MARÓCZY GÉZA

A KEZDŐ SAKKOZÓ
VEZÉRKÖNYVE

PUSKI
Budapest, 1993
 MARÓCZY GÉZA

A KEZDŐ SAKKOZÓ
VEZÉRKÖNYVE

PÜSKI
Budapest, 1993
 Püski Kiadó Kft.
Felelős kiadó: Dr. Püski Sándor
1012 Budapest, Logodi u. 16.
Telefon: 201-4444
Püski Könyvesház
1013 Budapest, Krisztina krt. 26.
Telefon: 175-7763
ISBN 963 8256 176
Nyomás: TIT Nyomda
Felelős vezető: Nyíró András
 Bevezetés
Az ember léte ébrenlét és alvás. Az ébrenlét a hivatás, az alvás
n pihenés ideje. Minden hivatás munka.
Lelkiismereti kérdés az, hogy munkánkat jól végezzük, és az is,
hogy azt az időt, amikor nem dolgozunk, jól és hasznosan töltsük el.
Ellentmondanánk önmagunknak, ha a -munka nemessége és ter­
mékenysége után, átmenet nélkül a semmittevés és lustálkodás szín-
telenségébe merülnénk. Érthetetlen volna már csak azért is, mert
minden valóságos hivatás, a teljesítésben egy bizonyos egyoldalúsá­
got jelent, és így állandóan ügyelnünk kell arra, hogy gépekké ne
váljunk.
Bármennyire igénybe veszi is a hivatás munkája az embert, tel­
jesen soha nem elégíti ki. Mindig marad vissza a testi és szellemi
erőknek egy bizonyos erőmaradványa, ami még érvényesülni óhajt.
Az ébrenlétnek azt a részét, amelyben ezek az erőmaradványok
testet öltenek, szórakozásnak, üdülésnek nevezzük.
A szórakozásban, és nem a lustálkodásban találja a munka meg­
felelő kiegészítését.
A testnek a sport, a szellemnek a játék a lehetősége. Tisztán
sport vagy tisztán játék el nem képzelheti, mindig van ebből is, ab­
ból is egy rész, és a keveredésben vagy az egyik, vagy a másik a je ­
lentősebb.
A hármas együttes: a munka, a sport és a játék, képezi az em­
bert a maga legtökéletesebb alakjában, és ez termeli ki azt a teljes­
séget, ami a szerves világ főmozgatója.
Munka, sport és játék visz bennünket arra a világnézleti magas­
latra, mely visszahatva az alkotó, építő erőkre, alapzatát azok tar­
tósságának köszöni.
/I népek, nemzetek világnézlete, végül is nem más, mint az egyé­
nek saját nézlete, vagyis azok lényege, összessége.
Az egyén sajátos gondolkodásmódja alkotja azokat az elemeket,
melyek mindenkiben mint népies elemek gyökereznek. Ez teljesen
független az egyének eltérő hivatásától.
A közös, népies elemeknek, erőknek képzése a magja a népne­
velésnek, vagyis a népnevelés alapjában gondolkodásmód, érzület
képzés.
.4 népncvelésnek alkalmas eszköze csak az lehet, amelyik meg­
adja a lehetőséget, hogy az egyén jellemét és érzületéi, a köz kívánal­
mainak megfelelően, előnyösen alakítsa.

1*
4

Kétségtelen, hogy a sport és a játék, különösen a szellemi sport

a sakk, nagyon fontos és alkalmas eszköz, mert általa a hozzá nem
férhető erőkre, a kedélyre és fantáziára gyakorolunk hatást.
A sakkról, mint a szellemi sport eszközéről manapság még na­
gyon eltérőek a vélemények. Általánosságban megelégednek azzal,
hogy ez a nemes játék célját eléri és rendeltetésének eleget tesz, ha
mentsvárul szolgál az unalom ellen.
Alaposabban vizsgálva a dolgot, könnyű megdönteni e véleményt,
hiszen a sakkbábuk maguk tulajdonképen harci eszközök, hadtestek
képviselői, tehát a sakk igazában mély elgondolású hadijáték, és mint
hadijáték, eredeti elgondolásában eszköze és kifejezője az ideális,
nemes küzdelemnek.
A sakkban küzdünk és nyílt, becsületes, egyenlő kilátások mel­
lett vívott harcban győzve, szellemi fölényünket bizonyítjuk. A vere­
ség sem káros, mert reámutat szellemi képességünk sebezhető pont­
jaira és így segítségünkre van azok felismerésében és kiküszöbölésé­
ben.
A sakk a legszellemesebben megvalósult változatossága, kapcso­
lata a munkának és a játéknak.
Ha a sakkjátékot össze tudjuk egyeztetni az életünkkel, hivatá­
sunkkal, ha képesek vagyunk a legkíméletlenebb önbírálatra, akkor,
de csakis akkor fog a sakkjáték, mint jellem és érzületnevelő hatni
és a szórakozásnak, üdülésnek kedvenc eszközévé válni.
Ott azonban, ahol ez a szigorú önbirálat, ez a nagy akaraterői
igénylő folytonos és visszatérően ismétlődő magamegítélés nincs meg,
a sakkjálék elveszti vonzóerejét és nincs nevelő hatása.
A jellem, a kedély és a fantázia fejlesztésére, csak a rendszeres
oktatáson alapuló, tudatosan űzött sakkjáték hat, ezért a sakkot ta­
nítani nehezebb, mint azt megtanulni.
Az érdeklődők közötti nagy értelemkülönbség, szinte lehetetlenné
teszi, hogy egy mindenre gondoló, mindenkit kielégítő, mindenkinek
megfelelő, egységes oktató vezérfonal megalkotható legyen. A leglel­
kiismeretesebb, szakszerű mű is csak aránylagosan jó, mert egyesek
nek használ és a többinek legalább nem árt. Sokszor még az oilóval
írott könyv is jobb, mint a nyakatekert gondolatokkal telített, erede­
tiséget hajhászó, fellegjáró szörnyszülött.
A sakk a legegyszerűbb, legkövetkezetesebb játék és az, ami ter­
mészetes, már szinte jó is.
Ennek dacára, vagy talán éppen ezért, nincs olyan mindent fel­
ölelő magyarnyelvű sakk-könyvünk, mely az érdeklődőt a sakkozás
 5

elemétől, a kezdet kezdetétől a mestersakkozás lépcsőjéig könnyen

követhetően vezeti.
Ezt a hiányt óhajtom pótolni jelen művemmel, mely terjedelmé­
nél fogva módot nyújt a sakkozás részletes és beható ismertetésére.
Téved azonban az, aki azt hiszi, hogy a mű végigolvasása és az
adott változatok egyszerű utánjátszása már elegendő. Tudatos, lépés-
röl-léjjésre való haladás és alapos megfontolás után válik csak sajá­
tunkká az, amit megtanulunk.
Az elemi ismeretek, a bábok menetmódja és főképen a sakktábla
kockáival való megbarátkozás, az algebrajelzés sokkal fontosabb, mint
azt sokan vélik. Meggyőződésem az, hogy a sakktábla alapos isme­
rete nélkül, jó játékossá senki sem válhat, ezért időzöm hosszasabban
a sakktábla ismertetésénél és az egyszerű mattadási lehetőségeknél.
Az elméleti rész a mai napig kialakult gyakorlatnak legfontosabb
megállapításait tartalmazza. Nem sok, de nem is kevés anyag, annyi,
amennyit minden valamire való sakkozónak ismernie kell.
A megnyitási elmélet napról-napra, vagy legalább is versenyröl-
versenyre bővül, és azt, ami a tankönyvben nincs meg, folyóira­
tokból, játszmaelemzésekből és gyakorlásból kell megtanulni. Ez tu­
lajdonképen már a magasabb iskola.
Állandó gyakorlás és az elméleti újításoknak figyelemmel kisé­
rése, önálló, saját kísérleti búvárkodás, mesterjátszmák tudatos után­
játszása, végjátéktanulmányozás visz azután tovább a sakkmesteri
pályán, mely hivatás is lehet.
Kétszeresen nehéz hivatás, itt a szórakozás is munkává válik. A
sakk logikus gondolkodásra nevel, szórakozásra jó, de rossz kenyér-
szerző.

Budapest, 1940.

M A R Ó C Z Y GÉZA
A sakkjáték eredete, fejlődése és művelői
A sakkjáték eredete a mondák világába vész. Valószínű, hogy
Indiából származik. A szanszkrit irodalomban a IX. század elején
szerepel „csaturanga“ néven. Firduzi még említi, hogy Chosroes
Nusirvan perzsa király idejében, (532— 578) került „satranzs" né­
ven Perzsiába. A perzsáktól az arabok vették át. A legrégibb forrás,
mely a sakkjáték eredetét kutatóknnk rendelkezésére áll, az arab el-
Dsahiz-nak (868) játékokat tartalmazó könyve és az 1257-ból való
arabs kódex, a régi arab sakkozás könyve, melyet a Britiscli-Múzeum
őriz. Az arabok útján jutott azután Afrikába és Spanyolországba,
m ajd Olaszországba is. Az araboknak II. Hakam (061— 676) uralko­
dása alatt m ár kiterjedt sakkirodalmuk volt. Ezekből tudjuk, hogy
a IX — X. században Aladli, Almavardi, Alsuli és Allailaj különösen
kitűntek mint sakkozók. Szó van egy páros mérkőzésről is, melyet
Alsuli nyert meg Almavardi ellen. Ennél a mérkőzésnél az akkori
kalifa is kibicelt.
Az első olasz nyomtatott sakkönyv 1512-ben jelent meg. Európá­
ban Neckam Alexander angol apát foglalta szabályokba a sakkjáté­
kot. Az első angol sakkönyv 1474-ből való. A németországi ströbecki
iskolai sakkozás is ebből a korból maradt hátra.
Róbert Károly magyar király remekművű sakkjátékot ajándéko­
zott János cseh királynak 1335-ben. Beatrix magyar királynőről em­
líti a krónika, hogy Ulászló cseh királlyal 1479-ben gyakran sakko­
zott.
Később a sakk átalakult, a bábok egy részének menete bővült,
megszűnt a korlátozás, bevezették az elsáncolást, a csatárok gyorsí­
tott indulását, a menetközben való ütést stb. A .sakkozás erősen tér
jcdl, kitűnő sakkozók és írók foglalkoztak a sakkirodalominal.
A mai sakkról az első mű a gőttingciii kézirat, mely sajnos sem
a szerző nevét sem az évszámot nem adja. A mű a megnyitásokkal
foglalkozik és feladványokat is hoz. Luccna 1479-ben megjelent spa­
nyol nyelvű műve a legrégibb nyomtatott sakkönyv.
Damiano portugál játszó 1512-ben Rómában megjelent könjve
m ár elég terjedelmes sakk-könyv, de nem olyan részletes, mint Ruy
Lopcz de Segura zafrai pap kiváló sakkozónak 156t-bcn Alcalahnn
megjelent műve. A szerző különösen a róla elnevezett spanyol játékot
elemzi. Ugyancsak részletes elemzéseket ad Polcrionak évszáni
nélküli, korábban írott kézirata, melyet csak a XV. században talál­
lak meg.
 Az olasz sakkozás -központja és sakkfrója Joachim Greco volt,
akinek 1619-ben Párizsban kiadott műve, — Philidor feltűnéséig, —
tehát több mint egy századig az egész világon a legnépszerűbb és
legjobb sak-k-könyv volt.
Andre Duncan Philidor az első igazi sakkmester (1720—
1790). Művei ma is maradandó értékűek.
Első magyar sakkmesterünk Batthyány Ferenc volt, aki 1557-
ben sikerrel mérkőzött az országunkban utazgató bergamói Oliver
Jeromos olasz mesterjátszóval.
Bethlen Kata, II. A paffy Mihály felesége, veretlen sakkozója volt
korának. Kitűnő sakkozó volt a kalandos életű Benyovszky Móric
gróf.
A neuhausi jezsuita főnökkel, Zimmcrmann atyával 1688-ban
II. Hákóezi Ferenc is sokat sakkozott.
Az első magyar sakkönyv 1758-ban Budán jelent meg, „Sach,
vagy királyos játéknak szabott rendtartásai" címmel.
Kempelen Farkas a zseniális feltaláló 1769-ben szerkesztette meg
sakkozó automatáját, mely 1826-ban Philadelfiában elégett. Az auto­
matában egy jő sakkozó volt elrejtve.
A sakkirodalom fejlődésével kapcsolatban mindenfelé kiváló ját­
szók tűntek fel, és megkezdődött a versengés, megkezdődtek a sakk-
versenyek.
Franciaországban: LabXourdonnais, Des Chapelles, Amant Sainl-
l’ierre, — Angliában: Lewis, Mac-Donnel, Evans, Cochrane és H o ­
ward Staunton tűntek ki, az utóbbi szerkesztette a „'flic Lencet" lap­
ban az első sakkrovatot (1823).
Hollandiában (Amsterdamban 1851-ben) rendezték az első sakk-
versenyt, (nemzetit), melyet van t’Kruys nyert meg.
Németországban: Koch, Mosler, Silberschmidt, Tassilo-Heyde-
branch v. d. Lasa, Bilguer, Bledow, Horwitz, H arrw ilz és Adolf Au-
rlcrssrn voltak a nagyok.
Ausztriában: Falkbecr, Hamppe és Mayerliofer nevét ösmerték.
Oroszországban és a skandináv országokban akkor még nem volt
igazi sakkélet, és csak a Franciaországban élő Kieseritzky jött számí­
tásba.
Az első nemzetközi sakkversenyt Londonban 1851-ben rendezték,
lakkor már az előbb felsoroltak nagy része a múlté volt, és a verse­
nyen egész csomó új névvel találkozunk. A győztes a német Adolf
Anderssen. A verseny kieséses és ig y a sors szeszélyétől függő volt,
ehhez járult n korlátlan gondolkodási idő, amivel hizony néhányon
8

visszaéltek. A magyar Szén József, az ötödik helyen végzett, bár

kétségtelen, hogy Andcrssen után, vagy vele együtt, a mezőny leg*
jo bb embere volt.
Magyarországon Szénen kívül több kiváló sakkozó élt, így Cse­
resznyés István, az első m agyar sakkrovat megindítója, Papp Dezső,
Kiss József, Hay Orbán, Vész János Ármin, továbbá Löwenthál Já­
nos, aki később M orphy ellen a legjobb eredményt érte cl, Grimm
Vince és Erkel Ferenc. Ez az együttes győzte le 1843— 1845. évben,
levelezési játékban, Párizs kiváló sakkozóik
1857-ben tűnt fel Paul Morphy, (1837— 1884) a zseniális ameri­
kai sakkozó. Rövid ideig szerepelt, de szereplése a győzelmek soro­
zata volt.
1862-ben tartották a második londoni sakkversenyt, mely már
fordulós verseny volt, mindenki játszott mindenkivel. Itt újra An-
derssen győzött, de rövidesen túlszárnyalta öt W ilhelm Steinitz, akit
azután világbajnoknak is elismertek.
A világbajnoki cím nem hivatalos, csak hallgatólagosan elismert.
Steinitz korával egyidejűleg, minden országban kiváló mesterját­
szók nevével találkozunk, fgy a német Johannes Hermann Zucker-
tort, Louis Paulsen, az angol James Blackburne, Amos Burn, James
Mason, az amerikai George H arry Mackenzie, a lengyel Sámuel Ro­
senthal, Simon Winavver, az orosz Alexander Dimitrievits von Pet-
roff, Michael Iwanovits Csigorin, az osztrák Berthold Englisch, stb.
mind méltó ellenfelek voltak. Sajnos, hogy ebből a korból az egyen
rangú magyar tehetségek mind külföldre vándoroltak ki, így Gnns-
berg Izidor, Weiss Miksa, Schwarz Adolf, Fleissig testvérek, Kolisch
Ignác báró, Lipschütz Sámuel, stb., és a magyar sakkozás meglehe­
tősen elhanyagolt maradt. Egyedül Dr. Noa József szerepelt többé-
kevésbé jól a nemzetközi porondon.
Steinitz után Dr. Siegbert Tarrasch, m ajd Dr. Emanuel Lasker
kapta a vezető szerepet. Nálunk ekkor tűnt fel Makovetz Gyula, —
aki Grácban és Drezdában győzött.
Lasker 1896-ban végleg legyőzte Steinitzet és magához ragadta a
világbajnoki elmet.
A kilencvenes években azután, egyszerre nagy számmal lépnek
elsőrendű mcsterjátszók porondra, fgy a német Karl August W al-
brodt, Rudolf Teichmann, Curt v. Bardeleben, Jaques Mieses, Paul
Lipke, az osztrák Georg Marco és Carl Schleclitcr, a lengyel Dávid
Janowski, az amerikai H arry Nelson Pillsbury és Frauk Marschall.
A magyarok közül Maróczy Géza és Charousek Rezső, sorozatos
 0

győzelmeikkel méltóan pótolták a versenyzéstől visszavonult Mako-

vetzet. Kitűnő játszók voltak még Jakóby Samu dr., Fáhndrich Hugó
és Kemény Emil, akik azonban nemzetközi versenyekben alig szere­
peltek.
A klasszikus sakk a XX. században érte el eddigi fejlődésének
csúcspontját. A század eleje ismét új erőkkel gazdagította a sakkozók
nagy táborát. Egymás után tűnnek fel Akiba Rubinstein, Ossip Bern­
stein, Áron Niemzovits, Alexander Aljechin, Oldich Duras, A. Atkins,
Milan Vidmar, Rudolf Spielmann, Savielly Tartakover, Effiem Bo-
goljubow, Erich Cohn, Edgar Colic stb. Nálunk Kosztics Borislav,
Breyer Gyula és Réti Richard. Kivülök jól szerepeltek: Forgács Leó,
Dr. Nagy Géza, Dr. Asztalos Lajos, Bállá Zoltán, Barász Zsigmond,
Dr. Erdcy Aladár, Dr. Bródy Miklós, Stcrk Károly, Takács Sándor,
Székely Jenő, báji Patay Gyula, Lovas Gyula, Merényi Lajos, Abonyi
István, Scliweiger József, Chalupetzky Ferenc, Rcgőczi Exner Győző,
Diencr Hugó, Lehner Vilmos, Havasi Arthur, Mayer György, Dr. E n ­
gel Imre, Dr. Korclimáros Kálmán, Molnár Ödön, Nicdermann Antal,
Krivos Gyula, Gesztesi Ödön, Bikich József, Szávay Zoltán, Dr. Ébersz
Kornél, Dr. Elekes Dezső Dr. Lévay Kálmán és másek.
A nagy világégés után, Jóst? Raul Capablanca legyőzi Dr. E. Las­
ker világbajnokot, de rövidebbet húzza Dr. Aljechinnal szemben, aki
viszont átmenetileg Dr. Max Euw e ellen veszít, majd a revans mér­
kőzésben újból felül marad és ma is világbajnok.
A sakkversenyek mint kitűnő helyi reklámok jönnek divatba és
gyors ütemben követik egymást. A versenyzők száma megsokszorozó­
dik. Újak, fiatalok jönnek, változik a sakk stílusa, a ncoromantikus
iskola hívei hevesen ostromolják a klasszikus iskola erős várát.
Amerika és Oroszország szerzi meg a vezető szerepet. Német­
országnak az államosított sakk meghozza a Buenos-airesi csapatvilág­
bajnokságot.
Minden versenyen új nevekkel találkozunk és szinte lehetetlen a
neves mesterek számontartása. Az előbb említetteken kívül Samuét
Rcshcwski, I. Fine, Isak Kashdan, M. Botwinnik. H. .1. Lőwcnfistli,
Erich Eliskases, Ernst Grünfeld, E. v. Post, Prof. Albert Becker, Jo­
seph Lokvenc, Kurt Richter, Albert Gilg, S. Landau, Hans Kmocli,
A. Speyer, D. v. Scheltinga, jhr. Dr. van den Bosch, Sir George T h o­
mas, Esteban Canal, G. Stahlberg, W . Petrow, Paul Keres, Salo
Flohr, Vasja Pirc, Micislavv Najdorf, Georges Koltanowski, Robert
Gran, Vera Menchik, Sonja Graf, stb. szerepelnek a legeredménye­
sebben.
30

Magyarországban is sok új névvel találkozunk, ú. m.: Steiner

I^ijos és Endre, Dr. Vajda Árpád, Havasi Kornél, Barcza Gedeon,
g. Réthy Pál, Koródy Keresztély, Tipary I.ajos, Füstér Géza, Boros
Sándor, Szily József, Drncker József, Piklcr Róbert, Szabó László.
K Inger Gyula, Gereben Ernő, Szigeti Miklós, Dr. Gecsey István, Dr.
Négyessy György, D r. Balogh János, Dr. Sárközy Balázs, Lilicnthol
Arnold, Török Béla, Dr. Csőváry Zoltán, Gruseczky József, Zabod-
roczky E m ö az új mesterek, bár szereplésből nemigen veszik ki ré­
szüket. A csapatbajnokságok során nagyon sok hasonló -képességű
játékost látunk, Így Soóky László, Kovács Zoltán, Sebestyén Béla.
Sz. Tóth Vince, Bakonyi Elek, Dr. László Csaba, Pongrácz József.
Sillye Jenő, Józsa Gyula, Dr. Bélyi Miklós, Szijjártó Szabó Benjámin.
Jcney Ferenc és László, Wicscl László, Dr. Vécscy Zoltán, Knunp-
holc Endre, Csiszár Ferenc, Bartos Mihály, Wcssel Imre, Kálmán
Oszkár, Petro Tibor, örvényi Béla, Dr. Vargha Gyula. Lindner László
stli.
A nemzetek sakkszövetségei megalakítják a nemzetközi sakkszö­
vetséget, a FIDE-t, mely megteremti a nemzetek csapatainak olim­
piai mérkőzését. Az egyéni versenyeken való gyöngébb szereplésünk­
ért kárpótol a csapatok nemzetközi vetélkedésében elért eredmé­
nyünk, így: 1924. Párizs, második, 1926, Budapest első, 1927, 1.ou­
tion, első, 1928, Hága, első, 1930, Hamburg, második, 1933, Folkes
lone, három-ötödik. 1935, Varsó, negyedik, 1936, Münchenben elsők,
ahol minden nemzetet legyözliink, 1937, Stockholm, máso­
dik. Csak egyetlen egyszer nem voltunk az elsők közölt. Prágában
1931-ben. Négyszer nyertük meg a csapatvilágbajnokságot és kétszer
az Európa bajnokságot, közben győztünk a nemzetközi csapat-levele­
zési versenyen is, — és ezzel egy újabb világbajnokságot nyerlünk.
A feladványszerkesztés terén is a legjobbak között vagyunk.
A világhíres \V. Grimsbaw, F. Healy, A. C. W hile, \V. Shinkmnn,
S. Loyd, C. Mansfield, A. Ellerman, V. Marin, H. Wcciiink, J. Dob-
rus'ky, W . Pauly, J. Pospisil, K. Haver, A. Troitzky, K. L. Hűbbel,
II, Rinck stb. nevei mellett ott találjuk Pongrácz Arnold gróf, Szir-
may János, Mcszéna István báró, lllátliy Ottó Titusz, Elircnsteiu
Mór, Schuszter Zsigmond, Kálniczky Géza dr, Hun Sándor, Fleck
Ferenc, Böhm Ferenc, Zilahi Zoltán, Telkes Imre. Szögliy József,
Ncukomm Gyula, Srliór László, Feldmram Tibor, Kovács Norbcrl dr,
Páros Györgv dr. Nagy Ödön és mások neveit.
Sakkirodalmunk a nagyszámú sakkrovatokban és a Tölli László
állal szerkesztett és kiadott, (Kecskemét) havonta megjelenő Magi/ar
Sakkvilúg szaklapban talál alkalmat a bemutatásra.
 II

A SAKKTÁBLA

A sakk, k it tábor küzdelme a sakktáblán, ha tehát w sakkjátékot

meg akarjuk tanulni, először is ösmernünk kell a táblát magát.
A sakktábla — mint az 1. számú ábra
mutatja1— egy nagyobb négyzet, amelyik 1. ábra
<U váltakozó színű kisebb négyzetre van Sötét
osztva. Az ábra alatt és fölött, a világos
és sötét szavak a táblánál ülő játékosnak
n helyét jelölik és azt is tudtunkra ad­
ják, hogy a játékosok előtt közvetlenül
milyen színű bábok állanak.
A világos színű bábok tehát az ábrán
mindenkor alul, a sötét színűek pedig
Télül sorakoznak.
A föntebb mondottakból természetsze­
rűleg következik az a szabály, hogy ö
játszók jobb kezénél a snrokkor.ka min­
dig világos színű.
Szükséges, hogy a kezdő mindenekelőtt a sakktábla kockáinak, mezői­
nek jelzésével jöjjön tisztába, azt gyakorolja és teljesen magáévá tegye.

2. ábra A világos színű bábokkal játszótól, a

bólét sötét színű bábokkal játszóig terjedő ki­
• t e «f i 1 g fc sebb kockasorokat, oszlopokat, a világos
Hl' színű bábokkal játszó előtt halról-jobbrn
• IH -, ■ 1
haladva, az abc betűvel, a-tól h-ig jelöl­
2
ál ÜL Ü ü 1
•
1 P e jük, míg a játszók közötti vízsrinlcs kocka­
m t e Is ÍÜ itt 6 sorok, a világos bábokkal játszótól kez­
dődően, vagyis az ábrán alulról felfelé
♦
ikÜ!* É Ni ÉM É 4

sorszámokat kapnak 1-től 8-ig.

8 H |É im m 3

Wfe A betűk és számok találkozási helye

*-
Üt fü 2

m m
r e Ú
M
i •
SS
tf fc
> adja a kocka1 nevét. A 2. ábrán az elő­
adottakat szemléltetően mutatjuk he, a
3. ábra az összes kockák nevét adja.
Világos
Nagyon ajánlatos elővenni a sakktáblát és azt az asztalon szabály­
szerűen elénk állítva, rajta a következő kockák gyors megtalálásával
42

olyképcn gyakorolni, hogy a megnevezés- 3. ábra

•cl egyidejűleg a megnevezel! kockára rá- Sülét
mutálunk. Kezdjük: bG, a8, c7, d5, b4, a2,
'o /Z s t W&&A w s:vfr M m >*.
Cl, d3, c5, nf>, b8. d7, 65, 17, h8, gG. h4,
g2, é l, 13, d2. bl, a3, c4, 63, 11, h2, g4. a s ^ a m a e *1^
16, 68, g7, h5, g3, h l, 12, 64, g5, h7, 18,
66. 14, h3, gl, 62, d4, c2, al, b3, a5, b7,
d8, c6 . 67, g8, hG, ló, dG, c8, a7, b5, c3,
d l, b2, a4.
Ha a gyakorlást eszközöltük azt lát­ p S lflfif
juk, hogy az összes kockákat érintettük
Ilóugrás).
**■^81“Hi*
Ismételjük többszőr, más és más
kezdőponttal, még a* megnevezett kockák Világos
megtalálásában teljesen otthonosak vagyunk; némi segítség a gyakor­
lásban, hogy a kockák, szín szerint váltakozva következnek.
A lóugrásos gyakorlás érdekes kis
türelmi játékra ad alkalmat, u. ro.: I.
kössük össze az egymásra következő lé­
péseket, illetve a kockák közepét (b6-tól
a8-ig, azután a8 lói c7-ig, slb.) egyenes
vonalakkal. — Az eredmény szabályos
ábra.
2. írjuk be a kockákba a sorszámo­
kat (bG-bn 1-et, a8-ba 2-t, c7-be 3-at,
stb.) l-től 64-ig és adjuk össze függő-
legcs és vízszintes irányban is a beírt
számokat, az eredmény mindenütt 2G0.
Következik a második gyakorlás: —
Tegyük félre a sakktáblát és vegyünk élő
egy darab papirost, erre emlékezetből 260
r
állapítsuk meg és írjuk le sorrendben 260
i
d és s betűkkel jelezve a következő koc­ i260
kák színét: at, h7, gö, b3, 14, c2, 68, d6, i260
bl, g3, hő,a7, d4, 66, c8, 12, aC, h4, g2. 260
b8. 11, c7,65, d3, b4, gG. h8. n2, d7, él, 1 260
c3, 15, d5,a8, liG, g4, I>2, 67, c l, 13, c4_ 260
1 P60
62, b5, g7,lit, a3, d8, 16, bG. 63. c5, g8, t>b ro
IC IC re re r>5 re
h2. n4. d l. 17, d2, aő, Ii3, g l. cG, 64. b7, a 03 03 03 03 03
2. 2. M .2 .2..2 .2
18 — azután ellenőrizzük munkánkat a
 13

táblán. Ne unjuk meg a gyakorlási, mert későbbi tanulmányainknál, az

igy szerzett tudás nagy segítség.
Aki jó l ismeri a sakktáblát és magától értetődően írja a lépéseket,
az összefüggően Tejből irányítja a játékot és hamarosan megszerzi az
emlékezést a játék menetére, tud kombinálná és tábla nélkül, fejből is
játszani.
A gépies emlékezés elősegítésére jó ha tudjuk, hogy azoknál a betűk­
nél, melyeknél a betű szára fölfelé emelkedik, tehát tb, d, f, h belükkel
jelzett oszlopoknál a1 páratlan kockák mindig világos színűek.

A SAKKBABOK

Most hogy ösmerjiik a sakktáblái, megösmerkedhefünk n bábok alak­

jával. Nem közömbös az, hogy minő bábokkal játszunk, mert az ember
gondolkodását a külsőségek is befolyásolják és fgy fontos tényező a
sakktábla és a sakkbábok nagyságának egymáshoz való arányosítása.
Kis sakktáblán nagy és kövér bábokkal való játék nem könnyű, mert
az áttekintés nehézkes, de a túlnagy sakktábla sem ajánlatos, úgyszintén
a* bizonytalanul álló, könnyen feldülö kislalpú bábok is kerüliendők.
Célszerű a versenyeknél használatos bábokkal megszokni a játékot. A
legelterjedtebbek a Staunton angol sakkmcsler állal tervezett és orvosi
látási megfigyelésen alapuló báb formák, melyeket kicsinyítve alább
bemutatunk:

A helyes táblanagyság kis kockánként 5 és fél centiméter, úgyhogy

a 2 centiméteres kerettel együtt, ahová az abc jelzési és a számsorjelzést
írhatjuk, összesen 48 centiméteres négyzetalak a legmegfelelőbb.
H

A bábok nagysága erre a méretre: a király 8—ti cm, a csatár 4 cm.

a többi báb sorrendben lejtősen csőkben a k it határ közölt.
A rendes sakkjálék vászontáblával együtt cca 6— 8 pengőbe kerül,
de az alábbi utiusftás szerint otthon bárki clkészflheld is akkor alig
kerül említésre méltó összegbe.
Minden második diáknak van lombfűrcszc, mármost nem kctl mást
tennie, mint az adott alakokat a megfelelő falapokból kivágni. Otthon
bizonyára talál fires cérnaorsókat fából, vágjuk le a kel véget és meg­
kapjuk kél báb talpát. A királynak nagyobb talpakat, a többi búbnak
kisebb talpakat adjunk és már kész is a sakkja lék, csak az egyik tábor
bábjait kell tussal fékeiére mázolnunk. A sakktáblái az adott méretek­
nek megfelelően készítsük cl.

A táblára azután nem éllel, hanem lapjával állítjuk elénk.

Az Írásban a bábok nevének nagy kezdő betűjével, az ábrákon, a
túloldalon bemutatott kisebb alakokkal, jelzik.
Ábrákon is lehet a báb nevének első nagy bellijét használni, mint
ezt főleg a felad vány szerzők teszik, de ekkor a háh színének niegkülön-
 15-

l-dztelésére :» sölót bábok ncvbetüit bekarikázzuk. (K, a világos király-

|k) pedig a sótól királyi jelzi.)
A sakkbábok is neveik, úgyszintén jelzésük u következő:

Egy világos és egy sötét Király, Írásban jele: K.

& A
Egy világos és egy sötét Vezér, írásban jele: V.
fi? fii
g X Két világos és kél sötél Torony, Írásban jele: T
Két világos és kél sötél I övész, Írásban jele: L
£ £
Két világos és kél sötét Huszár, Írásban jele: I!
ü a
8 világos és 8 sötét Gsatár, Írásban jele: C.
£ l

Az elemzéseknél, a helyzeteknek és értelemnek megfelelően, illetve

:iv ismétlések elkerülése céljából a torony (ez alatt nem templomtorony,
hanem ostromló vagyis mozgó alkotmány, a régi caterpillar értendő,
néha mint tüzér-(ség) vagy tank; ft lövész mint repülő vagy légierő: a
csatár mint gyalogos, vagy baka, emlittctik, a. jelzésük azonban minden
kor a föntebb adott nagy l>ctűk.

SAKKBÁUOK a sakktáblán

Kiborítottuk elénk az asztalra a sakkbábokat, rakjuk ezeket a< sakk­

táblára. Győződjünk meg, jó l áll-c előttünk a sakktábla, jobb kezünknél
világos színű kocka álljon. Vegyük kezünkbe sí világos tornyokat, ezek
kerek várbástyálioz hnsonlú bábok, és helyezzük cl őket a sakktáblá­
nak hozzánk legközelebb cső (első) sorának kél szélső kockáján, egyiket u
baloldalon, a másik a jobboldalon. A két első báb bolyén van. Keres­
sük ki a kél világos huszárt, minthogy ezt a bábot lófej ábrázolja,
könnyű megtalálni, tegyük őket a tornyok mellé az első sorba. Marad
még két egyforma világos láb, ezek a lövészek, melyek a huszárok
mellé kerülnek. Vegyük jobb kezünkbe a legnagyobb bábot, ez a király,
és bal kezünkbe a nagyságban ulária következőt, ez a vezér, tegyük
ereket úgy, amint tartjuk, a már felrakott bábok közé. Az első sor, a
linziek helyükön állanak, mindjárt megjegyezhetjük, hogy a világos vezér
világos kockán ál!.
A második sorba, a tisztek elé rakjuk a 8 világos csatári.
A sötét bábokat azután, a világos bábokkal szemben, ugyanígy he­
lyezzük a Lábiára, a liszteket a 8-ik, a csatárokat ol 7-ík sorba.
10

Ha fl felállítás helyes, a sötét vezér a sötét kockán áll, a szabály,

melyet meg kell jegyeznünk; a vezérek tartják színűket. A nyomtatás
szerinti Induló állást, a 4. ábra mutatja. 4 /^ra
Az ábrán a sakktábla közepén húzott Jobb oldal S6lét m oldal
vastagabb vonal » ' sakktáblát kél részre
osztja. A világos bábokkal játszótól négy
tt b • djá 1« k
oszlopsor esik jnbbrn és négy oszlopsor . *m *m *m *w .'
balra. A sakktábla jobbra eső része a ’ I i M í í m ám * *
királyszárny, a királyok ezen az olda­ * fii ü m m*
lon állanak, a balra eső rész pedig a 6S B , f i J L •
vezérszárny, az itt levő vezérek után el­ * 1 1 BME •
nevezve. — Figyelmeztetjük a tanulót, >8 m ü fl •
hogy a játszók s z e m b e n i helyzeténél * áÜUfüm m *
fogva, a sötét bábok vezetőjénél a király- • m&m
szárny ff balkéznél és a vezérszárny a
« bc é
jobhkéznél van. Baloldal. Világos. Jobb oldat.

A világos tábor mindenkor alul, a számsor kezdetén az 1. és 2. soron

áll, míg a szembe kerülő sötét tábor a 8. és 7. soron helyezkedik el.

A snkkjúlék szellemi harc, melyet a sakkbábokkal vívunk. A harc

fogalma magával hozza, hogy a bábok küzdelem közben elhullanak, le­
kerülnek a sakktábláról, vagyis adott esetekben egymást kiütik. Az ütés
nem kényszer, ha azonban ellenséges bábot kiülünk, azt le kell venni
a sakktábláról és helyébe azt a bábot tenni, amelyikkel ütöttünk. Egy­
szerre csak egy bábot lehet ütni. Az ütésnek fönti szabályai mindén
bábra és mindou ütési esetre szólanak.

A SAKKBABOK ÉS MENETMÓDJUK

Ismerjük a sakktáblát, a kockák neveit, a1 bábokat és nevüket, úgy­

szintén alakjukat és nyomtatásfccli ábrázolásukat. Tudjuk, hogy az indu­
lásnál a sakktáblán az 1., illetve a 8. sorban állanak a tisztek a királlyal
és elöltünk a csatárok, a közlegények, — meg kell ismerkedünk még a
bábok menet módjával is.

J°f TORONY. )g A torony mindig egyenesen, a sakktábla egyik

oldalával párhuzamosan, merőleges vagy vízszintes irányban mozog. Mo­
zoghat tehát előre, vissza, jobbra és balra, tfe mindenkor csak egy irány­
ban egyszerre és csak olyan távolságig, míg útjában saját vagy ellen-
 17

sírcs báb nem áll. A saját bábon át 6. ábra

nem léphet, azt helyéből el nem tolhatja. Sötét
Az ellenséges bábot kiülheti, de nem « fc c rf O I | h
kénytelen kiütni. — A torony bárhol áll,
14 kockára hat.

X LÖVÉSZ A lövész csakis fer­

de irányban, a'Z egyik állóval párhuza­
mosan mozog ugyancsak ferdén előre és
vissza. Ez azt is jelenti, hogy a világos
kockán álló lövész mindig a világos koc­
kákon, a sölét színű kockán álló lövész
« fc C rf • I g f c
mindig a sötét kockákon marad. Egy
lépésben, a lövész is csak egy irányban Világos
léphet vagy üthet. Lépésénél vagy ülésé­ 6. ábra
nél, a toronynál adott szabály reá is vo­
natkozik. A lövész a sakktábla szélén
vagy a sarokkockán állva kevesebb koc­
kára hat, mintha a sakktábla közepén
áll, és hatása a helyzetnek megfelelően
7— 13 kocka között váltakozik. Ez már
arra is enged következtetni, hogy a lö­
vész nem olyan erős báb, mint a torony,
melynek hatása mindenkor 14 kockára
terjed ki.

^ VEZÉR ^ A vezér egyesíti a

torony és a lövész lépéseit. Egy lépésben
Világos
n vezér is csak egy irányban, vagyis tet­
7. ábra
szése szerint mint a torony, vagy mint a
Sölét
lövész léphet. Egyebekben alkalmazkodik
nz előző bábok menet és ütés szabályá­
hoz. A vezér » legrosszabb helyzetben 21,
a legjobb helyzetben pedig 27 kockára
hat.

A 7. ábrán n vezér éppen .úgy mint

nz előző ábrákon a torony és a lövész
dö-ön áll. — Az ábra keretén elhagytuk
■ betű- és a számjelzést. — Feladat: ír­
juk be azokba a kockákba a kocka nevét,
■hová a vezér léphet.

2
18

A vezérrel kapcsolatban néhány érdekes türelmi játékot mutatunk

be. Az első feladat: állítsunk n sakktáblára 8 vezért olykópon, hogy
egyik vezér se álljon n másiknak útjában. A feladat nem könnyű, bár
92 lehetőség van a megfejtésre.
A második feladni őt vezérnek elhelyezése a sakktáblán olyképen,
hogy a vezérek a sakktábla minden kockáját uralják.
Mindkét feladatra példát mulatunk be, hasonló más felállítás el­
találását azonban olvasóink képzelőtehetségére bízzuk.

10. ábra1
KIRÁLY A játék célja az el­
Sötét
lenséges király elfogása1, vagyis mattá
tétele. — Menctmódja a korlátolt vezér-
lépéseknek felel meg. Léphet vagy üthet
bármely irányban, egyenesen vagy fer­
dén, de mindig csak egy kockányirn. T o ­
vábbi korlátozás még, hogy nem léphet
olyan kockám, mely ellenséges l>áh ütő-
körcbc esik. „Sakkba lépni nem szabad"
fejezi ki n sakknyelv. A királyi kiütni
nem szabad és ha támadjuk — sakkot
adunk — o támadást „sakk“ szónál hall­
hatóan jelezni kell. Világos
A többi báb megtámadását nem kell bejelenteni.
A királynak van egy kedvezményes lépése, melyet minden játszmá­
ban egyszer — de bizonyos korlátozások mellett — igénybe vehet. Ezt a
különleges lépési, melyet az egyik toronnyal együttesen végezhet, rftdn-
 19

rolás-nak nevezzük. Ez egyben az egyetlen tépés, melyet esetleges vita

elkerülésére a legcélszerűbb kél kézzel egyszerre meglépni. Egyes nem­
zeteknél ugyanis a szabály úgy szól, hogy először a királlyal kell, jobbrn
vagy balra keltő kockávnl lépni és nzulán a megfelelő tornyot a király
infisak oldalára ugrálni. Másutt a tornyot kell a kiirály mellé húzni és a
király ugrik a torony túlsó oldalára. (Ez utóbbi szabály helytelen, mert
n toronylépés lehel önálló lépés és megtétele nem árulja el a sáncolási
szándékot.)

Az cl sáncolás nem történhetik:

1. ha a király vagy a torony, amelyikkel el akarunk sáncolni már

lépett,
2. hn a király és n torony között snját vagy ellenséges báb áll,
3. ha a király sakkot kap, vagyis sakkban áll. A megtámadott király
ugyanis a1 sakk elől elsáncolással nem menekülhet. Ha csak a to­
rony áll támadásban, az elsáncolásnak nincs akadálya,
4. ha a király clsáncolás közben vnlamely ellenséges báb ütőkörébe
lépne vagy azon keresztül haladna. A toronyra ez a korlátozás
nem ál] fönn.

Bemutatjuk az clsáncolás gyakorlati keresztülvitelét.

2. Elsáncolás n királytorounynl:

A sötét királlyal való elsáncolás teljesen hasonlóan történik.

3»
20

A 11. ábra mulatja az elsnncolási

akadályokat.
Feltételezve, hogy sem a királyok,
sem a tornyok eddig még nőm léptek,
(ami az elsáncolást végképpen kizárná),
a világos király nem sáncolhnt e l a k í -
rályszárnyrn (jobbra), részben, mert a
d3-on álló ellenséges lövész ötökörén
lépne keresztül (fi kocka), részben, mert
a1 dl-en álló ellenséges lövész ütőkörébe
lépne (gl kockára). — A vezérszárnyra
azonban elsáncolhnt, annak ellenére, hogy
tornya ülésben áll, sőt ellenséges báb ülő-
körén lép át, de sem a dl, sémi n c l koc­ c d e f
kák — ahol n király mozog — nincsenek Világos
ellenséges báb ütőkörében.
A sötét király egyik oldalra sem sáncollmt el, n királyszárnyra való
e'jsáncolást az a3-on álló ellenséges lövész akadályozza, a vezérszámyi
elsáncolásnak viszont n közben levő világos huszár orz akadálya. Elsán-
colással egyidejűleg ugyanis ütni sem lehet.

^ CSATÁR ^ Az eddig ismerteiéit bábok, korlátozás nélkül lép­

hettek előre vagy vissza, jobbra vngy balra, amint azt mcnelmédjuk elő­
írja. A csatárok azonban sohasem hátrálhatnak meg és az ellenség elől
oldalra sem . térhetnek ki. Egyenesen előre kell haladniok, mint a' tor­
nyoknak, de lépésük egyetlen kockára korlátozott. Egyedüli kezdvezmé-
nyük, hogy kiindulási helyükről első lépésként kettő kockával is előre­
haladhatnak.
Ütésimódjuk eltér menetmódjuklól és eltér az eddig lárgyail bábok
ülésmódjától is, mert nem a menetirányban egyenesen, hanem attól előre,
ferde irányban ülnek. Lépnek mint a torony és ütnek mint a' lövész.
A csatár, ha felvonulása közben nem üt, mindig ugyanazon az oszlop­
soron marad.
A kiindulásnál, az első lépésben engedélyezett kettő kockával való
előrehaladás joga azonban nem meneslli a csatárt attól, hogy nz ellen­
fél előrenyomult csatárának ülőkörén büntetlenül átléphessen.
A lépésre, ütésre és a menetközben való ülésre, szemléltető magya­
rázatot adnak a túloldali ábrák:
 21

12. ábra 13. ábra

Sötét Sötét
A csatár Kp A csatár üt

Világos
A 14. ábrn mulatja' a menetközben való ütés mibenlétét.
Az első rész-sakkifiblán lfil- 14. ábra.
juk a kiinduló állást, a világos A csatár menetközben üt.
csatár még eredeti helyén áll, Sötét,
az ellenséges csatár pelig márKiindulás Világos lépett Sötét ütött
a negyedik sorig előrejutott. a b c a b c a b c
A második rész-sakktáblán
világos előre Kp csatárjával és 8 m.
fgy az ellenséges csatár mellé 7
kerül. „
A harmadik rész-sakktáblán r
o
csak a sötét csatári látjuk, mert
az ütökörén áthaladt világos
csatárt menet közben kiütötte, ®
úgy, mintha az csak egy koc- 2
kával lépett volna előre. 1
A világos csatár tehát an­ b c
nak ellenére, hogy a sötét csa­ Világos
tár mellé lépclt, nem menekült
meg a kiütéstől. Az ütés szabályszerűen azon a kockán történi, ame­
lyiken üthető volt, vagyis mintha csak egy kockával lépett volna előre.
Ugyanígy történik a menetközben! ütés a sakktábla többi oszlop­
sorában és a fordítóit színeknél is.
Felhívjuk a tanuló figyelmét arra, hogyha' a sötét csatár pl nem
r-l-em, hanem c3-on állana, úgy nem volna löhbé menetközben ütés
22

ós világos az iitésbeni álladóiból (ez a különbség) lmroiufélcképen

szabadulhat.
1. ülhet c3-rn, leveszi az olt álló sötét csatárt és a helyére lép,
2. léphet egy kockával előre,
3. léphet kellő kockával előre.
A mcnclközbcni ülés csak a csatárok egymásközti küzdelmére vonat­
kozik, más bábok veszély nélkül túlhaladhatnak a csatár ütőkörén.
Az előadottak szerint a csatár rendszerint három kockára hat, ezek
közül (a szélső csatárok kivételével) keltő irányban a hatás ütés erejével
bir, míg egy irányban csak helyfoglalás, illetve ülés nélküli előrehaladás.
Akár ülés állal, akár ülés nélkül történik is az előhaladás, ez nagyon
jelentős a csatár életéiben, mert ha sikerül az utolsó sorba (az ellenfél
első sorába) bejutnia, akkor annak az elvnek alapján, hogy minden köz­
legény hátizsákjában hordja a inarsatlholot, — tetszés szerinti hasonló
színű tisztté lép elő. Nem maradhat tovább közlegény és nem váhozhatik
át királlyá. Az átváltozás kötelező és abban a pillanatban, amikor az
utolsó (rcsp. első) sorba belép, már a megnevezés szerinti tisztként sze­
repel és hat, tekintet nélkül arra, hogy hasonló tiszt vagy tisztek, még
a táblán vannak vagy onnan lekerültek.
Lehet tehát második, harmadik, kilencedik vezér, vagy harmadik,
negyedik, tizedik torony, lövész vagy huszár. Azt, hogy milyen tisztként
szerepeljen, mindig a játékos, a saját táborának vezetője állapítja meg.
Lehetnek ugyanis olyan állások a sakktáblán, hogy a nagyon erős vezér-
átváltozás, — ami mégis a1 leggyakoribb — nem előnyös, sőt egyenesen
hátrányos, míg más aránylag kisebb értékű lisztátvállozás sikerre visz.
A 15. ábrán példát mutatunk a kisebb értékű tisztátváltozás esélyére.
15. ábra
Az adott hadállásban világos van lé- Sötét
pésen, ellenfele utolsó lépésében, hl-re
új vezért vitt l>c. Az előrehaladt világos
csatárok szintén az átváltozás előtt álla­
nak. Hiába változtatjuk át az ellenséges
huszár vagy torony kiütésével, egyik vagy
másik csatárunkat az eddig ismerteteti
bábok bármelyikére, a játszmái elveszít­
jük, mert n két sötét vezér összjáléka1
megmaltolja királyunkat. Egyetlen ütéssel
kapcsolatos átváltozás! lehetőségünk van,
ami javunkra dönti a játékot, ezt meg­
találjuk, ha a következőkben a huszár
menetmódjával megismerkedünk. Világos
 29

HUSZÁR A huszár az egyeljen báb, amelynek menetmódja

ugró. Az ugró menetmódból következik, hogy hatóköre csakis azokra a
kockákra terjed ki, vagyis csak azokon a kockákon álló ellenséges bábo­
kat támadja, ahová iigoriiatik és az átugrott kockákra, tekintet nélkül
arra, hogy azokon saját vagy ellenséges (báb áll vagy nem áll, hatása
nincs. Az átugrott báb nincs veszélyeztetve és nem üthető.
Az ugró menelmódot a sakktáblán úgy szemléltetjük a legegyszerűb­
ben, ha lépünk egy kockát egyenesen, valamelyik irányba, mint a torony
és azután ugyanabban az irányban tovább ferdén előre, mint a lövész.
Ez azt jelenti, hogy a huszár min­
16. ábra
dig a harmadik kockára lép és hogy min­
Sötét
den lépésénél más színű kockán kőt ki.
• 1 • 4 i 1 I fc
A huszár menet-módját az ellenfél
• ÉH 1Ü fü H
felé közeledő irányban, a csatár is utá­
7m m m it in 7
nozhatja, de ehhez két lépésre van szük­
sége, egy kocka előre és egy ütés ferdén 0 ® r Ü •
előre.
fi Él 6
« <ct s ü m ** n i is i t
A huszár a sakktábla közepét képező
ai i 1 1 S
16 kockán a legerősebb, ill nyolc kockái
ural. A sakktábla szélén már csak négy a püSéiPü i £ t
kockára hat, a leggyöngébb a saTokkoc- i ü fc S !* ͧ ®S 1
O b W é M f I h
kán, ahol a hatókör kellő kockára terjed.
(Lásd a 16. ábrát.) Világos
A kockákra való hálást véve alapul, a nyers számllás azt mutatja,
hogy a huszár gyengébb báb a lövésznél, a gyakorlatban azonban ai szá­
mítást nagyiban befolyásolja mozgékonysága és az, hogy a sakktábla
minden kockájál elérheti, míg a lövészek bármelyike, a1 nagyobb hatás­
kör ellenére csak eredeti alapszínén mozoghat. Ez kiegyenlíti a két tiszt
közötti erőkülönbséget.
A lő. ábrán a megfejtés, hogy az é7-en álló világos csatár üti az
fö-on álló sötét tornyot és világos huszárrá változva matlot jeleni.
Gyakorlás.
írjuk fel emlékezetből, azután ellenőrizzük a sakktáblán:
1. Mely kockákat érintheti lépésenként a c2-őn álló világos lorony,
ha c7-cn sötét csatár áll? Ülheti-e a1 sötét csatári? Lépliet-e a
sötét csatár mögé? Csökken-e lépéseinek száma, ha f ‘2-ön saját
királya áll?
2. Ugyanezeket állapítsuk inog a ö4-en álló lövész lépéseinél, ha
bő-on áll az ellenséges csatár.
3. Hány lépése van hasonló felállításoknál a világos vezérnek?
24

4. Hány lépése van a királynak d4-ről? Hány hő-ról? És hány hl-ről?

Csökken-e a lépések száma mind a három esetben, ha gö-ön ellen­
séges torony áll?
6. Léphet-e a csatár, ha a közvetlen előtte levő kockán saját vagy
ellenséges báb áll? Ütheli-e az ott álló ellenséges bábot? H ol kell
állani az ellenséges bábnak, hogy azt üthesse?
6. Változik-e a h8-on álló világos huszár lépéseinek a száma, ha -
körülötte az fő, f8, g7 és hő kockákra sötét bábokat rakunk?
Nevezzük meg azokat a kockákat, amelyekről a huszár hatása a
legnagyobb.
7. Mit kell mondanom, ha az ellenfél királyát valamelyik bábommal
■ megtámadom?
8. Szükségcs-e más báb megtámadását is bemondással jelezni?
Megfejtések:
1. Érinti a: c l, c3, c4. c5, cő, c7, b2, afi, d2, é2, f2L g2, h2 kockákat.
Ütheti. Nem léphet. Csökken, mert f2-re, g2-re és h2-re nem léphet.
2. Érinti a: c3, b2, al, é5, fő, g7, h8, c5, bő, é3, f2^ g l kockákat.
Ülheti. Nem léphet. Csökken, mert f2-re és gl-re nem léphet.
3. A vezér hasonló állásban' léphet: c2-ről cl, c3, c4, c5, cő, c7, b2, a2,
(12, é2, f2, g2„ h2, bl, d3. é4, f5, gő, h7, d l, b3, a4 kockákra; a
d4-cn álló vezér pedig léphet: d3, d2, d l, d5, dő, d7, d8, c4, b4, a4.
é4, f4, g4, h4, c3, b2, al, é5, fő, g7- h8, c5, bő, é3, f2; g l kockákra,
üthet. Nem léphet. Csökken, három, illetve kettő lépéssel.
4. A királynak d4-ről nyolc, hő-ról öt és hl-ről három lépése van,
úgyminl: c3. d3, é3, c4, é4, c5, d5, é5. — g5, gő, g7„ h5, h7. —
gl, g2, h2. — Változik, a d4-en álló király nem léphet az ötödik
sorba, a hő-on álló király sem léphet h5-re és nem léphet a
g-vonalra sem, azonban ülheti a tornyot, a hl-en álló királynak
csak egy lépése marad, mert a g-vonalra nem léphet.
5. Nem léphet, nem üthet. Közvetlen előtte jobbra vagy balra.
6. Nem változik. A huszár legerősebb a: c3, c4, c5, cő, d3, d4, d5,
dő, é3, é4, é5, éő, f3, f4, f5, fő kockákon.
7. Hangos sakkt szóval kel] figyelmeztetnem, mert a király sakkban
nem marndhal.
8. Nem szükséges, bármelyik másik bábot figyelmeztetés nélkül
támadhatunk és kiüthetünk.
SZAKKIFEJEZÉSEK, JELZÉS ÉS JÁTÉK

A bábok mcnelmóöjának ismerése és gyakorlásn után meg kell

ismerkednünk azokkal a szakkifejezésekkel, amelyekkel a játék folyamán
n lépések következményeiként találkozunk. Tudjuk, ha egy ellenséges
bábot kiiiuink, azt le kell venni n sakktábláról és helyébe az ülő bábot
lesszük.
Mindig előbb gondoljuk meg a1 lépést és csak azután lépjünk. Nem
szabad sem a saját, sem az ellenséges bábot helyéről felemelve a leve­
gőben táncoltatni és utólag gondolkozni n lépésen. A végén előfordul,
hogy nem is tudjuk, hol állott n felemelt báb.
Ha egy bábbal úgy lépünk, hogy azt az ellenfél kiülheti, úgy bábun­
kat ütésbe állítottuk. Ez lehet egyszerű elnézés, mint a meggondolatlan,
feliileles játék következménye, de lehet csel vagy kombináció, vagyis
nlnpos meggondolás eredménye, és lehet csere-ajánlat is. Ha1 ugyanis
egyenlő értékű bábokat kellően védve állítunk egymás ütőkörébe, úgy­
hogy az ülő bábot mi visszaüthetjük, akkor cserélünk. Nagyobb értékű
bábot, kisebb értékűvel ültetni hátrányos, hacsak valami más úton nem
knpjuk meg az ellenérlék kiegészítést. Ez már kombináció.
A kisebb értékű és a nagyobb értékű báb közötti értékkülönbséget
minőség szóval jelöljük. Van kis minőség: a huszár vagy lövész és a
torony közötti értékkülönbség és nagy minőség: a torony és a vezér
közötti értékkülönbség.
A bábok értékének megállapítását, a bábok eddig ismertetett menet-
uiődja, illetőleg hatóereje adja. Természetes, hogy az egyszerű érték-
mérés nem minden esetben döntő, mert az egyes értékekei, a hadállás,
mindkét irányban befolyásolhatja.
Általánosságban azonban három csatár alig valamicskével több,
miül a huszár vagy lövész, melyek körülbelül egyenlő értékűek és mint
ilyenek, könnyű tiszteknek i® neveztetnek.
A csatár és egy könnyű tiszt kevesebb mint o torony, de két csatár
és egy könnyű liszt már egy. kevéssel több a toronynál. A torony és
egy könnyű tiszt kevesebb a vezérnél, mely nagy mozgékonysága miatt
még egy-két csatár-többletet is elbir. Kettő torony több mint a vezér,
míg három könnyű tiszt tartja az egyensúlyt.
Könnyebb a meghatározás, ha számokban adjuk az értékeket vagy
mondjuk pengőkben. Senki sem fog kisebb értékért nagyobb összeget
adui, hacsak nincs valami mellékgondolala. A csatár = I, a huszár vagy
lövész = 3, a torony = 5, a vezér = 9 egységgel vagy mondjuk pengő­
vel. Ha1 így számítunk, aligha fogunk csalódni.
26

A torony is a vezér a nehéz tisztek, ezt értékük is bizonyítja.

lla a királyt támadjuk, ezt az ellenfélnek mindenkor hangos sakkt
szóval tudomására kcU adnunk. Az ellenfél köteles a bejelentett táma­
dási, sakkot védeni és királyát biztonságba helyezni. A védekezés három­
féle módon történhetik:
1. A király olyan kockára lép, ahol nincs sakkban.
2. A játszó a sokkol adó báb és királya közé húzza egyik bábját és
ezzel takarja királyát.
3. A sakkol-ndó bábot kiüti.
A huszársakk ellen csak nz első és harmadik pont nlalli módon
!<hc| védekezni.
Ha a sakkot a föntebb adott módok egyikévei sem lehet kivédeni,
a király sakk-maié és a játéknak vége. — A mattot adó játékos nyert.
Előfordulhat az az eset, illetőleg lehet arra is játszani és siker ese­
tén n vesztésre álló játszinál megmenteni, hogy a király nincsen sakk­
ban, bábjaink, ha1 vannak, nem léphetnek és a királyunk is csak sakkba
léphetne, erre a krályt kényszeríteni nem lcúicl, a sakkszabályok szerint
ilyer esetekben a játék patt, vagyis döntetlen és egyik fél sem nyert.
A inait és patt néhány egyszerű esetéi nlábbi ábrákon bemutatjuk.
Mind'cnik ábrán 3 különböző önálló esetet találunk.
Matt Pntt
17. ábra 18. ábra
Sötét Sötét
a b f R h b c d o f g h

ir w m
mmms
m m m m
1 I B 1
m mxm m
m m mm
i m m m
C d e f g h
Világos Világos
A kezdők gyakran esnek áldozatul a feltakart sakk-nak és még
gyakrabban a kellős sakk-nsjk. Ez utóbbinál szintén nincs közbehúzás.
A feliakart sakk úgy áll elő. hogy a sakkadó báb elöl egy búbunkkal
ellépünk, az ellépő báb ínögölii bábunk vonala szabaddá lesz és b báb
 27

támadja az ellenséges Iprályl.

A kettős sakk hasonlóképpen 611 elő azzal az erősítéssel. hogy az
cllépő 1)6h is témád, vagyis sakkot ad.
Alábbi ábrák mutaiják a feltakart és a kettős sakk veszélyeit.
Feltakarl sakk Kellős snkk
19. ábra 20. ábra
Sülét Sötét

abc abc o f R h e f R h

8 Ü: 8
7ü Ül 7m is
6JÉ 6 m
5 m a
4 m 4
3 3
l xm 2xm
1m nt 1m w
a b c a b c e 1 b h e f g h
A 19. ábrán a feltakarl sakk a sötét torony pusztulását jelenti, a 20.
»l>rán pedig a kettős sakk a sülét vezér vesztéséi okozza. Ha ezen az
ábrán g8-on még egy sötét huszár állana, a kettős sakk mattra vinne.
Gyakorlás.
Állítsuk fel a következő hadállásokat és állapítsuk meg világos leg­
jobb lépéséi.
1. Világos: Tf3, Lé4. Sötét: Khl, Vli2, Té3.
2. Világos: KfG, Vd7. Sötét: Kli5.
3. Világos: L fl, Hb7, Cb3. Sötét: Kd5, Lé5, Cd4 és éő.
4. Világos: T b l, llb l. Sötét: Kl»8, Vc8, Tafl, Lcő,Ilc3, Ca7, cő.
5. Világos: Kg4, Vd7, Lg5, Cg7. Sötét: KgG, Th8.
0. Világos: Kd4, Cd7. Sötét: KÍ7, Vb7.
Megfejtések:
1. A világos torony fl-re lép és kettős sakkot nd, ami egyben matt.
2. A vezér h3-ra lép sakk-mallal.
3. A lövész g2-rc lép sakk-mattal.
4. A világos huszár aő-ra lép kellős sakkal és mattal.
5. A világos csatár üti a sötét tornyot, huszárrá változik, egyben
sakk-mattot ad.
6. A világos csatár belép d8-ra és huszárrá változva megnyeri a
serért, mert egyidejűleg támadja a királyt és a vezért.
28

A sakktábla1(egyes részeinek meg van a maga neve, úgyszintén az

egyes bábokat is megnevezhetjük eredeti helyzetük szerint. A király­
szárny és a vezérszárny elnevezés már két részre osztja n sakktáblát, a
királyszárnyon vannak n királyszárnyi tisztek és csatárok a vezérszár­
nyon pedig a vezérszárnyi lisztek és csatárok. A király mellett a király-
lövész, király-huszár és a király-torony, a csatárok pedig: n király-
csatár, király-lövész-csatár, király-huszár-csalár és a király-torony-csalár,
— röviden a királyszárnyi csatárok. A vezérszárnyon a vezérhez kap­
csolódnak az elnevezések.
Ha a két játszó közöli a sakktábla közepén vonnlat húzunk, a táb­
lát vízszintes irányban is két részre osztottuk. A sakktábla alsó fele a
világos tábor felé, a felső fele pedig a sötét tábor felé esik. A közepei
a választó vonal jelöli. Amikor közép-röl, centrum-ról Ibcszélünk, ez
alatt azt a négy kockát értjük, amelyek valóban a sakktábla közepét
képezik, úgymint: d4, é4, d5 és é5.
Az eddig közöllek után nem fog nehézséget okozni, a játék meneté­
nek feljegyzése sem.
A legelterjedtebb jelzés az algebrai jelzés. A sakktábla kockáinak
és a sakkbáboknak n neveit már ismerjük, azok kapcsolása adja atz
algebrai jelzést.
Az algebrai jelzés lehel teljes vagy lehet rövid jelzés. A két jelzés
csak abban tér el egymástól, hogy a teljes jelzésnél a báb nevén kívül
azt a kockát is adjuk, ahonnan a báb lép, míg a rövid jelzésnél csakis
a báb nevét és azt a kockát nevezzük meg, ahová a megnevezett báb
lép. Játszmák jegyzésére a rövid jelzés a megfelelőbb, különösen akkor,
ha a leírás ideje gondolkozásunk terhére megy. A huszárok és a torony
lépéseinek jelzésénél előfordulhat, hogy a> rövid jelzés nem adja ponto­
san azt, hogy melyik huszár vagy melyik torony lép, ekkor az ellépés
kockája betűjének vagy számának bekapcsolásával, minden félreértést
kiküszöbölhetünk. Ilyen kétértelműség ritkán fordul elÓ.
A csatárok lépéseinél vagy az ütéseknél, a csatárok neve nem sze­
repel. Nagy betűkkel tehát csak a tiszteket és a királyt jelöljük.
Az elemzéseknél és a játszma-közléseknél a következő rövidítések­
kel találkozunk:
— a teljes jelzésű írásnál annyi mint lép.
X a teljes jelzésű írásnál annyi mint üt.
: a rövid jelzésű Írásnál annyi mint üt.
€. p. mindkét jelzésnél menetközben való ütést jelent.
0— 0 mindkét jelzésnél elsáncolás a királyszárnyra.
0—0—0 mindkét jelzésén! elsáncolás a vezérszórnyrn.
 29

f sakk! a királynak,
t t kellős sakkl
$ sakmtrtl.
1 jó lépést jelent,
í rossz lépést jelent.
11 nagyon szép és jó lépést jelent.
?? durva hibát jelent.
= = egyenlő hadállást jelent.
+ = világos valamivel jobban áll.
= + sötét áll valamivel jobban.
+ — világos nyerésre áll.
— + sötét áll nyerésre.

A játszma feljegyzése mindig kél hasábos, az első hasábban adjuk

n világos tábor lépéseit, a második hasábban pedig a sötét tábor lépéseit.
A jelek mindenkor a lépések után, a hadállás-megítélések a hasábok
alján állanak.

JELZÉS ÉS SAKK-GONDOLKOZÁS

A játszmák feljegyzésének készsége haladásunkat a sakkozás tanu­

lásánál rendkívül előnyösen befolyásolja. Mielőtt tehát áttérnénk a meg­
nyitás-elmélet ismertetésére, példával szolgálunk mind a teljes, mind
a rövid jelzés megtanulására.
A lépésekhez fűzött megjegyzéseink kapcsán iparkodunk a tanuló
gondolkodásmódját irányítani, megértetjük a gyors fejlődés előnyeit,
figyelmeztetjük az anyagi előnyhöz való görcsös ragaszkodás veszélyeire,
az elnézések lehetőségeire és arra, hogyan kell az elnézésekről leszok­
nia. Megtanítjuk az észszerű sakkelemekre. Ha azután a gondolkozás­
hoz kedv és értelem is járul, a sakkozást tanuló elindul a sima úton,
hogy nz egyszerű jálszmnvégzödések elsajátítása után, a sakk-elmélet
úlveszlőjében is rátaláljon n gondolkodásának, természetének megfelelő
és egyénisége állal kijelölt helyes útra.
Olvassuk figyelemmel a lépésekhez fűzött megjegyzéseket és készül­
jünk n középiskolába való átlépésre. Gondolkozzunk!
Vegyünk elő egy vonnlazoll papirost és jegyezzük a lépéseket mind­
két jelzés szerint, úgy amint az adva van és azután tegyük meg a lépé­
seket a sakktáblán. Egyszerre csak egy lépéspárt írjuk fel és utána
olvassuk a megjegyzéseket. '
Mindenkor, tehát az első lépésben is, csak egy bábbal lépünk 1
30

I. játszma

Teljes jelzés Rövid jelzés

Világos Sölél Világos Sötét
1. 62'—él 67— 65 1. 64 65

A lépéspúr, vagyis világos első megnyitó lépése és arra a' sötél

válasza, szavakkal a kövctkezők6pen írható körül: világos megkezdi a
játékot azzal, hogy a'z é-vonalon, tehát a világos király elölt a 2. koc­
kán álló csatárjával kellő kockával előre lép, sötét erre ugyanezt csc-
lekszi a sötét király előtti 7. kockán álló csatárjával.
A tanulót bizonyára érdekelni fogja, hogy miért kezdett minkéi
fél a királyuk előtt álló csatárok kettős lépésével?
Ila megvizsgáljuk az összes lehelő lépéseket, rájövünk arra, hogy
a meglelt lépések adják a legnagyobb fejlődési lehetőségeket. A huszá­
rok kivételével az összes tisztjeink útját, az előliünk álló csatárok elzár­
ják, a lisztek fejlődéséhez lehát a csatárokkal lépni kell. Menjünk végig
a lehető csatárlépéscken. Lépjünk az a2-n álló csatárral a4-re, ezáltal
kél kockás fejlődést szerzünk a tornyunknak és hirtokba vesszük a
bá kockái. (Az u4 csatár, ha van mit, ülhet bö-re.) Ugyanígy vizsgáljuk
meg az a3 lépést. Itt is kap tornyunk lépést, de kevesebbet, mint az
előző megvizsgált kezdésnél, egyben azonban el is vesztünk egy lépést,
mert a csatárlépéssel elvettük a vezér-huszárnak egy fejlődési lehetősé­
gét a3-ra. — Az eddig elmondottadból már megállapíthatjuk, hogy az
a3 lépés nem olyan jó. mint az a4 lépés, mert kevesebb fejlődési lehe­
tőséget teremt. Ugyanez a következtetés áll a h2-n áltó világos király-
torony-csalár lépéseire is és a sötét tornyok előtt álló csatárok hasonló
lépéseire.
Vizsgáljuk a vezér- és a király-huszárok előtt álló csatárok lépéseit.
Ezek a csatárok, akár egy, akár keltő kockával lépnek előre, csakis a
megfelelő lövésznek nyitnak utat, ami két kockával növeli az illető
lövész hatáskörét.
Vegyük tovább sorra a v«zér- és a király-lövészek elölt álló csatá­
rok lépéseit. Itt an egy és a kettő kockával való előrelépés nem azonos
értékű, mert az egy kockával való előrelépés elveszi a megfelelő huszá­
roknak egy fejlődési lehetőségét, mig a kettő kockával való előrelépés­
nél a huszárok régebbi fejlődési lehetőségei megmaradnak. A csatár-
lépések itt is egy tisztnek, illetve a királyoknak nyitnak utal. A vezér-
számyi lövészek előtti csalárlépés, a vezéreknek három, a királyszárnyi
lövészek előtti csatárok lépése, a királyok részére egy kockát nyit. A
 3t

későbbi tanulmányok megtanítanak majd arrn, hogy n kiróly-lövcsz-

( talárok lépesének más hátrányai is vannak. Egyelőre elegendő annyit
megjegyezni, hogy ezzel a csatárral nem kezdünk.
Elértünk végre a vezérek és n királyok előtti csalárok lépéseinek
a megvizsgálásához. Ezeknél n csatároknál is a kellő kockával való-
előrehaladás adja a nagyobb fejlődési.
A vezérek elölt álló csatárok lépése d-l-re, egyszerre négy bábnak
nyit utat. A királynak és a huszárnak megnyílik a vezér előtti d2 kocka,
a vezérnek kellő kocka, d2 és d3, a lövésznek pedig a (12, é3, f4, gő és
hő kockák, összesen libát kilenc új fejlődés.
A királyok előtti csatárok lépésére, vagyis az adóit és feljegyzett
lépésekre megnyílik, világosnál a király és huszár részére a király előtti
Í2 kockn, a> vezér részére az é2, f3, g4, hő kocka és a lövész részére az
é2. d3, c4, bű, aC kocka, összesen tizenegy új fejlődési lehetőség. — A
süléi tábor azonos fejlődése hasonló előnyökkel jár. Természetes, hogy
n lehetővé váll lépéseknek nem mindenikc jön, mini jó lépes számí-
láuha és a kezdő is rájön arra, hogy például, a lövésszel aO-ra lépni
min előnyös, mert az ellenfél egyszerűen kiüli és nem kap érte semmit,
de így tanul meg kürüllekhltőcn játszani és mindenkor alaposan meg­
vizsgálni azl a helyei, ahová bábjával lépni szándékozik. Ez a módja
az elnézések elkerülésének.
Fejlődésre kell törekedni, minél több kockát uralnak bábjaink, annál
jobb az állásunk. Jobb állásban könnyebb a játék vezetése. A szám
szerű megállapítás csak segédeszköz a kezdet-kezdetén, amikor még nem
luiljnk bábjainkat kellően' és tervszerűen felhasználni. Később számlálás
nélkül is, ösztönösen megtaláljuk n helyes fejlődés álját.
A számszerű megállapítás szerint a király előtti csatár lépése adja
n legteljesebb fejlődési lehetőséget és ugyanezzel a megállapítással azl
is kimondhaljuk, hogy ez a legjobb megnyitó lépés. Iliim volna azon­
ban a számszerű megállapításiról ilyen mcsszíremenő következtetést le­
vonni, az kétségcnkivfi] megállapítható, hogy a két középcsalár lépése
n legelőnyösebb és hogy a kettővel több fejlődési lehetőség az élénkebb
menetű játszmákban nyilvánul meg.
A játék feljegyzéséinek gyakorlásával kapcsolatban a magyaráza­
tokból megtanulunk sakkbelileg gondolkozni és megértjük, hogy mit és
miért lépünk. Ez az elemi, tapogatózó, idegen vezetésű sakk. Minél ha-
mnrakb megértjük lépéseink célját, miinél hamarabb kezdünk önállóan
gondolkozni, terveket szőni, vagyis minél hamarabb nyilvánul meg egyé­
niségünk a játékban, annál hnmnrnbb térünk a lulajdonképeni snkk-
32

játékra, a tudatos, értelmi sakkra. Addig még sok a tanulni való, de

a biztos alap, nagy segítség munkánklban.
A kezdő csalárlépéssel nagyjában tisztában vagyunk, lássuk a fo ly­
tatást.
2. H g l— f3 Hb8— c6 2. Hf3 Hc6
A második lépéspár, úgy a teljes, mint a rövid jelzéssel, a tiszt lépé­
sének feljegyzési módját mutatja*. A számszerű fejlődési lehetőségek
szempontjából vizsgálva világos lépését, azt látjuk, hogy a lövész fejlő­
dése c4-re több lehetőséget adott volna, mert míg a huszár fejlődése a
régi három kocka uralása helyett ugyan őt új kockára hat, addig a
lövész fejlődése négy új kockával növelné a világos tisztek hatási körét.
(b3, d5, é6 és f7.)
A kezdőt, ha ezt megállapította, bizonyára érdekelni fogja, hogy
miért történt a huszárlépés? A magyarázat az, hogy a huszárlépés köz­
vetlen támadás, támadja* az é5-ön álló sötét csatárt, azt védeni kell és
így csökken a lehetséges válaszok száma. A másik ok pedig az, hogy
a huszár csak három lépésben ludjn megközelíteni nz ellenséges királyt,
míg a lövész már keltő lépéssel ugyanott van, as azután csnk termé­
szetes, hogy a lassúbb mozgású egységek mennek először előre, hogy a
döntéshez a gyorsabb mozgásúnkkal egy időben érjenek. Különben a
jelen esetben, ahol a lövész-lépés úgyis követi a huszárlépést, a lépés-
sorrend felcserélése nem sok vizet zavar.
Vizsgáljuk sötét válaszlépését, megállapíthatjuk, hogy sötétnek is
volna olyan lépése, amellyel megtámadott csatárját védve, több kockát
uralhatna. Ilyen például V f6, amelyik egyszerre kilenc új kockára ter­
jesztené 10 a s íié t vezér hatását, abből azonban hét kocka olyan (nC-tól
h6-ig), ahol nem várható küzdelem, azonkívül az a* gyakorlat adta tanul­
ság, hogy a túlkorán játékba vetett vezér mindig bajba kerül. Az az
előrelátó megállapítás .is megszívlelendő, hogy a további fejlődések,
lépésről lépésre csökkenteni fogják n már fejlődött vezér hatáskörét.
Egyelőre a világos tábor a kezdeményező és sötét a védekező. A
védekezésnél különösen fontos, hogy tudjuk azt mit is akar, hová rúg
az ellenfél meglett lépése, mert csak így tudunk kellően védekezni.
3. L f l — c4 L f8— c5 3. Lc4 Lc5
A harmadik lépéspár. Egyszerű fejlődő lépések, amiket a számszerű
fejlődési megállapítás és az észszerű fejlődés egyformán ajánl. A felvo­
nulás mindkét részről a királyok állása ellen irányul. A lövészek az f7
és f2 kockákra néznek, ezek a táborok leggyöngébb pontjai, mert csak
a királyok védik.
 33

4. Lc4 X f7 t? K é »X f7 4. L :f7 f? K:f7

A negyedik lépcspár. Világos gondol egy merészet és nagyot, zavai-ba

akarja hozni ellenfelét és lisztet áldoz. Ez nem cscreajánlnl, mert kisebb
ét lékel kap a nagyobb érlékérl, három pengőt ad egyért, nem is el­
nézés, hanem tudatos terv, ha rossz is. — A rossz lerv is jobb,
■nini a lerv nélküli ide-oda hnzigálás. — A lerv melleit szól nz, hogy
»r áldozás megfosztja az ellenfél királyát az elsárfcolás előnyétől.
A sötét királynak először a sakkot kell kivédenie. A sakkadás­
u l ellenfelünk lépéseit korlátozhatjuk, azonban a cél talmi sakkadás
Inkább hátrány, mint előny. — A jelen esetben süléinek nincs más
lálaszlása, mint elfogadni a felkínált áldozatot és kiülni a sakkot adó
lövészt, mert minden más lépésre anyagi hátrányban maradna. Ha min­
den ellenérték nélkül veszítünk haderőnkből, vagy nagyobb érieket veszt-
lünk kisebb ellenében, anyagi hátrányba kerülünk. Az anyagi hátrányt
■ hadállásban! jobb fejlődés ellensúlyozhatja. A játék végén az. anyagi
rlőny rendszerint dönl.
A jálszmu feljegyzésnél gyakorlati alkalmazásban lálluk nz ütés
jelét, a sakk jelel és a gyenge lépési mutató jelet is.

5. H f3 X é5 f H cőX éő 5. H:é5f H:éő

Az ötödik lépéspár. Világos újabb áldozat felkínálására! bonyolítja
■ júlékot. Ez aránylag a legjobb játéka, mert minden más lépésre, az
elégtelen erőkkel kezdett támadás gyorsan összeomlik. Tűlmcrész játék­
kal lehet ugyan a zavarosba1 halászni, de az ilyen erőszakos rajtaütés
■ legtöbbször kudarccal végződik.

fi. V d l— h5f Kf7— é6 0. Vhőt KéC

A hatodik lépéspár. Világos sakkadással hozza játékba vezérét, a
v.ikk az ötödik sorban álló sötét bábokat is támadja és n báliok meg­
védésére csak egy út áll rendelkezésre. Ez az út nem teljesen veszély­
telen, mint azt a játszma későbbi menete is bizonyítani fogja. A kezdő
játékos azonban még nem tudhatja, hogy a játék elején vagy a közép-
Jálékhan a túlságosan szereplő király, nagy veszélyeknek van kitéve és
ösztönösen, tudatos mérlegelés nélkül véd mindent. Gondolkodása sze­
dni a huszárt nem húzhatja közbe, mert akkor elvész a mögötte levő
lövész, arra nem gondol, hogy a védekezéssel királyát hajoknak teszi
ki és az sem jut eszébe, hogy a* jóból is megárthat a sok.
A király biztonsága mindenek előtti Ez sakk-parancs és ne feledjük
tolni. Igaz, hogy a kezdő még nem tud kapcsolatosan előre számítani,
•le hozzá kell szoknia ff hadállások mérlegeléséhez, mert csak Így találja

VUréctj: SAKK 3
34

meg mindenkor n legjobb lépéseket. A helyes mérlegelés a következő:

kél tiszt előnyöm van. két csatár ellenében, ha mindkét tisztet meg
akarom tartani, úgy azokat királyommal1 kell megvédenem, erre követ­
kezik egy újabb sakk, a királyom nem a legjobb helyekre kerül és sem­
mi-cselre sincs teljes biztonságban. Mi történik, ha visszaadok egy lisztet?
Az anyagi előnyöm kisebb lesz ugyan, de még mindig elegendő a játszma
megnyeréséhez. Hogyan adjam vissza a' tisztel? És mint alakul a kirá­
lyom biztonsága ez esetiben?
Az, aki már hallott a lövészpár erejéről, legelőször a király vissza­
lépését vizsgálja meg. A király f 8-ra lép és ha ff vezér kiüti a sötét
huszárt, a vezércsatár lépése védi a fejlődött lövészt, támadja az ellen­
séges vezért és egyben nyitja a vezér-lövész vonalát is. A király teljes
biztonságban van és a vezér menekülésére újabb fejlődő lépést tehe­
tünk. Ez a legegyszerűbb játék, bonyodalom és meglepetések nélkül.
Nem helyes azonban az első kielégítőnek mutatkozó változattal meg­
elégedni, az igazán, jó játszónak minden lehetőséget át kell számítania,
mert csak így uralja teljesen a hadállást.
A másik lehetőség a tiszt visszaadására, a< huszár közbehúzása g6-on.
Ez a lehetőség szintén teljesen, kielégítő játékot nd, a sötét kiirály állása
biztosítóit, az anyagi előny megállapítható, ff gyors fejlődési lehetőség
ellentámadási kilátásokat nyújt.
A meggondolás azt mutatja, hogy az adott hadállásban három tel­
jesen kielégítő folytatás áll rendelkezésre, ilyen esetben mindenkor a
játékos egyénisége dönt, hogy melyiket választja. Minthogy mindenik
játékmód kielégítő, nem lehet kifogásolni ff választott, mindent meg­
tartani törekvő játékot sem, bár az ilyen nagyon pontos játékot igénylő
védekezésnél könnyebb a hibázás, aki azonban bizik magában és szereti
a veszélyeket, az nyugodtan megjátszhatja.
A játszmafolytatás és a huszárral közbehúzással bevezetett játék,
két egymástól jelentősen eltérő játékvezetés. Az első védekező, a második
ellentámadási kereső. A tanuló egyéniségétől függ, melyiket játsza szíve­
sebben. ALábbinkbffn e két játékvezetést egymás mellé állítva mutatjuk be
és mindenikben adjuk a fejlődési lehetőségek számszerű megállapításait,
mint a hadállások -megítélésénél, a kezdet-kezdetén igen jól használható
segédeszközt. Arra azonban figyelmeztetjük aí tanulót, hogy a király
biztonsága mindenkor megér 4— 5 pontot.
Vegyünk magunk elé két sakktáblát és azokon kövessük lépéspáron-
kénl a játszma és a párhuzamosan adott eltérő játékvezetést.
A játszma1 folytatásánál a hatodik lépéspár ulűn a fejlődési lehető­
ség számszerű mérlege 22:20-hez a sötét tábor javára. A világos király
 35

kje clsáncolás betudásával együll 4, a vezér 14, a torony 2, a huszár 2

korkára hat, ez összesen 22 kocka. A sötét király 3, a vezér 6, a torony
t, a lövész 9 és a huszárok 10, összesen tehát 29 kockára hatnak.
A másik táblán az eltérő játékot mutatjuk be, mely eltérés rend­
szerint elemzés vagyis szakértő tanítása. Két táblán egyidejűleg követni
m játszma tényleges lépéseit és az elemzést; nagyon ajánlható mód a
könnyebb megértésre. A kezdőnek ugyanis nehézséget okoz emlékezésből
kóvelni az elemzésit és azután ismét visszatérni a játszma folytatására.
Vizsgáljuk meg az ellenjátékot célzó huszárközbelépést: 6. Vhőf, Hgfi.
Mit mutat a fejlődési lehetőség számszerű mérlege ebben az esetben a
liulodik lépéspár után? A világos király 4, a vezér 14, a torony 2, a
huszár 2, összesen 22 kocka. A sötét király 6 , a vezér 6, a torony 1, a
lövész 9, a> huszárok 8, összesen 29 kocka. A számszerű mérleg egyenlő,
a nagyobb anyagi előnyt a rosszabb királyállás ellensúlyozza.
Érdekes és tanulságos, ha a kél játékmódot a kővetkezőkben is ha­
sonlóan megvizsgálva összevetjük.

A játszmáioly tatás hetedik lépéspárja:

7. Vh5— fő f Ké6— d6 7. V fő f Kd6

A vezérsakk tovább szorítja a sötét királyt, aki kénytelen anyagi
előnyének védelmére saját csatárjának ólját elállam és így vezérszárnya
frjlöd'ését akadályozni. A számszerű mérleg, 22:25-höz, még mindig a
n'ilét lábor javára.
Vizsgáljuk az elemzés szerinti folylatásl, mélynek heledlik lépés-
párja: 7. V:c5, dől. — Sötét a gyors fejlődés érdekében áldozatul kínálja
irr/rcsalárját, ez az áldozat azonban csak átmeneti jellegű, mert világos
•z így megnyert csalárt nem tudja bizlosílarui és megtartani. A szám-
tirrű mérleg itt 24:25-höz, sötét javára.
Folytassuk az első tálblán a játszmát, következik a nyolcadik lépéspár:

8. Hibl— c3 Vd8— fő 8. Hc3 Vfű

A világos huszárlépésre tiszlnyerés fenyegetett, a vezérlépés véd és

egyben cserére ajánlja a vezért. A vezércsere kierőszakolása, a nagy
anyagi előny mellett gyors döntésre vinne. A számszerű mérleg: világos
király 4, vezér 12, torony 3, huszár 6, összesen 25 kocka. A sötét király
2, vezér 10, torony 1, lövész 6, huszárok 9, összesen 28 kocka. Az arány
25:28-hoz sötét javára.
Menjünk át a másik táblára, itt az elemzés adta nyolcadik lépéspár:
II édő, HfG után, a sötét tábor fejlődési előnye erősen növekszik A tett
•epés támadja a világos csatárt, azt az ellenfélnek védenie kell és fgy

3*
36

lépeseiben már ezáltal korlátozva van. A számszerű mérleg egyébként

is erősen javul, a sötét király 2, vezér 6, tornyok 4, lövész 5, huszárok
0 összesen 29 kocka, ezzel szemben a világos fejlődési lehetőséged: király
4, vezér 15, torony 2, huszár 2, összesen 23 kockára1 terjednek ki. — Az
arány tehát 23:29-hez.
Térjünk vissza az első táblára és vizsgáljuk olt a játékszerinti 9-ik
lépéspárt,
9. d2— d4 Lc5Xd4 9. d4 L:d4
Világos áldozatul dobja vezércsatárjál, melyet ha az anyagi előnyt
tartani akarjuk, ülnünk kell. Azt, amikor a csatár lépésével egyszerre
két ellenséges bábot támad, villának nevezzük. Az adott állásban a sötét
bábok vezetője kiütötte az áldozatul kínált csatárt, az ütés azonban nem
volt a1 leghelyesebb játék és csak újabb nehézségeket hozott. Egyszerűbb
volt a vezéreket cserélni, ha ez tisztveszlésscj járt is. A vezér cserélésére
megmaradna n liszlelőny és a sötét király is biztonságba kerülne vala­
hol b"-cn. A számszerű mérleg 81:28-hoz, már világos javára szól.
Allísuk fel a számszerű mérlegel a1 másik táblán, az elemzés szerinti
kilencedik lépéspár megtörténte után, a lépések a következők: 9. IIc3,
T 68f, a sakkot világosnak védenie kell, ez már részijén kényszer lépés.
Kényszertépés az, amikor csak egyetlen lehetséges lépés van a sakktáb­
lán. A számszerű mérleg 24:33-ihoz1 sölét javára*. A két mérleg közötti
eltérés éppen elég figyelmeztetés.
Gyakorlás. Melyek azok a lépések, melyeket világos léphet (lia anyagi
vesztéssel ás) a sakk kivédésére? Lehelséges-e elsáncolnia?
Megfejtés: Vé3, Vé7, Hé2, Hé4, K d l és K fl. Nem sáncolhat.
Következik az első táblán a tizedik lépéspár:
10. Hc3— l>5f Kd6— c5 10. Hb5f Kc5
Sötét kénytelen királyával lépni és (gy lépései korlátozottak. A szám­
szerű mérleg ugyan kissé javult, de a király biztonságával a sötét
bábok vezetője nem sokat törődik. Az arány 31:33-hoz, sötét javára.
A másik táblán, a tizedik lépéspár ulán. az elemzés szerinti folyta­
tás: 19. K fl, b6, itt az arány 22:35-höz, ehhez járul, hogy a világos vezér
lépni kénytelen, tehát nincs nagy választék a lépésekben. A csatárlépés
a sötét vezérlövész fejlődését készítette elő, a dö világos csatár, ha har­
madszor is megtámadhatjuk, nem tartható. A lépés megtételénél azon­
ban számításba kelleti venni a lehelő, illetve a természetes és észszerű
vezérlépésckcl. A csatárt csakis Vb5, Vd4, Vc6 és Vc4 lépésekkel lőhet
— ha idoig-óráig is — tartaná. Más lépésekre a csatári ülná lehel. A 22
lehetőségből tehát csak négy lépésre csökkeni a figyelműnk, (gy azután
 37

nem okozhat fáradtságot mirudenik vezérlésesre válaszunk meghatáro-

zásn. — Elgondolásunk a következő lehel: ha' a vezér b5-re lép, fejlő-
iliink lövészünkkel b7-re és azután kiütjük a világos csatárt. Ha a vezér
a' d l kockát választja, erre is megnyerhetjük az említett fejlődéssel a
csatárt, de megvan a lehetőségünk a világos vezért c5 lépéssel helyéről
tovább űzni, esetleg lépésnyeréssel c4-re kényszeríteni. A menetközben
vnló ülés ugyanis a csatár mögött védtelenül álló vezér miatt nem lehet­
séges, illetve lehetséges, de nem ajánlatos. Megkísérelheti az ellenfél a
torony megtámadását, ha1 vezérével c6-ra lép, de ez sem veszélyes, mert
a torony úgy sem üthető, a lehetséges lövész a6 sakk miatt és innen is
elzavarhatjuk. Marad még a vezérlépés cl-re, feltakaTt sakk-fenyegetés­
sel, erre pillanatnyilag nem nyerjük ugyan le a csatárt, azonban huszá­
runk innen is lovábbzavarja a vezért és a lövész sakkal lép a1 játékba.
Így tanuljuk meg a kapcsolatos, összefüggő gondolkozást, nemcsak egy
lépési számítunk ki a játszma1 menetéből, hanem többel, annélkül, hogy
ez nehézségei okozna; lassanként haladunk az értelmi sa'kkjáték felé.

11. Hb5Xd4 KcöXd4 M. H:d4, K:d4

Ez az első lábián a játszma-folytatás 11. lépéspárja, sötét lépéséhez
nyugodtan oda lehelne tenni a rossz lépést jelző kérdőjelet. Jobb volt
kiülni a vezért és visszaadni egy lisztet. A sötét király veszélyezletelt
állása rontja a mérleget, mely még mindig sötét előnyét mulatja. Az
arány 23:26-hoz, de ebből több mint a fele hiábavaló vezérlépés.
Nézzük meg, mi történi az elemzés adta1 változatban a másik táb­
lán? A l l . lépéspár il l 11. Vc4, Hé5, a világos vezér c4-re vonult vissza,
mint azt az előző lépésnél előreláttunk és megbeszéltünk. A számszerű
mérleg 26:34-hez, és a világos vezér lépni kénytelen. Vd4-re ismét c5-tel
válaszolhatunk, Így csak Vb3 és Vib5 jön számításba. Minél joblian szo­
rongatjuk ffz ellenfelet, annál inkább csökken a számításba veendő ellen­
lépések száma. Az adott hadállásban a tanulóra bízzuk, miként terelné
nz elemzés szerinti változatba a játékot, ha világos Vb5 lépést játszatná,
a tanulónak kell eltalálni, hogy az adott hadállásban melyik n> legjobb
folytatás. A megfejtést a következő lépéspár közlése után adjuk.
Az első táblán kezdődnek a zavarok. A 12. lépéspár:

12. L e l— é3f Kd4— c4 12. Lé3f Kc4

A sölél király nagyon előre merészked'elt és a minden oldalról fe­
nyegető bajok ellen nehéz a védekezés. Az anyagi nyereség nem tart­
ható meg, valamit vissza kell atdm minél előbb. — A számszerű mérleg
31:25-höz, világos javára, már eléggé jelzi a bajokat.
A lépések feljegyzése után térjünk át az elemzésadta jútékfolytatásra
38

a másik táblán. Itt is közéletük a döntés, de itt a világos király van

bajban. A lépéspár 12. Vb3, La6f . A világos vezér Ib3-ra tért ki a huszár-
támadás elől, tartja csatárját és feliakart sakkal fenyeget. Sötétnek
könnyű a játéka és nem sek a mérlegelni valója. A lövész sakk birtokába
hozza a c4 pont uralmát és a feltakart sakk nem ártalmas. A világos
király mattállásba került, ezt a tamillá maga is megállapíthatja és az
elemezéssel tovább foglalkoznunk felesleges. Azt még megjegyezzük, hogy
13. d3 védelemre a* huszár-áldozat d3-on azonnal dönl. Matt fenyeget
él-en, a feltakart sakkra a sötét király f8-rá lép és ha világos lövészé­
vel zárja a vonalait, sötét feltakart sakkjára) megnyeri a világos vezért
Két különböző értékű feltakarl sakkt
Az előző lépéspárnál feladott kéidésre a válasz: 11. — , aöl, ezzel
vezérnyerés fenyeget és az ezt védő d3-ra a lövész fejlődése a6-ra még
erélyesebb, mint a játszmalépésben.
Az elemzések természetszerűleg utólagos 'megállapítások és azt mutat­
ják, hol tértünk el a helyes útról, hol lehetett volna jobban játszanunk.
Minél alaposabb és komolyabb az elemezés, annál többet tanulhatunk
belőle, mert a1 hibák felismerése és jövőbeni kerülhetése emeli játék­
erőnket. Vesztett játszmáinkból tanuljuk a legtöbbet. Ezeket vizsgáljuk
meg egyedül vagy erősebb játszóval vitassuk meg annak minden egyes
mozzanatát. Elemezést ne fogadjunk el anélkül, hogy annak jóságáról
magunk is meg nem győződünlk.
A következőkben kövessük figyelemmel a védekező játék menetét,
jegyezzük a lépéseket mindkét jelzéssel, hogy gyakorlatban maradjunk.
A játék menete igazolja a szabályokat és megtanít királyunkra1 ügyel­
nünk. Tegyük félre az elemezés sakktábláját és lássuk, mennyiben követi
a sötét tábor vezetője, többizben hangoztatott tanácsainkat.
Következik aa ominózus tizenharmadik lépéspár:
13. Vfö— höl Kc4— bö 13. Vhöl Kbö
Mait fenyegetett. a király menekülni kénytelen.
14. f2—f4 g7—g6 14. f4 86
15. Vhö— é2fl Héö— c4 15. Vé2fl Hc4
16. a2— a4f Kbö— b4 16. a4f Kb4
17. c2— c3f Kb4— b3 .17. c3f Kb3
18. Vé2— dilt Kb3Xb2 18. V d lf K:b2
19. V d l— c l f Kb2— b3 19. V c lf Kb3
20. T á l— b l f Kíb3Xa4 20. T b lt K:a4
21. T b t— b4f Ka4— aö 21. Tb4t Kaö
22. V e i— a l f Hc4— a3 2. V á lt Ha3
2i3. V a lX a ö sakk és matt 23. V:a3*
 39

A játék befejeződön.
Láttunk egy játszmát, melyben különböző elgondolások ütköztek
össze. A lúlmerészség és a túlerélytelenség harcában legtöbbször a1 me­
részség viszi el a pálmát. Rámutattunk egypár hibára és később, az
elméleti fejtegetéseknél, gondoljon a tanuló erre az első sakktanulm&nyra,
melyet könnyű lesz emlékében tartani, mert a sakkgondolkodással egy­
idejűleg tanulta a sakkjelzést is.
Most áttérünk atz egyszerű végjátékokra, illetőleg megtanuljuk az
egyedül maradt ellenséges királyt különböző haderőinkkel megmattolni.

AZ E G Y E D Ü L Á L L Ó K IR Á L Y M EG M A T T O L Á SA

A sakk elemein túl vagyunk, aki azonban azt hiszi, hogy most már
tud és leülhet sakkozni, az téved. Az a tudás, hogy a sakkozás célja
• király megmattolása, még akkor sem elegendő, ha az egyes közölt
mnttállásokat megjegyeztük.
Először is arra van szükségünk, hogy tudjuk az egyszerű mattállá-
•uknt felépíteni és győzelemre vinni. Különösen fontos ez akkor, ami­
kor az ellenfél egyedül álló! királya ellen megy a játék és elegendő had­
erőnk van a matt kierőszakolásé, a.
A sakk szabályai szerint ugyanis, az egyedül maradt királyt ötnen
lépésen belül meg kell mattolni; ha ezt elérni nem tudjuk, a játszma
döntetlen, vagyis egyik fé l sem nyeri.
A gyakorlat tanúsága szerint a játszmáknak csak nagyon kis része
végződik játék-közbeni mattadással, és ha a játszmák nagy többségében
nnn is kerül sor az árva király megmattolására, ez csak azért van, mert
(illesszük ellenfelünkről, hogy döntő anyagi előnyével a mattot meg­
tudja adni.
Meslerversenyen is előfordult már, hogy egyik vagy másik sakk­
mester kétségbeesve kutatott sakk-könyv ulán^ melyben a lövésszel és
• huszárral való matitlevezetés megtalálható. Örök szégyen lett volna, ha
• mattot csak az 50. lépés után éri el, nem is említve azt, hogy ezáltal
fél egységtől is elesik.
Arra, hogy a mattot az elérhető legrövidebb lépésszám alatt kell el-
• ini, nincs szabály és az ötven lépés minden esetre áll.
Ahhoz, hogy az egyedül álló királyt megmatlolhassuk, királyunk
ma**Hot t u vezérre vagy a toronyra, tehát egy nehéz tisztre van szüksé­
günk. A könnyű tisztek közül' a kettő lövész vagy a lövész és huszár
41!

szintén elegendő a maltadáshoz. Keltő huszárral azonban már nem lehet

a mattot kierőszakolni. Ez a megállapítás hatással lehet’, sőt kell, hogy
legyen a játszma vezetésére is és nlem egyszer mentő kombinációk forrása.

A vezér a legerősebb tiszt, 1. K h l— g2 Kd6— é5

amiből következik, hogy legkőny- 2. Kg2— f3 Ké5— d6
nyebb a mattadás a vezérrel. A túl- 3. V g l— bő Kd5— c l
nagy erőnek azonban megvan az Ha a sóiéi király é5-re lép,
a hátránya is, hogy meggondolat­ úgy 4. Vd8! a válasz.
lan játék pnl t-veszély eket idéz fel. 4. Kf3— é4 Kc4— c3
A patt pedig — mint tudjuk — 5. VbG— bő Kc3— c2
döntetlen végződés. 6. Vbo— 1)4 Kc2— dl
7. Ké4— <13 K d l— cl
21. ábra 8. V M 1)5 K e l— d l
Sötét 9. Vb5— b l*
a b e d e f g h Állapfisa meg a tanuló, hogy
a 8. lépésben mely más vezérlépé­
sek vittek a következő lépésben
mattra? fcs hogy melyik lépés veze­
tett pattra?
Megfejtések:
A 8. lépésben játszható volt
meg Vbö, Vb7, Vb8. Pattra vitt
volna a vczérlépés b3-ra.

22. ábra
Sötét

Világos
8
A inatladás a kővetkezőképen
7
történik. Ha a királyok egymástól
távol állanak, célszerű előbb a ki­ 6
rállyal közeledni és azután a ve­ 5
zérrel közösen, az egyedülálló ki­ 4
rályt a tábla szélére kell szorítani. 3
A vezér azonban mindig bizonyos
2
távolságban maradjon, hogy a páti
1
elkerültessék. A legrosszabb állás­
ból is el lehel érni a mállót kilenc a b e d e f g h
lépésben. Világos
 41

Adjunk mállói kettő lépésben. 1. K h l— g2 Ké5— é4

Megfejtés: 2. Kg2— f2 Ké4— d4
1. Vé5, Kd8 vagy Í8 3. Kf2— f3 Kd4— <15
2. Vb8 vagy h8 sakk-matt. 4. KÍ3— f4 Kdö— d4
A vezérrel a matt akkor is A világos király mindig huszár­
megadható, ha a királyok egymás­ lépés távolságban közeledik.
tól a tábla szélén huszárlépéstávol-
táglian vannak. 5. T g l— d l f Kd4— c5
Ha a király c4-re lép, úgy 6.
« Ké5 a válasz, ha pedig c3-ra lép­
A torony a másik erős báb. ne, úgy 6. Ké4 a helyes. Huszárlé­
A inaltadás hasonlóképen történik, pés távolság a királyok között!
mint a vezérrel való mallolás. Az
G. Kf4— é4 Kc3— c4
egyedülálló királyt itt is a tábla
*rélére kell szorítani. Patt-veszély Ha a király c6-ra lépett vol­
iíny.szólván nincs. A toronnyal nem na, úgy 7. Tdü-tel már kilenc koc­
lehet olyan határozottan elzárni az kára korlátozhattuk lépéseit és
ellenséges királyt és így a malto- ugyanannyi lépés alatt beadhatjuk
lAs is több lépést igényel, de a leg­ a mattot, u. m.: 6. — . KcG 7. Td5,
rosszabb állásból is elérhető 16 lé­ Kc7 (bő) 8. Ké5. KcG 9. KéG, Kc7
pés alatt. A torony is épúgy, uránt 10. TdG, Kc8 11. Td7, Kh8 12. KdG,
■ vezór, bármelyik szélső kockán Kc8 13. KcG, Kb8 14. KbC Kc8 t5.
ninltolhal. Td!l, Kl>8 16. Td8t.
7. T é l— e l f lvc4— 1>5
23. ábra 8. Ké4— d4 Kb5— bői
Folytathatjuk 9. Tc5-lcl, mint
Sötét
az előző megjegyzésben 6. Kc6
n b e d e f g h után levezettük, vagy minthogy a
sötét király már a második oszlop­
soron áll, a következőképen is le­
het játszani:
9. lvdl— d5 KLÓ— b5
10. T e l— b l f Kh5— a4
11. Kd5— cől Ka4— a3
12. Kc5— c4 Ka3— e&
13. T b l— b3 Ka2— a l
14. Kc4— c3 K a i—
15. Kc3— c2 Ka2— al
1G. Tb3— a3t
*
42

24. ábra 25. ábra

Sőtél Sötét
a b o d e f g h a b c d e f g

Világos

1. Mi a világos legjobb lépése? 1. L f l — d3 Ké6— d5

2. Hány lépésre érhető el a 2. L e l— é3 Kd5— é5
matt? A sötét királyt korlátoztuk a
Megfejtés: 1. Kd5l Huszárlépés mozgási szabadságában, most már
távolság. 2. Kilenc lépésben. csak az a8— dö— é5— h8 vonalak ál­
^ ^ Két lövésszel a mattot, tal határolt területen mozoghat.
a torony-mattal majdnem egyenlő
3. K él— é2 Ké5— d5
lépésszám alatt, érhejűk él. — A
4. Ké2— 13 Kdö— é5
legkedvezőtlenebb állásból ugyanis
6. Ld3— c4 Ké5— 15
csak 18 lépésre van szükségünk,
A világos király miatt nem le­
hogy mattol adjunk. Az ellenséges
het é4-re lépni, úgyhogy nem nagy
királyt az egyik sarokba kell űzni
a választék. Más krrálylépésre a
és a sarok-kockán vagy a közvet­
világos király lép előre.
len mellette levő kockán mattolha­
6. Lé3—14 KÍ5— 16
tunk.
A lövész lépés zárta a 4. és 6.
Az ellenséges királynak az rgyik
sort. Amint látjuk, a visszaszorítás
sarokkockára való szorítása, ha aa.
könnyen megy. Sakkadásra egye­
alább adott játékmódot megszívlel­
lőre nincs szükség.
jük, nem okoz nehézséget. Addig,
amfg királyunk is be nem avat- 7. K13— é4 Kf6— g6
kozhatik a játékba, a lövészek lehe­ A sötét király már csak három
tőleg egymás mellett zárják a leg­ kockára léphetett.
több kockát és elölről nem támad­ 8. Ké4— é5 Kg6— g7
hatók meg. Ameddig lehet a király a kö-
 43

arlhon marad és nem lép a szélső az egyedül álló királyi mcgmattol-

mrrfl. hassuk. A mattállás felépítése sok­
9. Ké5— f5 Kg 7— f 8 kal nehezebb, mini nz eddig tár­
10. K Í6— fű K f8— é8 gyalt esetekben. Két különböző me-
11. Lc4— 66 K68— d8 nctmódú báb összműködése a ki­
A lövész lépése az ellenséges rály üldözésére, csak a saját kirá­
király visszaűzését célozta. A vilá­ lyunk erélyes segítségével lehetsé­
ga* király a* jobbszárnyon áll, arra ges. A kél lövész a négy sarok bár­
űzzük az ellenfelet. melyikében kierőszakolhatta a mat­
12. Lf4— éö Kd8— é8 tot, » lövész és huszár azonban
13. Lé5— c7l Ké8— f 8 csak azokon a sarokkockákon tud
14. L é6— d7 ----------- eredményt elérni, melyek a sze­
A lövészek zárják a visszaté­ replő lövész mcnetkockáival egye­
rés útját. ző színűek. A világos színű kocká­
1 4 . ---------- K Í8— g8 kon haladó lövész jelenléte esetén
15. Kf6— g6 Kg8— Í8 az a8 és h l sarkokiban, a sötét
A királylépés, a h7 kockát vette kockákon haladó lövész jelenléte
rl az ellenféltől, most már követ­ esetén pedig csakis az a l és h8
keznek a sakkok, a maltálást fe l­ sarkokban. A mattadáshoz 32 lé­
építettük. pés szükséges, ha tehát üldözés
10. Lc7— dCf K f8— g8 közben az ellenséges király kicsú­
17. Ld7— éfif Kg8—h8 szik a szorításból, nagyon valószí­
18. LdO— é5£ nű, hogy a döntetlent jelentő 50
•
lépésen túl volna csak mattolható.
Nagyon ajánlatos tudomásul Ez az oka, hogy míg az előző vég­
venni, hogy három könnyű tiszt játékok csak ritkán kerülnek ki­
jelenléte esetén sem lehet a sa­ játszásra, a lövész és huszár ellen
siját király közreműködésétől el­ mindig a mattig vezetik a játszmát.
tekinteni. A mattolás két részre osztható.
•
Ha az egyedül álló király a táblán
11a nem a sarok-kockán, ha­ szabadon áll, akkor arra kell töre­
nem a> közvetlen mellette valón aka­ kednie, hogy a visszaszorítás afelé
runk mattot adni, az hosszabb, a sarok felé történjék, ahol nem le­
mert lövészünkkel a1 patt elkerü­ het őt megmattolni. (A lövész me­
lésére pár lépést vesztenünk kelt. netével ellenkező színű sarok felé.)
17. Lé7, Kh8 18. Lg5, Kg8 19. Lh6, Az erősebb félnek csak rossz
kl>8 20. Lg7f- Kg8 21. Léő*. ellenjáték esetén sikerülhet ettől a
• visszavonulástól az egyedül álló
^ A lövész és huszár együt­ királyt eltéríteni és a mattot gyor­
tes ereje éppen csak elegendő, hogy sabban elérni.
44

Amikor az egyedül álló királyi Innen a játék második, köny-

a meg nem felelő saTokba szorítot­ nyehb részére következik, a had­
tuk, onnan már könnyen érthető állást a 27. ábrán adjuk.
*
módon mutatjuk meg, miként le­
het a mattot legfeljebb 18 lépés B) Sötét van lépésen.
alatt elérni. A játék első részét a 1. — Kcő— cG
kezdő még nem fogja megérteni, 2. H a l— b3 Kc6— dő
azért csak egyszerűen bemutatjuk 3. Ka5— bő Kdő— d6
az üldözés lépéseit és a második 4. Kb5— c4 KdG—éő
részre fektetjük a magyarázatokban 5 Hb3— cő Kéő— dG
a fősúlyt. G. K el— dó KdG— é7
26. áfbra 7. Kd4— éő Ké7— f8
Sötét 8. Kéő— fG K f8— g8
a b e d e f g h 9. Hcő— éG Kg8— h8
10. Lhő— f7 Kh8— h7
8 8 11. Iléö— f i líh7— h8
7 7 12. H fl— gf>f Kh8— Ii7
6 6 13. Lf7— éC Kh7— IiG
5 5 Ezzel elértük a föntebbi leve­
zetéssel azonos hadállást. Az e l­
4 4
térés csak abban nyilvánul, hogr
3 3
mig az A) alattinál a mattot az a8
2 2 sarkon, addig a B) alattinál a hl
1 I sarkon adjuk.
a b e d e 1 g h 27. ábra
Világos Sötét
A) Világos van lépésen.
1. H a l— hü'f' Kc5— c6
2. Kaő— b l Kc6— dö
3. Lhő— fitt Kd5— d6
4. III>3— d4 Kd6— éő
5. Kl)4— cő Kéő— fC
6. Kcő-—d5 K f6— f7
7. Hd4— f5 Kf7— fC
8. IIfő— (16 Kf6— gC
9. Kd5—éő KgO— g7
10. IJ3— é l Kg7— g8
11. Kéő—ifi Kg8 —h8
12. IW 6— f7 f K'h8— g8
13. L é l— fő Kg8— f8 Világos

A 27. ábrán az A) alatti leve-
«»lé t hadállását ajiljuk sötét 13.
b |iésr után.
Az ábrán levő kettős W betű
• huszár mozgását mulatja jobbról
halni, a szakadozott vonal pedig a
világos király ólját jelzi. A lövész-
•«rl mindig csak időnyerő (tempó)
vagy az ellenséges királyt akadá-
lyozó lépéseket teszünk. Véssük
emlékezetünkbe jól az állást, a cél
■fiuios állás elérése a vezérvona­
lon. A lövész nincs kötelezve, hogy
közvetlen királya alatt álljon, de
így könnyebb a hadállás megjegy­
zése. 11a sötét volna lépésen akkor
három lövészlépéssel (1. — , Ké81
I. I.g4, K f8 3. Ld7, Kg8 4. Lfő) el­
írjuk, hogy a sülét király f8-ra
való visszalépése után az adott
hadállásban világos van- lépésen.
A lövésszel először is elzárjuk a
■ötét király útját g8-ra.
1. Lfő— h7 K f8— é8
A kezdő, de a gyakorlottabb is
mrgrémiil, hogy a sötét király el­
menekül az al kocka felé. Nem
kell félni, lépjünk nyugodtan a
huszárral, amint az rajzolva van
éi nem is kutassuk, kimenekül az
•Ucnséges király vagy nem.
2. Hf7— éő Ké8— d8 I
Ez a jobbik királylépés, meri
a király visszalépésére f 8-ra a hu-
irár d7f, a sötét királyt tovább
hajija1 a8 felé és elérjük a vezér­
vonalon azt a hadállást, amit elő­
zőleg az első lépés megtétele után
az f-vonalon bírtunk és ahonnan
további megszökés már lehetetlen.
45
A király szökési kísérletével ne tö­
rődjünk, menjünk tervszerüleg ki­
rályunkkal a szakadozott vonalon
balra, tegyük meg azután a máso­
dik huszárlépést és amikor a sötét
király cC-on keresztül menekülni
akar, vágjuk el az ólját a lövész
d3-ra va4ó visszahúzásával, ha a
király visszalép c7-re, úgy a lövész
c4-re lép és még jobban visszaveti
az ellenséges királyt és elérjük báb­
jaink azonos áthelyezését a vezér­
vonalra. Ha azonban a sötét király
nem c7-re, hanem b7-re vanul visz-
sza, úgy királyunk kényelmesen el­
helyezkedik dö-on és a sölél király
nem menekülhet.
3. K f6— éö Kd8— c7
4. Héő— d 7 1 -----------
Ez az a huszárlépés, ami meg­
lepetésszerűen elintézni a dolgot.
4. ----------- Kc7— b71
Helyesebb mint eC-on keresz­
tül kísérletezni.
5. Lh7— d3 Kb?— c6
6. Ld.'S— c4 — -
A levezetésekben itt C. La6,
Kc7 7. Lbő, Kcö 8. Hböf, stb. után
ugyancsak 18 lépésben érik el a
maltot, a szöveglépéssel a módsze­
res játékvezetést adjuk, hogy a ta­
nuló könnyebben megérthesse a
játék menetét.
6. — — — Kcö— b7
7. Kéö^-d6 Kb7— c8
8. Lc4— d5 Kc8—-d8
a. Ldő— f7 -----------
A hadállás azonos az ábrán le­
vővel, de kettő oszloppal balra.
9 . ---------- Kd8— c8
46

10. Hd7— cö Kc8—d8 A következő játék lehetséges:

11. Hc5— b7f Kd8— c8 1. Hd4— fö Kg8— h8
12. Kd<5— c6 Kc8— b8 2. Hé6— g5 Kh8— g8
13. Kc6—Íb6 Kb8— c8 3. HÍ5— é7f Kg8— li8??
14. Lf7—-éGf Kc8— b8 4. Hg5— f7+
16. Hb7—-c5 Kb8— a8 Az ellenfél királya azonban
16. Lé6— d7 K a«— 1)8 önként ment bele a mattba és ha
17. Hc5— a6f Kb8— a8 f8-rai lép a 3. lépésben, már nincs
18. Ld7— c6+ semmi baja.
A győzelmet nem a huszárpár
Megadhatjuk a mattot a hu- erőhiánya, hanem a patáliás miatt
szárral is, az eltérés a 16. lépésnél nem lehet kierőszakolni. Amit bi­
kezdődik. zonyít az is, hogyha például dö.re
18. Lé6— c8 Ka8— b8 egy sötét csatárt teszünk, a fenti
19. Lc8— a6 Kíb8— a8 állás már nyerésre visz, ugyancsak
20. La6— b7j* Ka8— b8 nyerünk, ha a8-on egy sötét hu­
21. Hc5— aCt szár áll. Pl:
Az ábrán a rajz mindent meg- 1. Hd4— f5 Ha8— c71
magyaráz és nagyon megkönnyíti 2. Hf5— h6f Kg8— h8
a mattolás úLján a járást 3. Hé6— g5 és a matt
f7-en nem akadályozható. Nagyon
Kettő huszárral az egye­ érdekes nyeréslevezetések állanak
dül élló birály ellen nem lehel elő a huszárpárrat és királlyal a
nyerni. király és egy csatár ellen, ez azon­
ban már nem egyszerű maltlevezc-
28. ábra tés és Így a tulajdonképpeni vég­
Sótól játékoknál lesz róla szó.
a b e d e f g h •

§ Minden csatár a tarsolyá­

ban hordja* a marsallbotot, — ez
helyes megállapítás és minthogy az
ellenfél utolsó (resp. első) sorába
behatoló csatár, bárminő hasonló
színű tisztté változtatandó, nehéz
tisztté való átváltozása már ele­
gendő, hogy az egyedül álló király
ellen nyerésre vigyük a játékot. —
Itt tehát nem ai mattvezetést, ha­
a b c <1 e f g h nem azt kell megtanulnunk, ho­
Világos gyan és mikor lehetséges, k-irá-

hunk segítsége nélkül vagy annak
segítségévei csatárunk sikeres elő­
renyomulását elérni.
Előrenyomulni természetesen
rsnk n szakad csatár bír, a sza'k-
mrglmtározás szerint szabaJ csatár
»/. amelyik az ellenfél csatárainak
fltőkörén már keresztül lépett, a
további előrenyomulásában tehát
c tatárokkal már nem találkozik.
Az egyedül álló ellenséges király
rllon már a helyén álló is szabad
rsntár. Azt, hogy gyorsan és biz­
tosan megállapíthassuk, hogy a
trnhnd csatár eléri-e átváltozása
helyét vagy nem, az alábbi ábrán
•gys7crü mértani alak rajzávai mu-
Isljuk be. Nincs szü<kség tehát a
versenyfutásnál a lépések számlá­
lására, a rajz biztosan megmutatja
ml az eredmény.
29. ábra
Sötét
Világos
Képzeljünk el egy négyzetet,
mrluick sarok kockáját az a koc­
ka képezi, amelyen a szabad csa­
47
tár áll, a négyzet oldala az a tá­
volság, amit a csatár és átváltozást
kocka közölt, annak a kockának,
mint másik sa>rokkockának betudá­
sával megállapítunk.
Ha az ellenséges király a négy­
zeten belül van vagy mint lépésen
levő, ebbe a négyzetbe beléphet, a
csatár nem értékesíthető. Más szó­
val a király feltartja előrenyomu­
lásában, ami egyértelmű a csatár
elvesztésével.
Az eredeti helyén áUó csatár
úgy tekintendő, mintha már egy
kockával előre lépett volna, tehát
a 29. ábra rajza akkor is áll, ha a
világos csatár nem M-on, hanem
b2-ön van.
Kíséreljük meg a versenyfutást.
1. t ó —b4 Kh3— g4
2. b t —b5 Kg4— fá
3. b5— bő Kf,r>— cő
4. bő— b7 Kéő—-d7
5. 1)7— b8V
A győzelem kétségtelen, nézzük
mint alakul a versenyzés, ha a ső-
kiirály lép először:
1. ------------ Kh3— g4
2. t ó — 1>4 Kg4— f5
3. b t —b5 Kf5— éő
4. b5— bő KéŐ— d7
5. bő—fb7 Kd7— c7
A Világos csatár elveszett és a
játszma döntetlen.
Az egyedül álló királynál a
legritkább esetben fordul elő, hogy
az előrenyomuló csatár átváltozá­
sánál némi óvatosságra van szük­
ség. A patt-veszedelem egyszerű ki­
rálylépéssel mindenkor elkerülhető.
48

A királya által nem támoga­ Ma világos a csatárjával lép, a

tott szabad esni ár esélyeit a 29. játék döntetlen, mert az egyedül
ábra rajzával letárgyaltuk. Nem álló sötél király belép a négyzetbe
ilyen egyszerű a dolog azon Iran, ha és megnyeri a csatárt.
a csatárt királya is segíti. Ebben Ha azonban a világos király-
aa esetben sokszor sikerül az ellen­ lyal lépünk először é2-re, úgy ez a
séges királyt, arról a kockáról el­ játékot javunkra dönti. Pl:
űzni, ahová a szabadcsatár beha­ 1. K fl— é2 Kg3— Í4
tolni akar. Nagyon fontos az, hogy 2. Ké2— .13 Kf4— é5
» saját király, a szabad vagy sza­ 3. Kd3— c4 Ké5— dő
baddá váló csatár közelében legyen 4. Kc4— b5 Kd6— c7
és ezért ajánlatos már a végjáték 5. Kb5— a6 Kc7— b8
bekövetkezte elölt erre gondolni. . 6. b3— b4 Kb8— a8
Az, hogy a saját király a csa­ 7. bt— b5 Ka8— b8
tárját védheti, nem minden eset­ 8. KaG— bG —

ben cleg a nyeréshez. Előfordulhat, Ez a szembenállás! Sötét kény-

hogy a játék a védett csatár elle­ telén kitérni és a csatár akadály-
nére döntetlen végződésű. Szüksé­ tabuiul vezérré megy.
ges tehát a csatár védett előnyo­ 8. ----------- Kb8—a8
mulásának esélyeit behatóbban meg­ 9. Kbö— c7 Ka8— a7
tárgyalni és közben a szemben­ 10. bő— b6f Ka7— a8
állás (opposilio) jelentőségével tisz­ 11. bC— b7t Ko8— a7
tába jönnünk. 12. b7— b8V f K b7— a6
30 ábra 13. Vb8— b6*
Sötét A szembenállásunk nincs hasz­
a b e d e f g h na a szélső csatároknál, vagyis az
a- és h-vonalon.
Az, hogy a király védeni ludja
csalárját, még nem elegendő a
nyeréshez. Minden a szembenállá­
son fordul meg.
Vizsgáljuk a hadállást a 80.
ábrán, ha a világos csatár b2-őn
áll és sötét van lépésen.
1. ----------- Kg3—f3
2. K fl— él Kf3— é8
3. K é l—d l Ké3— d3
Világos 4. K d l— cl Kd3— c4
A világos csatár b2-őn is áll­ 5. K e l— c2 Kc4— b4
hatna. A csntár védve van, de i
 49

M 'rt előrenyomulni, úgy hogy az áyást mindénjképen megszerezhet­

•íkm-s legyen, meri a szembenál­ jük.
lás előnyét az egyedül álló király Az alábbi 31. áibra megtanít a
♦Ivezi. — A folytatás lehet: távoli szembenállás megállapítására.
6. 4>2— b3 Kb4— b5
31. ábra
7. Kc2— c3 Kb5— c5
Sötét
8. b3— b it Kc5— b5
«. Kc3— b3 Kbó— bői a b e d e f g h
Jobb, ha mindjárt megszok­
tuk a helyes védekezést, így most
birm iiyik oldalon lép is előre a
világos király, szemlieléphetünk
v»lr.
10. Kb3— a4 Kb6— aő
11. b4—* 5 f Ka6— b6
12. K ai— b4 Kbő— b71
13. K bi— c5 Kb7— c7
ti. b5— bőf Kc7— b7
15. Kc5— b5 Kb7— b8l
Ki őst a'z egyedül helyes vissza­
kórós, minden más lépésre elvc-
izeit a játék. ■ lyával a negyedik sort eléri és
IC. Kb5— a6 Kb8— a8 csatárja keltő kockával áll mö­
17. (bő— b7f K «8— b8 götte, -nem nyerhetne azonban,
18. KaC—bő patt ha a világos csatár már é3-on
A levezetés megérteti velünk állana, mert akkor sötét szem­
a szembenállás jelentőségét, je­ benállását nem tudná elkerülni.
gyezzük meg, hogy hasonló cselek­ B) Világos lép és nyer akkor is, ha
ben a többlet csatárnak nem sza­ királya nem él-cn, ahnem bár­
bad snkkot adva az utolsó előtti hol az első sorban áll. Nem vol­
*» t1mi lépni. na nyerhető az állás azonban,
Ila az előbbi levezetésnél a 16. ha a csatár már é3-on áltana.
lépésnél a' sötét király b8-on állott C) A világos király az a2-kocka
volna, úgy a csatárlépés b7-re nyer­ kivételével bárhol áll a máso­
ne, mert sötét nem patt, kényte­ dik sorban nyer, még akkor is,
len királyával elhagyni az utolsó ha sötét kezd.
sori. D) Ha sötét lép, a játék döntetlen*
Természetes, hogyha királyunk még akkor is, ha a király nem
•aatárja előli áll és a csatár mó­ é8-on, hanem c8-on, d8-on, fii­
lót te még léphet úgy a szemben- on vagy g 8-on áll is.

4
 50

A lávoli szembenállás elérésé­ n játék döntetlennel végződnék. A

hez páratlan közbülső kockasor
szükséges, lehál egyszerű sorle-
számftással megállapíthatjuk —
úgy a jálék, mint az cllenjáték
helyességéi.
A 31. ábrán a játék a követ­
keze:
1. K é l—d2 Ké8— dSI
Legjolbb mindjárt megszokni a
páratlan közbülső sor előidézését,
illetve tartását.
2. Kd2— é3 K d «— é7
3. Ké3— é4 Ké7— é7
A szemlbcnállást a sötét király
érte el és ha csatár é3-on állana,
csatárlépés elég a nyeréshez, mert
az megszünteti a királyoknak sö­
tétre előnyös szembenállását. Vizs­
gáljuk a hadállást, ha a világos
király és csatár egy sorral maga­
sabban állanak. Ebben az esetben
néni kell sokat számolnunk, elég
ha tudjuk, hogy a páratlan közbül­
ső kockasor tartása a fontos. A
ravaszkodó 1. Kd2-re a legkényel­
mesebb válasz Kd8, nem veszít
ugynn Ké7 vagy d7 sem, de akkor
azután a 2. Kd3 lépésre maradnunk
kell a hetedik kockasoron, ha nem
akarjuk elveszíteni a szembenállás
előnyét, illetőleg a játékot.

Annak bizonyítását, hogy az utolsó előtti és az utolsó, illetve első

sorba szorított király szembenállása milyen fontos, az alábbi ábrák
mutatják:
32. a, 32. b. 32. c. 32. d.
Sötét Sötét Sötét Sötét
a b c d a b c d a b c d
8 §§§ gjf 8 Éü HÉ 8
| j

7
H M 7
C
H a 6 öÉÉ Ü K ®
5 Ü ffe lü & 11* 1! 5
4 §§§ A HÍ 4
33. a 33. b. 33. c. 33. d.
Sötét Sötét Sötét Sötét

a b e d a b c d a b e d a b c d
8 M m 8
J B J i 8
7 Wk Ü l 7 te te
6 lU fií ÉH 6 IÜ §1 e ü 8
6 Ü i! 5 S B 5 Ül É!
4 H Ű í 4 | 1 4 (8 f t
 51

Állapítsuk meg úgy a 32., mint a 33. ábránál minden esetben, mi

■( eredmény, ha< viágos van lépésen és m i az eredmény, ha sötét van
•♦pé^cii? A megállapítással egyidejűleg adjuk a lépések levezetését.
A megfejtéseket csak akkor nézzük meg, ha mór magunk és dké-
••ultiiuk velük.
Megfejtések:
I? k Döntetlen, bármelyük fél van lépésen. — Világos lép. 1. cüf, Kc7
2. Kc5, Kc8I 3. Kbö, Kb8 (lásd 33a.) 4. c7t, Kc8 5. Kcfi, patt (döri-
letlen).
Sll> \ iLágos lép döntetlen, mert sötét szemben áll. — 1. c5, Kc7 2. cG,
Kcfil 3. Kb61, Kb8 és mint » z előbbi esetben döntetlen, patlvégzö-
drsscl. Nem segít az sem, ha a világos király átmegy d5-re és onnan
próbálkozik. 1. Kc5, Kc7 2. Kd5, Kd7 3. c5, Kc7 4. c6, Kc8I (Kd8
veszítene) 5. KdG, Kd8 6. c/ f (figyeljünkl a csatár sakkadással lép a
hetedik mezőre) 6. — , Kc8 7. KcC döntetlen, sötétnek nincs lépése,
patt. Sötét lép, veszít, mert a világos szerző meg a szembenállás
előnyéi. 1. — , Kc7 2. Kc5, Kb7 3. KdG, Kc8 4. Kc6, Kb8 5. Kd7, Kb7
G. c5 és nyer, mert a' csatár vezérré megy.
»> Világos lép és nyer, mert 1. Kc5-tel előidézi az előző ábrának azt
it vesztő változatát, amikor ott sötét kezd. — Sötét lép, dőntelent
ér el, meri 1. Kb7-el megszerzi a szembenállást és úgy folytatja,
mini az előző ábrán, amikor világos lépett.
%hl Világos lép, döntetlen, mert az ellenfélé a szembenállás előnye. —
1. Kd5, Kd7 2. c5, Kc7 és tovább, mint 32t>. ábránál, világos kez­
désével levezettük.
iw Világos lép, döntetlen, 1. c7f (saikk a hetedik mezőn) 1. — , Kc8
2. Ko6, patt, vagyis döntetlen.
Sötét lép, veszít, — , Kc8 2. c7 (sakk nélkül) 2. — , Kd7 3. Kb7
és nyer, mert a csatár vezérre megy.
Vtl> Világos lép, nyer, 1. cG, Kc8 2. c7, Kd7 3. Kb7 stb.
Sóiéi lép. veszít, mert nem áll szemben, 1. — , Kc8 2. Kc6I, Kb8,
:i. Kd7, Kb7 4. cCf stb.
»V Világos lép, nyer: 1. Kc6/ Kd8 2. Kb7, Kd7 3. cGf stb.
Sötét lép. veszít: 1. — , Kb8 2. cG, Kc8 3, c7 (sakk nélkül) stb.
db! \ -ilágos lép, nyer: 1. ,Kb6, KbS 2. c6, Kc8 3. c7, stb.
Sutéi lép, veszít: 1- — , Kb8. 2. Kd7, Kb7 3. cGf, slb.
*.
\ lanulság, hogy az utolsó, illetve első, sorba, leszorított királyállás
.•tfhen n szembenállás csak- akkor mentség, ha a csatár már a hatodik
0 *#Imii áll királya mellett.

I*
62

Bemutatunk egy példát a szélső csatárok előnyomulására. A szélső

rsatárok gyöngébbek és előnyomulásuk csak akkor eredményes, ha síké­
ről az ellenfél királyát nemcsak attól a kockától, ahová a csatár törek­
szik, hanem a két mellette levő oszlopsortól is, elzárná.

A 34. ábrán közölt állás nem

Sötét
nyerhető; ha a csatárral lépünk és
a b e d e l g h beengedjük a sötét királyt b8-ra és
a8-ra. onnan többé kizavarni nem
tudjuk és akár sakkal, akár sakk
nélkül lépünk, a hetedik kockára,
az eredmény mindig patt. Ha pe­
diglen a királlyal a7.re lépve nem
engedjük a -sarokba a sötét királyt,
akkor magunkat zárjuk be és kirá­
lyunk nem tud többé a tábla szélé­
től kijönni. Az eredmény ismét
pa.lt, de n világos király lesz patt.
Kíséreljük meg a játékot.

Az egyedülálló király elleni matt játékkal most már tiszti ban vagyunk
és az előadottak során megismerkedtünk egy csomó sakk-kifejezéssel,
illetve annak jelentőségével is, nem árt ha ezeket újólag sorba vesszük és
a snkkszabályokat is megtanuljuk.
Áldozat, azt jelenti, hogy tudatosan, csatárt vagy tisztel kiütésre ajánlunk.
Elnézés, hiba az, amikor ugyanez nem tudatosan történik, vagy amikor
az ellenfél tervét -nem látjuk.
Cseljáték rendszerint a megnyitás, vagy divatbahozó nevével kapcsolatos
meghatározás (Vezércsel, Evans-csel stb.) és azt jelenti, hogy a
megnyitási lépésekben anyagi áldozatot (legtöbbször csatár-áldoza­
tot) ajánlunk azért, hogy ezáltal élénk menetű játék keletkezzék.
Ellenesei, ha1 az áldozatot a megnyitó lépésekben a sötét tábor ajánlja.
Elkülönitett-csatár (egyedülálló) az, amelyiknél a mellette levő oszlop­
sorokban sem jobbról, sem balról nincs másik, saját táborabeli csat­
tár. Az elkülöníteti csatárt — ha az ellenséges csatárok ülőkörén
még nem haladt keresztül — elkűlönftett, hátramaradt csatárnak
vagy egyes hátramaradl csatárnak nevezzük.
Kettős-csatár, két egymás mögött álló csatár ugyanabban az oszlopsorban.
Van hármas csatár&IIás is. Elkülönített kettős, hármas csatárállás
egyesíti az elkülönített és kettős csatárállások hátrányait, a vég­
játékban a legtöbb esetben vesztést okoznak.
 63

ttétramardt-csalár ax, amelyiknél a szomszédon csatárok előrenyomultak

és azokat nem követheti vagyis akadályozva) van az előnyomulásban.
I talárlánc az, amikor a csatárok egymást védve állanak, ezt összekötött
csatárállásnak is nevezik.
tlabnd-csatár az, amelyik az ellenséges csatárok ütőköréin már túl­
haladt.
Kőzfpesatárok a király és a vezér előtti csatárok, ha ezek keltő kocká­
val haladnak előre, a centrumot alkotják.
Időnyrrés (tempónyerés) az olyan lépés, mely saját tervünket előmozdítja,
illetőleg az ellenfelet az azonos hadállás fenntartásától eltéríti,
idővesztds áz ellenkező. Adódhatik azonban olyan helyzet is, hogy
csakis idővesztéssel nyerhetünk.
lr< titokI szóval kell jeleznem, ha sakkbálbot a helyén) igazítani akarok.
E kijelentést ai M b megérintése előtt kell megtenni, mert különben
ellenfelünk követelheti hogy az érintett (igazított) bábbal lépjünk,
illetve, ha ellenséges bábhoz nyúltunk, azt kiüssük.
A ktzzrl megérintett báb mozdul, a kézből kieresztett marad, — mondja
a játékszalbály, ezt mindenkinek be kell tartani. A játékosnak joga
van, ha kezéből a bábot még nem eresztette ki, azt bármely lehet­
séges mezőre helyezni, még ha előbb más kockára! akarta is tenni.
hatálytalan lépés a bábok menetmódjával nem egyező lépés, az ilyen
lépés visszaállítandó és a megérintett bábbal szabályos lépés teendő.
Ha a) M b nem léphet, a hibának nincs büntetése és tetszés szerinti
lépés tehető. Ha a hibát a játék későbbi folyamán veszik észre, a
hiba utáni játék érvénytelen és a hibáig visszaállítandó. Ha ezt
tenni nem tudják, az egész játék érvénytelen. Versenyben más ren­
delkezés is lehetséges.
lekötött báb az, amelyik nem mozdulhat anélkül, hogy a mögötte álló
értékesebb tiszt veszendőbe ne menne, vagy a király sakkban ne
maradna. A kötött báb rendszerint a huszár, a lekötést a leghatá­
sosabban a lövészek és tornyok végzik.
Mntőfé<;-rl nyer a játékos, ha csekélyebb értékű bábját, nagyobb értékű
ellen adja pl. huszárt vagy lövészt a toronyért, (kis minőség) vagy
a tornyot a vezérért (nagy minőség).
Vrrvti/iség-el nyer a játékos, ha a tornyáért kettő könnyű tisztet kap.
«énri(/ű tiszek, vagy kis figurák, a huszárok és lövészeik.
Aráéi tisztek a) tornyok és a vezér. A kiirály nem tiszt.
titta vagy nadrág, két ellenséges tisztnek, csatár általi egyidejű meg­
támadása.
ta t ki A király megtámadását jelzi. A királyt nem szabad kiütni, megtá-
M

madósát hangosan „sakk” -szóval jelezni kell. A király sakkban

nem maradhat. A többi báb megtámadását nem kell bejelenteni.
tía ttl A király elfogását és a játék végét jelenti. Matt a 'király akkor,
ha a sakkot elhárítani nem tudja.
Döntetlen a játék, ha egyik fél sem Ibir nyerni. A döntetlen esetei: 1. ac
ellenfelek kölcsönösen megegyeznek, hogy a játszmát döntetlenre
adják, ez a megegyezés azonban csak 80 lépés után történhetik;
2. az ellenfelek ismétlik a lépéseket, háromszori lépésismétlés esetén
ugyanis a1 játszma döntetlenként abbahagyható; 3. ha nem marad
elég erő amivel a matt kierőszakolható vagy ha marad is elegendő
erő amivel mattot lehet adni, de azt a játszó a határul megszabott
50, egyes kivételes esetekben (mint torony és lövész, a torony
ellen; kettő lövész a huszár ellen, kettő huszár a csatár ellen) 76
lépésen belül megadni nem tudja; 4. ha az egyik fél folytonosan
sakkot ad, ez az örökös Sakk esete; 5. ha a király „partt“ , vagyis
nincs sakkban^, de minden lépésére sakkba lépne; 0. ha 50 lépésen
belül sem ütés, sem csatárlépés nem történik.
A háromszori lépésismétlés alatt a háromszori azonos hadállást,
ugyanazzal a játszóval a' lépésen kell érteni.
Világos bábokkal kezdjük meg a játékot, a kezdés jogát sorshúzással
döntsük el, azután felváltva kezdünk vagyis szint cserélünk. Tiszt-
előnynél a tisztet adó kezd. Előnyül a vezérhuszár, vezérbástya
adandó. Csatár és kezdéselőny adásánál az előnytadó sötéttel ját­
szik és az f7 csatár veendő le a tábláról. A bábok és a csatárok
különben helyükön maradnak.
Hibás vagy hiányos felállítás a 4. lépés előtt helyesbíthető, ha később
vesszük észre; a játék érvénytelen. Versenyben lehet más rendelkezés.
Vak-matt nz, amikor a játékos öntudatlanul ad sakk-mattot, a matt
ebben nz esetben is érvényes.
F ojtott matt az, amikor a huszár egyedül ad mattot, ez csak) akkor lehet­
séges, ha az ellenfél királyai úgy körül van) zárva saját bábjaitól,
hogy azoktól nem mozdulhat. (Lásd a 17, ábrán a jobb alsó matt­
állást.) Ez a matt fordul elő a „Seekadett" sakkoperettben. Alábbi
két ábrán láthatjuk a bolond mattot és a kontár mattot. Azért
mutatjuk be, hogy óvjuk tőlük a kezdőket.
 55

35. ábra 36. ábra

Bolond matt Kontár matt
Sötét Sötét
a b c d e f g h n b c d e f g h

8 il* f* * «* i* 8 8 8

7 m m m m t 7 7 7

6 ÜÜí Wfa 6 6 e
9
5 M M M M 5 5
4
4 4 4
3
3
2 2 X
2
1 1 1 mtm m o il 1

á b c d e f g h a b c d e f g h
Világos Világos
A játszmának menete a kővet­ 1. é2— é4 é7— é5
kező: 2. V d l— h5? Hb8— c6
1. f'2— f3 é7— é5 3. L f l — c4 L f8— c5??
2. g2— g4?? Vd8— h4+ 4. V h 5 X f7 *

A kezdőnek mintákét niattlehetőséget jó lesz megjegyezni, mert ma jd-

irm mindenkivel megesett már, hogy az egyik vagy másik kellemetlen-
•égben szenvedő része volt.
A bolond maitól védi a tanulót a fejlődési lehetőségek számszerű
megállapítása, azonban a kontár mattnál a számszerű megállapítás nem
'láuyndó, mert közvetlen fenyegetés volt jelen, amit védeni kellett volna,
hogy a vezér túlkorai jálékbabozatala nem előnyös, azt az alábbi jó
»álékmódot mutató levezetés, illet-vc játékmenet bizonyltja.
2. játszma szárközbclépés erélyesebb, mint a
vezérközbehúzás, ami az f7 pontot
Világos Sötét biztosítaná.
t. é2— é4 c l— 65 5. Vf3— b3 -----------
2. V d l— h5 Hb8— c6 Világos még mindig az f7
3. L ft — c4 g7— g6 pontra irányítja támadását, köz­
Azonnal zavarja a vezért és ben azonban időt veszít a vezér-
a fenyegetést. lépéseivel.
4. Vh5— f3 Hg8— Í8 5 . ------------- d7— d51
Újólag matt fenyegetett, a hu- Erélyes elienjáték, kielégítő vé-
delem volt V67 is, a sötél lövész ez is jó les® az emlékezetbe vésni.
esetben g7-cn fejlődhetnék. Hadállás
6. Lc4Xd5 H főX dő sötét 10. lépése után
7. é4Xdö -----------
A fenyegetés megszűnt, a csa­
tár-áldozat előnyei csakhamar lát­
hatóvá lesznek.
7 . ---------- Hc6— d4I
Vczérüldözés, egyben fenyege­
tés c2 őn.
8. Vb3— c4 -----------
A világos vezér már (bajban
van, clöl>l>-utóbb c3-ra kénytelen
lépné, az pedig végzetes.
8 . -------------- 1j 7— l>,r>
0. Vc4— c3 Le8— f.5 A sötét lövész leköti a világos
Sötél minden lépése közvetlen vezért és a világos vezér nem me­
fenyegelés. A szerencsétlen világos nekülhet, mert királya maradna
vezér cgyel»cl sem tesz, csak mene­ sakkban, de különben sincs biztos
kül n támadások elöl. Ezért igazán helye. A lövészt ütheti, de akkor a
kár volt kimerészkednie. sötét huszár c2-ön beül egyidejű­
10. d2— d3? ------------ leg támadva a királyt és a vezért.
Erre a lépésre a vezér elvesz, Kétlépcsős komlnnácoiö, amelyet
legjobb volt még n királlyal lépni azonban tudatos előkészítés elő­
fl-rc. Mentségei azonban ez sem zött meg.
adott. 11. Vc3Xb4 Hd4Xc2t
10. ----------- Lf8— b41 12. K é l— d l Hc2Xb4
A nyerő lépést Ezt a hadállást a folytatás felesleges.

A példa tanulság vezérünk korai szereplésének káros voltáról. Ha a

vezért valamely ellenséges tiszt megtámadja, menekülni kénytelen, hogy
ezt elkerülhessük, célszerűbb' a> vezért, a játék elején a mcgtámad'hatás
veszélyének nem kitenni. A vezér maradjon saját tálzorában és csak a
döntő csapás adásánál szerepeljen. Leggyakrabban a b3, c2, d2, 62, f2
és Í3 kockákon állva segíti haderejét, aszerint amint az ellenfél is fe j­
lődik. Az a megállapítás, hogy a vezér gyöngébb, mint kettő torony csak
relatív, meri fejletlen hadállásban nagy mozgékonysága miatt sokszor
erősebbnek bizonyul.
Az anyag egyenlősége még nem jelenti az abszolút egyenlőséget, mer!
a sakkjátékban nemcsak a bábok számát, hanem azok hatóerejét is szá-
 67

ml l Aitha kell ven™. Az első játék bemuafásánál már volt erről sző,
■uukor a fejlődési lehetőség számszerű megállapítását bemutattuk. Ez
természetesen csak durva eszköz, mely a játék megértésével kapcsolatban
tavsankint finomul. Bábjaink játékbahozata'lánál a bábok összjátéka érde­
kéién. a következőkre kell figyelemmel lenni; 1. a fejlődött bálb által
amit ellenséges pontokra, minél több, az ellenség által megszállott terü­
li Irc hat bábunk, annál előnyösebb az elhelyezkedése; 2. szükséges, hogy
hálniuk könnyen kezünk ügyébe essék, vagyis az összjátékba könnyen
brie kapcsolód jék.
A játék az ellenfél királya ellen irányul, tehát a királyok közelében
levő pontok támadása adja a legértékesebb fejlődést.
A fejlődésnél arra is kell gondolnunk, hogy fejlődött bábjainkat ne
lvliev.cn egykönnyen visszaüzm, A huszár ősellensége a baka, ez a mon­
dái n sakkjátékra is áll. Csatárok űzhetik csak vissza az előrenyomult
lovasságot, a csatár a közelharcban nagy hatalom, előle az összes tisztek
menekülni kénytelenek.
11a nem lehel a fejlődött bábot visszaüzni, akkor az jól kézügyben
van és felhasználható az összj&téknál.
Az alábbi ábrán szemléltetően is bemutatjuk a jó l fejlődött báb hasz­
nálhatóságának megítélési módiját. A 37. ábra három majdnem azonos
hadállás képét mutatja. A 37/a. ábrán az eő-re fejlődött huszárunk >
fejlődési lehetőségek számszerű leolvasása szerint a legjobban áll, 8 koc­
kára hal és ebből négy kocka az ellenfél által megszállott hely, sőt egy
kocka az ellenséges király közvetlen közelébe esik. A huszárállásnak mégis
van egy gyöngéje az, hogy dö-ra a vezércsatér lépése támadja) és vissza­
áll a huszárt, dacára hogy azt a világos vezércsatár más támadás ellen
kellően védi. A 37/b. ábrán már kedvezőbb a helyzet, a) huszár itt erö-
uhben áll, mert az az előkészület, hogy a király-lövész csatárral zavar­
juk cl a helyéről, már sokkal körülményesebb. A legerősebben áll a hu-
•rár a 37/c. ábrán, innen már csatárlépéssel el nem zavarható. A csere
• llen viszont kellően védve van, tehát megtámadása nem okoz gondot.
58

37a. 37b. 37c.

Sötét Sötét Sötét
c d é f g h c d é f g c d é f g

c d é f g h c d é f g c d é f g
Világos Világos Világos

A király a játék központja, ellene irányul minden támadás, elfogása

a játék végét jelenti. Korai elsáncolással nemcsak királyunkat hozzuk
biztonságba, hanem a tornyok összeköttetéséi, játékbahozatalál is elő­
segítjük. Ügyelni kell azonban, hogy elsáncolással ne rohanjunk te ve­
szélybe és ne sáncoljunk arra az oldalra, amelyikre az ellenfél már elő­
zetesen is megindította támadását. A királyoldali clsáncolásnál te király
védettebb, mintha a vezéroldalra sáncok Sok esetben a király a középen
is biztonságosan állhat, ez különösen akkor lehetséges, ha a1 vezérek
már leCserélteMck. Az eHenfél elsáncotásának akadályozása már némi
előny, inert n tornyát nehezebben hozhatja játékba. A királyt az előtte
álló csatárok védik, nem ajánlatos tehát azok felhúzásával, előrenyomu­
lásával a király állását gyöngíteni. Kivétel az ellenfél királya* ellen indí­
tott csatárroham. Kétszer is fontoljuk meg, hogy királynnk és vezérünk
ugyanazon a vonalon vagy diagonálisra* álljon. A meglepetések itt nem
ritkák. A király csak a királyt és vezért nem közelítheti meg. A király a
megnyitó lépésekben és a középjátékban ne szerepeljen. A lecserélések
után a végjátékban már résztvesz és jelentékeny, mondhatni döntö segítő
erő. Ha a sakkot tiszt közbchüzásával védjük, ajánlatos olyan lisztet
közhehúzni, amelyik a sakkot adó bábot szintén támadja*. A lövészsakk
ellen lövészt, a toronysakk ellen tornyot stb. Ha nyílt vonalon az ellen­
fél csatárja* a királyig előrenyomul-, gyakran* ajánlatosabb az előrenyo­
mult csatárt nem ütni, hanem a királlyal alája álla ni. Az ilyen ellenséges
csatár gyakran jobban takarja a királyt, mintha* ott saját csatár állana.
A torony értéke szereplése mérvének megfelelően változik. Az első játék-
 59

vrri'lésnél, amikor a játszma feljegyzését is gyakoroltuk, láttuk, hogy a

helyükön maradó tornyok értéke, fejlődési lehetősége milyen kevés, ezért
.rlszcrii az elsáncolással több fejlődési lehetőséget biztosítani részükre.
A tornyok a nyílt vonalakon érvényesülnek a legjobban. Iparkodjunk
tornyainkat egymással összeköttetésbe hozni. H a , a csatárokkal táinad-
htk az ellenséges királyállást, a tornyok a legjobban állanak az előre­
nyomuló csatárok mögött. A legnehezebben eldönthető kérdés az, hogy
• ■ összeköttetésben levő tornyok közül melyikkel szálljuk meg a nyílt
lon.ilnt úgy, hogy a másik tornyunk érvényesülését ne akadályozzuk,
t gyakorlat azt mutatja*, hogy az esetek 90 százalékában kimutatható,
hogy a másik játék mégis jobb lelt- volna; arra, hogy ez esetben a játék
mrnetc is másként alakul, a statisztikusok nem gondolnak. A tornyok
trinruálhatóbbak a csatárok előnyomulásának támogatásában, mint az
■lAmiyoinuló csatárok feltartóztatásánál. Ha erős a csatárállásunk, ipar­
kodjunk cserélni a vezért és a Iövészpárl, ellenkező esetben szabadul­
junk a tornyoktól és tartsuk meg a vezért és lövészeket.
A/ ellenfél táborába behatolt torony nagyon kényelmetlen az ellcn-
Ivlie, különösen, ha a* 7., illetve a 2. sorban helyezkedik e l,— részben, mert
tluzitlnrlja az ellenség királyát csatárja védésére, részbeni ugyanazon ok-
|W>1 köti az ellenfél haderejét is. Rendszerint dönlö, ha* sikerűi a tornyo­
kat n 7., illetve 2. sorban megkeltőzni. A kettőzött torouyáHás a függő-
kgi-s oszlopsorokban is hatásos. A 3d. ábra mutatja az utolsó clőtli sorba
hrlinlolt' torony erejét. Sötét aligha kerülheti el az anyagi veszteséget.

38. ábra 39. ábra

Sötét Sötét

a b e d e f g h a b e d e f g h

A 8 8
7 7 7
(1 6 6
6 5 5
4 4 4
J 3 3
£ 2 2

I l 1

a b e d e f g h
Világos
60

A lövész alkalmasabb az előnyomuló ellenséges csatár feltartóztatá­

sára. A 39. ábra mutatja, hogy három csaiártöbblet sem elegendő atz
adott esetben a nyeréshez. A világos király nem hagyhatja el h4 csatár­
ját és nem marad hátra más játék, mint 1. gő, hgfi 2. h61, .g4fl 3. i g 4 ,
i f 6 4. ih ö , Űf8 5. h7, ig 7 6. Űg8, £ih8 és világos nem nyerhet még aikkor
sem, ha elnyeri a sötét lövészt. Anyagi előny esetén különösen óvakodni
kell a különböző színű kockákon haladó lövészek előidézésétől, mert az
anyagi előny értúkesíthotése ezáltal legtöbbször kétségessé válik. Nagyon
előnyös a1 lövészpár megtartása, a lövész- és huszár ellen.
A lövészek a legjobban állanak az ellenfél királya ellen irányítva az
egyik oldalon. Messziről, szinte elrejtve hatnak. Ajánlatos a lövész vona­
lát szembeállítással hatálytalanítani. Csatárh&tr&ny esetén a végjátékban
a lövész megtartására törekedjünk. A lövészek, mint lekötő bábok érvé­
nyesülnek. A huszárok lekötése azonban nem minden esetben előnyős.
Az alábbi példák mutatják, hogy addig, míg az ellenfél királya nem sán­
colt el, a lekötés nem szerencsés gondolat.

3. játszma tására ajánlatosabb előbb a huszá­

rok felvonulása.
1. 62— é4 é7— é5 5. Hf3Xc5 -----------
2. H g l—f3 d7— d6
A fejlődési • lehetőségek szám­
szerű megállapítása szerint itt Hcfi
a jobb lépés, a tett lépés is fejlődő
lépés, meri nz egyik lövész rész­
beni elzárása a másik lövész vo­
nalát nyitja.
3. L f 1— c4 h7—h6?
A kezdők kedvenc lépése, mely­
nek azonban semmi alapja nincs.
A g5 pontot uralta a sötét vezér és
így felesleges volt azt még jobban
megszállom különösen aikkor, ami­ Villámcsapás az égbőll A hu­
kor az a bábok fejlődésének rová­ szár egyszerűen ellép és nem törő-
sára történt. \dik azzal, hogy mi lesz vezérével.
4. H hl— c3 Lc8— g4?? A fejlődési nagy előny teszi lehető­
A lekötés nem időszerű, mint vé ezt a kombinációt. Jó lesz meg­
a<zt az ellenfél válasza bizonyltja. jegyezni.
A huszárok lassúbb menetű tisz­ 5 . ----------- Lg4X dl
tek, tehát az ősszműködés biztosí­ 6. Lc4Xf7f Ké8—é7
 öl
7. Hc3— d&+ volt, ami biztosította világos had­
állását.
A kővetkező példa sem rosz- Hadállás világos 6. lépése után
srnbb.

4. játszma
Világos Sötét

1. é2— é4 é7— 65
2. H g l— Í3 Hg8— f6
Sötét nem védd megtámadott
csatárját, hanem ellentámadással
felel,
3. HÍ3X65 H,b8— c6
Ez már cseljáték, sötét a gyors
fejlődés érdekében merészen ját­
6. ------ — Hf6Xé41
szik. A csatáráldozat nem korrekt,
Kellemetlen meglepetés, amely
ile néha beválik. Egyszerűbb volt
a huszárlekötés értéktelenségét bi­
1. — , d6-tal visszaüzmi a világos
zonyltja.
huszárt és azután kiütni sfz ét
7. LgöX d ő L c5 X f2 t
rsntárt.
8. K é l— é2 Lc8— g4+
4. Hé5XcO> d7Xc6
A két példa szembetűnően bi­
A sötét tábor kétségtelenül fej-
zonyította, hogy minő veszélyeket
lödöttébb, ez az egyik oldal, a má­
rejt magában az elsáncolás előtti,
sik oldalon a mérlegbe esőik az
bizonytalan királyállás mcHetti, le­
anyagi többlet. Nagyon nehéz el­
kötési hadargás. Alábbi példa az
dönteni, vájjon az anyagi előny
elsáncolás utáni lekötési manőver
vagy a hadállásban! előny a sú­
gyöngéjét mutatja ki.
lyosabb-e? Két különböző nagyság
összehasonlításánál az egyéni Íz­ fi. játszma
lés a mérvadó. A támadó szellemű Világos Sóiét
játék a sötétéi, a védekező a vilá­
gos bábokat választaná. A gyakor­ 1. é2-—é4 é7— é5
lat a világos tábor javára dönt, a 2. H g l— f3 111)8— c6
döntést erősen befolyásolta az, 1 3. L f l — c4 L f8—c5
hogy sötétnek nincs támasza a kö­ 4. d2)— d3 d7— d6
zépen és kettős csatárja sem előny. 5. 0—0 Hg8— 16
L _________
5. d2— d3 L f8— c5 6. L e l— gö
6. L e l— g 5 ? ------------ A helyes lépés az eddig tanul-
Hiba, a lekötés itt sem bizo­ lak szerint a vezérhuszáricjlődés
nyul jónak, a helyes fejlődés Lé2 volt.
 62

f>----------- h7— h6 . akik ugrásait nem tudják kellően

7. Lg5— h4 g?— g5 figyelemmel kísérni. A legjobban
A sölél király még nem sán­ érvényesül a tábla közepetáján,
colt s Így a' csat&rlámadás megin­ ahol nyolc kockát ural. A csatár
dítása teljesen indokolt. A csatárok által védett huszár, mint a 37. áb­
időnyerésscl nyomulnak előre. rán láttuk, az ellenfél táborában
8. Lh4— g3 h6— -h5! főkolompos. Az előrenyomuló csa­
9. IIf3 X gö h5--h4 tárok feltartóztatásánál ritkán vá­
10. H g5Xf7 h4Xg3 lik be. Az egyetlen báb, mellyel
A király elten indított támadás időt (tempói) nyerni nem lehet.
alapozottsága jogosulttá teszi a ve­ Ahol a csatár állás zárt vagy egy­
zéráldozatot. másba tolódott, mozgékonysága
11. H f7Xd8 l.c8— gt miatt jobb szolgálatot tesz, mint a
12. Vdil— d2 I IcC— d4 lövész. A huszárt a legjobban a
13. I11>1— c3 ----------- csatárok veszélyeztelik.
Fenyegetett 62-őn sakk. A csatárokkal való játék a leg­
Hadállás vil. 13. lépése után. nehezebb. ott a hibát javítani sem
lehet, mert a csatárok visszafelé
nem léphetnek. A középen a 4. ill.
5. sorokban elhelyezkedő csatárok
nagyon sok támadásnak élét veszik.
Ajánlatos a király lövész-csatárral
az ellenfél királycsatárját támadni,
hogy ezáltal, az elsáncolás után a
királytorony nyílt vonalra kerül­
jön. Ennél a játéknál azonban vi­
gyáznunk kell, hogy a csatárfel­
húzás után, az ellenfél lövésze ne
akadályozhassa az elsáncolást. A
1 3 . --------- Hd4— f3ft
csatárok értéke a játék vége felé
A huszáráldozal azonnal dönt.
minden cserével növekszik. Kettős,
14. g2 X f3 Lg4 X f3
hármas csatárok nem előnyösek.
15. Vd2— g5 g3X h 2*
Ferdén sorakozó csatársornak meg­
A tanulság: ne kössük te az
van az a hátránya, hogy az ellen-
ellenséges huszárt, míg az ellenfél
zeltséges bábok -kényelmesem elhe­
el nem sáncolt.
lyezkedhetnek közöttük és ezt a
« hátrányt nem ellensúlyozza az,
A huszár kitűnően érvényesül hogy a csatárok egymást védik. Az
a játék kezdetén és különösen ve­ nlábbi 40. ábra ezt meggyőzően bi­
szélyes báb a kezdők eLlenében, zonyltja1. ,
 oa

40. &bra 41. ábra

Sötét Sötét
b e d é f g a b o d e f

: 8 8
7 7 s i n K t m t
m*m s* | 6 6 jtm tm ja
mm mm 5 5 ■ i s ■ ■
t m * * b i í 4 4 ■ 0 £ B 8
B 3 3 ■
m f
1 2 2 m m mm
1 1 i
b e d é f g h a b e d e f g h
Világos Világos

Hat báb áll a csatárok mellett A négy megnyitó lépés után

és egy sincs támadva.
A csatárok ereje akkor mutat­
kozik igazán, lia azok egymás mel­
lett állanak, ennek magyarázata az,
hogy az egymás mellett álló csatá­
ruk, úgy a világos, mint a sötét
kockára is hatnak. Az, hogy a csa­
tárok a középben állanak vagy at
középre hatnak, — végeredményben
egyre megy.
világos két csatárjával a középben
áll. Jobb állást már kivánni sem
lőhet.
Sötét csatárjai nem állanak a
középben, de hatnak a 'közép koc­
káira.
Az elmélet a két felállítást ki­
egyenlítettnek mondja, a gyakorlat
inkább a1világos hadállást választja.

A megnyitás lépéseiben az elmélettel foglalkozó játszó olyan apró

ravaszságokat alkalmazhat, amelyek részére a jobb játékot már eleve
biztosítják. Ezek a ravaszkodások jól megalapozott elgondolások és nem
ritkán a játék későbbi folyamán is előfordulhatnak. A lekötésre már
mutattunk példákat, most az ál-áldozatok egyik gyakori alakját ismer­
tetjük meg.

6, játszma Mindkét részről szabályszerű

Világos Sötét íejlődés. Sötét azért fejlődőit ki­
1. é2— é4 é7— é5 rálylövészével, hogy akadályozza
2. H gl— f3 HbS— c6 az ellenfél vezércsatárjának kettő
3. H b l— c3 L f8— c5 kockával való előrelépését, vagyis
64

a világos tábor gyors fejlődéséi. i.

Helyesebb volt azonban ellenfele 4 . ----------- Hc6Xé5
példáját követve a király lovassá­ 6. d2— d4 Lc5Xd4
gát mozgásban!, hogy a következő A lisztet nem lehet menteni
áldozattal bevezetett hadargást el­ és Így sötét csatárja visszanyeré­
kerülje. sére játszik.
4. H f»X é 5 l ---------- 6. V d lX d 4 VdS—f 6
Ál-áldozat, mert a lisztet a kö­ Erős fenyegetés, a világos ve­
vetkező lépéssel visszanyerjük. A zér nincs megvédve cs fellakarl
hadállás a következő: 4 'kk fenyeget a huszársakkal f3-
on. A természetes fejlődő lépés 7.
42- Ábra1 Lé3 volna, hogy a számításba jövő
Sötét 7. — , Hg-l-re, a király a hosszú
oldalra, a vezér-oldalra elsáncoljon.
a b e d e f c h
Ez a játékmód felel meg a fejlődés
8 tan elméletének.
7 A kombináció azonban más

m%m w m 6
utal talált, mellyel a sölét vezér

I Wö ! 5
korai szerepléséi használja ki és

m mm i 4
I B I I
i m n 2
M g l l
a b e d e f g h
Világos
Jegyezzük meg jó l ezt az állást,
sötét kiütheti a világos huszárt, eb­
ben az cselben az átmenetileg ál­
dozott tisztet a vezércsatárunk két
kockával való előrelépésével — vil­
la — visszanyerjük.
A másik lehetőség, 'hogy ellen­
felünk, látva azt, hogy a tisztet
nem tarthatja meg, feláldozza lö­
vészét és sakkot ad királyunknak,
és fgy megakadályozza az elsánco-
Iás lehetőségét. Vizsgáljuk meg e
két játékmódot.
fittyel hány az elméleti igazságok­
nak.
3 7. Hc3— b5 -----------
Védi a vezért és egyben fenye­
get c7-re ülni. A c7 ütés azonban
1
nem jelenti a torony megnyerését
i$, mert akkor a vezérnyerési ellen-
kombináció következhetnék, hanem
csak egyszerű csatárnycTÓst, a hu­
szárnak c3-ról történő megvédése
után.
7 . ----------- Ké8— d8
A. c7 pontot másként nem le­
hetett védeni. A királylépés után
fenyeget a6 és tisztnyerés. 8. Vd4
— c5l és világos nyer, mait fenye­
get f 8-on és ai c7 pont is kétszer
van megtámadva. A kombináció
gyors nyerést eredményezett és ezért
a fejlődés ellenes huszár- és vezér­
lépés igazolva van.

Lehelne az általános fejlődési
• hőkkel is megmagyarázni a siker
(Ilkái. A síitát lövész fejlődése az
vlott helyzetben nem a! legjobb, a
ir/érnek játékba hozatala, a játék
rlején kényszer nélkül, önkényesen,
rllenl mond a fejlődési törvénynek.
t»l nem lehel ellenérvül hangoz­
tatni, hogy a világos vezér is ko­
rán jött játékba, mert az nem ön­
kényesen történt. A vezér ugyanis
kénytelen voll a d l sötét lövészt
kiölni, hogy » z anyagi egyensúly
tirlyrcálljon. Az a kis ravaszság,
•mi vezérének korai fejlesztésére
rábírta a' sötét tálior vezetőjét,
•lM/afolc sült el és sötét vesztél
wkii7ta.
Kétségtelenül helyesebb volt a
megtámadott huszárt a vezér-csalár-
• il megvédeni és a' következőképen
•ils/aiM.
4. — ------- lIcGXéö
5. d2— d I Lc5Xd4
Számításba jön a lövész visz-
•tiivoiiiilása <16-ra. A vezércsatár
rhíllitása csak átmeneti, inert a
huszár ütésére a lövész ül vissza.
Világos hadállása* Hitien az esetben
la fejlödötlebb és a sötét lövész.
•Itihh-iilóhh ütni kénytelen a c3
huszárt, ami meglehetős idő vesztést
Jelent.
6. V d lX d 4 d7— ilO
7. f2— f4 Vd8— h4f
A g7 pontot másként nem Ic-
hr| megvédeni.
8. Veit— f21 -----------
Hiba volna a sötét vezért a
rsntár közbehűzásával támadni,
Miróczy: SAKK
65
mert ez elvonná az f3 kocka védel­
mét és a huszár-sakk előnyős ve­
zércserére vinne.
8 . ---------- V Iit X f2 f
9. K é lX f2 Hé5— o6
.több mint a huszársakk g4-on,
amire a sötét huszár még több
időt veszít. Világosnak többféle
folytatása vau-, amelyek az eddig
elért előnyt tartják, fgy 10. Lé3
vagy 10. Hd5 vagy II. Let stb. A
fő előny ff közép csalárállás és a
lövészpár.
*
A másik lehetőséget is alapo­
san meg kelt vizsgálnunk és mérle­
gelni, hogy az rlsáucolás elveszté­
séi minő előnyök szerzése egyen­
líti ki.
A 42. ábránál sötét nem üti az
ál-ál<rozatul ajánlott világos hu­
szárt, liánéin előbb sakkot ad az f2
csatár kiürítésével. Hasonlóan ál-
áhloza't.
II.
4 . ----------- Lc5 X f2 f
fi. K é tX f2 Hc6Xé5
6. d2— rl t Vd8— T6f
Sötét iparkodik megzavarni az
ellenfél egyszerű fejlődéséi. A hu­
szár visszalépésre g6-ra következ­
nék 7. Lc4, H8é7 (figyeljük a rövid
jelzés sajátosságát) 8. T f l, 0— 0 9.
K gl, stb. és az elsáncolás elvesz­
tésének nyomát sem találni, hanem
csak előnyöket állapíthatunk meg.
7. Kf2— g l ------------
Teljesen kielégítő 7. K él is, a
telt lépés, amelynek meghatározása
szőveglépés, jobban bonyolít.
5
66

7 . ------------ Hé5— g4 7. — — — Lc8— é6

Látszólag ivagyon erős lépés,
matt fenyeget f2-őn cs a huszárt
ütni nem lehet, mert arra a matt
d4-cn keresztül következik ai vezér­
sakkal. Világosnak egyetlen lépése
van, amivel az összes fenyegetése­
ket védheti.
8. V d l— d2l -----------
Ez azonban teljesen elegendő,
a sötét huszárt h3-al visszazavarjuk
ti6-ra és kényelmes, biztos fejlődés­
sel kihasználhatjuk a nyitott ki-
rálytövész vonalat. A középállásunk
a lelhető legjobb. Az ál-áldozat tc-
hAl minden változatban bevált.
* sincs. A csattanó most következik.
Hasonló kombinációra alapo­
zol! ál-áldozatok nem anyagi előny,
hanem ba'dállásbani előny elérését
célozzák. Ilyen a szerző elemzése,
amellyel egy régebben divatos meg­
nyílást intézett el véglegesen.
7. játszma
Világos Sötét
1. c2— é4 67— 65
2. d2— d4 é5Xd4
3. V d tX d t IIb8— c6
1. Vd4— é3 Hg8— f6
5. é4— é5 Hf6—g4
6. Vé3— é4 d7— dől
Az c5 csatár nem volt üthető,
mert a lekötésije kerülő báb elvész.
A szöveglépés egy rejlett kombiné-
ciól vezet be, csaláráldozatot kfnfil
meglepő csattanóval.
7. é5X í6 e. p . -----------
Figyeljük a menetközben! ülés
lehetőségét és annak jelzését.
8. d6Xc7 ------------
Hadállás vil. 8. lépése után.
Világosnak látszólag lculya baja
8 . ------------ Vd8— d l f
Kétségtelen, hogy sötét a c7
csatár ütésére is jó l áll. Az ál-áldo-
zai azonban erélyesebb.
9. K é lX d l H g4 X f2 f
10. K d l— é l H f2Xé4
11. L e l— f4 Lf8— b4f
12. c2— c3 Lb4— aö
Sötét hadállása* előnyösebb, a
c7 csatár esik és az állásbcli előny
érvényesül.
*
Azt az áldozatot, amely nem­
csak az áldozott báb visszaszerzé­
sével és hadállásból! előnnyel kap­
csolatos, hanem az áldozott anya­
gól ráadással visszaszerezhetővé
leszi, előnyt szerző áldozatnak ne­
vezzük.
Általában minden nyerésre vivő
áldozat már előnyt szerző, azon­
ban a meglialározás a közvellea
anyagi előnyt szerző áldozatokra
 67

vunatkozik és nem mattkombir.á- ül b5-re és kettő csatárral marad

rlókra. előnyben.
A megnyitásban a legtöbb tiszt- 7. V d l— h ö f ----------
áldozat f7-en történik, mert ez a Most látható a lövészáldozal
hadállás leggyöngébb pontja', me­ következménye: világos minden el­
lyet csak a király véd. Az elsánco- lenlépésre hozzájut d5-ön vezér­
111 után (kir&Iyszárnyd) az áldozá- sakkhoz és ezzel megnyeri az a8on
ink a h7 és g7 pontokon fordul­ álló sötét tornyot.
nak clö. Az ok majdnem azonos. 7 . ----------- Kf7— é7
Ilyen előnyt szerző áldozat le­ 8. Vhö— döf Ké7— f7
hetőségét mutatja alábbi játék. 9. Vé5— döf Kf7-—é8
10. VdöXa8 stb.
8. játszma *

Világos Sötét Amint eddig láttuk, a király-

1. é2— é4 é7— éö csatár megnyitásban az áldozatok
2. I lg l— f3 Hb8— c6 az f7, illetve f2 pontok ellen irá­
3. L f l— bö HcC— d4 nyulnak. Az elsáncolás is azért tör­
Megjegyezhetjük, hogy a meg­ ténik a királyszárnyra, hogy eze­
látásban nem előnyös ugyanazzal ket a gyönge pontokat megerősít­
a bábbal kétszer egymás után lip- sük s így a királyunkat biztonság­
til. tin a többi tisztek még nem fej- ba hozzuk. Ez a1 biztonság azon­
lAdtek vagy nem kényszer. ban csak viszonylagos. Teljes biz­
4. Lb5— c4 b7— b5? tonság a sakkjátékban nincs. A
Ez a korai támadás ad alkal­ támadás az elsáncolás után a g2
mat az előnyt-szerzö áldozatra.5 — g7. vagy h2, h7 pontok ellen
irányul. A királyhuszár-csatárokal
újból csak egy báb, a király védi,
míg a királytorony-csatárokat ft
királyon kivül rendszerint a hu­
szár is biztosítja1. A huszár f6-ról
és f8-ról vagy fordítva, f3-ról és
fl-rő l véd. Biztosabb a védelem,
ha a huszár a király mellett véd.
A támadás védésénél lehetőleg ke­
rülni kell & csatárok megbontását.
Kivétel az, ha az utolsó sorban fe­
nyeget matt. Mindig a legkisebb ér­
5. Lc4Xf7fl Ké8Xf7 tékű ibábot használjuk védelmük
0. Hf3Xd4 é5Xd4 hogy az erősebb bábjaink foglal­
Más lépésre pl. Hf6-ra világos koztassák az ellenfelet. A támadás-

5*
n il ü g y e ljü n k a rra , hogy tá m a d ó 44. ábra
b á b ja in k j ic k é n y s z e r ü lje n e k a zon ­ •Sötét
n a li v is s z a v o n u l á s r a .

A t a n u l ó feleljen az a l á b b i á b ­ 8
ráknál felvetett kérdésekre és ipar­ 7
kodjék válaszát megindokoltau ad­ 6
n i. Amint lépést n e m szabad visz-
5
sznvciini, é p p e n úgy t i l o s a meg­
4
fejtéseket e lő r e m e g n é z n i. Csak
w k i maga rájön a m e g f e j t é s e k r e ,
3
termel gondolatokat, amelyek meg 2
is m a r a d n a k . A s z o r g a l o m és ki­ 1
tartás olyan erények, melyek e l ő b b -
a b e d e f g h
U t ó t ib s>\crre visznek.
Világos
I. Mely lépésekkel lehet nieglá-
43. ábra
madni a Ii7 csatárt?
Sötét1
2
2 Melyik ezek közül a legjobb?
3. Van-e sötétnek kielégítő véde­
kezése a' gyengébbnek mondott
lépések ellen?
Mi történik, ha a legjobb lé­
pés ellen, sölél ülésben .hagyja
a h7 csatári és tornyával lép
é8-ra, hogy királyának menek­
vés! utal nyisson?

45. ábra
Sötét
a b e d e f g h
Világos 8
7
1. Moly lépés aidja a leghelye­
sebb támadás-vezetést a h7 6
pont ellen? És melyik a má­ 5
sik? 4
2. Mik a lehelő védelmek miude- 3
uik támadás ellen?
2
8. Melyik ezek közül, a támadási
1
módok miivdcnike ellen a leg’
jobb védekezés és miért?
*
Világos
 69

I Hogyan kezdjük ill a táma­ 1. Mikénti védckczlirtik sötét 1.

dási a li7 csatár ellen? Lh6 lépés ellen?
il. Mi nz egyetlen számításba jövö 2. Melyik a jö védekezés?
védekezés, a helyes kezdés *
ellen? 48. ábra
* Hogy lehet a sötét csatárállást, Sötét
n helyes kezdés után gyöngíteni.
46. áibrn 8
m m + M *
Sötét 7 mmiwmt
6 ..........
8
□ b j m ® ** 5
m m .
•a*
m

7
m m m m t
n vti m m 4
3 ** ■ m m ik
c 2
4
I SE ® .* 1 a .
3 - §1 M
2
1
m.m
L t js i,
mm n b e d e
Világos
f g h

t. Sülét van lépésen, melyik a

e b e d é f g h legjobb lépése?
Világos
I Hogyan védekezhet sötét l.IIf.i 49. álna
lépés lilán. Sötét
7 Mi következik, ha sötét a ki-
rályliuszár csatárját húzza g6- 8
rn? 7
47. áhra 6
Sötét
5
8 4
7 3
0 2

6 I
4
a b o d e f g h
3 Világos
2
1. A fünlcbbi hadállásban lép és
I nyer világos. Hogyan?
a b o d e f g h 2. Miért Iohetséges a vezéráldo­
Világos zat?
70

50. ábra 52, ábra

Sötét Sötét

8
7
6
5
4
3
o

f g h a b e d e f g h

Világot Világos

1. Mi az adott állásiban a győze­

1. Van-e az adott hadállásban
lemre vivő folytatás?
nyerés?, ha igen, vezessük azt
2. Mi kövelkezhctik 1. Va8? lépés­
le.
re és ki marad előnyben e lé ­
pés után?
51. ábra
52a. ábra
Sötét
Romi

8
7
6
5
4
3
2
1
a b e d e f g h
a b e d e f g h
Világos
Marőczy
1. Nyerhelö-e a világos hadállás
és ha igen, hogyan? 1. Nyerhet-e a világos és ha igen,
2. Sötétnek mi a legjobb védeke­ hogyan?
zése? 2. Mivel fenyeget a sötét?
 71

Megfej tések:
43. ábra:
1. A leghelyesebb Vc2, a másik lépés VIi5, de ez nem olyan jó, mert
H f6-ra vagy g6-ra a világos vezér visszakozni kénytelen — Vb1 el­
zárja a tornyot.
2. Mindkét (három) lépés ellen véd, I I f 6 vagy g6 vagy h6. A helyes
Vc2 ellen védelmet nyiijl Vh4 is.
3. A legjobb a htiszárvédelem, mert Így a legkisebb értékű 1»V1> véd,
anélkül, hogy a királyállás gyöngülne.
14. ábra:
1. 1. Vd.% 1. V15, 1. Vh3 és 1. Vh5 lépésekkel.
2. A legjobb kétségkívül 1. Vf5, mert ez tisztel nyer.
3. Van, mindhárom gyengébb lépés ellen 1. — , gG kielégítően véd.
4. Ez esetben nemcsak a h7 csatárt veszíti cl, hanem egy tornyot is,
u. m. 1. Vf5, Té8 2. V:h7f, K f8 3. Vh8t, Ké7 4. T é lf, Kd7 5. LfBf,
Kd6 6. T:é8- stb.
45. ábra:
1. A legjobb 1. Vd3. — Nem kielégítő 1. Vh5, mert arra Ii6 védelem.
2. A királyhuszár-csalár felhúzása g6-ra, mert f5-re a> világos huszár
minőséget nyer.
3. 1. Vd3, g6 után 2. Vh3! további gyöngílésl erőszakol ki. Sötét kény­
telen 2. — , h5-öl lépni, ez ellen pedig 3. g4 kövelkezhetik, ami ellen
sem 3. — , Vc8 a lehetséges 4. 15 miatt, sem 3. (— , Kg7 a lehetséges
4. ghö, Th8 5. höfl, T:h6 6. V:h6t, K.I16 7. H:171, Kg7 8. II:d 8 stb.
miatt nem ad védelmet.
40. ábra:
1. Véd 1. — , f6 és véd g6 lépés.
2. A I. — , g6 védelem nem helyes, mert 2. VfCI mattra visz, u. m.
2. — f gf5 3. Tf3 és csak V:f4-el lehet a< fenyegető mattot ideig-
óráig elodázni.
47. ábra:
1. 1. Hh5-tel és 1. g6-tal ez utóbbi lépés azonban minőségvesztéssel jár.
2. A jő védekezés 1. Hh5l
11. ábra:
I. Sötét legjobb lépése 1. — , Hé3l, mert erre megnyeri a vezért vagy
a huszár kiütése esetén gyors mattol ad.
411, ábra:
I. Világos kiüli az a8-on álló sőtél tornyot és annak vászaütése ese­
tén kéllépéses mattot ad, u. m. 1. V:a8, T :a 8 2. Té8f, T:é8 3. T:é8$.
2. Az, hogy a sötét királynak nem volt menekülési helye.
72

50. úbra:
1. Ill :i nyelés rcjlc!lel>1•. meri a világosnak is ügyelnie kell, hogy mall ne
legyen és ezért Jiem léphet el az első vonalról. A nyerés ólja1 1. H:c6,
T:cC> 2. T:c6, T:c6 3. Vih7l (a nyerő kombináció) 3. — , V:b7 4. TdH*.
A loronyv'eszlés más lépésekre sem kerülhelő cl.
51. ábra:
1. A nyerés ill is vezéráhlozallal érhető el és érdekes változatok lehet­
ségesek. Az egyik mattlcvczetés, a gyöngébb lépésre a következő: ■—
1. Vf«+. T:f8 2. T:f8t, IIc8 3. Tagfl, K:a8 4. T:c8*.
2. A helyesebb lépésre 1. Vf8j\ Vd8l a folytatás 2. Ta8f, K:a8 3. I>c7!!
és nyer. Fenyeget mail al-en és a sötét vezér is támadva van.
52. úbra:
A játszma nyerhető: ,
1. T:é8. V:é8 2. Va4l! lépéssel, e.2-őn álló sülét torony elvész.
2. A megteli hibás lépésre 1. Va8-ra T:a2 2. T:é8, T:a8 3. T:f8, T:f8
4. Th7, Tc8 stb. után sötét nyer.
52n. á b ra :

1. Igen. A nyerő lépés 1. Vli5!

2. Süléi fenyeget I. £:g2i-k:il nyerni.

Á L T A L Á N O S TANÁCSOK
kassánkéul elértünk ai. egyszerű elméleti tanulmányokhoz. A meg­
nyitás-elmélet (ismertetésénél leginkább a rövid jelzést használjuk. A
künnycbl) haladás érdekében és a tábla kockáinak bizlus uralása célja
InVl, nagyon ajánlatos a könyv elejéről a sakktábla ösmerlclcsél újból
átvenni. Ez. ha munkánkat kezdetben komolyan végeztük, nem fog
nehézséget okozni.
A sakktáblát (ismernünk kell mint a zsebünket! írjuk ki újból 15— 20
kockának a megnevezéséi (al, Ii7, c4 slb.) és azután mutassuk meg a
táblán hol vannak w feljegyzett helyek. A gyakorlás után, a sakktábln
nézése nélkül, állapítsuk meg a feljegyzőn kockáknak a színéi (a süléi
kockák trirtií és sz.áiiijelz.ését húzzuk alá). Ellenőrizzük megállapításunkat
a sakktáblán. Csináljunk több hasonló csoportot és gyakoroljuk gyorsuló
ütemben elménkéi mindaddig, inig az egész sakktáblát lelki szemünk
előtt látjuk. A jól szína jegyzésben nem szabad bizonytalankodni vagy fcl-
akadni. Olyan legven az. mint az egyszerű másolás.
A szerző, amikor az elmélettel foglalkozni kezdett, inár elég jó sak
kozó volt. de azért az e.lsö sakklankörtyvet, ami kezébe került, a legelejé­
től kezdte tanulmányozni. Nem az elméleti változat okhoz ugrott, mint azt
manapság mindenki, aki már tudja a lépéseket mcgcsclokszi. hanem
 73

heteken át a sakktábla kockáinak és a sakkbábok menetének, használha­

tóságának megismerésével, az egyedül álló király elleni mattjáték elsa­
játításával foglalkozott. Az liozln későbbi sikereit, hogy az alapot szilár­
dan építette fel.
Iparkodjunk n lejegyzett játszmát, vágj’ legalább annak egy részét,
lejlatl utána játszani, újból leírni és azután m eredeti feljegyzéssel hason­
lítsuk össze. Ez a gyakorlás a legbiztosabb segítő a' táblanélkiili, fejből
Miié játék megtanulására és kombinálóképességiink erősítésére.
A szorgalom megtenni gyümölcsét!
Lépéseink legyenek következetesek, lervszerűek, nocsak a túinudásrn,
hunéin a védekezésre is készüljünk fel. Ne égessük fel magunk mögött
R lildnkatl
Jobb lassan játszani cs alaposan meggondolni lépéseink kövelkezmé-
rv<iit. A gyors játék felületességre szoktál. Cseréktől ne idegenkedjünk
4i ha az előnnyel jár, cseréljünk.
Jobb ma egy veréb, mint holnap egy tuzokl
Mindig a legegyszerűbb, legerélycsebb ütni válasszuk a nyerésihez.
Az egyenes út a legrövidebb!
Szokja1 meg a kezdő, hogy az ellenfél minden lépésénél előszűr azzal
ki II tisztába jönnie, hogy az ellenfél meglett lépése láinmló vagy véde-
krzö lcpés-c? Állapítsa meg határozottan, hogy iiincs-r valamelyik tisztje
közvetlenül megtámadva? A csatárokra is ügyeljen. Egy I6|>ésscl előre
látni, már erős játékossá tesz.
Arról is lépésűnk megtétele elölt kell meggyőződnünk, hogy a meg­
tenni szándékozod Ié|»és nem elnézés-e? Kellemetlen meglepetés, ha letelt
(•ábnnkal az ellenfél egyszerűen kiüti.
Addig, ameddig nem vagyunk tisztában lépésünkkel, ne nyúljunk a
liálilioz, mert az érintett bábbal azután lépnünk kell. Ila kezünket a
bábon tartva gondolkodunk, gondolkodásunk knpkodóvá válik, azonkívül
a sakktábla egy részét karunk eltakarja, ami szintén zavarédng liat.
Előbb meggondolni, azután cselekednél
I.«épcst soha ne vegyünk és ne adjunk vissza 1 Ezt n szokásunkat aján­
latos a partnerral előre tudatni. Lehet, hogy c szabály szigorú betartása
néhány játszmánkim kerül, de komoly és megfontolt játékra csak így
lehelünk szert.
Rendnek muszáj lenni I
Hebehurgyán, félig-meddig fontoljuk csak meg lépéseinkeljha tudjuk,
bogy a Iiibázás cselén a lépést visszavehetjük, már pedig félmunka* nem
munka.
Ha látjuk azt, hogy elgondolásunk hibás volt. ne ragaszkodjunk gör-
u

esősen a régi tervhez, vizsgáljuk meg a hadállást alaposan és keressünk

kivezető ólat.
Aki keres, az talál!
Nem szabad az ellenfél hibájára számítani, vagy arra építeni, hogy
ellenfelünk nem látja kombinációnkat.
Aki másnak vermet ás, maga esik belel
Iparkodjunk erósebb játszóval játszani és a játék befejezése után
vele együtt állapítsuk meg, hol hibáztun'kl Ha Így cselekszünk, a hibát
nem fogjuk ismételten elkövetni.
Több szem többet látl
Az elméletből nem lehet mindent megtanulni és tudni, elég ha a
különböző jálékok sajátosságát ösmerjük és mindenikhől egy-két játsz­
ható változatra felkészülünk.
Sok a jóból is megérti
A jálékmodorunknak megfelelő és általunk választott megnyitást azon­
ban, teljesen ösmerniink kell és ebben, lefielőleg minden megnyitási ellen­
lépésre készen kell lennünk n válasszal.
Tudásban az erő!
A legtöbb verscnyjálszónak, az arányos gondolkodási időbeosztás a
gyenge pontja, pedig e nélkül eredményt elérni nem lehet.
Külön gyakorlás, eleinte negyed, majd fél óránkmli, végül egész
óránkinli időbeosztással, ezen a1 hibán is segít. Mindenhez csak akarat
kell.
Vannak udvariassági szalbályok is, melyeknek helartását megköve­
telhetjük.'
A játéknál (nemcsak a versenyjálékoknál) iparkodjunk mindent
kerülni, ami ellenfelünket zavarná vagy bosszantaná. linók, diidolás, fütyü­
lés, lárma, csípős vagy goromba megjegyzések, lábrugdosások nem tar­
toznak a játékhoz. Az ilyenekhez szokott játszóval a leghelyesebb nem
játszani.
Vesztésre álló játszmánkat idejében adjuk fel és ne játsszuk a vég­
telenségig.
Az úr a pokolban is úri
Ne panaszkodjunk és ne ócsároljuk ellenfelünk játékál, különösen ha
veszítenünk, mert az kétszeresen visszaesik reánk. Ha ellenfelünk rosszul
játszott és mégis nyert, minő rosszul kelleti nekünk játszani, hogy nem
tudtuk megnyerni a játszmáit Kár minden szóért, mert ezzel nem mos­
suk magunkat fehérre, a nagy többség úgyis csak az eredményt nézi.
Siránkozás, pletyka, venosszony tulajdonságai
 75

Ha mint nézők ülünk a játéknál, tartózkodjunk minden megjegyzés­

től vagy iközbeszóláslól, a szabály azt mondja: Kibic fogja be a szájátt
Ügyesek ezt gorombábban, egy szóval fejezik ki.

.SAKKOKTATÁS

Amikor a1 tanuló már túl van a sakkozás ABC-jén, ismeri a sakk­

táblát, a bábokat, azok menetét és értékét, tudja a célt, mire megy a
játék, egy-két játszmát talán már játszott is és szeretné az egész elmé­
letet egy-kettőre megtanulni, akkor kell az oktatónak megállást paran­
csolni és a lassú továbbhaladásnál nem a változatok tömegével, hanem
a megnyitások tulajdonságaival, sajátosságával őt megismertetni és a
rendszeres sakkozásra szoktatni.
Változatok könyvnélküli betanulása nem éri meg a fáradtságot. Aki
csak erre alapozza tudását, nem alkot, csak másol.
Minden megnyitásnak megvan a maga sajátossága, mindenikben
más úton és módon keressük a boldogulást. Ami jó az egyik megnyitás­
ban, az lehet kevésbé jó, sőt rossz a másikban.
Az általános elvek érvényben maradása mellett, részleges és egy­
mástól nagyon eltérő valóságokkal kell számot vetnünk. Nagyon fontos,
sőt döntő a későbbi előrehaladásra, hogy a tanuló egyedül vagy okta­
tója segítségével felismerje a természetének, képességének és hajlamá-
link legjobban megfelelő játékmódot. Ettől függ a képzés további útja,
iránya.
Az mindenesetre kétségtelen, hogy ötlet, fantázia nélkül valaki lehet
ugyan nagyon erős mester, de soha sem lehet kiváló játékos, nem lcihel
a „Legjobb” .
Az első tanulmányoknál tehát a legélesebb, legvadabb és legfordula­
tosabb megnyitásokká1! kell kezdeni, ezeket kell játszani derűre-borúra.
Minden áldozást lehetőséget meg kell próbálni. A vereség nem számit.
Hat hónap, egy év után már a tanuló maga is rájön arra, hogy tud-e
ötleteket kitermelni és azokat sikerre vinni, — vagy át kell térnie a
kevésbé veszélyes és bonyolult, szolid megnyitásokra. Az előzetes merész
kísérletezés itt is hasznára válik.
Aki tud játszmáiból tanulni és a győzelmet vagy vereséget kellően
bírálni, az a legjobb utón van a siker felé. ,
E sorok írója úgy tanult mesterétől, hogy az at játszmákban' szándé­
kosan idézett elő olyan bonyodalmakat, amelyekben a tanítvány ötletes
kombinációval nyerhetett. Ezt persze meg is kellett találni. Snjnos, ma­
76

napság nclicz volna ilyen önzetlen oktatót találni. A rendszer azonban

bevált, — nemcsak ebben na egy esetben, hanem később, a tanítvány
tanítványainál, a két világbajnoknál is.
A játszmajelzés gyakorlásánál, illetőleg a fejlődési lehetőségek szám­
szerű megállapításánál már szoktattuk a tanulót, hogy minden lépése
előtt mérlegeljen. Most bemutatunk néhány játszmát, 'hogy hozzászokjék
a játszmák menete alatt az ellenfél gondolkodását követni és ezzel kap­
csolatban a saját elgondolását is megalkotni. Könnyebb, majd mindin­
kább nehezebb és bonyolultabb keveredések arra tanítanak, hogy min-
(fenkor keressünk a jónál még jobb lépést. Ez az igazi sakkjáték.

9. játszma
Világos Sötét
1. é4 é5
2. i m ------------
Megtámadom a középcsatári,
azt ellenfelemnek védeni kell, asze­
rint, amint védi, határozom el ma­
gam a további játékmódra.
2 . ---------- Hc6
Nem szeretem a zárt védeke­
zést és ameddig erre nem kény­
szerülök. nem zárom cl királylövé­
szem útját. Az orosz védelem is
túlságos remis (döntcllen) színeze­
tű. ezért inkább a vezérhusz&rral
védekezem, ott talán nyílik alkal­
mam az cllcnjálókra.
3. Lbü — -------
A spanyol játék jó játékot ad,
ellenfelemnek védekeznie kell a
csaiárvcsztés ellen, mert, ha ülni
hagyja huszárját, védtelen marad
az éő csatár. Védeni pedig csak
d6-lal védheti és ezzel elzárja ki­
rálylövészét és egyben alkalom nyí­
lik 4. d4-el középcsatárjál lecserél­
ni, illetve a középről elt&volflani.
Más védekezések még nyomoltabbá
teszik helyzetet.
3 . ----------- a6
Ellenfelem azt hiszi, hogy vé­
dekeznem kell. Az elmélet azonban
kimutatja, hogy az é5 csatár tulaj­
donképen nincs veszélyben, mert a
cG huszárom kiütése után a vezér­
csatárral iitjictck vissza, ezzel elő­
nyös fejlődéshez és a lövészpár bir­
tokához jutok. A csatárt, ha azt
világos mégis kiülne, a Vd4 lépés­
sel visszanyerem. Igaz, hogy ez a
hadargás vezércserével is járna, dte
az sem hátrányos. Maradok tehát
az elméleladta lépés mclielL
4. La4 -----------
Úgy rémlik, hogy az elmélet
ezt a lépést ajánlja. A huszár üté­
se nem sokat hoz a1 konyhára,
mert jobban meggondolva a dol­
got azt látom, hogy nem is nye­
rek vele semmit, sőt ellenfelem a
csatár visszaszerzésén kívül még
vezércserére is kényszerítene, tar­
tom tovább a csalámyerés fenye­
getést és csak akkor cserélek, ha
orz é5 csatárt ingyen megszerezhe­
tem.
4 . ----------- Hf6
Egyelőre nem fenyeget semmi

n támadással cgyebkölöll fejlődés
nem árthaL
5. 0—0 ------------
Az clsáncolással játékba hozom
a tornyomat. A megtámadott ki­
rálycsatárom nem kell féltenem,
mert azt T é l után 1jár mikor vissza­
nyerhetem és nyílt vonalon a tor­
nyom is jól érvényesül. Ellenfelem
valószínűleg a cserét várja c6-on,
pedig ebből nem eszik.
5 . ----------- H:é4
Mindenesetre előbb ülök egy
csatárt, aztán ha muszáj, vissza­
adom, de a csalárközcpet szétrom­
boltam. Ha a torony támadná 'meg
huszáromat, egyszerűen hazajövök
vele és sem a huszárcserére cG-on,
sem az azonnali ütésre éö-öi» nem
történi más, mint a csatár vissza­
adása. Az clsáncolással ez esetben
nekem is iparkodnom kell.
6. d4 ------------
A sötét csatár é4-en, a királya
vonalában áll, próbáljuk meg el­
csalni a mögötte álló csatárját a
vonalból, akkor leköthetem úgy,
hogy a huszár nem léphet cl többe
és esetleg alkatom nyílik f3-csalár-
rnl megtámadni, ami tisztnyerésre
vinne. 11a sötét nem üti csatárom
d4-en, akkor én üthetek é5-re és
elveszem a sötét huszár visszavonu­
lásának több lehetőségét.
6 . ---------— éd4
Visszaadhatnám a csatárt és az
egyszerű 6. — , 1>5 7. Lb3, dö 8. dé5,
LéC slb. lépések után nem állanék
rosszabbul. Valószínűleg erre törek­
szik ellenfelein is. A kávéházam-
77
lian kibicellem az oltani mesternek,
az is kiütötte a csatári cs azt*
mondta hogy a kiütés jő és az el­
lenfél, a könyvtudós, erre kész.
Csakugyan szép áldozatokkal meg
is nyerte játszmáját. Ezt most én
is kipróbálom.
7. T é l -----------
Ellenfelem ütötte a csatárt, ez
meglepő lépés, a toronylépésnéi
nincs jobb. nem kell tehát sokat té­
továznom. Lesz, ami leszl
7 . ------------ dö
A huszár védelemre szorult.
8. H:d4 ------------
Nem értem az ellenfél játékát,
visszanyertem az egyik fcláld'ozotl
csatárt, fenyegetek cG-on, ülni, ahol
a sötét huszár kétszer van megtá­
madva és csak egyszer van védve,
de fenyegetek tiszlnycréssel is f3
után. A lekötött huszár nem lép­
ttel. Úgy látom, ellenfelem hibát
csinált.
8 . ----------- LdC
Ez a mester lépése, képzelem
minő zavarban van most ellenfe­
lem. Törheti a fejét. Mégis csak jó
néhavnéha a mesterektől ellesni
cgyclmást,
9. H:c6 ------------
Ha ez a lépés nem jó, akkor
semmi sem jó. M ii tervez ellenfe­
lem? Döntetlent akar tnlán elérni?
Erre csakugyan van lehetősége, ha
áldozza lövészét h2-n, ha azt ki­
ülöm, a két tisztelőny ellenére, dön­
tetlen a játék, mert örökösen sakkot
ad h4-en és f2-n. Mi történik azon­
ban, ha nem ütném az áldozatul ki-
78
náit lövészt? Léphetek fl-re és lép­
hetek hl-re is, mert a sötét huszár
nem léphet el R vonalról. A c6 hu­
szár tovább is támadja n sötét ve­
zért, ütni nem lehet, mert sötétre az
ütés minöségveszteséggel jár, de
még rosszabb is következhetik. Ha
a lövészsakk után fl-re lépek, úgy
sötét csakis Vh4-gyel folytathatja,
ugyancsak ez a lépése Khl-re is.
Nehéz eldönteni melyik a1 jobb lé­
pés. Az bizonyos, hogy 10. Kft.
Vh4 11. Lé3 után sötét elsáncsolás-
hoz jut és az áldozott tisztért két
csatárja és jó támadása is van. A
világos huszár ugyan visszakerül
f3-ra, de olt lekötésbe jön és a vi­
lágos tisztek egymásnak állanak út-
han. Huncut egy tervi Mi történik
10. Khl-re? erre is Vh4 a válasz,
rengeteg fenyegetéssel. A huszárral
nem léphetek vissza feltakart sakk­
kai d4-re, mert 11. — , Kf8I után
limes védelem. Nem csodálom, hogy
ellenfelem olyan megelégedetten ül
és nézi az állást Kell valami kiút-
nak lenni. Áldozom a tornyot,
sakkal ütöm as ellenfél huszárját.
Ha a vezér üt, védtelenné válik a
li2 lövész és .11. T:e4t, V:é4 12.
Hd4f, í>5 13. K:h2, ba4 14. HcS stb.
után nem állanék rosszul, mert a sö­
tét csatárállás rossz. Miként alakul
azonban a játék, hal a csatár üt
vissza? A világos huszár visszaug-
rásra b5 jön és a matt vagy vezér­
vesztés aligha kerülhető el. Úgy lá­
tom, nincs mentség, beleestem egy
kidolgozott változatba. L e kell cse­
rélnem a vezért: Hopp! ez nem is
jár veszteséggel, mert a li2 lövész
is ütésben van. A mérleg ugyan lo
rony és két csatár a két tiszt ellen,
de ez a két tiszt a lövészpár. A hu­
szárt cö-on, tehát nyugodtan kiüt­
hettem, de bevallom, kemény dió
volt!
9 . ------------ L:h2f
Látja! Most már döntetlen a já­
ték, így kell játszani sötéttel, töT
ki a fölényes megjegyzés a kávéházi
tanítványból.
10. Khl -----------
Lehel, de még lépünk néhá­
nyat, válaszolt az ellenfél.
10. ---------- Vh4
Vigyázzon, erre matt lesz, jó
volna, ha leckét venne a mesterek­
től!
11. T:é4f dé4
Ráérek, a feltakart sakkot nem
tudja védeni anélkül, hogy a vilá­
gos vezér bajba ne kerüljön.
12. Vd8f V:d8
Kellemetlen csere, hozzá még
nem is tudom, miként folytatná *
mester. Ezt a változatot nem mu­
tatta -meg. Baji baji Lehet, hogy
még mindig jobban állok, hiszen
5 + 1 + 1 = 7 pengőm van 3-J-3 = 6
ellenében, de a lövészpár a biztos
megállapítást megnehezíti, azokívül
bábjaim sincsenek fejlődve. A ve­
zért azonban ütnöm kell.
13. H:d8t K:d8
14. K:h2 ------------
A játékot itt nyugodtan félbe­
hagyhatjuk, a hadállás körülbelül
egyenlő. Sötét anyagilag, világos

lindállásbelileg áll jobban. A két
különböze előny egymást tartja.
A hibákat legtöbbször védekezés
közben követjük cl és úgy látszik,
lingy könnyebb támadni, mint véde­
kezni.
A játszma mutatja, hogy min­
den lépésnél találhatunk kombi­
náció lehetőségeket. Láttuk, hogy a
Játszók elgondolásai mint kereszte­
lik egymást. A módszer helyes,
csak a hangos megjegyzéstől tartóz­
kodjunk. A játszma egy darab
sakkélet, hű kép a sakktábla mel­
lől. A mestertől is szabad ellesni
pár jó változatot, már az, hogy
vissza tudunk rá emlékezni, amikor
alkalom adódik az alkalmazásra, jó
játékosra mutat.
Kezdetben kisebb terveket szőj-
jiink, a gyakorlat meghozza a na­
gyobb elgondolásokat.
Amikor a kezdő rájön arra,
hogy egyik vagy másik dologra már
másutt is felhívtuk figyelmét, a leg­
jobb úton van sz előrehaladás felé.
Alábbi játékban csak az egyik
fél elgondolásait vetjük papirra. A
játszma érdekessége, hogy a világos
bábok vezetője, két nappal előzőleg
ugyanezzel a megnyitással gyors és
fényes győzelmet aratott a verse­
nyen. Az egész játék tulajdonkép­
pen egy lépés eltalálásán fordui
meg. A jó versenyjátszó nemcsak a
saját játszmáját játsza meg jól, ha­
nem figyeli a későbbi ellenfelek já ­
tékát is, egy szerencsés ötlet és már
ölébe hull a jó l megérdemelt pont.
79
10. játszma
Monte-Carlo, 1903. március 3.
Világos Sötét
J. Mieses Maróéig
1. é4 £5
Ellenfelem a dán cselben vég­
zett alaposabb kutatást és sikerült
neki Marshallt 24 lépésben lerohan­
ni. A játszmát látva, arra a gondo­
latra jöllem, hogy erélyesebb játék
a sötétet előnybe hozza, csak ter­
mészetes, hogy amikor két napra a
Marshaill-játszma után, a világos
bábok vezetője velem került össze,
nem kerültem a dán csel veszélyeit
és megadtam az alkalmat annak
megjátszására.
2. Ö4 éd4
3. c3 dc3
4. 1x4 cl>2
5. L:b2 d6
Ebben az állásban a! világos tá­
bornak a hadállásbeli előnye felér
sötét anyagi előnyével és az elmé­
let ajánlotta folytatást, nem szíve­
sen vállaltam volna, ftl azonban
nem arról volt szó, mindketten azt
akartuk bebizonyítani, hogy az em­
lített játszma vezetésének megíté­
lésében igazunk van. Mieses a já­
tékvezetés mellett, én ellene törtem
lándzsát.
6. Hé2 ------------
Mieses új lépése, a terv aa
éő-ra fejlődő sötét vezérlövész állá­
sának bizonytalanná tétele és az
„ f “ csatárral való mielőbbi előre­
nyomulás. A játszmában megjátszott
erélyes ellenjéték a tervet alaposan
felforgatja és hatálytalanítja. Az
60
elmélet szerint 6. Hf3I, Hc6 7. 0— 0,
Lé6 8. EdS, IIf6 9. Vb3, Vc8 10.
Hg5, Hd8 11. f4, Lé7 12. L:é6, H:é6
stb. a helyes folytatás, figyelmet
érdemel azonban 6. f41, Hd7 7. Hf.'t,
Hcő 8. Hgá, HtiG 9. 0—0, L g f 10.
Vc2, fO 11. Hf3, L:f3 12. T:f3, f5
13. éf5, d5 14. T63f, Kf7 15. Ild2
stb. világos az esetben nagyon jól
állann. Ezeket azonban kockáztat-
kellett.
6 . ------------ HcG
7. 0— 0 LéG
8. Ld5 HfG
9. Vb3 Vc8
10. Ilf4 — nem fogadom cl, hogy magyar em­
Eddig mindketten a kitaposott
úton járunk. Mieses ugyan kissé
csodálkozva1 nézett ráin, majd vál­
lat vont és megjátszotta a lépéseket.
A játszma befejezése után sem volt
lehangolt és nem keresett kifogáso­
kat, hanem mint kellemes ellenfél
elismerte vereségét, sőt örült, hogy
tanult valamit. Most, hogy a k ifo ­
gáskeresést emlífein, rá kell mutat­
nom a nálunk dívó rossz szokásra.
Az egész világ sakkozóit (ismerem,
majdnem mindén országban jártam,
de sehol sem tapasztaltam, hogy
inesterjátszók elvesztett játszmáik
után olyan kifogásokkal védekeztek
volna, mint nálunk. A legtöbbször
azt halljuk, hogy: nyert partim
volt de. . . és jön egy csomió ma­
gyarázat; lárma volt a teremben,
kifogylnm az időből, durva hibát
csináltam, tegnap függő partim
volt és sokáig fönn voltam, este, —
délután, —■ reggel, nem tudok ját­
szani, nem volt időm előkészülni a
versenyre, stb., stb. Csodálatoské-
képen arra egyik sem gondol, bogy
a győztes ellenfél érdemének ki­
sebbítése, kétszeresen visszahull a
legyőzőibe. Csak az az igazi mes­
ter, aki a nyert hadállást meg is
tudja nyerni, úilapílottn meg Dr.
Tarrasch német nagymester, ha) te­
hát nyerésre állunk, nincsen de. . .,
mert ami utánn következik, nem
más, mint üres kifogás, saját gyön-
geségünk lakargatása, — de seinmi-
esetre sem sakkjáték.
Nem fogadom el, hogy mester,
ber az, aki így védekezik.
Marshall is állíthatta volna,
hogy nyeri játszmája volt az adott
helyzetben, d e .. . és most jön a
meglepetés, ez eszébe sem jutott.
Úri emberek nem szólják le egy­
más játékát. A sakk nem kártya*-
csata. Marshall itt 10. — , Hd8? lé­
péssel folylnlla és 11. L:f6, gf6 12.
Hh5, cC 13. T él, Lé7 14. Vf3, Tg8
15. H.'ffit, L:fC 1G. V:fG, cd5 17.
éd5, TgG 18. Vh8f, Kd7 19. Hc3,
L:d5 20. Vé8t, Kc7 21. H:d5t, Kh8
22. Tacl, HcG 23. T:c6, bc6 24. T bl
sakkal mattot kapott.
A 10. lépésig még elfogadtam
Marshall játékát, Itt azonban nem
követtem öt n teljesen passzív véde­
kezés útján, hanem ellenjálékol
kerestem. Keltő csatárelőnyöm van,
ha egyet, vagy esetleg mind a ket­
tőt visszaadom, annak lenyerése
ellenfelemnek ídőveszlést okoz, és
fejlődöttebb állásomban találom

meg számításom helyességéi. így is
Jött a dolog-
in. ----------- L:d5!
11. édS Hé5
Először is elzárom az erős vc-
nrlövész vonalát és ránmtalok az
11 oh álló világos huszár rossz he­
lyezkedésére. Az elmélet szerinli fej­
lődésnél nz é5 pont kétszeresen vol-
iiu lámadva és a huszár az f4 csa­
tár előnyomulásának sem állana) iít-
Jáhnn. Az f6 sötét huszár viszont
iinn engedi a világost h5-re, ami
olyan végzetes hatású volt a Mar­
shall elleni játszmában. A lehetsé­
ges csatárveszlés nem esik súlyo­
san a latba, fő az, hogy az ellenfél
terve akadályokba ütközött.
12. T é l Lé7
Ila sötét elsáncolhat, úgy nem
liirléuhclik többé baja és nz anyagi
előny dönt. Világos kénytelen fejlő­
dött lövészét cserélni, hogy az cl-
táncolást egy időre még akadá­
lyozza. Ezt a játékot vártam és a
kevés választék közölt könyű a le­
hetőségek kiszámítása. Ha gondolko­
dunk, rájövünk, hogy sötétnek neiu
volt szüksége arra, hogy messze­
menő kombinációkat számítson ki,
elég volt nz ellenlcrv kigondolása.
\ tervhez a* általános elvek helyes
alkalmazása és csoportosítása ve­
zette. Ez a könnyebb, ösztönös el­
gondolás, de csak az jön rá, aki
bele tudja magát élni a helyzetbe.
13. L:éő déö
14. T:é5 Vd71
Következetes cllcnjáték, áldo­
zni ni ajánlom » másik megnyert
Maréczj: SAKK
SI
csatárt is. A vezérlépés előkészíti az
e’sáncolásl. Az clsáncolás után Ld6
fenyeget és a fejletlen világos ve­
zérszárny nem bonlakozhatik ki a
fenyegető liszlvcszlés miatt.
15. Vg3 0— 0—0
Kielégítő a királys/árnyi etsán-
colás is, ez azonban nem volna
összhangban az eddigi játékvezetés­
sel. A vezérszárnyon nincs is báb.
amelyik a sölél királyt fenyegetné,
a csatár elvesztése m-ni okoz gon­
dol, az. eleve benne volt a kombi­
nációban.
16. V:g7 -----------
l-’eiiyegelett IC. - -, bdC liszt-
uycrcssel.
1 6 .----------- Vdfi
Hadállás sötét IC. lépése után.
A csatár ülése után a haderők
számszerűleg és érlékilrg kiegyenlí­
tődnek, de még a kezdő is megállaL
pithatja az óriási fejlődési előnyt.
A világos vezérszárny nem jut fe j­
lődéshez. A két torony és a vezér a
ferde lövészvonalon nagyon rosszul
áll, és a minőségvesztés előre veti
árnyékát. Röviden egybefoglalva, só­
iét elgondolása helyesnek bizonyult.
6
82

17. Vg5 ----------- sabh, leghatározottabb nyerés. Ha

Nines sok választás, 17. Tf5-rc ez lebeg szeműnk előtt, soha nem
Vb4 azonnal nyer. A minőségvesz­ lesz szükség sí d e .. .-vei kezdődő
tést nem lehet elkerülni. kibeszélésrc. A befejezésnél a ta­
1 7 .----------- Tlic8 nuló adja a következő lépésekhez
Az adóit állásban mind a kél elgondolását.
torony léphet é8-ra, a „h “ betű 18. Hd2 Hd7
közbeiktatása mutatja, hogy melyik 19. T:é7 V:é7
torony lépell é8-ra. Sötét hadállása 20. Vg3 Vb41
annyira fölényes, hogy úgyszólván 2.1. HÍ3 Tg8
majdnem minden lépés nyerésre 22. Vh4 Vc31
visz, mégis ajánlatos éppen ilyenkor 23. Tbl V:f3
jól ■meggond'olm u lépéseket. Az 24. VhC II1>6
vezessen, hogy melyik a lcggyor- világos feladta.

KérdcscU:
1. Miért lépett a' 18. lépésben a sötét huszár d7-re és nem máshová?
2 Miért volt jobb a vezérrel ütni é7-re és nem a toronnyal?
3 Mi a folytatás, ha világos a 22. lépésiben a világos huszárt húzza
közlie?
4. Miért nem lehet kiütni a sötét vezért f3-on?

Megfejtések:
1. Mert más lépésekre a világos vezér sakkadással menekül a> támadás­
ból, n huszár visszalépés d7-re védelem a sakk ellen is egyidejű
kettős támadás a vezér cs torony ellen.
2. Mert kényszeríti az nnyagi hátrányban levőt st kitérésre és megmarad
a toronynak a lehetősége a g8 vonalon való érvényesülésére.
3 Követkczhctik 22. Hg5, hC 23. T e l, T:g5 24. T:c7f, K:c7 25. Héftft,
Kbö 26. Vc7j-, Ka6 sth. vagy 14. — , Kb8l stb.
4. Azért, mert a csatárt a? sötét torony lekötésben tartja.

Nem mindig olyan egyszerű azonban az út, hogy az általános elvek

szem előtt tartása segít. Sokszor bonyolult kombináció vezet csak a g yő ­
zelemhez, aminek kiszámítása már fejlett sakkérzéket és képességet igé­
nyel. Az alább bemutatott példa, már inkább a haladottabbak részére
való és csak azért adjuk a kezdők részére szánt fejezetben, hogy azok
is lássák, mi inind’cnt keli még mcgtanulniok, mielőtt inesterjátszóvá
erősödnének.

11. Játszma
Kopenhága, 1907. aug. 14.
Világos Sötét
Möller Maróczy
1. é4 é5
2. Hf3 HcC
S. d4 éd4
—
4. Lc4
A világos bábok vezetője spe­
cializálta magát ebben a megnyi­
tásban és csak természetes, hogy
az általa legjobban ismert változa­
tokba tereli a játékot.
4 . ----------- HÍ6
Ellenfelem 4. — , Lc5 lépés
tárja, amire elméletéhez híven 6.
r-S-al folytatná. Ezt a csatárt nem
lehel ülni, inert C. L :f7 f kövelkcz-
betik. Világos jó állást ér cl és
áldozott tisztjét is visszanyeri. A
legjolbb válaszra 5. — , Hf6-rn vi­
szont benne vagyok ellenfelem vál­
tozatában az ösmert Mőller táma­
dásban, ahol a legkisebb pontat­
lanság már a játszmába kerülne. Jó
lesz azokat a veszélyeket elkerül­
nöm és az elmélet szerinti másik
fejlődési módot választanom, ott,
reményiéin, egyenlők n tudásaink.
5. éö dő
6. Lb5 Hé4
7. H:d4 Lc51
Ez a lépés hosszas mérlegelés
eredménye. Az elmélet adta út, nem
nngyon tetszett, bár nem mondható
rossznak. Pl 7. —■, Ld7 8. Hb3,
Vh4l 9. 0— 0, 0— 0— 0 stb., de ne­
kem éppen a fclkiáltó-jeles lépés
ellen volt kifogásom. Nem szíve­
sen kalandozom el a vezérrel, az
S3
általános elvek tartanak vissza et­
től, más kiút pedig nincs, mert a
világos huszár visszalépése után, a
vezércsatárom védésére 8. — , L66-
ra 9. 0— 0, Lé7 10. Ha5 stb. előny­
be hozza világost. Ki kell valamit
találnom, amire ellenfelem nincs
elkészülve. A tett lépés azonban
meglehetős munkát okozott, mint
az alábbi lehetőségek kiszámítása
is mutatja: Az első amit meg kell
néznem, mi lesz, lia világos beüt
cC-ra és a minőség lény érésé vei lé­
nyégét? Tehát 8. H:c6, L :f2 f 9.KfJ,
bcG 10. L:c6t, KÍ8I (a lövészt nem
húzhatom közbe, mert arra ll.V :d 5
nyer, — a királylépésre nem lehet
sem n tornyot, sem a d5 csalárt
ütni La6t fenyegetés miatt) 11. Vd3I,
TI.8 12. L:d5, Hc5 13. Vf3 stb. nem
valami kívánatos részemre. Keres­
sünk jobbat. A c6 huszárt nem le­
ltet ütnöm, vezérem azonban tá­
madva van, el kell inennem a ve­
zérrel, a1 felfedett sakk azután nein
nagy veszedelem, mert csatárom
közbehúzhatom támadva a lövészt.
Ujablr beütésre azután időt nyerek
tervein keresztül viteléhez. A vezé­
remnek lépni kell, a választás nem
nagy és Vh4 úgyszólván az egyet­
len. Nézzük alaposabban ezt a le­
hetőséget: 8. H:c6, L T 2 f 9. K fl,
Vh41 10. Hd4t, c6 11. HJ3 (támad­
ja vezérem, ha a vezér lép felad­
hatom a játszmát, mert az áldozott
lisztért nincs semmi ellenértékéül,
áldozzunk tehát tovább) 10. — ,
Hg3j- 12. K:f2, (a huszár nem volt
üthető, mert világos anyagi hát-
C*
84

ránnyal jön ki a cserékből, a futó 8. H:c6 L :f2 f

ütésére viszont kettős sakk kényel­ 9. K f l VM !
metlen helyzetbe hozza a világos 10. V:d5 Lb6
királyt, a játék jó kilátásokat Ígér) 11. g3 ------------
12. _ IIé 4 tt 13. Ké3, V f2 f 14. A látszólagos kiegyenlítésre 11.
Kd3, Lf5 15. ild4, LgC 16. T fl, Vd8f-ra V:d8 12. H:d8f, Ké7I nycT,
Hd2f 17. Kc3, Vé3t 18. Ld3, Hé4f mert 13. Hc3-ra ai sötét torony üt
19. Kb3, V:d4 stb. sötétnek kezé­ d8-ra, újabb huszársakk esetén pe­
ben van a döntetlen örökös sak­ dig 13. Ilc6t, bc6 14. L:c6, La6j
kal vagy lenyeri az é5 csatárt és 15. K él, L f2 f 16. Kd.1, Tad8f 17.
anyagi túlsúlyával nyerésre játsz- Ld2, H:d2 18. H:d2, Lé3 stb. nyer.
halik. Az egyik levezetés tehát he­ Világos most már nem menekülhet
lyes, mit húzhat még nz ellenfél? a szorilóból.
Ülhet a7-re sakkal, hogy lecserélje 1 1 .----------- Vh3f
a veszélyessé válható sötét vezér- 12. K él L f2 f
lövészt, 10. H:a7t, c6 11. H:c8, 13. Ké2 Vg4f
T:c8 12. La4, 1>5 13. Lb3, Hg3f 14. 14. Kd3 Hc5t
hg31, V:h 1f 15. Ké2, V h öf 10. Kd2, 15. Kc3 Lé6
Lé3f 17. K él, L f2 t stb. döntetlen
Hadállás világos 15. lépése után
örökös sakkal Számításba jön a
lövész-visszavonulás a7-re 12. — ,
bő helyett. A huszár elugrásokkal
nincs baj, mi következik a világos
vezér lépéseire? 10. Vé2, 0— 0 11.
H M , Ix;5 stb. visszanyeri a tisztet
■— vagy 10. Vf3, 0—0 11. Lé3, bcG
12. L:f2, ll:f2 13. L:c6, H :hl és
sötét nyer. A V:d5-re pedig a játsz-
mnfolylatás lehetséges. A gondolat
úgy látszik, jó és megvan az az
előnye, hogy ellenfelemet is kiszá­ Későbbi elemezések szerint itt
míthatatlan bonyodalom elé állítja. az elsáncolás erélyesebb volt, őszin­
A megjátszott lépés messzemenő tén szólva ina sem tudom, hogy
kapcsolatos kombináció eredménye, miért. A lövészlépés biztosan nyer.
hol az általános elvek csak nagyon 16. Hd4f c6
kis részben esnek a latba. A követ­ 17. L:c6f -------
kező rész már az előzetes kiszámí­ Ülhető volt a lövész is é6-on,
tás lépesei, sötétnek csak arra kell de ez szabad utat nyit a sötét ki­
ügyelnie, hogy betartsa a helyes rálynak és a sötét tornyok érvé­
lépéssorrendet. nyesítésének.
 85

1 7 .----------- licG 23. T:d4 lla4 f

18. V:c6f I hT7I 24. Kd3 H:b2t
Ez a lépés képezte a kombiná- 25. Kc3 TiicSt
csattanóját. 26. K:b2 V:d4f
19. V:a8f Ké7 27. c3 TnbSf
20. Lg5f - - - — 28. Kel V g lt
Nincs jobb. 29. V dl V:h2
2 0 .------------ V:g5 30. V é lt Kf8
21. Vf3 V:é5 31. Hd2 Lf5
22. T dl L:d4f 32. n4 Tb3l

világos feladla, a befejezés egyszerű és könnyen érthelö, a jó lépések n

sikeres kombináció ulán magúktól adódlak. A tanulság, versenysakkozás
szempontjából, kétszeresen fontos. Nemcsak na ötlet szükségességére
limit, hanem arról is meggyőz, hogy az egyénre való játék nagyon esé­
lyes. A világos bábok vezetője, támadó játékmodorl kereső, kitűnő elmé­
lettel rendelkező játszó, belekényszerült egy megnyitásba, ahol állandó
fenyegetések ellen védekeznie kellett, ezt nem bírta sem idegekkel, sem
idővel.
*
Előzőleg figyelmeztettük a tanulót, hogy mindenkor gondoljon arra,
hogy bábjai kellően védve legyenek. A védés lehet Közvetlen, de lehet
kombinációs védés is. Ez utóbbi a veszélyesebb és már sok játszma el­
vesztését okozta. A kombinációs védés a közvetett vagy kerülő úton való
védés. — Erre a kerülő úton való védésre bemutatunk néhány példái,
részben a középjátékfról eredőket, részben pedig a megnyitásokból valókul.

53. ábra Az 53. ábrán n sötét csatár

Világos közvetve, vagyis kerülő úton van
védve, inert ha világos üt IiC-ra a
huszárral, úgy 1. — , Ld5f 2. Kl>2,
Lé6! után a világos huszár nem lúd
lepni. A lövész elfogta a tábla szé­
lén álló hnszárt. Ez a játszmák­
ban gyakran előfordul és mutatja,
hogy milyen gyenge » huszár a
tábla szélén. A sötét király egy­
szerűen elsétál a huszárért.

a b e d e f g h
Sötét
86

64. ábra 55. ábra

Sölél Sötét

Világos

Sóiét legutolsó torony lépésé­ 6 . ------------ H:d5!

vel b8-ra megtámadta világos b2 7. L:d8 Lb4f
csalárját, a fölösleges csatárgyön- 8. Vd-2 L:d2f
gltés helyett világos közvetett mó­ 9. K:d2 K:d8
don védekezik. 1. Hc3I és ha sötét és sötét egy tiszttel erősebb.
netalán kiütné a csatárt 1. — , T:b2
ágy 2. 0—0—Of következik és a
Rendkívül érdekes kerülő úton
vezéroldaira elsáncolt király meg­
való védekezést mutat be az a'lábbi
nyeri az ellenséges tornyot.
• játék. Itt messzemenő kombináció
A vczércsel megnyitásban is a vezető elv. Világos tovább szá­
van ilyen beleesés. mított mint ellenfele. Ez a legbiz­
1. d4 d5 tosabb nyerési
2. c í é6 1. é4 é6
3. Hc3 Hf6 2. d4 dö
4. Lg5 HM 7 3. é5 c5
látszólag elnézés, mert a középcsa­ 4. c3 Hc6
tár a huszár lekötése miatt nincs 5. Hf3 Hgé7?
kellően védve. 6. Lé2 cd4
5. cd5 édö 7. cd4 Hf5
6. H:d5 ----------- 8. Lé3 h5
Most következik azonban a 9. Hc3 8®
nagy meglepetés és nki a 3. és 4. tO. Ld3 Vbö
mintákból nem tanult eleget, ezt Egyenes támadás b2-re és d4-
most megtanulhatja. A d4 pont ugyan kellően védve
 87

vnn kombináció állal közvetett mó­ Hibás lépés, mert csak becsa­
don, a b2 csatári pedig világos kö­ pásra van alapozva, ha világos tel­
vetkező lépésivel szintén kombiná­ hetetlen és csatárnyerésre megy,
ciós úton védi. veszít. Az ilyen játék természetesen
hátrányos, mert a hnsonló kelep­
56. ábra cébe ritkán esik bele valamire vnló
Sülét játszó.
4. Iliéá? Vg5I
A meglepetés, sötét nem védi
B im m m r m f7 csatárját, hanem ellentámadásra
7 miM (Ü li! játszik. Ez mondhatni az egyetlen
fl | Ü S tlH * III t Ml eset, ahol a korai vezérfejlfidés
5 p eredményes.
4 5. II :f7 V:g2
C. T f l V:e4f
:i mi '
7. Lé2 H f3*
2 ÍÁM HÉ MkWk
i
.1

57. ábra
a b e d e f Sölél
B h
Világos
8
V:l>2
11. a31
12. Ha4 H:é3
7 mmtBasst
13. fé3 V:g2
6 I Hl ÍR ü l HM
Látszólag sötét kikerült a baj- 5 m m m m
l*At, de csak látszólag. 4 1 B S t l fgs
13. T g l Vh3 3 llllf HHj ||!|^ H|||
14. Tg3 és a sötét
2
vrzérnek nincs menekvése. Ez a
1
Játékvezetés a gyakorlatban nem
rlika, jő lesz tehát hasonló had­ a b e d e f g h
állásban a fenti ábrára visszaemlé­
Világos
kezni.
A felületes játék méltó bünte­
tése.
Megnyitásbcli felületességet mil­ A kelepceállitás — ha az nem
ls! be az alábbi játék: gondos számításon alapszik — rend­
1. é4 c5 szerint nem válik be. AZ egyszerű
2. Hf3 II c6 kelepce nagyon is átlátszó, a bo­
3. Lc4 Hd4 nyolult pedig már kombináció.
88

A M EG N YITÁSO K

A megnyilások általánosságban hű min nagy csoportra oszlanak:

1. A nyílt megnyitások, ahová azok a megnyitások tartoznak, ahol
ni ük] két fél, a királycsatár kél kockás előrelépésével kezd, vagyis
1. é2— é4, é7— 65.
2. A féKg zárt megnyitások, ahol csak az egyik fél lép keltő kocká­
val a király csatárjává;!, a másik pedig valami más lépéssel vála­
szol, vagy kezd'., de az ellenfélnek alkalmai ad a királycsalár em lí­
tett fejlődése.
3. A zárt megnyitások, nmelyck nem a királycs.Ttár kettő kockával
valá előrelépésével kezdődnek.
Ezt a beosztást, úgy a kezdők, mint a haladók részére szánt feje­
zetekben is megtartjuk.

Első csoport, nyílt megnyitások

Pbllldor-védelem:
Étiben a megnyitásban sötét avl
az elvet vallja’, Iiogy a huszárokkal
nem célszerű elállni a csatárok út­
ját. Az. ellenérvek, mint a király-
szárnyi lövész működésének korlá­
tozása, süket fülekre talál. A véde­
lem valöjáhan védekező, bár a tö­
mör állás miatt nem könnyen kö­
zelíthető meg.
Süléi
A megnyitó lépések:
1. é4 65
2. Hf3 dfi
A dőlt .betűvel szedett lépés
adja a megnyitás jellegét, illetőleg
nevét.
Világos a1 leghelyesebben 3. di
— d l lépéssel folytathatja, nmirc
sötétnek a legegyszerűbb kiülni a
vezércsatárt. Ezzel ugyan feladja n
középben állását és df> csatárja is
csak a középre Imi. Világos had­
állása kissé szabadabb. Más lépé

8 sek hátrányosabbak, pl:

a) 3. d4, HfG 4. dé5í, 11:64 5. VdD,
7 s is mtmt
6
5
mm ma Ilc5 6. Lg5, Vd7 7. Ilc3, vilá­
gos jobban áll.
bl 3. d4, L g 4 4. dé.r>, L:f3 5. V:fS,
4 déá C. VI.3, V é í 7. Hc31, cl-
3 slh. világosra sokkal elöyö-

2 mm ma. sebli játékkal.

cl 3. (14, Hbd7 4. Lc4, eG 5. 0—0.
1 WüWMmgm® L67 6. Vé2, Hifi 7. d65, dé5 8.
a b e d e f g h T d l, Vc7 9. Hgő, 0—0 10. L:f7,
Világos T:f7 11. Vc4 slb.
 89

Ó id visszakéz!)(il: ' Sötét nem védi királycsalárjál,

hanem viszont támadja a világos
1. é4 éo királycsatárt. A játék a legtöbbször
2. Hf3 f5 kiegyenlítődik, de a világos irányít,
Sötét a) 3. H:é5, d6 (hiba volna azon­
nal ütni é4-re a tehetséges 4.
8 m m m m Vé2, Vé7 5. V:é4, <10 6. d4, fO
7 mmmmi 7. f4 stt'.) 4. IIf3, H:é4 5. Vé2,
0 11 Él ü fi Vé7 6. d3, HÍ6 7. Lgó. V:é2f
5 m'm ‘mm 8. L:é2, Lé7 stb. világos állása

4
3
m mm m I))
fejlődöttebb.
3. H:é5, d6 4. Hf3, H:é4 5. d4,
d5 6. Ld3, Lé7 7. 0— 0, 0—0
2 p f i l 8. c4 stb. világosé a kezdemé­
1 nyezés.
c) 3. d4, éd4 4. é5, Ifé4 5. V:d4,
a b o d e f g h
d5 6. éd6, e. p. H:dO stb. egyen­
Világos
lő játékkal.
Kissé kockázatos ellenesei já­
ték, legegyszerűbb 3. H:é5, Vf6 4.
Olasz játék:
iM. <16 5. Hc4, fé4 6. H63, c6 7. c4
1. 64 é5
és azután Hc3-a! folytatni. Világos
2. Hf3 Hc6
jobban áll.
3. L e i I.c5
Sötét
Orosz védelem:

8
1. é4 éö
2. Hf3 Hf6 7
Sötét 6

8 \mmm: 5

7
6
mmmmi 3
4

2
5 Hl -
4
3
mm 1
a b o d e f g h
Világos
2
Az olnsz megnyitás elmélete bő,
1 m m wTm
a b o d e f g h
egyelőre elegendő annyit tudnunk,
hogy két játékmodort különböztet­
Világos hetünk meg: 1. m. egyszerű tiszl-
90

fejlődéses játékot, 2. a középkép­ közép képzésére törekvő c3-Ié-

zésre törekvő játékot. A 1} alatti
játéknál ajánlatos az clsáncolást le­
hetőleg mindkét oldalra előkészí­
teni és nem túlkorán sáncolni.
n) 4. d3, dC 5. Hc3, IIf6 C. Lé3,
Lbö 8. 0—0, Lé6 9. Lb3, 0—0,
egyenlő játékkal.
b) 4. d.'i, d6 5. Hc3, 1IÍ0 6 Lg5,
h6 7. L:f61, V:f6 8. Hd5, Vd8
9. c3, világosé a kezdeménye­
zés. Sötét egyszerűbben véde­
kezhetett 6. Ha5-tel és 7. IId5- kább
re c6-tal.
2.
a középképzésre törekvő já­
ték még Grccó idejéből való és az
elemezések egy része is tőle szár­
mazik.
a) 4. c3, HfCl 5. d4, éd4 6. cd4,
Lb4f 7. Hc3, H:é4 8. 0—0,
L:c3 9. d5 stb. világos vissza­
nyeri a tisztet és nagyon erős
támadása van. Ez a változat
nagyon gazdag lehetőségekben
és mint Möller-támadás isme­
retes.
b) 4. c3, d6 5. d4, éd4 6. cd4, LbG
(hiba1 volna Lb4f a lehetséges
7. K fll miatt, sötét a tisztvesz­
tést nem kerülheti el) 7. 0— 0,
Hf6 8. T é l, 0— 0 9 h3l, itt
szükséges a huszárlekötés ellen
védekezni, hogy a közép kel­
lően védett maradjon, világos
jobban áll.
c) 4. c3, Vé7 5. d4, Lb6 6. 0—0,
dő 7. h3, Hf6 8. T é l, stb. sötét
állása nyomottabb, de a rob­
bantást még nem látni. Vala­
hányszor a világos táborban a
pés történik, ellenlépésként ma­
gától kínálkozik a sötét vezér
részére az é7 kocka1, mert ott
nincs többé huszártámadásnak
kitéve.
Az olasz játék egyik alnkulata
az Evans-csel, amelyet a leltaláló
mesterjátszóról neveztek el így. A
esetjáték nagyon élénk menetű já­
tékot eredményez, az elmélet in­
sötét javára dönt. Nem biz­
tos azonban, hogy az elméletnek
igaza is van.
Evans-csel
1. é4 é5
2. Hf3 Hc6
3. Lc4 Lc5
—
4. b t
Sötét
Világos
Világos áldoz egy csatárt, hogy
időnyeréssel foglalja) el csatárjai­
val a közepet.
a) 4. — , L:b4 5. c3, La6 6. d4,
éd4 7. 0— 0, dc3 (ez a veszé­
lyeztetett Evans-csel) 8. Vb3,
 91

Vffi 9. £5, Vg6 10. H:c3, Hg67 dekezéshez hasonlóan, a király-

11. Hé2, (b-51 12. Ld3 sib. vilá­ lövész elzárásával kapcsolatos és
gos támadása erős, lehet azon­ célja a közép tartása. A megnyitó
ban, hogy sötét anyagi előnyé­ lépései:
vel végül is felülkerekedik. 1. é4 65
I.) 4. — , L :M 5. c3, La5 6. d4, 2. Hf3 HcÖ
éd4 7. 0— 0, d6 8. cd4, LbG 9. 3. Lc4 Lé 7
(15 (jobb volna 9. Hc3, Ha5 10. Sötét
LgB, Hgé7 11. Hd5. f6 12. L:f6,
gf6 13. H :f6f, Kf8 14. Hg5 stb.) 8 l i l f M i i
9. — , Ha5l 10. Lb2, Hé7 11. 7
Ld3, 0— 0 12. Hc3, Hg61 13. 6 §§§ A ü f S jf£ j
Hé2, c5I 14. Vd2 stb. világos 5 Í® § |Éf|j ifÉÉ
támadását helyes ellenjátékkal

OS
4
védeni lehet és a vezérszárnyi
csatárelőnyomulás végül is sö­ 3 ÍR ÉÜ
tét javára dönt. 2
fi

r) 4. — , L:b4 5. c3, La5 (a lövész
c5-re is visszavonulhat, de ak­
kor ülni kénytelen a középen)
6. 0— 0, d6 7. d4, Ld7 8. Vb3,
Vé71 9. dé5 (figyelmet érde­
mel 9. a4 vagy 9. d5) 9. — ,
dé5 10. La3, VfO 11. T d l, Hge7
12. L :f7 f, Vd7 13. V:f7t, K:f7
14. T:d7 stb. a végjátékra sö­
tét áll előnyösen.
Sötét nem kénytelen elfogadni
az ajánlott cselt és egyszerűen visz-
szavonulhat megtámadott lövészével
li6-ra és ezzel is nyugodt játékhoz
jut. A vezérszárnyi csatár-roham
nem veszélyes és legtöbbször a csa­
tárok gyöngítésére vezet.
• *
Magyar védelem:
Nevét a Budapest— Párizs kö­
zötti távüzeneti verseny egyik játsz­
májában választott védekezés után
kapta. A védekezés a Philidori vé­
wt\
&
1
a b e d e f g h
Világos
A magyar védelem szívósan vé­
dekezni tudó játszóknak ajánlható,
elkerül minden cscllehetőségct, de
nehézkes a fejlődése.
a) 4. d4, d6 5. dó, Hb8 C. Ld3,
Hf6 7. c4, c0 stb. körülbelül
egyenlő játékkal.
b) 4. d4, éd-1 6. c3, Ha5l 6. V:d4,
H:c4 7. V:c4, Hf6 8. é5, d5 9.
Va4f, Hfd71 10. 0 - 0 , 0— 0 atb.
világos kissé jobban áll, sötét
viszont a lövészpárjában talál
ellenjátékot.
Berlini védelem,
melyet két-huszárjátéknak is ne­
veznek. Élesebb játékot eredmé­
nyez, mint az olasz játék vagy a
magyar védelem. — Tulajdonképen
92

cseljáték, mert sötét csaláráldozat Skót játék:

árán jut csak játékhoz. A meg­ Egyszerű és biztos megnyitás,
nyitó lépések a kővetkezők: hol nem kell nagy feladatokat ke­
1. é4 é5 resni és megfejteni. Egyszerűségé­
2. I I 13 Hc6 ben mindkét fél részére kilátásokat
3. Lc4 H/6 nyújt, ami jórészt a nem azonos
Sötét nem védekezik a Ilgő fényé- csatárállásnak tudható be. Három
getés elől. főváltozatot különböztetünk meg.
Sötét A megnyitó lépések af következők:
i. é4 65
8 1 m m *m m 2. Hf3 HcG
7 m tm tm tist 3. d4
4. H M
éd4
—. —. —.
6 m m j u jé Sötét
5 m m
4
3
2 rn&m
1 m m m m mm
a b c d e I g h
Világos

A játék 4. d4-rc skót cseljátékba,

4. d3-ra pedig az olasz játékba te­
relődik. A csatár nyerésre 4. Hgö-
lel lehet játszani.
a) 4. Hg5, d5 5. édö, Ha5I (a csa­
tár visszaülésre 6. d4, éd4 7.
fr-O, I.éfi 8. T é l, Vd7 9. H:f7,
K:f7 10. Vf3t, Ké8 11. L:d5
■ stb. nyer) 6. Lb5f (a régebben
divatos 6. d3, hö 7. Hf3, é4 8.
Vé2, II:c4 9. dc4 után úgy Lc5-
tcl, mint Le7-tcl stb. sötét tá­
madása erős) 6. — , cG 7. dc6,
hcG 8. Lé2, h6 0. Hf3, é4 10.
Hé5, Vc7 (Vd4 is erős) Hl. d4,
éd3, e. p. 12. II:d3, Ld6 stb.
sötét támadása? felér az anyagi
hátránnyal.
Világos
a) 4. — , Lc5 5. Lé3, Vf6 6. c3,
Hgé7 7. Vd2 (egyszerű és jó e
helyen 7. Hc2 is) 7. — , dö 8.
Hb5, L:é3 9. V:é3, 0— 01 10.
Hd2, dé4 11. H:é4, Vé5 12.
0— 0— 0, stb. egyenlő játékkal,
meglepetések mindkét részről
történhetnek.
b) 4. — , HÍG (ez a legegyszerűbb
kiegyenlítés) 5. Hc3, Lb4 6.
H:c6, bcG 7. Ld3, dő 8. édö,
cdö (egyszerűbb 8. — , Vé7f) 9.
0— 0, 0— 0 10. Lg6, cd 11. Vf3,
Lé7 (L:c3 12. bc3, VdG stb. is

számításba jön) 12. T a é ll stb.
világos kissé jobban áll.
c) 4. — , Vh4 5. Hf3 (egész jó
Hb5 is, amivel c7 sakk fenye­
get és sötét kénytelen királyá­
val lépni) 5. — , V:é4f 6. Lé2,
(15, 7. 0— 0, Lé6 8. Hc3, Vf5 9.
Lb5, IIgé7 10. Lg51, f6 11. Hd4,
V:g5 12. H:é0, Vé5 13- T él,
stb., világosra kedvezőbb állás­
sal. * gyelmesen olvasó láthatta, hogy
Skót csel:
Amilyen egyszerű játékot ad a
skót játék, annyira' veszélyes és
bonyolult játékra visz a cselválto­
zat. Ha nem akarunk teljesen zár­
tan védekezni és nyomorogni a bi­
zonytalanságok közepette, két ki­
elégítő védekezés között választha­
tunk. A kék védekezés azonban
annyi alvállozalra oszlik, hogy a
megnyitás megismerése hosszabb
tanulmányozást igényel. — A meg-
nyitó lépések:
1. é4 65
2. Hf3 IIc6
3. d4 éd4
4. L e i — —. —
Sölét
93
Világos ncin ül d4-rc, alkalmat nd
ellenfelének a csatár védésére,
ír) 4. — , Lc5 5. c3l (nem kielégí­
tő 5. Hg5 a lehetséges Hh6l 6.
H:f7, H:f7 7. L:f7f, K:f7 8.
Vh5t, gfi 9. V:c5, dől stb. mi­
att) 5. — , (lc3 6. L:f7t, K:f7
7. Vd5t, KÍ8 8. V :c5f, Vé7 9.
V:é7, Hg:é7 10. H:c3 stb. kö­
rülbelül egyenlő játékkal. A fi­
ha sötét az 5. lépésnél Hf6-ot
lépi n csatár ütése helyett, úgy
az olasz játék Gréco elemezé­
sébe terelődik a játék. Érdekes
és még ma scin teljesen tisztá­
zott változatokra visz, ha vilá­
gos 5. lépésénél c3 helyett el-
sáncol. Erre a lépésre előáll
az úgynevezett Max Lange tá­
madás, pl 5. 0— 0, IlfG 6. é5,
(15 7. éf6, dc4 8. T é lf, Lé6 9.
Hg5, Vd5 10. Hc3, Vf.l 11. Hé4
stb. és sötét erősen védekezésre
van utalva.
b) 4. — , HfC (hasonló állás a
berlini védelemnél áll elő) 5.
O—O, H:é4 6. T é l, dó 7. L:d5,
V:d5 8. Hc.'f, Va5 (játszható
8. — , Vh5 és 8. — , Vd8 is.
csak 8. — , Vc5? rossz) 9. Ilié t,
LéO 10. Hégő 5. 0 - 0 —0, stb.
meglehetősen egyenlő kilátá­
sokkal.
*
Középcsatár játék:
Helytelenül középeseinek is ne­
vezik, de minthogy az áldozatul
dobott csatárt azonnal visszaütjük,
nem lehet szó cselről.
S4

1. é4 éö utolsó szó ebben a cseljátékban

2. d4 éd4 még nincs kimondva. Sötét azon­
3. V:d4 ------------ ban nincs kényszerítve a cseljáték
Sötét elfogadására és előle kitérhet.
1. é4 éö
2. d4 éd4
7 3. c3 dc3
6 4. Lc4 cb2
5. L:b2 —
5
Amint látjuk, világos már két
4
tisztjével fejlődött, míg sötét csak
3 csatárlépésckct telt. A lövészek fel-
2 állftása az ellenséges királyállás el­
1 len ideális.

a b c d e f g h
Világos
A megnyitás már csak azért is
kétséges, mert túlkorán játékba
hozza a< vezért, rossznak nzonban
nem mondható.
3. — , Hc6 4. Vé3 (játszható 4.
Va4 vagy 4. V d l is) 4. — , HfC B.
Hc3 (5. cö-öt lásd 7. sz. játszmá­
nál) 5. — , Lb4 (figyelmet érdemel
a lövész fejlődése é7-re, mielőbbi
d5-tel kapcsolatban) 6. Ld2, 0— 0 a b c d e f g h
7. 0— 0—0. Té8 8. Lc4, L:c3 9. L:c3, Világos
H:é4 10. Vf4 stb. világos erős tá­ a) 5.— , d6, lásd 10. sz. játszmát
madással bir, ezért jobb volt 8. és megjegyzéseket.
Lc4-re d6-tal folytatni. b) 6. — , Lb4f (nagyon merész el­
*
gondolás) 6. Hc3, Hf6 7. Vb3,
Dán csel: L :c3 f 8. V:c3, 0 —0 9. 0—0 - 0 ,
A legteljesebb cseljáték. Vilá­ világos döntő erősen áll. A tá­
gos a gyors fejlődés érdekében, madást aligha lehet kivédeni.
nem egy, hanem mindjárt kettő c) B. — , dö 6. L:dS, Hf6 7. L:f7f,
csatárt kínál áldozatul. A csatárok K:f7 8. V:d8, Lb4f 9. Vd2,
bekebelezése rendkívül erős táma­ L :d 2 f 10. H d2, cB stb. ki­
dásnak teszi ki sötétet, lehet azon­ egyenlített játék.
ban az anyagi előny visszaadására A cseljáték már a 3. lépésnél
játszani és kiegyenlítést elérni. Az csirájában elfojtható 3. — , dö lé-

péssci, amire kövelkezhelik 4. édö,
V:d5 5. cd4, IIcö C. IIf3, Lg4 7.
Lé2l, 0— 0— 0 stb. mindkét félre ki­
látásokat nyújtó játék.
Ebbe a csoportba tartozik a
(iöring-cscl elnevezés alatti eltérés,
mely az által áll elő, hogy világos
a 4. lépésben kiüli (huszárjával a
c3-ra került sötét csatárt 4. H:c3,
a legbiztosabb válasz 4. — , d6I és
n védekezés korántsem olyan ne­
héz, mint a dán csel változataiban.
Királycsel
Ha már a csel játékoknál va­
gyunk, vegyük sorra a legigazibb
rseljátékot, a királycsclt is. — A
királycsel elgondolása a legtelje-
sebben megfelel ez általános elvek
kívánalmainak. Elvonja a közép­
ből az ellenifél 'csatárját egy vo­
nalra, ahol az könnyen támadható
és egyben vonalnyitás éti clsánco-
lás utón a torony részére.
Elfogadott király— huszár
cseljáték
1. é4 é5
2. fi ifi
3. H f 3 -------
Sötét
95
Változatok:
I. Cnnnlngham-csel: 3. — , Lé7, 4.
Lc4, Lh 4f 5. g3, (K ft világosra
előnyösebb) 5. — , fg3 6. 0— 0,
gli2f 7. K h ll, stb. a világos
királyt az ellenséges csatár védi
a támadások ellen és fejlődöt-
tebb hadállását előnyösen hasz­
nálhatja ki. Sötét legjobb véde­
kezése kétségkívül 7. — , d5 és
azután 8. — , Hf6, stb. gyors fe j­
lődéssel.
*
II. Klasszikus védekezés: 3. — , g5
4. Lc4, g4 5. Hé5, Vh4f 6. K fl,
innen a) védekezések különböző­
sége szerinti különböző alcso­
portokra oszlik a játék. Az al­
csoportok megnevezése, a vé­
delmeket elemező mesterek ne­
vével kapcsolatos.
a) Saloió-csel, 6. — , Hf6 7. Vélt,
V é l:f 8. K él:, Hé4: 9. Lf7:t,
Ké7 stb. kiegyenlített játékkal.
b) Silberschmidt-cscl, 6. — , HhO
7. d4, f31 8. gf3, d6 stb. sötét
jobban áll.
c) Cochranc-csel, 6. — , fS 7. d4 és
a legtöbbször egyezik az előbb
ösinertetett cseljáétkkai.
d) Herzjeld-csel, 6. — , HcGI itt sö­
tét minden valószínűség szerint
fölénybe kerül. Az f7-re való
beütés, n)em előnyös és sötét
támadása a világos királyállás
ellen nagyon erő.
*
III. Muzio-csel: 3. — , g5 (klasszi­
kus védekezés) 4. Lc4, g4 5.
0— 0, gf3 6. Vf3:, Vf6 stb. és
világos az egyszerű 7. d3-mal,
96
vagy a támadást fokozó 7. cö-
lel, igen jó l folytathatja a já ­
tékot. A legújabb elemezések
szerint a játék kiegyentítődrk.
* V III. Szabálytalan védekezések: —
IV. Plillldor-csel: 3. — , g5 4. Lc4,
Lg7, 5. h i, h6 6. d4, dfi 7. c3.
Hc6, slb. Kétséges, hogy a vilá­
gos támadás egyenértékű-e az
áldozott csatár anyagi veszte­
séggel?
*
V. Hanstcln-csel: 3. — , gó 4. Lc4,
Lg7 5. 0—0, h6 6. d4, d6 7. c3,
Hgé7 8. g3, g4 9. Hh4, D sth.
világos erősen áll, a tiszláhlo-
zal f3-on, eI6bb-utól>b követke­
zik.
*
VI. Allgaior-csel: Egyike a legvesze­
delmesebb bonyodalmaknak. Vi
Iágos itt is, mint a Muzio-cscl-
nél, a csaláráldozatot megtold­
ja lisztáldozattal. 3. — , g5 4.
Ii4, g4 5. Hg5, hO 6. Hf7:, Kf7:
7. d41, d5 8. Lf4:, Hf6 stb. sö­
tét hadállása nem valami ró­
zsás, de óvatos játékkal, min­
den valószínűség szerint, elke­
rüli a vereséget.
* Elfogadott királylövész
V II. Kleserltzky-csel: Az eddigi
elemezések szerint az egyedüli
csclváltozat, amely megállja a
helyéi és világosunk jó nyerési
kilátásokat nyújt. 3. — , g5 4.
Ji4, g4 5. Hé5, HffB 6. Lc4 (a
modern elmélet e helyen 6. d4I
lépést ajánlja és nem a táma­
dásban, hanem a hadállásbeli
előnyben keresi a játékot) 6.
— , d5 7. éd5, Ld6 8. d4, Hh5
sth. sötét jobban áll.
Azokat a védekezéseket, melyek
az eddig adottaktól eltérnek,
szabálytalanoknak -nevezzük. A
legtöbbje ezeknek tulajdonképen
utólagos elhárítása a esetjáték­
nak és egyáltalában nem törek­
szik a szerzett anyagi előny
megtartására. — Ilyenek:
a) 3. — . d5 4. éd5, Hf6 5. Hc3,
H:dö 6. H:d5, V:d5 7. d4. Lé7,
slb.
b) 3. — . 11fG 4. éő, Hh& 5. Lé2l,
d6 6. 0—0, slb.
c) 3. — . Hé7? 4. d4. Hg6 íi. M ,
Lé7 C. h5, Hh4 7. L:f4 világos
sokkal jobban áll.
d) 3. Hc6 4. d4, g5 5. h4, g4 6.
Hé5 slb. a Kieseritzky csel egyik
világosra előnyös változatába
terelődött a játék,
é) 3. — , dő 4. d4, g5 6. h4, g4 6.
Hg5 és erősebb Allgnier vál­
tozat áll elő.
f) 3. — , f5 4. éöl és világos állása
jobb.
cseljáték
1. é4 é5
2. f4 éf4
A királylövész cselnél nem ta­
lálkozunk a változatoknak azzal a
nagy tömegével, mint a király-
huszár cselnél. Tulajdonképen csak
 97

kél változatlak kell foglalkozni: a)

ahol sötét megadja a sakkot h4-en 8
és b) ahol ettől ellóröleg védekezik. 7
6
8 5

7 4

C 3

5 2
4
3 a b e d e f g h
2 a) 3. Hf3, dC 4. Hc3, Hf6 B. Lc4,
Hc6 6. d3, Lé6 stb. egyenlő já­
1
ték.
a b e d e f g h b) 3. Hf3, d6 4. Hc3, Hfő 5. Lc4,
Hc6 6. d3, Lg4 7. h3, L:f3 (jobb
a) 3. Lc4, Vh4f 4. K fl, d5I 5. L:d5, 7. — , Lé6) 8. V:f3, Hd4 9. Vg3,
Hf6 6. Hf3, Vli5 7. Hc3, Lb4 Vé7l (a torony-nyerés nem elő­
sth. egyenlő kilátásokkal. nyős), egyenlő játék.
I>) 3. — , Hf6 4. Hc3 (ha világos c) 3. Hf3, d6 4. féó, dé5 5. c3, Vé7
65-tel folytatná, úgy 4. — , d5: slb. kiegyenlített játék.
a helyes válasz) 4. — , Hc6 5.
HÍ3, Lb4 6 Hdő, H:é4 7. 3—0, B) Falkbeer ellencsele:
világos támadása! erős. 1. é4 ó6
* 2. f4 d5

Elhárított királycsel

A királycsel elfogadása nem

kényszer és sötét azt különbözőké­
n i mmi
pen el is hárítja. Mint elhárítás, ér y & r .
tulajdonkénen csak két lépés jön
számításba, az egyik A) hasznot
m
akar húzni a világos királyszárny
£H£S m a i
megnyitásából és akadályozza az
elsáncolást, a másik B) ellcncsel-
njánlat.
mmmmm f g h
A) Az ellenesei alapgondolata a
1. é4 65 gyöngített világos királyszárnyi csa­
2. f4 Lc5 tárállás kihasználása a középben

Muréczy: SAKK 7
68

indítóit el lenjáték révén. A világos a) 2. — , HÍ6I 3. f4, dől 4. féö, H:é4

vezérlövész vonalát az f4 csatár 5. Hf3, Lé7 6. d4, 0—0 7. Ld3,
zárja és az ellenjáték a lövészt to­ fö 8 éíö, e. p. L:f6 stb. egyenlő
vábbra is zárva akarja tartani. játék.
a) 3. édö, é4 4. d3, Hf6 5. dé4, b) 2. — , Hc6 3. Lc4, Hf6 4. d3,
H:é4 6. Hf3, Lc5 7. Vé2, Lf5 8. Lb4 5. Lgö, h6 6. L:f6, L:c3t 7.
IIc3, Vé7 stb., sötét jól áll. bc3, V:f6 stb, kiegyenlített játék.
b) 3. édö, é4 4. d3, H fö 6. Hd2.
éd3 6. L:d3, V:d5 7. Hf3, stb.,
világosra kissé előnyösebb játék.
Spanyol játék
c) 3. édö, é4 4. IIc3, Hf6 6. Vé2,
Ld6 6. d3, 0—4) 7. dé4, H:é4 8. Versenyeken a> leggyakoribb
H:é4, Té8 9. Vf3, L fö 10. Ld3, megnyitások egyike.
L:6t 11. L:é4, Í5 12. Lé3, fé4 13.
1. é l éö
Vf2 stb. világosra kedvezőbb
2. Hf3 Hc8
állással.
* 3. Lb5 ------------

Bécsi játék
A megnyitásnak a célja utóla­ 8
gos cscljáték. Az elgondolás sze­ 7 B- * m m m t
rint a királycsatár védése és a dö 6 i n ■ m
ellen játék akadályozása után a ki- 5 \m m m
rálycscl változatok nagyobb hatás­
sal játszhatók. Sötét azonban kőny-
4
3
m mmm
nyen kiegyenlít.
2
1
m m mn
l ü i mi g s
8 X i £ 1 *1 *1 1
7 m m m m x a b e d e i g h

I li *
Wk HÉ ■ • A tartott fenyegetés a c6 hu­
5 m m Üt f i szár ülésével leköti az ellenfél f i­

4 1ÜÍ IB ^ üli ill gyelmét és bizonyos nyomást gya­

korol a középcsatár állására. A vé­
3 m B M » dekezés a legfőbb változatban zárt
2 m m j& s g a és így világos tartja kezében a kez­
1 deményezést. Helyes eílenjStékkal
a játék kiegyenlíthető, sőt, Iha vilá­
a b e d e f g h
gos túlmerészen játszik, még bajba
1. é4 éö is kerülhet. Alább adunk néhány
2. HcS ' ------------- változatot:
 99

a) 3. ■—, a6 (éz a legkézenfekvőbb éd4 6. Hdő, Lg7 7. Lg5, stb., —

védekezés) 4. L:c6, dc6 6. d4l, világos sokkal jobban áll.
éd4 6. V:d4, v :d4 7. H:d4, Ld7 *
stb., körülibelül egyenlő játék­
kal. Ha sikerül végjátékra vin­ A négyeshuszárjáték
ni a dolgot vagyis mindent le­
cserélni, a csatárvégjáték vilá­ 1. 64 éő
gosra előnyös. 2. HfS fíc G

l>) 3. — , a6 4. La4, Hfti 6. 0— 0,
Lé7 6. T é l, bő 7. Lb3, d6 8. c3,
Haő fi. 1x2, c5 10. d4, Vc7 11.
Hbd2 stb. Világos játéka vala­
mivel szabadabb.
c) 3. — , a6 4. La4, Hf6 6. 0—0,
H:é4 6. d4, b5 7. Lb3, dő 8. dé6,
Lé6 stb., kiegyenlített játék.
d) 3. a6 4. La4, Hf6 6. Vé2, b5
6. Lb3, 1x5 7. c3, 0 - 0 8. 0—0,
dfi stb. egyenlő játék.
e) 3. — , d6 4. d4, Ld7 6. Hc3, Hf6
6. 0—0, Lé7 7. L:c6, L:c6 8.
VdS, éd4 9. H:d4, Ld7 stb., —
világos állása szaibadabb.
f) 3. — , Hf6 4. 0 - 0 , H:é4 5. d4,
Lé7 6. Vé2, Hd6 7. L:c6, bc6 8.
dé5, Hb7 stb, világos jobban áll.
g) 3. — , f6 4. Hc3, fé4 5. H:é4,
Hf€ 6. H :f6 f, V:f6 7. 0—0, stb.,
világos jobban áU.
h) 3. — , Lc5 4. 0—0, Hf6 5. H:e51,
H:é& 6. d4 stb., világos jobban
áll.
j) 3. — , a6 4. La4, Lcő 5. 0—0,
Hf6 6. H:é5, H:é5 7. d4, Ld6 8.
Í4, Hc4 fi. éő, b5 10. Lb3, Lb7
11. L:c4, bc4 12. éd6, cd6 stb.,
kiegyenlített játék, sötét rossz
csatárállását támadással ellen­
súlyozhatja.
k) 8. — , Hgé7 4. Hc3, g6 6. d4,
3. HcS Hf6
8
7 llíííi
6
5
mm m m
4 m
3 __ H
2
1
m m mii
a b e d e f g h
A négyes-huszárjálék termé­
szetszerűleg átmegy a további fej­
lődésnek megfelelően A) az olasz
játékba, B) a skót játékba, C) a
spanyol játékba. E bárom válto­
zatból az első kettőt a megnevezett
helyeken bemutattuk Itt még a
spanyol változat néhány lehetősé­
gét ismertetjük:
a) 4. Lb&, Lb4 (a legkedveltebb
változat) 5. 0— 0, 0— 0 6. d3, d6
7. Lg&, L:c3 8. ibc3, Hé7 fi. L:f6,
gfő 10. Hh4, c6 11. Lc4, dő 12.
Lb3l, Hg6 13. H:g6, hg6 14. f4.
stb., igen jó játékkal világos
részére.
b) 4. Lbő, Hd4 5. H:d4 (igen jó itt
Lé2) 6. — , éd4 6. éő, dc3 7.
éf6, V:f6I 8. dc3, stb., teljesen
kiegyenlített játékkal. '

7*
100
A második főcsoport,
a félig zárt védekezések
A óyilt megnyitásoknak legna.
gyobb részét ismertettük, áttérhe­
tünk a Télig zárt védekezések tanul­
mányozására. Azok a játszók, akik
a királycsulár megnyitások nagy
lehetőségeit nem ismerik, szívesen
választanak zárt védekezést, hogy
aa. elméleti kutatások okozta meg­
lepetéseket elkerüljék. A zárt véde­
kezések egészen más jelleget adnak
a játéknak. Az f7 pontra való tá­
madás eleve kikapcsolódik és átte­
relődik a h7 (ill li2) pontra. A fé­
lig zárt védelem ellen a királyszár.
nyi csatárroliam sokszor hatásos
módszernek bizonyul, de a támadó­
ra sem veszélytelen, az ilyen min­
den hidal felégető előnyomulás. A
küzdelem sokszor a középen dől el,
hol midkét fél megveti a lábát.
A leggyakoribb védekezések
egyike a Francia védelem. Ennek
a csere változatát, mint döntetlen­
re való törekvést jellemzik. Kétség­
telen, hogy az azonos csatárállás és
az egyetlen nyílt vonalon a nehéz
lisztek cseTéje elveszi a nagyobb
bonyolítások lehetőségét, de a had­
állások nem kimondott döntetlen
állások és a tovább játszás mind­
két félnek alapos gondot okoz.
A megnyitó lépések:
1. é4 ée
2. d4 dő
8
7
6
5
4
3
2
1
a b e d e f g h
a) Csere változat: 3. éti5, éti5 4.
Ld3, Ld6 5. IH3, Hf6 6. 0— 0.
0—0 7. Lg5, Lg4 8. c3, cö 9.
Ilb2, Hbd7 10. Vc2, Vc7 slb., —
teljes kiegyenlítéssel.
b) fíubinstcin-vállozat: 3. Hc3. d éi
4. H:é4, Hd7 5. Hf3, HgfG 6.
H :f6f, H:f6 7. Hé5, Lé7 8. Ld3,
0— 0 slb., világos állása szaba­
dabb.
c) Norm ál változat: 3. Hc3, H fő 4.
Lg5, Lé7 5. é5, Hfd7 6. L:é7,
V:é7 7. Hbő, Hb6 8. c3, a6 9.
Ha3, c5 10. f4, Ld7! slb. egyenlő
játék, inelyíben nagy bonyodal­
mak lehetségesek.
d) Steinilz-változat: 3. Hc3, H fő 4.
é5, Hfd7 5. f i , c5 6. dc5, L:c5
(igen jó itt előbb 6. — , Hcől) 7.
Vg4, 0—0 8. Ld3, f5 9. Vh3, HcO
(számításba jön 9. hő is, hogy
g4-re ülni lehessen) 10. g4, Hd4
slb. sötétre jó játékkal.
é) Mac Cutcheon-változat: 3. Hc3,
H fő 4. Lg5, Lb4 5. é5, hő 6.
Ld2, L:c3 7. bc3, Hé4 8. Vg4,
Kf8 slb. mindkét félre kilátáso­
kat adó játékkal. Világos a ki­
rályszárnyon, sötét a vezérszár-
 tol

nyon áll jobban. Lg6 6. Hf3, Hd7 7. h4, h6 8.

f) Alapin-változat: 3. Hc3, L b i 4.
é5, Hé7 5. Hf3. cő 6- LJ2. ed4
7. Hb5, slb., világos jó-1 áü.
g) Lasker-váltazal: 3. Hc3, Lb4 4.
Hgi2, dé4 6. a3, L :c3 f 6. H:c3.
Hc6 slb. sötét áll jól.
h) Steinitz-támadás: 3. í5, c5 4.
c3, llc6 6. IU3t, Vibö 6. Lé2,
Hgé7 7. b3, cd4 8. cd4, H fö 0.
Lb2, Lb4f 10. K fl, h5 stb., sötét
jobban áll.
* állás. A csatár ülése 5. éd4 he­
Caro—Kami védelem
A francia védelemhez hasonló
kielégítő védekezés. A kettő közölt
az a különbség, hogy a Caro-Kann
védekezés egyszerűbb játékot ered­
ményez, mint a francia védelem.
Ld3, L:d3 0. V:d3, é6 stb., vilá.
gos valamivel jobban áll. Mind­
két fél a vezérszárnyra sáncok
c) Zárt változat: 2. d4, d5 3. i5 ,
LfS 4. Ld3, L:d3I 5. V:d3, é6.
. mielőbbi c5-tel kapcsolatban sö­
tétnek jó játékot ad. A d4 pont
körül bajok lesznek.
d) Csel-változat: 2. d4, d5 3. fS,
dé4 4. fé4, é5 5. Hf3, 6d4 6.
Lc4 slb., világosra kedvező had­
lyett 5. Léö volt a helyes játék.
é) Panow-változat; 2. d4, d5 3. éd5,
cdá 4. c4, Hf6 5. Plc3, HcG 6.
Lg5, dc4 7. d5, Ilaa stb. egyenlő
játékkal]. Ez a játékmód a ve.
zércsel változatába tartozik.
*

A kezdő lépések: Szicíliai védelem

1. é4 c6 A szicíliai védekezés alapgon­
dolata: megakadályozni az ellen­
felet a közép kiépítésében. Élénk
és változatos játékokat eredmé­
nyez, hol az elmélet még nem
mondta ki a végső szót. A meg.
nyitó lépés:
1. é4 c5

8
7 j a i s i s i K ' i
6
a) Csere változat: 2. d4, d5 3. éd5, 5 W É l H ü t
cd5 4. Ld3, HcO 5. c3, Hf6 6. 4 81 f ! § íL f ü l Wí
Lf4, Lg4 7 f3, Lli5 8. Hé2 slb. Pljl j^ i |j^t
3
egyenlő játékkal, sokan a vilá­
o
gos állást előyöscbbnek tartják.
b) Normál változat.- 2. d4, d5 3. i m & w w w m x
IIc3, dél 4. H:c4, Í./5 5. Hg3, a b c d e f g h
102
a) Paulsen változat: 2. Hf3, HcG 3.
d4, cd4 4. H:d4, Hf6l 5. Hc3,
d6 6- L é i, é6 7. 0—0, a6 8. Khll,
Vc7, Sib. tömör játékot eredmé­
nyez, hol világos a királyszár­
nyon, sötét pedig a vezérszár­
nyon keres játékot.
b) Sárkány változat: 2. HÍ3, Hc6 3.
d4, cd4 4. H:d4, Hf6 5. Hc3, d6
6. Lé2, g6 7. Hb3, Lg7 8. 0— 0,
0 —0 9. Í3, Léő 10. Hd5 stb. —
világos jobban áll.
c) Richter változat: 2. Hf3, Hc6 3.
d4, cd4 4. H:d4, HÍ6 5. Hc3, d6
6. Lg5, mielőbbi Vd2 és vezér,
szárnyi elsáncolással kapcsolat­
ban. Igen éles játékot ad, sötét
azonban kielégítően védekezhe-
tik a támadás ellen.
d) Mieses változat: 2. Hf3, Hc6 3.
d4, cd4 4. H:d4, Hf6 5. Hc3, éő
6. Hdb5, Lb4 7. a3, L:c3 f 8.
H:c3, (15 9. éd5, éd5 stb. Vilá­
gos lövészpárja és a sötét egyes
csatár hátránya kiegyenlíti a
fejlődésbeli hátrányt s a> végjá.
tékot világosra előnyösnek adja.
é) Rubinstein változat: 2. Hf3, Hf6
3. éő, Hd5 4. Hc3, Hc7 (ha a
huszár üt c3-ra, úgy világos dc3
után igen erősen áll) 5. d.4, cd4
6. V:d4, Hc6 7. Vé4 Stb vilá­
gosra kedvező játékkal.
f) Csel változat: 2. b i, cb4 3. a3,
dől 4. é5, Hc6 6. d4, Lfő stb.,
sötét hadállása előnyösebb.
«
Skandináv védelem
vagy vezércsatár királycsatár ellen.
Nem teljesen kielégítő védekezés;
sötétnek küzdenie kell a kiegyenlí­
tésért!
1. é4 dö
8
7
6
5
4
3
2
1
a b e d e f g h
a) 2. éd5, V:d5 3. Hc3, Va5 (Vd8
lépésre a megnyitásnak nincs
önálló jellege) 4. d4, Hc6 6. IIf3,
Lg4 6. Lé2, 0— 0— 0 7. Lé3, Hf6
8. Hd2, L:é2 9. V:é2 stb. vilá­
gos jobban áll, a d4 csatár nem
üthető minőségvesztés miatt.
b) 2. éd5, V:d6 3. Hc3, Va5 4. Lo4,
65 d3 stb., világos jól áli.
c) 2. éd5, Hf6 3. d4l, H:d5 4. Hf3,
Lg4 5. Lé2. é6 6. 0—0, Lé7 7.
c4 stb. világos állása szabadabb.
•
Aljecliin védelem
Ezt a védekezést tulajdonképen
Griinfeld bécsi mester elemezte be­
hatóan, de jogosan egyikük nevé­
hez sem volna kapcsolható, mint­
hogy a gyakorlatban Aljechin ne.
véről nevezték el, mi is megmara­
dunk e mellett az elnevezés mel­
lett. A védelem elgondolása a kö­
zépcsatár előrecsalogatása által an.
nak gyengítését elérni. —• Jellemző
lépése:
 103

1 é4 I I 16 A harmadik főcsoport,
zárt játékok
mm*m ^. Ennek a csoportnak a legjelen­
tősebb megnyitása a vczércsel. —
A szó szoros értelmében véve nem
M -M L M “ is csel, mert az áldozatul kínált
csatár végeredményben nem tart­
ható meg. A vezércsel a modern
mesterek mentsvára, itt kevesebb
^ J L | W
M M MAE n válaszlépések lehetősége és ezért
sokkal kevesebb megnyitási játék-
modorral van dolgunk. A vezércsel
a b c d e f g h nagyrészt hadállásbeli helyzetjaví-
tó játék és királyszárnyi rohamok
a) 2. 65, Hdö 3. cl, llb€ 4. d4, dfi nem gyakoriak. Világos azonban
5. f4, dé5 6. fé5, Lf5 7. Lé3, éő folyton foglalkoztatja ellenfelét,
8. Hc3, Hc6 9. L62, IIb4 10. ami nem ritkán felőrli az ellenfél
T e l, c5 11. Hf3, sjb., nagyon figyelmét és apró előnyökhöz jut.
élénk és midkét félnek kilálásl talja a másik játszót. A vezércsel­
adó játék. ben mindenesetre nehezebb a ki­
b) 2. é5, Hd5 3. c4, IlbC 4. c6, Hd5 egyenlítést elérni, mint a többi
6. Lc4, é6 6. IIc3, H:c3 7. bc3, megnyitásban, ideszámítva a vezér,
L:c5 8. d4, Lf8 stb., a világos csatár megnyitásokat is. A véde­
fejlődésbeli előny megéri az kezések szerint megkülönböztetjük
anyagi veszteséget. I. az elfogadóit vezércselt, 2) az
c) 2. éB, Hd5 3. Lc4, Hb6 4. Lb3, elhárított vezéreiéit 3) és a> sza-
c5 6. d3, é6 6. IIf3 stb. egyenlő bálgtalan védekezéseket.
d) 2. d3, d5 3. éd5, II:d5 4. Hf3, Az elfogadott vczércsel bon nem
IIc6 6. Hc3, H:c3 6. bc3 stb. ki­ lehet a nyert csatárt megtartani és
egyenlített játék. Világos a Phi- annak védése gyors romlásra ve­
lidori védelmet játssza mint zet. A legújabb elméleti kutatások
világos. szerint az egyenlő játék itt is el.
é) 2. dS, 65 3. f4, Hc6 4. Hf3, d5 érhető, sötétnek arra! kell töreked­
6. édB, H:dő 6. fé6, Lg4 stb., nie, hogy minél előbb hrlyrdbi!-
sötét az áldozott csatárért tá. lentse az egyensúlyt a világos kö­
madásboz jut. zépcsatár cseréjével.

Elfogadott vezércsel
1. d4 d5
2. c4 d ci
104

3. Hc3 llf6
4. Lg5 Lé 7
5. é3 0—0
6. Hf3 Hbd7

a) 3. é3, é5! 4. L:c4, écH 5. éd4,
LdG sb. egyenlő játékkal, hiba
volna 3. é3.ra tó, a léheséges
4. a4, c6 5. ab5, cb5 6. Vf3l slb.
miatt.
b) 3. Hf3!, cC (a helyes lépés c5I)
4. é3, 1>5 5. a'4, VbG G. a tó, ctó
7. Hé5I, HÍG (fenyegetett Vf3) 8.
b3. d-,3 9. V:b3, éG 10. L :tó f.
stb. világosra előnyös játék.
c) 3. Hf3t, IIÍ6 4. é3, é6 5. L:c4.
c5 G. 0—0, IlcG 7. Vé2, a6 8.
T d l, 1>5 9. Ld3 stb., világos ál­
lása kedvezőbb.
4 ténik.
Elhárított vezéredet
A versenyeken leggyakoribb
fnegnyitás. Elmélete {nagyon gaz­
dag és már szinte az aprólékossá­
gig menő. Sötétnek a legtöbb vál.
tozatban nehézségei vannak a ve­
zérlövész játékba hozásánál. Kél
védekezési móddal kell megismer­
kednünk, A) klasszikus védekezés­
sel és H) a szláv védekezéssel.
Klasszikus vczércsel
1. d4 d5
2. c4 éO
8
7
6
5
4
3
2
1
a b e d e f g h
A klasszikus vczércsclben ez az
orthodox védekezés, a jellegét a
védekező lépések sorrendje adja.
Sötét nem siet a> kiegyenlítésre tő.
rekvő cő lépéssel, a játék sokszor
időnj'crésre törekvő és arra vár,
hogy a világos királylövész fejlő­
dése után történjék az ütés c4-re.
A sötét vezérlövész játékbahozatala
a legtöbbször h7-en keresztül tör­
T e l, c6 8. Ld3, (a várakozás pl.
a3-al nem előnyös, mert sötéf-
nek hasonló csatárlépések in.
kább használnak) 8. — , dc4 9.
L:c4, Hd5 10. L:é7, V:é7 11.
0—0, H:c3 12. T:c3, é5 stb. és
sötét hozzájut a vezérszárny fe j­
lődéséhez.
b) A régi védekezés: 7. T e l, c6 8.
Ld3, h6 9. Lh4, dc4 10. L:e4,
b5 1,1. Ld3I, a6 12. 0— 0, c5 stb.
mielőbbi Lb7-tel, itt 6! sötét ve­
zérlövész más vonalon jön já ­
tékba.
 105

c) .4 csere változat: 7. cd5, éd5 8. 2. c i é€

Ld3, c6 9. Vc2, Té8 stb. világos­ 3. Hc3 Hf6
nak két támadási lehetősége van, 4. Lg5 Hbd7
elsáncolni a vezéroldalon és tá. 5. é3 c6
madni sötét királyszárnyét vagy 6. Hf3 Va5
elsáncolni a királyszárnyra és
támadást indítani a kél vezér-
szárnyi csatárral a1 sötét csatár­
lánc ellen és ezzel olt gyöngi-
tésl előidézni. Mindkét játék jó
kilátásokat nyújt.
*
Az orthodox védekezéshez leg.
közelebb áll Dr. Lasker védekezése,
aki a 6. lépésben a vezérhuszár d"
lépése helyett azonnal tisztázni ó-
a b c d e f g h
hajtja az állást és 6. — , Hé4 lé­
Világos a 6. lépésben a huszár-
péssel folytatja!. A legújabb kuta­
lépés helyett 6. cdS.öt játszhatik és
tások szerint ez a védekezés is ki.
uincs többé Cambridge-Springs vé
elégítő játékot ad. Pl: 1. d4, d5 2.
delem.
c4, é6 3. Hc3, Hf6 4. Lgó, Lé7 5. *
63, 0— 0 (Lasker lulajdonképen már
Manhattan-változat:
itt lépett király huszárjávaKé-l-re,
1. d l dó
de ez nem váll be, úgyhogy a vál­
2. c4 cO
tozatot Bécsijén javították) 6. Hf3,
3. Hc3 Hf6
H U 7. L:é7, V:é7 8. cd5, (szokásos
4. Lg6 Hbd7
még 8. Vc2 vagy 8. Vb3 vagy 8.
5. Hf3 Lbi
Ld3 is) 8. — , H:c3 9 bc3, éd5 10.
Sötét a c6 lépés megtakarná.
Vb3, Vd6l (Bernstein lépése) 11.
sát célozza és azonnal cfi-lel foly­
c4, dc4 12. L:c4, Hcö stb. — Sötét
tatná. Világos azonban 6. cdő-tel
nem áll rosszabbul.
folytathatja és elkerülj a válloza.
K
lot. Amikor annyi mindent kell is­
Ugyanebbe a csoportba' tarto­ merni, ajánlatos a fölösleges gon­
zik a Cambridge-Springs változat és dok kikapcsolása.
a Manhattan változat, de. ezekkel
nem kell külön foglalkoznunk, mert Tarrasch-védclem
egyszerűen a csere változatba terel­ Sokáig mint teljesen kielégítő
hetők. és közelfekvő védekezés volt isme­
Cambridge-Springs változat: retes. Újabban azonban kissé hát­
1. d4 d5 térbe szorult, mert a Schlcchter ál-
 106

tál ajánlott fejlődés sötét ellenjá- 9. dcő, d4 .10. Ha4, L fő 11. Hh4,
tékának élét vette. Lé4 12. f3, Ldő 13. 64, Lé6 stb.
1. d4 sötét jól áll.
dő
2. c4 é6
3. Hc3 c5 Szlév védelem
melyet tulajdonképen Steinitz aján­
lott és játszott. A védelem elgon­
8
dolása a sötét vezérlövész vonalá­
7
nak nyitvatartása és esetleg az ál­
6 dozatul ajánlott csatár megtartását.
6 1. d4 dő
4 2. c4 c6

3
2 8
1 7

a b o d e f g h
a) Normál változat: 4. é3m, Hf6 5.
HÍ3, Hc6 6. Ld3, Ld6 7. 0—0,
0— 0 8. b3, b6 stb. egyenlő já­
tékkal — vagy: 4. Hf3, cd4 6.
H:d4, é5 6. Hb5. a6I és sötét
sokkal jobban áll.
b) Schlechter változat: 4. cdő, édö
6. Hf3, Hc61 6. g3, H46 7. Lg2,
Lé7 8. 0 - 0 , 0—0 9. Lgő, Lé6
10. T e l stb. világosra kedvezőbb
játékkal. Ennek a játékmődnak
egyik alváltozata* a svédek ál­
tal elemezett 6. g3, c4 7. Lg2,
Lb4 8. 0—0, Hgé7 stb., amivel
a játék kiegyenlítődik.
c) Cselváltozat: 4. cdő, édő 6. dcő,
á l l 6. Ha4, bS 7. cb6 e. p., ab6
sötétre kedvező játékkal. Ez a
cselváltozat a Schlechter fe jlő ­
dés esetén is megjátszható pl:
4. cdő, édő ő. Hf3, Hc8 6. g3,
Hf6 7. Lg2, Lé7 8. 0—0, 0 —0
6
5
4
3
2
1
a b e d e f g h
a) Winaver ellenesei: 3. Hc3, (jobb
Hf3 vagy é3) 3. — , é5 4. cdő,
cdő ő. déő, d4 6. Hé4, V aőf 7.
Hd2, Hc6 (jobb mint 7. — , V:éő)
sötét jó l áll.
b) Csere-változat: 3. cdS, cdő 4.
Hc3, Hf6 5. Hf3, Hc6 6. Lf4,
L fő 7. Vb3, HaS 8. Va4f, Ld7
stb. egyenlő játék.
c) Utólagosan elfogadott szláv vál­
tozat: 3. Hf3, Hf6 4. HcS, d ei
ő. é3, bő 6. a4, b4 7. Ha2, é6
8. L:c4, Lb7 stb. mielőbbi cő-
tel kapcsolatban, élénk bonyo­
dalmat ad, a játék kiegyenlített.

A Vezérszárnyi csalárállások mi­
att a végjátékra a huszárok »
használhatóbbak. — Alváltozat:
5. a4, Lf5 6. Hé5 (szolidabb 6.
é3, é6 7. L:c4, Lb4) 6. — , Hbd7
7. H:c4, Vc7 8. g3, é5 0. dé5,
H:é5 10. Lf4, Hfd7 11. Lg2, Í6
12. 0— 0, Td8 slb. egyenlő játék.
d) Mcráni változat, gazdag alvállo-
zatokban, egyelőre elegendő, ha
a főbb változatokat megismer­
jük: 3. Hf3, Hf6 4. Hc3, éfi (fe­
nyeget a csatár ülése) 6. é31,
Hbd7 6. Ld3, d c i 7. L:c4, bö 8.
Ld3, a6 9. é4, c5 10. éő, cd4 11.
IIA>5, H:é6 (vagy 11. — . abö 12.
éf6, Vbő stb.) 12. H:é6, abö 13.
Vf3 stb. világos támadása na­
gyon veszélyes.
é) Canal-változat: 3. Hf3, Hf6 4.
Hc3, é6 5. é3, Hbd7 6. Ld3, dc4
7. L:c4, bö 8- Ld3, b41 9. HfA,
cö 10. dcö (a helyes folytatás
10. Va41 slb.) 10. — , L:c51 11.
H:c5, H:c5 12. Lböf. Ké71 stb.
f) Antimeráni változat: 6.' Héö, Lé7
7. Ld3, 0— 0 8. f4, c5l 9. cdö,
H:d5 10. H:d5, édö 0.1. 0— 0,
Hf6 12. Ld2, cd4 13. éd4, Hé4
stb. egyenlő játékkal.
g) Stonewall-változat, amely fél-
szláv és fél klasszikus védeke­
zés. 1. d4, dö 2. c4, c6 3. Hf3,
é6 4. éS, fS 6. Hc3, Hf6 6. Ld3,
Hé4 7. Héö, Vh4 8. 0—0, Hd7
9. f4 stb. világos állása szaba­
dabb.
107
Albin ellenesei
érdekes kísérlet a pozíció játék el­
kerülésére. A legújabb elemezések
szerint nem teljesen kielégítő, azon­
ban a bonyodalomban meglepeté­
sek történhetnek.
1. d4 dö
2. c4 é5
a) 3. déö, d4 4. é3 (gyenge lépés)
4.— , Lb 4 f 5. Ld2, de3 6. L:b4?,
éf2 f 7. Ké2, f g l H f & T :g l, Lg4j
és nyer.
b) 3. déö, d4 4. Hf3l, HcO 5. g3,
Lg4 6. Hbd2, Vd7 7. Lg2 stb.
világosra kedvezőbb állással.
c) 3. déö, d4 4. Hf31, Hc6 ö. Hbd2.
f61 6. éfö, V:f6 7. g3, Lfö 8.
Lg2, Hb4 9. 0—0, llc2 10. T b l.
Hb4 11. a3, L :b l 12. II:b l, Hc6
13. b4 stb. világos az áldozott
minőséget felérő játékkal bir.
d) 3. déö, d4 4. Hf3l, Hc6 6. a3,
Hgé7 6. Hbd2, Lé6 7. b4, H gl
8. Lb2, Hg:éö 9. bö, H :f3 f 10.
éf3, Haö 11. Ld3 és világos jól
áll.
 108

A negyedik főcsoport, 6. I,d3, é5 7. dó, stb, világos

a szabálytalan védekezések, állása jobb, sötétnek mielőbbi
fö-re kell törekednie, de ez sem
amelyeket — minthogy leglöbbszöt szabadítja fel a királylővészét,
valamelyik lövész-szárny! fejlődé­ amely g7-en nem sokat számít.
sével kapcsolódnak — Indiai véde­
b) 3. Hc3, Lg7 4. é4, dö 6. f4. 0— 0
lemnek is neveznek. Az indiai vé­
6. Hf3, c5l és sötét áll jól, mert
dekezésnek három rendszerét kü­
eredményesen támadhatja a vi­
lönböztetjük meg:
lágos középcsatárokat.
A) Kirányindini, ha a királylövész-
szárnyi fejlődésével jár. c) Grűnfeld-változat: 3. Hc3, d5
B) Vezérindiai.. ha a vezérlövész újabban gyakran játsszák, sötét
fejlődik a vezérszárnyon. a vezérvonal kinyitását tervezi,
C) Közipindiai, Ua a szárnyi fe j­ hogy a világos középcsatár állá­
lődés csak később vagy egy­ sát könnyebben támadhassa. 4.
általában nem történik. Ez a Lf4, Lg7 5. Hf3, 0— 0 6. é3 stb.
változat gyakran átmegy az világos jól áll, valószínű, hogy
előbb ismertetett védekezések a szolid hatodik lépés helyett a
egyikébe. c7 sötét csatárt is meg lehet
Az indiai védekezés kezdő lépései: nyerni, G. cd5, H:d5 7. H:d5,
1. d4 H[6 V:d6 8. L:c7, Hcö stb. lépések­
vagyis sötét nem a vezércsatár kel, erre azonban sötét veszi át
lépésével válaszol. az irányítást és a védekezés nem
* könnyű. A Grünfcld-védekezést
A) Királyindiai játék: el lehet kerülni, ha világos a 3.
1. d4 Hf6 lépésben 3. dö-lel folytatja.
2. c4 ' g6 d) Nagyon divatos a szárnyi fe jlő ­
désre szintén szárnyi fejlődéssel
válaszolni és várakozni, hogy ki
8 fog hamarabb hibázni. E z hoz­
7 záalakult pozició-játék, ahol az
6 eddig tanultakat haszonnal ér­
5 tékesítjük. 3. g3, cö 4. Lg2, dá
4 5. cdö, cd5 6. Hc3, Hcö 7. Hf3,
stb. egyenlő játékkal.
3
2
B) Vezérindiai játék:
1
1. d4 Hfö
a b e d e f g h
2. c4 éö
a) 3. f3, Lg7 4. é4. dö 5. Hc3, 0— 0 3. Hf3 66
 109

világosra kedvezőbb állással.

•
C) Küzépindial játék
mint Nimzo-változat is ismeretes,
mert Niemzowils mester különös
előszeretettel alkalmazta. Sötét a
legegyszerűbb és legtermészetesebb
módon akadályozza a közép elfog­
lalását.
1. d4 Hfő
2. c4 éő
a b c d e f g h
3. Hc3 LM

Ebben a védekezésben sötét arra

törekszik, hogy az é4 pontot hatal­
mában tartsa, vagyis, hogy a vilá­
gos királycsatár előnyomulását le­
hetőleg akadályozza. Ha világosnak
sikerül korán é4-hez jutni, előnybe
kerül, éppen azért ezt a védekezési
csakis akkor lehet alkalmazni, ha
világos a harmadik lépésben 3. Hf3-
mal és nem 3. Hc3-mal folytatta.
a) 4. Hc3, Lb7 5. Vc2, Lb4 6. Lg5,
hő 7. L:f6, V:f6 8. é4, L:c$ t 9. a b c d e f g h
bc3, d6 10. Ld3, éö sÜb. sötét
a) 4. Vc2, dB 5. a3, L:c3t 6 V:c3.
hadállása jó. Világos hozzáju­
Hé4 7. Vc2, c5 8. dc5, HcO stb.
tott ugyan é4-hez, de nem vala­
egyenlő játék.
mi kedvező körülmények között,
b) 4. Vb3, c5 6. dc5, llcő 6 Hf3,
cserélnie kellett lövészét a hu­
Hé4 7. Ld2, stb. világosra kissé
szár ellen és amikor sötét ugyan­
kedvezőbb állással.
ezt tette nem üthetett a vezéré­
c) liubinstein-változat: 4. eS, dő 5.
vel vissza. Kettős csatárja nem
Ld3, 0—0 6. Hgé2, c5 7. a3 stb.
jó.
körülbelül egyenlő játékkal.
b) 4. g3 (a leggyakoribb válasz) 4.
d) Zürichi változat: 4. Vc2, Hcő 5.
— , Lb7 5. Lg2, Lb 4 f 6. Ld2,
Hf3, 0— 0 6. a3, L:c3 7. V:c3,
L:d2f 7. V:d2l, 0— 0 8. Hc3 stb.
aő sth. egyenlő játékkal, a gya­
világos jobban áll.
korlat világos javára szó l.'
c) 4. g3, Lb7 5. Lg2. cB 6. dB, éd5 e) Samisch-változat: 4. a3, L:c3+,
7. Hh4 és azután 8. cd5, stb.— 5. bc3, cB 6. f3, dó 7. é3 stb.
110

mind két részre kilátásokat adó

játékkal. 8
7
A szabálytalan védekezések cso­ 6
portjába tartozik a
5
I. B u d a p e s t i csel játék: 4
1. d4 Hf6 3
2. c4 i5 2
1
8 a b c d e f g h
7
A hollandi védelem hibája1, hogy
6
a sötét királyállás meggyöngül, dön­
5
tő előny ugyan nem mulatható ki,
4 de az így nyitott játszmák rende­
3 sen nagyon élénk menelfiek.
2 a) Staunlon-csel: 2. e<í, fé4 3. Hc3,
1 Hf6 4. Lg5 (helyesebb 4. £31 és
csatáráldozattal a cseljáték jel­
a b c d e f g h
legét fenntartani) 4. — , g61 6.
L:f6, éf€ a H:é4, Vé7 7. Vé2,
a) 3. dé5, Hg4 4. Lf4, IIcO 6. Hf3,
fö stb. sötét a vezércsere után
Lb4f a Hc3, Vé7 7. Vd5, L:c3f
jól áll. — Szokásos a cseljáték
8. bc3, Va3 0. Vd2, Vé7 stb.
elkerülése céljából a hollandi
azonnali döntetlen lépésismét­
védekezést 1.— , é6-tal is kezde­
lés által.
ni, de ebben az esetben a világos
b) 3. dé5, Hg4 4. é4, H:é5 5. f4, bábok vezetője áttérhet a fran­
Héc6 6. Lé3, Lb4f 7. Hc3, Vh4f cia védekezés elleni játékra, ha
8. g3, L:c3 9. bc3, Vé7 10. Ld3, 2. é4 lépéssel válaszol.
stb. világos rosszabb csatárállá­
b) 2. c4, é6 3. Hc3, HÍG 4. é3, Lb4
sát a futópfir ellensúlyozza.
6. Ld2, fc6 6. f3, Lb7 7. Ld3,
c) Richter-változat: 3. dé5. Hé4 4.
0— 0 8. Hgé2 stb. világos állása
Hf3, Hc6 6. Hbd2, stb. világos
jó b a
áll jobban.
* c) 2. c4, é6 3. Hc3, Hf6 4. g31, Lé7
II. a Hollandi védelem: 6. Lg2, 0—0, a Hf3, d5 stb. —
1. d4 fS világos állása kedvezőbb.
 1(1

HALADÓKNAK

TERVEZÉS ÉS MEGLÁTÁS
A sakkjálszás, úgy mint az élet maga1, változatos küzdelem. Terveket
szövünk és keressük, miként tudnánk azokat megvalósítani. A tervezés,
tapogatózó, kutató, alakuló emberi munka, a meglátás felsőbb eró
sugallata.
A sakkban és az életben is csak az boldogul, aki komolyan, józanul
és tudatosan Ítéli meg a helyzetet, aki tudja az alkalmat megragadni.
A tervezés és az alkalom megragadása, egymással megférőcn kapcso­
lódik. Néha a véletlen is kőzbejátszik.
Ami a>z életben az évek folyamán szinte észrevétlenül történik, az a
sakkban szemléltetően mutatkozik; itt áttekinthető időn belül, láthatóan
folyik le a kialakulás, a diadal vagy vereség. Látjuk a törekvéseket, a
tervek lehetőségeit, a> tndatos felvonulást; m ajd megcsillan az eszme, lángra
lobban az isteni szikra, testet ölt magára az ötlet és előttünk az ered­
mény, a győzelem.
Tervezés és meglátás a tulajdonképeni sakk, melyben e két hatalom
nemes együttesben él. Nem lehet igazán kiváló aa, akinek termelőképes­
sége egyikben is fogyatékos.
A tervezés megtanít az állások helyes értékelésére, mutalja az úlat,
amelyen haladnunk kell, segítségünkre van a veszélyek felismerésében,
jó tanácsokkal lát el bennünket; azt azonban, hogy a tervezés törvényeit
miképl alkalmazzuk, mikor melyiket kövessük, csakis rátermettségünk,
találékonyságunk mondja meg. Az egyén érvényesüli Az egyént nevelni,
képességeit fejleszteni, növelni lehet és kell.
Az állás helyes értékelése, tervek szövése, a felvonulás óljának kije­
lölése, az akadályok, veszélyek józan mérlegelése, a célravezető irányí­
tás elgondolása, hivatottságot kíván, de szorgalommal és kitartással sokat
pótolhatunk.
A meglátás, vagyis az ötlet, már egyéni kiváltság, de itt is segítő
tényező a kutató akarat. Komoly, rendszeres munkával, bámulatos ered­
mények érhetők el.
Régebben ebben nem is volt panasz, újabban azonban a sakkmunkálko­
dás nem elég alapos, mert mindenki a dolog könnyebb végét keresi. Kevés
munka, gyors eredmény a jelszól Sima, békés kiegyezés a kétes kimene­
telű harc helyett. Ami kevés, biz nem elég és a felszínes egyoldalú képzés
megállást jeleni a sakkban.
112

A sakkozó fejlődésének útja, az általános, nem túlsók elméleti ösmeret

megszerzése után, a gyakorlás, ismét a> gyakorlás és harmadszor is a gya­
korlás. még pedig a tudatos gyakorlás. Játszani és kísérletezni, vakmerőén
bonyolítani, áldozni derűre-borúra, de mindenkor leszúrni a tanulságot,
hogy így a tapasztalatból állapítsuk meg a hajlamunknak, természetünk­
nek és képességünknek legjobban megfelelő játékmódot. A vereség hasznot
hajlóbh, mint az állandó győzelem. Vesztett játszmákból tanuljuk a legtöb­
bek Ötleteket kell kitermelni, mert csak az ölletgazdag játszónak lehet
reménye és kilátása, hogy a tervezést és annak tanácsait megérteni, érté­
kesíteni tudja.
A megnyitási elméleti tanulmány után erős, figyelő gyakorlás, majd
a kialakuló és hajlam szerinti irányiban végzett újabb beható tanulmá­
nyozás és végjálékismeret szerzés, együlthaladás a fejlődő elmélettel az
állandó tudatos gyakorlás kapcsán, a helyes út a mesteri tudás felé. Jaj
annak, aki az elemi ismeretek megszerzése után, rögtön n tervezgetés és
az ezen alapuló' játékvezetés tanulmányozására adja a fejét, vagyis más
szóval a biztonság-rendszerben keresi üdvét. Az ilyen játszó sohasem fog
kiválót nyújtani, mert a! biztonság-rendszer imádata, a tervezés-ismeret
túllengése, az általános elvek rabszolgájává alacsonyítja őt, elvész ön­
állósága, öllettermelő képessége visszafejlődik. Nem válik sajátjává az az
erőkülönbözeti többlet, amit ma az ötletgazdagság, a meglátást felkészült­
ség, készség jelent.
A meglátás ismertetése megkívánja, hogy általánosságban, nagy vona­
lakban ismerjük a tervezés útjait, tanácsait, mert csak így tudjuk ai ter­
vezésre alapozott, megvalósításra váró feladatokat, rejtélyeket megérteni,
sikeresen megfejteni.
A tervezés elvei, igazságai kétfélék: általánosak és részlegesek. Álta­
lánosak azok, amelyek minden esetben helytállók, részlegesek, amelyek
csak! bizonyos megnyitásoknál lépnek előtérbe. A tervezés tanít arra, hogy
haderőnket úgy fejlesszük, hogy minden bábunknak szabad tere legyen,
vagyis teljes erejével érvényesülhessen. Haderőinkkel tömören és úgy kell
felvonulnunk, hogy az ellenfél válasza szerint, könnyen és gyorsan dob­
hassuk azt oda, ahol arra szükség van. Elégtelen erőkkel való felvonulás
biztos kudarc! Mindenkor a bábok összesége vegyen részt a harcban, ezt
elérhetjük, ha csatárainkkal a közepet olyképen szálljuk meg, hogy azok
fontos haderőink szabad kifutását, érvényesülését nem akadályozzák.
Előbb a lassúbb (az ellenfél bizonyos pontjára irányuló felvonulás­
hoz több lépést igénylő) bábokkal fejlődjünk.
Elég ha anyagi előnyt szerzünk, nem okvetlen szükséges mindig
mattot alni.
 113

Biztosítsuk a visszavonulás útját és ne égessük fel mögöttünk a

hidakat.
Elégedjünk meg kisebb, de biztos előnnyel, ne fokozzuk a bonyo­
dalmat fölösleges rablásokkal.
Tudatosan és erélyesen vezessük a támadást és legyünk készen min­
denkor a> lehetséges ellenlökésckre.
Mérlegeljük a bábok való értéke mellett, azok helyzeti értékváltozását.
Alaposan fontoljuk meg, mikor lépjük át haderőnkkel, vagy annak
egy részével az elválasztó középvonalat. (A tábla fele.)
Soha1 ne játszunk a karzat részérel
Gondoljunk a végjáték esélyeire; cserék elől ne fussunk, mert min­
den idővesztés káros
A király biztonsága mindenekelőtt, óvjuk királyunkat meglcpclésszcrü
niegrohanás ellen. A király a végjátékban hatásos erői
Vezérünket ne hozzuk lúlkoián játékba és ne állítsuk kisebb értékű
l'áb vonalába.
Teremtsük meg az összeköttetést tornyaink közölt. Ezt korai elsán-
colással érhetjük cl. Alaposan gondoljuk meg, mikor és melyik oldalra
sáncoljunk.
Szálljuk meg a1 nyílt vonalakat a nehéz ütegekkel, a legnehezebb azt
eltalálni, hogy melyik tornyot használhatjuk jobban a uyilt vonalon A
tornyok és lövészek különösen jól érvényesülnek a1 nyílt vonalakon. Az
ellenfél bábjainak kölese, vagy kötve tartása, számos mcslerkedési lehető­
ségre ad alkalmat.
Törekedjünk behatolni az ellenséges haderők mögé, a torony és huszár
a legalkalmasabb a rombolásra. A hetedik (második) sorban hely-zkcdő
loronypár biztos győzelmet jelent. A tornyok igen jól támogatják csatá­
raikat az előnyomulásban, ha mögöttük állanak, míg a lövészek csatárjaik
inögötl veszítenek értékükből.
A lövészpár nagyobb érték, mint a1 lövész és a huszár együtt.
A végjátékban, ha minikét táborban a király-lövészek, vagy :l vezér­
lövészek maradnak meg a csatárok mellett, az anyagi hátrány is elvisel­
hető, mert a lövészek különböző színű kockákon mozogva, egymásnak
nem árthatnak. A király az ellenséges lövésszel ellenkező színű koc.kán
ál! a legbiztosabban. Itt nem érheti meglepetés!
A huszár a középen a leghatásosabb, a harctér szélén veszít értéké­
ből, sajátos menctmódja miatt különösen alkalmas két vagy több ellen­
séges báb egyidejű megtámadására.
Csatárok nyitják meg L harcot, ők a nagyobb mozgással bíró lisztek­
nek a legveszélyesebb ellenfelei. Mindegyik csatár tarsolyában hordja a

Maróczy: SAKK 8
114

marsallbolot. A középen helyezkedő csatárok sok ellenséges támadásnak

élét veszik. Óvakodjunk a csatárlánc megszakításától. Cseréknél, az új
helyezkedésnél a közép felé törekedjünk. Kettőzött vagy visszamaradt
csatárállás, különösen ha az nyílt vonalon van, hátrányos. Nyílt vonalon
előretólt csatár lehet erős, de lehet gyenge is; az ellenséges királytól távol
álló, előrenyomuló csatár értéke a távolsággal arányban növekszik. Visz-
szamaradt csatár, adott támadási célpont. A csatárok a játék alakulásá­
nál a középvonalnál, a végjátéknál viszont eredeti helyükön állanak •
legjobban. A középvonalon áthaladó csatár gyengíti a sort és csatárellen-
lőkéssel felmorzsolható. Három csatár a kettő ellen jobban érvényesít­
hető, mint négy csatár a három ellen. Ez különösen a vezérszárnyi, vagyis
a királyoktól távol álló csatártőhbletre áll. A csatárrohamot a legerélye­
sebben a tornyok támogatják. Ott kell támadni, ahol erötúlsúlyunk van.
Az egyetlen kivétel, ha ellenséges csatárláncot csatárrohammal akarunk
felmorzsolni vagy gyengíteni. Csak az nyer, aki meri
Tanuljuk meg gondolkozás! időnket jól beosztani.
Ezek a hosszú évek során kitermelődött általános tervezési elvek
igazában a részlegeseket is magukban foglalják. Az alap marad, a rész­
legesség a'z általánosra épített mellékút. A tervezés, a megvalósítható ötlet,
majd a .mérlegelés, más szóval a tervezés által alátámasztott megvalósít­
ható gondolatnak tudatos feldolgozása, röviden az eszmefüzés (kombi­
náció) a sakknak legnagyszerűbb és legértékesebb sajátossága.
Az eszmefüzésnek, leleményességnek következménye, végrehajtása a
fe je tetejére állíthat minden tervezési elvet, igazságot. A kivitél útjai lehet
újszerű, szokatlan és aggodalmalkeltő, követelhet átmeneti anyagi áldoza­
tokat, veszteségeket, de a vég, a csattanó igazol mindent. Természetes,
hogy a vállalkozás első lépésének megtételekor a végcélt már látni kell,
mert a megérzésre alapozott, tehát ki nem számított beugrás a legtöbb­
ször kudarccal jár.
Tervezés, meglátás és megítélési Az eszmefüzés szíve, lelke, létei A
képzett agy munkája, a képzelőtehetség csaporgása és a> gyakorlás foka
adja a nagyszerűségét. A tudás, leleményesség és józan gondolkodás erős­
sége, a mester értékmérője.
Az eszmefüzés, fordulat, rendszerint tudatosan előkészített, de lehet
alkalmi is, ez utóbbi legtöbbször szerencsés nfentő fordulat.
A tervszerű eszmefüzés irányulhat közvetlenül az ellenséges király
ellen, de megelégedhetik apróbb előny megszerzésével is.
Eszmékben gazdagabb játszók, inkább az első, nagyobb tudásúak
pedig iukább az utóbbi téren alkotnak kiválót és maradandót.
A felvonulás alakjaira temérdek példát mutat az eddigi tornagyakor-
 116

Ir I eredménye, az elmélet. Az ötletek, gondolatok oszlályozésa, gyűjtőnév

alá sorozása hiábavaló, felesleges, önkényes és haszon nélküli. Elég, ha
ismerjük őket és látjuk, tudjuk eredetüket. Az elmélet során a gyakor­
lati játszmák tanulmányozásánál bemutatkoznak, foglalkozzunk komolyan
velük, mert csak a komoly munka hozhat kielégítő eredményt.
A végjáték-tanulmányozás, bár külön munkát igényel, nagyon ajánlatos és hasznos.
Minden végjátéknál az ellenséges bábok mozgási lehetőségének korlátozása a vezető
szempont, fölösleges sakkadások csak rontanak a helyzeten.
 TARTALOMJEGYZÉK

Bevezeti* ...................................... 3 Megnyitási hibák ........................ 85

Sakkjáték eredete, művelői ............ 6 Megnyitások ................................ 88
Sakktábla ...................................... 11 Nyílt játékok
Sakkbábok, név, ábra .................... 13 Philidor-védelem ...................... 88
Sakkbábok a sakktáblán ............... 15 tűsei visszakézből ..................... 88
Sakkbábok meoetmódja ................. 16 Orosz védelem .......................... 89
Elsáncolás ................................. 18 Olasz játék .............................. 89
Menetközben ütés ..................... 20 Evans-csd ............................... 90
Bakancsos átváltozás..................... 22 Magyar védelem ...................... 91
Gyakorlás .................................... 23 Berlini védelem ........................ 91
Szakkifejezések, jelzés, érték, matt, Skót játék ................................ 92
patt stb. .................................... 25 Skót csel ................................. 93
Példák .......................................... 26 Kőzépcsatár-játék .................... 93
Algebrai jelzés, rővidftési jelek, Dán csel .................................. 94
magyarázat ............................... 28 Királycsel
Játszmairás, bemutató játék az írásra Elfogadott K-huszárcscl ........... 95
és sakkgondolkozásra................. 29 Elfogadott K-lövészcsel............ 96
Az egyedül áDó király Elhárított királycsel.................. 97
megmattolása ............................. 39 Bécsi játék ............................... 98
Vezérrel .................................... 40 Spanyol megnyitás.................... 98
Toronnyal ................................. 41 Négyes huszáijáték .................. 99
Két lövésszel ............................. 42 Félig zárt védekezések
Lövésszel és huszárral ............... 43 Francia védelem ...................... 100
Két huszár a király ellen ............... 46 Caro-Kann játék ..................... 101
Bakancsos a király ellen ................. 46 Szicíliai védelem ...................... 101
Bakancsos előnyomulás és a király Skandináv játék ....................... 102
szembenállás .............................. 48 Aljcchin-védelem ..................... 102
Szabály és pckla erre ................. 50
Szakkifejezések, szabályok ............ 52 Zárt játékok
Gyors mattok, példák .................... 55 Elfogadott vezéresd ..................... 103
Megfontolások a játék irányítására, Elhárított vezéresd
elvek, igazságok ........................ 56 Klasszikus védelme .................. 104
Könnyen elkövethető hibák ........... 60 Tarrasch-védelem ..................... 105
A z egymást védő cs az egymás Szláv védelme ......................... 106
melletti baka-állás ..................... 62 Albin-dlcncscl ......................... 107
Megnyitási ravaszkodás ................. 63 Szabálytalan játékok
Különböző támadási lehetőségek Királyindiai ............................ 108
mérlegelése ............................... 67 Vezérindiai .............................. 108
Általános tanácsok ........................ 72 Középindiai ............................ 109
Sakkoktatás és gyakorlati bemutató Budapesti cselvédelem .............. 110
példák a gondolkodás Hollandi védelem ..................... 110
mikéntjére ................................. 75 Tervezés és meglátás .................... 111
Ára: (10%-os ÁFA-va!) 165 Ft

„A szorgalom és kitartás olyan erények, melyek

előbb-utóbb sikerre visznek.”
„A sakk igazában mély elgondolása hadijáték, és
kifejezője az ideális, nemes küzdelemnek.
A sakkban küzdünk és nyílt, becsületes egyenlő kilátá­
sok mellett vívott harcban győzve, szellemi fölényünket
bizonyítjuk.
A vereség reámutat szellemi képességünk sebezhető
pontjaira és így segítségünkre van azok kiküszöbölésé­
ben.”
„A szerző, amikor az elmélettel foglalkozni kezdett,
már elég jő sakkozó volt, de azért az első sakktankönyvet,
ami kezébe került, a legelejétől kezdte tanulmányozni.
Az hozta későbbi sikereit, hogy az alapot szilárdan
építette fel.”
„Legszebb jutalmam az lenne, ha a .magyar ifjúság
haszonnal forgatná és megtanulná belőle a sakk lényegét,
eszmevilágát, a játékvezetés művészetét és technikai
fortélyait.”
MARÓCZY GÉZA