02.

HOMEOSZTATIKUS MOTIVÁCIÓ
szükségletek

A biológiai szükségletek a szervezet bizonyos hiányállapotainak megszüntetésére vagy a belső

környezet egyensúlyi állapotának, homeosztázisának fenntartására, vagy a fajfenntartás szempontjából
nélkülözhetetlen szexuális aktivitást biztosító hormonális koncentráció megfelelő szintjének elérésére
irányulnak. Ezek az állatvilágban és az emberekben egyaránt megvannak.
A pszichológiai szükségletek a növekedésre, a bennünk rejlő lehetőségek kibontakoztatására és a
környezeti feltételek kreatív megváltoztatására irányulnak – pl. tudásszükséglet, önmegvalósítási
szükséglet stb. Alapjai az állatoknál is felfedezhetők, de közülük több is humánspecifikus – pl.
transzcendencia szükséglet.
A társas szükségletek a valahová tartozás, a jelentésteli intim kapcsolatok igényét tükrözik – pl.
affiliációs és intimitás szükséglet.
A homeosztázis általános fogalom, amely valaminek az állandó szinten tartását jelenti (mechanikai,
élettani és pszichológiai szabályozás is) → van egy beállítási pontja (set point) és ezt egy negatív
feedback hurokkal tartja fenn
A biológiai szükségleten alapuló drive keletkezésének és megszűnésének ciklusában szerepet játszó
tényezők:
 Biológiai szükséglet – valamilyen specifikus hiányállapot, amely ki kell elégíteni
 Drive (belső késztetés) – fiziológiai szükségleten alapuló viselkedéses késztetés, a motiváció
pszichikus energiája → nem mindig jelenik meg, ha szükséglet van, pl. ilyen a
vitaminszükséglet
o Nagyon fontos, hogy a drive és a szükséglet szoros kapcsolatban vannak egymással,
de nem mindig járnak együtt
o Szükséglet van, de drive nincs – kiéheztetett emberek apátiája a koncentrációs
táborokban
o Drive van, de szükséglet nincs – incentívek
 Homeosztázis
 Negatív feedback
 Többféle „bemenet” (ahol értesítést kapunk valamilyen hiányállapotról) van, és többféle
„kimenetel” (amivel reagálunk a szükségletre) is lehetséges – szervezeten kívüli és belüli
mechanizmusok is

a drive ciklus

1. Telítettség állapota
4. Szükséglet fokozódik
2. Fiziológiai
5. Motivált
3. Fennálló 6. 7.
"Beteljesítő"
Drive
hiány
viselkedés
fiziológiai redukálódása
fokozatos
hiány viselkedés
a kielégítésére
növekedése
szükségletként jelentkezik
és drive keletkezik
 höszabályozás

A melegvérű állatoknak a változó környezeti hőmérséklet ellenére kb. állandó a testhőmérséklete, míg
a hidegvérűekéé a környezettel együtt változik. A hibernáló állatok téli álmuk alatt hidegvérűként,
egyébként pedig melegvérűként működnek.
Az emberi szervezet szubtropikus körülmények között jött létre, és emiatt nincsen hatékony fiziológiai
hőszabályozó mechanizmusa a hideg ellen, míg a meleg ellen inkább → találmányokkal
függetlenítette magát a pillanatnyi környezeti hőmérséklettől.
 Maghőmérséklet – a testbelső csaknem állandó hőmérséklete
 Köpenyhőmérséklet – a bőr és a közvetlenül alatta lévő szövetek, valamint a végtagok változó
hőmérséklete
Hideghez való alkalmazkodás:
 Érszűkület – a testfelszínen, illetve közvetlenül alatta, a kapilláris ereknél (de: szűk a
hatástartománya, csak pár fokos lehűlés esetén tudja csak biztosítani az állandó testhőt)
 Izomremegés (didergés) – a felhasznált energia (csak) 20%-a lesz mozgássá, a többi hővé
alakul
 Akaratlagos izommunka (Szergej faszagyerek, de ez káros is lehet: pl. hideg vízbe esett ember
a távoli part felé úszni kezd: növeli a testfelszínén a hőleadást!)
 Találmányok (ruházat, épületek, fűtés stb.) – hideg esetén inkább ezekkel védekezünk
Meleghez való alkalmazkodás:
 Az emberi szervezetben a (bármely okból) felhasznált kémiai energia nagy része hővé alakul,
és a szöveteket melegíti → ez akár hőkatasztrófához vezetne, de ezt legátoljuk:
o Fokozott vérátáramlás a bőrben (kinyílnak a kapillárisok)
o Párologtatás
◦ Állandó, passzív
◦ Izzadás
A stabil vér-hőmérséklet fenntartásának szabályozása is negatív feedback hurokkal történik, ez alapján
történik meg a szükséglet kielégítése.
A homeosztatikus szabályozási rendszerek a hipotalamuszban vannak, így a hőmérséklet szabályozás
is ott történik. A hipotalamusz egy pici, 4 grammos struktúra, ami közvetlenül a talamusz alatt
helyezkedik el, és szimmetrikus magcsoport. Közvetlen kapcsolatban, összeköttetésben van az
agyalapi miriggyel → nagyon gyakran a hipotalamusz felszabadító faktorain keresztül az agyalapi
mirigyben váltódik ki valamilyen olyan hormon, ami közvetlenül előidézi a homeosztatikus
szabályozást.
 Az „agyi termosztát” konkrétan a hipotalamusz preoptikus (elülső) területe
Kulturális hatások:
 Kulturálisan szabályozott öltözködés éghajlattól függetlenül, pl. nők csadorban a nagyon
meleg éghejlaton

vízháztartás

A testünk kb. 2/3-át víz alkotja. A szomjúság megjelenésének oka az, hogy a test folyamatosan vizet
veszít → a szomjúság már 2%-os víztérfogat csökkenés esetén fellép, a 3%-os csökkenés
következménye pedig már a dehidráció.
A szomjúság típusai:
 Perifériális szomjúság – a száj és garat nyálkahártya szárazsága (Cannon a száraz-száj
elmélete alapján ezt gondolta a legfontosabbnak)
o De a száj benedvesítése, a nyálképzés elősegítése vagy a nyálkahártya érzéstelenítése
nem oldja a szomjúságot
o A nyálmirigy nélküli kutyák sem isznak többet
o Vízdepriváció után éppen csak az elvesztett vizet pótolják az emberek és az állatok is
o Mindez a centrális mechanizmusok fontosságára utal
 Ozmotikus szomjúság – a sejtek kiszáradása túl sok só fogyasztása után
o Az extracelluláris térben megnövekedik az NaCl koncentráció → egyenlőtlen lesz az
extra és az intracelluláris tér koncentrációja
o Ennek hatására ozmózissal kidiffundál az intracelluláris folyadék az extracelluláris
térbe → dehidratálódnak a sejtek, az intracelluláris térben lesz nagy az NaCl
koncentráció
o Ez ingerli a hipotalamusz ozmoreceptorait → fokozott ADH termelésre ingerli az
agyalapi mirigyet
◦ ADH – anti-diuretikus hormon
◦ Vízvisszatartó hatása van, illetve az ereket is szűkíti
◦ Az ADH kiválasztás a hipotalamuszon belül a nucleus supraopticus hatására
következik be → ennek a sejtjei a neurohipofízisbe érnek, és a felszabadító
faktorokon keresztül itt váltják ki az ADH-t
o A szomjúságélmény (drive!) is megjelenik
 Volumetrikus szomjúság – az extracelluláris folyadék csökkenése esetén (pl. izzadás,
hasmenéz, vérzés hatására)
o Ez a hypovolémia (folyadékcsökkenés) csökkenti a vérnyomást → a hipotalamuszon
keresztül fokozza a hipofízis (agyalapi mirigy) ADH termelését, illetve a vesék renin
termelését is
o Fokozott sómegtartás, vízvisszatartás, és vérnyomásemelkedés következik be +
megjelenik a drive
 Emocionális szomjúság – a stressz vagy erős frusztráció növeli az ivást
o Ennek hatására fellép egy „pszichogén polidipszia” – túl sokat iszunk
o Fiziológiai mechanizmusa nem ismert, de valószínűleg egy tanult (babonás)
viselkedés
A szaturáció, azaz a folyadékfelvétel leállítása sokkal kevésbé leírt, mint a beindítása.
 A száj receptorai érzékelik a víz mennyiségét – de bizonyíték van arra, hogy a
nyelőcsőkivezetett kutya 2x olyan sok vizet iszik
 A gyomorban lévő vízmennyiség lehet fontos – közvetlen a gyomorba juttatott víz esetén az
ivás csak akkor gátlódik, amikor az már felszívódott
 Ezek alapján valószínűleg a máj és a szív receptorai érzékelik a vérmennyiség növekedését →
ennek a következménye a folyadékfelvétel leállása
Környezeti hatások:
 A folyadék íze – az édes, savanyú, sós és keserű ízű folyadék koncentrációinak viszonylagos
kellemessége
 Tanulási hatások – a koncentrációs diagram eltolódása szokások hatására
 Kulturális és társadalmi normák hatása – pl. régen: evés közben nem iszunk
 táplálkozás

A táplálékfelvétel célja a megfelelő életműködéshez szükséges energia, illetve az anyagcseréhez,

illetve testfelépítéshez szükséges anyagok biztosítása. A táplálékfelvétel fázisai a következők:
 Kefalikus fázis – felkészülés a táplálékfelvételre (már az illat, látvány, vagy gondolat is
beindítja a testi folyamatokat)
 Abszorpciós fázis – tápanyagok felszívódnak a vérbe, illetve a felesleg raktározódik
 Éhezési fázis – a raktárból fedezi a szükségleteket a szervezet
A táplálékfelvétel rövid-távú szabályozásában szerepet játszó tényezők:
 Vércukorszint – felhasználásának mértéke a fontos (Mayer, 1955)
o Ezt a laterális és a ventromediális hipotalamusz glükoreceptorai mérik – a befolyó és a
távozó vérmennyiség között milyen különbség van a vércukorszintben, mennyire
használódik el a várcukorszint
 Gyomor telítettségének az érzékelése – a gyomor falában lévő nyomásérzékelő baroreceptorok
mérik, és ez a bolygóidegen keresztül a ventromediális hipotalamuszba érkezik
 Nyombél telítettsége – ennek a hatására kolecisztokinin (CCK) kerül a vérbe, amely az agyban
telítettségérzetet vált ki
 Máj receptorai a tápanyagok vérbeli szintjének változását mérik – a bolygóidegen keresztül
telítettségérzet az agyban
 Testhőmérséklet
o Csökkenés – növeli a laterális hipotalamusz aktivitását → fokozott evés
o Növekedés . növeli a ventromediális hipotalamusz aktivitását → telítődés
A táplálékfelvétel szabályozásának két agyi központja a laterális hipotalamusz (LH) és a
ventromediális hipotalamusz (VMH), azaz az éhségközpont és a telítődési központ.
 Az LH roncsolása étvágytalansághoz, ingerlése pedig túlzott evéshez vezet
 A VMH roncsolása túlzott evéshez és elhízáshoz, ingerlése pedig még az éhes állat esetén is
az evés abbamaradását eredményezi
 A táplálékfelvételben továbbá szerepe van a mezolimbikus dopaminrendszernek is, hatása az
LH-hoz hasonló
 Egyéb szerepet játszó felsőbb agyi területek:
o Limbikus rendszer – az egyik alrendszere összeköttetésben van a hipotalamusz
magcsoportjaival
o Bizonyos agytörzsi magok
o Frontális lebeny – kulturális hatások
o Közös bennük, hogy itt az íz- és a szaginformációt hordozó szenzoros bemenetek
konvergálnak
 Újabb eredmények arra engednek következtetni, hogy az LH és a VMH írtása nem
közvetlenül az éhségre és a jóllakottságra hat, hanem egy hosszútávú hatása van → átállítja a
testsúly kijelölt pontját
o LH irtás esetén lejjebb állítódik
o VMH irtás esetén pedig feljebb állítódik
Az ember mindenevő, ami azt jelenti, hogy a fehérjékből, szénhidrátból, zsírból, ásványi sókból és
vitaminok beviteléből megfelelő arány kell. Ennek az a hátránya, hogy megfelelő mechanizmusokkal
ki kell szűrnünk a káros és mérgező anyagokat.
 Szenzori-specifikus szatiáció – az egyféle ételt elunjuk egy idő után (Le Magnen, 1956:
többféle ízű ételt kapó patkányok sokkal többet ettek)
  Megfelelő összetételű táplálék fogyasztására irányuló tanulási mechanizmusok – magas
tápanyagszint összekapcsolása az ízzel (4 napi tréning után minden patkány csak abból a
vízből ivott aminek magas volt a tápértéke)
 Mérgezés elkerülése:
o A nyelven a keserű és a savanyú ízekre érzékeny detektorok → ezekkel szembeni
averzió agytörzsi szinten működik
o Bizonyos ételek kerülése tanuláson keresztül (szülőktől)
o Kondicionált íz averzió – ha egy ételtől betegek lettünk, azt utána íz és szag alapján is
kerülni fogjuk
o Neofóbia – az újdonságokat először csak egy kicsit kóstolunk meg → embernél
felmerül a szociális bizalom
 Specifikus diéta esetén utána pótoljuk az elhagyott ételt
 Ha vitaminokban és ásványi anyagokban szegény ételeket eszünk, akkor betegek leszünk →
olyat fogunk enni ami azokban gazdag
A testsúlyszabályozás mechanizmusára vonatkozó hipotézisek:
 Kijelölt-pont hipotézis – LH és VMH egyensúlya alakítja ki, hogy hol állítódik be a testsúly
→ de ez nem magyarázza túl jól azt, hogy mennyi elhízott ember van
 Pozitív-incentív elmélet – a pozitív incentívek megkülönböztetése nagyon fontos volt a
gyűjtögetés idejében → ha az ember szép érett bogyót talált, akkor abból nagyon sokat evett,
hogy raktározni is tudjon belőle
 Megállapodási-pont modell – a testsúly hajlamos azon szint körül lebegni, amelyen az
ételfogyasztást és energiafelhasználását befolyásoló tényezők egyensúlyban vannak