Szapphó:

Aphroditéhez
Édesanyán
nem perdül a
rokka
Verselemzés
 Szapphó
• Szapphó az (Kr. e 582-485) ókori görög költőnő Leszbosz Szigetén előkelő
családok fiatal lányait gyűjtötte maga köré, akiket kardalra, társasági
illemre és hasznos asszonyi foglalatosságokra tanított.
• Szapphó iskolája (lánynevelde)messze földön híres volt, más városból is
tódultak hozzá a növendékek. Tanítványai gyakran heves érzelmeket
keltettek benne, verseit fiatal nőkhöz írta.
• A görögök Szapphóban a tizedik múzsát látták.
 Szapphó:
Tarka trónodról, ravasz istenasszony,
mért küldesz nékem szerelemkirálynő, Aphroditéhez
bút és bajt mindég, te örök leánya
fényes egeknek?
Mért nem jössz inkább, ahogy egyszer jöttél,
hallattad kérő szavamat, kiléptél
kedvemért apád aranyos házából
és befogattad
cifra hintódat; lebegő galambok
vonták azt fürgén a sötétbe-süllyedt
föld felé; szárnyuk sebesen csapdosva
vert a nagy égben,
s már itt is voltak; te pedig, te boldog,
istenarcodon mosoly ült, és nyájas
szóval kérdeztél, mi bajom van és mért
hívlak az égből
és mi volna megkeserült szívemnek
kívánt orvossága? "Ki bántott, Szapphó?
kit küldjek kemény szerelem szavával
téged ölelni?
majd üldöz;
hogyha semmit nem fogadott el, eztán
ő ad már, s ha nem szeretett, szeret majd,
bár ne akarjad."
Jer most is hozzám, a nehéz gondokból
oldd föl szívemet, s amiért eped, ne
sajnáld teljesíteni: légy harcomban
drága szövetség.
 Aphroditéhez: keletkezés- műfaj-
szerkezet
• Kr. E a V. században keletkezett

• Műfaja HIMNUSZ

a lírai én a szerelem istennőjétől kér segítséget, hozzá könyörög

4 szerkezeti egységből áll, retorikus szerkesztésű (ABA variáns)

Az Istennő megszólítása, tetteinek méltatása A (keret)

A személyes kérés megfogalmazása B (Fő rész)

A személyes kérés indoklása

A kérés megismétlése, köszönetnyilvánítása A (keret)

 Aphroditéhez: mondanivaló- verselés
• A vers a szerelem istennőjét szólítja meg, és elpanaszolja neki bánatát
• Visszaemlékezik az istennő múltbéli segítségére, ezért kéri ismét az istennő
tanácsát
• A vers tetőpontja az utolsó előtti strófa, amikor maga az istennő szólal meg
• Innen tudjuk meg, hogy a költőnő szerelmi bánatra kér orvosságot:
viszontszerelmet
• Az utolsó strófában megköszöni az istennő megnyugtató szavait
• Verselése: időmértékes, ún.: szapphói strófa (versszak típus) 4 soros

3 db szapphói sor és egy adoniszi sor kapcsolata

Édesanyám, nem perdül a rokka
Édesanyám! nem perdül a rokka, olyan
szakadós ma a szál -
vágy nehezül rám:
mert a sudár, szép Aphrodité letepert!
Szerető, szerető
kell ma nekem már!

Radnóti Miklós fordítása

Édesanyám, nem perdül a rokka
• Kr. E. a VI. században keletkezhetett keletkezési körülmény

• Műfaja HELYZETDAL

Fonás közben anya- lánya párbeszédre utal

Témája: szerelmi vágyódás, a testi- lelki harmónia megteremtésének óhaja

Hangneme: közvetlen, kendőzetlenül őszinte

Szerkezetileg egyetlen strófából áll, töredékben maradt fent

A rokkán szakadozó fonál, szál a szerelem metaforája