A nyugdíj alapja

A nyugdíjak kifizethetősége a költségvetésben szereplő Nyugdíjbiztosítási Alap feltöltöttségén

múlik. A nyugdíjrendszer átalakítása tovább folytatódik az utolsó reform (2012) óta, de a
változtatásokat már nem kísérte figyelem, lényeges egyeztetés és vita. Az elmúlt 7 évben a
feltöltés paraméterei nagymértékben megváltoztak, lopakodó módon.

Arra vállalkoztam, hogy megvizsgálom a Nyugdíjbiztosítási Alap (a későbbiekben: Alap)

egyenlegét, kiemelt figyelemmel annak feltöltésének változását. Viszonyítási alapnak a 2010-es
évben fennálló állapotokat tekintem, mivel ekkor a feltöltés elvei még az előző időszak
szemléletét őrizte. A közölt adatok csak a lényeges összefüggéseket mutatják.

A Bajnai-kormány leváltásakor (2010) a Nyugdíjbiztosítási Alap (a későbbiekben: Alap) deficites

volt, annak

 feltöltése az alábbi alapszámokon nyugodott1:

o A bruttó bér 27%-át kitevő munkáltatói társadalombiztosítási járulék befizetése:
az Alap 64%-a;
o A bruttó bérből 9,5%-os munkavállalói nyugdíjjárulék-levonás befizetése: az Alap
11%-a;
o költségvetési kiegészítés (a tetemes hiány fedezésére): az Alap 20%-a;
o egyéb bevételek (12 tétel): az Alap 5%-a.
 főbb kiadásai az alábbiak voltak:
o öregségi nyugdíj: az Alap 64%-a;
o rokkantsági nyugdíjak (korhatár előtti és utáni): az Alap 23%-a;
o hozzátartozói nyugdíj: az Alap 12%-a;
o egyéb kiadások (11 tétel): az Alap 1%-a.

A II. Orbán-kormány (a későbbiekben: Kormány) az alábbi változtatásokat hajtotta végre,

melyek az Alap gazdálkodását közvetlenül érintette:
1. A munkavállalótól levont nyugdíjjárulékot 2011-ben felemelte 9,5%-ról 10%-ra2.
2. A nyugdíjrendszer általános reformja, 2012:
 a 27%-os társadalombiztosítási járulék kivezetése;
 a szociális hozzájárulási adó (a későbbiekben: szocho) bevezetése;

1. oldal
  a korhatár előtti rokkantnyugdíjak kivezetése, ami 10%-kal csökkentette az Alap
terheit (a korbetöltött rokkantak a rendszerben maradtak, mint öregségi
nyugdíjasok);
 a magánnyugdíjrendszer döntő részének államosítása;
 a nyugdíjprémium-meghatározás módjának megváltoztatása;
 az Alap megtisztítása a közvetlenül nem nyugdíjcélú kifizetésektől (pl. a rokkantsági
nyugdíj kivezetése), így a nyugdíjra fordított kiadás az Alap 99,5%-ává vált.
3. A reform óta (2013-2020) a feltöltés szempontjából jelentős változások történtek:
a. a szocho Alap növelő részarányának évenkénti változtatása: 100 és 70,22%
között3;
b. a bér után fizetendő szocho mértékét a Kormány a versenyképesség fenntartása
miatt fokozatosan csökkentette (utoljára 2019. július 1-től) 17,5%-ra 4. A Kormány
további csökkentést is kilátásba helyezett egészen 11,5%-ig, 2022-re 5.
A fenti korszakokat az alábbi táblázatban jellemezzük (1. táblázat):

Járulékkulcsok változásai
Tétel 1. Bajnai-k. 2. Orbán-k. 3. Orbán-k.
2010 2012 2020
Munkáltatói TB mérték 27%
TB-járulék NYD-tartalma 89%
Szocho befizetendő mérték 27% 17,5%
Szocho NYD-tartalma 89% 72%
Munkavállalói járulék 9,5% 10% 10%
1.táblázat Az Alap feltöltési paramétereinek változása a különböző kormányok alatt

A Kormány elérte, hogy az Alap feladata tisztázódott, bevételei és kötelezettségei kizárólag a

nyugdíjakra vonatkoznak. Kinyilatkoztatta, hogy garantált a nyugdíjak kifizethetősége és a
rendszer fenntarthatósága6. Egyben Orbán Viktor azt is egyértelművé is tette 7, hogy kifizetési
plafont vezet be, tehát a munka világából befizetett járulék és adó mértékét meghaladó
nyugdíjcélú kifizetések nem valósíthatók meg.
A bruttó bér után fizetendő szocho mértékének leszállításával a munkáltatót érintő biztosítási
elvonások lecsökkentek. A TB-költségek közel azonosak lettek a fejlett országokéval
összehasonlítva, viszont a V4-országokhoz képest igen alacsonnyá vált (2. táblázat). Ezzel a V4-
en belüli versenyképesség növelése volt a cél.

Társadalombiztosítási költségek 2017

Ország-csoport TB-elvonás mértéke
Magyarország 30,90%
V4 átlag 39,28%
EU-átlag 31,90%

2. oldal
 OECD-átlag 30,80%
2.táblázat A munkáltató által viselt TB-költségek régiónként.

Az Alap feltöltési paramétereinek változása adja ki a mai és a jövő évi állapotot, amikor is
eljutottunk oda, hogy:

A. Felére, 52%-ra apadt az Alap bevétele a munkáltató befizetéseiből (a 2010-es

elvonási szinttel megvalósítható állapothoz képest):

Nyugdíjbiztosítási Alap feltöltésének mértéke a bruttó munkabér

után a munkáltatói befizetésekből 2009-2020 (tervezet)
30% 100%

25% 95%

A járulék/adó nyugdíjrésze
20% 90%
Adómérték és az Alap feltöltés aránya

15% 85%

10% 80%

5% 75%

0% 70%
2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

Bruttó bér járulékából/adójából az Alapba jutó összeg [%]

Bruttó bér után fizetendő járulék/adó [%]
A járulék/adó nyugdíjtartalma [%]

1.ábra A vastag vonal az egységnyi járulékban/adóban szereplő Alap feltöltés mértékét mutatja. [jobb oldali tengely]
A vékony vonal az egységnyi bruttó bérből az Alapba jutó összeg csökkenését mutatja. [bal oldali tengely]
Az oszlopok az egységnyi bruttó bér után fizetendő járulék/adó mértékének csökkenését mutatja. [bal oldali tengely]

A bruttó kifizetések utáni alapfeltöltés tendenciája és az előzetes tervek előrevetítik az Alap

forrásainak további csökkenését.

3. oldal
B. A nyugdíjterhek fokozatosan a munkáltatóról a munkavállalóra szállnak át.

Nyugdíjbiztosítási Alap munkavállalói befizetésének

aránya [%] 2009-2020 (tervezet)

Munkavállalói levonás a Ny. Alap bevételeiben

2,500,000 45%

40%

2,000,000
35%

30%
1,500,000
Az Alap bevételei [M Ft]

25%

20%
1,000,000
15%

10%
500,000

5%

0 0%
2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

Bevétel a munkáltatótól Bevétel a munkavállalótól

2.ábra A oszlopok a munkáltatói (világos) és a munkavállalói (sötét) befizetések mértékét mutatják [bal oldali tengely]
Az emelkedő vonal a munkavállalói nyugdíjjárulék-levonás részarányának növekedését mutatja [jobb oldali tengely]

Az állam – ahogy egyéb népjóléti területről is – kivonul a finanszírozásból.

4. oldal
Az Alap veszteségessé vált az utóbbi években, költségvetési kiegészítésre szorul6,8:

Az Alap költségvetési kapcsolatainak egyenlege

611,777 595,019
2009-2020 [M Ft] 65,922 29,738 46,928
12

10

6
Terveze
t
4

n.a.
2

-675 -74,967 -60,661 -184,678 -74,848 -4,560

0

3.ábra A nullpont feletti oszlopok az Alap feltöltését mutatja más költségvetési forrásból
Az origo alatti oszlopok az átcsoportosítást mutatják az Alapból más költségvetési tételbe (elvonás)

A fent írt szocho nyugdíjtartalmának hasraütés-szerű változtatásával a Kormány beállította

az utolsó három év Alap veszteségét9, azt a látszatot keltve, hogy az ország nem képes több
nyugdíjkiadást elviselni10. A Kormány szerint ezek adottságok, amin nem lehet változtatni,
jobb ellátásra ne számítsunk, pedig ezt a kiszolgáltatott helyzetet a kormányzati akarat
hozta létre.

Tisztábban látunk, ha a nyugdíjkiadásokat a GDP-függvényében is vizsgáljuk. A 4. ábrán

láthatjuk, hogy a GDP növekedése ellenére az Alap részesedése folyamatosan csökkent, ma már
7,91%-nál tartunk. Ez az érték a V4 országaiban átlagosan 9,4%, az EU-ban 12,8% volt 2017-ben
(5. ábra).

5. oldal
 Nyugdíjkiadások részesedése a GDP-ből [%]
2009-2020 (tervezet)
50,000,000 12%
A GDP, valamint az Alap kiadásai [M Ft]

45,000,000
10%
40,000,000
35,000,000
8%
30,000,000
25,000,000 6%
20,000,000
4%
15,000,000
10,000,000
2%
5,000,000
0 0%
2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

GDP [M Ft] NYD-kiadások [M Ft] NYD-GDP arány [%]

4.ábra A világos oszlopok a GDP folyamatos emelkedését, a sötét oszlopok a nyugdíjkiadásokat mutatják [bal oldali
tengely]
A lefele futó fekete vonaldiagram a GDP-hez mért nyugdíjkiadások csökkenését mutatja [jobb oldali tengely]

A helyzet aggasztó, mert a társadalom elöregedése11 miatt a nyugdíjkifizetési igény

növekedik12.Az Alap struktúrája nem a valós, nem a jövőbe tekintő társadalmi igényt elégít ki. Itt
lenne az idő a várható gazdasági válság káros hatásának kivédésére is az Alap előzetes
feltöltésével. A Kormány persze optimista 13. A mára a kialakult rendszer alaphiányos lett, csak az
inflációt meghaladó mértékű jövedelemkiáramlás miatt nem omlik össze.

Kitekintés a hasonló országok nyugdíjkiadásaihoz14:

Az Alap részesedése a GDP-ben 2015

13%
12%
11%
10%
9%
8%
7%
6%
5%
4%
3%
2%
1%
0%
EU28 átlag V4 átlag Magyarország

5.ábra Az oszlopok a nyugdíjkifizetések arányát mutatják a nemzetek GDP-jében

6. oldal
A kötelező nyugdíjrendszer deklarált feladata csupán a nyugdíjas évek alapjövedelmének
biztosítása15. A megfelelő életszínvonal biztosítása előtakarékossággal az állampolgár feladatává
vált – immár az adózott jövedelméből.
Ha a fent vázolt tendenciák tovább folytatódnak, akkor a jelenben takarékoskodni (a
nyugdíjpénztárakba befizetni) nem képes lakosság elszegényedése súlyos társadalmi
feszültségeket fog okozni, azok biztonságérzetének teljes elvesztését vetíti elő.

Széphelyi Attila
Hivatkozások:
1
2009. évi CXXX. Törvény a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről, 1. sz. melléklet, LXXI. fejezet
https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A0900130.TV&pagenum=10
2
1997. évi LXXX. törvény 4. § m) pontja
3
Magyar Köztársaság költségvetéseinek törvényei
4
Gazdaságvédelmi Akcióterv, 2019.05.30., https://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-
miniszterium/hirek/gazdasagvedelmi-akcioterv
5
Konvergencia Program 2018, https://www.kormany.hu/download/2/c0/61000/KP2018.pdf . A Kormány
állítása szerint: „számos parametrikus változtatás történt a nyugdíjrendszerben, amelyek nagymértékben
csökkentették a hosszútávon felmerülő nyugdíj és az egyéb időskorú ellátásokból eredő terheket.”
6
Soltész Miklós, Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális és családügyért felelős államtitkára, MTI,
2013.11.28.
7
Origo-interjú Orbán Viktor facebookos bejegyzéséről, 2019.08.14.,
https://www.origo.hu/itthon/20110227-orban-szerint-csak-nyugdijra-lehet-kolteni-a-
nyugdijjarulekokat.html
8
Magyarországnak is szembe kell néznie a fenntarthatatlan nyugdíjrendszerek sürgető reformjával
Világgazdasági Fórum (WEF) tanulmánya, Magyar Nemzet, 2017.10.03.
9
1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról, 2. § (2): „Ha a Nyugdíjbiztosítási Alap
tervezett kiadásai meghaladják a bevételeket, a központi költségvetés a különbség összegét
előirányzatként biztosítja.”
10
Simonovits András közgazdász, nyugdíjszakértő interjú, 2019.08.05.,
https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/nyugdij-nyugdijas-nyugdijrendszer-nyugdijkorhatar-
nyugdijemeles-nok40-beremeles-szocho-ado-adozas.688999.html
11
Foglalkoztatási, Szociális, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács ülése, 2011.03.07., Réthelyi Miklós,
Nemzeti Erőforrás Minisztérium, https://2010-2014.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-
miniszteriuma/a-miniszter/beszedek-publikaciok-interjuk-rethelyi-miklos-archiv/a-fenntarthato-
nyugdijrendszerek-es-a-nemek-kozotti-egyenloseg-a-tanacs-napirendjen
12
Mészáros József, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója, Magyar Pénzügyi-Gazdasági
Ellenőrök Közhasznú Egyesülete (MPGEKE) konferencia, 2012.02.09.
13
Magyar Öngondoskodás 2019 konferencia, Balogh László, a Pénzügyminisztérium pénzügypolitikáért
felelős helyettes államtitkára, 2019.04.11., https://mfor.hu/cikkek/makro/2060-ig-tud-csak-megfelelo-
nyugdijat-fizetni-az-allam-a-magyaroknak.html: „A magyar állami nyugdíjrendszer 2060-ig képes
megfelelő nyugdíjat biztosítani”

7. oldal
14
Eurostat: Social protection statistics - pension expenditure and pension beneficiaries, Expenditure on
pensions, 2015,
https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Social_protection_statistics_-
_pension_expenditure_and_pension_beneficiaries
15
Az Alkotmánybíróság döntése, https://alkotmanybirosag.hu/kozlemeny/nem-alaptorveny-ellenes-az-
allami-szferaban-foglalkoztatottak-nyugdijanak-szuneteltetese-2/: „az állami nyugdíj funkciója a
megélhetés biztosítása”

8. oldal