A cigány/roma tanulók tovább-

tanulási stratégiái
Az alapfok és középfok közötti átmenet

Szerencsés Zsolt, PZU9PL

Tartalom
1. Bevezetés .............................................................................................................. 1

2. Roma/cigánytörténet ............................................................................................. 1

3. Romacsoportok ..................................................................................................... 2

4. Romák az oktatásban ............................................................................................ 2

5. Cigányok/romák foglalkoztatottsága a munkában ............................................... 3

6. Általános iskolai foglalkoztatás ............................................................................ 4

7. Romák/cigányok szakmái ..................................................................................... 5

8. Befolyásoló tényezők ........................................................................................... 7

9. Középiskolai foglalkoztatás .................................................................................. 8

9.1 Pályaválasztás ....................................................................................................... 8

9.2 Középiskola, gimnázium, szakiskola stb. ............................................................. 9

10. Felsőfok és a jövő ............................................................................................... 10

11. Összesítés............................................................................................................ 11

Irodalomjegyzék ............................................................................................................... 12
 1. Bevezetés
A téma, amit feldolgozok, az a cigány/roma tanulók továbbtanulási stratégiái. Azon belül
az alapfok és a középfok közötti átmenetet fogom vizsgálni. Hogy miért választottam pont
eme témát? Válasz egyszerű: mindig is foglalkoztatott, hogy hogyan folytatják tanulmá-
nyaikat a romák, amint befejezik (már ha) az általános iskolát. Milyen szakmát választanak,
ha mennek középiskolába vagy szakiskolába? Elfognak-e jutni az érettségiig? És hogy van-
e tovább út a felsőoktatásban. Esszémben ezekre fogok kitérni és megválaszolni.

2.Roma/cigánytörténet
"A cigányság Észak-Indiából származó europid nép, akik feltehetően a 14. század elején, a
török hódítás következményeként húzódtak előbb Dél-Kelet-Európába, majd a 15. századra
a Kárpát-medencén átvándorolva érték el Nyugat-Európa határait." (Kardos) Magyaror-
szágra a török hódoltság elől menekülve jöttek a 14.-15. század körül. Mária Terézia és II.
József nevéhez fűződnek a Regulatio Cigarorum rendeletei. A 18. század végén megkez-
dődött a cigányok erőszakos integrálása és asszimilálása. Mária Terézia 1761. november
13-án rendeletében megtiltotta a cigány nép elnevezésének további használatát és az új el-
nevezésüket tette kötelezővé: újlakosok, újmagyarok, újparasztok (németül Neubauer).
1767. november 27-én megtiltotta a cigányok egymás közti házasságát. Elrendelte az újpa-
rasztok félévenkénti összeírását, megtiltotta és büntette a döghúsevést. A második világhá-
ború idején, 1944-ben kezdődött meg a zsidókéhoz hasonló tragédia, a "cigány holokauszt"
(porajmos, azaz „elnyeletés”), a cigányok elhurcolása a Harmadik Birodalom koncentrá-
ciós táboraiba.

1. ábra: Romacsoport

1
Forrás: Józsefváros Újvilág https://jozsefvarosujsag.hu/az-a-nep-amely-a-szetszoratasban-is-meg-tudta-
orizni-magat-jobb-sorsra-erdemes/ (2022. 10. 31.)

3.Romacsoportok
Ebben a fejezetben a magyarországi cigányok csoportjait sorolom fel!
Romungrók
Oláh cigá- Román cigá-
Csoport Magyarci- Kárpáti ci- Szintók Beások Gáborok
nyok nyok
gányok gányok
A cigány
Magyar, A cigány
nyelv kárpáti
cigány nyelv oláhci-
cigány dia- Archaikus ro- Magyar, ro-
Nyelv Magyar nyelv kár- gány nyelvjá- Román
lektusának mán dialektus mán, cigány
páti cigány rásai (pl. lo-
szinti nyelv-
dialektusa vári)
járása.
Szlovákia
Vándorol-
és Csehor- Magyarorszá-
nak. Főleg
szág, dél- gon a román
Kárpát-me- Németország
szláv álla- határ mellett, Az Ormánság,
Lakó- dence ma- és Olaszor- Magyarország
mok. Ma- például Méhke- Füzesabony, Ti- Erdély
hely gyarlakta szág, Ma- minden része
gyarorszá- rék, valamint szafüred
területei gyarországon
gon csak Erdély román-
kevesen van-
néhány kö- lakta területein.
nak.
zösség

A dolgozatom további részében főként a magyarcigányok továbbtanulási stratégiájukról

lesz szó, főleg az alap- és középfok közötti átmenetről, lehetőségükről.

4.Romák az oktatásban
"Bár a hazai és a külföldi államok nemzetiségi problémája szerkezetét, a demográfiai ada-
tokat, illetve a kisebbségek történelmét tekintve is más, a nacionalista állampolitikát foly-
tató nemzetek mégis a reciprocitás elvét felhasználva igyekeznek hivatkozási alapot terem-
teni a magyar kisebbségekkel szembeni korlátozó politikájuk igazolására. Jóllehet a magyar
állam liberális politikájának köszönhetően a cigányság kulturális-intellektuális fórumai már
az 1970–80-as években kialakultak, társadalmi beilleszkedésük a mai napig mégis megol-
datlan, a cigányság alcsoportjai közötti feszültségek pedig tovább súlyosbítják a helyzetet."
(Gúti, 2000) Úgy kell értelmezni, hogy a cigányok iskoláztatása mindig is kihívás volt,
főleg a rendszerváltás óta. Problémaforrása a támogatásuk hiánya, mert mindig előítélete-
sek voltunk/vagyunk velük, pedig tudjuk, hogy tehetségesek. Eredménye az, hogy a több-
ség a 8. osztály (rosszabbik esetben addig se) után vége és alja munkákat végeznek

2
(sepregetés, gyári munka, szemétszedés stb.). A másik rossz forgatókönyv: nincs jövőjük,
ami több generációra is kihat, bűnözésből fognak megélni, eredménye börtön.

De napjainkban már továbbtanulnak középiskolákban, gimnáziumokban, amit tekinthetünk

sikernek. Most beszélhetünk a lemorzsolódás csökkentéséről, ami a legutóbbi időkben már
sikerrel történik. "A lemorzsolódás elleni küzdelem több szempontból is fontos. Nyilván a
nemzetközi megítélésben is sokat számít, hogy egy országban mennyire magas az ott élők
végzettsége, de az egyén szempontjából is jelentős az, hogy a megszerzett képzettségek
birtokában milyen munkaerő-piaci lehetőségekkel bírhat, mekkora jövedelemre tehet
szert." (Csikósné Maczó & Rajcsányi-Molnár, 2021) Azt jelenti, hogy már eljutnak az érett-
ségiig, lesz szakmájuk, ami érdekelheti őket.

5.Cigányok/romák foglalkoztatottsága a
munkában
"A rendszerváltás következményeként a korábban működő hazai nagyüzemek nagy részét
felszámolták vagy privatizálták. Ezek az állami nagyvállalatok a rendszerváltást megelőző
évtizedekben a szakmunkásképzés fő bázisát alkották." (Budai, 2018) Ugyanis a Kádár-
rendszerben úgynevezett „strucc-politika” jellemezte a Magyar Népköztársaságot. Magya-
rul szó szerint mindenki dolgozott. Aki(k) nem dolgozott/dolgoztak, ők voltak a KMK-sok
(közveszélyes munkakerülők), és elhurcolták őket a barcska javítótáborba. Rátérve a dol-
gozatom témájára, a romák is be voltak jelentve aktív dolgozónak. Munkahelyen semmit
vagy minimális munkát (sepregetés) csináltak. Akkor még nem voltak ezek a minimális
munkák végzettséghez kötve, így bárkit bejelenthettek.

3
2. ábra: Dolgozó romák

Forrás: Chapipe https://cachipe.blogger.hu/2011/07/02/cigany-munka-terv [2022. 10. 25.]

Leginkább foglalkoztatottabb munkakörük a gyári munka, takarítás, közmunka, építkezés.

Ezután jött a rendszerváltozás. A cégek magánkézbe kerültek, megszűntek munkahelyek,
ennek következménye a magas munkanélküliség. A legnagyobb vesztesei a cigányok. "A
közép-kelet-európai országokban zajló gazdasági-társadalmi átalakulás egyik nagy - ha
nem a legnagyobb - vesztese a roma lakosság. Az elszegényedés mértéke, az egészségi,
demográfiai mutatók romlása, a munkaerőpiacról és az oktatási rendszerből való kiszorulás
a társadalom minden más csoportjánál hátrányosabban érinti őket." (Kováts, 2002) Ez egy
olyan probléma ma is, hogy próbáljuk megoldani és inkább foglalkoztatni őket. Múltban is
volt már rá példa, amikor az Avasi lakótelepre (Miskolc) beasszimilálták a falusi romákat
rengeteg támogatással a kezükben. Ez volt a Fészekrakó program. Az eredmény magukért
beszél: mindennapos zajongások, bűz, mocsok mindenhol, betört ablakok. Következmény:
házak/tömbök elértéktelenedése, víz-áram elzárása, mindennapos rendőri akció stb.. Vagy
itt van fővárosra is példa: a híres Józsefváros (VIII. kerület), vagy ahogy úgy hívták: Nyóc-
ker. De itt van Csepel is vagy a Hős utca, melyet 2019-20 között felszámoltak. Ezek azért
kaptak megemlítést, mert kapcsolódik az oktatáshoz, így a foglalkoztatottsághoz is, hogyha
nem támogatjuk őket, akkor ilyen életük lesz.

6.Általános iskolai foglalkoztatás

Minden romagyerek legalább lejut az általános iskola padjába s onnantól saját magának
alkotja meg önmagát. Általában a legtöbben vidéki iskolába járatják a gyerekeiket, mert
olcsóbb és támogatják, mint a fővárosi iskolák. De a vidéki (vagy falusi) iskoláknak van
gondjuk: "A legtöbb problémát az információhiány okozza. Bármilyen nagyra értékelik is

4
a pedagógusok – már akik nagyra értékelik – a szakmai önállóságot, ezt joggal nem tekintik
azonosnak azzal, hogy teljesen saját erejükre kell támaszkodniuk." (Forray R., 1998) Ugyan
a leírás (ahonnan lehivatkoztam a könyvből) régi, de még aktuális, mert még mindig küz-
denek, alig van támogatás és inkább kilátástalanság jellemzi. "Fontos megemlíteni, hogy a
tanulás, pontosabban az iskolai végzettség szintje nemcsak a munkaerő-piacon jelent álta-
lában előnyt az egyén számára, hanem ún. fogyasztási tőkét is eredményez számára, vagyis
fogyasztási szokásai is megváltoznak, megváltozhatnak." (Hüse, 2015) Ez már alapfokon
is nagyon fontos már, hogy legyen papírja arról, hogy járt általános iskolába, akár mind a
8-at, akár kevesebbet, legyen munkája.

3. ábra: Cigányok iskolában

Forrás: Hír ma https://hir.ma/belfold/roma-oktatasi-alap-ma-mar-a-romak-20-szazaleka-szerez-erettse-

git/604004 [2022. 11. 21.]

7.Romák/cigányok szakmái
Romák továbbtanulási stratégiáik sokoldalúak és megoszlók. Ugyanis vannak nyíltnapok,
ahova várják az általános iskola diákjaik, hogy bemutassák a szakmákat, a lehetőségeket és
a támogatásokat. Nekik is megvannak a lehetőségek, hogy hova tudnak elhelyezkedni, il-
letve hol tudnak a legjobban boldogulni. Íme néhány cigánycsoport ismertebb munkái, ahol
el tudnak helyezkedni:

A beásoknál elsősorban a teknővájás és egyéb famegmunkálás volt divatos. A mesterség

tanulása kicsi kortól kezdve történik, és apáról fiúra száll. Pécsett elismert teknővájó volt a
Tolna megyei születésű Nyerges Lajos. Amikor megnősült, apjától szerszámokat (szeker-
cét, vésőt stb.) és egy nyárfa rönköt kapott, ez volt a jussa, amivel elindulhatott az életben.

5
Sokan dolgoztak gyárakban, vagy vállaltak szolgálatot vasúton, fegyveres erőknél, buszso-
főrként, kalauzként. A komlói bányákban és a pécsi uránbányában is sokan vállaltak mun-
kát. Megbízható, jó munkásemberek voltak, amíg a bányákat be nem zárták.

A romungrók (zenész) tradíciós romák. Mint a nevükből is kitűnik, elsősorban zenélésből

élnek. A magyar cigányzenekarok a világ legjobb zenészeiből állnak. Királyok, uralkodók
is szívesen hallgatják a világon egyedülálló tradicionális zenéjüket. Apáról fiúra szálló hi-
vatás ez is, külön életvitelt, szokásokat kíván. A romungro zenész mindent a hivatásának
rendel alá, még a családja életvitelét is. Számtalan nagy nevet ismerünk ebből a körből, de
itt most csak egy híres pécsi dinasztiát, a Dörömböző családot említeném meg. Akik a mu-
zsikus családokból nem tudtak zenekari álláshoz jutni, azok üzleteltek, vagy ott dolgoztak,
ahol éppen sikerült munkát kapniuk.

A romaság nyelvezete egyértelműen a szanszkrit és hindi nyelvből eredeztethető. A mai

Indiában - gócokban ugyan de megtalálható a romák ma beszélt, de hiányos nyelve is. Aho-
gyan India ún. „ezernyelvű ország”, úgy a világ minden pontján élő romaság is sokféle
nyelvjárást (dialektust) beszél és ért. Ha nem a szanszkrit lenne az eredeti nyelv, talán a
romaság nyelve sem tudott volna ellenállni a sok behatásnak, amely a vándorlások alatt
érte. így is nagy az elvesztett szavak száma, ill. a szóvégek elváltozása. Az eredeti nyelv
feldarabolódása, néha kényszerű nem beszélése (romungrók, esetlegesen a beások stb.) is
a nyelvet ért hátrányos behatások közé sorolhatók. Mégis: a roma nyelv ezen és még sok
más nehézség ellenére él és fejlődni, virulni képes (szótár, Biblia stb.). Ez csakis egy leg-
ősibb és már a tökéletesség határát súroló szanszkrit nyelvnek köszönhető. A hagyományos
romák nyelvezetéről általánosságban megállapítható - a szanszkrit eredet miatt épp a leg-
alább 5500 éves múltja miatt, hogy minden utána alakult, képződött nyelvekre befolyással
volt. Legyen az bármely nagy nép, kultúra is az ókorban kivétel nélkül vagy utána létrejöt-
tekre egyaránt igaz. Pl.: „a manus”, ami szerint a romák magukat eredendően manusnak
mondják. A „manu” az emberiség ősatyától eredeztethető el. Ennek az ősi nyelvnek a nagy-
világ felé ismertetése, beépítése, közvetítése, mint egy „küldetés” a romák megjelenésével
realizálódott. Az úgynevezett: „ősromák” az indiai fűszer és egyéb kereskedők. Akik az
ókor elején mindenhova eljutottak, ahol a létrejövő organizációt, hatalmat felkeresték ke-
reskedtek és kultúrát közvetítek, nyelvet is. A késő vándorló romák e kereskedők útmuta-
tásai alapján járták a világot. És a történelem során, ha ez nem is „dokumentálható” ez a
folytonosság igaz.

6
További szakmák, ahol iskolában tudnak tanulni: kovács, lakatos, kolompár, halász, szövő,
hegesztő.

8.Befolyásoló tényezők
Segítségül Hüse Lajos kutatási könyvét vettem alapul és az ábrákat is onnan vettem ki,
hogy kirajzolódjon a kép róluk.

„Feltételezésünk szerint a támogató típusú szülői magatartás jótékonyan hat a gyerekek

iskolai motivációira, vagyis minél erőteljesebben érzékelik a gyerekek a szüleik részéről a
támogatást, annál inkább motiváltak lesznek az iskolában. Feltételeztük továbbá, hogy a
korlátozó, illetve negatív szülői magatartás gyengíti az iskolai motivációt.” (Hüse, 2015)
Teljesmértékben igaz, mert pszichológiailag a gyerek képtelen így tanulni és teljesíteni az
iskolát, nehezen tud barátkozni, kiközösítik, kipécézik és gúny tárgya lesz. Ugyanez van a
cigányoknál is. De ott még az előítélet is közrejátszik. „A megbékélés, a konfliktusfeloldás
módszerének elterjedéséhez a társadalomban a jog eszközei önmagukban nem elégségesek.
Szükséges a lakosság megfelelő tájékoztatása, az ügyfelek fogékonnyá tétele a megegye-
zésre és a médiának ebben kiemelt szerepe van.” (Kállai, 2018)

Aztán ott van a szülői megfigyelés, ami befolyásolhatja a döntéseiket, illetve az életüket,
mennyire aggodóak, szigorúak és mennyire korlátozzák a gyerekek életét!

4. ábra: Szülői megfigyelés

Forrás: Hüse Lajos: Roma tanulók iskolai attitűdjeit befolyásoló tényezők, 48. o.

7
 9.Középiskolai foglalkoztatás
Ha elvégzik a 8 általános iskolát, akkor van lehetőségük középiskolába/gimnáziumba stb.
továbbtanulni. Általában a legtöbbjük fizikai munkát végző szakokra mennek (hegesztő,
lakatos, esztergályos, asztalos stb.), amit már az előzőekben már kifejtettem.

9.1 Pályaválasztás

„Mivel valamennyi középiskolás roma tanulóban már gyerekkorában, részben családi in-
díttatásból megfogalmazódott az integráció és a mobilitás igénye, és mivel az általános is-
kolában a középiskolás roma tanulók többsége más társaikhoz viszonyítva jó tanulónak
számított, egyértelmű volt az a szándék, hogy az általános iskola után továbbtanulnak. 14
évesen többségük, szüleivel együtt pontosan tudta, hogy a munkapiaci boldoguláshoz ma-
napság már legalább szakmát kell szerezni, ezért az is egyértelmű volt, hogy jelentkeznek
valamilyen középfokú iskolába.” (Liskó, 2005) Erre vannak ott a nyílt napok, hogy nézze
meg és érdeklődje meg, hogy milyen szakmák vannak, mi érdekli és miben tud boldogulni.
Ott neki meg lesz a határozottság, hogy merre menjen. Leginkább szülői nyomás miatt
mennek továbbtanulni, hogy ők is keressenek anyagi javakat.

5. ábra: Szakmaválasztás

Forrás: tanfolyamok.hu blog https://tanfolyamokj.hu/blog/milyen-szakma-passzol-hozzam/ [2022. 11. 23.]

8
 9.2 Középiskola, gimnázium, szakiskola stb.

Ha megvan, hogy mit választanak, akkor irány a középfokú oktatás. Leggyakoribb válasz-
tás a szakiskola, mert számukra csak szakma kell, nincs ambíciójuk arra, hogy a felsőokta-
tásban is tanulhassanak. "A középiskolába való bekerülés valamennyi gyerek számára je-
lentős változásnak számít, de a roma tanulók esetében különösen sok újdonságot jelent. A
roma gyerekek többsége falun él, és falusi általános iskolába jár, a középiskola viszont vá-
rosban van, tehát nem csak az iskolát, hanem a városi környezetet és a kollégiumi életet is
meg kell szokniuk. Míg az általános iskolában főként jó tanulmányi eredményeikkel és
alkalmazkodó magatartásukkal már sikerült valamilyen presztízsre szert tenniük, és sikerült
a velük szemben megnyilvánuló előítéleteket megcáfolniuk, vagy legalábbis tompítaniuk,
a középfokú iskolákban az egész „bizonyítási eljárást” elölről kell kezdeniük." (Liskó,
2005) Nemcsak a romagyerekeknél van ez a probléma, hanem a nem romákra is. Mint tud-
juk, a középfokú oktatás igen nehéz az általánoshoz képest (romáknak főként). Az érettsé-
gihez (már ha leteszi) vezető út nem egyszerű, mert sokat kell tanulni, figyelni kell az órára
és komolyan kell venni a tanulást. Az más dolog, hogy a tanárok milyenek és milyen a
tanítási módszerük, de ez is nagyban függ, hogy leérettségizik vagy sem.

6. ábra: 2 roma középiskola padjában

Forrás: KárpátHír https://karpathir.com/2018/12/05/eb-egyre-tobb-roma-fiatal-vesz-reszt-az-

oktatasban/?amp=1 [2022. 11. 24.]

9
 10. Felsőfok és a jövő
Sokan már a középfok után abbahagyják a tanulást (akár érettségivel, akár nem) és egyből
munkába állnak, és megy több generáción keresztül. De viszont, ha van motivációjuk a
továbbtanulásra, akkor többletpontot kapnak. "A hátrányos vagy halmozottan hátrányos
helyzet a felvételi eljáráskor plusz 40 ponttal méltányolásra kerül, ami azonban visszaélésre
adhat okot, hiszen az adott település önkormányzati és jegyzői munkájába – akik ennek a
jogosultságnak megállapítását végzik – nem nyerhetünk betekintést. A többletpont mellé a
Felsőoktatási törvény 54.§-a mentorprogramról is rendelkezik, melyet a HH/HHH-s hall-
gatóknak az adott intézmény nyújt." (Csikósné Maczó & Rajcsányi-Molnár, 2021) Volt
már rá példa, hogy egy romalány diplomát szerzett. Azt mutatja, hogy többen jönnek fel-
sőfokú tanintézményben is tanulni.
Jövőkép: Azt láthatjuk, hogy egyre többen érettségiznek le, jönnek egyetemekre, főisko-
lákra jelentkezni és támogatják a továbbtanulásukat. "Mostanában a legtöbb ország okta-
táspolitikusait az foglalkoztatja, hogy az oktatásból öröklött hátrány a munkaerő-piacon
hatványozottan jelentkezik, illetve az egyének és csoportok életében ez a hátrány további
hátrányok (gazdasági és társadalmi) jelentkezését idézi elő, mindemellett végiggondolták
azt is, hogy nehéz elejét venni az egyenlőtlenségek nemzedékről-nemzedékre történő kö-
nyörtelen öröklődésének. Ezért ,Az egyenlő esélyek stratégiája’ elnevezésű program kere-
tében kísérletet tettek a társadalmi egyenlőtlenségekből származó problémák (egyenlőtlen
jövedelem, családi háttér, kultúrához jutás stb.) leépítésére, amelyek alapvetően az oktatás-
ban jelentkező hátrányokból fakadnak." (Gúti, 2000) Magyarországon is ezt kell csinálni,
mert a legtöbb EU-s országban már használják és pozitív a tapasztalat, mindenki elfogadta,
befogadóak velük és megszűntek az előítéletek és a sztereotip gondolatuk.

7. ábra: Cigánylány diplomával

Forrás: ROMAGOV https://romagov.hu/mindenki-buszke-az-elso-dip-

lomas-olahcigany-lanyra-nyirvasvariban/ [2022. 11. 24.]

10
 11. Összesítés
"A cigányság helyzetének rendezése valóban összeurópai társadalmi probléma. A Magyar
Köztársaság e téren tett erőfeszítéseit a nemzetközi közvélemény mindeddig méltányolta."
(Kováts, 2002) Ebben a dolgozatban elmondtam a romák/cigányok történetét és csoporto-
sításukat, azután kitértem a foglalkoztatottságukra is, végül az oktatásban betöltött szere-
pükre. "A rendszerváltást követő években megnőtt a tanulók részaránya a középfokú, érett-
ségit adó oktatási programokon. Az említett arány növekedéséhez az is hozzájárult, hogy a
fokozatosan növekvő munkanélküliség a szülők számára is egyértelművé tette, hogy meg-
felelő iskolai végzettség nélkül a pályakezdő gyerekeik esélytelenek lesznek arra, hogy
munkát találjanak, valamint a gyerekek után járó szociális támogatások (családi pótlék stb.)
is abban tették érdekeltté a szülőket, hogy gyerekeik iskolában maradását szorgalmazzák."
(Budai, 2018) Ahogy az idézet is mondja, pozitív tendencia mutatkozik a tanulásra és az
igényre, így a romákra is, hogy (esetleg) még felsőoktatásban is részt vegyenek. Többen
támogatják (még a felsőfok is).

11
Irodalomjegyzék
Budai, G. (2018). Dunaújváros szakképzése és munkaerőpiaca. Pécs,
Baranya, Magyarország: Pécsi Tudományegyetem,
Bölcsészettudományi Kar, „Oktatás és Társadalom”
Neveléstudományi Doktori Iskola.
Csikósné Maczó, E., & Rajcsányi-Molnár, M. (2021). Roma tanulók
helyzete és esélyei a felsőoktatásban. (A. Belia, L. Harsányi, P.
Kirschner, É. Kuti, M. Marschall, F. Miszlivetz, . . . Mónika,
szerk.) Civil Szemle, 93-104.
Forray R., K. (1998). A falusi kisiskolák helyzete. Budapest,
Magyarország: Oktatáskutató Intézet.
Gúti, E. (2000. december). Romák az oktatásban. (J. Géczi, Szerk.)
Iskolakultúra, 10, 49-56.
Hüse, L. (2015). Roma tanulók iskolai attitűdjeit befolyásoló tényezők.
Nyíregyháza, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Magyarország:
Evangélikus Roma Szakkollégium.
Kállai, E. (2018). Cigányok/romák Magyarországon. (G. F. Kiss, M.
Halmágyi, A. Kovács, P. Miklós, G. D. Nagy, R. Plugor, & Z. O.
Szőts, szerk.) Belvedere Meridionale - Történelem és
társadalomtudományok.
Kardos, K. (dátum nélk.). Zenész cigányok? Archaikus cigány zenétől a
népies magyar zenéig. Forrás: Parlando:
https://www.parlando.hu/2013/2013-4/2013-4-08-
Kardos.htm#_ftnref2
Kováts, A. (2002). Roma Migráció. (E. Sik, Szerk.) Budapest,
Magyarország: MTA Kisebbségkutató Intézet - Nemzetközi
Migrációs és Menekültügyi Kutatóközpont.
Liskó, I. (2005). A roma tanulók középiskolai továbbtanulása.
Budapest, Magyarország: Felsőoktatási Kutatóintézet.

12