Svédország

Karácsonyhoz közeledve a svédek ablakaiban is felbukkannak a világító díszek

és csillagok. A svéd gyerekeknek nem a Jézuska, hanem a Télapó hozza az
ajándékokat december 24-én. A hagyomány szerint szenteste kitesznek egy tál
zabkását a Télapónak, hiszen ha nem lakatják jól, a házra balszerencse száll. A
karácsonyi vacsora a svédeknél is fontos része az ünnepnek, ők egy svéd
fűszeres forralt bort, a glöggöt isszák hozzá.

Finnország
A finnek is minden évben nagyon készülnek a karácsonyi vacsorára, olyannyira,
hogy még a velük élő állatokat és a közelükben fészkelő madarakat is
megvendégelik. A svédekhez hasonlóan glöggöt isznak, heringet és
krumplikását esznek, desszertnek pedig mézes-gyömbéres süteményt kínálnak.
A vacsora végeztével az asztalt nem szedik le, hogy éjjel a karácsonyi manók is
jóllakhassanak. Karácsony első napja a szűk családé, ilyenkor nem szokás
vendégeket fogadni, sőt telefonálni sem nagyon, a rokonlátogatásokra másnap
kerül sor. A finneknél – ahogy szinte minden átlagos hétköznapon is – a
szaunázás is az ünnepi program része.

Olaszország
Az olaszoknál adventi koszorú helyett jászol készül a háztartásokban, nem
véletlen, hiszen az olaszok nagy része vallásos, így a közös templomba járás és
az éjféli mise is az ünnep része. A legtöbben állítanak karácsonyfát, azonban
már nagyon kevesen vesznek élő fenyőt ilyenkor, inkább műfenyőt használnak.
A legjellegzetesebb olasz karácsonyi sütemény a panettone, amely egy
mazsolás-gyümölcsös kuglófféleség.

Franciaország
A franciáknál nem minden családban szokás karácsonyfát állítani, ha mégis
állítanak, azt általában nem szenteste, hanem hetekkel, napokkal korábban
feldíszítik. A közös ünneplés 24-én este kezdődik egy családi vacsorával, az
ajándékokat azonban csak éjfél után szokás átadni egymásnak, a gyerekek így
általában csak másnap reggel találják meg azokat. A francia karácsonyi vacsorán
biztosan mindig kerül sajt is az asztalra, a desszert pedig kávés-csokoládés
piskótatekercs, az úgynevezett karácsonyi fatörzs.

Spanyolország
A spanyoloknál az ünnep néhány nappal 24-e előtt, a karácsonyi lottó
megvásárlásával kezdődik, amelyet a 19. századtól minden évben kihúznak. A
franciákhoz hasonlóan a spanyoloknál sem mindenhol áll karácsonyfa, betlehem
viszont szinte minden háztartásban van, hiszen a lakosság jó része itt is vallásos.
A spanyoloknál 25-én ajándékoznak, de csak apróságokat, itt ugyanis az a
szokás, hogy január 6-án, háromkirályok ünnepén ajándékozzák meg
szeretteiket az emberek.
Lengyelország
A lengyeleknél karácsonykor szalmát szokás tenni az asztalterítő alá, ezzel
utalva Jézus születésére. Az is jellemző, hogy 12 ünnepi fogással készülnek a 12
apostol tiszteletére, és az asztalra mindig eggyel több terítéket tesznek, így
jelezve, hogy a váratlan vendégeket is szívesen látják vacsorára.

Észtország
Idén az észt főváros, Tallinn karácsonyi vásárát választották Európa legszebb
vásárának, ez volt az egyetlen, amelyik le tudta előzni a budapesti vásárt a
Bazilikánál, így láthatjuk: az észtek megadják a módját az ünneplésnek. Az
észteknél is a Télapó hozza az ajándékokat, a gyerekek pedig cserébe verssel
vagy dallal köszöntik. Ahogy Finnországban, itt is hagyomány a karácsonyi
szaunázás is.