A kimondhatatlan ajándék

Karácsony… Az ünnep, amely az idő során mára, már teljesen megváltozott. Az az ünnep,
ami már csak a felhajtásról, a sürgés-forgásról és az ajándékokról szól. Ami már teljesen más
értelmet nyert, és amire már a mai felnőttek és gyerekek nem tekintenek, és nem is tudnak
úgy tekinteni, mit régen.

Régen a karácsony egy sokkal boldogabb és meghittebb ünnep volt, ami nem feltétlen csak
az ajándékokról szólt. Bár az emberek akkor is megajándékozták egymást, és a gyerekeket, az
egésznek volt egy csodálatos varázsa. A gyerekek hitték, hogy az angyalok hozzák a
karácsonyfát és alatta az ajándékokat. Bármennyire is kevés és szerény volt az, egy
különleges élmény volt számukra, és ami a legfontosabb, hogy tudtak neki örülni. Úgy,
ahogy ennek az egész ünnepnek is. Számukra az ünnep sokkal inkább az együttlétről, a
szeretetről, a kegyelemről, és Jézus Krisztusról szólt. Nem igazán érdekelte őket az, hogy
éppenséggel mi van a fa alatt, vagy akár az asztalon. Sokkal inkább az ünnep története, és a
hozzá kapcsolódó szokások és hagyományok. Ilyen hagyományok voltak a karácsonyi
istentiszteletek, misék, amik lényegében ugyanúgy zajlottak, mégis egy kicsit másabb és
számomra különlegesebb hangulatuk volt. Vagy például itt van a kántálás, és a betlehemezés,
ami mára már teljesen elfeledett lett. Örülök annak, hogy én még átélhettem ezeket, és sosem
felejtem el, hogy milyen izgatottan és türelmetlenül vártam a betlehemeseket, majd később
pedig a kántálókat. Sajnálatos módon a mai gyerekek ezeket már nem élhetik át, és nem
érezhetik az ilyen hagyományoknak azt a különleges hangulatát, amiért én kiskoromban
mindig nagyon vártam a karácsonyt. Mint ahogy azt a meglepetést sem, hogy karácsony
estéjén, mire véget ér az ünnepi istentisztelet az agyalok, feldíszítsék a karácsonyfát, és
ajándékokat rakjanak alá. Hiszen mára már az vált a „divattá”, hogy november közepén
feldíszítik a karácsonyfát, és kiposztolják az összes létező közösségi oldalra a kapott
ajándékokat. Ezáltal aki nem engedheti meg magának a legdrágább telefont, ékszert vagy
bármi más értéketlen ajándékot az kevesebbnek fogja érezni magát. És lényegében szerintem
azoknak a tehetősebb embereknek, akik ezt csinálják pontosan ez a céljuk, hogy lenézzék és
lealacsonyítsák azokat az embereket, akik ezt nem tehetik meg. Illetve az, hogy egyfajta
bűntudatot keltsenek bennük, és éreztessék velük, hogy ők nem olyan jó emberek, és hogy ők
nem szeretik annyira a szeretteiket, mert éppenséggel nem a legszebb és legdrágább
ajándékot adták nekik. Pedig szerintem nem ez határozza meg, hogy mennyire szereted a
családod vagy barátaidat. Hiszen attól, hogy valaki bármely családtagjának vagy barátjának a
legkülönlegesebb és legköltségesebb ajándékot adja át, ha azt szeretet nélkül vagy csak
kényszerből teszi, semmivel sem lesz több, mint az, aki szeretet teljesen és boldogan
ajándékoz. Sokak számára a kimondhatatlan ajándékot a családdal, barátokkal töltött idő
jelenti. Egyszóval a szeretet. Istennek is van számunkra egy kimondhatatlan ajándéka. Isten
az, aki hozzánk közelít. Ő az, aki ajándékkal közelít, nem ítélettel vagy haraggal. Nem azért
keres minket, hogy megragadjon a grabancunknál fogva, és a bűneink miatt kárhozatra
vessen, hanem egy ajándékkal keres minket. Ő, aki méltó arra, hogy megajándékozott legyen,
amit jól éreztek a napkeleti bölcsek is, akik drága ajándékokat hoztak a megszületett
Messiásnak. De végül mégis ők lettek a megajándékozottak. Egyszerűen nem tudjuk
felülmúlni Isten ajándékozó képességét és gazdagságát. A kimondhatatlan ajándék, egy olyan
ajándék, amit Isten ajándékoz, és amit emberi módon lehetetlen teljességében leírni. Isten
ajándéka lehet akár az ő törvénye és akarata, akár az áldások. De a kimondhatatlan ajándék
mégsem ez. Isten egy olyan nagyszerű ajándékkal lepett meg minket, amivel ha találkozunk,
érezhetjük, hogy mennyire különleges és kimondhatatlan. És ez a csodálatos ajándék nem
más, mit Önmaga, ahogyan belép az életünkbe, hogy rólunk a bűnt levegye, és hogy örök
életet, üdvösséget adjon. Így jelent meg Jézusban ez az ajándék. Isten ajándéka által
megérthetjük, hogy akárhányszor közeleg a karácsony, mindig megállíthatatlanok vagyunk
abban, hogy valami ragyogó, különleges, vagy valami drága és költséges ajándékkal
ajándékozzuk meg egymást. Hogy megfeleljünk „a világ igényeinek”, hogy még véletlenül se
maradjunk le a hírességektől, vagy a többi embertől. Sok ember azt hiszi, hogyha például a
szomszéd ember a legdrágább telefont ajándékozta a gyerekének, akkor neki is azt kellene,
hogy nehogy megszólják, vagy lenézzék. Vagy például ha nem posztolja ki egyből a
karácsonyi ajándékát, akkor a többi ember számára ez azt jelenti, hogy egyáltalán nem is
kapott semmit. Ami szerintem egyáltalán nem így van, legalábbis nem így kellene lennie.
Hiszen a szeretet és a gondoskodás a legszebb ajándék a világon. Mert akik ismerik Istent, és
az ő kimondhatatlan ajándékát, azok tudatosan megértik, hogy ebben megállíthatatlanok
vagyunk, de mégis a legtöbb ember számára öntudatlanul ez azt jelenti, hogy abba a titokba,
amit Jézus megjelenése jelent a világ számára bekapcsolódhatnak, abba az örömbe, amit a
megajándékozás, és a megajándékozottság jelent nemcsak a mi számunkra, hanem Isten
számára is.

Ezért, amikor átadjuk egymásnak az ajándékunkat tegyük azzal a lélekkel, és akár a

„boldog karácsony” mellé mondjuk azt is ki, hogy: „ Hála legyen Istennek a kimondhatatlan
ajándékáért.”