03.

NEM-HOMEOSZTATIKUS MOTIVÁCIÓ
szexualitás

Az elsődleges nem-homeosztatikus motivációs rendszerek általában társas motívumok, tehát nem az

egyén, hanem a faj fennmaradását szolgálják. Két típusuk az agonisztikus és az antagonisztikus (pl.
agresszió) motivációs rendszerek.
A szexualitás szabályozása multidimenzionális:
 A biológiai szabályozásban a hormonális (egyre kisebb a jelentősége a filogenezisben) és az
idegrendszeri szabályozás együttműködése fontos
 A kognitív szabályozás jelentősége nagyon nagy emberek esetében
 Tanulási, tapasztalati tényezők jelentősége szintén egyre nagyobb a filogenezisben
 A kulturális hatások pedig alapvető jelentőségűek
Az emberi szexualitás evolúciója:
 A hormonális hatások jelentőségének csökkenése
o A nők mindig receptívek szexuálisan
o A férfiak kasztráció esetén is képesek szeretkezni, csak spermát ejakulálni nem
 A mentális ingerek jelentőségének megnövekedése – vizuális ingerek és szex-fantáziák
 Az emberi anatómia a szexuális jellegzetességre irányítja a figyelmet (a mell és a pénisz
mérete, illetve fan-szőrzet)
 Az érzelmek és szerelmi élmények kapcsolata a szexualitással (főleg nőknél)
Az emberi szexualitás szerepe az utódnemzésen kívül:
 Örömszerzés – orgazmus
 Tudati állapotmódusolás következik be, egy eufórikus állapot
o Kapcsolati változás – feloldódnak az én-határok, és egy ilyen egybeolvadás-élményt
élünk meg
o Kognitív változások – eltolódik a szemléletesség irányába, minden nagyon
érzékletessé válik, az ingerek erősebb érzékelése → új élményekre való nyitottság
o Magatartásszabályozás megváltozása → szuggesztiók iránti érzékenység fokozódása
 A szexualitás, mint a közeli kapcsolatok egyik eleme:
o Önfeltárási aktus
o Intimitási aktus
o Érzelmi vagy szerelmi aktus
o Egymásrautaltsági aktus
o Karbantartási aktus
o Csere-aktus
A nemi identitás kialakulása:
 Elsődleges a genetikai hatás (XX, XY) – de az első két hónapban primitív gonád van, amiből
ezután majd kifejlődnek a petefészkek vagy a herék, amik beindítják a nemi hormonok
termelődését, amelyek a későbbeikben a külső és belső nemi szervek fejlődését szabályozzák
o Nagyon fontos az androgének szerepe – ha az embrió ivarmirigyei eleget termelnek,
akkor alakulnak ki a hím nemi szervek (XX kromoszóma esetén is, mesterségesen)
o Az androgenizáció az agyra is kifejti a hatását (ez a hipotalamuszban jelenik meg – a
sejtek méretének és szerkezetének változásán keresztül → később férfias vonások)
  Ha a magzati korban valamilyen hormonális kiegyensúlyozatlanság lép fel, előfordulhat, hogy
interszex baba születik → ilyenkor a környezeti hatások a meghatározók („címkézés” és
nevelés)
A pubertás korra alakul ki az a teljes hormonális
repertoár, ami meghatározza a felnőttkori
szexualitást. Ez is a hipotalamusz hatására
történik: a gonadotrop felszabadító faktorok
hatnak az agyalapi mirigyre, ami pedig a
gonadotrop hormonokat (azaz a férfi és a női
nemi hormonokat) termeli.
Az ösztogén, a progeszteron, illetve az
androgének egy visszacsatolással hatnak a
hipotalamuszra → női hormonok esetén nem
következik be az androgenizáció

A felnőttkori szexualitás idegi szabályozása:

 Bizonyos alapreflexek (erekció, medencemozgások, ejakuláció, hüvelyi szekréció) gerincvelői
szinten szabályozódnak → tapasztalat szerepe – még gyermeknemzés, türelmes partner esetén
örömteli szexuális együttlét is lehetséges olyan gerincvelősérülteknek, akiknek már van
korábbi tapasztalata
 Állatoknál a komplexebb szexuális viselkedés szabályozása a posterior hipotalamusz (PH)
szintjén történik
o Caggiula és Hoebel (1966, 1967): patkányoknál a PH ingerlése → szexviselkedés
teljes repertoárja, majd ejakuláció
o A szex-szatiált, azaz szexuálisan kielégült patkány is ugyanúgy reagál az ingerlésre, és
még az evést is abbahagyja
 Embernél a hipotalamusz körüli ingerlés hatására szexuális érzések és vágyak támadnak
(Heath, 1972) – férfiaknál és nőknél eltérő részek a kulcsfontosságúak:
o Férfiak esetén mediális preoptikus area szexuálisan dimorf magja a legfontosabb →
roncsolása lerontja, míg ingerlése felerősíti a szexuális viselkedést
o Nőknél a ventromediális hipotalamusz (VMH) főleg elülső harmada kap kitüntetett
szerepet az idegi szabályozásban (roncsolása szintén lerontja, míg ingerlése felerősíti
a szexuális viselkedést) + az ösztrogén, a progeszteron és az oxitocin is ezen keresztül
fejtik ki a hatásukat
o A nőknél emellett még egy területnek nagyon fontos szerepe van, ez pedig a
periaqueduktális szürkeállomány (PGA) – innen mennek a neuronok az agytörzsi
hálózatos állományba → gerincvelői szintű motoros szabályozás (pl. a megfelelő
testtartás felvételének szabályozása)
 Embernél a komplexebb szabályozást a limbikus rendszer (érzelmek) és a frontális lebeny
hatásai (kognitív befolyás, pl. kulturális hatások) végzik
A tapasztalat szerepe:
 Hermann Imre (1936) – fiatal majmoknál szex-játékok és infantilis közösülés felnőtt
majmokkal → Harlow (1971) kísérletei megerősítették ezek fontosságát:
 o Részleges izolációban nevelt majmok bár maszturbálni, és annak hatására ejakulálni
tudtak, közösülni nem, mert nem tudták felvenni a megfelelő testtartást
o Teljes izoláció esetén félelem, menekülés vagy agresszió megjelenése, amikor
ellenkező nemű majommal találkozik
o Ezek arra utalnak, hogy a normatív heteroszexuális viselkedéshez a két állat között
valamilyen érzelmi kötődés létrejötte is szükséges – a korai interakciók hatására
kialakuló bizalom eredménye
 Embernél klinikai adatok alapján még fontosabb
Kulturális hatások:
 Inceszt – tabu majdnem minden kultúrában (evolúciós szempontból jelentőség)
 Megengedő kultúrák – gyerekek autoerotikus tevékenységeinek, szexuális játékainak
támogatása, felnőtt szexualitást megfigyelhetik (pl. amerikai chewák, kis székely közösségek)
 Korlátozó kultúrák – igyekeznek megakadályozni, hogy a gyerekek bármit megtudjanak a
szexről (pl. afrikai ashantiknál halálbüntetés a pubertás előtti szexért)
 Nyugati kultúra változásai: korlátozó (1940-es évek) → születésszabályozás megjelenésével
megengedőbb, hippikorszak (1960-as évek) → szexuális úton terjedő betegségek (elsősorban
AIDS) elterjedésével már ma kevésbé megengedő
A szexuális attraktivitás:
 Nőknél az újszülöttre jellemző vonások, pl. nagy szem, kis orr → fiatalság
 Férfiaknál a szexuális érettségre jellemző vonások, pl. kifejezett pofacsontok, sűrű szakáll és
szemöldök → erő, státusz, kompetencia
 Mindkét nemnél fontosak a kifejező vonások, pl. széles mosoly, magasabb szemöldök →
pozitív emóciókra, nyitottságra, boldogságra utalnak

szexualitásbéli eltérések a két nem között

A reprodukcióhoz szükséges szülői ráfordítás mértékében lévő különbség – míg a férfiak esetében ez
minimális, addig a nőknél jelentős (az emlősök 95%-ánál a teljes szülői gondoskodás a nőstényre
hárul).
 Ennek az oka az, hogy a nő biztos lehet abban, hogy a saját genetikai állományát örökíti
tovább
 Szülői ráfordítás - bármely olyan befektetés (idő, energia, táplálék, figyelem, tudás stb.) amit a
szülő egyik gyermekére fordít, hogy növelje annak túlélési és szaporodási esélyét, úgy, hogy
azt másik (tényleges vagy potenciális) gyerekétől vonja el
 A nettó szaporodási siker a túlélő utódok száma és a szülői ráfordítás viszonyától függ →
minél több utódot létrehozni, minél kisebb befektetéssel → eltérő reprodukciós érdekek,
stratégiák:
o Férfiak – relatív r stratégia (sok utód)
o Nők – relatív k stratégia (kevesebb minőségi utód) → különösen a nők esetében
behatárolt „reproduktív output” miatt
A szexuális válasz-ciklus mintázatának különbsége:
 A fázisok megegyeznek, de a milyenségükben van különbség:
o A nőknél hosszabb a plató fázis, több előjátékra van szükségük
o A férfiaknál orgazmus után van egy refrakter-periódus, míg a nőknél nincs → több
orgazmus lehetséges
o A feloldódás fázis is lassabb a nőknél
  Ezek a különbségek annak ellenére állnak fent, hogy számos fiziológiai mutatónak
párhuzamos a fel- és lefutása + az orgazmus alatti kontrakciók is ugyanolyan ritmusban
következnek be (5-12 alkalommal, 0,8 cps-es frekvenciával)
 A női orgazmus jelentősége – megnöveli a spermium mennyiségét és csökkenti a spermiumok
visszafolyását → emeli a fogantatás esélyét
 Basson (2001) leírta az alternatív szexuális válasz-ciklust, ami inkább a nőkre jellemző, mert a
nők szexuális vágya nagyon erősen függ kapcsolati tényezőktől, pl. az érzelmi intimitástól →
az érzelmi intimitás szerepe az orgazmusig jutásban

Orgazmusok számában való különbség:

Különbség a szexuális viselkedésben:

 A férfiak minden kultúrában nagyobb szexuális változatosságot igényelnek → a stratégiák
különbségének tudható be
 A férfiak nagyobb gyakoriságot igényelnek a szexben

Attitűdök, fantáziák és problémák különbsége:

 A nők főleg érzelmi kapcsolat esetén élnek nemi életet, míg a férfiaknál ez nem annyira fontos
 Féltékenység (Buss, 2000/2002) – érzelmi hűtlenség vs. szexuális hűtlenség
 Szex-fantáziák (Hunt, 1974):
o Nőknél – valaki leigázza őket, de úgy, hogy ettől nőjön az önértékelésük, vagy pl régi
szerelmessel szeretkeznek
o Férfiaknál – idegennel vagy csoportban való szex, erőszak
 Problémák:
o Nőknél – félelem a terhességtől, erőszaktól, az önértékelés csökkenésétől, és az
egyoldalú szerelemtől
o Férfiaknál – félelem a nők érzelmi igényeitől, a teljesítmény-kudarctól
 utódgondozás

Az utódgondozás az állatoknál nagyon erős motívum, az emberek esetében már nem bír akkora
jelentőséggel → az anyapatkány nagyobb és több akadályt győz le az utódjáért mint étel-
megerősítésért, az emberek viszont néha kidobják a babáikat. Ennek a különbségnek az oka az, hogy a
hormonális szabályozás szerepe a filogenezis során csökken.
Az utódápolás hormonális szabályozása patkánynál:
 Terkel és Rosenblatt (1972): ha szűz nőstény patkánynak újszülött kölyköt mutatunk, egy hét
múlva beindul az utódápolási viselkedés
 Ha frissen szült anyapatkány vérplazmáját bejuttatjuk a szervezetébe, akkor az utódápolási
viselkedés kevesebb mint 1 nap alatt jelenik meg
 Ez arra utal, hogy a patkány agyában innát program van az anyai viselkedésre → a hormonok
növelik ezeknek a neurális mechanizmusoknak a kiválthatóságát
Ezzel szemben a környezeti és tapasztalati tényezők szerepe a filogenezis során egyre nő → kötődés-
vizsgálatok majmoknál:
 Megkapaszkodási ösztön (Hermann Imre, 1936)
 Korai anya-megvonás hatása (Harlow, 1950-60) – ha nagyon korán elválasztják a kismajmot
az anyjától, akkor felnőtt korában nagyon rossz anya lesz
o Amikor a kismajmoknak mű anyák közül kellett választaniuk, akkor a szőrös, puha,
de emlő nélkülit választották → érintés, testi kapcsolat fontossága
A filogenezis során változik az, hogy az újszülöttek milyen képességekkel bírnak – míg a gazella
rögtön tud járni, addig az emberi újszülött „nagy agy kis extrákkal”
 Bár a lehető legkésőbb születik meg, hogy érett legyen, a megszületés fizikai helye méretileg
eléggé behatárolt → ezért nagyon nagy fej és agy, de rendkívüli szülői ráfordítást igényel
(mind időben, mind szakértelemben)
Az utódápolás szabályozása embernél:
 A gondozással összefüggő közelség erősíti meg a hosszas utódápoláshoz szükséges kötődést
(Ranschburg: anyai imprinting a szülés utáni első 5 napon)
 Szoptatással összefüggő hormonális szabályozás jelent egy prediszpozíciót az utódápolásra
 Az ösztönös tényezők szerepe kisebb mint az állatoknál, de bizonyos testi jellegek előhozzák
az anyai gondozó viselkedést
 Apai utódgondozás szerepe – sajátosan „maszkulin” interakciók → eltérő szerep és hatások
A természetes szülő-gyerek kapcsolat elleni „támadások”:
 Hagyományos kórházi szülészet (aranyóra, anyai imprinting elmaradása)
 Szülő és gyerek távolítása egymástól → kenguru hordozó
 Kulturális értékek változása (fogyasztói társadalom)

társas szükségletek

1.) Kötődési szükséglet – a szervezet azon tendenciája, hogy bizonyos más szervezetek közelségét
keresi, és jelenlétükben nagyobb biztonságban érzi magát (adaptív értéke, hogy a fiatal egyed nem
kóborol el a gondozójától)
 A korai gondozásra szoruló fajok utódai és az anya között egy bevésődési folyamatban erős
kötődés alakul ki, így mind az anya, mind a kölyök folyamatosan keresi egymás közelségét →
táplálék és védelem az önálló életre képtelen fiatal egyed számára
  A kötődést kialakító és fenntartó mechanizmusok:
o Testkontaktus, ölelés, simogatás
o Mozgás
o Melegség (meleg drótanya majmoknál)
o Táplálás
Az állati kötődés fajtái:
 Kölyök és az anya között
 Hím-nőstény, illetve domináns-alárendelt között → védelem
 Két kölyök között – alapja egy új evolúciós mechanizmus, a hárompólusú kapcsolatok → a
makákó anya úgy irányítja a kölykét, hogy az a hierarchiában felette álló anya kölykével
játsszon → együtt ölelgeti őket
 Párkötődés – monogám fajoknál, ahol a nőstény egyedül nem képes felnevelni az utódokat
(nyári lúd)
 Csoporthoz kötődés – majmoknál már nagy csoportkohézió (kialakításában fontos szerepet
játszik a kurkászás)
A kötődést és az elszakadást egy összetett szabályozórendszer szabályozza → Bowlby: a gondozótól
való megfelelő távolságot éppen olyan élettani szabályozó mechanizmus biztosítja, mint pl. a
vérnyomást vagy a testhőmérsékletet. Hatnak rá:
 Belső paraméterek (életkor, egészségi állapot, éhség)
 Külső tényezők (újdonság a környezetben, fenyegetés)
 Emocionális tényezők (félelem, biztonság)
Emberi kötődés:
 A kötődési viselkedés – az állati kötődéshez hasonlóan – egy kötődés-személyhez való
közelkerülést kereső, közelséget előidéző viselkedés, amely mögött egy veleszületett kötődési
viselkedés-rendszer áll (Bowlby)
 A kötődési kötelék olyan affektív kötelék egy személy és egy másiik specifikus személy
között, ami tartós, és még a szeparáció alatt is megmarad (Bowlby, Ainsworth)
 A kötődési kötelék jellemzői:
o Specifikus – csak néhány személyhez
o Emocionális – ebből fejlődik ki a szeretet
o Kognitív komponense is van

2.) Összetartozási szükséglet – Baumesiter és Leary (1995) szerint létezik egy anya-gyerek kötődéstől
független összetartozási szükséglet, amely alapvető emberi motiváció, és alkalmas arra, hogy az
emberi interperszonális viselkedéssel kapcsolatos irodalom nagy részét integrálja.
 Az összetartozási szükséglet feltételezi, hogy az emberek erős belső késztetést éreznek arra,
hogy legalább minimális mennyiségű tartós, pozitív és jelentős interperszonális kapcsolatot
alakítsanak ki és tartsanak fenn
 Kielégítéseinek kritériumai:
o Gyakori, affektíve kellemes interakciók néhány emberrel
o Mégpedig az egymás jól léte iránti affektív törődés időben stabil és tartós keretei
között nyilvánuljon meg
Az összetartozás-elmélet empirikus bizonyítékai:
 Nagyon könnyen formálódnak társas kötelékek
 o Antropológusok: minden társadalomra jellemző, hogy az emberek természetes
csoportokba tömörülnek
o Kísérleti bizonyítékok: véletlenszerűen egy csoportba sorolt emberek azonnal kötődni
kezdenek egymáshoz anyagi előny és egymáshoz való hasonlóság nélkül is
o Az emberek sok időt és energiát áldoznak arra, hogy másokkal támogató
kapcsolatokat építsenek ki
o Külső fenyegetés növeli a tendenciát, hogy erős kötelékeket alakítsunk ki (pl. háborús
veteránok tartós kapcsolatai)
 Az emberek általában erősen ellenállnak a kapcsolatok és társas kötelékek felbomlásának –
még akkor is, ha racionális, anyagi előnyök a felbontás mellett szólnak (bántalmazó
kapcsolatok)
 Az összetartozással való törődés hatékonyan befolyásolja a gondolkodásunkat
o Az emberek a kapcsolatok szempontjából értelmezik a helyzeteket és eseményeket
o Gyakrabban és mélyebben gondolkodnak kapcsolati partnereikről, mint másokról
o Időnként a speciálisan a szelffel kapcsolatos információ feldolgozási mintákat
használják a kapcsolati partnereikkel kapcsolatos információk feldolgozására is
 A legerősebb – pozitív és negatív – érzelmeink közül sok az összetartozáshoz kapcsolódik
o Elfogadás, befogadás, üdvözlés keltette pozitív érzelmek vs. elutasítás, kizárás, vagy
semmibe vevés által keltett erősen negatív érzelmek
o A válással és gyászolással összefüggő általános diszstressz is az összetartozási
hipotézist támogatja
o Erős interperszonális kötelék megléte intenzívebbé teszi az érzelmi reakciókat
o Az összetartozási helyzet változásai az emóciók fontos forrásai
o Az emóciók egyik alapvető funkciója, hogy úgy szabályozzák a viselkedést, hogy
társas kötelékeket alakítsunk ki és tartsunk fenn
Az összetartozás megvonásának következményei:
 Mentális és fizikai betegséggel való magas együttjárás
 Erős hajlam a széleskörű viselkedési problémákra
Az összetartozási szükségletre is jellemző a telítődés → ha az már kielégült, csökken az erre irányuló
motiváció, kevesebb mély kapcsolatra törekszünk
 Helyettesítés – az egyik társas kötelék helyettesíthető a másikkal, bár pl. a romantikus
szerelem nem helyettesíthető a barátsággal
Direkt, ok-okozati tényezőket kimutató kutatások:
 Twenge és mtsai., 2002, 2003: Kísérletileg manipulált társas-kirekesztés előidézése
embereknél kétféle módszerrel: vagy azt az infót kapták, hogy a társaik nem kívánnak velük
egy csoportban lenni, vagy olyan visszajelzést kaptak a személyiségtesztjükről, hogy rosszak a
szociális képességeik, azért a munkahelyükön nehéz lesz (jövőbeli kirekesztés)
o Akik kirekesztettnek érzik magukat, azok gyakrabban választják a kockázatosabb,
kevés esélyt adó nyereséget
o Fele annyi egészségviselkedést (pl. bio desszertet) választanak, mint akik nem érzik
magukat kirekesztettnek
o Többet halogatnak
o Kevesebb jövő-orientációt mutattak
o kevésbé érzik jelentőségtelinek a dolgokat
o Az emóciók átélésének mértéke alacsonyabb → letargikus passzivitás
o Reakcióidő növekedés
  Eisenberger és mtsai., 2003: számítógépes labdajátékos fMRI vizsgálat (csak megfigyelés →
rendes játék → nem kaptak többet labdát)
o Kirekesztéssel járó helyzetben aktivitásfokozódás a gyrus cinguli anterior részében
(ACC), az inzulában és a jobboldali ventrális prefrontális kéregben
o A társas kirekesztés neurális hatásának két eleme, az ACC és az inzula megegyezik a
fizikai fájdalom alatt aktiválódó neurális mintázat két meghatározó elemével (de a
testérző kéregben nincs hatása)
Az összetartozási szükséglet megnyilvánulási formái:
 Affiliációs szükséglet (Murray, 1938) – másokkal pozitív, affektív, barátságos kapcsolat
kiépítése, fenntartása vagy helyreállítása → hiányszükséglet
 Intimitás szükséglet (McAdams és mtsai., 1982-83) – visszatérő preferencia vagy készenlét a
másokkal való szoros, közeli, kölcsönös, kommunikatív kapcsolat élményének
megtapasztalására, melynek során az interakció maga a cél → növekedési szükséglet