Czigányok élete Magyarországon

A magyarországi cigányok a cigány nép Magyarországon élő népessége.

Ők alkotják az ország legnagyobb hivatalosan elismert kisebbségét.

A magyarországi nemzetiségek közül ők az egyedüliek akik nem rendelkeznek

anyaországgal, ezért nem nemzeti kisebbségként, hanem etnikai kisebbségként
határozzák meg őket.

Magyarországon 190 046 fő a népszámlálás alapján és 500 000 a becsült cigány

lakosság lélekszáma.
A népszámlálás szerint Magyarország 3200 települése közül 2000-ben élnek
cigányok.
A magyarországi czigányoknak nyelvi és történeti szempontból 6 nagy csoportja
különböztethető meg. 

A magyarcigányok vagy magyar nyelvű cigányok csoportjába tartozik a magyarországi romák többsége,

kb. kétharmada.

A magyarcigányok magyar anyanyelvűek, bár vannak közöttük, akik őseik nyelvét is beszélik.

A magyarcigányok jellemző hagyományos mestersége a cigányzenekarokban való zenélés („muzsikus

cigányok”)
A magyarországi cigányság életkörülményei jelentősen elmaradnak Magyarország lakosságának átlagos
életszínvonalától.

Többségük (egyes becslések szerint közel 90%-uk) mélyszegénységben él. A mai Magyarországon mintegy félmillió
ember él mélyszegénységben és a cigányság részaránya körülbelül negyven-ötven százalék

Észak-Magyarországon:

Az észak-magyarországi nagy számú cigány lakos az ebben a régióban

általánosan tapasztalható gazdasági válság „áldozata”.

A megszűnő (megszűnt) nehézipari munkahelyekről elbocsátott cigány

alkalmazottak a fokozatosan kiépülő szakképzettséget igénylő
szolgáltatásban nem tudnak munkát vállalni.

Az itteni cigányok még az országos átlagnál is több gyermeket vállalnak,

illetve itt a legnagyobb a ,,gettósodás" mértéke is.