2021.03.

17-szerda anyag
Gyakorlás – A helyesírási alapelvek

Feladatmegoldás itt 1. feladatként jelölt Kérem fotót róla

vissza:
Videók/prezentáció itt 2-3-4. feladatként jelölt,
megtekintése olvasd el a hozzá tartozó szöveget
is
Interaktív feladat itt 5. feladatként jelölt fotót róla
megoldása

Ha van kedved quizlet szókártyák megtekintése

segítségként
itt 6. feladatként jelölt

1.Oldd meg a következő feladatokat!

A mai órán összefoglalás/gyakorlás lesz, mint már felül láthattátok is!
2.Videó anyag: Hallgassátok meg!
https://www.youtube.com/watch?v=NP3qIgGEtg8

(A Preziben van 1-2 hiba, de egész jó segítség lehet nektek az ismeretek elsajátításában.)
3.Prezi anyag: Nézzétek meg!
https://prezi.com/t1l-lcejsh8x/a-magyar-helyesiras-alapelvei/

4.​
Majd ​
nézzétek meg a következő linken lévő anyagot! Aki nem tudja megnyitni, annak ide
másoltam a szöveget, ​olvassátok​el!
https://zanza.tv/magyar-nyelv/helyesirasi-ismeretek/magyar-helyesiras-alapjai

FONTOS MEGJEGYEZNI​- amit mondott is, - (pirossal kiemelt) ​változás​történt, az új

„Tizenkettedik”​kiadású ​„A magyar helyesírás szabályai”​c. könyvben!!!
Narráció szövege:
A helyesírással mindenkinek megvan a maga baja. Amikor megtanulunk egy logikusnak tűnő
szabályt, kiderül, hogy számos finomítás vagy kivétel tartozik hozzá. Hogy is van ez? Ha van
szabály, és tudjuk: a szabály az szabály, akkor hogyan lehet alóla kivétel? A válaszhoz
először írásunk és helyesírásunk alapelveit kell megértenünk.
A magyar írás főbb jellemzői​: Betűíró rendszerű, vagyis a hangokat betűk jelölik.
Hangjelölő, mert minden hangot egy bizonyos betű jelöl. Van néhány kivétel, például a j
hangot jé és elipszilon betűvel is írjuk, aminek nyelvtörténeti oka van. A további eltérések
kevésbé feltűnőek. Értelemtükröző is írásunk, mivel törekszik a nyelvi elemeket
felismerhetőként megtartani, a különböző írásokkal valami fontosat érzékeltetni. Gondolj a
szavak kisbetűs vagy nagybetűs kezdésére, például „békés” melléknév és a „Békés”
tulajdonnév, vagy a „gyorsvonat” és a „gyors vonat” közötti különbségre. A magyar latin
betűs írást használ néhány ékezetes betűvel. A magánhangzók hosszát ékezetekkel, a
mássalhangzókét kettőzéssel jelöli.
A magyar helyesírás négy alapelvre épül. A kiejtés elvére, a szóelemzés elvére, a
hagyomány elvére és az egyszerűsítés elvére. Az elvekhez nem kötődnek szótári szóalakok.
Például az „ész” szó nem sorolódik egyszer és mindenkorra a kiejtés elvéhez, hisz az
„észben” már szóelemző, az „ésszerű” pedig egyszerűsítő írásmódú.
A​ kiejtés elve érvényesül azokban a szavakban, amelyekben az írás híven követi a kiejtést,
például „házak, fény, jobb, fekszik, képernyő”. Kiejtés szerinti az „asztal”, de az „asszony”
már nem, a hosszú „sz” írása miatt. Ilyen a „tej”, de a „pálya” már nem, mert „ly” van benne.
„Higgyen”, mert írásban jelölt a hasonulás, ám a „hagyjon” írásánál már a szóelemzés
működik. Az idegen eredetű szavaknál is alkalmazzuk a kiejtés elvét. Az x-et megtartjuk a
„taxi” vagy a „Mexikó” szóban, és átírjuk a „boksz” esetében. A ch is megőrződhet, például
„pech, technika”. Egyes szóalakokat azért írunk kiejtés szerint, mert az alakváltozás mára
elhomályosult: „Kesztyűt” írunk, sz-szel, mert a kéz z-je hasonult. A „bólingat, tekinget,
kacsingat” három kivételes alak, mert t nélkül írjuk őket. A „legyintget” szóban sem ejtjük a
t-t, viszont beleírjuk, így az már a szóelemzés elvéhez tartozik.
A ​ szóelemzés elve érvényesül azokban a szavakban, amelyekben toldalékolás vagy
szóösszetétel miatt megváltozott az ejtés. Az írásból viszont az eredeti állapotra
következtethetünk. Az „anyja” szóban „nyj” helyett hosszú ny-t ejtünk. „Mondta”: a d az
ejtésben kiesik. „Háztető”, sz-szel ejtjük. A „jegygyűrű” szó ide tartozik, mert, hogy
megőrizzük a két szótő alakját, nem írjuk át hosszú gy-re.
A ​ hagyomány elve megőriz egy régebbi vagy eredetibb írásmódot. Például régi
családneveknél: Eötvös, Batthyány. A jé és az ely a XIX. századig két külön hang volt, a
nyelvi változás az ely hangot eltüntette, de a szavak írásában megmaradt. Ide tartoznak azok
az idegen szavak is, melyek írását eredetiben hagyjuk: tulajdonnevek, mint München,
Windows vagy Boccaccio, és köznevek, mint „shop”, „musical”. Megjegyzendő, hogy egyes
jövevényszavaknak magyaros az írása, de ez még nem ment át a köztudatba: a „grépfrút” és a
„gírosz” valójában a kiejtés elvéhez tartozik. Végül a helyesírási szabályok alóli kivételeket is
ide soroljuk, például e-mail cím, fiatalkorú.
Az ​egyszerűsítés elve gazdaságosabbá teszi az írást. A hosszú mássalhangzóknál a két- és
háromjegyű betűkből csak az elsőt kettőzzük meg, és így járunk el néhány összetett szóban is.
Háromszor nem írjuk le ugyanazt a mássalhangzót, csak kettőzzük, az eredeti alakra így is
következtethetünk. Az -i képzős alakban nem kettőzzük az i-t, nem mondunk és írunk olyat,
hogy „balatonalmádii” vagy „zamárdii”, csak egy i betűt írunk. A dz-t és a dzs-t ejtjük
hosszan is, mégsem kettőzzük írásban, például „madzag, bridzs”.
Mire is jutottunk? A helyesírási szabályzat az alapelvekből vezeti le a szabályokat, ezáltal
ugyanaz a logika több helyen is működik. Kivételek azonban mindig lesznek. A
szabályozástól egyszerre várjuk, hogy ésszerű és életszerű legyen, a kettő azonban ütközik.
Ezért a szabályzat néhol enged olyan kivételes megoldásokat, amiket már úgyis megszokott
mindenki.

5.Interaktív feladat:
Oldjátok meg​a következőket! (akár többször is ugyanazt) ​☺
https://wordwall.net/hu/resource/744826/nyelvtan/helyes%c3%adr%c3%a1si-alapelvek

https://wordwall.net/hu/resource/460375/nyelvtan/helyes%c3%adr%c3%a1si-alapelvek

https://wordwall.net/hu/resource/798358/helyes%C3%ADr%C3%A1si-alapelvek
6. ​Quizlet- ​ha van kedved-hasznos segítségnek készítettem.
https://bit.ly/3trkXWE

/Ha nem mutatja végig a 25 kártyát, akkor valószínűleg be kell regisztrálni/​. → ​update​
: ​nem kell
regisztráln​i, csak alul a kis üres négyzetre, vagyis “fullscreen”-re kell nyomni és már olvashatod is! :)
Itt egy segítő videó a regisztrációhoz.

https://youtu.be/uiGQXoXC_Yk

Jó munkát kívánok!
Tündi néni