Motiváció

Alapfogalmak, definíciók
 Motiváció
Latin szóból ered, jelentése (movere): mozogni, mozgatni, mozgatóerő
A motiváció a pszichológiában egy gyűjtőfogalom, beletartozik minden cselekvésre,
viselkedésre késztető belső tényező
A motiváció határozza meg a viselkedés irányát és intenzitását, azaz, hogy mit
csinálunk és milyen szinten -> ezeket tudatos vágyként éljük meg
vágy és a motívumok között az a különbség, hogy a vágyakról le tudunk mondani
vagy rákényszeríthetjük magunkat
• pl: venni szeretnék egy új telefont, de nincs pénzem, nincs kedvem tanulni, de
muszáj, mert holnap vizsga
ezzel szemben a motívumokat nem tudjuk befolyásolni, elhatározásunktól független
léteznek pl.: éhség, szomjúság
• ezek alapvető/elsődleges biológiai eredetű motívumok, amelyek irányítják a
viselkedést
 Motiváció
A motivációra kétféle elmélet van, a kettő között az a különbség, hogy honnan
származik (mi okozza) és hogyan befolyásolja a viselkedést:
1.Késztetésen alapuló elméletek:
a motivációt belső késztetések/belső tényezők határozzák meg, amik az alapvető
élettani szükségleteket tükrözik pl: éhség, szomjúság
Freud szerint az agresszió és a szexualitás is ide tartozik
 Motiváció
2. Ösztönzésen alapuló elméletek:
 külső események, tárgyak, tényezők határozzák meg a motivációt pl: pénz, siker
 sok ösztönző jutalomként is működik (megszerzésük örömet okoz és megerősíti a
megszerzésért folytatott viselkedést)
• elsődleges megerősítők
• előzetes tanulás nélkül is képesek jutalomként működni pl: édes íz
• másodlagos megerősítők
• eseményhez kapcsoltan válnak jutalommá pl: jó osztályzat
A késztetések megnövelhetik az ösztönzők motivációs hatékonyságát
 pl: éhesek vagyunk jobban ízlik az étel
Az ösztönzők késztetéseket okozhatnak
 pl: elmegyünk egy pékség előtt és éhesek leszünk
 Motiváció
A motiváció egy olyan ösztönző felé hajtja a viselkedést, ami kellemes vagy
kellemetlen
 affektus, azaz élvezet vagy irtózás érzete alakul ki
 az agy elraktározza ezt az élményt és a jövőben ennek megfelelően irányítja a
viselkedést
 ennek a jutalmazó rendszernek a központja: mezolimbikus dopaminrendszer
• az ösztönzők jutalomértékűek, ha elérjük, aktiválják a jutalmazó rendszert pl: étel,
ital..
• ennek a rendszernek az aktivitása élvezetet okoz, ez sarkallja az egyént, hogy újra
megtegye a viselkedést
•pl: egy falat étel után még éhesebbek leszünk
Motivált viselkedésszabályozás központja:
•hypothalamus
•limbikus rendszer
 Maslow: szükséglethierarchia
A szükségleteknek van egy hierarchiája az alapvető biológiai szükségletektől a
komplexebb pszichológiai motivációkig
A magasabb rendű szükségletek kielégítésére csak akkor kerülhet sor, ha az alapvető
szükségletek már kielégültek
Hierarchia:
fiziológiai szükségletek (éhség, szomjúság)
biztonsági szükségletek (biztonság, veszély nélküli élet)
szeretet szükséglet (vhová való tartozás, szerelem..)
megbecsülés szükséglet (kompetencia, megbecsülés, elismerés, tisztelet)
kognitív szükséglet (tudni, érteni, megismerni)
esztétikai szükséglet (szimmetria, rend, szépség)
önmegvalósítás (lehetőségek megvalósítása)
 Maslow-i szükséglethierarchia kritikája
Alderfer (1972)
Maslow hierarchiája működik pl: katasztrófák túlélői esetén, de a szokásos
körülmények között élő emberek más mintázatot mutatnak
 3 féle szükséglet jellemzi az embereket:
• létszükségletek (fiziológiai és biztonsági szükséglet) egymás mellett és
•kapcsolati szükségletek nem hierarchiában
helyezkednek el
• növekedési szükségletek

Sheldon et al. (2001) a legfontosabb motiváló erők: autonómia, kompetencia, társas

kapcsolatok, önértékelés
 Motiváció kulturális meghatározottsága
A Ny-i kultúrákban az énnagyítás, a K-i kultúrákban az énjobbítás a legfontosabb motiváló
erő
 mindegyik kultúrában az egyén céljai azonosak -> a kultúra tagja lenni és eleget tenni az
elvárásoknak
 pl: kanadai vizsgált személyek akkor voltak kitartóbbak a második feladatnál, ha pozitív
visszajelzést kaptak előzőleg, a japánok a negatív feedback esetén voltak kitartóbbak
• japánok mindig azt a feladatot választották, amiben nem igazán voltak jók
Élettani szükségletek
 Élettani szükségletek
Elsődleges homeosztatikus szükségletek
• hőmérséklet szabályozás
• folyadékfelvétel
• táplálékfelvétel

Elsődleges nem homeosztatikus szükségletek

• szexualitás
• utódgondozás

Menekülő és támadó viselkedés, agresszió

 Elsődleges homeosztatikus
szükségletek
Cannon (1926) nevéhez fűződik a homeosztázis fogalma (azonos állapot)
A túlélés alapfeltétele a belső környezet állandóságának, integritásának megőrzése
A homeosztatikus folyamatokat reflexes működések szabályozzák, tehát itt nincs
motiváció/motivált viselkedés
 a viselkedés motiváló forrása valamilyen belső állapotváltozás (hiány vagy
szükségállapot keletkezik)
 hajtóerő (drive/késztetés) az állapotváltozás visszaállítása, a hiányállapot
megszüntetése
Beállítódási pont a rendszer szempontjából optimális érték, a reflexes folyamatok
ezt tartják fenn
 pl: testhőmérséklet -> normál határ fölött hőleadás (izzadás), a határ alatt hőtermelés
(remegés)
 Homeosztatikus szükségletek és
tanulás
Wyrwiczka (1974) a tanulás és a társas hatások szerepe az elsődleges homeosztatikus
szükségleteknél
 macskákat elektromos ingerléssel (agyvelő) banánevésre késztette
• a kölykök ezt látva hamarosan szintén elkezdték enni a banánt
• a hússal szemben is előnyben részesítette
• felnőttkorban is fennmaradt a viselkedés

Táplálékfogyasztási szokások átöröklődhetnek az utódokra (pl: chips)

Ízaverzió: élet vagy italt követően az egyén beteg lesz kerülni fogja azt, még akkor is,
ha nem attól lett rosszul (pl: alkoholisták kezelése)
 Hőmérsékletszabályozás
A hőmérséklet változását valójában az agyban érzékeljük, központja a hypothalamus
elülső része (termoreceptorok által szállított információ)
Ha a hőmérséklet eltér a normál szinttől, a hypothalamus sejtjeinek megváltozik az
anyagcseréje, amelynek hatására megváltozik az aktivitásuk
 következtében:
•élettani változások: izzadás (hűtés-hypothalamus elülső része), reszketés (fűtés-
hypothalamus hátsó régiója)
•pszichológiai/viselkedéses változások: hideg ital, pulcsi
 Szomjúság
Víz nélkül 1 hétig sem bírnánk -> legerősebb homeosztatikus hajtóerő

Kétféle folyadék van a szervezetben:

 intracelluláris (sejteken belüli) akármelyik csökken a szervezetben,
 extracelluláris (víz és egyéb testnedvek) az szomjúságot okoz
 Táplálékfelvétel, éhség
Vannak velünk született íz preferenciáink (édes, keserű-evolúciós okok)
Az ízpreferencia tanulás útján is kialakulhat
 klasszikus kondicionálás -> rosszullét az ételtől

Az agy legfontosabb energiaforrása a glükóz, enélkül az idegsejtek nem működnének

(tápanyagok, máj is termeli)

Evés esetén nemcsak az ösztön számít, hanem az ízek is

 Miller, Kessen (1952) 2 csoport patkány, labirintus után az egyik rendesen ihatott
tejet, a másikat egy tömlőn keresztül etették
-az a csoport, akik rendesen ihattak, jobban megtanulták a labirintust, a jutalomért
 Táplálékfelvétel, éhség
A hypothalamus különböző területei más-más hatással vannak az éhségre:
 laterális területek (éhségközpont):
•roncsolása -> pl: az állat nem érdeklődik az étel iránt
•ingerlése -> zabálás
 ventromediális területek:
• roncsolás -> zabálás
• ingerlés -> normális evés is leáll
 Táplálékfelvétel, éhség
Kövérség:
 mindkét nemnél azonos arányú, csak a nők gyakrabban észlelik
 Egyesült Államokban az alacsonyabb társadalmi rétegekben jellemző, a fejlődő
országokban a felsőbb rétegekre
-okok:
1. Genetikai okok:
 az öröklés határozza meg, hogy mennyit és hová hízunk
 pl: ikerkutatások -> külön nevelt ikrek ugyanoda és ugyanannyit híztak
zsírsejtek -> a kövér embereknek 3X akkorák a zsírsejtjei
-> minél többet eszünk, annál nagyobbak lesznek a zsírsejtek
 kövérséggén -> feladata, hogy a test zsírtartalékát állandó szinten tartsa
 fogyókúrás gyógyszerek azáltal nyomják el az éhségérzetet, hogy alacsonyabbra
helyezik a stabilizációs pontot (amint abbahagyjuk a gyógyszert visszaáll a
stabilizációs pont és visszahízunk)
 Táplálékfelvétel, éhség
2. Túlzott kalória bevitel
 tudatos kontroll összeomlása
 koplalás nem jó stratégia, mert túlevés követi
 ha feszültek vagy nyugtalanok vagyunk sokkal többet eszünk, ez a kövéreknél még
inkább így van (érzelmes filmet követően a kövérek több kekszet ettek, mint a
semleges filmet követően a soványak mindkettőnél ugyanannyit ettek
 Táplálékfelvétel, éhség
A kövérek érzékenyebbek a külső jelzőingerekre (látvány, ízek, szagok)
A koplalás túlevéshez vezet és lassítja az anyagcserét
 evolúciós okok:
• sokat eszünk, mert felkészülünk az ínséges időkre
• lassul az emésztésünk, hogy a bevitt étel tovább kitartson
 Evészavarok
Bulimia:
zabálás gyorsan, rövid idő alatt, utána purgálás (hányás, hashajtó)
nehéz észrevenni, mert normál testsúlyúak
a purgálások felborítják a test kálium egyensúlyát -> kiszáradás, szívizomzavar,
húgyúti fertőzések
gyakoribb, mint az anorexia, független bőrszinttől, etnikumtól, társadalmi osztálytól
és nem korlátozódik a feltörekvő rétegekre
 okok:
• társadalmi/szociális tényezők (sovány nőideál)
• szerotonin neurotranszmitter hiánya (depresszió)
• identitásérzés, önértékelés hiánya
 Evészavarok
Anorexia nervosa:
15%-kal könnyebbek, mint a normál testsúlyuk
menstruáció hiánya, fertőzésre való hajlam
kóros kalóriaszámolás, kényszeres tornázás, éhezés
nincs betegségbelátás (tagadja, hogy problémája lenne)
torz testkép (kövérnek gondolják magukat)
10-40 éves korig, fehér, közép-vagy felsőosztálybeli
alig van érzelem kifejezés, paranoidok
 Evészavarok
Okok:
hypothalamus elégtelen működése
szociális tényezők (sovány nőideál)
tagadott szexualitás (hiányoznak a nőies formák)
felfelé törekvő családokra jellemző (teljesítménykényszer, elvárásoknak való
megfelelés, stressz keltő környezet, önkontroll gyakorlása)
Elsődleges nem homeosztatikus
szükségletek
 Szexualitás
A szexualitás társas motívum, ugyanolyan erős, mint az éhség vagy a szomjúság
A szexuális identitás már az anyaméhben megindul, később a környezet is hatással
van alakulására
 szexuális identitás: nő nőnek, a férfi férfinek érzi magát

Eredendően mindenki nőnek születik

 1-2. hónapban a kromoszómák alapján már tudjuk, 2-3. hónapban fejlődnek ki a
herék és a petefészek
 androgenizáció:
 androgén felelős a férfias vonások kialakulásáért
 ha sok androgén hormon termelődik, akkor fiú lesz, ha kevés, akkor lány (ennek
alapján fejlődnek ki a nemi szervek)
 az androgén az agyban is kifejti a hatását -> maszkulinizálja az agyat
 Hormonok hatása a szexualitásra
A hormonoknak az alacsonyabb rendű fajoknál nagyobb szerepe van, mint az
embereknél
állatoknál kasztrációt/petefészek eltávolítását követően megszűnik a szexuális
aktivitás
férfiaknál kémiai kasztrációt követően ugyanúgy folytatták tovább a szexuális életüket
nőknél menopauza után nem csökken a szexuális motiváció

Embereknél az elsődleges nemi szerv az agy, innen ered a nemi vágy és innen
vezérlődik a szexuális viselkedés
 a hypothalamus ingerlése embereknél erős nemi vágyat kelt, sérülése a szexuális
viselkedés felfüggesztődéséhez vezet
 Szexuális irányultság, szexuális identitás
Szexuális identitás: vki nőnek vagy férfinak érzi magát
Szexuális irányultság: melyik nemhez vonzódik

Homoszexualitással kapcsolatos tévhitek:

 a homoszexualitást nem az okozza, hogy a fiú nem azonosul az apával gyerekkorban
(hanem az anyával)
•igaz, hogy szegényesebb az apa-fiú kapcsolat, de nem a rossz apa-fiú kapcsolat az oka
•a szegényesebb kapcsolat abból fakad, hogy az apák kevésbé tolerálják a nonkomforn
viselkedést
A szexuális irányultság általában serdülőkorra már kialakul
A szexuális irányultság nem választás kérdése
a homoszexuális érzésekből alakul ki a homoszexuális viselkedés és nem fordítva
 Szexuális irányultság, szexuális identitás
A tesztoszteron maszkulinizálja az agyat, illetve felelős a férfias vonásokért
azoknál a férfiaknál, akiknek alacsonyabb a tesztoszteron szintje magzati korban,
nagyobb az esélye a felnőttkori homoszexualitásnak
azoknál a nőknél, akiknek magasabb a tesztoszteron szintje szintén megjelenhet az
azonos nemhez való vonzódás

Heteroszexuálisok esetében az ismerősség elősegíti a barátságot, összeillést, de a

különbözőség, az ismeretlenség (egzotikum) érzése, ami a szexuális vagy romantikus
érzéseket kelti
 Szexualitást meghatározza
korai tapasztalat
 preszexuális válaszok -> kölyök majmok játék közben nemi aktusra hasonlító
mozdulatokat végeztek
 teljes vagy részleges izolációban nevelt majmok felnőttkorukban nem éltek nemi
életet, szociális és érzelmi problémáik voltak (nem tudtak kapcsolatot teremteni más
majmokkal, féltek/elmenekültek vagy agresszívak voltak)
 embereknél a korai anya-gyerek kapcsolat meghatározza a későbbi interakciót
másokkal
kulturális hatások
-a kultúra erősen befolyásolja a szexualitást, kultúránként eltérnek a normák
-pl: új-guineai törzsnél intézményes biszexualitás van
- kettős standard („madonna-kurva dichotómia”- nincs átmenet)
nemi különbségek
-a nők az érzelmi hűtlenségre, a férfiak a szexuális hűtlenségre érzékenyebbek
 Szexualitás funkciói
1) Reprodukció
 alapvető funkció az utódok létrehozása
 Cain et al. (2003) milyen motívumok állnak a nők szexuális aktivitásának
hátterében
• 90% - szeretet kifejezése
• 80% - örömszerzés
• 70% - partner kívánságának teljesítése
• 60-70% - feszültség levezetése
• 1-2% - gyereket szeretne
 Szexualitás funkciói
2) Örömszerzés
 a férfiak 95% él át orgazmust a közösülés során, a nők 50%-a, más ingerlési
formákkal ez 70%
 Visser et al. (2006) növekedés a nők orgazmus arányában
• szexuális repertoár gazdagodása
• a nők asszertívabb magatartása
• férfiak kifinomultabb szexuális viselkedése
• gyakoribb szexuális élet
 Szexualitás funkciói
3) Társas összetartozás
 célja a párkapcsolat erősítése
Ahlborg et al. (2005) meginoghat a házasság, ha a szexualitás háttérbe szorul pl:
gyerek születése
•az apák nagy részének nem a szex hiányzik, hanem az összetartozás megélését
elősegítő élmény (ölelés, simogatás…stb.)
 Byers (2005) szoros összefüggés a házassággal való megelégedés és a szexuális
élettel való megelégedés között
 Richters et al. (2006) az egyéni boldogság összefügg a szexuális együttlét
gyakoriságával (de nem függ össze az orgazmussal)
 Szexualitás funkciói
4) Stresszoldás:
feszültség-levezető hatás
•egyetemistáknál a magas stressz szinttel járó vizsgaidőszakban magasabb fokú a
szexualitás
a folyamatos és intenzív stressz már visszaveti a szexualitást
• pl: teljesítménykényszer, bizonytalan élethelyzet, anyagi gondok
 nőstényeknél/nőknél az indirekt agresszió emeli a stressz szintet
• pl: prímátáknál nem hagyják a nőstényt aludni, enni, párosodni a stressz miatt nem
lesz peteérése, nem tud megfoganni vagy elvetél
 Szerhasználat és motiváció
A kábítószer függőség a legerősebb függőség
 túlaktivizálja az agy jutalmazó rendszerét, ez ösztönzi az egyént, hogy újra és
újra átélje az élményt
 hiánya elvonási tüneteket okoz
• ok: drogok hatására a szervezet elindít egy ellensúlyozó folyamatot
• ezért alakul ki a tolerancia (egyre nagyobb adag ugyanannak a hatásnak az
eléréséhez)
• önmagában az ellensúlyozó folyamat kellemetlen -> elvonási tünet
• a drogok maradandó változást okoznak az agyban (hiperaktívvá,
hiperszenzitívvé teszik a mezolimbikus rendszer sejtjeit), így fennmarad az
állandó sóvárgás a drogok után (ezért gyakori a visszaesés)
Kognitív szükségletek
 Kíváncsiság
Nissen (1930) a patkányok akár áramütést is hajlandóak elszenvedni, hogy a ketrecből
kijutva olyan helyre jussanak, ahol felfedezni való tárgyat látnak
Harlow et al. (1950) majmoknak olyan manipuláció feladat (zár kinyitása), amiben a
rendszer 6 percenként visszaállt az eredeti állapotba
 a majmok külső jutalom nélkül, még a 10. órában is elmélyülten foglalkoztak a
feladattal

önálló drive húzódik meg a háttérben

(explorációs/lokomóciós/manipulációs
drive)
 Kíváncsiság
Berlyne (1960) kíváncsiság fajtái
Diverzív kíváncsiság:
• minél több forrásból való ingerfelvétel
• sok ingerrel foglalkozunk, de csak felszínesen
• célja az unalom elűzése, az arousal növelése
• pl: várunk valakire és nézelődünk a lakásában
Specifikus kíváncsiság:
• bizonyos inger vagy jelenség mély feltárása, részletes megismerésére sarkall
• akkor áll a viselkedés hátterében, ha nincs kellő információnk a helyzetről
• pl: ismeretlen helyre utazunk, tudományos kérdés kutatása
• célja az arousal csökkentése
 Kíváncsiság
A kíváncsisággal kapcsolatban az egyik legfontosabb az arousal (külvilág ingereinek
ébresztő hatása az agyra)
agyi arousal szintnek is van optimuma („se túl kevés, se túl sok”)
pl: nagyvárosba költözés
 Tanulás és kogníció szükséglete
Loewenstein (1994) fő motiváló tényező a tudás hiányának átélése
 ha a rendelkezésre álló tudást kevésnek érezzük feszültség keletkezik
 cél a tényleges meglévő tudás és a szükséges tudás közötti szakadék csökkentése
 Kogníció szükséglete
Cacioppo & Petty (1982) kognitív szükséglet egyéni eltérései
 kognitív szükséglet: mennyire szívesen, mennyire élvezettel foglalkozik valaki kognitív
erőfeszítést igénylő tevékenységekkel (NFC = need for cognition)
az emberek között stabil különbség van (vonásszintű)
• alacsony belső motivációval rendelkezők -> „krónikus kognitív fösvények”
• magas belső motivációval rendelkezők -> „krónikus gondolkodók/idült megtapasztalók”
 NFC-ben nincs különbség a nemek között, de akinél magasabb az NFC boldogabbak,
elégedettebbek voltak az életükkel
 az NFC nem tükrözi a képességekkel való összefüggést pl: IQ
• mindekét típusban megvan a képesség, a kérdés az, hogy használja, élvezi-e annak használatát
•pl: vki jó testi adottságokkal rendelkezik mégsem jár minden nap konditerembe
 Humánspecifikus szükségletek
Autonómia:
 önindított, cselekvésszabályozásra való vágy, szabad választás lehetősége,
függetlenség
Kompetencia:
 környezettel való hatékony interakció
 hátterében az effektancia motívuma
Teljesítménymotiváció
 vágy, hogy mindig jobban elvégezzük a feladatainkat, örömet leljünk abba, ha
legyőzzük az akadályokat
Önmegvalósítás
Transzcendencia
az ember azon szükséglete, hogy megtalálja az élet értelmét, jelentését
Társas szükségletek
 Társas szükségletek
 Összetartozás szükséglete
 Kötődés
 Affiliációs szükséglet
 Intimitásszükséglet
 Összetartozás szükséglete
Összetartozás szükséglet: erős késztetés arra, hogy legalább minimális mennyiségű
tartós, pozitív interperszonális kapcsolatot alakítsunk ki és tartsunk fenn
• szükségletünk van a gyakori, érzelmileg kellemes interakciókra stabil és tartós
keretek között
• velünkszületett és evolúciós alapja van
• nem egy bizonyos egyénre fókuszál
• nem egyszerűen társas érintkezés iránti szükséglet, mert idegenek vagy olyanokkal,
akiket az egyén nem szeret, az interakció az egyént nem elégíti ki

Henderson (1985) az emberek erősen ellenállnak a kapcsolatok és társas kötelékek

felbomlásának
• ha véget ér egy kapcsolat erős distressz érzés
• még akkor is, ha a racionális meggondolások a felbomlás mellett szólnak
• pl: bántalmazó társ mellett maradás
 Összetartozás szükséglete
Berkman & Syme (1979) társas kapcsolat védőfaktor
 a stabil kapcsolatok összefüggenek a szubjektív jóléttel és az egészséggel
 magasabb a halálozási arány az elváltak, egyedülállók, özvegyek esetében
 gyakoribb a mentális betegség, öngyilkosság
 jól működő társas kötelékekkel rendelkezők hosszabb életűek
Vonikur & van Ryn (1993) 2 tényező kielégülése szükséges az összetartozás
szükségletének megéléséhez:
 gyakori interakció ha valamelyik hiányzik, nem elégül
 stabil, tartós, kölcsönös kötődés ki a szükséglet

gyakori interakció hiány pl: távkapcsolatok, börtön -

> a felek frusztráltak, elégedetlenek, annak ellenére,
hogy a kapcsolatot nagyra értékelik
kölcsönös törődés hiány pl: megromlott házasság
 Affiliáció és intimitás szükséglete
Heyns et al. (1958/1992) affiliációs/kapcsolati szükséglet
 másokkal pozitív, affektív, barátságok kapcsolat keresése, fenntartása vagy helyreállítása
 nemcsak az extraverzióban és népszerűségben, hanem a társak elutasításától való félelemben is
gyökerezik
McAdams et al. (1983) intimitásszükséglet
 visszatérő preferencia vagy készenlét másokkal való közeli, kölcsönös, kommunikatív
kapcsolat élményének megtapasztalására
 a cél maga az interakció, nem más cél elérésének eszköz
 Affiliáció és intimitás szükséglete
McAdams et al. (1987) az affiliációs és az intimitásszükséglet nagyon hasonló, de más vetületét
hangsúlyozzák a kapcsolati szükségletnek
 affiliációs
•aktív, törekvő és cselekvő
• a kapcsolat kialakítása fenntartása, helyrehozása miatt aggodalmas törekvés
 intimitás
• passzívabb, kevésbé kontrolláló, a kapcsolat létét hangsúlyozza
• ilyen személyek sok idejüket társas tevékenységgel töltik, sokat gondolnak másokra és a velük
lévő kapcsolatra
•önfeltárás, jobban odafigyelnek a másikra, gyakran beszélgetnek másokkal
•magas intimitásszükségletűek boldogabbak, elégedettebbek a házasságukkal, munkájukkal, mint
az alacsony intimitásszükségletűek
• affiliációs szükségletnél nincs ilyen előrejelző erő