Bizonylatok

2021. 03. 11.

Bizonylat fogalma
Számviteli bizonylat minden olyan irat, okmány, amely valamilyen
gazdasági esemény megtörténtét hivatalosan, hitelesen igazolja (számla,
szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat,
bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat).
Bizonylati elv
Könyvelni csak bizonylat alapján szabad.
Bizonylati fegyelem
Minden gazdasági eseményről, amely az eszközök vagy a források
állományát, összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani.
Bizonylatok tartalma, felépítése
• azonosító rész,
• adathordozó rész,
• érvényesítő rész
Bizonylatok csoportosítása
Keletkezési helyük szerint:
• külső
• belső
Keletkezés módja szerint:
• szigorú számadású
• nem szigorú számadású
A könyvelési feladásban betöltött szerepük alapján:
• elsődleges vagy alapbizonylatok
• másodlagos vagy összesítő bizonylatok
Mitől szigorú a szigorú számadású
nyomtatvány?
• A szigorú számadású nyomtatványokkal kapcsolatos tudnivalókat
a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szabályozza.

• A ügyiratkezelés során a szigorú számadású nyomtatványok abban

különböznek a „hagyományos” nyomtatványoktól, hogy ezek a
vállalkozás részére, olyan bizonyító erejű dokumentumok, amiket a
többitől elkülönülten kell kezelnie, a kiadott bizonylatokról pedig
összefoglaló nyilvántartást szükséges vezetnie.
Szigorú számadású nyomtatványok
• számla, nyugta
• készpénzcsekk, vagy készpénz-felvételi utalvány
• elszámolási utalvány
• bevételi és kiadási pénztárbizonylat
• kiküldetési rendelvény,
• gépkocsi-menetlevél
• perforált szelvényeket tartalmazó nyugtafüzet,
• sorszámozott űrlapok és sorszámozott űrlapokat tartalmazó füzetek,
• értékjegyek, amelyekért a felhasználás során ellenértéket fizetnek
Szigorú számadású bizonylatok
nyilvántartásának tartalma
• bizonylat neve, jele
• beérkezés, illetve kiadás kelte
• szállító, illetve az igénylő neve
• bizonylat száma
• beérkezett nyomtatvány kezdő és befejező sorszáma, mennyisége
• a kimenő nyomtatvány kezdő és befejező sorszáma, mennyisége
• az átvétel igazolása
• készlet
Hogyan kezeljük a szigorú számadású
nyomtatványokat a gyakorlatban?
A szigorú számadás alá vont bizonylatokról, nyomtatványokról a
kezelésükkel megbízott vagy a kibocsátásukra jogosult személynek
olyan nyilvántartást kell vezetni, amely biztosítja azok elszámoltatását.
(2000. évi C. törvény a számvitelről)

Az azonosítás szükségessége miatt minden ide sorolt nyomtatvány

nyomtatott sorszámmal rendelkezik. Az azonosítási adatot előrenyomva
tartalmaznak, a változó adatokat pedig kézzel kell beírni. A
felhasználásra való átvételkor és átadáskor nyilatkozatot kell írni, vagy
jegyzőkönyvben feljegyezni, a kiadott bizonylatokról pedig összefoglaló
nyilvántartást szükséges vezetni.
Elkülönítetten kell kezelni és tárolni őket, és biztosítani több lépéses
rendszerben az ellenőrzést. A készlet és felhasználás nyilvántartását úgy
kell vezetni, hogy megállapítható legyen:
• a felhasználó személy, szervezet,
• sorszám szerint a felhasznált mennyiség
• a kiadott és nyomtatványok fajtánként
• az állományban bekövetkezett változások sorszám és jogcím szerint,
• a felhasználás, változás időpontja
Mit kell tudnunk a szigorú számadású
nyomtatványok megőrzéséről?
A megőrzésről a már említett 2000. évi C törvény 169. §-a rendelkezik.

A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó

számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus,
illetve részletező nyilvántartásokat is), legalább 8 évig kell olvasható
formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján
visszakereshető módon megőrizni.
Elektronikus formában kiállított
bizonylatok
Az elektronikus formában kiállított bizonylatot - a digitális archiválás
szabályairól szóló jogszabály előírásainak figyelembevételével - elektronikus
formában kell megőrizni, oly módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa
a bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos
leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét.
Az eredetileg nem elektronikus formában kiállított bizonylatról - a papíralapú
dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól
szóló jogszabály előírásainak figyelembevételével - készített elektronikus
másolattal az e törvény szerinti bizonylat megőrzési kötelezettség teljesíthető,
ha a másolatkészítés alkalmazott módszere biztosítja az eredeti bizonylat
összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát,
illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét.
Vége!