Nógrád Megyei Pedagógiai Szakmai Szolgáltató

és Szakszolgálati Intézet, Salgótarján

GYAKORLATGYŰJTEMÉNY

A TANULÓK
SZEMÉLYES ÉS TÁRSAS
KOMPETENCIÁINAK FEJLESZTÉSÉRE
7 – 8. évfolyam

1
NÉHÁNY MÓDSZERTANI JAVASLAT

Minthogy a képességfejlesztő, csoportépítő programokat a fiatalok aktív részvétele élteti,

tanácsos az ő igényeiket, szükségleteiket, pillanatnyi hangulatukat, lelki állapotukat is
figyelembe venni.
Ha nincs mód rendszeres, 45 perces órákat tervezni, egy-egy alkalomra legalább 15-20 percet
szánjunk. Soha ne zárjunk le egy gyakorlatot, játékot annak megbeszélése, értékelése nélkül.
Célszerű a foglalkozásokat olyan játékokkal kezdeni, melyek a kitűzött célnak is megfelelnek,
ugyanakkor a gyerekek érdeklődését is felkeltik.
Legyen bátorságunk új variációkat is kipróbálni, de akkor se essünk kétségbe, ha valamelyik
játék nem sikerül. Ez éppúgy hozzátartozik a tanulási folyamathoz, mint a – remélhetőleg
gyakoribb – sikerélmények.
Ha lehetőség van rá, az egyes játékórákat teammunkában készítsük elő és értékeljük. Azok a
pedagógusok, akiket ez a munka érdekel az iskolában, alakítsanak munkacsoportot, mert a
tapasztalatcserék ösztönzik és hatékonyabbá teszik a fejlesztést.
A szülőket is érdemes tájékoztatni a program céljairól és állomásairól. Annak érdekében, hogy
a szülőkkel és a szülők között az eszmecsere meginduljon, egyes játékokat és gyakorlatokat a
szülői értekezleten is kipróbálhatunk.
A program annál eredményesebb lesz, minél inkább beilleszthetők az elvei és
munkamódszerei az oktatás egészébe. Vagyis, ha a mindennapos iskolai munkában is arra
törekszünk, hogy a fiatalok pozitív megerősítést kapjanak, és ne csak a szerepjátékban, hanem
a mindennapi érintkezésben is meghallgassuk a másikat. Fontos, hogy ne számítsunk gyors
eredményre.
Sok pedagógus számára a gyakorlatok alkalmazása ahhoz is jó alkalmat biztosít, hogy
tanítványaikat a megszokott oktatási szituációktól eltérő módon ismerjék meg; ezáltal más
perspektívából látják őket, és az osztály életének egyes aspektusait újraértékelik.
A fejlesztések sikerének alapvető feltétele a bizalmat keltő, barátságos, felszabadult légkör
megteremtése. Ennek egyik módja, ha a pedagógus maga is egyenrangú félként vesz részt a
gyakorlatokban. Legtöbb esetben (ha nincs feltétlenül szükség asztalokra) legjobb székekkel
kört alkotva beszélgetni. Ilyenkor semmi sem akadályozza a kommunikációt, a csoportvezető
sem különül el. Fontos, hogy tekintetünkkel mindenkivel kontaktust tudjunk tartani. Körben
ülve mindenki, mindenkivel összenézhet.
Érdemes ezekre a foglalkozásokra olyan nagyobb helyiséget kiválasztani, ami csendes,
nyugodt körülményeket, ugyanakkor a mozgásokra is megfelelő teret biztosít.
Fontos, hogy a közösség minden tagja bevonódjon, de lehetőséget kell adni arra is, hogy
kivételes esetben egy gyakorlat, vagy kérdés kapcsán passzolhasson az a tanuló, aki számára
kínos, vagy kellemetlen a válaszadás. Kényszeríteni nem szabad.
A szabályokat a tanulókkal közösen érdemes megalkotni, majd kifüggeszteni a falra. Néhány
„sarokkövet” a pedagógusnak kell leraknia, pl.: nem hangoskodunk, nem vágunk egymás
szavába, aki szót kér, kézfeltartással jelezze, stb. Megállapodhatunk abban is, mi lesz a
„Csendet kérek” felszólítás jele. (Ajakra helyezett mutató új, felemelt kéz, kis táblácska).
Mondjuk el, hogy a résztvevőktől elvárjuk, hogy figyelembe vegyék mások érdekeit. Minden
véleményt el kell fogadni, és komolyan kell venni. Fontos azok bátorítása, akik nehezen
mutatják ki érzelmeiket, s azoké is, akik ezt megtéve sebezhetővé válnak.

2
 Játékok, gyakorlatok a személyes kompetenciák fejlesztésére
7-8. évfolyam

Bemutatkozás
Cél: Önismeretfejlesztés
Eszközök: Kártyák, amelyeken különböző figurák vannak, pl.: nap, ház, virág, kulcs, gomba,
szív, kéz, szem, óra, harang, fa, száj, labda, cica, bicikli, kanál, perec, könyv, ecset, toll,
madár, boríték, ablak.
Leírás: Válassz ki 3-4 kártyát a kör közepén szétszórtakból, és ezek segítségével mutatkozz
be!

Bemutatkozás tulajdonsággal
Cél: Pozitív énkép erősítése
Eszköz: Írólapok,tollak, ceruzák
Leírás: A közösség tagjai 4-5 fős csoportokat alkotnak. Mindenki „bemutatkozik” a
csoportjának úgy, hogy keresztneve elé egy ugyanolyan kezdőbetűjű, rá jellemző
tulajdonságot illeszt. (pl: Életrevaló Éva, Táncoslábú Tibor, Vidám Vera, stb.) Ezt ráírja a
„névkártyájára”, egy előzetesen kiosztott írólap tetejére. A többiek a bemutatkozó személy
névjegyét megismételve hozzátesznek egy további rá jellemző, pozitív tulajdonságot, amit rá
is írnak a lapjára. A szó és a lap körbejár, mindenki elismétli az elhangzottakat és még egy
tulajdonságot hozzátesz, amíg vissza nem ér a lap a tulajdonosához. (pl: Vidám Vera; Vidám
Vera kedves; Vidám Vera kedves, segítőkész; Vidám Vera kedves, segítőkész, titoktartó) A
Csoport következő tagjával folytatódik a játék, amíg mindenkire sor nem került.
A játék értékelése: A játék végén néhány tanulót kérdezzünk meg, mit szól hozzá, hogy
társai ilyennek tartják? Kérjük, őrizzék meg a lapjaikat és a jövőben igyekezzenek erősíteni a
róluk formált pozitív képet további pozitív cselekedetekkel.

Hogy került hozzá?

Cél: Önbemutatás
Eszközök: A játék előkészületet igényel: kérjük meg a csoport tagjait, hogy hozzanak
magukkal apró, de számukra kedves vagy fontos tárgyaik közül néhányat (4-6 darabot).
Leírás:
a) Párt választunk . a partner tárgyairól kell kitalálnunk, hogyan kerültek azok hozzá. Néhány
perces gondolkodás után összeül a csoport . mindenki elmondhatja .következtetéseit., miből és
miért gondolt arra, amire. Ezek után a tárgyak igazi történetét megtudhatjuk a tulajdonostól.
b) Játszhatunk a következő módon is: a foglalkozás előtt mindenki átad egy-egy tárgyat a
vezetőnek, aki azokat kirakja egy asztalra. Azt kell kitalálni, hogy melyik tárgy kié (mondjuk
meg azt is, miből, miért következtettünk arra, hogy az övé).

Embléma
Cél: Önismeretfejlesztés, önkifejezés, kreativitás
Leírás: Tervezz magadnak egy „emblémát”, amit pólódon, táskádon, szívesen viselnél.
Hasonlítsd össze a többiekével!

3
Azért szeretem…..
Cél: Önismeret, társismeret
Leírás: Mindenki párt választ magának, majd arra kérjük őket, hogy mutassák be egymást
azzal a mondat kezdettel, hogy „azért szeretem (pl.Pannit), mert ő ……”. A gyerekeket
segítsük abban,hogy tulajdonságokat nevezzenek meg, ne konkrét cselekedeteket. Ez a feladat
nagyfokú önbizalomra épül, nem minden gyerek vállalja. Segítsük őket azzal, hogy a
kimaradókat az osztály, a csoport mutassa be, pl.: Anna még nem érzi magát egészen
felkészülve arra, hogy Julcsát bemutassa; mit mondanánk róla mi, ha nekünk kellene ezt
megtenni? Julcsát azért szeretjük, mert ő …..”. Fontos, hogy minden gyerek kerüljön sorra.
A játék értékelése: A tevékenységet követő beszélgetésben megkérdezhetjük, meglepődtek-e
azon, amit mondtak róluk? Milyen érzés jót hallani magunkról? Elégedettnek kell-e mindig
lennünk önmagunkkal?

Papír a háton
Cél: Önismeret, társismeret
Eszköz: Kartonlapocskák, ceruzák, cellux
Leírás: 4-5 fős csoportokat alkotunk. A csoporttagok mindegyike ír, vagy rajzol valamit az
összes többi csoporttag hátára erősített kartonlapocskára. A pedagógus hívja fel a gyerekek
figyelmét, hogy az érintettre jellemző pozitív dolog, vagy kedves üzenet legyen. Ha
elkészültek, leveszik a lapocskákat.
A játék értékelése: Körbe ülnek, és mindenki azt a dolgot olvassa fel a saját lapjáról, ami
számára a legjobban tetszik. Emellett elmondják azt is, hogy milyen érzés volt, amíg nem
tudták, mi van a hátukon? Féltek-e attól, hogy valaki gorombaságot ír? Milyen érzés volt,
amikor meglátták az üzeneteket?

Oroszlán, róka, őz, galamb

Cél: Önismeretfejlesztés, egymás megismerése
Eszköz: Négy nagy ív papír, filctoll
Leírás: A négy ívre írjuk fel nagy betűkkel a következő négy állat nevét: oroszlán, róka, őz és
galamb (mindegyik ívre egyet). Kérjük meg a játékosokat, hogy menjenek ahhoz a felirathoz,
amelyik állatra leginkább hasonlítanak, ha új csoportba kerülnek. A csoportok beszélgessenek
egymás közt arról, miért választották azt a bizonyos állatot. Aztán egy szószóló minden
csoportból elmagyarázza a többieknek állatcsoportja érzéseit és gondolatait.
Változatai: Válasszunk más állatokat. – Válasszunk más témákat megbeszélésre

Kitalálások: Kire illik?

Cél: Egymás megismerése, az énazonosság-tudat erősítése
Eszköz: Minden résztvevőnek papír és íróeszköz.
Leírás: A gyerekek jellemző dolgokat írnak magukról (pl. érdeklődésükről, hobbyjukról):
„szemem színe kék”, „szeretem a zenét” stb. Ha kész, összehajtják és a játékvezetőnek adják.
A társaknak kell kitalálniuk, hogy melyik papírt ki írta.

4
Névjegykártya
Cél: Önkép, önjellemzés, társismeret
Eszköz: papírlap, íróeszköz minden játékos számára.
Leírás: Minden játékos készít magáról egy névjegykártyát. A szokástól eltérően a kártya nem
tartalmazza a nevet, címet, telefonszámot. Olyan névjegykártyát kell írniuk magukról, amely
senki máséval sem téveszthető össze, amin a saját személyiségükkel kapcsolatos
különlegességek vannak. (Nem csak a pozitív vonások írhatók fel...)
Ezután a játékvezető összeszedi a kártyákat, majd megkeverve kiosztja azokat. A résztvevők
sorban felolvassák a hozzájuk került kártyán található szöveget, majd megpróbálják kitalálni,
ki írhatta azt. Ha nem sikerült, bárki segíthet a csoportból utolsóként a kártya tulajdonosa.

Sarokjáték
Cél: Önismeret, egymás megismerése
Leírás: A csoportvezető magyarázza el, hogy az osztálynak mindig két csoportra kell
oszlania, de ezek nem mindig ugyanazokból fognak állni. Ezután mondja például: „Akinek
van testvére, menjen ebbe a sarokba, akinek nincs az a másik sarokba.” „Akik szívesen járnak
iskolába, oda menjenek, akik nem szívesen járnak, azok amoda” stb. Végül az osztály maga is
átveheti a kérdezést. Minden egyes felosztás után álljanak meg egy rövidke időre, és szólítsa
fel a tanulókat, hogy nézzenek körül, ki tartozik a saját csoportjukba, és ki a másikba.
A játék értékelése: Kérdezze meg, hogy mi újat tudtak meg a tanulók egymásról. Milyen
érzés az egyik vagy másik csoportba tartozni? Volt valaki, aki egyedül állt a sarokba? Milyen
érzés volt ez? Meglepődtek-e valamin?

Tulajdonság bolt
Cél: Önismeret, egymás megismerése
Leírás: A különleges boltban tulajdonságokat lehet adni-venni, és a tanár az eladó (cserélő).
Minden gyerek vásárolhat bármilyen tulajdonságból bármilyen mértéket, de valamivel
fizetnie kell. Azzal a tulajdonságával fizethet, amelyik szerinte felesleges, vagy amitől
szívesen megszabadulna (hátrányos tulajdonság). Mozgalmas, színes gyakorlat során szinte
vásári könnyedséget teremtve bukkanhatnak elő önmagukkal szemben megfogalmazott
elégedetlenségek vagy elfogultságok.
A tanárnak ki kell sarkosítani, vagy példákkal visszacsatolni, amennyiben valaki kívánatos
tulajdonságától szeretne teljes mértékben megszabadulni vagy ha túlzott "mennyiséget"
szeretne valamiből.

Sikeres életutam
Cél: Önismeret, társak elismerése
Eszköz: Minden tanulónak írólap, toll
Leírás: Szervezzünk három-négy főből álló csoportokat! A csoport tagjai a munka első
fázisában dolgozzanak egyedül! Rajzoljon mindenki a lapjára egy hosszú, hullámos vonalat!
A kiindulópont alá írják fel születésük dátumát. A vonal másik vége nyílban végződjék, alatta
a jelen időpontja álljon! A tanulók gondolják végig életútjukat, és jelöljék ki a hullámvonalak
kimagasló pontjain három kiemelkedő sikerüket! Ezután következzék az igazi csoportmunka:
a tagok osszák meg egymással sikerélményeiket, s találjanak ki egymás elismerésére
különféle formákat! (Pl. taps, vállveregetés, gratuláció, meghajlás, stb.)

5
 Játékok, gyakorlatok a társas kompetenciák fejlesztésére
7-8. évfolyam

„Linzer gyakorlat”
Cél: Az önmagunkról történő megnyilatkozás és az egymásra való odafigyelés gyakorlása
Leírás: A csoport tagjai párokat alkotnak, majd egy külső és egy belső kört alkotnak olyan
módon, hogy a pár egyik tagja a külső, a másik tagja a belső körben áll egymással
szembefordulva. A játékvezető különböző témákat nevez meg, amelyekről a párok egy
meghatározott időtartam alatt beszélgetnek. Ennek az időtartamnak a felében az egyik fél a
beszélő, a másik figyeli, majd szerepet cserélnek. A témák váltásánál a körök a játékvezető
instrukciójára elmozdulnak, és mindenki új párt kap. A témák kezdetben mindennapi,
könnyed dolgok, majd egyre komolyabb és intimebb kérdések kerülnek szóba. A témák
komolyodásával nő a ráfordítható időtartam.
Példa az alkalmazható témasorra:
← A kedvenc ételed (1 perc).
← A múlt hétvégi programod. (1,5 perc)
← Véleményed az iskoládról. (2 perc)
← Egy nagyon boldog élményed. (2 perc)
← Egy kellemetlen élményed. (2 perc)
← A legjobb barátod.(3 perc)
← A legnagyobb ellenséged (3 perc)
← Három kívánságod. (4 perc)
← Amitől nagyon rettegsz. (4 perc)
Megjegyzés: A játékvezetőnek figyelnie kell arra, hogy nem érint-e a téma komoly
érzékenységeket. Ha valaki nem kíván az adott témáról beszélni, kiléphet a körből. Ő dönti el,
hogy a következő témánál visszaáll-e vagy végleg kimarad. Ha valaki ilyen módon pár nélkül
maradna, a játékvezető áll be.
A játék értékelése: Mi volt könnyebb: beszélni vagy meghallgatni a másikat? Melyik téma
okozott nehézséget, és miért? Milyen érzés volt beszélni benső dolgainkról? Milyen érzés volt
mások benső dolgairól hallani?

Vak-kígyó
Cél: Bizalomérzet kialakítása, együttműködés kiscsoportban
Leírás: Négy-öt főből álló kiscsoportokban játszunk. egymás kezét fogva megyünk
(kezdetben nagyon lassan) a sor elején álló, nyitott szemű társunk után. Természetesen sem az
irányító, sem a vakok nem beszélhetnek: csak kezük szorításával (és kezük tartásával,
mozgatásával) adhatnak egymásnak információt.
Megjegyzés: Gyakorlás után akár a termen kívülre is merészkedhetnek a játszók, vagy termen
belül (akadályok, például székek elhelyezésével) nehezíthetjük az útvonalat.

6
Kínai Suttogás
Cél: Együttműködés fejlesztése
Leírás: A résztvevők álljanak, vagy üljenek egymás mögé. A sorban hátul lévőnek adjunk
egy papírt, melyen egy körbe rajzolt egyenlőszárú háromszög van; a sorban elől lévőnek
pedig üres papírt és ceruzát. Az ábrát úgy kell továbbítani, hogy ujjukkal rárajzolják azt az
előttük ülő hátára. Ez a résztvevő továbbrajzolja az előtte ülő hátára, amit érzett, és így
tovább, amíg elér a sor elejéig. Az első sor ekkor rajzolja le azt az ábrát, amit a hátán érzett.
Vessük össze a rajzot az eredetivel. Fontos, hogy a gyakorlat ideje alatt csend legyen.

Jégtáblák
Cél: Együttműködés fejlesztése
Leírás: A játékvezető (a pedagógus vagy egy vállalkozó diák) meghívja a gyerekeket egy
Jeges tengeri hajóútra, azaz a gyerekek felállnak a helyükről és a játéktérre jönnek. Azt
tapasztalják, hogy a hajó lassan süllyed, de már a partról elindultak az utasok megmentésére:
Az utasok jégtáblákon akarják átvészelni azt az időszakot, amíg a segítség megérkezik: a
játékvezető papírdarabokat szór szét a padlón, és a gyerekek ezekre állnak rá. a csoport
nagyságától függően egy, két vagy három diák játssza a meleg Golf-áramlatot, amely
megolvasztja a jégtáblákat (kis darabokra tépik a kezük ügyébe kerülő papírokat). Az egyedül
maradó „hajótöröttek” esetében könnyű dolga van az „áramlatnak". Az egymagukban állók
alatt hamarosan nem marad papír. (Nem szabad leülni, lefeküdni.) Elvesztek és elmerülnek
(kiállnak a játékból). Hamarosan kiderül, hogy csak azoknak van esélye, akik
együttműködnek és szorosan egymás mellé körbe állva szoros gyűrűt alkotnak a lábaikkal és
így védekeznek a Golf-áramlat ellen.

Ablak-kollázs
Cél: A kreativitás fejlesztése, az együttes munka örömének, a közös produkció létrehozásának
megtapasztalása
Eszköz: Színes papírok (maradékok), vízben oldódó ragasztó, olló, ablak
Leírás: Az asztal közepén van a papírhulladék. Mindenki kiválaszt belőle négy darabot
(függetlenül attól, hogy egy-egy darab milyen méretű). Erre a négyre jelet tesznek, hogy a
későbbiekben meg lehessen azokat ismerni.
A játékosok 3-4 fős kiscsoportokat hoznak létre. Minden kiscsoportnak van egy saját
ablakfelülete, amelyre egy közös képet készítenek el. A csoport tagjai eldöntik, hogy a hozott
elemekből milyen kompozíciót hoznak létre, majd felragasztják az ablakra. Minden egyes
elemet fel kell használniuk! Az asztalon maradt elemekből minden csoport tetszőlegesen
bővítheti, variálhatja a saját kollázsát.
Közös megbeszélés: melyik csoport mit készített, „születéstörténetek”, élmények.
Megjegyzés: Ezt a játékot akkor jó elővenni, amikor más játékok után sok hulladékpapír
maradt. Úgyis játszható, hogy a játékosok maguk készítik el az induló négy elemet és a
későbbi kiegészítéseket, vagy az elkészítést és a hulladék-felhasználást kombináljuk.

7
A szabadulás útja
Cél: Koncentráció, egész csoport együttműködése, empátia, kommunikáció
Leírás: Egymástól kb. fél-fél méterre, körben áll a társaság, egy játékos a kör közepén. A
körből egy vagy két irányban (kapun) lehet kimenni. A kör közepén álló nem tudja, hogy
melyik az az egy vagy két út, éppen ezt kell kitalálnia. Ha rossz felé indul, akkor a játékosok
karjukkal elzárják az utat. A játék lényege: mindenki összpontosít a feladatára, a pillanatnyi
szerepétől függően tekintetével és csak azzal hívni (vonzani) vagy küldeni (taszítani) próbálja
a kör közepén álló játékost. A kitalálónak (hogy kitaláljon) a lelki rést kell megkeresnie.
Megjegyzés: A kitalálónak a csoportlétszámtól függően több tippje is lehet.

Csomók
Cél: Az egymáshoz kapcsolódás megtapasztalása
Leírás: A résztvevők csoportokként köröket alkotnak olyan módon, hogy válluk összeérjen.
Becsukják a szemüket, és előre nyújtják a kezeiket egészen addig, amíg el nem érik
valamelyik társuk kezét. Azután kinyitják a szemüket, és megpillantják a kezek zűrzavaros
összefonódását. Megpróbálják kioldani a csomókat úgy, hogy közben nem engedik el egymás
kezét. Ügyes forgások, átbújások és átmászások segítségével kinyílik a kör. A feladat
nagymértékű együttműködést, koordinációt, ügyességet és egyúttal intelligenciát követel.

Tedd meg!
Cél: Társismeret, kommunikáció
Leírás: A pár egyik tagja ökölbe szorítja kezét. A másik feladata: rábeszélni társát, hogy
nyissa ki a kezét (az pedig csak akkor tegye meg, ha úgy érzi, valóban rábeszélte erre
partnere!). Figyelem! A fizikai behatásnak nincs helye a játékban! meggyőzés érdekében a
beszéd mellett .bevethető akár ének, tánc, némajáték is.

A három testőr
Cél: A sokféleség elfogadása és kezelése
Eszköz: Egy-egy munkalap minden hármas csoport részére
Leírás: Bevezetésül magyarázza el: ez a gyakorlat arra való, hogy megállapítsák, mi a közös
egyes gyerekekben és mi az, amiben különböznek. Ossza fel az osztályt hármas csoportokba;
mindegyik csoport kap egy munkalapot. Beszéljék meg, hogy a válaszok ne csak a
külsőségekre vonatkozzanak, minthogy itt az a céljuk, hogy új dolgokat tudjanak meg
egymásról. Kérje meg a fiatalokat, hogy mondjanak példákat. Például: „Mindannyian
szeretjük a spagettit”, „Egyikünk sem szeret takarítani”, „És más vagyok, mert X helyen
születtem”. Fontos: személyeskedni nem szabad (pl. „mi utáljuk Z.-t”).
A csoportok közösen töltik ki a munkalapot. Minden egyes kiscsoportnak egyetértésre kell
jutni valamennyi válaszban. Ha mindenki készen van, akkor a kiscsoportok ismét körbe ülnek
az osztályban, és bemutatkoznak munkalapválaszaik alapján.
A játék értékelése: Kérdezze meg a tanulókat, hogy adódtak-e meglepetések, tehát hogy
olyasmit is megtudtak-e, amit korábban nem tudtak vagy nem sejtettek.

8
 Munkalap: A három testőr

Három dolog, amit mindnyájan szeretünk:

1.

2.

3.

Három dolog, amit egyikünk sem szeret:

1.

2.

3.

Amiben különbözünk:

Név:

Én más vagyok, mert:

Név:

Én más vagyok, mert:

Név:

Én más vagyok, mert:

Szituációs játék
Cél: Empátia, egymásra való odafigyelés
Eszköz: 3 lapon a szereplők és a szituációk
Leírás: A tanulók 3 csoportban (a másik két csoport tudta nélkül) a következő helyzetek
eljátszására kapnak utasítást:
1. csoport: Szereplők: apa, anya, én, testvér(ek)
Szituáció: Én hazaér az iskolából, és boldogan mesélni kezdi élményeit.
A családtagok közül senki sem figyel, mindenki a maga dolgára
összpontosít.

9
2. csoport: Szereplők: apa, anya, én, testvér(ek)
Szituáció: Én hazaér az edzésről, és boldogan mesélni kezdi, hogy a
csapatuk győzött, pedig nehéz meccs volt.
A családtagok mímelik a megértést, igazából közömbösek.
3. csoport: Szereplők: apa, anya, én, testvér(ek)
Szituáció: Én letörten, szomorúan tér haza, mert az iskolában kiközösítik,
csúfolják a társai. A családtagok mindegyike megértéssel fordul felé,
együtt érez vele, segíteni próbál.
A játék értékelése: Hogyan érezték magukat az Én-ek? Voltak-e már hasonló szituációban?

Egy hajóban utazunk

Cél: Együttműködés, csoportkötődés
Eszköz: Újságpapír, Üres papírlapok, öntapadós címkék, színes filctollak
Leírás: Ezt a játékot a foglalkozás első gyakorlataként érdemes tervezni. Az osztály tanulói
3-5 fős csoportokat alkotnak. (a foglalkozás végéig valamennyi feladatot közösen fogják
megoldani.) Minden csoport kap egy újságlapot, egy öntapadós címkét, néhány színes filcet és
egy üres papírlapot.
A feladatuk, hogy válasszanak nevet a csoportuknak: „Mi vagyunk a …. csoport.” Ezt írják
fel az üres papírlapra. Ezt követően 5 perc alatt készítsék el közös hajójukat az újságpapírból
(egy hajóban evezünk!), majd az öntapadós cimkére rajzolják meg jelvényüket (logójukat), és
ragasszák rá a hajóra. A csoportok további 3 percet kapnak arra, hogy írják fel a lapra a
következőt: Ha mi nem volnánk, nagyon hiányoznánk nektek, mert ……” Fejezzék be a
mondatot úgy, hogy az jellemző legyen rájuk, a választott nevükhöz is kapcsolódjon, és a
többi csoporthoz szóljon.
Végül az egész osztály körbeáll, és a csoportok választott szóvivői bemutatják csoportjukat,
hajójukat, és elmondják a befejezett mondatot. Máris garantált a jó hangulat a foglakozás
folytatásához!

Mik a következmények?
Cél: Konfliktuskezelés
Eszköz: Kártyalapok helyzetleírásokkal
Leírás: Az osztály négy-öt gyerekből álló csoportokat alkot. Mindegyik csoport húz egy
kártyalapot, melyen a mindennapi életből vett szituációk leírása található. A csoportok
feladata, hogy a helyzetek lehetséges következményeit fontolják meg és írják le. Ezt követően
minden csoport ismerteti a megoldásokat. Érdemes a megbeszélés során több lehetséges
érintett szempontjából is megvizsgálni a következményeket.
Példák helyzetleírásokra:
 Kati reggel, amikor iskolába indult, otthon felejtette a lakáskulcsát. Mik a lehetséges
következmények?
 Péter kölcsönadta valakinek nővére magnókazettáját, anélkül, hogy erre engedélyt kért
volna a nővérétől.
 Norbi tegnap Dávidnál járt látogatóban. Dávid apja este részegen ment haza – ezt Norbi
elmeséli a többieknek az osztályban.
 Nóra elmeséli barátnőinek, hogy látta, amikor Verát az anyja megverte.

10
Mások, mint mi
Cél: A sokféleség elfogadása, előítéletek kezelése
Eszköz: A dolgozatrészlet több példányban
Leírás: A tanulók 3-5 fős csoportokat alkotnak. Kiosztjuk nekik a dolgozatrészletet, és arra
kérjük őket, hogy az elolvasása után a csoportok válaszoljanak a következő kérdésekre: Ők
hogyan válaszolnának a dolgozat címében feltett kérdésre? Miért? Előfordult-e már, hogy
itthon vagy külföldön, esetleg az iskolában rosszul bántak valamelyikőtökkel (lenéztek,
kigúnyoltak, piszkáltak, stb) azért, mert máshonnan származik, vagy valamiért más vagy mint
a többiek? Milyen érzés volt? Éreztétek-e már idegennek valamelyik társatokat származása
miatt? Hogyan viselkedtetek vele?

Részlet egy nápolyi iskoláslány dolgozatából

(a szöveg szándékosan tartalmaz helyesírási hibákat )
A dolgozat címe: Szerinted rendjén való-e lenézni a négereket és a többi népet,
akik különböznek tőlünk?
„Én előre tudom, hogy mindenki azt fogja mondani, hogy nem való rendjén, de
énszerintem való. Én azt hiszem hogy az emberek egyáltalán nem egyformák, mert
vannak a szépek, a rondák, a magosak, az alacsonyak, az okosak meg a hülyék. Így van
ez a külömböző népekkel is. Én például a németeket rühellem és utálom, mert minden
háborút kirobbantanak, az angolokat rühellem és utálom, mert föl vannak dülve, hogy ők
a világon a legmenőbbek, a franciákat rühellem és utállom, mert mindig borháboruznak
velünk. A négereket nem rühellem és utállom őket, mert mit ártanak nekem, deviszont
büdösek és ezért egy kicsit undorodok tőlük. Énnékem csak Olaszország tetszik!!!”

11
 Felhasznált irodalom

Csendes Éva : Életvezetési Ismeretek és készségek Calibra Kiadó, Budapest

Rudas János (1990): Delfi örökösei Gondolat Kiadó, Budapest
Szekszárdi Júlia (1995): Utak és módok. Iskolafejlesztési Alapítvány
Stuart, R. (1999): Csapatépítő játékok trénereknek Műszaki Könyvkiadó, Budapest.
Walker, J. (1995): Feszültségoldás az iskolában Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Ugródeszka Mobilitás Európai Fejlesztési Igazgatóság (2006), Budapest
Gary Kroehnert (2004): 103 játékos tréninggyakorlat Z-Press Kiadó Kft.,Miskolc

12