Örkény Tóték

1. Hol és mikor játszódik a kisregény? 2p

Mátraszentanna,2.világháború idején

2. Sorold fel a szereplőket! 7p

Gyuri,Mariska,Varró,Ágica,Tomaji,Tót Lajos,Gyula

3. Mit jelent a deformáció eljárása? 3p

Azt jelenti hogy a deformáció is valóságos elemekből indul ki,jelenesetben a háborúból.

A groteszkben szélsőséges, össze nem illő elemek fonódnak össze. A tótékban ezt leginkább a
deformáció segíti elő.

A deformáció a valószínűség határát átlépő alkotói eljárás, amely nagyobb teret enged a fantasztikus és
az abszurd elemeknek.

4. Ki az őrnagy, és miért érkezik Tótékhoz? 4p

Varró,mert az őrnagy megígérte nekik, hogy a fiukra vigyázni fog a fronton

hogy segítsen nekik,csak ehez megaláztatásokon kell átmenniük

5. Milyen ellentétekkel teremt feszültséget az író a műben? 4p

2 cselekményszál: a hátország (otthon) és a front→ feszültséget teremt (nem illeszkedhetnek

harmonikusan).Még lényegesebb az a feszültség, amely azáltal keletkezik, hogy a cselekmény egyik
lényeges elemét illetően mást tud az olvasó (néző) és mást a Tót család. Tóték – és környezetük – szinte
hősi áldozatvállalásnak tekintik a teljes alkalmazkodást, a befogadó viszont tudja, hogy nem hősi
cselekedetről, nem fenséges vagy tragikus helyzetről van szó, hanem abszurd helyzetbe került
gyámoltalan emberek groteszk vergődéséről.

6. Mi az oka annak, hogy Tóték mindenben meg akarnak felelni az őrnagy elvárásainak? 2p

Mert az őrnagy megígérte nekik, hogy a fiukra vigyázni fog a fronton

7. Miért abszurd ez a cselekedetük? 2p

Mert nem teheti azt ,amit szokott,amit józan ész szerint tenni akar,
8. Milyen megaláztatásokat kell Tót Lajosnak elviselni? 4p

sisak szembe húzni: tűzoltóparancsnoki tekintélye károsodik

dobozolás férfiúi tekintélye károsodik

zseblámpa szájában tartani: emberi tekintélye károsodik

különböző vádak például szőrnagy megszólítás, bokaharapás

9. Mit jelent a műben a kivárási taktika? 4p

Tót példázza a legtipikusabb második világháborús hazai magatartásformát: a kivárást. Tót azért szökik,
mert az ellenállásra képtelen. A kivárás értelme kettős: életben maradni és a fennálló világrendet
átmenteni.

Tót Lajos magatartása: kezdetben ellenáll az őrnagy erőszakos kívánságainak, mindig csak egy keveset
enged; a kivárás tipikus példája engedelmeskedik, hiszen az őrnagy úgyis elutazik, és vége lesz az
elnyomásnak

az őrnagy visszatérése a mű csúcspontja: azt bizonyítja, hogy a kivárás nem megoldás, a zsarnok újból
visszatérhet

10. Mit jelent a mű végén az őrnagy visszatérése? 4p

Tót utolsó tette az volt hogy "feldarabolta az őrnagyot"kijött belőlük az ember,nem bírták a

megaláztatásokat,Azt mutatja, hogy az eddigi magatartás: a kivárás nem jó taktika a hatalommal

szemben.

Azt érzékelteti, hogy az ember egy bizonyos határon túl nem adhatja fel a teljesség állapotát,
személyiségét.

11. Milyen lényeges különbségek vannak a dráma és a kisregény között?

A drámai változat sikere háttérbe szorította a kisregényt, pedig – a szinte egybehangzó kritikai és a szerzői
vélemény szerint is – az a tökéletesebb alkotás.

fontos, hogy az író nem csupán színpadra alkalmazta a kisregényt, hanem a kész művet sokban
megtartva – drámát írt. . A drámai változatban másként jelenik meg a fiú halálhíre: nem a mű elején,
hanem az első rész végén értesülünk róla. A késleltetésnek, a szünet előtti helyzetnek egyaránt
dramaturgiai funkciója van: az írói cél a színházban így jobban érvényesíthető. A drámai változatban
szükségszerűen megnő a postás szerepe.