Agyi aneurizmák

Az agyi aneurizmák helyi abnormális kiemelkedések az

agyi erek falán. A daganatra emlékeztető kiemelkedés
klinikailag gondot okozhat a látóideg, háromosztatóideg
valamint a szemmozgató ideg szintjén, annak függvényében,
hogy melyik ér szintjén figyelhető meg az aneurisma.

Az aneurizma a vaszkuláris fal változásainak

következménye. A vaszkuláris fal három rétegből áll: egy belső
endothéliumból, egy középső simaizom rétegből, valamint adventitiából. A különböző
degeneratív változások, mint pl. a hipoplázia vagy az ér fal egy vagy több rétegének károsodása
a vaszkuláris fal elvékonyodásához, rugalmasság elvesztéséhez vezet. Ennek következtében a
gyengített helyszínen túlnyonomásos vérátáramlás miatt az érfalon tágulat keletkezik. Ez képezi
az aneurizmát, mely leggyakrabban az artériák elágazásainál jön létre, mert ott van a
legnyagyobb érfalra gyakorolt nyomás.

Egyesek szerint az emberek mintegy 5%-a agyi aneurizmával él, amely lehet
tünetmentes. Ennek növekedése, gyarapodása további érfal vékonyodást vált ki, amely
rupturához, agyvérzéshez vezethet.

Okai

Veleszületett agyi aneurizma alakulhat ki fejlődési rendellenesség következtében, amely

az érfal normális anatómiai szerkezet rendelleneségét jelzi.

Szerzett agyi aneurizmáról beszélhetünk, amikor, változások figyelhetők meg az érfalban

egy traumás agyi sérülés következtében, magas vérnyomás, érelmeszesedés vagy érrendszeri
hyalinosis következtében. Egyes esetekben aneurizmát okozhat sodrodás által a fertőző embólus.
A formatio kialakulásához hozzájárulnak olyan hemodinamikai tényezők, mint az egyenletlen
véráramlás vagy magas vérnyomás.

Osztályozás
 Alakzat szerint az aneurizmák lehetnek zsákszerűek vagy orsószerűek. A sacculáris
forma sokkal nagyobb valószínűséggel fordul elő.

Lokalizáció szerint lehetnek: az elülső agyi artériára lokalizálódó aneurizmák. Az arteria

cerebri anterior az artera carotis interna intracraniális ága. Részt vezs a Willis gyűrű
kialakításában. Ellátja: medialis agyi felszín elülső két harmadát, a convexitas keskeny felső
medialis sávját, a nucleus caudatus fejét, a capsula interna elülső szárát, a putamen egy részét.

Egy másik lokalizációja az agyi aneurizmáknak a középső agyi artéria, amely szintén részt vesz
a Willis gyűrű alkotásában, az arteria carotis interna ága és ellátja az agy lateralis részét, insulát,
temporalis lebenyek elülső részét és lateralis oldalát, valamint a basalis ganglionokat, capsula
interna elülső részét. 13%-ban több ér szintjén is aneurizma figyelhető meg.

Méret szerint az aneurizmák lehetnek: izolált miliáris aneurizmák 3 mm-ig, kis 10 mm-
es, közepes 11-15 mm-es, hosszú 16-25 mm-es valamint óriás: több mint 25 mm-es aneurizmák.

Tünetek:

Klinikai szempontból az aneurzima lehet egy tumor vagy egy vérmes rög. Amikor tumor
változatú és fokozatosan nő, elérve egy bizonyos méretet, a szomszédos agyi területeket elkezdi
tömöríteni és a sérült agyi területnek megfelelően jelentkeznek a tünetek. Pl. a nervus
occulomotoriust összenyomó aneurizma a megfelelő odalú szem pupilla tágulatát, szemhéj
lelógását valamint a szem kifele fordulását fogja okozni. A leggyakoribb agyi daganatszerű
aneurizma a chiasma opticum valamint a sinus cavernosus szintjén alakul ki.

A chiasmát érintő anurizma látási zavarokat, olykor látótér kiesést eredményezhet,

hosszabb megléte látóideg sorvadáshoz vezethet. A hosszú távú aneurizma a koponyacsontokban
is pusztítást végezhet, mely röntgen segítségével mutatható ki. Gyakran előfordul, hogy agyi
aneurizma van a gutaütés hátterében, amely az aneurizma hirtelen törésének eredménye.
Alkalmanként a rupturát orbitofrontális fejfájás előzi meg.

A törés első jele az erős fejfájás. Kezdetben helyi, az aneurizmának megfelelően majd
diffúzzá válhat. A fejfájást többszörös hányinger és hányás kísérheti. Jelentkezhet
túlérzékenység, epilepsziás rohamok, mentális zavarok és zavart pszichózis. Subarachnoideális
vérzés fordul elő, amikor a törés agyi szinten görcsös tünetekkel fájdalommal jelentkezik. Az
esetek 65%-ban ez az érgörcs lézió vezet az agy ischemiás stroke típusához.

Az esetek 22%-ban intrecerebelláris vérömleny figyelhető meg, mely a kamrai

bevérzések során alakul ki. Ez a súlyos forma gyakran halálhoz vezet.

A nyaki artéria bifurcatio szintjén elhelyezkedő aneurizma látási rendellenességhez

vezet. Az a.cerebri anterior aneurismája also végtagi paresist és mentális rendelenességet okoz.
A középső agyi artéria az ellenkező oldalon hemiparesist és beszédkiesést okoz. A basillaris
rendszer nyaki részén jelentkező aneurisma nyelési elégtelenséget, ataxiat, faciális valamint
háromosztatú ideg elváltozásokat okozhat. Ha az agyi aneurizma a koponyán kívül lokalizálódik,
akkor a vérzés nem lepi el a koponya üregét.

Diagnózis

A múltban az agyi aneurizmákat koponya röntgen, valamint az agy-gerincvelői folyadék

tanulmányozása révén tudták megállapítani. Ma már agyi CT, MRI és MRA segítségével
diagnosztizálják ezt az ér betegséget.

Nagyon gyakran az agyi aneurizma tünetmentes, diagnosztizálása véletlenszerűen

történik más betegség kapcsán. A neurológus kórelőzmények, radiológiai és tomográfiás
vizsgálatok valamint agy-gerincvelői tanulmányok alapján állítja a fel a kórképet. A végleges
diagnózist agyi angiográfia segítségével állítható fel. Angiográfiával meg lehet határozni a
helyét, méretét valamint az alakját. Az aneurismákat differenciálni kell a daganatoktól,
cisztáktól, agyi tályogoktól, mely tumordiagnosztika révén valosítható meg. Ugyanakkor a
gutaütés, epilepsziás roham, ischemiás stroke és meningitistől is szüksges a megkülömböztetése.

Kezelés

Ha bizonyított az agyi aneurima, a beteg sebészi kezelésben részesül: nyírás és

endovasculáris elzárás. Azok a betegek akiknél kis méretű aneurismát diagnosztizálnak, mely
nem igényel műtéti beavatkozást, szükséges, hogy betartsák a neurológus, idegsebész által
előírtakat méret korlátozás céljából. Konzervatív terápiás intézkedések szükségesek annak
érdekében, hogy a növekedését elkerüljék. Ezen terápiák közé tartózhat a vérnyomás vagy
szívritmus szabályozása, a vér koleszterin szintjének korrekciója, meglevő fertőző betegségek
kezelése.

A sebészi kezelés célja, hogy megakadályozza az aneurisma törést. Fő módszere az

aneurisma nyak nyírása endovasculáris elzárást hozva létre. Fel lehet használni a sztereotaxis és
mesterséges koaguláció mechanizmusát is koaguláló szerek révén,

Megrepedt aneurizma esetén az orvosi kezelés hasonló a vérzéses strokéhoz. Sebészi

kezelés: vérömleny eltávólítás, endoszkópos evakuálás vagy sztereotaxiás törekvés. Ha az agyi
aneurisma ruptura következtében a vér elönti a kamrát, akkor kamrai vízelvezetés alkalmazandó.

Bibliográfia:

http://kosittrava.jimdo.com/2015/12/21/agyi-aneurizma/

http://www.kk.pte.hu/docs/protokollok/NEU-stroke.pdf

http://www.drdiag.hu/kereso/diagnosztika.adatlap.php?id=93732

http://oftankonyv.reak.bme.hu/tiki-index.php?page=Neuroradiol%C3%B3gia_pg

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_Neurologia/ch02s02.html