10) A motiváció

Motiváció, motívumok
- belső indíték, cselekvésre késztető erő, mely a viselkedés intenzitását, irányát, formáját adja meg:
- A motiváció szó a latin eredetű movere igéből ered, melynek jelentése mozogni, mozgatni. A motiváció a
pszichológiában gyűjtőfogalom, motívumokból épül fel és minden cselekvésre, viselkedésre késztető belső
tényezőt magában foglal.
- A motiváció meghatározza a szervezet aktivitásának mértékét, a viselkedés szervezettségét és hatékonyságát.
- motiváció elméletek: 2 elterjedt felfogás
o Darwin (angol természettudós): az evolúció ösztönvezérelt, a motiváció a fejlődést szolgálja
o Cannon (amerikai psz.): Drive-elmélet (késztetéselmélet)
 A „drive” ösztönös igény, késztetés (homeosztázis), amely képes irányítani a személy
viselkedését - A motivációt egyes szükségleti állapotok irányítják
 Alapja az az elv, hogy minden élő szervezet bizonyos pszichológiai szükségletekkel születik, és
feszültség jön létre, ha ezek az igények nem teljesülnek. Amikor egy igény kielégült, a drive
(szükség) csökken, és a szervezet visszatér a nyugodt homeosztatikus állapotba.
 Drive-redukció: Ennek alapján a motívumok arra irányulnak, hogy redukálják a személy által
felszültségként átélt pszichikus állapotot, és a feszültség vagy drive csökkenése örömet okoz.
Bizonyos motívumok (pl. éhség) működése valóban megmagyarázható a drive-redukció
elmélet elveivel. Más motívumok működésére azonban, mint a szexuális és
kíváncsiságmotívumok nem képes kielégítő magyarázatot adni.
o Arousalszint elmélet
 Alapja, h minden ember az optimális arousalszint elérésére törekszik – ez egyénenként eltérő
 Az alapvető fiziológiai szükségletből fakadó motívumok (pl. éhség, szomjúság stb.) az
optimális szint fölé emelik az arousal szintet, így olyan viselkedést eredményeznek, amely
lecsökkenti a megemelkedett arousalszintet.
 Abban az esetben viszont, amikor az élő szervezetet kevés inger éri, az arousalszint lecsökken
az optimális szint alá, ami a szervezetet az arousalszint növelésére fogja motiválni. Keressük a
környezetünkben az ingereket (ideértve a szexuális izgalmakat), az újdonságot és a
komplexitást, azonban csak az optimális szintig.
o Murray (amerikai psz.)
 szükségletekből származik a motiváció:
 elemi, elsődleges szükségletek és kvázi, másodlagos szükségletek

Klasszikus motivációs elméletek

1) Freud
- A pszichoanalitkus nézőpont alapfeltevése, hogy viselkedésünket biológiailag meghatározott alapösztönök
vezérlik, melyeknek leggyakrabban nem is vagyunk tudatában. Ezek a szexualitásból és az agresszivitásból
erednek. Ezenkívül cselekedeteinket meghatározzák még múltbéli élményeink s az azokat kísérő érzelmek
nem tudatos emlékei; motívumaink tehát személyes múltunkban, élettörténetünkben gyökereznek.
- Ösztön-elmélete szerint a két alapvető ösztön:
o Életöszön (Eros)
 az életösztön vagy szexuális ösztön a szaporodással és a túléléssel, az örömszerzéssel
kapcsolatos drive-okat foglalja magába (éhség, szomjúság, szexuális vágy). – nagyobb
egységek létrehozására törekszik (asszimilatórikus), létrehozás motiválja
o Halálösztön (Thanatos)- „Minden élet célja a halál”
 A halálösztön általában nem tud kifejeződni, mert az életösztön ellenőrzése alatt tartja.
Legfotonosabb aspektuma az agresszió ami az akadályoztatásából fakad.
2) Maslow
- Humanisztikus nézőpont, szükséglet (motiváció) hierarchia
- Motivációs rendszere szerint a szükségleteknek létezik egy hierarchiája, amelyet egy motivációs piramisban
foglalt össze.
- A piramis legalsó szintjén az alapvető élettani szükségletek, mint például az éhség, szomjúság stb.
helyezkednek el, majd a piramis csúcsa felé haladva egyre magasabb rendű motívumokkal találkozunk.
 Maslow szerint a piramis különböző szintjein található szükségletek csak akkor lépnek fel, ha az alattuk lévő
szükségletek részben kielégítettek. Például a piramis második szintjén található biztonság iránti szükséglet
csak akkor lép fel, ha az alsó szinten lévő fiziológiai szükséglet részben kielégített.

Modern motivációs elméletek – motivációt meghatározó 3 dolog:

- Fiziológiás szükségletek: pl. homeosztázis felborulása (testhő, vércukor)
- Szokások: tanult viselkedésformák, korábban már drive-csökkentő volt, előtörténet
- Incentív ingerek: Az incentívek vagy más néven ösztönzők olyan kulcsingerek, amelyek megközelítésre vagy
elkerülésre késztetnek, kiválthatnak bizonyos viselkedést. Ilyen például amikor megérezzük kedvenc ételünk
illatát, és eszünk belőle, annak ellenére, nem is voltunk éhesek (viselkedés energiáját, irányát határozza)

Motivációs rendszerek
- alapvető motívumok
o önfenntartó, utódgondozó/szexualitás, kíváncsiság
- humán-specifikus motívumok
o intrizik motiváció: cselekvés élvezete (hobbi), hatékonyság/öröm érzés
o extrinzik motiváció: külső cél / tényező motivál
Motivációs mechanizmusok
- kíváncsiság: tevékenység öröméből fakad
- önjutalmazó: kompetenciakésztetésből fakadnak
- teljesítménymotiváció: sikeresség, ön-értéktudat
o igényszint és teljesítményszint összefüggése: siker és kudarc megélésre során változik az igényszint
o kudarckerülő
 Ha feladatot választhat, olyant keres, amely vagy jóval képességei alatti (biztosan sikerüljön)
 Nem igazán szereti azokat a feladatokat, ahol a végeredmény kizárólag rajta múlik, inkább
megosztja másokkal a munkát (így a felelősséget is).
o sikerorientált
 Általában magabiztos, a sikert a saját képességeinek, energiabefektetésének tulajdonítja, és a
kudarcot a saját erőfeszítése elégtelenségének tudja be.
 A sikerorientált könnyebben viseli a sikertelenséget, mert a saját kezében érzi az irányítást.
Képes arra, hogy reflektáljon a kudarca okaira, és korrigálja, amit elrontott. Átgondolja, mit
tehetett volna másképp és tervét meg is valósítja.