Az iskola tönkreteszi az egyéniséget; vagy: A divatot 

követni kell. A komolyabb témák felkészülést

igényelnek. Az alábbi 25 téma mindegyikéből volt már országos vitaverseny ennek a korosztálynak: o Az
ember sorsa attól függ, hova születik
o A közösségi média alapvető tájékozódási forrás
o Az atom a leghasznosabb energiaforrás
o Az élsportolók élete jó
o A fogyatékkal élők támogatása elegendő mértékű
o Boldogabb a becsületes vesztes, mint a becstelen győztes
o A magyar konyha hagyományait őrizni kell
o Az atom a leghasznosabb energiaforrás
o A mai magyar iskola megfelel a kor elvárásainak
o Hazánk tájait gyalog érdemes bejárni
o A bulvársajtóra szükség van
o Nőnek lenni ma sem könnyű
o A globalizáció megöli a nemzettudatot
o „Testi születésünk után a nyelv szül bennünket igazi emberré.” (Szilágyi N. Sándor)
o „A szabadság nemcsak egy nemzet magánügye, hanem az egész emberiségé is.” (Szerb Antal)
o A múlttal törődni kell
o A tévé nem fejleszti a fantáziát
o Rendezzünk olimpiát Budapesten
o Az ember képes a Föld élővilágának megőrzésére
o A digitális világban is fontos a helyesírás
o A tudomány a gazdasági virágzás alapja
o A művészetek fontosak a 21. században
o „Színház az egész világ és színész benne minden férfi és nő” (Shakespeare)
o El kell törölni a kötelező olvasmányokat
o A vallási érzékenység korlátozhatja a sajtószabadságot

50

 Tetszik

téma példa a vita konkrét témájára

(Az alábbi pontok közül CSAK EGYET kell kidolgozni!)
(Választhatnak mást is, csak beszéljék meg velem előbb!)
Büntetések / büntetési ● Helyes-e hogy büntetésekkel próbáljuk az embereket a helytelen magatartásoktól távol
formák / Enyhítő és tartani?
súlyosító körülmények
● Hatékony és észszerű büntetési forma-e a szabadságvesztés?
● Van-e joga a társadalomnak halállal büntetni a legsúlyosabb bűncselekményeket?
● Támogassuk-e a kényszermunka mint büntetési forma visszaállítását?
● Vannak-e jogai a börtönbüntetésüket töltőknek, és jár-e nekik kártérítés, ha e jogaik közül
némelyek csorbulnak?
● Egy középsúlyos vagy súlyos értelmi fogyatékos csak kevésbé vagy egyáltalán nem tudja
megítélni, hogy milyen következményekkel járnak a tettei, sem azt, hogy a másik embernek
mit okoz velük; tehát nem érti a „bűn” fogalmát. Enyhítő körülmény legyen-e ez egy lopás /
egy hirtelen felindulásból elkövetett testi sértés / egy szexuális abúzus megítélésekor?
● Helyes-e, hogy enyhítő körülménynek számít, ha egy bűncselekmény elkövetőjének
gyermekei (tartásra, illetve nevelésre szoruló hozzátartozói) vannak?
● Helyes és célravezető-e börtönbüntetéssel sújtani azokat, akik visszaesőként követnek el
kisebb értékű lopást / garázdaságot?
● Helyes és célravezető-e börtönbüntetést kiszabni gondatlanságból elkövetett nagyobb
károkozás esetén?
● Az antiszociális személyiségzavar vagy szociopátia egy súlyos pszichés zavar. Helyes-e
büntetni az ebből származó cselekményeket, ha az illető – sajátos állapotának egyik
velejárójaként – nem „tanul” a büntetésből?
Drogok ● Miként helyes kezelni a kábítószer-fogyasztást: szórakozási formaként, káros szokásként,
 személyes betegségként, kortünetként vagy bűncselekményként?
● Helyes és hatékony-e büntetésekkel korlátozni a drogfogyasztást?
● Helyes, célszerű és indokolt volna-e dekriminalizálni a könnyűdrogokat?
● Helyes, célszerű és indokolt volna-e legalizálni a könnyűdrogokat?
● Túladagolásban meghal egy 17 éves fiatalember. Hogy lehet szétosztani a 100 %-nyi
felelősséget a következők között: 1. a srác, akivel nem törődtek eleget a szülei, 2. a szülők,
akik sokszor a végkimerülésig dolgoztak, hogy megteremtsék a biztonságot és jólétet a
gyerekeiknek, 3. a haver, aki először adott neki szert, barátságból, 4. a díler, aki csak
szeretne kiszabadulni a mélyszegénységből, és nem lát rá más reális kiutat, 5. a drogkészítő
vegyész szakos srác, aki a rákos öccse megmentésére gyűjti a pénzt, 6. a hálózat feje, aki
azt mondja, ő csak igényeket elégít ki, s a pénzből társadalmi célokra is sokat adományoz,
7. a túlterhelt tanárok, szociális munkások, 8. a politikusok, akik nem is tudtak erről a
srácról
Öngyilkosság / Dopping ● Önző és a családjával szemben hálátlan-e az, aki eldobja az életét?
● Kötelességünk-e megakadályozni, ha valaki öngyilkosságot akar elkövetni, amennyiben
biztosan tudható, hogy soha nem lesz igazán boldog; vagy el kell fogadnunk ezt döntését,
ha szellemi képességeinek teljes birtokában hozza meg?
● Helyes-e megakadályozni, ha valaki öngyilkosságot akar elkövetni, amennyiben biztosan
tudható, hogy soha nem lesz értékes tagja a társadalomnak?
● Megmentheti, helyreállíthatja-e az ember becsületét a lelkiismereti okokból végrehajtott
öngyilkossága egy jelentős erkölcsi botlás után? Megérdemli-e ezért a társadalom
feloldozását? (pl. Kevin Carteré vagy a szamurájoké)
● Tisztességtelen-e, ha egy versenyhelyzetben olyan teljesítményfokozó szerrel él valaki,
amivel más nem tud élni (mert nem ismeri, mert nem tudja megfizetni vagy mert nem
akarja rombolni az egészségét)?
● Elítélhető-e, ha teljesítményfokozó (dopping)szert használ egy élsportoló, ha gyakorlatilag
minden versenytársa is használ valamit? Menti-e őt az, hogy a többiek is használnak?
● Felment-e egy sportolót az, hogy nem tudta, milyen szert ad neki az edzője, és csak azért
vette be, mert az erre utasította, ő pedig kérdések nélkül bízott benne?
Orvosetika / Eutanázia ● Egy sebészeti ügyeletre bevisznek egy súlyosan vérző, öntudatlan pácienst, aki közúti
balesetben sérült meg. Az orvos látja, hogy azonnali vértranszfúzióra van szüksége,
különben meghal. Mielőtt azonban beleszúrná a tűt a karjába, a beteg zsebéből kiesik egy
hivatalos nyilatkozat, amely szerint a vallása tiltja, hogy orvosi beavatkozást hajtsanak
végre rajta, mert hite szerint annak kell történnie, amit az isten akar, máskülönben a lelke
nem juthat a mennyországba. Mit helyes tennie ennek tudatában: megmenteni az életét
vagy sem?
● Megszegi-e az aktív eutanáziát elvégző orvos hippokratészi esküjét és szembe megy-e
hivatásának céljaival, erkölcsi értékeivel?
● Támogassuk-e az aktív eutanáziának lehetővé tételét a magyar joggyakorlatban?
● Adjunk-e jogi lehetőséget a gyógyíthatatlan és régóta mély depresszióban szenvedőknek az
eutanázia választására?
● Gyilkosság-e / Elfogadható-e / Helyes-e az olyan eutanázia, amelyet a beteg hozzátartozói
kérnek (ha ő már – fájdalmában vagy más egészségügyi okból – nincs annyira tudatánál,
hogy egyértelműen foglaljon állást mint autonóm ember)?
● Etikus-e a szabályozás, hogy azok a szegények, akik nem tudnak egészségbiztosítási
járulékot fizetni, csak életmentő és minimális egészségügyi ellátásban részesülhetnek?
● Etikátlan dolog-e egy orvostól hálapénzt elfogadni a pácienseitől?
● Elfogadhat-e egy orvos hálapénzt a nála rosszabb anyagi helyzetben élő páceinseitől?
Tudományetika / ● Inkább előnyös vagy inkább veszélyes dolog a génmanipulált növények termesztése, illetve
Klónozás / állatok tenyésztése? Helyes-e engedélyezni ezek előállítását és forgalmazását?
Génmanipuláció
● Szabad-e embert klónozni? Van-e jogunk rá erkölcsi értelemben?
● Megengedhető-e a génmódosításos fajnemesítés mint törekvés? Szabad-e beavatkozni az
emberi genomba?
● Van-e joga az embernek olyan mértékben beavatkozni a természetbe, mint ami a
génmanipulációval / klónozással jár?
● Felelősséggel tartozik-e a tudós a találmánya okozta negatív társadalmi, lélektani és
környezeti következményekért? / Meg kell-e semmisítenie és titokban tartania az ilyen
találmányát?
● Kit kellene inkább felvenni kutatóegyetemekre: zseniális és kitartó, de alacsony erkölcsi
érzékkel rendelkező vagy kevésbé okos, de morálisan és érzelmileg nagyon fejlett
 tanulókat?
A mesterséges ● Inkább pozitív vagy inkább negatív hatásokkal jár a mesterséges intelligencia fejlesztése és
intelligencia jogai alkalmazása?
● Szabad volna-e / Helyes volna-e a mesterséges intelligenciának jogot adni orvosi
beavatkozások (operációk) elvégzésére / adminisztratív (közigazgatási) / katonai / politikai
döntéshozatalra?
● Elfogadható-e, ha egy önvezető autó mesterséges intelligenciáját úgy állítják be, hogy egy
elkerülhetetlen döntési helyzetben elsősorban a tulajdonost óvja? / Ki(k)nek van joga ezt
eldönteni: az autó tervezőjének, tudósoknak vagy a nagyközönségnek? Hogyan kell erről
dönteni: politikai fórumon, erkölcsi megfontolások mentén vagy egyszerű szótöbbség
alapján?
● Ha egy elkerülhetetlen helyzetben egy önvezető autó úgy „dönt”, elgázol egy gyalogost, ki
a felelős: az autó, a tulajdonosa, a vezetője, a gyártója vagy a tervezője?
● Pozitív hatással jár-e az emberre és az emberi világra az önvezető autók kifejlesztése és
forgalomba helyezése?
Ember-állat kapcsolat ● Kell-e jogokat adni az állatoknak? / Kevesebb jog illeti-e meg őket, mint az embereket?
● Elítélhető-e a hobbi- és sportvadászat?
● Van-e joga az embernek állatkísérleteket folytatni a kozmetikai, az élelmiszer-, a hadi- és a
gyógyszeripar területén? És taposóaknák megtalálására állatokat használni?
● Elítélhető dolog-e a kutyák és lovak levágása és húsuk felhasználása élelmiszerként, ha más
állatoké nem jár efféle erkölcsi aggályokkal?
● Helyes-e állatkertekben tartani vadállatokat?
● Elfogadható-e, hogy sokan egzotikus állatokat tartanak terráriumban pusztán a különleges
megjelenésük miatt?
● Felveti-e a tenyésztők és a vásárlók felelősségét egyes fajok olyan (túl)nemesítése, ami már
a természetben életképtelen fajtákat, egyedeket hoz létre, természetellenessé torzítja őket?
● Elítélhető szokás-e a bikaviadal? / Helyes-e, hogy sok országban betiltották?
● Helyes-e természetüktől idegen szokásokra szoktatni állatokat, például a drogkereső
kutyákat rászoktatni a kábítószerekre?
● Kevesebb jog illet-e meg egy molylepkét, mint egy vizslát?
● Elítélhető-e, aki olyan termékeket vásárol (orrszarvúszarv-kivonatot, hermelinbundát,
elefántcsont szobrot), amelyek előállításához állatokat tartanak szörnyű körülmények
között, mészárolnak le csak a bundájukért vagy az agyarukért?
● Etikus-e a nagyüzemi állattartás?
Fogyasztói társadalom, ● Helyes-e olyan olcsó termékeket vásárolnunk, amelyeket roppant alacsony bérért dolgozó
környezetvédelem munkások állítanak elő gazdaságilag elmaradott országokban?
● Kik a leginkább felelősek a természet károsításáért: a gyártók/szolgáltatók, akik haszonra
törekednek, a vásárlók/fogyasztók, akik kényelmet és luxust szeretnének, vagy a politika,
amely szabályozhatná és előírhatná a probléma megelőzését?
● Joggal kárhoztatjuk-e azon országok termelőit, akik irtják a természetet egyrészt azért, hogy
számunkra állítsanak elő élelmiszert, másrészt pedig azért, hogy ők is haszonra tegyenek
szert és jobban élhessenek?
● Méltányos volna-e, hogy a legsúlyosabb környezetterhelésért felelős gyártó/szolgáltató
cégeket terhelje a károk mérséklésének finanszírozásának kötelessége?
● Elvárható-e a jólétben élőktől, hogy a természet védelme érdekében visszafogják a
fogyasztásukat, utazásaikat és szórakozásukat, ha anyagilag megengedhetik is maguknak?
● Elvárható-e a jólétben élőktől, hogy a természet védelme (közös értékeink megőrzése)
érdekében fizessenek másoknak?
● Észszerű és hatékony volna-e személyes kvótákat bevezetni a környezetkárosításra? Ha ezt
elfogadjuk, akkor legyen-e joguk a gazdagoknak / vezetőknek / politikusoknak többlet-
környezetterhelésre, illetve vásárolhassanak-e fel ilyen kvótákat másoktól?
● Tisztességesek-e azok a szerződések, amelyek alapján a sok hulladékot termelő jóléti
államok bizonyos összegek megfizetése mellett fejlődő országokba szállítják és ott lerakják
(olykor veszélyes és káros) hulladékuk jelentős részét, de így bevételekhez juttatják őket?
● Elítélhető-e az antropocentikus környezetszemlélet, illetve mezőgazdálkodás (a gyomirtó és
kártevőirtó szerek használata)?
Politikai erkölcsi ● Mit helyes tennie egy politikusnak egy olyan helyzetben, amikor az általa vezetett
döntéshelyzetek / nagyvárosban halálos járvány üti fel a fejét: karantént elrendeli, s ezzel sok egészséges
Nemzeti vs. nemzetközi
érdek embert (saját városának polgárait) „halálra ítélni” vagy hagyni, hogy elmeneküljenek?
(lásd: szverdlovszki baleset) Kíméletlenül és hideg racionalitással kell-e döntenie?
 ● Elítélhető-e, ha egy ilyen helyzetben a saját családját kimenekíti a városból, biztonságba
helyezi őket?
● Helyes volna-e Magyarországon ma újra kötelezővé tenni a sorkatonai szolgálatot, a
katonai kiképzést?
● Szabad-e (kizárólag a saját nemzeti érdekek mentén) fegyverkísérleteket folytatni és
százmilliárdokat költeni a militarizációra vagy (a nemzetközi érdekeket szem előtt tartva) a
béke politikáját kell követni minden helyzetben?
● Elfogadható-e, hogy a politikában mások az erkölcsi értékek, mint azon kívül?
Vallási és kulturális ● Mit helyes tennie városunk önkormányzatának akkor, ha a helyi (kicsiny és békés)
különbségek, muzulmán lakosság engedélyt kérne egy mecset építésére: engedélyezni vagy megtagadni a
konfliktusok,
problémahelyzetek lehetőséget (tudván, ha engedélyt ad, akkor feltehetően nagyobb létszámban fognak
odaköltözni muzulmánok)? Mi mellett kell dönteni: a szabad vallásgyakorlás lehetővé tétele
(mint európai érték) vagy a helyiek érdekeinek és félelmeinek megfelelő (kiszámíthatatlan
változásokat, netán veszélyeket is megelőző) tiltás mellett?
● Elítélhető-e a mai európai kultúrkörből a más értékrendű kultúrák valamely hagyománya és
jogrendje (pl. az iszlám többnejűség, a spártai krüpteia, a kegyetlenségre szoktató
yanomami gyermeknevelés vagy az indiai sati)? Van-e joga és oka az európai
demokráciának másoknál felsőbbrendűnek gondolnia magát?
● El kell-e fogadnunk mások másságát – például Magyarországon egy olyan iszlám hitű
családét, amelynek hagyományos jogrendje (a saria) ütközik a magyarral a nők és
gyermekek jogainak kérdésben?
● Helyesnek tartja-e, hogy több európai országban megtiltják az iszlám nőknek az arcot
eltakaró nikábot és burkát, holott ez része a legszigorúbb iszlám vallási elveinek,
szokásainak és kultúrájának? Helyes-e (kívülről) ezek feladására kényszeríteni egy vallási-
kulturális kisebbséget?
Migrációkezelés ● Elvárható -e a jóléti európai államoktól, hogy befogadják a humanitárius katasztrófák vagy
háborúk elől ide menekülő emberek tömegeit, kockáztatva, hogy köztük néhány (egy-két
ezreléknyi) radikális is bejut majd, akik bűncselekményeket követnek el?
● Ha a migrációs helyzet kiéleződik, elfogadható-e (jólétünk, biztonságunk és civilizációnk
védelme érdekében), hogy akár tűzparanccsal távol tartsák Európától az ide települni
kívánó tömegeket?
● Elfogadhatónak találná-e, ha Önnek és az európaiaknak le kellene mondaniuk jövedelmük
egy részéről azért, hogy az aszály és háborúk sújtotta térségekben élők hátrányait
kompenzálják ottmaradásuk érdekében?
● Elfogadható-e erkölcsileg egyes újságírók részéről, hogy bizonyos bűncselekményekről
adott híradásaikban kihangsúlyozzák, hogy azokat bevándorlók követték el?
● Föladja-e erkölcsi értékeit Európa, ha sorsukra bízza az afrikai és közel-keleti térségek
lakosságát?
Kisebbségek jogai, ● Igazuk van-e azoknak a jogvédőknek, akik pert indítottak a guszevi szegregált roma iskola
etnikai ellentétek működtetése ellen? Helyes volna-e jogszabályban előírni, hogy különböző etnikumú
gyerekeket együtt oktassanak?
● Sokan azt állítják, hogy a kisebbségektől elvárható, hogy mihamarabb beolvadjanak a
többségi kultúrába. Helyes és észszerű-e ez a kívánság? / Kell-e a többségi társadalomnak
kiemelt anyagi, jogi és oktatási-nevelési eszközökkel támogatnia ezt a beolvadást? Vagy
inkább az önazonosságuk megőrzését?
● Helytelen-e a negatív etnikai diszkrimináció? Büntetni kell-e?
● Elfogadható volna-e egy olyan törvényi szabályozás, amely bünteti az olyan közép- és
nagyvállalkozásokat, amelyek nem foglalkoztatnak bizonyos százalékban kisebbségieket
(vagy adókedvezményt ad azoknak, amelyek ezt megteszik)?
● Tolerálni és tisztelni kell-e a miénktől eltérő kultúrát? Meddig?
Hazaszeretet ● Teljes értékű és jogú magyarnak számíthatja-e magát az, aki pusztán a magasabb
életszínvonal, a nagyobb jövedelem érdekében végleg elköltözik Magyarországról?
● Tisztességes dolog-e az államtól a hallgatói szerződés aláírásának előírása a jelenlegi
formában?
● Helyes-e, hogy a határon túl született / külföldre költöző magyaroknak szavazati joguk van
a magyarországi választásokon és népszavazásokon?
● Van-e erkölcsi értelemben joga egy külföldön élő magyarnak állásfoglalásokat tenni
magyar belpolitikai kérdésekben?
● Kötelezővé kellene-e tenni, hogy minden arra alkalmas fiatalember sorkatonai szolgálaton
vegyen részt, felkészülve a honvédelemre egy támadás esetén?
 ● Hazafiatlan és elítélhető magatartás-e egy nemzet tagjától, ha saját népét ócsárolja? /
Elfogadható-e, ha más valaki népeket minősít le?
Média, manipuláció, ● Van-e felelősége a médiának az emberek közötti kapcsolatok megromlásában, az indulatok
celebek , cenzúra eszkalálódásában, az ösztönös és egocentrikus magatartások terjedésében?
● Kellene-e cenzúrázni a médiát / az internetet erkölcsi megfontolások, társadalmi és lélektani
hatások alapján (de politikailag függetlenül)?
● Szabad-e egy tekintélyszemélynek (tanárnak / főnöknek / papnak stb.) közölnie a politikai
nézeteit és kritikáit diákjaival / beosztottjaival / híveivel?
● Van-e joga mások manipulálására, akinek van képessége rá?
● Be kellene-e tiltani a Barbie babákat, a G. I. Joe-kat, a mangákat stb.? / Csacska
divathóbortnak vagy egészségtelen torzító tényezőnek kell-e tekinteni azt a hatást, amelyet
a celebek gyakorolnak a világra? / Helyes-e feltétel nélkül engedélyezni azok nyilvános
szereplését, akik rombolják a közmorált és/vagy károsan hatnak sokak pszichés
egészségére, fejlődésére?
● Helyes-e manökeneket, sportolókat, színészeket, celebeket stb. ideálként bemutatni,
alkatukat és szépségüket „reklámozni”?
● Van-e felelősségük a celebeknek az erkölcsi normák fellazulásában? / Torzítják-e az
embereket, a társadalmat és önmagukat a celebek? Van-e erre joguk?
● Korlátozni, cenzúrázni kellene-e a reklámokat?
● Etikus volt-e Stanley Milgram amerikai pszichológus kísérlete
(http://mipszi.hu/cikk/171208-ujragondolt-engedelmesseg), melynek során az emberek
érzelmi manipulálhatóságát és konformitásának mértékét vizsgálta?
● Elítélhetők-e azok a kísérleti alanyok, akik Philip Zimbardo hírhedt stanfordi
börtönkísérletében (https://pszichoblog.blog.hu/2010/03/26/bortonkiserlet) kínozták a
rabokat? És ezek alapján azok, akik a valóságban megteszik?
Virtuális társadalom, ● Összességében inkább jó vagy inkább rossz irányba befolyásolja az embert a virtuális lét / a
virtuális élet virtuális játékokban való részvétel?
● Összességében inkább jó vagy inkább rossz hatást gyakorol a társadalomra és annak
normáira a virtuális világ?
● Helyes-e, ha egy 8 / 10 / 12 éves gyereknek megengedik a szülei, hogy napi egy-két órában
önállóan és korlátlanul internetezzen?
● Helyes-e, ha egy 10 / 12 éves gyereknek megengedik a szülei, hogy saját profilja legyen
közösségi oldalakon, és azokat napi rendszerességgel használja?
● Van-e joga a szülőnek arra, hogy felügyelje gyermeke virtuális életét? / Helyes nevelési
módszer-e ez?
● Egy diák feltesz a Facebookra egy olyan profilképet, amelyen beint / egy vadkenderlevél
látható. Egy tanár ezt kifogásolja, nehezményezi, s azt követeli, hogy vegye le a képet.
Van-e erre joga a tanárnak? Csakis magánügy vagy részben közügy a profilunk és
üzenőfalunk?
Szólás - és ● Melyik a magasabb rendű jog a demokráciában: az ember szólásszabadságáé vagy a
véleményszabadság közösség nyugalmáé és kiszámítható működéséé? / Demokratikus-e még egy rendszer, ahol
nem teljes a szólásszabadság?
● Elfogadható-e, hogy közösségi oldalak - mindennemű feljogosítottság hiányában - letiltják
bizonyos véleményformáló szereplők (politikusok vagy celebek) profilját?
● Van-e erkölcsi értelemben joga bárkinek nyilvánosan megfogalmazni pusztán a gyűlöletét
vagy lenézését valakivel / egy politikai / etnikai / vallási csoporttal szemben? / Elítélhető-e
az, ha valaki negatív sztereotípiákat hoz létre vagy erősít fel?
● Van-e erkölcsi értelemben joga bárkinek nyilvánosan megfogalmazni a gyűlöletével vagy
lenézésével átszőtt, de érvekkel alátámasztott kritikáját valakivel vagy egy csoporttal
szemben?
● Tolerálni kell-e, hogy egyesek megfogalmazzák gyűlöletüket, lenézésüket és kritikájukat,
vagy reagálni kell rá? Ha reagálni kell rá, akkor hogyan: nyilvánosan vagy diszkréten?
● Szabad-e engedni, hogy emberek kamu profilok mögül gyűlölködjenek és átkozódjanak a
neten? Helyes és hasznos volna-e korlátozni ezt?
● Van-e joga az ellenzéknek az Európai Parlamentben nyilvános kritikákat megfogalmazni a
magyar kormány politikájával szemben, vagy ezzel az egész országnak árt?

(összeállította: Mihályi Levente)