Evészavarok

Motivációs alapfogalmak:
Motivált cselekvés forrása szerint fakadhat: belülről (intrinzik motiváció), kívülről (extrinzik
motiváció)
Motívum: belső folyamatok, melyek energizálják és irányítják a viselkedést
Szükségletek: Biológiai: hiányállapot megszüntetése, homeosztázis, fajfenntartás
Pszichológiai: növekedés (pl.: tudásszükséglet, kompetenciaszükséglet, önmegvalósítási
szükséglet) Társas: valahová tartozás, jelentésteli, intim kapcsolódás igénye
Kognitív reprezentációk: gondolatok, hiedelmek, tervek, célok, várakozások, énkép
Emóciók: szubjektív, élettani, kifejező mozgásos, viselkedéses és kognitív változások

Motivációs alapfogalmak
Ösztönzők (=incentívek): környezeti kulcsingerekuelkerülés vs. megközelítés
Motivált viselkedés iránya: elkerülő (patológia: fóbia) megközelítő (patológia: addikció)
Motivált viselkedés fázisai: előkészítő (preparatív) végrehajtó (konszummatív)

A házi feladat megbeszélése: EDI kiértékelése Evési Zavar Kérdőív = EDI

(EatingDisorderInventory)
Evészavarok vizsgálatában gyakran használt kérdőív
Epidemiológiai és klinikai vizsgálatokban az evészavarok tüneteinek felmérésére, szűrésre
használják
NEM DIAGNOSZTIKAI ESZKÖZ!!!
Evészavarok többdimenziós felfogásán alapszik
Előzmények: közvetlen előd: EAT: EatingAttitudeTest, (Garneret al., 1979) BCDS: Bulimia
Kognitív Disztorziós Skála, (Schulmanet al., 1986)
EDI hazai adaptációja: Túry és mtsai, 1997
8 alskálában értékeli evészavarokban szerepet játszó tüneteket, pszichopatológiai
jellegzetességeket, kognitív és emocionális tényezőket
Első 3 alskála az evésre és a test alakjára vonatkozó attitűdöket és/vagy viselkedéseket méri
(speciális, evészavarokra vonatkozó alskálák)
1.Karcsúság iránti késztetés 2) Bulimia 3) Testtel való elégedetlenség
Többi 5 faktor az anorexia nervosa alapvető pszichopatológiai jellegzetességeiként azonosított
személyiség-vonásokat értékeli: 4) Elégtelenség érzése 5) Perfekcionizmus 6) Inter-
perszonális bizalmatlanság 7) Interoceptív tudatosság 8) Félelem a felnőtté válástól
(Nem méri az anorexia összes jellemzőjét) Figyelembe kell venni a tünetek teljes vagy
részleges tagadását
Interocepció: testi ingerek azonosításának képessége
Viszcerocepció: zsigeri érzékelés
Propriocepció: különböző testrészek egymáshoz viszonyított helyzete

A táplálkozás és testsúly szabályozásának szintjei

Fiziológiai szabályozás:
Rövid távon: az aktuális éhségszintnek megfelelő viselkedést meghatározó tényezők
Vércukorszint (amennyiben csökken: gyengének, éhesnek érzi magát az
ember)
Testhőmérséklet, de ezen belül az agy hőmérséklete különösen fontos (pl.
melegben, illetve lázas állapotban keveset eszünk)
Gyomortelítettség és egyéb zsigeri, interoceptív ingerek: az evés
megindulásában és leállításában egyaránt fontosak
demonstráció: vízivásos helyzet, eredeti vizsgálat (Heilbrunés
Bloomfield, 1986)
Hosszú távon: stabil testsúlyért felelős
A táplálkozásszabályozásban kulcsfontosságúak a hipotalamusz ventromediális
(VMH) és laterális (LH) magjai. A VMH (telítettségi központ) és LH (éhségközpont)
működése reciprok módon tartja fenn a stabil testsúlyt.
Patkánykísérletekben VM-lézió után az állat meghízik egy adott szintig, és ott
beáll a súlya, LH-lézió után pedig lefogy és egy alacsonyabb szinten stabilizálódik a
testsúlya.
Set-point: homeosztatikusan védett ideális testsúly (Nisbett hipotézise, idézi
Ruderman, 1986)
Környezeti ingerek:
Incentívek kiválthatják az evést (pl. látvány, illat)
Az incentív „elragadó” erejét mutatja, ha a rágcsás feladatban a finomabbnak ítélt
rágcsából eszik többet a k.sz.
Általában a túlsúlyosak esznek többet az általuk kellemesnek ítélt ételből (függetlenül
attól, hogy mi a feladat az étellel), a soványak „elvégzik” a feladatot, és a különféle
 minőségű ételből megközelítőleg egyforma mennyiséget esznek (amennyi az adott
feladat szempontjából szükséges)
Evés más funkciói?
Társadalmi, kulturális tényezők:
Megszabják: mikor, mit, mennyit „kell” enni (már gyermekkorban is)
Fontos kulturális hatás az adott korban közvetített „testideál” is: „karcsúságideál”,
„erőideál” ...stb.

Szabályozás formái
Állandó testsúly: energiafelhasználás = energiabevitel
Fogyás: energiafelhasználás > energiabevitel
Hízás: energiafelhasználás < energiabevitel

Fit and fat:

BMI nem számol testzsír százalékkal!
Fittség meghatározóbb faktor mortalitás szempontjából, mint a BMI

Anorexia nervosa
DSM-5-ben is szerepel
Diagnosztikus jellemzők:
csökkent energiabevitel
normálnál alacsonyabb testsúly
intenzív félelem a hízástól, elhízástól / hízás elkerülése
saját testsúly és alak tapasztalásának zavara (testkép zavara-de másét jól látja), az
alacsony testsúly komolyságának nem felismerése
Egyéb jellemzők: amenorrhea, bőrszárazság, fáradtság, csökkent önértékelés, rigid
gondolkodás, elvont gondolkodás és problémamegoldás zavara, túlzott önkriticizmus,
depresszív és szorongásos tünetek, hangulatingadozások, szégyenérzet a saját test miatt,
érzelmi szabályozás zavara, alvászavarok, emelkedett öngyilkossági kockázat
Komorbiditás: szorongás, depresszió, bipoláris zavar, OCD, alkoholizmus
Restriktív: súlycsökkentés diétával, éhezéssel és/vagy túlzott testmozgással (nincs purgálás és
falásroham)
Binge-eating/ purgáló: binge-eating (falásrohamok), purgálás: önhánytatás, hashajtók,
vízhajtók, beöntés
Szeveritás: Enyhe: BMI ≥ 17 kg/m2uKözepes: BMI 16-16,99 kg/m2uSúlyos:15-15.99
kg/m2uExtrém: BMI < 15 kg/m2
Bulimia nervosa
DSM-5-ben is szerepel
Diagnosztikus jellemzők:
falásrohamok
kompenzatórikus viselkedések: önhánytatás, hashajtók, vízhajtók, beöntés,
gyógyszerek, éhezés, túlzott testmozgás
alaktól és testsúlytól függő önértékelés
Egyéb: gyomorsav miatti károsodások (fogzománc sérül, nyelőcső begyullad, akár
gyomorrepedés, heveny hasnyálmirigy-gyulladás), alultápláltság, ionvesztés miatt akár
szívritmuszavarok, görcsök, bőrszárazság, fáradtság, önsértés, alvászavarok, csökkent
önértékelés, interocepciós problémák, emelkedett öngyilkossági kockázat
Komorbiditás: szorongásos és depresszív kórképek, alkoholizmus, szerhasználat
Szeveritás: Enyhe: 1-3 kompenzatórikus epizód/hét Közepes: 4-7 kompenzatórikus epizód/hét
Súlyos:8-13 kompenzatórikus epizód/hét Extrém: 14-nél több kompenzatórikus epizód/hét

Falási zavar, kényszeres evés (Binge-eating disorder)

DSM-5-ben is szerepel
Diagnosztikus jellemzők:
falásrohamok, kontrollálatlan evés
Legalább 3 tünet: túl gyorsan/ túlevés( kényelmetlen érzetig)/túl sokat/ egyedül evés
szégyenérzet miatt/ undor saját magával szemben, lehangoltság, bűntudat a falásrohamot
követően
stressz
nincs kompenzatórikus viselkedés
Egyéb: tervezett (pl.: este)/tervezetlen falások (DE!: nem összekeverni: éjszakai evés
szindróma-emlékeznek elfogyasztott ételre), testképzavar, általában nem emlékeznek a
falásroham közben evett ételekre
Komorbiditás: bipoláris zavar, szorongásos és depresszív kórképek szerhasználat
Szeveritás: Enyhe: 1-3 falásroham/hét Közepes: 4-7 falásroham /hétuSúlyos:8-13
falásroham /hét Extrém: 14-nél több falásroham/hét
Egyéb, DSM-5-be besorolt evészavarok:
PICA: a személy nem tápláléknak minősülő dolgokat eszik
pl.: homok, papír, szappan, ruhaanyag, haj, gumi, pamut, kréta, hintőpor, festék, fém, szén,
agyag, hamu, jég...stb.
Ruminációs zavar: táplálék visszaöklendezése majd újrarágása/elfogyasztása/kiköpése
Elkerülő/restriktív táplálékbeviteli zavar: csökkent evés iránti érdeklődés, elkerülés az étel
érzékszervi jellemzői miatt (pl. textúra, látványa, íze), evés utáni következményektől való
félelem (pl. hányás), csökkent súly/tápanyaghiány, pszichoszociális problémák, lehetséges
szondatáplálásra lehet szükség

Orthorexia nervosa
DSM-5-ben nincs rá külön cikk, de az elkerülő/restriktív táplálékbeviteli zavarba beleillik
(nincs rá független diagnosztikus kategória)
Evészavar-vagy a kényszerspektrum?
“Healthfood junkies”
Egészségesnek vélt ételekkel kapcsolatban patológiás mértéket is elérőkényszergondolatok és
kényszeres viselkedésformák, illetve szigorú diétás megszorítások
Jellemzői:
Az idő nagy részét (több mint három óra) az étellel kapcsolatos gondolatok, a
bevásárlás, az egészséges étel előkészítése tölti ki.
Fölényesség érzése másokkal szemben, akik másképpen esznek.
Az egészséges étellel kapcsolatos diéta merev követése, illetve kompenzáló
korlátozások bevezetése a diéta áthágása esetén.
Az önértékelést intenzíven befolyásolja a diéta betartásának sikeressége; ellenkező
esetben bűntudat és önmegvetés alakul ki.
Az evés válik az élet központi tényezőjévé a személyes értékek, kapcsolatok, a korábbi
élvezetes tevékenységek és a fizikai egészség kárára.

Izomdiszmorfia (inverz anorexia)

DSM-5-ben:
obszesszív-kompulzív és kapcsolódó zavarok
testdiszmorfiás zavar: egy/több fizikai szépséghibával való túlzott törődés, amely másoknak
nem/alig tűnik fel
izomdiszmorfia
Testképzavar: túl vékonynak, szikárnak látja magát
Szenvedélyszerű testépítés: elmaradáskor jelentős szorongás, gyakran anabolikus szteroidok
túlzott használata
Test iránt érzett szégyen: pl. strandra járás kerülése, bő pulóver
Szövődmények: szexuális zavar, bőrelváltozások, csontritkulás, májfunkció zavarok,
hangulatzavarok

Eliminációs zavarok
Enuresis: önkéntelen/szándékos bevizelés (éjszakai/nappali/éjszakai-nappali)
Encopresis: önkéntelen/szándékos székletürítés a nem megfelelő helyre (pl.: padló, ruha)

Agresszió

Média és agresszió
Hogyan okoz(hat) az erőszakos tartalom agressziót?
Rövid távú hatások
•Előhangolja az agresszív gondolatokat (priming)
•Növeli az arousalt
•Növeli a dühöt
Hosszú távú hatások
•Agresszív megoldásokat kínál/tanít (szociális tanuláselmélet, utánzás)
•Agresszív sémák kiépülését táplálja, a világot félelmetesnek mutatja be
•Deszenzitizál
•Az agresszió nézése élvezetessé válik, és nem eredményezi ez eredetileg vele
járó kellemetlen arousalt
Mi az agresszió?
Több mint 200 definíció a szakirodalomban! (Harre & Lamb, 1983)
Agresszió/ Düh / Ellenségesség (hostility) elkülönítése / keveredése a különféle definíciókban
(viselkedés, érzelem, attitűd/kogníció hangsúlya)
Következmény: mérése is problémás, mivel nincs tisztázva a fogalom

Agresszió/agresszív viselkedés: definíció?

Buss szerint „ártalmas inger adása egy másik szervezetnek/élőlénynek/” (Buss, 1961, p.1.)
To v á b b i s z e m p o n t o k :
Szándék: pl. orvosi beavatkozás
Eredmény/ártalom: véletlenül árt (pl. rálép a lábára) ill. ártani akart, de nem sikerült
(pl. rálő, de nem találja el)
Önkéntesség/kényszer: annak a szempontja, akire irányul (pl. eutanázia,
szadomazochizmus, öngyilkosság)

Agresszió/agresszív viselkedés: definíció példa (Zillmann, 1979)

Agresszív magatartás: Minden olyan tevékenység, amely során egy személy testi sértést vagy
fizikai fájdalmat akar okozni egy olyan másik embernek, aki motivált arra, hogy elkerülje az
ilyen sértést ill. fájdalmat. (Baron & Richardson, 1994)
Ellenséges magatartás: Minden olyan tevékenység, amely során egy személy –a testi sértés és
fizikai fájdalom kivételével –sérelmet akar okozni egy olyan másik embernek, aki motivált
arra, hogy elkerülje az ilyen sértést ill. fájdalmat.

Agresszió/agresszív viselkedés: definíció példa (Zillmann, 1979)

Agresszív ill. ellenséges magatartás fenyegetése: Minden olyan kommunikatív tevékenység,
amely azt az üzenetet közvetíti, hogy a személynek szándékában áll –feltételhez kötötten vagy
feltétel nélkül –testi sértést vagy fizikai fájdalmat, ill. egyéb sérelmet okozni egy másik
embernek, aki motivált arra, hogy elkerülje az ilyen sértést, fájdalmat, ill. sérelmet.
Kifejező magatartás: Minden olyan agresszív vagy ellenséges magatartáshoz hasonló
magatartás –akár kapcsolatos a dühvel, akár nem –aminek során a személynek nem áll
szándékában testi sértést, fizikai fájdalmat vagy egyéb sérelmet okozni egy másik
személynek.
Agresszió/agresszív viselkedés: definíció?
Kiinduló definíció (Buss, 1961) tehát kiegészült: ártó inger + szándék + kényszer (a „sértett”
akarata ellenére történik)
TKV: A. minden olyan viselkedés, melynek célja a másoknak vagy önmagunknak
szándékosan okozott kár, szenvedés.
Atkinson: olyan viselkedés, amely szándékosan sért egy másik embert (fizikailag vagy
verbálisan), vagy rombol tárgyakat.
Csepeli Szocpszich: Az agresszió emberek közötti viszony, melynek keretében az egyik
cselekvése a másik testi, lelki, anyagi kárára –és semmi egyébre nem –irányul. A kár
valamely érték elvétele, vagy elérésének teljes vagy részleges meghiúsítása nyomán előálló
hiányállapot.
Cole fejl. lélektan: Ahhoz, hogy agresszívnak minősüljön, a cselekedetnek szándékosan
mások bántalmazására kell irányulnia.
Át lehet gondolni, a különböző definíciók alapján változik-e az eredeti döntésünk a példákról.

BPAQ (Buss & Perry, 1992)

Az agresszió, mint hajlam / személyiségjellemző
Agresszióra való egyéni hajlam mérése
29 itemes kérdőív
5-fokú Likert-skála
4 alskála: Fizikai agresszió, Verbális agresszió, Düh, Ellenségesség

Az agresszió különböző formái / típusai

Pszichológiai „típustanok”:
Közvetlen/ Közvetett
Fizikai / Verbális
Aktív / Passzív (ez a 3 van Buss rendszerében is)
Proaktív / Reaktív
Antiszociális / Proszociális
Másra irányuló/Autoagresszió
Ellenséges / Instrumentális stb. (Referenciákért lásd: Parrott & Giancola, 2007)
Pszichológiai tipizálás pl. Parrott és Giancola rendszertana, 2007
Az agressziótípusok rendszertana
PARROTT és GIANCOLA (2007) alapján:
Közvetlen
Aktív Fizikai (pl.: ütés)
Verbális (pl: szitkozódás)
Poszturális (non-verbális,
nem fizikai) (pl.: fenyegető
arckifejezés, szemforgatás,
személyes térbe belépés)
Rongálás (pl. férj kedvenc
könyvének oldalainak
kitépése vita közben)
Lopás/Eltulajdonítás (pl.:
vita közben elviszi a partner
kocsikulcsát)
Passzív Fizikai (pl.: nem elállni
„áldozat” útjából)
Verbális (pl.: nem beszélni
valakivel)
Rongálás (pl.: nem
megöntözni a feleség
növényét)
Lopás (pl.: nem
„észrevenni”, hogy ismert
támadó ellop valamit)
Közvetett
Fizikai (pl: bérgyilkos
felbérlése)
Verbális (pl.: pletyka)
Poszturális (pl.: kézjel a
gladiátor sorsáról a
császártól a diadalmaskodó
másik gladiátornak-[saját
példa])
Rongálás (pl.: kocsi
karcolása titokban)
Lopás/Eltulajdonítás (pl.:
titokban elveszi a partner
kocsikulcsát)
Fizikai (pl.: nem elállni a
mentő útjából, aki az
„áldozat” életét mentené)
Verbális (pl.: nem felszólalni
valaki érdekében)
Rongálás (pl.: nem törődni
azzal, hogy az apa nem
öntözi meg a felesége
növényét)
Lopás (pl.: félre nézni,
amikor ismeretlen támadó
ellop valamit)

Agresszió: késztetés (drive) ?

Freud pszichoanalitikus elmélete: cselekedeteinket (szexuális) ösztönök határozzák meg
ösztönök frusztrációja---» agresszió
Frusztráció-agresszió hipotézis
Elmélet kiszélesítése: célok elérésének megakadályozása ----» agresszív késztetés a
frusztrációt okozó személy vagy tárgy eltávolítására (Dollard et al., 1939)
Gyenge pontok:
agresszió okának a frusztrációt írja le
agressziót alapvető késztetésnek írja le ----» DE: akkor más emlősfajok is hozzánk
hasonló agresszivitásmintával rendelkeznek?
Állatok és agresszió: gyilkosság, nemi erőszak, kölykök elpusztítása
hipotalamusz ingerlése: agresszív, esetenként gyilkos viselkedés kiváltása még
gyilkolást sosem végzett/ látott állatnál is ----» veleszületett de addig inaktív ölőválasz?
 Hipotalamusz gátlása: békés, nyugodt (Smith et al., 1970)
Dominancia szerepe agresszióban:
hipotalamusz ingerlése domináns majomnál: alárendelt hímek megtámadása
hipotalamusz ingerlése alacsonyabb státuszú majomnál: lekuporodik, alázatos
viselkedés
-------» Agresszív választ a környezet és a tapasztalat is befolyásolja.
Prefrontális kéreg szerepe embernél, de tapasztalat és szociális tényezők is fontosak

Agresszió: tanult válasz?

Szociális tanuláselmélet
Gyökerei: behaviorizmus: környezet jutalmazása vs. kedvezőtlen fogadtatása
különböző viselkedésekre
Plusz: kognitív folyamatok (cselekedetek következményeinek elővételezése)
Behelyettesítő tanulás (pl.: testvér arcának megfigyelése a fogorvosi székben)
Elmélet szerint az agresszió tanult válasz
megfigyelés és utánzás
annál gyakrabban jelenik meg, minél több megerősítést kap
több reakció közül akkor választja az agressziót, ha ezt tanulta meg, ez kapott
megerősítést (Bandura, 1977)
Gyermekek agresszió-válasz utánzása (Bandura, 1963, 1973)
élőben látott modell
filmen látott modell

Agresszió és katarzis
HA tanult válasz ----» agresszió kifejeződése növeli a további agresszív cselekedeteket
HA késztetés ----» agresszió kifejeződése katarzist vált ki (agresszív gondolatok és
cselekedetek csökkenése)
Agresszió kifejezése sok esetben további agressziót szül vagy szinten tartja az agresszív
megnyilvánulásokat
(Kivétel: pl. agresszív viselkedés okozta sérülés fékezi agresszor további agresszióját)
Korreláció: befogadott médiaagresszió és gyerekek erőszakos viselkedése
Agressziócsillapítás
Vagy az agressziót kiváltó ingert vonjuk vissza (pl. lekuporodás, passzivitás)
Vagy a szorult helyzetben lévő, megfenyegetett egyed az agresszióval összeférhetetlen
viselkedésforma kulcsingerét mutatja be a támadó félnek, és ezzel „védi ki” a tényleges
agressziót
kurkászás
élelemkérés illetve –nyújtás
szexuális felkínálkozás
humor

Szexualitás

Mi a szex kérdőív:
Nemi különbséget nem találtak
Szex / szexuális partner meghatározása nem egyértelmű
Általában azt a viselkedést tekintik szexnek,
ahol mindkét fél nemi szervei „involválódnak” (ha csak az egyiké, az „nem (annyira)
szex”)
ahol van orgazmus
A hűtlenség definíciója tágabb, mint a szex definíciója (vagyis a hűtlenséget nem pusztán
szexuális alapon definiálják)
Virtuális szex (telefon, net) „nem szex”
Leginkább az orgazmussal járó vaginális közösülés a „szex”
Hol lehet fontos a definíció:
Párkapcsolatokban
Szex kutatásokban
Szexuális úton terjedő betegségek prevenciójában

Alapvető szexuális jelzések, megnyilvánulások

Cowboy tartás (Pease, 1981):
-Férfiasság hangsúlyozása,
-Szexuális agresszivitás kifejezése
Udvarló gesztusok: férfiak
Cowboy tartás
Ruházat igazítása
Szétvetett lábak

Udvarló gesztusok: nők

Fej hátravetése
Haj hátradobása,
játék a hajjal... stb.
csuklótájék felfedése
Lábak szétnyitása ill. keresztezett láb
Cipőből a láb ki-be húzogatása
Csípő riszálása, ringatása
Kissé nyitott, nedves száj

Az emberi nem kialakulásának meghatározói és a nemi differenciáció

A nem kialakulását meghatározó tényezők:
•Genetikai nem: az Y kromoszómajelenléte vagy hiánya
•Gonadális nem: Az ivarmirigyek kezdetben egyformák mindkét nemnél
(indifferensivarmirigyek). További fejlődésüket a TDF (testis determining factor) nevű
fehérje jelenléte vagy hiánya határozza meg, ami pedig azon múlik, hogy az embriónak van-e
SRY gént hordozó Y kromoszómája. A differenciáció kezdete: a méhen belüli fejlődés 7. hete
•Fenotípusos nem: Az ivarmirigyek által termelt hormonok határozzák meg.

Az egyén nemisége: Biológiai alapok

genetikai nem (a kromoszóma határozza meg);
gonadális nem (az ivarmirigyek jellege határozza meg);
fenotípusos nem (a külső nemi szervek határozzák meg, hormonális alap);
nemi identitás (az a nemi szerep, amellyel a személy azonosul);
jogi értelemben vett nem (ahogyan a társadalom tekinti az egyént, ami bekerül az
anyakönyvbe stb.).
DSD (Disorders of Sex Development) / Interszexualitás
•“olyan veleszületett rendellenesség, amikor a kromoszomális, a gonadális vagy az
anatómiainemifejlődés atipikus.”(Lee et al., 2006)
•A nemi kromoszómák eltérnek a tipikus férfi XY vagy a tipikus női XX esettől
.•A nemi kromoszómák ugyan tipikusak, de az anatómiaijegyek a tipikus férfi és
tipikus női jegyek viszonylag szokatlan kombinációját /keveredését mutatják (háttere
általában hormonális).
•Vagy a nemi szervek csak kisebb részének fejlődése atipikus vagy hiányzó.
•Több tucat DSD létezik, mert az emberi nemi fejlődés különösen összetett.

Egy példa a DSD-k közül: Szteroid 5-alfa-reduktáz hiány

Ritka, genetikai eredetű betegség.
Maszkulinizáció: tesztoszteron termelés nem elég, aktív formává, 5 alpha-
dihidrotesztoszteronná kell alakulnia (ez 50x hatékonyabb), ehhez kell az 5 alfa-
reduktázenzim.
Ha hiányzik: átmeneti, női jellegű külső nemi szervek alakulnak ki. A szövettanilag normális
belső nemi szervek férfi jellegűek.
Serdüléskor kifejezett maszkulinizáció (férfias másodlagos nemi jelleg ) következik be, a
herék leszállnak és normálisan működnek

Androgén-inszenzitivitási szindróma (AIS)

-Fogantatáskor XY kromoszómák.
-Kifejlődnek az embrionális herék, androgént kezdenek termelni.
-Az androgének azonban nem tudják megvalósítani a maszkulinizációt (hím nemi szervek
kifejlődését), mert a testi szövetek érzéketlenek rájuk.
-A külső nemi szervek fejlődése női irányban folytatódik.
-A belső női nemi szervek kifejlődését ekkora már megakadályozta egy hormon (a Müller-
féle gátló faktor), amelyet here termel.

A nemiség spektruma: CAIS (Teljes androgén inszenzitivitás szindróma)

-Nőnek néz ki, a külső nemi szervek is nőnek megfelelőek (fenotípusosan nő),
-de XY kromoszómái vannak, az androgén receptor génmutálódott; -normál, sőt akár magas
tesztoszteronszint; a hasüregben le nem szállt herék, a belső női nemi szervek hiányoznak.
-Ha nemi identitása nő (mint a legtöbb ilyen esetben), és a férfiakhoz vonzódik, akkor így
ábrázolható a rá jellemző nemi spektrum:

Kezelés?
•Korábbi gyakorlat: korai genitális műtét szinte a DSD minden formájában („normalizáció”)
•Fő cél: a sikeres pszichoszociális beilleszkedés elősegítése
•Ellentmondások, kevés hosszútávú, utánkövetéses adat, felnőtt páciensek kampányai
•A korai műtét rutinszerűen nem szükséges

Teljesítménymotiváció

Fogalmak:
teljesítménykésztetés
humán, nem veleszületett motívum
Komponensei:
Teljesítmény elérésének öröme
Kompetenciaigény
Társadalmi siker
Anyagi jólét vágya
Hatalomvágy
Kudarctól való félelem... stb.
Alacsony teljesítményigényű emberek: nagyon könnyű, vagy nagyon nehéz feladatok
keresése
Magas teljesítményigényű emberek: közepes nehézségű feladatok keresése

Teljesítménymotiváció: vágy, hogy jobban végezzük feladatainkat, akadályok legyőzéséből

származó öröm
Hat rá (Atkinson & Raynor, 1974):
egyén motivációs állapota
önmagával szembeni igényszint
aktuális feladathelyzet jellemzői
 siker vs. kudarc szubjektív valószínűsége
céltárgy vonzereje
Erős teljesítménymotivációjú emberek (Csepeli, 2003):
nehézségek leküzdése
siker akarása, elismerés utáni vágy
folyamatosan magas igényszint
teljesítményüknek állandó javítgatása
mások által elért szintek meghaladására való törekvés
környezetük feletti uralom megszerzésére való igény (fizikai, szociális)
olyan tevékenységek, ahol ellenőrizni tudják saját aktivitáskat
közepes kockázatvállalás
preferálják a visszajelzést eredményeikkel kapcsolatban
kiválóság kritériumának megszerzésére irányul törekvés
személyes felelősségérzet

Sikerorientáció-kudarckerülés, igényszint
Sikerorientáció vs. kudarckerülés
magas sikerorientáció: közepes nehézségű feladatok
magas kudarckerülés: túl könnyű (biztos) vagy túl nehéz (lehetetlen) feladatok
Igényszint: előzetesen kitűzött cél, elvárás a feladat elvégzésével kapcsolatban
sikerremény és kudarcfélelem kölcsönhatásának eredménye
reálisan várható teljesítménnyel való összehangolás
saját képességekhez és körülményekhez alakítva

Igényszint vizsgálatának legfontosabb mutatói

Első vállalás:
előzetes próbálkozás nélkül mit vállal (általában reálisat vállalnak)
érték illeszkedése:
kortársak első vállalásainak átlagához
a vizsgálat „reális érték” zónájához (csoport átlag ±szórás).
Teljesítmény:
a sorozatok teljesítményének átlaga
első és az utolsó sorozat teljesítménye közötti eltérés (javul vagy romlik-e a
teljesítmény?)
A személyek általában valamivel többet vállalnak az éppen elértnél
Célkülönbség: több-e a cél?:
aktuális teljesítményhez képest mennyit vállal a rákövetkező próbában?
a következő próbára vonatkozó vállalás és az azt megelőző teljesítmény különbsége
+ értékű CK = többletvállalás
Eredménykülönbség: több-e az eredmény?:
mennyivel tér el a teljesítmény az elvárttól?
az aktuális teljesítmény és az arra előzőleg adott vállalás különbsége
+ értékű EK= túlteljesítés

TAT képek a teljesítménymotiváció vizsgálatára

TAT: Tematikus Appercepciós Teszt (Morgan & Murray, 1935; Murray, 1943)
egyik legtöbbször használt teszt a pszichológiában
kvalitatív, projektív módszer
fekete-fehér, többértelmű képek
eredetileg személyiséget vizsgáló teszt
McClelland és munkatársai (1953): átalakított verzió a teljesítménymotivációmérésére
Ingerek: Murray eredeti TAT-ábrái szolgálnak ingerként
Megváltozott: instrukció, a tesztfelvétel módja és a kiértékelési/pontozási rendszer.
Itthoni adaptáció: Varga Károly, 1974

Sikerfélelem
Martina Souretis HORNER (1978) vizsgálta 1968-ban az USA-ban
Projektív módszer, kvalitatív
Sikerfélelemre utaló történetbefejezés: nők 63%-a, férfiak 9%-a
Sikerfélelem: kellemetlen érzés sikeres teljesítményhelyzetekben, siker elkerülése
Mögötte:
siker miatti szociális elutasítástól való félelem
feminitás és a normalitás elvesztésének félelme
általában a nők sikerességének tagadása

Vizsgálatát befolyásolja:
időszak
etnikum
szociokulturális tényezők (pl.: Japán: idős-fiatalabb versengés)
Sikerfélelem legfőképpen jelentkezik:
erősen teljesítménymotivált nőknél
előzetes sikerélmény
férfiakkal versengve maszkulin típusú feladatoknál
Erős sikerfélelemmel rendelkező jobban teljesít intrinzik értékért végzett feladatnál, mint
kompetitív helyzetben

Érzelemkiváltási technikák
A személy egy adott szituációba való belehelyezése
Egy szituáció felidézése
Egy szituáció elképzelése
Érzelemkiváltó ingerek bemutatása, pl.
képek-pl. IAPS, FACES
hangok-pl. IADS
zene
film
történet
stb.
Arcok rajzai vagy képei--» érzelmek utánzása
Virtuális valóság
Érzelem kiváltási technikák
Hipnózis
érzelmek kiváltására és kontrollálására
motivált és hipnábilis személyeknél
a) szuggesztiót adhat egy adott érzelmi tónusú helyzet/esemény elképzelésére
b) közvetlen szuggesztiót adhat egy adott érzelem átélésére
c) szuggesztiót adhat egy adott érzelmi tónusú emlék felelevenítésére, majd javasolhatja a
személynek, hogy válassza el az emlék eseményt az esemény által kiváltott érzelemtől, és
tartsa meg ezt az érzelmet "tiszta" formábanu
Mérés
Szubjektív élmény
Viselkedés (megfigyelés)
Fiziológia

Arckifejezés felismerése és kontextus

•Az arckifejezések jelentősen jobban felismerhetők, ha a kontextuális események ismertek.
•Ugyanazt az arckifejezést más érzelmet jelzőnek ítélik, ha más kontextusban mutatják meg.
•Az ítélkezési pontosság és megbízhatóság a bírák között a kontextus ismeretének
növekedésével nő
•A statikus képeket használó vizsgálatokkal kapcsolatos probléma: nincs dinamikus
visszajelzés, ami a normális mindennapi helyzetekben alapvető és természetes.
•A való életben hosszabb ideig láthatjuk a partner arcát, és a partner arckifejezése
folyamatosan változik az interakció előrehaladásának megfelelően.

Az arckifejezések tudományos vizsgálati módszere

Arctevékenység Kódoló Rendszer (Facial Action Coding System: FACS)
Paul Ekman és Wallace V. Friesen dolgozta ki (1978).
Az arcizmok és a hozzájuk tartozó mozgások részletes leírása –akcióegységek kialakítása
A FACS ma már számítógépes, automatizált formában is működőképes
Mikor alakulnak ki az arckifejezések?
24 és 35 hetes magzatok
nevető és síró arc
fejlődés során egyre több arckifejezés
FACS használata

Érzelemfelismerés gyakorlati alkalmazása

Hazugságdetekció
Animáció
A „Rém rom” c. film volt az első, ahol a FACS kódrendszert alkalmazták művi
szereplő arcának animálásához.
Avatar: ugyancsak a FACS-on alapult a Navi szereplőinek animációja
Állásinterjúk
Marketing
Diagnosztikus eszköz (pl.: demencia, depresszió)
Robotika

Technológia: uncanney valley (borzongások völgye)

Uncanney valley
Masahiro Mori japán robotika professzor kifejezése 1970-ből
kényelmetlen, hátborzongató érzés
élettelen tárgy élettel való felruházása
humanoid robotok, animációs karakterek
Lehetséges magyarázatok:
kép-hang nincs szinkronban
nem folyamatos mozgások
saját elme létezésének tulajdonítása
élettelen szemek
felső arcfél érzelemkifejezésének hiánya (pszichopátia)
Prosopagnosia
Az arcészlelés kognitív zavara, az arcok felismerésének hiánya / csökkent képessége (mialatt
a vizuális feldolgozás más területen zavartalan, és az intellektuális készségek is épek).
2 forma:
szerzett P, agysérülés következtében,
veleszületett vagy fejlődési (kb. 2.5% érintett az USÁ-ban (Grüter et al2008).
Fusiform gyrus(„túltanult” vizuálisingerek feldolgozásában is részt vehet
Esettanulmány: Oliver Sacks: A férfi, aki kalapnak nézte a feleségét (1985)

Nemverbális érzékenység, hazugságdetekció

Nonverbális érzékenység
Mennyire képes valaki dekódolni mások nonverbális jelzéseit
Nonverbális jelzések, kommunikációs csatornák:
1. Mimikai kommunikáció
2. Kommunikáció a tekintet révén
3. Vokális kommunikáció (hangnem, hanghordozás, hangsúly, a mondat
dallamváltozása, a szavak közötti szünet, beszédsebesség, hangerő stb.)
4. Mozgásos kommunikációs csatornák (gesztusok, testtartás, térközszabályozás)

Arcok teszt kísérleti alkalmazása

Felnőtteknek egy színésznő arckifejezéseit mutatjuk
10 alapérzelem (boldog, szomorú, dühös, ijedt, stb.) és
10 komplexmentális állapot (áskálódó, flörtölő, érdeklődő, stb.).
Baron-Cohen és munkatársainak kutatása (1997):
1. tanulmány: egész arc vs. csak a szem vs. csak a száj
2. tanulmány: szem teszt férfi színész képeivel
3. tanulmány: 1. tesztelése autizmusban és Asperger-szindrómában
Kitekintés: Autizmus és Asperger-szindróma
Magasan funkcionáló autizmus és Asperger-szindróma
normál vagy magasabb intelligencia
nehézségek
kommunikációban
érzelemkifejezésben és érzelemfelismerésben
szociális interakciók
theory of mind
szűk érdeklődési kör
repetitív viselkedések
Különbség: Aspergerben nincs megkésett beszédfejlődés, magasan funkcionáló
autizmusban van

Arcok teszt kísérleti alkalmazása: eredmények

1. kísérlet:
a. Nagy egyetértéssel azonosítjuk a mentális állapotokat is az arckifejezések
alapján,
b. az alapérzelmek esetében, az egész arc informatívabb, mit csak a szemek, vagy
csak a száj
c. a komplexmentálisállapotok esetében
i. ha csak a szemeket látták, az szignifikánsan jobb teljesítményt
eredményezett, mint csak a száj, valamint
ii. csak a szemek ugyanannyira informatívak voltak, mint az egész arc.
2. kísérlet: férfiszínész arcával is hasonlóeredmények
3. kísérlet:
a. Autizmussal élők vagy Asperger-szindrómás felnőttek az alapérzelmeket az
egész arc alapján fel tudták ismerni, de az egészségeseknél sokkal rosszabbul
teljesítettek a komplex mentális állapotok esetén,
b. A legfőbb teljesítményromlás, ha csak a szemeket látták.
Naiv tudatelmélet, szemkontaktus szerepe

Arcok teszt kísérleti alkalmazása: diszkusszió

Baron-Cohen külön nemverbális kommunikációs csatornaként említi: “the language of the
eyes”
Egészségesek könnyedén megértik, autizmussal élőknek gyakran nagy gondot okoz
(nehézség: mentális állapotok tulajdonítása, tekintet irányából fakadó információk
dekódolása)
A szem önmagában elégséges információt hordoz a komplex mentális állapotok
azonosításához egészséges embereknél
Naiv tudatelmélet (“theory of mind”: mentális állapotok saját magunknak és másoknak való
tulajdonítása) része

Szemekből olvasás teszt

Baron-Cohen és munkatársai (2001)
Eredeti neve: Reading the Mind in the Eyes test (1997)
Általunk használt: frissített verzió 36 képpel
Eredmény: fordított korreláció az autizmus skálán elért pontszámmal
Szociális kogníció és az érzelemfelismerés mérésére (felnőtt, átlagos intelligenciájú
populációban)
Klinikai populációk: pl. a skizofrénia, autizmus, étkezési zavarban vagy szociális
szorongásban szenvedők

Empatizáló-rendszerező elmélet (empathising-systemizing theory) és a szélsőséges

férfiagy elmélet (extreme mail brain theory)
Empatizáló-rendszerező elmélet: magyarázza az Asperger-szindróma és autizmus karaktereit:
alacsonyabb empátia, magas rendszerezés
Nők: magasabb pontszám empátiát mérő teszteken
Empátia: hajtóerő, ami a másik ember érzelmeinek és gondolatainak azonosítására sarkall
minket, és hogy ezekre megfelelő érzelmekkel reagáljunk
Férfi: magasabb pontszám rendszerezést mérő teszteken
Rendszerezés: hajtóerő arra, hogy elemezzünk, megvizsgáljunk vagy alkossunk egy rendszert.
Ez nagyon tágan értelmezhető: a rendszer bármi lehet, amiben szabályosságokat lehet
felfedezni (a krikettezéstől a számítógépekig).
Szélsőséges férfiagy elmélet: Asperger-szidróma és autizmus esetében extrém rendszerezés

Baron-Cohen: az autizmus empátia-rendszerezés elmélete

Erőteljes nemi különbségek vannak az autizmusban, az empátiában (női fölény) és a
rendszerezésben (férfi fölény) is
az empátia (átlag alatti) és a rendszerezés (ami vagy átlagos vagy átlag feletti) egyaránt fontos
az autizmus magyarázatában
autizmus szélsőséges férfiagy elmélete (Baron-Cohen 2002, 2003)
Az autizmus és az AS a tipikus férfi profil szélsőséges változatának is tekinthető, ezt először
Hans Asperger (1944) említi

Hazugságdetekció
Jobban tudunk hazudni, mint ahogy azt észrevenni, ha hazudnak nekünk.
Bond & DePaulo (2006): meta-analízis több, mint 200 megtévesztéssel/hazugsággal
foglalkozó dokumentum alapján
Az átlagos detekciós pontosság 54 %

Hazugság gyakorisága
DePaulo & Kashy (1998) tanulmánya:
átlagember: 35%-nak hazudott 1 héten
egyetemista: 48%-nakhazudott 1 héten
anyukának 50%-ban
idegennek77%-ban
házasok10-ből 1 interakcióban a partnerükkel

Hazugságok taxonómiája (DePauloet al. 1996)

Tartalom
Érzések („Told her her muffins were the best ever.”)
Teljesítmény, tudás („I told him I had done well on the test when I actually failed it.„)
Tevékenységek, tervek, tartózkodás („Said I would go out with him sometime but I
won't”)
Magyarázatok, okok („I told him I didn't take out our garbage because I didn't know
where to take it.”)
Tények, tulajdon („Told him my father was an ambassador.”)
Hazugság okai:
énfókuszú
másra irányuló
Típusok:
teljes hazugság
túlzás
 finom hazugság (pl.: kihagyás, félrevezetés...stb)
Referencia (kiről szól)
Hazudó
Hazugság célpontja
Másik személy
Tárgy, esemény

Motivációk a hazugság mögött

mások haszna érdekében
valamihez/valakihez való tartozásképp
magánélet védelme érdekében
konfliktus elkerülése
jobbnak mutatkozzon más szemében
én védelme
önmaga hasznára
másik bántása
szórakozás céljából
Mythomania: patológiás, kényszereshazudozás

Poligráf
Légzésritmus
Szívritmus
Vérnyomás
Apró izommozgások
EDA: electrodermal activity
A hazugsággal korrelál még:
Pupilla átmérője
Hangfrekvencia
fMRI
Reakcióidő
Hazugságdetekció (Vrij, 2000)
A megtévesztő magatartásnak nincs egyetlen, tipikus mintája
A megfigyelők hamis jelekre alapozhatnak, pl.:
Válaszadási késleltetés: hosszabb ideig tart a válaszadás
Szemkontaktus: kevesebb szemkontaktus biztosítása
Tartásváltoztatás: mozgolódás, testmozgás
Ezek nem megfelelőek a megtévesztés leleplezéséhez
A megtévesztők nem feltétlenül "néznek felfelé és balra".
Nincs bizonyíték arra, hogy a tekintet neurolingvisztikai feldolgozáshoz kötődik. “To date,
evidence that eye movements indicate deception is lacking. Even those authors who
suggested this relationship exists never presented any data supporting their view (Vrij, 2000,
p. 38)

Hazugságdetekció szakértők körében

A rendőrök és más bűnüldöző szervek munkatársai úgy vélik, hogy jártasak a
megtévesztés felderítésében. Gyakran állítják, hogy a nonverbális jelek alapján kiszúrják a
hazugságot.
DE!: Ekman azonban úgynevezett "szakértőket" vizsgált
rendőröket, tárgyaló bírákat, pszichiátereket és a hazugságvizsgáló teszteket végző
embereket.
Eredmény: a legtöbben nem találták el a véletlennél jobban
Klinikai pszichológusok: 67.5% pontosság
L.A. megyeiseriffek: 66.7% pontosság
Titkosügynökök: 73% pontosság

A megtévesztés 4 faktoros elmélete Zuckerman et al. (1981, 1985)

1. Arousal: hazugság arousalt növel
a. Pszichológiai és fizikai arousal
b. Pupillatágulás, pislogás sűrűsége, beszédhibák...stb.
2. Megkísérelt kontroll: hazugság jeleinek kontrollja
a. Az arcot könnyebb kontrollálni
b. Megtévesztés jelei inkább: test, végtagok, hang
3. Érzelem: hazugság hatására negatív érzések
a. Lelkiismeret-furdalás, félelem, szorongás
4. Gondolkodás: a hazugság nagyobb kognitív erőfeszítésbe kerül
 a. Nagyobb kognitív energia: a hazugságmegfogalmazása, a hazugságra való
emlékezés, a válaszok következetessége

Sikeres hazugságdetektálás
Nem az arcra összpontosít
Figyelembe veszi:
hang
mondanivaló tartalma
test, végtagok
túlkontrolláló magatartás
non-verbális megnyilvánulások
kapcsolatteremtés
visszahúzódás
Csak a testet figyelők pontosabban tudták azonosítani a megtévesztést
Megfigyelők jobbak a detektálásban, mint helyzetben résztvevők

Szorongás, félelem, sírás, nevetés

State Trait Anxiety Inventory (STAI)-elmélet Spielberger, 1970

Szorongás:
komplex érzelmi reakció vagy állapot, melynek
intenzitása változik, a
személy belső és külső világában lévő stresszorok függvényében. (Spielberger, 1966)
Szorongás 2 része: állapotszorongás és vonásszorongás (Spielberger, 1971)
Állapot (STAI-State):
érzelmi állapot
jellemzői: feszültség, autonóm idegrendszer fokozottabb állapota
helyzeti stresszorokra reagál
Vonás (STAI-Trait):
személyiségjellemző
 pl: neurotikus személy= magas vonásszorongás
magasabb szorongással reagál helyzetekre
stabilabb

Taylor Manifest Anxiety Scale (Taylor, 1953)

Tételek az MMPI-ból válogatva
Vonásszorongás mérésére
50 tétel
igen-nem válasz (0-50 pont)
Fordított tételek:1, 3, 4, 9, 12, 15, 18, 20, 29, 32, 38, 50
Magyar átlag: 11,89
férfiak 8,7
nők 12,8

Achievement Anxiety Scale (AAT) Alpert és Haber (1960)

Egyetemi élettel, teljesítménnyel kapcsolatos szorongás
19 kérdés, 1-5 pont
2 alskála:
Debilizáló: 1, 3, 5, 6, 8, 10, 12, 15, 17, 18 (10 db)
Facilitáló: összes többi (9db)
Amerikai átlag (n=379)
Debilizáló26,33 (5,33)
Facilitáló27,28 (4,27)
Általános szorongást mérő tesztekkel (pl. MAS) alacsonyan korrelál (0,24)

Beck Anxiety Inventory (Beck Szorongás Leltár) (Beck et al.,1988)

Szorongás azon klinikai tünetei, melyek a depresszióban kevésbé jellemzőek
Különféle tünetek (pl.: gondolkodásbeli, testi...stb.)
21 item
Pontozás: 0-3 pontig
Maximális pontszám:63 (0-21: alacsony szorongási szint, 22-35: közepes, 36 pont felett:
erőteljes, súlyos)
Szorongásmérés projektív eljárással: A Gottschalk módszer
élő beszéd szó szerinti átirata
szorongásra utaló nyelvi elemek keresése, pontozása
az elemzés egysége a tagmondat (vagyis nem különálló szavakat számlálunk!)
meg kell határozni, kire/mire vonatkozik az állítás: magára, más élőlényre, élettelen
tárgyra, de pontot „ér” az adott fajta szorongás tagadása is
Az egyénre jellemző szorongásszint a hat alkategóriában összegyűlt pontok összege
lesz.

Szorongásprofil (Oláh et al., 1982)

Interakciós szemlélet
Szituáció-reakció kérdőív
17 szituáció, 15 tételes reakció skála, intenzitás megítélése 1-től 5-ig11. reakció21. szitu2.
reakció......515. reakció
Minta: 15-17 évesek
Svéd: 116
Magyar: 246

Szituációk
1.Ego félelem
-Később érek haza, mint kellett volna
-Tanár észreveszi, hogy lógok a suliból
-Igazgató hívat, mert valami tiltott dolgot csináltam.
2.Anticipációs félelem
-Amikor várok a fogorvosnál
-Előadást kell tartanom az osztálynak
-Amikor benevezek egy sportversenyre
3.Projektív félelem
-Egyedül vagyok éjjel az erdőben
-Egyedül vagyok otthon, és valaki megpróbál bejönni
Reakciók
1. Pszichikus szorongás
-Ideges leszek
-Nyugtalan leszek, nem tudok egy helyben maradni
-Aggódom
-Lehangoltnak érzem magam
2. Szomatikus szorongás
-Nehezen tudok nyelni
-Izzad a tenyerem
-Alig kapok levegőt
-A szívem gyorsabban ver

Egyre szorongóbbak az emberek?

2 metaanalízis
Amerikai egyetemista (40192) és gyerek minta (12056, 9-17 évesek) esetében
majdnem egy teljes szórásnyit emelkedtek a szorongásértékek 1952 és 1993között
Egészséges gyerekek szorongáspontszáma ma magasabb, mint az 1950-es években a
gyerek pszichiátriai minta átlaga
Twenge magyarázata:
szociális kapcsolódás csökkenése
környezeti veszélyek növekedése
STAI-trait (1968 →1993)
Férfiak: 36.37 →40.73
Nők 37.94 →41.92
TMAS (1952 →1967)
Férfiak: 12.88 →15.84
Nők 14.30 →18.17
Könnyezés
Könnyek típusai:
 érzelmi
sírásnál akár 1 mL
reflexes: szembe irritációjakor (pl.: por, füst, hideg, hagyma)
0,1 mL
bazális: folyamatosan keletkezik, védi és táplálja szemet
Sírás: könnytermelés fokozódása érzelmi hatásra
Sírást befolyásoló tényezők:
hormonális hatások (prolaktin szint), menstruációs ciklus
gyógyszerek
napszak
szociokulturális tényezők
kiváltó ok

Érzelmi könnyezés
Érzelmi könnyezés: csakis embernél
A könnyek kémiai jelzőingerként működnek egereknél
Hipotézis: embereknél is?
Negatív érzelmi állapotban gyűjtött szagtalan női könnyek szaglása csökkentette a férfiak
1) női arcképek szexuális vonzerejére adott pontszámát (önbeszámoló)
2) szexuális arousalját (önbeszámoló)
3) arousaljának fiziológiai jeleit
4) tesztoszteron szintjét
5) a szexuális arousallal kapcsolatos agyterületek aktivitási szintjét (fMRI)
DE! tanulmány ennek megcáfolására: Gračaninet al., 2017
nem sikerült reprodukálniuk az eredményeket
szerintük az érzelmi sírás a vizuális és auditív csatornákon keresztül hat
szaglás elhanyagolható
DE! tanulmány a cáfolat cáfolására: Sobel(2017)
szerintük Gračanin-ék nem pontosan ugyanazt a protokollt követték
adatok újraelemzésével sikerült reprodukálni eredeti eredményeket
Nevetés
Valamilyen ingerre adott válasz
Kényszernevetés (úgy, mint kényszersírás): neurológiai rendellenesség (pl.: agydaganat,
lézió)
Testi változások:
arcizmok
fej
rekeszizom
törzsű
test
légzés
artériás érrendszer
speciális vokalizációs séma

Mosoly
Nagy hármas: sírás, mosoly, nevetés
sírás: születéstől
mosoly: 5 hetes kor
nevetés: 4-5. hónaptól
Morris (1989) elmélete szerint
sírás: gyermek figyelemfelhívó szignálja a figyelem és törődés megszűnésekor
mosoly, nevetés: “ott tartó” szignál a figyelem és törődés megjelenésekor
később kiterjedt helyzetekben alkalmazzuk a mosolyt: barátságosság, üdvözlés,
szeretet...stb.