21/12/22, 10:45 Miért lett tilos a „geo-blocking”?

| Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi IrodaRéti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda

Miért lett tilos a „geo-blocking”?

2019-01-22   #competition ; #CompSquared ; #e-kereskedelem ; #geo-
blocking ; #versenyjog ; #webáruház ;

A felhasználók örülhetnek, de mit jelent ez a vállalkozásoknak?

A területi alapon történő tartalomkorlátozást, az ún. „geo-blocking”-ot 2018. december 3-tól
tilalom sújtja az EU-ban. A szigorítás célja, hogy a belső piacon megszüntesse az online
értékesítésben az ügyfelek állampolgárságán, lakóhelyén vagy letelepedési helyén alapuló
indokolatlan diszkriminációt.
A szabályozás minden olyan vállalkozást érint, amely határokon átnyúló online értékesítést
végez és/vagy online szolgáltatást nyújt, ezért gyakorlatilag minden webáruház számára
fontos az új szabályok ismerete.

„A területi alapú tartalomkorlátozás tilalma a fogyasztók számára szélesebb választékot és ezzel

előnyösebb ajánlatokat, a vállalkozások számára pedig több lehetőséget jelent” – sorolja az
előnyöket Liliana Pavlova, az Európai Tanács soros elnökségéért felelős bolgár miniszter. A
2018/302/EU rendelet („Rendelet”) értelmében ugyanis ezentúl nem lehet korlátozni a más területi
piacokra tartozó felhasználóknak az adott weboldalhoz való hozzáférését (legyen itt szó akár direkt
blokkolásról vagy átirányításról), továbbá eltérő felhasználási, fizetési, illetve egyéb feltételeket
sem lehet rájuk róni.

Fontos kiemelni azonban, hogy a Rendelet nem vonatkozik a tisztán belföldi tranzakciókra, mivel
elsődleges célja az EU belső piacát érintő kereskedelmi korlátok felszámolása, illetve kialakulásuk
megakadályozása. Ezen túlmenően nem tartoznak a Rendelet hatálya alá azok a szolgáltatások
sem, amelyek a szerzői jogi védelem alatt álló tartalmakhoz való hozzáférésen, illetve a szerzői
jogi védelem alatt álló művek immateriális formában való értékesítésén alapulnak, továbbá az
audiovizuális médiaszolgáltatásoksem. A Bizottság úgy tervezi azonban, hogy a következő
években a Rendelet hatályát felülvizsgálják. Más rendeletekkel és irányelvekkel – így különösen a
https://www.retivarszegipartners.hu/miert-lett-tilos-a-geo-blocking/ 1/4
21/12/22, 10:45 Miért lett tilos a „geo-blocking”? | Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi IrodaRéti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda

belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvvel (szolgáltatási irányelv) – való összhang
biztosítása érdekében továbbá más, például a pénzügyi, az audiovizuális, a szállítási, az
egészségügyi, illetve a szociális szolgáltatások sem tartoznak majd a Rendelet hatálya alá,
jóllehet, itt is érdemes megjegyezni, hogy egyes esetekben (pl. szállítás) már harmonizáltak a
szabályok, más esetekben pedig ugyancsak felülvizsgálatra számíthatunk.

A Rendelet – bár a fentiek szerint az online felületekhez való hozzáférés bármilyen korlátozását
tiltja – nem keletkeztet érdemi többletkötelezettséget a kereskedők számára, a szerződési
szabadság továbbra is fennmarad, és az árpolitika reflektálhat a különböző célcsoportok
sajátosságaira. A kiszállítás sem ró többletköltséget az eladóra, hiszen ha egy olyan tagállamból
rendel a felhasználó, ahová az eladó alapesetben nem vállal kiszállítást, ilyen esetben a vevő
választhat, hogy állja-e a kiszállítás költségeit vagy inkább az eladó üzlethelyiségében veszi át az
általa megrendelt árut. Egy követelményt kell csupán mindenképp figyelembe venni, a
Rendeletben megengedetteken túlmenően a fogyasztók között nem lehet állampolgárság, lakóhely
vagy letelepedési hely szerint különbséget tenni sem az árakban, sem az egyéb értékesítési
feltételekben. Ugyanezek az elvek vonatkoznak a kereskedők elektronikus úton nyújtott
szolgáltatásaira, így pl. a különböző felhőalapú szolgáltatásokra is, és ugyanígy kell eljárni akkor
is, ha a más tagállami illetőségű vevő abban az országban veszi igénybe a szolgáltatásokat,
amelyben a kereskedő működik (pl. szállodai elhelyezés vagy autókölcsönzés). A „kereskedő”
kifejezés használata sem véletlen, hiszen kereskedelmi, szakmai tevékenységükkel
összefüggésben eljáró jogalanyok – ideértve a magánszemélyeket és társaságokat is – kötelesek
a fenti szabályokat alkalmazni saját üzletvitelükre. Ebből következően például a magánszemély
tulajdonába tartozó tárgyak nem rendszeres és nem üzletszerű online árusítása nem tartozik a
Rendelet hatálya alá.

1. ábra
A “geo-blocking” korlátozás relevanciája az egyes
szektorok szerint a vásárlási műveletek szakaszaira
lebontva (Forrás: European Commission: Mystery
shopping survey on territorial restrictions and geo-
blocking in the European Digital Single Market. p 40)

https://www.retivarszegipartners.hu/miert-lett-tilos-a-geo-blocking/ 2/4
21/12/22, 10:45 Miért lett tilos a „geo-blocking”? | Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi IrodaRéti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda

A fenti ábrán látható, hogy a fizetési lehetőségek földrajzi alapon történő behatárolása is a belső
piacon zajló kereskedelmi folyamatok jelentős korlátozására vezethet, így a Rendelet ebben a
szegmensben is tiltja az állampolgárság, lakóhely vagy letelepedési hely szerinti diszkriminációt.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kereskedőnek kötelessége elfogadni a más tagállamban
kiállított bankkártyát a megvásárolni kívánt termék kifizetésére, ha egyébként is lehetővé teszi az
adott bankkártyatípus elfogadását.

Végül fontos kiemelni a Rendeletnek az uniós versenyjog szabályaival kapcsolatos külön kikötését
is. Az EU versenyjoga különbséget tesz a passzív és az aktív értékesítés között. Az online
környezetben passzív értékesítésről elsősorban akkor beszélünk, ha a vevő felkeresi a kereskedő
honlapját, kapcsolatba lép a kereskedővel, és végül vásárol; aktív értékesítésről pedig akkor, ha a
kereskedő saját kezdeményezésre maga fordul ajánlataival a vevők meghatározott csoportjaihoz.

A passzív értékesítés során alkalmazott korlátozások vonatkozásában a Rendelet is tartalmaz

szabályokat, jóllehet a passzív értékesítés korlátozását területi alapon ezidáig is tiltotta a
versenyjog. A passzív értékesítés tilalmát előíró megállapodások általában a közösségi
kartelltilalomba ütköznek, és rendszerint nem mentesülhetnek e tilalom alól, azonban ha a passzív
értékesítés jellegénél fogva át is csúszna a közösségi versenyjog hálóján, a Rendelet semmissé
nyilvánítja mindazon rendelkezéseket, amelyek alapján a kereskedő a Rendeletben foglalt, online
interfészekhez való hozzáféréssel, áruhoz vagy szolgáltatáshoz való hozzáféréssel vagy fizetéssel
kapcsolatos tilalmakat megsértve járna el. Ilyen rendelkezés például az olyan szerződéses
korlátozás, amely alapján a kereskedő a vevő állampolgárságával, lakóhelyével vagy letelepedési
helyével kapcsolatos okból nem válaszolhat az egyéni vevők kezdeményezése alapján érkező
mindazon megkeresésekre, amelyek célja a kiszállítás nélküli áruértékesítés a kereskedő
szerződésben kijelölt területén kívül.

A Rendelet be nem tartása esetére az egyes tagállamoknak hatékony, arányos, visszatartó

szankciókat kell bevezetniük, és külön hatóságot kell kijelölniük a végrehajtás érdekében.
Magyarországon a fogyasztóvédelmi hatóság került kijelölésre. A Rendelet szintén a tagállamok
kötelezettségévé teszi, hogy kijelöljenek egy vagy több szervet, amely felelős azért, hogy a
Rendelet alkalmazásából eredő, a fogyasztó és a kereskedő között felmerülő vitás kérdésekben a
fogyasztók számára gyakorlati segítséget nyújtson. Ezt a feladatot az Európai Fogyasztói Központ
látja el Magyarországon.

Összességében tehát a Rendelet hatálya alá tartozó vállalatoknak az eddig használt általános
szerződési feltételeiket, fizetési módozataikat és kiszállítási irányelveiket a vevők tagállami
elhelyezkedésére tekintettel újra kell gondolniuk.

https://www.retivarszegipartners.hu/miert-lett-tilos-a-geo-blocking/ 3/4
21/12/22, 10:45 Miért lett tilos a „geo-blocking”? | Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi IrodaRéti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda

Dr. Dömötörfy Borbála, Dr. Firniksz Judit, Dr. Mezei Péter ügyvédek

https://www.retivarszegipartners.hu/miert-lett-tilos-a-geo-blocking/ 4/4