük felmondási ideje, de már készen volt az új oldal terve. Nem véletlenül: az
oldalt létrehozó céget 9 nappal Dull Szabolcs kirúgása előtt alapította az egyik főszerkesztő-
helyettes testvére – vagyis akkor, amikor még nem is tudhatták volna, hogy szükség lesz rá.
Csak akkor, ha ők maguk készültek az oldal felrobbantására”. Ezt követően a cikk megismétli,
hogy az új oldalt egy olyan cég hozza létre, amelyet Dull Szabolcs kirúgása előtt 9 nappal
alapítottak („ezt a 24.hu tulajdonosának Varga Zoltánnak az érdekeltségébe tartozó Média1
nevű oldal mulatságos módon azzal emlegeti, hogy „biztos előre megérezték” mi vár rájuk”).
[2] A felperes a törvényes határidőben helyreigazítási kérelemmel fordult az alpereshez,
amelynek az alperes nem tett eleget.

A felperes keresete és az alperes ellenkérelme

[3] A felperes keresetében olyan tartalmú helyreigazítás közzétételére kérte kötelezni az alperest,
amelyből kitűnik, hogy a perbeli cikkben valótlanul állították, hogy a Média1 a 24.hu
tulajdonosának, Varga Zoltánnak az érdekeltségébe tartozik. Való tényként annak közlését
kérte, hogy a Média1 nem tartozik a 24.hu tulajdonosának, Varga Zoltánnak az
érdekeltségébe, annak tulajdonosa Szalay Dániel újságíró, a lap alapító-főszerkesztője, aki a
tulajdonosi jogait a tulajdonában lévő vipcast média betéti társaságon keresztül gyakorolja. Ez
a cég 2001. július 31-i megalakulása óta változatlan tulajdonosi háttérrel rendelkezik, abban
Varga Zoltán nem rendelkezik tulajdonrésszel, annak nem tagja, annak ügyvezetésében nem
vesz részt.
[4] Keresetének indokolásában előadta, hogy egy internetes oldal valakinek az érdekeltségébe
tartozik, az az átlagolvasó számára vagy azt jelenti, hogy az érintett az adott oldal kiadója,
vagy a kiadásért felelős jogi személynek legalább részben tulajdonosa, de legalábbis a
kiadásért felelős jogi személynek döntéshozója. A Média1 oldal kiadója és a domain név
tulajdonosa a felperes, amely a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság nyilvántartásával
igazolható. A felperes ügyvezetője és társtulajdonosa Szalay Dániel újságíró, a cég tulajdonosi
háttere nem változott, a cég életében annak megalakítása óta Varga Zoltán semmilyen szerepet
nem játszik.
[5] Az alperes ellenkérelmében a kereset teljes elutasítását kérte. Az alperes szerint igazolható
módon Varga Zoltán érdekeltségi körébe tartozik a Centrál Média Kft., amelynek érdekeltségi
körébe tartozik többek között a nlcafe.hu és a hozzátartozó aloldalak, valamint egyéb
sajtótermékek. A Média1 internetes felületen olyan tartalmú cikkek jelentek meg, amelyek
reklámozták, propagálták magát Varga Zoltánt, illetve a Centrál Médiához tartozó
sajtótermékeket, pl. a 24.hu oldalt és a Nők Lapját. Ezek a tények az alperes szerint
alkalmasak olyan következtetés levonására, hogy Varga Zoltán és a Média1 között kapcsolat
áll fenn, különös tekintettel arra is, hogy a felperes tulajdonosa saját írása szerint a 24.hu
sajtóterméknél hosszabb ideig szerkesztő, illetve újságíró volt, vagyis olyan sajtószervnél
dolgozott, amely a Varga Zoltán érdekeltségébe tartozó Centrál Médiához tartozik.
 -3-
Pfv.IV.20.658/2021/6.

Az első- és másodfokú ítélet

[6] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította és a felperest perköltség

megfizetésére kötelezte. Rögzítette, hogy a sajtó-helyreigazítás alapjául csak tényállítás
szolgálhat, vagyis a tényekből levont következtetés, vélemény nem lehet sajtó-helyreigazítás
alapja. Az „érdekeltség” kifejezés értékelése során arra a következtetésre jutott, hogy az nem
csupán tulajdonlást jelenthet, hanem személyes kötődés kifejezésére is szolgálhat. A konkrét
esetben álláspontja szerint éppen ilyen személyes kapcsolat, viszony ténye nyert igazolást,
amelyről az alperes véleményt alkotott.
[7] A kereset elutasításának indokaként az elsőfokú bíróság kiemelte azt, hogy mindkét fél
médiaszereplő, ennek során egyfajta közéleti szerepet tölt be, a különböző médiaszervek
egymásról alkotott véleménye közéleti, politikai vitának minősül. A közéleti viták, a
közbeszéd részét képezi, hogy a közvélemény az egyes médiatermékeket politikai oldalakhoz
sorolja, és foglalkozik azzal, hogy az egyes portálok mögött ténylegesen milyen tulajdonosok,
milyen irányítók állnak.
[8] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét
megváltoztatta és az alperest sajtó-helyreigazítás közzétételére kötelezte oly módon, hogy a
hirtv.hu portál nyitóoldalán 24 órára önálló hírként, a kérelmezett cikkbe ágyazva pedig a cím
alatt és az ún. lead felett az eredeti cikk elérhetőségéig, de legalább 30 napra tegye közzé a
következő közleményt:
„Helyreigazítás: Valótlan állítottuk a 2020. szeptember 4-én „Kilenc nappal a főszerkesztő
kirúgása előtt megalapították az Indexesek azt a céget, amely az új oldalakat létrehozza”
címmel a www.hírtv.hu oldalon megjelent cikkünkben megjelent azt a tényt, hogy a Média1 a
24.hu tulajdonosa, Varga Zoltán érdekeltségébe tartozik. A valóság ezzel szemben az, hogy a
Média1 nem tartozik a 24.hu tulajdonosának, Varga Zoltánnak az érdekeltségébe”. A jogerős
ítélet mellőzte a felperesnek az elsőfokú perköltség és illeték megfizetésére kötelező
rendelkezését, és az alperest kötelezte az első- és másodfokú perköltség, valamint az illeték
megfizetésére.
[9] Megállapította, hogy a perben kifogásolt kitétel az egész cikkhez képest egy mellékes
megjegyzés, egy zárójeles közbevetés volt, tartalmában azonban nem véleménynyilvánítás,
következtetés, hanem tényállítás. Az a megfogalmazás, hogy a Média1 portál Varga Zoltán
érdekeltségébe tartozik, az olvasók számára ténylegesen azt jelenti, hogy a nevezett
személynek a portál működésére valódi gazdasági befolyása van, amely üzleti szempontból
értékelhető. A bírói gyakorlatra utalással kifejtette, hogy az „érdekeltségébe tartozás” fordulat
gazdasági, üzleti kapcsolatra utal (eredményből való részesedés, működésre való ráhatás). A
kifogásolt megállapítás véleményként akkor lenne értékelhető, ha a cikk tartalmazott volna
bármit a véleményt megalapozó tények ismertetése körében, vagyis az olvasó tisztában
lehetne azzal, hogy a megállapítás, a következtetés ténylegesen milyen tényekből származik.
Mindazon körülmények, amelyeket ebben a körben az alperes a peres eljárás során előadott, a
cikkben nem szerepelnek, a perbeli kitétel vonatkozásában semmilyen magyarázat nincs, és a
közleményben elmaradt az előzmények ismertetése is. Összességében a másodfokú bíróság
arra a következtetésre jutott, hogy a perben kifogásolt kitétel tényállításnak minősül,
amelynek valóságát az alperes nem tudta bizonyítani, ezért a helyreigazítást a
sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a
továbbiakban: Smtv.) 12. § (1) bekezdése alapján elrendelte.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[10] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak
 -4-
Pfv.IV.20.658/2021/6.

hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítéletének helybehagyását

kérte, valamint perköltséget igényelt. Megsértett jogszabályként az Smtv. 12. § (1) bekezdését
jelölte meg. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság teljeskörű és mindenre kiterjedő
bizonyítást folytatott le, és alappal állapította meg, hogy a felperes gazdasági szervezetként és
médiaszereplőként egyfajta közéleti szereplést végez, ezért a tevékenységével kapcsolatos
kritikát tűrni köteles. A kifogásolt kitétel nem állította Varga Zoltán tulajdonlását a felperesi
vállalkozásban, hanem megállapítását arra alapozta, hogy Varga Zoltán és a Média1 portál
között személyes kapcsolat, kötődés van, az pedig közéleti kérdésnek minősül, hogy kik
állnak az egyes médiumok mögött. Tényként tartotta megállapíthatónak, hogy a Média1.hu
portál folyamatosan propagálja Varga Zoltán személyét, gazdasági vállalkozásait, az
érdekeltségébe tartozó sajtótermékeket. A felperes tulajdonosa és ügyvezetője ugyanakkor
köthető Varga Zoltán személyéhez, cégeihez, mert megállapítható az, hogy korábban
legalábbis - saját előadása szerint - a 24.hu újságírója volt, amely internetes portál közvetlenül
kapcsolódik Varga Zoltánhoz. Fenntartotta azon álláspontját, hogy mindezek alapján újságírói
véleményről, értékítéletről van szó, az pedig nem lehet követelmény, már csak a közlések
terjedelme miatt sem, hogy vélemény kifejtése esetén a vélemény összes alapja külön
kifejtésre kerüljön. Megjegyezte azt is, hogy az elrendelt sajtó-helyreigazítás szövege
felesleges ismétlést tartalmaz.
[11] A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte, annak helyes indokai
alapján.

A Kúria döntése és jogi indokai

[12] Az alperes felülvizsgálati kérelme alaptalan az alábbiak szerint.

[13] A Kúria előrebocsátja, hogy a felülvizsgálati eljárás nem a per folytatása, a felülvizsgálat a
Pp. 406. § (1) és (2) bekezdésében megnevezett jogerős határozatok ellen jogszabálysértésre
alapítottan igénybe vehető rendkívüli perorvoslat. A felülvizsgálati kérelemnek a Pp. 413. §
(1) bekezdés a)-e) pontjában felsorolt tartalmú kellékekkel kell rendelkeznie. A felülvizsgálati
kérelem tartalmáról rendelkező Pp. 413. § (1) bekezdése az 1952. évi III. törvény (régi Pp.)
272. §-át és az azzal kapcsolatos kúriai joggyakorlatot tartalmazza, ezért a korábbi perrendi
szabályok tárgyában kialakult bírói gyakorlat továbbra is irányadó. A Pp. 413. § (1) bekezdés
b) pontja az ügy érdemi eldöntésére kiható eljárási, illetve anyagi jogi szabálysértés
megjelölése +mellett megköveteli annak indokainak a megjelölését is, nevezetesen, hogy a fél
az új határozat hozatalát vagy a határozat hatályon kívül helyezését milyen okból kívánja.
Ezért a felülvizsgálati kérelemben a megsértett jogszabályok felhívása mellett nem elegendő
csupán a korábbi beadványokra (BH1995.99) utalni. Az alperes felülvizsgálati kérelmében az
első- és másodfokú eljárás során a beadványaiban és tárgyalásokon tett nyilatkozatainak
figyelembe vételére vonatkozó hivatkozása tekintetében a felülvizsgálati kérelem nem felel
meg a Pp. 413. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak, ezért a Kúria – a felülvizsgálati
kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szól 1/2016. (II.15.) PK vélemény 3. és 4.
pontjára is figyelemmel – azt figyelmen kívül hagyta.
[14] Az Smtv. 12. § (1) bekezdése értelmében, ha valakiről bármilyen médiatartalomban valótlan
tényt állítanak, híresztelnek, vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek
fel, követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés
mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben és
ehhez képest melyek a való tények. A Legfelsőbb Bíróság PK 12. számú állásfoglalása
értelmében a kifogásolt sajtóközleményt a maga egészében kell vizsgálni. A kifogásolt
közléseket, kifejezéseket nem formális megjelenésük, hanem valós tartalmuk szerint kell
figyelembe venni. A közlemény egymással összetartozó részeit összefüggésükben kell
 -5-
Pfv.IV.20.658/2021/6.

értékelni és az értékelésnél tekintettel kell lenni a társadalmilag kialakult közfelfogásra is. A

jogosult személyének megítélése szempontjából közömbös részletek, pontatlanságok,
lényegtelen tévedések nem adnak alapot helyreigazításra. Véleménynyilvánítás, értékelés,
bírálat, valamint a társadalmi, politikai, tudományos és művészeti vita önmagában nem lehet
sajtó-helyreigazítás alapja.
[15] A perben kifogásolt kitételt, amely szerint a Média1 hírportál Varga Zoltán érdekeltségébe
tartozik, az eljárt bíróságok eltérően értékelték. Az elsőfokú bíróság szerint
véleménynyilvánításról van szó, amely nem képezheti helyreigazítás alapját, a másodfokú
bíróság szerint viszont olyan tényállítás történt, amelynek valóságát az alperes nem
bizonyította.
[16] Az Alkotmánybíróság a 7/2014.(III.7.) AB határozatának indokolásában kifejtette, hogy míg
vélemények esetén a hamisság bizonyítása értelmezhetetlen, addig a bizonyíthatóan hamis
tények önmagukban nem állnak alkotmányos védelem alatt. A politikai véleménynyilvánítás
fokozott védelme mind a közügyekben megfogalmazott értékítéletekre, mind pedig a
közügyek körébe tartozó tényállításokra vonatkozik (Indokolás 49. és 50. bekezdés).
[17] Helyesen állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a peres felek mindketten a sajtó
képviselői, ezáltal a közélet aktív szereplői, alakítói, a perbeli közlemény pedig közéleti
vitáról számol be, ugyanakkor a kifogásolt kitétel csupán egy mellékes megjegyzés arra
nézve, hogy a felperes által működtetett Méida1 hírportál kinek az érdekeltségébe tartozik.
Helyesen állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a perbeli közlés nyelvtani formáját
illetően egyértelműen tényállításként jelent meg, az „érdekeltség” kifejezés pedig tényleges
gazdasági befolyásra utal. Ennek formája nem szükségszerűen tulajdonjogi kapcsolat, de
legalábbis valamilyen kötődésre utal. Ennek bizonyítása a PK 14. számú állásfoglalására
figyelemmel a sajtószerv alperest terhelte.
[18] A jelen esetben a perbeli kitétel a cikkben semmilyen külön indokolással nincs ellátva, az
olvasó tehát semmilyen információt nem kap arról, hogy a szóban forgó megállapítást az
alperes mire alapozta.
[19] A másodfokú bíróság helyesen értékelte azt a körülményt, hogy az alperes által becsatolt
cikkek, közlemények Varga Zoltán gazdasági érdekeltségére vonatkozó megállapítást nem
bizonyították. Önmagában az a körülmény, hogy a felperes tulajdonosa, ügyvezetője korábban
újságíróként dolgozott a 24.hu internetes portálnak, amely a Varga Zoltán személyéhez
köthető Centrál Média Kft. kiadásában működik, nem alkalmas annak bizonyítására, hogy a
Média1 hírportál Varga Zoltán érdekeltségébe tartozna.
[20] Azt is helytállóan állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a perbeli cikk alapvetően nem
azzal foglalkozik, hogy az egyes hírportálok politikai meghatározottságát elemezze, ezért az
„odavetetett” megjegyzés külső, objektív szemlélet alapján nem tekinthető olyan politikai
vitának sem, amely a szabad véleménynyilvánításhoz való alkotmányos alapjog kiemelt
védelmét élveznék.
[21] Nem értett egyet a Kúria a másodfokú bíróságnak azzal az álláspontjával, hogy a közölt
kitétel akkor lenne véleményként értékelhető, ha a sajtóközlemény közvetlenül tartalmazná az
álláspontot megalapozó tényeket. Ilyen követelmény előírása ugyanis indokolatlanul
korlátozná a szólás- és sajtószabadságot, és belátható az is, hogy amennyiben egyetlen
mondat nagy terjedelmű külön magyarázatot igényelne, könnyen szétfeszítheti egy-egy írás
terjedelmi, logikai kereteit. A sajtószerv nincs elzárva attól, hogy erre vonatkozó álláspontját a
sajtó-helyreigazítási eljárás keretei között bizonyítsa, és bemutassa azt, hogy az egyébként
nyelvtanilag is tényállításként megjelenő kitétel megjelenítését mire alapozza. Az alperes által
csatolt internetes anyagok azt igazolják ugyan, hogy a Média1.hu felületen Varga Zoltán több
esetben szerepel, illetve ott a Centrál Médiához kapcsolódó médiatermékeket is reklámoznak
(ezen vállalkozás és Varga Zoltán kapcsolatát az alperes igazolta), de ez nem elegendő annak
 -6-
Pfv.IV.20.658/2021/6.

igazolására tény állítása esetén, hogy a felperes, mint az oldal üzemeltetője Varga Zoltán
(gazdasági) érdekeltségébe tartozik. A csatolt bizonyítékok nem tártak fel olyan mögöttes
tényeket, amelyek megalapoznák a vitatott tényállítást, a csatolt cégkivonatok sem igazoltak
személyes, illetve gazdasági összefonódást.
[22] Ezért a közvetlen érdekeltség bizonyítottságának hiányában érdemben helyesen kötelezte a
másodfokú bíróság az alperest helyreigazításra a valótlan tény közlése miatt.
[23] Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben
megjelölt jogszabályt nem sértette meg, ezért a jogerős ítéletet a Pp. 424. § (1) bekezdése
alapján hatályában fenntartotta azzal a pontosítással, hogy a való tények szükségtelen
rögzítését mellőzte. A Legfelsőbb Bíróság PK. 15. számú állásfoglalásának indokolása kifejti,
hogy a helyreigazító közlés akkor tölti be rendeltetését, ha a kifogásolt közlemény
valóságsértő voltát, szükség szerint a való tényeket félre nem érthetően kifejezésre juttatja.
Abból a megállapításból, hogy az alperes valótlanul állította, hogy a Média 1 Varga Zoltán
érdekeltségébe tartozik, önmagában következik, hogy az adott felület, illetve médiaszolgáltató
nem tartozik Varga Zoltán érdekeltségi körébe, ezért ezt való tényként külön szükségtelen
közölni.

Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat

[24] Smtv. 12. § (1) bekezdés, PK 12., 15. számú állásfoglalás

Záró rész

[25] A Kúria a Pp. 83. § (1) bekezdése alapján a pervesztes alperest kötelezte a felperes
felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére, amely a jogi képviselő munkadíjából áll.
Ennek összegét a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 2. §-a alapján állapította meg. A tárgyi
illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a II. rendű alperes
köteles az államnak megtéríteni a Pp. 101-102. §-ai alapján. Az illeték mértéke az illetékekről
szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. § (1) bekezdése alapján került megállapításra.
[26] A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmét a Pp. 376. § (1) bekezdése és 405. § (1) bekezdése
alapján tárgyaláson kívül bírálta el.

Budapest, 2021. szeptember 8.

Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. a tanács elnöke, Dr. Pataki Árpád s.k. előadó bíró, Dr. Stark
Marianna s.k. bíró