Fogalmak

1. diasor
● kogníció: megismerő képesség
● konáció: akarat, motiváció
● affekció: érzés, érzelem, hangulat
● affektus: átfogja az érzelmeket, érzéseket, hangulatokat, affektív reakciók teljes
tárházát
● evolúciós pszichológia: tanulmányozza
o ősi populációk olyan körülményeit, melyet között bizonyos viselkedések
adaptívnak, míg mások nem adaptívnak bizonyultak
o a természetes szelekció által kialakított mechanizmusokat, melyek az adaptív
viselkedéseket formálták
o hogyan működnek ezek a mechanizmusok ma
o központi gondolata: pszichológiai mechanizmusok a természetes szelekció
évmilliói során alakultak ki, azok maradtak fenn, melyek a szaporodást vagy a
túlélést szolgálták, genetikai meghatározottságúak
● libidó: pszichológiai fogalom, mely a szexuális ösztön testi és mentális aspektusait
egyaránt felöleli
● motiváció: a viselkedés kiváltásában, fenntartásában és irányításában szerepet játszó
tényezők
o a szervezet belső milliőjének változásait jelző idegi és humoriális impulzusok,
valamint a környezetből felvett és tanulási folyamatok során motiváló és
megerősítő hatásúvá vált impulzusok bonyolult integrált hatása
2. diasor
● motívumok: belső folyamatok, melyek a viselkedés energizálásában és irányításában
játszanak szerepet
● szükségletek: az élet fenntartásához, növekedéshez és a jólléthez alapvetően szükséges
egyénen belüli feltételek
● biológiai szükségletek: a szervezet hiányállapotának megszüntetésére,
homeosztázisának fenntartására, és a fajfenntartáshoz nélkülözhetetlen szexuális
aktivitást biztosító hormonkoncentráció megfelelő szintjének elérésére irányulnak
● pszichológiai szükségletek: növekedésre, bennünk rejlő lehetőségek
kibontakoztatására és a környezeti feltételek kreatív megváltoztatására irányulnak, pl.
tudás, kompetencia, önmegvalósításszükséglet
● társas szükségletek: valahová tartozás és a jelentés teli intim kapcsolatok igényét
tükrözik
● homeosztázis: valaminek az állandó szinten tartása, mechanikai, élettani, pszichológiai
szabályozás
● negatív feedback hurok: a visszacsatolt jel fázisa ellentétes a bemeneti jel fázisával, a
két jelegymás ellen hat
● drive: fiziológiai szükségleten alapuló viselkedéses késztetés, a motiváció pszichikus
energiája
● kognitív reprezentációk: mentális események – gondolatok, hiedelmek, tervek, célok
● emóciók: olyan egymással összehangolt szubjektív viselkedéses és kognitív
változások viszonylag rövid epizódjai, melyek elősegítik, hogy a szervezet számára
jelentős külső vagy belső eseményekre adaptív módon reagáljon
● maghőmérséklet: a testbelső csaknem állandó belső hőmérséklete
● külső köpeny hőmérséklet: a bőr és a közvetlenül alatta lévő szövetek, valamint a
végtagok változó hőmérséklete
● perifériális szomjúság: a száj garat és nyálkahártya szárazsága
● ozmotikus szomjúság: a sejtek kiszáradása túl sok só fogyasztása után
● volumetrikus szomjúság: ha az extracelluláris folyadék csökken
● emocionális szomjúság: stressz vagy erős frusztráció növeli az ivást
● szaturáció: a folyadékfelvétel leállítása
● kefalikus fázis: felkészülés a táplálékfelvételre
● abszorpciós fázis: tápanyagok felszívódnak a vérbe, a fölösleg raktározódik
● éhezési: a raktárokból fedezi a szükségleteket a szervezet
● szenzori specifikus szatiáció: egyféle ízű ételt elunjuk egy idő után
● kondicionált ízaverzió: ha valamely ételtől betegek leszünk, kerüljük azt, sőt undort
válthat ki
● neofóbia: újdonságokból először csak egy kicsit
● kijelölt pont elmélet: van egy biológiailag meghatározott testsúly, amelynél az egyén
szervezete optimálisan működik. A szervezet önszabályozó rendszerei e testsúly
megtartására vagy visszanyerésére törekednek, ha a testsúly ez alá csökken, akkor
éhesek leszünk, ha fölötte van, jóllakottság érzésünk van
● megállapodási pont elmélet: a testsúly hajlamos ama szint körül lebegni, amelyen az
ételfogyasztást és energiafelhasználást befolyásoló tényezők egyensúlyban vannak
● anorexia nervosa: BMI 18 alatt, félelem az elhízástól, súlygyarapodástól, testképzavar,
amenorrhea
● bulimia nervosa: BMI normális 20-25 között, visszatérő falási epizódok és azt követő
purgáló viselkedés, étkezés feletti kontrollvesztés érzése
● izomdiszmorfia: inverz anorexia, félelem a karcsúságtól, gyengeségtől
3. diasor
elsődleges nem homeosztatikus motivációs rendszerek
szexualitás, utódápolás, társas szükségletek
● androgenizáció: az agy maszkulinizációja
● megengedő kultúrák: támogatják a gyerek autoerotikus tevékenységét, szexuális
játékait
● korlátozó kultúrák: igyekeznek megakadályozni, hogy a gyerekek bármit is
megtudjanak a szexről
● reprodukcióhoz szükséges szülői ráfordítás: bármely olyan befektetés, amit a szülő
egyik gyerekére fordít hogy növelje annak túlélési és szaporodási esélyeit úgy, hogy
azt a másik gyerekétől vonja el
● relatív r stratégia: férfiakra jellemző, sok utód
● relatív k stratégia: nőkre jellemző, kevés minőségi utód
● hagyományos szexuális válaszciklus: desire – arousal – orgasm – resolution
● alternatív szexuális válaszciklus: intimitásszükséglet – szexuális inger – szexuális
arousal – szexuális vágy – fokozott intimitás
● kötődés: a szervezet azon tendenciája, hogy bizonyos más szervezetek közelségét
keresi, és jelenlétükben nagyobb biztonságban érzi magát
● emberi kötődés: a kötődési viselkedés – az állati kötődéshez hasonlóan – egy kötődés-
személyhez való közelkerülést kereső, közelséget előidéző viselkedés, amely mögött
veleszületett kötődési viselkedési rendszer áll (Bowlby)
● kötődési kötelék: olyan affektív kötelék egy személy és egy másik specifikus személy
között, ami tartós, és szeparáció alatt is megmarad (Bowlby)
● összetartozási szükséglet (Baumeister és Leary): létezik egy anya-gyerek kötődéstől
független összetartozási szükséglet, amely alapvető emberi motiváció, és azt
feltételezi, hogy az emberek erős belső késztetést éreznek arra, hogy legalább
minimális mennyiségű tartós, pozitív interperszonális kapcsolatot alakítsanak ki és
tartsanak fenn. kielégítésének kritériumai: gyakori kellemes interakciók néhány
emberrel az egymás jólléte iránti affektív törődés időben stabil és tartós keretei között
● telítődés: ha az összetartozási szükséglet kielégült, az erre irányuló motiváció csökken
● helyettesítés: az egyik társas kötelék helyettesíthető a másikkal
● affiliációs szükséglet (Murray): hiányszükséglet, másokkal pozitív, affektív,
barátságos kapcsolat kiépítése, fenntartása
● intimitásszükséglet (McAdams): növekedési szükséglet, visszatérő preferencia a
másokkal való szoros, közeli, kölcsönös kommunikatív kapcsolat élményének
megtapasztalására, az interakció maga a cél
4. diasor
fájdalom, félelem, szorongás, agresszió
● fájdalom: kellemetlen szenzoros és emocionális élmény, amely aktuális vagy
potenciális szöveti károsodással kapcsolatos, vagy annak terminusaival írható le
● szenzoros diszkriminatív dimenzió: fájdalominger tulajdonságainak észlelése
● affektív motivációs dimenzió: fájdalmat kísérő kellemetlen élmények elkerülésére
irányuló vágy
● kognitív értékelő dimenzió: fájdalomélmén keletkezésébe beépíti a tapasztalatokat
● nocicepció: károsító jellegű ingerek érzékelése
● a fájdalomtovábbítás gerincvelői kapukontroll mechanizmusa: a nociceptív ingert az
agy fájdalomközpontjai felé továbbító (T) sejteket ingerlik a vékony (nociceptív)
rostok és a vastag (testérző) rostok, és ezt a hálózati sejtek gátolni képesek
● hálózati sejtek: a gerincvelő hátsó részén található substantia gelatinosa neuronjai
● vékony rost: a HS-eket gátolja, ingerületük hatására a T sejt fájdalomingert továbbít
(nyit)
● vastag rost: a HS-eket aktiválja, nem jut el a T sejtekre az ingerület a gátló hatás miatt
(zár)
● evúlúciós előhangoltság teória (Seligman): az evolúciósan releváns ingerek
könnyebben váltanak ki félelmet, mint az evolúciósan semleges ingerek
● problémaközpontú megküzdés: a személy a szorongást kiváltó problémára, helyzetre
koncentrál, hogy megkísérelje a jövőben elkerülni vagy megváltoztatni
● érzelemközpontú megküzdés: célja, hogy megakadályozza a negatív érzelmek
elhatalmasodását
● debilizáló szorongás: amikor elönt a szorongás, képtelenek vagyunk a félelem tárgyára
koncentrálni
● elhárító mechanizmusok: olyan tudattalan stratégiák, melyek segítségével az emberek
negatív érzelmeikkel megküzdenek
● generalizált szorongás: állandó félelem és feszültség
● pánikbetegség: hirtelen mindent átható bajsejtelem
● fóbiák: bizonyos tárgyaktól, helyzetektől való irracionális félelem
● kényszerbetegségek: bizonyos cselekedetek azonnali végrehajtásának kényszerével
társuló gondolatok
● bátorság: a személy nagy szubjektív félelmet él át, de viselkedésében az nem nyilvánul
meg
● opponens folyamat elmélet (Solomon)
● agresszió: minden olyan viselkedés, melynek célja másoknak vagy önmagunknak
okozott kár, szenvedés, olyan viselkedés, mely szándékosan sért egy másik embert
● frusztráció-agresszió hipotézis (Dollard, Miller): az agresszió a frusztrációra adott
válasz
5. diasor
proszociális viselkedés
● proszociális viselkedés: célja, hogy mások javát is szolgálja, a jótét nem az egyén saját
érdekében történik, hanem a másikat vagy a társadalmat szolgálja, formái: kooperáció
és segítő viselkedés
● altruizmus: olyan proszociális viselkedés, amelynek indítéka elsősorban mások
szükségleteinek figyelembe vétele, nyilvánvaló külső jutalom vagy büntetés hiányában
is megtörténik, akár önfeláldozás árán is
● békehadtest (Kennedy): az USA kormánya által 61-ben létrehozott szerv, mely
amerikai önkénteseket küld külföldre, elsősorban a fejlődő országokba, célja a
világbéke és nemzetközi barátságok elősegítése, a szakképzett önkéntesek szakmai
segítséget nyújtanak a rászoruló országoknak és embercsoportoknak, hogy segítsék a
szakemberképzést és a nehézségek legyűrését, célja továbbá az amerikai politika
képviselete, propagandaanyagok terjesztése, amerikai életfelfogás megismertetése más
népekkel, és más népek kultúrájának megismertetése az amerikaiakkal, ma mintegy 60
országban tevékenykednek, kétéves küldetésükre 10-14 hetes felkészüléssel mennek,
és minimális megélhetési támogatást kapnak csak
● pszichoanalitikus elmélet: a belső diszpozíciós faktorokat hangsúlyozza, az altruizmus
vagy egy impulzus kifejeződése, vagy egy impulzus kifejeződésével szembeni
védekezés
● szociális tanuláselmélet: a külső szituációs faktorokat hangsúlyozza, modellnyújtás
szerepe, külső büntetések és jutalmak szerepe
● interakcionista elmélet: a külső helyzeti tényezők mellett figyelembe kell venni a belső
motivációs érzelmi és kognitív folyamatokat
● kétszakaszos modell (Stotland, Krebs, Batson): 1. egy másik szükséghelyzetben lévő
személy szempontjának átvétele az empátiás érzelmi válasz fokozása felé hat 2. az
empátiás érzelem növeli a másik személy szorultságának csökkentésére irányuló
motivációt
● az altruizmus folyamat modellje (Schwartz): aktiváció, kötelezettségek, védekezés,
válasz
● egoisztikus altruizmus: célja a segítő empátiás distresszének enyhítése
● genuin altruizmus: célja – az empátia az áldozat szenvedésének csökkentésére
irányuló motivációt hozza létre
● az altruizmus rokonszelekciós modellje (Hamilton): a közös géneket hordozó rokonok
támogatása az alturista egyed genetikai képviseletét növeli a csoporton belül, így
rögzülnek az altruista viselkedésformák, melyek viszonzás nélkül kifizetődnek
● az altruizmus csoportszelekciós modellje (Wynne-Edwards): a nem rokon egyedek
segítésének magyarázata – az evolúció során előnybe kerülnek azok a populációk,
ahol több az altruista egyed, az életét feláldozó altruista rokonságát a többi csoporttag
támogatja, ezért marad fenn az alturizmus genetikai képviselete
● reciprok altruizmus elmélet (Trivers): az idegenek segítése előnyös. ha kölcsönös
evolúciós haszonnal jár – fontos a megtérülés
● az alturimzus individuális szelekciós elmélete – kérkedés modell: ha az egyén
kockázatos cselekvést hajt végre a csoport tagjaiért, azt közli, hogy méltó a
bizalmukra, a segítés hosszútávú befektetés, növeli a hírnevet, lehetőségeket,
megbecsülést
6. diasor
kognitív motiváció, intrinzik motiváció, humánspecifikus motívumok
● kognitív motiváció: a szervezetnek a környezet felé irányuló megismerő és
információszerző viselekdését kiváltó motiváció
● intrinzik motiváció: információfeldolgozásban és a cselekvésben rejlő késztetés,
önjutalmazó jellegű
● kíváncsiság, mint a kognitív motiváció előfutára: a magasabbrendű élőlény olyan
tendenciával születik, hogy előnyben részesíti az újdonságot és a komplexitást
● spontán alteráció: T vagy Y útvesztő, patkány, mindig spontán a másik szárba megy
● drive indukciós elmélet (Sheffield)
● optimum arousal elmélet (Hebb, Berlyne): a szervezet egy optimális arousal szint
fenntartására törekszik, ha ettől erősen eltérő az arousal szint, az egyensúly
helyreállítását célzó viselkedést kezdeményez
● diverzív kíváncsiság (Berlyne): különféle forrásokból származó ingerek keresése,
unaloműzés miatt célja az arousal növelése, személyiségvonás
● specifikus kíváncsiság (Berlyne): egy vagy kevés inger részletes feltérképezése,
információhiány miatt célja az arousal csökkentése, aktuális motivációs állapot
● I-D modell (Litman): kompromisszum a drive redukciós és intrinzikmotivációs
hagyomány között, a kíváncsiság két oldala: érdeklődés (I) – n. accumben opiát
aktivitására épül, az információszerzés örömöéért, információhiány (D) – a
mezolimbikus dopaminaktivációra épül, külső jutalomra
● inkongruencia (Berlyne): újszerűség, változás, komplexitás
● kollatív ingerek: valami meglévő ismerettel való összemérés – információértékük nagy
● kognitív attribúciós elmélet (Deci): ha a cselekvés okát külső tényezőknek
tulajdonítjuk, csökken az intrinzik motiváció
● humánspecifikus motívumok: azok a motívumok, melyeket célként említünk, a kreatív
adaptációt szolgálják – azt a képességet, hogy új lehetőségeket találjunk, túl tudjunk
lépni örökségünkön
● kompetencia: az a képesség, hogy akaratlagos akcióinkat hatékonyan hajtjuk végre
 ● effektancia: a kompetencia motivációs aspektusa – miközben egy élőlény hatékony
tényezőjévé válik környezetének, a hatékonyság kapacitássá, az pedig motívummá
alakul
● öndetermináció – autonómiaszükséglet (DeCharms): arra való törekvés, hogy az egyén
okozó tényező legyen
● autónómiát támogató: bátorítja az embereket, hogy saját célokat tűzzenek ki,
irányítsák magatartásukat, válasszák meg problémamegoldásuk útját
● kontrolláló: semmibe veszi az emberek autonómiaszükségletét, ehelyett arra
kényszeríti őket, hogy előre elrendezett, mások által előírt módon gondolkozzanak,
érezzenek és cselekedjenek
● teljesítménymotiváció (McLelland): a teljesítmény iránti késztetés a kiválóság
standardjával való versengés
● attribúciós stílus (Weiner): a sikert és a kudarcot az emberek különböző okoknak
tulajdonítják, külső-belső, stablil-instabil, kontrollálható-kontrollálhatatlan
● önmegvalósítás szükséglete (Goldstein és Rogers): az embernek azon motívuma, hogy
megvalósítsa a benne rejlő potenciális lehetőségeket
● transzcendencia szükséglet: az a szükséglet, hogy megtaláljuk az élet értelmét,
jelentését, önmagunk meghaladása
7. diasor
affektív forradalom, az érzelmek természete, összetevői, a motiváció és emóció kapcsolata
● affektív jelenségek spektruma:
o arckifejezések
o autonóm válaszok
o önbeszámolóban megjelenő érzelmek
o hangulatok
o érzelmi zavarok
o személyiségvonások
● érzelmek tényezői (Descartes)
o szubjektív élmény
o fiziológiai kísérőjelenség
o kifejező mozgás
● érzelmek tényezői (Grastyán)
o szubjektív élmény
o vegetatív változások
o szomatikus változások
● érzelmek tényezői (Frijda)
o szubjektív élmény
o vegetatív idegrendszer változásai
o érzelemről és helyzetről alkotott gondolatok
o arckifejezések
o általános érzelmi reakciók
o cselekvéses tendenciák
● érzelmi folyamat 6 összetevője:
o kognitív kiértékelés
 o szubjektív élmény
o gondolkodási és cselekvéses tendenciák
o fiziológiai változások
o arckifejezés
o érzelemre adott válaszok
● komplex visszacsatolási rendszer (PLutchik)
o az érzelem olyan folyamat, melyben az események láncolata komplex
visszacsatolási rendszerbe rendeződik, és az érzelmet a visszacsatolás bármely
pontján történő beavatkozással befolyásolhatjuk
● érzelmet kiváltó életesemény 6 tényező komplex egymásra hatását idézi elő
o vegetatív arousal
o érzelmi kifejezés
o kognitív kiértékelés
o szubjektív élmény
o gondolkodási és cselekvéses tendenciák
o nyílt vagy kognitív aktivitás
● az affektív állapotok főbb alrendszereinek leíró jelleg-rendszere (Scherer)
o fenttartó rendszer
o akció rendszer
o információs rendszer
o kivitelező rendszer
o monitor rendszer
● prím elmélet (Buck, 1985)
o prímek: biológiailag megalapozott elsődleges motivációs érzelmi rendszerek
o kiolvasási folyamat
● integrált kognitív affektív motivációs rendszer (Spaulding, 1994)
● emóciók munkdefiníciója: az érzelmek olyan állapotok, melyek eseményeket
kapcsolnak a személy számára fontos dolgokhoz, terveket indítanak be és
vázlatstruktúrákat kínálnak a másokkal kialakítandó kapcsolatokhoz
● formálisabb emóció meghatározás: az érzelmek rövid életű szubjektív élettani
funkcionális kifejező jelenségek, melyek hangszerelik, hogyan reagálunk adaptívan
életünk fontos eseményeire
● Bányai emóció!!: az érzelem egymással kölcsönösen összefüggő, összehangolt –
vegetatív, szubjektív, kifejezésben, kognitív kiértékelésben, gondolkodási és
cselekvéses tendenciákban, nyílt vagy kognitív aktivitásban bekövetkező – változások
rövid lefutású komplex rendszere, ami elősegíti, hogy a szervezet a számára jelentős
külső vagy belső eseményekre adaptívan reagáljon
8. diasor
vegetatív arousal és érzelem, érzelemkifejezés
● kísérletileg kiváltott érzelmek a gerincvelő sérült betegeknél (Jasmos, Hakmiller)
● James-Lange elmélet:
o James felborította az események szokásos sorrendjét
o Lange: a tudatos emóciók a testi változások észlelésén alapulnak
 o a vegetatív arousal különbözteti meg az érzelmeket
o az érzelmi élmény folyamata: kiváltó inger percepciója, motoros válasz,
viszceláris aruosal, érzelem szubjektív élménye
o mivel a különböző érzelmeket különbözőféleképpen éljük meg, mindegyik
érzelemhez kell hogy tartozzon egy vegetatív aktivitási mintázat
● darwini koncepció az érzelemkifejezésről: az érzelemkifejezések evolúciós történettel
rendelkező, veleszületett válaszok
o az érzelmi kifejezés adaptív a faj fennmaradásának szempontjából
o Andrew: az arckifejezések a valamikori reflexekből fejlődtek ki
o a fejlődés lépései:
▪ elsősorban nem érzelmi funkciójú reflex
▪ új evolúciós lépés: az ilyen cselekvések felismerésére irányuló
tendenciák
▪ e tendenciák kiválasztódása: a reflextevékenységek a szándékok
jelzésének és bizonyos típusú interakciók felállításának nyelv előtti
alapjaivá válnak
● neurokulturális elmélet (Ekman):
o egyetemes és biológiai érzelem faktor: az alapérzelmek kisméretű átélhető
készlete
o kultúraspecifikus érzelem faktor: a megjelenési szabályok olyan halmaza,
amely szabályozza, hogy az egyes érzelmeket mikor és hol kell felerősíteni,
elnyomni, semlegesíteni, palástolni
● régi ösztön fogalom: minden olyan tárgy, amely ösztönöket indít be, beindít egy
érzelmet is
● mai fogalom: nem tudatos célirányos viselkedés – az evolúció során egy
procedúrahalmaz vázlat formájában az agyba beépült tudás, hogy a fajspecifikus
viselkedés révén elért célok hogyan érhetők el
● forgatóköny elképzelés: bizonyos, az ember számára fontos forgatókönyv vázlatok
genetikailag kódoltak
● mimikai visszacsatolás hipotézis (Tomkins): az arckifejezésből származó
visszacsatolás az érzelmek minőségét is meghatározhatja
o kísérleti bizonyítékok: Kraut, Martin és Stepper
9. diasor
az érzelmi élmény
● érzelmek kétfaktoros elmélete: kognitív pszichofiziológiai elmélet
o az érzelmek két tényező egymásra hatásának eredményeként jönnek létre:
▪ nem értelmezett eredendő arousal
▪ arra irányuló kognitív magyarázat
● Sachter és Singer feltevése (1962): ha a vegetatív arousal semleges állapotát váltjuk ki,
az érzelem minőségét egyedül a helyzet kiértékelése határozza meg
o hipotézis: akinek téves, vagy semmilyen magyarzatuk nincs a testi
változásokra, azok érzelmi állapotát sokkal inkább a beépített személy állapota
határozza meg
● Zilman és Bryant téves tulajdonítás kísérlete: vegetatív arousal semleges állapotának
kiváltása esetén az érzelem minőségét egyedül a kognitív kiértékelés határozza meg
● hamis feedback kísérlet (Valins)
● minimalista kiértékelés: elsődleges érzelmeket definiálnak, ezekhez rendelnek kiváltó
helyzeteket és kiértékeléseket (Plutchik, Lazarus)
● dimenzionális kiértékelés: elsődleges kiértékelés dimenziókat állapítanak meg, és
meghatározzák az így keletkező érzelmeket (Roseman, Smiths és Ellsworth)
● érzelem és kogníció hagyományos felfogása: lényege az érzelem és kogníció egymás
ellenpólusai, az érzelmek az elme megrontói, az agy al rétegeiből származnak
● morális érzelmek: a társadalom, vagy akár egyetlen ember jóllétéhez, érdekeihez
kapcsolódó és saját érdekeinktől független érzelmek
● univerzalista iskola: alapvető érzelmek minden embernél megjelennek
● relativista iskola: az érzelmek kultúraspecifikusak
10. diasor
motiváció és érzelem szabályozásának neurohumorális háttere
● Cannon-Bard talamikus érzelemelmélete
● Addison-kór: a mellékvesekéreg idült elégtelensége, mely súlyos esetben az
anyagcsere összeomlásához, kiszáradáshoz, keringési elégtelenséghez, kómához és
halálhoz vezethet
● kontraverzív hatás: az ingerlés helyével ellentétes irányú mozgást, gyenge pozitív
emóció
● ipsziverzív hatás: az ingerlés helyével azonos irányú mozgás, negatív emóció
● emóciók ősforrásai: a hipotalamikus szabályozás a lét- és fajfenntartás legelemibb
funkcióira vonatkozik
● McLean:
o hüllőagy: telencephalon legősíbb része
o ősemlősagy: limbikus rendszer
o újemlősagy: agykéreg
● amigdaláris kör: önfenntartást szolgáló érzelmek és viselkedése szabályozása
● szeptális kör: fajfenntartással és szociabilitással kapcsolatos -łł-
● szaglópályát elkerülő pálya: -łł-
● szorongás: olyan emocionális reakciónak fogható fel, amely a jövőbeni negatív
események tudatával kapcsolatos
11. diasor
érzelmek a társas kapcsolatokban, kötődés, szeretet, szerelem, boldogság
● társas személyközi érzelmek: mindazok az érzelmek, amelyek aszerint alakulnak ki,
ahogyan a mások irántunk való érzéseit észleljük
● társas kiértékelő érzelmek: mindazok az emóciók, melyek a mások iránt táplált saját
érzéseinkkel függenek össze
● megkapaszkodási ösztön (Hermann Imre)
● biztonságosan kötődő
● elkerülő
● ambivalens
● 8 szerelmi stílus:
o szeretet (csak intimitás)
o társas szerelem (intimitás &elkötelezettség)
o üres szerelem (csak elkötelezettség)
o buta szerelem (szenvedély & elkötelezettség)
o elvakult szerelem (csak szenvedély)
o romantikus szerelem (szenvedély & intimitás)
o beteljesült szerelem (szeretet, szenvedély, elkötelezettség)
o nem-szerelem (egyik se)
● boldogság komponensei (Argyle)
o öröm átélésének frekvenciája és intenzitása
o élet egészével való megelégedettség mértéke
o depresszió, szorongás, negatív állapotok hiánya
● flow (Csíkszentmihályi): teljes intenzív bevonódás, melyhez figyelemráfordítás és
pszichés energia szükséges
12/1 diasor
tudat
● tudat (William James): a tapasztalat egyes részeinek azon kapacitása, hogy be lehet
róluk számolni, tudni lehet róluk
● szelf: szervezett tudás-struktúra, amely mindazt tárolja, amit önmagunkról tudunk,
szoros kapcsolatban van az önéletrajzi történettel összefüggő epizodikus emlékezettel,
és az önéletrajzi emlékezetben reprezentálódnia kell
● szenzoros qualia: minőségi sajátosság
● intencionalitás: valamire irányulás, vonatkozás
● tudatelőttes: azok az információk, melyekre éppen nem figyeülnk, így nincsenek
tudatunkban, azonban szükség esetén viszonylag könnyen tudatossá tehetők
o Freud: olyan nem tudatos élmények, amelyek képesek a tudatba kerülni, bár
jelenleg nem gondolunk rájuk
● tudatalatti: nem tehető olyan könnyen tudatossá, mint a tudatelőttes, de megfelelő
feltételek mellett előhívható
o Janet: stresszes helyzetben az integratív képesség romlik, ennek hatására
bizonyos eszmék leválnak a tudat főáramáról
● tudattalan: a mentális rendszerben jelenléfő, aktívan felhasznált tudás, amely
közvetlenül nem férhető hozzá a tudatosság számára, és nem vonható akaratlagos
kontroll alá
o Freud: olyan eszmék rendszere, amelyhez a tudatnak nincs hozzáférése, csak a
tudatelőttesen keresztül
o elfojtott és énzavaró eszmék és impulzusok tárháza
● kollektív tudattalan (Jung): olyan a tudat számára közvetlenül nem hozzáférhető
lélekrész, amely minden emberben közös, állandó, őseinktől örökölt mitológiai jellegű
ősképek vagy archetípusok alkotják, mint az anya, a hős, a megváltó, a bölcs öreg
● kognitív tudattalan (Kihlstrom): olyan észlelés, emlékezés, tudás, ami az aktuális
tudatosság számára közvetlenül nem hozzáférhető, mégis befolyásolja a viselkedést,
gondolkodást, érzelmeket
● elhárító mechanizmusok (Anna Freud): olyan tudattalanul működő stratégiák, melyek
a szorongást megakadályozni vagy csökkenteni hivatottak, és megakadályozzák, hogy
tudatában legyünk igazi érzelmeinknek
o reakcióképzés: szeretetet hirdetünk fennhangon, miközben gyűlöletet érzünk
o eltolás: azt mondjuk, gyűlölünk valakit, miközben teljesen mást gyűlölünk
o intellektualizáció és racionalizáció: teljesen megfosztja viselkedésünket
minden érzelmi kapcsolattól
● többtényezős érzelem elmélet (Lang): 3 különböző válaszrendszere van az
érzelmeknek:
o kognitív-verbális é.v.rsz.
o nyílt motoros é.v.rsz.
o rejtett testi fiziológiai é.v.rsz.
● tudat (operacionális pszichológia): az agynak kizárólag az emberre jellemző komplex,
legmagasabbrendű funkciója, amely magába foglalja a tárgyi és szociális környezet,
valamint önmagunk visszatükrözését, és a magatartásnak e visszatükrözés mentén
történő szabályozását
● emergens jelenség (Roger Sperry): egy szervezett rendszer részei közötti egyedülálló
kapcsolat eredményeként jelenik meg, és nem vezethető le önmagukból a részekből
● tudat (modern meghatározás): a tudat környezetünk és önmagunk konkrét és
szimbolikus reprezentációja, amely az ingerek folyamatos monitorozását, és a
magatartásnak e monitorozás mentén történp célirányos vezérlését is magába foglalja,
és lehetővé teszi, hogy mentális állapotainkat más emberek felé kommunikáljuk
12/2
módosult tudatállapotok
● módosult tudatállapot: a személy szokásos éber tudatállapotától megkülönböztethetően
eltérő tudatállapotok, melyek átmenetiek, viszonylag hirtelen alakulnak ki és szűnnek
meg
● tudatos álom: személy tudatában van álmodás közben, hogy álmodik, és valamilyen
szinten képes kontrollt gyakorolni az álom közben lezajló események felett
● megnyíló meditáció: lényege a semmittevés, a tökéletes ellazulás, a test és szellem
szabadon engedése
● koncentrációs meditáció: tárgyakra, szavakra való aktív odafigyelés
● hipnotikus analgézia: az érzelem szubjektív élménye, a fiziológiai és viselkedéses
válaszok közötti disszociáció
● analgézia: fájdalommentesség, fájdalom csökkenés
● KKKR: korlátozott kapacitású kontroll rendszer, a módosult tudatállapotok
kialakulása ehhez az arousalt és figyelmet szabályozó rendszerhez fűződik
o részei:
▪ orbitofrontális kérek
▪ dorsolaterális prefrontális kéreg
▪ ventromediális prefrontális kéreg
▪ talamusz
▪ bazális ganglionok
▪ bazális előagy
 ▪ kisagy
▪ anterior cinguláris kéreg
● neodisszociációs elmélet: az emberben hierarchikusan elrendeződött kontroll
rendszerek működnek, és a hipnózis módosítja a működésüket, egyesek
disszociálódnak, elkülönülnek a többitől