Munkavégzés pszichológiája 09.12.

előadás

Mi a munkapszichológia?
o fontos, mert életünk jelentős részét a munkahelyen töltjük
o régen: egy munkahely, egész életükben az, ma: ha nem tetszik új munkahely,
odafigyelünk, hogy amit csinálunk azt szeressük
o Freud: ahhoz, hogy valaki boldog legyen, akkor adatik meg ha tud valaki szeretni és
dolgozni azaz olyan munka amit azért végez mert szereti, mert ha nem akkor úgy érzi
az ember hogy nincs az életének értelme
Munkapszichológia: azoknak a pszichológiai jellegű problémák vizsgálata, amelyek az
ember számára különböző munkakörülmények között adóthatnak
etikai kódex/cél: termelékenység, hatékonyság, elégedettség biztosítása, így tudják a cégek
megtartani a munkavállalókat
Gyakorlati haszna:
o dolgozói elégedettség
o munkarend-pihenés kialakítása (nem váltogatni a nappali és éjszakai műszakot)
o betanítás
o pályaválasztás, karrierszervezés (fiatalok hogyan válasszanak)
o munkaerő felvétel, toborzás
o előléptetés, elbocsátás (egész kollektívára kihat mindkettő)
o csapatépítés (fontos a megszervezése, többet árthat mint használ)
o munkahelyi problémák megoldása (munkapszichológus a megoldás sokszor)
o motiválás, ösztönzés
o teljesítmény értékelése (igazságosság!!!)
Feladata: elősegíti a munkaerő hatékony, igazságos, humánus foglalkoztatását
Módszerei:
o kísérletek (laboratórium, természetes) -- neuropszichológusok
o megfigyelés (konstruktív, strukturálatlan)
o kikérdezés
o kérdőívek
o interjúk
o tesztek – egy teszt nem teszt
o helyzetgyakorlatok (AC/DC)
o tréningek
pszichológusok: klinikai (depresszió, szorongás), pedagógiai (iskolapszichológus,
magatartászavar), tanácsadó, igazságügyi szakértők
tanácsot nem adhat, nem mondhatja meg, hogy valaki, hogy éljen, hiszen a következményét
nem ő fogja viselni – más micsodájával nem vered a csalánt
Területei:
o pályalélektan
o szervezetpszichológia
o vezetéslélektan – hogyan lehet valaki jó vezető
o üzempszichológia
o műszaki pszichológia
o ergonómia
Hozzá kapcsolódó területek:
o emberi erőforrás menedzsment
o munkavédelem (balesetek pszichológiai háttere)
 o foglalkozásegészségügy
o szociálpszichológia
Munkapszichológia története
o 100-150 éves múlt
o Arisztotelész: „Semmi sem rombolja jobban az ember testét, mint a tartós tétlenség”
o Középkor: „Imádkozzál és dolgozzál” és „ aki nem dolgozik, ne is egyék”
o Újkor: ipari forradalom, tömegtermelés: a megfelelő embert megfelelő helyre
o 1879 Wilhem Wundt német pszichológus lipcsei laboratóriuma: reakcióidő, figyelem,
emlékezet, az ember is csak egy gép
Scientific management
o Frederick Winslow Taylor amerikai mérnök
o kísérletek a hatékonyság növelése érdekében
o megteremtette a tudományos munkaszervezés elméletét, cél: dolgozók teljes termelési
potenciáljukat az üzemnek áldozzák
ha nem ismerjük a dolgozók teljesítményét, nem tudhatjuk, mit várhatunk el tőlük
normaidő meghatározása, jutalmazás és büntetés, de nagyon bejött és négyszeresére
emelkedett a termékenység – ember= homo oeconomics
o nem veszi figyelembe az érzelmeket és fáradtságot
o ember=gép
Human Relations
o Elton Mayo ausztrál pszichológus és szociológus
o emberi kapcsolatok irányzat
o alacsony termelékenység és nagyon magas a munkaerő elvándorlás
o pihenőidő bevezetése
o világítási kísérletek, fényviszonyok változása – azért jobb a termelékenység, mert az
motiválta őket, hogy végre valakit érdekelt az, hogy neki, hogy lehet jobb
úgy érezték, hogy fontosak, számít a véleményük
o ember= homo socialis (szeret dolgozni, bevonják a döntéshozatalba, fontosnak érzi
magát) – ennek megfelelően kell a dolgozókat kezelni
XXI. század
o modern választási rendszerek
o szervezetfejlesztés
o vezetőképzés
o coaching (szűk eszköztárral rendelkező pszichológus, vonzóbb az emberek számára)
o tréningek
o hihetetlenül gyors változások
o Z generáció új igényei
o reziviencia = rugalmas

Munkanélküliség pszichológiája

o 1989 előtt a szocializmusban, teljes foglalkoztatottság volt – munkanélküliség nem

létezett mert ezt mesterségesen fenntartották – állam garantálta, hogy mindenkinek
legyen munkája
o társadalmi és gazdasági átalakulás: 1 éven belül 1.500.000 munkanélküli
o új és eltűnt társadalmi rétegek
 o a foglalkoztatáspolitikai rendszer átalakítása: munkanélküli segély, átképzés,
álláskeresési támogatás, közmunka program
o „Semmi sem rombolja annyira az ember testét (lelkét), mint a tartós tétlenség” –
Arisztotelész

- a munkanélküliség megítélése: bagatelizálás (nem kell beleavatkozni, nem lényeg),

individualizálás (egyén problémája), természetesség (közgazdászok, ez egy
természetes dolog és az a nem normális, ha teljes foglalkoztatottság van)

Munkanélküliség fajtái
- abszolút (
- strukturális (van álláshely, van álláskereső de nem ugyanazon a területen)
- súrlódásos (elkerülhetetlen -- átmeneti időszakig mindenki munkanélküli lesz)
- diszkriminációs (csak bizonyos csoportokat ér, amiért nagyobb valószínűséggel lesz
munkanélküliség pl cibbányok, idősek, szerbek, románok, mozgássérült)
- szezonális (pl mezőgazdaság télen nem tud mit csinálni)
- regionális (vannak régiók ahol Magyarországon magasabb)
- önkéntes / nem önkéntes

Munkanélkülivé válás módjai

- előre tervezett és szándékos - váratlan és nem önkéntes
- előre tervezhető, de nem szándékos

Munkanélkülivé válás szakaszai

1. stressz 3. kétségbe esés
2. megnyugvás 4. depresszió

Mit veszít, aki munkanélkülivé válik?

- anyagi biztonság - családon belüli szerep
- szociális kapcsolatok (barátok, - önbecsülés, önbizalom
ügyfelek, kollégák) - pozitív jövőkép
- időstruktúra - szellemi kapacitás
- kompetencia, szakmai identitás

Érzelmi hullámvasút modell Borgen és Amundson (minden gyászfolyamatra

igaz)
1. Kezdeti negatív reakciók (tagadás stb)
2. Elmélkedés (szorongás, bűntudat)
3. Belenyugvás
4. Álláskeresés
5. Reménytelenség (önértékelési válság)
6. Apátia (veszély!)
7. Izoláció
8. Álláskeresés
9. Elbátortalanodás
10. Elhelyezkedés, stabilizálódás