9.

Nyelvünk helyzete a határon túl

Fogalmak: kisebbség, kisebbségi jogok, történelmi kisebbség; bevándorló magyarok; szórványmagyarság;
kettősnyelvűség; az államnyelv és az anyanyelv interferenciája; a határon túli magyar anyanyelvű régiók:
Felvidék; Vajdaság; Kárpátalja; Erdély; Burgenland; a nyelvi politika európai normái;

A világon élő magyarok számát a következőképpen becsülik meg:

Magyarországon 10 000 000
Szomszédos országokban 3 000 000
Európa többi országában 250 000
Észak- és Dél-Amerikában 550 000
A többi kontinensen 200 000
Összesen: 14 000 000

Manapság valószínűleg inkább a 13 millió magyarról beszélhetünk. (Okai: Magyarországon fogy a népesség;
másik, hogy sok helyen <politikai okból, kényszerűségből, érdektelenségből> nem vallják magukat magyarnak,
holott tudnak magyarul.)
1920. évi trianoni döntés:
Mintegy 3 millió magyar került határon kívülre – kisebbségi helyzetbe (kisebbség fogalma!)
ország magyarok száma népszámlálás éve
Románia (Erdély) 1 431 807 2002
Moldva (Románia) (csángók) 65 ezer (korábbi adat)
Szlovákia 520 528 2001
Csehország 10 ezer (korábbi adat)
Kárpátalja (Ukrajna) 156 600 2001
Vajdaság (Szerbia) 293 299 2002
Horvátország 16 595 2001
Szlovénia /Murvavidék 6 243 2002
Ausztria/Burgerland 40 583 2001
Kisebbség: a nem anyanyelvi terülten élő népcsoportok
Nyelvi, nemzetiségi, vallási
Kisebbségi jogok – egyenlőség, kultúra, nyelv, vallás – nemzetközi egyezmények (1980-as
évektől erőteljesen szorgalmazzák Európában)
Történelmi kisebbség (évszázadok óta ott élnek) ↔ bevándorolt kisebbség
emigránsok
szórvány – a nem anyanyelvű állam hatósága alatt egy tömbben, de a nyelvhatártól elszakadva
élő kisebbség

A határon túli magyarság a magyar nyelvnek helyi változatait beszéli, melynek alapja a helyi nyelvjárás, a helyi
köznyelvi hagyományok. Mai jellemzőjük, hogy valamennyi nyelvváltozat a magyar nyelv kontaktusváltozata.
Kontaktus 'érintkezés, kapcsolat' – kontaktusváltozat: egynyelvű magyarországi magyarok nyelvétől többé-
kevésbé eltérő, a két- vagy többnyelvű környezet hatását mutató változat.
(Szlovákiában palóc, Romániában a mezőségi, a székely, csángó)
Vannak olyan különbségek, melyek általánosságban jelen vannak mindenütt (pl. házban van ~ házba van), és
vannak olyanok, melyek csak a nyelvi érintkezés hatására jöttek létre (pl. Szlovákia motorkerékpár ~ motorka,
epével műtik ~ epére műtik).
ennek hatása a jelentéssűrítő összetételek kerülése, széttagoló formák alkalmazása légtér – légi tér, telefonál –
telefont ad (indoeurópai hatás)

Szókészleti különbségek
Romániai magyar nyelv:
vérszipó 'pióca',
kazettofon 'kazettásmagnó',
kap 'talál',
telefont ad 'telefonál',
vesz egy taxit 'taxiba száll',
mit még csinálsz? 'hogy vagy?'
Szlovákiai magyar nyelv:
horcsica 'mustár',
jogurt 'joghurt',
málna 'üdítő',
furkó 'szívószálas üdítő',
nanuk 'jégkrém',
blokk 'tömbház',
örökíró 'golyóstoll',
alapiskola 'általános iskola'
Kárpátaljai magyar nyelv:
fényjelző 'közúti lámpa',
lead '(pl. vizsgát) letesz',
becsenget 'betelefonál',
beteglapon van 'táppénzen van'
bulocska – zsemle
levonó – matrica
Szerbiai magyar nyelv:
batri 'elem',
csaszti 'megvendégelés, meghívás',
kikiriki 'földimogyoró',
szemafor 'jelzőlámpa'
Szlovéniai magyar nyelv:
villanyláb 'villanyoszlop',
előszámla 'költségvetés',
világvége dolog 'nagyon remek, kiváló dolog',
tökös 'ügyetlen'

Amerikában is több százezren élnek

Nyelvművelés része: nyelvpolitikai döntések – nyelvstratégiai lépések (hogyan tudják nyelvüket megőrizni, mi
ebben hogyan tudunk segíteni) – nyelvművelés – nyelvvédelem

KÉTNYELVŰSÉG (bilingvizmus)
 két (vagy több) nyelvet tud anyanyelvként
 lehet hozzáadó (támogató társadalmi környezetben az egyén gazdagabb lesz még egy nyelvvel) vagy
felcserélő (anyanyelv elhagyása, háttérbe szorítása – ilyen esetben később elhagyja az anyanyelvét)
 a kisebbségi magyarok mindennapi életükben a magyaron kívül a többségi nyelvet is használják
 gyakori, hogy a családban magyarul, az iskolában/munkahelyen/utcán a többségi államnyelvet használják
(utcai feliratok, bolti feliratok, tömegkommunikáció)
 egyéni és közösségi kétnyelvűség
o egyéni: két különböző anyanyelvű szülő gyermeke, akihez az egyik szülő az egyik, a másik szülő a
másik nyelven beszél
o közösségi: kisebbségi helyzetben élő népcsoportok
(Finnország példája követendő lehetne: többségi nyelv a finn, de minden finnek meg kell tanulnia a kisebbségi
svéd nyelvet – az alkotmány tartalmazza a XVIII. századtól, kevesebb/majdnem annyi a svédek százalékos
aránya, mint Erdélyben a magyaroké)