Az Anyatejes Táplálás Társadalmi Elfogadottsága Mo-N

Eszterházy Károly Egyetem
Pedagógiai kar
Az anyatejes táplálás társadalmi elfogadottsága Magyarországon
Konzulens: Készítette:
Szalay Krisztina Szabó Kitti
Tanársegéd Óvodapedagógus szak
Jászberény
2021
1
Tartalomjegyzé
k
1. BEVEZETÉS.................................................................................................................3
2. IRODALMI ELŐZMÉNYEK.....................................................................................4
2. 1 AZ ANYATEJES TÁPLÁLÁS RÉGEN ÉS NAPJAINKBAN..................................4
2.1.1 Az anyatejes táplálás története...............................................................................4
2.1.2 Nemzetközi szakmai ajánlások..............................................................................6
2.1.3 A szoptatás, az anyatejes táplálás helyzete jelenleg Magyarországon...................9
2.2 Anatómiai áttekintés...................................................................................................12
2.2.1 A mell anatómiája................................................................................................12
2.2.2 A szoptatás élettana..............................................................................................14
2.2.3 Az anyatejes táplálás fontossága..........................................................................14
2. 4 A HAJLANDÓSÁGOT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK.......................................17
2. 5 SZÜLÉSKULTÚRÁK...............................................................................................18
2. 6 AZ ANYATEJES TÁPLÁLÁS AKADÁLYOZÓ TÉNYEZŐI...............................20
2. 6. 1. Anatómiai, élettani problémák..........................................................................20
2. 6. 2. Szoptatást akadályozó egyéni tényezők............................................................22
2. 6. 3. Társadalmi szintű akadályozó tényezők............................................................23
3. CÉLKITŰZÉSEK ÉS HIPOTÉZISEK....................................................................29
3.1 CÉLKITŰZÉSEK.......................................................................................................29
3.2 HIPOTÉZISEK...........................................................................................................29
4. VIZSGÁLAT MÓDSZEREI.........................................................................................29
4. 1 A MINTAVÉTELEZÉS MÓDJA.............................................................................29
5. EREDMÉNYEK.............................................................................................................30
5. 1 ANYATEJ A SZOPTATÓS ÉDESANYÁK SZEMSZÖGÉBŐL............................30
5. 2 ANYATEJ-HELYETTESÍTŐ TÁPLÁLÉKOT ALKALMAZÓ ÉDESANYÁK
SZEMSZÖGÉBŐL...........................................................................................................36
5. 3 GYERMEKTELEN ANYUKÁK SZEMSZÖGÉBŐL.............................................39
5. 4 ANYATEJ A FÉRFIAK SZEMSZÖGÉBŐL...........................................................41
5. 5 INTERJÚK................................................................................................................44
6. ÖSSZEGZÉS..................................................................................................................44
IRODALMI JEGYZÉK....................................................................................................50
2
KÉPJEGYZÉK..................................................................................................................51
MELLÉKLETEK..............................................................................................................52
1. BEVEZETÉS
Egy nő életének az értelme teljesedik ki, amikor édesanya lesz. Az anyaság a legszebb és
legjobb dolog egy nő életében. Életet adni egy másik emberi lénynek, semmihez sem
fogható. A gyermek és az anya kapcsolata igazán bensőséges. Ez a kapcsolat, kötelék már
magzatként kialakul, majd a csecsemő világra jöttét követően az anyatejes táplálással még
jobban elmélyül. Mi mindenre vagyunk képesek mi nők, a testünkből táplálni tudunk egy
másik életet, nem is akárhogyan! Olyan tápanyagokat juttatunk szervezetébe, amelyre
senki és semmi nem képes. Az anyatej, akármilyen szemszögből is nézzük, pótolhatatlan.
Anyatejjel táplálni egy életet, a legjobb dolog, amit tehet egy édesanya a gyermekével.
Sajnos a mai modern világban ez egyre jobban háttérbe szorul. Eltorzult társadalmunk sok
esetben meggátolja és megfosztja ettől a gyermekeket. Ennek okai lehetnek: családi háttér,
az anya szorongása, a nem megfelelő szakmai tanácsadás vagy szimplán a társadalom
elutasító hozzáállása. Mindenhol azt érezteti a társadalom az édesanyákkal, hogy az
anyatejes táplálás a legjobb, mindent tegyen meg érte az édesanya, viszont, ha egy
nyilvános helyen akarja táplálni gyermekét egy nő, máris rossz szemmel néznek rá. Pedig
mennyire jó lenne, ha egy anyának nem kellene elvonulnia, nyugodtan, bárhol meg tudná
etetni gyermekét. Vagy esetleg lennének erre kialakított helyiségek, elszórtan a
városokban. Nem kellene azon aggódnia egy édesanyának, hogy mi lesz, ha a gyermeke
megéhezik!? Egy éhes, síró gyermek bosszantóbb lehet más emberek számára, mint egy
csupasz mell látványa. Sok nő kellemetlennek érzi az ilyen helyzeteket, kudarcként éli meg
az ilyesfajta hozzáállást és sajnos előfordul, hogy emiatt abbahagyja a szoptatást és a
kényelmesebb táplálási módszert választja, a tápszert.
Kutatásom célja, hogy bebizonyítsam, Magyarországon az anyatejjel történő táplálás csak
az elvi szinteken elfogadott. Sokkal egyszerűbb lenne, ha nem csak elvi szinteken tudnánk
elfogadni ezt a természetes jelenséget. Szakdolgozatomban visszatekintünk az anyaság, a
szoptatás történetébe, milyen volt egy nő anyaként sok-sok évvel ezelőtt. Betekinthetünk
más országok születési kultúráiba. Kiemelem a szoptatás fontosságát, annak betöltendő
szerepét, részletesen leírom, miért érdemes az anyatejes táplálást választania egy anyának,
ha lehetősége adódik rá.
3
2. IRODALMI ELŐZMÉNYEK
2. 1 AZ ANYATEJES TÁPLÁLÁS RÉGEN ÉS NAPJAINKBAN
2.1.1 Az anyatejes táplálás története
Az őskor embereinek szokásairól tárgyi bizonyítékaink nincsenek. Életükről

következtetéseket a ma élő nomád népek életformáján keresztül vonhatunk le.
Az afrikai törzsek, indiánok körében, ha szoptatási nehézségek adódtak, gyakran a
közelmúltban szült nagymama segítette ki lányát, s vállalta saját gyermeke és unokája
egyidejű szoptatását. Valószínűleg évekig szoptattak, gyermeküket magukra kötve hordták,
hogy igény szerint, bármikor szoptatni tudják, s hogy a veszélyektől megóvhassák.
Kr.e. 2250 körül Hammurapi törvénykódexe rögzíti a nők, s a gyermekek jogi helyzetét.
Az anyák általában 2-3 évig is szoptattak, de szükség esetén a család, ill. az apa dajkát
fogadott, akit nagyon körültekintően és megfontoltan választottak ki. A dajka szolgálataiért
ún. eltartást kapott. Ha a dajka „hűtlenkedett”, vagyis a gondozására bízott gyermeken
kívül más gyermeket is szoptatni merészelt, a törvény értelmében mellének levágásával
büntették.
Az ókori Egyiptomban, Indus, Róma népeinél szintén fellelhető a dajkaság. Az
egyiptomiak úgy vélték, hogy a szoptatás által a dajka tulajdonságait a gyermek örököli,
ezért családtagnak vélték, nagy tiszteletre méltatták. Az indusoknál az előkelők elvétve
szoptattak. A 10. napon a gyermek a gondosan kiválasztott dajkához került: középkorú,
közepes termetű, csinos, testi fogyatékossággal nem rendelkező, bő és jó tejű, kifogástalan
családi származásúnak kellett lennie, a tejének pedig mindig tiszta „hab és
fonálnélkülinek”. Óvták őt minden gondtól, felindulástól. Ha a fiatal csecsemő
megbetegedett, az orvosságot a dajka vette be, vagy kenőcsként a mellére kenték.
Az ókori Rómában az anyától elvárták, hogy saját maga szoptassa csecsemőjét. Lenézték,
sőt megcsalással vádolták azt a nőt, aki nem szoptatott. Később, amikor már az erkölcsök
lazábbak lettek, a gazdagabb családok dajkákat fogadtak, bár ez ellen Cato és Caesar is
erősen harcolt. A polgárasszonyok akár 2 évig is szoptattak. A dajka a karján nem tarthatta
4
a gyermeket, mert úgy vélték ez árt az emlőnek, ezáltal tejnek. A dajkát családtagként
kezelték, tisztelték.
Az anyatej gyűjtés kezdeti formájának tekinthető, hogy a plebejus asszonyok a Colona
lactaria mellett árulták tejüket úgy, hogy más gyermekét megszoptatták. Hamarosan a
szoptatásból a modernség és az anyai szeretet példaképe lett.
1784-ben egy német utazó azt tapasztalta, hogy még a felső néposztály hölgytagjai is
maguk szoptatják gyermekeiket Angliában.
A francia felvilágosodásra jellemző az anyatejes táplálás elutasítása. A gazdagok dajkákat
fogadtak, vagy gyermeküket 2-3 évre vidékre vitték.
Érdekes megemlíteni, hogy az ősidőben a magyar nép sem dajkát, sem fizetett szoptatóst
nem ismert. A dajkaságot Mátyás király kora óta ismerik, amikor azt külföldi udvaroknál
látták. Ezek érett korú asszonyok voltak, akik fizetése akkor 4 Ft is volt egy csecsemő
ápolásakor.
A XX. század elején (1920) Tauffer Vilmos és Heim Pál is felhívta a figyelmet arra, hogy
a szoptatás folytatásának érdekében fontos, hogy egy nőnek a teje el ne apadjon, melléből
fejje ki, vagy tejszívóval szívja ki. Erre kórházban, szülő intézetben, anyaotthonban volt
lehetőség – lehet egy éhes, egészséges gyermek által is megszívattatni, de ezt csak orvos
rendelheti el, mert a vérbajos csecsemő könnyen megfertőzheti az anyát és ezáltal a beteg
nő az egészséges csecsemőt.
Reháti K. Helén könyvében pontos utasításokat ad a tej lefejése előtt a mell higiénés
ápolására. Fontos az alapos, körültekintő orvosi vizsgálat a nemi betegségek miatt.
Bemutatja a Soxhlet-palack használatát, melynek működési elve a ma is ismert
pasztörizáláson alapul.
A védőnői szolgálatok szerveződésének idején (Stefánia Szövetség, Zöldkeresztes
Szolgálat) felmerült az igény az anyatej gyűjtésére, közvetítésére. Az anyatejes táplálás
hazánkban, s világszerte történő elterjedésének hatására Anyatejgyűjtő Állomások
szerveződtek, azon csecsemők ellátása érdekében, akiknek életben maradása, egészséges
fejlődése anyatej nélkül nem, vagy csak kétes eredménnyel volt biztosítható. Az állandó
anyatej igény emelkedése, és a begyűjtendő anyatej mennyiségének a csökkenése, arra
késztette Dr. Buda Károly debreceni főorvost (60-as évek), hogy megszervezze a háztól-
házig történő anyatejgyűjtést. Az anyatejgyűjtési ellátás lényege, hogy a tejadó anyák saját
gyermekük szoptatása után, amennyiben többlet tejjel rendelkeznek, ezt otthonukban
meghatározott körülmények között fejik le. Az így nyert anyatejet a hét meghatározott
napjain az Anyatejgyűjtő Állomás munkatársai szállítják el.
5
Ezt követően 1969-ben Dr. Őry Imre főorvos megszervezte a budapesti tejgyűjtést.
Kezdetben a fővárosban, s a megyei városokban az ún. „hagyományos” Anyatejgyűjtő
Állomásokon a tejet adó anyák a helyszínen fejték le tejüket. Ez a típusú állomás még a
80- as évek elején Budapesten a XV., és a XX. kerületekben működött.
A védőnőnek fontos szerepe van abban, hogy a felesleges anyatej ne vesszen kárba. Az
anya kapjon tájékoztatást az anyatej leadásának lehetőségéről, javítva ezzel sok arra
rászoruló csecsemő életesélyeit, életkilátásait. (Antal & Barta, 2018)
2.1.2 Nemzetközi szakmai ajánlások
A WHO és az UNICEF közösen 1991-ben indította el a Bababarát Kórház

Kezdeményezést. Az erre a címre pályázó szülészeti intézményeknek követniük kell a
sikeres szoptatáshoz vezető 10 lépést, és be kell tartaniuk a Nemzetközi Kódex (Az
anyatejet helyettesítő készítmények marketingjének nemzetközi kódexe) és az
Egészségügyi Világszervezet Közgyűlésének a vonatkozó előírásait. Bizonyított tény, hogy
a BBKK növeli a szoptatott csecsemők számarányát, a szoptatás és kizárólagos szoptatás
időtartamát, és az egyik legköltséghatékonyabb egészségügyi intézkedés.
A sikeres szoptatáshoz vezető 10 lépés
1. Az intézménynek rendelkeznie kell írásos szoptatási irányelvekkel, melyeket

rendszeresen ismertetni kell az egészségügyi dolgozókkal.
2. Minden egészségügyi dolgozó kapja meg a megfelelő gyakorlati felkészítést, hogy az
irányelveket alkalmazni tudja.
3. Tájékoztassanak minden várandós anyát a szoptatás előnyeiről, alkalmazásáról.
4. Segítsék hozzá az anyákat ahhoz, hogy újszülött gyermeküket már a születést követő
első félórában a mellükre tehessék.
5. Mutassák meg az anyáknak, hogyan kell szoptatni és a tejelválasztást fenntartani, még
akkor is, ha valamilyen okból elkülönítették újszülött babájuktól.
6. Csak orvosi utasítás esetén kapjon a csecsemő az anyatejen kívül más ételt vagy italt.
7. Legyen általános gyakorlat, hogy az anyát és az újszülöttet együttesen helyezzék el a
nap 24 órájában.
8. Ösztönözzék arra az anyákat, hogy az újszülött csecsemőjüket, a csecsemő igényeinek
megfelelően szoptassák.
9. Ne adjanak cumit a szoptatott csecsemőnek.
6
10. Támogassák a szoptatást segítő anyacsoportok létrehozását, és az egészségügyi
intézményekből távozó anyákat a továbbiakban irányítsák ezekhez. (Dr. Várady, 2018)
Nemzetközi Kódex – röviden összefoglalva
A fő pontok összegzése
 Az anyatej-helyettesítők és a Kódex hatálya alá tartozó egyéb termékek a

nagyközönség számára nem reklámozhatóak.
 Nem lehet ingyenes anyatej-helyettesítőkkel és egyéb termékmintákkal ellátni a
szülészeti intézményeket.
 Nem szabad ingyenes termékmintákat adni az anyáknak.
 Nem szabad marketing célú tevékenységet folytatni az egészségügyi
intézményekben.
 Nem adhat tanácsot a tápszergyártó cég alkalmazottja az anyák számára.
 Nem adható ajándékba termékminta az egészségügyi intézményben dolgozók
számára.
 Az anyák részére tartott csecsemőtáplálásról szóló képzés alkalmával nem
használható olyan helyiség, felszerelés vagy képzésre szolgáló írásos anyag,
melyeket tápszergyártó cégek szponzorálnak vagy állítanak elő.
 A termékek címkéjén nem szerepelhet olyan kép, melyek idealizálják a mesterséges
táplálást.
 Az egészségügyi dolgozók részére szóló információk legyenek tudományosak és
reálisak.
 Minden mesterséges csecsemőtáplálásról szóló információ (beleértve a termékeken
lévő címkéket is) tájékoztassa az ügyfelet a szoptatás előnyeiről, a mesterséges
táplálás hátrányairól, anyagi vonzatairól és veszélyeiről.
A vezetők és a személyzet szerepe a Kódex betartásában
 Ingyenes vagy áron aluli anyatej-helyettesítő termékeket ne fogadjanak el az

egészségügyi intézményekben.
 Az anyatej-helyettesítőket az egészségügyi intézmény ugyanúgy vásárolja meg,
mint a többi ételt és gyógyszereket. Reklám anyagokat, melyek nem az anyatejre,
hanem egyéb csecsemő táplálékokra vagy italokra vonatkoznak, nem
megengedhetőek az intézményben.
7
 Várandós édesanyák ne kapjanak a mesterséges táplálásról szóló ismertető
anyagokat.
 Anyatej-helyettesítő termékekkel történő táplálást csak egészségügyi dolgozó
mutathat be, és csak olyan várandós nőknek, anyáknak vagy családtagoknak,
akiknek erre indokoltan szükségük van.
 Az anyatej-helyettesítő termékeket az egészségügyi intézményben a várandós nők
és édesanyák számára nem látható helyen kell tárolni.
 Az egészségügyi intézmény ne engedje meg, hogy olyan ajándékcsomagokat
adományozzanak a várandós asszonyok vagy anyák között, melyek anyatej-
helyettesítőket vagy szoptatást gátló termékeket tartalmaznak.
 Az egészségügyi dolgozó vagy annak családja ne fogadjon el anyagi vagy
természetbeni juttatást a Kódex tárgykörébe eső termékek reklámozásáért.
 A Kódex tárgykörébe eső termékek gyártói vagy forgalmazói hozzák az intézmény
tudomására, ha bármilyen támogatást nyújtottak az egészségügyi dolgozónak, mint
pl.: ösztöndíj, tanulmányút, konferenciák vagy hasonlók. Az elfogadó személy
ugyancsak közölje ezt. (WHO, 1981)
Amirhossein Yarparvar 2020-ban áttekintette a Bababarát kórház kezdeményezés (BBKK)

végrehajtásának helyzetét a WHO európai régiójában, megvizsgálta a kihívásokat és a
célokat.
Az új BBKK - iránymutatás célja:
 biztosítsa a BBKK egyetemes lefedettségét az egészségügyi létesítmények között;

 megállapítja, hogy a megfelelő ellátás minden létesítmény felelőssége;
 meghatározza, hogy a magánlétesítmények nem mentesíthetőek a feladat alól.
Annak érdekében, hogy a rendszer fenntartható legyen, azt teljes mértékben be kell építeni
az egészségügyi rendszerbe.
Az aktualizált iránymutatás főbb szempontjai a következők:

1. A BBKK-nek minden anyasági és újszülött gondozást nyújtó intézménynek
(magán- és állami, kicsi és nagy) a felelőssége kell, hogy legyen;
2. az aktualizált tíz lépésen alapuló nemzeti gondozási normáknak megfelelően kell

alkalmazni;
8
3. A BBKK-t integrálni kell más anya- és gyermek egészségügyi
szolgáltatásokkal, valamint az egészségügyi ellátás fejlesztésével, az
egészségügyi rendszerek megerősítésével és a minőségbiztosítási
kezdeményezésekkel együtt;
4. az egészségügyi szolgáltatóknak rendelkezniük kell a BBKK

(továbbképzés) végrehajtásához szükséges kompetenciákkal;
5. ösztönző eszközöket (állami elismerés és egyéb) kell kidolgozni;
6. a rendszeres belső ellenőrzés alapvető fontosságot élvez;
A szoptatás népszerűsítésének és az egészségügyi szolgáltatások támogatásának

felfokozása: kihívások és lehetőségek
Van néhány kulcsfontosságú, bizonyítékokon alapuló gyakorlat az egészségügyi ellátást

nyújtók számára, a szoptatás előmozdítására és támogatására:
1. a családok oktatása az anyatejes táplálással kapcsolatban;
2. kezdeményezni a bőrrel való érintkezést és a szoptatást, közvetlenül a születéskor;
3. megtanítani/értékelni a hatékony pozicionálást és a problémák kiküszöbölését;
4. elősegíteni a kizárólagos és a tartós szoptatást;
5. beavatkozni a tejtermelés hatékonyságába (például koraszülöttek esetében);
6. technikai és érzelmi támogatást nyújtani a szoptatási nehézségekhez;
Ezeknek a gyakorlatoknak a végrehajtása számos akadályba ütköznek, amik leginkább az

alacsony szoptatási arányban mutatkoznak meg. A gyakorlat menetével kapcsolatban
bizonyos problémák állnak fenn (például a csecsemők biztonságával kapcsolatos
aggodalmak); az ellátást nyújtók alkalmatlansága (például a nem képzett személyzet,
bizonyos szakmai csoportok ellenállása); az ápolási környezet célszerűtlensége (például
szűk/hideg körülmények, a csecsemők megfigyelésére dolgozó ápolók hiánya).
2.1.3 A szoptatás, az anyatejes táplálás helyzete jelenleg Magyarországon
A hathónapos korig tartó kizárólagos szoptatás biztonságos, megbízható és fenntartható.

Tudományos tények bizonyítják, hogy a csecsemő számára a szoptatás az ideális, a
legmagasabb színvonalú, a legjobb minőségű, a legtöbb hasznot és a legkevesebb ártalmat
9
előidéző táplálási mód. A szoptatás a táplálás mellett egyúttal kapcsolatot, vigaszt,
immunológiai védelmet is biztosít a gyermeknek, valamint az édesanyának is. Szeretetet,
biztonságot, gondoskodást nyújt, természetes, olcsó és környezetbarát.
Az elmúlt évtized intenzív kutatásai hozzájárultak a szoptatás jelentőségének mélyebb
megértéséhez. Annak megerősítéséhez és bizonyításához, hogy felülmúlhatatlan értékkel
bír, egészségi, táplálási, immunológiai, fejlődési, pszichológiai, szociális, gazdasági és
környezeti tényezők miatt.
Tehát a szoptatás minden egyéb alternatív táplálási móddal szemben elsőbbséget kell, hogy
élvezzen. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy hat hónapos korig minél több
csecsemő kizárólag anyatejjel táplálkozzon. Az élet első hat hónapjában az optimális
táplálás a kizárólagos szoptatás és amennyiben lehetőség van rá, annak folytatása a
gyermek kétéves koráig vagy még azon is túl. Emellett fontos a kellő időben, kornak
megfelelő, biztonságos módon elkészített táplálék kiegészítés. Ebben az egészségügyi
rendszernek jelentős szerepe van.
A csodálatos előnyök ellenére sajnos a szoptatás az 1950-es évektől világszerte csökkenő
tendenciát mutat, melyben társadalmi, gazdasági, szociokulturális tényezők egyaránt
szerepet játszanak. A civilizáció, az urbanizáció, a nők munkába állása, az egészségügyi
ellátórendszer gyakorlata, a csecsemő tápszerek egyre növekvő választéka, továbbá a
tápszergyártó cégek fokozott reklámtevékenysége, termékeik ösztönzésének módja, mind
kedvezőtlen hatással vannak a szoptatásra.
A hazabocsátott újszülöttek táplálása

Az újszülöttek táplálásával kapcsolatos információk adatgyűjtésére 2015. február 3-tól van
lehetőség az Országos Tiszti főorvosi Hivatal által működtetett Születés értesítő
Rendszerben (SzR). 2015. február 3. és 2016. február 3. között 71 szülészeti intézményből
82.986 újszülött regisztrációja történt meg, ami kb. az újszülöttek 90%-a.
Ebből az otthonába távozott újszülött 77.729, akiknek a táplálása az alábbiak szerint
alakult:
 kizárólagosan szoptatott/anyatejes: 41.639 fő (53,6%);
 szoptatott folyadék kiegészítéssel: 17.996 fő (23,2%);
 vegyesen táplált: 17.163 fő (22,1%);
 mesterségesen: 931 fő (1,2%)
10
A megyei adatok szerint a legalacsonyabb 17,9% (Bács-Kiskun megye), a legmagasabb
98,1% (Zala megye) volt a megjelölt időszakban. A hazabocsátott, hozzátáplált vagy
mesterséges táplált újszülöttek száma az SzR-ben a megjelölt időszakban: 36090 (46,4%)
volt.
Az újszülöttek a hozzátáplálás vagy mesterségesen táplálás indoka szerinti
megoszlása:
 orvosi indikáció: 10.304 fő (28,6%)
 az anya felvilágosítás után hozott döntése: 7639 fő (21,2%)
o Budapest: 3038/7639 (40,4%)
o Bács-Kiskun: 1841/7639 (24,1%)
o Csongrád: 1774/7639 (23,2%)
o Vas: 555/7639 (7,3%)
o Somogy: 172/7639 (2,3%)
 egyéb ok: 8285 (23,0%);
 nem volt indok megjelölve: 9862 fő (27,3%).
Fontos figyelembe venni, hogy az anya a felvilágosítás után hozta döntését a hozzátáplálás
mellett. A felvilágosítás attitűdváltást tükrözhet, ami kedvezőtlenül befolyásolhatja
szoptatott csecsemők arányának amúgy is csökkenő tendenciáját. A kérdés az, hogy az
anya milyen felkészítést, támogatást kapott a várandósság időszakában? A döntését
megalapozott információk birtokában tette-e meg?
Az első életévüket betöltött csecsemők táplálásának hazai helyzete

Az első életévüket betöltött csecsemők táplálásának helyzete 1997-2015 között:
 hathónapos korig a kizárólagosan szoptatott csecsemők aránya a legmagasabb
2007-ben volt 43,9%
 2010-től folyamatosan csökkenő tendenciát mutat
 2015-ben 33,8% volt.
A megyei adatok szerint a hathónapos korig kizárólagosan szoptatott csecsemők aránya
2015-ben Budapesten volt a legmagasabb, 41,9% és Békés megyében a legalacsonyabb
21,1%.
Az édesanyák 97%-a (vagy annál több) fiziológiailag képes lenne gyermekének hat
hónapos korig a kizárólagos szoptatására. Ritkán fordul elő olyan egészségi állapot akár a
csecsemő, akár az anya részéről, ami indokolttá teszi azt, hogy az anya ideiglenesen, vagy
11
véglegesen ne szoptasson. Néhány eset azonban előfordul, melyek mögött súlyos
kórképek, állapotok fordulnak elő. Bár a szoptatásra való képesség biológiai adottság,
mégis a helyes információk, a jó szoptatási gyakorlat és támogatás nélkül nem valósul meg
a csecsemők optimális, ideális táplálása.
Az egészségügyi szakemberek egyedülállóan tudják befolyásolni a nők szoptatással
kapcsolatos döntését és szoptatási képességét. Ugyanakkor az egészségügyben dolgozók
számottevő része nem rendelkezik a kellő elméleti és gyakorlati ismerettel ahhoz, hogy e
speciális területre vonatkozó problémákat orvosolja.
Az egészségügyi dolgozók tudásának növelése ezen a területen elengedhetetlen.
Létfontosságú, hogy a szoptatás támogatásával kapcsolatos elméleti és gyakorlati
tudnivalókat beépítsék minden egészségügyi dolgozó alapképzésébe, de szükség van a
folyamatos továbbképzésre is ahhoz, hogy a szülészeti és gyermekellátásban dolgozó
valamennyi szakember mélyrehatóbb ismeretekre tegyen szert a szoptatás témájában.
A szülésre készülő nőkkel kapcsolatba kerülő többi szakembernek is rendelkeznie kell
alapvető ismeretekkel a szoptatásról és tudnia kell, hogy a szoptatás természetes, és
biológiailag a legfontosabb élettani folyamat az anya és a csecsemő egészsége
szempontjából. (Odor, 2016)
2.2 Anatómiai áttekintés
2.2.1 A mell anatómiája
Sok nő tekinti terhességének első jeleként a melle jelentős változását: a mirigyállomány

megnő és felkészül a tejtermelésre. Ez a tejtermelésért felelős prolaktin nevű hormon
nagyobb mennyiségben történő kiválasztódásának következménye. A terhesség alatt a
lepényi hormonok (ösztrogén és progeszteron) szinte teljesen meggátolják, hogy az
édesanya szervezete már ekkor tejet termeljen.
Az anyukák melle nagyobb, nehezebb lesz és többnyire érzékenyebb is. A bimbóudvarok
színe sötétebbé válik, hogy a kisbaba számára később könnyebben felismerhető legyen.
Előfordul, hogy a mellbimbó alakja, formája is megváltozik.
Most tekintsük át hozzávetőlegesen a mell anatómiáját. Amint a mell tejet kezd termelni a
mellbimbón több parányi nyílást lehet felfedezni: a tejjáratok torkolatát. Amint a lenti
képen látható, ezek a mellbimbó mögött tejöblökké szélesednek, ezekben tárolódik az
12
anyatej. Mögötte a tejjáratok ismét hártyavékonyak lesznek. Ezen járatok mindegyikén egy
fa felépítéséhez hasonló mirigylebeny található, ami a képen jól látható. Ezeken a
tejjáratok elágaznak, tejhólyagok lógnak az ágaikon, mint a szőlőfürtök. Ezek együttesen
képezik a mirigyállományt. Minden tejhólyagocskán belül van egy üreg, melyben
összegyűlik a tej. A hólyagocskák fala tejképző sejtekből áll, melyek elvonják a vérből a
vizet és egyéb, a tej képzéséhez szükséges anyagot. Ehhez szükséges, hogy a tejhólyagokat
számtalan, igen finom véredényke táplálja. A hólyagocskákat kívülről apró, hosszúkás
izomsejtek hálózzák be. Amikor ezek összehúzódnak, a hólyagokból a tej a tejjáratokba
ürül.
A női mellben nyirokrendszer és sűrű idegháló is található. A legtöbb ideg a mellbimbó és

a bimbóudvar környékén észlelhető. A bimbóudvar felszínén vannak a Montgomery-
mirigyek, melyek enyhén fertőtlenítő és védő váladékot termelnek. A mirigyállományt
körülvevő zsírszövet mennyisége egyénenként különböző. A zsírszövet elsősorban a mell
külső méreteiért felelős, ezért semmilyen összefüggés nincs a mellnek a mérete és tejképző
képessége között. (Guóth-Gumberger és Hormann, 2003)
A mell felépítése (forrás: Guóth-Gumberger és Hormann, 2003)
13
2.2.2 A szoptatás élettana
Decsi (1998) kötetében részletesen kifejti, hogy a szülés utáni első óráknak miért
meghatározó a szerepük. A tejelválasztás megindulásának legerősebb ingere maga a
szopás. Az újszülött mellre tétele váltja ki az anyai szervezet három olyan válaszreakcióját,
amelyek biztosítják, hogy a tejelválasztás beinduljon.
Az emlőt szájába vevő és szívni kezdő újszülött olyan ingert vált ki az emlő
idegszövetéből, amely az agyalapi mirigynek az elülső felében kiváltja a prolaktin nevű
hormon termelését és véráramba jutását. A prolaktin a véráram útján éri el és serkenti az
emlő mirigyállományát a tejelválasztásra.
A másik fontos reflex az ún. kilövellési- vagy oxitocin-reflex. Az agyalapi mirigy hátulsó
részében képződik, az emlőben fokozza a véráramlást és ezzel együtt a hőmérsékletet.
Ennek eredményeként az emlő mirigyeit körülvevő izom gyűrűcskék összehúzódnak és a
csecsemő szájába lövellik a mirigyek tartalmát. Az oxitocin a méhizomzat összehúzódását
is kiváltja, ezért a szülést követő méhvérzést is hatásosan csillapítja. Az oxitocinról
tudnunk kell, hogy érzelmi tényezők befolyása alatt áll. A csecsemő megpillantása vagy
sírásának meghallása önmagában is a tej emlőből való kilövellését eredményezheti egy
szoptató anyánál. Figyelembe kell vennünk, hogy az érzelmileg kellemetlen hatások is
befolyásolják a szoptatást.
A harmadik szerepet játszó reflex az ún. emlőbimbó-reflex. A szopás ingerére az

emlőbimbó megduzzad, tehát alkalmasabbá teszi arra, hogy a csecsemő könnyebben a
szájába vehesse.
2.2.3 Az anyatejes táplálás fontossága
Az anyatej tápanyag összetétele a legoptimálisabb a gyermek növekedése és fejlődése

szempontjából, védi őt és az édesanyát is különböző akut és krónikus betegségek
kialakulásával szemben.
A modern technológia biztosítja a humán anyatej valamennyi tápanyag összetevőjének
mesterséges előállítását, de az (még egyelőre) nem lehetséges, hogy létrehozzák azokat a
14
komponenseket, melyek az anyatejet sokkal értékesebbé teszik. Emocionális
vonatkozásban: a kötődés, melyet az anyatejes szoptatás biztosít. Immunológiai
szempontból: azok a védő faktorok, melyek segítik az újszülött még gyenge
immunrendszerét. Az anyatej biztosítja az újszülött részére az antitesteket, sejteket és
számos más védőfaktort.
A szoptatás jótékony hatásai
 az anyára nézve: csökkenti a szülés utáni vérzés, a cukorbetegség, elhízás és magas
vérnyomás esélyét. Ritkább a szülés utáni depresszió, az emlő és petefészek
daganat, a csontritkulás.
 a gyermekre nézve: csökken a felső- és alsólégúti fertőzések, hasmenés,
középfülgyulladás gyakorisága. Ritkább a cukorbetegség és az elhízás, bizonyos
daganatos megbetegedések, az asztma, allergiák, a hirtelen csecsemőhalál
kialakulásának esélye.
Mindezek a hatások akkor valósulnak meg leginkább, ha 6 hónapos koráig kizárólag
anyatejjel táplálják a csecsemőt. Ebbe beletartozik a saját anya lefejt teje és az idegen
anyától származó anyatej is.
A szülést követően az édesanya mellkasára helyezett újszülött a bőrkontaktus alatt
könnyebben alkalmazkodik a külvilághoz, gyorsabban stabilizálódik a légzése, keringése.
(Fülöp, Sztahovits, Nádor & Demeter, 2017)
Az anyatej fajtái:
 Kolosztrum: az első néhány napban termelődik. Nagyon gazdag fehérjében,
ellenanyagokban és rendkívül tömény táplálék. Az első etetés alkalmával egy
teáskanálnyi mennyiség is bőven elég. Megtölti gyermekünk gyomrát, megvédi őt a
káros baktériumoktól. Mennyisége fokozatosan csökken.
 Föcstej: a szoptatás kezdetén indul meg. Kiválóan oltja gyermekünk szomját és
mennyiségre is sok van belőle.
 Hátsó tej: a föcstejet követi a szoptatás vége felé. Gazdag, krémes anyag és tele
van zsírban oldódó vitaminokkal. (Chumbley, 2003)
Az anyatej összetétele
Általánosságban elmondható, hogy összetételét tekintve az anyatej tartalmaz:
15
 0,9–1,2% fehérjét (ami jól emészthető savófehérje, béta-, kappa-kazein, illetve
táplálékként nem hasznosuló fehérje természetű anyagok),
 3–5% lipidet (főleg olajsav, palmitinsav, laurinsav),
 10% szénhidrátot (aminek a legnagyobb hányada [7%] tejcukor, kisebb részben
táplálékként nem hasznosuló szénhidrátok),
 vitaminokat (a legtöbb létfontosságú vízben és zsírban oldódó vitamin, de a D- és
K-vitamin pótlásra szorul),
 ásványi anyagokat (pl. nátrium, kalcium, foszfor, magnézium, réz, vas).
Érdemes odafigyelni azokra az adatokra, amelyek rávilágítanak az anyatejjel táplált, és a
nem szoptatott, azaz tápszerrel táplált csecsemők egészségi állapotára. A négy hónapos
korig kizárólag anyatejjel táplált gyermekek esetében az alsó légúti fertőzések miatti
kórházi kezelések kockázata 3,6-szer kisebb a tápszerrel táplált babákhoz képest. Az egyes
gyomor-bélrendszeri megbetegedések, gyulladások gyakorisága majdnem 3-szor nagyobb
volt a nem szoptatott csecsemők körében, mint az anyatejes babáknál. Az anyatej részben
immunológiai, részben kémiai védelmi rendszerén keresztül hatékonyan felveszi a harcot a
kórokozókkal szemben. A magas laktóz-, az alacsony foszfát- és proteintartalom
következtében alacsony pH alakul ki a béltraktusban, ami kedvezőtlenül befolyásolja a
patogén bélbaktériumok növekedését. Több kutatás is megerősítette azt a tényt, hogy E.
coli és Salmonella elleni antitesteket mutattak ki a női anyatejben. Ezek az antitestek nem
szívódnak fel, a béltraktusban passzálódva megőrzik aktivitásukat.
A 4–6 hónapos korig történő kizárólagos szoptatás egyéb betegségek kialakulásának
kockázatát is képes csökkenteni:
 asztma,
 atópiás dermatitis,
 ekcéma,
 obesitas,
 diabetes,
 colitis ulcerosa,
 Crohn-betegség,
 húgyúti fertőzések.
A 6 hónapos korig történő kizárólagos szoptatással hozzásegíthetjük gyermekünket egy
egészséges, kiegyensúlyozott élethez. (Polyik & Zimonyi, 2014)
16
Sajátos előnye a szoptatásnak, hogy nagyobb mozgásszabadságot biztosít az anyának, mint
a tápszerrel történő táplálás. A csecsemő mellre tételére ugyanis szinte mindenhol van
lehetőség. (Decsi, 1998)
2. 4 A HAJLANDÓSÁGOT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK
A csecsemő táplálásának módját jelentősen befolyásolja, hogy a leendő szülők

gyermekkoruktól kezdve, majd pedig a várandósság során milyen információkat kaptak a
lehetséges táplálási módok előnyeiről és hátrányairól, és ezen információk tudatában
hogyan döntenek.
A sikeres szoptatáshoz vezető tíz lépés fontos elemei:
 a szoptatás támogatásával kapcsolatos irányelv
 az ez irányú elméleti és gyakorlati ismeretekkel felruházott egészségügyi dolgozók
részvétele és bevonása a programba
 szoptatásra való felkészítés a várandósság alatt
 a megszületést közvetlenül követő legalább egy óra hosszat tartó, zavartalan
bőrkontaktus az anya és az újszülött között
 az anyák gyakorlati segítése a szoptatásban és a fejésben
 a rooming in rendszer biztosítása
 az igény szerinti szoptatás támogatása
 a szakmailag nem indokolt tápszeres pótlás és a cumi használat elkerülése
 továbbá útmutatás, hogy a hazabocsátás után milyen lehetőségek adottak helyi
szinten a szoptatás támogatására
 fontos elem a nem szoptató anyák támogatása is, hogy megfelelően működjön a
mesterséges táplálás.
A sikeres szoptatáshoz több feltétel egyidejű teljesülése szükséges:
 ilyen az anyai elhatározás
 a csecsemő képessége, hogy éhségjeleket mutasson és táplálkozni tudjon az
emlőből
 az anya legyen képes megfelelő mennyiségű tej termelésére (az anyák 95–98%-a
képes elegendő tejet termelni)
 vállalja a gyakori, legalább napi nyolc alkalommal történő, igény szerinti
szoptatást.
17
Szükséges továbbá, hogy a szoptatás, illetve szopás legyen mindkettőjük számára
kívánatos és kényelmes, és hogy a környezetük mindenben támogassa az anya-csecsemő
párost. Az anya-csecsemő páros segítésében, támogatásában kiemelt szerepe van az
egészségügyi dolgozóknak (a szülészeti intézményben és a területen), az apának, a
családnak, az anyatámogató csoportoknak és egyéb segítőknek.
Jelentős tényező a társadalom szemléletváltása; a „cumisüveg-kultúra” háttérbe szorulása,
a szoptatás, mint biológiai norma elismerése és ennek részeként a nyilvános szoptatás
elfogadása. (Németh, Várady, Danis, Scheuring & Szabó, 2017)
2. 5 SZÜLÉSKULTÚRÁK
Premodern-, modern-, és posztmodern szüléskultúrák
A világ különböző népeinél előforduló szülésmódokat három nagy kategóriába sorolhatjuk.

Ezen nagy kategóriák átfedésben lehetnek egymással, sőt, a migráció, a gyors
információáramlás, illetve a globalizáció következtében egyre erőteljesebben hatnak
egymásra. Noha ezen kategóriák elnevezése - premodern-, modern- és posztmodern -
valamiféle időbeli elhatárolást sugallhatnak, elsősorban nem erről van szó. A kategorizálás
alapját az a szemléletmód adja, amely a szülés és születés elvi és gyakorlati hátterét
meghatározza.
A premodern szüléskultúrák jórészt a tönnies-i közösségekben fedezhetőek fel, ahol maga

a születés is közösségi jelentőségű esemény volt. A várandós, majd szülő nőt és annak
családját megkülönböztetett figyelem és ellenőrző felügyelet kíséri, többféle előírás és tabu
formájában. A társadalmi ellenőrzés a populáción belül, informális módon zajlik. A szülés
módját, helyszínét, az újszülött csecsemő ellátásának formáit a közösségi vagy családi
hagyomány szabja meg, a szülő nőnek individuálisan döntési lehetősége nincsen. A szülés
a premodern szüléskultúrákban általában a nők dolga, a szülő nőt női segítők (bábák, női
rokonok) veszik körül, akik a tapasztalataik felhalmozásával gyarapítják tudásukat. A
férfiakat a szülés biológiai folyamatából rendszerint minden módon kizárják. Jellemző
azonban, hogy a szülés, és ezáltal a női test kulturális felügyelete - a szülés sikerességét
biztosító rítusok elvégzésén keresztül - a férfiak feladata. A bábák olyan hagyományos
technológiákat alkalmaznak a születés segítésében, melyeknek használatát az aktuális
testkép támogatja. Ez a testkép szintén a társadalom által megalkotott, jelentésekkel teli,
18
amely jelzi az egyén társadalmi pozícióját, nemi hovatartozását (a biológiai jellemzőkön
túl), a hierarchiában betöltött helyét. Összefügg a vallási ideákkal, a politikai hatalommal, s
meghatározható csereértéke van. A premodern szüléskultúrákban a várandóssággal és a
szüléssel-születéssel kapcsolatos gondolkodást rendszerint egyfajta holisztikus szemlélet
hatja át, amely a várandósság, a szülés, és a gyermekágyi időszak történéseit egyetlen
egészként kezeli, és nem választja szét a test és a lélek szükségleteit sem.
A modern szüléskultúra a medikalizált szülések és születések gyűjtőneve, amelyek

bekerültek az orvosi intézményrendszer ellenőrzése alá, ahol tehát a társadalmi ellenőrzés
formális módon zajlik. A kórházi modell esetében már megjelenik a nő individuális
döntésének igénye és lehetősége. Alapvetően azonban a szülés sikerességét az orvosi
intézményrendszernek és az orvos irányításának, egészen pontosan az orvos tanult
tudásának tulajdonítják. A várandósság – szülés - gyermekágyas időszak folyamatát a
modern gyakorlat rendszerint részeire tagolja, amelyeket külön-külön szakember felügyel,
a különböző időszakokat különálló egységként kezelve. Hasonlóképpen külön kezeli a test
és a lélek szükségleteit, amire a posztmodern szülésmodell a modern szüléskultúra egész
kritikáját építi. A modern szülésmódok a tudomány, a technika és az előrehaladás szavaival
írhatóak le, ahol a megelőző eljárások (azok a preventív rítusok, amelyek a premodern
szüléskultúrákban alapvetően pszichés jellegűek) itt elsősorban technikai vetülettel bírnak
(mint a szülő nő szeparációja, kórházi ruhába öltöztetése, a beöntés, a borotválás, a
gátmetszés stb.), bár nyilvánvalóan pszichológiai vonatkozással is bírnak. Ezt a rendszert a
technokrata szemléletmód hatja át.
A posztmodern szüléskultúra jellemzője, hogy hangsúlyozza a szülő nő tudatos

választásának lehetőségét, összeköti a tapasztalati tudást és a tudományos ismeretek
jelentőségét, és a jól bevált, hagyományos módszerek mellett erőteljesen támaszkodik a
modern tudomány által nyújtott lehetőségekre. Ez a megközelítés a szülést szintén
kizárólag női ügyként kezeli. A szaksegítség, aki nem irányítja, hanem végig kíséri a
szülést, szinte minden esetben nő: a bába és az újonnan intézményesedett dúla
személyében. A posztmodern szülésmodell elveti azoknak a dolgoknak a szétválasztását,
amelyek elvi szinten összetartoznak, mint a test és a lélek, az anya és a magzat, az anya és
az újszülött, illetve a család egysége. Ezért a szülést nem orvosi (intézményi), hanem
családi (szociális) eseményként értelmezi. A megelőző eljárások - a premodern
szüléskultúrákhoz bizonyos mértékig hasonló módon - szintén pszichés jellegűek. A szülés
19
sikerességét alapvetően a tudatosan felkészült nő, az elsajátított ösztönös tudásnak ismeri
el, a szülés módjának és helyszínének kiválasztását szintén a nő felelősségének tartja.
A posztmodern szüléskultúra elvi és gyakorlati elemei:
 a gyengéd szülés és gyengéd születés,
 vízben szülés és vízben vajúdás,
 a gyógyszeres fájdalomcsillapítást helyettesítő – vagy inkább elhagyó – alternatív
fájdalomcsillapító eljárások,
 az úgynevezett aktív szülés, ahol a szülő nőt semmilyen fizikai és pszichés
megnyilvánulásában nem korlátozzák,
 a tervezett otthonszülés,
 a rooming-in rendszer, ahol az újszülöttet teljes időben vagy részlegesen az anyával
egy szobában helyezik el,
 a választott hozzátartozó (többnyire a férj) jelenléte a szülésnél.
Bár az utóbbi kettő - elsősorban a biztonságra hivatkozva - heves szakmai vitákra adott
okot. Mára normálissá váltak, jól lehet, az elmélet és a gyakorlati megvalósulás között
olykor még ma is óriási szakadék tátong. (Kisdi, 2012)
2. 6 AZ ANYATEJES TÁPLÁLÁS AKADÁLYOZÓ TÉNYEZŐI
2. 6. 1. Anatómiai, élettani problémák
A leggyakoribb szoptatással kapcsolatos anatómiai problémák
Szoptatással kapcsolatos probléma: a laktáló emlővel összefüggő kórállapot, a mell

anatómiai sajátságai által okozott nehézség és a csecsemővel összefüggő ok.
A követendő eljárás: az anamnézis felvétele, az anyai emlő és a csecsemő vizsgálata

(különös tekintettel a szájüreg anatómiájára), a csecsemő aktuális súlyának és testsúlyának
alakulása, a szoptatás megfigyelése. A probléma hátterében húzódó ok(ok) feltárása után a
megfelelő kezelés mellett az anya támogatása, az igény szerinti és hatékony szopás
segítése ill. rendszeres fejéssel a tejtermelődés fenntartása. Amennyiben a csecsemőnek
pótlás szükséges, az lehetőleg az anya lefejt tejével történjen.
I. A laktáló emlővel kapcsolatos (kór)állapotok
20
1. Teli mell: a tej belövellésekor alakul ki - súlyos, kemény, megduzzadt, meleg mellek
(normális jelenség).
2. Túltelítődés: a teli melltől elkülöníti, mert a duzzadt mellek fájdalmasak, a bőr fényes, a
bimbó ellapult, a tejfolyás nehezített.
3. Tejcsatorna elzáródás: az elzáródott tejcsatorna területén érzékeny csomó alakul ki, a

tejleadó reflex kiváltódása fájdalmas, a csomó felett a bőr piros lehet, javarészt nincsenek
általános tünetek.
4. Mastitis: a mastitis a mell gyulladásos állapota, ami fennállhat infekció nélkül és

infekcióval is. Valószínűsíthető, hogy az átmenet folyamatos a túltelítődés, a noninfektív
és infektív hátterű mastitis között.
Mastitisre hajlamosító tényezők:
 bimbósérülés,
 tejcsatorna elzáródás,
 tejpangáshoz vezető okok (ritka, korlátozott időtartamú szoptatás, nem hatékony
szopás, gyors elválasztás),
 tej túltermelés,
 tartós nyomás a mellen,
 bimbóvédő használat,
 pszicho szociális stressz.
A mellen érzékeny, meleg, duzzadt, ékalakú terület alakul ki, amely felett bőrpír észlelhető
és érzékeny csomó tapintható. Általános tünetek: rossz közérzet, végtagfájdalom,
hidegrázás, magas, gyakran 38,5 fok fölötti láz. Ha influenza szerű tüneteket észlelünk egy
szoptató anyánál, a mastitis lehetőségére mindig gondolni kell! A mastitis minden öt-
tizedik laktáló nőt érinti, leggyakrabban a szülést követő 12 hétben fordul elő és általában
az elválasztás időszakában.
A mastitis a laktációra és a csecsemőre gyakorolt hatásai:
 a tej íze megváltozik (sósabb lesz), ezért a csecsemő esetleg kevésbé szívesen
fogyasztja,
 a tejmennyiség az érintett emlőben átmenetileg csökkenhet.
21
A szoptatás a gyulladt mellből a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem jelent
kockázatot az egészséges, érett csecsemő számára.
5. Melltályog: a mastitis esetek kb. 3 %-ában alakul ki.
6. Fájdalmas és/vagy sebes mellbimbó: a bimbósérülés okozta bimbófájdalom

elkülönítendő a szoptatások kezdetén észlelt bimbófájdalomtól. Az első, postpartális
napokban jelentkező bimbófájdalom a jó mellre tapadás esetén, kb. 30 mp-el a szopás
megkezdése után alábbhagy, és az első hét végére általában abbamarad. A sérülés okozta
bimbófájdalom a szoptatás során folyamatosan fennáll vagy fokozódik. Amikor egy
édesanya számára kellemetlen a szoptatás, fáj az emlő vagy az emlő bimbó, mindig
ellenőrizni kell a szoptatási gyakorlat helyességét, ezáltal a bimbósérülés megelőzhető.
Nem megfelelő mellre tapadás esetén a szopást meg kell szakítani, és újra mellre kell
helyezni a csecsemőt. Jó mellre helyezés és mellre tapadás esetén a mellbimbónak akkor
sem szabad fájnia, ha a csecsemő hosszú ideig van mellen. A fájdalmas bimbó majdnem
minden harmadik nőt érinti, az elválasztás második leggyakoribb oka.
II. Mellre tapadási probléma az anyai mell anatómiai sajátosságaiból adódóan:
 nagy mell
 befelé forduló mellbimbó
 vaskos, vagy hosszú mellbimbó
 szilikon implantátum, mellműtét
III. Csecsemővel összefüggő okok
 koraszülöttség + (gyenge szopó reflex, mellre tapadási probléma)

 sárgaság
 betegség
 idegrendszeri sérülés, az izomtónus csökkent (pl. Down szindróma),
 fokozott rendellenességek – ajak-szájpadhasadék, lenőtt nyelv, torticollis stb.
A fenti okok eredménytelen szopáshoz és/vagy a bimbó sérüléséhez (pl. nyelvfék, fokozott
izomtónus), az emlő nem megfelelő kiürítése miatt tejpangáshoz, a mell gyulladásos
állapotaihoz és a tejtermelés csökkenéséhez vezethetnek. (Dr. Várady & Gitidiszné, 2018)
22
2. 6. 2. Szoptatást akadályozó egyéni tényezők
Előfordul, hogy egy édesanya biológiailag képes lenne táplálni gyermekét, esetleg meg is
próbálja, azonban egy idő után mégis az anyatej-helyettesítő táplálékok mellett dönt. Ezek
az egyéni tényezők részben a társadalmi elvárások, tényezők miatt is kialakulhatnak.
Néhány tényezőt említsünk meg:
 az édesanya félti a mellét (megereszkedik, begyullad, kisebesedhet a mellbimbó)

 nem tudja másra bízni a gyerekét, mert szoptat
 fél attól, hogy a gyermeke azért sír mert éhes maradt
 nem kapnak az anyák megfelelő tájékoztatást a szoptatásról
 a közvetlen környezete nem támogatja kellőképpen az édesanyát
 nem meri nyilvánosan szoptatni gyermekét
 segítség kéréseknél folyamatosan falakba ütközik
Nagyon sok ember úgy éli le az életét, hogy másoknak szeretne megfelelni. A társadalmi
normáknak megfelelően alakítja és éldegéli az életét. Rendszerint az édesanyák nem
kapják meg a megfelelő támogatást, ezért más édesanyákat kérdeznek meg.
2. 6. 3. Társadalmi szintű akadályozó tényezők
Szoptatást akadályozó tévhitek Magyarországon
Ha gond van, mindenről a szoptatás tehet. Kihullik tőle az anya haja, lyukas lesz a foga,
túlságosan fárasztó, vitaminhiányt okoz. A laktációs pszichózis szakkifejezés arról a
tévhitről tanúskodik, hogy a szoptatás akár az őrületbe is kergetheti az édesanyát: a karrier
félbemaradása, magatartászavar a gyereknél, alvászavar anyánál és gyereknél (“az igény
szerinti szoptatás miatt senki sem tud eleget pihenni”), nem lehet csinosan öltözni,
szaunázni, hajat festeni, szórakozni járni. Mindez azt sugallja, hogy a szoptatás lényegében
súlyos és hatalmas áldozat az anya részéről, amely a modern világban sok lemondással jár.
Ami azonban kedvet ébreszthet a szoptatáshoz, esetleg praktikusságára, kötődést elősegítő
szerepére utalna, az rendszerint károsnak, veszélyesnek, nevelési hibának van beállítva.
Néhány példa a bőséges, mindenfelé hallható választékból:
23
1. Általánosságban
 „a jó anya szoptat”: ez a kifejezés teljesítménykényszer elé állítja az anyát, aki

ugyanakkor nem kap meg minden segítséget a sikeres szoptatáshoz. Az anyákat
versenyezteti: ki a jobb, ki szoptat tovább, kinek van több teje?
 „szoptatni mindenki tud”: ez a kijelentés az önbizalom erősítése helyett éppen
azoknál okoz komoly problémákat, akiknek valami oknál fogva nem megy olyan
könnyen a szoptatás. Üzenete: csak te vagy ilyen szerencsétlen, pancser, biztos nem
is akarod annyira a sikert.
2. Hátrányt okozó tévhitek
 „minden átmegy a tejbe, nem ehetsz bármit”: körülményessé, kevésbé táplálóvá,

változatossá teszi az étrendet, elszigeteli az anyát a családi étkezésektől.
 „szoptató nő nem szedhet gyógyszert”: ugyanakkor a táplálékkiegészítőktől,
gyógynövényektől nem tartanak, holott azok is okozhatnak gondot!
 „a szoptatás nagyon intim dolog”: ez a felfogás akadályozza az anya és a csecsemő
mozgásszabadságát a nyilvánosság, nyilvános helyen történő szoptatás
megkérdőjelezése miatt.
 „a szoptatás komoly előkészületeket igényel, sterilitás szükséges”: túlságosan
bonyolulttá teszi, pedig nagyon egyszerű, és sterilitás nélkül is, bármilyen
körülmények között is kivitelezhető.
 „szoptató nő nem úszhat, nem sportolhat, – szoptató nő nem fogyókúrázhat, –
szoptatás és munka nem egyeztethető össze”: ez a három tévhit úgy állítja be a
szoptatást, mintha a modern nő életvitelével ez nem lenne összeegyeztethető.
3. Egészségügyi tévhitek:
 ráetetés káros, meg kell várni előbb a gyomor kiürülését

 legalább 2-3 órát kell várni két etetés között
 találd ki előbb, miért sír
 az anyatej egyéves kor után elveszíti jelentőségét (nincs benne semmilyen
tápanyag, szükséges dolog)
 az igény szerinti szoptatás összevisszaságot jelent, kóros evési magatartás
kialakulásához vezethet
24
 az egyéves koron túli szoptatás kóros kötődést eredményezhet az anya és gyermeke
között.
Az egészségügyi tévhitek kártékonyságát abban foglalhatjuk össze, hogy terjesztésükkel

szabályozni szándékoznak egy teljesen természetes folyamatot, amely az esetek
többségében nem szorul külső szabályozásra, legalábbis nem ebben a kívülről beavatkozó
formában.
A szoptatás társadalmi szintű akadályozó tényezői
A legalapvetőbb akadályozó tényező az, ha az adott társadalom, melyben élünk nem a

szoptatást tekinti biológiai normának. Ez persze sosem nyíltan deklarált álláspont, viszont
számos árulkodó jelből következtethetünk erre:
 cumit, cumisüveget ábrázoló piktogramok elterjedt használata
1. Cumit ábrázoló piktogram
25
2. Cumisüveget ábrázoló piktogram
 mesekönyvekben, filmekben, játékokban folyamatosan a cumisüveges etetés, a
cumihasználat bukkan fel a csecsemőkkel összefüggésben. A csecsemő babákat
cumival, cumisüveggel együtt árusítják.
3. Dolly és a cumi mesekönyv részlet
26
4. Baby Born baba
 a nyilvános szoptatás ambivalens vagy negatív megítélése: a szoptatás látványának
obszcénné, szeméremsértővé, zavaró tényezővé nyilvánítása, miközben a női mell
egyértelműen szexuális szimbólumként van jelen a közgondolkodásban.
 a hosszú távú szoptatás negatív megítélése szakmai körökben is (például
Magyarországon számos pszichológus és orvos hangoztatja az egyéves kor feletti
szoptatás ártalmas voltát, a „kórosan erős” anya-gyerek kötődés kialakulásának
veszélye miatt, pedig a biológiai norma egyértelműen a hosszú távú szoptatás).
 a szoptatás védelmének törvényi háttere nagyrészt hiányos (például a szoptató,
dolgozó nőknek járó munkaidő kedvezmény, az anya otthonmaradását lehetővé
tevő intézkedések).
 az anyatejes táplálást, szoptatást segítő intézkedések hiánya. Erre egy jellegzetes
példa, hogy Magyarországon a mellszívó kölcsönzés, a szoptatási segédeszközök
egyike sem élvez TB támogatást, ellenben a tápszeres táplálással, függetlenül attól,
hogy a használat miért válik szükségessé és hogy az anyatejes táplálástól milyen
további egészségügyi előnyök várhatóak. Ez a támogatás különösen fontos lenne,
27
hiszen a mellszívó hosszú távú bérlésének költségei, a szoptatásbarát etetési
eszközök beszerzése nagy anyagi terhet ró a családokra.
 a szoptatással kapcsolatos ismeretek teljes egészében hiányoznak az alap- és
középfokú oktatásból, és csak említés szintjén szerepelnek az édesanyákkal
kapcsolatba kerülő egészségügyi dolgozók oktatásában.
 a szoptatást aláásó termékek szabad reklámozása, az egészségügy bevonása a
fogyasztás növelésébe. Zöld jelzés a tápszermarketing legkülönfélébb stratégiáinak
(szakmai továbbképzéseket szponzorálhatnak, kiállíthatnak, előadhatnak). (W.
Ungváry, 2018)
Külsőségekre alapuló tényezők
Jelentős indok lehet a 21. századi szépségideál jelenléte.

A karcsúság divatja a 20. században jelent meg igazán jelentős formában. Rengeteg nő
akar hódolni ennek a divatnak és ezért bármit képes megtenni.
A mai világban egyre inkább úgy tűnik, hogy az emberi test veszít az értékéből. Jelenleg a
vékony és karbantartott test a női ideál, ezt szolgálják a diétázás és a testgyakorlatok,
valamint a szépségipar kellékei is: fogyókúrás és fitneszprogramok, diétás ételek,
testedzések, fürdők, szauna, kozmetikumok, plasztikai sebészet stb. A szépségnek szinte
csak az uniformizált formáját képes elfogadni a társadalom.
A szépségideál olyan alacsony testsúlyt követel a nőktől, amely biológiai szempontból és
genetikai adottságaik miatt is irreális számukra. A kulturális nyomás és a biológiai realitás
közötti szakadék mélyülése felveti azt a kérdést, hogy az egyén milyen messzire képes
elmenni azért, hogy elfogadják és megfeleljen a mai szépségnormáknak.
A karcsúsággal egyidejűleg jelent meg kezdetben a férfiak, majd a nők körében is a

testépítés, melynek űzése is gyakran kényszeres jellegű. A testépítők rendszerint
visszaélnek az anabolikus szteroidok használatával, többnyire igen nagy mennyiségben
fogyasztva azokat, s ezeknek a szereknek komoly testi következményei lehetnek. A
testépítés tehát nem konstruálja testünket, hanem leépíti annak egészségét. (Túry &
Szényei, 2018)
28
Nagyon sok édesanya próbálja visszanyerni szülés előtti alakját. Nehezen barátkoznak meg
azokkal a változásokkal, amiken a testük keresztül ment. Képesek önmaguknak való
megfelelését előtérbe helyezni, a baba igényeit pedig háttérbe szorítani.
3. CÉLKITŰZÉSEK ÉS HIPOTÉZISEK
3.1 CÉLKITŰZÉSEK
Kutatásom célja, hogy a szoptatós édesanyákkal szemben állított társadalmi normákat

vizsgáljam.
A célom elérése érdekében az alábbi tények vizsgálatát végeztem el:
1. Az édesanyák gyermekeik táplálásával kapcsolatos döntésében a társadalmi

tényezők jelentős szerepet játszanak.
2. A társadalmi hozzáállást a szoptatós édesanyákkal szemben.
3. Az édesanyák tájékozottsága, véleménye, tapasztalata a szoptatásról.
3.2 HIPOTÉZISEK
1. Az édesanyák gyakran döntenek gyermekük táplálásáról a közvetlen környezetük

hatására (család, barátok, egészségügyi intézmények).
2. Magyarországon az anyatejes táplálás csak az elvi szinteken elfogadott.
3. Az édesanyák kevés információval rendelkeznek a szoptatásról. Nem kapnak
megfelelő támogatást.
4. VIZSGÁLAT MÓDSZEREI
4. 1 A MINTAVÉTELEZÉS MÓDJA
A széleskörű kidolgozás érdekében a témán belül próbáltam több személyt is megcélozni.
A primer kutatási módszerek közül a kérdőíves felmérést és az interjút is alkalmaztam.
29
A mintavétel a kérdőív esetében véletlenszerűen zajlott. Elsősorban nőket, azon belül
gyermekes és nem gyermekes, a gyermekeseken belül szoptatós és tápszeres anyukákat,
majd végül férfiak válaszait is vizsgáltam.
A kérdőív önkitöltős volt, és interneten keresztül, online volt lehetősége kitölteni a

válaszadóknak. Alkalmaztam benne fő és kiegészítő kérdéseket, zárt és nyitott, eldöntendő
és feleletválasztós kérdéseket. Többségében zárt kérdést használtam, a teljesség elvére
törekedve.
Az interjú esetében több gyermekes, kizárólag gyermeküket anyatejjel tápláló anyukákat

választottam, pontosabban 3 személyt. Az interjúk kitöltése online, e-mailen keresztül
zajlott.
5. EREDMÉNYEK
A kérdőívet 2168 személy töltötte ki, ebből 99 % nő és 1 % férfi. A nőkből 97,1 %-a
gyermekes anyuka, 2,9 % pedig gyermektelen. A gyermekes anyukák közül 94,5 %-uk
táplálta a gyermekét anyatejjel, ami meglepő volt számomra, mert úgy gondoltam ez a
mutató kevesebb lesz.
5. 1 ANYATEJ A SZOPTATÓS ÉDESANYÁK SZEMSZÖGÉBŐL
I. ábra Életkor szerinti megoszlás az első gyermek születése szempontjából
Azon édesanyák, akik anyatejjel táplálták gyermeküket, a legtöbbjük 26 és 30 év között

szülte első gyermekét.
30
II. ábra Anyatejes táplálás időtartama havi bontásban
Látható, hogy a szoptatós édesanyák közül 62,7 %-uk szoptatta 12 hónapnál tovább
gyermekét.
Anyatejes táplálás megszűnésének okai

45%
40%
39%
35%
30% 32%
25%
20% 23%
15%
10%
5% 6%
0%
Terhesség Betegség Tejelapadás Elválasztódás
III. ábra A szoptatás befejezésének főbb okai
Erre a kérdésre vonatkozóan az 1094 válaszadónak az 51%-a szerinti eredményét láthatjuk.

A legfőbb ok az anyatejes táplálás abbamaradásában a tejelapadás, ami szerint az édesanya
nem szoptatja elegendő gyakorisággal gyermekét, ezáltal teje elapad. Nem sok
különbséggel, 32 %-al a másik jellemző ok az elválasztódás (ebben értem a gyermek és a
szülő általi kezdeményezést is).
31
IV. ábra A szoptatós édesanyák közvetlen környezetének mobilitása
A szoptatós édesanyák szempontjából nagyon fontos a támogató környezet. Ezzel

kapcsolatban kérdeztem őket és a válaszadók többsége úgy érzi, megfelelő támogatást
kapott közvetlen környezetétől.
V. ábra Leendő édesanyák biztatása
A válaszadók 99,6 %-a azt tanácsolná a leendő édesanyáknak, hogy tartsanak ki az

anyatejes táplálás mellett.
32
VI. ábra Társadalom elfogadó szerepéről való vélekedés
Ebben a kérdésben születtek megoszló válaszok. Az anyukák többsége szerint igen,

elfogadó, de 33,1 %-uk szerint pedig nem. Azok az édesanyák, akik kifejtették
véleményüket, nagyrészt úgy érzik, hogy igen is és nem is.
Pár példa a válaszadók véleménye közül:
 „Sokszor a tápszeres babák anyukái lenézik a szoptató anyákat”

 „Még mindig elég sok negatív kritika éri azokat, akik hosszú ideig szoptatnak
vagy nyilvánosan szoptatnak”
 „Sokan támogatják, de közben nincs még sem pozitívan értékelve.”
 „Amíg ezt a négy fal között teszik a gyerek 6 hónapos koráig addig igen.”
 „Bizonyos életkorig igen, 1,5-2 éves korban már megszólják az anyát.”
 „Még mindig nem természetes bárhol és bármikor szoptatni, ezért ez nagyon
befolyásolja az anyák frusztrációját a témában.”
 „Meglepődnek még a mai napig, ha szoptató anyát látnak nyilvános helyen. Úgy
gondolom még én is leírom, hogy sajnos nem minden helyzetben gondolom
normálisnak. Mondjuk a Mömaxban az egyik árult kanapén ülve”
 „Vegyes, ha diszkréten, észrevétlenül szoptatja csecsemőjét nyilvános helyen,
akkor is inkább megbotránkoznak.”
 „A hozzátáplálás elkezdéséig úgy vélem támogató, de mondjuk 1 éves kor után
már furán néztek rám sokan, hogy még mindig szoptatok (az első gyerekemet 20
hónapig szoptattam, a második 7 és fél hónapos és szeretném hasonló ideig
szoptatni)”
33
 „Egészen addig, amíg nem látnak egy nyilvános helyen szoptató anyát. Sajnos a
többség úgy van ezzel, mint a melegekkel: amíg a 4 fal között csinálják, addig
nem zavarja őket...”
 „Névleg igen, de most döbbenek rá, hogy valójában egyáltalán nem. Szinte sehol
senki nem tartja normálisnak az igény szerinti szoptatással járó dolgokat. Nem
elfogadott bárhol, bármikor, bármennyi ideig szoptatni.”
 „Vegyes. Az ismeretségi körömben alap a hosszú anyatejes táplálás, viszont
tapasztaltam elmarasztaló véleményeket is. Ez sajnos egy nagyon megosztó
téma, mivel a korábbi generáció viszonylag gyorsan "letudta" a szoptatást, mivel
a lehető leghamarabb vissza kellett menni dolgozni. Továbbá az is a
tapasztalatom, hogy erről aztán mindenkinek van véleménye, ha másokról van
szó. Azt gondolom, hogy a világ legtermészetesebb dolga, és minden kicsi
gyermek megérdemli, hogy a lehető leghosszabb ideig anyatejjel táplálják!”
 „Azt nem tolerálják, ha ez nyilvános helyen történik és láthatóan szoptat az
édesanya. Ez egy intim dolog, intim módon kell kezelni”
 „Amennyiben teljesen elvonulva, remeteként szoptatunk otthon, és a gyermek
egy éves korában már búcsút int a szopásnak, akkor általában igen.”
 „A szoptatás természetességét nem tudják elfogadni. Magamutogatónak találják,
a vele járó kötődést pedig túlzónak.”
 „Igen, amíg nem látják őket. A hosszan szoptatás (3 év fölött meg pláne) bizarr
kategória a legtöbb embernek.”
34
VII. ábra Az anyatejes táplálás nélkülözésének okai
A szoptató édesanyák szerint a legfőbb ok, ami miatt az édesanyák nem az anyatejet
választják gyermekük táplálékának, az az információhiány. A második jelentős ok, pedig
az, hogy nem tudnak kimozdulni otthonról, mert nehezen tudják megoldani a nyilvános
helyen való szoptatást.
VIII. ábra Negatív élmények a nyilvános szoptatással kapcsolatban
A válaszadók 28,3 %-nak volt része negatív élményben nyilvános helyen való szoptatás
miatt.
35
5. 2 ANYATEJ-HELYETTESÍTŐ TÁPLÁLÉKOT ALKALMAZÓ ÉDESANYÁK
SZEMSZÖGÉBŐL
IX. ábra Életkor szerinti megoszlás az első gyermek születése szempontjából
Azok az anyák között, akik tápszerrel táplálták gyermeküket, kevesebb a 26-30 év közötti
és több a 21-25 év közötti szülés mutatója. A 15-20 évesek közötti mutató is a több mint a
duplája, az anyatejes táplálást alkalmazó édesanyák köre a 15-20 éveseknél mindössze 4,1
% volt. A 36-40 év közötti mutató alacsony eltéréssel majdnem egyezik.
Feltételezésem, hogy a 15-20 évesek és a 25-25 évesek magasabb mutatója azt jelenti,
hogy a „fiatalabb” korosztály nagyobb részben döntött az anyatej-helyettesítő táplálék
mellett.
X. ábra Gyermekük táplálásában befolyásoló tényezők szerepe
36
A tápszeres anyukák 80,9 %-a úgy érzi, nem befolyásolta döntésüket a társadalom tényezői
gyermekük táplálásával kapcsolatban.
XI. ábra Anyatejes táplálással kapcsolatos információk megfelelősége
Az információk megfelelő átadása kapcsán mindössze 17,6 % az eltérés.
XII. ábra Társadalom elfogadó szerepéről való vélekedés
A válaszadók többsége úgy gondolja elfogadó a társadalom szerepe, de ebben is nagyon

megoszló a vélemény. Nagyrészt, az egyéni válaszadók esetében itt is a nyilvános
szoptatásra hivatkoznak.
37
XIII. ábra Az anyatejes táplálás nélkülözésének okai
A tápszeres anyukák elsősorban az egészügyben dolgozók segítőkészségének nem

megfelelőségére hivatkoznak, másodsorban az információhiányra.
XIV. ábra Anyatejes táplálás támogatása társadalmi szinten
Az előző kérdésből következnek a mostani kérdésre adott válaszok is. A tápszeres anyukák
szerint elsősorban az édesanyák szoptatásban való gyakorlati segítése által több anyuka
szoptatna. Másodsorban pedig a szoptatásra való felkészítés a várandósság alatt jelentene
sokat.
38
5. 3 GYERMEKTELEN ANYUKÁK SZEMSZÖGÉBŐL
XV. ábra Leendő édesanyák válaszai gyermekük táplálásáról
Számomra nagyon pozitív, hogy a leendő édesanyák közül 98,4 %-a anyatejjel szeretné
táplálni gyermekét.
XVI. ábra Gyermekük táplálásában befolyásoló tényezők szerepe
Ők is úgy vélik, hogy nem befolyásolja őket a környezeti és társadalmi tényező.
39
XVII. ábra Anyatejes táplálással kapcsolatos információk megfelelősége
Ez esetben még kisebb az eltérés, mint a tápszeres édesanyáknál, szinte 1 % sincs.
XVIII. ábra Testi változások befolyásoló szerepe
A leendő édesanyák közel 70 %-a nem fél a várandósság alatti és utáni változásoktól,
melyen testük keresztül mehet.
40
XIX. ábra Anyatejes táplálás támogatása társadalmi szinten
A leendő édesanyák nézőpontja megegyezik a tápszeres anyukákéval. Ők is úgy vélik,

hogy az elsődleges szempont, hogy országunkban egy anya szoptatni tudja gyermekét, az a
megfelelő felkészítés és a gyakorlati segítségnyújtás.
XX. ábra Viselkedési norma egy nyilvános helyen szoptató édesanyával szemben
A leendő édesanyák 79,4 %-át nem zavarná, ha egy diszkréten szoptató édesanyával
találkozna egy nyilvános helyen. 9,5 % elhagyná a helyiséget, 11,1 % pedig kétes
érzésekkel küzdene.
5. 4 ANYATEJ A FÉRFIAK SZEMSZÖGÉBŐL
41
XXI. ábra Férfiak véleménye az anyatej fontosságáról
A 21 válaszadó férfi közül 21 gondolja azt, hogy egy gyermeknek az anyatej a megfelelő
táplálék.
XXII. ábra Anyatejes táplálás természetessége
Számukra teljesen természetes dolog az anyatejes táplálás.
42
XXIII. ábra Társadalom elfogadó szerepéről való vélekedés
A társadalom elfogadó szerepének megoszló viselkedését ők is érzékelik.
XXIV. ábra Párjuk támogatottsága a szoptatásban
Mindegyikük támogatná párját, ha a szoptatás mellett döntene.
XXV. ábra Viselkedési norma egy nyilvános helyen szoptató édesanyával szemben
81 %-át nem zavarná, ha egy nyilvánosan szoptató nőt látna. Viszont az egyik válaszadó
megfogalmazta a nyilvános helyen történő szoptatásra vonatkozó legigazabb álláspontot,
amit szeretnék idézni: „Engem nem feltétlenül zavarna, azonban véleményem szerint ez
az anya és gyermeke közötti egyik legintimebb kontaktus. Éppen ezért nem a
legszerencsésebb a nyilvános szoptatás, viszont, ha a helyzet miatt muszáj és az
édesanya e mellett dönt, akkor senki másnak nincs joga emiatt elítélni.”
43
XXVI. ábra Anyatejes táplálás támogatása társadalmi szinten
A férfiak véleménye szerint is a szoptatásra való felkészítés által több édesanya tudna
szoptatni. Másodsorban pedig a szoptatós fülkék elhelyezése nyilvános helyeken.
5. 5 INTERJÚK
Az interjúban kitöltött kérdésekre különböző válaszokat kaptam. Mind a három édesanya

nagyon inspiráló volt számomra. Közülük ketten úgy gondolják, hogy a szoptatásra való
felkészítést már a kórházakban, a várandósság alatt el kellene kezdeni. Szintén kettőjüknek
volt negatív élménye a nyilvános helyen történő szoptatással kapcsolatban.
6. ÖSSZEGZÉS
1. Az édesanyák gyakran döntenek gyermekük táplálásáról a közvetlen környezetük

hatására (család, barátok, egészségügyi intézmények).
Az első hipotézisem állítását a kutatásom megcáfolja. A kérdőívből kiderül, hogy a

szoptatós édesanyák közül 31,4 %-a, a tápszeres anyukák 18,4 %-a véli úgy, hogy a
társadalmi elvárásoknak történő megfelelési kényszer miatt nem választják az anyatejes
táplálást. A leendő édesanyák közül pedig 87,3 %-át nem befolyásolja a társadalom
gyermeke táplálásának döntésében.
44
Interjú alanyaim szerint a legfontosabb a gyermek, tehát ha valaki elég elszánt, akkor
semmi nem tántorítja el a szoptatástól.
2. Magyarországon az anyatejes táplálás csak az elvi szinteken elfogadott.
A második hipotézisemet a kutatásom se nem bizonyítja, se nem cáfolja.

A kérdőívből az derül ki, hogy a szoptatós édesanyák 1408 főnek nem volt része negatív
élményben, 557 főnek pedig volt része a nyilvános szoptatással kapcsolatban. Viszont
arról, hogy miért nem a szoptatás mellett döntenek az édesanyák, arra 936 fő azt a választ
adta, hogy azért, mert nincsenek a nyilvános helyeken szoptatásra kialakított helyiségek,
fülkék.
A társadalmi elfogadottságra vonatkozó kérdésre is 1043 fő gondolja úgy, hogy elfogadó.
A másik, 646 fő határozottan nem véli elfogadónak, a maradék 263 fő nagyon megoszló.
Vannak, akik változónak, részben elfogadottnak gondolják. Egy részük pedig úgy véli,
hogy elfogadó a társadalmunk addig, amíg az édesanya otthon diszkréten szoptat és a
gyermek 1 éves koráig teszi mindezt.
A tápszeres édesanyák 73 fő véli elfogadónak társadalmunkat a szoptatással szemben, 33
fő nem tartja és 8 fő gondolja azt, hogy elfogadó is és nem is. Náluk is előfordul a diszkrét
szoptatás feltétele az elfogadottsággal kapcsolatosan.
43 fő véli úgy, hogy az édesanyák a nyilvános helyeken lévő helyiségek hiánytalansága
miatt nem választja az anyatejes táplálást gyermekének.
A nyilvános helyen történő szoptatásról megkérdeztem a leendő édesanyákat és a férfiakat

is. A reakciójukra voltam kíváncsi, hogy hogyan viselkednének egy diszkréten, mellét
eltakaró, szoptató édesanyát látva.
A leendő édesanyák közül 50 főt nem zavarna, ha egy ilyen szituációnak lenne szemtanúja.
6 fő elhagyná a helyiséget, 7 fő pedig zavarban lenne, kellemetlennek érezné. 29 fő szerint
lenne szükség több helyiségre a nyilvános helyeken, hogy egy édesanya szoptathassa
gyermekét.
A férfiak közül 17 fő nem zavartatná magát egy ilyen helyzetben, 2 fő kimenne a
helyiségből, 1 fő szóvá tenné, hogy hagyja abba, 1 másik fő szerint pedig a társadalmi
elfogadottság miatt nem a legszerencsésebb a nyilvános helyen történő szoptatás, de ha a
helyzet úgy kívánja, hogy az édesanya megeteti gyermekét, ahhoz senkinek nincs joga,
hogy ebbe beleszóljon.
45
A férfiakból 11 fő úgy véli elfogadó társadalmunk, 10 fő szerint pedig nem.
Az interjúk során 2 személy adott egyértelmű választ arra, hogy igenis volt negatív
élményben része a szoptatás során.
Összességében tehát a válaszadók közül 2603 személy szerint elfogadó a társadalom a

szoptatós édesanyákkal szemben, 2272 fő szerint nem, és 271 személy egyéb választ adott.
Társadalmi elfogadottság
60%
50%
40%
30%
51%
44%
20%
10%
5%
0%
Igen Nem Egyéb
XXVII. ábra Az anyatejes táplálás társadalmi elfogadottsága Magyarországon
3. Az édesanyák kevés információval rendelkeznek a szoptatásról. Nem kapnak

megfelelő segítséget a gyakorlatban.
Ez az állításom az édesanyák egyik oldaláról beigazolódott, a másik oldalukról viszont

nem. A szoptatós édesanyák közül 1397 fő érzi úgy, hogy megfelelő mennyiségű
információt kapott az anyatejes táplálással kapcsolatban, 564 fő pedig úgy érzi, hogy nem.
Az okok, melyek miatt nem a szoptatást választják az édesanyák az alábbiak szerint oszlik
meg: 934 fő gondolja úgy, hogy az egészségügyi dolgozók segítőkészsége nem megfelelő,
1292 fő szerint a szoptatásról való információ hiánya, 738 fő szerint pedig a család,
barátok, környezetük nem támogató viselkedése.
46
Az anyatej-helyettesítő táplálékot alkalmazó anyukák közül 67 fő úgy érzi, megfelelő
információt kapott a szoptatásról, 47 fő pedig nem.
Szerintük az okok, ami miatt nem a szoptatást választják: 57 fő szerint az egészségügyben
dolgozók segítőkészségének hiánya, 48 fő szerint kevés információ, 21 fő szerint pedig a
közvetlen környezet nem patronáló viselkedése.
Összegezve 1496 fő mondta azt, hogy megfelelő mennyiségű információt kapott a

szoptatásról, 645 fő pedig azt, hogy nem.
Információ megfelelősége
80%
70%
60%
50%
40%
70%
30%
20%
30%
10%
0%
Igen Nem
XXVIII. ábra Édesanyák válaszai arról, hogy megfelelő mennyiségű információt kaptak-e
a szoptatásról
Összegezve, hogy miért nem választják az édesanyák a szoptatást, az alábbiak szerint

látható:
 az egészségügyben dolgozók segítőkészségének hiánya 991 fő
 kevés információ 1340 fő
 közvetlen környezet nem patronáló viselkedése 759 fő.
47
Okok, ami miatt nem a szoptatást
választják
50%
45%
40%
35%
30%
25%
43%
20%
15% 32%
25%
10%
5%
0%
Egészségügyi dolgozók Információhiány Közvetlen környezet nem
segítőkészségének hiánya támogató viselkedése
XXIX. ábra Édesanyák véleménye arról, hogy miért nem választhatják a szoptatást más
édesanyák
Véleményük megoszlása arról, hogy mi segíthetné jobban Magyarországon az anyatejes

táplálást:
 Az anyatejes táplálással kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismeretekkel felruházott
egészségügyi dolgozók részvétele és bevonása 53 fő
 Szoptatásra való felkészítés a várandósság alatt 79 fő
 Az anyák gyakorlati segítése a szoptatásban és a fejésben 89 fő
A leendő édesanyák válaszai az információ megfelelő mennyiségéről: 32 fő szerint

megfelelő mennyiséget kap a szoptatásról, 31 fő szerint pedig nem.
Véleményük arról, hogy mi segíthetné jobban Magyarországon az anyatejes táplálást:
A férfiak nézőpontja szerinti támogató tevékenységek:

48
Az interjúkban adott válaszok alapján 2 személy úgy érezte, környezete, családja, barátai
támogatták a szoptatás során. Egészségügyre vonatkozóan nem volt panasz, egy személy
említette, hogy nagyon kevés információt kap mindenki a környezetében élők közül.
Említette, hogy képzéseket, oktatást lehetne szervezni ez ügyben.
Összegezve az elősegítő lépéseket hazánkban a szoptatásra vonatkozóan:

Hazánkban a szoptatást elősegítő

lépések
40%
30%
20% 38% 38%
10% 24%
0%
XXX. ábra Vélemények a szoptatást elősegítő lépésekről hazánkban
Ezen adatok alapján tehát úgy vélik, hogy elegendő információt kaptak a szoptatásról,
viszont arra a kérdésre, hogy miért nem választják az édesanyák a szoptatást, ott pedig
legnagyobb részben az információhiányra hivatkoztak. A szoptatást elősegítő
tevékenységekben is nagy részben szerepet játszik az egészségügy szerepe.
49
IRODALMI JEGYZÉK
1. W. Ungváry, R. (2018.09.12.). A szoptatás szociokulturális vonatkozásai. Letöltés

dátuma: 2021.02.20, forrás: Szoptatás Portál:
https://szoptatasportal.hu/fejezetek-a-laktacios-szaktanacsado-kepzes-
torzsanyagahoz/a-szoptatas-szociokulturalis-vonatkozasai/
2. Chumbley, J. (2003). A szoptatás. Pécs: Alexandra Kiadó.
3. Guóth-Gumberger, M. & Hormann, E. (2002). Szoptatás. Budapest: Sanoma Kiadó.
4. Németh, T., Várady, E., Danis, I., Scheuring, N., & Szabó, L. (2017). Táplálás és
táplálkozás csecsemő-és kisgyermekkorban I. rész–Szoptatási mutatók az
Egészséges utódokért projekt nagymintás kutatásában. Lege Artis Medicinae,
27(10-12), 406-17.
5. Kisdi, B. (2012). A női test dekolonizációja. Néprajzi Látóhatár, 21(3), 23-44.
6. Decsi, T. (1998). Csecsemőtáplálás. Pécs-Budapest: Dialóg Campus Kiadó.
7. Antal, K. & Barta, E. (2018). AZ ANYATEJES TÁPLÁLÁS TÖRTÉNETE.
Védőnő, 28(4), 3.
8. Odor, A. (2016). A SZOPTATÁS, AZ ANYETEJES TÁPLÁLÁS HELYZETE
MAGYARORSZÁGON. Védőnő, 26(4), 3-5.
9. Polyik, E. & Zimonyi, K. (2014). Az anyatejes táplálás jelentősége dietetikai
szempontból. Védőnő, 24(4)3-5.
10. Dr. Várady, E. & Gitidiszné, Gy, K. (2018). Szoptatással kapcsolatos gyakori
problémák. Védőnő, 28(4), 6-7.
11. Dr. Várady, E. (2018.09.12.). A Bababarát Kórház Kezdeményezés kiterjesztése az
újszülött ellátásra (NeoBBKK). Letöltés dátuma: 2021.02.20, forrás: Szoptatás
Portál:
https://szoptatasportal.hu/fejezetek-a-laktacios-szaktanacsado-kepzes-
torzsanyagahoz/a-bababarat-korhaz-kezdemenyezes-kiterjesztese-az-ujszulott-
ellatasra/
12. World Health Organization. (1981). International code of marketing of breast-milk
substitutes. World Health Organization.
50
13. World Health Organization. (2020). The best start in life, Breastfeeding for the
prevention of noncommunicable diseases and the achievement of the Sustainable
Development Goals in the WHO European Region. World Health Organization.
14. Túry, F. & Szényei, G. (2018). Az emberi test értékének változása a 21. században.
Confessio: a Magyarországi Református Egyház figyelője, 41(3), 11-19.
51
KÉPJEGYZÉK
1. https://st2.depositphotos.com/4410397/7418/v/600/depositphotos_74184319-
stock-illustration-baby-pacifiers-icon.jpg
2. https://st2.depositphotos.com/1001248/8346/v/600/depositphotos_83462338-
stock-illustration-feeding-bottle.jpg
3. https://www.tulipancsoport.hu/static/images/product-images/261.jpg
4. https://p1.akcdn.net/full/238596348.zapf-creation-baby-born-baba.jpg
52
MELLÉKLETEK
1. melléklet
Kérdőív kérdései
Szabó Kitti vagyok, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógia karának harmadéves

hallgatója.
Szakdolgozatomban az anyatejes táplálás társadalmi elfogadottságának helyzetét
vizsgálom. Kutatásom célja, hogy bebizonyítsam, a szoptatás elfogadottsága a
társadalomban csak elvi szinteken történik.
Kérem, hogy segítse munkámat az alábbi kérdőív kitöltésével!
A kérdőív kitöltése és értékelése teljesen anonim módon történik. A közölt adatokat
bizalmasan kezelem és kizárólag a szakdolgozatom készítéséhez használom fel. A
kérdőív kitöltése pár percet vesz igénybe.
Segítségét előre is köszönöm! ☺
*Kötelező
Az Ön neme? *
o Nő
o Férfi

Van Önnek gyermeke? *
o Igen
o Nem
Gyermekes anyukák válaszai

Mivel táplálta gyermekét születése után?
o Anyatej
53
o Anyatej-helyettesítő táplálék (tápszer)
Szoptatós anyukák válaszai

Hány évesen szülte első gyermekét?
o 15-20 év
o 21-25 év
o 26-30 év
o 31-35 év
o 36-40 év
o 40 évnél idősebb voltam
Mennyi ideig táplálta gyermekét anyatejjel?
o 1-3 hónap
o 4-6 hónap
o 7-9 hónap
o 10-12 hónap
o 12 hónapnál tovább
Amennyiben abbahagyta gyermeke szoptatását, mi volt az oka?
Saját válasz
Úgy érzi megfelelő támogatást kapott a szoptatás során? (család, egészségügy,

társadalom)
o Igen
o Nem
Ön biztatná a leendő édesanyákat, hogy születendő gyermeküket anyatejjel táplálják?
o Igen
o Nem
Ön mit gondol, a társadalom elfogadó szerepet tölt be a szoptató édesanyákkal szemben?
o Igen
54
o Nem
o Egyéb:
o
Mi lehet az oka annak, hogy az édesanyák nem a szoptatást választják? (Több válasz is
jelölhető)
o Egészségügyi dolgozók segítőkészsége nem megfelelő

o Információhiány a szoptatásról
o Család, barátok, környezet nem patronáló viselkedése
o Tápszerek és egyéb táplálékok túlzott előtérbe helyezése
o Szülés utáni aranyóra nem kellőképpen támogatott
o Nincsenek a szoptatásra alkalmas helyiségek
o A társadalmi elvárásoknak való kényszeres megfelelés
o A gyermek etetése személyhez és helyhez kötött
o Nem tudnak kimozdulni otthonról, mert a nyilvános helyen való szoptatás
nehezen megoldható
Volt-e már része olyan szociális élményben a szoptatás időszaka alatt, ami kellemetlen
volt az Ön számára?
o Igen
o Nem
Anyatej-helyettesítő táplálékos anyukák

Hány évesen szülte első gyermekét?
o 15-20 év
o 21-25 év
o 26-30 év
o 31-35 év
o 36-40 év
o 40 évnél idősebb voltam
55
Befolyásolta-e gyermeke táplálásával kapcsolatos döntését a környezete és a társadalom
tényezői?
o Igen
o Nem
Úgy érzi, hogy megfelelő mennyiségű információt kapott az anyatejes táplálással

kapcsolatosan? (egészségügy, média, társadalom)
o Igen
o Nem
o Igen
o Nem
o Egyéb:
o
Mi lehet az oka annak, hogy az édesanyák nem a szoptatást választják? (Több válasz is
jelölhető)
o Egészségügyi dolgozók segítőkészsége nem megfelelő

o Információhiány a szoptatásról
o Család, barátok, környezet nem patronáló viselkedése
o Tápszerek és egyéb táplálékok túlzott előtérbe helyezése
o Szülés utáni aranyóra nem kellőképpen támogatott
o Nincsenek a szoptatásra alkalmas helyiségek
o A társadalmi elvárásoknak való kényszeres megfelelés
o A gyermek etetése személyhez és helyhez kötött
o Nem tudnak kimozdulni otthonról, mert a nyilvános helyen való szoptatás
nehezen megoldható
Mit gondol, mi az ami segítené országunkban, hogy minél több édesanya szoptathassa
gyermekét? (Több válasz is jelölhető)
o A szoptatás támogatásával kapcsolatos irányelv növelése

56
o Az ez irányú elméleti és gyakorlati ismeretekkel felruházott egészségügyi
dolgozók részvétele és bevonása
o Szoptatásra való felkészítés a várandósság alatt
o Az aranyóra biztosítása az anya és az újszülött között
o Az anyák gyakorlati segítése a szoptatásban és a fejésben
o Az igény szerinti szoptatás támogatása
o Útmutatás, hogy a hazabocsátás után milyen lehetőségek adottak helyi szinten a
szoptatás támogatására
o A nyilvános helyeken több szoptatós fülke elhelyezése
Leendő anyukák válaszai

Mivel szeretné majd táplálni leendő gyermekét?
o Anyatejjel
o Anyatej-helyettesítő táplálékkal (tápszerrel)
Befolyásolja-e gyermeke táplálásával kapcsolatos döntését a környezete és a társadalom

tényezői?
o Igen
o Nem
Úgy érzi, hogy megfelelő mennyiségű információt kap az anyatejes táplálással

kapcsolatosan? (egészségügy, média, társadalom)
o Igen
o Nem
Tart attól, hogy esetleg a szoptatás miatt a teste különböző változásokon megy majd
keresztül?
o Igen
o Nem
57
Hogyan viselkedne, ha egy nyilvános helyen észrevenné, hogy egy édesanya (diszkréten,
eltakarva mellét) szoptatja babáját?
o Szóvá tenném, hogy legyen szíves abbahagyni

o Elhagynám a helyiséget
o Egyáltalán nem zavarna
o Egyéb:
o
Férfiak válaszai
Ön szerint mi a megfelelő táplálék egy gyermeknek születése után?
o Anyatej
o Anyatej-helyettesítő táplálék (tápszer)
Ön természetes dolognak tartja, ha egy édesanya anyatejjel táplálja gyermekét?
o Igen
o Nem
o Igen
o Nem
Amennyiben az Ön párja a szoptatás mellett döntene, támogatná őt?
58
o Igen
o Nem
Hogyan viselkedne, ha egy nyilvános helyen észrevenné, hogy egy édesanya (diszkréten,
eltakarva mellét) szoptatja babáját?
o Szóvá tenném, hogy legyen szíves abbahagyni

o Elhagynám a helyiséget
o Egyáltalán nem zavarna
o Egyéb:
o

59
2. melléklet
Interjú kérdései
1. Hány éves Ön?

2. Hány gyermeke van?
3. Milyen idősen lett édesanya?
4. Mivel táplálta gyermekét születése után?
5. Mennyi idős koráig táplálta gyermekét anyatejjel?
6. Adódtak-e problémák a szoptatás időszaka alatt?
7. Amennyiben igen, milyen jellegű problémák voltak?
8. Mit gondol, miért fontos a gyermeknek az anyatej, a szoptatás?
9. Milyen tapasztalatai vannak az anyatejes táplálással kapcsolatban összességében?
10. Milyen negatív dolgokat tudna mondani a szoptatásról?
11. Milyen pozitív dolgokat tudna mondani a szoptatásról?
12. Akadályozta Önt a szoptatásban, ha esetleg nyilvános helyen volt?
13. Milyen tapasztalatai vannak a nyilvános szoptatással kapcsolatban?
14. Mit gondol, a társadalom miért nem elfogadóbb a szoptató anyákkal szemben?
15. Ön szerint mit kellene tennie a társadalomnak, hogy egyre több édesanya döntsön a
szoptatás mellett?
16. Úgy érzi, hogy a szoptatás időszaka alatt, megkapta a kellő támogatást a családjától
és a közvetlen környezetétől?
17. Települési szinten megkapta a kellő segítségnyújtást az egészségügyi dolgozóktól?
18. Mit tanácsolna a leendő édesanyáknak, mire figyeljenek oda és mit tartsanak
nagyon
60
szem előtt?
3. melléklet
Kitöltött interjúk
1. személy
1. Hány éves Ön? 49

2. Hány gyermeke van? 2
3. Milyen idősen lett édesanya? 28,36
4. Mivel táplálta gyermekét születése után? Anyatej
5. Mennyi idős koráig táplálta gyermekét anyatejjel? 1. gyerek: 4 hónap kizárólagos
anyatej, majd kiegészítve tápszerrel, 2. gyerek: 13 hónapos koráig szopott, 9 hóban
fokozatos bevezetéssel korának megfelelő táplálék
6. Adódtak-e problémák a szoptatás időszaka alatt? Igen, az első gyermekkel fejni
kellett, nagyon megerőltető volt az állandó kialvatlanság.
8. Mit gondol, miért fontos a gyermeknek az anyatej, a szoptatás? Ez a
legmegfelelőbb táplálék a baba emésztőrendszerének, immunológiai szempontból
is nagyon fontos az antitestek átadása miatt, ill. csodálatos élmény.
Összességében jók, bár volt olyan, hogy védőnő nem hitte el, hogy kiegészítő
folyadékot (teát, vizet) sem kap.
10. Milyen negatív dolgokat tudna mondani a szoptatásról? Amikor már nagyobb súlyú
a baba, előfordul, hogy nem lehet 6 hónap után elkezdeni bevezetni a főzeléket és
61
gyümölcsöt, mert abszolút nem fogadja el, ezt persze plusz szopással pótólja, éjjel
is 2-3-szor szopik, a kialvatlanság kezelése nem könnyű…
11. Milyen pozitív dolgokat tudna mondani a szoptatásról? Mély kötődés, a
legmegfelelőbb táplálék számára, nem kell cumisüveget mosni, tápszert készíteni,
és csodás érzés!
12. Akadályozta Önt a szoptatásban, ha esetleg nyilvános helyen volt? Igen! Az
emberek egy része rosszul értelmezi a szoptatást, szerintük nyilvános helyen ne
szoptassanak mert ha látszik a női mell, az erkölcstelen, szeméremsértő, stb. Bár az
nem zavarja őket, hogy női melleket csupaszon bármely médiában lehet látni.
Furcsa, ha valakinek egy csupasz női mellről, melyen egy baba tartózkodik, az
erotika jut eszébe…
13. Milyen tapasztalatai vannak a nyilvános szoptatással kapcsolatban? Budapest
Állatkert, 8 hónapos csecsemő. Éhes. Odamentem az információhoz, hol lehet
szoptatni. Válasz: a wc-ben. Nem volt szék, büdös, áporodott vizeletszag, mocsok.
Visszamentem, közöltem a látottakat és azt is, hogy talán nézzen rá az orángutánra,
épp szoptat… nagyon ritka az olyan hely, ahol van szoptató helyiség, ami nem wc.
Butaság, rosszul értelmezett ál-prüdéria. A nyilvános szoptatás ciki, mert
„mutogatják a mellüket”. „Ne menjen sehova, maradjon otthon a gyerekével.” Ilyen
megszólásokat kaptam. De nem beszélünk róla, szinte tabu. Ugyanakkor voltunk
külföldön, amíg szopós volt a gyermekem. Ott egy egész étteremnek szóltak, hogy
csendesen, merthogy a gyerekem és egy olasz anyuka babája épp szopizna, hoztak
két hatalmas karosszéket, berakták egy sarokba és hoztak egy erre a célra
rendszeresített paravánt. A repülőn a személyzetnek fenntartott helyre ültettek,
hoztak takarót és párnát. Sorolhatnám…
szoptatás mellett? Toleránsabbnak lenni, ill. közhivatalokban, bankokban,
bevásárlóközpontokban szoptatós helyiséget lenne kötelező létrehozni.
és a közvetlen környezetétől? Igen, abszolút!
Is-is! A védőnők nagy része abszolút támogatott, szurkolt, de volt, aki nem hitte el!
A gyermekorvosok folyamatosan támogattak, hogy milyen jól néz ki, szépen
gyarapodik, szép a bőre.
62
nagyon szem előtt? 100 szült édesanyából 99 tud szoptatni. Ezt azonban meg kell
tanulni az anyának és a babának is. Nem szabad már a kórházban feladni, a tejbe
lövellés 2-4 nap sima szülésnél, addig a baba barna zsírszövete ad neki elég
kalóriát. Ne kérjék a kórházban, hogy adjanak neki pótlást, sőt, ha akarnak adni, ne
engedjék. Nekem a kórházzal is abszolút jó tapasztalatom volt, az 1. kisfiam éjjel
még bekerült az újszülöttre, hogy tudjak pihenni, de kihozták mert éhes volt, hálás
vagyok a mai napig ezért! Aztán már be sem vittem… Otthon pedig tegyék mellre,
ha éhes, majd beáll pár hét alatt a napirend, türelem és kitartás kell hozzá. Ne
tartsák a 3 órás szoptatást, minden baba más, ez korszerűtlen szemlélet, igenis lesz
egy kiszámítható napirend. Ne adjanak semmit, saját tapasztalat, hogy nagy nyári
melegben sem kell folyadékpótlás, megváltozik az anyatej állaga, alkalmazkodik a
női test ehhez. A védőnők nagy része támogató ebben, a gyermekorvosok is,
hallgassanak rájuk!
2. személy
1. Hány éves Ön? 41

2. Hány gyermeke van? 4
3. Milyen idősen lett édesanya? 33
4. Mivel táplálta gyermekét születése után? anyatej
5. Mennyi idős koráig táplálta gyermekét anyatejjel? kettő-három
6. Adódtak-e problémák a szoptatás időszaka alatt? igen
7. Amennyiben igen, milyen jellegű problémák voltak? mellgyulladás
8. Mit gondol, miért fontos a gyermeknek az anyatej, a szoptatás? az anyatej az
elsődleges védelme a kisbabának. azt tapasztaltam, hogy soha egyik gyerekemet
sem verte le egy betegség sem túlzottan, ha még étvágytalanság is jelen volt
(mondjuk egy erős torokfájás, vagy fogzás idején), akkor is ott volt nekik a
megfelelő mennyiségű és minőségű táplálék. A szopizás a gyermeknek nem csak a
táplálékforrás. Menekülési helyzet, megnyugtat, biztonságérzetet ad, mintegy
köldökzsinór és az anyaméh.
63
Itt fentebb leírtam, ezek a saját tapasztalásaim, de a szakirodalom is ilyen irányú
már manapság szerencsére.
10. Milyen negatív dolgokat tudna mondani a szoptatásról? 😅 megterhelő, nagyon.
11. Milyen pozitív dolgokat tudna mondani a szoptatásról? érezhetően hatalmas
mennyiségű szeretethormonokat szabadít fel, sokban segített túllépni a kisbaba
nevelés, illetve az új család születése körüli lelki változásokon. ez szerintem
rendkívül fontos!
12. Akadályozta Önt a szoptatásban, ha esetleg nyilvános helyen volt? eleinte igen, de
mára már abszolút nem érdekel.
13. Milyen tapasztalatai vannak a nyilvános szoptatással kapcsolatban? szerencsémre
nem volt negatív tapasztalásom, akikkel találkoztam ilyen helyzetben, mind
tapintatosan, és pozitívan álltak a dologhoz.
14. Mit gondol, a társadalom miért nem elfogadóbb a szoptató anyákkal szemben? Ezt
nem mondanám így. Egyre inkább elfogadó. Ami ennek a nézetnek az oka lehet, az
a kommunizmus időszakában a gyermekeket nagyon fiatal korban (6-8hós) az
anyától ezzel együtt a szopizástól is elválasztó társadalmi felépítés volt. A régebbi
időkben az asszonyok vitték magukkal a gyermeküket, nem volt probléma, ha
szükségük volt, nagyon idős nénik szerintem még tudnak ilyen emlékeket felidézni.
szoptatás mellett? A várandósság alatt jobban fókuszálni, esetleg akár kötelező
előadásokat meghallgattatni a leendő anyukákkal, nagyon sok területen hiányzik a
kellő felvilágosítás.
és a közvetlen környezetétől? Abszolút nem. Amiket fentebb írtam mind a
tapasztalás, utána olvasás, tanulmányozás útján tettem magamévá.
egy édesanya a kórházban kellene, hogy első kézből kapjon támogatást laktációs
szakembertől. Szoptatási tanácsadótól. Nagyon kevés ilyen szakember van még az
országban. Ezt a feladatot jelenleg a csecsemős nővérek végzik, igen hiányos
ismeretekkel; idősödő, enervált korosztály. Konkrétan az első babámmal
kinevettek, mert nem tudtam hogyan is fogjam meg egyáltalán a gyereket. Ez egy
annyira elmondhatatlanul új dolog egy anyának, komolyan napokig magamhoz sem
tértem abbéli csodálkozásomtól, hogy létrehozott a testem egy embert.
64
A negyedik gyermekemnél pedig olyan erőszakosan, utálatosan akarta mondani a
csecsemős, hogy hogyan kell szoptatni, hiába magyaráztam, hogy idestova 7 egész
éve szoptatok folyamatosan, jól összevesztünk.
nagyon szem előtt? Azt tanácsolnám nekik, hogy hallgassanak az ösztöneikre, mert
van az emberben még bőven. Ne engedjenek olyan tanácsoknak, amik szembe
mennek ezzel az eredő érzéssel
 biztos kevés a tejed
 nem fog ez menni
 ne hagyd annyit szopizni..
ezek lelkileg annyira megterhelőek lehetnek, hogy valóban totál megsemmisítik a
szoptatás létjogosultságát. Csak egy pici példa: egy újszülött gyomra akkora, mint
egy cseresznye, gyorsan ürül, de nem fog sem kiszáradni, sem éhen halni, ha első
napokban csak pár csepp előtejet kap és semmi mást. Pár milliliter az űrtartalma,
ezért, ha a gyerek kéri adjon neki cicit. Valamiért szüksége van rá! Nem anya
bosszantása miatt kell neki!! Iszisz = igény szerint szoptatott!!
3. személy
1. Hány éves Ön?

48
2. Hány gyermeke van?
3
3. Milyen idősen lett édesanya?
20
4. Mivel táplálta gyermekét születése után?
Mind a három gyerekemet anyatejjel.
5. Mennyi idős koráig táplálta gyermekét anyatejjel?
Az első lányomat 12 hónapig, a második fiamat 10 hónapig, a harmadik lányomat
18 hónapig.
6. Adódtak-e problémák a szoptatás időszaka alatt?
Igen, egyszer tejlázam lett, megijedtem, hogy most mi lesz, felhívtam a védőnőt és
azt mondta, hogy fejjem ki a lázas tejet, vegyek be lázcsillapítót és egy szoptatást
65
hagyjak ki. Volt lefagyasztva anyatej, azt adtam a gyerekemnek. Sírva fejtem ki a
mellem, nagyon fájt.
A legelső az volt, hogy az első héten a szoptatás fájdalommal jár amíg a mell hozzá
nem szokik a szoptatáshoz. Utána tejlázam lett, mert sok volt a tejem és minden
szoptatás után ki kellett fejni, mert ha nem fejjük ki az begyullad. Utána nagyon fájt
a hátam mert nehezek voltak a melleim.
8. Mit gondol, miért fontos a gyermeknek az anyatej, a szoptatás?
Nagyon egészséges, kényelmes. Éjszaka nem kell kotyvasztani, csak a szájába
adom és kész. Olcsó, sok tápszer árát megspóroljuk vele. A legfontosabb, hogy az
anya és a gyerek között olyan kapcsolat és kötődés jön létre, ami semmihez sem
hasonlítható.
Sok folyadékot kell inni, oda kell figyelni, hogy mit eszünk, a puffasztó ételeket
kerülni kell, mert a gyereket is felfújja vagy hasfájást okoz. Cigarettát, szeszes italt
nem lehet fogyasztani. Minden etetés után ki kell fejni a mellet, hogy ne gyulladjon
be és azért is, hogy később is elég legyen a gyereknek, mert egyre több kell.
10. Milyen negatív dolgokat tudna mondani a szoptatásról?
Nincs ilyen.
11. Milyen pozitív dolgokat tudna mondani a szoptatásról?
Egészséges, olcsó, kényelmes.
12. Akadályozta Önt a szoptatásban, ha esetleg nyilvános helyen volt?
Igen, bárhova utaztam sehol nincs kijelölt hely, ahol esetleg meg tudnánk szoptatni
a gyereket. Engem igazából ez nem zavart, mert megoldottam parkban elbújva
vagy ahová éppen el tudtam vonulni, mert a gyerek az első.
13. Milyen tapasztalatai vannak a nyilvános szoptatással kapcsolatban?
Egyszer kórházba mentünk látogatni és kerestem egy helyet, ahol megetethetem a
gyerekem. Oda jött az ápolónő, hogy itt nem etethetem a gyerekem és
megkérdeztem tőle, hogy miért, hiszen nem látszik a mellem? Nem szólt semmit és
elment, mert közöltem vele, hogy akkor is meg fogom etetni a gyerekem.
-
szoptatás mellett?
66
Már a kórházban több segítség kellene. Nem foglalkoznak kellőképpen az anyatejes
táplálással. A nők hozzáállásával is gond van. Igen, megereszkedik a mell,
fájdalmas eleinte a szoptatás, de elmúlik. Nem mi vagyunk a fontosak, hanem a
gyerek az első.
és a közvetlen környezetétől?
Én igen, a védőnő nagyon sokat segített. Anyukámtól, nővéremtől, nekik is volt
tejük és megosztották velem az ő tapasztalataikat.
Igen. Még abban is segítettek, hogy az anyatejet más gyereknek is oda tudtam adni
és pénzt kaptam érte. Nagyon sok tejem volt.
nagyon szem előtt?
Elsősorban a gyerek, ő a legfontosabb!
Ha idegesek vagyunk, a gyerek is átveszi, ha fáj, elmúlik, de a gyerek lakjon jól. Ha
valaki anya lesz, nagy felelősség. Ő van az első helyen és nem mi, mindent meg
kell tenni, hogy neki jó legyen és az anyatej a legjobb neki.
67

Az Anyatejes Táplálás Társadalmi Elfogadottsága Mo-N

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Az Anyatejes Táplálás Társadalmi Elfogadottsága Mo-N

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Eszterházy Károly Egyetem

Az anyatejes táplálás társadalmi elfogadottsága Magyarországon

Szalay Krisztina Szabó Kitti

Tanársegéd Óvodapedagógus szak

2. 1 AZ ANYATEJES TÁPLÁLÁS RÉGEN ÉS NAPJAINKBAN

2.1.1 Az anyatejes táplálás története

Az őskor embereinek szokásairól tárgyi bizonyítékaink nincsenek. Életükről

2.1.2 Nemzetközi szakmai ajánlások

A WHO és az UNICEF közösen 1991-ben indította el a Bababarát Kórház

A sikeres szoptatáshoz vezető 10 lépés

1. Az intézménynek rendelkeznie kell írásos szoptatási irányelvekkel, melyeket

Nemzetközi Kódex – röviden összefoglalva

 Az anyatej-helyettesítők és a Kódex hatálya alá tartozó egyéb termékek a

A vezetők és a személyzet szerepe a Kódex betartásában

 Ingyenes vagy áron aluli anyatej-helyettesítő termékeket ne fogadjanak el az

Amirhossein Yarparvar 2020-ban áttekintette a Bababarát kórház kezdeményezés (BBKK)

Az új BBKK - iránymutatás célja:

 biztosítsa a BBKK egyetemes lefedettségét az egészségügyi létesítmények között;

Az aktualizált iránymutatás főbb szempontjai a következők:

2. az aktualizált tíz lépésen alapuló nemzeti gondozási normáknak megfelelően kell

4. az egészségügyi szolgáltatóknak rendelkezniük kell a BBKK

5. ösztönző eszközöket (állami elismerés és egyéb) kell kidolgozni;

6. a rendszeres belső ellenőrzés alapvető fontosságot élvez;

A szoptatás népszerűsítésének és az egészségügyi szolgáltatások támogatásának

Van néhány kulcsfontosságú, bizonyítékokon alapuló gyakorlat az egészségügyi ellátást

1. a családok oktatása az anyatejes táplálással kapcsolatban;

2. kezdeményezni a bőrrel való érintkezést és a szoptatást, közvetlenül a születéskor;

3. megtanítani/értékelni a hatékony pozicionálást és a problémák kiküszöbölését;

4. elősegíteni a kizárólagos és a tartós szoptatást;

5. beavatkozni a tejtermelés hatékonyságába (például koraszülöttek esetében);

6. technikai és érzelmi támogatást nyújtani a szoptatási nehézségekhez;

Ezeknek a gyakorlatoknak a végrehajtása számos akadályba ütköznek, amik leginkább az

2.1.3 A szoptatás, az anyatejes táplálás helyzete jelenleg Magyarországon

A hathónapos korig tartó kizárólagos szoptatás biztonságos, megbízható és fenntartható.

A hazabocsátott újszülöttek táplálása

Az első életévüket betöltött csecsemők táplálásának hazai helyzete

2.2 Anatómiai áttekintés

2.2.1 A mell anatómiája

Sok nő tekinti terhességének első jeleként a melle jelentős változását: a mirigyállomány

A női mellben nyirokrendszer és sűrű idegháló is található. A legtöbb ideg a mellbimbó és

A mell felépítése (forrás: Guóth-Gumberger és Hormann, 2003)

A harmadik szerepet játszó reflex az ún. emlőbimbó-reflex. A szopás ingerére az

2.2.3 Az anyatejes táplálás fontossága

Az anyatej tápanyag összetétele a legoptimálisabb a gyermek növekedése és fejlődése

2. 4 A HAJLANDÓSÁGOT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK

A csecsemő táplálásának módját jelentősen befolyásolja, hogy a leendő szülők

Premodern-, modern-, és posztmodern szüléskultúrák

A világ különböző népeinél előforduló szülésmódokat három nagy kategóriába sorolhatjuk.

A premodern szüléskultúrák jórészt a tönnies-i közösségekben fedezhetőek fel, ahol maga

A modern szüléskultúra a medikalizált szülések és születések gyűjtőneve, amelyek

A posztmodern szüléskultúra jellemzője, hogy hangsúlyozza a szülő nő tudatos

2. 6 AZ ANYATEJES TÁPLÁLÁS AKADÁLYOZÓ TÉNYEZŐI

2. 6. 1. Anatómiai, élettani problémák

A leggyakoribb szoptatással kapcsolatos anatómiai problémák

Szoptatással kapcsolatos probléma: a laktáló emlővel összefüggő kórállapot, a mell

A követendő eljárás: az anamnézis felvétele, az anyai emlő és a csecsemő vizsgálata

I. A laktáló emlővel kapcsolatos (kór)állapotok

3. Tejcsatorna elzáródás: az elzáródott tejcsatorna területén érzékeny csomó alakul ki, a

4. Mastitis: a mastitis a mell gyulladásos állapota, ami fennállhat infekció nélkül és

Mastitisre hajlamosító tényezők:

A mastitis a laktációra és a csecsemőre gyakorolt hatásai:

5. Melltályog: a mastitis esetek kb. 3 %-ában alakul ki.

6. Fájdalmas és/vagy sebes mellbimbó: a bimbósérülés okozta bimbófájdalom