Nyugdíj – politika

A politika, a gazdaság aktuális állapota mindig is befolyásolta a nyugdíjkassza bevételének és

kiadásainak szerkezetét. Az utolsó nagy reform (2012) végrehajtása óta a változtatásokat nem
kísérte figyelem, lényeges egyeztetés és vita. Az elmúlt 7 évben a Nyugdíjbiztosítási Alap
feltöltésének paraméterei nagymértékben megváltoztak, lopakodó módon.

A háború utáni kialakított nyugdíjrendszert – tőkefedezet híján – a felosztó-kirovó formában vezették

be. Problémája mindig is a nyugdíjvagyonhoz kötődött. Azóta sem volt képes a gazdaság egyszerre
kitermelni a kifizetéseket és a biztos működést nyújtó tőkefeltöltést. 1998-tól a többpilléres
nyugdíjrendszer került bevezetésre. Jelen dolgozat az első pillér, az állami társadalombiztosítási
nyugdíjrendszer pénzügyi helyzetéről szól, az elmúlt 12 év adatai alapján, pontos részletezés nélkül.

A nyugdíjrendszer átalakítási törekvései egymást követték (1951, 1954, 1958, 1975, 1989, 1992,
1998). A változtatásokat széles körű társadalmi támogatottsággal fogadták el, általában a társadalmi
rétegek jogkiterjesztései domináltak. A Bajnai-kormány leváltásakor (2010) a Nyugdíjbiztosítási Alap
(a későbbiekben: Ny. Alap)

 feltöltése az alábbi alapszámokon nyugodott, a bruttó bérre számítva 1:

o munkáltatói társadalombiztosítási befizetés: 27 % (24 % jutott a nyugdíjra);
o munkavállalói nyugdíjjárulék-levonás: 9,5 %;
o magánnyugdíjpénztári átutalások és egyéb járulékok (2 tétel);
o költségvetési kiegészítés (a tetemes hiány fedezésére);
o egyéb bevételek (10 tétel).
 főbb kiadásai az alábbiak voltak:
o öregségi nyugdíj: a Ny. Alap 64 %-a;
o rokkantsági nyugdíjak: a Ny. Alap 23 %-a;
o hozzátartozói nyugdíj: a Ny. Alap 12 %-a;
o egyéb kiadások: a Ny. Alap 1 %-a (11 tétel).

A II. Orbán-kormány (későbbiekben: Kormány) az alábbi változtatásokat hajtotta végre:

1. A munkavállalótól levont nyugdíjjárulékot 2011-ben felemelte 9,5 %-ról 10 %-ra 2.

2. A nyugdíjrendszer általános reformja (2012):
 a társadalombiztosítási járulék kivezetése;
 a szociális hozzájárulási adó (a későbbiekben: szocho) bevezetése, ugyancsak 27 %-kal;
 a magánnyugdíjrendszer ellehetetlenítése;
 a nyugdíjprémium-meghatározás módjának megváltoztatása;
 a Ny. Alap megtisztítása a közvetlenül nem nyugdíjcélú kifizetésektől (pl. a rokkantsági
nyugdíj kivezetése), stb.
3. A reform óta a feltöltés szempontjából jelentős változások történtek:
 a szocho Ny. Alap növelő részarányának évenkénti változtatása: 100 és 70,22 % között 3;

1
2009. évi CXXX. Törvény a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről, 1. sz. melléklet, LXXI. fejezet
https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A0900130.TV&pagenum=10
2
1997. évi LXXX. törvény 4. § m) pontja
3
Magyar Köztársaság költségvetéseinek törvényei
  a bér után fizetendő szocho mértékét a Kormány a versenyképesség fenntartása miatt
fokozatosan csökkentette: 27 %-ról 17,5 %-ra 4. (A Kormány további csökkentést is
kilátásba helyezett egészen 11,5 %-ig, 2022-re 5.)
A biztosítási elvonások lecsökkentek, már 2017-re a munkabérre rakódó TB-költségek
közel azonosak lettek a hasonló fejlettségű országokéval összehasonlítva, viszont a V4-
országokhoz képest igen alacsonnyá vált6:

Társadalombiztosítási költségek 2017

Ország(csoport) TB-elvonás mértéke
Magyarország 30,90 %
V4 átlag 39,28 %
EU-átlag 31,90 %
OECD-átlag 30,80 %
(A terhek szocho-n keresztüli csökkentése a régiós versenyképesség
fenntartására nem voltak indokoltak.)

A fenti korszakokat az alábbi táblázatban jellemezzük:

Nagyobb nyugdíjváltozások állomásai

Tétel Bajnai-k. Orbán-k. 2012 Orbán-k. 2020
Munkáltatói TB mérték 27 %
TB-járulék NYD-tartalma 88,89 %
Szocho befizetendő mérték 27 % 17,5 %
Szocho NYD-tartalma 88,89 % 71,63 %
Munkavállalói járulék 9,5 % 10 % 10 %
A Kormány elérte, hogy a Ny. Alap feladata tisztázódott, bevételei és kötelezettségei kizárólag a
nyugdíjakra vonatkoznak. Kinyilatkoztatta, hogy garantált a nyugdíjak kifizethetősége és a rendszer
fenntarthatósága7. Egyben Orbán Viktor azt is egyértelművé is tette 8, hogy kifizetési plafont vezet be,
tehát a munka világából befizetett járulék és adó mértékét meghaladó nyugdíjcélú kifizetések nem
valósíthatók meg.

Ezen hatások eredője adja ki a mai és a jövő évi állapotot, amikor is eljutottunk oda, hogy:

A. Felére, 52 %-ra apadt a Ny. Alap bevétele a munkáltató befizetéseiből (a

2010-es elvonási szinttel megvalósítható állapothoz képest):

4
Gazdaságvédelmi Akcióterv, 2019.05.30.
https://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/hirek/gazdasagvedelmi-akcioterv
5
Konvergencia Program 2018, https://www.kormany.hu/download/2/c0/61000/KP2018.pdf A Kormány állítása szerint:
„számos parametrikus változtatás történt a nyugdíjrendszerben, amelyek nagymértékben csökkentették a hosszútávon
felmerülő nyugdíj és az egyéb időskorú ellátásokból eredő terheket.”
6
The World Bank, Social contributions, 1987, https://data.worldbank.org/indicator/GC.REV.SOCL.ZS?end=2017&start=1982
7
Soltész Miklós, Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális és családügyért felelős államtitkára, MTI, 2013.11.28.
8
Origo-interjú Orbán Viktor facebookos bejegyzéséről, 2019.08.14. https://www.origo.hu/itthon/20110227-orban-szerint-
csak-nyugdijra-lehet-kolteni-a-nyugdijjarulekokat.html
 Nyugdíjbiztosítási Alap feltöltésének mértéke a bruttó munkabér
után a munkáltatói befizetésekből 2009-2020(tervezet)
30% 100%

25% 95%

A járulék/adó nyugdíjrésze
20% 90%
Adómérték és Ny. Alap feltöltés aránya

15% 85%

10% 80%

5% 75%

0% 70%
2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

Bruttó bér járulékából/adójából a Ny. Alapba jutó összeg [%]

Bruttó bér után fizetendő járulék/adó [%]
A befizetendők nyugdíjtartalma [%]

1.ábra Az oszlopdiagram az egységnyi bruttó bér után fizetendő járulék/adó mértékének csökkenését mutatja. [bal oldali tengely]
A vonaldiagram az egységnyi járulékban/adóban szereplő Ny. Alap feltöltés mértékét mutatja. [jobb oldali tengely]
A területdiagram az egységnyi bruttó bérből a Ny. Alapba jutó összeg csökkenését mutatja. [bal oldali tengely]

A Ny. Alap kellő feltöltésének a lehetősége is meghiúsul.

B. A nyugdíjterhek a munkáltatóról a munkavállalóra szállnak át.

 Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei [M Ft],valamint a
munkavállalói befizetés aránya [%] 2009-2020(tervezet)

Munkavállalói levonás a Ny. Alap bevételeiben

4,000,000 45%

3,500,000 40%

35%
3,000,000

30%
2,500,000
Ny. Alap bevételei [M Ft]

25%
2,000,000
20%
1,500,000
15%

1,000,000
10%

500,000 5%

0 0%
2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

Bevétel a munkáltatótól Bevétel a munkavállalótól Összes bevétel

2.ábra A kék oszlopdiagram a munkáltatói, a piros a munkavállalói befizetések mértékét mutatják [bal oldali tengely]
A zöld vonaldiagram a Ny. Alap összes bevételét ábrázolja [bal oldali tengely]
A sárga, emelkedő vonal a munkavállalói nyugdíjjárulék levonás részarányának növekedését mutatja [jobb
oldali tengely

Az állam – ahogy egyéb népjóléti területről is – kivonul a finanszírozásból.

C. A Ny. Alap veszteségessé vált az utóbbi években, költségvetési kiegészítésre

szorul69.

9
Magyarországnak is szembe kell néznie a fenntarthatatlan nyugdíjrendszerek sürgető reformjával Világgazdasági
Fórum (WEF) tanulmánya, Magyar Nemzet, 2017.10.03.
 Ny. Alap költségvetési kapcsolatainak egyenlege
611,777 595,019
2009-2020 [M Ft] 65,922 29,738 46,928
12

10

6
Terveze
t
4

n.a.
2

-675 -74,967 -60,661 -184,678 -74,848 -4,560

0

3.ábra A sárga, nullpont feletti oszlopok a Ny. Alap feltöltését mutatja más költségvetési forrásból
A vörös, origo alatti oszlopok átcsoportosítást mutatja a Ny. Alapból más költségvetési tételbe (elvonás)

A fent írt szocho nyugdíjtartalmának hasraütés-szerű változtatásával a Kormány beállította az

utolsó három év Ny. Alap veszteségét10, azt a látszatot keltve, hogy az ország nem képes több
nyugdíjkiadást elviselni11. A Kormány szerint ezek adottságok, amin nem lehet változtatni, jobb
ellátásra ne számítsunk, pedig ezt a kiszolgáltatott helyzetet a kormányzati akarat hozta létre.

Tisztábban látunk, ha a nyugdíjkiadásokat a GDP-függvényében vizsgáljuk. A 4. ábrán láthatjuk, hogy

a GDP növekedése ellenére a Ny. Alap részesedése folyamatosan csökkent, ma már 7,91 %-nál
járunk. Ez az érték a V4 országaiban átlagosan 9,4 %, az EU-ban 12,8 % volt 2017-ben (5. ábra). A
helyzet aggasztó, mert a társadalom elöregedése 12 miatt a nyugdíjkifizetési igény növekedik 13, így a
Ny. Alap struktúrája nem a valós, nem a jövőbe tekintő társadalmi igényt elégít ki. Itt lenne az idő a
várható gazdasági válság káros hatásának kivédésére is a Ny. Alap előzetes feltöltésével. A Kormány

10
1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról, 2. § (2) „Ha a Nyugdíjbiztosítási Alap tervezett kiadásai
meghaladják a bevételeket, a központi költségvetés a különbség összegét előirányzatként biztosítja.”
11
Simonovits András közgazdász, nyugdíjszakértő interjú, 2019.08.05. https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/nyugdij-
nyugdijas-nyugdijrendszer-nyugdijkorhatar-nyugdijemeles-nok40-beremeles-szocho-ado-adozas.688999.html
12
Foglalkoztatási, Szociális, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács ülése, 2011.03.07., Réthelyi Miklós, Nemzeti Erőforrás
Minisztérium, https://2010-2014.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/a-miniszter/beszedek-publikaciok-
interjuk-rethelyi-miklos-archiv/a-fenntarthato-nyugdijrendszerek-es-a-nemek-kozotti-egyenloseg-a-tanacs-napirendjen
13
Mészáros József, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója, Magyar Pénzügyi-Gazdasági Ellenőrök
Közhasznú Egyesülete (MPGEKE) konferencia, 2012.02.09.
persze optimista14. A mára kialakult rendszer csak az inflációt meghaladó mértékű
jövedelemkiáramlás miatt nem omlik össze.

Nyugdíjkiadások részesedése a GDP-ből 2009-

2020(tervezet)
50,000,000 12%

Nyugdíjkiadások részesedése a GDP-ből [%]

45,000,000
10%
40,000,000
Ny. Alap kiadásai [M Ft]

35,000,000
8%
30,000,000
25,000,000 6%
20,000,000
4%
15,000,000
10,000,000
2%
5,000,000
0 0%
2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

GDP [M Ft] NYD-kiadások [M Ft] NYD-GDP arány [%]

4.ábra A kék oszlopok a GDP folyamatos emelkedését, a pirosak a nyugdíjkiadásokat mutatják [bal oldali tengely]
A lefele futó sárga vonaldiagram a GDP-hez mért nyugdíjkiadások csökkenését mutatja [jobb oldali tengely]

Kitekintés15:

A Ny. Alap részesedése a GDP-ben, Európában, 2015

12%
10%
8%
6%
4%
2%
0%
EU28 átlag V4 átlag Magyarország

5.ábra Az oszlopok a nyugdíjkifizetések arányát mutatják a nemzetek GDP-jében

A kötelező nyugdíjrendszer deklarált feladata a nyugdíjas évek alapjövedelmének biztosítása. A

megfelelő életszínvonal biztosítása előtakarékossággal az állampolgár feladatává vált – immár az
adózott jövedelméből.
14
Magyar Öngondoskodás 2019 konferencia, Balogh László, a Pénzügyminisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes
államtitkára, 2019.04.11. „A magyar állami nyugdíjrendszer 2060-ig képes megfelelő nyugdíjat biztosítani”
https://mfor.hu/cikkek/makro/2060-ig-tud-csak-megfelelo-nyugdijat-fizetni-az-allam-a-magyaroknak.html
15
Eurostat: Social protection statistics - pension expenditure and pension beneficiaries, Expenditure on pensions, 2015,
https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Social_protection_statistics_-
_pension_expenditure_and_pension_beneficiaries
Ha a fent vázolt tendenciák tovább folytatódnak, akkor a jelenben takarékoskodni (a
nyugdíjpénztárakba befizetni) nem képes lakosság elszegényedése súlyos társadalmi feszültségeket
fog okozni, azok biztonságérzetének teljes elvesztését vetíti elő.

Széphelyi Attila