Elsődleges homeosztatikus

motivációs rendszerek:
a testhőmérséklet,
folyadékfelvétel és
táplálékfelvétel szabályozása
 Vázlat
Alapfogalmak (motívum, szükséglet,
homeosztázis, visszacsatolás, drive,
motiváció)
Hőszabályozás
Vízháztartás
Táplálékfelvétel
 Szemléleti keret
SZERVEZET

KÖRNYEZETI INGEREK

TÁRSADALOM ÉS KULTÚRA
Motívumok: azok a belső folyamatok, amelyek
energizálják és irányítják a viselkedést
Típusaik:
1. Szükségletek: az élet fenntartásához, a növekedéshez
és a jól-léthez alapvetően szükséges egyénen belüli
feltételek (biológiai, pszichológiai, társas)
2. Kognitív reprezentációk: olyan mentális események,
mint a gondolatok, hiedelmek, tervek, célok,
várakozások, énkép.
3. Emóciók: olyan – egymással összehangolt – szubjektív,
élettani, kifejező mozgásos, viselkedéses és kognitív
változások viszonylag rövid epizódjai, amelyek elősegítik,
hogy a szervezet a számára jelentős külső vagy belső
eseményekre adaptív módon reagáljon
 Biológiai szükségletek
A szervezet
– bizonyos hiányállapotainak (oxigénhiány,
folyadékhiány, stb.) megszüntetésére,
– vagy a belső környezet egyensúlyi állapotának,
homeosztázisának fenntartására,
– vagy a fajfenntartás szempontjából nélkülözhetetlen
szexuális aktivitást biztosító hormonális
koncentráció megfelelő szintjének elérésére
irányulnak.
Az állatvilágban és emberekben egyaránt
megtalálhatóak.
 Pszichológiai szükségletek
Elsősorban a növekedésre, a bennünk rejlő
lehetőségek kibontakoztatására és a környezeti
feltételek kreatív megváltoztatására irányulnak,
mint például a tudásszükséglet, a kompetencia
szükséglet, az önmegvalósítási szükséglet.
Alapjai ugyan állatoknál is felfedezhetők (pl.
kíváncsiság), azonban közülük több csak az
emberre jellemző, humánspecifikus
szükséglet (például transzcendencia
szükséglet).
 Társas szükségletek

A valahová tartozás, a jelentésteli intim

kapcsolatok igényét tükrözik, mint
például az affiliációs és az intimitás
szükséglet.
 Homeosztázis = valaminek az állandó
szinten tartása (mechanikai, élettani,
pszichológiai szabályozás)

Negatív feedback hurokkal tartja fenn a termosztát a stabil hőmérsékletet

ORNSTEIN, R. (1985) Psychology: The study of human experience. San Diego, etc.: Harcourt Brace Jovanovich, 42. old.
 A biológiai szükségleten alapuló drive
keletkezésének és megszűnésének ciklusában
szereplő tényezők
Biológiai szükséglet: specifikus hiányállapot, amelyet ki
kell elégíteni
Drive (belső késztetés): fiziológiai szükségleten alapuló
viselkedéses késztetés (nem mindig jelenik meg, ha szükséglet
van, ld. pl. vitaminszükséglet)
Homeosztázis
Negatív feedback (visszacsatolás)
Többféle „bemenet”/Többféle „kimenetel”
Szervezeten belüli mechanizmusok
Szervezeten kívüli mechanizmusok
 Szükséglet  Drive
Fiziológiai Drive (késztetés)
szükséglet – fiziológiai szükségleten
– specifikus alapuló viselkedéses
hiányállapot a késztetés, a motiváció
szövetekben pszichikus energiája

• Szoros kapcsolatban vannak egymással, de

nem mindig járnak együtt!
• Szükséglet van, drive nincs: vitaminhiány, kiéhezett
emberek apátiája (pl. koncentrációs táborokban)
• Drive van, szükséglet nincs: motiváló erejű
környezeti ingerek (incentívek)
 Drive „ciklus”
Telítettség állapota

Drive redukálódik Fiziológiai hiány

fokozatos
növekedése

„Beteljesítő”
viselkedés
Fennálló fiziológiai
hiány
szükségletként
Megjelenik a célvezérelt motivált jelentkezik
viselkedés a drive kielégítésére

Szükséglet fokozódik;
pszichológiai drive keletkezik
Forrás: Reeve (2009) Understanding Motivation and Emotion. John Wiley and Sons. 80. o.
 HŐSZABÁLYOZÁS
Melegvérű állatok: a változó környezeti
hőmérséklet ellenére (kb.) állandó a
testhőmérséklet
Hidegvérűek: a környezettel együtt
változik a testhőmérsékletük
Hibernáló állatok: téli álom alatt
hidegvérűként működnek
 Az emberi szervezet

(Szub)tropikus körülmények között jött

létre
Nincs hatékony FIZIOLÓGIAI
hőszabályozó mechanizmus a hideg ellen
(a meleg ellen inkább)
DE: számos találmányával az ember
megtanulta függetleníteni magát a
pillanatnyi környezeti hőmérséklettől
A mag- és köpenyhőmérséklet

A maghőmérséklet:
a testbelső csaknem
állandó hőmérséklete

A külső
köpenyhőmérséklet:
a bőr és a közvetlenül
alatta levő szövetek,
valamint a végtagok
változó hőmérséklete.
 Hideg esetén
ÉRSZŰKÜLET a testfelszínen, illetve
közvetlenül alatta (de: szűk a
hatástartománya, csak pár fokos)
IZOMREMEGÉS (didergés): a felhasznált
energia (csak) 20%-a lesz mozgássá, a többi
hővé alakul
AKARATLAGOS IZOMMUNKA (de ez káros
is lehet: pl. hideg vízbe esett ember a távoli
part felé úszni kezd: növeli a testfelszínén a
hőleadást!)
Ruházat, épületek, fűtés stb.
 Meleg esetén
Az emberi szervezetben a (bármely
okból) felhasznált kémiai energia nagy
része HŐVÉ alakul, és a szöveteket
melegíti: ez HŐKATASZTRÓFÁHOZ
vezetne, de:
FOKOZOTT vérátáramlás a bőrben
PÁROLOGTATÁS
– (a) állandó, passzív,
– (b) izzadás
 A stabil vér-hőmérséklet fenntartásának
szabályozása: negatív feedback hurokkal

ORNSTEIN, R. (1985) Psychology: The study of human experience. San Diego, etc.: Harcourt Brace Jovanovich, 43. old.
Hőmérséklet-szabályozás a hipotalamuszban

SPEAR, P. D. – PENROD, S. D., BAKER, T. B. (1988) Psychology: Perspective on behavior. New

York, etc.: John Wiley & Sons, 45-46. old.
Az agyi „termosztát” helye: hipotalamusz
preoptikus (elülső) területe

NETTER, F. H. (2004) Humán anatómiai atlasz. Budapest: Medicina, 140. Tábla.

Kulturális hatások
VÍZHÁZTARTÁS
 A test vízháztartása
Testünk nagy részét – kb. 2/3-át – víz alkotja.
A szomjúság (mint fiziológiai szükséglet)
megjelenésének oka, hogy a test folyamatosan
vizet veszít (izzadással, vizeléssel, párolgással,
vérzéssel, stb.)
Ennek következménye:
– 2%-os víztérfogat csökkenés esetén: szomjúság
– 3%-os víztérfogat csökkenés esetén: dehidráció
 A szomjúság „típusai” /1
Perifériális: száj és garat nyálkahártya
szárazsága (Cannon)
De 1: (csak) száj benedvesítése, nyálképzés
elősegítése vagy nyálkahártya érzéstelenítése
NEM segít
De 2: nyálmirigy nélküli kutyák nem isznak
többet
De 3: vízdepriváció után épp az elvesztett vizet
pótolja állat is, ember is

mindez CENTRÁLIS
MECHANIZMUSOKra utal
 A szomjúság „típusai” /2
Ozmotikus szomjúság: a sejtek
kiszáradása, túl sok só
fogyasztása után: Intracell.
foly
extracelluláris NaCl koncentráció
nő:
az intracelluláris folyadék
kidiffundál az extracelluláris térbe:
DEHIDRATÁLÓDNAK a sejtek:
ekkor már a sejten belül lesz nagy
a só koncentráció,
Ez ingerli a HYTH
ozmoreceptorait:
Fokozott ADH termelés Víz ki (ozmózis)
(vízvisszatartás)
„Szomjúság”- élmény és ivás
 A szomjúság „típusai” /3

Volumetrikus szomjúság: ha az extracelluláris

folyadék csökken (izzadás, hasmenés, vérzés,
vízhiány)
Ekkor: hypovolémia csökkenti a vérnyomást
Ez: fokozza a HYPOFÍZIS ADH, illetve a vesék RENIN
termelését:
– Fokozott sómegtartás
– Fokozott vízvisszatartás
– Vérnyomásemelés (erek összehúzásával)
– Ivási viselkedés
 ADH kiválasztás a hipotalamusz
nucleus supraopticusának hatására

SZENTÁGOTHAI J. (1975) Functionalis anatomia. 3. Kötet. Budapest: Medicnina, 1412. old.

 A szomjúság „típusai” /4

Emocionális szomjúság: pl.

stressz vagy erős frusztráció
növeli az ivást (már patkánynál
is)
„pszichogén polidipszia”
fiziológiai mechanizmusa nem
ismert, valószínűleg tanult
(babonás?) viselkedés
 Szaturáció: a folyadékfelvétel
leállítása

Kevésbé leírt, mint a beindítás

SZÁJ: receptorai érzékelik a víz mennyiséget
DE: nyelőcsőkivezetett kutya 2x olyan sok vizet
ivott:
GYOMOR telítettség:
DE: közvetlenül a gyomorba juttatott víz: az ivás
csak akkor gátlódik, amikor a víz felszívódott:
MÁJ ill. SZÍV receptorai: érzékelik a
vérmennyiség növekedését
 Környezeti hatások
Folyadék íze
Tanulás
Kulturális és
társadalmi normák

Az édes, savanyú, sós és keserű íz különböző

koncentrációinak viszonylagos kellemessége

Forrás: Reeve (2009) Understanding Motivation and

Emotion. John Wiley and Sons. 87. o.
TÁPLÁLKOZÁS
 Táplálékfelvétel
Célja:
– energia (az életműködésekhez) és
– anyagok (az anyagcseréhez, ill. testfelépítéshez)
biztosítása

Fázisai:
1. Kefalikus: felkészülés a táplálékfelvételre (már
az illat, látvány vagy gondolat is beindítja a testi
folyamatokat: pl. inzulintermelés fokozódik,
vércukorszint leesik)
2. Abszorpciós: tápanyagok felszívódnak a vérbe,
illetve a fölösleg raktározódik
3. Éhezési: a raktárokból fedezi a szükségleteket a
szervezet.
 A táplálékfelvétel rövid-távú
szabályozásában szerepet játszó tényezők
Vércukorszint – felhasználásának mértéke a fontos (Mayer,
1955)
– Laterális hipotalamusz (LH) és ventromediális hipotalamusz
(VMH) glükoreceptorainak hatása (Anand és mtsai, 1964;
Oomura, 1975)
Gyomor telítettsége – gyomorfal receptorai  n. vagus 
VMH
Nyombél telítettsége CCK (kolecisztokinin) a vérbe 
agyban telítettségérzet
Máj receptorai a tápanyagok vérbeli szintjének változása 
n. vagus  agyban telítődésérzés
Testhőmérséklet
– csökkenés LH aktivitás  fokozott evés
– növekedés  VMH aktivitás  telítődés
 A táplálékfelvétel szabályozásának
agyi integrációja a hipotalamuszban

PELLEGRINO, L. J. & CUSHMAN, A. J. (1967) A stereotaxic atlas of the rat brain. Appleton-Century Crofts.
Laterális hipotalamusz (LH) és a
táplálékfelvétel szabályozása

LH roncsolása:
étvágytalanság
LH elektromos
ingerlése: túlzott evés
 Ventromediális hipotalamusz (VMH) és a
táplálékfelvétel szabályozása

VMH roncsolása: túlzott

evés és elhízás
VMH elektromos
ingerlése: evés
megszakad éhes állatnál
is
 Mezolimbikus dopaminrendszer szerepe:
LH-hoz hasonló a táplálékfelvételben

ATKINSON, R. L., ATKINSON, R. C., SMITH, E. E., BEM, D. J., NOLEN-HOEKSEMA (2000) Hilgard’s introduction
to psychology. 13th edition. Fort Worth, etc.: Harcourt College Publishers, 351. old.
A táplálékfelvétel szabályozásában
szerepet játszó egyéb agyi régiók

Limbikus rendszer
Bizonyos agytörzsi magok
Frontális lebeny

(ahol az íz- és szag információt hordozó

szenzoros bemenetek konvergálnak)
 Az LH ill. VMH irtással kapcsolatos
újabb eredmények

Az irtás nem közvetlenül az éhségre, ill.

jóllakottságra hat,
HANEM:

Átállítja a testsúly „kijelölt pont”-ját:

LH irtás esetén lejjebb
VMH irtás esetén feljebb l. pl:
 LH irtás hatása a testsúlyszabályozásra

POWLEY és KEESEY (1970) nyomán

 VMH irtás hatása a
testsúlyszabályozásra

HOEBEl és TEITELBAUM (1966) nyomán

 Ember (is) mindenevő (1)

Fehérje, szénhidrát, zsír, ásványi

sók, vitaminok bevitelében
MEGFELELŐ arány kell
Egyféle táplálékon élők (pl. koala,
sőt sok ragadozó): „egyszerű”,
csak jól meg kell találni azt az
egyet
Mindenevőknél viszont: MINDEN
szóba jön, mint táplálék
Előny: függetlenedés a táplálék
területi eloszlásától („poor koala”)
•DE:
megfelelő mechanizmusokkal kell kiszűrni a káros, mérgező
anyagokat:
 Ember (is) mindenevő (2)
SZENZORI-SPECIFIKUS SZATIÁCIÓ: egyféle
ízű ételt elunjuk egy idő után
L. pl: Le Magnen (1956): patkányt kétféle
ízesítésű étellel etetett, 1 íz 30 percig, majd:
ugyanazt az ételt más ízzel,
így ment ez 4 ízen át,
ezek az állatok 2x-3x annyit ettek, mint a társaik
ugyanennyi idő alatt 1 féle ízű ételből

Rolls (1981) ugyanezt kapta embernél különböző

ízű joghurtokkal
 Ember (is) mindenevő (3)
Megfelelő összetételű táplálék fogyasztására
is vannak tanulási mechanizmusok:
Pl. Sclafani és mtsai, 1988: patkánynak
ízesített víz.
Az egyik íz esetén a gyomrába szondán át
magas tápértékű oldat (másik íznél
ugyanannyi víz)
4 napi tréning után minden állat szigorúan
csak abból a vízből ivott, ami magas
tápértékkel társult
 Ember (is) mindenevő (4)
Mérgezés elkerülése:
A bemenetnél: a nyelven az alkaloidákra
(keserű), illetve savakra (savanyú) érzékeny
detektorok
Az ezekkel szembeni averzió AGYTÖRZSI
szinten működik
Tanult hatások: ételek kerülését szociálisan
(főleg szüleinktől) tanuljuk
Kondicionált íz-averzió: ha vmely ételtől betegek
leszünk, kerüljük azt (íz ÉS szag alapján), sőt
undort válthat ki.

NEOFÓBIA: újdonságokból először csak kicsit:

okoz-e bajt ?(patkánynál OK, ember: szociális BIZALOM, hogy jó
amit elad, elém rak, stb.)
 Ember (is) mindenevő (5)
Eddig: mit nem?
De: hogy alakul a MIT IGEN?
SPECIFIKUS DIÉTA: pl. sószegény diéta után az első
lehetőségnél sógazdag ételt eszünk (mi is… )
DE: sem a patkány, sem az ember nem érzékeli a
VITAMINOK, illetve a legtöbb ÁSVÁNYI ANYAG ízét,
holott ezek létfontosságúak.
Valószínű mechanizmus: ha ezekben hiányos ételt
eszik: beteg lesz, ezért azt kerüli (l. kondicionált íz
averzió), és valami MÁST eszik, amiben
(remélhetőleg) több van.
A táplálékfelvétel szabályozását
befolyásoló tényezők embernél
Élettani változások: homeosztatikus szabályozás
Környezeti ingerek: pozitív és negatív ösztönzők
(incentívek)
Társadalmi tényezők (pl. evési szokások)
Kölcsönhatások a késztetés és ösztönzők között:
– intravénás táplálás nem motiváló
– tanult telítettség,
– alliesztézia: jobb ízű az étel, ha éhes az ember
Kölcsönhatás a késztetés és társadalmi tényezők
között: „jobb ízű a falat, ha mindnyájan esznek…”
 Környezeti hatások
Az étel zamata
Tanulás
Társadalmi és
kulturális
tényezők
Társadalmi tényezők (pl. evési szokások)

Az étkezés IDŐZÍTÉSE és MENNYISÉGE is

befolyásolható
Az emberi kultúrák általában rögzítik azt, hogy
napi hány étkezés van (tehát az időzítést)
Így a mennyiséggel igazodhatunk a testi
igényeinkhez
Ember izolációban (időjelző cue-k nélkül): ha
kiadósabbat evett, akkor a következő
táplálkozásig több idő telt el (patkány is ilyen)
TEHÁT: az alapvetőbb mechanizmus az időzítés
variálása lenne, a kultúra mégis ezt rögzíti
 Társadalmi tényezők (szociális hatások)

Társaságban jobb az étel

Pl. Fidel Castro (1989) 1 héten át NAPLÓT
vezettetett:
Mennyit, mit, mikor, kivel ettek
Az étel mennyisége egyenes
arányban állt a jelenlévők számával

Az előző étkezés óta eltelt idő, ill. az étel

mennyisége közötti + korreláció csak akkor
mutatkozott, ha az illető egyedül volt.
TEHÁT: A szociális hatások FELÜLÍRJÁK az
anyagcsere törvényszerűségeit
A testsúlyszabályozás mechanizmusára
vonatkozó hipotézisek
„Kijelölt pont” („set-point”, „egyensúlyi pont”
„stabilizációs pont”, „beállítási pont”) hipotézis ld.
Atkinson & Hilgard és mtsai (2005)
DE: egyre több kórosan elhízott ember  evolúciós
értelmezés
„Pozitív-incentív”-elmélet az éhség szabályozás
magyarázatára (l. Pinel, Assanand és Lehman, 2000) –
összeegyeztethető 
„Megállapodási-pont” („Settling-point”) modell: a
testsúly hajlamos ama szint körül lebegni, amelyen az
ételfogyasztást és energiafelhasználást befolyásoló
tényezők egyensúlyban vannak. (l. Pinel, Assanand és
Lehman, 2000)
 Evészavarok

Diagnostic and Statistical Manual of Mental

Disorders (DSM) IV. alapján

Testtömeg index (BMI, body mass index)

– Testsúly (kg)/magasság (m)2

sovány normális elhízott

20 25 30
 Túlsúlyosság
BMI 25 felett
elhízás, 30 felett
nagyfokú elhízás
Genetikai,
hormonális tényezők
Életmód
Étkezési szokások
(lásd pozitív incentív
elmélet)
 Anorexia nervosa
BMI 18 alatt
Félelem a
súlygyarapodástól,
elhízástól
Testképzavar
Amenorrhea
(menstruáció
elmaradása)
Az anorexia nervosa evolúciós
pszichológiai magyarázatai
Szaporodáselfojtás (reproduktív
szupresszió) az érés késleltetése érdekében –
eredetileg adaptív fertilitás szabályozó rendszer
terméke
Az AN a nők egymás közötti szexuális
vetélkedésének eredménye, illetve eszköze
(merész változata: a magas státusú, domináns
nők manipulációjának eredménye, akik
elterjesztik a soványság kultuszát)

BERECZKEI T. (2003) Evolúciós pszichológia. Budapest: Osiris, 475-478.

 Bulímia nervosa
BMI normális (20-25
között)
Visszatérő falási
epizódok
– Rövid idő alatt nagy
mennyiségű étel
elfogyasztása
– Étkezés feletti
kontrollvesztés érzése
A súlygyarapodás
megakadályozása
érdekében visszatérő-
en alkalmatlan
kompenzáló viselkedé-
sek (önhánytatás)
Izomdiszmorfia (inverz anorexia)
Elsősorban
testképzavar, nem
evési zavar
Félelem a
„karcsúságtól”,
gyengeségtől
Fokozott figyelem a
tápanyagfelvételre
(DE nem feltétlenül
kóros)
Anabolikus szteroidok
Korszak és társadalmi
szépségideál
Köszönöm a figyelmet!
(Jó étvágyat!)