Dr. Léhmann György <lehmann@invitel.

hu> Sat, May 19, 2012 at 6:07 PM

To: "Dr. Lehmann György" <lehmann@invitel.hu>

DR. LÉHMANN GYÖRGY (8600 Siófok Szűcs u. l. - tel. 84/313-176 és 06-20/49-39-85l) irata
e-
mail: lehmann@invitel.hu
===============================================================
===========

SZABADULÁS A BANKOK FOGSÁGÁBÓL

(ECHO TV „Kiút többszemközt” 2012. május 19-i adásához)

Három héttel ezelőtt, április 26-án hozta meg C-472/2010. szám alatt
Luxemburgban az Európai Bíróság azt az ítéletet, mely a Pest Megyei Bíróságnak 2010.
szeptember 29-i „előzetes döntéshozatal iránti” alábbi kérelmét is elbírálta:

2) Értelm ezhető-e az [irányelv 3. cikkének (1) bekezdése, figyelemmel e

3. cikknek az irányelv melléklete 1. j) és 2. d) pontjával összefüggésben
értelmezett (3) bekezdésére]akként, hogy am ennyiben az eladó vagy a
szolgáltató a szerződési feltételek egyoldalú m ódosítását az
árváltoztatási m ódszer egyértelm ű leírása és a szerződésben
feltüntetett érvényes indok nélkül köti ki, az ipso jure tisztességtelen
szerződési kikötés?”

Ennek a kérelemnek elbírálásáig a Pest Megyei Bíróság az előtte folyamatban lévő peres
eljárást felfüggesztette azért, hogy az Európai Bíróság döntésétől függően folytathassa,
illetve bírálhassa el az ügyet.

Az Európai Bíróságnál kezdeményezett ilyen eljárások célját az Európai Bíróság a

következőkben határozza meg:

„A közösségi jogszabályok hatékony és egységes alkalmazásának biztosítása,

továbbá az értelmezési szabályok közötti különbség elkerülése érdekében, a
tagállami bíróságok jogosultak, illetve bizonyos esetekben kötelesek a
Bírósághoz fordulni, hogy annak értelmezése által a közösségi jog egy adott
része pontosan meghatározásra kerüljön annak érdekében, hogy például
ellenőrizhessék, vajon ezen jog és nemzeti szabályozásuk mennyiben van
összhangban.”

Tekintettel arra, hogy a Pest Megyei Bíróságnak kérdésfeltevéséből következően előtte

olyan peres ügy zajlik, melyben vitatott szerződésben eladó vagy szolgáltató egyoldalú
árváltoztatási lehetőségét a módszer egyértelmű leírása és érvényes indok nélkül kötötték
ki, a Pest Megyei Bíróság arra várt választ az Európai Bíróságtól, hogy a magyar és
Európai közösségi jogszabályok egyidejű vizsgálata alapján megállapítható-e ipso
jure – „A jog erejénél fogva, a jog rendelkezéseiből kifolyólag minden további nélkül”–
tisztességtelennek ez a szerződési kikötés.
Erre a kérdésre adott válasza az Európai Bíróság ítéletének rendelkező részébe foglaltan a
következő:

„Ezen értékelés keretében e bíróságnak a fogyasztói szerződésekben

foglalt általános feltételek között – amelyeknek a vitatott kikötés részét
alkotja – szereplő valamennyi kikötés, valamint a szóban forgó általános
feltételekben előírtakat esetleg meghaladó jogokat és kötelezettségeket előíró
nemzeti szabályozás fényében azt kell m egvizsgálnia, hogy a nyújtandó
szolgáltatáshoz kapcsolódó díjak változtatásának okait vagy m ódját
egyértelm űen és érthetően fogalm azták-e m eg, illetve – adott
esetben – azt, hogy a fogyasztók jogosultak-e a szerződés
felm ondására.”

Tekintettel arra, hogy a „fogyasztói szerződés érvényességével kapcsolatos egyes

kérdésekről” szóló Legfelsőbb Bírósági 2/2011. (XII.12.) PK vélemény az alábbi
rendelkezései összhangban vannak az Európai Bíróságnak idézett rendelkezésével,

„2. Vélelem szól amellett, hogy a fogyasztói szerződésben az egyoldalúan,

előre meghatározott, illetve az általános szerződési feltételt a felek
egyedileg nem tárgyalták meg. A fogyasztóval szerződő fél ezt a vélelmet csak
akkor tudja sikeresen megdönteni, ha kétséget kizáróan bizonyítja: a
szerződéskötést megelőzően biztosította annak lehetőségét, hogy az adott feltétel
tartalmát a fogyasztó befolyásolhassa és a fogyasztó e lehetőséggel nem élve
fogadta el a feltételt.

3. Fogyasztói szerződésben az egyedileg meg nem tárgyalt szerződési

feltétel valamint az általános szerződési feltétel tisztességtelenségét a
bíróság - a szerződés teljes feltételrendszerének a mérlegelése alapján -
akkor állapíthatja meg, ha az a jóhiszeműség és tisztesség
követelményének a sérelmével egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztó
hátrányára bontja meg a szerződésből fakadó jogosultságok és
kötelezettségek egyensúlyát.”

vita nem lehet arról, hogy a Magyarországon megkötött valamennyi devizaalapú

kölcsönszerződésbe foglalt, bankoknak az adósok fizetési kötelezettségeivel kapcsolatos
egyoldalú szerződésmódosítását lehetővé tevő szerződési feltétel akár a szerződésbe, akár
az Általános Szerződési Feltételekbe foglaltan is – tisztességtelen.

Azért tisztességtelen vitathatatlanul, mert az Európai Bírósági ítélet szóhasználata

szerint ez a szerződési feltétel akár díjak változtatásának okait vagy m ódját
egyértelm űen és érthetően fogalm azták-e m eg követelménynek, akár a
fogyasztók jogosultak-e a szerződés felm ondására.” követelménynek nem
felel meg, akkor tisztességtelen.

Abból kiindulva, hogy a bankoknak alábbiak szerint, és valamennyi szerződésben hasonló

módon fogalmazzák meg ezt a szerződési feltételt:

„A Bank az ügyleti kamat mértékének, valamint az arra vonatkozó szerződési

feltétel egyoldalú módosítására a következő feltéttelek, illetve körülmények
bekövetkezése esetén jogosult: a Bank tevékenységére, működési feltételei
vonatkozó vagy azt érintő jogszabályváltozás, jegybanki rendelkezés vagy a
 Bankra kötelező egyéb szabályozók megváltozása, továbbá az ezek értelmezésében,
alkalmazásában bekövetkezett változás, a Bank forrásköltségeinek változása, a
jegybanki alapkamat, a jegybanki repo és betéti kamatlábak változása, a pénzpiaci
forrásszerzési lehetőségek, a tőke- és pénzpiaci kamatlábak, és a bankközi
hitelkamatok változása, a fogyasztói árindex változása, az Adósért vállalt kockázat
tényezőinek – a Bank megítélése szerinti – változása, ideértve az Adós
hitelképességének és a biztosítékok értékében bekövetkezett változást is, valamint a
lakossági kölcsönök kockázatának, illetve a kockázati tényezőinek változása.”

Ha ehhez hozzátesszük az Európai Bíróság ítéletének alábbi megállapításait is,

„28. Következésképpen az irányelv 3. cikkének értelmében

vett „tisztességtelen” jelleg értékelése során alapvető jelentőséggel bír
a fogyasztó azon lehetősége, hogy egyértelm ű és érthetően
m egfogalm azott kritérium ok alapján előre láthassa az ÁSZF eladó vagy
szolgáltató általi m ódosítását a nyújtandó szolgáltatáshoz kapcsolódó
díjak vonatkozásában”

akkor könnyen belátható a vitathatatlanság állítása.

A másik feltételnél abból kiindulva, hogy ritka kivételtől eltekintve a bankok által diktált
devizaalapú kölcsönszerződésekben nem tették lehetővé az adósok számára az egyoldalú
felmondási jogot arra az esetre, ha a bankok egyoldalú szerződésmódosítása folytán
megállapított adósi díjtételekkel az adós nem ért egyet, illetve a ritka kivételek esetén
pedig a szerződésnek adósi felmondási lehetősége esetére 15 napos határidővel a még
fennmaradó kölcsöntartozás visszafizetését feltételként határozzák meg.

Figyelmen kívül hagyva a Ptk. 227. §-ban írtakat:

(2) A lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés semmis.

A (2) bekezdés a lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés semmisségének
kógens szabályát tartalmazza. Megállapításának feltétele, hogy a
lehetetlenség a szerződéskötés időpontjában álljon fenn. A lehetetlenség
kategóriája többféleképp osztályozható. Megkülönböztethetünk jog és fizikai,
objektív és szubjektív, természeti és érdekbeli (gazdasági) lehetetlenséget. A
részleges lehetetlenség rendszerint az egész jogviszonyra kihat, hacsak a felek
a lehetséges részre önmagában nem szerződtek volna.

A banki ügyeskedés a gazdasági lehetetlenséget figyelmen kívül hagyva mint jól

látható, nem vezethet így sem eredményre.

Ez pedig azt jelenti, hogy bár elég lenne az Európai Bíróság ítéletében meghatározott
feltételek közül egynek is megvalósulni ahhoz, hogy az adósok díjmegállapítását
lehetővé tevő banki egyoldalú szerződésmódosítási feltétele tisztességtelen legyen, de
a bankok által diktált szerződésekben mindkét feltétel megvalósult ehhez.

---------------------------------

A fentiek szerint részletezett tisztességtelenség jogkövetkezményével is foglalkozik az

Európai Bíróság ítélete a következők szerint:

1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv

8. Az irányelv 6. cikke kimondja:

„(1) A tagállam ok előírják, hogy fogyasztókkal kötött

szerződésekben az eladó vagy szolgáltató által alkalm azott
tisztességtelen feltételek a saját nem zeti jogszabályok
rendelkezései szerint nem jelentenek kötelezettséget a
fogyasztóra nézve, és ha a szerződés a tisztességtelen feltételek
kihagyásával is teljesíthető, a szerződés változatlan feltételekkel
továbbra is köti a feleket.

Ebből következik a bankok fogságában lévő adósok jogi lehetőségének mikéntje arra,
hogy hozzájussanak mindahhoz, amihez a bankok tisztességtelen szerződési feltétele
nélkül már a szerződésük megkötése óta hozzá kellett volna jutniuk.

Ugyanis „ipso jure” nem került megállapításra az Európai Bíróság által az, hogy
még az általunk ismert mértéktelenül tisztességtelen banki szerződésmódosítási
feltételnek jogkövetkezményeit az adós bírósági eljárás nélkül levonhassa, és
mondhassa azt, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás folytán keletkező
kötelezettségeit márpedig nem teljesíti.

Ahhoz, hogy ezt mondhassa az adós a banknak, mindenképpen olyan bírósági peres
eljárást kell indítania, melyben a bíróság megállapítja a szerződési feltétel
tisztességtelenségét, illetve a tisztességtelenségre tekintettel ennek a szerződési feltételnek
semmiségét:

„Ptk.209/A. § (1) Az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló

tisztességtelen kikötést a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja.
(2) Fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételként a szerződés
részévé váló, továbbá a fogyasztóval szerződő fél által egyoldalúan, előre
meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt tisztességtelen kikötés semmis. A
semmisségre csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni”

Az ilyen per megindítására lehetséges közérdekű perre Magyarországon a közérdekű perre

jogosultak alkalmatlanok az elmúlt év december 15-i Kormány-Bank paktum alábbi
tartalmából kiindulva:

“Dr. Matolcsy György Pleschinger Gyula

Miniszter Államtitkár

A Magyar Kormány képviseletében

Dr. Patai Mihály Gyuris Dániel

Elnök Alelnök
 A Magyar Bankszövetség képviseletében

A Magyar Bankszövetség kibővített

Elnökségének egyetértő támogatásával

AXA Bank Europe SA Magyarországi Fióktelepe; Budapest Bank Nyrt.;

CIB Bank Zrt.; ERSTE Bank Zrt.; FHB Bank Nyrt.; K&H Bank
Zrt.; MKB Bank Zrt.; Raiffeisen Bank Zrt; UniCredit Bank Hungary
Zrt.; OTP Bank Nyrt.;
Magyarországi Volksbank Zrt.

TÁ R G Y A L Á S I JE G Y Z Ő K Ö N Y V

Preambulum

T E K I N T E T T E L A R R A , hogy a Felek egyaránt elkötelezettek az

ország pénzügyi stabilitásának és a pénzügyi közvetítő rendszer
stabilitásának megőrzése iránt, továbbá,

T E K I N T E T T E L A R R A , hogy a Felek egyaránt elkötelezettek a

lakossági deviza-
jelzáloghitel adósok helyzetének tehermegosztáson alapuló könnyítése
iránt,”

Abban az országban, ahol a Kormány éppen úgy elkötelezett az ország pénzügyi

stabilitásának megőrzése iránt, mint az a tíz bank, amelyik Európában példátlanul
tisztességtelenül bánik a velük szerződéses viszonyban álló állampolgárokkal, valamint

abban az országban, ahol az adósok megkérdezése nélkül a Kormány azokkal a

bankokkal együtt akar könnyíteni ezek által a bankok által tisztességtelen módon
kétségbeesésbe belekergetett adósok helyzetén,

abban az országban ne segítsen képmutató módon egyetlen állami szerv sem

semmiben az adósokon.

A rühes macska jut eszembe az ilyen segítségnyújtásról.

-------------------------------
Egyetlen módja maradt a probléma megoldásának, a bíróság rendes eljárása.

Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy a többszázezer szerződés semmis szerződési

feltételének megállapítására irányuló peres eljárás a bíróságok számára komoly
nehézséget okozhat, illetve azzal is, hogy ha tegnap megszülettek volna az ítéletek, már
akkor is későn lennének.

A pertársaságnak ennek ellenére azért vagyok ellenére, mert ahány felperes lenne a
közös keresetlevélben az annyi féle tényállás ismertetést igényelne a bíróság
munkáját jelentősen nehezítve, majd erre a nehézségre tekintettel akár egy évet is
csúszhatna az ítélet meghozatala.
Célom most az, hogy a legrövidebb időn belül a bíróságnak a legegyszerűbb módon
ítéletet lehessen hozni úgy, hogy ennek az ítéletnek alapján az adósok indokolatlan
részletfizetési kötelezettsége megszűnjön.

Ebből következően semmi mást nem javaslok ebben a peres eljárásban igényelni az
adósoknak csak azt, amit az április 26-i luxemburgi bírósági ítélet alapján immár
elegendő alappal igényelhet.

Kérni azt ítélettel azt, hogy a banki egyoldalú szerződésmódosítási szerződési

feltétel semmis, és kérni azt megállapítani, hogy a semmiség
jogkövetkezményeként a szerződés megkötésétől kezdődően kötelezettség az
adósokat az egyoldalú szerződésmódosítás alapján nem terheli.

Természetesen attól függően, hogy esetleg felmondás, végrehajtás alatt áll már az ügy,
illetve opciós vagy kényszerértékesítéssel kapcsolatos szerződések is felmerülnek, vagy
már bekövetkezett a károsodás, változnak a konkrét performák, de határozottan ellenzem
azt, hogy bármiféle egyéb, akár a kezelési költséggel, akár az eladási-vételi
árfolyamkülönbséggel, akár bármiféle egyéb problémával kapcsolatos kérelmet a bíróság
felé most előterjesszenek.

Amennyiben elérem azt, hogy az egyenkénti peres eljárások ekként induljanak,

úgy sablon keresetlevelek elbírálását sablon ítélettel szerintem két tárgyalás alatt
reálisan elérhetjük.

Az elsőfokú ítélet birtokában pedig ezt követően már kellő jogalappal tájékoztathatja az
adós a bankot, hogy a keresetlevélben írtak alapján történt számolás eredményeként
milyen összegű túlfizetés miatti követelése áll fenn adós álláspontja szerint a bankkal
szemben, illetve ezt a túlfizetési összeget figyelembe véve semmis szerződési feltételt
figyelmen kívül hagyva általa megállapított törlesztési összeg alapján bejelenti az adós
azt, hogy milyen időtartamra nem esedékes jövőben részéről a törlesztő részlet fizetése.

Ezek után két eset lehetséges. Vagy tudomásul veszi a bank az adós közlését, vagy
nem. Természetesen végezhet a bank is hasonló módon elszámolást, majd ezt
követően írásban egy darabig elvitatkozhatnak a felek egymással a fizetendő
összeg felett, de ha a banknak végül nem tetszik az adós által történt elszámolás,
akkor a bank indíthat pert. Mert ugye az megy perre akinek az érdekében áll…

Ha pedig elkezd fenyegetőzni a bank szerződés felmondásával, eszébe kell juttatni az

Európai Bírósági ítélet alábbi megállapítását:

„ha a szerződés a tisztességtelen feltételek kihagyásával is teljesíthető,

a szerződés változatlan feltételekkel továbbra is köti a feleket.”

És ebben az újabb, bank által indított perben pedig az adós alperesként minden olyan
problémáját is felvetheti, érvényesítheti, amit az általa indított peres eljárásban nem tett
meg.

Csak egyet ne tegyen az adós. Soha ne menjen be a bank irodájába egyeztetés

végett. Az a bank, amelyik Európában páratlanul tisztességtelen módon járt el már a
szerződéskötéskor az Európai Bírósági ítélet alapján is, szerintem soha nem lesz
tisztességes egyetlen adóssal szemben sem.

------------------------------
Fentiek szerint foglaltam össze azokat a szempontokat, amik alapján most
legcélszerűbbnek tartanám adósok részéről a bankok fogságából történő szabadulást.

Tudomásul veszem azt, ha mások másként gondolkoznak, de kérem őket, hogy

javaslataikkal ne keressenek meg azért, mert feltehetőleg sok időm jövőben a következők
szerinti ügyvállalásaimra tekintettel nem lesz.

=====================
II.
Az Adósok nagy, az üggyel foglalkozó ügyvédek csekély számára tekintettel azok
számára, akik egyetértenek velem a fentiek szerinti ügyintézéssel, a következőkkel
folytatom az ismertetést.

Az általam javasolt perekre vonatkozón a Polgári Perrendtartás többek között az

alábbiakat rendeli:

23. § (1) A törvényszék hatáskörébe tartoznak

47

k)53 a tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelensége tárgyában [Ptk.

209/A. § (1) és (2) bek., 209/B. §, 301/A. § (4)–(6) bek.] indított perek;

Az általam javasolt ügyekkel kapcsolatosan ebből a rendelkezésből következően a

végrehajtás megszüntetése iránti peres eljárásokat kivéve valamennyit a korábban Megyei
Bíróság néven ismert bíróságok közül a következő szabály szerint kiválasztott előtt kell
megindítani:

36. § (1)81(2)82 A gazdálkodó szervezet által tevékenysége körében kötött

ügyletből eredő követelés iránti pert az ügyletkötés vagy a teljesítés helyének
bírósága előtt is meg lehet indítani.

A törvényszék előtti eljárásokra nézve pedig néhány hónapja az alábbi rendelkezés lépett
hatályba:

„73/A. §122 (1) A jogi képviselet kötelező:

b. a törvényszék elsőfokú hatáskörébe tartozó perekben, a per
minden szakaszában, a jogorvoslati eljárás során is”

Mivel tehát törvényszék előtt lehet a végrehajtás megszüntetése iránti pert kivéve
valamennyi általam javasolt pert megindítani, ez utóbbi jogszabályi rendelkezés
miatt nem lehetséges ügyvédi képviselet igazolása nélkül a pereket megindítani.

Függetlenül attól, hogy az előzőekben már leírtak szerinti rendkívül egyszerű jogi
megítélésű ilyen perekben tartandó tárgyalásokon az ügyvéd személyes jelenlétét teljes
egészében feleslegesnek tartom, akár a felek távollétében is tud a bíróság dönteni a
becsatolt okiratok alapján szerintem, ügyvédi meghatalmazást csatolni a fenti
jogszabályhely szerint ennek ellenére a keresetlevelek bírósághoz történő továbbításakor
kell. Ennek a problémának a megoldása végett az alábbiak szerint kívánok ténykedni.

-------------------------------
Ebben az iratomban részletesen leírom a mellékletekben megküldött valamennyi
keresetlevél minta kitöltéséhez szükséges, és egyéb kellékekkel kapcsolatos tudnivalókat,
és ennek alapján mód van arra, hogy az az adós, aki a peres eljárás megindítása mellett
dönt, otthoni segítséggel, vagy anélkül a bíróság számára befogadható, tárgyalásra
alkalmas iratot elkészítse és minden kellékével együtt felszerelje.

A keresetlevélben a kölcsönszerződést aláíró minden felet fel kell tüntetni úgy,

hogy akik kérelmezik az eljárást azok a felperesek, akik pedig nem – elsősorban a
bank – az az alperes.

Az így elkészített keresetlevelet hárommal több példányban, mint ahány peres fél
van az adós elkészíti, mindegyik példányhoz hozzácsatolja keresetlevélben említett
kölcsönszerződés és esetleges alperesi felmondást, és az egyéb mellékletek egy
példányával együtt – költségmentességi nyilatkozat, ügyvédi meghatalmazás,
ügyvédi tényállás – felkeres siófoki ügyvédi irodámban.

Az iratoknak áttekintését követően valamennyi periratot bélyegzőlenyomattal és

aláírásommal ellátom, egy példány ügyvédi tényállást lemásolva visszatartok,
majd rábízom a periratoknak bírósághoz továbbítását az adósra.

A tényállásban megállapításra kerül az is, hogy semmiféle díjazásra ügyféltől az

eljárás teljes szakában nem tartok igényt sem munka, sem siker, sem bármiféle
egyéb formában. Arra tekintettel, hogy a bírósági iratok az ügyvédhez, azaz
hozzám kerülnek kézbesítésre, és nekem pedig az ügyfélnek kell további tani,
utólagos elszámolással az ügyféltől 3.000.-Ft. költséget ekkor átveszek

Alappal bízva abban, hogy a költségmentességi nyilatkozat alapján az ügyfél

bíróságtól illeték-feljegyzési jog kedvezményét megkapja, egyéb költsége az ügy
értékétől függetlenül az adós ügyfélnek nem lehet.

Tudomásul veszi ügyfél azt, hogy a tárgyalásokat személyesen nem látom el, és
első tárgyaláson őt a bíróság meghallgatja. A többi tárgyalást pedig távollétünkben
kérjük megtartani.

Amennyiben így megfelel bármelyik adósnak az, hogy a peres eljárásában segítem őt
bármiféle megkülönböztetés nélkül, akkor hajlandó vagyok bárkinek segíteni, de éppen
azért, hogy különbséget az adósok között ne tegyek, egyéb segítséget nyújtani senkinek
nem tudok és nem is vagyok hajlandó. Elvárom azt, hogy amennyiben az adós mégsem
tudja az iratokat kitölteni, akkor akár a rokonai, akár a szomszédjai segítsenek anélkül,
hogy szűkös időmre tekintettel hozzám fordulnak tanácsért.

Közeljövőben egyéb ügyet nem vállalok azért, hogy tudva az adósok nagy
 számáról vállalásomat teljesíteni tudjam segítséggel, vagy anélkül.

Egy biztos. Az, hogy azért nem kerül perlésre az ügy, mert én nem győzöm az iratok
aláírásával.

Azt pedig nagyon sajnálom, hogy az Uniós jogharmonizációs követelményeknek a

tisztességtelen szerződési feltételekkel kapcsolatos jogszabályi rendelkezésekkel
kapcsolatosan hazánk csak 2006. március 1-vel tett eleget, ezért a Luxemburgi Európai
Bírósági döntés is csak az ezt követően aláírt szerződésekkel kapcsolatosan kerülhet
szóba.

Ennek okából csak a 2006. március 1. napját követő szerződésekkel kapcsolatos

periratokkal kívánok közeljövőben fentiek szerint foglalkozni függetlenül attól, hogy
az ezt megelőző szerződéseknél pedig a Htp. – 1996. évi CXII. tv. – 210. §-nak szerződés
aláírásakor hatályos szövege alapján kell törekedni a törvényesség helyreállításán.

Tartok attól, hogy felelőtlen lenne vállalásom akkor, ha ezeknek perlését is most
vállalnám.

-----------------------
Ehhez az iratomhoz természetesen csatolom a keresetlevelek mellékleteit is, és ezeket
értelemszerűen kell kitölteni.

A költségmentességi nyilatkozat első oszlopában a férj, másodikban a feleség

adatai kerülnek, és a személyi, valamint vagyoni táblázatokban feltett kérdésekre
odaillő válaszokat kézzel kell beírni. Alul dátumozni és aláírni is szükséges.
Munkáltató igazolásnál mindenképpen kell igazolni a jövedelmet akár a tényleges
munkáltatónál, akár nyugdíjszelvény csatolásával, akár a MUnkagyügyi
Központnál történő záradékolással.

Meghatalmazást természetesen csak akkor írom alá, amennyiben az ügyfél

előttem aláírja.

Egyéb mellékletként pedig megismétlem a kölcsönszerződést, és ha van a

felmondást, valamint végrehajtási értesítést kell hozni annyi példányban, ahogy
példányban a keresetlevél készül.

Hiteles tulajdoni lap is szükséges akkor, ha a keresetlevélben törlési kereseti

kérelmet is említek.

------------------------
Megközelítése irodámnak Siófokon a Fő téren lehetséges úgy, hogy a Víztorony melletti
Széchenyi szobortól délnyugati irányban légvonalban 30 m-re van irodám ablaka.

===================
III.
Rátérve a keresetlevelek tartalmára általánosságban róluk még az iratom elején
történt jogszabályi ismertetésen túl elmondható az, hogy ténybelileg valamennyinek az
eszméje abból fakad, hogy 2006-ban a svájci frank alapkamata valamivel 2 % alatt, majd
2007-ben és 2008-ban 2 % felett volt, majd 2009-ben lecsökkent 0,2-0,3 % közé, és ezt
követő években pedig 0,1 % alá süllyedt a mai napig tartósan.

Amennyiben figyelembe vesszük azt, hogy minden devizaalapú kölcsönzéssel foglalkozó

bank ugyanúgy tájékoztatta az adósokat az ilyen fajta hitelezés kamatkockázatáról, mint
ahogy a PSZÁF 2006. szeptemberi iratának 2. Kamatkockázata ….. kezdetű
tájékoztatója írja,

„Hogy mennyit kell fizetnie, az elsősorban az adott deviza irányadó kamatától,

például a Svájci Nemzeti Bank vagy az Európai Központi Bank alapkamatától
függ.”

akkor nem lehet vitás az, hogy amennyiben mondjuk 2006-ban felvett kölcsönnél a bank 6
% ügyleti kamatot kötött ki, azaz éppen háromszorosát a svájci frank akkori
alapkamatának, akkor 2009-ben az adósnak ugyancsak a svájci frank alapkamatának
háromszorosát, azaz 0,6 % kamatot kellett volna fizetni, míg ezt követően 0,3 %-ot sem.

Ez pedig annyit jelent, hogy mivel az árfolyamváltozás a szerződéskori állapothoz képest

jelenleg még mindig alig haladja meg a másfélszerest, akkor mondjuk 2006-2008 között
aláírt szerződés esetében jelenleg alig kellene többet fizetni törlesztő részletként, mint
amennyit kellett a szerződés aláírásakor fizetni, illetve öt éves futamidő esetén kizárólag
kamatfizetési kötelezettség miatt a szerződéskor megállapított törlesztő részletnek
legfeljebb 10 %-át kellene most fizetni.

És akkor térjünk rá az egyes keresetlevélfajtákra.

1./ Kölcsönszerződés szerződési feltételének semmiségével kapcsolatos keresetlevél a

szerződésnek felmondás előtti állapotában:

A piros jelzésű szavakat írják át a kölcsönszerződésük és egyéb adatok aktualizálásával.

A zöld jelzésű szavaknak közel nincs olyan jelentősége az írásban mint a pirosnak, ezért
csak megközelítő számításokat végezzenek ezeknek a szavaknak aktualizálása során.
Egyáltalán nem baj az, ha pontatlanok azért, mert ezekkel kapcsolatosan most kereseti
kérelmet nem terjesztünk elő, csupán csak annyi a szerepe a szövegnek, hogy az okát
megjelöljük annak, hogy miért van szükség a megállapítási perre:

123. § …... Megállapításra irányuló egyéb kereseti kérelemnek csak akkor

van helye, ha a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben
való megóvása végett szükséges, és a felperes a jogviszony természeténél
fogva vagy a kötelezettség lejártának hiányában vagy valamely más okból
teljesítést nem követelhet.

Ettől függetlenül a mellékletben látható árfolyam és svájci frank alapkamat

táblázatot a zöldszínű szavak összeállításánál tessék használni.
 Keresetlevél mellékleteit: Költségmentességi nyilatkozatot

Ügyvédi meghatalmazást

Ügyvédi tényállást ezen irat mellékletében küldöm.

2./ Kölcsönszerződés szerződési feltételeinek semmiségével kapcsolatos keresetlevél a

szerződésnek felmondás utáni állapotában:

Jól láthatóan mindösszesen néhány mondatában változott az előző keresetlevél és néhány

piros szót kell aktualizálni.

Mellékletben pedig nem elfeledkezni a felmondási okirat csatolásáról.

3./ Végrehajtási megszüntetési peres eljáráshoz szükséges keresetlevél

A most szóba jöhető perfajták közül ez az egyetlen, melynél nem a Törvényszéken kell az
eljárást megindítani, hanem az alábbi jogszabályhely szerint:

367. § A
805
végrehajtás megszüntetési, illetőleg korlátozási
perre kizárólag az a bíróság illetékes, amely a végrehajtási eljárást
elrendelte; ha pedig a végrehajtási eljárást a törvényszék vagy a
munkaügyi bíróság, illetve a közjegyző rendelte el, kizárólag az adós
lakóhelye szerinti helyi bíróság illetékes

Ennél fogva csak a végrehajtás megszüntetését lehet kérni kizárólag azért, mert mint már
jól tudjuk a tisztességtelen szerződési feltételekkel kapcsolatos peres eljárás törvényszéki
hatáskörű bíróságra tartozik.

Ezért megfontolandó az, hogy a végrehajtás megszüntetése iránti peres eljárás mellett
a szerződési feltétel semmiségének megállapítására, valamint felmondás
érvénytelenségének megállapítására is alkalmas 2. számú peres eljárást is
meginduljon.

Egyéb eddig nem említett problémát nem látok a keresetlevél összeállítása során, csupán
az a többlet, hogy a mellékletként szükséges a végrehajtási eljárás tényét okirattal
igazolni.

=====================

Sajnos az Echo TV „Kiút többszemközt” adásának kezdéséig a többi

keresetlevél minta szerkesztésébe már nem fogok bele, holnapra
maradt a

Kártérítéssel,
Opcióval, és

Kényszerértékesítéssel kapcsolatos keresetlevélminta.

Léhmann György

Siófokon 2012. május 19. napján.