nem vagy bejelentkezve vitalap közreműködések fiók létrehozása bejelentkezés

szócikk vitalap olvasás szerkesztés laptörténet Keresés a Wikipédián

Guancsok [bevezető szerkesztése]

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Kezdőlap Lásd még: Kanári-szigetek

Tartalom
Kiemelt szócikkek A Kanári-szigetek őslakosait általában guancsoknak nevezték,[1] bár szigorúan véve csak
Friss változtatások Tenerife eredeti népességének volt ez a neve, a többi lakott sziget népeinek külön nevei
Lap találomra voltak. Körülbelül i. e. 1000 és 100 között, vagy korábban érkezhettek a szigetcsoportra.
Tudakozó Ősi kultúrájuk csak nyomokban maradt fenn, ilyen pl. a La Gomera szigeteken használt

Részvétel
Kezdőknek
Segítség
Közösségi portál
Kapcsolatfelvétel
Adományok
Eszközök
Mi hivatkozik erre?
Kapcsolódó
változtatások
Speciális lapok
Hivatkozás erre a
változatra
Lapinformációk
Hogyan hivatkozz erre a
lapra?
Wikidata-adatlap
Nyomtatás/exportálás
Könyv készítése
Letöltés PDF-ként
Nyomtatható változat
Társlapok
Wikimédia Commons
„füttyös” el silbo nyelv. Az őslakosok nagy része kihalt a spanyol gyarmatosítás során, egy
részük beolvadt a helyi lakosságba. Eredetük teljesen nem tisztázott, de minden bizonnyal
leginkább az afrikai berberekkel álltak rokonságban.
Tartalomjegyzék [elrejtés]
1 A szó eredete
2 Történelmi háttér
2.1 A spanyol megszállás előtt
2.2 A spanyol megszállás A guancs Añaterve mencey
3 Eredetük (király) szobra. Candelaria
(Tenerife)
3.1 Populációgenetika
4 Vallási rendszer
4.1 Mitológia és vallás
4.2 A tenerifei guancsok fő istenei
4.3 Egyéb mitológiai alakok
4.4 Bennszülött papok
4.5 Ünnepek
4.6 Gyászszertartások és múmiák
5 Államszervezet
5.1 Tenerife királyai
6 Ruházat és fegyverek
7 Fennmaradt guancs eredetű elnevezések
8 Múzeumok
9 Új vallási mozgalom

Más nyelveken 10 Guancs személyek

11 Jegyzetek
English
‫العربية‬ 12 Források

Deutsch
Español
Français A szó eredete [ szerkesztés ]
िहन्दी A guancsinet vagy acsinet kifejezés szó szerinti jelentése "tenerifei ember" (a guan = személy és a csinet = tenerife
Hrvatski
szavakból)[2] Juan Núñez de la Peña szerint a kasztíliaiak változtatták meg "guancsosz"-ra.[3]
Română
中⽂
Történelmi háttér [ szerkesztés ]
43 további
Caius Plinius Caecilius római író és katonatiszt II. Juba mauritániai király elbeszélését
Hivatkozások
szerkesztése vette alapul. Eszerint Kr. e. 50 körül indított mauritániai expedíció során nagy épületek
romjait fedezték fel, számottevő lakosságot azonban nem találtak.[4] Ha ez a
beszámoló hiteles, akkor valószínűleg nem a guancsok voltak az egyetlen, vagy az első
őslakosok. Esetleg az expedíció során nem fedezték fel elég alaposan a szigetet.

A guancsok tehát nem tekinthetőek a szó szoros értelmében Tenerife őslakosainak. A

14. századi kasztíliai hódítást megelőzően viszonylag elszigetelten éltek a
népcsoportok a Kanári-szigeteken. (A genovaiak, a portugálok és a kasztíliaiak
feltehetően már a 8. század második felétől kezdve megjelentek a szigeten). A később
elterjedt guancs elnevezést Tenerife őslakosaira kezdték el használni.

Sok guancs az új gyarmatosítókkal folytatott harcok során vesztette életét. Mások a

megszállók által behozott fertőző betegségeknek estek áldozatul, melyekre - a régóta
tartó elszigeteltség miatt - nem voltak elég immunisak.

A guancs nyelvből fennmaradt néhány kifejezés, szótári szó, és egyes családok által
máig viselt ősi törzsfők nevei pozitív hasonlóságot mutatnak a berber nyelvekkel.[5][6]
Az első megbízható beszámoló 1341-ből, Nicoloso da Recco genovai felfedezőtől Guancs sziklavésetek La
Palmában
származik, amely a szigetlakók által használt számok fordítását is tartalmazta.

Néhány szigeten különféle mediterrán civilizációk nyomainak tulajdonított petroglifákat találtak. 1752-ben Domingo
Vandewalle, Las Palmas katonai kormányzója próbálkozott ezek feltárásával. Aquilino Padron, egy ottani pap több vésetet
feljegyzett a Hierro szigeten található El Julan szikláiról, valamint La Candía és La Caleta területéről. 1878-ban Dr. R.
Verneau további sziklavéseteket fedezett fel Las Balos vízmosásaiban, melyek a római megszállás korabeli, vagy azelőtti,
líbiai és numidiai íráshoz hasonlítottak. Más helyeken a líbiai-berber írást is beazonosították. Az európai krónikák szerint
azonban a római megszállás időszakában a guancsoknak nem volt egységes írásrendszerük.

A spanyol megszállás előtt [ szerkesztés ]

Lásd még: A Kanári-szigetek a gyarmatosítás előtt

A "Szerencsés szigetek" Caius Plinius Caecilius és Sztrabón földrajzi feljegyzéseiben tűnik fel először, lakosságáról azonban
ezen történetírók semmit sem jegyeztek fel. A guancs lakosságról szóló legelső feljegyzéseket csupán i. sz. 1150-ben, Idríszi
arab földrajztudós II. Roger szicíliai királynak írt könyvében, a Nuzhat al-musztak-ban találjuk meg. Idríszi ebben beszámol
az ún. mugharrarinok ("kalandozók") atlanti-óceáni utazásáról. A mugharrarinok egy Lisszabonból származó andalúziai
tengerészcsalád volt. Idríszi könyvének egyetlen fennmaradt példányát a Bibliothèque nationale de France őrzi. Első
fordítója, Pierre Amédée Jaubert szerint, amikor a mugharrarinok elértek a "ragacsos és bűzlő vizekhez" (feltehetően a
Sargasso-tengerhez), visszafordultak és egy lakatlan szigethez értek (Madeira vagy El Hierro szigetére), ahol "nagyon sok,
keserű és ehetetlen húsú juhot" találtak, majd "továbbmentek dél felé", és elértek egy szigetre, ahol hamarosan
mindenhonnan kutyaugatás hallatszott, majd eljutottak "egy faluba, melynek lakói többnyire hosszú szőke vagy lenszínű
hajat viseltek, asszonyaik pedig ritka szépséggel rendelkeztek". Az egyik falulakó tudott arabul, és megkérdezte, honnan
jöttek, majd a falu királya megparancsolta a falusiaknak, hogy vigyék őket vissza arra a helyre, ahol a berberek meglepően
szívélyesen fogadták őket.[7] A történet csodálatos és különös tartalmán kívül ez a leírás arról számol be, hogy a guancsok
csupán szórványosan léptek kapcsolatba a szárazföldi népekkel.

A 14. század folyamán a guancsoknak feltehetően már más kapcsolatuk volt a spanyolországi baleár tengerészekkel, amit a
Kanári-szigeteken talált baleári tárgyi emlékek is alátámasztanak.

A 15. századi gyarmatosító hullámmal érkező európai hódítók meghökkenve tapasztalták, hogy Tenerife lakói magas,
erőteljes testalkatú, szőke, kék szemű emberek, és őket nevezték el guancsoknak. A többi szigeten alacsonyabb, sötétebb
bőrű és hajú bennszülötteket találtak, de a guancs elnevezést rájuk is alkalmazták.

A spanyol megszállás [ szerkesztés ]

A szigetvilág spanyol megszállása 1402-ben kezdődött el Jean Béthencourt és

Gadifer de la Salle Lanzerote szigetén tett expedíciójával. Gadifer könnyűszerrel
meghódította Lanzerote és Fuerteventura szigetét, mivel az éhséggel küzdő,
kezdetleges mezőgazdasággal rendelkező őslakosok nagy része önként alávetette
magát a kasztíliai hatalomnak.

A másik öt sziget ellenállt. Következőnek El Hierro szigete és a Bimbache

bennszülöttek estek el. Utánuk következett La Gomera, Gran Canaria, La Palma,
Alonso Fernández de Lugo
majd 1496-ban Tenerife. bemutatja a Tenerifén foglyul ejtett
guancs királyokat Ferdinándnak és
Tenerife volt a legsikeresebb a kasztíliai hódítók elleni küzdelemben. 1494. május
Izabellának
31-én a La Matanza-nak, azaz "A mészárlás"nak is nevezett első acentejói csatában
a guancsok kövekkel és lándzsákkal beszorították a kasztíliaiakat egy völgybe, és
sokat közülük megöltek. Csupán egyötödük élte túl a támadást, köztük Alonso Fernández de Lugo, az expedíció vezetője.
Lugo a sziget déli részén uralkodó királyokkal kötött szövetségtől támogatva visszatért a szigetre, és az aguere-i csatában
legyőzte a guancsokat. Az északi Menceyato-k, vagy tartományok 1496-ban estek el, a második acentejói csatában, ahol
Bencomo taorói király (Mencey de Taoro) örökösét, Bencort is legyőzték. Ezt a helyet nevezik ma Orotava völgynek.

Eredetük [ szerkesztés ]

A teljesen europid alkatú tenerifeiek származása sokáig foglalkoztatta és

mindmáig foglalkoztatja a tudós elméket. Őseik egyes elképzelések szerint az
Ibériai-félszigetről érkezett kelta bevándorlók lehettek, mások szerint a
baszkokkal állhattak rokonságban. Nagyon népszerű az a romantikus
elképzelés, hogy messze délre vetődött viking kalandozók telepedhettek meg a
szigeten.

A legtöbb szigetet — de legalábbis a keletieket bizonyosan — a közeli Afrikából

átkelt berberek telepítették be; bizonyosnak látszik, hogy több, az átköltözés
után is külön-külön élő törzs tagjai.
Guancs cserépedények (Museo de la
Genetikailag bizonyítható, hogy a Szahara elsivatagosodását követően Naturaleza y el Hombre, Tenerife)
(valamikor i. e. 6000 után) a Kanári-szigetek őslakosságának jelentős részét
észak-afrikai népek (leginkább a Capsien-kultúra leszármazottai) tették ki. Nyelvészeti bizonyítékok, különösen a
számrendszerek hasonlósága pedig a guancs és az észak-afrikai berber nyelv kapcsolatára utalnak.[8][9] A
populációgenetikai kutatások pedig a guancs nép berberekkel való rokonságát támasztják alá.[10]

A feljegyzések alapján számos nép megfordult a szigetcsoporton. A numídiaiak, a föníciaiak és a karthágóiak is tudtak a
szigetekről, és rendszeres látogatásokat tettek ott,[11] köztük a Juba által Mogadorból indított expedíció.[12] Az i. sz. 1.
századtól a 4. századig tartó időszakban a rómaiak megszállták Észak-Afrikát és a Kanári-szigeteken is kikötöttek. Erről
tanúskodnak a Lanzarote szigetén talált római tárgyi emlékek. Eszerint a rómaiak kereskedtek a Kanári-szigetek lakosaival,
ottani letelepedésükről azonban nincsenek bizonyítékok.[13] A Kanári-szigetek régészeti leletei különféle technikai fejlettség
keveredéséről árulkodnak, mely a spanyol megszállás idején alakult ki. A neolitikustól eltérő kulturális jegyek ekkor kerültek
be a szigetekre.

Populációgenetika [ szerkesztés ]

A Nicole Maca-Meyer és munkatársai által a European Journal of Human Geneticsben 2003-ban publikált cikkben
összehasonlította a (Kanári-szigetek régészeti területeiről gyűjtött) őslakos guancs mtDNS-t a mai Kanári-szigeteki
lakosokéval, és azt a következtetést vonta le, hogy "a lakosság által elszenvedett folyamatos változások (spanyol
gyarmatosítás, rabszolga-kereskedelem) ellenére a Kanári-szigeteki génállomány jelentős részét [42-73%-át] az őslakosok
[közvetlen anyai] mtDNS-vonalai alkotják. Noha a guancsok legvalószínűbb ősei a berberek, levezették, hogy a Kanári-
szigetekre való bevándorlási hullámot követően a jelentősebb népmozgások [pl. a berberek iszlám arab megszállása]
átrajzolták Északnyugat-Afrika népességének térképét" és "az eredmények - anyai oldalról - alátámasztják a feltételezést,
miszerint a 16. század végén a Kanári-szigetek lakosságának legalább kétharmadának volt egy bennszülött szubsztrátja,
ahogy azt előzőleg történelmi és antropológiai adatokból is levezették."[10] Az mtDNS U haplocsoportjának U6b1 szubkládja
Kanári-szigetek-specifikus,[14] emellett a leggyakoribb mtDNS haplocsoport, amit a bennszülött guancs régészeti sírokban
találtak.[10]

Vallási rendszer [ szerkesztés ]

Mitológia és vallás [ szerkesztés ]

A tenerifei guancsok fő istenei [ szerkesztés ]

Egyéb mitológiai alakok [ szerkesztés ]

Bennszülött papok [ szerkesztés ]

Ünnepek [ szerkesztés ]
Guancs bálvány
Gyászszertartások és múmiák [ szerkesztés ]

Államszervezet [ szerkesztés ]

A szigeteken a guancsok politikai és trásadalmi intézményei különfélék voltak. Gran

Canaria szigetén például nőágon öröklődő autokrácia volt.[15] másutt választott
tisztviselők. Tenerifén minden föld a királyé (mence) volt, aki bérbe adta az
alattvalóknak. Gran Canarián az öngyilkosság tiszteletreméltó is lehetett: valahányszor
beiktattak egy királyt, egy alattvaló a szakadékba ugrott.[1][16] egyes szigeteken
többférjűség volt,[1] másutt monogámia. Ha egy fegyveres férfi megsértett egy nőt, az
főbenjáró bűntettnek számított.[1] Akit bűntettel vádoltak meg, közbíróság elé állt.

Tenerife szigete kilenc kis királyságra (menceyato) oszlott, amelyek felett király (mence)
uralkodott. A király a legfőbb úr volt a területén. A királyok időnként találkozókat
tartottak. A kasztíliai hódítás idejln a déli királyságok a spanyolkhoz csatlakoztak, abban
a reményben, hogy megkapják a gazdagabb északi földeket. A kasztíliaiak azonban
elárulták őket, miután győzelmeket arattak az aguerei és a második acentejói csatában. Guatimac

Tenerife királyai [ szerkesztés ]

Ruházat és fegyverek [ szerkesztés ]

Fennmaradt guancs eredetű elnevezések [ szerkesztés ]

Múzeumok [ szerkesztés ] A Teide hegy Tenerifén

Új vallási mozgalom [ szerkesztés ]

Guancs személyek [ szerkesztés ]

Jegyzetek [ szerkesztés ]

1. ↑ a b c d Sablon:Cite EB1911 11. ↑ Galindo, Juan de Abreu. VII,

2. ↑ Section 14, The
Encyclopaedia Britannica: A
Dictionary of Arts, Sciences,
Literature and General
Information . Encyclopaedia
Britannica, 650 . o. (1910)
3. ↑ Conquista y antigüedades de
las islas de la Gran Canaria y su
descripción, con muchas
advertencias de sus privilegios,
conquistadores, pobladores y otras
particularidades en la muy
poderosa isla de Tenerife, dirigido
a la milagrosa imagen de Nuestra
Señora de Candelaria (kasztíliai
nyelven)
4. ↑ Pliny, "Natural History" Bk 6
ch 37
5. ↑ Andrew Dalby, Dictionary of
Languages, 1998, p. 88 "Guanche,
indigenous language of the Canary
Islands, is generally thought to
have been a Berber language."
6. ↑ Bynon J., "The contribution of
linguistics to history in the field of
The History of the Discovery and
Conquest of the Canary Islands.
Adamant Media Corporation, 173.
A San Andrés-i múmia, a Museo de la
o.. ISBN 1-4021-7269-9
Naturaleza y el Hombre-ben (Tenerife, Kanári-
12. ↑ C.Michael Hogan, Mogador:
szigetek).
promontory fort, The Megalithic
Portal, ed. Andy Burnham, Nov. 2,
2007 [1]
13. ↑ Andrew L. Slayman,
"Roman Trade With the Canary
Islands", Archeology Newsbriefs, A
publication of the Archaeological
Institute of America, Volume 50
Number 3, May/June 1997 [2]
14. ↑ Pereira L, Macaulay V, Prata
MJ, Amorim A (2003 January).
Tenerife a kasztíliai hódítás előtt
„Phylogeny of the mtDNA
haplogroup U6. Analysis of the
sequences observed in North
Africa and Iberia ”. Progress in
Forensic Genetics 9. Proceedings
from the 19th 1239: 491–3.
doi:10.1016/S0531-
5131(02)00553-8 .
15. ↑ Jose Farrujia de la Rosa,

Berber studies." In: Dalby D, Augusto. An Archaeology of the

(editor) Language and history in Margins: Colonialism, Amazighity

Africa New York: Africana and Heritage Management in the

Publishing Corporation, 1970, p Canary Islands (en nyelven).

64–77. Springer Science & Business

Media, 8. o. (2014). ISBN
7. ↑ Idrisi, La première géographie
9781461493969
de l'Occident, NEF, pARIS 1999
16. ↑ Aliño, López-Ibor. Images of
8. ↑ Bynon J. 1970, pp 64–77
Spanish Psychiatry, World
9. ↑ Andrew Dalby, Dictionary of
Psychiatric Association, Editorial
Languages, 1998, p. 88
Glosa, S.L., 574. o.. ISBN 84-
10. ↑ a b c Maca-Meyer N, Arnay
7429-200-X
M, Rando JC, et al. (February
2004). "Ancient mtDNA analysis
and the origin of the Guanches
Archiválva 2017. február 20-i
dátummal a Wayback Machine-
ben" Eur. J. Hum. Genet. 12 (2):
155–62.
doi:10.1038/sj.ejhg.5201075 .
PMID 14508507 .

Források [ szerkesztés ]

Sally O'Brian, Sarah Andrews: Kanári-szigetek. A Lonely Planet A Wikimédia Commons tartalmaz
útikönyvsorozat alapján Park Könyvkiadó, 2005. ISSN 1559-4665 Guancsok témájú
médiaállományokat.

Nemzetközi katalógusok GND: 4260911-2 · NKCS: ph959702

A spanyol világ portálja • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Kategória: Afrikai népek Kanári-szigetek Guancsok

A lap utolsó módosítása: 2022. június 20., 09:23

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért
lásd a felhasználási feltételeket.

Adatvédelmi irányelvek A Wikipédiáról Jogi nyilatkozat Mobil nézet Fejlesztők Statisztikák Sütinyilatkozat