SZÉCHENYI ISTVÁN ALKALMAZOTT MECHANIKA

EGYETEM TANSZÉK

11. MECHANIKA-MOZGÁSTAN GYAKORLAT

(kidolgozta: Németh Imre óraadó tanár, Bojtár Gergely egyetemi ts., Szüle Veronika, egy. ts.)

11/1. feladat: Fizikai inga

Adott:
y 1
l 0 =4 ,
x s
e m
A g  10 2 ,
s
n m  10 kg ,
0 m J S  0,15 kgm2 ,
S
l  0, 2 m ,
 0  60 .

mg

0. helyzet

0

1. helyzet
Feladat:
a) Az indítás pillanatában -0. helyzet-mekkora az inga S pontjának aS 0 gyorsulása és az
A pontban ható FA0 erő?
b) Határozza meg az inga 1. helyzetében az S pont aS 1 gyorsulását és az A pontban ható
FA1 erő értékét!
A feladatot az e , n, b koordináta-rendszerben oldjuk meg, ahol b  e  n , e  n  b  1 .
a) Indítási helyzet:

Az ingára ható A ponti ismeretlen erőt vegyük fel FA0  FAe0 e  FAn0 n , az S pont 

gyorsulását aS 0   ae0e  an 0 n  , míg az inga szöggyorsulását  0   0b  alakban. Az inga

szögsebessége az ábra alapján 0 = -4 b  1s .

Az A pontra felírt perdület tétel alapján:
d  A0
  A0  M A0
dt

-1-
J A 0  0   A0  M A0  M A0    J a 0   0
 0, mert  ak

 mg sin  l b    J  b   0
0 a 0 / b
J a 0  mg sin 0l
mg sin  0l mg sin  0l 10 10  0,866  0, 2 17, 2 1
0      31,5 2
Ja J S  ml 2
0,15  10  0, 2 2
0,55 s


 0  31,5 b 2
s
1

aS 0   ae0e  an 0 n  , ahol
m m
ae 0  l 0  0, 2   31,5  6,3 2
 ae 0   6,3 e  2
s s
2
v m m
an 0  s 0  l02  0, 2 16  3, 2 2  an 0   3, 2 n  2
l s s
m
aS 0   ae 0e  an 0 n    6,3 e    3, 2 n  2
s
Az impulzus tétel (a kinetika alaptörvénye) alapján:
F  m aS
F A0 
 G   m aS   0

F Ae0 
e  FAn0 n   mg sin  0l e  mg cos  0 n    mae 0e  man 0 n   0 / e / n
FAe0  mg sin 0  mae 0  0 FAn0  mg cos 0  man 0  0
FAe0  m  g sin  0  ae 0  FAn0  m  g cos  0  an 0 
FAe0  10  10  0,866  6,3  23,6 N FAn0  10  10  0,5  3, 2   82 N
FA0   23,6 e  82 n  N

b) Függőleges helyzet vizsgálata:

Az inga szögsebessége függőleges helyzetben 1 .
A munkatétel alapján: E1  E0  W01
1 1
J a12  J a02  mgl 1  cos  0 
2 2
2ml
12  02  1  cos  0 
Ja
2 10 10  0, 2 1
12  16  1  0,5  52,36  1  7, 236
0,55 s


1  7, 236 b
1
s

Az A pontra felírt perdület tétel alapján:
d A1
dt
  A1  M A1 Az inga szöggyorsulását vegyük fel 1  1 b   irányításúnak!

-2-
J A1  1   A1  M A1  M A1    J a1   0
0, mert  ak

 0   J  b   0
a 1 / b
1
J a 1  0  1  0
s2
aS1   ae1e  an1n  , ahol ae1  l1  0, 2  0  0  ae1  0
vS21 m m
an1   l12  0, 2  7, 2362  10, 47 2  an1  10, 47 n  2
l s s
m
aS1   ae1e  an1n   10, 47 n  2
s
Az impulzus tétel (a kinetika alaptörvénye) alapján:
F  m aS
F A1 
 G   m aS   0

F Ae1 
e  FAn1 n   mg n    mae1e  man1n   0 / e / n
FAe1  mae 0  0 FAn1  mg  man1  0
FAe1  mae1  0 FAn1  m  g  an1 
FAn1  10  10  10, 47   204,7 N
FA1   204,7 n  N
A két helyzetben fellépő mennyiségek szemléltetése:
n j
y
FA1n
A x
FA0 n FA0 e

x
e
A an1
n ae 0

an 0 S m
S e i
 mae0   man 0 
  J a 0 
mg
mg
0
0. helyzet 0 1. helyzet
 man1 

1

-3-
11/2. feladat: Fizikai inga
y Adott:
m 0. helyzet
m
  30 , g  10 ,
s2
l m  4 kg , 0  0
l 2m.
S n
e
 x
A
mg
1. helyzet
Feladat:
a) Az indítás pillanatában -0. helyzet-mekkora a rúd S pontjának aS 0 gyorsulása és az A
pontban ható FA0 erő?
b) Határozza meg a rúd 1. helyzetében a rúd 1 szögsebességét!
A feladatot az e , n, b koordináta-rendszerben oldjuk meg, ahol b  e n ,
e  n  b  1.
a) Indítási helyzet:
A rúdra ható A ponti ismeretlen erőt vegyük fel FA0   FA0e  FAn 0 n  , az S pont
gyorsulását aS 0   ae0e  an 0 n  , míg a rúd szöggyorsulását  0   0b alakban. A rúd  
szögsebessége az ábra alapján  =  b .  
  J a 0  Az A pontra felírt perdület tétel
0. helyzet y alapján:
m d  A0
  A0  M A0
l   mae 0 
dt
J A 0  0   A0  M A0  M A0    J a 0   0
0
 man 0  an 0
 0, mert  ak

ae 0
 l 
 
 mg cos  b    J a 0 b  0 / b
 2 
 x l
e J a 0  mg cos 
A 2
mg cos  l mg cos  l
1. helyzet mg FA0 e FA0 n 0  
n 2  Ja  l 
2

2  JS  m   
  2  
mg cos  l mg cos  l 4 10  0,866  2 69, 28 1
0      6, 49 2
1 l
2
 1  1  2  5,33 s
2   ml 2  m    2   ml 2  2    4  22 
12 2  3  3 

-4-
 
 0  6, 49 b  s1 2

aS 0   ae0e  an 0 n  , ahol
l m m
ae 0   0  1  6, 49   6, 49 2  ae0   6, 49 e  2
2 s s
2
v
an 0  s 0  l02  2  02  0  an 0  0
l
m
aS 0   ae 0e  an 0 n    6, 49 e  2
s
Az impulzus tétel (a kinetika alaptörvénye) alapján:
F  m aS
F A0 
 G   m aS   0

F Ae0 
e  FAn0 n   mg cos  0l e  mg sin  n    mae 0e  man 0 n   0 / e / n
FAe0  mg cos   mae0  0 FAn0  mg sin   man 0  0
FAe0  m  ae 0  g cos  0  FAn0  m  g cos  0  an 0 
FAe0  4   6, 49  10  0,866   8,68 N FAn0  4 10  0,5  20 N
FA0   8,68 e  20 n  N
A 0. helyzetben fellépő mennyiségek szemléltetése:
  J a 0 
y
m

l   mae 0 
0

ae 0 FA0 e
 x
e
A
mg FA0 n
n
b) Vízszintes helyzet vizsgálata:
A rúd szögsebessége vízszintes helyzetben 1 .
A munkatétel alapján: E1  E0  W01
1 1 l
J a12  J a 02  mg sin 
2 2 0
2
1 l
J a12  mg sin 
2 2
mgl sin  4 10  2  0,5 1
12    7,5  1  7,5  2, 739
Ja 5,33 s


1  2, 739 b
1
s


-5-