Madách Imre: Az ember tragédiája

Műnem

Drámai költemény, mivel a dráma és líra műnemi sajátosságait ötvözi. Drámai sajátosságok:
szereplők (Ádám, Éva, Lucifer, az Úr) allegórikus léte, az alkotás színpadra írt, emiatt fő építő eleme a
monológ és párbeszéd, témája filozófikus. Ugyanakkor ellentétekre épül, mely nem csupán az egymást
követő színekben, hanem a színeken belül is megjelenik, a tézis-antitézis-szintézis kapcsolat
segítségével van érzékeltetve. A lírai tulajdonságok a zeneiségben és szóképek, retorikai alakzatok
használatában mutatkoznak meg.

Keletkezése

Madách Imre mintegy egy év leforgása alatt írta meg, 1959 és 1960 közötti időszakban. A
Tragédia létrejöttének elsődleges forrása az 1850-es '60-as évek fordulójának kettőssége volt. Az ember
tragédiájában mégsem a történelmet, személyes csalódásait vagy az újonnan jött tudományos nézeteket
szeretné az író bemutatni, sokkal inkább a hozzájuk fűződő nagy szellemi áramlatok sorsát és szerepét.

Az mű ősbemutatójára 1883. Szeptember 21.-én került sor a Nemzeti Színházban, majd később
a költők kezdeményezéseképpen,a bemutatónak az évfordulója lett a magyar dráma napja.

Drámatípus

Az ember tragédiája kétszintes dráma, hiszen cselekménye két világszinten játszódik. Az első
és második szín alkotja a transzcendens, normaadó, tökéletes világot, hiszen a Mennyben játszódik, míg
a múltbéli színek az immanens, norma követő, tökéletlen világot. Emellett pedig, a harmadik, és utolsó
szín, mely a Paradicsomon kívűl, egy pálmafás vidéken játszódik, összeköttetést biztosít a két ellenkező
világ számára.

Téma

Témája filozófikus, számos területet átölel. Ádám kiváncsiságában, feltett kérdéseiben

fogalmazódik, meg a téma. Az Úrhoz intézett kérdései Ádámnak a következőek voltak:

 Van-e fejlődés? - ,,Megy-é előbbre majdan fajzatom (...)“

 Van-e örökkévalóság,halhatatlanság? - ,,Van-é jutalma a nemes kebelnek (…) “
 Van-e gondviselés?
 Van-e szabad akarat?
 Férfi és nő viszonya
 Mi a tömeg és vezér (egyén) viszonya,szerepe?
Filozófiája

Madáchra hatott Hegel filozófiája: ,,Az emberi fejlődés nem egyéb mint az eszméknek a harca“,
innen a tézis(eszme)-antitézis (tézissel ellentétes eszme, rendszerint eltorzulás)-szintézis (egy új eszme)
használata. Ugyanakkor, Kant filozófiája is, aki szerint az emberi élet célja a tiszta, önérdektől mentes
cselekvés. Illetve C. Fourier utópikus elképzelése is, melyre a 12. falanszteri szín épül.

Szerkezet

A mű 15 színből áll. Keretes szerkezetű, melyet a bibliai keretszínek alakítanak ki (1.,2.,3.,15.

színek). A hátralevő színek a történelmi színek, ezeknek mindegyike külön-külön helyszínen játszódik
és más-más eszmét mutat be. A 9. színben, kettős álomkeretbe foglalt, jelenik meg a legfontosabb
eszme, a Szabadság! Egyenlőség! Testvériség! eszméje. Ugyanakkor a londoni szín is jelentős, hiszen
ez Madách jelenét szemlélteti. Ami a jövő színeket illeti, az író a korabeli filozófikus és
természettudományi írások alapján alkotta meg őket.

Idő-dimenziók megjelenítése

Az idő szerkezet megfelel a tér szerkezetének. A Mennyországban az idő állandó,

ennek ellentéteként a történelmi színekben a mulandóság tapasztalható. A Paradicsomban,
illetve a Pálmafás vidéken mitikus.

Tézis-Antitézis-Szintézis a színeken belül

 Egyiptom

A Fáraó teljhatalma Éva szavai: Ádám felszabadítja

rabszolgaság ,,Milliók egy miatt“ a rabszolgákat

 Athén

Demokrácia Demagógia Ádám a hedonizmust

Manipuláció választja

 Róma

Testi élvezetek halmozása Péter apostol Kereszténység

Nihilizmus, hedonizmus szavai és tettei
Dekadenciához vezet
  Konstantinápoly

Kereszténység Fanatizmus Szemlélődés

Testvériség,szeretet Dogmák kialakulása Tudomány világa

 Prága
Sztoikus szemlélődés Tettek-cselekvés Szabadság!
Egyenlőség! Testvériség!

 London

Kapitalizmus Nincsenek érzelmek Mindenki egyenlő

Szabadverseny Nem fontos az erkölcs Olyan világ, ahol
Minden árúvá válik minden tökéletes

 Falanszter

Egyenlőség Diktatúra, nincs érzelem A szellem fontosabb

Elszakadni az anyagtól

 Űr
o A szellem erősebb az anyagnál,az eszmék előre vitték a történelmet, tehát van
fejlődés, ha van cél és harc

 Eszkimó világ
o Nincsen eszme, nincsen semminek értelme, az emberiség kipusztult
 Paradicsomon kívűl
o Ádám öngyilkos akar lenni, mivel úgy érzi semminek nincsen értelme. Végül
Éva menti meg és Ádám visszatér az Úrhoz.

A szereplők jellemzése

 Ádám

Az első ember, aki a tudást és kiváncsiságot választja a gondviselés helyett, így

elfordul az Úrtól. Végígjárja az emberi történelmet és az emberi életkorokat, a műben a
küzdés, kitartás, remény, nemes célok és hit megtesteítője. Bukásait, gyakran nem saját
hibái, hanem a nép tudatlansága és manipulálhatósága, idealizmusa és naivsága uyanakkor
a természet törvényei okozzák.
  Éva

Szerepeire a valtozatosság, ellentétesség jellemző. Fiatalságát végig megőrzi, az

értékek képviselője. Ádám számára: ,,Minő csodás kevercse/Rossz s nemesnek a
nő/Méregből s mézből összeszűrve. “ . Ellentétben áll Luciferrel, hiszen az érzelmek, anyaág
képviselője.

 Luifer

Bukott Angyal, a fagylaló ész képviselője. Fellázad az Úr ellen, emiatt a

peszimizmust, kiábrándultságot testesíti meg, ugyanakkor a folyamatos fejlődésr is
öztönöz.

A mű mondanivalója

,,S mondottam ember küdj, s bízva bizzál.“-az Úr, ugyanakkor Kant filozófiája is
tekinthető a mű mondanivalójának, hiszen a sikeres élethez kell egy cél, amelyért küzdeni kell,
erkölcsösen és hittel.