Vékás Lajos

Vékás Lajos
Szerződési jog
Általános rész
ELTE Jogi Kari Tankönyvek 13.
Sorozatszerkesztő: VARGA ISTVÁN
Vékás Lajos
Szerződési jog
Altalános rész
E L T E
EÖTVÖ�
Budapest, 2019 KIADO
A kézirat lezárása: 2019. szeptember 15.
© Szerző, 2019
ISBN 978 963 312 265 5
ISSN 2060 6494
Javított kiadás
E L T E
EÖTVÖ�
KI AD o www.eotvoskiado.hu
Felelős kiadó: Hunyady András ügyvezető igazgató

Felelős szerkesztő: Gaborják Ádám
Szakszerkesztő: Borsos-Szabó Ágnes
Tipográfia: Anders Tibor
Borítógrafika: Táncos László
Borítóterv: Csele Kmotrik Ildikó
Nyomdai munkák: Multiszolg Bt.
Tartalom
Előszó ...................................................................................................................... 13
ELSÓ RÉSZ
Általános kérdések .................................................................................................. 1 5
1. Fejezet
Aszerződés fogalma, gazdasági-társadalmi alapja és funkciói ...................................... 17
1. Aszerződés a polgári jogban .............................................................................. 17
2. Aszerződés a kötelmi jogban .............................................................................. 18
3. Aszerződés fogalma ..........................................................................................20
4. Tulajdonosi elkülönültség, munkamegosztás, piacgazdaság és szerződés ..........22
5. Aszerződés és a szerződési jog funkciói ............................................................23
II. Fejezet
Aszerződési jog a magyar polgári jog rendszerében. Aszerződési jog forrásai ............25
1 . Aszerződési jog a magyar polgári jog rendszerében ..........................................25
2. Szerződés és jogügylet ........................................................................................26
3. Ajogügylet a ptk.-ban ........................................................................................28
4. Aszerződési jog forrásai...................................................................................... 33
Ill. Fejezet
Aszerződési szabadság elve, annak funkciója és korlátai .............................................. 37
1. Aszerződési szabadság elve .............................................................................. 37
2. Aszerződési szabadság gazdasági-társadalmi funkciója ....................................40
3. Aszerződési szabadság korlátai..........................................................................41
4. Diszpozitív szerződési jog kógens tilalomfákkal ..................................................44
IV. Fejezet
Aszerződés alanyai ........................................................................................................49
1. Aszerződés alanyai (a felek) ..............................................................................49
2. .,Fogyasztó" - ,:Vállalkozás" ................................................................................50
3. Több alany egy szerződési pozícióban ................................................................52
V. Fejezet
Képviselet ......................................................................................................................57
1. Aképviselet lényege, fogalma és fajtái................................................................57
2. Aképviselet általános szabályai ..........................................................................58
3. Ajogügyleti képviselet: a meghatalmazás ..........................................................60
4. Aképviselet sajátos esetei ..................................................................................64
61 TARTALOM
VI. Fejezet
A szerződés tárgya: a szolgáltatás ................................................................................67
1. A szolgáltatás fogalma. Főszolgáltatás - mellékszolgáltatás ..............................67
2. A szolgáltatások csoportosítása ..........................................................................68
3. A pénzszolgáltatás ..............................................................................................72
4. Visszterhes és ingyenes szerződések ................................................................73
MÁSODIK RÉSZ
A szerződés megkötése és értelmezése..................................................................75
VII. Fejezet
A szerződés létrejöttének általános szabályai ................................................................77
1. Bevezetés: a szerződés létszakai ........................................................................77
2. A szerződéskötés klasszikus modellje ................................................................79
3. Ajánlat szerződéskötésre. Ajánlati kötöttség ......................................................82
4. Elfogadó nyilatkozat ............................................................................................83
5. Együttműködési kötelezettség a szerződéskötésnél ..........................................86
VIII. Fejezet
Szerződéskötés szerződéskötési kötelezettség esetén ................................................91
1. Általános kérdések ..............................................................................................91
2. Gazdasági erőfölénnyel való visszaélést megvalósító elzárkózás
szerződéskötéstől ................................................................................................92
3. Szerződéskötés versenyeztetési eljárás során ....................................................92
4. Előszerződés ........................................................................................................93
IX. Fejezet
Szerződéskötés általános szerződési feltételekkel ........................................................95
1. Az általános szerződési feltétel fogalma ..............................................................95
2. Az általános szerződési feltétel szerződéses tartalommá válása ........................97
3. Szerződési feltételek ütközése ............................................................................98
X. Fejezet
Az elektronikus úton történő szerződéskötés speciális szabályai ..................................99
1. Az elektronikus szerződéskötés fogalmi köre a ptk.-ban ....................................99
2. Az elektronikus szerződéskötés speciális szabályai .......................................... 100
Xl. Fejezet
A szerződés értelmezése .............................................................................................. 103
1 . A jognyilatkozatok értelmezésének fő elve ........................................................ 1 03
2. Speciális szerződésértelmezési szabály ............................................................ 104
3. A szerződési feltétel alkalmazójának terhére történő értelmezés elve:
in dubio contra proferentem .............................................................................. 1 05
4. Teljességi záradék .............................................................................................. 105
TARTALOM 1 7
HARMADIK RÉSZ
A szerződés érvénytelensége és hatálytalansága. Naturális kötelmek..................107
XII. Fejezet
A szerződés érvénytelenségének lényege....................................................................1 09
1 . A szerződés érvénytelensége ............................................................................1 09
2. Semmisség ......................................................................................................1 1 1
3. Megtámadhatóság ............................................................................................1 13
4. A semmisség és a megtámadhatóság összehasonlítása ..................................1 16
XIII. Fejezet
Az érvénytelenségi okok .............................................................................................. 1 1 7
1 . Az érvénytelenségi okok csoportosítása .......................................................... 1 1 7
2. Akarati hiba miatti érvénytelenség .................................................................... 1 18
3. Nyilatkozati hiba miatti érvénytelenség ............................................................ 123
4. A célzott joghatás hibája miatti érvénytelenség ................................................ 125
5. Összefoglaló táblázat az érvénytelenségi okokról.............................................. 140
XIV. Fejezet
A szerződés érvénytelenségének jogkövetkezményei ................................................ 14 1
1. Az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása ........................................ 141
2. Az érvénytelenségi hiba orvoslása (konvalidációja) a bíróság által.................... 143
3. Az érvénytelen szerződés érvényessé válása a felek akaratából ...................... 145
4. A szerződéskötés előtti helyzet helyreállítása On integrum restitutio) .............. 146
5. Az alaptalan gazdagodás pénzben történő megtérítése .................................... 148
6. A szerződés részleges érvénytelensége ............................................................ 149
7. A szerződés érvénytelenségéhez kapcsolódó járulékos igények ...................... 150
XV. Fejezet
A szerződés hatálytalansága ........................................................................................ 151
1 . A szerződés hatályossága és hatálytalansága ..................................................1 5 1
2. A szerződés hatályát érintő, itt tárgyalásra kerülő jogi tények a ptk.-ban ........1 53
3. Feltételtúzés és időhatározás ............................................................................1 53
4. Beleegyezéstől vagy jóváhagyástól függő szerződés ........................................ 154
5. A fedezetelvonó szerződés relatív hatálytalansága .......................................... 155
XVI. Fejezet
Bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelések .................................................. 1 59
NEGYEDIK RÉSZ
A szerződés megszilárdítása, a teljesítés fedezetének megerősítése, a szerződés
módosítása ............................................................................................................ 161
XVII. Fejezet
A szerződés megszilárdítása ........................................................................................ 163
1 . Bevezetés .......................................................................................................... 163
2. A kötbér ............................................................................................................ 164
3. A foglaló ............................................................................................................1 66
4. A jótállás ............................................................................................................1 67
5. A jogvesztés kikötése ................... ,....................................................................1 68
6. A tartozáselismerés .......................................................................................... 168
81 TARTALOM
XVIII. Fejezet
A teljesítés fedezetének megerősítése ........................................................................ 171
1. Bevezetés.......................................................................................................... 171
2. Zálogjog ............................................................................................................172
3. A kezesség ........................................................................................................173
4. A garanciavállalás ..............................................................................................182
5. Összefoglalás a kötelezettség teljesítési fedezetének megerősítésére szolgáló
jogi eszközök fő tulajdonságairól ......................................................................186
XIX. Fejezet
A szerződés módosítása ..............................................................................................187
1. A szerződés módosítása a felek megállapodásával ..........................................187
2. Egyezség ..........................................................................................................190
3. Bírósági szerződésmódosítás ............................................................................190
4. Szerződésmódosítás jogszabállyal .................................................................... 192
ÖTÖDIK RÉSZ
A szerződés teUesítése .......................................................................................... 193
XX. Fejezet
Együttműködési kötelezettség a teljesítés során ........................................................195
1. Bevezetés ..........................................................................................................195
2. Akadályközlési kötelezettség ............................................................................196
3. A szolgáltatás megvizsgálásának kötelezettsége ..............................................196
XXI. Fejezet
A teljesítés általános jogi kérdései ................................................................................199
1. A teljesítés szabályai a ptk.-ban; a szabályok jellege ........................................199
2. A teljesítés ideje, helye, módja ..........................................................................200
3. A teljesítés elismerése és költségei ..................................................................204
4. A kárveszély átszállása ......................................................................................205
5. Kísérő dokumentumok átadása ........................................................................205
XXII. Fejezet
A pénztartozás teljesítése ............................................................................................207
1. A pénzszolgáltatás megfizetése ........................................................................ 207
2. Pénztartozás teljesítésének ideje ......................................................................209
3. Pénztartozás teljesítésének helye...................................................................... 211
4. Pénztartozás teljesítésének módja ....................................................................211
5. Több pénztartozás elszámolása ........................................................................212
6. Kamat ................................................................................................................214
7. Beszámítás ........................................................................................................218
XXIII. Fejezet
A teljesítés sajátos esetei ............................................................................................221
1. Bírósági és közjegyzői letét................................................................................221
2. Harmadik személy részéről történő teljesítés ....................................................222
3. Vagylagos szolgáltatás és osztható szolgáltatás teljesítése ..............................224
4. Harmadik személy javára szóló szerződés teljesítése ........................................ 224
TARTALOM 1 9
HATODIK RÉSZ
A szerződésszegés szankcionálása ........................................................................225
XXJV. Fejezet
A szerződésszegés közös kérdései .............................................................................. 227
1 . A szerződésszegés fogalma és fajtái ................................................................227
2. A szerződésszegések közös szankciói .............................................................. 229
3. A természetbeni teljesítés követelésének joga.................................................. 229
4. Visszatartási jog (retentio) ................................................................................230
5. Elállási, illetve felmondási jog ............................................................................ 23 1
6. Részleges szerződésszegés ..............................................................................232
7. Közbenső szerződésszegés ..............................................................................232
8. Előzetes szerződésszegés ................................................................................ 233
9. A szerződésszegési szabályok diszpozitív jellege és ennek korlátai ..................234
>00✓• Fejezet
A szerződésszegési (kontraktuális) kártérítési jog ......................................................237
1. A kártérítés a polgári jog központi intézménye ..................................................237
2. A kontraktuális kártérítési felelősség funkciója ................................................ 238
3. A kontraktuális és a szerződésen kívüli (deliktuális) kártérítési felelősség
elvi különbsége és ennek következményei ........................................................ 239
4. A kontraktuális kártérítési felelősség megállapításának törvényi
előfeltételei ........................................................................................................24 1
5. A ptk. kimentési rendje......................................................................................244
6. Kivételek a kimentés rendje tekintetében ........................................................246
7. A megtérítendő károk nagysága........................................................................247
8. A jogosult közrehatásának következménye ......................................................25 1
9. Fedezeti vétel és fedezeti eladás ...................................................................... 252
10. A káronszerzés tilalma ......................................................................................254
11 . A felelősségi rendszer károsult általi választásának (a párhuzamos
kártérítési igényeknek) kizárása: a non-cumu/ elv ............................................255
12. Felelősség a közremúködőért ............................................................................ 258
XXVI. Fejezet
Késedelem....................................................................................................................265
1. A kötelezett késedelme ....................................................................................265
2. A jogosult átvételi késedelme ............................................................................267
XXVII. Fejezet
Hibás teljesítés ............................................................................................................ 269
1 . A hibás teljesítés fogalma .................................................................................. 270
2. A hibás teljesítés jogkövetkezményeinek rendszere .......................................... 273
3. Kellékszavatossági helytállási kötelezettség ....................................................274
4. Jogszavatossági kötelezettség ..........................................................................284
5. Jótállás .............................................................................................................. 287
6. Kártérítési felelősség ........................................................................................ 289
7. Minőségi kötbér ................................................................................................29 1
1Ü I TARTALOM
8. Termékszavatosság ..........................................................................................292
9. Összefoglaló táblázat a hibás teljesítés jogkövetkezményeiről .......................... 297
XXVlll. Fejezet
A szerződésszegés egyéb nevesített esetei ................................................................299
1 . A teljesítés lehetetlenné válása ........................................................................299
2. A teljesítés megtagadása .................................................................................. 301
3. Jognyilatkozat tételének elmulasztása .............................................................. 301
HETEDIK RÉSZ
A szerződési igények elévülése ..............................................................................303
XXIX. Fejezet
Az időmúlás a magánjogban. Elévülés és jogvesztés ..................................................305
1. Az idő a magánjogban........................................................................................305
2. Elévülés és jogvesztés ......................................................................................306
3. Az elévülés a magyar jogban kötelmi jogi intézmény ........................................307
4. A ptk. elévülési szabályainak diszpozitív jellege ................................................308
XXX. Fejezet
Az elévülés jogpolitikai indoka és jelentősége. Az elévülési idő ....................................309
1. Az elévülés jogpolitikai indoka és jelentősége ....................................................309
2. Az elévülési idő ..................................................................................................31 0
XXXI. Fejezet
Az elévülés joghatásai .................................................................................................. 313
1 . Az elévült követelés ..........................................................................................313
2. Mellékkövetelés elévülése ................................................................................315
XXXII. Fejezet
Az elévülési idő nyugvása ............................................................................................ 31 7
1 . Az elévülési idő nyugvásának indoka és lényege ..............................................31 7
2. Az elévülési idő nyugvásának következménye ..................................................31 9
XXXlll. Fejezet
Az elévülési idő megszakítása ......................................................................................321
1 . Az elévülési idő megszakításának lényege és hatása ........................................32 1
2. Az elévülési időt megszakító jogi tények............................................................322
3. A tartozás kötelezett általi elismerése ..............................................................323
4. Szerződésmódosítás, egyezség ........................................................................324
5. Bírósági eljárás ..................................................................................................324
6. Közvetítői eljárás ..............................................................................................326
7. Az elévülési idő megszakítása a nyugvási idő alatt ............................................326
NYOLCADIK RÉSZ
Harmadik személy a szerződésben ........................................................................329
XXXIV. Fejezet
Engedményezés. Jogátruházás ....................................................................................33 1
1. Az engedményezés a követelések átruházásának jogi eszköze ........................33 1
2. A követelés-átruházás jogviszonyai ..................................................................332
TARTALOM 1 11
3. Hárompólusú jogi kapcsolat: .,K" - .,Eő" - .,Es" ................................................334

4. Az. engedményezhető követelések ....................................................................337
5. Az. engedményezés joghatásai ..........................................................................339
6. Törvényi engedmény (cessio legis) ....................................................................34 1
7. Jogátruházás ....................................................................................................34 1
XX'JN. Fejezet
Tartozásátvállalás. Teljesítésátvállalás. Tartozáselvállalás ............................................343
1 . Tartozásátvállalás Ontercessio privativa) ............................................................343
2. Teljesítésátvállalás (intercessio cumu/ativa) ......................................................345
3. Tartozáselvállalás ..............................................................................................346
XXXVI. Fejezet
A szerződésátruházás ..................................................................................................347
1 . A szerződéses pozíció átruházásának gazdasági funkciója
és a jogi megoldás lényege ................................................................................ 347
2. A szerzódésátruházás fogalma és joghatásai. ................................................... 348
3. Speciális esetek a szerződési pozíció átruházására ..........................................349
KILENCEDIK RÉSZ
A szerződés megszűnése teljesítés nélkül ............................................................351
XXXVII. Fejezet
A szerződés megszüntetése a felek megállapodásával vagy az egyik fél
jognyilatkozatával ........................................................................................................353
1. Bevezetés: a szerződés teljesítés nélküli megszűnésének eseteiről. ................. 353
2. A szerződés megszüntetése a felek megállapodásával ....................................355
3. A szerződés egyoldalú megszüntetése ..............................................................357
4. Összefoglaló táblázat a szerződés felek által történő megszüntetéséről ..........36 1
Jogszabálymutató ..................................................................................................363
Tárgymutató ..........................................................................................................367
Előszó
Ez a könyv a magyar polgári jog szerződési jogának alapjait foglalja össze. Kiindu
lópontja a 20 1 3 . évi V. törvénnyel megalkotott Polgári Törvénykönyv. A szerző a ma
gyar tételes jogszabályok mögött rámutat a magánjogi szerződés általános tulajdon
ságaira, az európai szerződési jogok közös vonásaira is. Ez a közös alap
a kontinentális európai magánjog vizsgálata során könnyen felfedezhető, hiszen -
amint arra már egy évszázaddal ezelőtt Grosschmid Béni is rámutatott - a szerződési
jogok úgy hasonlítanak egymásra, mint egyik tojás a másikhoz. A könyv elsődlege
sen az egyetemi jogi karok oktatását kívánja szolgálni, de a szerző reményei szerint
haszonnal forgathatják a gyakorlatban dolgozó jogászok is.
Őszinte köszönetet mondok tanszékí kollégámnak, Tőkey Balázs adjunktus úr
nak, akí a kézirat alapos átnézése után tett számos észrevételével mind tartalmi, mind
didaktikai szempontból jobbá tette e munkát. Az esetleges hibákért a szerző vállal
ja a felelősséget.
Budapest, 20 1 6. Szent István napján
A szerző
,, ,
ELSO RESZ
,, ,, ,, ,,
Altalanos kerdesek
I. Fejezet
A szerződés fogalma, gazdasági-társadalmi
alapja és funkciói
1 . A szerződés a polgári jogban . . .... . . . . .... . . . . .... . . . . .... . . ..... . . . ........ . ...... ... . . ................... 17
2. A szerződés a kötelmi jogban ............................. . . . . . . . ............. ... . ....... . . . .... . . ...... ... 18
3. A szerződés fogalma . ........ . . ........................ . . . ....... . . .......... .............. . . ........ . . .... . . . . .20
4. Tulajdonosi elkülönültség, munkamegosztás, piacgazdaság és szerződés . .... . . ...22
5. A szerződés és a szerződési jog funkciói .... . . ...... . . ........ .......... ........ .....................23
1 . A szerződés a polgári j ogban
Az emberek együttélése a társadalom számos területén jogi szankciókkal is biztosí- 1 1

tott megállapodásokon nyugszik. Szerződés alatt - a szó tág értelmében - emberek,
szervezetek, embercsoportok vagy államok jogi hatással járó megállapodását értjük.
Különös jelentősége van a szerződésnek a polgári jog által szabályozott életviszonyok
körében, mert ez a jogintézmény az árujellegű csereviszonyok jogi formáját adja, és
más vagyoni megállapodások jogi köntöséül is szolgál. A polgári jogon belül szer
ződéseket találunk például a jogi személyek alapításánál, a családjogban (például há
zassági vagyonjogi szerződés: 4:63. §), a dologi jogban (például zálogszerződés:
5 : 89. §, birtokátruházó rendelkező dologi jogügylet: 5 :3 . §), az öröklési jogban (pél
dául lemondás: 7:7. §, öröklési szerződés: 7:48. §). Központi szerepet a szerződés
a kötelmi jogban játszik, ahol - mint az egyik legfontosabb kötelernkeletkeztető jogi
tény - részletes szabályozásban részesül. Ez a szabályozás átsugárzik a szerződés lé
nyegére és jogi rendjére a polgári jog más területein is.
18 1 ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK
2 . A szerződés a kötelmi jogban
Kötelmi jogi viszonynak (röviden: kötelemnek) a polgári jogban azokat a vagyoni vi
szonyokat nevezzük, amelyekben a felek mindkét póluson nevesítve vannak (jogo
sult és kötelezett, károkozó és károsult stb.) és pozitív magatartásra: vagyoni tartal
mú szolgáltatásra kötelezettek. A kötelmet keletkeztető legfontosabb jogi tények
a következők:
szerződés;
egyoldalú jogügylet;
személyhez fűződő (személyiségi) jogot, családjogi jogot, dologi jogot vagy más
jogot sértő magatartás;
szerződésen kívüli jogellenes károkozó magatartás (magánjogi deliktum);
értékpapír;
jogalap nélküli gazdagodás;
megbízás nélküli ügyvitel;
utaló magatartás.
Az egyik legfontosabb kötelmi jogviszonyt keletkeztető jogi tény tehát a szer
ződés. Ebben a könyvben a kötelmi jogi szerződésről lesz szó. Ezért a továbbiakban
szerződés alatt a kötelmi jogi szerződést értjük.
A kötelmeket relatív szerkezetű (meghatározott relációjú) jogviszonynak ne
vezzük, és - a német mintát követő magánjogokban, így a magyar polgári jogban is -
szembeállíthatjuk a polgári jogi viszonyok másik fő csoportjával: a dologi jogvi
szonyokkal. Ez utóbbiak abszolút szerkezetűek, mert bennük csak az egyik (a jogo
sulti) póluson találunk nevesített személyt (a tulajdonost, továbbá a haszonélvezőt,
a zálogjogosultat stb.), akivel szemben a jogviszony másik pólusán nem megneve
zett személyek állnak, hanem mindenki más. Ezek nem tevésre, hanem a nevesített
személy jogainak zavarásától való tartózkodásra kötelezettek. A polgári jogviszonyok
ilyen megkülönböztetése a szabályozás és a rendszeralkotás szempontjából hasznos
lehet, ugyanakkor - amint arra már Grosschmid rámutatott 1 - viszonylagos is. 2
Viszonylagossá teszi ezt a distinkciót - többek között - az, hogy dologi jogviszony
1 GROSSCHMID Béni: Fejezetek kötelmi jogunk köréből. 1. kötet. Budapest, 1 932. 2 1 4. o. Grosschmid a dologi jog
viszonyokat „sűrített kötelmeknek" fogja fel: Uo., II. kötet. 1 27 1 . sk. o.

2 A dologi és a kötelmi jogviszonyok jellegbeli különbségeként szokták emlrteni, hogy az előbbiek köre törvényileg
zárt, az utóbbiaké - a szerződési szabadság következtében - nyitott. Ez a különbség is oldódóban van, amint
például a Cour de cassation közelmúltban hozott két döntése mutatja. Az egyik döntés elismert érvényes, új,
a kódexben nem szerepló dologi jogként (un nouveau droit réel non prévu par la code) egy, a felek által szer
ződésben létesrtett jogot (droit de „cru et a croitre"): Cass. 3e civ., 23 mai 20 1 2, no 1 1 - 1 3.202. A másik dön
tésben a legfelső rtélkezési fórum a Code cMl 544. cikke és a szerződési szabadságot deklaráló 1 1 34. (ancien)
A szerződés fogalma, gazdasági-társadalmi alapja és funkciói 19
keletkezéséhez gyakran kötelmi jogi (szerződéses) viszony vezet, illetve (fordított né
zetben) a szerződéses viszonyok létrehozásához a tulajdonjog adja az alapot, és az
is, hogy egy dologi jogviszony megsértése kötelmi (kártérítési, alaptalan gazdago
dási stb.) jogviszonyt hoz létre. 3
Szépen fejti ki a tulajdoni igény kötelmi igénybe való átfordulását a következő felsőbí
rósági ítélet. Az ingatlan-adásvételi szerződés semmissége (252) esetén a tulajdonosnak
a dolog kiadására irányuló tulajdoni igényét önmagában az időmúlás nem szünteti meg.
Ha azonban a vevő az ingatlant ellenérték fejében jóhiszeműen eljáró harmadik személy
részére továbbértékesíti, e személy tulajdonszerzését az ingatlan-nyilvántartási közhite
lesség védi. Ilyen esetben a volt tulajdonos követelése kötelmi (a gazdagodás megtérí
tésére irányuló, a 6: 1 1 3. § szerinti) követelésbe fordul át vevőjével szemben (BDT 201 0,
2 1 74.).
Említeni kell emellett azt is, hogy a mai magánjog nem egy esetben áttöri a szerző- 16
déses kapcsolat (az angolszász terminológiában: privity ofcontract), illetve a kárté
rítési jogviszony relatív szerkezetét, és igényt teremt a kötelem egyik alanya számára
a jogviszonyban közvetlenül nem szereplő személlyel szemben.4 A szerződési jog-
ban erre elsősorban amiatt van szükség, mert a gazdasági folyamatok egyre komp
lexebbé válnak, és lebonyolításukhoz gyakran szerződések láncolatára van szükség.
A szerződés relatív szerkezetének áttörését jelenti például a termékszavatosság [757)
intézménye, amelyet a magyar szerződési jogban a Ptk. vezetett be (6: 1 68. §).
Említést érdemel, hogy a kötelmi jog elsősorban a német magánjog (és az azt követő kon- 1 7
tinentális magánjogok) kategóriája. 5 Az angolszász típusú magánjogok nem is alkalmazzák
cikke alapján egyenesen azt mondta ki, hogy dologi jog (droit réel) szabad létesítésének is csak a közrendi
szabályok (régies d'ordre public) szabnak határt: Cass. 3e civ. , 3 1 cet. 20 1 2, no 1 1 - 1 6.304. Egészen 1 834-
re nyÚlik vissza egyébként az a francia felsőbírósági gyakorlat, amely a Code civil egyes tulajdonjogi szabá
lyait (544., 546. és 552. cikkeit) eleve csak deklaratív jellegűnek tekinti. Mindezek alapján egyes francia szer
zők már a tulajdonjog lebontásáról (décomposition du droit de propriété) beszélnek. Lásd: Code cMI, Annoté
sous la direction de Laurent Levener; édition 20 1 7. Paris, 20 1 6 . 42 1 sk. e.
3 A dologi és a kötelmi jogvédelem összekapcsolódásához lásd HARMATHY Attila: Dologi jog - kötelmi jog. ln Li
ber Amicorum - Studia L. Vékás dedicata. Budapest, 1 999. 1 1 9-1 38. e.
4 A kötelem burkának áttöréséhez lásd LÁBADY Tamás: A kötelem zárt struktúrájának felbomlása a termékfe
lelősség jogában. Jogtudományi Közlöny, XXIX. (1 974) 700-707. e.
5 A német szerződési joghoz, illetve kötelmi joghoz lásd Hein KöTZ: Vertragsrecht. Tübingen, 20 1 2. ; Dirk Loos
CHELDERS - Dirk ÜLZEN - Gottfried SCHIEMANN: Staudingers Kommentar. Schuldrecht: Einleitung, Treu und Glau
ben. Berlin, 20 1 5. ; Karl LARENZ - Manfred WoLF - Jörg NEUNER: AJlgemeiner Tei/ des Bürgerlichen Rechts. Mün
chen, 20 1 2. ; Dieter Medicus - Stephan loRENZ: Schuldrecht 1. Allgemeiner Teil. München, 20 1 2. ; Dieter
MED1cus: AJlgemeiner Tei/ des 8GB. Heidelberg, 20 1 0. ; Helmut KÖHLER: 8GB AJlgemeiner Tei/. München, 2007.;
Helmut KÖHLER: Schuldrecht 1. Allgemeiner Teil. München, 2005.
20 1 ÁLTAIÁNOS KÉRDÉSEK
a dologi-kötelmi jogi védelem közötti megkülönböztetést.6 A francia Code civilben ere

detileg eléggé feloldódott ez a distinkció. A kötelmeket (így a szerződések általános sza
bályait és az egyes szerződéstípusokat is) a francia kódex a Harmadik Könyvben (Des
différentes manieres dont on acquiert la propriété) egyebek között együtt tárgyalja a tör
vényes és a végrendeleti öröklési joggal és a házassági vagyonjoggal.7 A Code civil kö
telmi jogának 201 6. évi átfogó módosítása után azonban a kötelem kategóriája a kódex
ben fontos rendszeralkotó szerepet játszik. A kódex hatályos változatában a Harmadik
Könyv ill. Címe ,,A Kötelmek Forrásai" elnevezést kapta, és e Cím I. Alcíme tartalmazza
a Szerződés általános szabályait, a II. Alcíme (egyelőre töredékesen) a „Szerződésen kí
vüli felelősségi" jogviszonyokat, a III. Alcíme ,,A kötelmek egyéb forrásai" elnevezés alatt
a megbízás nélküli ügyvitel és a jogalap nélküli gazdagodás szabályait. A Harmadik
Könyv IV. Címe pedig egyenesen a „Kötelmekre vonatkozó kőzös rendelkezéseket" fog
lalja össze öt részletes fejezetben.
3 . A szerződés fogalma
A szerződés lényegének megközelítésére a magánjogtudomány többféle elméletet dol

gozott ki. Ezek arra az alapvető kérdésre kívánnak elsősorban választ adni, hogy mi
ért segíti a magánjog teljesüléshez a szerződést. Emellett a szerződési elméletek el
határolási szempontokat is akarnak nyújtani a magánjog más területeitől (például
a dologi j ogtól, a deliktuális felelősségi jogtól) történő elhatároláshoz. Egyik elmé
let sem képes hiánytalanul teljesíteni ezeket a komplex igényeket. A szerződési te
óriák területén is a legélesebb választóvonal a common law-elméletek és a konti
nentális nézetek között húzódik.
Az angol-amerikai magánjogtudományban uralkodónak tekinthető és mindenképpen leg
átfogóbb elméleti felfogások a szerződés döntő elemének az ígéretet tekintik: promissory
theories.8 Említést érdemelnek az ún. bizalmi elméletek (reliance theories) is, amelyek a szer
ződési jog legfontosabb jegyének a szerződési jog által biztosított bizalomvédelmet tartják.9
6 Az angol szerződési joghoz lásd Joseph CH1TTY: On contracts. General principles. London, 201 5. ; Guenter H .
TREITEL - Edwin PEEL: The Law of Contract. London, 20 1 5. ; Ewan Mcl<ENDRICK: Contract Law. London, 20 1 5. ;
Geoffrey S. CHESHIRE - Cecil H. s. FIFOOT - Michael P. FURMSTON: Law of Contract. Oxford, 20 1 2. ; Patrick s.
ATIYAH - Stephen A. SM1TH: An lntroduction t o the Law of Contract. Oxford, 2005.; az Amerikai Egyesült Álla
mok és tagállamainak szerződési jogához lásd Edward A. FARNSWORTH: Contracts. New Vari<:, 2004.
7 A francia szerződési joghoz lásd Philippe MALAURIE - Laurent AYNES - Philippe STOFFEL-MUNCK: Droit des obli
gations. Paris, 20 1 5. ; Franc;ois TERRÉ - Philippe S1MLER - Yves LEQUETTE: Droit cM/: Les obligations. Paris, 2013.
8 Lásd Stephen A. SMITH: Contract Theory. Oxford, 2004. 56 skk. o.
9 Uo. 78. skk. o.
A szerződés állami elismerésének Gogi eszközökkel történő kikényszerítésének vagy kár

térítéssel történő szankcionálásának) megokolására az angolszász szerzők leginkább
utilitárius szempontokat (újabban főként a hatékonysági követelményeket, például a költ
ség-haszon egyensúlyt) emelik ki. 10
A legelterjedtebb kontinentális és egyben magyar jogfelfogás a szerződés lényegét 1 10

afelek megállapodásában, akarat-megegyezésében látja, és a szerződés definíciójá-
nak középpontjába is a megállapodást helyezi. E szerint a szerződés a felek megha
tározott vagyoni szolgáltatások nyújtására létrejött megállapodása, amelyet az állami
jogrendszer elismer, és amelynek teljesítését szankciókkal elősegíti.
A szerződés lényeges fogalmi elemei tehát a következők: 1 11
- a felek jogi hatást kiváltó egybehangzó akaratnyilvánítása;
- árujellegű kölcsönös szolgáltatások nyújtására irányul;
- a polgári jog által elismert, és eszközeivel kikényszeríthető vagy értékegyensú-
lyának megbomlása korrigálható.
A kiemelt fogalmi jegyek a szerződés tipikus alakzatát: az ellenszolgálatatást tar- 1 12
talmazó, vagyis a visszterhes [ 1 67] szerződést írják le. Tipikus esetben ugyanis
a szerződésben a felek kölcsönös szolgáltatásra vállalnak kötelezettséget. Ezt a köl
csönösséget a Ptk. a visszterhesség vélelmének külön kimondásával ( 6: 6 1 . §) teszi
hangsúlyossá. Már itt utalunk arra, hogy a polgári jog ismer és szabályoz ingyenes
szerződéseket is, amelyekben nincs ellenszolgáltatás, szolgáltatást csak az egyik fél
nyújt.
A Ptk. a szerződési jog általános szabályainak élén tételesen is meghatározza 1 13
a magánjogi szerződést, abban az értelemben, ahogy ezt a központi jelentőségű jog
intézményt az egész kódexben érteni kell: ,,A szerződés a felek kölcsönös és egybe
hangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésé-
re és jogosultság a szolgáltatás követelésére" (6:58. §). A törvény maga is világossá
teszi, hogy a magánjogi szerződés lényeges elemét a szerződő felek akarat-meg
egyezése képezi, amelynek tárgya valamely - rendszerint vagyoni jellegű - szolgál
tatás. Ehhez a definícióhoz hozzá kell érteni az állami eszközökkel történő kikény
szeríthetőséget is, ha annak jogi feltételei, mindenekelőtt a szerződés létrejötte [175] ,
érvényessége [245] és hatályossága [366] megállapítható.
10 Uo. 1 08. skk. o.

4. Tulajdonosi elkülönültség, munkamegosztás, piacgazdaság

és szerződés
A szerződés alapvető szerepet játszik a forgalomképes erőforrások és a javak piaci

(azaz a keresleti és kínálati viszonyokon alapuló) közvetítésében, újraelosztásában.
A szerződés természetes gazdasági közege a független tulajdonosok közötti vagyo
ni forgalmat közvetítő, áru-pénzviszonyokra épülő piacgazdaság. Történetileg szem
lélve ilyen viszonyok alakultak ki először az egyszerű árutermelés körülményei kö
zött egyes ókori társadalmakban (a görög városállamokban vagy Rómában),
legalábbis a szabad polgárok között. Nem játszott viszont figyelemre érdemes sze
repet a szerződés a hierarchikusan osztott tulajdonon alapuló feudális társadalomban.
Feudális viszonyok között ugyanis az emberi kapcsolatokat, így a vagyoni viszo
nyokat is döntően a társadalomban elfoglalt státus határozta meg. Az emberek bele
születtek egy meghatározott társadalmi helyzetbe, rendszerint életük végéig ebben
a státusban is maradtak, és az egymással szembeni jogaikat, illetve egymás iránti kö
telezettségeiket is ez a státus határozta meg. A szerződésnek ilyen körülmények kö
zött csak periférikus szerep jutott. A hierarchikus kötöttségek megszűnése, a tulaj
donosok jogi értelemben vett függetlenné válása, a munkamegosztás széleskörű
elterjedése és mindezek miatt a tulajdon áru-magántulajdonná alakulása bontakoz
tatta ki a szerződés igazi tömeges szerepét. Az elkülönült tulajdonosokat, akik a tár
sadalmi munkamegosztásban elfoglalt különböző helyük miatt egymásra voltak
utalva, vagyoni viszonyaik bonyolításánál már nem kapcsolta össze társadalmi po
zíciójuk. Más jogi eszközre volt tehát szükségük, és ez az eszköz lett a szerződés. Ez
a folyamat, amelyben döntő szerep jutott a társadalmi munkamegosztásnak, a kapi
talista társadalmi berendezkedés kialakulásával és fejlődésével párhuzamosan ment
végbe. A változások során - Sir Henry Main ( 1 822- 1 888) gyakran idézett kifejezé
sét alkalmazva - a státus helyett a szerződés lett a társadalmi szerveződés egyik fő
eszköze (,, . . . the movement ofthe progressive societies has hitherto been a movement
/rom Status to Contract ''). 1 1 Széles területeken eltűnt, vagy legalábbis erősen csöke
vényessé vált a szerződés szerepe az időközben látványosan megbukott szocialista
társadalmi kísérlet évtizedei alatt. Az alapvető termelőeszközök (majdnem) totális ál
lami tulajdonba vétele (,,államosítása") alapján kialakított tervgazdasági rendben az
egyes gazdálkodó egységek közötti kapcsolatokat igazgatási úton adott tervfelada-
1 1 Sir Henry James Sumner MAINE: Ancient Law - fts Conneetion with the Earfy History of Society, and fts Refa
tion to Modern fdeas. With an lntroduction and Notes by Sir Frederick Pollock. New York, 1 906. 1 66. o. (Első
kiadás: London, John Murray, 1 86 1 . 1 70. o.)
tok keretében igyekeztek megteremteni, és a szerződések (ún. ,,tervszerződések") csak

formai öltözetet adtak ezekhez a jogviszonyokhoz. Valóságos szerződésekről az ál
lami tulajdonon belül a direkt centralizált, tervlebontásos (tervutasításos) gazdaság
irányítás keretei között (Magyarországon kb. 1 968-ig) nem lehetett szó, a szerződés
csak a népgazdasági terv teljesítésének eszköze volt.
Az indirekt gazdaságirányítás mellett (Magyarországon 1 968-tól fokozatosan ki- 1 15
alakuló mértékben) a szerződés az állami gazdasági szektoron belül fokozatosan va
lóságosabb szerephez jutott, mert széles körben megszűnt a terv és a szerződés kö-
zötti közvetlen jogi kapcsolat és a szerződéskötési kötelezettség. Az áruszerződéshez
leginkább hasonlító jogviszonyok a szocialista gazdálkodás évtizedei alatt mégis csak
a magánszemélyek között jöttek létre, a fogyasztási javakra korlátozott magántulaj-
don: az ún. ,,személyi tulajdon" talaján. S szerződésekről lehetett beszélni az állami
vállalatok, illetve a szövetkezetek egymás közötti viszonyaiban, továbbá az előbbi-
ek és a magánszemélyek közötti viszonyokban. A volt szocialista országokban
a szerződés igazi funkcióját és jelentőségét egészében csak 1 990 után, az állami tu
lajdon lebontása (privatizációja) és a valódi (szociális) piacgazdaság feltételeinek
megteremtése nyomán nyerte vissza.
5. A szerződés és a szerződési jog funkciói
Az alapvetően áru-pénzviszonyokra épülő piacgazdaságban a szerződés eminens sze- 1 16

repet tölt be a gazdasági kapcsolatok spontán szervezésében, sőt a társadalmi rend biz
tosításában-alakításában is. Közelebbről nézve a társadalmi funkció szempontjából
különbséget tehetünk a szerződések alapvető típusai között. Más jellegű szerepet ját
szanak a kifejezetten árucserét közvetítő (tulajdonátruházó és új eredmény létreho
zására irányuló) szerződések, mást a vagyoni viszonyok területén kooperációt biz
tosító, társasági jellegű szerződések és megint mást az áruk továbbítását vagy
meglévő vagyoni érdekek védelmét szolgáló megbízási, őrzési (letéti) és biztosítási
szerződések.
A szerződés kiemelkedő funkciója megnöveli a szerződési jog jelentőségét is. 1 17
A modern - elsősorban gazdasági elméletekre támaszkodó - szerződési jogi felfo-
gás szerint ezért a jogi szabályozás szerepe nem szűkíthető le a konkrét individuális
szerződésből származó konfliktusok kiegyensúlyozott megoldására, hanem a jogi ren
dezésnek lehetőség szerint makrogazdasági funkciókat is magára kell vállalnia, egy-
fajta „makro-szemléletü szerződési modellt" kell szem előtt tartania. Ez a komplex
elvárás a szerződési joggal szemben azt a követelményt támasztja, hogy a szabályo

zás
- a szerződésben nem rendezett kockázatokat igazságosan ossza el a felek között;
- lehetőségei között szükség esetén nyújtson védelmet a szerződés gyengébb ala-
nyának: a fogyasztónak [94] ;
- a lehető legkisebb társadalmi veszteséggel járó megoldásokat ,jutalmazza" a fe
lek megállapodásában;
- helyezzen el normatív ellensúlyokat a felek társadalmi (például környezetvédelmi)
szempontokat figyelmen kívül hagyó megegyezésének korrigálására;
- akadályozza meg a közjóval nyilvánvalóan szembemenő szerződések teljesíté
sülését;
- járuljon hozzá funkcióképes piaci viszonyok kialakulásához és fenntartásához.
Jogszabályok az I. fejezethez: Ptk. 6:58. §

II. Fejezet
A szerződési jog a magyar polgári jog
rendszerében. A szerződési jog forrásai
1 . A szerződési jog a magyar polgári jog rendszerében............................................25

2. Szerződés és jogügylet ........................................................................................26
3. A jogügylet a Ptk.-ban ..........................................................................................28
4. A szerződési jog forrásai ......................................................................................33
1 . A szerződési j og a magyar polgári jog rendszerében
Amint már jeleztük, a szerződés a magyar polgári jog rendszerében a kötelmi jog- 1 18
ban található. A kötelmi jog a 1 5-1 7. századi kontinentális jogtudomány absztrak
ciója, az angolszász jogokban nem alkalmazott fogalom. A kontinentális jogrend
szerek közül egyesek (például eredetileg a francia vagy mindmáig az osztrákjog) csak
a tudományos (didaktikai) rendszeralkotásban, mások (például a német, a svájci
és a magyar jog, legújabban a francia Code civil is) törvényükben is rendszeralkotó
elemként használják a kötelmi jog fogalmát. A kötelmi jog kategóriáját így vagy úgy
alkalmazó jogrendszerek a polgári jognak ebben a részében foglalják össze a relatív
szerkezetű, pozitív tartalmú vagyoni jogviszonyokat, amelyekből egymásnak meg
felelő és egyenértékű alanyi jogok (követelések) és kötelezettségek (tartozások)
egysége keletkezik. 12 Idetartozik mindenekelőtt
- a szerződés,
- a felelősséget kiváltó szerződésen kívüli jogellenes károkozó magatartás (magán-
jogi deliktum),
- a jogalap nélküli gazdagodás,
- a megbízás nélküli ügyvitel.
12 A magánjog egészét tekintve lásd LÁBADV Tamás: Az alanyi magánjogról és a magánjogi kötelezettségről.
ln A magánjog általános tana. Budapest, 2013. 1 90-207. o.
Kötelem jöhet létre ezeken kívül értékpapírból, hatósági rendelkezésből (példá

ul kisajátítási határozatból), ún. utaló magatartásból és más jogi tényből (például díj
kitűzésből) is. A Ptk. tételesen is felsorolja ezeket a legfontosabb kötelemkeletkez
tető jogi tényeket (6:2. §).
2. Szerződés és jogügylet
A polgári jog mai fogalomrendszerében a szerződést közvetlenül átfogó felső kate

gória a jogügylet. A jogügylet az egyik legfontosabb jogi tény, amely alatt ajogi ha
tás kiváltását célzó akaratnyilatkozatot értjük. A jogi tények között a jogügyletet a re
álaktussal lehet szembeállítani. Ez utóbbi [például egy dolog birtokba vétele vagy az
ún. megbízás nélküli ügyvitel (6: 583. §)] szintén a cselekvő akaratából eredő (,,aka
ratlagos") emberi magatartás, amely jogi hatást vált ki, de nem irányul kifejezetten,
célzatosan egy meghatározott jogi hatás előidézésére.
A jogügyletnek tehát három lényeges eleme van:
- az akarat,
- a nyilatkozat,
- a jogi hatás.
A jogügyleti akaratnak a célzott jogi hatás - köznapi értelemben vett - gazdasá
gi lényegét kell átfognia, de nem kell kiterjednie annak minden jogi részletére. Pél
dául egy gépkocsi vásárlásánál a vevőnek akarnia kell az adott gépkocsi tulajdonjo
gának megszerzését, és tisztában kell lennie azzal, hogy nemcsak kölcsön kívánja
kémi az autót; nem kell viszont ismernie a tulajdonátruházás jogi részleteit. A jog
nyilatkozat a jogügyleti akarat kifejezése. Jognyilatkozatot szóban vagy írásban le
het tenni, és kifejezhető jognyilatkozat szavakba nem foglaltan, azaz ráutaló maga
tartással (factum concludens) is. A Ptk. elvben mindháromfajta akaratnyilvánítást
elfogadja [6:4. § (2) bek.] . A célzott jogi hatás a jogügylettel elérni kívánt gazdasági
eredmény szempontjából igen sokféle lehet. Irányulhat a jogügylet egy dolog tulaj
donának megszerzésére, egy munkával elérhető eredmény (mű) létrehozására, dolog
használati jogának megszerzésére, ügyellátásra, halál esetére történő vagyonátszál
lásra stb. A célzott jogi hatásnak nem szabad jogszabályba ütköznie: a jogi hatás nem
lehet jogszabályban tiltott. A nem tiltott jogi hatás elérése abban az esetben problé
mátlan, ha a jogügyleti akarat és a jogügyleti nyilatkozat tartalma azonos. A jogügyleti
akarat és a jogügyleti nyilatkozat tartalmi eltérése esetén jogi probléma merülhet fel,
amelyet a polgári jog a jogügylet értelmezése [39) vagy érvénytelensége [246) ke
retében kísérel meg feloldani.
A szerződési jog a magyar polgári jog rendszerében. A szerződési jog forrásai 27
<
A szerződés mellett a jogügylet kategóriája átfogja a joghatás kiváltását célzó egy 1 22
oldalú jognyilatkozatokat is. Ezek közül jelentősége miatt kiemeljük a meghatalma
zást (6: 1 5. §) ( 137] és a végrendeletet (7: 1 2. §).
gyoldalú jogügylet 1 23
jogügylet
szándékolt emberi magatartás zerződés (kétoldalú jogügylet)
(mint jogi tény) <
reál aktus
A jogügyletek többsége kötelemkeletkeztető jogi tény, és ezért szabályozásuk a kö

telmi jogban található. A végrendelet említett példája mutatja ugyanakkor, hogy 1 24
a jogügylet kategóriája az öröklési jogban is meghatározó szerepet játszik. Nincs ez
másképpen a személyi jogban és a családjogban sem. A dologi jogban is jelentősége
van a jogügyletnek. A Ptk. az egyik alapvető dologi jogi jognyilatkozatra, a birtokát
ruházás egyik elemére, a birtokátruházás alapjául szolgáló megállapodásra: a rendel-
kező szerződésre külön is kimondja, hogy arra a szerződés létrejöttére és érvényessé-
gére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni [5 :3. § ( 1 ) bek.]. Maga
a rendelkező szerződés alapján bekövetkező birtokba bocsátás: a birtokátadás viszont
reálaktus. (Rendelkező szerződés + birtokátadás = birtokátruházás.) A nem kötelmi
jogi jogügyletekre a törvény egy általános utaló szabályt is szükségesnek tart, amely
úgy rendelkezik, hogy a jogügyletekre vonatkozó szabályokat - eltérő jogszabályi ren
delkezés hiányában - a nem kötelmi jogi jogügyletekre megfelelően alkalmazni kell.
Történetileg nézve, a jogügylet kategóriája a jogtudomány által a szerződés fogalmából 1 2 5
levezetett absztrakció. A 1 9. század német jogtudományában a szerződés egyik eleme:
az akaratnyilatkozat általánosításaként alkották meg a jogügylet fogalmát. 1 3 Az ún. tör
téneti jogi iskola keretében kibontakozott ún. pandektista jogtudomány (pandektisztika:
Puchta), majd az ún. fogalmi jogtudomány (Begriffsjurisprudenz: Windscheid, Brinz,
Demburg) - számos más magánjogi kategória megfogalmazása mellett - alkotta meg
a jogügylet fogalmát. A jogügylet kategóriája tehát mai rendszertani helyéhez képest for
dított logikai úton jött létre: a szerződésből keletkezett, hogy azután a szerződés fölötti
fogalom szerepét töltse be. Egyes kodifikált jogrendszerek törvénykönyvükben is egyik
központi rendszeralkotó elemként kezelik a jogügylet kategóriáját. Így például a német
BGB Általános Része ( 1 . Könyv 3. Fejezet) közel száz §-t szentel ajogügyletnek, és e fe
jezetben helyez el számos szerződési szabályt is. 1 4
1 3 VILÁGHY Miklós: A jogügyletek. ln VILÁGHY Miklós - EÖRSI Gyula: Magyar Polgári Jog. 1. kötet. Budapest, 1 962.
1 84. sk. o.
1 4 A jogügyleti tan modem összefoglalását lásd Werner FLUME: Allgemeiner Teil des bürgerlichen Rechts. Zwei
ter Band: Das Rechtsgeschaft. Berlin - Heidelberg - New York, 1 992.

3. A j ogügylet a Ptk.-ban
a) A Ptk.-ban a jogügylet nem rendszeralkotó fogalom, de a törvény a Hatodik

Könyvben, a kötelmek közös szabályait összefoglaló Első Részben tartalmaz rendel
kezéseket a jogügyletre, ,jognyilatkozat" cím alatt. A jognyilatkozat a Ptk. szerint: jog
hatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat. A meghatározás mellett rendelkezik a tör
vény a jognyilatkozat hatályosulásáról, az alakszerűségi követelményekről és
a jognyilatkozat értelmezéséről.
b) A jognyilatkozat hatályossá válása szempontjából a Ptk. különbséget tesz cím
zett és nem címzett jognyilatkozatok között. A címzett jognyilatkozatok esetében pe
dig a hatályossá válás szempontjából jelentős az, hogy jelenlevők vagy távollevők kö
zött tett jognyilatkozatról van-e szó.
Címzett az a jognyilatkozat, amelyet a nyilatkozatot tevő egy meghatározott
személyhez (a címzetthez) intéz. A jognyilatkozatok rendszerint címzettek, a szer
ződési jognyilatkozatok kivétel nélkül azok. Nem címzett a jognyilatkozat, ha nem
egy meghatározott személyhez intézik, hanem általános jelleggel hangzik el. A fon
tos jognyilatkozatok közül nem címzett a végrendelet (7: 1 2. §).
Jelenlevők között kerül sor a jognyilatkozat megtételére, ha a jognyilatkozat tar
talmáról a címzett annak megtételével egyidejűleg tudomást szerez. Ez történik
nemcsak akkor, ha a jognyilatkozatot tevő és a címzett fizikailag konverzációt lehe
tővé tevő közelségben vannak egymáshoz, hanem minden olyan esetben, amikor tech
nikai eszközzel (hagyományosan például telefonon) teremtett kapcsolat a címzett köz
vetlen válaszadási lehetőségét biztosítj a. A jelenlevők között tett jognyilatkozat
nyomban hatályossá válik. A távollevők között tett jognyilatkozat a címzetthez való
megérkezéssel (például a postai kézbesítéssel) válik hatályossá (BDT 2009, 2 1 30.).
Ha aj ognyilatkozat azért nemjut a címzett tudomására, mert ő a postán elküldött le
velet - (például ún. tértivevénnyel) bizonyítottan - nem veszi át, a jognyilatkozatot
közöltnek kell tekinteni (BH 201 1 , 68.). A ráutaló magatartással [21) tett jognyilat
kozat a címzett tudomásszerzésével válik hatályossá.
e) Említettük, hogy jognyilatkozat szóban, írásban és ráutaló magatartással tehe
tő. Ha a fél jognyilatkozatát ráutaló magatartással fejezi ki, jognyilatkozatnak a rá
utaló magatartás (factum concludens) tanúsítása minősül. Például: a megrendelt áru
cikk leszállítása a megrendelésben foglalt ajánlat elfogadását és a szerződés
létrejöttét jelenti. A Ptk. a hallgatást vagy valamilyen magatartástól való tartózko
dást csak akkor tekinti jognyilatkozatnak, ha az illető fél kifejezetten így rendelke
zik. Ilyen szokás alakulhat ki például a felek közötti rendszeres szerződéskötési gya
korlat során, amikor a szerződéses ajánlatot tevő fél ajánlata elfogadásának tekintheti
A szerzódési jog a magyar polgári jog rendszerében. A szerzódési jog forrásai 29
a címzett hallgatását, ha ez utóbbi néhány napon belül nem küld eltérő vagy kiegé
szítő feltételeket.
dJ A legtöbb jognyilatkozat érvényesen megtehető szóban is. Írásbeli alakot, (adott 1 31
esetben meghatározott alakú magánokiratot vagy közokiratot) jogszabály csak ki
véteiesen akkor rendei ei, ha - a jognyilatkozat jellegére, súlyára, hannadik személy
érdekeinek védelmére stb. tekintettel - garanciális szempontok ezt indokolják. Maga
a Ptk. - a szerződési jogon kívül - sajátos okirati formát követel meg például jogi sze
mély létesítéséhez (3:5. §), házassági vagyonjogi szerződéshez (4:65. §), a végren
delethez (7 : 1 2. §).
da) A szerződéseknél jogszabályok különböző garanciális indokokból írják elő, 1 3 2
hogy a szerződést írásba kell foglalni. Ilyen esetekben a szerződés érvényességének
[245] feltétele az írásba foglalás. Az írásbeli alak megkövetelésével a törvény gyak-
ran a kötelezettségvállalás alaposabb meggondolására kívánja indítani a feleket.
Hagyományosan ebbe a kategóriába tartoznak az ingatlan tulajdonjogának átruhá
zására irányuló szerződések (BH 200 1 , 1 2 1 .), amelyeknél a szolgáltatás értéke mi-
att önmagában is helyes az írásbeli alak megkövetelése. A kötelezettségvállalással járó
nagy kockázat indokolja az írásba foglalás érvényességi kellékké tételét például a ke
zesség [6:43 1 . § (2) bek.] és a garanciavállalás [6:4 1 6. § (3) bek.] esetében. A felek
maguk is előírhatnak alakszerűségi követelményt.
Ha jogszabály vagy a felek megállapodása az érvényes jognyilatkozathoz meg- 1 33
határozott alakot rendel, a jognyilatkozat (hasonlóképpen annak módosítása, meg
erősítése, visszavonása, megtámadása) csak ebben az alakban érvényes. A teljesítés
azonban - a teljesített szolgáltatások erejéig - orvosolja az egyszerű írásba foglalás
követelményének megsértését (6:94. §). A Ptk. az írásbeli alak (az egyszerű írásba fog
lalás) követelményének teljesüléséhez azt kívánja meg, hogy legalább ajognyilatko-
zat lényeges tartalmát foglalják írásba, és a jognyilatkozatot a nyilatkozó fél aláírja.
A gyorsan fejlődő elektronikus technikai lehetőségekre tekintettel, a Ptk. kellő- 1 34
en rugalmas, absztrakt formában mondja ki azt, hogy írásba foglaltnak kell tekin-
teni a jognyilatkozatot akkor is, ha a jognyilatkozat tartalma változtatás nélkül
visszaidézhető, továbbá ha a nyilatkozattevő személye és a nyilatkozat megtételé-
nek időpontja azonosítható. Az e-mailen elküldött jognyilatkozat például adott
esetben kielégíti ezeket a követelményeket, de csak akkor, ha elektronikus aláírás-
sal látják el. E nélkül ugyanis a nyilatkozatot tevő személye nem azonosítható, csak
az elküldés e-posta címe. A szabály diszpozitív jellege folytán a felek megállapod
hatnakviszont abban, hogy a szerződésükkel kapcsolatos, meghatározott e-posta-cím-
ről elküldött nyilatkozataikat (elektronikus aláírás alkalmazása nélkül) kölcsönösen
elfogadják.
db) Az alakiság betartása csak abban az esetben válik érvényességi követelménnyé,

ha jogszabály vagy a felek megállapodása ilyen értelemben rendel meghatározott ala
kot. Van példa arra is, hogy az alaki követelmény nem a szerződés érvényességéhez,
hanem a szerződés által célzott jogkövetkezmény kiváltásához szükséges. Nyilván
való például, hogy a közokirati forma vagy az ügyvédi ellenjegyzés megkövetelése
az ingatlan-adásvételi szerződéseknél nem a szerződés érvényességének feltétele, ha
nem az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés követelménye (BH 1 999, 4 1 5 .).
A Ptk. tudatosan is törekedett arra, hogy csak ott kívánjon meg írásbeli formát,
ahol az alakszerűség betartása garanciális jelentőségű és ezért érvényességi feltétel.
Ezen elvi megfontolásból a Ptk.-ban a korábbi joghoz képest az írásbafoglalandójog
nyilatkozatok száma csökkent. A törvény - a korábbi jogtól eltérően - nem kíván meg
írásbeli alakot például a tartozáselismeréshez (6:26. §) és a megtámadási nyilatko
zathoz (6:89. §). Más kérdés, hogy az írásba foglalás lényegesen könnyíti a bizonyí
tást, és ezért a felek írásba foglalnak olyan jognyilatkozatokat is, amelyeknél a tör
vény ezt nem várja el. Különösen a gazdasági életben széles körben elterjedt, hogy
a felek írásban kötnek szerződést, mivel ez könnyíti az esetleges utólagos értelme
zési viták eldöntését, és általában is biztonságot ad a feleknek. De a különbség je
lentős: ezekben az esetekben az írásbeli forma mellőzése nem teszi érvénytelenné
a jognyilatkozatot.
A Ptk. -n kívül számos jogszabály rendelkezik arról, hogy a szerződést írásba kell foglalni.
Gyakran felmerül a kérdés, hogy vajon az írásba foglalás elmulasztása a szerződés ér
vénytelenségét eredményezi-e. Számos jogszabály (például a Hpt.) az írásba foglalás kö
vetelményét a prudens működés és az illetékes felügyeleti hatóság ellenőrzési jogköré
nek biztosítása érdekében írja elő. Ilyen esetben az alakí követelmény megsértése miatt
a semmisség jogkövetkezménye nem mindig indokolt, helyette elegendő lehet közigaz
gatási szankció, például bírság alkalmazása. A szankcióról való döntésnél szükséges szem
előtt tartani, hogy a jogalkotó a semmisség jogkövetkezményét ultima ratióként alkal
mazza. Ezért komoly indokok szükségesek annak alátámasztásához, hogy egy Ptk.-n kí
vüli jogszabály által előírt alakszerüségi követelmény megsértése a szerződés semmis
ségének [254) következményével járjon.
dc) Sajátos helyzetekre külön garanciális szabályokat fogalmaz meg a Ptk. Az írni nem
tudó vagy írni nem képes személy írásbeli jognyilatkozata csak abban az esetben ér
vényes, ha azt közokirat vagy olyan teljes bizonyító erejű magánokirat tartalmazza,
amelyen a nyilatkozó fél aláírását vagy kézjegyét bíróság vagy közjegyző hitelesíti.
Érvényes az ilyen jognyilatkozat akkor is, ha az okiraton ügyvéd ellenjegyzéssel vagy
két tanú aláírással igazolja, hogy a nyilatkozó fél a nem általa írt okiratot előttük írta
alá, illetve látta el kézjegyével, vagy aláírását illetve kézjegyét előttük sajátkezű alá
írásának, illetve kézjegyének ismerte el. Az olvasni nem tudó vagy az olyan személy
esetében, aki nem érti azt a nyelvet, amelyen az írásbeli nyilatkozatát tartalmazó ok
irat készült, az érvényességnek - az előbbieken túl - az is érvényességi feltétele, hogy
magából az okiratból kitűnjön: annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő sze
mély a nyilatkozattevő személynek megmagyarázta. Egyoldalú védelmi jellegük mi
att az e szabályok be nem tartása miatti érvénytelenségre csak a nyilatkozattevő sze
mély érdekében lehet hivatkozni. A relatív semmisség [257) egyik esetéről van tehát
itt szó.
e) Ha a jognyilatkozat tartalmáról vita merül fel, és azt a bíróságnak (más hatóság- 1 39
nak) el kell döntenie, ajognyilatkozat értelmezése válik szükségessé. Az értelmezésnél
(a jogszabályok értelmezéséhez hasonlóan) a nyelvtani, logikai, történeti és teleolo
gikus értelmezés módszerét lehet alkalmazni. A történeti értelmezés - értelemszerűen
- a jognyilatkozat megtétele körűlményeinek és az azt követő releváns jogi tények-
nek vizsgálatát jelenti. A jognyilatkozat értelmezése körében szokták felvetni azt
a kérdést, hogy vajon a nyilatkozó akaratának vagy nyilatkozatának kell-e lényegi
jelentőséget tulajdonítani. A jognyilatkozat e két elemére épülő értelmezési lehető
ségek a 1 9. század magánjogi irodalmában jogfilozófiai elméletekké teljesedtek ki,
de ma már - legalább is kizárólagos és „vagy-vagy"-os kérdésfelvetésként - meg
haladottnak tekintendők. 1 5
A két ellentétes elvre épülő felfogás már a 1 7. és 1 8. század természetjogi irodalmában 1 40
is hangot kapott: Grotius és Christian Wolf az akarati elv mellett, Puffendorf és Thoma-
sius inkább ellene foglalt állást. A 19. század második felében viszont a szembenálló te-
óriák között már valóságos elméleti összecsapások zajlottak. Különösen a német (oszt-
rák és svájci) jogtudományban mindkét felfogásnak voltak neves és harcos képviselői:
az akarati elméletnek (Savigny, Windscheid, Unger, Zittelmann) és a nyilatkozati elmé
letnek (Danz, Schlossmann, Demburg, Biihr). 1 6 Az akarati elmélet szerint a jognyilat
kozatot kétség esetén a nyilatkozó akarata szerint kell megítélni, mivel a jogügylet egy
akarati viszony. Ezzel szemben a nyilatkozati elmélet a nyilatkozatot tekintette iránya
dónak, arra hivatkozva, hogy - legalább is címzett jognyilatkozatok esetében (márpedig ezek
vannak döntő többségben) - a mérvadó elem a nyilatkozat, amelyben a nyilatkozó akarata
a nyilatkozóval szemben álló fél számára megjelenik. A két elmélet ellentétes érdekek vé
delmére helyezi a hangsúlyt: az inkább individuális szemléletű akarati elv a jognyilatkoza-
tot tevőére, a vagyoni forgalom szempontjaira is figyelő nyilatkozati elv a címzett érdeke mel-
lett a bizalomvédelem követelményére is. Az elméleti összeütközések a 1 9. század végére
15 PESCHKA Vilmos: A jogügyletek értelmezése. ln Uő: Jog és jogfilozófia. Budapest, 1 980. 426-500. o. (496. o.)
1 6 Az ún. történeti jogi iskola [és vezető képviselői: F. K. von Savigny (1 779- 1 86 1 ) és G. F. Puchta (1 798--1 846)]
számára az akaratelmélet (Willenstheorie) az „objektív" a tárgyi jog magyarázatában is központi szerepetját
szott. Ezzel a jogfelfogással szegezte szembe Rudolf Jhering ( 1 8 1 8-- 1 892) a maga érdekelméletét, amely
nek a magyar jogtudományban Szászy-Schwarz Gusztáv ( 1 858-1 920) volt kiemelkedő képviselője.
kiegyensúlyozottabbá váltak, a szembenálló nézetek jobban figyelembe vették egymás

érveinek meggyőző szempontjait. A kiinduló kérdés körüli vita: akarati vagy nyilatko
zati elv - teljesen mégsem csitult el. Még a 20. század közepén elfogadott szocialista pol
gári törvénykönyvek is mutattak példát mindkét elv elfogadására. 17 A magyar magán
jogtudományban a 1 9. század végére a nyilatkozati elmélet vált uralkodóvá, és
a nyilatkozati elvet fogadta el az első kódextervezet is. 1 8
A Ptk. főszabálya - az élők közötti jognyilatkozatok értelmezésénél - ötvözi az aka

rati és a nyilatkozati elvet, de döntően a nyilatkozati elmélet alapján áll. Ennek az ál
láspontnak elsődleges oka az, hogy a legfontosabb jognyilatkozatok a kétoldalú cím
zett visszterhes jogügyletek, azaz a visszterhes szerződések [ 167) . Ezek a szerződések
pedig a vagyoni forgalom közvetítői, ahol alapvető jelentősége van a forgalom biz
tonságának és a bizalomvédelemnek. Fontosnak tekintette a magyar törvényhozó azt
is, hogy utaljon a nyilatkozat nyelvhasználatára: a köznapi nyelvet, a szavak általánosan
elfogadott értelmét kell mértékadónak tekinteni. Ezt a nyelvi értelmezési elvet ter
mészetesen nem elvont általánosságban, hanem a jognyilatkozat megtételének kör
nyezetében kell érteni. A törvény szerint (6: 8 . §) a címzett jognyilatkozatot vita ese
tén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a címzettnek a nyilatkozófeltehető akaratára és
az eset összes körülményére tekintettel a szavak általánosan elfogadottjelentése sze
rint értenie kellett. Mutatis mutandis ugyanezt az elvet fogadja el a törvény a nem cím
zett visszterhes jognyilatkozatok tekintetében is. Más a helyzet a végrendeletnél, hi
szen nem volna indokolt az ingyenesen szerző örökös helyzetéből kiindulni és
a nyilatkozati elvet követni. A végrendelet egyoldalú, nem címzett és ingyenes jog
ügylet, és ezért azt a Ptk. szerint az örökhagyófeltehető akaratának megfelelően kell
értelmezni (7:24. §). Ez pontosabban azt jelenti, hogy a végrendeletet az örökhagyó
helyzetéből kiindulva (és nem a már nem élő örökhagyó egykori akaratát kutatva) kell
értelmezni. Hasonló megfontolásból az élők közötti ingyenes jognyilatkozatot (pél
dául ajándékozó nyilatkozatot) az egyoldalúan kötelezettséget vállalóféljavára kell
értelmezni. Ez a megoldás következik a Ptk.-ban a szerződés megtámadásánál al
kalmazott kivételes szabály (6:93. §) analóg alkalmazásából is.
Az ingyenes nyilatkozatoknál látott megfontolásból külön rendelkezést ad a törvény
ajoglemondó nyilatkozatokra is. A Ptk. tételesen kimondja, hogy jogról lemondani vagy
abból engedni csak kifejezett jognyilatkozattal lehet. Ha pedig valaki jogáról lemond,
vagy abból enged, jognyilatkozatát nem lehet kiterjesztően értelmezni. Ebben
1 7 Az akarati és a nyilatkozati elmélet értékeléséhez az Újabb magyar jogirodalomban lásd PEsCHKA Vilmos: A jog
ügyletek értelmezése. ln: Uó: Jog és jogfilozófia. Budapest, 1 980. 426-500. o.; WE1ss Emilia: A szerzódés ér
vénytelensége a polgári jogban. Budapest, 1 969. 78-67. o., 336-350. o.; VILÁGHY: A jogügyletek. ln V1LÁGHY
EöRs1 Gyula: Magyar Polgári Jog. 1. kötet. Budapest, 1 962. 1 86. sk. o., 200. o.
1 8 Lásd SZÁSzv-ScHWARZ Gusztáv: Akaratlan szerzódés. ln Uó: Újabb magánjogi fejtegetések. Budapest, 1 90 1 .
273-336. 0.
a szellemben mondta ki egy mértékadó felsőbírósági ítélet, hogy bár elvileg ráutaló
magatartással is történhet joglemondás, de csak akkor, ha a körülmények alapján két
ségtelen a lemondási szándék; önmagában valamely jog érvényesítésének hiá
nyából nem lehet joglemondásra következtetni (BH 2004, 236.).
f) Az itt tárgyalt jogügyleti szabályok alapvetően fontosak a szerződés szempontjá- 1 43
ból is. Amiatt pedig, hogy a Ptk. a jogügyletek közül a szerződést és nem a jogügyletet
tekinti központi jelentőségűnek, a törvény a szerződést szabályozza részletesen, és
a szerződési rendelkezések közül néhánynak az alkalmazhatóságát - egy utaló sza
bállyal - kiterjeszti valamennyi jognyilatkozatra, tehát az egyoldalú jogügyletre is.
Az egyoldalú jognyilatkozatok problémái elsősorban létrejöttük, érvényességük és
hatályosságuk szempontjából rokoníthatók a szerződés hasonló kérdéseivel, mivel
e kérdések lényegüket tekintve általános jognyilatkozati természetűek. (Lásd példá-
ul meghatalmazásnál [ 137) : BDT 20 1 0, 233 1 .) Ennek megfelelően a törvény a jog
nyilatkozat hatályára, érvénytelenségére és hatálytalanságára a szerződés általános
szabályait rendeli megfelelően alkalmazni (6:9. §). Ez az utaló szabály természete-
sen csak akkor érvényesül, ha a törvény egy adott egyoldalú jogügyletre nem tartal-
maz speciális rendelkezést. Ilyen különös szabályok vonatkoznak mindenekelőtt
a végrendeletre mint egyoldalú jogügyletre. A végrendelet szabályait a Ptk. Hetedik
Könyve (Öröklési jog) tartalmazza. Megjegyezzük: ha egyoldalú jognyilatkozatból
kötelem jön létre, erre a kötelemre a szerződések általános szabályai közül más ren
delkezéseket is megfelelően alkalmazni lehet és kell [6:2. § (2) bek.].
g) Jognyilatkozatok és a velük kapcsolatos problémák elsősorban a kötelmi jogban 1 44
merülnek fel ugyan, de nem ritkán előfordulnak a polgári jog más területein: a do-
logi jogban, a családjogban és az öröklési jogban is. A Ptk. ezekre a jognyilatkoza
tokra (a végrendeletre, több családjogi nyilatkozatra) rendszerint speciális rendelke
zéseket tartalmaz. A külön nem szabályozott esetekre viszont a törvény utaló
szabállyal (6: 1 0. §) megfelelően alkalmazni rendeli a jognyilatkozatra vonatkozó,
imént tárgyalt általános rendelkezéseket.
4. A szerződési jog forrásai
A szerződési jog kötelmi jogban történő elhelyezését a magyar polgári jogban nem 1 45
csak a tudományos rendszerezés hagyományai támasztják alá; a tételes jog szerke-
zete is ezt mutatja. A polgári jog és ezen belül a magyar szerződési jog alapvető jog
forrása, a Ptk. is a Hatodik Könyvben (Kötelmi jog) tartalmazza a szerződési jog sza
bályait.
a) A Ptk. Hatodik Könyve három rétegben, a következő rendszerben helyezi el

a szerződési jog szabályait:
- Első Rész: A kötelmek közös szabályai
- Második Rész: A szerződés általános szabályai
- Harmadik Rész: Egyes szerződések
A Ptk. a szerződési jog egyes rendelkezéseit a kötelmek közös szabályai között
helyezi el. Itt foglalja össze a törvény azokat a - döntő többségükben diszpozitív [76] -
szabályokat, amelyek nemcsak a szerződéses viszonyokra, hanem valamennyi köte
lemre alkalmazást nyerhetnek, függetlenül attól, hogy e kötelmek milyen jogi tény
alapján jönnek létre. Ennek a szerkesztési megoldásnak az a célja, hogy az ebben
a Részben megjelenő rendelkezéseket ne kelljen megismételni az egyes kötelemfa
kasztó tényeknél. Ilyen közös szabályként fogalmazza meg a Ptk. a kötelem kelet
kezésére és megszűnésére, a jognyilatkozatra, a képviseletre, az elévülésre és a jog
vesztő határidőre, a tartozáselismerésre és az egyezségre, a többalanyú kötelmekre
vonatkozó rendelkezéseket, továbbá a kötelem teljesítésére vonatkozó normák egy
részét. A Ptk. ezzel a szerkezeti változtatással több vonatkozásban a korábbi bírói gya
korlatot kodifikálta. A bíróságok - helyesen - a törvény hatálybalépése előtt is al
kalmaztak szerződési szabályokat (például teljesítési, elévülési normákat) kártéríté
si, alaptalan gazdagodási és más kötelmekre is. Ebben a tankönyvben az elévülés
általános szabályaival - a tematikus összefüggés miatt - a szerződési igényekre vo
natkozó magánjogi határidők tárgyalásánál [783] foglalkozunk.
A szerződés általános szabályai között találjuk azokat a normákat, amelyek
adott esetben valamennyi szerződésre alkalmazhatók. A törvény ebben a Részben ki
emeli a leggyakrabban előforduló olyan problémák megoldását segítő rendelkezé
seket, amelyek a szerződések többségénél azonos módon kezelhetők, és ezért nem
kívánnak különös jogi rendezést. A szerződés általános szabályainak döntő többsé
ge is diszpozitív [76] jellegű norma.
Egyes szerződések a gyakorlatban tömegesen fordulnak elő, és lényegük a hosszú
időre visszatekinthető alkalmazás során letisztult. Az ilyen szerződésfajták (leg
többször a szolgáltatás mibenléte szerint) tipizálhatóak, valamint önálló névvel:
adásvétel, vállalkozási szerződés, megbízás stb. elláthatóak. Ezekre a nevesített, ti
pikus szerződésekre vonatkozó rendelkezések találhatók a Ptk. Hatodik Könyve
Harmadik Részében, amelyet a szerződési jog különös részének szoktunk nevezni.
A nevesített szerződéstípusok szabályainak döntő többsége szintén diszpozitív [76]
jellegű norma.
Fontos a szerződési szabályok alkalmazási sorrendje: a /ex specialis derogat legi
generali elv érvényesül, vagyis a speciális szabályok alkalmazása megelőzi az álta
lános szabályokét. Tekintettel erre az elvre, egy probléma megoldását nevesített szer
ződések esetében először az adott szerződéstípus szabályaival kell megkísérelni, és
csak megfelelő speciális rendelkezés hiányában kell az általános szabályokhoz fo

lyamodni. Az általános szabályok - a fentiek szerint két rétegben - a szerződés ál
talános szabályai, illetve a kötelmek közös szabályai között találhatók. A nem ne
vesített: ún. atipikus vagy több szerződéstípus elemeit tartalmazó: ún. vegyes
szerződések problémáinak megoldását a szerződési jog különös részében tárgyaljuk.
b) Miként jogrendszerünk számos területén (a polgári jogon belül a családjogban,
a társasági jogban, a szerzői jogban és az iparjogvédelemben stb.), úgy a szerződési
1 so
jogban is feltétlenül említésre érdemes jelentősége van az Európai Unió jogában ki
alakított szabályoknak. Ezek jellemzően irányelvekben lévő szabályok, amelyeket
a tagállamoknak kell a maguk jogrendszerébe átültetniük. 19 A szerződési jogban ki
emelkedő az európai uniós szabályok jelentősége az ún. fogyasztói szerződések
[98) jogában. A fogyasztókat a magánjogi szerződésekben védő jogalkotás az elmúlt
negyedszázadban fokozatosan az európai uniós szervek hatáskörébe került. Az egy-
re intenzívebbfogyasztóvédelmi irányelvalkotás a tagállamok számára csak az irány
elvek átültetése keretében biztosít némi önállóságot. A szerződési jogi irányelvek egy
részét a Ptk.-ban találjuk, másik részük külön jogszabályokban került átültetésre.
A Ptk.-ban európai uniós jogi háttere van mindenekelőtt az általános szerződési fel
tételekre [2 16), a kellékszavatosságra [701 ] és a jótállásra [745) és a kereskedelmi
ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésre vonatkozó [333)
egyes szabályoknak.
e) A Ptk. tartalmazza a szerződési jog törzsanyagát. Ezen kívül számos törvény és 1 51
más jogszabály tartalmaz szerződési jogi rendelkezést. Ezekre a maguk helyén uta
lunk.
d) A szerződési jog szabályai - különösen a kontinentális jogrendszerekben - rend-
szerint csak az azonos funkciót szolgáló megoldásaik jogdogmatikai árnyalataiban
1 s2
térnek el egymástól. Már Grosschmid Béni rámutatott szoros rokonságukra: a szer

ződési jogok úgy hasonlítanak egymásra, mint egyik tojás a másikhoz. 20
Jogszabályok a II. fejezethez: Ptk. 6:4-6: 10. §-ok
19 Az európai uniós szerződési jog fejlődéséhez lásd Hein Körz: Europaisches Vertragsrecht. Tübingen, 20 1 5.
1 1 -20. o.
20 Rendkívül tanulságos az egyes szerződési jogok funkcionális rokonságát és jogdogmatikai eltéréseit egy-egy
konkrét probléma megoldása kapcsán vizsgálni és elemezni. Ezt a módszert alkalmazza esettanulmányok
segftségével Thomas Kadner GRAZJANo Bóka János által magyarra fordított és a magyar jog elemeivel bőví
tett könyve: Összehasonlító szerződési jog. Budapest, 20 1 0.
III. Fejezet
A szerződési szabadság elve,
annak funkciója és korlátai
1 . A szerződési szabadság elve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37

2 . A szerződési szabadság gazdasági-társadalmi funkciója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .40
3 . A szerződési szabadság korlátai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .41
a) Korlátok magában a szerződési jogban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .41
b) Korlátok a szerződési jogon kívüli jogszabályokban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .43
4. Diszpozitív szerződési jog kógens tilalomfákkal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .44
1 . A szerződési szabadság elve
A szocialista direkt tervutasításos (tervlebontásos) gazdaságirányítási rendszerben az 1 53

állami tulajdonon belül bonyolódó vagyoni forgalomban nem érvényesült a szerző-
dési szabadság. S jogilag erősen korlátozott volt az állami vállalatok szerződési sza
badsága az 1 968 utáni ún. indirekt gazdaságirányítás idején is.
Ezzel szemben a piacgazdaság polgári joga a magánautonómia joga, és három 1 54
alappilléren nyugszik. Ezek a következők:
a magántulajdon teljes körű elismerése és védelme;
a szerződési szabadság elvének elfogadása;
az egyesülés és a társulás szabadsága.
A szerződési szabadság elve2 1 a magánjogi jogalanyok autonómiájából követ- 1 55
kezik. Történeti gyökerei a 1 8-19. századra nyúlnak vissza, amikor a felvilágosodás
eszméi Európa-szerte fokozatosan utat törtek maguknak, és a feudális kötöttségek
21 A témához az újabb magyar jogirodalomban lásd HARMATHY Attila: A szerződési szabadságról. ln Uber Ami
corum. Studia E. Weiss dedicata. Budapest, 2002. 1 1 7-1 3 1 . o.; LENKOVICS Barnabás: Szerződési szabadság
- alkotmányos nézőpontból. ln Uber Amicorum. Studia Gy. Boytha dedicata. Budapest, 2004. 247-254. o.;
DARÁZS Lénárd: A szerződési szabadság és a verseny alkotmányos védelme. Acta Fac. Pol.-lur. Univ. Sci.
Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae, 2007. 23-44. o.
lebontásához vezettek. Az erre irányuló törekvéseknek köszönhetően nyert elisme

rést az egyén autonómiája, az ember életviszonyai -jogilag - szabad alakításának le
hetősége. Az alapvető szabadságok egyike (a sajtó-, a véleménynyilvánítási, a val
lásszabadság és hasonló, mára alapvető emberi jogként elismert jogok társaságában)
a vállalkozás (kereskedelem és iparűzés stb.) szabadsága, és ez utóbbi egyik össze
tevője a szerződési szabadság:
Alapvetőjogok (szabadságok) > a vállalkozás szabadsága > szerződési szabadság
A szerződési szabadság elve sohasem volt azonosítható a klasszikus kapitalizmus hajnalán
dívó egyes közgazdasági elméletek által képviselt ún. laissezfaire laissez passer elvvel.
Ezt az elvet tartotta az egészséges gazdasági fejlődés egyik optimális eszközének a ki
tűnő skót közgazdász, a közgazdaság-tudomány atyjának tekintett Adam Smith ( 1 723-
1 790) is. A nemzetek gazdagsága című fő művében22 (számos más, a korabeli kapitalis
ta gazdaságra és társadalomra vonatkozó alapvető megállapítás mellett) a gazdasági
folyamatokat teljes egészében a piac törvényszerűségeinek (a „láthatatlan kéznek": a ke
reslet-kínálat hatásának, a versenynek), a „természet adta rendnek" kívánta átengedni.
A munkaerőpiacon, a föld forgalmában, az iparban, a bel- és külkereskedelemben egya
ránt mindenfajta állami beavatkozás, jogi szabályozás kizárását tartotta helyesnek.
Már a 1 9. században elfogadták ugyanakkor, hogy az egyén szabadságának a piacon

is határai vannak. Legfőbb korlátként állították fel, hogy a szabadság gyakorlása nem
sértheti más személy szabadságát. Később: a 1 9. végén és a 20. században azután egy
re több jogi korlátot állítottak a szerződési szabadsággal való visszaélés útjába.
A jogi korlátok szaporodása ellenére a szerződési szabadságot ma is a szerződési jog
alapvető kiinduló elvének kell tartanunk. 23
Jogrendszerűnkben a szerződési szabadság elve az Alaptörvény elvi tételéből kö
vetkezik: ,,Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás sza
badságán alapszik" [M) cikk ( 1 ) bek.]. A Ptk. pedig normatív formában kimondja:
,,A felek szabadon köthetnek szerződést" [6:59. § ( 1 ) bek.]. A Ptk. a szerződési sza
badság elvét - a piacgazdaság követelményeinek megfelelően - a szerződési jog alap
elvei közül elsőként emeli ki. A magánautonómia elismerése a szerződések világá
ban a szerződési szabadságban ölt testet. A szerződési szabadság jogi fogalma három
fő elemből tevődik össze. Ezek a következők:
a szerződéskötési elhatározás szabadsága, vagyis annak eldöntése, hogy az egyén
köt-e egyáltalán szerződést;
22
Adam SMITH: An lnquiry into the Nature and Causes of - The Wealth of Nations. (Első kiadás: London.
Methuen & Co., 1 776).
23
A szerződési szabadság fejlődéstörténetéhez lásd: Patrick Selim ATJYAH: The Rise and Fal/ of Freedom of Con
tract. Oxford, 1 979.
A szerződési szabadság elve, annak funkciója és korlátai 39
- a szerződő partner megválasztásának szabadsága és

- a szerződési tartalom alakításának szabadsága.
a) A szerződéskötési elhatározás szabadsága azt jelenti, hogy a magánjog alanyai 1 59
önként, szükségleteiknek megfelelően döntenek arról, hogy kívánnak-e szerződést
kötni. E szabadságnak a jog piacgazdasági viszonyok között nagyon ritkán állít kor
látokat: jogszabály csak kivételesen ír elő szerződéskötési kötelezettséget [67, 204].
b) A partnerválasztás szabadsága aztjelenti, hogy a magánjog alanyai rendszerint ma- 1 60
guk határozzák meg azt is, hogy kivel kötnek szerződést. A Ptk. szerint: A felek „sza
badon választhatják meg a másik szerződő felet" [6:59. § ( 1 ) bek.]. Ez a szabadság adott
esetben még szerződéskötési kötelezettség előírása esetén is érvényesülhet, ha az e kö
telezettséggel érintettnek választási lehetősége van az adott piacon. A felelősségbizto
sításra kötelezettek például megválaszthatják, hogy melyik biztosítóval szerződnek.
e) A szerződési szabadság harmadik eleme a felek tartalomalakító szabadsága, amit 1 61
a Ptk. szintén tételesen is kimond [6:59. § (2) bek.] . A Ptk. abból indul ki, hogy a va
gyoni forgalom résztvevői szerződéses kapcsolataikban általában képesek érdekeik
érvényesítésére és védelmére, ezért a magánjognak csak a lehető legszűkebb körben
kell beavatkoznia. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy a szerződéskötő felek szük
ségleteik és érdekeik kölcsönös egyeztetése alapján határozzák meg szerződésük tar
talmát. Nyilvánvalóan ez a helyzet, ha valamely kérdést a törvény vagy más jogsza-
bály egyáltalán nem szabályoz. A LB elvi határozatban állapította meg például, hogy
szerződéses szabadságuk alapján - ellentétes törvényi szabály hiányában - a felek
megállapodhatnak a helyiségbérleti jogviszony azonnali hatályú felmondásában
(EBH 2007, 1 608.).
A tartalmi szabadság keretében a Ptk. elismeri a típusszabadságot. Ezért a szer- 1 62
ződéstípusok [48] normái körében a törvény csupán mintákat kíván nyújtani a felek
számára. A kínált mintákat a felek szabadon változtathatják. Ez lehetséges úgy,
hogy megállapodásukat több nevesített szerződés elemeiből állítják össze: vegyes
szerződést (például adásvétellel vegyes vállalkozási szerződést vagy ajándékozással
vegyes adásvételi szerződést) kötnek. Megállapodhatnak a felek úgy is, hogy szer
ződésük egyik nevesített szerződéstípusnak sem felel meg: atipikus szerződés. A LB
elvi határozatban állapította meg például, hogy a magyar jog nem ismer típuskény
szert, és ezért a tulajdonjog megszerzésének jogcíme atipikus szerződésből is meg
állapítható (EBH 2008, 1 843.). A magánjog ősi íratlan tétele természetesen érvényesül
a Ptk. szerint is: a szerződés jogi minősítésénél nem annak elnevezéséből vagy szó
használatából, hanem az abban kikötött szolgáltatások tartalmi elemeiből, a felek ál-
tal meghatározott jogok és kötelezettségek természetéből kell kiindulni (EBH 2000,
33 1 ., BH 2005, 1 02.).
2 . A szerződési szabadság gazdasági-társadalmi funkciója
Az újabb keletű társadalomtudományi irányzat, ajoggazdaságtan is abból indul ki

a szerződési jog értékelésénél, hogy „a felek szabad megállapodása az esetek több
ségében a társadalom számára optimális végeredményt hoz". 24 Ez elsősorban azt je
lenti, hogy - funkcióképes versenykörülmények között - a szabad szerződéskötések
eredményeként az anyagijavak társadalmi méretekben viszonylag a legjobban hasz
nosulnak, vagyis a piac az anyagi forrásokat az azokat a legjobban hasznosító hely
re mozgósítja.25 A szerződési szabadság érvényesülésének ellentétét a javak elosz
tásának szigorúan centralizált rendje jelenti, amelyben az állam előírja, hogy ki
kivel és milyen tartalmú szerződést kössön. Ez utóbbi módszer érvényesült a terme
lőeszközök állami tulajdona körében a szocialista gazdaság szigorú tervutasításos
rendszerében Magyarországon is az 1950-es és '60-as években, és látványosan cső
döt mondott. Ehhez képest a szerződési szabadság érvényesülése - az erőforrások pa
zarlása, a környezetkárosítás és számos más társadalmi méretű negatív hatás ellené
re, amelyeket egyébként a tervutasításos rendszerben legalább ilyen mértékben el
kellett szenvedni - végső soron feltétlenül lényegesen jobb eredményhez vezet. Ezt
a megállapítást a történelmileg hosszabb időn át párhuzamosan működő kétféle
rendszer látványosan eltérő hatékonysága tapasztalati tényekkel támasztja alá.
A szabad szerződéskötések optimális hatásának viszonylagossága több ténye
zővel is magyarázható. A legfontosabb okok közül a következőket emeljük ki:
a szerződéskötő jogalanyok különböző gazdasági ereje és a gazdasági erőfö
lénnyel való visszaélés lehetősége;
a szerződéskötő jogalanyok tájékozottságának eltérő mértéke: az ún. informáci
ós aszimmetria;26
a szerződéskötési döntések racionalitásának korlátozottsága.
A szerződési jog feladata e körben éppen az, hogy - más jogterületek, például
a versenyjog [75] és a fogyasztóvédelmi jog [50, 74] eszközeivel együtt - enyhítse,
illetve ellensúlyozza ezeket a negatív hatású tényezőket. Ilyen célú szabályokat ad
a szerződési jog - többek között - az érvényes szerződéskötés feltételeinek és a szer-
24 SZALAI Ákos: A magyar szerződési jog gazdasági elemzése. Budapest, 2013. 37. o. A joggazdaságtani elem
zések az ún. Coase-tétel (két formája) segítségével azonosítják azokat a feltételeket, amelyek mellett
a szerződéses szabadságon alapuló szerződéses alku társadalmilag optimális eredményre vezet.
25 Egyértelműen erre az eredményre vezetnek a jog gazdasági elemzésén alapuló vizsgálatok is, lásd Hans
Bemd ScHiiFER - Claus OTT: Lehrbuch der ökonomischen Anatyse des ZM/rechts. Berlin-Heidelberg, 201 2. 423.
skk. o., 449. skk. o.
26 E problémakör átfogó történeti, gazdasági, jogdogmatikai és jogösszehasonlító elemzését adja Holger
FLEISCHER: fnformationsasymmetrie im Vertragsrecht. München, 2001 .
ződésszegés következményeinek megállapításánál. A jogi szabályozás azonban nem

lehet képes teljes mértékben kiegyenlíteni az említett torzító hatásokat. Így a szer
ződési jog is csak kis mértékben tudja befolyásolni a szerződő feleket. A szerződé
si szabályok ösztönözhetik a feleket az együttműködésre a szerződés megkötése és
teljesítése során, és más kérdésekben is segíthetik őket a szerződéses tranzakció si
keres lebonyolításában. Döntéseik jobb megalapozása, a szükséges információk be
szerzése, illetve egymásnak történő átadása, a szerződéses feltételek átgondolt és pon
tos megfogalmazása stb. azonban végső soron a feleken múlik. Az e körben előforduló
fogyatékosságok és hibák a szerződési szabadság árát jelentik.
3. A szerződési szabadság korlátai
a) Korlátok magában a szerződési jogban

b) Korlátok a szerződési jogon kívüli jogszabályokban
A szerződési jog az említett és más problémák kirívó eseteit csak a felek szabadsá- 1 66
gának korlátozásával tudja kezelni. A szerződési szabadságba történő beavatkozás
fontosabb eseteit az alábbiakban tárgyaljuk.
a) Korlátok magában a szerződési jogban
a) A szerződési szabadság nyilvánvaló korlátozását jelentik a szerződéskötési kö- 1 67

telezettséget előíró jogszabályok, amelyek a szerződéskötési elhatározás szabadsá-
gát, illetve a partnerválasztás szabadságát figyelmen kívül hagyva írják elő a szer
ződéskötést.
A szerződéskötési kötelezettség előírását elsősorban a piac egyensúlyi zavarai te- 1 68
szik szükségessé. Szerződéskötési kötelezettség előírására mindenekelőtt azokon a te
rületeken van tehát szükség, amelyeken a gazdasági feltételek hiánya miatt jogi be
avatkozás nélkül nem valósul meg a kereslet és a kínálat kívánatos egyensúlya, és
emiatt nem alakulhat ki egészséges verseny a gazdasági forgalom szereplői között.
Ilyen helyzet jön létre elsősorban akkor, ha valamely gazdasági szektorban mono
polhelyzet vagy monopolhelyzethez hasonló szituáció alakul ki. Például ezért köte-
lezi jogszabály szerződéskötésre a közüzemi (villamos áram-, gáz- stb.) közszolgál-
tató vállalatokat és a tömegközlekedési vállalatokat a szolgáltatásaikat igénybe
venni szándékozókkal (fogyasztókkal, utasokkal).
Szerződéskötés előírását indokolhatják más közérdekű célok is. A kártelepítés biz

tosítási úton történő megoldása társadalmi érdek lehet bizonyos tevékenység folyta
tóinál (például gépjármű-üzembentartóknál) vagy meghatározott foglalkozás gya
korlóinál (például ügyvédeknél, közjegyzőknél). Ezekben az esetekben harmadik
személyek, a potenciális károsultak érdekét kell védeni, és ennek érdekében jogsza
bály a tevékenység folytatóját vagy a foglalkozás gyakorlójátfelelősségbiztosítási
szerződés megkötésére kötelezi.
A példák mindkét esettípusban azt is mutatják, hogy a szerződéskötési kötele
zettség jogszabályi előírása egyoldalú, csak az egyik félre vonatkozik. Szerződés
kötési kötelezettség előírása a szerződés létrejöttének körében kíván speciális sza
bályokat (6:7 1- 73. §-ok). Ezekkel mi is ott foglalkozunk [204] .
b) Kötelező jogszabályi előírások csak kivételesen befolyásolják a szerződés tar
talmát. Ilyen jogszabályi beavatkozásra lehet kivételesen szükség például monopol
helyzetben vagy monopolhelyzethez hasonló szituációban kötelező árak előírásával.
Még kivételesebb az az eset, hogy jogszabály visszaható jelleggel, a hatálybalépése
előtt megkötött szerződésekre vonatkozóan is befolyásolja a felek jogviszonyát.
A Ptk. egészen szűk körű kivételként teszi lehetővé azt, hogy jogszabály a hatály
balépése előtt megkötött magánjogi szerződés egyes tartalmi elemeit utóbb megvál
toztathassa, módosíthassa. Az Alkotmánybíróság több határozatban húzta meg az
ilyen jogszabályi beavatkozás alkotmányos határait; alapvetően a körülmények lé
nyeges megváltozásának feltételéhez kötötte a már fennálló szerződések tartalmának
valamelyik/éljogos érdekének védelmére történő megváltozását [32/199 1 . (VI. 6.)
AB, 66/ 1 995. (XI . 24.) AB, 3048/20 1 3 . (II. 28.) AB, 8/20 14. (III. 20.) AB].
baj A szerződéses tartalmi elemei között különösen érzékeny a szolgáltatás és az
ellenszolgáltatás egyensúlya. A szolgáltatások értékegyensúlyának kirívó megbom
lásánál már a késő-császárkori római magánjogban Diocletianus (284-305) rendelettel
védte az eladót (laesio enormis: felén túli sérelem), illetve ármaximáló rendelettel
a vevőt (edictum de pretio rerum venalium). 27 Hasonló irányú jogi beavatkozást je
lentettek a római magánjogban a kamatmaximumot előíró szabályok már a köztársa
sági kor végétől.28 A felén túli sérelem védelmét a középkorban - kánonjogi hatásra
minden visszterhes szerződésre kiterjesztve általánosították, és e védelem lényege
több magánjogi kódexbe is bekerült. 29 A modern magánjogokban általánosnak te
kinthető az uzsorás szerződés szankcionálása is, legalábbis a pénzkölcsön tekinteté
ben: ún. hiteluzsora [3 1 1 ] .
27 FÖLDI András - HAMZA Gábor: A római jog története és institúciói. Budapest, 2009. 1 646 sk. margószámok.
28 Uo. 1 328. margószám
29 Code civil Arts 1 674-1 685: De la rescision de Ja vente pour cause de Jésion; osztrák ABGB §§ 934-935: Schad
Joshaltung wegen Verkürzung über die Hiilfte.
bb) Az egyes nevesített szerződéstípusok speciális szabályai körében legelőször 1 73

a munkaszerződés30 és a lakásbérleti szerződés jogi rendezésénél volt szükség álla-
mi beavatkozásra, a szerződés tartalmának részben kógens normákkal történő meg
határozására. A különös jogi védelmet az tette szükségessé, hogy a munkavállaló és
a bérlő - mind anyagi helyzetét, mind választási lehetőségeit tekintve - rendszerint
sokkal gyengébb szerződéses pozícióban van, mint a munkaadó és a bérbeadó.
A szerződési jogi szabályok ezért többletjogok biztosításával védik a gyengébb fe-
let. A klasszikus magánjogi kódexek közül elsőként az 1 896-ban megalkotott német
BGB biztosított ilyen jogokat a munkavállalónak, illetve a bérlőnek. 31
be) A 20. század második felében „fedezte fel" a (jog)politika, hogy a modem 1 74
kereskedelem (távollévők közötti szerződéskötés, üzlethelyiségen kívüli kereskedés,
elektronikus szerződéskötés stb.) körülményei között a piac egyik tipikus szereplő-
je: a „fogyasztó" is gyengébb szerződéses pozícióban van, és ezért különös védelemre
szorulhat. Az elmúlt félévszázadban a fogyasztóvédelmijog átszőtte szinte az egész
jogrendszert, így például szoros összefüggésben van a versenyjoggal [75) is. A fo
gyasztóvédelem eszméje a szerződési jogot is elérte, nem utolsósorban az Európai
Unió - fent említett, igen intenzíven gyakorolt jogalkotási kompetenciája következ
tében. A szerződési jog által a fogyasztó számára biztosított legfontosabb tipikus több
letjogok a következők: fokozott igény a tájékoztatásra az információs aszimmetria
csökkentése érdekében és az elállási (visszalépési) jog [917) .
b) Korlátok a szerződési jogon kívüli jogszabályokban
A 19. század vége óta a szerződési jogon kívüli jogterületeken is születtek jogsza- 1 75
bályok a szerződési szabadsággal való visszaélés megakadályozásának céljával. Ki
fejezetten a piac egyensúlyának és a piaci verseny tisztaságának védelme érdekében
jött létre egy egészen új jogterület: a versenyjog. A versenyjog ma a tisztességtelen
verseny és a versenyt korlátozó megállapodások tilalma mellett szankcionálja a gaz
dasági erőfölénnyel való visszaélést, koncentráció-ellenőrzést és fúziókontrollt biz-
tosít, valamint jogkövetkezményekkel sújtja a tisztességtelen kereskedelmi gyakor
latokat is. 32 Az EU tagállamaiban a versenyjogi szabályok döntő részben uniós
eredetűek.
30 Roscoe PouND: Liberty of Contract. Ya/e Law Journa/, 1 8 (1 909) 454-487. o.

3 1 Lásd VÉKÁS Lajos: A szerződési rendszer fejlődési csomópontjai. Budapest, 1 977. 85. skk. o.
32 Lásd B0VTHA Györgyné - TórH Tihamér (szerk.) : Versenyjog. Budapest, 20 1 0.
4. Diszpozitív szerződési jog kógens tilalomfákkal
a) A feleknek a szerződési tartalom alakítására vonatkozó szabadságát a jog első

sorban azzal garantálja, hogy a szerződési jogi normák döntő többsége engedő, azaz
diszpozitív jellegű. Ez azt jelenti, hogy a szerződő felek a -jogaikat és kötelezettsé
geiket megállapító - szerződési szabályoktól egyező akarattal eltérhetnek, ha az el
térést a törvény nem tiltja. Ezt a lehetőséget a Ptk. tételesen mondja ki [6:59. § (2)
bek.] .
A szerződési jog alapvetően diszpozitív jellege vonatkozik mind az általános sza
bályokra, mind az egyes szerződéstípusok szabályaira. Érvényesül továbbá a disz
pozitivitás elve a Ptk.-nak a kötelmek közös szabályai közé kiemelt rendelkezéseire
is [6: 1 . § (3) bek.], amelyek a szerződésekre ugyancsak alkalmazandók. Hangsú
lyozzuk ugyanakkor, hogy a diszpozitív rendelkezésektől való eltérés joga csupán
a jogaikat és kötelezettségeiket megállapító rendelkezések körében illeti meg a fe
leket. A jogintézményeket meghatározó normáktól (így például az érvénytelenségi
okokat meghatározó szabályoktól) a felek nem térhetnek el, kivéve, ha ezt a törvény
[például a 6:98. § (2) bek.-ben] kifejezetten megengedi.
A szerződési jog alapvetően diszpozitív jellege abban a megfontolásban gyöke
rezik, hogy a törvényhozó - könnyen beláthatóan - nem képes előre felmérni a fe
lek által megvalósítani kívánt célokat a szerződések és a szerződéses kikötések be
láthatatlan tömegére nézve. Ezért a törvény nem tud a felek szándékainak - akár
típusaik szerint - egyenként teret nyitni. Kötelező szabályozás mellett ezért óhatat
lanul tilalom vonatkozna olyan szerződési tartalmakra is, amelyek tiltását semmi nem
indokolná. Sokkal helyesebb ezért a kötelező szabályozás általános elve alól tett ki
vételek módszere helyett fordított szabályozási eljárást követni: a felek tartalomala
kító szabadságának elvileg és általánosan teret engedni, és azt kötelező előírásokkal
csak ott korlátozni, ahol arra nyomós indokok szolgálnak. Ezt a hagyományos mód
szert alkalmazza a Ptk. is.
A diszpozitív normákat a törvény a tipikus élethelyzeteket szem előtt tartva, a fe
lek érdekeinek kölcsönös és kiegyensúlyozott figyelembevétele mellett alkotja meg.
Ebben az értelemben a diszpozitív normák a felek érdekeit hivatottak hatékonyan ki
egyensúlyozni. A diszpozitív szabályok legfontosabb funkciója a szerződéssel együtt
járó kockázatok igazságos elosztása a felek között. A joggazdaságtan - véleményünk
szerint kissé egyoldalú, de a lényeget illetően használható - álláspontja szerint a koc
kázatot arra a félre helyes telepíteni, akinek a kockázat viselése kevesebb többlet
költséget jelent. E szerint a kockázatot viselje az a fél, aki
az adott kockázatot inkább ismerhette, jobban előre láthatta;

- az adott kockázatot kisebb költséggel megelőzhette volna;
- aki az adott kockázattal szemben kisebb költséggel biztosíthatta volna magát. 33
A diszpozitív szabályok jelentősége elsősorban abban áll, hogy a törvény által kí- 1 80
nált szabályokat a szerződő feleknek nem kell „kitalálniuk", adott esetben nem is kell
megállapodásukba foglalniuk, azok a törvény erejénél fogva érvényesülnek, kiter
jednek a szerződésre, kivéve, ha a felek eltérően állapodnak meg. A diszpozitív sza
bályok kitöltik afelek megállapodásának hézagait. Ezzel a megoldással a szerződéssel
kapcsolatos ún. tranzakciós költségeket is jelentős mértékben csökkenteni lehet.
b) Amint bemutattuk, a szerződéses viszonyok körében is szükség van azért köte- 1 81
lező, azaz kógens normákra, amelyektől a felek egyező akarattal sem térhetnek el.
A kógens szabályok a szerződési szabadság korlátait jelentik, és ezért kivételesek
a szerződési jogban. A kógens rendelkezésektől eltérő szerződéses kikötés - füg
getlenül attól, hogy azt a törvény kifejezetten kimondja-e vagy sem - semmis [254).
ba) Kógens szabályokra van szükség mindenekelőtt olyan esetben, amelyben 1 82
a szerződő feleken kívüli: harmadik személyek érdeke, esetleg egy nagyobb közös-
ség érdeke vagy a társadalom erkölcsi értékrendjének védelme kívánja meg a köte-
lező normával történő beavatkozást a szerződő felek autonómiájába.
bb) Kógens normák szükségesek ezen kívül ott is, ahol a szerződő felek jogi 1 83
egyenjogúsága és mellérendeltsége mögött a gazdasági, illetve a szakismereti és tá
jékozottsági egyensúly olyan hiánya állapítható meg, amely a szerződés tartalmának
meghatározására is nagymértékben kihat. Ilyen helyzetnek minősül az ún. gyengébb
fél szerződése, amelyre elsősorban a fogyasztó vállalkozással kötött szerződése (rö
viden: a fogyasztói szerződés) [98] szolgál például. A fogyasztó különös magánjo-
gi védelmét az indokolja, hogy a fogyasztó szinte kivétel nélkül gyengébb gazdasá-
gi pozícióban van, mint szerződő partnere (például: bank, biztosító, áruházlánc
vállalati egysége stb.), és információs lehetőségei is kisebbek, mint egy vállalkozá-
sé. A fogyasztói szerződések szabályozásánál a Ptk. kógens normákkal védelmi
szabályokat állít fel a gyengébb fél érdekeinek hatékony érvényesítésére. A fo
gyasztókat védő szabályokat a Ptk. tematikusan helyezi el, azaz a konkrét kérdés meg
válaszolásánál állít fel külön normákat a fogyasztó védelmére [például a kelléksza
vatossági igény szabályozásánál: 6: 1 57. § (2) bek., 6: 1 58. § , 6: 1 62. § (2) bek.,
6: 1 63. § (2) bek.]. Ezeknek a normáknak kógens jellegét és a tőlük való eltérés sem
misségét a törvény ( 6: 1 00. §) félreérthetetlenné teszi.
33 SZALAY Ákos: A magyar szerződési jog gazdasági elemzése. Budapest, 2013. 53. sk. o.
A fogyasztói szerződések külön szabályozási rezsimjével kapcsolatban ki kell

emelnünk: a fogyasztó speciális szerződési jogi védelemben részesítése (és emiatt
a fogyasztó kiemelése a szerződés alanyi köréből) kivételes törést jelent a magánjog
általános módszerbeli alapállásán. A magánjogi szabályozásra ugyanis általában ép
pen az jellemző, hogy nem tesz különbséget a jogalanyok között. Egyformának,
egyenlőnek tekinti őket annak ellenére, hogy tisztában van a közöttük - vagyoni hely
zetük, szervezeti erejük, szakmai képzettségük, informáltságuk stb. terén - fennálló
különbségekkel. A magánjog szabályozási módszere azonban csak az emberek és
szervezeteik egyforma kezelése mellett tud hatékonyan érvényesülni. A magánjogi
védelem elvi alapállása éppen ezért azt kívánja meg, hogy a fogyasztó - egyoldalú
(klaudikáló, azaz a fogyasztó hátrányára eltérést nem engedő) kógens normákkal (76)
történő - külön védelme csak a kivételt jelenheti a magánjogi szabályozás területén.
Tisztában kell lenni azzal is, hogy az egyes fogyasztónak biztosított magánjogi vé
delem költségeit a vállalkozások beépítik termékeik és szolgáltatásaik árába, vagyis
ezeket a költségeket végső soron - mintegy a biztosítás elvei szerint szétterítve - a fo
gyasztók közössége fizeti meg.
85 be) Külön kategóriát képeznek a szabályozás jellege szempontjából az általános
szerződésifeltételekkel kötött szerződések (216). Általános szerződési feltételek al
kalmazása esetén - a szerződéskötés sajátossága, a szerződés tartalmának egyolda
lú meghatározottsága miatt - a nem fogyasztói szerződések is külön rendelkezése
ket kívánnak, még ha nem is minden esetben kógens norma formájában.
bd) A kógens normák szerkezetüket tekintve két fajtába sorolhatók. 34 Egy részük
a semmisség szankciójával csak lerontja a felek ellenkező szerződéses kikötését, de
nem lép annak helyébe. Ezek a szó szoros értelmében vett kógens tilalomfák. Ilyen
természetű klasszikus kógens norma például a tilos szerződés (6:95. §), a jóerkölcs
be ütköző szerződés (6:96. §) vagy az uzsorás szerződés (6:97. §) semmisségét ki
mondó szabály. Ugyanilyen jellegű az az újabb keletű norma is, amely a fogyasztói
szerződésben alkalmazott tisztességtelen szerződési feltétel relatív, azaz csak a fo
gyasztó érdekében figyelembe vehető semmisségét (254) állapítja meg (6: 103 . §). Ez
zel szemben vannak olyan kógens normák, amelyek nemcsak kiszorítják a felek el
lentétes kikötését, hanem annak helyét is kitöltik. Tipikusan ilyenek a fogyasztó
számára speciális jogokat megállapító kógens normák, például az imént említett kü
lönös kellékszavatossági szabályok (708) .
34 Ezt a megkülönböztetést alkalmazta VILÁGHY: A jogügyletek. ln VILÁGHY-EÖRSI: Magyar Polgári Jog. 1. kötet.
Budapest, 1 962. 1 96. sk. o.
e) Olyan kivételes esetekre, amelyekben az egyik fél a diszpozitív szabályozás 1 87

nyújtotta lehetőséget meg nem engedhető módon a maga javára használja ki, és a fe-
lek közötti kívánatos egyensúlyi helyzet így létrejött kirívó megbomlását konkrét kó-
gens szabály hiányában nem lehet orvosolni, a Ptk. generálklauzula formájában meg
fogalmazott elvi tételei adnak beavatkozási lehetőséget a bíróság számára. 35 Ilyen
nyitott norma található a szerződések általános rendelkezései között is, mint példá-
ul a nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütköző szerződés semmisségét kimondó szabály
a 6:96. §-ban [305).
A jogrend védelmét szolgálják ezen kívül a szerződések világában is a Ptk. kö- 1 88
zös alapelvei, amelyek a kódex Bevezető rendelkezései között találhatók. Ilyen vé
delmi jellegű alapelvek: a jóhiszeműség és tisztesség elve [ 1 :3. § ( 1 ) bek.], az adott
helyzetben általában elvárható magatartás követelménye [ 1 :4. § ( 1 ) bek.] és a joggal
való visszaélés tilalma [ 1 :5. § ( 1 ) bek.]. A jóhiszeműség és tisztesség elvében felál-
lított zsinórmértékre36 vagy a joggal való visszaélés tilalrnára37 támaszkodva lehet gá-
tat szabni a diszpozitív szabályozás lehetőségével való visszaélésnek, ha azt az adott
esetben közelebbi jogi eszközzel, például az általános szerződési feltételek szabá
lyainak védelmi lehetőségeivel (a tisztességtelen kikötés érvénytelenségének ki
mondásával stb.) vagy a jóerkölcsbe ütközés megállapításával nem lehet elérni.
Kérdés, hogy lehet-e, és ha igen, milyen szempontok szerint, alkalmazási sor- 1 89
rendet felállítani a Ptk. általános alapelvként megfogalmazott generálklauzulái és
egyéb nyitott normái között. Véleményünk szerint ez a döntés nem alapulhat egye-
dül az általános-különös logikai viszonyon. Helyesebb tartalmi különbségek alapján
meghatározni az elvileg szóba jöhető, ,,versengő" nyitott normák alkalmazását. Pél-
dául a jóhiszeműség és tisztesség követelményében nem dominál annyira az etikai
elem, mint a j óerkölcsbe ütközés mozzanatában, és ezért egy szerződéses kikötés ér
vényességének értékelésénél adott esetben az előbbi alkalmazására sor kerülhet a jó
erkölcs nyilvánvaló sérelme nélkül is.
Jogszabályok a III. fejezethez: Ptk. 6: 1 . § (3) bek., 6:59--6:60. §-ok, 6:7 1--6:73. §-ok
35 A generálklauzulák szerepéről a magánjogban lásd LÁBADY Tamás: A magánjog vezérmotívumairól, a gene

rálklauzulákról és a Ptk. bevezető rendelkezéseiről. ln .Uó: A magánjog általános tana. Budapest: 20 1 3.
1 07-1 1 9. 0.
36 Lásd FÖLDI András: A jóhiszemúség és tisztesség elve. Intézménytörténeti vázlat a római jogtól napjainkig.
Budapest, 2001 .
37 Lásd TERCSÁK Tamás: A joggal való visszaélés. Budapest, 2003. ; SÁRÁNDI Imre: Visszaélés a joggal. Budapest,
1 965.
IV. Fejezet
A szerződés alanyai
1 . A szerződés alanyai (a felek) ...............................................................................49

2. ,,Fogyasztó" - ,,Vállalkozás" .................................................................................. 50
3. Több alany egy szerződési pozícióban..................................................................52
1 . A szerződés alanyai (a felek)
A szerződés relatív szerkezetű jogviszony jellegéből [4,6] következik, hogy az ala- 1 90

nyok megnevezett személyek: a kötelezett és a jogosult. A kötelezett meghatározott
vagyoni jellegű szolgáltatás teljesítését vállalja, a jogosult ezt a szolgáltatást köve
telheti. Mind a kötelezetti, mind a jogosulti pozícióban lehet több személy is (102] .
A nevesített szerződéstípusok esetében a jogi terminológia a szerződés alanyait kö
zelebbről is megnevezi; adásvételi szerződésben: eladó-vevő, vállalkozásban: vál
lalkozó-megrendelő, megbízásban: megbízott-megbízó, bérleti szerződésben: bér
beadó-bérlő stb. Ezeket az elnevezéseket a köznyelv is használja. A szerződések
többségének visszterhes jellege [167] következtében a szerződés alanya - más-más
szolgáltatás tekintetében - kötelezett és jogosult is egyben. Adásvételnél például az
eladó kötelezett az eladott dolog tulajdonjogának átruházása, jogosult a vételár te
kintetében; megfordítva: a vevő kötelezett a vételár megfizetése, jogosult a dolog tu
lajdonjogának megszerzése tekintetében [6:2 1 5 . § ( 1 ) bek.] .
A nevesített szerződéstípusoknál mégis - metaforaszerüen - az egyik, éspedig a termé- 1 91
szetbeni szolgáltatást nyújtó szerződő felet szoktuk kötelezettnek, a másik felet pedig jo
gosultnak tekinteni. Így például adásvételnél az eladó a kötelezett, a vevő a jogosult; vál
lalkozási szerződésben a vállalkozó a kötelezett, a megrendelő a jogosult; megbízásnál
a megbízott a kötelezett, a megbízó a jogosult stb. Ez azonban jogilag nem pontos, le
egyszerűsítő megközelítés. A nevesített szerződéstípusokban ugyanakkor a szerződő fe-
lekre meghonosodott, említett külön elnevezések elkerülhetővé teszik az ilyen „pontat
lanságot".
Az elmondottak a szerződés alapvető modelljét: a közvetlen árucserét közvetítő

szerződést tartották szem előtt. Ezek a szerződések tipikusan az említett kétpólusú ala
kot mutatják. Ettől eltérnek a társasági jellegű szerződések, kezdve a polgári jogi tár
sasággal (6:498. §), folytatva a személyegyesítő (3 : 1 38. §, 3 : 1 54. §) és a tőkeegyesí
tő (3: 1 59. §, 3.2 10. §) gazdasági társaságokkal. Ezeknél a szerződéseknél a kétpólusú
szerkezet feloldódik, és valamennyi alany (tag) egymás irányában kötelezett és jo
gosult is egyben.
Szerződés alanya elvileg bármely jogalany: ember (természetes személy), jogi
személy és más jogalany egyaránt lehet. Előfordul mégis, hogy valamely nevesített
szerződéstípus vagy altípus alanyaként csak meghatározott alanytípus szereplése kép
zelhető el. Az alanyi kör szűkítése rendszerint az adott életbeli szituációból a dolog
természete szerint következik. Így például életbiztosítási (6:477. §), balesetbiztosí
tási (6:485. §) és egészségbiztosítási (6:487. §) szerződés alanya jogosulti (biztosí
totti) pozícióban csak ember lehet, jogi személy nem. Ugyanez a helyzet tartási vagy
életjáradéki szerződés jogosulti (eltartotti) pozíciójában (6:491 . §). Utazási szerző
dés (6:254. §) megrendelője szintén csak természetes személy lehet. A jogbérleti szer
ződésben (6:376. §) viszont jellemzően mindkét pozícióban jogi személyek a jog
alanyok, a fizetésiszámla-szerződésben (6:394. §) pedig számlavezető csak jogi
személy lehet.
2. ,, Fogyasztó" - ,,Vállalkozás "
a) A fogyasztók szerződési jogi védelme [74) azt kívánja meg, hogy a polgári jog
a fogyasztói jogviszony alanyait fogalmilag is kiemelje a szerződés alanyai közül.
A Ptk. definiálja ezért a fogyasztót és a tipikusnak tekintett szerződő partnerét:
a vállalkozást. Mindkét meghatározás alkalmazása kapcsán felmerülnek határesetek,
amelyeket a bírói gyakorlat értelmezés útj án hivatott megoldani.
aa) A Ptk. szerint fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevé
kenysége körén kívül eljáró természetes személy [8: 1 . § ( 1 ) bek. 3. pont]. A törvény
- az európai uniós irányelvekkel összhangban - csak természetes személyt véd fo
gyasztóként, a jogi személyeket ilyen védelemben nem részesíti. A Ptk. tudatosan nem
kívánja kiterjeszteni a szerződési szabadságot korlátozó fogyasztóvédelmi normák ha
tályát a jogi személyekre is. E megoldás mögött az a megfontolás húzódik meg, hogy
a gazdasági élet professzionális szereplőinek rendelkezniük kell az érdekeik védel
méhez szükséges lehetőségekkel, még akkor is, ha nem üzleti tevékenységük köré
ben kötnek szerződést. A jogi személyeknek vagy vannak megfelelő szakértőik, vagy
módjuk van külső szakértő igénybevételére. Nem terjeszti ki a Ptk. a fogyasztó
A szerződés alanyai 1 51
fogalmát még olyan jogi személyekre sem, amelyek nem folytatnak üzleti tevé
kenységet, hanem nonprofit-jellegű, adott esetben kifejezetten jótékonysági célokat
követnek. Az ilyen jogi személyek számára a fogyasztói védelmet külön törvényi ren
delkezéssel lehet kiterjeszteni.
Az ember is csak meghatározott szituációban (jogviszonyban) részesül fogyasz- 1 96
tóként különös védelemben. A védelemhez az idézett törvényhely azt kívánja meg,
hogy a szerződés a jogviszonyra lépő természetes személy szakmája, önálló foglal
kozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljárva jöjjön létre. Az „önálló foglal
kozás" kategória elsősorban a szabadfoglalkozások művelőit (így például az ügyvé-
det, a magánrendelőben dolgozó orvost, a tervező mérnököt stb.), vagyis az ilyen
tevékenységet nem munkaviszonyban ellátó személyeket fogja át. Az „üzleti tevé
kenység" főként az ipar, a kereskedelem körében, a pénzügyi, banki és biztosítási üz
letágban kifejtett tevékenységet, továbbá a kézművesek, mezőgazdasági egyéni vál
lalkozók tevékenységét jelenti.
ab) A vállalkozás fogalmát a Ptk. a fogyasztó fogalmának ellentéteként határozza 1 97
meg. Vállalkozás: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében
eljáró személy [8: 1 . § ( 1 ) bek. 4. pont] .
b) A Ptk. a fogyasztónak biztosított különös magánjogi védelmet elsősorban afo- 1 98
gyasztó és vállalkozás közötti szerződésekben: a fogyasztói szerződésekben biztosítja.
Fogyasztói szerződés alanya tehát csak a törvényileg meghatározott fogyasztó és
- a másik pozícióban - vállalkozás lehet. A fogyasztói szerződések többsége adás
vételi (tulajdonátruházó) típusú, de különös védelmet ad a polgári jog más szerző
déstípusok meghatározott eseteiben is, például utazási, sajátos szolgáltatásokra irá
nyuló vállalkozási vagy ingatlan időben megosztott használatát (timesharing) biztosító
vegyes szerződéseknél. A különös jogi védelem alapvető előfeltétele minden esetben
az, hogy a szerződés alanyai a törvényi definíció szerinti fogyasztó és vállalkozás le
gyenek. A két fogalom a fogyasztói szerződésben együtt, egymásra tekintettel értel
mezendő, tehát ún. relációs fogalom.
e) Olyan szerződéses jogviszonyokban, amelyekben a fogyasztó különösen nagy 1 99
kockázatot vállalhat, a Ptk. - ugyancsak egyoldalú (klaudikáló, azaz a fogyasztó hát
rányára eltérést nem engedő) kógens normákkal - a fogyasztót védelemben részesí-
ti akkor is, ha a jogosulti pozícióban nem vállalkozás áll. Ilyen jogviszonynak tekinti
a Ptk. a zálogszerződést (5 :90. §) és a kezességi szerződést (6:430. §). Mindkét eset-
ben biztosítéki szerződésről van szó, amelyben a fogyasztó (,,F") egy másik személy
(,,K") (tipikusan: kölcsönszerződésben) vállalt kötelezettségéért (tartozásáért) nyújt
biztosítékot az alapjogviszony jogosultjának (,,J"). Az egymáshoz kapcsolódó két jog
viszony szerkezeti modellje tehát a következő:
- alapjogviszony (kölcsönszerződés): ,,J" - ,,K";

- biztosítéki jogviszony: ,,K" - ,,F", ahol „K" a jogosult és „F" a kötelezett.
Az említett két szerződésben tehát a fogyasztót a törvény akkor is külön véde
lemben részesíti, ha a biztosítéki jogviszony jogosultja (az alapjogviszony kötele
zettje) nem vállalkozás, hanem magánszemély vagy vállalkozásnak nem minősülő
jogi személy.
A legkockázatosabb biztosítéki szerződésben: a garanciaszerződésben (460) ga
rantőri kötelezettséget fogyasztó nem is vállalhat (6:438. §). A:z ilyen kötelezettség
vállalást a Ptk. kötelezően átminősíti készfizető kezességgé, és ezzel a kezességnél
biztosított külön védelmet adja meg a fogyasztó számára. A:z ún. fiduciárius hitelbiz
tosíték [312) nyújtására kötött szerződést (6:99. §) pedig a Ptk. semmisnek nyilvá
nítja, ugyancsak attól függetlenül, hogy a biztosítéki jogviszony jogosultja (az alap
jogviszony kötelezettje) vállalkozás-e vagy sem.
3. Több alany egy szerződési pozícióban
1021 A) Nem ritkán előfordul, hogy egyazon pozícióban több személy köti meg a szer
ződést. Több alany szerepelhet egyidejűleg egy szerződésben akár kötelezetti, akár
jogosulti, akár mindkét pozícióban. Ha például egy közös tulajdonban lévő ingatlant
értékesítenek, eladói oldalon valamennyi tulajdonos alanya a szerződésnek. Ha egy
házaspár vagy két testvér vásárol egy ingatlant, vevőként mindketten szerepelnek
a szerződésben. E két példa kombinációja esetén pedig mindkét oldalon több alanya
van az adásvételi szerződésnek.
Az egyidejű többalanyúság- akár kötelezetti, akár jogosulti, akár mindkét oldalon - nem
csak a szerződés, hanem minden kötelmi jogviszony jellemző, nem ritka állapota. Ezért
a Ptk. a többalanyúságra vonatkozó rendelkezéseket a kötelmek közös szabályai közé he
lyezi, és szerkezetileg az alanyi pozíciók szerint csoportosítja azokat.
Akár a kötelezetti, akár a jogosulti pozícióban van több alany, ennek jogkövetkez
ményeit a szolgáltatás oszthatósága vagy oszthatatlansága határozza meg. Ha a dolog
szolgáltatás (például a vétel tárgya, a vállalkozási szerződés keretében előállítandó
mű)fizikai tulajdonságai miatt nem bontható részekre, mindenképpen oszthatatlan
szolgáltatásról van szó. A Ptk. a szolgáltatás oszthatóságát végső soron jogi kérdés
nek tekinti, és jogi szempontból is vizsgálandónak tartja. A törvény úgy rendelkezik,
hogy akkor osztható a szolgáltatás, ha önállóan használható részekre bontható, kivéve,
ha a megosztás a másik fél lényeges jogi érdekét sértené. Mindenképpen oszthatat
lan a szolgáltatás, ha a szerződés így rendelkezik. Tipikusan jogilag oszthatatlan pél-
A szerződés alanyai ! 53
dául a kivitelezési szerződés (6:252. §) tárgya. Előfordul fordított eset is, amikor
a szerződés egy önállóan használható részekre nem bontható dolgot osztható szol
gáltatásként határoz meg.
a) Ha több kötelezett esetén a szolgáltatás osztható, osztott kötelemről van szó. A kö- 1105
telezetteknek a jogosult irányában fennálló viszonya (külső viszony) olyan, mintha
a jogosulttal külön-külön állnának szerződéses viszonyban; vagyis minden kötelezett
csak a rá eső részt köteles teljesíteni, viszont csak a saját kifogását (például az elé
vülést) hozhatja fel a jogosult követelésével szemben. A kötelezettség kötelezettek
közötti arányát (belső viszony) a szerződés határozza meg; külön kikötés hiányában
az arány egyenlő. Jogszabály vagy a felek megállapodása a fizikailag osztható szol
gáltatás esetén is rendelkezhet úgy, hogy a szolgáltatást oszthatatlannak kell tekin-
teni. Ebben az esetben a jogkövetkezmények úgy alakulnak, mintha a szolgáltatás fi
zikailag is oszthatatlan lenne.
Ha a szolgáltatás (akár fizikai, akár jogi okból) oszthatatlan, a jogosulttal szem- 1106
ben a kötelezetteket egyetemleges teljesítési (helytállási) kötelezettség terheli. Egye
temleges a kötelezettek helytállási kötelezettsége osztható szolgáltatás esetén is, ha
a felek így állapodnak meg. Egyetemleges kötelezettség esetén valamennyi kötele-
zett az egész szolgáltatással tartozik, mindaddig, amíg a jogosult követelése kielégítést
nem nyer.
A kötelezettek külső, azaz a jogosulttal szembeni viszonyában az egyetemleges 1101
kötelezettség közelebbről a következőket jelenti:
- a jogosult a kötelezettség teljesítését-választása szerint-követelheti egy vagy több
(vagyis bármelyik) kötelezettől, éspedig egészben vagy részben, bármilyen arányban.
- ha valamelyik kötelezett teljesít, a teljesített rész erejéig a többi kötelezett is sza
badul a jogosulttal szemben.
A kötelezettség kötelezettek közötti arányát (belső viszony) oszthatatlan szol- 1108
gáltatás esetén is a felek megállapodása határozza meg; külön kikötés hiányában az
arány egyenlő. A több egyetemlegesen kötelezett belső, azaz egymás közötti viszo-
nyát a Ptk. akként rendezi, hogy ha valamelyik kötelezett a saját kötelezettségét meg
haladó mértékben teljesített a jogosultnak, a többletszolgáltatást arányosan követel-
heti a többi kötelezettől.
Az egyetemleges kötelezettség láthatóan kedvező a jogosult számára, mert igé- 1109
nye könnyebben kielégítéshez jut; kedvezőtlen lehet viszont azoknak a kötelezet
teknek számára, akiknek esetleg végül nyakán marad kötelezett-társuk tartozása.
A Ptk. ezért viszonylag ritkán állapít meg egyetemleges kötelezettséget. Így rendel-
kezik a törvény például a kkt. tagjai [3:139. § (1) bek.] és a bt. beltagjai (3:154. §)
mögöttes helytállásánál, többek közös károkozásánál (6:524. §), örököstársaknak a ha
gyatéki tartozásokért fennálló felelősségénél a hagyatéki osztály előtt és után (7:97. §).
Fontos végül kiemelni, hogy mind osztott, mind egyetemleges kötelem esetén
mindegyik kötelezett saját tartozásáról van szó. Egyik kötelezett tartozása sem já
rulékos: terjedelme nem igazodik tehát a másik kötelezettségéhez, mint például
a kezesé [425), aki tipikusan járulékos kötelezett, és ezért tartozása a főkötelezett tar
tozásához igazodik. Ebből az alapvető különbségből ered az az eltérés is, hogy a ke
zes beszámíthatja [556) a főkötelezett követelését, az egyetemleges kötelezett viszont
nem számíthatja be egyetemleges kötelezett-társa követelését.
111 1 b) Több jogosult esetén a kötelezettel szembeni, külső viszonyban a jogkövetkez
mények alakulása szempontjából három esetet különböztethetünk meg:
- osztott jogosultság;
együttes jogosultság;
- egyetemleges jogosultság.
ba) Osztott a jogosultság, ha a szolgáltatás osztható. Ilyen esetben mindenki az
őt megillető részt követelheti a kötelezettől.
Nem osztható szolgáltatás esetén a jogosultak jogi helyzete kétféleképpen ala
kulhat:
bb) Együttes a jogosultságuk akkor, ha a szolgáltatást a kötelezettnek valamennyi
jogosult kezéhez kell teljesítenie, függetlenül attól, hogy hány jogosult terjeszti elő
a követelést. Ilyen például az örököstársak jogi helyzete a hagyatékkal szembeni kö
telezettel szemben a hagyaték felosztása előtt (7:92. §). Ellenkező szerződéses kikötés
hiányában együttes jogosult lesz például a vételár-követelés tekintetében egy adás
vételi szerződés több eladója. Az együttes jogosultak természetesen meghatalmaz
hatják egymást a szolgáltatás átvételére, ha pedig a szolgáltatás erre alkalmas, a kö
telezett teljesíthet bírói letét [562] útján is.
be) Egyetemleges a jogosultság akkor, ha a szolgáltatás követelési joga a jogo
sultakat úgy illeti meg, hogy mindegyik az egész szolgáltatást követelheti a kötele
zettől, de ő egyszeri teljesítéssel minden jogosulttal szemben szabadul. A Ptk. egye
temleges jogosultságot nem állapít meg. A tipikus jogi helyzet több jogosult és
oszthatatlan szolgáltatás esetén tehát az együttes jogosultság.
A szolgáltatás jogosultak közötti megosztásának belső arányát - mindhárom eset
ben - maga a jogviszony határozza meg. Kétség esetén a jogosultak egyenlő mérté
kű szolgáltatásra tarthatnak igényt.
1171 B) Főként a teljesítés szempontjából sajátos esete a többalanyú szerződéseknek
a harmadik személy javára szóló szerződés. Ilyen jogi helyzet akkor jön létre, ha
a szerződéskötő felek (,,A" és „K") úgy állapodnak meg, hogy a szolgáltatást nem
a jogosult (,,A"), hanem egy, a szerződéskötésben részt nem vevő személy: a ked
vezményes (,,J") követelheti. Példa: a kedvezményező (,,A") úgy szerződik a köte
lezettel, (,,K"-val), hogy ez utóbbitól nem ő (,,A"), hanem a kedvezményes (,,J") kö-
A szerződés alanyai 1 55
vetelheti a szolgáltatást (például egymillió forintot). A harmadik személy javára szó

ló szerződéssel létrehozott jogviszony az ún.fedezeti viszony, és ennek alapján az ún.
szolgáltatási viszony keretében teljesít a kötelezett (,,K") a kedvezményesnek (,,J"
nek). A fedezeti viszony mögött van még egy harmadik jogviszony is a kedvezmé
nyező (,,A") és a kedvezményes (,,J") között: az ún. értékviszony. Valójában ez
utóbbi jogviszonyból eredő követelés (például „A" egymillió forintos tartozása „J"-
vel szemben) teljesítése megy végbe a harmadik személy javára szóló szerződés tel
jesítésével. Az értékviszony motiválja tehát a fedezeti viszony létrehozását. A két jog
viszony jogi megítélése azonban független egymástól: a kötelezett (,,K") köteles
teljesíteni a kedvezményesnek (,,J"-nek) a fedezeti viszony keretében akkor is, ha
a kedvezményező (,,A") és a kedvezményes (,,J") közötti értékviszony történetesen
jogi hibában szenved, például érvénytelen [245].
A Ptk. szerint a kedvezményezett (,,J") akkor követelheti közvetlenül a szolgál- 1118
tatás teljesítését, ha ezt a jogát a felek (,,A" és „K") kifejezetten kikötötték, vagy ez
a jog a szerződés céljából vagy az eset körülményeiből egyértelműen következik.
A kedvezményezett (,,J") attól kezdve követelheti a szolgáltatást, hogy őt valamelyik
szerződő fél (,,A" vagy „K") a javára szóló szerződés megkötéséről értesíti. A ked
vezményezett (,,J") nem köteles a teljesítés követelésére, arról lemondhat. Ez eset-
ben a szolgáltatást a javára szerződő, a kedvezményező fél (,,A") követelheti a kö
telezettől (,,K"-tói).
A kötelezett (,,K") a szerződő féllel (,,A") szemben a szerződésből eredő kifo- 1119
gásait a kedvezményezettel (,,J") szemben is felhozhatja. Nem hozhatja fel viszont
- ellentétben az engedményezés [845] kötelezettjével-az esetleges saját kifogásait.
A nevesített szerződéstípusok között vannak olyanok, amelyek fogalmilag har- 1120
madik személy javára szóló szerződést jelentenek. Ilyen a fuvarozás, amely szerint
a fuvarozó a feladóval kötött szerződés alapján szállított árut a címzettnek (a szer
ződéskötésben nem szereplő harmadik személynek) köteles kiszolgáltatni (6:257. §).
Elvontan, a jogi pozíciók szempontjából nézve ez akkor is így van, ha a feladó és
a címzett ténylegesen ugyanaz a természetes vagy jogi személy. Életbiztosítási szer
ződésben is a kedvezményezett tipikus esetben a szerződéskötésben részt nem vevő
harmadik személy (6:478. §). Ilyenkor az életbiztosítási szerződés harmadik személy
javára szóló szerződés.
A harmadik személy részére teljesítendő szerződést meg kell különböztetni 1121
a harmadik személy érdekében kötött szerződéstől. Példa: ,,A" úgy köt szerződést
,,K"-val, hogy „K" ,,A" felszólítására nem neki, hanem „C''-nek fog teljesíteni.
A harmadik személy érdekében kötött szerződés esetében a teljesítés harmadik sze
mély (,,C'') kezéhez történik ugyan, de a szolgáltatást nem ő, hanem kizárólag a szer
ződéskötő fél (,,A") követelheti a kötelezettől (,,K"). A jogi szaknyelv az ilyen ese-
tet utalványozásnak nevezi.
561 ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK
Mint az imént idéztük, a két jogi helyzet elhatárolása és viták elkerülése érdekében a Ptk.
tételesen is rögzíti, hogy a feleknek a szerződésben kifejezetten ki kell mondaniuk, ha har
madik személyt kívánnak a szolgáltatás követelésére jogosítani. Ilyen kikötés hiányában
a szerződés csak abban az esetben tekinthető harmadik személy javára szóló szerződés
nek, ha ez a körülmény a szerződés céljából vagy az eset körülményeiből egyértelműen
következik. Nem harmadik személy javára szóló, hanem harmadik személy érdekében kö
tött szerződésnek tekintette a bíróság azt a házassági vagyonjogi szerződést, amelyben
az egyik házastárs arra vállalt kötelezettséget, hogy közös kiskorú gyermekük részére
a másik házastárs haszonélvezeti jogával terhelt lakást vásárol (BH 2006, 357.).
123 1 C) Legtágabb értelemben több alanyról beszélhetünk olyankor is, amikor a szerző
déses jogviszonyba a szerződés létrejötte után lép be harmadik személy. A harmadik
személy az eredeti jogalanyt rendszerint nem az egész alanyi pozícióban, hanem csak
egy meghatározott jogosultság (követelés), illetve kötelezettség (tartozás) tekinteté
ben váltja fel. Ez történik a jogosulti pozícióban: engedményezés [845], a kötelezet
ti pozícióban: tartozásátvállalás [879] esetén. Az egész szerződéses pozícióban, te
hát mind a jogosultságok, mind a kötelezettségek tekintetében bekövetkezik az
alanyváltozás a szerződésátruházás [891] esetében. Egyes nevesített szerződéstípu
sok szabályai külön is lehetővé tehetik az alanyváltozást. Ez a helyzet például bizalmi
vagyonkezelési szerződésben (6:325. §). Az alanyváltozás fő eseteit a XXXN
XXXVI. fejezetekben részletesen tárgyaljuk.
Jogszabályok a IV. fejezethez: Ptk. 6:28-6:33. §-ok, 6: 136. §, 8: 1. § 3-4. pontok

V. Fejezet
Képviselet
1 . A képviselet lényege, fogalma és fajtái..............................................................57

2. A képviselet általános szabályai.........................................................................58
3. A jogügyleti képviselet: a meghatalmazás .........................................................60
4. A képviselet sajátos esetei ................................................................................64
a) Vélelmezett képviselet...................................................................................64
b) Látszaton alapuló képviselet .........................................................................64
e) Ügyeinek vitelében akadályozott személy képviselete...................................65
d) Eseti gondnok, eseti gyám ............................................................................65
1. A képviselet lényege, fogalma és fajtái
A jogalanyok nyilatkozataikat nem mindig személyesen teszik meg. Jogi személy erre 1124
természeténél fogva nem is képes, nevében a jogszabályban vagy a létesítő okiratá-
ban (alapító okiratában, alapszabályában stb.) feljogosított személy tesz jognyilat
kozatot. Ez a személy lehet törvényes képviselő: a vezető tisztségviselő (3:29. §) vagy
szervezeti képviselő (3:30. §). A legtöbb jognyilatkozatot cselekvőképtelen kiskorú
helyett is csak a törvényes képviselője (2:14. §), a cselekvőképességében teljesen kor
látozott nagykorú helyett pedig gondnoka (2:22. §) tudja megtenni. De érvényes jog
nyilatkozat tételére képes személy is gyakran más személy közreműködésével köt
szerződést, vagy tesz más kötelezettségvállalási nyilatkozatot. Mindezekben az ese
tekben képviseletről beszélünk.
A képviselet: helyettesítés jognyilatkozat tételében. Képviselőnek nevezzük a jog- 1125
nyilatkozatot tevő személyt, képviseltnek pedig azt, akinek nevében történik a jognyi
latkozat. A képviselő által tett jognyilatkozat közvetlenül a képviseltet jogosítja és
kötelezi. A fenti példákból látszik, hogy a képviselet alapulhat létesítő okiraton, jog
szabályon, bírósági vagy hatósági határozaton és jogügyleten (meghatalmazáson).
E szerint beszélhetünk szervezeti, törvényes és jogügyleti képviseletről.
A bírói gyakorlatban töretlenül érvényesül e képviseleti formák párhuzamos al- 1126
kalmazása. Például a szervezeti képviseletet és a jogügyleti képviseletet egymás mel-
lett is lehet alkalmazni.
58 1 ÁLTALÁ.NOS KÉRDÉSEK
A bíróság kimondta: gazdasági társaság nevében az ügyvezetőtől származó és cégszerűen

aláírt meghatalmazás [137) alapján a jogügyleti képviselő szerződést köthet (BDT 2009,
2023.). Hasonló ítéleti megállapítást tartalmaz az a felsőbírósági ítélet is, amely szerint
a betéti társaság beltagja érvényesen adhat esetileg meghatalmazást a kültag részére a cég
nevében történő szerződéskötésre (BDT 2008, 1798.).
A teljes cselekvőképesség hiánya miatt szükséges képviseletet az ember mint jogalany
szabályai körében (Ptk. II. Könyv), a jogi személy törvényes és szervezeti képvise
letét pedig a jogi személyekre vonatkozó rendelkezések körében (Ptk. III. Könyv) tár
gyalja a polgári jog. Itt a szerződési jog keretében a képviselet általános kérdéseit
(2. pont) és a jogügyleti képviselet (meghatalmazás) problémáit (3. pont) mutatjuk be.
2. A képviselet általános szabályai
A képviselet a szerződések világában játszik kiemelkedően nagy szerepet, de a jogvi

szonyok más terűletein is igen fontos. A Ptk. ezért a kötelmek közös szabályai között he
lyezi el a képviseletre vonatkozó szabályokat.
A polgári jogban a képviselet általában megengedett, ha a Ptk. eltérően nem rendel
kezik. A törvény olyan esetben zárja ki a képviseletet, amikor személyes jognyilat
kozatról van szó, és ezért az csak személyesen tehető meg. Például csak személye
sen tehető házasságkötési nyilatkozat ( 4:5. §), nem lehet tehát képviselet útján
házasságot kötni. Csak személyesen lehet végrendelkezni is (7:11. §). Fő szabály sze
rint egyesületi tag is csak személyesen gyakorolhatja tagsági jogait; de e jogok kép
viselőn keresztül történő gyakorlását az alapszabály megengedheti (3:65. §). Szer
ződéssel kapcsolatos jognyilatkozatok mindig megtehetők képviselő útján.
Főszabályként képviselő lehet minden cselekvőképes ember. Jogügyleti képvi
selőként cselekvőképes személyt korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképes
ségében részlegesen korlátozott személy is képviselhet, mégpedig olyan jognyilat
kozat tételénél is, amelyet saját személyes ügyei körében nem tehetne meg. Jogi
személy törvényes képviseletét ellátó vezető tisztségviselő viszont csak nagykorú és
cselekvőképességében a képviselet ellátásához szükséges körben nem korlátozott sze
mély lehet (3:22. §). Képviselő lehet jogi személy, amikor is a képviseleti jogkörbe
tartozó cselekményeket az adott jogi személy szervei teszik meg. Több képviselő ese
tén a képviseletet létesítő jogi aktusban (jogszabályban, bírósági vagy hatósági ak
tusban, jogi személyt létesítő okiratban vagy meghatalmazó jogügyletben) meg kell
határozni azt, hogy csak együttesen járhatnak-e el, vagy külön-külön is tehetnek jog-
Képviselet 1 59
nyilatkozatot. Az utóbbi esetben a képviselők egymás közötti jognyilatkozat-tételi ha

tásköréről is dönteni kell. Az együttes képviselet gyakori jogi személy szervezeti kép
viseleténél (3:30. §).
A képviseletet létesítő jogi aktus határozza meg a képviseleti jogkör terjedelmét 1132
is. Aki képviseleti jog nélkül vagy képviseleti jogkörét túllépve más nevében jog
nyilatkozatot tesz, álképviselőnek minősül. Ez szerződéskötés esetében azt jelenti,
hogy az álképviselő jognyilatkozata a képviseltet nem köti, így kölcsönös akarat
nyilatkozat hiányában a szerződés nem jön létre. A bírói gyakorlatban töretlenül ér
vényesül ez a tétel (EBH 2004, 1146., BH 2005, 21.). A képviseleti jog túllépését ál
lapította meg a bíróság például abban az esetben, amikor az ügyvédnek csak eljárási
képviseletre volt meghatalmazása, de vételi nyilatkozatot is tett a vételi jog jogosultja
helyett (EBH 2008, 1930.). Hasonlóképpen foglalt állást a bíróság jogi személy tör
vényes képviseletével kapcsolatban is: az ügyvezető a megbízatása lejártát követő-
en a társaság nevében kötött szerződések tekintetében álképviselőnek minősül, ha
a változást a cégjegyzék feltünteti (BDT 2008, 1744.). Az álképviselő jognyilatko-
zatát a képviselt jóváhagyhatja, és jóváhagyásával a jognyilatkozatot utólag, vissza
menőleg orvosolhatja. Ha a képviselt a nevében tett jognyilatkozatot nem hagyja jóvá,
a szerződés nem jön létre, és az álképviselő kártérítéssel tartozik a képviselt szerző-
dő partnerével szemben. A képviselő felelőssége attól függ, hogy jó- vagy rosszhi
szemű volt-e. A jóhiszemű álképviselő csak a szerződéskötéssel kapcsolatos károkat
(utazási, ügyvédi stb. költségeket) köteles megtéríteni: a negatív interesséért felel. Jó
hiszeműnek kell tekinteni az álképviselőt, ha nem tudta, és az adott körülmények kö-
zött nem is kellett tudnia, hogy nincs képviseleti jogköre, vagy, hogy e jogkörét túl-
lépi. A rosszhiszemű álképviselő viszont a szerződő partner teljes kárát: a pozitív
interessét köteles megtéríteni. Az álképviselő természetesen felel a képviselttel
szemben is.
Rosszhiszemű álképviselőnek minősül a kft. ügyvezetőjévé választott személy, ha a kö- 1133
rűlményekből tudnia kell, hogy az üzletrész-átruházási szerződés semmis, ezért az őt meg
választó személyek nem válhattak a gazdasági társaság tagjává. Ha eljárását a kft. nem
hagyja jóvá, az elvállalt kötelezettség teljesítéséért magának kell helytállnia (BH 2006,
333 .).
A forgalom biztonságát szolgálja a Ptk.-nak az a szabálya, amely szerint a képvise- 1134
lő jogkörének korlátozása jóhiszemű harmadik személlyel szemben hatálytalan, ha
maga a Ptk. eltérően nem rendelkezik. A bírói gyakorlat egységes e szabály alkal
mazásánál.
Elvi határozatban mondta ki egy ítélet, hogy jogi személy szervezeti képviselőjének kép
viseleti jogköre - a Ptk. rendelkezésének [3 :30. § ( 1 ) bek.] megfelelően - fogalmilag tel
jes körű. A képviseleti jogkörnek harmadik személyekkel szemben történő bármiféle kor
látozása pedig - ha ezt a jogszabály eleve nem tiltja - csak akkor lesz hatályos, ha erről
a korlátozásról a jogi személlyel szerződő harmadik személyek tudnak (EBH 2000, 1 94.).
Ismételten kimondta a LB, hogy a szerződésnek a társasági taggyűlés által történő jóvá
hagyása a társaság belső ügye. Kívülálló harmadik személlyel szemben a jóváhagyás hi
ányára nem lehet hivatkozni. A jóváhagyás elmaradása a harmadik személlyel kötött szer
ződést nem teszi érvénytelenné (BH 2002, 3 1 8., BH 200 1 , 483.). Fordított irányú
felsőbírósági ítélet megállapította: az álképviseletre vonatkozó szabályok következtében
- utólagos jóváhagyás hiányában - a szerződés nem jön létre, ha a meghatalmazásból ki
tűnik a képviseleti jog korlátozása (BDT 201 1 , 253 1 ).
Érdekellentét miatt összeférhetetlenség állhat fenn, ha a képviselő maga az ellenér

dekű fél vagy annak képviselője (például ügyvédje). A Ptk. mégsem tartja szüksé
gesnek általános jelleggel semmissé [254) nyilvánítani az ilyen képviseleti szerző
dést, mert vannak olyan helyzetek, amikor ugyanaz a személy megfelelően tudja
képviselni a - részben - ellenérdekű feleket. Például gyakran ez a helyzet adásvéte
li szerződés megkötésénél, amikor egy ügyvéd szerkeszti és ellenjegyzi a szerződést.
A törvény semmissé nyilvánítás helyett megtámadási jogot [259) biztosít a képviselt
számára, ha ő a képviseleti jog alapításakor az érdekellentétről nem tudott. Ha viszont
a képviselt az érdekellentéttel a képviselet alapításakor tisztában volt, mint a példa
beli esetben, akkor nincs megtámadási joga.
3. A jogügyleti képviselet: a meghatalmazás
a) A jogügylettel, a meghatalmazással létrehozott képviseletet a magyar polgári jog

hagyományosan ún. közvetlen képviseletként alkotja meg.38 Ez azt jelenti, hogy a kép
viselő (a meghatalmazott) által megtett jognyilatkozat közvetlenül a képviseltet
(a meghatalmazót) jogosílja és kötelezi, vagyis a meghatalmazott által tett jognyi
latkozattal a meghatalmazó szerez jogokat és vállal kötelezettségeket harmadik sze
mély irányában. Ez azt is jelenti, hogy a meghatalmazott jogilag nem szereplője az
általa harmadik személlyel létrehozott jogviszonynak, csak közvetítője annak: meg
hatalmazó (képviselt) - [meghatalmazott (képviselő)] -3. személy
38 Lásd az Újabb magyar jogirodalomban NEMESSÁNYI Zoltán: A jogügyleti képviselet az új ptk,-ban és a DCFR
ben. ln Merre tart a magyar civilisztikai jogalkotás a XXI. század elején? 20 1 0. 1 6 1 - 1 72. o.
Képviselet 1 61
A meghatalmazással szerkezetileg szembeállítható a bizományi szerződés (6:28 1 . §, 1 138

6:282. §), amely közvetett képviseletet jelent, és amelyben a bizományos (mint közvetett
képviselő: BDT 20 1 2, 2707.) a saját nevében, de a megbízója javára szerez jogokat, és
az ő terhére vállal kötelezettségeket. A bizományos tehát szereplője az általa harmadik
személlyel létrehozott jogviszonynak is: megbízó - bizományos - harmadik személy.
b) A meghatalmazás képviseleti jogot létesítő, egyoldalú, címzett, visszavonható 1 139

jognyilatkozat. A meghatalmazás egyoldalú jogügyleti jellegéből következik, hogy
annak létrejöttéhez a képviselőnek nem kell hozzájárulnia. A képviselő tehát elvben
a képviselt nevében tehet és fogadhat el jognyilatkozatokat, anélkül, hogy ő ezt a sze-
repet kifejezett nyilatkozattal elvállalta volna. A Ptk. szerint a meghatalmazást mint
egyoldalú jognyilatkozatot a képviselőhöz, az érdekelt hatósághoz, bírósághoz
vagy ahhoz a személyhez lehet intézni, akihez a meghatalmazás alapján a képvi-
selő jognyilatkozatot jogosult tenni (ellenérdekű fél). A meghatalmazás attól füg
getlenül hozza létre a képviseleti jogot, hogy azt az ellenérdekű féllel közölték-e
vagy sem (BH 2000, 115.).
e) A magyar magánjog - a német BGB megoldását követve -hagyományosan kü- 1140
lönbséget tesz a képviseleti jogot megalapozó meghatalmazás és a rendszerint e jog
ügylet mögött lévő szerződéses jogviszony (tipikusan: megbízási szerződés) között
(BH 1995, 571.).
1 141
jogügylet lényege ellenszolgáltatás
meghatalmazás egyoldalú jognyilatkozat tételére nincs
jogosít más helyett
megbízás kétoldalú: szerződés más ügyének ellátására fogalmilag visszterhes,
jogosít és kötelez megállapodás esetén
ingyenes
Ez a jogdogmatikai és szerkezeti szétválasztás a gyakorlatban hasznosnak bizonyul, 1 142

például a két jogügylet érvénytelenségének [245) vagy hatálytalanságának [366] egy
mástól független kezelhetősége miatt. Bizonyos ügycsoportokban a képviseleti jog
igazolása mindenképpen (külön) okirati formát feltételez. Emellett nagyon gyakran
a megbízási szerződés tartalmát a szerződő felek nem is akarják harmadik személy
tudomására hozni, és már emiatt is szétválasztják a megbízási és a meghatalmazási
jognyilatkozatot. Mindezekkel együtt megállapítható, hogy a gyakorlatban a két jog
ügylet az esetek többségében szorosan kapcsolódik egymáshoz. A bírósági gyakor-
lat esetenként már korábban is elfogadta, hogy a megbízás a belőle fakadó kötele
zettség teljesítéséhez szükséges jognyilatkozat megtételére vonatkozó meghatalmazást
is magában foglalja (pl.: BH 1995, 571.). A Ptk. a megbízás szabályai között elhe
lyezett diszpozitív normával [76) kifejezetten is megnyitja ezt a lehetőséget (6:274. §).
E szabály szerint, ha a megbízás teljesítéséhez szerződés kötése vagy más jognyi

latkozat tétele szükséges, a megbízás a meghatalmazást is magában foglalja. Ha a fe
lek ezt nem kívánják, a megbízási szerződésben ezzel ellenkezőleg állapodhatnak
meg, és ezzel kizárják a Ptk. diszpozitív rendelkezésének érvényesülését. Így a fe
lek maguk dönthetik el, hogy a megbízási szerződés magában foglaljon-e egy meg
hatalmazási nyilatkozatot is, vagy a két jogügylet elváljon egymástól. A szerződés
kötési gyakorlat valószínűleg az esetek többségében elfogadja a törvény által kínált
kombinált megoldást.
d) Az egyedi ügyre vonatkozó meghatalmazásnál - szemben az általános megha
talmazással - a Ptk. nem állapít meg külön alakszerűségi szabályokat, mindössze any
nyit mond ki, hogy a meghatalmazáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, ami
lyeneket jogszabály a meghatalmazás alapján megteendő jognyilatkozatra előír.
Egyébként a meghatalmazásra is a jognyilatkozatra általában megállapított alaksze
rűségi szabályok [például 6:7. § (4) bek.] vonatkoznak.
144 1 e) Mint említettük, meghatalmazás alapján cselekvőképes személyt korlátozottan
cselekvőképes kiskorú vagy cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy
is képviselhet, hiszen a meghatalmazó fél a képviseleti jog alapításakor mérlegelhe
ti, hogy kit milyen jognyilatkozat tételére jogosít, így ennek kockázatát is ő viseli.
A cselekvőképes képviselt általában meg tudja ítélni a képviselő képességeinek ha
tárait, és csak olyan jognyilatkozat tételére jogosítja fel őt, amelynek megtételére az
illető személy képes. Például felnőtt meghatalmazza egy kiskorú rokonát vagy is
merősét, hogy vegyen neki egy új személyi számítógépet, miután meggyőződött ar
ról, hogy a kiskorú tökéletesen eligazodik a komputerek világában és azok piacán.
Eltérő elbírálás alá esik, ha a cselekvőképesség korlátozására a meghatalmazást kö
vetően kerül sor, hiszen ebben az esetben az utóbb megváltozott szempontokat
a képviseleti jog alapításakor a meghatalmazó értelemszerűen nem tudta mérlegelni.
145 1 f) A képviseleti jog terjedelmét a meghatalma_zás határozza meg. A képviseleti jog
kiterjed mindazon cselekmények elvégzésére és jognyilatkozatok megtételére, ame
lyek a képviselettel elérni kívánt cél érdekében szükségesek. Ha a meghatalmazott
a képviseleti jogát túllépi, álképviselő lesz. A bíróság egy ügyben megállapította, hogy
az eladó által adott, ingatlan-adásvételi szerződéskötéssel kapcsolatos ügyben teljes
körű eljárásra (jognyilatkozatok tételére, aláírásokra) jogosító meghatalmazás kiter
jed arra is, hogy a meghatalmazott a kapott foglaló [407] visszafizetésére irányadó
megállapodást kössön (BH 2013, 240.).
146 1 g) A meghatalmazás megszűnik annak a nyilatkozatnak a megtételével, amelyre irá
nyult, és bármelyik fél halálával is. A meghatalmazó halála esetén azonban a meg
hatalmazottnak meg kell tennie azokat a halaszthatatlan jognyilatkozatokat, amelyekre
Képviselet 1 63
a mögöttes megbízási szerződés alapján köteles, mivel a Ptk. szerint a megbízási jog
viszony nem szűnik meg automatikusan a megbízó halálával, hanem csak a jogutód
(örökös) által történő felmondással. Ebben az értelemben a meghatalmazás „túléli"
a meghatalmazót, ha a meghatalmazás megbízáshoz kapcsolódik.39 Egyébként a meg
hatalmazás a Ptk. szerint a visszavonásáig érvényes (helyesen: hatályos! ). A meg
hatalmazás korlátozásának és visszavonásának jogáról való lemondás semmis, hiszen
mindenki maga szabadon döntheti el, hogy jognyilatkozat tételére vonatkozó jogát
(autonómiáját) kinek, milyen körben és meddig engedi át. A meghatalmazás korlá
tozása vagy visszavonása harmadik személy irányában vi�zont csak akkor hatályos,
ha arról tudott vagy tudnia kellett. Másként fogalmazva: jóhiszemű harmadik személy
irányában a meghatalmazás korlátozása vagy visszavonása nem hatályos.
h) Az ügyek egyedileg nem meghatározott körére adott meghatalmazást általános 1147
meghatalmazásnak nevezzük. Például: ,,A" társasházi tulajdonostárs meghatalmazza
,,B" tulajdonostársát, hogy a társasházi közgyűlésen bármely ügyben őt képviselje.
A Ptk. az általános meghatalmazás érvényességéhez alakszerűségi szempontból szi
gorúbb követelményeket támaszt, mint egy konkrét ügyben adott egyedi meghatal
mazáshoz. Az általános meghatalmazás csak akkor érvényes, ha teljes bizonyító ere-
jű magánokiratba vagy közokiratba foglalták. Az általános meghatalmazás hatályát
(szemben a visszavonásig adható egyedi meghatalmazással) a Ptk. legfeljebb öt évre
korlátozza. A határozatlan időre vagy öt évnél hosszabb időre szóló általános meg
hatalmazás öt év elteltével hatályát veszti. Ezzel az esetleges visszaéléseknek akar-
ja elejét venni a törvény, amely abból indul ki, hogy az általános meghatalmazás öt
évenkénti meghosszabbításából adódó kényelmetlenség kisebb hátránnyal jár a meg
hatalmazó számára, mint amekkorát a hosszabb ideig vagy határozatlan időre szóló
általános meghatalmazás kockázata jelent.
39 VILÁGHY: A jogügyletek. ln VILÁGHY-EÖRSI: Magyar Polgári Jog. 1. kötet. Budapest, 1 962. 204. 0.
4. A képviselet sajátos esetei
a) Vélelmezett képviselet
b) Látszaton alapuló képviselet
e) Ügyeinek vitelében akadályozott személy képviselete
d) Eseti gondnok, eseti gyám
a) Vélelmezett képviselet
A forgalom biztonságának szempontja megköveteli, hogy minden olyan esetben, ahol

a látszat egyértelműen utal egy személy képviseleti jogosultságára, vélelmezni kell,
hogy az illető személy képviselő. Ezt a vélelmet állítja fel a Ptk. az üzlethelyiségben
vagy az ügyfélforgalom számára nyitva álló egyéb helyiségben dolgozó olyan sze
mély tekintetében, akiről okkal feltételezhető, hogy jogosult az ott szokásos jognyi
latkozatok megtételére. Elvi jellegű bírósági ítélet szerint például a hitelintézet kép
viselőjének kell tekinteni az ügyintézésre szolgáló helyiségben dolgozó alkalmazottat
(EBH 2006, 1 421.). Egy másik ítélet azt mondta ki, hogy a készfizető kezesség el
vállalásával rendszeresen foglalkozó jogi személynek az ügyfélforgalom számára
nyitva álló helyiségében dolgozó alkalmazottja által aláírt készfizető kezesi [446] kö
telezvény alapján a jogi személy kötelezettjévé válik a kezesi szerződésnek (BH 2011,
257.). Ellenkezőleg ítélte meg a bíróság a szerződéskötés körülményeit, és nem lát
ta megállapíthatónak a vélelmezett képviseletet egy kávézó-szendvics bárban kötött,
szerzői műre vonatkozó felhasználási szerződéssel kapcsolatban (BDT 2014, 3082.).
Az említett személyek képviseleti jogkörének korlátozása harmadik személyekkel
szemben hatálytalan, kivéve, ha a harmadik személy tudott a korlátozásról.
b) Látszaton alapuló képviselet
A vélelmezett képviselethez hasonló megfontolásokkal indokolható a látszaton ala

puló képviselet jogintézménye. A Ptk. szerint képviselőnek kell tekinteni azt a sze
mélyt, akiről eljárása és a képviselt személy magatartása alapján okkal feltételezhe
tő, hogy joga van a képviselt személy nevében jognyilatkozatot tenni. A látszaton
alapuló képviselet megállapíthatóságának alapvető feltételeit a felsőbírósági gyakorlat
már a Ptk. előtt lefektette (BH 1994, 96.). A felsőbírósági gyakorlat szerint nemcsak
a jogi személy alkalmazottját vagy tagját, hanem minden olyan személyt képviselő
nek kell tekinteni, aki az ott szokásos szerződések megkötésénél, lebonyolításánál
Képviselet 1 65
közreműködik (BH 2003, 361.). Ugyancsak kiterjesztette a bírói gyakorlat a képvi

selet látszaton alapuló vélelmét az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeken
kívüli helyzetekre is. A bíróságok olyan személy esetében is megállapították a látsza
ton alapuló képviseleti jogot, aki beosztásánál fogva rendszeresen üzleti tárgyalásokat
folytat, és eljárásából alapos okkal következtethető, hogy képviseleti joga van. Ez a lát
szat keletkezik például olyan esetben, amikor a szervezeti képviselő maga küldi a tár
gyalásra a dolgozóját, és annak eljárását már más alkalommal jóváhagyta (BDT 2007,
1668.). Hasonló gondolatmenetet követett a bíróság abban az ítéletben is, amikor
a szerződéskötés (szerződésmódosítás) körülményeiben látta megalapozottnak a kül
ső üzletfél olyan következtetését, hogy tárgyalópartnere jogosult a cég képviseletében
eljárni és jognyilatkozatokat tenni (BDT 2014, 3061.).
e) Ügyeinek vitelében akadályozott személy képviselete
Az ügyeinek vitelében - távollét, ismeretlen helyen tartózkodás és más hasonló 1150

okok miatt-átmenetileg akadályozott személy képviseletére a gyámhatóság által ki
rendelt ideiglenes gondnok hivatott. Az ideiglenes gondnok kezeli ilyen esetben
a gondnokolt vagyonát; a gyámhatóság előzetes hozzájárulásával minden olyan in
tézkedést megtehet, amivel a gondnokolt személyt károsodástól óvja meg. A ha
laszthatatlanul sürgős intézkedéshez ezt a hozzájárulást nem kell kérnie, de utólag
a gyámhatóságnak késedelem nélkül be kell számolnia. Az ideiglenes gondnok kép
viselő: jognyilatkozata az ügyeinek vitelében akadályozott gondnokoltat jogosítja és
kötelezi. A gyakorlatban elsősorban az ismeretlen helyen tartózkodó személy te
kinthető olyannak, aki - az ügyeinek vitelében akadályozottsága miatt - kirendelt
gondnok segítségére szorul (BH 1992, 527.). A gondnokrendelés a gondnokolt sze-
mély cselekvőképességét -a dolog természeténél fogva -nem érinti.
d) Eseti gondnok, eseti gyám
Ha a nagykorú személy törvényes képviseletét ellátó gondnok, illetve a kiskorú sze- 1151
mély törvényes képviseletét ellátó gondnok (2:18. §) érdekellentét vagy más törvé-
nyes akadály miatt nem járhat el, a gyámhatóság az adott ügy ellátására eseti gond
nokot, illetve eseti gyámot rendel. Eseti gondnokot, illetve eseti gyámot kell rendelni
akkor is, ha sürgősen kell intézkedni, és az illető személynek nincs törvényes kép
viselője, vagy annak személye nem állapítható meg, továbbá ha az ismeretlen, tá
vollevő vagy ügyeinek vitelében más okból akadályozott személy jogainak megóvása
érdekében szükséges, és törvényes képviselője (adott esetben ideiglenes gondnoka)
nem járhat el. Az eseti gondnok kirendelése a gyakorlatban a törvényes képviselő és

a képviselt személy közötti érdekellentét miatt válik szükségessé, például társasági
jogviszonyban (BH 1998, 438., BH 1995, 243.), hagyatéki eljárásban (BH 1977,
115.). Az eseti gondnok/gyám intézményének lényegéből következik, hogy a kiren
delés konkrét okát a gyámhatóságnak a kirendelő határozatban meg kell jelölnie, ese
ti gondnok kirendelése általánosságban megjelölt vagyoni érdek érvényesítése ér
dekében nem kérhető (EBH 2009, 2013., EBH 2009, 2096.). Az eseti gondnok/gyám
a konkrét ügyben olyan jogkörrel jár el, mint az állandó gondnok/gyám. Az eseti
gondnok/gyám képviselő: jognyilatkozata az ügyeinek vitelében akadályozott gond
nokoltat/kiskorút jogosítja és kötelezi.
Jogszabályok az V. fejezethez: Ptk. 6:11-6:20. §-ok

VI. Fejezet
A szerződés tárgya: a szolgáltatás ---------
1 . A szolgáltatás fogalma. Főszolgáltatás - mellékszolgáltatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67

2. A szolgáltatások csoportosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68
3. A pénzszolgáltatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72
4. Visszterhes és ingyenes szerződések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73
1 . A szolgáltatás fogalma. Főszolgáltatás - mellékszolgáltatás
Szolgáltatásnak -legáltalánosabb értelemben - a szerződésben meghatározott ma- 1152

gatartást nevezzük, amelynek tanúsítását a kötelezett vállalta, és amelyet a jogosult
a kötelezettől követelhet. 40 A szolgáltatásnak tekinthető magatartás a szerződés gaz
dasági céljától függően igen sokféle lehet. Ha csak a nevesített szerződéstípusokra
gondolunk, szolgáltatás lehet egy dolog tulajdonjogának átruházása, egy új mű (épü-
let, építmény, gép, általában valamely munkával létrehozható eredmény) előállítása,
más ügyének ellátása, áru meghatározott helyre szállítása, ingatlan vagy ingó dolog
időleges használatának átengedése, meghatározott pénzösszeg időleges használatá-
nak biztosítása, más személy tartása -és még felsorolhatatlanul sok másfajta maga-
tartás.
Egyetlen adott szerződésben is rendszerint több egymáshoz kapcsolódó szolgál- 1153
tatás szerepel. A szerződések többségében ugyanakkor a felek céljának elérését egy
szolgáltatás kiemelten szolgálja. Ez a szolgáltatás alkotja a szerződés gazdasági és jogi
középpontját, és ezértfőszolgáltatásnak nevezzük. Tekintettel arra, hogy a szerződé
sekben a felek majdnem mindig kölcsönös szolgáltatásra kötelezik magukat, mindkét
szerződéses pozícióban beszélhetünk föszolgáltatásról, bár a szerződés gazdasági
40 EöRSI Gyula: Kötelmi jog - Általános Rész. Budapest, 1 998. 48. o. Az itt kifejtett, uralkodónak tekinthető fel
fogástól eltérő álláspontot képvisel a jogviszony (így a szerződés) tárgyával kapcsolatban a magyar polgá
ri jog irodalmában AszrALOs László: A polgári jogi szankció. Budapest, 1 966. 75. skk. o.; Uó: Polgári jogi alap
tan. Budapest, 1 987. 1 37. skk. o. Asztalos véleménye szerint a magatartás a jogviszony (így a szerződés)
tartalma, a jogviszony tárgya pedig a jogviszonyban realizálódó eredmény; ő is hozzáteszi ugyanakkor, hogy
a tárgy és a tartalom közötti megkülönböztetésnek túlzott jelentőséget tulajdonítani nem szabad.
célját a kötelezett föszolgáltatása elégíti ki, és a jogosult föszolgáltatása tipikusan

a visszterhesség elvéből [168) következik. A föszolgáltatást a legtöbb esetben maga
tartások sora egészíti ki, amelyeket mellékszolgáltatásnak nevezünk. A polgári jog
a mellékszolgáltatások nem szerződésszerű teljesítését nem szankcionálja külön, ha
nem a föszolgáltatás teljesítésének keretében értékeli. Az adásvételi szerződés
(6:215. §) példáján illusztrálva mindez a következőket jelenti. Az eladó föszolgálta
tása, a dolog tulajdonjogának átruházása képezi az egész szerződés centrumát, a vevő
föszolgáltatása, a vételár megfizetése a visszterhesség alapvető következménye. A tör
vény ugyanakkor a vevő számára a megvett dolog átvételének kötelezettségét is elő
írja. Összetettebb szerződésekben (például egy nagyberuházás esetében) a szolgálta
tások (a szerződésben vállalt magatartások) komplex hálózata szerepel. Nem külön
nevesítve, hanem a polgári jog általános szabályaiból következnek olyan további ma
gatartásokra vonatkozó törvényi elvárások, amelyeket kísérő kötelezettségnek neve
zünk. Ilyenként említhetjük azt, hogy például mind az eladó, mind a vevő együttmű
ködésre köteles a szerződéskötésnél és a teljesítés folyamán, és ennek keretében
tájékoztatási kötelezettség terheli mindkettőjüket (6:62. §). A kísérő kötelezettsége
ket a polgári jog (a mellékszolgáltatáshoz hasonlóan) rendszerint nem önállóan, ha
nem a föszolgáltatás teljesítése keretében értékeli, és szükség esetén szankcionálja.
2. A szolgáltatások csoportosítása41
a) A szerződés tárgyát képező szolgáltatás az esetek többségében tevőleges maga

tartás, amikor is a kötelezett valamely aktív magatartás kifejtésére kötelezi magát.
Ez a magatartás többféle lehet. Már a klasszikus római jog (Paulus D. 44, 7, 3 pr.)
különbséget tett dare (dolog átadásával járó), facere (tevékenységgel teljesíthető) és
praestare (rendelkezésre állást, készenlétet jelentő) szolgáltatások között.42 A köte
lezett által vállalt magatartásoknak ez a felosztása ma is instruktív.
aa) A tevőleges magatartások
- Valamely dolog átadásával (jog vagy követelés átruházásával) teljesít a kötele
zett a tulajdonátruházó (Ptk. XIV. Cím) és a használati (Ptk. XVII. Cím) szerző
déstípusoknál. Az előbbi esetben a dolog vagy (jog vagy követelés) véglegesen a jo
gosultnál marad, az utóbbi esetben a dolog vagy a jog csak a használat időtartamára
kerül hozzá.
4 1 Ezt a pontot több vonatkozásban EöRs1: Kötelmi jog - Általános Rész. 49. skk. o. nyomán fejtjük ki.
42 Lásd FöLDI-HAMZA: A római jog története és institúciói. 1 3 1 7 skk. margószámok.
A szerződés tárgya: a szolgáltatás 1 69
Tevékenység (munka) kifejtésében áll a kötelezett főszolgáltatása például a vál

lalkozási (Ptk. XV. Cím) és a megbízási (Ptk. XVI. Cím) jellegű szerződéstípusok
nál. Az előbbi esetben a kötelezett (a vállalkozó, például építő vállalat) ellenszol
gáltatást (díjat) a tevékenységével célzott eredmény elérése arányában követelhet
a jogosulttól (a megrendelőtől), az utóbbi esetben a kötelezettnek (a megbízottnak,
például ügyvédnek) gondos eljárással kell törekednie az eredmény elérésére, de díj
igénye jellemzően nem függ az eredménytől.
- Rendelkezésre állásban áll a kötelezett szolgáltatása, amikor meghatározott ese
mény bekövetkezésének esetére készen áll vagyonával a teljesítésre. Ilyen jellegű kö
telezettséget vállal például a biztosítéki szerződések (Ptk. XXI. Cím) és a biztosítási
szerződések (Ptk. XXII. Cím) kötelezettje.
A szolgáltatások iménti csoportosítása természetesen viszonylagos. Például: az eredeti- 1 156

leg rendelkezésre állásra vonatkozó kötelezettségvállalás a szerződésben megjelölt ese-
mény bekövetkezésekor pénzfizetési kötelezettségbe, azaz dologátadási kötelezettségbe
fordul át: a kezesnek fizetnie kell, ha a főkötelezett nem teljesít (6:41 6 . §); a biztosító-
nak a szerződésben meghatározott szolgáltatást (pénzt vagy más dolgot) át kell adnia a jo
gosultnak, vagy egyéb szolgáltatást (például egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést)
kell biztosítania, ha a biztosítási esemény bekövetkezik (6:439. §). Más esetben a köte-
lezett egyszerre vállalja dolog átadását, rendelkezésre állást, illetve adott körülmények
között tevékenység kifejtését is. Fogalmilag (azaz a törvény előírása szerint, külön vál-
lalás nélkül) ez a helyzet például a visszterhes tulajdonátruházó szerződéseknél. A kö
telezett nemcsak a tulajdonba adott ingó vagy ingatlan dolog átadására (és tulajdonjogának
átruházására) köteles, hanem helyt kell állnia azért, hogy az illető dolog a teljesítés idő
pontjában megfelel a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követel
ményeknek (kellékszavatossági kötelezettség: 6: 1 57. §), továbbá azért is, hogy a tulaj
donszerzést harmadik személy joga nem akadályozza, és nem korlátozza (jogszavatossági
kötelezettség: 6: 1 75-6: 1 76. §-ok). Mindkét helytállási kötelezettség azután tevékenysé-
gi kötelezettségbe fordul át, ha a kötelezettnek a minőségi hibát ki kell küszöbölnie, vagy
a korlátozásmentes tulajdonszerzés akadályát el kell hárítania (737) .
ab) A tevőleges magatartások mellett nem tevőleges: meghatározott magatartástól 1 157

való tartózkodásban álló (non facere) szolgáltatás is előfordul a szerződésekben.
A bérbeadó például a bérlet időtartama alatt - ellenkező szerződéses kikötés hiányá-
ban - nem használhatja a saját dolgát. A szerződő felek más tartózkodásban álló szol
gáltatásban is megállapodhatnak; például abban, hogy egy adott árucikk-csoport ér
tékesítésében nem lesznek üzleti versenytársai egymásnak.
b) A felek a szerződés tárgyát meghatározhatják egyedileg vagy fajlagosan. Ez 1 158

a megkülönböztetés dolog átadására irányuló szolgáltatások esetében jön számításba.
Egyedi szolgáltatásról akkor van szó, ha a szerződés csak egy konkrétan megjelölt
dologgal teljesíthető. A szolgáltatás meghatározása ingatlanok esetében szinte kivé
tel nélkül egyedi, és a konkretizálás az ingatlan-nyilvántartási adatokkal, valamint a fi
zikai jellemzők (beépített ingatlannál: a cím, mezőgazdasági ingatlannál a terület,
művelési ág stb.) megjelölésével történik. Ingó dolgok esetében a szolgáltatás egye
di meghatározása az illető szerződési tárgy más dolgoktól történő valaminő elkülö
nítésével, sokféle módon történhet. A szolgáltatás egyedi jellege kizárólag a felek
meghatározásától függ, és nem azonos a dolog fizikai tulajdonságát jelentő helyet
tesíthetetlenséggel. Nemcsak helyettesíthetetlen, hanem helyettesíthető dolog is
meghatározható a szerződés egyedi tárgyaként. Ez történik például akkor, ha a vevő
egy madárbolt kínálatából a sok azonos fajú, nemű, színű stb. papagáj közűl választ
ki és vásárol meg egy meghatározott egyedet. Fajlagos a szerződés tárgya, ha a fe
lek azt fajta és mennyiség szerint határozzák meg. Ilyen esetben a szerződés a meg
jelölt fajtából közelebbi megszorítás nélkül teljesíthető. Gyakorlatilag csak ingó do
log lehet fajlagos szolgáltatás. Például: 20 tonna napraforgómagot vagy egy Adidas
sportcipőt vásárol meg a vevő. A fajtán belül a felek a szolgáltatást behatárolhatják.
Ilyenkor zártfajú szolgáltatásról van szó. A körülhatárolás kűlönböző szempontok:
minőségi jegyek (első osztályú termék), választék (BMW 600 kupé) alapján, termé
nyeknél tájhoz, földrajzi helyhez kötéssel (szekszárdi bor, kalocsai paprika) és más
hasonló módon történhet. Gyakran úgy szűkíti be a szerződés a szolgáltatást, hogy
a kötelezettnek saját gyártású (termelésű) termékkel (például maga termelte mező
gazdasági terménnyel: 6:232. §) kell és lehet teljesítenie.
Az egyedi, a fajlagos és a zártfajú szolgáltatás közötti megkűlönböztetésnek szer
ződésszegés, mindenekelőtt a teljesítés lehetetlenülése esetén van jelentősége. Az
egyedileg meghatározott szolgáltatás elpusztulásával a teljesítés lehetetlenné válik,
a kötelezett nem köteles más dologgal teljesíteni, a jogosult pedig nem köteles más
szolgáltatást elfogadni; a felek helyzetét a szolgáltatás lehetetlenné válásának sza
bályai (6: 179-6: 180. §-ok) szerint kell megoldani [772]. Ezzel szemben fajlagosan
meghatározott szolgáltatás nem lehetetlenülhet, hiszen az adott fajtából mindig lehet
teljesíteni. Ha például az eladó napraforgóját árvíz vagy aszály megsemmisíti, be
szerezheti a leszerződött mennyiséget mástól, hogy teljesítsen. A szolgáltatás zárt
fajú meghatározásakor a lehetetlenülés a fajta szerződésben behatárolt körének ki
merülése, például a saját termés megsemmisülése esetén következik be. Különbség
van az egyedi és a fajlagos (zártfajú) szolgáltatás hibás teljesítésének kellékszava
tossági következményeinél ( 6: 159. §) is: egyedi szolgáltatás hibás teljesítése esetén
nincs kicserélési kötelezettség, fajlagosnál viszont lehet [708]. Végül sajátos szabá
lyokra van szükség (6:40. §) a fajlagos szolgáltatás teljesítésénél is.
A szerződés tárgya: a szolgáltatás 1 7 1
e) A kötelezett rendszerint egy főszolgáltatással tartozik. A szerződés meghatároz- 1160

hat több szolgáltatást is úgy, hogy azok közül eggyel -a kötelezett vagy a jogosult
választása szerint-kell majd teljesíteni. Ilyen esetben vagylagos szolgáltatásról van
szó (6: 134. §). Például: az eladó használt autójáért vagy 300 ezer Ft-ot vagy 6 ton-
na búzát ad a vevő. A szolgáltatás a választással: egyoldalú, a másik félhez intézett
(,,címzett") jognyilatkozattal [20) leszűkül a választott dologra. Ezt a szolgáltatás kon
centrálódásának nevezzük. A vagylagos szolgáltatás a kötelezett számára terhes le-
het, ha esetleg hosszabb ideig kell készenlétben állnia több dologgal. Ezért a Ptk. sze-
rint -ellenkező szerződéses kikötés hiányában-a választás joga a kötelezettet illeti
meg; a jogosult választási jogában a feleknek külön meg kell egyezniük. A kötele-
zett érdekeit tartja szem előtt a törvény azzal a szabállyal is, amely szerint a jogosult
számára biztosított választási jog a kötelezettre száll át, ha a jogosult késedelembe
esik választási jogának gyakorlásával. A szolgáltatás vagylagos meghatározásának
jelentősége van valamelyik szolgáltatás teljesítésének lehetetlenné válásánál [778).
A vagylagos szolgáltatásokat a szerződés eredetileg, a választásig (a koncentrá- 1161
lódásig) párhuzamos alternatívaként tartalmazza. Más a jogi helyzet az ún. vagyla-
gos felhatalmazottság (facultas alternativa) esetében, amikor az eredetileg kikötött
szolgáltatást - a felek megállapodása vagy a törvény rendelkezése szerint -utólag
váltja fel egy másik szolgáltatás: afelváltó szolgáltatás. Felváltó szolgáltatás példá-
ul a bánatpénz [915), amelyet az illető fél az eredeti szolgáltatás helyett a szerződés
egyoldalú megszüntetése, azaz elállás vagy felmondás [917) fejében lesz köteles fi-
zetni [6:213. § (2) bek.] .
d) A szabályozás szempontjából jelentősége lehet annak, hogy a szolgáltatás oszt- 1162
ható-e vagy oszthatatlan. Ezt a kérdést - a szoros tematikai összefüggés miatt-a töb
balanyú szerződések ismertetésénél tárgyaltuk [102). Jelentőséghez jut ez a megkü
lönböztetés a teljesítésnél [571), mivel osztható szolgáltatás esetében a jogosult
részteljesítést is köteles elfogadni (6:135. §). Osztható szolgáltatás esetében emellett
részleges szerződésszegésre (6: 149. §) is sor kerülhet [586).
e) A felek nem véletlenül egymással kötik meg a szerződést, hanem azért, mert egy- 1163
más iránt van bizalmuk. A szerződést ezért az esetek döntő többségében a kötelezett
(és nem valaki más) teljesíti a jogosultnak. A szolgáltatások jelentős része ugyanakkor
(különösen a fajlagos dolog-szolgáltatások, s azok közül is főleg a pénz) nem sze
mélyhez kötött, hanem ún. forgalmi jellegű. Ezeknek a szolgáltatásoknak szerző
désszerű teljesítését a jogosult nemcsak a kötelezettől, hanem harmadik személytől
is köteles elfogadni. Vannak azonban személyhez kötött szolgáltatások, amelyeknél
- jellegüknél fogva -a speciális szakértelemnek, a bizalomnak döntő jelentősége van,
és ezért ezeket a szolgáltatásokat csak a kötelezett teljesítheti. Különösen ilyenek
egyes tevékenység kifejtésére (például meghatározott orvosi beavatkozásra) és bi-
zonyos ügyellátásra (például perbeli képviseletre) vonatkozó szolgáltatások. Sze

mélyhez kötheti a szolgáltatás teljesítését jogszabály rendelkezése vagy a felek
megállapodása is.
164 1 j) Egyes szolgáltatások teljesítése hosszú ideig tart, és hosszú időn át összeköti a fe
leket. A huzamos időn át teljesítendő szolgáltatások a felek között tartós jogviszonyt
[488] tételeznek fel. A tartós jogviszonyok viszont -éppen amiatt, hogy a hosszabb
(esetleg évekig tartó) kapcsolat során váratlan események is történhetnek - sok
szempontból különös kérdéseket vetnek fel, amelyek speciális jogi szabályozást kí
vánnak meg. Az így felmerülő problémákat leghatékonyabban maguk a felek tudják
a szerződésben (esetleg a szerződés módosításával [476]) megoldani. A törvényi sza
bályozás is ad ehhez segítséget, például a clausula rebus sic stantibus [481] elvének
érvényesítésével [például 6:73. § (3) bek., 6:192. §].
3. A pénzszolgáltatás
A szolgáltatások közül sok szempontból különleges jogi megítélést kíván a pénz

szolgáltatás.43 Pénzszolgáltatásról akkor van szó, ha a szerződés tárgya meghatáro
zott pénzösszeg. Ha a szerződés tárgya meghatározott pénzérme (például 100 db ezüst
ötforintos), akkor közönséges dologszolgáltatásról beszélünk. A pénzszolgáltatás
a visszterhes szerződések tipikus ellenszolgáltatása: adásvételnél a vételár (6:215. §),
vállalkozási szerződésben a vállalkozói díj (6:215. §), bérletnél a bérleti díj (6:331. §)
stb. Főszolgáltatást jelent a pénzösszeg a kölcsönszerződésben (6:383. §) és egyes
bankügyletekben.44
A pénzszolgáltatás jellegzetesen fajlagos szolgáltatás, a legfajlagosabb szolgál
tatásnak is nevezik: fizikailag mindig beszerezhető, az adott pénznem azonos cím
letei azonos értékűek, és ezért tetszés szerint cserélhetők. A pénzszolgáltatás sajátos
tulajdonságai leginkább a teljesítésnél kívánnak külön szabályokat. Ezeket mi is a tel
jesítés problémáinál tárgyaljuk [521].
43
A pénzszolgáltatás sajátosságairól lásd BÁTOR Viktor: Pénztartozás. Kamat. ln SZLADITS Károly: Magyar ma
gánjog. 3. kötet. Budapest, 1 941 .; GÁRDOS István: Kié a pénzem? A pénz dologi jogi vizsgálata. Budapest,
201 6. 1 89-1 94. o.
44
Lásd CoTTELV István: A bankügyletek joga. Budapest. é. n.
A szerződés tárgya: a szolgáltatás 1 73
4. Visszterhes és ingyenes szerződések
A szolgáltatás-ellenszolgáltatás viszony szempontjából a szerződések két nagy cso- 1167

portba sorolhatók:
- a visszterhes és
- az ingyenes szerződések csoportjába.
Visszterhes a szerződés abban az esetben, ha a szolgáltatással szemben egyen- 1 168
értékű ellenszolgáltatás áll: tehát a kötelezett (például az eladó) azért nyújt szolgál-
tatást (dolog tulajdonjogának átruházását), hogy annak fejében a saját érdekeit
kielégítő ellenszolgáltatást (vételárat) kapjon szerződő partnerétől (a vevőtől). Fent
kiemeltük, hogy a szerződés jogintézménye az árujellegű csereviszonyok jogi for-
máját adja. Ebből következik, hogy a szerződések szabály szerint visszterhesek:
a szolgáltatásért egyenértékű ellenszolgáltatás jár. Ezt a követelményt a Ptk. - véle-
lem formájában - tételesen is felállítja; ez a visszterhesség vélelme (6:6 1 . §). Ez azt
jelenti, hogy a szolgáltatásért ellenszolgáltatás jár, és a szolgáltatás esetleges ingye
nességében a feleknek meg kell állapodniuk, vagy az ingyenességnek a körülmé
nyekből (például a szerződéskötés kísérő mozzanataiból, a felek viszonyából stb.) kö
vetkeznie kell. Például közeli jó barátok között egy kisebb ügyellátás vállalása külön
kikötés nélkül is lehet adott esetben ingyenes. A törvény nemcsak vélelmezi a vissz
terhességet, hanem védi a szolgáltatások egyenértékének kirívó megbomlását is
(például 6:97. §, 6:98. §).
A nevesített szerződéstípusok többsége - törvényi alapformájában - visszterhes. 1 169
Fogalmilag ingyenes szerződéstípus az ajándékozás (6:235. §) és a haszonkölcsön
(6:357. §); az előbbi az adásvétel, az utóbbi a bérlet ingyenes alakzata. A felek ter
mészetesen szinte bármelyik, törvény szerint visszterhes szerződéstípus esetében meg
állapodhatnak - teljes vagy részleges - ingyenességben. Ilyen esetben azonban az el
lenszolgáltatás nélküli szolgáltatás tekintetében a szerződésszegés jogkövetkezményei
az ingyenes szerződés szabályai szerint ítélendők meg: például nincs kellékszava
tosság [701], nincs jogszavatosság [737], enyhébb a kártérítési felelősség (6: 147. §),
nem mindenben alkalmazhatók a lehetetlenülés szabályai [például a 6: 1 80. § ( 1 ) bek.].
A Ptk. maga alkot ingyenes alakzatot is a visszterhes alapforma mellett a vállalko-
zás (6:250. §), a megbízás (6:280. §), a letét (6:365 . §), a kölcsön (6:388. §) és a tar-
tási szerződés (6:496. §) esetében, és szükség esetén maga a törvény ad külön sza
bályokat például a kötelezett költségeinek megtérítésére, a kártérítési felelősségre,
a clausula rebus sic stantibus elv [481] alkalmazására.
Jogszabályok az VI. fejezethez: Ptk. 6:6 1 . §, 6: 1 23-6: 125. §-ok, 6: 1 34-6: 1 35. §-ok,
6: 1 8 1 . §
asazaw1a:µa
, ,
, sa
ZS3H
, >1l00S'1W
,
VII. Fejezet
A szerződés létrejöttének általános szabályai
1 1 . Bevezetés: a szerződés létszakai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77

a) A szerződés létrehozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78
b) A szerződés teljesítéséhez vezető szakasz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78
e) A teljesítés létszaka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78
d) A szerződésszegés létszaka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79
2. A szerződéskötés klasszikus modellj e . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79
3. Ajánlat szerződéskötésre. Ajánlati kötöttség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82
4. Elfogadó nyilatkozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83
5. Együttműködési kötelezettség a szerződéskötésnél . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86
1 . Bevezetés : a szerződés Iétszakai45
a) A szerződés létrehozása
b) A szerződés telj esítéséhez vezető szakasz
e) A teljesítés létszakasza
d) A szerződésszegés létszakasza
A szerződés - modellszerűen - folyamatnak tekinthető, amelynek különböző stádi- 1170

umait (létszakait) különböztethetjük meg. Természetesen a szerződések tömegesen
töltik be rendeltetésüket úgy, hogy a létszakok nem válnak el egymástól. Ez a hely-
zet a mindennapi élet ún. ,,kézen-közön" (adásvételi stb.) ügyleteinél és számos más
esetben is. A létszakok szerinti megkülönböztetés rendkívül jelentős ugyanakkor
a gazdasági élet nagy volumenű üzleti tranzakciói (például egy nagyberuházás szer
ződési rendszere) esetében, és a jogi megítélés körüli tisztánlátást nagyban segíti más
ügyleteknél is. A következő fontos létszakokat emelhetjük ki.
45 Az e pontban kifejtettek váza EöRs1: Kötelmi jog - Általános Rész. 47. o. gondolatain alapul.
78 1 A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE ÉS ÉRTELMEZÉSE
a) A szerződés létrehozása
Ide tartoznak a szerződéskötést megelőző tárgyalások, amelyek során a felek köl

csönösen tisztázzák a szerződéssel elérni kívánt céljaikat, megvitatják üzleti szem
pontjaikat és az azok eléréséhez igénybe vehető jogi megoldásokat. E tárgyalások ke
retében zajlik az a fontos alkufolyamat, amely az ellenszolgáltatás meghatározása
mellett kiterjed a teljesítés idődimenziójára (például a teljesítés esetleges szakaszo
lására, véghatáridejére), a teljesítés módjára és számos más kérdésre. A szerződés
kötési tárgyalások alapossága az esetek többségében meghatározó jelentőségű a tel
jesítés és az esetleges későbbi viták szempontjából egyaránt. Ezek a tárgyalások
alapozzák meg a szerződés sikerét; elnagyolásuk, pongyolaságuk viszont a szerző
dés kudarcát vetíti előre. A Ptk. [6:62. § (1) bek.] kiterjeszti a felek együttműködési
kötelezettségét [193) a szerződéskötési tárgyalások fázisára. A jogi szabályozás
szempontjából ebben a stádiumban maga a szerződés megkötése, a szerződés létre
hozásához vezető jognyilatkozatok megtétele a legfontosabb.
b) A szerződés teljesítéséhez vezető szakasz
172 1 Különösen a vállalkozási típusú (tervezési, kivitelezési, mezőgazdasági vállalkozá

si) szerződések (6:238. és következő §-ok) esetében fontos létszak a szerződéskötés
és a teljesítés időpontja közötti stádium. Ezeknél a szerződéseknél a jogi szabályo
zás kiterjed a munkavégzés (a mű, a termék előállítási) fázisára is: több vállalkozó
esetén a munkavégzéseket össze kell hangolni, a megrendelő ellenőrizheti a tevé
kenységet, a felhasználásra kerülő anyagokat stb. Ebben a létszakban módosíthatják
[476) a felek (kivételesen a bíróság) a szerződést, esetleg teljesítés nélkül megszűn
het [907] a szerződés. Ez utóbbi esetben a következő fázis, a teljesítés létszaka el
marad.
e) A teljesítés létszaka
Szerződésszerű eljárás esetén ebben a szakaszban éri el célját a szerződés. E létszak

időtartama nagyon különböző; tartós jogviszonyok [164) esetében évekig is tarthat.
Például bérlet (6:331. §) esetében a bérbeadó a jogviszony teljes tartama alatt folya
matosan teljesít, és szavatol (6:332. §) a bérelt dolog szerződésszerű használatra al
kalmasságáért [744). Szerződésszerű teljesítés esetén a következő fázis, a szerző
désszegés létszaka elmarad.
A szerződés létrejöttének általános szabályai 1 79
d) A szerződésszegés létszaka
Ez a stádium akkor következik be, ha a szerződésszerű teljesítésre nem kerül sor, 1 174
vagyis a teljesítés fázisa átfordul a szerződésszegés fázisába. Ekkor kerül sor a szer
ződésszegés [573] jogkövetkezményeinek levonására.
2. A szerződéskötés klasszikus modellje
a) A hagyományos, a kontinentális magánjogokban klasszikusnak is nevezhető 1 175

szerződéskötési modell a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozataként fogja
fel a szerződést. Erre a modellre építi fel a Ptk. is a szerződés megkötésének általá-
nos szabályait. A törvény felfogása szerint a szerződés konszenzuálszerződés. Ez azt
jelenti, hogy a szerződés létrejöttéhez a felek egybehangzó akaratnyilatkozatán kívül
más jogi tényre: például a dolog átadására vagy más reálcselekményre nincs szükség.
Megjegyezzük: az 1959-es Ptk. előtti magánjogban a magánszemélyek közötti 1176
kölcsön- és letéti szerződés reálszerződés volt, de az 1960. május l-je utáni polgári jog-
ban már ezek is konszenzuálszerződésnek minősültek. A Ptk. alapján is ez a jogi hely-
zet. Ezért irányadó a következő felsőbírósági ítéleti megállapítás: a kölcsönszerződés
(6:383. §) konszenzuál-, és nem reálszerződés: a felek akaratnyilvánításával, és nem
a kölcsönösszeg átadásával jön létre (BDT 2006, 1474.). A Ptk. előtt a bírói gyakor-
lat egy része afoglaló [407] adására való kötelezettségvállalást reálszerződésként ke-
zelte (BH 2007, 91.); a Ptk. (6:185. §) szerint ez is konszenzuálszerződés.
b) A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges kérdésekben való megállapodá- 1177
sa szükséges. Rögzíti a Ptk. ugyanakkor azt a tételt, hogy nem kell a feleknek meg
állapodniuk olyan kérdésben, amelyet jogszabály rendez. Ha a felek valamely lé
nyeges kérdésben nem állapodtak meg, a szerződés nem jön létre. A szerződések
valamennyi lényeges elemét nem lehet tételesen felsorolni. A Ptk. a bíróságra bíz-
za, hogy a konkrét eset körülményei alapján döntsön ebben a kérdésben, ha a szer-
ződés létrejötte a felek között vitás. Mindenképpen lényeges a felek személye és szer
ződéses pozíciója, a felek által elérni kívánt joghatás. Nem vitatottan a lényeges
kérdések közé tartozik a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás meghatározása is. [Eze-
ket a szerződéses tartalmi elemeket tekintette lényegesnek már a LB XXV. sz.
Polgári Elvi Döntése is ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződések
esetében.] A LB eseti elvi határozatban mondta ki továbbá például: ha ingatlan-adás-
vételi szerződésnél a vétel tárgyát képező ingatlan a szerződésben foglaltak alapján
egyértelműen azonosítható, a szerződésnek ez a lényeges eleme meghatározottnak
tekinthető (EBH 1999, 98.). Az ellenszolgáltatással kapcsolatban mértékadó ítélet

ként idézhető például a következő határozat: adásvételi szerződés létrejöttéhez szük
séges a feleknek a vételárban való megállapodása (BH 2003, 409.). Egy másik felső
bírósági ítélet szerint lakásingatlan vétele esetén a közüzemi közszolgáltatások
zavartalansága lényeges körülménynek minősül (BH 2003, 410.). A teljesítés helye
és ideje csak akkor minősül lényeges kérdésnek, ha a felek ezt kikötik, vagy a kö
rülményekből ez következik.
Az ellenszolgáltatás meghatározásának bizonytalansága miatt (például azért,
mert a vételár pontos mértékének vagy számítási módjának konkrét rögzítése a szer
ződésben elmaradt) gyakran válik kérdésessé, hogy létrejött-e a szerződés. A bírói
gyakorlat már a Ptk. hatálybalépése előtt törekedett arra, hogy lehetőség szerint „meg
mentse" legalább azokat a szerződéseket, amelyeknél az ellenszolgáltatás a szerző
dés vagy a vonatkozó hatósági ár segítségével utólag pontosan megállapítható volt.
Egy felsőbírósági határozat szerint például az ár akkor is meghatározottnak tekint
hető, ha annak összegét a szerződés (illetve hatósági ár megállapítása esetén a ható
sági ár) alapján a teljesítéskor ki lehet számítani (BDT 2009, 1980.). A Ptk. az ilyen
természetű viták egy részének megoldását kívánja megkönnyíteni egy diszpozitív ren
delkezéssel, amely segíti az ellenszolgáltatás utólagos meghatározását. A törvény sze
rint - a felek eltérő megállapodásának hiányában - a teljesítési helynek megfelelő
piacon a teljesítés idején kialakult középárat kell megfizetni olyan esetben, amikor
a felek ellenszolgáltatásként „piaci árat" kötöttek ki. Ez a szabály adhat választ az el
lenszolgáltatás mértékére például azokban az esetekben, amikor a felek az ellen
szolgáltatásról a szerződéskötés során nem tárgyalnak, mert azt korábbi gyakorlatukra
tekintettel magától értetődőnek tekintik. A törvény ezzel a rendelkezéssel elő kívánja
mozdítani azt, hogy szerződések létrejöttét az ellenszolgáltatás részletei körüli né
zetkülönbségek ne minden esetben kérdőjelezzék meg. A szabály természetesen
nem változtat azon az alapvető kiinduló állásponton, hogy az ellenszolgáltatás a szer
ződés lényeges eleme, amelyben a feleknek meg kell állapodniuk.
e) A szerződés létrejöttéhez meg kell állapodniuk a feleknek a bármelyikük által lé
nyegesnek minősített kérdésben is. A Ptk. szerint az ilyen megállapodás csak akkor
feltétele a szerződés létrejöttének, ha valamelyik fél egyértelműen kifejezésre juttatja,
hogy az adott kérdésben való megállapodás hiányában a szerződést nem kívánja meg
kötni. Ez a szabály erősen szűkíti azoknak a kérdéseknek a körét, amelyekben való
megállapodás hiányában a szerződés azért nem jön létre, mert az adott kérdést vala
melyik fél lényegesnek minősítette. Ez a jogi megoldás lehetővé teszi az olyan eset
elkerülését, hogy utóbb, már a teljesítés megkezdését követően merüljön fel vita:
a szerződés valamely kérdésben való megállapodás hiányában mégsem jött létre. Ha a fe
lek a szerződési tárgyalások során nem jelezték, hogy az adott kérdésben való meg-
állapodás hiányában a szerződést nem kívánják megkötni, akkor utóbb csak akkor hi
vatkozhatnak arra, hogy a szerződés nem jött létre, ha a kérdés jogszabály alapján mi
nősül a szerződés lényeges feltételének.
d) A felek gyakran tartós üzleti kapcsolatban állnak egymással, amelynek során szer- 1180
ződési szokásokat és gyakorlatot visszatérően alkalmaznak. Az ilyen típusú szerző-
déses kapcsolatrendszerekre jellemző, hogy a felek egy korábbi eljárásrendre, meg
oldásra pusztán utalnak a szerződés megkötésekor, sőt gyakori, hogy külön szerződési
rendelkezés nélkül is következetesen, ismételten követnek egy-egy gyakorlatot.
A Ptk. ilyen esetekre kimondja, hogy a szerződés tartalmává válik minden szokás,
amelynek alkalmazásában a felek korábbi üzleti kapcsolatukban megegyeztek, és min-
den gyakorlat, amelyet egymás között kialakítottak, továbbá minden, az adott üzle
tágban a hasonló jellegű szerződés alanyai által széles körben ismert és rendszere-
sen alkalmazott szokás, kivéve, ha annak alkalmazása a felek között - korábbi
kapcsolatukra is figyelemmel - indokolatlan volna. Gyakorlatnak minősülnek a Ptk.
értelmében a felek között kialakított feltételek, míg szokásnak, amit a felektől füg
getlenül az adott piacon széles körben és rendszeresen alkalmaznak. Ezt az álláspontot
a Ptk. előtti bírói gyakorlat - normatív szabály híján is - kezdte kialakítani. A Sze-
gedi Ítélőtábla megállapította például, hogy a szerződés tartalmává válnak - külön
kikötés nélkül, hallgatólagosan is - mindazon kötelezettségek, amelyek az adott szer-
ződés természetéből és céljából, a felek közötti korábbi gyakorlatból, valamint a ki
alakított szakmai szokásokból szükségszerűen következnek. Szakmai szokások alatt
azt a szakmai gyakorlatot, szakismeretet kell érteni, amelyet a felekkel azonos hely
zetben lévő személyek általánosan alkalmazandónak, irányadónak tartanak (BDT
2005, 1281.).
e) Ha a szerződés érvényességéhez írásbeli alakra van szükség, a szerződés csak 1181
az előírt alakban köthető meg érvényesen. A Ptk. szerint a szerződés abban az eset-
ben is érvényesen létrejön, ha a felek aláírt jognyilatkozatai külön okiratban szere
pelnek, és ezek a külön okiratok együttesen tartalmazzák a felek kölcsönös és egy
behangzó akaratnyilvánítását. Ennek megfelelően állapítja meg egy felsőbírósági
ítélet: ha valamely jognyilatkozat érvényességéhez írásba foglalás szükséges, és ha
nem ugyanaz az okirat tartalmazza mindkét szerződő fél nyilatkozatát, a szerződés
létrejön, de csak akkor, ha a felek külön okiratba foglalt egybehangzó nyilatkozatai
a szerződés lényeges elemeit tartalmazzák (BDT 2000, 305.). Ilyenkor a két okirat-
ban megjelenő szerződés érvényes vagy érvénytelen voltát egységesen kell elbírál-
ni (BH 2012, 17.). Több példányban kiállított okirat esetében írásba foglaltnak kell
tekinteni a szerződést akkor is, ha mindegyik fél csak a másiknak szánt példányt írja
alá.
3. Ajánlat szerződéskötésre. Ajánlati kötöttség
a) A Ptk. szerint az ajánlat a szerződés megkötését kezdeményező olyan jognyilat

kozat, amely a szerződés megkötésére irányuló szándékot egyértelműen kifejezésre
juttatja, és a lényeges kérdésekre kiterjed. Ha a szerződéskötést kezdeményező jog
nyilatkozat ezekkel a jellemzőkkel nem rendelkezik, nem ajánlatról, hanem ajánlat
tételre valófelhívásról van szó. Ha a szerződés érvényességéhez írásbeli alakra van
szükség, természetesen ajánlat is csak írásban tehető érvényesen. Az ajánlatnak
a másik fél által történő elfogadása a szerződés létrejöttével jár, vagyis kikénysze
ríthető kötelezettségeket keletkeztet.
A szerződéskötésre irányuló ajánlattól el kell határolni a szerződéskötési szán
déknyilatkozatot, amely olyan szerződéskötési ígéret, amely a lényeges kérdéseket
nem tartalmazza, vagy amelyben az ajánlattevő ajánlati kötöttségét kizárja. A szer
ződéskötési szándéknyilatkozat nem tekinthető ajánlatnak, hiszen elfogadása nem
eredményezhetné szerződés létrejöttét. Az ajánlat ugyanis a szerződés létrejöttének
logikai feltételrendszerében az utolsó előtti logikai mozzanat, amely magában hor
dozza azt a lehetőséget, hogy megfelelő tartalmú elfogadó nyilatkozat esetén a szer
ződés létrejön. A szerződéskötési szándéknyilatkozat valójában jogi kötelező erővel
nem rendelkező nyilatkozat, és az arra adott válaszával a címzett tehet joghatályos
ajánlatot.
b) Az érvényes (ha a törvény így kívánja: az írásba foglalt) ajánlat ajánlati kötött
séget vált ki, azaz az ajánlattevő fél -meghatározott ideig - kötve marad jognyilat
kozatához. Az ajánlattevő meghatározhatja-de természetesen ki nem zárhatja - kö
töttségének idejét, amely az ajánlat hatályossá válásával kezdődik. A jognyilatkozat
hatályossá válásának szabályait a Ptk. a kötelmek közös jognyilatkozati szabályai kö
zött (6:5. §) adja meg. E szabályok szerint: ha a címzett jelen van az ajánlat megté
telekor, az ajánlat nyomban hatályossá válik; távollevő szerződő felek között az aján
lat a címzetthez való megérkezéssel válik hatályossá (BDT 2009, 2 1 30.).
Ha az ajánlattevő kötöttségét nem határozta meg, az ajánlati kötöttség megszű
nésének meghatározásánál a Ptk. szintén a jelenlevők és távollevők közötti megkü
lönböztetést alkalmazza. A törvény diszpozitív szabálya e különbségtétel segítségé
vel a lehető legrövidebb időre kívánja leszűkíteni az ajánlati kötöttség idejét, mivel
a szükségesnél hosszabb ideig tartó kötöttség feleslegesen gátolja az ajánlattevő ren
delkezési autonómiáját. Ezért a jelenlevők között tett ajánlathoz való kötöttség meg
szűnik, ha a címzett az ajánlatot nyomban el nem fogadja. Távollevők között tett aján
lathoz való kötöttség annak az időnek az elteltével szűnik meg, amelyen belül az
ajánlattevő-az ajánlatban megjelölt szolgáltatás jellegére és az ajánlat elküldésének
módjára - a válasz megérkezését rendes körülmények között várhatta. E szabály ér

telmében az ajánlati kötöttség hosszabb idejű például egy jelentős értékű ingatlan vé
telre felajánlása esetében, mivel a címzettnek a döntéshez (esetleg a vételár előte
remtéséhez) több gondolkodási időre van szüksége. A bizonytalanságok elkerülése
érdekében az a célravezető eljárás, ha az ajánlattevő konkrétan meghatározza kötött
sége idejét, illetve, ha a másik fél szükség esetén kéri a kötöttségi idő meghosszabbí
tását. A mai kommunikációs lehetőségek mellett ez elvárható az ajánlatot kapó féltől.
Az ajánlat elküldésének módjával (például elsőbbségi levéllel, futár-kézbesítő szol
gálattal) az ajánlattevő jelezheti, hogy számára mennyire sürgős a címzett válasza.
Egy mértékadó felsőbírósági ítélet szerint az ajánlati kötöttség tartamát az eset összes
körülményei, így az előzetes tárgyalások, a szolgáltatás tárgya, a megfontoláshoz szük
séges idő, az ajánlat elküldésének módja alapján lehet megállapítani (BDT 2014, 3060).
A rendes körülmények fogalmát az adott ügyben a felek kapcsolatának figyelembe
vételével kell konkrétan értelmezni (BDT 1999, 48., BDT 1999, 23.). Természetesen
az ajánlat visszautasítása is megszünteti az ajánlati kötöttséget, csakúgy, mint az aján
lat visszavonása a címzett elfogadó nyilatkozatának elküldése előtt. A hatályossá vált
ajánlatot akkor nem lehet visszavonni, ha az ajánlat maga tartalmazza ezt a kikötést,
vagy ha az ajánlattevő az elfogadásra határidőt állapított meg. A még hatályossá nem
vált ajánlat akkor is visszavonható, ha a hatályossá válás után erre nem lenne lehe
tőség. Az írásban tett ajánlat csak írásban vonható vissza.
4. Elfogadó nyilatkozat
a) A Ptk. szerint a címzettnek az ajánlattal a lényeges kérdések tekintetében egyet- 1186

értést kifejező jognyilatkozata minősül elfogadó nyilatkozatnak. Ez a fogalommeg
határozás levezethető abból is, hogy a szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges
kérdésekben kell egyezségre jutniuk. Röviden: a címzettnek a szerződést létrehozó
válasznyilatkozatát nevezzük elfogadó nyilatkozatnak. Ha a szerződés érvényessé-
géhez írásbeli alakra van szükség, természetesen elfogadó nyilatkozat is csak írás-
ban tehető érvényesen.
Az elfogadó nyilatkozat mérvadó a szerződés létrejöttének időpontja szempont- 1187
jából: a szerződés akkor jön létre, amikor az elfogadó nyilatkozat hatályossá válik.
Gyakran ettől az időponttól kell számítani a teljesítés időpontját is, bár azt a szerződés
rendszerint külön meghatározza. Az elfogadó nyilatkozat hatályossá válására ugyan-
úgy a kötelmek közös jognyilatkozati szabályai között meghatározott rendelkezéseket
kell alkalmazni, mint az ajánlatnál. Ha az ajánlattevő jelen van (6:5. §) az elfogadó nyi
latkozat megtételekor, a nyilatkozat nyomban hatályossá válik, és a szerződés létrejön.
84 1 A SZERZÓDÉS MEGKÖTÉSE ÉS ÉRTELMEZÉSE
Távollevő szerződő felek között az elfogadó nyilatkozat az ajánlattevőhöz való

megérkezéssel válik hatályossá, és akkor jön létre a szerződés.
A törvény diszpozitív szabállyal segíti a szerződéskötés helyének meghatározá
sát. Ennek a helynek jogvita esetén lehet jelentősége, például az eljárásra illetékes bí
róság meghatározásához. Szerződéses kikötés hiányában a szerződéskötés helye
a szerződést létrehozó jognyilatkozatok megtételének helye, ha az ajánlat megtéte
lére és az elfogadásra ugyanazon a helyen került sor. Más esetekben (tehát távolle
vők között kötött szerződésnél) a szerződéskötés helye az ajánlattevő jogi személy
székhelye, illetve az ajánlattevő természetes személy lakóhelye (ennek hiányában:
szokásos tartózkodási helye).
b) Az ajánlattól lényeges kérdésben eltérő válasznyilatkozat nem hozza létre a szer
ződést, hanem új ajánlatnak minősül. Felsőbírósági ítélet lényeges eltérést állapított
meg például abban az esetben, amikor az elfogadó nyilatkozat a teljesítést előleg fi
zetéséhez és az ajánlattól eltérő határidőhöz kötötte (BH 1997, 438.). Létrejön viszont
a szerződés akkor, ha a címzett válasznyilatkozata a lényeges kérdésekben egyetért
az ajánlattal, de annak lényegi tartalmát nem érintő kiegészítő vagy eltérő feltételt tar
talmaz. Sőt a diszpozitív szabály szerint e feltételek is a szerződés részévé válnak.
Mivel ez utóbbi megoldás hátrányos lehet az ajánlatot tevő fél számára, a Ptk. két le
hetőséget biztosít neki a szerződés kiegészített vagy módosított tartalmú létrejötté
nek megakadályozására. Az egyik lehetőség az, hogy az ajánlattevő fél már az aján
latban kiköti: csak az ajánlat változatlan tartalmú elfogadása esetén tekinti a szerződést
létrejöttnek; más szóval: az ajánlat valamennyi kikötését lényeges kikötésnek minő
síti. Ilyen nyilatkozatot az ajánlattevő fél egyes meghatározott szerződési feltételek
vonatkozásában is tehet. Az ajánlattevő másik lehetősége az, hogy az elfogadó nyi
latkozat tudomásulvétele után késedelem nélkül tiltakozik a kiegészítő vagy eltérő
feltételekkel szemben. Ha ezt nem teszi, a szerződés az elfogadó nyilatkozat nem lé
nyeges módosításai szerint jön létre. Ezekkel a szabályokkal a Ptk. az üzleti élet szer
ződéskötési szokásait veszi figyelembe.
1. példa:
- ajánlat: eladom Mazda 6 sport 2.0 cd ce 2008-as évjáratú személygépkocsimat,
179.000 km-el 2.390.000 forintért;
- válasznyilatkozat: megveszem;
- az elfogadó nyilatkozattal a szerződés az ajánlatban foglalt feltételekkel létrejön.
2. példa:
179.000 km-el 2.390.000 forintért;
- válasznyilatkozat: megveszem 1.800.000-ért;
- a szerződés nem jön létre, mert a válasznyilatkozat lényeges kérdésben: az árban

eltér az ajánlattól > új ajánlatnak minősül.
3. példa:
179.000 km-el 2.390.000 forintért;
- válasznyilatkozat: megveszem, de kérek hozzá még egy pótkereket;
- a szerződés létrejön, s mert a válasznyilatkozat nem lényeges kiegészítő feltételt
tartalmazó elfogadó nyilatkozat, az eladó a plusz-pótkereket is szolgáltatni köteles,
kivéve, ha ez utóbbi ellen késedelem nélkül tiltakozott.
e) Az üzleti életben gyakori, hogy a szóban kötött szerződés tartalmát az egyik fél 1191
a megállapodást követően késedelem nélkül írásba foglalja. A Ptk. rendezni kíván-
ja azt az esetet, amikor az írásbeli „megerősítés" lényegesnek nem minősülő feltétel
tekintetében eltér a szóbeli megállapodástól, vagy azt lényegesnek nem minősülő fel
tételekkel kiegészíti. A törvény szerint az ilyen feltétel-adott esetben a szóbeli meg
állapodással szemben is -a szerződés részévé válik, ha az ellen a másik fél késede-
lem nélkül nem tiltakozik. A Ptk. rendelkezése mögött az a meggondolás van, hogy
a későbbi jogviták eldöntése során makacs vitához vezethet az írásbeli visszaigazo-
lás és a szóbeli megállapodás közötti eltérések feltárása, viszont az írásbeli vissza
igazolást kapó fél számára nem jelent különösebb terhet annak jelzése, hogy a visz
szaigazolást pontatlannak tartja, és azt nem fogadja el. Ezért a Ptk. erre a szerződő
félre hárítja a mulasztás következményeit, még abban az esetben is, ha kétséget ki
záróan bizonyítható volna, hogy a visszaigazolás nem a felek megállapodását rögzí-
ti. Ez a szabály összhangban van a venire contra factum proprium elvével is [1 :3. §
(2) bek.]. A biztonság kedvéért ismételjük: mindezek természetesen nem vonatkoz-
nak a szerződés lényeges feltételeire. Ha az írásbeli visszaigazolás lényeges feltéte-
lek tekintetében tér el a szóbeli szerződéstől, akkor a dokumentumhoz nem füződik
joghatás, és a szóbeli megállapodás köti továbbra is a feleket.
d) Az elfogadó nyilatkozatnak az ajánlati kötöttség időtartamán belül kell megér- 1 192
keznie ahhoz, hogy a szerződés létrejöjjön. Főszabály szerint késedelmesen megtett
elfogadó nyilatkozat esetén a szerződés nem jön létre. Az elfogadó jognyilatkozat ké
sedelmes megtétele ellenére létrejön azonban a szerződés, ha az ajánlattevő erről
késedelem nélkül tájékoztatja az elfogadó felet. Más tényállásról van szó akkor, ha
a címzett időben megtette az elfogadó jognyilatkozatot, de az elkésetten érkezett meg
az ajánlattevőhöz. Ilyen esetben akkor jön létre a szerződés, ha a jognyilatkozatot
olyan módon tették, hogy az rendes körülmények szerinti továbbítás esetén kellő idő-
ben megérkezett volna az ajánlattevőhöz. Ezt a helyzetet példázza a következő fel
sőbírósági ítéleti megállapítás: az elkésetten érkezett elfogadó nyilatkozat akkor hozza
létre a szerződést, ha az ajánlatot elfogadó fél bizonyítja, hogy azt az ajánlati kö
töttségi időn belül elfogadta és elküldte, és az csupán rajta kívülálló okból -példá
ul a posta késedelmes kézbesítése miatt - érkezett meg az ajánlati kötöttségi idő el
telte után (EBD 2013, P.12.). Ilyenkor sem jön létre azonban a szerződés, ha az
ajánlattevő késedelem nélkül tájékoztatja az elfogadó felet arról, hogy jognyilatko
zata késve érkezett, és ezért azt nem tekinti hatályosnak.
5. Együttműködési kötelezettség a szerződéskötésnél
a) A Ptk. az egész szerződési jog általános alapelveként határozza meg és írja elő
a felek együttműködési kötelezettségét. A kölcsönös együttműködés a szerződés min
den létszakában fennálló, az egész szerződési jogra kiható kötelezettsége tehát a fe
leknek: a szerződéskötési tárgyalások során, a szerződéskötésnél, a teljesítés előké
szítésénél, a teljesítésnél, az esetleges szerződésszegés következményeinek
levonásánál vagy a�zerződés megszüntetésénél. A Ptk. egyértelművé teszi, hogy az
együttműködési kötelezettség nem a szerződés megkötésével keletkezik, hanem ez
a kötelezettség a feleket már azt megelőzően, a szerződéses tárgyalások során is ter
heli (BH 2007, 48., BH 1997, 481.).
194 1 Az együttműködési és -azon belül a tájékoztatási-kötelezettség fő kérdéseit itt
tárgyaljuk, mert azok a szerződésnek ebben a fázisában merülnek fel először és rá
adásul különös hangsúllyal. A szerződés későbbi stádiumaiban elvárható együttmű
ködés problémáit a maguk helyén elemezzük, a szükséghez képest visszautalva az itt
elmondottakra.
Az együttműködési kötelezettség-fogalmilag-kölcsönös: a kötelezettet és a jo
gosultat egyaránt terheli (BH 2003, 411.). A felek együttműködési kötelezettségének
elvi jelentőségű kiemelésekor hangsúlyosan kell ugyanakkor rámutatni a követke
zőkre. A Ptk. -a piacgazdaság követelményeinek megfelelően - abból indul ki, hogy
a szerződő feleknek elsősorban maguknak kell saját érdekeiket megvédeniük, és jogi
beavatkozásra csak a törvényben kifejezetten megállapított esetekben van lehetőség.
A Ptk. ebben a szellemben - a biztonság kedvéért -tételesen is kimondja, hogy az
együttműködési kötelezettség nem mehet el odáig, hogy a szerződéskötésről tárgyaló
felek a szerződéskötés elmaradása miatt egymást felelőssé tehessék, a másik féltől
kártérítést igényelhessenek. Magáért a szerződéskötés elmaradásáért a felek nem tar
toznak egymásnak felelősséggel; mindegyik fél maga viseli azt a kárt, ami a szerző
déskötés elmaradására vezethető vissza. Rendszerint még biztatási kár (6:587. §) meg
ítélésére sincs lehetőség (EBD 2013, P.12.). Ez következik abból, hogy a felek
rendszerint a szerződéskötés szándékával bocsátkoznak ugyan szerződéskötési tár-
gyalásokba, de - a szerződéskötési kötelezettség [67, 204) kivételes eseteit leszá

mítva -nincs a szerződés megkötésére vonatkozó kötelezettségük.
Az együttműködési kötelezettség tartalmi elemeit nem lehet kimerítően és téte- 1196
lesen felsorolni. Az együttműködés esettípusai közül a Ptk. külön kiemeli a tájékoz-
tatási kötelezettséget (6:62. §). A bírói gyakorlat az együttműködési kötelezettség kö-
rebe vonja az akadályközlési [494) és a megvizsgálási [496] kötelezettséget is. Az
együttműködési kötelezettség megszegése adott esetben közbenső szerződésszegést
[588) valósíthat meg.
b) Az egyszerű árutermelés viszonyai nem teremtettek a piac szereplői között olyan 1197
méretű információs különbséget, amelyet speciális jogi eszközökkel kellett ellensú
lyozni. A tájékozottságbeli különbségek korrekciójára legfeljebb kirívó esetekben,
még inkább visszaélések esetén volt szükség. Erre pedig rendszerint elegendőnek bi
zonyultak más célra kifejlődött jogi eszközök, mint például a tévedés és megtévesz-
tés miatti megtámadási jog [259) vagy a kellékszavatossági [701] kötelezettség.
A mai termelés és kereskedelem körülményei hatványozottan megnövelték a szerződő
felek közötti információs aszimmetriát [64), ami új jogi megoldásokat tett szüksé
gessé.46 Mindenekelőtt afokozódó társadalmi munkamegosztás, a szolgáltatások bo
nyolultabbá válása és új értékesítési módszerek alkalmazása (például az elektronikus
kereskedelem) vetették fel a tájékoztatási kötelezettség külön előírása és megszegé-
sének jogi szankcionálása iránti fokozott igényt.
A tájékoztatási kötelezettség szintje és összetettsége rendszerint nagyobb a felek 1198
közötti tartós együttműködést kívánó (megbízási és vállalkozási típusú) szerződé
seknél, még inkább a biztosítási szerződéseknél, mint az azonnal teljesedésbe menő
árucserét közvetítő (adásvételi típusú) szerződéseknél. Ezt mutatja a bírói gyakorlat
is. A tájékoztatási kötelezettség mibenléte merült fel kérdésként például biztosítási
szerződések (BH 2007, 48., BH 2004, 109., BH 2003, 411., BH 2002, 266., BH 1997,
481.) és utazási szerződések (BH 1998, 278.) jogvitáiban. A bírói gyakorlat az adott
eset konkrét körülményei alapján ítéli meg a tájékoztatási kötelezettség terjedelmét,
és tágan értelmezi azt. Egyes tipikus konfliktushelyzetekre (biztosítási szerződés,
bankkölcsön, orvosi megbízás, utazási szerződés) Ptk.-n kívüli normák fogalmaznak
meg részletező előírásokat a tájékoztatási kötelezettség tartalmával kapcsolatban, fi
gyelembe véve az egyes szerződéstípusok sajátos követelményeit. Maga a Ptk. eme-
li ki a széleskörű tájékoztatás jelentőségét például az általános szerződési feltételekkel
kötött szerződés (6:78. §) létrejötténél [175) és az elektronikus úton történő szerző
déskötés (6:82. §) körében [228), a megbízási szerződésnél (6:275. §) vagy a kezes
ségnél (6:418. §).
46
Lásd Holger FLEISCHER: lnformationsasymmetrie im Vertragsrecht. München, 2001 .
88 1 A SZERZŐDÉS MEGKÓTÉSE ÉS ÉRTELMEZÉSE
Amint már utaltunk rá, a mai magánjogok fokozott tájékoztatási kötelezettséget

írnak elő afogyasztóval [94] szerződőkkel szemben, mert abból indulnak ki, hogy a fo
gyasztó tipikusan információs hátrányban van a vállalkozáshoz képest. A Ptk. többek
között ilyen kötelezettséget támaszt a fogyasztóval általános szerződési feltételekkel
kötött szerződés (6:79. §) létrejötténél [175] és a fogyasztó által vállalt kezességnél
(6:430. §). Más kérdés: az európai uniós irányelvek nyomán alkotott szabályokban
olyan széleskörű és részletekbe menő tájékoztatást kell adni a fogyasztó számára,
hogy a tisztánlátást gyakran már éppen az információs áradat nehezíti.
Mindenképpen fontos e körben is annak hangsúlyozása, hogy a tájékoztatási kö
telezettség nem mentesíti a másik szerződőfelet azon kötelezettsége alól, hogy maga
is tájékozódjék a számára fontos körülményekről. Ez az általános elvárás határt
szab a tájékoztatási kötelezettségnek. A LB álláspontja szerint például egy működő
vállalkozás megvásárlására irányuló szerződéskötés esetén a vevőtől elvárható, hogy
a környezeti károk és a környezet állapotára vonatkozóan - adott esetben szakértő be
vonásával -maga is tájékozódjon (BH 2003, 203.). A Ptk. tételesen is rögzíti, hogy
a szerződő fél nem hivatkozhat a tájékoztatási kötelezettség megsértésére olyan jo
gokkal, tényekkel és adatokkal kapcsolatban, amelyeket ismert vagy közhiteles nyil
vántartásból (például az ingatlan-nyilvántartásból) vagy más forrásból (például
a szerződéssel kapcsolatos okiratokból) ismernie kellett. Felsőbírósági ítélet mond
ta ki: az ingatlan-adásvételi szerződés megkötése előtt az ingatlan-nyilvántartás ada
tai megtekintésének elmulasztása a vevő kockázata. Az együttműködési és a tájé
koztatási kötelezettség elmulasztásának nincs kártérítési következménye, ha a vevő
az ingatlan-nyilvántartás megtekintése útján meggyőződhetett volna az eladó tulaj
donjogi helyzetéről, de ezt elmulasztotta (BH 2000, 501.). Általános elvként is szö
gezhető le: semmiképpen sem kell a másik felet informálni az általános piaci hely
zetről, mert annak ismerete mindenkitől elvárható az adott piaci tranzakció
lebonyolításához szükséges mértékben. A jobb informáltság, az információs előny
egyébként is az egészséges piaci folyamatok egyik katalizátora, amelyet nem szabad
lerontani túlzott tájékoztatási kötelezettség előírásával. A piaciforgalom biztonsá
gának fontos követelménye egyébként is a szerződéses viszonyok stabilitását kívánja
meg, amivel szembe menne a tájékoztatási kötelezettség megsértése miatti eljárások
indokolatlan mértékben történő megengedése. E problémakörben is az „arany közép
út" biztosítja az egészséges egyensúlyt: a tájékoztatási kötelezettség csak kiegészíti
a saját ügyében mindenkitől elvárható körültekintő, gondos eljárás követelményét.
e) Az együttműködési és - azon belül - a tájékoztatási kötelezettségnek a szerző- 1201

déskötési tárgyalások és a szerződéskötés során történt megsértése a Ptk. rendszeré-
ben szerződéskötésnél elkövetett hibaként: ún. culpa in contrahendóként fogható fel.47
A törvény szerint ez a jogsértés kártérítési szankciót vonhat maga után. A felelős-
ség attól függően alakul, hogy a szerződés létrejött-e vagy sem (BH 1997, 481.).
ca) Amint említettük, önmagában a szerződéskötés elmaradásáért a felek nem fe- 1202
lelnek egymással szemben. Ha azonban a tájékoztatási vagy egyébként az együtt
működési kötelezettség megsértése miatt a másik fél kárt szenved (például ok nél-
kül ügyvédi vagy utazási költséget kellett fizetnie), a jogsértő fél felelősségét
a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint ( 6: 519. §) vizs-
gálni lehet. Ugyanez a megoldás akkor is, ha a szerződés létrejön ugyan, de érvény
telen.48
eb) Ha pedig a szerződés létrejött, de a tájékoztatási vagy egyébként az együtt- 1203
működési kötelezettség megsértése kárt okozott, akkor a kárt szenvedett fél a szer
ződésszegési kártérítési szabályok (6:142. §) szerint jogosult lehet kártérítést köve-
telni (BH 1998, 278., BH 2002, 266., BH 2004, 109.).
Jogszabályok az VII. fejezethez: Ptk. 6:5. §, 6:62-6:70. §-ok
47 Lásd GROSSCHMID Béni: Fejezetek kötelmi jogunk köréből. 1 . kötet. Budapest, 1 90 1 . 629., 633. sk. o.; EÖRSI
Gyula: Elhatárolási problémák az anyagi felelősség körében. Budapest, 1 962. 1 89. sk. o.; ASZTALOS: A polgá
ri jogi szankció. 1 56. o.
48 Ez a megoldás van összhangban a ptk, 6: 1 1 5. § (2) bek.-ben megállapított szabállyal is. Más felfogást kép
viselt (még a ptk. előtt) ASZTALOS: A polgári jogi szankció. Budapest, 1 966. 1 56. o.
VIII. Fejezet
Szerződéskötés szerződéskötési
kötelezettség esetén
1 . Általános kérdések. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 1
2. Gazdasági erőfölénnyel való visszaélést megvalósító elzárkózás
szerződéskötéstől . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92
3. Szerződéskötés versenyeztetési eljárás során . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92
4. Előszerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93
/
/ I I
1 . Altalanos kerdesek
Több ízben kiemeltük, hogy piacgazdasági körülmények között szerződéskötési kö- 1204
telezettség előírására csak kivételesen indokolt esetben - elsősorban a piac egyensú-
lyi zavarai miatt -kerülhet sor, mivel az ilyen kötelezettség a szerződési szabadság
nyilvánvaló korlátozását jelenti. Hangsúlyozzuk: a szerződéskötési kötelezettség
előírása nem terjed ki a szerződés tartalmára, nem érinti a felek tartalomalakító sza
badságát. Azokra az esetekre, amelyekbenjogszabály szerződéskötési kötelezettsé-
get ír elő, a Ptk. speciális szerződéskötési rendelkezéseket határoz meg. Ezeket mu-
tatjuk be a következőkben.
A törvény igényt ad a szerződéskötésre kötelezettel szemben a szerződés meg- 1205
kötésére. Ennek keretében a jogosult a szerződéskötésre kötelezettet ajánlattételre hív-
hatja fel. A felhívásra - annak hatályossá válásától (6:5. §) számított-harminc na-
pon belül kell a szerződéskötésre kötelezettnek válaszolnia. Ha a jogszabályi előírás
ellenére a szerződés nem jön létre, a bíróság létrehozhatja a szerződést, és meghatá
rozhatja annak tartalmát. A szerződéskötés akkor tagadható meg, ha a kötelezett bi
zonyítja, hogy a szerződés megkötésére nem lenne képes, vagy a szerződéstől való
elállásnak vagy a szerződés felmondásának lenne helye.
2. Gazdasági erőfölénnyel való visszaélést megvalósító

elzárkózás szerződéskötéstől
A Ptk. szerződéskötési kötelezettséget ír elő azzal a féllel szemben, aki gazdasági erő
fölényével visszaélve indokolatlanul elzárkózik a szerződéskötéstől vagy a szerző
dés fenntartásától. Ilyen helyzetben a másik fél kérheti, hogy a szerződést közöttük
a bíróság a törvényen alapuló szerződéskötési kötelezettség szabályainak alkalma
zásával hozza létre. E szabály mögött ugyanaz a megfontolás húzódik meg, mint
a monopolhelyzetben lévő vállalatok terhére történő szerződéskötési kötelezettség elő
írása mögött.
3. Szerződéskötés versenyeztetési eUárás során
A Ptk. a szerződéskötés különös formáit tárgyaló rendelkezések körében határozza

meg azokat a szabályokat, amelyek a versenyeztetési eljárás keretében létrehozott
szerződések megkötését érintik. Versenyeztetés esetén a versenyt kiíró fél felhívá
sában több személytől kér a felhívásnak megfelelő szerződéskötési ajánlatot. Fontos
kiemelni, hogy a Ptk. nem vonatkozik a közbeszerzési törvény által szabályozott szer
ződésekre, mert ez a törvény lex specialisként rendezi a közbeszerzés keretében tör
tént versenyeztetés nyomán kötött szerződések létrejöttét és módosítását. A Ptk. te
hát csak a közbeszerzési törvény alanyi, illetve tárgyi hatálya alá nem tartozó
versenyeztetési eljárás során születő szerződésekre rögzít alapvető garanciális sza
bályokat. Ezek a következők.
A versenyeztetési eljárás célja az, hogy a legkedvezőbb kondíciók mellett a szer
ződés valóban létrejöjjön. Ezért a Ptk. szerződéskötési kötelezettséget ír elő: az aján
latkérő (az ajánlattételre felhívást tevő) fél köteles a legkedvezőbb ajánlatot tevő fél
lel a szerződést megkötni. Az ajánlatkérő fél tehát az ajánlati felhívást nem vonhatja
vissza, és a szerződéskötést nem tagadhatja meg. A Ptk. ugyanakkor indokolatlanul
nem kívánja az ajánlatkérő fél autonómiáját korlátozni, és ezért megengedi, hogy ki
köthesse a szerződéskötés megtagadásának, illetve az ajánlat visszavonásának jogát.
Ez utóbbinak az a feltétele, hogy a felhívást tevő fél meghatározza a felhívásban azt
a határidőt, ameddig őt a visszavonás joga megilleti.
A versenyeztetési eljárásban a felhívásra tett ajánlathoz való kötöttség a felhí
vásban megjelölt határidő lejártával kezdődik. Az ajánlat eddig az időpontig módo
sítható és visszavonható. Az ajánlati kötöttség sem az általános szabályok (6:65. §)
szerint szűnik meg, hanem a felhívásban meghatározott eredményhirdetési időpon-
Szerződéskötés szerződéskötési kötelezettség esetén 1 93
tot követő harminc nap elteltével. Ezt a versenyeztetési eljárás sajátosságai indokol
ják. Ez a szabály biztosítja, hogy a felek minden részletre kiterjedően megállapod
janak, a szerződéskötéshez szükséges feltételek (például biztosítékok) rendelkezés
re álljanak stb. Az eljárás komolyságát biztosítja a Ptk. azzal, hogy ha az ajánlattevő
ajánlatát az ajánlati kötöttség időtartama alatt visszavonja, a letett biztosítékot elveszti.
Az ajánlat visszavonása hiányában a biztosíték a versenyeztetési eljárás lezárása után
visszajár.
Ha a versenyeztetési eljárás kizárólag az ár (az ellenszolgáltatás) mértékére vo- 1210
natkozik, és az ajánlattevők egymás ajánlatát ismerve tesznek ajánlatot, a szerződés
az eredmény kihirdetésével az elért áron jön létre. Valójában ilyen esetben árverés-
ről van szó. Ebben az esetben az ajánlati kötöttség egy másik, kedvezőbb árajánlat
megtételével, illetve az eljárás sikertelen, azaz nyertes kihirdetése nélküli lezárásá-
val szünik meg.
4. Előszerződés
Az előzőekben a szerződéskötési kötelezettség olyan eseteit tárgyaltuk, amelyekben 1211

a kötelezettségetjogi norma: a Ptk. (2. és 3. pont) vagy más jogszabály (1. pont) írja
elő. Előszerződéssel afelek magukat kötelezik szerződéskötésre: megállapodnak ab-
ban, hogy egy későbbi időpontban egymással szerződést fognak kötni. A „végleges"
szerződés létrehozása helyett a felek akkor szoktak előszerződést kötni, ha még
nem tudják minden részletében meghatározni megállapodásukat, de a függőben ma-
radt kérdések tisztázásáig is kötni akarják „egymás kezét". Az előszerződés kölcsö-
nös kötelmi igényt keletkeztet a másik féllel szemben a végleges szerződés létreho
zására. Az előszerződés alapján teljesítés természetesen nem követelhető. Az
előszerződésben a feleknek meg kell határozniuk a szerződés lényegesfeltételeit. Nem
hoz létre előszerződést az olyan megállapodás, amely nem tartalmazza a megköten-
dő szerződés lényeges feltételeit (EBH 2011, 2416.).
Az előszerződés érvényessége általában ugyanúgy nincs alakszerűséghez kötve, 1212
mint bármely más szerződésé. Az előszerződést a végleges szerződésre előírt alak-
ban kell megkötni, és az előszerződésre az annak alapján megkötendő szerződés sza
bályai megfelelően irányadóak. Ha tehát a megkötni szándékolt szerződés (például
ingatlan tulajdonátruházó szerződés) érvényessége írásbeli alakot kíván, az előszer
ződést is csak írásban lehet érvényesen létrehozni (BDT 2002, 653.).
A végleges szerződés megkötésének indokolatlan megtagadása esetén bármelyik 1213
fél kérheti a bíróságtól a szerződés létrehozását. A bíróság a felek által meghatáro-
zott feltételekkel hozza létre a szerződést. Hangsúlyozni kell: a bíróságot nem illeti
94 A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE ÉS ÉRTELMEZÉSE
meg a végleges szerződés tartalmi alakításának joga, mint ahogy lényeges kérdé
sekben ilyen joga a bíróságnak más (akár nevesített, akár nem nevesített) szerződésnél
sincs. A végleges szerződés hatálya az ítélet jogerőre emelkedésének időpontjában
kezdődik (BH 2002, 481.).
A Ptk. a piacgazdaság követelményeinek megfelelően szigorúan állapítja meg az
előszerződésben vállalt szerződéskötés megtagadásának feltételeit. Az erre vonatkozó
szabályokban a clausula rebus sic stantibus elvének [481] konkrét alkalmazásáról van
szó. A törvény szerint a végleges szerződés megkötését a fél négy konjunktív felté
tel megléte esetén tagadhatja meg, nevezetesen akkor, ha
- az előszerződés megkötését követően előállott körülmény következtében az elő
szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdekét sértené;
- a körülmények megváltozásának lehetősége az előszerződés megkötésének idő
pontjában nem volt előrelátható;
- a körülmények megváltozását nem ő idézte elő; és
- a körülmények változása nem tartozott rendes üzleti kockázata körébe.
Megjegyezzük: ugyanezeket a feltételeket kívánja meg a Ptk. a bírósági szerző
désmódosításhoz (6:192. §) is.
Jogszabályok az VIII. fejezethez: Ptk. 6:71-6:76. §-ok

IX. Fejezet
Szerződéskötés általános szerződési
feltételekkel
1 . Az általános szerződési feltétel fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95

2. Az általános szerződési feltétel szerződéses tartalommá válása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97
3. Szerződési feltételek ütközése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98
1 . Az általános szerződési feltétel fogalma
A gazdaságban létrejövő szerződések jelentős részénél a szerződések megkötése ma 1216

már nélkülözi a klasszikus kétoldalú „alkufolyamatot", a szerződéskötés különös jogi
formái, ,,technikái" alakultak ki. Ezek közül a különös szerződéskötési formák közül
a legelterjedtebbnek az általános szerződési feltételek alkalmazása tekinthető. A stan
dardizált tömegtermelés, az áruk és szolgáltatások szabványosított tömegkereske-
delme logikusan vezetett oda, hogy a szerződéseket szerződéskötések tömegére elő-
re, ,,egyenruhában" készítik elő. Az általános szerződési feltételekkel történő
szerződéskötés lényegéhez tartozik, hogy az egyedi szerződéskötési alkut az egyik fél
által szerződéskötések tömegére előre elkészített és formalizált feltételek váltják fel,
amelyekkel kapcsolatban a másik fél közreműködése rendszerint az elfogadás passzív
szerepére korlátozódik. Ezért adhéziós szerződésnek is nevezik az így született szer
ződéseket.49 A megoldás önmagában pozitív következményekkel jár, mivel csökken-
ti a szerződéskötéssel járó ún. tranzakciós költségeket: nem kell az adott üzletágban
változatlanul vagy alig változón ismétlődő feltételeket újra meg újra ,,kitalálni", meg
fogalmazni stb. Ez a szerződéskötési módszer ugyanakkor jogilag külön kezelendő
veszélyeket is felidézhet, különösen akkor, ha a feltételeket készítő fél gazdasági, szak
ismereti fölényben, netán monopolhelyzetben van. A modem szerződési jogok há-
rom kérdés szabályozásánál nyújtanak védelmet a visszaélésekkel szemben:
49 Az általános szerződési feltételek problémáinak jelentkezéséhez lásd: Raymond SALEILLES: De /a déc/aration
de volonté. Paris, 1 929.; az első monografikus feldolgozás Ludwig RAISER: Das Recht der allgemeinen Geschiifts
bedingungen. Hamburg, 1 935.
- az általános feltétel szerződéses tartalommá válása körében;

- az általános feltétel értelmezésénél; továbbá
- a tisztességtelen feltételek érvénytelenségének szabályozásánál.5°
E fejezetben az első kérdéskört tárgyaljuk, a másik kettőre a szerződés értelme
zésének [236], illetve érvénytelenségének [245] problémáinál térünk ki.
A Ptk. szerint általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel,
amelyet az alkalmazója
- több szerződés megkötése céljából előre,
- egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül határozott meg, és
amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg.
A törvény vélelmet állít fel amellett, hogy a felek általi megtárgyalásra nem ke
rült sor. Ezt a vélelmet a feltétel alkalmazója ellenbizonyítással megdöntheti. Vita ese
tén az általános szerződési feltétel alkalmazóját terheli tehát annak bizonyítása,
hogy a szerződési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták.
Az általános szerződési feltételnek történő minősítés szempontjából közömbös
a feltételek terjedelme, formája, rögzítésének módja és az a körülmény is, hogy a fel
tételek a szerződési okiratba szerkesztve, vagy külsőleg attól elválasztva jelennek
meg. Tipikusnak az utóbbi eljárás tekinthető. Formáját tekintve az általános szerző
dési feltétel az alkalmazó által sokszorosított szabványszerződés (blanketta), amely
be esetenként csak a változó elemeket (az elfogadó fél adatait, a szolgáltatás para
métereit: fajta, mennyiség, minőség stb.) kell beírni. Általános szerződési feltételeket
alkalmaznak vállalkozásokfogyasztóval kötött szerződéseikben és gazdasági társa
ságok egymás közötti szerződéseikben egyaránt. Általánosnak tekinthető ez a szer
ződéskötési metódus például a bankok és a biztosítók szerződéskötésénél. Ezek
a pénzintézetek saját üzletszabályzataikat fogadtatják el szerződő partnereikkel
a szerződés aláírásakor.
A bírói gyakorlat-különösen fogyasztói szerződésben [98] - szigorúan értelmezi
a törvény által meghatározott fogalmi kritériumokat.
Egy felsőbírósági ítélet megállapította például: az általános szerződési feltétel
nek nem kritériuma a több szerződésben történő tényleges alkalmazása; elegendő, ha
az egyik szerződő fél egyoldalúan, azzal a céllal határoz meg egy feltételt, hogy azt
több szerződésben használni kívánja (BDT 2009, 2129.). A Kúria eseti döntésben rög
zítette, hogy az általános szerződési feltétellé minősítést nem zárja ki az a körülmény,
hogy a fogyasztó a feltétel tartalmát megismerte, sőt az sem, hogy a feltételt elma
gyarázták neki (BH 2013, 128.). Elvi határozatban mondta ki a LB: a blankettaszer
ződésben pusztán annak rögzítése, hogy a fogyasztó elolvasta, akaratával egyezőnek
50 Lásd TAKÁTS Péter: A szabványszerzódések. Budapest, 1 987.; VÉKÁS Lajos: A szerződési rendszer fejlődési
csomópontjai. Budapest, 1 977. 95. skk. o.
Szerződéskötés általános szerződési feltételekkel 1 97
nyilvánította a szerződésben, illetve annak mellékleteiben foglaltakat, nem jelenti azt,

hogy ezek egyedileg megtárgyalt szerződési feltételeknek tekintendők, vagyis e nyi
latkozat a bizonyítási terhet nem fordítja meg, nem hárítja a fogyasztóra (EBH 2011,
2413.); változatlanul a vállalkozásnak kell tehát bizonyítania, hogy az általános
szerződési feltételeket a fogyasztóval megtárgyalták, és ő azokat úgy fogadta el.
Ugyanezt az elvi tételt fogalmazta meg a Pécsi Ítélőtábla egyik határozata is: az egy
oldalúan előre meghatározott szerződési feltétel másik szerződő fél általi megisme
rése és kifejezett elfogadása nem elégséges ahhoz, hogy a feltétel egyedileg meg
tárgyaltnak minősüljön (BDT 2013, 3013.). A Kúria eseti határozatában leszögezte:
az egyedi megtárgyalás ellen szóló vélelmet a fogyasztóval szerződő vállalkozás meg
dönteni csak úgy tudja, ha minden kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a vele szerző
dő fél részére ténylegesen fennállt a szerződés tartalmi befolyásolásának lehetősége
(BH 2012, 247.).
2. Az általános szerződési feltétel szerződéses tartalommá

válása
Az általános szerződési feltétel csak külön elfogadással, kizárólag akkor válik a fe- 1223
lek közötti konkrét szerződés részévé, ha két konjunktív feltétel teljesül:
- az alkalmazójuk lehetővé tette, hogy a feltétel tartalmát a másik fél a szerződés
kötést megelőzően megismerje, és
- azt a másik fél - kifejezetten vagy ráutaló magatartással - elfogadta.
A szerződés tartalmává váláshoz külön tájékoztatási kötelezettség [153] terheli 1224
az általános szerződési feltétel alkalmazóját az olyan feltétel tekintetében, amely lé
nyegesen eltér a szerződésekre vonatkozó (diszpozitív) rendelkezésektől vagy a szo-
kásos szerződési gyakorlattól, kivéve, ha megfelel a felek között kialakult gyakor
latnak. A Kúria eseti döntésben állapította meg, hogy a feltételt alkalmazó fél
számára előírt tájékoztatási kötelezettség ahhoz kell, hogy az adott általános szerző-
dési feltétel a szerződés részévé váljon (BH 2013, 128.). A külön tájékoztatást és an-
nak elfogadását a felek rá szokták vezetni a szerződési blankettára (rendszerint a lé
nyeges eltérést magában foglaló szerződési pontnál). Hasonlóképpen külön
tájékoztatási kötelezettség terheli az általános szerződési feltétel kidolgozóját az
olyan általános szerződési feltétellel kapcsolatban is, amely -bármilyen mértékben
- eltér a felek között korábban alkalmazottfeltételtől. Például a mezőgazdasági ter-
melő évek óta folyamatosan a megrendelő felvásárló telephelyére volt köteles szál-
lítani a terményt, az adott évben viszont a szabványszerződés egyik pontja egy du-
nai kikötőt jelöl meg teljesítési helyként. Mindkét itt említett esetben az általános
98 1 A SZERZÓDÉS MEGKÖTÉSE ÉS ÉRTELMEZÉSE
szerződési feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél a külön
tájékoztatást követően kifejezetten elfogadta (BDT 2011, 2407.).
Amint említettük, fokozott tájékoztatási kötelezettség terheli a vállalkozást fo
gyasztóval szemben. A Ptk. - a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv
követelményének eleget téve - az itt tárgyalt problémakörben ezért írja elő, hogy az
olyan szerződési feltétel, amely a vállalkozást a szerződés szerinti főkötelezettsége
teljesítéséért járó ellenszolgáltatáson felül további pénzbeli követelésre (például kü
lön fuvardíjra) jogosítja, csak akkor válik a szerződés tartalmává, ha azt a fogyasz
tó -erre vonatkozó külön tájékoztatást követően -kifejezetten elfogadta.
3. Szerződési feltételek ütközése
a) A szerződéskötési gyakorlatban előfordul, hogy egyedileg megtárgyalt szerződési

feltétel ütközik egy olyan kikötéssel, amelyet az alkalmazott általános szerződési fel
tétel tartalmaz. A Ptk. ilyen kollízió esetére az egyedileg megtárgyalt feltételnek biz
tosít elsőbbséget az általános szerződési feltételekkel szemben, mivel az egyedi fel
tétel mindkét fél közreműködésével alakult ki. Ez a szabály is diszpozitív azonban,
tehát a felek megállapodhatnak ellenkezőleg is; de általános szerződési feltétel ilyen
esetben is a törvény korlátai között lesz érvényes, és válhat a szerződés tartalmává.
b) Az üzleti-gazdasági életben nem ritka eset, hogy mindkét fél általános szerződési
feltételeket alkalmaz a szerződés megkötésénél. Ilyenkor előfordul, hogy feltételeik
eltérnek egymástól, kikötéseik eltérő tartalmúak, és adott esetben lényeges kérdés
ben is ütköznek. A jogirodalomban a „ blanketták csatájának " nevezik ezt a problé
mát. A Ptk. három tényállásra bontva válaszolja meg a felmerülő kérdéseket:
- Ha mind az ajánlattételre, mind az elfogadó nyilatkozatra általános szerződési fel
tétel formájában kerül sor, de az általános szerződési feltételek nem ellentétesek egy
mással, a szerződés létrejön, és valamennyi feltétel a szerződés részévé válik.
- Ha az egymásnak ellentmondó szerződési feltételek nem lényeges kérdésre vo
natkoznak, a szerződés létrejön, de csak az egymással nem ütköző feltételek válnak
a szerződés részévé.
- Ha a felek egymásnak ellentmondó szerződési feltételei a szerződés lényeges
pontjait érintik, a szerződés nem jön létre.
Jogszabályok a IX. fejezethez: Ptk. 6:77-6:81. §-ok
X. Fejezet
Az elektronikus úton történő szerződéskötés
speciális szabályai
1 . Az elektronikus szerződéskötés fogalmi köre a Ptk.-ban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99

2. Az elektronikus szerződéskötés speciális szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 00
1 . Az elektronikus szerződéskötés fogalmi köre a Ptk.-ban
Az elektronikus úton történő szerződéskötések piaci aránya, kereskedelmi jelentősége 1228

folyamatosan nő. A jogalkotó szükségesnek tartotta ezért néhány speciális szabály
felvételét a Ptk.-ba az elektronikus úton történő szerződéskötés sajátos problémáira.
A kódex szabályai nem általában vonatkoznak az elektronikus úton kötött szerző
déskötésre, hanem kizárólag az online, ,, kattintások " úiján kötött szerződéseket ren-
dezik, hiszen a törvényben meghatározott szabályok (tájékoztatási kötelezettség,
adatbeviteli hibák javítása stb.) csak ebben a körben értelmezhetők. Az e körön kí-
vüli, elektronikus úton kötött szerződésekre a szerződések megkötésére vonatkozó
általános szabályok irányadóak. A Ptk. kifejezetten kimondja, hogy az elektronikus
levelezés (e-mail) útján (vagy azzal egyenértékű egyéni kommunikációs eszközzel)
kötött szerződésre a speciális rendelkezések-a jognyilatkozat hatályossá válására vo
natkozó szabály kivételével - nem alkalmazandóak. A törvény tételesen rögzíti, hogy
szabályai fogyasztó és vállalkozás közötti szerződések tekintetében kógensek. Meg
jegyezzük: a kógens jelleg külön kimondása nem is volt szükséges, mert a szerző
déskötés folyamata fogalmilag kívül esik azon a körön, ahol a szerződési normák disz
pozitívek lehetnek, hiszen az eltérést a Ptk. a felek jogaira és kötelezettségeire
vonatkozó szabályoktól engedi meg [6:59. § (2) bek.].
A törvény elsődlegesen az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a belső piacon az ín- 1229
formációs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereske-
delem egyes jogi vonatkozásairól szóló 2000/3 1/EK irányelvében rendezett magánjogi kér
déseket szabályozza. A Ptk. figyelembe veszi, és részben - a magánjog terminológiájára
átültetve - átemelte az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs
1 00 1 A SZERZŐDÉS MEGKÓTÉSE ÉS ÉRTELMEZÉSE
társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. tör
vénynek a szerződéskötéssel kapcsolatos szabályait (5-6. §).
2. Az elektronikus szerződéskötés speciális szabályai
a) Az elektronikus úton történő szerződéskötés sajátosságai különös követelmé

nyeket támasztanak az elektronikus utat biztosító fél tájékoztatási kötelezettségét il
letően.
Az elektronikus utat biztosító fél tájékoztatni köteles a másik felet a következőkről:
a szerződéskötés technikai lépéseiről;
arról, hogy a megkötendő szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül-e, az elekt
ronikus utat biztosító fél rögzíti-e a szerződést, továbbá, hogy a szerződés utóbb hozzá
férhető lesz-e;
azokról az eszközökről, amelyek az adatok elektronikus rögzítése során felmerülő
hibák azonosítását és kijavítását a szerződési jognyilatkozat megtételét megelőzően biz
tosítják;
a szerződés nyelvéről; és
ha ilyen létezik, arról a szolgáltatási tevékenységre vonatkozó magatartási kódex
ről és annak elektronikus hozzáférhetőségéről, amelyet az elektronikus utat biztosító fél
magára nézve kötelezőnek ismer el.
232 1 b) Külön kiemeli a Ptk., hogy az elektronikus utat biztosító fél köteles általános szer
ződési feltételeit a másik fél számára tárolható és előhívható módon hozzáférhetővé
tenni.
e) A Ptk. kimondja, hogy az elektronikus utat biztosító fél köteles biztosítani az adat
beviteli hibák (például újra felugró ablak stb.) javításának a lehetőségét. E szabály
garantálja, hogy a vevő a hibásan megadott mennyiséget, árut, címet stb. javíthassa.
E lehetőség biztosításának elmulasztása esetén a törvény - a szerződés érvénytelen
ségét kiváltó - megtámadási jogot [259] ad a fél számára.
d) A jognyilatkozat hatályossá válására vonatkozó általános szabályok elektroni
kus nyilatkozatok esetén nem adnak egyértelmű választ; nem világos ugyanis, hogy
a címzetthez való megérkezés [6:5. § (2) bek.] ilyen esetekben mit jelent: a nyilat
kozat megérkezését, a megérkezett nyilatkozat megismerését stb. A Ptk. ezért ki
mondja, hogy a jognyilatkozat hatályossá válásának a hozzáférhetővé válás minősül,
függetlenül attól, hogy a nyilatkozatot ténylegesen mikor ismerte meg a címzett.
Az elektronikus úton történő szerződéskötés speciális szabályai 1 1 01
e) Az elektronikus utat biztosító fél köteles a másik fél szerződési jognyilatkozatá- 1235
nak megérkezését elektronikus úton késedelem nélkül visszaigazolni. Ha a vissza
igazolás nem érkezik meg késedelem nélkül, a másik fél ajánlati kötöttsége meg
szűnik, és a szerződés teljesítésére nem kötelezhető.
Jogszabályok a X. fejezethez: Ptk. 6:82-6:85. §-ok

XI. Fejezet
A szerződés értelmezése
1 . A jognyilatkozatok értelmezésének fő elve ...................................................... 103

2. Speciális szerződésértelmezési szabály ........................................................... 104
3. A szerződési feltétel alkalmazójának terhére történő
értelmezés elve: in dubio contra proferentem .................................................. 105
4. Teljességi záradék ............................................................................................ 105
1 . A jognyilatkozatok értelmezésének fő elve
szabálya az élők közötti címzett jognyilatkozatok értelmezésénél [6:8. § (1) bek.] öt-
A jognyilatkozat értelmezési kérdéseinek elemzésénél [39) kiemeltük, hogy a Ptk. fő- 1236
vözi az akarati és a nyilatkozati elvet, de döntően a nyilatkozati elv alapján áll. E sze-
rint a jognyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a címzettnek
a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak álta
lánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett. Ez az általános jognyilatkozati ér
telmezési szabály természetesen vonatkozik a szerződéseses jognyilatkozatokra is,
sőt mindenekelőtt a szerződések értelmezésénél jut szerephez. Megismételjük itt is:
forgalom közvetítői, ahol alapvető jelentősége van aforgalom biztonságának és a bi

a nyilatkozati elv elsődlegességének oka az, hogy a visszterhes szerződések a vagyoni
zalomvédelemnek.
Más a helyzet az ingyenes jognyilatkozatok (például ajándékozó nyilatkozat) ér- 1237
telmezésénél. E szerződéseknél - az ingyenességre tekintettel - az akarati elv érvé
nyesül. Vita esetén azt kell tehát vizsgálni, hogy mire irányult az ellenszolgáltatás
nélkül kötelezettséget vállaló fél akarata. Semmi sem indokolja, hogy az értelme
zésnél az ingyenesen szerző fél helyzetéből induljunk ki, és a nyilatkozati elvet al
kalmazzuk.
A Ptk. a jogügylet (és ezzel a szerződés) értelmezésének problémáját a felek közötti „vita 1238
esetére" látszik leszűkíteni. A valóság ezzel szemben az, hogy az értelmezés kérdése a bí-
róság számára a felek közötti értelmezésbeli eltérés nélkül is felmerülhet. Ez a helyzet
mindenekelőtt az érvénytelenség [236) bizonyos eseteiben, például a tilos [297] és
a színlelt szerződés [274] megítélésénél. Semmisségi esetekről lévén szó, a bíróságnak

hivatalból kell döntenie. A szerződés értelmezésére van szükség továbbá adott esetben
annak a kérdésnek a megválaszolásánál is, hogy a felek rendelkeztek-e szerződésükben
a diszpozitív szabályok engedte autonómiájuk [54] keretei között, vagy pedig eltérő meg
állapodásuk hiányában a diszpozitív normák alkalmazására kell, hogy sor kerüljön. 51
Valamennyi jogügyletre kiterjedő hatállyal, ezért a kötelmek közös rendelkezései kö

zött mondja ki a Ptk. azt a szabályt is, hogy jogról lemondani vagy abból engedni csak
kifejezett jognyilatkozattal lehet; ha valaki jogáról lemond, vagy abból enged, jog
nyilatkozatát nem lehet kiterjesztően értelmezni [6:8. § (3) bek.]. A joglemondás ki
fejezettsége azt jelenti, hogy a jognyilatkozatban konkrétan meg kell jelölni a le
mondással érintett jogot, és egyértelmű kell, hogy legyen a lemondási szándék is.
Joglemondásnak tekintette, és akként értelmezte a LB (BH 1984, 187.) a kereskedő
által meghatározott feltételek mellett biztosított árkedvezményt (bonust).
A bírói gyakorlatban sűrűn kell értelmezni biztosítási szerződésben (általános
szerződési feltételben) alkalmazott fogalmakat(,, vízkár": BH 2002, 140.; a lakás„ vé
dettségi szintje": BH 2002, 98.). Felsőbírósági döntés azt a problémát tisztázta,
hogy a szerződés értelmezésével eldönthető: a késedelmi kötbér [404] kikötése vo
natkozik-e a megrendelő díjfizetési késedelmére is(BH 2002, 397.). A felek nyilat
kozatainak értelmezésére nemcsak a szerződés tartalmának megállapításánál, hanem
a szerződés létrejöttének vizsgálatánál is sor kerülhet (BH 2004, 150.).
2. Speciális szerződésértelmezési szabály
A szerződés értelmezésére vonatkozó rendelkezések között a Ptk. egyértelművé te

szi, hogy a szerződés egyes feltételeit, illetve egyes szerződési nyilatkozatokat a szer
ződés egészével összhangban kell értelmezni. Ez a szabály egyfajta iránytű, amely
az értelmezésnél a szerződés egészét (tehát a szerződés célját, a nyújtandó szolgál
tatások rendeltetését stb.) rendeli figyelembe venni; arra figyelmeztet, hogy egy szer
ződés egyes feltételeit nem önmagukban, a szerződés egészéből kiragadva, hanem el
lenkezőleg: az egész részeként kell értelmezni.
51 Helyesen mutatott rá erre az 1959-es ptk. vonatkozásában PESCHKA Vilmos: A jogügyletek értelmezése.
ln Uó: Jog és jogfilozófia. Budapest, 1980. 426-500. o. (430-431. o., 449-453. o., 460 sk. o.)
A szerződés értelmezése 1 105
3. A szerződési feltétél alkalmazójának terhére történő

értelmezés elve: in dubio contra proferentem
A Ptk. valamennyi, egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel vonatkozásában 1242
fogalmazza meg az in dubio contra proferentem értelmezési szabályt. E szerint, ha
az általános szerződésifeltétel tartalma vagy a szerződés más, egyedileg meg nem tár-
gyaltfeltételének tartalma az értelmezési szabályok alkalmazásával nem állapítható
meg egyértelműen, a feltétel alkalmazójával szerződő fél számára kedvezőbb értel
mezést kell elfogadni. Példa: az általános szerződési feltételeket kidolgozó hitelin
tézetnek kell viselnie a feltételek egyértelműségének hiányából eredő következmé
nyeket (EBH 2006, 1421.). Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén ezt
a szabályt kell alkalmazni a szerződés bármely feltételének értelmezésére. Példa: ha
fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben nem egyértelmű, hogy a megállapo-
dás tartalmaz-e egyoldalú szerződésmódosításra történő feljogosítást, a fogyasztó szá-
mára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni (BDT 2013, 3027.). A törvény rögzíti azt
is, hogy ez az értelmezési szabály nem alkalmazható a közérdekű kereset [32 4) alap-
ján indult eljárásokban.
4. Teljességi záradék
a) A Ptk. tételesen szabályozza az üzleti életben gyakran alkalmazott és a bírói gya- 1243
korlatban következetesen elismert ún. teljességi záradék (merger clause vagy integ
ration clause) intézményét. Az ilyen szerződéses kikötésben a felek azt a szándé-
kukat juttatják kifejezésre, hogy az írásba foglalt szerződés a megállapodásuk
valamennyi feltételét magában fogalja, például: ,,ez a szerződés a felek közötti tel-
jes megállapodást tartalmazza". A törvény kimondja, hogy teljességi záradék esetén
a szerződéskötési tárgyalások során létrejött, de az írásbeli szerződésben nem szereplő
korábbi megállapodások hatályukat vesztik, vagyis nem képezik a szerződés részét.
Ilyen hatályukat vesztő megállapodást tartalmazhatnak például levélváltások, tár
gyalási jegyzőkönyvek, feljegyzések. A teljességi záradék elismerésére vonatkozó tör-
vényi szabály a szerződés tartalmának meghatározásához nyújt segítséget: a magá-
ban az írásba foglalt szerződésben nem szereplő kikötések nem válnak a szerződés
részévé, még abban az esetben sem, ha az adott kikötésről korábban konszenzus jött
létre a felek között.
b) A szerződéses kikötések értelmezésekor viszont a felek előszeretettel nyúlnak

vissza a szerződéskötés során tett nyilatkozataikhoz, korábbi feljegyzésekhez, ira
tokhoz stb. Szükséges volt ezért szabályozni, hogy egy teljességi záradék mellett van
e erre lehetőség. A Ptk. egyértelműen igenlően válaszolja meg ezt a kérdést; kimondja,
hogy a felek korábbi jognyilatkozatai a szerződés értelmezésénél figyelembe vehe
tők. Természetesen a szabály diszpozitív jellegű, tehát a felek szerződésükben azt is
kizárhatják, hogy az írásba foglalt szerződésben nem szereplő kikötés a szerződés ér
telmezésénél felhasználható legyen.
Jogszabályok a XI. fejezethez: Ptk. 6:8. §, 6:86-6:87. §-ok

HARMADIK RESZ
A szerződés érvénytelensége
és hatálytalansága.
Naturális kötelmek
XII. Fejezet
A szerződés érvénytelenségének lényege
1. A szerződés érvénytelensége .......................................................................... 109

2. Semmisség ..................................................................................................... 111
a) A semmisség lényege .................................................................................. 111
b) Hivatkozás a semmisségre. Perbeli legitimáció............................................ 112
e) Relatív semmisség ....................................................................................... 112
d) A semmis szerződés „megmentése" ........................................................... 112
3. Megtámadhatóság .......................................................................................... 113
a) A megtámadás lényege ............................................................................... 113
b) A megtámadási nyilatkozat alakja ............................................................... 114
e) A megtámadás határideje ............................................................................ 114
d) A megtámadási jog elenyészése ................................................................. 115
4. A semmisség és a megtámadhatóság összehasonlítása................................. 116
1 . A szerződés érvénytelensége
A nem jogászi, köznapi felfogás érthetően véli úgy, hogy a megkötött szerződés ké- 1245
pes elérni a felek által szándékolt célt, és csak a (például az ajánlati és az elfogadó
nyilatkozat közötti lényegi különbség miatt) létre sem jött, azaz a nemlétező szerző-
dés nem alkalmas erre. Az esetek többségében ez valóban így van, de nem minden
létrejött, létező szerződéshez kapcsolja a magánjog a felek által szándékolt joghatást.
A jog ugyanis közbeiktat egy biztonsági szűrőt a társadalmilag nem kívánatos, illet-
ve a valamelyik fél érdekét súlyosan sértő joghatások elfojtására.52 Ez a biztonsági
szűrő az érvénytelenség intézménye. 53
52
A magánjogi korrekció eszközeinek történeti és összehasonlítójogi bemutatását lásd S1KLós1 Iván: A nemlé
tező, érvénytelen és hatálytalan jogügyletek elméleti és dogmatikai kérdései a római jogban és a modern jo
gokban. Budapest, 2014.
53
Lásd WE1ss Emilia: A szerződés érvénytelensége a polgári jogban. Budapest, 1969.; Kiss Gábor - SÁNOOR Ist
ván: A szerződések érvénytelensége. Budapest, 2014.
11 Ü A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE ÉS HATÁLYTALANSÁGA. NATURÁLIS KÖTELMEK
Az érvénytelen szerződés
-a törvény által meghatározott,
-a szerződéskötéskor fennálló ok miatt
- nem váltja ki a kívánt joghatást.
A Ptk. szerint a jogi korrekció az érvénytelenség eszközeivel kétféleképpen tör
ténhet:
- a nem kívánatos körülmény: az érvénytelenségi ok kiküszöbölésével, vagy
- a szerződés (esetleg a szerződés egy részének) felszámolása: a szerződéskötés
előtti helyzet visszaállítása, illetve a gazdagodás pénzben történő rendezése útján.
A magánjog által kifogásolt körülmény, vagyis az érvénytelenség oka [336] jelent
kezhet
- a szerződési akaratban;
- a szerződési nyilatkozatban, illetve
- a célzott joghatásban.
249 Megismételjük: az érvénytelenség okának a szerződéskötéskor kell fennállnia.
250 1 A Ptk.-ban az érvénytelenség szabályai kógensek, azoktól(egy kivétellel: 6:98. §)
a felek egyező akarattal sem térhetnek el. Ez abból következik, hogy a törvény a szer
ződési szabályoktól történő eltérést a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó ren
delkezésektől engedi meg [6:59. § (2) bek.]. Márpedig akarati, illetve nyilatkozati hiba
esetén nincs jogok és kötelezettségek létrehozására alkalmas szerződés, a célzott jog
hatás hibái pedig a törvény kifejezett tilalmába ütköznek.
A magyar magánjog hagyományosan, így a Ptk. is, az érvénytelenségnek két faj
táját különbözteti meg: semmis és megtámadható szerződések között tesz különbsé
get. A lényegi eltérés abban áll, hogy a semmisségi ok miatt a szerződés a törvény
erejénél fogva (ipso iure), ,,automatikusan" érvénytelen, megtámadhatóság esetén vi
szont a szerződés érvénytelensége feltételes, csak akkor áll be, ha az arra jogosult az
előírt határidőn belül sikeresen gyakorolja megtámadási jogát. A két kategória kö
zötti különbségtételt alapvetően az adott szituációban védeni kívánt jogi érdek jel
lege és társadalmi súlya határozza meg.
A szerződés érvénytelenségének lényege 1 11 1
2. Semmisség
a) A semmisség lényege
b) Hivatkozás a semmiségre. Perbeli legitimáció
e) Relatív semmisség
d) A semmis szerződés „megmentése"
a) A semmisség lényege
A semmis szerződés érvénytelensége nem a semmisségi ok felismerésekor, nem is 1252

a semmisségre való hivatkozáskor áll be, hanem a szerződés megkötésének időpont
jában. A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség. Ezért hivatkozni
lehet rá peres előzmények nélkül is, például adóhatósági, közbeszerzési vagy ver
senyhatósági eljárásban. A Ptk.-ban meghatározott személyek természetesen a sem
misség [254] megállapítását peres eljárásban is kérhetik.
A Ptk. expressis verbis kimondja, hogy a szerződés semmisségét a bíróságnak 1253
- mivel megállapításához külön eljárásra nincs szükség - bármilyen céllal indított el
járásban hivatalból észlelnie kell. Ez azt jelenti, hogy a felek által célzott joghatás nem
érhető el, vagyis a semmis szerződés alapján a bíróság teljesítésre akkor sem köte
lezhet, ha a semmisségi okra a felek egyike sem hivatkozik, sőt akkor sem, ha mind
ketten a semmisségi ok figyelmen kívül hagyását kérik. Az érvénytelenség hivatal-
ból alkalmazott jogkövetkezménye tehát az, hogy a bíró a semmis szerződés alapján
előterjesztett igényt - mint alaptalan keresetet - elutasítja. A semmisség hivatalból
történő észlelése nem jelenti egyúttal azt is, hogy a bíróság a semmisség miatti ér
vénytelenség további jogkövetkezményeit is hivatalból alkalmazza. A Ptk. szerint
a bíróság nem rendelkezik hivatalból az érvénytelenség jogkövetkezményeiről [337].
A bírói gyakorlatban felmerült az a kérdés, hogy milyen mélységig terheli a bí- 1254
róságot a semmisség okának hivatalból történő vizsgálatára vonatkozó kötelezettség.
A LB úgy foglalt állást, hogy a bíróságnak csak a rendelkezésre álló bizonyítási anyag
alapján tényként egyértelműen megállapítható, nyilvánvaló semmisséget kell hiva-
talból észlelnie. A semmisség megállapíthatósága érdekében a bíróság hivatalból bi
zonyítást nem folytat le (2/2010. PK vélemény 4. a) pont). Ezt a szemléletet tükrö-
zi az az elvi jellegű ítéleti állásfoglalás is, amely szerint csak az egyértelműen
megállapítható és nyilvánvalóan fennálló semmisségi okot kell a bíróságnak hiva-
talból vizsgálnia (EBH 2010, 2235.).
1 12 A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE ÉS HATÁLYTALANSÁGA. NATURÁLIS KÖTELMEK
b) Hivatkozás a semmisségre. Perbeli legitimáció
A szerződés semmisségére az hivatkozhat, és a szerződés semmisségével kapcsola

tos peres eljárást az indíthat, akinek ehhezjogi érdeke fűződik, vagy akit erre a tör
vény feljogosít. A törvény által megkívánt jogi érdek - természetesen - a szerződő
feleknél állapítható meg minden további nélkül. Rajtuk kívül ugyanakkor nem egy
esetben harmadik személyeknek is kapcsolódhat érdeke a semmisség megállapítá
sához. Például a kezesnek [425] elemi érdeke: teljesítési(fizetési) kötelezettsége függ
attól, hogy a kötelezett által kötött szerződés adott esetben semmis. Eljárásjogi szem
pontból az anyagi jogi érdekeltség hiánya a perelhetőségi jog: a felperesi legitimá
ció hiányát vonja maga után. Elvi határozatban mondta ki a LB: ,,Valamely szerző
dés semmisségével kapcsolatos perbeli legitimációt csak érdekeltség vagy perlési
jogosultságot biztosító jogszabályi felhatalmazás adhat"(EBH 1999, 14.; ugyanígy:
EBH 2004, 1042.). A perelhetőségi jog: a felperesi legitimáció hiánya(mint minden
más esetben) a keresetlevélnek - hiánypótlási felhívás nélküli, végzéssel történő -
visszautasítását vonja maga után [Pp. 176. § (1) bek. g) pont].
A Ptk. az ügyészt jogosítja fel arra, hogy a közérdek védelme érdekében és uzsorás
szerződés [31 1 ] esetében peres eljárást indítson a semmisség megállapítása és a jogkö
vetkezmények alkalmazása iránt. Az ügyész keresete irányulhat csak a semmisség meg
állapítására vagy a jogkövetkezmények alkalmazására is. A Ptk.-nak nem célja azonban,
hogy az ügyész a felek helyett és érdekükben terjesszen elő érvénytelenségi keresetet,
a törvényi rendelkezés célja kifejezetten és kizárólag a közérdek védelme, például olyan
esetben, amikor a semmisségi ok természete folytán a felek egyikének sem érdeke az ér
vénytelenség megállapítása vagy az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása.
e) Relatív semmisség
Egyes szerződéses jogviszonyokban a törvény csak a jogi védelemre különösen rá

szoruló, a „gyengébb fél"(például a cselekvőképtelen, a „fogyasztó", az írni vagy ol
vasni nem tudó személy) védelmére fűz semmisségi szankciót az előírások megsér
téséhez. Ilyen esetekben a semmisségre csak az illető személy érdekében lehet
hivatkozni, és relatív semmisségről beszélünk.
d) A semmis szerződés „megmentése"
A semmisség igen súlyos szankció, amelyet a törvény csak indokolt esetben alkal
maz; helyette, ha lehet, a felek megállapodásának érvényesülését mozdítja elő. Ezért
A szerződés érvénytelenségének lényege 1 113
a Ptk. kimondja, hogy ha a semmis szerződés más szerződés érvényességi kellékei

nek megfelel, ez utóbbi érvényes, kivéve, ha ez a felek feltehető szándékával ellen
tétes. Ezen kívül „mentőövet" ad a törvény a bíróságnak és a feleknek az érvényte
lenség jogkövetkezményeinek levonása [337) körében is.
3. Megtámadhatóság
a) A megtámadás lényege
b) A megtámadási nyilatkozat alakja
e) A megtámadás határideje
d) A megtámadási jog elenyészése
a) A megtámadás lényege
A megtámadhatóságot eredményező hibában szenvedő szerződés csak az eredményes 1259

megtámadás alapján lesz érvénytelen. Ebből következik, hogy az ilyen hibát a bíró-
ság vagy más hatóság hivatalból nem veheti figyelembe. Megtámadásra a Ptk. sze-
rint a sérelmet szenvedett szerződőfél és az jogosult, akinekjogi érdekefűződik a meg
támadáshoz. A jogi érdeket hasonlóképpen kell értelmezni, mint a semrnisséggel
kapcsolatban [254] .
A megtámadási nyilatkozatot vagy a másik félhez kell intézni, vagy pedig - e nél- 1260
kül vagy ennek eredménytelensége esetén - a megtámadási jogot bíróság előtt kell
érvényesíteni. A Ptk. nem állapít meg kötelező sorrendet a megtámadás módozatai
tekintetében. A megtámadási jog gyakorlásának módját a fél maga választhatja meg;
szabadon dönthet tehát arról, hogy a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolja
megtámadási jogát, és csak annak visszautasítása esetén peresíti igényét, vagy köz
vetlenül bíróság előtt támadja meg a szerződést. A megtámadási határidő [lásd a e)
pontban] mindkét esetre vonatkozik. A perbeli megtámadásra gyakran a keresettel
szembeni védekezés ( ellenkérelem) formájában kerül sor.
A 2/201 0. PK vélemény szerint a szerződés megtámadása esetén a kereseti ké- 126 1
relemhez kötöttség még a jogcímet illetően is érvényesül, a bíróság ugyanis hivatal-
ból nem vizsgálhatja olyan megtámadási ok fennállását, amelyre a fél nem hivatkozott.
Az eredményes megtámadás a szerződést a megkötésének időpontjától érvény- 1262
telenné teszi. A megtámadás akkor eredményes, ha a másik fél a megtámadást elfo-
gadja, vagy vita esetén a bíróság a megtámadást alaposnak találja. Önmagában
a megtámadás másik féllel való közlése, illetve a keresetlevél benyújtása nem vezet
1 14 A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE ÉS HATÁLYTALANSÁGA. NATURÁLIS KÓTELMEK
tehát a szerződés érvénytelenségére. Felsőbírósági ítélet állapította meg, hogy a meg

támadott jognyilatkozatot a peres eljárás során mindaddig nem lehet érvénytelennek
tekinteni, ameddig a megtámadás folytán érvénytelenségét a bíróság meg nem álla
pítja (BDT 2000, 276.).
b) A megtámadási nyilatkozat alakja
A Ptk. a megtámadási jog gyakorlásához általában nem kíván meg írásbeli alakot.
A szerződés megtámadásához ugyanis nem indokolt szigorúbb alaki követelménye
ket előírni, mint bármilyen más polgári jogi igény érvényesítéséhez. A bizonyítha
tóságot a megtámadási jognyilatkozat írásba foglalása nyilván megkönnyíti, de az
alakszerűség nem érvényességi követelmény. Természetesen a megtámadási jog
gyakorlására is alkalmazni kell azt a - kötelmek közös rendelkezései között megfo
galmazott - szabályt, amely a jognyilatkozatra előírt alakszerűségi követelményt al
kalmazni rendeli a jognyilatkozathoz kapcsolódó valamennyi egyéb jognyilatkozat
ra, így a jognyilatkozat megtámadására is [6:6. § (2) bek.]. Ez azt jelenti, hogy például
ingatlan-adásvételi szerződés érvényes megtámadásához írásbeli jognyilatkozatra van
szükség.
e) A megtámadás határideje
A megtámadási határidőt a Ptk. egységesen, vagyis minden megtámadási ok tekin

tetében a szerződés megkötésétől számított egy évben határozza meg. Ez a határidő
irányadó a megtámadás említett mindkét módozata esetében: akár a másik félhez in
tézett nyilatkozattal gyakorolja a fél megtámadási jogát, és csak annak visszautasí
tása esetén peresíti igényét, akár rögtön bíróságon támadja meg a szerződést, ennek
a szerződés megkötésétől számított egy éven belül kell megtörténnie. A keresetet te
hát akkor is a szerződés megkötésétől számított egy éven belül elő kell terjeszteni,
ha a másik fél a megtámadásra nem reagál, vagy a megtámadás jogosságát nem fo
gadja el, vagyis a megtámadási nyilatkozatot visszautasítja, és ezért perbeli érvé
nyesítésre van szükség.
A megtámadási határidő idő elévülési jellegű [783]. A határidő elévülési jelle
géből következik, hogy az elévülés a Ptk. 6:24. §-a szerint nyugodhat [813), és emi
att a megtámadási jog három hónapon belül akkor is gyakorolható, ha a megtáma
dási idő már eltelt, vagy abból három hónapnál kevesebb van hátra. Az elévülés
nyugvásának ebben a körben az a leggyakoribb esete, amikor a megtámadásra jogosult
- kellően gondos eljárás mellett, a rendelkezésére álló információk alapján - a meg-
A szerződés érvénytelenségének lényege 1 1 15
támadás alapjául szolgáló körülményről az egy év végén vagy az egy év eltelte után
szerez tudomást.
Példa 1: 1266
- szerződéskötés: 2015. január 2.
- a megtámadási határidő utolsó napja: 2016. január 4. (mert 2-a szombat, 3-a va-
sárnap) < Ptk. 8:3. § (2) és (3) bek.
Példa 2:
- szerződéskötés: 2015. január 2.
- a megtámadásra okot adó hibáról a jogosult - kellő gondossága ellenére - csak
2016. december l -jén szerzett tudomást
- a megtámadási határidő utolsó napja: 201 7. március 1. < Ptk. 8:3. § (2) bek.
A megtámadás joga az ugyanazon(vagyis a kereset tárgyát képező) szerződésből ere- 1267
dő követeléssel szemben kifogásként az elévülés bekövetkezése után is érvényesíthető.
Ez azt jelenti, hogy ha az eredetileg megtámadható szerződés alapján valamelyik fél
követeléssel (például teljesítési igénnyel) lép fel, az lerontható a megtámadási kifo
gással.
d) A megtámadási jog elenyészése
A Ptk. szerint megszűnik a megtámadás joga, ha a jogosult a megtámadási ok isme- 1268

retében a megtámadási határidő megnyílása után megerősíti szerződési akaratát,
vagy lemond megtámadási jogáról. (Itt is emlékeztetünk arra, hogy a megtámadási
jogot a szerződésben - egy kivétellel: 6:98. § - nem leh�t érvényesen kizárni.)
A mértékadó felsőbírósági gyakorlat szerint a szerződést megerősítő jogosulti nyi
latkozatból egyértelműen kell kitűnnie annak, hogy a jogosult a megtámadási ok is
meretében is vállalja a szerződés teljesítését, illetve hogy a megtámadási jogáról le-
mond (BH 2010, 244. , BH 2010, 181.). H a a Ptk. a megtámadási nyilatkozat
érvényességéhez nem kíván meg írásba foglalást, és ez a főszabály [b) pont], a szer-
ződés megerősítéséhez, illetve a megtámadási jogról történő lemondás érvényessé-
géhez sincs szükség ilyen alakszerűségi követelményre.
4. A semmisség és a megtámadhatóság összehasonlítása
az ok figyelembe- érvényesítési határidő beálltának

vétele időpontja
semmisség teljesítési igénnyel szemben
hivatalból is, az erre a szerződés
nincs határidő; visszakövetelési megkötésének
feljogosított személy
(elszámolási) igény:
nyilatkozata alapján is időpontjában
az elévülési, illetve az
elbirtoklási határidő
megtámadhatóság csak az erre feljogosított a szerződés megkötésétől szerződés
személy megtámadási számított 1 éves elévülési megkötésének
nyilatkozata alapján határidő időpontjában
Jogszabályok a XII. fejezethez: Ptk. 6:88-6:89. §-ok, 6:108. §

XIII. Fejezet
Az érvénytelenségi okok
1. Az. érvénytelenségi okok csoportosítása ......................................................... 1 17

2. Akarati hiba miatti érvénytelenség .................................................................. 118
a) Elvi előkérdés: akarat vagy nyilatkozat? ..................................................... 118
b) Semmisségi alakzatok ................................................................................. 119
c) Megtámadhatósági alakzatok ...................................................................... 12 1
3. Nyilatkozati hiba miatti érvénytelenség ........................................................... 123
a) Semmisségi alakzatok ................................................................................. 123
4. A célzott joghatás hibája miatti érvénytelenség .............................................. 125
a) Semmisségi alakzatok ................................................................................. 125
b) Megtámadhatósági alakzatok......................................... , ............................ 13 7
5. Összefoglaló táblázat az érvénytelenségi okokról............................................ 140
1 . Az érvénytelenségi okok csoportosítása
Az érvénytelenségi okok a jognyilatkozat háromfő eleméhez: a szerződéskötési aka- 1270

rathoz, annak külső megnyilvánulásához, vagyis a nyilatkozathoz vagy a célzott jog
hatáshoz kapcsolódnak. A következőkben a Ptk. által szankcionált érvénytelenségi
okokat ennek megfelelően csoportosítjuk.
2 . Akarati hiba miatti érvénytelenség54
a) Elvi előkérdés: akarat vagy nyilatkozat?

b) Semmisségi alakzatok
e) Megtámadhatósági alakzatok
a) Elvi előkérdés: akarat vagy nyilatkozat?
A jognyilatkozatok értelmezésénél foglalkoztunk az akarati és a nyilatkozati elv üt

közésének feloldására vonatkozó elméleti lehetőségekkel, és elmondtuk, hogy a Ptk.
ott főszabályként a nyilatkozati elvet részesíti előnyben [40] . Akarat és nyilatkozat
eltérése (disszonanciája) és a két elv ütközése merül fel a szerződés érvényességé
nek akarati hibák miatti vizsgálata körében is. A teljes cselekvőképesség hiánya ese
tében a jog nem ismeri el szerződési akaratnak a kinyilvánított akaratot. A többi aka
rathiba esetében a felek jogilag méltányolható érdekeinek összevetése és mérlegelése,
továbbá a forgalom biztonságának követelménye alapján kell döntenie a törvényho
zónak. Ez a következőket jelenti. Olyan helyzetekben, amikor az egyik fél (megté
vesztés, jogellenes fenyegetés) vagy mindkét fél (színlelt szerződés) szerződési nyi
latkozata mögött teljesen hiányzik a nyilatkozattal egyező szerződési akarat, a Ptk.
az érvényesség megítélésénél szintén az akarati elvet fogadja el, következésképpen
alkalmazza az érvénytelenség valamelyik (semmisségi vagy megtámadhatósági)
alakzatát. Ha viszont az egyik fél (tévedés) vagy mindkét fél (közös tévesfeltevés) aka
rata „csak" részben irányult másra, mint a nyilatkozat, a Ptk. abból indul ki, hogy
a külvilág számára érzékelhető nyilatkozatnak és a bizalomvédelernnek elsőbbséget
lehet adni, kivéve, ha a nyilatkozat lényeges kérdésben tér el az akarattól (korrigált
nyilatkozati elv). Végül kiemeljük: a magánjog - így a Ptk. - a felek titkos fenntar
tásának vagy rejtett indokának mint „akarathibának" nem tulajdonít jelentőséget.
Ezek - a fél belső motívurnháztartásához tartozó - mozzanatok a szerződés érvé
nyességét nem érintik(BH 2001, 384.). Ez azt jelenti, hogy itt a törvény egyértelműen
a nyilatkozati elvet követi, az ilyen szerződés a felek nyilatkozatai szerint érvénye
sen létrejön.
54 A témához lásd MENYHÁRD Attila: A szerződés akarathibák miatti érvénytelensége. Budapest, 2000.
Az érvénytelenségi okok j 11 9
Az elmondottakat az alábbi táblázat foglalja össze: 12 12
akarati elv nyilatkozati elv korrigált

nyilatkozati elv
teljes cselekvőképesség
semmisség hiánya; X X
színlelt szerződés
megtévesztés;
tévedés;
megtámadhatóság jogellenes fenyegetés; X
közös téves feltevés
érdekellentét a képviselővel
a szerződés érvé- titkos fen ntartás,
X X
nyességét nem érinti rejtett indok
b) Semmisségi alakzatok
A Ptk. - noha érvénytelenségi kérdésről van szó - nem az érvénytelenség körében, 1273
TELJES CSELEKVŐKÉPESSÉG HIÁNYA
hanem más összefüggések miatt az ember cselekvőképességénél, a Második Könyv-

ben szabályozza azokat az akarathibákat, amelyek a kiskorúság miatt korlátozottan
cselekvőképes [2: 12. § ( 1) bek.] és cselekvőképtelen [2: 14. § (1) bek.] személy, a cse
lekvőképtelen állapotban lévő nagykorú személy [2:9. § ( 1) bek.], továbbá a cselek
vőképesség részleges [2:20. § ( 1) bek.] vagy teljes korlátozásával [2:22. § ( 1 ) bek.]
gondokság alá helyezett nagykorú személy szerződéseinél merülnek fel. Valójában
az említett személyek szerződési akaratát a magánjog vagy egyáltalán nem ismeri el,
vagy az elismeréshez további feltételeket támaszt. A törvény ezért a relatív semmis-
ség [2 5 4] szankciójával illeti ezeket a szerződéseket. A semmisség relatív volta azt
jelenti, hogy a semmisségre csak a cselekvőképességében érintett személy érdeké-
ben lehet hivatkozni (2: 17. §, 2:24. §).
a) Színlelt szerződés esetében kétoldalú akarathibáról szokás beszélni. Valójában: 1274

SZÍNLELT (PALÁSTOLÓ) SZERZŐDÉS
ugyanúgy, mint az egyoldalú akarathiba eseteiben, a szerződési akaratok és azok nyi

latkozatban való megjelenése nincs összhangban egymással, éspedig mindkét félnél
azonos módon. Színlelt szerződésről tehát akkor van szó, ha a szerződő felek - közös
elhatározással, egyetértésben - valódi akaratukkal nem egyező jognyilatkozatot tesz
nek, hamis látszatot keltve ezzel a külvilág felé: harmadik személy, illetve hatóság irá
nyában. A felek szerződési akarata közös, nyilatkozatuk is egyezik, de a szerződési
akarat és annak nyilatkozati alakja nincs összhangban egymással. A színlelés kétol
dalú tudatos magatartás, amikor a felek közös akarata arra irányul, hogy a szerződést
ne kössék meg, illetve ahhoz jogkövetkezmények ne fűződjenek (BH 2001, 29.).

A szerződés színlelt jellege nem állapítható meg akkor, ha az egyik fél akarata az adott
szerződés megkötésére irányul (BH 2000, 457.). A felek színlelése vonatkozhat az
egész szerződésre vagy annak meghatározott elemére.
A színlelt szerződést a Ptk. semmisnek tekinti, éppen azért, mert azzal a felek kö
zös akaratelhatározással harmadik személy(például hitelező, hozzátartozó) vagy ha
tóság (például adóhivatal) előtt - rendszerint károsító szándékkal - hamis látszatot
kívánnak kelteni. Színleltnek mondta ki például a LB a házastársak közös vagyont
megosztó szerződését, amelyben az egyik házastárs a kizárólagos tulajdonaként
nyilvántartott ingatlan 1/2 tulajdoni hányadát valós átruházási szándék nélkül, az el
lene folyó büntetőeljárás lehetséges vagyoni következményeinek elkerülése érdeké
ben adja a másik házastárs tulajdonába (BH 2012, 195.).
Színlelt szerződés mögött fedezetelvonó célzat és fedezetelvonó szerződés [379] is meg
húzódhat. A két szerződés azonban mínd tényállásában, mínd jogkövetkezményében kü
lönböző. A színlelt és a fedezetelvonó szerződés elhatárolásához ad támpontokat a kö
vetkező felsőbírósági eseti határozat. A hitelezőt károsító fedezetelvonó szerződés érvényes
szerződés, annak a hitelezővel szembeni relatív (viszonylagos) hatálytalansága csak ak
kor állapítható meg, ha a szerződés az adós vagyontárgyának az átruházására irányu
ló szándék tekintetében nem volt színlelt, tehát a másik szerződő fél valóban megsze
rezte az adósnak azt a vagyontárgyát, amely a hitelező követelésének a kielégítési alapja
volt. Más a helyzet akkor, ha az adós a követelés behajtásának a meghiúsítása végett
kötött szerződéssel csak azt a látszatot akarja kelteni, hogy a fedezetül szolgáló va
gyontárgy nem az ő, hanem harmadik személy tulajdona. Az ilyen szerződés ugyanis
a szerződési akarat hiánya miatt színlelt szerződés, amelynek alapján tehát valós tu
lajdonátruházásra nem kerül sor, miért is a szerződés tárgyát képező vagyontárgy az
adós tulajdonaként lefoglalható, és a hitelezői követelés kielégítési alapjául szolgál
(BH 200 1 , 62).
277 b) Színlelt szerződések változatos módon jelennek meg a vagyoni forgalomban.

278 1 baj Lehet, hogy a felek nem is akarnak szerződést kötni, csak nyilatkozatukkal
keltik azt a látszatot, hogy közöttük szerződés jött létre. Például adásvételi szerző
dés megkötését színlelik a felek annak érdekében, hogy a fiktív vevő megfelelő hi
telfedezetet mutathasson, és arra bankkölcsönt vehessen fel (BDT 2010, 2312.).
bb) Színlelhetik a felek a szerződés egész tartalmát vagy annak lényeges részét.
Gyakran nyilatkoznak például a felek úgy, mintha szerződésüknek visszterhes tar
talma volna, noha szerződéses akaratuk ingyenes megállapodásra irányul. Ajándé
kozási szerződést leplez például az a színlelt adásvételi szerződés, amelynek alapján
nem keletkezik vételár-fizetési kötelezettség(BH 2009, 293.). Gyakori a fordított eset
is: ajándékozásnak állítják be a felek valójában adásvételi megállapodásukat (BDT
Az érvénytelenségi okok 1 1 2 1
2006, 1431. ), és különösen sokszor fordul elő az, hogy - illeték elkerülése érdeké
ben - nem a valóságos vételárat írják a felek a szerződésükbe (BH 1997, 593.).
be) Színlelés előfordul a jogalanyok tekintetében is. Kölcsönszerződés színlelt 1280
volta állapítható meg, ha a szerződés „A" és „B" között köttetik meg, de az valójá-
ban a hitelező „A" és a ténylegesen kölcsönt felvenni kívánó „C" közötti kölcsön
szerződést leplez (BH 2007, 58.).
bd) A színlelt szerződés mögötti leplezett (palástolt) szerződés érvényességét 1281
a Ptk. szerint önállóan kell megítélni (BH 2012, 1 7., BH 2010, 1 48.). Ez azt jelenti,
hogy ha a leplezett szerződésnek nincs külön érvénytelenségi hibája, az köti a fele-
ket. Példa: a felek - a vagyonátruházási illeték csökkentése érdekében - a megálla
podásukban foglaltnál(8 millió forint) alacsonyabb vételárat(6,5 millió forintot) írnak
a gépkocsi-adásvételi szerződésükbe. A szerződés a felek valóságos megállapodása
szerinti 8 millió forintos vételárral jön létre.
e) Megtámadhatósági alakzatok
A Ptk. szerint a megtévesztés és a jogellenes fenyegetés hatására tett szerződési nyi- 1282
MEGTÉVESZTÉS. JOGELLENES FENYEGETÉS
latkozatot a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja. Megtámadható a jognyilatkozat

akkor is, ha a megtévesztés vagy a jogellenes fenyegetés harmadik személy részéről
történt, és erről a sérelmet szenvedett fél szerződő partnere tudott vagy tudnia kel-
lett, vagyis rosszhiszemű volt.
Megtévesztésről van szó akkor, ha az egyik fél a másikat szándékos m<1gatartá- 1283
sával tévedésbe ejt vagy tévedésben tartj a. Jogellenesfenyegetésnek minősül példá-
ul, ha a bérbeadó azzal a fenyegetéssel kényszeríti rá a bérlőre az utóbbi számára
előnytelen szerződésmódosítást, hogy ha a bérlő nem egyezik bele a módosításba,
meg fogja akadályozni a bérelt helyiségben a bérlő által üzleti tevékenysége körében
szervezett rendezvény megtartását (BDT 2012, 2651.).
a) A szerződési nyilatkozatokba vetett bizalom, a szerződés kötőereje: a pacta sunt 12 84

TÉVEDÉS. Közös TÉVES FELTEVÉS
servanda elve megkívánja, hogy a fél tévedése csak akkor adjon lehetőséget a szer-
ződés érvényességének megkérdőjelezésére, azaz megtámadására, ha
- lényeges körülményre vonatkozik, és
- a tévedést a másik fél okozta vagy felismerhette.
Két konjunktív feltételről van szó, tehát az eredményes megtámadáshoz mind- 1285
kettőnek meg kell valósulnia. Ez vonatkozik mind ténybeli, mind jogi kérdésben való
tévedésre. A tévedés okozása úgy határolható el a megtévesztéstől, hogy az utóbbi
122 A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE ÉS HATÁLYTALANSÁGA. NATURÁLIS KÖTELMEK
tényállás a tévedésbe ejtés szándékát kívánja meg a megtévesztőtől, míg tévedést

okozni lehet objektíve, azaz a tévedésbe ejtés szándékolása nélkül is.
b) A Ptk. egyértelművé teszi, hogy mi minősül lényeges körülményre vonatkozó té
vedésnek. Minthogy a szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges kérdésekben való
egyetértése szűkséges, indokolt, hogy lényegesnek csak az olyan tévedés minősül
hessen, amelynek ismeretében a fél nem kötötte volna meg a szerződést, vagy más
tartalommal kötötte volna meg azt. A tévedés vonatkozhat a szerződés alanyára, tár
gyára, tartalmára és indokára egyaránt. Lényegesnek minősül rendszerint a tévedés,
ha az a szolgáltatásnak a szerződésben kikötött tulajdonságaira, az ellenértékre stb.
vonatkozik. A LB ítélete szerint például a gépkocsira vonatkozó adásvételi szerző
dés szempontjából lényeges körülmény az, hogy a gépkocsi valós állapota megfelel-e
annak amit - egyebek mellett - a szervizkönyv tartalmazott (BH 2010, 245.).
e) Elvi határozatban állapította meg a LB, hogy a biztosító a vele életbiztosítási szer
ződést kötő fél lényeges körülményben való tévedését okozta azzal az ígéretével, hogy
a fél meghatározott idő után kedvezményes lakáshitel felvételére válik jogosulttá, de
a szerződéskötéskor ez a hitelkonstrukció nem létezett, és létrehozása sem volt le
hetséges a közölt feltételekkel(EBH 2006, 1 402.). Ugyanígy elvi határozat állapította
meg azt is, hogy harmadik személy által okozott tévedés alapján csak akkor támad
ható meg a szerződés, ha azt a másik fél felismerhette (EBH 2010, 2224.).
2 88 1 dJ A Ptk. kizárja a tévedés miatti megtámadási jogot, ha a tévedésre hivatkozó fél a té
vedését kellő gondosság mellettfelismerhette. Helyesen állapítja meg egy felsőbí
rósági határozat, hogy nem alapos az adásvételi szerződés tévedés okán történő
megtámadása, ha a vevők a szerződés megkötését megelőzően megismerték a meg
vásárolni kívánt ingatlan fennálló hibáit(BH 201 1, 221 .). Nem engedi a tévedés mi
atti megtámadást a törvény abban az esetben sem, ha a tévedésben lévő fél a tévedés
kockázatát (például tőzsdei, spekulatív vagy szerencseelemet tartalmazó szerződés
nél) maga vállalta. Mindkét itt említett szabály összhangban van a nemo turpitudi
nem suam allegans auditur elvi jelentőségű tétellel ( 1:4. § (2) bek.] is.
289 1 e) A Ptk. szerint, ha a felek a szerződéskötéskor lényeges kérdés tekintetében ugyan
.
abban a tévesfeltevésben voltak, a szerződést bármelyikük megtámadhatja. Egy fel
sőbírósági ítélet e körben megállapítja: Közös téves feltevés címén megtámadható az
adásvételi szerződés, ha a megosztás útján keletkezett két ingatlan közül az okirat
ban tévesen az eladó tulajdonában visszamaradó ingatlan helyrajzi száma kerül fel
tüntetésre az eladni szándékozott ingatlan megjelölése helyett (BDT 2009, 2061.).
Az érvénytelenségi okok 1 1 23
INGYENES SZERZŐDÉSEK AKARATHIBÁJA
eltérően kezeli a magánjog az ingyenes szerződéseket. Nem visszterhes szerződések

A jognyilatkozat (köztük mindenekelőtt a szerződés) értelmezéséhez [236) hasonlóan, 1 290
esetében tévedés, közös téves feltevés vagy harmadik személy részéről történő jog
ellenes fenyegetés vagy megtévesztés címén a szerződést akkor is meg lehet támad-
ni, ha e körülményeket a másik fél nem ismerhette fel. Ezt a kivételes rendelkezést
a jogviszony ingyenes jellege indokolja.
3. Nyilatkozati hiba miatti érvénytelenség
a) Semmisségi alakzatok
ALAKI HIBA
A szerződéssel kapcsolatos alaki követelmények tárgyalásánál kiemeltük, hogy a Ptk. 1 291
tudatosan törekedett arra, hogy csak kivételesen, ott kívánjon meg írásbeli formát, ahol
az alakszerüség betartása garanciális jelentőségű és ezért érvényességi feltétel. Ennek
az oka az, hogy a formakényszer mellőzése könnyíti a vagyoni forgalmat. Ha viszont
jogszabály vagy - kimondottan érvényességi követelményként és nem a bizonyítás
megsértése a szerződés semmisségét vonja maga után. Az előírt alakszerűség hiánya

megkönnyítésére - a felek megállapodása meghatározott alakot rendel, e feltétel
vagy hibája a szerződési jognyilatkozat sérülését jelenti. Említettük: az írásbeli alak-

hoz kötött jognyilatkozatokra vonatkozó szabályokat és az alakisági követelmények
érvényességi feltételként történő meghatározását a Ptk. általános jelleggel, a jognyi
latkozatokra vonatkozó közös rendelkezések között helyezi el (6:6. §).
orvoslási (konvalidálási) lehetőséget biztosít a feleknek. A szerződési gyakorlatban,

A törvény az alakisági követelmény megsértése körében viszonylag széleskörű 1 292
gyelhető az a törekvés, hogy a teljesítés az alaki hibát orvosolja. Különösen a tartós

elsősorban az üzleti-gazdasági életben kötött szerződéseknél széles körben megfi
jogviszonyt [164 ) eredményező szerződéseknél jellemző az a felfogás, hogy a szer-

ződés megkötésekor elkövetett alaki hibákra ne lehessen már visszatérni, ha a szerző-
modellnek tekinti. Főszabályként mondja ki, hogy a teljesítés elfogadása az alaki kö
dés betöltötte rendeltetését. A Ptk. a gazdasági forgalom követelményeit e körben is
vetelmények megsértését bármilyen szerződésnél orvosolja. Nem szükséges, hogy

a teljesítésre mindkét fél részéről sor kerüljön, mivel a teljesítésnek az egyik fél részéről
történt elfogadása az elfogadó fél számára az ellenszolgáltatás teljesítésére vonatkozó
kötelezettséget vonja maga után. Az alakilag hibás szerződés csak a teljesített rész
124 A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE ÉS HATÁLYrALANSÁGA. NATURÁLIS KÖTELMEK
tekintetében válik érvényessé; arra nincs mód, hogy a részteljesítésre hivatkozással

a másik fél a nem teljesített rész teljesítését is követelje. Ugyanígy: a szerződésnek
a kötelező alakiság mellőzésével történt módosítása, megszüntetése vagy felbontá
sa is érvényes, ha az annak megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratából lét
rejött. Hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy a teljesítés csak az egyszerű írásbafog
lalás követelményének megsértését orvosolja. Közokirat vagy teljes bizonyító erejű
magánokirat hiányát a teljesítés - sem a szerződés megkötésénél, sem ann ak módo
sításánál, megszüntetésénél vagy felbontásánál - nem pótolja.
293 1 Sajátos módon jelentkezik az alakisági hiba orvoslásának kérdése ingatlan tu-
lajdonjogának átruházását célzó(adásvételi, csere-, ajándékozási, tartási, életjáradéki)
szerződésnél. A kötelmi elkötelező szerződés alaki érvényességéhez a törvény csak egy
szerű írásba foglalást követel meg. A dologi rendelkező jognyilatkozat: a bejegyzési
engedély (a clausula intabulandi) érvényességéhez viszont már teljes bizonyító ere
jű, ügyvédi (jogtanácsosi) ellenjegyzéssel ellátott okiratra vagy közokiratra van szük
ség(Inytv. 29. §). Mint említettük, ez a minősített okirat elengedhetetlen az eladó tel
jesítéséhez: a vevő ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez (BH 1 999, 415.).
Erre tekintettel a szóban kötött ingatlan-tulajdonátruházó szerződést egyedül az
adásvételi szerződés vevője (a tartási vagy életjáradéki szerződés kötelezettj e) tud
ja teljesíteni a vételár megfizetésével (a tartás vagy az életjáradék nyújtásával). Az
egyoldalú teljesítés azonban itt nem orvosolja az írásbeli alak elmaradása miatti ér
vénytelenséget, mivel az ingatlantulajdonos (tipikusan az eladó) teljesítését szóbeli
szerződés alapján nem lehet kikényszeríteni. A Ptk. - mondhatni: fölös óvatosságból -
ki is mondja, hogy ingatlan tulajdonjogának átruházását célzó szerződésnél a telje
sítés a kötelező alakiság miatti érvénytelenséget nem orvosolja.
Az akaratnyilvánítás hibájának tekinthetjük azt az esetet, amikor a képviselő és

KÉPVISELŐ ÉS A KÉPVISELT KÖZÖTTI ÉRDEKELLENTÉT
a képviselt között érdekellentét van, és emiatt a képviselt megtámadhatja a képviselő

által tett jognyilatkozatot(6: 13. §). Ilyenkor ugyanis a képviselő jognyilatkozata nem
juttatja hitelesen kifejezésre a képviselt szerződési akaratát a szerződéskötő partner
felé.
Megjegyezzük: a jognyilatkozat hibája állapítható meg álképviselet(6: 14. §) ese
tében is. Az álképviselő jognyilatkozata sem fejezi ki hitelesen a képviselt akaratát
a szerződéskötő partner felé. A Ptk. ebben az esetben azonban szigorúbb dogmati
kai megoldást alkalmaz: nem megtámadási jogot ad a képviseltnek, hanem az ő jó
váhagyását kívánja meg ahhoz, hogy a nyilatkozat egyáltalán joghatást váltson ki. Az
álképviselő jognyilatkozata tehát önmagában nem hoz létre kötelezettséget a képvi
selt számára.
Ugyancsak az akaratnyilvánítás hibájáról van szó elektronikus szerződéskötés ese- 1296

ADATBEVITELI HIBA
tén akkor, ha nincs lehetőség az adatbeviteli hibák orvoslására.
4. A célzott joghatás hibája miatti érvénytelenség
b) Megtámadhatósági alakzatok
TILOS SZERZŐDÉS: JOGSZABÁLYBA ÜTKÖZŐ VAGY JOGSZABÁLY MEGKERÜLÉSÉVEL KÖTÖTT
a) Amint kiemeltük, a szerződési szabadság elvéből [53, 59] következik, hogy 1297
SZERZŐDÉS
a felek szerződésük tartalmát, az abból következő joghatásokat (jogokat és kötele

zettségeket) alapvetően szabadon állapítják meg. Vannak ugyanakkor meg nem en-
gedett joghatások, amelyeket a magánjog, így a magyar polgári jog is - magában a kó
dexben elhelyezett vagy külön jogszabályokban lévő - tilalomfákkal gátol meg. Ha
joghatás nem megengedett, a magánjog a semmisség elfojtó szankciójával reagál.

a szerződés valamely kikötése jogszabályba ütközik, vagyis ha a felek által célzott
Hogy egy semmisnek minősülő szerződési kikötés az egész szerződés semmisségét
a részleges érvénytelenség szabályai (6: 1 1 4. §) szerint kell eldönteni [361].

eredményezi-e, vagy az érvénytelenség csak az érintett kikötésre korlátozódik,
A Ptk. szerint semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet 1298
jogszabály megkerülésével kötöttek (tilos szerződés), kivéve, ha ahhoz a jogszabály
más jogkövetkezményt füz. E szabály tehát nem minden esetben kapcsolja a tilos szer
tilos voltát más szankcióval sújtja. Magának a Ptk. -nak a kógens szabályai rendsze-
ződéshez a semmisség szankcióját. Erre akkor nem kerül sor, ha jogszabály a szerződés
rint hozzákapcsolják a kimondott tilalomhoz a semmisségi jogkövetkezményt. Ilyen
A Ptk. szabálya adott esetben rendelkezik arról is, ha az érvénytelenség mellett több
esetben az adott konkrét kógens norma megsértése vonja maga után a semmisséget.
letszankciót is alkalmazni kíván. Kimondja például a törvény [6: 1 15. § (2) bek.], hogy
az érvénytelen szerződés megkötésével a másik félnek okozott kárt meg kell téríteni,
sőt rendelkezik a kártérítési felelősség részleteiről is. A Ptk. rendelkezéseiből kiderül
kötés érvényesülését, vagy helyette a szerződés tartalmába is emel más normát.

továbbá az is, hogy az adott kógens norma csak megtiltja az ellentétes szerződéses ki-
A Ptk. kimondja például, hogy fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben sem

mis az a kikötés, amely a Ptk.-nak a kellékszavatosságra [701] és a j ótállásra [745]
vonatkozó rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára eltér [6: 157. § (2) bek.]. Ebből
a rendelkezésből egyenesen következik, hogy a fogyasztó kellékszavatossági igényére
két évnél rövidebb határidő kikötése nem egyszerűen érvénytelen lesz, hanem helyébe
lép a 6: 163. § (2) bekezdésében meghatározott két éves elévülési határidő.
A Ptk.-n kívüli polgári jogi normák(például a lakások és helyiségek bérletére vo
natkozó törvény rendelkezései) megsértésének következményeivel kapcsolatban
ugyanazon elvek alapj án kell dönteni, mint a Ptk. normáiba ütközés esetén. A prob
lémát ilyenkor az okozza, hogy a normák maguk legtöbbször nem állapítanak meg
semmilyen szankciót a megsértésük esetére. Ezért a bíróságnak kell a konkrét ese
tet összes körülményei alapján meghatároznia a megfelelő j ogkövetkezményeket(BH
2012, 220.).
b) Elsősorban a nem (vagy nem kizárólag) magánjogi jogszabályokba [például
a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvénybe(Hpt.) vagy a köz
beszerzési törvénybe] ütköző szerződés esetére mondj a ki a Ptk., hogy az ilyen jog
szabályokban meghatározott más jogkövetkezmények mellett a jogszabályba ütközés
miatt a szerződés csak akkor semmis, ha az illető jogszabály ezt tételesen rögzíti, vagy
ha a jogszabály célja a szerződéssel elérni kívánt j oghatás megtiltása.
Elvi határozatban állapította meg például a LB, hogy jogszabály által előírt kötelező pá
lyázati eljárás mellőzése a szerződést jogszabályba ütközővé és így semmissé teszi.
A pályáztatási szabályok megsértése viszont önmagában - ha az annak alapján létrejött
szerződés tartalma, az abban vállalt feltétel nem ütközik jogszabályba - nem eredményezi
a szerződés semmisségét (EBH 2004, 1 1 1 7.).
Azt a kérdést, hogy egy jogszabály célja kifejezetten a szerződéssel elérni kívánt jog
hatás megtiltása-e, az adott j ogszabály értelmezése útján lehet megállapítani. Értel
mezés segítségével dönthető el, hogy a j ogalkotói szándék a szerződés joghatásának
megszüntetésére is kiterjed-e. Rendszerint ez a helyzet akkor, ha a szerződésben
meghatározott szolgáltatásnak vagy a szerződés egyéb tartalmának teljesítése általá
nosan tiltott(például bűncselekménynek is minősülő) magatartást valósít meg. Az ilyen
tilalmat kimondó jogi normák - jogági jellegüktől függetlenül - a tevékenység ter
mészete miatt tiltanak valamely magatartást, és így az ilyen magatartás valamely szer
ződés telj esítésekor is nyilvánvalóan tilos. Ilyenkor lényegében a belső közrend vé
delméről van szó, és a jogszabályba ütköző szerződés akkor is semmis, ha a norma
kifej ezetten nem rendelkezik a szerződés érvénytelenségéről, és akkor is, ha a nor
ma más szankciót kapcsol a magatartáshoz. Ha viszont a jogszabály olyan tilalmat tar
talmaz, amelynek sérelme csak az adott(rendszerint: igazgatási) norma funkciój ának
Az érvénytelenségi okok 1 127
betöltése érdekében jogellenes, és ezért csak a külön jogág által előírt szankciók kap
csolódnak hozzá, akkor a polgári jog semmisségi szankciójának alkalmazására nincs
szükség. Ilyen esetekről van szó különösen akkor, amikor a más jogági (tipikusan köz
igazgatási) jogszabály csak az egyik szerződő félre tartalmaz valamilyen közigaz
gatási feltételt, például vállalkozói igazolvány, működési engedély beszerzését, de
egyébként a szerződéses szolgáltatás tárgyát képező magatartás nem tilos. A [például
a hitelintézetekről és a más pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben (Hpt.) vagy
a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvényben meghatározott] köz
igazgatási korlátozás (tilalom) nem a szerződésre, hanem az azt gyakorló személy
re vonatkozik. Ezért érvénytelenségi szankció ilyenkor nem kapcsolódhat a maga
tartáshoz, már csak azért sem, mert az érvénytelenség egyébként sem tudná betölteni
rendeltetését. Az ilyen törvényi rendelkezésbe ütköző magatartásnak nem magánjo
gi, hanem közigazgatási jogi szankciói vannak.
A LB szerint például az ipargyakorlásra vonatkozó jogszabály értelmezése alapján kell 1 304

megállapítani, hogy a jogszabály jogosítvány hiánya miatt meg akarta-e fosztani jog
ügyleti érvényétől a szerződést (BH 1 994, 1 86.). Helytállóan foglalja össze az itt tárgyalt
kérdést a Szegedi Ítélőtábla egyik elvi határozatának indokolása. ,,A más jogágak - ami
lyennek az ügyvédi tevékenységre vonatkozó vegyes jogági törvényi szabályozás is mi-
nősül - kötelező rendelkezéseit sértő szerződés a polgári jog szempontjából jogszabály-
ba ütközés miatt csak akkor érvénytelen, ha a más jogági norma kifejezetten rögzíti, hogy
annak megsértése egyúttal a szerződés érvénytelenségét eredményezi, vagy a törvény ér
telmezéséből, az összes körülményből nyilvánvalóan megállapítható, hogy a külön jog
szabály a szerződés érvényességét nem kívánja megengedni. Ilyen esetben az az elv ér
vényesül, hogy ha külön jogszabály csak az egyik szerződő félre fogalmaz meg
a szerződéskötéssel kapcsolatosan előfeltételt (például engedélyt vagy egyéb jogosítványt
követel meg), ennek hiánya a másik - jóhiszeműen eljáró - szerződő félre nem hat ki,
a szerződést önmagában nem teszi jogszabályba ütközővé. A szerződés csak akkor ér
vénytelen, ha az adott külön jogszabály ehhez az érvénytelenség jogkövetkezményét füzi,
vagyis a szerződés semmisségét kifejezetten kimondja, vagy ha a jogszabály célja
- annak komplex vizsgálatából megállapíthatóan - a szerződéskötéssel elérni kívánt jog-
hatás megtiltása" (BDT 2006, 1 450.).
A magánjogi kódexek generálklauzulái nem egyszer jogon kívüli (metajurisztikus), 1 305

JÓERKÖLCSBE ÜTKÖZŐ SZERZÓDÉs 55
elsősorban erkölcsi kategóriákra épülnek. Az ilyen nyitott törvényi tényállást a bírói
55 A téma összefoglalását lásd MENYHÁRD Attila: A jóerkö/csbe ütköző szerződések. Budapest, 2004.; DEu Gergely:
A jó erkölcsökről. Budapest, 2013.

gyakorlat tölti ki tartalommal. Erre a normaalkotási módszerre példa a „nyilvánvaló

an jóerkölcsbe ütköző szerződés" semmisségét kimondó szabály a Ptk. -ban. Mint min
den generálklauzula alkalmazására, úgy e norma alkalmazására is csak akkor kerül
het sor, ha nincs az eldöntendő tényállás megítélésére vonatkozó konkrét szabály;
érvényesül tehát az ún. szubszidiaritás elve. Például az uzsorás szerződés [31 1 ) nyil
vánvalóan a jóerkölcsbe ütközik ugyan, de a Ptk. önálló, ugyancsak semmisséggel
szankcionált tényállásban szabályozza(6:97. §), és ezért nem jóerkölcsbe ütköző szer
ződésnek kell tehát minősíteni. Tévedett ezért a bíróság, amikor a közvagyonnak mi
nősülő ingatlan tulajdonjogát kirívóan alacsony vételáron közjogi funkciót betöltő sze
mély részére átruházó adásvételi szerződést nem - a bűncselekmény megvalósítása
miatti - tilos szerződésnek, hanem jóerkölcsbe ütköző szerződésnek kvalifikálta (BH
2009, 1 53.). Ugyanígy tévesek azok a bírói ítéletek, amelyek a piramis-elv (pilótajáték
elv) alapján szervezett szerencsejáték-szerződéseket nem bűncselekmény elkövetése
miatti tilos szerződéseknek, hanem nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző szerződéseknek
tekintették (EBH 1999, 112., BDT 2003, 766., BH 2000, 215., BDT 2000, 244.).
A jóerkölcs kritériumainak meghatározásánál a felsőbíróságok iránymutató dön
tései a társadalom értékítéletére, az általánosan elfogadott erkölcsi normákra hivat
koznak. A LB elvi határozata szerint jóerkölcsbe ütközőnek az a szerződés minősül,
amelyet jogszabály nem tilt ugyan, de az azzal elérni kívánt cél, a vállalt kötelezett
ség jellege az általánosan elfogadott erkölcsi normákat vagy szokásokat nyilvánva
lóan sérti, és ezért azt az általános társadalmi megítélés is egyértelműen tisztesség
telennek, elfogadhatatlannak minősíti(EBH 2005, 1234., BH 2000, 260.). A Fővárosi
Ítélőtábla szerint a szerződés nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző voltának megítélé
sénél nem a szerződő fél egyéni érdeksérelmét kell vizsgálni, hanem azt, hogy maga
a jogügylet társadalmilag elítélendő-e, azt az általános társadalmi megítélés egyér
telműen tisztességtelennek, elfogadhatatlannak tartja-e (BDT 2007, 1585.).
A jóerkölcs értelmezése során a 20/ 1 997. (III. 1 9.) AB határozatban írt közerkölcs fo
galmát is figyelembe lehet venni. A közerkölcs ugyanis erkölcsi közfelfogást is jelent
a társadalmilag helyesnek tekintett magatartási szabályokról. Az üzleti életben a tisz
tességesen gondolkodó emberek értékrendje az a mérce, amely a jóerkölcs absztrakt fo
galmának meghatározásánál irányadó. A közpénzek hanyag kezelése, a bizonytalan, át
alakulóban lévő gazdasági, társadalmi struktúra adta lehetőségek kihasználása,
a magasan kvalifikált munkákért járó éves díjazás több százszorosát meghaladó jöve
delem megszerzése nyilvánvalóan a társadalom erkölcsi rosszallását vonják maguk után
(EBH 2003, 956.).
A jóerkölcs tehát polgári jogi értelemben a társadalom általános értékítéletét, a ma

gánautonómiának a társadalmi közmegegyezés által meghatározott korlátait, az ál
talánosan elvárható magatartás zsinórmértékét fejezi ki. A jóerkölcsbe ütközés
megállapítása körében a felek jó- vagy rosszhiszeműségének nincs jelentősége.

A szerződés tartalmánál, joghatásainál fogva, illetve a felek által elérni kívánt közös
cél miatt minősülhet nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközőnek(BH 2001, 473.). A jóer
kölcs nyilvánvaló sérelmének már a szerződéskötéskor fenn kell állnia.
Olyan épület-kivitelezési kötelezettség vállalása, amelynek teljesítésére a szerződő fél- 1309
nek nincs semmi lehetősége, és körülményeiben olyan változás sem várható, amely
szerződéses kötelezettségének teljesítését - akárcsak részben is - lehetővé tenné, nyil
vánvalóan a jóerkölcsbe ütköző magatartás (BH 2003, 45 1 .).
Gyakran merül fel a jóerkölcsbe ütközés kérdése tartási szerződéssel (6:49 1 . §) kap
csolatban. A bírói gyakorlat a szerződéskötés valamennyi körülményének gondos vizs
gálatát teszi szükségessé a jóerkölcsbe ütközés megítélésénél. Helyesen mutat rá egy fel
sőbírósági ítélet, hogy a tartási szerződést az eltartott súlyos betegségének az eltartók általi
előzetes ismerete nem teszi feltétlenül érvénytelenné. Ellenkező esetben a gyógyíthatat
lan betegségben szenvedők életük legnehezebb időszakában maradnának ápolás és gon
dozás, támasz és segítség nélkül (BDT 2009, 2002.). Nem ütközik nyilvánvalóan a jó
erkölcsbe az a tartási szerződés, amelyet az eltartó az eltartott gyógyíthatatlan
betegségének tudatában, de az eltartott kifejezett kívánságára kötött meg, és azzal az el
tartott gondozásának és ápolásának teljes terhét magára vállalta (BH 2002, 267., BH 201 1 ,
1 1 1 .). Meghatározó jelentősége van annak, hogy a szerződés megkötésekor az eltartó tu
dott-e arról: a szerződés szerinti módon az eltartott tartására, gondozására egyáltalán sor
kerülhet-e. Ha ugyanis erre reális lehetőség már nem volt, valójában olyan szerződéses
kötelezettséget vállalt, amelyről eleve tudta, hogy nem kell teljesítenie (BH 1 998, 591 .).
A tartási szerződés jóerkölcsbe ütközését az adott esetben nem lehetett megállapítani, mi
vel az orvosszakértői vélemény szerint az eltartók az eltartott betegségéből, illetve be
tegségi állapotából nem tudhattak arról, hogy az eltartott halála rövidesen bekövetkezik
(BH 1 999. 366.).
Az uzsorás szerződést a Ptk. szintén a semmisség szankciójával illeti. Az uzsorás szer- 1310
UZSORÁS SZERZŐDÉS
ződés leggyakoribb esete a hite/uzsora, amikor a feltűnően aránytalan előny a köl

csönadott pénzösszeg kirívóan magas kamatában jelenik meg. Reáluzsoráról beszé-
lünk akkor, amikor a feltűnően aránytalan előny nem pénzkölcsön, hanem más
szolgáltatás(dologszolgáltatás, vállalkozó által előállított mű, megbízotti ügyellátás)
feltűnően aránytalan ellenértékében ölt testet.56
56 GROSSCHMID Béni: Hitel és reá/uzsora. Budapest, 1902.

A szerződés uzsorás jellegének megállapításához objektív és szubjektívfeltételek

együttes (konjunktív) megléte szükséges, közülük bármelyik hiányzik, a szerződés
uzsorás jellegének megállapítására nincs lehetőség (BDT 2003, 89 1 .). Az uzsora meg
állapításának objektív feltétele az, hogy a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között
feltűnően aránytalan különbség álljon fenn. Az uzsora szubj ektív feltétele magában
foglalja egyrészt az egyik fél hátrányos helyzetét, amely arra készteti, hogy a szer
ződést ilyen feltételekkel is megkösse, másrészt a sérelmet okozó fél célzatos ma
gatartását, amelynél fogva a másik fél általa ismert hátrányos helyzetét kihasználva
köti ki a maga javára az aránytalan előnyt (BDT 20 1 2, 28 1 9.). A helyzetkihasználás
vizsgálata körében a bírói gyakorlat a kiszolgáltatottságot, az érintett személy gaz
dasági (adott esetben személyi) helyzetét értékeli, és e kritérium alapján határolja el
az uzsorás szerződést a jóerkölcsbe ütköző szerződéstől (BH 200 1 , 473.). Hangsú
lyozni kell, hogy nem lehet uzsorás az olyan szerződés, amelyben valaki jelentős ha
szonnal kecsegtető üzleti vállalkozásának finanszírozásához vesz fel kölcsönt feltű
nően aránytalan kamat mellett. Ilyen esetben ugyanis szabály szerint hiányzik
a „helyzetkihasználás" tényálláseleme. Az üzleti vállalkozáshoz szükséges tőke köl
csönnel történő biztosításánál elvárható a kölcsönvevőtől, hogy megfelelő gazdasá
gi számítások keretében - így mindenekelőtt a fizetendő szerződési (kikötött) kamat
és a vállalkozástól várt megtérülés egybevetésével - mérje fel a kölcsönnel járó üz
leti kockázatot, amelyet nem háríthat át a vállalkozáshoz nem társuló kölcsönadóra.
Helyeselhető a Szegedi Ítélőtábla álláspontja: ha a felvett kölcsönre vállalkozási te
vékenység folytatása érdekében volt szükség, az ezzel kapcsolatos döntés a gazda
sági kockázat körébe tartozik, és nem teszi lehetővé az uzsora megállapítását (BDT
20 1 2, 28 1 9. ). Ugyanígy: hiányzik az uzsora törvényi feltétele - a sérelmet szenve
dő fél helyzetének kihasználása - olyan esetben, amikor a gazdasági társaság tagjai
azért határozzák el bankkölcsön felvételét, hogy ezáltal ( annak megszüntetése helyett)
a társaság további működtetését biztosítsák, és utóbb e várakozásuk nem realizáló
dik (BDT 2008, 1 832.). Az uzsora megállapításának feltételeit ilyen esetben különös
szigorral kell vizsgálni, tekintettel az üzleti döntéseknél elvárható szakszerűségre és
gondosságra (BH 1 996, 326.). Még kevésbé lehet szó helyzetkihasználásról a kife
jezetten spekulációs céllal felvett kölcsön esetében.
EGYES FIDUCIÁRIUS HITELBIZTOSÍTÉKOK TILALMA FOGYASZTÓ SZERZÓDÉSÉBEN

a) Az 1 990-es években a piacgazdaság feltételeinek megteremtése során az egyik
legfontosabb feladat volt a hitelélet fellendítése és ennek érdekében a hitelbiztosíté
kok jogának megszilárdítása. Ennek érdekében két ízben került sor a legfontosabb
dologi biztosíték, a zálogjog reformjára, mégis elharapózott olyan gyakorlat, amely
zálogjog helyett (vagy inkább zálogjog mellett) kétes eredményre vezető hitelbizto
sítékokat is alkalmazott. Ezek közé tartozott a biztosítéki céllal történő tulajdonát-
Az érvénytelenségi okok j 131
ruházás, vételi jog kikötése és engedményezés [84 5] . Mindezekben az esetekben,

amelyeket összefoglalóan fiduciárius hitelbiztosíték nyújtásának nevezzük, az adós
nagyobb jogot enged a hitelezőnek, mint amekkora az ő jogos érdekeinek biztosítá
sához szükséges: megszerzi a legteljesebb jogi hatalmat biztosító tulajdonjogot vagy
- vétel i joga alapján - egyol dalú nyilatkozattal megszerezheti azt, vagy engedmé
nyezéssel a követelés feletti uralomhoz jut. Ráadásul a fiduciárius hitelbiztosíté
koknál hiányoznak azok a garanciák, amelyeket a magánjog a zálogjog szabályo
zásánál (például a !ex commissoria tilalmával) az adós érdekeinek védelmében
kiépített. A hitelezők fiduciárius biztosítékok esetén kedvezőbb pozícióba kerülnek,
mint amit a zálogjog nyújtott volna számukra, és megbomlik a szükséges egyensúly
a zálogj ogosult, a zálogkötelezett és a zálogkötelezett esetleges további (zálogj og
gal nem biztosított) hitelezőinek érdekei között. A bírói gyakorlat - érthetően - sokat
ingadozott a fiduciárius hitelbiztosítékok megítélésével kapcsolatban, és a jogiro
dalomban is viták folytak e témakörben. 57 A Ptk. a zálogjogot tekinti az alapvető do
logi hitelbiztosítéknak, mert a zálogjog úgy biztosít jogilag rendezett el sőbbségi ki
elégítési jogot a zálogjogosult hitelező számára, hogy nem fosztja meg tulajdonától
az adóst. A !ex commissoria tilalmának megkerüléséhez vezetne, és a zálogjogi sza
bályozás értelmét kérdőjelezné meg, ha a jogalkotó megengedné, hogy a hitelező
a zálogjognál erősebb dologi biztosítékot szerezzen. Mindezen megfontolások mi
att a Ptk. eredetileg - európai uniós rendelkezések miatt tett szűk körű kivétellel -
semmisnek nyilvánított minden olyan kikötést, amely pénzkövetelés biztosítása cél
jából tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására vagy vételi jog alapítására
irányul.
A banki érdekcsoportok ezt a tilalmat a hitelbiztosítéki rendszer indokolatlan be- 1313
szűkítésének és a hitelezés akadályának tekintették. A Ptk. hatályos szövege - a ban-
ki érdekérvényesítés sikere következtében - csak a fogyasztót védi, amikor semmis-
nek nyilvánítja azt a kikötést, amelybenfogyasztó [94] bármilyen követelés biztosítása
céljából tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására vagy vételi jog alapításá-
ra vállal kötelezettséget. Hangsúlyozni kel l azonban: a fiduciárius hitelbiztosítékok
tilalmának elsődleges célja nem a fogyasztók védelme kell, hogy legyen, hanem az
adós és az adós többi hitelezőjének védelme, továbbá a jogbiztonság megteremtése.
Ezeket a célokat pedig fogyasztónak nem minősülő személyek hitelfelvétele eseté-
ben ugyanúgy meg kel lene valósítani, mint a fogyasztó szerződése esetében.
b) Tulajdonjog-fenntartás (6:216. §), továbbá a meghatározóan szintén biztosítéki 131 4
funkciót szolgáló, széles körű elfogadottságot élvező pénzügyi lízing (6:409. §) és
57 Lásd GÁRDOS Péter (szerk.): Tanulmányok a fiduciárius biztositékok köréből. Budapest, 2010.
faktoring (6:405. §) tekintetében nem érvényesül a fiduciárius hitelbiztosítékok tilalma

fogyasztót érintő szerződésben sem. Ezeket a biztosítékokat ugyanakkor a publici
tás kérdésében közelíti a törvény a zálogjoghoz, mivel előírja a vonatkozó közhite
les nyilvántartásba (tulajdonjog-fenntartás) vagy a hitelbiztosítéki nyilvántartásba
(pénzügyi lízing, faktoring) történő bejegyzésük kötelezettségét.
A törvény elvi jelleggel semmisnek nyilvánítja fogyasztó és vállalkozás közötti szer

FOGYASZTÓI JOGOK EGYOLDALÚAN KÓGENS VÉDELME
ződés olyan kikötését, amely a Ptk.-nak a fogyasztó jogait megállapító rendelkezé

seitől a fogyasztó hátrányára eltér. Ilyen rendelkezéseket tartalmaz a törvény például
a vállalkozás késedelmének jogkövetkezményeire fogyasztóval kötött adásvételi
szerződésnél (6:220. §). Szükséges ezzel kapcsolatban hangsúlyozni, hogy a szabály
kizárólag a Ptk.-nak és kizárólag afogyasztói jogként megfogalmazott normáitól a fo
gyasztó hátrányára való eltérést minősíti semmisnek. A Ptk.-nak a nem fogyasztói jog
ként megfogalmazott szabályaitól való eltérés tehát nem minősül semmisnek akkor
sem, ha a szerződést fogyasztó és vállalkozás köti. És ugyancsak nem eredményezi
e norma a szerződés semmisségét a Ptk.-n kívüli jogszabályok fogyasztóvédelmi sza
bályaitól való eltérés esetén; ennek következményeit az illető jogszabálynak kell meg
állapítania. Megjegyezzük: a törvény itt tárgyalt általános tilalmát - uniós irányelvi
követelményeket teljesítve, fölös óvatosságból - konkretizálja a Ptk. a hibás teljesí
tésnél [6: 157. § (2) bek.], amikor kimondja: fogyasztó és vállalkozás szerződésében
a kellékszavatosság és a jótállás szabályai általános jelleggel kógensek, vagyis sem
mis minden olyan kikötés, amely a fogyasztó hátrányára eltér tőlük. Mivel ezek a sza
bályok a Ptk.-nak afogyasztó javára megállapított jogait védik, s ezért egyoldalúan
kógensnek tekintendők, megsértésük relatív semmisséget von maga után. Ez azt je
lenti, hogy a semmisséget csak a fogyasztó érdekében lehet figyelembe venni. Ez kö
vetkezik egyébként a venire contrafactum proprium elvéből [ 1:3. § (2) bek.] is.
Az előző pontban foglaltakat egészíti ki a Ptk. azzal, hogy vállalkozás és fogyasztó

FOGYASZTÓ JOGLEMONDÓ NYILATKOZATÁNAK SEMMISSÉGE
közötti szerződéseknél a fogyasztó számára megállapított külön jogokról afogyasz

tó érvényesen nem mondhat le. Emlékeztetünk arra, hogy joglemondó nyilatkozato
kat a Ptk. általános jelleggel is külön védelmi szabályokkal övezi [6:8. § (3) bek.].
Ennek oka az, hogy a joglemondás egy jogilag garantált helyzet megbomlásával jár,
és ezért indokolt a jogát akár részben elvesztő személy javára garanciális szabályo
kat, illetve vélelmeket felállítani. Ezeket az általános garanciákat szigorítja itt a tör
vény fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetében. A joglemondás semmissé
nyilvánítása a külön (Ptk.-án kívüli) jogszabályokban (például a fogyasztóvédelmi
törvényben) biztosított fogyasztói jogokra is vonatkozik.
TISZTESSÉGTELEN SZERZŐDÉSI FELTÉTEL FOGYASZTÓI SZERZŐDÉSBEN
Az általános szerződésifeltételekkel (6:77. §) kötött szerződések sajátos problémái- 1317

A „tisztességtelen szerződési feltétel" fogalmi köre fogyasztói szerződésben
ról a szerződéskötés szabályainál szóltunk [230]. Említettük azt is, hogy az ily mó-
don kötött szerződésekben előforduló visszaélések megakadályozásának egyik jogi
technikája az érvénytelenség eszköze [245). Ez konkrétan a tisztességtelen általános
szerződési feltétel érvénytelenné nyilvánítását, fogyasztói szerződésben: relatív sem
misségét [2 57) jelenti. Fontos kiemelni: fogyasztói szerződéssel [98) kapcsolatban
a tisztességtelen általános szerződési feltételre vonatkozó Ptk.-szabályok - néhány
eltéréssel - kiterjednek az olyan - a vállalkozás által előre meghatározott és a fo
gyasztóval egyedileg meg nem tárgyalt - szerződési feltételre is, amely nem általá-
nos szerződési feltétel részeként, hanem egyedi szerződésben került megállapításra.
Vita esetén a vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy az adott feltételt a felek
megtárgyalták. A LB 2/2011. PK véleménye szerint a vállalkozás ezt a vélelmet csak
akkor tudja sikeresen megdönteni, ha kétséget kizáróan bizonyítja: a szerződéskötést
megelőzően biztosította annak lehetőségét, hogy az adott feltétel tartalmát a fo
gyasztó befolyásolhassa, és a fogyasztó e lehetőséggel nem élve fogadta el a felté-
telt. Fogyasztói szerződésben tehát a tisztességtelenségre vonatkozó szűrőt nemcsak
általános szerződési feltételre, hanem egyedi szerződési feltételre is alkalmazni kell,
ha az adott feltétel meghatározásában a fogyasztónak nem volt érdemi beleszólása.
A fogyasztói szerződések tekintetében a „tisztességtelen szerződési feltétel" kategóriát
ebben a kettős jelentésében kell érteni. A LB 2/2011. PK véleménye szerint a bíró
ságnak hivatalból kell észlelnie, hogy a perbeli jogviszony fogyasztói szerződésnek
minősül. Kétség esetén azonban a szerződés fogyasztói jellegének bizonyítása a fo
gyasztót terheli.
Ezt a szabályozási rendszert a Ptk. ,,a fogyasztókkal kötött szerződésekben al- 1318
kalmazott tisztességtelen feltételekről" szóló 93/1 3/EGK tanácsi irányelv átvételével
alakította ki. Ennek következtében a szabályok értelmezésénél fogyasztó és vállal-
kozás közötti szerződés tisztességtelen feltételeinek megítélésénél az Európai Unió
Bíróságának álláspontját követni kell. Az irányelv nyomán a Ptk. is kimondja, hogy
az itt tárgyalt rendelkezések nem alkalmazhatók a főszolgáltatást megállapító vagy
a szolgáltatás és ellenszolgáltatás arányát meghatározó szerződési feltételekre, ha azok
világosak és érthetőek. 58 Ez a törvényi tétel a magánautonómia tiszteletben tartásának
követelményéből következik. Ugyancsak az irányelvből ered az a rendelkezés is, hogy
58 E rendelkezés értelmezéséhez lásd az Európai Unió Bíróságának ítéletét a C-26/ 1 3 . sz. Kás/er-ügyben, a Kú
ria álláspontját a 2/201 4. PJE határozatban.
nem minősül tisztességtelennek az általános szerződési feltétel, ha azt jogszabály ál

lapítja meg, vagy jogszabály előírásának megfelelően határozzák meg (BDT 2007,
1586.).
A tisztességtelen szerződési feltétel fogalmának középpontjában a jóhiszeműség és

A tisztességtelenség kritériumai
tisztesség követelményének megsértése áll. Ezt a magatartási mércét egyébként

a Ptk. (1 :3. §) alapelvként is megfogalmazza. Tisztességtelen az a szerződési felté
tel, amely a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket a jóhiszeműség és tisz
tesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztó hát
rányára állapítja meg. A törvény szerint a szerződési feltétel tisztességtelen voltának
megállapításakor vizsgálni kell a szerződéskötéskor fennálló minden olyan körül
ményt, amely a szerződés megkötésére vezetett, továbbá a kikötött szolgáltatás ren
deltetését, valamint az érintett feltételnek a szerződés más feltételeivel vagy más szer
ződésekkel való kapcsolatát(BH 2009, 323.). A LB 2/2011. PK véleménye a törvényi
rendelkezés kapcsán rögzíti: Fogyasztói szerződésben az egyedileg meg nem tárgyalt
szerződési feltétel, valamint az általános szerződési feltétel tisztességtelenségét a bí
róság - a szerződés teljes feltételrendszerének a mérlegelése alapján - akkor álla
píthatja meg, ha az a jóhiszeműség és tisztesség követelményének a sérelmével egy
oldalúan és indokolatlanul afogyasztó hátrányára bontja meg a szerződésbőlfakadó
jogosultságok és kötelezettségek egyensúlyát. A nyitott norma tartalmát a bírói gya
korlat folyamatosan alakítja. Felsőbírósági ítélet mondta ki például: Ellentétes a jó
hiszeműség és tisztesség követelményével, mert egyoldalú és indokolatlan előnyt biz
tosít az ingatlanközvetítő társaság számára, ha az a szerződés feltételei szerint akkor
is jogosult a jutalékra, ha nem a közvetítői tevékenysége eredményeként jön létre az
ingatlan-adásvételi szerződés (BDT 2013, 2945.). A jóhiszeműség és tisztesség kö
vetelménye alapvető mérce annak megítélésénél is, hogy a pénzintézet számára
a saját üzletszabályzatában (mint egyfajta általános szerződési feltételben) kikötött
egyoldalú szerződésmódosítási jog érvényes-e. Ezt a kérdést - jelentőségére tekin
tettel - a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény részletesen szabályozza.
A Ptk. - az irányelvvel egyezően - kiemeli, hogy fogyasztói szerződésben a fel
tétel tisztességtelen voltát önmagában az megalapozza, ha a feltétel nem egyértelmű.
Megjegyezzük: az ilyen konfliktusokat a fogyasztói szerződésekben alkalmazandó
in dubio contra proferentem értelmezési szabály [6:86. § (2) bek.] enyhíti. Helyesen
emeli ki egy felsőbírósági ítélet: a jóhiszeműség és tisztesség követelményének, az
együttműködési kötelezettségnek megfelelően a fogyasztótól is elvárható, hogy
a nagy összegű és hosszabb távra szóló szerződés jellegéhez, a vállalt kockázat mér
tékéhez igazodóan tájékozódjon a szerződés megkötése előtt. A szerződési feltéte
leket tartalmazó okiratot - az átlagfogyasztótól elvárható gondossággal - át kell
tanulmányoznia, és ha a szerződésben olyan rendelkezéseket észlel, amelyeket nem

ért, megfelelő magyarázatot kel l igényelnie (BDT 2013, 2889.).
A szerződési feltétel tisztességtelenségének megál lapításához nyújtandó segít- 132 1
ségként a Ptk. - a 93/13/EGK tanácsi irányelvet követve - példálózó jelleggel fel
sorolja a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésbenfeltétlenül (,,fekete" lista), il-
letve a vélelmezetten(,,szürke" lista) tisztességtelennek minősülő legkirívóbb eseteket.
A listák példálózó jellegéből következik, hogy azok a bírói gyakorlat szabadságát nem
korlátozzák. A LB tisztességtelennek tekinti például azt az(általános szerződési fel
tételben vagy egyedileg meg nem tárgyalt szerződéses klauzulában lévő) egyoldalú
előnyt(útiköltség-megtakarítást) biztosító kikötést, amely a vállalkozás székhelye sze-
rinti bíróság illetékességét rögzíti (2/2011. PK vélemény). Hangsúlyozni kell, hogy
mindkét listában szereplő kikötések semmisek. A két lista abban különbözik egy
mástól , hogy a „szürke" listás kikötések esetében az il lető feltételt alkalmazó, illet-
ve meghatározó vállalkozás bizonyíthatja a vélelemmel szemben, hogy a kikötés -
a szerződés egészét tekintve - nem tisztességtelen(például EBH 2009, 2056., EBH
20 l 0, 2221. ), a feketelistás kikötésnél ilyen lehetősége nincs. Ez utóbbira példa a bí-
rói gyakorlatból: a jogvitának a bírósági út kizárásával kötelezően választottbírósá-
gi útra terelő kikötés, amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg (3/2013. PJE).
A szerződési feltétel tisztességtelenségét fogyasztói szerződésben [98] a bíró- 1322
ságnak hivatalból kel l vizsgálnia. Az Európai Unió Bírósága - a 93/13/EGK taná-
csi irányelv célját és rendelkezéseit vizsgálva - több ítéletben állapította ezt meg
(C-168/05. sz. Mostaza Claro-ügy 38. pont; C-243/08. sz. Pannon GSM-ügy 3 1-32.
pontok; C-1 37/08. sz. VB Pénzügyi Lízing-ügy 49. pont).
A fogyasztói szerződésben alkalmazott tisztességtelen feltétel relatíve semmis [2 57], 1323

A tisztességtelen feltétel szankciója
vagyis a semmisséget csak afogyasztó érdekében lehet figyelembe venni [93/13/EGK

tanácsi irányelv 6. cikk (1) bek.; Ptk. 6:103. § (3) bek.]. Ha a fogyasztói szerződés
valamely egyedileg meg nem tárgyalt kikötésének tisztességtelenségét a bíróság meg
ál lapította, akkor az a fogyasztót nem kötelezi, és a bíróság e jogkövetkezményt hi
vatalból mondja ki (BDT 2014, 3097., BDT 2014, 3058.). A semmisség kiszorítja
a tisztességtelen kikötést, az nem vált ki joghatást, de a szerződés többi része köti a fe-
leket.
Közérdekű kereset fogyasztói szerződésben alkalmazott általános szerződési feltétel
Ha a fogyasztói szerződés alapjául a vállalkozás általános szerződésifeltétele szolgál, 1324

tisztességtelenségének megállapítására
a Ptk. meghatározott szerveknek(ügyész, gazdasági és szakmai kamara vagy érdek

képviseleti szerv stb.) is kereseti jogot ad - az irányelv szerint - a tisztességtelen
feltétel érvénytelenségének megállapítására. A közérdekű kereset alapján hozott íté

let az érintett általános szerződési feltétel érvénytelenségét az annak alkalmazójával
szerződő valamennyi félre kiterjedő (erga omnes) hatállyal állapítja meg. E jogi meg
oldásnak fogyasztóvédő szerepe és egyben perökonómiai hatása van: az egyes fo
gyasztóknak nem kell külön-külön pert indítaniuk a feltétel tisztességtelenségének
megállapítására. Az érvénytelenségnek közérdekű kereset alapján történt megálla
pítása nem érinti a kereset benyújtása előtt már teljesített szerződéseket. Közérdekű
keresettel támadható a még nem is alkalmazott általános tisztességtelen feltétel, ha
azt fogyasztókkal történő szerződéskötések céljából határozták meg, és tették nyil
vánosan megismerhetővé. Az ilyen keresetnek helyt adó ítéletben a bíróság az adott
feltétel alkalmazásától eltiltja az azt nyilvánosságra hozó vállalkozást. S végül emel
lett közérdekű keresetben kérhető az olyan általános szerződési feltétel tisztességte
lenségének megállapítása is, amelyet alkalmazója nyilvánosan ajánl. Ha a bíróság
a keresetnek helyt ad, ítéletében eltiltja az illető feltétel alkalmazásra ajánlását is.
Mindhárom esetben a közérdekű keresetnek helyt adó ítéletben a bíróság elrendeli
a szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítására vonatkozó közlemény
közzétételét. A közleményt az érintett szerződési feltétel alkalmazója a saját költsé
gére köteles közzétenni, de annak szövegét és a közzététel módját az ítélet határoz
za meg.
A Ptk. finomítva fogadja el az impossibilium nulla obligatio est római jogi ősi elvét
LEHETETLEN SZOLGÁLTATÁS
(D. 50. 17. 185.), vagyis azt, hogy a lehetetlen szolgáltatásra kötött szerződés sem
mis. A törvény szerint a lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés nem minden eset
ben semmis, hanem csak akkor, ha a lehetetlenség objektíve (rendszerint fizikai ok
ból) kiküszöbölhetetlen. 59 Például a mai űrhajózási lehetőségek mellett is lehetetlen
az a szerződéses vállalás, hogy a gimnázium valamennyi jeles érettségizője a vaká
cióban jutalomkirándulásra utazik a Holdra.
Nem lehetetlen viszont a szolgáltatás önmagában azért, mert a kötelezett a szer
ződés megkötésekor (még) nem rendelkezik a szolgáltatás tárgyával. A Ptk. megol
dása módot ad arra a kötelezettnek, hogy a szerződéskötéskor jogi okból fennálló le
hetetlenséget a teljesítési határidőig orvosolja: a dolgot beszerezze, a jogot
megszerezze vagy a szerződésszerű teljesítés feltételeit más módon biztosítsa. A kö
telezettet a jogszavatossági kötelezettség(6: 175. §) is a teljesítésre ösztönzi. Az ese
tek nem elhanyagolható részében a szolgáltatás jogi lehetetlensége a teljesítési ha-
59 A problémakör átfogó történeti és összehasonlító jogi bemutatását lásd BÁN Dániel: Lehetetlen szerződések.
Jog-összehasonlitó metszetek. Budapest, 2015.
Az érvénytelenségi okok 1 1 3 7
táridőig orvosolható, és a teljesítésre sor kerülhet. Ezekben az esetekben a Ptk. nem

érvényteleníti a jogviszonyt a semmisség előírásával, hanem módot ad a kötelezett
nek a jogi lehetetlenség elhárítására. Előfordul például, hogy valamely dolog tulaj
donjogának átruházását vállaló kötelezett a szerződéskötéskor még nem tulajdonos,
de a teljesítés időpontjában már az lesz: harmadik személytől kötelmi jogcíme alap
ján követelheti az eladott dolgot vagy - fajlagos szolgáltatás esetén - beszerezheti azt,
és így lehetővé válik a szerződésszerű teljesítés (EBH 2003, 867.). Tőzsdei ügyle
teknél ez az eljárás kifejezetten gyakori. Az ilyen szerződés érvényes, mert a nemo
plus iuris elve nem a szerződéskötés, hanem a teljesítés (a tulajdonátruházás) idő
pontjában követeli meg azt, hogy a kötelezett a vállalt kötelezettség teljesítésére képes
legyen. Hasonló a helyzet használati kötelmek esetében is. Ha a teljesítésre mégsem
kerül sor, a jogosult késedelemből származó igényt érvényesíthet, vagy jogszava
tossági igényt [737) támaszthat a kötelezettel szemben, végső soron pedig a szerző
dés lehetetlenülésére kerül sor, és ennek következményeit kell levonnia a 6: 179-
6: 182. § -ok szerint. H a azonban már a szerződéskötéskor nyilvánvaló, hogy
a tulajdonjogot az azt átruházni szándékozó nem tudja megszerezni, a szerződés sem
mis (BDT 2004, 1055.).
Érthetetlen vagy egymásnak ellentmondó szerződési kikötések terhelik a szerződést 1327

ÉRTHETETLEN, ILLElVE ELLENTMONDÓ SZERZŐDÉSI KIKÖTÉS
és adott esetben akadályozzák a felek akaratának érvényesülését. Ezért a törvény az

ilyen szerződési kikötések semmisségét mondja ki.
b) Megtámadhatósági alakzatok
a) Működő piacgazdasági körülmények között maguk a piaci mechanizmusok 132 8

FELTŰNŐ ÉRTÉKARÁNVfALANSÁG
(mindenekelőtt a verseny) ösztönöznek a szolgáltatások értékarányának betartására.

A Ptk. mégis szükségesnek tartj a, hogy kűlön jogi eszközt nyújtson a szerződéses ér
tékegyensúly (szinallagma) kirívó megbomlásának megakadályozására. A törvény
gondot fordít ugyanakkor arra, hogy a felek megállapodásába történő beavatkozás ne
jelenthesse a szabadpiaci árak „bírósági kontrollj át". A törvény szerint a sérelmet
szenvedett fél megtámadhatja a szerződést, ha a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás
között - ingyenes juttatás szándéka nélkül - a szerződés megkötésének időpontjában
feltűnően nagy az aránytalanság. Ez a megtámadási tényállás az uzsorás szerződés
párja, amelynél az uzsora szubjektív feltételét: a másik fél helyzetének kihasználá-
sát nem követeli meg a törvény.
Ami afeltűnően nagy aránytalanság mibenlétét és értékelését illeti, a számítás

nál a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékkülönbözetének a forgalmi értékhez vi
szonyított, százalékos formában kifejezett aránya képezi a kiindulópontot. Maga a Ptk.
nem tartotta lehetségesnek százalékos határokat meghatározni. A LB 267. sz. PK ál
lásfoglalása helyesen mutat rá arra, hogy a feltűnően nagy értékaránytalanság vizs
gálatánál az eset összes körülményeit figyelembe kell venni: a forgalmi érték mellett
a kereslet és kínálat viszonyait, továbbá a felek különleges szerződéses elvárásait stb.
A bíróságnak először az értékaránytalanság objektív fennálltának a kérdésében kell
állást foglalnia. Ha ez fennáll, akkor kell vizsgálnia azt, hogy a szerződéskötés kö
rülményeire figyelemmel ennek alapján a szerződés érvénytelensége megállapítha
tó-e (BH 2012, 262.). A feltűnően nagy értékaránytalanság vizsgálatát a Ptk. a szer
ződéskötés időpontjára vonatkoztatva írja elő. Következésképpen figyelmen kívül
maradnak a szerződés megkötését követő változások a keresleti-kínálati viszonyok
ban, a forgalmi értékben stb. Utólag megbomlott értékegyensúly miatt nincs megtá
madási jog, például: az alperesnek nem váltak be a számításai, a szerződésből nem
származott olyan haszna, mint amivel a szerződéskötéskor kalkulált (BH 2012,
225.). Eleve kizárt a megtámadási lehetőség olyan szerződések esetében, amelyek
nél - jellegüknél fogva - nem állapítható meg, hogy a szerződéskötéskor mi volt
a szolgáltatás és ellenszolgáltatás aránya. Tipikusan ez a helyzet az ún. szerencse
szerződéseknél, például tartási és életjáradéki szerződéseknél(BDT 2009, 2002.), hi
szen ezeknél a szerződéskötéskor nem lehet megállapítani, hogy milyen hosszú ide
ig kell nyújtani a tartást vagy az életjáradékot.
b) A Ptk. szerint nem támadhatja meg a szerződést az, aki a feltűnő értékarányta
lanságotfelismerhette vagy annak kockázatát vállalta. Új, szubjektív többletkritéri
umot érvényesít ezzel a törvény a sérelmet szenvedett fél oldalán. A tévedés szabá
lyával [6:90. § (3) bek.] összhangban kimondja a Ptk., hogy nem illeti meg
a megtámadás joga azt,
- aki az értékaránytalanság ismeretében kötötte meg a szerződést;
- aki felróható (1 :4. §) eljárása miatt nem ismerte fel a feltűnő értékaránytalansá-
got; továbbá azt sem
- aki az aránytalanság kockázatát tudatosan(,,kerül, amibe kerül" alapon) vállalta.
Ez utóbbi szabály a nemo turpitudinem suam allegans auditur tételt [1:4. § (2) bek.]
konkretizálja az adott tényállásra. Felsőbírósági ítélet ebben a szellemben állapítot
ta meg: az adásvételi szerződés feltűnő értékaránytalanság címén történő megtáma
dása nem alapos, ha az eladó a szerződéskötés időpontjában ismerte az ingatlan va
lós forgalmi értékét, ennek ellenére - egyéb indokok miatt - elfogadta a szerződéses
vételárat (BDT 2009, 2060.).
Az érvénytelenségi okok 1 139
e) A szerződéses szolgáltatások értékegyensúlyának mérése és megállapítása pia- 1332

ci viszonyok között sok bizonytalanságot és értékelési elemet hordozó mérlegelés-
sel jár. A piac szereplőinek már csak ezért is indokolt igénye lehet eleve kizárni a fel-
tűnő értékaránytalanság miatti megtámadás lehetőségét. A Ptk. kifejezett tételes
rendelkezéssel módot ad erre a feleknek: a megtámadási jogot a felek a szerződés-
ben kizárhatják. Nem lehet azonban kizárni a feltűnő értékaránytalanság miatti meg
támadási jogot fogyasztó és vállalkozás szerződésében.
a) A Ptk. szerint nem fogyasztói szerződésben alkalmazott tisztességtelen általános 1333

TISZTESSÉGTELEN ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTEL NEM FOGYASZTÓI SZERZŐDÉSBEN
szerződési feltételt(6:77. §) a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja. A feltétel tisz

tességtelen volta akkor állapítható meg, ha a feltétel a szerződésből eredő jogokat és
kötelezettségeket a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egy
oldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel alkalmazójával szerződő fél hátrányára
állapítja meg. Mivel a törvény a sérelmet szenvedett félnek ad megtámadási jogot,
szerződési feltétel tisztességtelenségét nem fogyasztói szerződésben a bíróságnak nem
kell hivatalból vizsgálnia. A törvény szerint - megtámadás esetén - a szerződési fel-
tétel tisztességtelen voltának megállapításakor nem fogyasztói szerződésben is vizs-
gálni kell a szerződéskötéskor fennálló minden olyan körülményt, amely a szerző-
dés megkötésére vezetett, továbbá a kikötött szolgáltatás rendeltetését, valamint az
érintett feltételnek a szerződés más feltételeivel vagy más szerződésekkel való kap
csolatát (BH 2009, 323.). A nyitott norma közelebbi tartalmát a bírói gyakorlat fo
lyamatosan alakítja. A szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapításához
nem fogyasztói szerződésnél a Ptk. példálózó jelleggel sem ad listákat, mint a fo
gyasztói szerződések esetében teszi [31 7] . A kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó
késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011/7/EU parlamenti és tanácsi irány-
elv alapján a Ptk. nevesítve mond ki viszont néhány tisztességtelen kikötést.
Nevesítve mondja ki a Ptk., hogy vállalkozások [8: 1 . § ( l ) 4. pont] egymás közötti szer- 1334
ződésében a késedelmi kamat mértékét a törvényben [6: 1 55. § ( 1 ) bek.] foglalttól elté-
rően, a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és in
dokolatlanul a jogosult hátrányára megállapító szerződési feltétel tisztességtelen kikötés,
és azt a jogosult megtámadhatja. Tisztességtelen volta miatt ugyancsak megtámadható
a késedelmi kamat esedékességét a törvényben (6: 1 30. §) meghatározottól eltérően, a jó
hiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul
a jogosult hátrányára megállapító szerződési kikötés is. Ez utóbbi tisztességtelen kikö-
tés a szerződő hatóság [8: 1. § ( 1) 7. pont] mint jogosult (ajánlatkérő) által szerződő ha
tóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződésben semmis. [552]
b) Egyes általános szerződési feltételek tisztességtelenségének megállapítására

a vállalkozások fizetési fegyelmének megerősítése érdekében a Ptk. - ugyancsak
a 2011/7/EU parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseinek átültetetésével - köz
érdekű kereseti jogot [335) ad a vállalkozások érdekeinek képviseletét ellátó szer
vezeteknek. A szabályozás célja a vállalkozások közötti fizetési fegyelem erősítése,
és ennek érdekében a pénztartozás teljesítésének késedelmére vonatkozó szankciók
megszigorítása.
5 . Összefoglaló táblázat az érvénytelenségi okokról
akarati hibák jog nyilatkozati joghatási hibák

hibák
semmisség -a teljes - alaki -tilos szerződés,
cselekvőképesség követelmény -jóerkölcsbe ütköző szerződés,
hiánya, megsértése - uzsorás szerződés,
- színlelt szerződés -fiduciárius hitelbiztosíték
fogyasztói szerződésben,
-fogyasztói jog csorbítása,
-fogyasztó joglemondása,
-tisztességtelen feltétel
fogyasztói szerződésben,
- lehetetlen szerződés,
-érthetetlen/ellentmondó
kikötés,
- egyes EU pénztartozási
szabályok megsértése
megtámadhatóság - megtévesztés, - érdekellentét -feltűnő értékaránytalanság,
-jogellenes a képviselővel, -tisztességtelen általános
fenyegetés, - elektronikus szerződési feltétel nem
-tévedés, szerződéskötés- fogyasztói szerződésben
- közös téves nél nincs
feltevés hibajavítási
lehetőség
Jogszabályok a XIII. fejezethez: Ptk. 6:90- 6: 1 07. §-ok; 1 55. § (3) bek.
XIV. Fejezet
A szerződés érvénytelenségének
jogkövetkezményei
1. Az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása ....................................... 1 4 1

2. Az érvénytelenségi hiba orvoslása (konvalidációja) a bíróság által .................. 143
3. Az érvénytelen szerződés érvényessé válása a felek akaratából .................... 145
4. A szerződéskötés előtti helyzet helyreállítása On integrum restitutio) ............. 146
5. Az alaptalan gazdagodás pénzben történő megtérítése .................................. 148
6. A szerződés részleges érvénytelensége .......................................................... 149
7. A szerződés érvénytelenségéhez kapcsolódó járulékos igények ..................... 1 50
1 . Az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása
a) Az érvénytelenség lényegének összefoglalásánál már elmondtuk: a szerződés ér- 1337

vénytelensége mindenekelőtt azt jelenti, hogy a szerződéshez nem fűződhetnek a fe-
lek által célzott joghatások: az érvénytelen szerződés nem köti a feleket, nem köte-
lesek vállalásaikat teljesíteni, az érvénytelen szerződés teljesítését bírósági úton
nem lehet kikényszeríteni. Ezért, ha valamelyik fél semmis szerződés alapján kere-
setet terjeszt elő a teljesítésre, a bíróságnak a keresetet el kell utasítania. Ezt a jog
következményt a bíróság a perben hivatalból is levonja, éspedig időbeli korlát nél-
Az érvénytelenség megállapítására az erre törvény szerint jogosult [6:88. § 1338

küI.60
(3)-(4) bek., 6:89. § (2) bek.] önállóan (az egyéb érvénytelenségi jogkövetkezmé-
nyek iránti kérelem nélkül) is előterjeszthet keresetet. A Ptk. kifejezett rendelkezé-
se alapján megteheti ezt a szerződő fél akkor is, ha más jogkövetkezmény levonásá-
ra(például az eredeti állapot helyreállítására), tehát marasztalási igény előterjesztésére
is lehetősége volna. Az érvénytelenség megállapítására önállóan indítható kereset le-
60 Lásd KEMENES István: Az érvénytelenség kérdéseinek szabályozása a Polgári Törvénykönyvben 1.-11. rész. Gaz
daság és Jog, 2016. 1 . sz. 3-6. o., 2. sz. 9-1 2. o.
hetőségét a törvény azért nyitja meg, mert ennek alapján a felek adott esetben ma
guk tudják rendezni a kialakult helyzetet, méghozzá a konkrét eset körülményeinek
figyelembevételével, és azoknak inkább megfelelve, mint az egy bírósági ítéletben
lehetséges.
Ilyen kereset esetében a Pp.-ben a megállapítási keresetindításra meghatározott feltéte
leket nem kell vizsgálni. A bírói gyakorlatban (az ún. devizahitel-perekben) felmerült
problémák miatt a Kúria az 5/20 1 3. PJE határozatban más kérdések tekintetben is állást
foglalt az érvénytelenség megállapításának önálló (az egyéb érvénytelenségi jogkövet
kezmények iránti kérelem nélküli) elöterjeszthetöségével kapcsolatban. A Kúria egyebek
mellett megállapította, hogy viszontkeresetet akkor lehet az érvénytelenség további jog
következményei iránt előterjeszteni, ha az alperes az érvénytelenséget nem vitatja, vagyis
a keresetet elismeri.
340 1 b) Az érvénytelen szerződés törvényből fa kadó következő jogkövetkezményének le

vonása akkor aktuális, ha dare típusú szolgáltatásra, azaz dolog szolgáltatására
a szerződés érvénytelensége ellenére sor kerül. A Ptk. úgy rendelkezik, hogy a kár
veszély az érvénytelen szerződés alapján nyújtott szolgáltatással, vagyis a birtok
átruházással (5:3. § ) átszáll a dolgot átadó félről a másik félre. Főszabály szerint
(6: 122. §) a kárveszély a szerződés teljesítésével szállna át a kötelezettről a jogosultra.
Tulajdonátruházó szerződésnél pedig a teljesítéshez a tulajdonjog átruházása(5:38. §)
is hozzátartozik(6:215. §), és ez a szerződés érvénytelensége miatt nem következik
be. A kivételt megállapító szabályra ezért van szükség.
A kárveszély-átszállást kimondó kivételes szabálynak az a magyarázata, hogy
a dolog feletti hatalom és ezzel az őrzés lehetősége a birtokosnál van meg a legin
kább. A kárveszély átszállása folytán a birtokot szerző, de tulajdonossá nem váló fél
nek kell viselnie a dologban bekövetkezett olyan károkat, amelyek viselésére mást
nem lehet kötelezni (5:22. §). Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a vevő az eredeti ál
lapot helyreállítása keretében nem követelheti vissza a megfizetett vételárat (csere
szerződésnél a másik félnél meglévő cserébe adott dolgot), mivel ő - a dolog vétlen
elpusztulása következtében - a kapott dolgot nem tudja visszaadni. Érvénytelen
használati szerződésnél (tipikusan: bérletnél) viszont az átadott dolog megsemmi
sülésének veszélye a bekövetkezett birtokátruházás ellenére a használatba adó tulaj
donosnál marad (5:22. § ). A használatba vevő (tipikusan: a bérlő) a kifizetett hasz
nálati(bérleti) díj tekintetében viseli a kárveszélyt, azt nem követelheti vissza.
e) Az érvénytelenség további jogkövetkezményeinek levonására is akkor van szük
ség, ha a szerződés alapján - akár részben - vagyonmozgás történt. Az ilyen vagyon
mozgásnak ugyanis nincs érvényes jogalapja, ezért azt rendezni kell. Amint röviden
említettük, ezeknek a jogkövetkezményeknek a levonására a bíróság csak afél kérelme
A szerződés érvénytelenségének jogkövetkezményei 1 143
alapján tehet eleget, hivatalból ezeket a jogkövetkezményeket nem vonhatja le,

mégpedig semmisség esetében sem. Ezért, ha bármelyik fél az érvénytelen szerző
dés alapján történt vagyonmozgás rendezését kívánja, úgy ehhez külön kereseti, illetve
viszontkereseti kérelmet kell előterjesztenie. Más szóval: az érvénytelenség feleket
érintő jogkövetkezményei ugyanolyan eljárásjogi szabályok szerint érvényesíthetők,
mint bármely más polgári jogi igény. Ha a közérdek védelme érdekében van szük
ség az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonására, azt ügyészi keresetindítás
[324] alapján is meg lehet tenni.
Az érvénytelenség alább említendő jogkövetkezményeit illetően a bíróság nincs 1343
kötve a fél kereseti kérelméhez, attól eltérő megoldást alkalmazhat. A bíróság így tör
vényben biztosított lehetőséget kap arra, hogy az érvénytelenség érdemét tekintve
megalapozott, de az alkalmazott érvénytelenségi jogkövetkezmény tekintetében hi-
bás keresetet - elutasítása helyett - megfelelően korrigálja. Nem alkalmazhat azon-
ban a bíróság olyan megoldást, amely ellen mindegyik fél tiltakozik(BH 1998, 226.).
d) A Ptk. egyértelművé teszi, hogy az érvénytelen szerződésnek ezek a további jog- 1344
következményei csak időbeli határok között érvényesíthetők. Az eredeti állapot
helyreállítása keretében például a vételár visszaadására vonatkozó igény - kötelmi
jellege miatt - öt év alatt elévül (6:22. §), a dolog visszaadására vonatkozó dologi
igénynek pedig az (ingatlanok tekintetében tizenöt éves, ingók esetében tízéves) el
birtoklási idő (5:44. §) szab időbeli határt. Ha azonban valamelyik fél akkor kéri az
általa nyújtott szolgáltatás visszatérítését, amikor saját szolgáltatásának visszaköve
telhetősége már időbeli(tipikusan: elévülési) korlátba ütközik, a bíróság csak úgy ad
helyt követelésének, ha az eredeti állapot helyreállítását kérő fél - függetlenül az idő-
beli korláttól(elévüléstől) - maga is visszaadja a kapott szolgáltatást. Például: az el-
adó akkor kéri az érvénytelen szerződés alapján átadott dolog visszaadását, amikor
a vevő vételár-visszakövetelési igénye elévült, a bíróság az eredeti állapot helyreál-
lítását úgy rendeli el, hogy az eladó is köteles visszatéríteni a vételárat.
2 . Az érvénytelenségi hiba orvoslása (konvalidációja)

a bíróság által
a) Az érvénytelenség központi problémáinak rövid összegezésénél utaltunk már arra, 1345

hogy ha a felek között vagyonmozgás következett be a szerződés érvénytelensége el
lenére, a bíróság több lehetőség közül választhat:
- a nem kívánatos körülmény: az érvénytelenségi ok kiküszöbölése mellett érvé
nyessé nyilváníthatja a szerződést, vagy
elrendeli az egész szerződés felszámolását: a szerződéskötés előtti helyzet visz

szaállítása vagy a gazdagodás pénzben történő rendezése útj án.
Noha a szerződéses viszonyokba történő bírósági beavatkozás a piacgazdaság kö
rülményei között csak egészen kivételes lehet [4 87), a Ptk. megadja a bíróság szá
mára a konkrét eset gazdaságilag észszerű eldöntéséhez szükséges mérlegelési jogot.
Az érvényessé nyilvánításra akkor kerülhet sor, ha az érvénytelenség miatti érdek
sérelem a szerződés megfelelő módosításával kiküszöbölhető, vagy az érvénytelen
ség oka utóbb megszűnt. Mindkét esetben gazdaságilag célszerű, hogy a bíróság az
eredeti állapot helyreállításának elrendelése helyett az érvénytelenségi hibától meg
szabadított vagy megszabadult, egyébként jól működő szerződés érvényessé nyilvá
nítását alkalmazza. Különösen helye lehet ennek, ha az érvénytelen szerződés telje
sítése után hosszabb idő telt el, és ez alatt lényeges értékeltolódás is végbemehetett
a szolgáltatásban, ami pedig az eredeti állapot helyreállítását nehezebbé is teszi.
Az érvényessé nyilvánításra mindkét esetben a szerződés megkötésének idő
pontjára visszamenő hatállyal kerül sor. Az érvénytelen szerződés érvényessé nyil
vánítása esetén a felek úgy kötelesek egymásnak teljesíteni, és az esetleges szerző
désszegésért úgy felelnek, mintha a szerződés megkötésétől fogva érvényes lett
volna.
b) Mivel azonban a magánautonómia és a szerződési szabadság elvének következe
tes elfogadásával a bírósági beavatkozás (adott esetben a szerződés módosítása
a hiba kijavítása érdekében) nehezen egyeztethető össze, a bíróságnak elsősorban arra
van joga, hogy a szerződést az érvénytelenségi hibától megszabadítsa. Ilyenkor
a szerződés változatlan feltételekkel továbbra is köti a feleket, ha az a tisztességte
len feltételek kihagyásával is teljesíthető. 6 1 A szerződésben az érvénytelenség oká
nak kiküszöbölésével keletkezett esetleges hézagot pedig a bíróság lehetőleg valamely
diszpozitív törvényi rendelkezéssel tölti ki.
A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló
93/1 3/EGK irányelv 6. cikkének ( 1 ) bekezdését az Európai Unió Bírósága egyenesen úgy
értelmezi, hogy azzal ellentétes az olyan tagállami szabályozás, amely a nemzeti bíróság
számára lehetővé teszi, hogy vállalkozás és fogyasztó közötti szerződésben foglalt kikötés
tisztességtelen jellegének megállapítása esetén a szerződést e kikötés tartalmának mó
dosítása útján kiegészítse. Az ítélet 65. pontja szerint „a nemzeti bíróságok csak arra kö
telesek, hogy a tisztességtelen feltétel alkalmazásától eltekintsenek annak érdekében, hogy
az ne váltson ki kötelező joghatásokat a fogyasztó vonatkozásában, de nem jogosultak
61 A Kúria 6/2013. PJE határozatának 5. pontja

A szerződés érvénytelenségének jogkövetkezményei 1 1 45
arra, hogy a feltétel tartalmát módosítsák". 62 Az Európai Unió Bírósága egy későbbi íté
lete megengedhetőnek tartja ugyanakkor, hogy - ha a szerződés a tisztességtelen felté
tel elhagyása esetén nem teljesíthető - a nemzeti bíróság a tisztességtelen feltétel ér
vénytelenségének orvoslását a nemzeti jog valamely diszpozitív rendelkezésével való
helyettesítés révén végezze ei. 63
3. Az érvénytelen szerződés érvényessé válása a felek

akaratábó l
A Ptk. elvben valamennyi érvénytelenségi ok tekintetében biztosítja afelek általi or- 1350
vas/ás (konvalidáció) lehetőségét. Ehhez az kell, hogy a felek maguk kiküszöböljék
az érvénytelenség okát, vagy annak más okból (például jogszabályi változás miatti)
megszűnése esetén megerősítsék szerződési akaratukat. A cél ebben az esetben is
a szerződés megmentése. Az érvényessé válás ilyenkor a felek akaratából, de a tör-
vény erejénél fogva következik be. A törvény azt is megengedi, hogy a felek az ér
vénytelen szerződés érvényessé válást ne a szerződés megkötésére visszamenő ha
tállyal(ex tunc), hanem csak a jövőre nézve(ex nunc) hozzák létre. Ex tunc hatályú
érvényessé válás esetén a szerződést úgy kell tekintetni, mintha megkötésétől fogva
érvényes lett volna: a felek így kötelesek egymásnak teljesíteni, és az esetleges szer
ződésszegésért is így felelnek. Ex nunc hatályú érvényessé válás esetén ez a helyzet
a jövőre nézve következik be. Ilyenkor a szerződéskötés és az érvényessé válás kö-
zötti időben történt esetleges szolgáltatásokat az érvénytelenség jogkövetkezmé
nyeinek alkalmazásával kell rendezni. Az érvénytelenségi hiba felek általi kiküszö
bölése bírósági eljáráson kívül mehet végbe; vita esetén a felek bírósághoz
fordulhatnak. 64
A Ptk. előtti polgári jog tételesen ezt a lehetőséget csak korlátozott körben: kizárólag 1351
a szerződésnek az alakiságot mellőző megszüntetésével és felbontásával kapcsolatban
mondta ki normatív formában, de a bírói gyakorlatban nem volt vitás, hogy a felek az alak
szerűségi követelmény utólagos pótlásával, a hatósági engedély beszerzésével (BH 1995,
275.) vagy a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás közötti feltűnő értékkülönbség meg
szüntetésével kiküszöbölhetik az érvénytelenség okát.
62 C-6 1 8/1 0 Banco Espanol de Crédito SA v Joaquín Calderón Camino ügy.

63 C-26/1 3. sz. Kás/er-ügy.
64 Lásd DARÁZS Lénárd: Az „érvényessé válás" jogintézményének szükségességéről a polgári jogban. Magyar
Jog, 2009. 8. sz., 449-458. o.

4. A szerződéskötés előtti helyzet helyreállítása

Cin integrum restitutio)
a) Ha az érvénytelenség miatti érdeksérelem a szerződés megfelelő módosításával

nem küszöbölhető ki, és az érvénytelen szerződés alapján vagyonmozgás történt
a felek között, a bíróság bármelyik fél kérelmére a szerződéskötés előtti helyzet visz
szaállítását rendeli el. A Ptk. szerint ennek az a feltétele, hogy a nyújtott szolgálta
tások kölcsönösen természetben visszatéríthetők legyenek. A szerződéskötés előtti
helyzet helyreállítására tehát csak természetben kerülhet sor, éspedig a kölcsönösen
teljesített szolgáltatások egyidejű visszatérítésével. Ez utóbbi feltétel elvileg is csak
dare típusú dologszolgáltatás esetében valósulhat meg, mivel a dologszolgáltatás visz
szafordítható (reverzibilis) szolgáltatás. Gyakorlatilag a természetben történő visz
szatéríthetőség ilyenkor is függ attól, hogy a szolgáltatott dolog fizikailag még lé
tezzen (a dolog nem pusztult el, azt nem fogyasztották el, nem használták fel stb.),
és azt jogilag ne szerezze volt meg harmadik jóhiszemű személy a nem tulajdonos
tól való tulajdonszerzés szabályai (5:39. §) szerint. Ez utóbbi esetekben az eredeti
leg visszafordítható szolgáltatás utólag visszafordíthatatlanná válik: utólagos irre
verzibilitás következik be, ami a szerződéskötés előtti helyzet helyreállítását
lehetetlenné teszi. Facere szolgáltatások, például vállalkozási, megbízási szerződé
sek esetében a nyújtott szolgáltatás az egyik fél részéről eleve (fogalmilag) nem té
ríthető természetben vissza, mivel a végzett munka meg nem történtté nem tehető.
Hasonló a helyzet használati kötelmeknél (például bérletnél). Ezekben az esetekben
a szolgáltatás eredeti irreverzibilitása a szerződéskötés előtti helyzet helyreállítását
kizárja. A pénzszolgáltatás viszont, a legfajlagosabb szolgáltatás lévén, mindig visz
szatéríthető.
b) A bíróság akkor rendeli el tehát az eredeti állapot helyreállítását, ha az - éspedig
mindkét fél részéről - természetben lehetséges. A Ptk. összhangba hozza az eredeti
állapot helyreállítása kapcsán szemben álló szolgáltatások visszakövetelésére vo
natkozó határidőket. Ezt szolgálja az a rendelkezés, hogy az eredeti állapot helyre
állítását kérő Íelet az elévülés vagy elbirtoklás beálltátólfüggetlenül terheli az álta
la kapott szolgáltatás visszaadásának kötelezettsége. Erre a szabályra azért van
szükség, mert - tipikus esetben - dologszolgáltatás áll pénzszolgáltatással szemben,
és ezek visszakövetelésének időbeli lehetősége különböző. A dolog visszakövetelé
se tulajdoni igény, amely nem évül el (5:35. §), és amelynek csak a másik fél (pél
dául a vevő) elbirtoklása szab határt; ezzel szemben a pénzkövetelés - fajlagos szol
gáltatásról lévén szó - nem tulajdoni, hanem kötelmi igény, és ezért elévül. Az időbeli
szinkron hiánya nyilvánvaló: az általános elévülési idő öt év (6:22. § ), az
elbirtoklási idő tíz vagy tizenöt év (5:44. §). Ehhez a fogalmilag meglévő időbeli kü
lönbséghez járulhat még adott esetben e határidők nyugvásából és megszakításából
eredő további időbeli eltérés. Szükség volt ezért kimondani, hogy az eredeti állapot
helyreállítása keretében a visszatérítési kötelezettség az elévülési vagy az elbirtok
lási idő elteltétől függetlenül terheli az eredeti állapot helyreállítását kérő felet. Ha
tehát a fél in integrum restitutiót kér, nem hivatkozhat arra, hogy az általa vissza
adandó pénzszolgáltatásra vonatkozó igény már elévült, még ha az elévülési idő el
is telt. Ugyanez vonatkozik az elbirtokló félre is.
e) A szerződéskötés előtti helyzet helyreállítása során olyan helyzetet kell teremteni, 1354
mintha az érvénytelen szerződés alapján nem is történt volna vagyonmozgás. Ez az
eredeti szolgáltatás visszatérítésén kívül azt is jelenti, hogy ha az egyik fél egyálta-
lán nem teljesített vagy ingyenesen jutott a szolgáltatáshoz, e szolgáltatás hasznát vagy
kamatait a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint köteles a másik félnek meg
téríteni. Az egymás egyenértékű szolgáltatásait kölcsönösen használó felek egyike
sem kötelezhető viszont a másik javára a dolog használatáért használati díj, illetve
a pénz után kamat fizetésére. Ennek az a magyarázata, hogy addig, amíg a felek köl
csönösen használják a másik félnek visszajáró egyenértékű szolgáltatást, a szerződéses
szinallagma nem szenvedett sérelmet (BDT 2007, 42.).
Más a jogi helyzet szerződésszegés, például ismételt fizetési késedelem miatti el- 1355
állás esetén: 6:227. § (2) bek.
Az érvénytelen szerződés alapján történt teljesítés esetén a szerző fél a dologba 1356
beruházhat, a vagyontárgyat felújíthatja, átépítheti stb. Az eredeti állapot helyreállí
tásával nem orvosolt beruházások, hasznok, kamatok, költségek felmerülése olyan
többlettényállási elemek, amelyekhez az érvénytelen szerződés csupán a feltételt adta,
és amelyeket járulékos igényként kell elbírálni. Az eredeti állapot helyreállítása ke
retében nem orvosolt ilyen többlettényállási elemeket a megfelelő anyagi jogi sza
bályok alapján [például a jogalap nélküli birtoklás (5:9. §) vagy a jogalap nélküli gaz
dagodás (6: 579. §) normái szerint] kell megítélni. A járulékos kártérítési igényekről
alább [364 ) külön szólunk.
d) A szolgáltatások értékegyensúlyát az eredeti állapot helyreállítása során is biz- 1357
tosítani kell. Erre különös okot adhat a szolgáltatás értékének időközbeni jelentős
megváltozása. Ez az értékeltolódás olyan mértékű is lehet, hogy az eredeti állapotot
természetben helyre lehet ugyan állítani, de az in integrum restitutio - az eset összes
körülményeit figyelembe véve - valamelyik fél lényeges jogi érdekét sértené. Ilyen
esetben a bíróság eltekint a szerződéskötés előtti helyzet helyreállításától, és inkább
az alaptalan gazdagodás elve szerinti vitarendezést (lásd a következő 5. pontban) vá
lasztja.
5. Az alaptalan gazdagodás pénzben történő megtérítése
358 1 a) Az előző pontokban előadottakból látszik, hogy gyakran előfordul: a szerződés

érvénytelensége folytán kialakult helyzet rendezésére sem a hibájától megszabadí
tott szerződés érvényessé nyilvánítása, sem a szerződéskötést megelőző állapot ter
mészetbeni helyreállítása útján nem kerülhet sor. A jogilag nem indokolhatóan be
következett vagyonmozgások kiegyenlítésére azonban ilyenkor is megfelelő eszközt
kell találni. A Ptk. a jogalap nélküli gazdagodás (6:579. §) elvére támaszkodva (de
önálló, sui generis szabály alkotásával! ) rendezi az érvénytelen szerződés alanyainak
helyzetét, a bekövetkezett vagyonmozgások visszarendezését. Ez azt jelenti, hogy a fél
kérelmére a bíróság az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás(a jogalap nélküli
gazdagodás) ellenértékének pénzben történő megtérítését rendeli el. Az ellenszol
gáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzben történő megtérítésére
vonatkozó igény - mint egyfajta alaptalan gazdagodási igény - kötelmi természetű
igény, és az általános elévülési időn(6:22. §) belül érvényesíthető.
b) A Ptk. a gazdagodástól történt elesés jogkövetkezményeit nem a jogalap nélkü
li gazdagodás szabályai [6:579. § (2) bek.] szerint rendeli megítélni, hanem azok ren
dezésére speciális (sui generis) szabályokat állít fel. Ezek szerint a szerződő fél nem
köteles az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzben történő
megtérítésére, ha bizonyítja, hogy a neki teljesített szolgáltatást bizonyítottan olyan
okból nem tudja visszatéríteni, amelyért(például a dolog elpusztulásáért) a másik fél
felelős. Ha viszont a fél megfizette a szolgáltatás ellenértékét, annak visszafizetését
akkor is kérheti, ha ő a neki teljesített szolgáltatást bizonyítottan olyan okból nem tud
ja visszatéríteni, amelyért (például a dolog elpusztulásáért) a másik fél felelős.
e) Uzsorás szerződés esetén (31 1) az érvénytelenség a sérelmet szenvedett személy
helyzetének kihasználásával történik. Ezért a Ptk. szerint a bíróság egészben vagy
részben elengedheti a visszatérítést, ha az még részletekben történő fizetés esetén is
súlyos helyzetbe hozná a sérelmet szenvedett felet. Az uzsorás, a sérelmet okozó fél
viszont a kapott szolgáltatásból az aránytalan előnynek megfelelő részt a kiuzsorá
zottnak, a sérelmet szenvedett félnek mindenképpen köteles visszatéríteni(EBH 2002,
744.).
6. A szerződés részleges érvénytelensége
A Ptk. (6: 114. §) világossá teszi, hogy a szerződés részleges érvénytelenségéről ak- 1361
kor van szó, ha az érvénytelenségi ok nem az egész szerződést, hanem annak csak
egy meghatározott részét érinti. Ez a rész nem képezheti a szerződés lényeges tartalmi
elemeit: a főszolgáltatást, az ellenszolgáltatást stb. mert ilyen rész hibája miatt az egész
szerződés érvénytelensége következik be. Természetesen előfordul, hogy az érvény
telenségi ok nem a főkötelezettségre vonatkozik ugyan, de a mellékkötelezettség tel
jesítése az adott esetben annyira szervesen összefügg a szerződés lényeges tartalmá-
val, hogy nélküle a szerződés nem áll meg, és ezért az egész szerződés érvénytelen
(BDT 2002, 74.). Részleges érvénytelenségről elvileg is csak akkor beszélhetünk te-
hát, ha az érvénytelenségi ok (például jogszabályba ütközés) a szerződésnek olyan
részét érinti, amely nélkül az még képes betölteni a felek által szándékolt célokat.
Részleges érvénytelenséget lehetett például megállapítani azért, mert az érvényte
lenség osztható szolgáltatás [104 ) egy részére vonatkozott (BH 1997, 38.).
Részleges érvénytelenség esetén a Ptk. szerint az érvénytelenségnek a (6: 110- 1362
6:113. §-ok szerinti) jogkövetkezményeit csak a szerződésnek az érvénytelenségi ok-
kal érintett részére kell alkalmazni. Az egész szerződés a részleges érvénytelenség
miatt csak akkor dől meg, ha feltehető, hogy a felek a szerződést az érvénytelen rész
nélkül nem kötötték volna meg. Annak eldöntésénél, hogy a részbeni érvénytelen-
ség miatt a szerződés egésze megdől-e, nem annak van jelentősége, hogy a felek e kér
désben milyen perbeli nyilatkozatot tettek, hanem azt kell vizsgálni, hogy az éssze-
rűen eljáró, a gazdasági racionalitásokat mérlegelő szerződő fél a szerződéskötés
időpontjában az utóbb semmisnek bizonyult rész nélkül kötött volna-e szerződést
(BDT 2010, 2351.). A LB gyakorlata szerint azt a felet terheli a bizonyítás kötele
zettsége, aki az egész szerződés megdőlését kívánja elérni, vagyis neki kell bizo
nyítania, hogy a szerződést a felek az érvénytelen rendelkezés nélkül nem kötötték
volna meg (BH 2001, 436.). A Ptk. maga védi e körben is a fogyasztó érdekét, ki
mondva, hogy fogyasztói szerződés részbeni érvénytelenség esetén csak akkor dől
meg, ha a szerződés az érvénytelen rész nélkül nem teljesíthető.
7. A szerződés érvénytelenségéhez kapcsolódó járulékos

igények
363 1 a) A szerződőfelek között járulékos igények merülhetnek fel az eredeti állapot hely
reállításával nem orvosolt beruházások, hasznok, kamatok, költségek tekintetében.
Ezek elbírálásáról az in integrum restitutio tárgyalásánál szóltunk.
Magával az érvénytelen szerződés megkötésével káruk is keletkezhet a szerződő

feleknek, amelyért egymással szemben - érvényes szerződéses viszony hiányában -
a szerződésen kívüli (deliktuális) kártérítési felelősség szabályai (6:519. §) szerint kö
telesek helytállni. A felelősség megállapítása esetén ez a teljes kár megtérítésének
kötelezettségét jelenti. Ha ilyen felelősség nem állapítható meg, nem a teljes kárt
(pozitív interesse), hanem csak a szerződéskötés költségeit (esetleges utazási, ügyvé
di stb. költségeket) kötelesek megtéríteni (negatív interesse).
b) Kára merülhet fel az érvénytelen szerződésből harmadik személynek is. A szer
ződés fennálltában jóhiszeműen bízó harmadik személynek az érvénytelen szerző
déshez kapcsolódó kártérítési igényét - természetesen - ugyancsak a deliktuális kár
térítési szabályok szerint kell megítélni. A kártérítési felelősség a szerződés
érvénytelenségét okozó (például a megtévesztő) felet terheli. Ha a szerződő felek
együtt idézték elő az érvénytelenséget (például színlelt szerződéskötéssel [274] ),
a harmadik személlyel szemben egyenlő arányban felelnek (EBH 2002, 644.). Ajó
hiszemű harmadik személlyel szembenfelróhatóan eljáró szerződő fél egyedül fe
lel a teljes kárért, függetlenül attól, hogy az érvénytelenséget melyikük okozta. Fel
róhatóan jár el például az érvénytelen adásvételi szerződés vevője, ha a szerződés
érvénytelenségéről tudva értékesíti tovább az illető dolgot, kárt okozva ezzel a jóhi
szemű harmadik személynek.
Jogszabályok a XIV. fejezethez: Ptk. 6: 1 08-6:115. §-ok

XV. Fejezet
A szerződés hatálytalansága
1. A szerződés hatályossága és hatálytalansága................................................. 1 5 1

2. A szerződés hatályát érintő, itt tárgyalásra kerülő jogi tények a ptk.-ban ....... 1 53
3. Feltételtűzés és idő határozás .......................................................................... 153
4. Beleegyezéstől vagy jóváhagyástól függő szerződés ...................................... 154
5. A fedezetelvonó szerződés relatív hatálytalansága ......................................... 155
1 . A szerződés hatályossága és hatálytalansága
a) Az esetek döntő többségében a létrejött és érvényes szerződés jogilag képes a fe- 1366
lek által szándékolt joghatás kiváltására. Vannak mégis olyan jogi tények, amelyek
az érvényesen létrejött szerződés célzott joghatásának bekövetkezését - ideiglenesen
vagy véglegesen - megakadályozzák. Ezekben az esetekben a szerződés hatályta
lanságáról beszélünk. Röviden ezt úgy fejezhetjük ki, hogy a hatályosság kérdése az
érvényességet követően merül fel. A szerződést érintő három kategória logikai rend-
je tehát a következő:
létrejött szerződés < érvényes szerződés < hatályos szerződés. 65
b) A szerződés hatályát érintő jogi tények némelyike a szerződést a felekre is ki- 1367
terjedően fosztja meg hatályától: abszolút hatálytalanság. Ilyen jogi tény megjelen-
het magában afelek megállapodásában:feltétel tűzése vagy időhatározás formájá-
ban. Ezekben az esetekben a szerződés időbeli hatályának kérdése merül fel. Más
esetekben jogszabály támaszt további feltételt a szerződés abszolút hatályosságához:
harmadik személy beleegyezését, illetve hatóság jóváhagyását írva elő.
65 Az itt kifejtetthez hasonló értelemben beszél a hatálytalanságról VILÁGHY: Ajogügyletek. ln VILÁGHY-EÖRSI: Ma
gyar Polgári Jog. 1. kötet. Budapest, 1962. 216. o. és EöRSI: Kötelmi jog - Általános Rész. 94. o. A hatályta
lanság fogalmának alakulását és körvonalainak bizonytalanságát a magyar magánjogi dogmatikában rész
letesen bemutatja ASZTALOS: A polgári jogi szankció. 196. skk. o.
152 A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE ÉS HATÁLYTALANSÁGA. NATURÁLIS KÓTELMEK
A Ptk. a szerződés abszolút hatálytalanságának eseteire rögzíti azt a tételt, hogy

a hatálytalan szerződés alapj án teljesítés nem követelhető, hiszen a hatálytalan szer
ződés a felek által célzott j oghatásokat nem képes kiváltani. Ha viszont a hatályta
lan szerződés alapj án mégis szolgáltatásra került sor, a vagyonrnozgás j ogkövetkez
ményeit az érvénytelenség j ogkövetkezményeinek [337] mintáj ára kell levonni.
A szerződés hatálya rendszerint a szerződés valamennyi eleme tekintetében egyszerre,
egységes időpontban kezdődik, és egységes időpontig tart.
e) A Ptk. sok esetben a szerződésben nem szereplő harmadik személy j ogainak, il
letve érdekeinek védelmében a relatív hatálytalanság eszközét alkalmazza, és
a szerződésnek általános j elleggel harmadik személyek irányában, illetve meg
határozott harmadik személy irányában való hatályosságához külön feltételeket tá
maszt, illetve
- megfosztja hatályától - egyes esetekben szankciós célzattal - általános jelleggel
harmadik személyek irányában, illetve meghatározott harmadik személy irányában
a szerződést.
Ilyen rendelkezéseket alkalmaz a Ptk. a következő kérdésekkel kapcsolatban:
= a képviseleti jog korlátozása: 3 :3 1 . §;

- ajogi személyek szabályai között
= a kft.-üzletrész kívülálló személyre történő átruházása: 3 : 1 67. § (4) bek.;

= a részvényátruházás korlátozása: 3 :2 1 9. § ( 1 ) bek.;
- a családjogi szabályok között
= a házastárs hozzájárulása nélkül kötött szerződés: 4:50. §;

= a házastársak közötti egyes szerződések: 4:4 1 . § (2) bek., 4:67. § (2) bek.;
= a házassági és élettársi vagyonjogi szerződés: 4:65. § (2) bek., 6:5 1 5. § (3) bek.;
- a dologi jog szabályai között
= elidegenítési és terhelési tilalom kikötése: 5:32. § ( 1 ) bek.;

= a földtulajdonos és az épülettulajdonos közötti szerződés: 5 : 1 9. § ( 1 ) bek.;
= az elzálogosított követelés mint zálogfedezet védelme: 5: 1 1 0. § ( 1 ) bek.;
= a képviseleti jog harmadik személlyel szembeni korlátozása: 6: 1 2. §, 6: 1 5. § (4) bek.,

- a kötelmi jog szabályai között
= afedezetelvonó szerződés [379] : 6: 1 20 § ( 1 ) bek.;

6: 1 8 § ( 1 ) bek.;
= a követelés engedményezését kizáró kikötés [864) : 6: 1 95. § ( 1 ) bek.;

= az engedményezésről szóló értesítés: 6: 1 97. § (2) bek.;
= az elővásárlásijog megszegése: 6:223. § ;
= a díjkitűzés visszavonása: 6:588. § (3) bek.

= a biztosított bizonyos nyilatkozatai: 6:474. § ( 1 ) és (2) bek.;
A szerződés hatálytalansága 1 1 53
A relatív hatálytalanság jogkövetkezményeit a Ptk. adott esetben külön határoz- 1371

za meg. Például az elővásárlási jogot sértő szerződés esetében (6: 223. §) a törvény
biztosítja az elővásárlásra jogosult számára, hogy elfogadó nyilatkozattal - azonos
feltételekkel - az eredeti szerződő fél helyébe lépjen. A relatív hatálytalanság esetei
közül itt afedezetelvonó szerződés problémáit tárgyaljuk részletesen.
A relatív hatálytalanság szankciójának értékelésénél észre kell venni az intézmény 1372
jogdogmatikai különlegességét. A szerződésnek ugyanis fogalmilag eleve csak a fe-
lek között van hatálya, és kívülállókra, harmadik személyekre jogilag értékelhetően
sem pozitív, sem negatív hatása nincs. A harmadik személyekkel szembeni hatály
talanságot a törvénynek tehát ki sem kellene mondania. A relatív hatálytalanság
szankciós alkalmazásának eseteiben a törvény - paradox módon - mintegy bevonja
az illető harmadik személyt(például a fedezetelvonó szerződés kárvallottját vagy az
elővásárlásra jogosultat) a jogviszonyba, azért, hogy az ő jogos érdekét védeni tud-
ja. Pusztán logikai alapon az sem kézenfekvő, hogy a relatív hatálytalanság végső so-
ron az eredeti felek viszonyát is alapvetően megváltoztatja. Például: fedezetelvonó
szerződés esetében az ingyenesen vagy rosszhiszeműen szerző fél köteles tűrni
a megszerzett vagyontárgyból való kielégítést, ha a kielégítési alapjától megfosztott
harmadik személy kéri ezt; az elővásárlásra jogosult pedig egyenesen az eredeti szer-
ződő fél helyébe léphet.
2. A szerződés hatályát érintő, itt tárgyalásra kerülő jogi

tények a ptk,-ban
1373
a felek megállapodása jogszabály
abszolút időben érinti a szerződés hatályát: harmadik személy beleegyezését,
hatály feltételtűzés, hatóság jóváhagyását írja elő
időhatározás
relatív hatály X például a fedezetelvonó szerződés
3. Feltételtűzés és időhatározás
a) A felek a szerződés hatályának beálltát vagy megszűnését bizonytq,lan jövőbeni 1374

eseménytől tehetik függővé. Az első esetbenfelfüggesztő, a második esetben bontó
feltétel tűzéséről van szó. A szerződésben kikötött felfüggesztő feltétel bekövet
keztének hiányában a szerződés nem lép hatályba (BH 2009, 18.), bontó feltétel
bekövetkezésével pedig a szerződés hatálya megszűnik (BH 2013, 13.). Felfüg

gesztő feltételt kötnek ki a felek például, ha lakásbérleti szerződésükbe a következő
nyilatkozatot foglalják: ,,A lakás átadására abban az esetben kerül sor, ha Mici néni
véglegesen hazaköltözik Chicagóból". A példabeli esetben a létrejött és érvényes szer
ződés hatálya függ a kitűzött feltétel bekövetkezésétől. Ha Mici néni nem költözik
végleg haza, a szerződés sohasem válik hatályossá. Bontó feltételre példa: ,,Új Mini
Morris gépkocsit ajándékozok neked a mai huszonharmadik születésnapodra. Nem
kapod meg azonban az autót, ha a most folyó vizsgaidőszakban nem teszed le a pol
gári jogi záróvizsgát." Az ajándékozási szerződés létrejött, érvényes és hatályos, de
a sikeres vizsga elmaradása esetén elveszti hatályát. A két példából az is látszik, hogy
a feltételtűzés felfüggesztő vagy bontó jellege megfogalmazás kérdése; mindkét
példabeli feltételt lehetne fordítva is szövegezni.
A feltétel teljesülése, illetve bekövetkezése lehet a felek magatartásán kívüli, füg-
3751
getlen a felektől (1. példa), de részben függhet is tőlük (2. példa). Fogyasztó és vál
lalkozás közötti szerződésben az ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek kell te
kinteni azt a kikötést, amely a vállalkozás teljesítését olyan feltételtől teszi függővé,
amelynek bekövetkezte kizárólag a vállalkozás akaratán múlik, kivéve, ha a fogyasztó
jogosult a szerződéstől elállni, vagy azt felmondani [6:104. § (2) bek..,0 pont]. A há
zasságkötési jognyilatkozat hatálya nem köthető feltételhez vagy határidőhöz [4:5. §
(1) bek.).
Amíg a feltétel bekövetkezése függőben van, egyik fél sem tehet semmit, ami
3761
a másik fél jogát a feltétel bekövetkezése vagy meghiúsulása esetére csorbítja vagy
meghiúsítja. A feltétel bekövetkezésére vagy meghiúsulására nem alapíthat jogot az,
aki azt felróhatóan maga idézte elő. Jóhiszemű harmadik személy ellenérték fejében
szerzett jogát ez a szabály nem érinti.
b) Ha a felek a szerződés hatályának beálltát vagy megszűnését egy meghatározott
időponthoz kötik, a szerződés hatálya a feltételtűzéshez hasonlóan alakul. Ha a szer
ződés hatályának beálltát kötik a felek valamely időponthoz, a jogi helyzet a felfüg
gesztő feltételtűzéssel rokon, ha pedig a szerződés hatályának megszűnését kapcsolják
egy időponthoz, a jogkövetkezmények a bontó feltételtűzés mintájára alakulnak.
4. Beleegyezéstől vagy jóváhagyástól függő szerződés
A Ptk. szerint nem hatályos addig a szerződés, ameddig harmadik személynekjog

szabály által megkövetelt beleegyezésére vagy a jogszabály által megkövetelt ható
sági jóváhagyásra nem kerül sor. Ilyen jogi helyzetet nem ritkán teremtenek jog-
A szerződés hatálytalansága 1 155
szabályok. Gyakran szükséges például a Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Nem

zeti Bank vagy valamely más felügyeleti hatóság jóváhagyása a szerződés hatályos
ságához. A beleegyezés, illetve a jóváhagyás megtörténtével a szerződés a megkö
tésének időpontjára visszamenőleg válik hatályossá. A szerződés érvényesen létrejön
tehát a beleegyezés, illetve a hatósági jóváhagyás nélkül is, de hatálytalan marad azok
megtörténtéig. Ez alatt az idő alatt a felek jogait és kötelezettségeit a függőben lévő
feltétel szabályai (6: 117. §) szerint kell megítélni. Megjegyezzük, hogy a Ptk. két fon
tos kivételt tesz e tekintetben. A kiskorú személy törvényes képviselője által tett meg
határozott jognyilatkozatok érvényességét (és nem a hatályosságát) teszi függővé
a gyámhatóság jóváhagyásától [2: 15. § (1) bek.]. Hasonlóképpen: a cselekvőképessé
get részlegesen és teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett nagykorúak esetén is van
nak olyan törvényben felsorolt jognyilatkozatok, amelyeknek az érvényességéhez kell
a gyámhatósági jóváhagyás (2:23. §). Fontos megjegyezni azt is, hogy ha nem jog
szabály, hanem a felek maguk teszik függővé szerződésük hatályát harmadik személy
beleegyezésétől vagy hatóság jóváhagyásától, az ilyen tartalmú szerződéses kikötést
feltételtűzésként [374] kell megítélni.
5. A fedezetelvonó szerződés relatív hatálytalans ága66
a) Mint említettük, fedezetelvonó ügyletnél nem a szerződés időbeli hatálya kér- 1379
déses, hanem a szerződés személyi hatályát korlátozza a törvény. A Ptk. szankciós
jelleggel alkalmazza a hatálytalanság eszközét, éspedig relatív hatálytalanság for
májában.
Fedezetelvonó az az ingyenes szerződés vagy egyoldalú jogügylet, amely har- 1380
madik személy igényének kielégítési alapját elvonja. Visszterhes szerződés is lehet
fedezetelvonó, ha a szerződéskötő személy rosszhiszemű volt. Rosszhiszeműnek
minősül a szerződő fél akkor, ha tudott, vagy a körülmények szerinti megfelelő (azaz
az adott helyzetben általában elvárható) gondosság mellett tudnia kellett a követelés
fennállásáról és arról, hogy a szerződés a hitelező követelésének a kielégítési alap-
ját részben vagy egészben elvonta (BH 2001, 62.). Ez utóbbi feltétel eleve adott ak-
kor, ha a szerződéskötő személy által nyújtott ellenszolgáltatás jellegénél fogva nem
nyújt fedezetet a követelés kielégítésére, például: az ellenszolgáltatás nyújtására
munkavégzéssel vagy beszámítással [556] került sor. Az ingyenes szerző jó- vagy
66 A fedezetelvonó jogügylet ptk.-beli szankcionálásához és a római jogi előképhez: az actio Pau/ianához lásd
BENKE József: Krízis és fedezete/vonás. A csalárd fedezete/vonás elleni hitelezővédelmi jog történeti alapjai és
azok mai jelentősége az új magyar Polgári Törvénykönyv tükrében. Kézirat. Budapest, 2016.
rosszhiszeműsége közömbös. A törvény az így vagyonhoz jutót azért kötelezi helyt

állásra, mert őt az eredeti vagyonában nem éri hátrány az ellenszolgáltatás nélkül szer
zett dolog elvesztése folytán (BH 1995, 458.).
Egy igény kielégítési alapjának elvonásáról akkor beszélünk, ha a fedezetelvo
nó szerződés miatti vagyonvesztés következtében az igény - a kötelezett egyéb va
gyona híján - nem (vagy nem a maga egészében) hajtható be az adóson (BH 2005,
111., BH 2001, 62., BDT 2002, 555.). A harmadik személy követelésének már lé
teznie kell a fedezetelvonó szerződés létrejöttekor (BH 2011, 133., BDT 2011,
2485.), de ekkor még nem kell az igény állapotában lévőnek, vagyis kikényszerít
hetőnek is lennie [LB 1/2011. (VI. 15.) PK vélemény 3. pont]. Ha a kötelezettnek a fe
dezetelvonó jognyilatkozat megtételekor van a jogosult követelésének kielégítésére
elegendő vagyona, a fedezetelvonó szerződés hatálytalanságára nem lehet sikerrel hi
vatkozni (EBH 2004, 1144., BH 1999, 220.). A fedezetelvonás különösen a kötele
zett vagyonába tartozó dolog tulajdonjogának átruházásával, a kötelezettet illető kö
vetelés engedményezésével (6:193. §), vagyoni értékű jogának átruházásával
(6:202. §) vagy ezek elzálogosításával történhet. Fedezetelvonó jellegű lehet a kö
vetelés elengedése is.
Példa: ,,A" tartozik „C''-nek 10 millió forinttal. ,,A" egyetlen vagyontárgyát, sze
mélygépkocsiját, amellyel helyt tudna állni „C"-vel szemben, elajándékozza „B"-nek.
Az ajándékozási szerződés (a fedezetelvonó szerződés) ,,C" (a harmadik személy) vi
szonylatában hatalytalan. Ez a következőket jelenti. ,,C'' - szükség esetén perben -
követelheti „B"-től „A"-val szembeni követelésének kielégítését. Sikeres perlés ese
tén a bíróság megállapítja a szerződés fedezetelvonó jellegét és emiatt annak ha
tálytalanságát; a szerző felet (,,B"-t) a bíróság annak tűrésére kötelezi, hogy a hite
lező harmadik személy (,,C'') követelését a megszerzett vagyontárgyból elégítse ki
(BH 1999, 220., BDT 2011, 2479.). A szerző fél (,,B") a megszerzett vagyontárgy
elleni végrehajtás elkerülése érdekében a vagyontárgy értéke erejéig a követelést sa
ját vagyonából kielégítheti. A szerző fél (,,B") a megszerzett vagyontárgy értékéig
helytállni köteles akkor is, ha a megszerzett vagyontárgyat rosszhiszeműen harma
dik személyre (,,D"-re) ruházta át, vagy attól rosszhiszeműen egyéb módon elesett.
A fedezetelvonó szerződés ingyenessége nemcsak akkor állapítható meg, ha a szerződés
annak típusa szerint ingyenes jellegű, hanem akkor is, ha a felek valódi megállapodása
visszterhes szerződéssel leplezett ingyenes szerződés megkötésére irányul, és ezért
a színlelt szerződésben [274) kikötött ellenérték ténylegesen nem kerül kiegyenlítésre
(BH 2001, 62.). Példa: ,,A" tartozik „C"-nek 10 millió forinttal. ,,A" egyetlen vagyon
tárgyát, személygépkocsiját, amellyel helyt tudna állni „C"-vel szemben, színlelt adás
vételi szerződéssel, vételár feltüntetésével, valójában azonban ellenszolgáltatás nélkül át
ruházza „B"-re. A példában a visszterhesség színlelt, ezért az adásvételi szerződés
A szerződés hatálytalansága j 1 5 7
semmis, a leplezett ingyenes szerződés pedig fedezetelvonó jellege miatt „C"-vel szem
ben hatálytalan [6:92. § (2) bek.].
Ha valaki a szerződést hozzátartozójával (például gyermekével: BH 2012, 9., BH 1384

2011, 307.) vagy olyan jogi személlyel köti, amelyben többségi befolyással rendel-
kezik, továbbá ha jogi személy a tagjával vagy vezető tisztségviselőjével vagy annak
hozzátartozójával köt ilyen szerződést, a rosszhiszeműséget és az ingyenességet vé
lelmezni kell. Ugyancsak vélelmezni kell a rosszhiszeműséget és az ingyenességet
azonos természetes vagy jogi személy befolyása alatt működő jogi személyek egy-
más közötti szerződéskötése esetén, ha közvetlen vagy közvetett többségi befolyás
nem áll fenn. A többségi befolyás fogalmát a Ptk. - az Európai Unió irányelvi sza-
bályai alapján - az értelmező rendelkezések között adja meg (8:2. §).
Ha a fedezetet jelentő vagyontárgyat megszerző személy (,,B") a vagyontárgyat 1385
rosszhiszeműen átruházta (,,D"-re), vagy attól rosszhiszeműen elesett, a fedezetét
vesztett személlyel (,,C''-vel) szemben a vagyontárgy értékéig helytállni köteles.
A Ptk. szerint a fedezetelvonó szerződés szabályait kell alkalmazni akkor is, ha 1386
az előny nem az első szerző személynél (,,B"-nél) jelentkezik. A szerződés fedezet
elvonó jellege megállapítható tehát egy esetleges új szerzőnél (,,D"-nél) is, ha a fe
dezetül szolgáló vagyontárgy a perindításig gazdát cserél. A fenti példában: ,,B"
elidegeníti az autót „D"-nek. Ilyenkor természetesen az érintett szerződések mind
egyikénél külön-külön kell vizsgálni, hogy fennállnak-e a fedezetelvonó szerződés
megállapításának törvényi feltételei (mindenekelőtt az ingyenesség vagy a rosszhi
szeműség). A visszterhesen új szerzővel (,,D"-vel) szembeni igény keletkezése nem
szünteti meg az első szerzővel (,,B"-vel) szembeni igényt. Ez utóbbi ilyen esetben
a kapott ellenszolgáltatás értékéig tartozik helytállni.
Harmadik személy igényének kielégítési alapját ingyenes egyoldalú jogügylettel: 1387
alapítvány létesítésével (3:378. §), díjkitűzéssel (6:588. §), közérdekű kötelezett
ségvállalással (6:589. §) is el lehet vonni. Ezekben az esetekben a fedezetelvonó egy
oldalú nyilatkozat előnyét az alapítvány vagy a díjkitűzés kedvezményezettje vagy
a meghatározott közérdekű cél élvezi.
b) A Ptk. azért a relatív hatálytalanság (egy meghatározott személlyel szemben meg- 1388
állapított hatálytalanság) szankcióját füzi a fedezetelvonó szerződéshez, mert nem
akarja általános jelleggel megfosztani hatályától az ügyletet. Ugyanígy nem lenne cél-
szerű a semmisségi szankció alkalmazása, sőt még az érvénytelenség enyhébb for
májának: a megtámadhatóságnak a megengedése sem. A Kúria elvi határozatban
mondta ki: a szerződés fedezetelvonó jellege miatt nem érvénytelenség, hanem re-
latív hatálytalanság megállapítására irányuló kereset terjeszthető elő (EBH 2012, P.2.).
A teljesedésbe ment hatálytalan (vagy érvénytelen) szerződés jogkövetkezményei
158 A SZERZÓDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE ÉS HATÁLYTALANSÁGA. NATURÁLIS KÖTELMEK
(6: 110-6: 115. §-ok) ugyanis csak az eredeti felek közötti helyzet rendezésére alkal
masak, de nem reparálják harmadik személy jogilag védett érdekének sérelmét.
Harmadik személy jogilag védett érdeksérelmének orvoslásához, így az elvont

fedezet visszanyeréséhez az a megfelelő (és egyben elegendő) szankció, ha a törvény
csak az ő irányában, relatíve fosztja meg hatályától a szerződést. Ez pedig azt jelenti,
hogy a szerződés nemcsak érvényesen létrejöttnek tekinthető, hanem hatályos is, ki
véve azzal a harmadik személlyel szemben, akinek a kielégítési alapját vonták el vele.
A relatív hatálytalanság eszközével [366] a magánjog mintegy megőrzi a jogosult jo
gait a kötelezett vagyonában: a kielégítési alapjától megfosztott harmadik személy
az ő irányában (relatíve) hatálytalan szerződés alapján kérheti követelésének az
érintett vagyontárgyból való kielégítését, szükség esetén végrehajtási eljárásban is.
Ha a fedezetelvonó ügylet kedvezményezettje (,,B") ezt el kívánja kerülni, a köve
telést saját vagyonából kell kielégítenie. A fedezetelvonó jogügylet kedvezménye
zettje elleni perindításnak az is feltétele, hogy a fedezetét vesztett követelés lejárt, va
gyis az igény állapotában lévő: kikényszeríthető legyen [LB 1/2011. (VI. 15.) PK
vélemény 3. pont].
Megjegyezzük: a fedezetelvonó szerződés általános szabályának analógiájára állapít
meg egy hatálytalansági szabályt a Ptk. a házassági közös vagyonra az egyik házastárs
által a másik hozzájárulása nélkül kötött szerződés tekintetében (4:50. §). Említeni kell
végül, hogy a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló törvény afelszámolási eljá
rásban keresettel történő megtámadási jogot ad a hitelezőnek (és az adós nevében a fel
számolónak) meghatározott határidőn belül kötött, konkrétan definiált „fedezetelvonó
szerződések" tekintetében. A sikeres megtámadás a Ptk. szerinti érvénytelenséget ered
ményezi.
Jogszabályok a XV. fejezethez: Ptk. 6: 116-6: 120. §-ok

XVI. Fejezet
Bírósági eljárásban nem érvényesíthető
követelések
1. A szerződés lényeges fogalmi elemei közé tartozik, hogy a teljesítés a polgári 1391
jog eszközeivel kikényszeríthető [11, 13). Az esetek döntő többségében az állam -
önkéntes teljesítés hiányában - megadja ehhez a jogi eszközöket. A kikényszerítés
tipikusan bírósági úton történik. Az előző,XII-XV. fejezetekben azokat az eseteket
vettük számba, amelyekben a szerződés elismerését az állam megtagadja: a szerző-
dés szerinti teljesítés - érvénytelenség vagy hatálytalanság miatt - nem kényszerít-
hető ki, sőt az esetleges vagyonmozgás visszarendezése is elrendelhető.
Vannak olyan szerződések is, amelyek érvényesen és hatályosan megköthetők, 1392
amelyeket a jog nem akar megfojtani, de az állam nem ad jogi eszközöket kikény
szerítésükhöz, mintegy közömbösen viszonyul hozzájuk. Ennek indoka az, hogy az
itt szabályozott szerződések kikényszerítéséhez nem fűződik társadalmi érdek. Ezek
a bírósági eljárásban nem érvényesíthető szerződések, hagyományos latin kifeje
zéssel: naturalis obligatiók (naturális kötelmek). Megjegyezzük: az igényérvénye-
sítés kizártsága vonatkozik afizetési meghagyásos eljárásra is [8: 1. § (3) bek.]. Mi-
vel a bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelések érvényesen és hatályosan
létrejött szerződésből származnak, önkéntes teljesítésük nem minősül tartozatlan fi
zetésnek, és az önkéntesen teljesített követelést visszakövetelni nem lehet.
A Ptk. szerint bírósági úton nem érvényesíthetők az alábbi követelések: 1393
- A játékból vagy fogadásból eredő követelés, kivéve, ha a játékot vagy fogadást
hatósági engedély alapján bonyolítják le (BH 2002, 108., BH 1998, 422.). Meg
jegyzendő: ha a játék a külön törvényben meghatározott tiltott szerencsejátéknak te
kintendő, a szerződés tilos és ezért semmis (6:95. §).
- A kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsön, éspedig akkor
is, ha a játékot vagy fogadást hatósági engedély alapján bonyolítják le.
- A bírósági úton nem érvényesíthető követeléseket biztosító vagy megerősítő szer
ződésből eredő követelés.
- Családjogi alapon járó tartás három év után [4:208. § (3) bek.], életjáradéki szer
ződésből eredő, hat hónapnál régebben lejárt és alapos ok nélkül nem érvényesített
járadékszolgáltatás [6:497. § (2) bek.]. Megjegyzés: ezeket a tényállásokat jogvesz
tő határidő [783) meghatározásával is definiálni lehetne.
A bíróságnak hivatalból kell figyelembe vennie azt, hogy a követelés az itt fel
sorolt okból bírósági eljárásban nem érvényesíthető.
2. Más okból és más jelleggel kerülnek a bírósági eljárásban nem érvényesíthető kö
vetelések kategóriájába az elévült követelések. Ezek a követelések eredetileg érvé
nyesíthetők voltak bírósági eljárásban, de a bíróság előtti kikényszeríthetőség lehe
tősége meghatározott hosszabb idő eltelte után a jogosult passzivitása és a bizonyítás
elnehezülése miatt megszűnt. Az elévülés intézményét - kiemelkedő gyakorlati je
lentősége miatt - részletesen fogjuk tárgyalni, a tartalmi összefüggések miatt a tel
jesítés és a szerződésszegés problémáinak bemutatása után [783).
Jogszabályok a XVI. fejezethez: Ptk. 6:121. §

esei1sopow sapozJazs e
, , , , 11
'asai1s0Ja6aw
, , 11 )f auaiazapa:1,
, sai1sar1ai
, , • e
ZS3H }fl03A93N
XVII. Fejezet
A szerződés megszilárdítása -------------
1. Bevezetés .......................................................................................................... 163

2. A kötbér ............................................................................................................. 164
3. A foglaló ............................................................................................................. 166
4. Ajótállás ............................................................................................................ 167
5. Ajogvesztés kikötése ........................................................................................ 168
6. A tartozáselismerés ........................................................................................... 168
1 . Bevezetés
A szerződést a felek gazdasági érdekeik kölcsönös kielégítésére kötik. Ezt a vi- 1396
szonylagos érdekközösséget illusztrálja a következő egyszerű példa. Az eladó - a le
hetséges legmagasabb áron - értékesíteni akarja a számára felesleges dolgot, adott
esetben a kifejezetten eladásra előállított, piacra szánt árut vagy „pénzzé akarja ten-
ni" a számára nélkülözhető vagyontárgyat. A vevőnek - & legkülönbözőbb okból -
szüksége van az eladásra kínált dologra, és ezért - a lehetséges legalacsonyabb áron
- meg kívánja szerezni azt. Ha az alku (árban, mennyiségben, minőségben, válasz
tékban stb.) eredményesen zárul közöttük, a felek megkötik a szerződést. A szerző
déskötés a felek kölcsönös vagyoni érdekeinek kielégítését szolgálja, és az érdekek-
nek ez a kölcsönössége a szerződésszerű teljesítés elsődleges és alapvető garanciája.
Amikor a szerződéskötés és a teljesítés között (esetleg hosszabb) idő telik el, az ér-
dekek kölcsönössége meggyengülhet, meg is bomolhat. A felek helyzete, sőt szándéka
is változhat: az eladónak magának lesz szüksége a szerződés tárgyára, vagy jobb árat
kínál egy harmadik személy, a vevő is meggondolhatja magát, vagy megroppanhat fi
zetőképessége, és a dologgal is történhet valami, ami a szerződésszerű teljesítés út-
jában áll. Az üzleti tisztesség és becsület etikai követelményein túl a polgári jog
szankciós eszközöket helyez kilátásba a szerződésszerű teljesítés kikényszerítéséhez.
Erre szolgálnak mindenekelőtt a szerződésszegésnek a törvényben megállapított, kü-
lön kikötés nélkül érvényesíthető szankciói [575, 577). Ezeken kívül afelek maguk a
szerződésben biztosítékokat köthetnek ki a teljesítési készség megszilárdítására, illet-
164 A SZERZŐDÉS MEGSZILÁRDÍTÁSA, A TEUESÍTÉS FEDEZETÉNEK MEGERŐSÍTÉSE, A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA
ve a teljesítési fedezet megerősítésére.67 Az előbbieket tárgyaljuk ebben a fejezetben,

az utóbbiakat a következőben.
A kötelezett szerződésszerű teljesítésre irányuló készségének megszilárdítására
ható, a felek által kiköthető biztosítékok többségükben szintén szankciós jellegű,ek,
emellett jogvita esetén mindegyik javítja a jogosult pozícióját. A Ptk.-nak ezek
a jogi instrumentumai a következők:
- a kötbér,
a foglaló,
a jótállás,
a jogvesztés kikötése és
- a tartozáselismerés.
A kötbér minden szerződésszegéssel szemben kiköthető többletszankció, a foglaló
kikötése a teljesítés meghiúsulását segíti megelőzni, a jótállás (alapvetően) a hibás tel
jesítés kiküszöbölésének eszköze, a jogvesztés kikötése pedig elsősorban a teljesítési ké
sedelem esetére alkalmazott eszköze a szerződés megszilárdításának. A tartozáselismerés
nem szankciós jellegű, de a jogosult számára megkönnyíti az igényérvényesítést.
2. A kötbér
a) A kötbér a kötelezett írásban tett kötelezettségvállalása alapján fizetendő meg

határozott pénzösszeg, abban az esetben, ha a kötelezett - olyan okból, amelyért fe
lelős - megszegi a szerződést. A kötbérkikötés fogalmi elemei tehát a következők:
írásba foglalt szerződéses kikötés,
- amelyben a kötelezett meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezi magát,
olyan szerződésszegés esetére, amelyért/e/e/ős.
A kötbér összegét a szerződés rendszerint a szolgáltatás értékének (ellenértéké
nek) meghatározott százalékában vagy ezrelékében állapítja meg, de az egy összeg
ben is definiálható. A késedelmi kötbér összege a késedelmes napok számához szo
kott igazodni, a maximum megjelölésével; például napi fél%, de maximum az érték
(ellenérték) 10%-a.
A Ptk. azért követeli meg a kötelezettségvállalás érvényességéhez az írásbeli for
mát, hogy az egyoldalúan vállalt szankciót utóbb ne lehessen vitássá tenni. Az ér
vényességhez elegendő a kötelezett nyilatkozatának írásba foglaltsága, a jogosult
67 EöRsr Gyula a szerződés megerősítésére és a szerződési érdek kielégítésének biztosítására szolgáló eszkö
zök között tesz különbséget: Kötelmi jog -Általános Rész. 184. o. Az elnevezés eltérése ellenére a lényeget
tekintve ezt a distinkciót követik a jelen fejtegetések is.
A szerződés megszilárdítása ! 165
elfogadó nyilatkozatának nem kell írásban történnie (BDT 2009, 2023.). Az üzleti
gyakorlatban a kötbérkikötés a legtöbb esetben magában a szerződésben szerepel.
A felelősség feltételeit a szerződésszegési (kontraktuális) kártérítésifelelősség sza- 1402
bályai (6:142. §) szerint kell megítélni. Ez azt jelenti, hogy a szerződésszegő köte
lezettnek a kötbérfelelősség alól történő mentesüléshez azt kell bizonyítania, hogy
a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső és a szerződéskötés idején előre nem
látható körülmény okozta, amely nem volt elkerülhető, következményei pedig nem
voltak elháríthatók [614]. A szabályozás diszpozitív jellege megengedi, hogy a fe-
lek a kimentést másként rendezzék, illetve kimentést nem engedve, ,,objektív" köt
bérszankciót kössenek ki.
Kötbérrel bármely nevesített szerződésszegés [574] és nem nevesített szerződés- 1403
szegés szankcionálható. Ennek megfelelően beszélünk: késedelmi, minőségi, meg
hiúsulási kötbérről. Kötbérrel szankcionálható a közbenső szerződésszegés (6:150. §)
és az előzetes szerződésszegés (6:151. §) is.Nincs törvényes akadálya annak sem,
hogy a vállalkozási szerződésben a felek a kivitelezési ütemterv szerinti részhatár-
idő megtartását kötbérrel biztosítsák (EBH 2016, P.4.). A kötbérkikötésben egyér
telműen kell meghatározni a kötbérrel biztosított szerződésszegést vagy szerződés
szegéseket (BH 2011, 63., BH 1998, 139., EBD 2013. P.15.). Pénztartozás �ésedelme
a Ptk. szerint kamatfizetési kötelezettséggel jár (549]. Ezért a pénztartozás késedel-
me esetére kikötött kötbért a késedelmi kamat szabályai szerint kell megítélni. Ez min
denekelőtt azt jelenti, hogy a pénztartozás késedelme esetére kikötött kötbér (a ké
sedelmi kamat szabályának megfelelően) a késedelem kimentésétől (6:142. §)
függetlenül jár (575].
b) A kötbér a kötelezett által vállalt többletszankció a kötelezett szerződésszerű tel- 1404
jesítési készségének megszilárdítására. Ezt a funkciót elsősorban a kötbér átalány
kártérítés-jellege biztosítja. Ez azt jelenti, hogy - felelőssége megállapítása esetén -
a kötelezett a kikötött kötbért akkor is köteles megfizetni, ha a jogosultnak kára nem
merült fel, azt nem bizonyítja, vagy annak összege nem éri el a kötbér összegét. A köt
bérnek ez a tulajdonsága különösen előnyössé teszi a jogosult számára a kötbérkikö-
tést olyan szerződésszegés esetére, amelynél (például versenykorlátozási klauzula meg
sértésénél) nehéz a kár nagyságának bizonyítása. A jogosult kárának megtérítését
- a kártérítési felelősség feltételeinek (6:142. §) bizonyítottsága esetén - akkor is kö
vetelheti, ha kötbérigényt nem érvényesített, továbbá bizonyíthatja és érvényesíthe-
ti a kötbért meghaladó kárát is.
e) A Ptk. tételesen is kizárja viszont a kötelezettet terhelő kötelezettségek indoka- 1405
latlan halmozódását. Ezért a jogosult nem érvényesíthet
- hibás teljesítés miatti (minőségi) kötbér mellett szavatossági igényt (708, 737,
757] vagy fordítva;
- a teljesítés elmaradása esetére kikötött (meghiúsulási) kötbér mellett teljesítést

vagy más címen kikötött (késedelmi vagy minőségi) kötbért.
Természetesen követelhető teljesítés a késedelmi kötbér mellett.
A kötbér nem olyan pénzszolgáltatás, amely után érvényesen szerződési kama
tot [544] lehet kikötni. A Ptk. az ilyen kikötést semmisnek nyilvánítja. Az esedékessé
vált, de meg nem fizetett kötbér után viszont késedelmi kamatot [549] kell fizetni (BH
1991, 274.).
d) A kötbér - főként átalánykártérítés-jellege miatt - szigorú szankció. Ezért a tör
vény elvben lehetővé teszi, hogy a bíróság - a kötelezett kérelmére - mérsékelje a túl
zott mértékű kötbér összegét. Erre a bírósági beavatkozásra (ugyanúgy, mint más bí
rósági beavatkozásra) csak kivételesen, kűlönösen indokolt esetben kerülhet sor
(EBD 2013, P.15.). A bíróság a kötbér mérséklésénél mérlegeli az illető szerződés
szegés súlyát és a jogosultat ért hátrányt, és ezeket veti össze a kikötött kötbér nagy
ságával, de a kötbér mérséklésével kapcsolatban kűlön bizonyítási eljárást nem foly
tat le (BH 2005, 281.).
3. A foglaló
A foglaló a másik félnek a szerződés megszilárdítására a szerződéskötéskor (vagy kű

lön megállapodással később) fizetett pénzösszeg, amelyet - a kifejezett kikötés sze
rint - az átadó fél elveszít, ha a teljesítés olyan okból hiúsul meg, amelyért ő felelős,
kétszeresen visszakap viszont, ha a meghiúsulásért a másik fél felelős. A foglaló több
letszankciójának kikötése révén a teljesítés elmaradásával, lehetetlenülésével [772]
szemben kívánják magukat biztosítani a szerződő felek, és rendszerint adásvételi szer
ződés esetén alkalmazzák ezt a biztosítékot. A foglalót - a kötbérrel ellentétben - elő
re, tehát nem a szerződésszegés bekövetkezését követően kell átadni. A Ptk. szerint
az átadott (vagy átutalt) pénzösszeg foglaló jellegének a felek megállapodásából
egyértelműen ki kell tűnnie. Ha ez nem állapítható meg, az átadott (vagy átutalt) pénz
összeg előlegnek minősül, és nem kapcsolódnak hozzá a foglaló szigorú szankciós
következményei. A bizonyítás azt a felet terheli, aki a foglaló jogkövetkezményeit
kívánja érvényesíteni. A foglaló kikötésének érvényességéhez nem szükséges az írás
ba foglalás, a foglaló létrejöttéhez elegendő a pénz ilyen céllal történő átadása (vagy
átutalása), vagyis reálaktusként történő teljesítése. Írásba foglalás nélkül azonban az
átadott (vagy átutalt) pénzösszeg foglaló-jellegének bizonyítása gyakran igen nehéz.
Mivel a foglalót jellemzően ingatlan-adásvételi szerződésnél alkalmazzák, az írásbeli
alak rendszerint adott.
A szerződés megszilárdítása 1 167
A foglalóként kikötött pénzösszeg teljesítésére a fizetésre vonatkozó szabályok- 1408

ban (6:42. §) megnyitott lehetőségek szerint kerülhet sor. A Ptk. tudatosan nemcsak
a szerződéskötéskor készpénz formájában átadott, hanem „ a másik félnek fizetett"
pénzösszegről beszél a foglaló definíciójában, noha a felek hagyományosan az átadást
alkalmazzák „foglalózásnál". A törvény ily módon - eloszlatva a korábbi bírói gya-
korlat [BH 2007, 91., BH 2005, 137.] bizonytalanságát - egyértelművé akarja ten-
ni: a szerződéskötés előtt vagy a szerződéskötést követően átadott (vagy átutalt) pénz
összeg is lehet foglaló, ha ez a rendeltetése a felek megállapodásából kitűnik (BDT
2015, 3246.).
Változatlanul nyitva maradt, és a bírói gyakorlat által eldöntendő az a kérdés, hogy 1409
kikényszeríthető-e az ígért foglaló. A korábbi bírói gyakorlat nemlegesen válaszol-
ta meg ezt a kérdést, vagyis ún. reá/szerződésnek tekintette a foglaló alapítását. Ez
azt jelenti, hogy foglaló nem az erre irányuló szerződéssel (konszenzuális módon),
hanem a pénzösszeg átadásával (vagy átutalásával) jön létre, a foglalóra vonatkozó
megállapodás nem kényszeríthető ki.
A foglaló szankciós jellegét az juttatja kifejezésre, hogy a teljesítés elmaradásá- 1410
-
ért a szerződésszegés szabályai szerint (6:142. §) - felelős fél az adott foglalót el
veszti, a kapott foglalót kétszeresen tartozik visszafizetni. Ellenkező kikötés hiá
nyában a teljesítés meghiúsulásáért a fél akkor nem felelős, ha bizonyítja, hogy
a teljesítés ellenőrzési körén kívül eső és a szerződéskötés idején előre nem látható
körülmény miatt lehetetlenült, amely nem volt elkerülhető, következményei pedig
nem voltak elháríthatók [614]. A foglaló elvesztése vagy kétszeres visszafizetése
a szerződésszegés következményei alól nem mentesít, de a kötbér és a kártérítés ösz
szegét a foglaló összegével csökkenteni kell. Ha a meghiúsulásért egyik fél sem fe-
lelős, vagy mindkét fél felelős, a foglalót vissza kell adni. Ha pedig a szerződést tel
jesítik, a tartozás a foglaló összegével csökken.
A foglaló is olyan többletszankció, amellyel kapcsolatban a Ptk. a bíróságnak kor- 1411
látozott beavatkozási jogot enged. Az érintett fél kérelmére (tehát nem hivatalból) a bí-
róság a túlzott mértékű foglalót mérsékelheti.
4. A jótállás
A jótállás vállalása (a gyakorlatban szinte kizárólag) hibás teljesítés esetére erősíti 1412
meg a jogosult pozícióját, nyújt neki biztosítékot. Mivel egy már bekövetkezett
szerződésszegés szankciója is egyben, részletes bemutatására - a szoros tematikai ösz
szefüggés miatt - a hibás teljesítés tárgyalásánál [745] kerül sor.
168 A SZERZŐDÉS MEGSZILÁRDÍTÁSA, A TEWESÍTÉS FEDEZETÉNEK MEGERŐSÍTÉSE, A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA
5. Ajogvesztés kikötése
A jogvesztés kikötése következtében a szerződésszegésért felelős kötelezett elveszít

valamely jogot vagy kedvezményt, amelyet a szerződés egyébként biztosít számára.
A legtipikusabb ilyen jellegű kikötés, amelynek alapján a pénzszolgáltatás kötelezettje
elveszti a részletfizetés kedvezményét, ha meghatározott számú részlettel késedelembe
esik, és nem tudja kimenteni magát. Ha a felek másként nem rendelkeznek, a kimentés
itt is a szerződésszegés szabályai szerint (6:142. §) történik.Gyakori, hogy a szer
ződés a jogvesztést (például a részletfizetés kedvezményének elvesztését) a kimen
tés további cizellálása nélküli (adott esetben akár felróhatóságtól független) szank
cióként definiálja, és a szerződésszegés (például fizetési késedelem) ismétlődéséhez
köti. Maga a Ptk. is objektív szankcióként határozza meg a részletfizetés kedvez
ményének elvesztését ismétlődő fizetési késedelem esetén [6:227. § (1) bek.].
Jogvesztést érvényesen csak írásban lehet kikötni, és pontosan meg kell határozni
azt a szerződésszegést és azt a jogot, amelyhez a szerződés ezt a többletszankciót kap
csolja. A törvény a jogvesztés kikötésével kapcsolatban is biztosítja a bíróságnak
a joghátrány mérséklésére vonatkozó kivételes jogát. Ez a jogkör a jogvesztés arány
talanul súlyos volta esetén, és csak az érintett fél kérelmére illeti meg a bíróságot.
6. A tartozáselismerés
a) A tartozáselismerés is biztosítéki funkciót tölt be, annak ellenére, hogy - az ed

dig tárgyalt biztosítékokkal ellentétben - a tartozáselismerő nyilatkozatra nem a szer
ződéskötéskor, hanem később kerül sor. A tartozáselismerés egyoldalú jognyilatko
zat, amellyel a kötelezett egy, már fennálló kötelezettségét ismeri el. A Ptk. nem
követeli meg, hogy a tartozáselismerő jognyilatkozat címzett legyen; a dolog ter
mészeténél fogva a tartozáselismerés e nélkül is rendszerint a jogosulthoz intézett cím
zett jognyilatkozattal jön létre. A tartozáselismerő jognyilatkozatnak kifejezettnek és
félreérthetetlennek kell lennie ahhoz, hogy a tartozáselismerés joghatásai füződjenek
hozzá (EBH 2000, 309.). A törvény a tartozáselismerő jognyilatkozat érvényességét
nem köti írásba foglaláshoz. Ez összhangban van a Ptk.-nak az írásbeliségre vonat
kozó elvi felfogásával: a törvény csak azokban az esetekben ír elő írásbeli alakot, ame
lyekben az alakszerüség betartása garanciális jelentőségű, és ezért kell, hogy érvé
nyességi feltétel legyen. Az írásbeli forma tartozáselismerésnél (mint több más
esetben) nem ezt a célt szolgálja, hanem a bizonyítás megkönnyítését. Ezért a jog
ügyleti nyilatkozat alakjának megválasztását a törvény a felekre bízza. Természete-
A szerződés megszilárdítása 1 169
sen az írásbeli alak mellőzése jelentősen megnehezíti a jogosult bizonyítási terhét, és

ezért a felek helyesen járnak el, ha a tartozáselismerő jognyilatkozatot annak ellenére
írásba foglalják, hogy a törvény az érvényességhez ezt nem követeli meg.
b) A tartozáselismerés legfontosabb jogi következménye az, hogy megfordítja a bi- 1416
zonyítási terhet. Nem a jogosultnak kell bizonyítania követelése fennállását, hanem
a kötelezettnek kell bizonyítania azt, hogy a tartozás nem áll fenn, alacsonyabb ösz
szegben áll fenn, vagy okafogyott, mert például már (részben) teljesítették. Ugyan-
csak a kötelezettet terheli annak bizonyítása is, hogy a tartozás bírósági eljárásban nem
érvényesíthető követelésen alapul, vagy a tartozáselismerés mögötti jogviszony ér
vénytelen (például tévedésből, megtévesztés, kényszer vagy fenyegetés hatására jött
létre). Adott esetben a tévedésre, megtévesztésre hivatkozó félnek kell bizonyítania
azt is, hogy a tartozáselismerés időpontjában még nem ismerhette fel a tévedést,
a megtévesztést (EBH 2001, 467.). A bizonyítási teher megfordítása mellett a tarto
záselismerés - mint a tartozás kötelezett által történő elismerésének egyik esete - az
elévülést megszakítja [6:25. § (1) bek. a) pont] [826].
A Ptk. csak fölös óvatosságból említi külön a követelés bírósági eljárásban nem érvé- 1417
nyesíthető jellegét. Erre nem volna szükség, hiszen a követelés elévült jellegét tartozás
elismerés nélkül is a kötelezettnek kell bizonyítania [783], a naturalis obligatiók ilyen
jellegét pedig a bíróság tartozáselismerés esetén is hivatalból köteles figyelembe venni
[6:121. § (2) bek.].
A tartozáselismerés az elmondottak szerint azzal erősíti a jogosult szerződési jogi 1418
helyzetét, hogy a bizonyítási teher megfordításával megkönnyíti a jogosult számára
igénye érvényesítését. A kötelezett ilyen nyilatkozatot gyakran azért tesz, mert en-
nek fejében a jogosulttól valamilyen engedményt kap: teljesítési halasztást, esetleg
összegszerű kedvezményt.
A tartozáselismerés a kötelezettség teljesítési készségének olyan megszilárdítá- 1419
sa, amely nem újítja meg (mint az ún. nováció), és nem változtatja meg a követelés
jogcímét. Mivel a tartozáselismerés nem minősül önálló kötelezettségvállalásnak,
a tartozást nem a tartozás elismerése keletkezteti, hanem a megelőzően megkötött jog
ügylet (BH 2012, 92.). A LB elvi határozatokban mondta ki, hogy a tartozáselisme-
rés a tartozás jogcímét nem változtatja meg, nem hoz létre a korábbi jogalaptól füg
getlen új kötelezettségvállalást, ezért magának a tartozásnak a jogcímét, vagyis az
érvényesíteni kívánt jogot a felperesnek a keresetben meg kell jelölnie (EBH 2001,
467., EBH 2001, 411.).
Jogszabályok a XVII. fejezethez: Ptk. 6:26. §, 6:171---6:173. §-ok, 6:185---6:190. §-ok

XVIII. Fejezet
A teljesítés fedezetének megerősítése
1. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 7 1
2. Zálogjog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 172
3. A kezesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 73
a) A kezesség fogalma és lényege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 73
b) A kezesség létrejötte . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 74
e) A kezesség járulékosságának következményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 76
d) Sortartó (egyszerű) , kártalanító és készfizető kezesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 77
e) Alkezes. Több kezes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 78
f) A jogosult tájékoztatási kötelezettsége a kezessel szemben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 79
g) A kezes teUesítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 80
h) A kezes megtérítési igénye a kötelezettel (főadóssal) szemben . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 8 1
4. A garanciavállalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 182
a) A garanciavállalás fogalma és lényege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 182
b) A garanciavállalás önálló (nem járulékos) , absztrakt
(az alapkötelezettségtől független) elkötelezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 183
e) A garanciavállalás létrejötte . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 183
d) Ki lehet garantőr? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 84
e) A garantőr telj esítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 84
f) A határozatlan időre vállalt garancia felmondása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 86
g) A garantőr igénye a kötelezettel szemben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 86
5. Összefoglalás a kötelezettség teUesítési fedezetének megerősítésére
szolgáló jogi eszközök fő tulajdonságairól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 86
1 . Bevezetés
A szerződés szerinti teljesítés elősegítésére - a teljesítésre ösztönzés, azaz a szerző- 1420

dés megszilárdítását szolgáló jogintézmények mellett (lásd az előző fejezetben) -
a kötelezettség teljesítési fedezetének megerősítésére szolgáló jogi eszközök hiva
tottak. A magánjog hagyományosan két eszközt alakított ki a kötelezettség teljesíté-
si fedezetének megerősítésére: a dologi jellegű zálogjogot és a személyi biztosíték
1 72 A SZERZŐDÉS MEGSZILÁRDITÁSA, A TEUESITÉS FEDEZETÉNEK MEGERÓSITÉSE, A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA
szerepét játszó kezességet. A teljesítés fedezetét erősítő biztosítéki szerepet tölt be to
vábbá a magyar polgári jogban újabb keletű, személyi biztosíték jellegű garancia
vállalás.
A zálogjog dologi jellege az elzálogosított vagyontárgyhoz (Ptk. 8: 1.§ 5. pont)
köti (és egyben arra korlátozza) a zálogjogosult kielégítési igényét és alapját, füg
getlenül a legtipikusabb zálogtárgy, a dolog tulajdonjogi helyzetétől (azaz a dolog
mindenkori tulajdonosától). Ezzel szemben a kezesség és a garanciavállalás esetén
a biztosíték a kezes és a garantőr személyéhez kötött, mivel ők nyújtanak fedezetet.
A kezességet és a garanciavállalást - a zálogjoggal szembeállítva - a követelés sze
mélyi biztosítékának neveztük. Ez a megjelölés azonban nem pontos, hiszen a kezes
és a garantőr - természetesen - nem személyében, hanem vagyonával áll helyt a kö
telezett meghatározott tartozásáért (ugyanúgy, mint a kötelezett maga). A személyi
biztosíték elnevezés csupán arra utal, hogy a kötelezett személyétől különböző má
sik személy - egész - vagyona is helytáll a jogosulttal szemben, nemcsak a kötele
zettnek magának a vagyona.
Más szempontból nézve a zálogjog és a kezesség rokon egymással, mivel mind
kettő járulékos biztosíték. Ez azt jelenti, hogy a kezes, illetve a (mindenkori) zálog
kötelezett helytállási kötelezettségének terjedelme a biztosított alapkövetelés terje
delméhez igazodik. A zálogjoggal és a kezességgel ellentétben a garanciavállalás nem
járulékos helytállás vállalását jelenti, hanem önálló, az alapjogviszonytól független
(absztrakt) kötelezettségvállalást.
Hosszabb fejlődési szakasz eredményeként a klasszikus római jog alakította ki a zálog
jog-jellegű fizetési biztosítéki funkciót betöltő pignus és hypotheca intézményeit. Mind
egyiküknek létezik ma is a funkcionális megfelelője: a kézizálogjog és a jelzálogjog.
Ugyancsak hosszú történeti múltra tekint vissza a kezesség is, bár a római jogban, még
lustinianusnál sem volt önálló jogintézményként ismert, csak funkcionálisan hasonló jogi
megoldások születtek. 68
2. Zálogjog
A zálogjog a mai magyar polgári jogban - noha szerződési jogi vonatkozásai is van
nak - abszolút hatályú, dologi jogi intézménynek tekinthető. A dologi jogi könyvben
helyezi el a zálogjogot a Ptk. is. Ezért a polgári jog oktatása keretében is a dologi jog
ban és nem a szerződési jogban tárgyaljuk.
68 FÖLDI-HAMZA: A római jog története és institúciói. 1 408 skk. margószámok, illetve 1 395 skk. margószámok.
A teljesítés fedezetének megerősítése 1 1 73
3. A kezesség
a) A kezesség fogalma és lényege

b) A kezesség létrejötte
e) A kezesség járulékosságának következményei
d) Sortartó (egyszerű) , kártalanító és készfizető kezesség
e) Alkezes. Több kezes
f) A jogosult tájékoztatási kötelezettsége a kezessel szemben
g) A kezes teljesítése
h) A kezes megtérítési igénye a kötelezettel (főadóssal) szemben
a) A kezesség fogalma és lényege
A kezességi szerződés 69 egy mögöttes és járulékos kötelezettségvállalást hoz létre, 1425

mert egy főkötelezettséget hordozó -jellemzően: szerződéses - alapjogviszonyt fel
tételez. A kezességi szerződéssel a kezes (,,Ke") arra vállal kötelezettséget a jogosulttal
(,,J"-vel) szemben, hogy ha az alapjogviszony kötelezettje (a főadós: ,,K") nem tel-
jesít neki (,,J"-nek), maga fog helyette teljesíteni. A kezes vagyona növeli a jogosult
kielégítési alapját, a teljesítés fedezetét. Az alapjogviszonyban (alapszerződésben)
és a kezesi szerződésben a jogosult természetesen ugyanaz a személy: ,,J" = ,,J". Az
alapjogviszonyból eredő tartozás sokféle lehet: pénzkölcsön, vételártartozás vagy vál
lalkozási/megbízási díjtartozás, kártérítés stb. A kezességi szerződés és az alapjog
viszony szoros kapcsolata ellenére a két kötelezettségvállalás eltérő, saját jogcímen
alapul. Ennek a ténynek a következménye, hogy eltérő a két kötelezettség esedé
kességének és - következésképpen - elévülésének időpontja. [Lásd a lenti g) pont-
ban.]
A kezességvállalás tehát egy idegen kötelezettségért vállalt mögöttes helytállást 1426
eredményez. Kezességet lehet vállalni egy vagy több, fennálló vagy jövőbeni, feltétlen
vagy feltételes, meghatározott vagy meghatározható pénzkövetelés vagy pénzben ki
fejezhető értékkel rendelkező egyéb kötelezettség biztosítására. Tipikus a pénzkö
vetelés biztosítására vállalt kezesség. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozá
sokról szóló törvény (Hpt.) kezesség üzletszer ű vállalását (mint „pénzügyi
szolgáltatást") a MagyarNemzeti Bank engedélyéhez köti.
69 A legújabb magyar jogirodalomban lásd LESZKOVEN László: A kezességi szerződés. Miskolc, 2009.
1 74 A SZERZŐDÉS MEGSZILÁRDÍTÁSA, A TEWESÍTÉS FEDEZETÉNEK MEGERŐSÍTÉSE, A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA
A három szereplő kapcsolatrendszerének megítélésénél az alapjogviszonyon és

a kezesi szerződésen kívül figyelemmel kell lenni a kezes (,,Ke") és a kötelezett (,,K")
közötti jogviszonyra is. Az e jogviszonyban szereplő második személy (,,Sz") és az
alapjogviszony kötelezettje természetesen ugyanaz a személy: ,,Sz" = ,,K". A kezes
a kötelezettért gyakran személyes ( családi, baráti) kapcsolatra tekintettel vállal hely
tállást, legfeljebb a teljesítéssel alakul ki közöttük is vagyoni jellegű jogviszony, és
keletkezik a kezesnek - a hitelezésre tekintettel -vagyoni igénye a kötelezettel szem
ben.Nem ritka ugyanakkor az sem (különösen vállalkozások és más jogi személyek
kezességvállalása esetén), hogy a kezes és a kötelezett között már a kezességválla
lás előtt fennállt vagyoni természetű jogviszony (jellemzően: a kezes tartozik a kö
telezettnek), és a kezesnek a kötelezett helyetti teljesítése a jogosult (,,J") számára ki
hat erre a jogviszonyra is: csökkenti a kezes tartozását a kötelezettel szemben.
A kezes és a kötelezett közötti viszonyok sokrétű különbözőségére tekintettel a Ptk.
ezt a jogviszonyt külön nevesítve nem szabályozza, de - diszpozitív rendelkezéssel
[76] - a kezességvállalást a kötelezettel szemben hite/műveletnek és ezzel a kettőjük
közötti jogviszonyt visszterhes hite/viszonynak minősíti [6: 382. § (1) bek.].
Az érintett három személy kapcsolatát közvetítő három jogviszony sematikus áb-
rázolása a következő:
alapjogviszony: jogosult (,,J") ---- -- - - kötelezett (,,K")
kezesi szerződés: jogosult (,,J") -- - ----- kezes (,,Ke")
hiteljogviszony: kezes (,,Ke") - --- ---- kötelezett (,,K")
A kezesség szabályai közvetlenül természetesen csak a jogosult (J) és a kezes (Ke)
közötti jogviszonyt rendezik, de a szabályozás néhány pontján - például a kezes ál
tal felhozható kifogások tekintetében - megjelennek a másik két jogviszony (,,J"-,,K"
és „Ke"-,,K") elemei is. Amint alább részletesen is bemutatjuk, a kezesség járulé
kossága miatt kifejezetten a „J"-,,K" jogviszony tartalma határozza meg a „J"-,,Ke"
jogviszony tartalmát. Ezzel szemben a „Ke"-,,K" jogviszony jogi vagy nem jogi
(családi, baráti) jellege nincs befolyással a kezességvállalásra; például ennek a jog
viszonynak az érvénytelensége nem érinti a kezességi szerződés érvényességét
(BH 1998, 546.).
b) A kezesség létrejötte
baj A kezességi szerződés a kezes és a jogosult szerződésével jön létre. A szerződés

érvényességéhez a Ptk. írásbeli alakot kíván meg. Ezt a követelményt a kezességvál
lalás nagy kockázata, terhes volta indokolja. Tipikus esete ez is azoknak a helyzetek
nek, amikor a törvény az írásbeli alak megkövetelésével kívánja a kötelezettségvál-
lalás alaposabb meggondolására indítani az illető felet. Az írásban teendő jognyilat

kozat általában nagyobb megfontolásra indítja az embereket. Mint más esetben is
[6:94. § (1) bek.], az írásba foglalás elmulasztását orvosolja a kezes teljesítése.
A kezesség az alapjogviszony jogosultja és a kezes között jön ugyan létre, de ez 1431
nem jelenti azt, hogy az alapjogviszony kötelezettje nem is tud a kezességi szerző
désről. Ellenkezőleg: a kötelezett állítja a kezest . A tipikus esetben a jogosult egye-
nesen a hitelezés feltételéül tűzi, hogy a kötelezett állítson megfelelő bonitású kezest.
Már csak ezért sincs akadálya annak (BH 1999, 29.), hogy ugyanaz az okirat tartal
mazza a - jellemzően: szintén szerződéses - alapjogviszonyt (J-K) és a kezesi szer
ződést (J-Ke).
bb) Fogyasztó [8:1. § (1) bek. 3. pont] által vállalt kezesség esetén a jogosult (jel- 1432
lemzően: vállalkozásnak tekintendő jogosult bank) köteles a fogyasztót a szerződés
létrejöttét megelőzően tájékoztatni a kezességvállalásból eredő különleges kockáza
tokról, jogokról és kötelezettségekről. A szerződés alanyainak tárgyalásánál [90] már
elmondtuk, hogy - többek között - éppen a kezességi szerződésnél a Ptk. a rendkí-
vüli kockázatvállalásra tekintettel a fogyasztót védelemben részesíti akkor is, ha a jo
gosulti pozícióban nem vállalkozás áll.
A fogyasztóval szemben elvárt speciális tájékoztatási kötelezettség a valamennyi 1433
szerződésnél kötelező [6:62. § ( 1) bek.] és a minden kezességnél előírt (6:4 18. §) tá
jékoztatási kötelezettséget meghaladóan terheli a vállalkozást. A tájékoztatásnak ki
kell terjednie:
- a kezes jogaira és kötelezettségeire;
- a kötelezett helyzetéből vagy a kötelezettség természetéből fakadó, a jogosult ál-
tal ismert különleges kockázatokra.
A tájékoztatás elmaradása esetén a fogyasztó határidő nélkül elállhat a kezesi szer- 1434
ződéstől. Ha pedig a kötelezett késedelembe esik, a jogosult köteles erről a kezest ké
sedelem nélkül értesíteni; e kötelezettség elmulasztása esetén a kezes nem felel
a késedelmi kamatért és a késedelemből eredő kárért.
Még szigorúbb a törvény által előírt tájékoztatási kötelezettség az ún. globál- 1435
kezesség esetére, vagyis akkor, ha fogyasztó a kötelezettnek a jogosulttal szemben
fennálló valamennyi kötelezettségéért vagy meghatározott jogviszony alapján fenn-
álló valamennyi kötelezettségéért vállal kezességet. Az ilyen kezességvállalás csak
akkor érvényes, ha a szerződésben meghatározzák azt a legmagasabb összeget, ame-
lyért a kezesnek helyt kell állnia. Ezeket a garanciális szabályokat is a kezességvál
lalással járó nagy kockázat indokolja.
Nem terheli a jogosultat a fogyasztói kezessel szembeni különleges tájékoztatá- 1436
si kötelezettség, ha a kezes a kötelezetti jogi személy (,,K") vezető tisztségviselője
(3:21. §) vagy többségi befolyással rendelkező tagja.
1 76 A SZERZŐDÉS MEGSZILÁRDÍTÁSA, A TEUESÍTÉS FEDEZETÉNEK MEGERŐSÍTÉSE, A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA
be) Kezesség alapulhat jogszabály előírásán is : törvényi kezesség. Ilyen például

a Ptk.-ban a bérlő (vagy használó) terhére előírt kezesi helytállás a bérleményből (la
kásból, irodából) kidobott (kiejtett, kiöntött) tárgy által okozott kárért [6:56 1. §
(2) bek.]. A törvényi kezességre a Ptk. a szerződéses kezesség szabályainak megfe
lelő alkalmazását rendeli.
e) A kezesség járulékosságának következményei
A fogalom-meghatározásnál kiemeltük a kezesség egyik legfontosabb tulajdonságát:

járulékos jellegét, vagyis azt, hogy - egy (jellemzően: szerződéses) alapjogviszonyon
alapuló - főkötelezettséget tételez fel. A járulékosságából következik mindenekelőtt
az, hogy a kezesi szerződés sorsát: létezését, érvényességét és kikényszeríthetőségét
az alapszerződés (,,J-K") sorsa határozza meg. Ezért érvénytelen [245] alapszer
ződéshez kapcsolódó kezességvállalás is érvénytelen, a bírósági eljárásban nem ér
vényesíthető követelésért [392] vállalt kezesség pedig nem kényszeríthető ki.
A járulékosság nem kevésbé jelentős következménye az, hogy a kezes kötele
zettségei és jogai a főkötelezettség mindenkori tartalmához igazodnak. Ez a megál
lapítás azzal a rendkívül lényeges korlátozással értendő, hogy a kezes kötelezettsé
gei a főkötelezettség esetleges növekedésével nem nőnek. A kezes kötelezettségeinek
maximumát tehát a főkötelezettségnek a kezesség elvállalásakor fennálló és a kezes
által ismert tartalma határozza meg. A kezesnek helyt kell állnia a kezességvállalást
követően esedékessé váló szerződési (kikötött) és késedelmi kamatokért [544] is.
A kezes kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint amilyen elvállalásakor volt. Ez
a korlát természetes következménye annak a körülménynek, hogy a kezes ebben az
időpontban képes felmérni a kockázatokat, és tud dönteni azok vállalásáról. Érthe
tően nem érvényesül ez a korlát az ún. globálkezesség esetében, vagyis akkor, ha a ke
zes a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló egy vagy több meghatározott jog
viszonyból eredő valamennyi kötelezettségéért vagy a kötelezettnek a jogosulttal
szemben fennálló valamennyi kötelezettségéért vállal helytállást. Ilyen esetben
ugyanis - a kötelezettségvállalás mértékének meghatározatlanságával - a kezes
maga vállalja a főkötelezettség növekedésével járó többletkockázatot. Ezt a törvény
a jogosultat terhelő különös tájékoztatási kötelezettség előírásával némileg kom
penzálja. [Lásd a fenti b) és a lenti .f) pontban.]
Ellenkező irányban viszont teljes mértékben érvényesül a járulékosság hatása:
- ha a főkötelezettség csökken, a kezesség is csökken;
- ha a főkötelezett (például részletfizetési) kedvezményt kap a jogosulttól, az a ke-
zest is megilleti;
- ha a főkötelezettség megszűnik, a kezesség is megszűnik (EBH 20 12, P.10.).
A kezesség járulékos jellegéből következik az is, hogy a kezes a jogosult telje- 1441
sítésre történő felszólításával szemben felhozhatja a saját kifogásai mellett a kötele-
zett (a,föadós) kifogásait is. A kifogásokat a kezes teljesítésénél tárgyaljuk.
A kezesség járulékosságának következménye továbbá az is, hogy a kezes is jogi 1442
érdekkel rendelkező személynek tekintendő a kezességgel biztosított alapszerződés
megtámadására jogosultság ( [6 :89. § (2) bek.] szempontjából [259).
d) Sortartó (egyszerű) , kártalanító és készfizető kezesség
da) A kezességvállalás terhes volta indokolja, hogy a Ptk. (a kezes és a jogosult el- 1443
lenkező megállapodása hiányában érvényesülő) diszpozitív szabálya szerint a kezes
mindaddig megtagadhatja a teljesítést, ameddig a jogosult nem igazolja, hogy kö
vetelését a kötelezettől - észszerű időn belül - nem tudta behajtani. Ezt nevezzük a ke-
zest megillető sortartási kifogásnak. A sortartás kifogása a kezest megillető jogo
sultság, amellyel szabadon élhet, de nem köteles élnie vele. Ha a kezes él e kifogással,
helytállási kötelezettsége csak akkor áll be, ha a jogosult bizonyítja, hogy a követe-
lés behajtása a kötelezettől észszerű határidőn belül nem járt eredménnyel.
A sortartási kifogás előterjesztése nem akadálya a kötelezett és a kezes együttes 1444
perlésének. A kezest marasztaló ítélet azonban a kezessel }Zemben csak akkor lesz
végrehajtható, ha a jogosult elhárítja a sortartási kifogást, azaz bizonyítja, hogy
a követelés behajtása a kötelezettől sikertelen volt.
db) A Ptk. bevezette az ún. kártalanító kezesség intézményét, amely a sortartó ke- 1445
zességnél is nagyobb védelmet ad a kezesnek. Kártalanító kezességről van szó ak-
kor, ha a kezesi szerződés kifejezett megállapodása szerint a kezes csak arra az eset-
re vállal helytállást, ha a követelés a kötelezett ellen vezetett végrehajtási, illetve
felszámolási eljárásban nem nyer kielégítést. A kezes elleni fellépéshez a jogosult-
nak a követelés behajthatatlanságát kell tehát bizonyítania. Kártalanító kezesség
esetén a kezes - természetesen - nem perelhető együtt a kötelezettel.
dc) A jogosult és a kezes megállapodhatnak úgy is a kezesi szerződésben, hogy a ke- 1446
zest nem illeti meg a sortartás kifogása. Ez a lehetőség a felek autonómiájából [54)
következik. Az ilyen kezest készfizető kezesnek nevezzük. A készfizető kezes - ha
a főkötelezett kötelezettsége esedékessé válik - a jogosult felszólítására köteles tel
jesíteni. Helytállási kötelezettsége attól független, hogy a jogosult fordult-e előtte kö
vetelésével a fökötelezettel szemben. Ebben az egy tekintetben (!) a készfizető kezes
jogi helyzete az egyetemleges kötelezett (6:29. §) pozíciójához (106) hasonlít.
1 78 A SZERZŐDÉS MEGSZILÁRDÍTÁSA, A TELJESÍTÉS FEDEZETÉNEK MEGERŐSÍTÉSE, A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA
A Ptk. három esetben törvényi szabállyal készfizetővé alakítja át az eredetileg sor

tartó (egyszerű) kezességet, éspedig, . ha:
- lényegesen megnehezült a követelésnek a kötelezettől történő behajtása a köte
lezett elköltözése/telephelyének (székhelyének) megváltozása miatt;
- a jogosultnak a kötelezettel szembeni más követelése végrehajtási eljárásban be
hajthatatlannak bizonyult;
- a kötelezett fizetésképtelenné vált.
Megemlítjük: a Ptk. készfizető kezességet ír elő az ideiglenes részvényt átruházó rész
vényes terhére a részvénytársasággal szemben [3 :244. § (2) bek.].
e) Alkezes. Több kezes
ea) Az alkezes ( Ake) a jogosulttal kötött szerződésben ( J-Ake) a kezes teljesítéséért

vállal kezességet. Az alkezes tehát a jogosulttal szemben a kezes mögötti helytállást
vállal: J-Ke-Ake. Az alkezes helytállása ily módon kétszeresen is mögöttes: a jogo
sulttal szemben a teljesítési kötelezettségben nemcsak a kötelezett (a főadós) előzi
meg, hanem a kezes is. Az alkezesség járulékos kötelezettségvállalás, éspedig ket
tős értelemben az: helytállása során az alkezes - a saját kifogásain kívül - mind a ke
zes, mind a kötelezett (a főadós) kifogásait felhozhatja a jogosulttal szemben. Sor
tartó kezességvállalás esetén az alkezest is megilleti a sortartás kifogása. Az alkezest
- ha a jogosultat ő elégíti ki - megtérítési igény illeti meg a kezessel szemben
a 6:57. § (2) bek. szerint. A járulékosságból ugyanakkor az is következik, hogy ha
a kezes a megtérítési igényt fizetésképtelensége miatt nem tudja teljesíteni, az alke
zes - teljesítése erejéig - a kezes pozíciójába lép: megtérítési igény formájában a fő
adóssal szemben érvényesítheti mindazokat a jogokat, amelyek a kezest megillették
volna, ha ő teljesít.
eb) Ha ugyanazért a kötelezettségért többen vállalnak kezességet, a föadós kötele
zettségének teljesítését több kezes biztosítja. A jogosult a kezesekkel együtt és külön
külön is köthet szerződést. A több kezes jogi helyzete a jogosulttal szemben független
attól, hogy egyidejűleg, illetve egymásra tekintettel vállalták a helytállást, vagy hogy
egyáltalán tudnak-e egymás kötelezettségvállalásáról: a kezesek a jogosulttal szemben
mindenképpen egyetemlegesen [l 06] felelnek. A több kezes kötelezettségvállalásának
mikéntje befolyásolja ugyanakkor egymás közötti viszonyukat. A Ptk. diszpozitív [76]
rendelkezésekkel segíti a kezesek belső viszonyának tisztázását. Ha egymásra te
kintettel vállalnak kezességet, egymás között kockázatvállalásuk arányában (tipikus
esetben: egyenlő arányban) viselik a jogosultnak teljesített szolgáltatást. Egyidejű kö
telezettségvállalás esetén vélelem szól amellett, hogy a kezesek egymásra tekintettel
kötelezték el magukat. Ha több kezes kötelezettségvállalására egymást követően ke

rült sor, azt kell vélelmezni, hogy nem egymásra tekintettel vállaltak kezességet. Ez
esetben egymás közötti viszonyukban a kötelezettségvállalás sorrendje dönti el,
hogy melyikük (az első kezes !) viseli a jogosultnak teljesített szolgáltatást, és for
dulhat megtérítési igénnyel a kötelezett (a főadós) ellen. Ha későbbi kezességválla
ló teljesített a jogosultnak, neki az őt megelőző kezes ellen is megtérítési igénye van.
A Ptk. a több kezesre megállapított szabályokat rendeli megfelelően alkalmazni 1451
arra az esetre is, amikor ugyanazt a kötelezettséget kezesség és a kötelezettől (illet-
ve a kezestől) eltérő személy által alapított zálogjog is biztosítja. A felhívott szabá-
lyok szerint tehát a kezes és a zálogkötelezett felelőssége a jogosulttal szemben egye
temleges, egymás közötti viszonyuk pedig attól függően alakul, hogy egymásra
tekintettel vagy egymástól függetlenül vállaltak kezesi helytállást, illetve adtak do-
logi biztosítékot.
f) A jogosult tájékoztatási kötelezettsége a kezessel szemben
A kezesi kötelezettségvállalás említett kockázatai indokolják, hogy a Ptk. külön tá- 1452
jékoztatásra kötelezi a jogosultat a kezessel szemben. Ez a kötelezettség a szerző
désekre általános jelleggel előírt tájékoztatási kötelezettségen [6:62. § (1) bek.] kí-
vül terheli a jogosultat. A törvény szerint a jogosultnak késedelem nélkül tájékoztatnia
kell a kezest a kötelezettségben, illetve a kötelezett helyzetében a kezesség elválla-
lását követően bekövetkezett olyan változásokról, amelyek a kezes helytállási köte
lezettségét, annak mértékét, esedékességét, időtartamát befolyásolhatják, így:
- a kötelezett teljesítésének elmaradásáról;
- a kötelezettség teljesítési határidejének változásáról;
- a kötelezett helyzetében bekövetkezett minden olyan változásról, amely a ke-
zesnek a kötelezettel szembeni megtérítési igényét [6:57. § (2) bek.] hátrányosan be
folyásolhatja; és
- a kezesi helytállási kötelezettség aktuális mértékéről a tájékoztatás időpontjában.
További (az előzőkön kívüli) tájékoztatási kötelezettséget ír elő a Ptk. az ún. glo- 1453
bálkezesség esetére, vagyis akkor, ha a kezes a kötelezettnek a jogosulttal szemben
fennálló egy vagy több meghatározott jogviszonyból eredő valamennyi kötelezett
ségéért vagy a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló valamennyi kötelezett
ségéért vállal helytállást. A globálkezesség esetén ugyanis a főkötelezettség növe
kedésével a kezesség is nő. Ilyen esetben a jogosult arról is köteles késedelem nélkül
tájékoztatni a kezest, ha a kötelezettség mértéke a vele közölt mértékhez képest húsz
százalékkal nőtt.
180 A SZERZŐDÉS MEGSZILÁRDÍTÁSA, A TELJESÍTÉS FEDEZETÉNEK MEGERŐSÍTÉSE, A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA
Emlékeztetünk végül a fent tárgyalt, a fogyasztó kezességvállalása esetére előírt

külön tájékoztatási kötelezettségre.
g) A kezes teljesítése
455 1 A kezest a jogosultnak fel kell szólítania a teljesítésre. Ez a jogi előírás következik
mindenekelőtt abból a tényből, hogy az alapszerződés kötelezettjének (a főadósnak)
és a kezesnek a kötelezettsége eltérő, saját jogcímen alapul. Emellett szükségessé te
szi a külön felszólítást az a gyakorlati szempont is, hogy a kezes (éspedig a készfi
zető kezes is) a jogosult felszólításából szerezhet hitelt érdemlő tudomást arról,
hogy helytállása esedékes. Az elmondottakból következik az is, hogy a kezessel szem
beni igény elévülése a jogszerű (megalapozott) fizetési felszólítás időpontjával ve
szi kezdetét (tehát nem azonos a főkötelezettel szembeni igény elévülésének kezdő
időpontjával). A sortartó kezessel szembeni igény elévülése a sortartás ideje alatt
nyugszik.
A fizetési felszólítás kézhezvételéről a kezes késedelem nélkül köteles értesíte
ni a kötelezettet (a főadóst), egyben tájékoztatást kérve tőle az adósság mértékéről
és a jogosultat a kötelezettel szemben megillető kifogásokról. A kezes késedelem nél
kül tájékoztatni köteles a kötelezettet (a főadóst) arról is, hogy teljesített a jogosult
nak, vagy hogy a teljesítést megtagadta, és hogy azt milyen okból tette.
Készfizető kezesség esetén a jogszerű jogosulti felszólítás után a kezes késede
lem nélkül köteles teljesíteni, kivéve, ha a felszólítással szemben jogos kifogást tud
emelni. Sortartó kezesség esetén a kezes élhet a sortartás kifogásával is. Mindkét faj
ta kezes felhozhatja adott esetben az időelőttiség és az elévülés [783, 804) kifogását.
Ezek a kifogások az alapjogviszonyon (,,J"-,,K") alapulnak, hiszen a jogosult kö
vetelésének a kezessel szemben is az alapjogviszony képezi elsődleges jogcímét.
A kezest ezek a kifogások a járulékosság miatt (,,a főadós jogán") illetik meg. Mind
a készfizető, mind a sortartó kezest megilleti a jogosulttal szemben a beszámítás [556]
kifogása is. Beszámíthatja a kezes a jogosulttal szembeni (,,J"-,,Ke") saját - erre al
kalmas - követelését, és a kötelezett (a főadós) ugyanilyen követelését is. Ez utób
bi jogi lehetőség szintén a kezesség járulékosságának következménye. Természete
sen nem hozhat fel a kezes olyan kifogásokat, amelyek őt a kötelezettel szemben
illetik meg, hiszen ez a jogviszony (,,Ke"-,,K") a kezesi jogviszony (,,J"-,,Ke") tar
talmára nincs kihatással, amint arra a kezesség lényegével kapcsolatban [a fenti
a) pont végén] már rámutattunk.
Konkrét kötelezettségért (például egy meghatározott összegű pénztartozásért) vál
lalt kezesség (a belőle fakadó helytállási kötelezettség) a teljesítéssel megszűnik, és
pedig akár a főadós, akár a kezes teljesítésével.Globálkezesség esetében [435) a ke-
A teljesítés fedezetének megerősítése 1 181
zesség csak akkor szűnik meg, ha a jogosult és a föadós közötti jogviszony (,,J"
,,K") a maga egészében megszűnik. A kezes teljesítés nélkül is szabadulhat a köte
lemből, ha a jogosult lemond a követelést biztosító valamely jogról (például zálog
jogról), vagy az ő hibájából a követelés a kötelezettel szemben behajthatatlanná válik,
vagy a behajtása jelentősen megnehezűl. Mint említettük, a Ptk. ilyen esetekre ele
ve arra kötelezi a jogosultat, hogy adjon tájékoztatást a kezesnek. Ilyen következ
ménnyel járhat például, ha a jogosult nem reagál a kötelezett (a főadós) vagyoni hely
zetének és ezzel teljesítési képességének radikális rosszabbodására. A Ptk. ilyen
esetekben azért szabadítja fel a kezest teljesítési kötelezettsége alól, mert a jogosult
hibájából csökken a kezes megtérítési igényének esélye. A kezes a határozott időre
(azaz meghatározott időtartamra vagy meghatározott lejárati idővel) vállalt kezes
ségen alapuló helytállási kötelezettség alól szabadul a határozott idő elteltével is, ki
véve, ha a jogosult a határozott időn belül teljesítésre szólítja fel. A készfizető ke
zesség ilyenkor anélkül szűnik meg, hogy az alapjogviszonyon (,,J"-,,K") alapuló
fökötelezettség megszűnne. Ilyen esetben tehát a határozott idő miatt nem érvénye
sül a járulékosság elve. Egyetlen esetben, a legnagyobb kockázatot jelentő kezes
ségvállalásnál : az ún. nyitott globálkezességnél a Ptk.felmondási jogot is biztosít a ke
zesnek. Három hónapos felmondási idővel megszűntetheti a kezes a szerződést
(,,J"-,,Ke"), ha abban ő a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló vagy a jö
vőben keletkező valamennyi kötelezettségéért vállalt helytállást.
h) A kezes megtérítési igénye a kötelezettel (főadóssal) szemben
A kezes nem a saját tartozását teljesíti, amikor a kötelezett (a föadós) helyett helyt- 1459
áll a jogosult felé. A Ptk. ezért megtérítési igényt biztosít számára a kötelezettel
(föadóssal) szemben [6:57. § (2) bek.]. A megtérítési igény fennállását és mértékét
a kezes és a kötelezett (a föadós) közötti jogviszony (,,Ke"-,,K") tartalma határoz-
za meg. Ha például a kezesnek tartozása van a kötelezettel (a föadóssal) szemben, ez
utóbbi beszámíthatja követelését a kezes megtérítési igényébe. A megtérítési igényt
kívánja segíteni a Ptk. azzal a rendelkezéssel, amely szerint a kezes teljesítése ese-
tén a jogosult késedelem nélkül köteles a kezesnek átadni minden olyan okiratot, és
megadni minden olyan tájékoztatást, amely a kezes kötelezettel (föadóssal) szembeni
igényérvényesítéséhez szűkséges. A kezes megtérítési igényét azok a biztosítékok (de
csak azok) biztosítják, amelyek a kezesi kötelezettségvállalás keletkezésekor már
fennálltak.
1 82 A SZERZŐDÉS MEGSZILÁRDÍTÁSA, A TELJESÍTÉS FEDEZETÉNEK MEGERŐSÍTÉSE, A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA
4. A garanciavállalás
a) A garanciavállalás fogalma és lényege

b) A garanciavállalás önálló (nem járulékos) , absztrakt (az alapkötelezettségtől
független) elkötelezés
e) A garanciavállalás létrejötte
d) Ki lehet garantör?
e) A garantör teljesítése
f) A határozatlan időre vállalt garancia felmondása
g) A garantör igénye a kötelezettel szemben
a) A garanciavállalás fogalma és lényege
A garanciavállalás - a kezesség mellett - a teljesítés fedezetének megerősítésére szol

gáló másik kötelmi jellegű személyi biztosíték. A garanciavállalásban a garantőr
(,,G") arra kötelezi magát a jogosulttal (,,J") szemben, hogy - az alapszerződéshez
kapcsolódóan, de önállóan (nem járulékosan) - a garanciavállalási nyilatkozatban
meghatározott feltételek szerint fizetést teljesít neki. A garanciavállalási nyilatkozat
határozza meg a pénzszolgáltatás feltételeit, és a garantőr teljesítése a jogosultnak az
alapszerződésből eredő igényét biztosítja. Az érintkező jogviszonyok szerkezete ha
sonlít a kezességhez kapcsolódó szerződéses viszonyok fent ismertetett hálójához: itt
is három jogviszony összefüggéséről van szó. Ezek a jogviszonyok a következők:
alapszerződés: jogosult (]) -- --- - -- - kötelezett (K)
hiteljogviszony: garantőr (G) - ------- kötelezett (K)
garanciavállalási jogviszony: garantőr (G) jogosult (J)
aa) Az alapszerződés (,,J"-,,K") tipikusan vállalkozási (6:238. §) vagy adásvételi
(6:215. §) szerződés, és ennek szerződésszerű teljesítéséért áll helyt fizetési kötele
zettségvállalással a garantőr. A garanciavállalás előzményeként az alapszerződés kö
telezettje (,,K") a szerződésben vállalja, hogy meghatározott kötelezettségét garan
ciával biztosítja.Garantőr állítását kérheti például a megrendelő a vállalkozótól és
fordítva, illetve az eladó a vevőtől és fordítva. Tipikus eset az, amikor a garantőr az
alapszerződésből eredő valamely pénzszolgáltatásért (vállalkozói díjért, vételárért,
kötbérért, kártérítésért) áll helyt. Rendszerint a garancia pontos tartalmát és a garantőr
személyét (például egy konkrét bankot vagy legalább a bank paramétereit) is az alap
szerződés határozza meg. Az alapszerződésben és a garanciavállalásban a jogosult
ugyanaz a személy: ,,J"="J".
A teljesítés fedezetének megerósítése 1 1 83
ab) A garantőr (,,G") és a kötelezett (,,K") közötti jogviszonyt a Ptk. - a kezesség- 1462
hez hasonlóan és diszpozitív rendelkezéssel [76) - visszterhes hite/viszonynak (,,G"-
„K") minősíti [6:382. § (1) bek.]. Az alapszerződés és a hitelviszony kötelezettje
ugyanaz a személy: ,,K"="K".
ac) A garanciavállalási jogviszony (,,G"-,,J") több szempontból biztosíthatja az alap- 1463
szerződést. Tipikusnak tekinthető
- a teljesítési garancia, amelynek fizetése akkor esedékes, ha a kötelezett a telje
sítési határnapon vagy határidőben [501) nem teljesít;
- a jóteljesítési garancia, amely a kötelezett hibás teljesítése esetére vállalt hely
tállást jelent;
- a kötbérfizetési garancia, amely a kötelezett szerződésszegés miatti kötbérfize
tését garantálja.
b) A garanciavállalás önálló (nem járulékos) , absztrakt (az

alapkötelezettségtől független) elkötelezés
A jogviszonyok szerkezeti hasonlósága és néhány részletszabály egyezése mellett egy 1464

lényeges különbséget a kezességgel szemben hangsúlyozni kell: a garanciavállalás
nem járulékos helytállást jelent, hanem önálló kötelezettségvállalást. Ez az eltérés,
vagyis a garanciavállalásnak az alapjogviszonytól való függetlensége (BH 2012, 70.,
EBH 1999, 29.), absztraktsága fontos következményekkel jár:
- a garanciavállalás érvényessége és bírósági kikényszeríthetősége nem függ az
alapszerződés érvényességétől és bírósági kikényszeríthetőségétől; és
- a garantőr nem hozhatja fel az alapszerződés kötelezettjének (,,K") kifogásait a jo
gosulttal (,,J") szemben.
e) A garanciavállalás létrejötte
A garanciavállalás történhet a garantőr és a jogosult közötti szerződésben vagy a ga- 1465

rantőmek a jogosulthoz címzett egyoldalú nyilatkozatával. A magyar gyakorlatban
a garantőr egyoldalú kötelezettségvállalása tekinthető tipikusnak. Akár szerződéssel,
akár egyoldalú nyilatkozattal jön létre a garanciavállalás, érvényességéhez a Ptk. sze-
rint írásba foglalás szükséges. Ezt a garanciavállalás nagy kockázata, terhes volta in
dokolja. Tipikus esete ez is azoknak a helyzeteknek, amikor a törvény az írásbeli alak
megkövetelésével kívánja a kötelezettségvállalás alaposabb meggondolására indíta-
ni az illető felet. Az írásban teendő jognyilatkozat általában nagyobb megfontolásra
1 84 A SZERZŐDÉS MEGSZILÁRDÍTÁSA, A TEWESÍTÉS FEDEZETÉNEK MEGERŐSÍTÉSE, A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA
indítja az embereket. Mint más esetben is [6:94. § (1) bek.], az írásba foglalás el
mulasztását orvosolja a garantőr teljesítése .
d) Ki lehet garantőr?
A Ptk. elvben bárki számára lehetővé teszi garancia vállalását. Ezt a megállapítást két
megszorítással kell érteni. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
törvény (Hpt.) garancia üzletszerű vállalását (mint „pénzügyi szolgáltatást") a Ma
gyarNemzeti Bank engedélyéhez köti. A gyakorlatban tipikusan bankok vállalnak
garanciát. A kockázat nagyságára tekintettel maga a Ptk. zárja ki azt, hogy fogyasz
tó [8:1. § 3. pont] érvényesen garanciát vállalhasson. A fogyasztó által esetlegesen
vállalt garanciát a törvény szerint csak készfizető kezességként lehet érvényesnek el
fogadni. Ezzel a törvényi átminősítéssel a fogyasztó helytállása járulékossá válik, és
érvényesülnek javára a Ptk.-ban (6:430. §) előírt speciális tájékoztatási kötelezettség
előnyei (adott esetben: elállási jog) is.
e) A garantőr teljesítése
467 1 ea) A garantőr teljesítési kötelezettsége akkor áll be, ha a jogosult (vagy annak tör
vényes jogutódja) erre felszólítja, épedig
- írásban;
- a garanciavállaló nyilatkozatban meghatározott feltételek pontos betartása
mellett .
Ezt a jognyilatkozatot az üzleti jogi nyelv lehívásnak nevezi.
A garancia önállósága és a helytállás ebből fakadó súlyosabb terhe indokolja azt,
hogy a Ptk. a felszólítást néhány ponton szigorúbb feltételekhez köti, mint a kezes
ségnél. Ilyen mindenekelőtt: az írásbeli alak. Emellett a garanciavállalás meghatá
rozott okmányok (teljesítésigazolás) benyújtásához kötheti a fizetési felszólítást (a ga
rancia lehívását). Ez nem kötelező azonban, a garanciavállalás szólhat úgy is, hogy
a garantőr az első felszólításra fizetni tartozik. Egyebekben a törvény a garantőr tel
jesítését úgy rendezi, mint a kezesét:
- a garantőr a fizetési felszólítás kézhezvételéről késedelem nélkül köteles értesí
teni a kötelezettet, annak érdekében, hogy a kötelezett közölhesse vele a teljesítés eset
leges megtagadását indokoló körülményeket;
- a garantőr ugyancsak késedelem nélkül köteles értesíteni a kötelezettet a teljesí
tésről vagy a teljesítés megtagadásáról.
A teljesítés fedezetének megerősítése 1 185
eb) A Ptk. kifejezetten feljogosítja a jogosult törvényes jogutódját a garantőrrel szem- 1469
beni igény érvényesítésére. Jogi személy jogutódja lehet például az egyesülés vagy
szétválás útján létrejött új jogi személy; természetes személy jogutódja az ő örököse.
Ellenkező kikötés hiányában kizárja ugyanakkor a Ptk. azt a lehetőséget, hogy 1470
a jogosult a lehívás jogát a garantőr hozzájárulása nélkül átruházza. Ebben az érte
lemben a lehívás jogát a törvény személyes jognak tekinti. A Ptk . kifejezetten meg
engedi ugyanakkor, hogy a jogosult a lehívásban vagy azt követően megjelölje azt
a harmadik személyt, akinek a kezéhez a garantőr a fizetést teljesíteni tartozik.
Ilyenkor a jogosult utalványozza a követelést a megjelölt harmadik személyre [572].
A lehívás személyhez kötöttsége nem állja útját annak sem, hogy a jogosult a már le-
hívott követelést harmadik személyre engedményezze. Ez a lehetőség az engedmé
nyezés szabályaiból [845] következik. Mind utalványozásra, mind engedményezés-
re a már a jogosult által lehívott garancia tekintetében kerül tehát sor. Utalványozás
esetében a harmadik személynek nincs követelési joga, engedményezés esetén van.
ec) A garancia önállóságából következik, hogy a garantőr csak a saját kifogásait hoz- 1471
hatja fel a jogosult fizetési felszólításával szemben. Ez lehet adott esetben az idő
előttiség és az elévülés [783, 804] kifogása. Természetesen ezek a kifogások - szem-
ben a kezességgel - nem az alapszerződésen (,,J"-,,K") alapulnak, hanem
a garanciavállaláson (,,G"-,,J"): a garantőrt ezek a kifogások a járulékosság hiá
nyában saját jogán illetik meg. Megilleti a garantőrt a jogosulttal szemben a beszá-
mítás [556] kifogása is, ha ezt a garanciavállalásban nem zárták ki, és annak egyéb
feltételei fennállnak. Természetesen nem hozhat fel a garantőr (csakúgy, mint a ke-
zes) olyan kifogásokat, amelyek őt a kötelezettel szemben illetik meg, hiszen ez a hi
teljogviszony (,,G"-,,K") a garancia-jogviszony (,,G"-,,J") tartalmára nincs kiha
tással.
ed) A Ptk. a garantőr számára - a kifogásokon kívül - kivételesen más „menekülési 1472
lehetőséget" is teremt, amikor a garantőr jogosult ( és a kötelezettel szembeni együtt
működési kötelezettség alapján köteles is !) megtagadni a teljesítést. Megtagadhatja
a garantőr a fizetési felszólítás teljesítését, és a már teljesített fizetést is visszaköve
telheti, ha a garantőr a rendelkezésére álló információk alapján a jogosult nyilván
valóan visszaélésszerűen vagy rosszhiszeműen élt a lehívás jogával. A Ptk. példa
szerűen (nem taxatíve) sorol fel négy esetet a fizetés megtagadására. A törvény szerint
ez a helyzet különösen akkor, ha
- a jogosult hamisított okmányt nyújtott be a garantőmek;
- a kötelezett már teljesítette a lehívott követelést/annak egy részét, vagy a lehívás
más (szorosan értelmezendő !) okból nem illeti meg a jogosultat;
- a jogosult szándékos magatartása akadályozta meg az alapszerződésből eredő kö
telezettség teljesítést;
186 A SZERZŐDÉS MEGSZILÁRDÍTÁSA, A TELJESÍTÉS FEDEZETÉNEK MEGERŐSÍTÉSE, A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA
- bírósági határozat az alapszerződésből eredő kötelezettség érvénytelenségét ál

lapította meg, kivéve, ha a garanciavállalás erre az esetre is vonatkozott.
f) A határozatlan időre vállalt garancia felmondása
Bár a hitelezési gyakorlatban ritka az az eset, hogy a garantőr határozatlan időre vál
lal garanciát, de a Ptk. nem zárja ki ezt a lehetőséget. A vállalás különösen terhes vol
tára tekintettel azonban három év elteltével három hónapos felmondási idővel lehe
tővé teszi a garancia felmondását.
g) A garantőr igénye a kötelezettel szemben
A garanciavállalás önálló (nem járulékos) kötelezettségvállalás ugyan, de a garantőr

nyilván nem szívességből teljesít a kötelezett helyett. Ezért a garantőmek a jogo
sultnak történt teljesítéssel igénye keletkezik a kötelezettel szemben, amelynek tar
talmát, a követelés mértékét stb. a garantőr és a kötelezett közötti hiteljogviszony
(,,G"-,,K") tartalma határozza meg.
5. Összefoglalás a kötelezettség teUesítési fedezetének

megerősítésére szolgáló jogi eszközök fő tulajdonságairól
dologi/kötelmi járulékos a helytállás terjedelme

zálogjog dologi igen a zálogtárggyal
kezesség kötelmi igen teljes vagyonnal
garancia kötelmi nem teljes vagyonnal
Jogszabályok a XVIII. fejezethez: Ptk. 6:57. § (2) bek., 6:416-6:438. §-ok

XIX. Fejezet
A szerződés módosítása
1 . A szerződés módosítása a felek megállapodásával . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 187

2. Egyezség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 90
3. Bírósági szerződésmódosítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 90
4. Szerződésmódosítás jogszabállyal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 92
1 . A szerződés módosítása a felek megállapodásával
a) A szerződés a felek megállapodásával: egybehangzó jognyilatkozatával jön lét- 1476

re [175, 187). Ebből következik, hogy közös megállapodással a felek bármikor és bár
melyik eleme tekintetében módosíthatják szerződésüket. A felek szerződésmódosítási
joga egyenes következménye autonómiájuknak, szerződéses tartalomalalátó sza
badságuknak [61). A módosítás lényeges és kevésbé lényeges szerződési elemet egya-
ránt érinthet. A felek gyakran módosítják a teljesítés határidejét, esetleg a teljesítés
helyét, de sor kerülhet a szolgáltatás vagy az ellenszolgáltatás mennyiségének meg
változtatására is. Természetesen az eredeti szerződésnek a módosítással nem érintett
elemei változatlan tartalommal kötik a feleket.
A szerződésnek a felek megállapodásával történő módosítása esetében a módo- 1477
sított elem tekintetében gyakorlatilag új szerződéskötésre kerül sor. Ebből követke-
zik, hogy a Ptk. a szerződés módosítására a szerződéskötés szabályainak megfelelő
alkalmazását írja elő. Ez vonatkozik a módosítás létrejöttének jognyilatkozataira: aján-
lat - elfogadó nyilatkozat [182, 186), az esetleges alakszerüségi követelményekre
[32), a képviseletre [124) stb.
b) A Ptk. külön kiemeli azt a lehetőséget, hogy a felek kötelezettségvállalásuk jog- 1478
címét is megváltoztathatják. Ha például a felek egy adásvételi szerződés kapcsán ab-
ban egyeznek meg, hogy a vevő a hátralékos vételárral a jövőre nézve kölcsön jogcí-
mén tartozik, a fizetési kötelezettségre a továbbiakban a módosítás szerint a kölcsön
szabályai (6:383. §) nyernek alkalmazást (BDT 2009, 2106.). A törvény szerint a jog-
cím megváltoztatása sem szünteti meg az eredeti szerződést, a szerződés a módosítással
nem érintett részében változatlanul él, és változatlan tartalommal köti a feleket. A Ptk.
ugyanis nem az ún. nováció hatását tulajdonítja a jogcím megváltoztatásának. Ha a fe

lek azt akarják, hogy a jogcím megváltoztatásával az eredeti szerződés meg is szűn
jön, és egyidejűleg az eredeti szerződéssel megegyező tartalmú új szerződés jöjjön
létre (ez lenne az ún. nováció), akkor ebben kifejezetten meg kell állapodniuk.
A szerződési szabadság lehetőséget ad egy ilyen kettős hatású megállapodásra is:
a régi szerződés megszüntetésével (907) egyidejűleg új szerződéskötésre.
c) Amennyire természetes, hogy a felek a saját jogaik és kötelezettségeik tekinte
tében szabadon módosíthatják a szerződésüket, annyira nyilvánvaló az is, hogy szer
ződésmódosításuk nem eredményezheti harmadik személyek sérelmét. A szerződés
módosítással érintett harmadik személy lehet például kezes (6:416. §) vagy
zálogkötelezett (5:86. §). E harmadik személyek tekintetében a Ptk. külön ki is
mondja, hogy kötelezettségük a szerződés módosítása után is az eredeti tartalommal
marad fenn, számukra terhesebbé csak kifejezett hozzájárulásukkal válhat.
d) A szerződés kötőereje (pacta sunt servanda) nem engedi meg, hogy az egyik fél
egyoldalú jognyilatkozatával módosíthassa a szerződést.Nem illeti meg a szerződő
felet az egyoldalú szerződésmódosítás joga akkor sem, ha a szerződéskötést követően
a feltételek (akár a saját lehetőségeit, akár az általános gazdasági körülményeket: a pi
aci viszonyokat tekintve) lényegesen megváltoztak, és emiatt a szerződés eredeti tar
talma szerinti teljesítése terhessé vált számára. A szerződés fogalmilag kockázatot je
lent mindkét félnek, és ha a törvény a körülmények megváltozása miatt megengedné
az egyoldalú szerződésmódosítást, a kockázatot az egyik félről a másikra telepítené.
Egyoldalú szerződésmódosítási lehetőséget a Ptk. csak kivételesen biztosít, és
pedig akkor, ha a szerződés sajátos körülményei ezt indokolják. Ezekben a kivéte
les esetekben a Ptk. jogi jelentőséget tulajdonít a szerződéskötést követő lényeges vál
tozásoknak. Ezt a jogi szaknyelv a clausula rebus sic stantibus elv elfogadásának
nevezi. Ez az elv azt jelenti, hogy a szerződést csak akkor kell a szerződés szerinti
tartalommal teljesíteni, ha a körülmények a szerződéskötés óta nem változtak meg
lényegesen. A clausula rebus sic stantibus elv érvényesül például a haszonbérletnél:
a haszonbérlő méltányos haszonbér-mérséklést vagy haszonbér-elengedést igényel
het arra az évre, amelyben elemi csapás vagy más rendkívüli esemény miatt az átla
gos termés kétharmada sem termett meg [6:352. § (2) bek.]. Ha a másik fél a módo
sítási igényt nem fogadja el, a bíróság dönt. Lényegében tehát ilyenkor bírósági
szerződésmódosításra (487) kerül sor, ami a feltételek hasonlóságából is látszik.
Külön jogszabály kivételesen szintén felhatalmazhatja a felet a szerződés egyol
dalú módosítására. Az illető jogszabálynak ilyenkor pontosan meg kell határoznia
a módosítás feltételeit és mértékét. Az elektronikus hírközlésről szóló törvény pél
dául feljogosítja a különböző szolgáltatókat az előfizetői szerződés egyoldalú mó
dosítására, meghatározza ugyanakkor ennek eseteit, és külön rendelkezik arról, hogy
A szerződés módosítása 1 189
mikor érintheti a módosítás a díj mértékét. Jogszabályok jogosítják fel a szolgálta

tót a szerződés egyoldalú módosítására egyes közüzemi közszolgáltatások (víz, gáz,
elektromos áram) esetében is, és szintén rögzítik ennek feltételeit. Minden esetben
csak az adott jogszabályban meghatározott feltételeknek és mértéknek megfelelő egy
oldalú módosítás tekinthető érvényesnek.
A szerződésben természetesen az egyik /él hozzájárulhat a másik fél egyoldalú 1483
szerződésmódosításához. Ez a lehetőség lényegében a szerződési szabadság elvéből
[53] következik. Külön vizsgálandó kérdés, hogy érvényes-e egy ilyen felhatalma-
zás az egyoldalú szerződésmódosítási jogot szerző fél által készített általános szer
ződésifeltételben [216]. Ezt a kérdést az általános szerződési feltételekre vonatkozó
szabályok alapján lehet és kell megválaszolni, és részben külön kell vizsgálni vál
lalkozások közötti, illetve vállalkozás és fogyasztó közötti szerződésben. Először azt
kell minden esetben eldönteni, hogy az általános szerződési feltételekben szereplő
kikötés a szerződés tartalmává vált-e vagy sem [223]. Igenlő válasz esetén az vizs
gálandó, hogy az egyoldalú szerződésmódosítási jogot tartalmazó kikötés nem tisz
tességtelen-e (6: l 02. §), és emiatt nem semmis-e (fogyasztó és vállalkozás közötti
szerződések) vagy nem megtámadható-e (egyéb szerződések). {Itt utalunk arra,
hogy fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetében a Ptk. - az ún. ,,szürke" lis-
tán - megdönthető vélelmet állít fel az olyan szerződési kikötés tisztességtelensége
mellett, amely lehetővé teszi, hogy a vállalkozás egyoldalúan, a szerződésben meg
határozott alapos ok nélkül módosítsa a szerződést [6:104. § (2) bek. dJ pont] }.
További érvényességi feltétel, hogy az illető feltételeknek a fogyasztó számára elál-
lási jogot kell biztosítaniuk. Csak ha a kikötés ezt a próbát is kiállja, tekinthető ér
vényesnek, és kerülhet alkalmazásra. A bankok üzletszabályzataikban (vagyis egy-
fajta általános szerződési feltételeikben) rendszerint kikötik a maguk számára az
egyoldalú szerződésmódosítás jogát. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozá
sokról szóló törvény (Hpt.) és a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény külön
korlátozó rendelkezéseket tartalmaz a pénzintézetek egyoldalú szerződésmódosítá-
si jogáról. 70 A probléma az Európai Unió Bírósága (C-472/10) és a Kúria előtt is (BH
2012, 41., 2/2012. PK vélemény) felmerült.
70 Lásd KEMENES István: A pénzintézetek egyoldalú szerződésmódosítási jogáról. Gazdaság és Jog, 201 2. 4. sz.;
GADÓ Gábor: Egyoldalú szerződésmódosítás a pénzügyi szektorban. Gazdaság és Jog, 201 1 . 1 2. sz.; Uő: A fo
gyasztói kölcsönszerződések egyoldalú módosításáról. Gazdaság és Jog, 201 2. 1 0. sz.; a Kúria joggyakor
lat-elemző csoportjának összefoglalóját: BH 201 3, 2. sz.
190 A SZERZŐDÉS MEGSZILÁRDÍTÁSA, A TEWESÍTÉS FEDEZETÉNEK MEGERÓSITÉSE, A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA
2. Egyezség
A szerződés felek általi módosításának sajátos esete az egyezség. Egyezségről van

szó akkor, amikor a felek a szerződésből eredő vitás vagy bizonytalan kérdéseket
megegyezéssel úgy rendezik, hogy kölcsönösen engednek egymásnak, vagy az egyik
fél egyoldalúan enged követeléséből. Az egyezség alapvető fogalmi eleme tehát az,
hogy a felek között vitás (bizonytalan) követelés vagy jog rendezésére kerül sor a kö
vetelések módosításával. Az egyezség legfontosabb joghatása a Ptk. szerint az,
hogy annak érvényességét nem érinti a feleknek olyan körülményre vonatkozó té
vedése, amely közöttük vitás volt, vagy amelyet bizonytalannak tartottak. Elvi hatá
rozatban mondta ki a LB, hogy a felek közötti peren kívüli jogvitát lezáró egyezség
a vitatott tények tekintetében utóbb tévedés [284] címén nem támadható meg. A vi
tatott tényekre vonatkozóan a bíróság bizonyítást nem folytathat le, és a bizonyíté
kok mérlegelésével a felek közötti vitát nem döntheti el (EBH 2006, 1403.). Az egyez
ség tehát nem támadható meg, és nem dől meg, ha utóbb rendelkezésre álló
bizonyítékokkal a vita eldönthető, illetve a bizonytalanság eloszlatható volna.Nem
támadható meg az egyezség feltűnő értékaránytalanság [328] címén sem (EBH
2011, 2410.). Ha a felek perben kötnek egyezséget, annak hatálya a perben nem ré
szes harmadik személyre soha nem terjedhet ki.
Az egyezség hatálya tipikus esetben az egyezséget kötő felekre terjed ki. Vannak azon
ban olyan helyzetek, amelyekben a egyezség hatálya harmadik személyekre is vonatko
zik. Elvi határozatban mondta ki például a LB, hogy a biztosító és a károsult egyezsége
kihat a károkozóra is, mert ugyanazon káresemény miatt újabb kárköveteléssel vele szem
ben a károsult nem léphet fel (EBH 2004, 1 1 25.). Perben kötött egyezség hatálya a per
ben nem részes harmadik személyre nem terjed ki.
A Ptk. nem a szerződési, hanem a kötelmekre vonatkozó közös rendelkezések között he
lyezi el az egyezség szabályait, mivel az egyezség tipikusan olyan jogintézmény, amely
általánosabb érvénye miatt valamennyi polgári jogi kötelezettség tekintetében alkal
mazható. Egyezséggel a felek nemcsak szerződésből eredő, hanem bármilyen más - pél
dául dologi jogi, öröklési jogi, deliktuális kártérítési jogviszonyból eredő vitás vagy bi
zonytalan kérdéseiket rendezhetik (EBH 2005, 1304., EBH 201 1, 24 1 0., BH 2006, 47.).
A szerződés módosítása 1 1 9 1
3. Bírósági szerződésmódosítás
a) A szerződő felek autonómiája és a szerződés kötőereje (pacta sunt servanda) nem

. , , , , ,, ,, , ,
engedi meg, hogy a b1rosag valtoztasson a szerzodo felek altal meghatarozott felte-
, 1 487
teleken. Ez az elvi tétel érvényesül akkor is, ha valamelyik szerződő fél fordul a bí
rósághoz szerződésmódosítási kérelemmel. Ilyen kifejezett kérelem (kereset vagy vi
szontkereset) esetén is a bíró ságot c sak rendkívül szűk körben illeti meg
szerződésmódosítási jogkör. A Ptk. - a clausula rebus sic stantibus elv [481) alkal
mazásával -konjunktív feltételeket állít fel a bírósági szerződésmódosításhoz. Ez azt
jelenti, hogy a bíróság a szerződést
- csak tartós szerződési viszony esetén módosíthatja
- a szerződéskötést követően előállott olyan körülmény miatt,
- amelynek következtében a szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése
a módosítást kérő fél lényeges jogi érdekét sértené, feltéve, hogy
= a körülmények megváltozásának lehetősége a szerződéskötés időpontjában ob
jektíve [azaz egy megfelelő (az adott helyzetben általában elvárható) módon el
járó személy számára] nem volt előrelátható,
= a körülmények megváltozását nem a módosítást kérő fél idézte elő, és
= a körülmények változása nem tartozik a módosítást kérő fél rendes üzleti koc
kázata körébe.
A bírói gyakorlat tartós szerződési jogviszonynak [164) tekinti a hosszabb időre szó- 1488
ló lakás- és más ingatlanbérleti szerződéseket (6:342. §), a haszonbérleti szerződé-
seket (6:349. §), a tartási és életjáradéki szerződéseket (6:491. §) , a hosszabb átfu-
tási idejű hitel- és más pénzügyi szerződéseket (6:382. § stb.), továbbá bizonyos
vállalkozási szerződéseket, például a víz, gáz, elektromos áram stb. szolgáltatására
irányuló ún. közüzemi (közszolgáltatási) szerződéseket (6:256. §), a folyamatos
vagy visszatérő munkavégzéssel járó szervizelési, kivitelezési (6:252. §, BH 1995,
659.) és a kutatási (6:253. §) szerződéseket.Nem tekinti viszont tartós szerződési jog
viszonynak a judikatúra például a részletvételt, vagyis a részletfizetést biztosító
adásvételt (BH 1997, 242.).
A törvény megszorító feltételei többek között és elsősorban azt célozzák, hogy 1489
ne lehessen bírósági szerződésmódosítás segítségével a másik félre hárítani a szer
ződéssel együtt járó üzleti kockázatokat: a kereslet-kínálati viszonyok (akár draszti-
kus) megváltozásának (BH 1988, 80.) vagy egyéb társadalmi-gazdasági változások-
nak ugyancsak általános, széles körben jelentkező következményeit (BH 1996,
145.), például az inflációs hatásokat (BH 1992, 123.).
1 92 A SZERZŐDÉS MEGSZILÁRDÍTÁSA, A TEUESÍTÉS FEDEZETÉNEK MEGERŐSÍTÉSE, A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA
b) Ha a szerződésmódosítás törvényi feltételei fennállnak, a bíróságnak a módosí

tás tartalmi határai tekintetében - a felek kölcsönös érdekeit figyelembe vevő - mér
legelési joga van. A módosításra legkorábban csak a kereset benyújtásától, azaz csak
a jövőre nézve van lehetőség (BDT 2011, 2577.).
4. Szerződésmódosítás jogszabállyal
491 1 Jogszabály csak egészen kivételesen módosíthatja a szerződés tartalmát. Ezt a prob
lémát a szerződési szabadság tartalmi korlátainál [66] tárgyaltuk.
Jogszabályok a XIX. fejezethez: Ptk. 6:27. §, 6 :191-6:193. §-ok

.. .. .,
OTODIK RESZ
A szerződés teljesítése
XX. Fejezet
Együttműködési kötelezettség a teljesítés
soran
1 . Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 95
2. Akadályközlési kötelezettség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 96
3. A szolgáltatás megvizsgálásának kötelezettsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 96
1 . Bevezetés
A szerződés a teljesítéssel éri el célját, tölti be rendeltetését. Valamennyi kötelezett- 1492

ség szerződésszerii teljesítésével a kötelezett szabadul a kötetemből [6:3. § a) pont].
A teljesítés akkor szerződésszerű, ha maga a szolgáltatás, továbbá a szolgáltatás ide-
je, helye és módja megfelel a szerződés kikötéseinek.
A szerződés e fázisának kiemelkedő jelentősége érthetően megkívánja a felek 1493
együttműködését. Ez biztosítja a szerződés tulajdonképpeni céljának zökkenőmen-
tes lebonyolítását. A szerződéskötés tárgyalásánál már kiemeltük, hogy a Ptk.
(6:62. §) az egész szerződési jog általános alapelveként határozza meg és írja elő a fe-
lek együttműködési kötelezettségét. Az együttműködés kiemelt eleme a teljesítés fá
zisában is a tájékoztatási kötelezettség. Minél összetettebb a szerződés tárgya: a szol
gáltatás, és minél több fázisra tagolódik a teljesítés folyamata, annál intenzívebb
együttműködésre van szűkség a felek között. Bonyolult létesítmények előállítását cél-
zó vállalkozási típusú kivitelezési szerződések (6 :252. §) esetében például adott
esetben napi tájékoztatásra és más jellegű együttműködésre is szűkség lehet. A tel
jesítés során a törvény által elvárt együttműködés két elemét a Ptk. nevesítve is kie-
meli. Az egyik az akadályba ütköző teljesítés kötelezettjét, a másik a szolgáltatás jo
gosultját terheli. Ezeket foglaljuk össze a következő pontokban.
1 96 1 A SZERZŐDÉS TEWESÍTÉSE
2. Akadályközlési kötelezettség
A teljesítés adott esetben akadályba ütközhet. A Ptk. előírja a kötelezettnek, hogy

a szerződésszerű teljesítést fenyegető, előre látható akadályról a másik felet értesít
se. E kötelezettség előírásának az a célja, hogy a másik fél az őt az akadály miatt fe
nyegető érdeksérelmet időben el tudja hárítani, vagy azt legalábbis mérsékelni legyen
képes. Ha például a felmerült akadály a teljesítés késedelmével jár, a jogosult az aka
dályközlés nyomán módosítani tudja a szolgáltatás átvételére teendő intézkedéseit,
azok időzítését. Ha pedig az akadály a teljesítést egészben vagy részben meghiúsít
ja, a jogosult az akadályközlés nyomán esetleg piaci beszerzéssel, ún. fedezeti vétellel
(6:141. §) csökkentheti a teljesítés elmaradásával őt fenyegető érdeksérelmet. Az aka
dály közlési kötelezettség minden kötelezettség teljesítésével kapcsolatos akadályra
vonatkozik, és független attól, hogy a kötelezett az akadály elhárítására képes-e vagy
sem. Egyedül az olyan akadály tekintetében mentesül a kötelezett az akadályközlés
kötelezettsége alól, amelyet a jogosultnak közlés nélkül is ismernie kellett. Általá
nosan ismert közlekedési sztrájk miatt felmerülő szállítási akadály tekintetében pél
dául nem áll fenn akadályközlési kötelezettség.
A Ptk. az akadályközlési kötelezettség megsértését szerződésszegésnek tekinti, és
ennek megfelelően kártérítési szankcióval fenyegeti. A kártérítési felelősség kere
tében a kötelezettnek meg kell térítenie a jogosultnak azt a kárát, amelyet az aka
dályközlési kötelezettség megszegése okozott neki, kivéve, ha a kötelezett mulasz
tását a Ptk. 6: 142. §-ában meghatározott feltételek bizonyításával kimenti. Az
akadályközlési kötelezettség megsértéséből keletkezik a jogosultnak az a kára, ame
lyet a kötelezett akadályközlése nyomán elkerülhetett volna. Ez a felelősség akkor
is terheli a kötelezettet, ha magáért a teljesítés késedelméért vagy elmaradásáért nem
felel.
3. A szolgáltatás megvizsgálásának kötelezettsége
A jogosult késedelem nélkül köteles a szolgáltatást mind mennyiségi, mind minőségi

szempontból megvizsgálni. Ennek során meg kell győződnie arról, hogy a kötelezett
által átadott dolog vagy elkészített mű megfelel-e a szerződés előírásainak. A meg
vizsgálási kötelezettség előírásának célja az, hogy - a bizonyítási nehézségek elke
rülése érdekében - minél gyorsabban tisztázódjék : a kötelezett a szerződésnek meg
felelően teljesített-e, vagy van-e esetleg pótolni- vagy javítanivalója szolgáltatásával
kapcsolatban. Az utóbbi esetben hibás teljesítésről [686) van szó, és ennek jogkö-
Együttműködési kötelezettség a teljesítés során 1 1 97
vetkezményeit kell levonni, rendszerint a kellékszavatossági kötelezettség (701]

keretében. Ha a kötelezett jótállást [745] vállalt, a jótállási idő alatt nem merülhet fel
bizonyítási nehézség, mivel a kötelezett a szolgáltatás szerződésszerüségéért helyt áll
ni tartozik. Ezért nem terheli megvizsgálási kötelezettség a jogosultat a szolgáltatás
azon tulajdonságai tekintetében, amelyekre a jótállás vonatkozik. Hasonló okból: bi
zonyítási nehézség hiányában nincs a jogosultnak megvizsgálási kötelezettsége a ha
tósági minőségi tanúsítvány által igazolt tulajdonságok tekintetében sem.
A megvizsgálás késedelem nélküli voltát a szolgáltatás jellegéhez, bonyolultsá- 1497
gához, az adott körülményekhez kell mérni.Nyilvánvaló ebből a szempontból is, hogy
egy összetett szolgáltatást produkáló tervezési szerződés (6:25 1. §) vagy még inkább
egy kivitelezési szerződés (6:252. §) eredményeként létrejött mű megvizsgálása
hosszabb időt is igénybe vehet. Mind a mennyiségi, mind a minőségi megvizsgálás
költségei a jogosultat terhelik.
Jogszabályok a XX. fejezethez: Ptk. 6: 126-6: 127. §-ok.

XXI. Fejezet
A teljesítés általános jogi kérdései
1 . A teljesítés szabályai a ptk.-ban; a szabályok jellege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 199

2. A teljesítés ideje, helye, módja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 200
a) A teljesítés idejének meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 200
b) Egyidejű teljesítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 1
e) Teljesítés a meghatározott idő előtt (,,idő előtti teljesítés") . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 1
d) A teljesítés helye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 202
e) A teljesítés módja: a szolgáltatás minősége. Többletszolgáltatás . . . . . . . . . . . . . . . 203
3. A teljesítés elismerése és költségei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 204
a) A teljesítés elismerése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 204
b) A teljesítés költségeinek viselése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 204
4. A kárveszély átszállása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 205
5. Kísérő dokumentumok átadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 205
1 . A teljesítés szabályai a ptk.-ban; a szabályok jellege
A szerződés teljesítés�re vonatkozó szabályok egy részét a Ptk. nemcsak a szerző- 1498
désekre tartja alkalmazandónak, hanem valamennyi kötelemre, függetlenül attól, hogy
e kötelmek jogűgyleti természetűek vagy más jogi tény alapján jönnek létre. Emiatt
ezeket a rendelkezéseket a Ptk. a kötelmekre vonatkozó közös szabályok között he-
lyezi el. Ez a tankönyv együtt tárgyalja a szerződés teljesítésének szabályait, füg
getlenül attól, hogy azok a Ptk.-nak melyik fejezetében találhatók.
Itt külön is kiemeljük, hogy - a szerződésre vonatkozó törvényi rendelkezések 1499
döntő többségéhez [6:59. § (2) bek.] hasonlóan - a teljesítés szabályai eltérést en
gedőek, diszpozitív jellegűek [76). Ezt azért hangsúlyozzuk, mert a teljesítés tekin
tetében a felek különösen gyakran élnek a törvény adta lehetőséggel, és maguk álla
podnak meg a teljesítés módozataiban, hiszen az ezzel kapcsolatos igényeiket ők
ismerik a legjobban. Ebben a körben tehát a Ptk. szabályai valóban csak kisegítő jel
legűek, a felek eltérő rendelkezése hiányában érvényesülnek.
A szolgáltatás teljesítésére vonatkozó általános szabályok élén a Ptk.-ban egy elvi soo
jelentőségű tétel szerepel: a szolgáltatást az adott kötelem tartalmának megfelelően
I
200 1 A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSE
kell teljesíteni. Ez a generálklauzula-jellegű tétel, amely az elvárható magatartás el

vének [1:4. § (1) bek.] konkretizálása, azért fontos, mert vitás esetben iránytűje le
het a feleknek és a bíróságnak is. E normatív elv alapján kell megállapítani a telje
sítésre vonatkozó követelményeket olyan esetben, amikor a felek nem (vagy nem
kielégítő módon) rendelkeznek, és jogszabály sem ad kellő eligazítást.
2. A teljesítés ideje, helye, módja
a) A teljesítés idejének meghatározása

b) Egyidejű teljesítés
e) Teljesítés a meghatározott idő előtt (,.idő előtti teljesítés")
d) A teljesítés helye
e) A teljesítés módja: a szolgáltatás minősége. Többletszolgáltatás
a) A teljesítés idejének meghatározása
A teljesítés idejének meghatározása igen fontos eleme a felek megállapodásának. Ez

jelzi a kötelezett vállalásának időbeli határát és egyben a jogosult teljesítéssel kap
csolatos időbeli igényét és várakozását. A teljesítési idő betartásától függenek a jo
gosultnak - a szolgáltatás felhasználásával, továbbértékesítésével, bérbeadásával
stb. kapcsolatos - további üzleti tervei. A teljesítési idő túllépése esetén a kötelezett
szerződésszegést követ el: késedelembe esik.
A felek a szerződés teljesítésének idejét meghatározhatják határnap tűzésével
(például „2020. július elsején" vagy „2020 húsvétjának első napján"). Ilyen esetben
a teljesítésnek az adott napon kell megtörténnie. Ha szerződés a teljesítésre határidőt
állapít meg (például „15 napon belül", vagy „mától számított három hónapon belül",
vagy „2020 első negyedévében"), a kötelezett a meghatározott időtartamon belül bár
mikor teljesíthet. Határidő tűzése esetén a szerződéses megállapodás vagy az eset kö
rülményei utalhatnak arra is, hogy a meghatározott időtartamon belül a jogosult vá
laszthatja meg a teljesítés konkrét időpontját. A Ptk. a Záró rendelkezések között
szabályozza a határidők számítását (8:3. §). E szerint a napokban megállapított ha
táridőbe a kezdőnapot nem kell beleszámítani. A hetekben, hónapokban vagy évek
ben megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél vagy számánál
fogva megfelel a kezdő napnak. Ha ilyen nap (például 31-e) az utolsó hónapban nincs,
a határidő a hónap utolsó napján jár le. Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti
nap, a határidő a következő munkanapon jár le. �i,..:��
A teljesítés általános jogi kérdései 1 20 1
Lehet az is, hogy a felek nem tűznek sem határnapot, sem határidőt a szerződés 1503
teljesítésére, de a teljesítés ideje a szolgáltatás rendeltetéséből megállapítható. Ez
adott esetben a szerződés valamennyi releváns körülményének figyelembevételét és
mérlegelését követeli meg. Ha a szerződés nem állapít meg határidőt vagy határna-
pot, és a szolgáltatás rendeltetése sem ad eligazítást, a kötelezett a teljesítés előké
szítéséhez szükséges idő elteltével köteles teljesíteni.
b) Egyidejű teljesítés
A Ptk. a visszterhes szerződések esetében az egyidejű teljesítés elvéből indul ki. Ez 1504
azt jelenti, hogy ha a teljesítési idő elérkezik, bármelyik fél követelheti a másik fél
esedékessé vált szolgáltatásának teljesítését, ha felajánlja saját szolgáltatása egyide-
jű teljesítését. A teljesítési idő beálltával a teljesítésre kész fél felszólíthatja tehát a má-
sik felet a teljesítésre. Ha a másik fél nem mutat teljesítési készséget, ezzel megsze-
gi a szerződést, és ezért az esedékes szolgáltatás is visszatartható a másik fél
teljesítéséig vagy megfelelő biztosíték nyújtásáig (6:139. §).
A szerződés nemegyszer a szembenálló szolgáltatások nem egyidejű teljesítését 1505
írja elő. Ilyen esetben az a fél, akinek a teljesítéssel elöl kell járnia, a maga teljesíté-
si idejének elérkezésekor teljesíteni köteles, kivéve, ha a másik fél előzetes szerző
désszegést (6 :151. §) követ el, amikor is a szolgáltatását szintén visszatarthatja.
A Ptk. [6:389. § (2) bek.] a kölcsönszerződés szabályainak megfelelő alkalmazását
írja elő mindazokban az esetekben, amikor visszterhes szerződésben a szolgáltatás
és az ellenszolgáltatás nyújtása nem egyidejűleg történik: a szolgáltatás nyújtása meg-
előzi az ellenérték megfizetését, vagyisfizetési haladékot kap a pénzszolgáltatásra kö
telezett fél, vagy fordítva: a fizetésre előbb kerül sor, mint a szolgáltatás teljesítésé-
re, vagyis a pénzszolgáltatásra kötelezett fél előleget ad. Ilyen helyzet gyakran
alakul ki amiatt, hogy az egyik fél átmenetileg lényegében szándékosan hitelez
a másiknak.
e) Teljesítés a meghatározott idő előtt (,,idő előtti teljesítés")
A teljesítési idő meghatározottsága nemcsak abból a szempontból fontos, hogy ed- 1506
dig az időpontig teljesíthet szerződésszerűen a kötelezett. Fordított irányban is cezúra
a teljesítési idő: a pénztartozás kivételével [534] a teljesítési idő előtt nem teljesíthet
minden további nélkül a kötelezett. A jogosultnak nem minden esetben érdeke
ugyanis, hogy a kötelezett idő előtt teljesítse szolgáltatását, sőt az ilyen eljárás adott
esetben kifejezetten hátrányos is lehet számára: szervezési, logisztikai, raktározási
202 1 A SZERZŐDÉS TEWESÍTÉSE
vagy egyéb nehézséggel jár az idő előtti teljesítés fogadása. A Ptk. nem köti ugyan
a jogosult beleegyezéséhez a teljesítési idő előtt felajánlott nem pénzszolgáltatásra
vonatkozó teljesítést, azt a jogosult köteles elfogadni, de csak akkor, ha az idő előt
ti teljesítés nem sérti lényeges jogi érdekét, és a kötelezett az ezzel járó esetleges több
letköltséget viseli. A jogos érdeksérelem bizonyítása a jogosult kötelessége. Az idő
előtti teljesítés elfogadása a saját kötelezettség teljesítésének határidejét nem módo
sítja, vagyis a másik fél számára nem eredményez előteljesítési kötelezettséget.
d) A teljesítés helye
A Ptk. (diszpozitív normával !) a nem pénzszolgáltatás teljesítésének helyét fő sza

bály szerint a kötelezett élet vitelének, illetve működésének középpontjában határoz
za meg; ezen a helyen kerül sor a teljesítésre. A pénzszolgáltatás teljesítését ebből
a szempontból is külön tárgyaljuk [535]. Természetes személy esetében ez a hely a la
kóhely, ennek hiányában a szokásos tartózkodási hely, jogi személynél pedig a te
lephely, ennek hiányában a székhely. Előfordul, hogy a jogi személy kötelezett több
telephellyel rendelkezik. A törvény kisegítő rendelkezése alapján ilyenkor a köte
lemmel legszorosabb kapcsolatban álló telephely a teljesítés helye. A legszorosabb
kapcsolat meghatározása az eset összes körülményeinek mérlegelésével és termé
szetesen esetről esetre történhet meg. A legszorosabb kapcsolatot például megala
pozza, ha a tárgyalások, a szerződéskötés vagy a korábbi teljesítések meghatározott
telephelyen történtek.
A teljesítési hely meghatározásánál releváns időpont szempontjából a szerződés
létrejöttének időpontja mérvadó, hiszen ehhez tudnak a felek alkalmazkodni. A la
kóhely (szokásos tartózkodási hely) és a telephely (székhely) a szerződés fennállá
sa alatt meg is változhat, amikor a teljesítési helynek is módosulnia kell. A jogosult
érdekeit veszi figyelembe a Ptk., amikor kimondja: a kötelezett új lakóhelye (szokásos
tartózkodási helye), illetve telephelye (székhelye) csak abban az esetben válik telje
sítési hellyé, ha erről a jogosult értesítést kapott. A Ptk. e rendelkezéséből az követ
kezik, hogy az értesítés elmaradása esetén a kötelezett késedelembe esik, ha a jogo
sult által ismert, a kötelem keletkezésének időpontja szerinti teljesítési helyen
a teljesítés nem történik meg. Tekintettel arra, hogy a teljesítési hely megváltozása
a jogosultnál költségnövekedést eredményezhet, a felmerülő többletköltséget a kö
telezettnek viselnie, sőt előlegeznie is kell.
Ha a szerződés szerint a jogosult számára több helyre kell ugyanabból afajlagos
szolgáltatásból [158] (például meghatározott minőségű kukoricából) teljesíteni, de
a kötelezettnek az egész mennyiség nem áll rendelkezésére, a jogosult rendelkezése
szerint kell a rendelkezésre álló mennyiséget elosztani. Ha a jogosult felszólítás el-
A teljesítés általános jogi kérdései 1 203
lenére nem rendelkezik, a kötelezett az egyes helyekre járó mennyiséget arányosan

köteles (és jogosult) csökkenteni.
e) A teljesítés módja: a szolgáltatás minősége. Többletszolgáltatás
ea) A szerződésszerű teljesítés egyik legfontosabb kritériuma, hogy a szolgáltatás 1510

a teljesítés időpontjában megfeleljen a rendeltetése szerinti célra. Ez mindenekelőtt
azt jelenti, hogy a szolgáltatást a szerződés szerinti mennyiségben, minőségben és vá
lasztékban kell nyújtani. A minőségi követelményeket vagy azok egy részét gyakran
jogszabályok határozzák meg: szabványok, műszaki leírások stb. formájában. A jog
szabályok minőségi előírásai a szerződés részévé válnak akkor is, ha a felek azokra
nem is utalnak, és kiegészítik a felek megállapodásában foglalt minőségi elváráso-
kat. Hangsúlyozzuk ugyanakkor: a szabványok és más jogszabályban meghatározott
minőségi előírások diszpozitív jellegűek, vagyis csak a felek ellenkező kikötése hi
ányában válnak a szerződés részévé. 7 1 Nem jogszabályi formában megjelenő szak-
mai iránymutatások, állásfoglalások is határoznak meg minőségi követelményeket.
Ezek orientálhatják a feleket és vita esetén a bíróságot is a szolgáltatás rendeltetés
szerűségének megítélésénél. A Ptk. olyan esetre, amikor sem a felek, sem jogszabály
nem határozza meg a fajlagos szolgáltatás [158] minőségét, a forgalomban szokásos
jó minőségben történő teljesítést írja elő.
Fogyasztási szerződésekre [98] a törvény (a fogyasztási cikkek adásvételének és 1511
a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól szóló 1999/44/EK európai parlamenti
és tanácsi irányelv átültetésével) néhány további minőségi előírást fogalmaz meg.
A szolgáltatás minőségére vonatkozó szabályokhoz kapcsolódik a jogosult meg- 1512
vizsgálási kötelezettsége [496).
eb) A jogosult nem köteles elfogadni a kötelezett által a szerződésben előírtnál na- 1513
gyobb mennyiségű szolgáltatást: az ún. többletszolgáltatást, visszautasíthatja azt. Ha
viszont elfogadja a többletszolgáltatást, arányosan növelt ellenszolgáltatást kell a kö
telezett számára nyújtania. Megjegyezzük: a Ptk. a határidős adásvételi szerződésnél
külön rendezi a többletszolgáltatás problémáját (6:231. §).
71 Lásd a Kúria 1 /20 1 2. (VI. 2 1 .) PK vélemény 1 . pontját.

204 1 A SZERZŐDÉS TEUESÍTÉSE
3. A teljesítés elismerése és költségei
a) A teUesítés elismerése
b) A teUesítés költségeinek viselése
a) A teljesítés elismerése
A kötelezett kérheti a jogosulttól a teljesítés igazolását. Különösen pénztartozás

esetében gyakori, hogy a kötelezett ún. kötelezvényben ismeri el tartozását, és ilyen
kor a pénz megfizetésének elismerése egyszerűen a kötelezvény visszaadásával tör
ténhet. Más esetben a jogosult írásos elismerő nyilatkozatot (nyugtát) ad a teljesítésről.
Ha a jogosult nyugtaadási kötelezettségét megtagadja, a kötelezett választhat: visz
szatartja a teljesítést szerződésszegési jogkövetkezmény nélkül, vagy teljesít, és
a jogosultat a nyugta kiadására perli. Ha a szolgáltatás bírósági letétbehelyezéssel tel
jesíthető [562), a kötelezett a teljesítésnek ezt a módját is választhatja (EBH 2007,
1615.).
A látszaton alapuló képviseletre vonatkozó szabály [6:18. § (2) bek.] alapgon
dolata rejlik abban a rendelkezésben, amely kimondja: azt, aki felmutatja a jogosult
írásba foglalt elismerő nyilatkozatát, a teljesítés elfogadására jogosított személynek
kell tekinteni, kivéve, ha a körülményekből nyilvánvaló, hogy a teljesítés elfogadá
sára nem jogosult.
b) A teljesítés költségeinek viselése
Azok a költségek, amelyek a teljesítéssel merülnek fel, lényegüket tekintve a telje

sítés részét képezik. Ezért a Ptk. szerint e költségek - ellenkező megállapodás hiá
nyában - a kötelezettet terhelik (BH 1981, 327.). A szerződés teljesítésével kapcso
latban a törvény kimondja azt is, hogy az ellenszolgáltatás magában foglalja
a szerződés teljesítésével rendszerint együtt járó költségeket (6:133. §).
A szabályozás diszpozitív jellegéből következik ugyanakkor, hogy a teljesítésé
nél felmerülő költségeket a felek megoszthatják egymás között, például oly módon,
hogy az átadás költségeit a kötelezett, az átvételét a jogosult viseli. A Ptk. az adásvé
teli (általában: a tulajdonátruházó) szerződésnél ad is ilyen értelmű diszpozitív nor
mát (6:218. §). Speciális költségviselési szabályt ad a törvény a megbízási szerződésnél
is [6:276. § (4) bek.]. Különösen összetettebb szolgáltatás esetében - az utólagos ér
telmezési nehézségek elkerülése érdekében - célszerű, hogy a szerződés minél konk-
A teljesítés általános jogi kérdései 1 205
rétabban rendezze a teljesítési költségek viselését. Emlékeztetőül : a szolgáltatás

megvizsgálásának költségeit - ellenkező megállapodás hiányában - a jogosult vise
li (6: 127. §).
4. A kárveszély átszállása
Dolog tulajdonjogának átruházásával járó szerződések esetén a teljesítéssel, azaz a tu- 1518
lajdonjog átruházásával a kötelezettről átszáll a jogosultra a kárveszély viselésének
kötelezettsége. A Ptk. a hagyományos értelemben definiálja a kárveszélyt (casus nocet
domino): kárveszély a dologban bekövetkezett olyan károk viselésének kötelezett-
sége, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni (5:22. §). Ez a szabály ér
vényesül a kifejezetten tulajdonátruházásra irányuló szerződések (adásvétel, csere,
ajándékozás) és az új mű előállításával járó kivitelezési jellegű vállalkozási szerző-
dés (6: 252. §) esetében egyaránt.
Kivételesen a birtokátruházással (5:3. §), a tulajdonjog átruházása nélkül is át- 1519
száll a jogosultra a kárveszély, például a tulajdonjog-fenntartással kötött ingatlan
adásvételi szerződésnél (6:217. §) és pénzügyi lízingszerződésnél is [6:412. § (1)
bek.]. Ugyanezt az elvet követi a Ptk. az érvénytelen szerződésnél is [340): a tulaj
donjog átruházására nem alkalmas érvénytelen szerződés alapján történt birtokátru
házással átszáll a kárveszély (6:109. §). Szankciós jelleggel rendeli a Ptk. a kárve-
szély átszállását a teljesítés előtt a jogosult átvételi késedelme (6: 156. §) esetén [681].
5. Kísérő dokumentumok átadása
A szolgáltatás megfelelő használatához a jogosultnak gyakran szüksége van kísérő 1520

okmányokra: kivitelezési szerződésnél megvalósulási dokumentációra, más szol
gáltatásoknál használati-kezelési utasításra, minőségi tanúsítványra, a jótállási fel
tételekre stb. A Ptk. külön előírja ezért a kísérő dokumentáció átadását. Adott eset-
ben e kötelezettség teljesítése a szerződésszerű teljesítés feltétele, e kötelezettség
megszegése pedig szerződésszegés: hibás teljesítés (6 :157. §).
Jogszabályok a XXI. fejezethez: Ptk. 6:34-6:40. §-ok, 6 :122-6:125. §-ok, 6:128-

6 :129. §-ok, 133. §
XXII. Fejezet
A pénztartozás teljesítése
1. A pénzszo!gá!tatás megfizetése ......................................... ........ .................. ...207

2. Pénztartozás teljesítésének ideje .................. ............. ........ . .......................... ...209
3. Pénztartozás teljesítésének helye ....................................................................21 1
4. Pénztartozás teljesítésének módja .................................... . . ............. . . .............21 1
5. Több pénztartozás elszámolása ............... ........................................... ... . . ........21 2
6. Kamat .................. ... ............. ................................. ...........................................2 1 4
a) A kamat lényege és fajtái .................................................................. ..........2 1 4
b) A szerződési (kikötött) és az egyenértéki kamat mértéke ..........................21 5
e) A késedelmi kamat mértéke ......................................................... .......... .....2 1 6
d) A kikötött kamat bírósági mérséklése ..................................................... ....2 1 8
7. Beszámítás .................................................................... . ............... ..................2 1 8
1 . A pénzszolgáltatás megfizetése
A pénzszolgáltatás tárgyalásánál [165) utaltunk arra, hogy e különleges szolgáltatás 1521

sajátosságai leginkább a pénztartozás teljesítésénél mutatkoznak meg. Ezekről a kér
désekről szól ez a fejezet.
a) A Ptk. terminológiájában a pénztartozás teljesítése: a .fizetés. A törvényben a fi- 1522
zetés szabályai - a pénztartozás teljesítésének esetein kívül - kiterjednek minden olyan
esetre, amikor valaki [például pénz kölcsönbe adása (6:383. §), letétbe helyezése
(6:367. §) óvadék fizetése (5:95. §) vagy foglaló adása (6:185. §) címén] pénz átadá-
sára köteles. A polgári jog feladata a pénztartozás teljesítésével ( általában: a fizetés-
sel) kapcsolatban nem a kötelezett és a pénzforgalmi szolgáltató (bank, takarékpénz-
tár stb.) közötti jogviszony szabályozása, hanem annak meghatározása, hogy a felek
eltérő megállapodásának hiányában mi minősül a pénztartozás teljesítésének, és hogy
a jogosult irányában mikor minősül teljesítettnek a fizetési kötelezettség.
b) A törvény figyelembe veszi az elmúlt évtizedekben a fizetés terén lezajlott vál- 1523
tozásokat, a nem készpénzzel bonyolított pénzforgalom folyamatos bővülését. A kész
pénzforgalom fokozatos háttérbe szorulásának eredménye, hogy egyre több fizetés
208 1 A SZERZÓDÉS TELJESÍTÉSE
a jogosult fizetési számlájára érkezik. A Ptk. azokat a fizetési módokat szabályozza,

amelyek olyan széles körben elterjedtek, hogy törvényi előírásuk a felek külön meg
állapodása nélkül sem okoz gondot egyik félnek sem, mivel érdemben a készpénz
fizetéssel azonos hatásúak. A törvény - a banki jogszabályok által lehetővé tett fi
zetési módokra is tekintettel - három fizetési módot emel ki:
ba) a készpénzfizetést, amely a pénztartozás teljesítésének leghagyományosabb
- de visszaszorulóban lévő - módja: a pénzösszeget a kötelezett közvetlenül átadja
a jogosultnak; (Jogilag teljesítésnek a készpénz tulajdonjogának átruházása minősül:
a pénztartozás a pénzösszeg átadásával-átvételével válik teljesítetté, a teljesítési idő
pont a pénz átvételének időpontja.)
bb) a jogosult fizetési számlájára történő készpénzbefizetést; és
be) a fizetési számlák közötti átutalást, a szó szoros értelmében vett átutalást.
A két utóbbi teljesítési mód funkcióját tekintve a készpénz birtokának megszerzé
sével egyenértékü, és sokkal gyorsabb és biztonságosabb megoldást nyújt, mint a kész
pénzfizetés. Mind a jogosult fizetési számlájára történő készpénzbefizetés, mind a fi
zetési számlák közötti átutalás esetében a pénztartozás akkor minősül teljesítettnek,
ha a pénzt a jogosult számlavezető bankja a jogosult számláján jóváírta vagy jóvá
kellett volna írnia. Fizetési számlák közötti átutalás esetében, ha a jogosult és a kö
telezett számlavezetője nem ugyanaz a pénzintézet, az átutalás során az átutalási
megbízás benyújtásától a jogosult számláján történő jóváírásig két ponton is bekö
vetkezhet olyan késedelem, amelyre a kötelezettnek nincs ráhatása. A Ptk. ezt
a kockázatot az előbbi szabállyal részben a kötelezettre, részben a jogosultra tele
píti: a kötelezett számlavezetőjének késedelme a kötelezett, a jogosult számlaveze
tőjének késedelme pedig a jogosult kockázata.
A Ptk. természetesen nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a felek más törvényes
fizetési módban állapodjanak meg. A Ptk. fizetésre vonatkozó szabályai tehát csu
pán annyit mondanak, hogy ha a felek külön nem rögzítik a pénztartozás teljesítésé
nek módját (akár kifejezett megállapodással, akár például a jogosult számlaszámá
nak rögzítésével), akkor a kötelezettet választás illeti meg, hogy készpénzben,
a jogosult fizetési számlájára történő befizetéssel vagy saját számlájáról a jogosult
számlájára történő átutalás útján teljesít, és a jogosult e teljesítési módok egyikét sem
utasíthatja vissza.
e) A fizetési módokat - törvényi felhatalmazás alapján, az Európai Unió irányel
veivel összhangban - a MagyarNemzeti Banknak a pénzforgalom lebonyolításáról
szóló rendelete szabályozza részletesen. Ez a jogszabály rendezi a Ptk.-ban nevesí
tett három megoldáson kívüli fizetési módokat: a készpénzátutalást, további fizeté
si számlák közötti teljesítéseket, köztük a beszedést és az okmányos meghitelezést
(akkreditívet), valamint a további fizetési számlához kötődő készpénzfizetési módokat,
A pénztartozás teljesítése 1 209
köztük a készpénzfizetésre szóló csekk kibocsátását és beváltását. A felek természe

tesen megállapodhatnak például a pénztartozás akkreditív vagy csekk útján történő
teljesítésében, de nem lenne életszerű egy olyan szabály a Ptk.-ban, amely a felek ki
fejezett megállapodásának hiányában elismerné az akkreditív vagy csekk útján tör
ténő teljesítést.
2. Pénztartozás teijesítésének ideje
aa) A pénztartozás (kölcsön, vételár, vállalkozói díj, bérleti díj, megbízási díj stb.) 1527
teljesítésének idejét természetesen a felek maguk határozhatják meg: határnap vagy
határidő tűzésével. A Ptk. szabályai itt is csak hézagpótló szerepet játszanak.
A teljesítési időt tartalmazhatja a szerződés vagy a jogosult által kiállított szám- 1528
la. A pénzügyi jogszabályok széles körben írják elő a jogosult számlaadási kötele
zettségét. A teljesítési időt a szerződés meghatározhatja úgy, hogy a kötelezettnek fel
szólítás vagy számla bevárása nélkül kell fizetnie, amikor is a fizetési kötelezettség
a szerződésben megállapított időben beáll. Ha a szerződés szerint a kötelezett a szám-
lában szereplő időben köteles teljesíteni, fizetési késedelembe a számla megérkezé-
séig nem eshet (BH 2007, 295.). A kötelezettnek a vitatott vagy hibás számla alap-
ján is - legalább a nem vitatott részben -fizetnie kell, ha a számla a fizetési felszólítás
követelményeinek megfelel (BH 1992, 262.), ellenkező esetben fizetési késedelem-
be esik.
ab) Ha a felek a fizetés időpontját nem határozták meg, a kötelezettnek a törvény ren- 1529
delkezései szerint kell eljárnia. A Ptk. legáltalánosabb diszpozitív szabálya szerint
a pénztartozást a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől
számított harminc napon belül kell teljesíteni. A harmincnapos határidőt a jogosult
teljesítésétől kell számítani, ha
- a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvétele a jogosult tel
jesítését megelőzte;
- nem állapítható meg egyértelműen a jogosult kézhezvételének időpontja;
- a kötelezettnek fizetési felszólítás vagy számla bevárása nélkül teljesítenie kell
fizetési kötelezettségét.
A pénztartozás elévülési idejét (794) az így meghatározott időpontoktól kell szá- 1530
, _
m1taru.
ac) A Ptk. - a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fel- 1531
lépésről szóló 2011/7/EU parlamenti és tanácsi irányelv átűltetésével - a pénztartozás
teljesítésével kapcsolatban külön garanciális szabályokat határoz meg a vállalkozások
21 Ü I A SZERZŐDÉS TEUESÍTÉSE
[8:1. § (1) bek. 4. pont] egymás közötti szerződéseire, továbbá a szerződő hatóság
[8: 1. § (1) bek. 7. pont] által szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kö
tött szerződésekre.
Vállalkozások egymás közötti szerződésében tisztességtelen, és ezért a jogosult
által megtámadható a Ptk. fizetési szabályaitól a jóhiszeműség és tisztesség köve
telményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára el
térő kikötés. A vállalkozások egymás közötti szerződésében az ellenkező bizonyítá
sáig vélelmezett az olyan szerződéses kikötés tisztességtelen volta, amely hatvan
napnál hosszabb fizetési határidőt határoz meg.
Pénztartozás fizetésére kötelezett szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak
nem minősülő vállalkozással kötött szerződésében a Ptk. szabályaiban megállapított
fizetési határidőknél akkor lehet hosszabb határidőt meghatározni, ha a felek a pénz
tartozás halasztott teljesítésében állapodtak meg, és ez a szerződés jellege miatt in
dokolt. A fizetési határidő azonban ilyen esetben sem haladhatja meg a hatvan na
pot; a határidő hatvan napot meghaladó részében semmis. Az ilyen alanyok közötti
szerződésben a törvényi fizetési határidőtől a jóhiszeműség és tisztesség követel
ményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára eltérő,
de hatvan napot meg nem haladó fizetési határidőt meghatározó kikötés tisztesség
telen, és ezért a jogosult által megtámadható.
b) A pénztartozás teljesítése a meghatározott idő előtt (,,idő előtti teljesítés")
Szemben a nem pénzszolgáltatás idő előtti teljesítésére vonatkozó szabállyal
(6:36. §), amely csak feltételesen engedi meg a szerződésben meghatározott teljesí
tési idő előtti teljesítést, a Ptk. a pénzszolgáltatás tekintetében -igaz: diszpozitív sza
bállyal - úgy rendelkezik, hogy a jogosult a teljesítési idő előtt felajánlott pénzszol
gáltatást köteles elfogadni . Ez azt jelenti, hogy pénzkölcsön-szerződés adósa
a szerződésben megállapított teljesítési idő előtt visszafizetheti tartozását: előtör
leszthet. A diszpozitív szabályozás ugyanakkor megengedi, hogy a felek megálla
podjanak: az idő előtt teljesítő kötelezett kompenzálja a hitelező veszteségét, ami őt
pénzforgalmának, kihelyezéseinek újratervezése miatt éri. A diszpozitív szabályozás
megengedi tehát az előtörlesztés beárazását, amellyel a hitelező esetleges többlet
költségeii fedezni tudja. Ez a kompenzáció nem lehet azonban a teljesítési idő előtt
visszaadott pénzösszeg kiesett kamata. A kompenzációt a Ptk.fogyasztó és vállalkozás
közötti szerződésnél teljesen kizárja: semmis a pénztartozás idő előtti teljesítését ki
záró és az olyan kikötés, amely a fogyasztóra az idő előtti teljesítésből közvetlenül
fakadó költségeken kívüli terhet ró (6:131. §). A fogyasztónak nyújtott hitelre vo
natkozó részletes szabályokat külön törvény határozza meg.
A pénztartozás teljesítése 1 2 1 1
3. Pénztartozás teljesítésének helye
a) A teljesítés helye ténylegesen, fizikailag csak készpénzben történő teljesítés ese- 1535
tében értelmezhető, bankszámlák közötti elszámolás esetében földrajzi értelemben
vett teljesítési helyről nem lehet beszélni, hiszen a pénzösszeg számlák között mo-
zog. A Ptk. - diszpozitív szabályban - a pénzkötelem készpénzben történő teljesíté-
si helyének a jogosult telephelyét (székhelyét), természetes személyek esetében la
kóhelyét (szokásos tartózkodási helyét) határozza meg. Ha a jogosultnak több
telephelye van, a teljesítés helyének azt a telephelyet kell tekinteni, amely a kötelemmel
a legszorosabb kapcsolatban áll. Ha a készpénztartozás keletkezését követően a tel
jesítési hely megváltozik, és erről a jogosult a kötelezettet értesíti, a teljesítés helye az
új telephely (székhely), illetve lakóhely (szokásos tartózkodási hely) lesz. A változás
miatti esetleges többletköltségeket a jogosult előlegezni és viselni tartozik.
b) A bankszámlán történő jóváírás esetében a teljesítés a pénzügyi közvetítőrend- 1536
szer sajátosságai miatt elválik a fizikai valóságtól. A teljesítési hely törvényi meg
határozására - legalábbfikció útján - bizonyos kérdések eldöntéséhez (például a tel
jesítési hely szerinti árfolyam alapulvételéhez) mégis szükség van. A Ptk. szerint ez
a fiktív teljesítési hely a jogosultnak a kötelem keletkezésének időpontja szerinti fi-
zetési számláját vezető bank telephelye, ennek hiányában székhelye. Ha a kötelem
keletkezésének időpontjában a jogosultnak több fizetési számlája van, a kötelezettet
a teljesítési hely tekintetében választási jog illeti meg.
4. Pénztartozás teljesítésének módja
a) A Ptk. a teljesítés módjára vonatkozó fő kérdésnek a teljesítés pénznemét tekin- 1537

ti, amelyet a pénzügyi szaknyelv lerovó pénznemnek nevez. Ennek meghatározása el
engedhetetlen a tartozás teljesítéseként fizetendő összeg megállapításához. A lero-
vó pénznem meghatározása a felek szabad megállapodásának tárgya. A törvény
kifejezetten diszpozitív módon határozza meg a lerovó pénznemet, amikor kimond-
ja: a teljesítés helyén és idején érvényes pénznemet kell a teljesítés (lerovás) pénz
nemének tekinteni.
A lerovó pénznem adott esetben nem azonos azzal a pénznemmel, amelyben a tar- 1538
tozást a felek meghatározták (ún. kirovó pénznem). Ilyen esetben a pénztartozás mér
tékének megállapítása a kirovó összeg meghatározásával történik, az így meghatá-
rozott fizetési kötelezettséget kell a lerovó pénznemmel teljesíteni. Más szóval: az
21 2 1 A SZERZÓDÉS TELJESÍTÉSE
adós pénztartozás esetén arra vállal kötelezettséget, hogy az esedékességkor annyit

fog fizetni (leróni), amennyi megegyezik a szerződésben kirótt pénztartozással.
A kirovó és a lerovó pénznem különbözősége azonban nemcsak a felek ilyen jelle
gű kikötése alapján, hanem minden pénztartozás esetén relevánssá válhat. Ha például
a teljesítési hely a szerződéskötést követően megváltozik, ez az új teljesítési hely fog
ja meghatározni a lerovás pénznemét. Hasonlóképpen: ha Magyarország törvényes
fizetőeszköze az euró lesz, akkor minden korábban kirótt tartozás - a felek eltérő meg
állapodásának hiányában - euróban lesz lerovandó.
539 1 b) A Ptk. olyan esetre is eligazítást ad, amikor a felek a pénztartozást eredetileg nem
a teljesítés helyén és idején érvényben lévő pénznemben határozták meg, amikor is
eltérő a kirovó és a (törvény diszpozitív szabályában meghatározott) lerovó pénznem.
Ilyen esetben a lerovó pénznemben akkora összeget kell a kötelezettnek a jogosult
számára fizetnie, amely a kirovó pénznemben meghatározott pénztartozásnak a tel
jesítés helyén és idején megfelel. Az átszámítás kulcsát a teljesítés helye szerinti jegy
bank által a teljesítés idejére megállapított árfolyam - ha ilyen nincs, a pénzpiaci ár
folyam - jelenti. Ha a felek megállapodása (a szerződés kikötése)szerint a pénztartozás
külföldi pénznemben teljesítendő, és a teljesítés idején a tartozás a külföldi pénz
nemben nem teljesíthető, a pénztartozást a teljesítés helyén és idején érvényes pénz
nemben kell teljesíteni. Ebből is látszik, hogy pénztartozás a „legfajlagosabb szol
gáltatás" [158], hiszen az mindaddig nem válhat lehetetlenné, ameddig a teljesítés
helyén valamilyen pénz létezik.
5. Több pénztartozás elszámolása
a) A Ptk. diszpozitív szabállyal rendezi: miként kell elszámolni a teljesítést, ha a kö

telezettnek a jogosulttal szemben több pénztartozása esedékes, de csak részben tud
teljesíteni. Egy ilyen szabályozás azért lehetséges, mert a pénzszolgáltatás fajlagos
szolgáltatás, a legfajlagosabb szolgáltatásnak is nevezhető [158], és ezért csak meny
nyisége játszik szerepet, elvileg tetszés szerint felosztható. A törvény szerint a pénz
szolgáltatás részteljesítésének felosztásánál a rendelkezés joga elsőként a kötelezet
tet illeti meg. Ha a kötelezett nem rendelkezett, és egyértelmű szándéka sem ismerhető
fel, a választás joga a jogosultra száll át, aki döntéséről a kötelezettet megfelelő ha
táridőn belül értesíteni tartozik. Ha egyik fél sem rendelkezett, vagy a jogosult a vá
lasztásáról a kötelezettet nem értesítette, a részteljesítés elszámolását ajogosult és
a kötelezett érdekeinek kiegyensúlyozottfigyelembevétele alapján megállapított sor
rendben határozza meg a törvény. Ez azt jelenti, hogy a részteljesítést a régebben le-
A pénztartozás teljesítése 1 213
járt, azonos lejárat esetén a kevésbé biztosított, egyenlő mértékben biztosított köve
telések közül a kötelezettre terhesebb tartozásra kell elszámolni. Ha ezek a szem
pontok alapján nem lehet eldönteni az elszámolás rendjét, a részteljesítést végső so
ron valamennyi tartozásra arányosan kell elszámolni.
Példa: ,,K"-nak 3 db 2015-ben lejárt pénztartozása van „J"-vel szemben: 1541
- 100 ezer Ft lejárt január 3 1-én;
- 100 ezer Ft lejárt március l -jén, amelyet 3%-os késedelmi kamat terhel, és
amelynek megfizetéséért „X" egyszerű kezességet (6:416. §) vállalt;
- egy másik 100 ezer Ft lejárt ugyancsak március l -jén, amelyet 5%-os késedel
mi kamat terhel;
- 100 ezer Ft lejárt augusztus 31-én.
- ,,K" szeptember l -jén 100 ezer Ft-ot ad „J"-nek, de nem közli vele, hogy melyik
tartozására kívánja elszámolni ezt a részteljesítést, ez irányú szándéka sem ismerhe
tő meg, és „J" sem nyilatkozik az elszámolás tekintetében > a 100 ezer Ft-ot a janu
ár 31-én lejárt tartozásra kell elszámolni.
tő meg, és „J" sem nyilatkozik az elszámolás tekintetében > 100 ezer Ft-ot a január
31-én lejárt tartozásra, 100 ezer Ft-ot a kezességgel nem biztosított, március l -jén le
járt tartozásra kell elszámolni.
tő meg, és „J" sem nyilatkozik az elszámolás tekintetében, és mindkét március l -jén
lejárt tartozás megfizetéséért „X" egyszerű kezességet (6:416. §) vállalt > 100 ezer
Ft-ot a január 31-én lejárt tartozásra, 100 ezer Ft-ot a március l -jén lejárt, 5%-os ké
sedelmi kamattal terhelt tartozásra kell elszámolni.
b) Megjegyezzük: a Ptk. az előbb ismertetett szabályokat alkalmazhatónak tekinti 1542
más lejárt fajlagos szolgáltatás (például meghatározott minőségű gabona) résztelje
sítésének elszámolásánál is.
e) Kifejezetten csak a pénztartozásra állapítja meg viszont a Ptk. azt a szabályt, 1543
amely szerint a jogosult határozhatja meg, hogy miként kerüljön elszámolásra
a pénztartozás teljesítéseként fizetett összeg, ha az egész tartozás kiegyenlítésére nem
elegendő. Ha a jogosult eltérően nem rendelkezett, és egyértelmű szándéka sem is
merhető fel, a fizetett összeget elsősorban a költségekre, majd a kamatokra és végűl
afő tartozásra kell elszámolni. E rendelkezések magyarázata kézenfekvő : ha a kö
telezett nem fizeti meg teljes tartozását, a jogosult érdekét kell a szabállyal védeni.
A jogosult érdeke pedig annak megakadályozását kívánja meg, hogy a tőketartozás
(és egyben a kamatfizetés alapja) csökkenjen az egész tartozás kiegyenlítése nélkül.
214 1 A SZERZÓDÉS TELJESÍTÉSE
6. Kamat
a) A kamat lényege és fajtái

b) A szerződési (kikötött) és az egyenértéki kamat mértéke
e) A késedelmi kamat mértéke
d) A kikötött kamat bírósági mérséklése
a) A kamat lényege és fajtái
A kamat az idegen pénz használatának ára és a kockázatvállalás ellentételezése, ame

lyet - a felek eltérő megállapodása hiányában- minden pénztartozás kötelezettjének
fizetnie kell. A Ptk. ezt tételesen is kimondja. A kamat a pénzszolgáltatáshoz kap
csolódó járulékos szolgáltatás, amelynek fennállása és nagysága az alapszolgáltatástól
függ. A kamat nagyságát szerződés esetében a felek vagy jogszabály a tőketartozás
százalékában (ezrelékében) és egy bizonyos időtartamra (évre, hónapra vagy napra)
vetítve határoznak meg: ez a kamatláb. A kamatfizetés legfontosabb esetei és ennek
alapján a kamat főfajtái a következők:
- szerződéses (kikötött) kamat, amelyet idegen pénz mint föszolgáltatás használa
táért a szerződő felek megállapodása (esetleg jogszabály) határoz meg, mindenekelőtt
kölcsönszerződés (6:383. §) esetében;
- késedelmi kamat, amelyet pénz-föszolgáltatás (például kölcsönösszeg) késedel
mes folyósításának, illetve visszafizetésének szankciójaként, vagy pénz-ellenszol
gáltatás (például vételár, vállalkozói díj, bérleti díj) késedelmes megfizetésének
szankciójaként kell fizetni a szerződésben (szerződéses kikötés hiányában: a jog
szabályban) meghatározott mértékben;
- egyenértéki kamat fizetendő az előbbiek alá nem tartozó minden olyan esetben,
amikor idegen pénz használatára kifejezett ingyenesség hiányában kerül sor; példá
ul: érvénytelen szerződéskötés előtti állapot helyreállításakor (6:112. §), szerződés
felbontása (6:212. §) vagy a szerződéstől történő elállás (6:213. §) esetén, ha köl
csönös teljesítés hiányában a pénzszolgáltatás egyoldalú visszafizetésére kerül sor,
továbbá jogalap nélküli gazdagodás (6:579. §) orvoslásakor;
- kárkamat, amelyet a késedelmi kamat sajátos formájaként a - deliktuális és
kontraktuális- jogellenes károkozás kompenzációjaként fizetendő kártérítés össze
ge után kell fizetni, tekintettel arra, hogy a kártérítés a károsodás bekövetkezésekor
nyomban esedékes (6:532. §).
E kamatfajták közül elsősorban a szerződéses (kikötött) kamat és a késedelmi ka
mat tartozik a szerződési jogba, de - mint az előbbi példák mutatják- az egyenértéki
A pénztartozás teljesítése 1 21 5
kamat legfontosabb eseteit is szerződéses viszonyok váltják ki, és kárkamatot szer

ződésszegés (és nem csak szerződésen kívül okozott kár) miatti kártérítés után is kell
fizetni. A kamat joggal tekinthető tehát mindenfajta pénzkötelemhez kapcsolódó ál
talános kötelmi jogi intézménynek. A Ptk. is ezért szabályozza a kötelmekre vonat
kozó közös rendelkezések között.
b) A szerződési (kikötött) és az egyenértéki kamat mértéke
A szerződési (kikötött) kamat és az egyenértéki kamat mértékéke - speciális jog- 1546

szabályi rendelkezés vagy a felek eltérő megállapodása hiányában - a jegybanki alap
kamattal azonos. Az esetek döntő többségében a szerződésben a felek eltérnek a tör-
vény diszpozitív rendelkezésétől, és maguk határozzák meg a szerződési (kikötött)
kamat mértékét, a kamatlábat. Joguk van a feleknek arra is, hogy a szerződési (ki
kötött) kamatot a szerződésben előre meghatározott időpontokban és számítás sze-
rint tőkésítsék. Ilyen esetben a kamat a tőketartozás részévé válik, és ezt követően
a kamat maga is kamatozik: kamatos kamat kikötésére kerül sor. (Más a jogi hely-
zet késedelmi kamatnál [549]). A kamat számításakor (összhangban a 2011/7/EU par
lamenti és tanácsi irányelv szabályával) az érintett naptári félév első napján érvényes
kamatláb irányadó az adott naptári félév teljes idejére. Ez a rendelkezés harmonizál
a felek kockázatvállalásával.
A Ptk. szerint olyan esetben is, amikor a kirovó és a lerovó pénznem [537] eltér 1547
egymástól, a kamatszámítás alapja a kirovó pénznem. Szerződéses jogviszonyban ez
a megoldás helyesen tükrözi a felek kockázatvállalását, amelyet a felek a szerző
déskötéskor tudnak felmérni és mérlegelni. A törvény kimondja ezért, hogy minden
olyan esetben, amikor idegen pénznemben való fizetési kötelezettség áll be, a törvé-
nyes kamat mértékét a kirovó pénznemet kibocsátó jegybank által meghatározott alap
kamat alapul vételével kell meghatározni (BDT 2008, 1814.). A kamatszámításnál
az így meghatározott kamatot kell a lerovó pénznemre átszámítani. A kamat számí
tásánál idegen pénznem esetében is az érintett naptári félév első napján érvényes ka
matláb irányadó az adott naptári félév teljes idejére.
Ha hivatalos alapkamat nem állapítható meg a kirovó pénznem vonatkozásában, a pénz- 1548
piaci kamat mértéke irányadó. A bankok többféle pénzpiaci kamatot alakítanak ki. A fo
rinttartozások tekintetében a legelterjedtebb pénzpiaci kamat az ún. BUBOR (Budapest
Interbank Offered Rate), amely magyar bankközi forint hitelkamatláb, vagyis a magyar
bankok egymás irányában felajánlott hitelkamatainak napi szinten megállapított speciá-
lis átlagolása, és amelyet különböző időszakokra (egy hónapra, egy évre) adnak meg. Ha
sonlóan bankközi, referencia jellegű kínálati kamatláb a nemzetközi pénzpiacon az euró
21 6 1 A SZERZŐDÉS TEWESÍTÉSE
tekintetében az Európai Központi Bank által megállapított EURIBOR, svájci frank te
kintetében pedig a londoni bankok által kialakított LIBOR (London Interbank Offered
Rate).
e) A késedelmi kamat mértéke
5491 ca) A kötelezett bármilyen lejárt, esedékessé vált pénztartozása után a fizetési határidő
elmulasztásától, azaz a késedelembe esés időpontjától: a teljesítési határnapot vagy
határidőt követő első naptól kezdődően késedelmi kamatot köteles fizetni. Mint em
lítettük, késedelmi kamat (kárkamat) jár a szerződésszegés miatti kártérítés mint pénz
tartozás után is. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett kése
delmét kimenti, mert a kamat a fizetési késedelem objektív szankciója [575].
A késedelmi kamatfizetési kötelezettség fennállása független attól, hogy a pénz
használata a késedelembe esésig ingyenes vagy visszterhes volt. Ez utóbbi ténynek
a késedelmi kamat mértékére van hatása. A Ptk. a késedelmi kamat mértékét is dísz
pozitív szabályokban állapítja meg, a következők szerint.
- Ha a pénztartozás eredetileg kamatmentes volt, a kötelezett a késedelembe esés
időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes
jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni.
- Ha pedig a kötelezett- akár szerződés, akár jogszabály alapján- a pénztartozás
után eleve kamat fizetésére volt köteles, és a pénzfizetési kötelezettség teljesítésével
késedelembe esik, akkor a szerződési (kikötött) és a késedelmi kamatot is magában
foglaló „halmozott" (,,vegyes") kamatot kell fizetnie. Ennek a kamatnak a mértéke:
az eredeti (kikötött vagy törvényben meghatározott) kamat és- ezen felül - a kése
delemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat egyhar
madával megegyező késedelmi kamat együttes összege, de legalább a törvényes ké
sedelmi kamatláb mértéke. A halmozott késedelmi kamat számítását illusztrálja
a következő példa: a releváns (a késedelemmel érintett naptári félév első napján ér
vényes) jegybanki alapkamat évi 3%, tehát annak egyharmada évi 1%. A felek
a kölcsönszerződésben évi 5%-os kamatot kötöttek ki. Ha a kölcsönvevő nem fize
ti vissza a kölcsönösszeget a szerződésben meghatározott határidőben, a késedelmi
kamat: 5+ l %, azaz 6% lesz. Ha az eredeti szerződési kamat csak 4% lett volna, a hal
mozott késedelmi kamat: 4+ l %, azaz 5% lenne. Ha viszont az eredeti szerződési ka
mat csak l % lett volna, a halmozott késedelmi kamat nem 1+1%, azaz 2% lenne, ha
nem 3%, vagyis a releváns jegybanki alapkamattal azonos összeg.
551 1 eb) A Ptk. - a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fel
lépésről szóló 2011/7/EU parlamenti és tanácsi irányelv átültetésével - külön késedelmi
A pénztartozás teljesítése 1 21 7
kamatszabályokat határoz meg a vállalkozások [8: 1. § (1) 4. pont] egymás közötti szer
ződésénél, továbbá a pénztartozás fizetésére kötelezett szerződő hatóság [8: 1. §
(1) bek. 7. pont] által szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szer
ződésnél felmerülő fizetési késedelem kamatlábára. Ilyen szerződésekben a fizetés
sel késedelembe eső kötelezett a késedelemmel érintett naptári félév első napján ér
vényes jegybanki alapkamat nyolc százalékponttal növelt összegét köteles késedelmi
kamatként fizetni az adott naptári félév teljes idejére. Ez az összeg a halmozott
(vegyes) kamat minimuma is.
Az európai uniós irányelv alapján a Ptk. az előbbi szabályok megsértését külön 1 552
szankcionálja. Vállalkozások egymás közötti szerződésében a késedelmi kamatot ki-
záró szerződéses kikötés semmis, kivéve, ha kötelezett késedelmi kötbér fizetésére
köteles; a késedelmi kamat mértékére és esedékességére vonatkozó törvényi szabá
lyoktól a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és
indokolatlanul a jogosult hátrányára eltérő kikötés pedig tisztességtelen, és ezért a jo
gosult által megtámadható. Szerződő hatóság és szerződő hatóságnak nem minősü-
lő vállalkozás közötti szerződésben a kamat esedékessége tekintetében a törvénytől
eltérően rendelkező kikötés semmis; a késedelmi kamatot kizáró vagy a törvényben
előírtnál alacsonyabb kamatlábat meghatározó kikötés szintén semmis, kivéve, ha
a kötelezett késedelmi kötbér fizetésére köteles. [334]
cc) Idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén a késedelmi kamat mér- 1 553
tékét az adott pénznemet kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat alapul vé
telével kell meghatározni. A kamat számításakor idegen pénznem esetében is a ké
sedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó
az adott naptári félév teljes idejére. Ha pedig hivatalos alapkamat nem állapítható meg
az adott pénznem vonatkozásában, a pénzpiaci kamat mértéke irányadó. Ezek a sza
bályok vonatkoznak kamatmentes tartozás, halmozott kamat és szerződési (kikötött)
kamat esetében egyaránt.
cd) A késedelmi kamat nem tőkésíthető, vagyis a (naponta számolandóan) esedékes 1 554
kamat nem adható hozzá az alap-pénztartozáshoz. Ezért kamatos kamat kikötése ké
sedelmi kamat tekintetében érvénytelen (BDT 2012, 2701.). (Más a jogi helyzet szer
ződési (a felek által kikötött) kamatnál [546)). Ennek az indoka az, hogy a pénztar-
tozás késedelmét a késedelmi kamat megfelelően szankcionálja; a jogosult esetleges
többletkárát pedig kártérítésként érvényesítheti (BDT 2008, 1828., BDT 2012,
2612.).
XXIII. Fejezet
A teljesítés sajátos esetei
1 . Bírósági és közjegyzői letét................................................................................221

2. Harmadik személy részéről történő teljesítés ....................................................222
3. Vagylagos szolgáltatás és osztható szolgáltatás teljesítése..............................224
4. Harmadik személy javára szóló szerződés teljesítése........................................224
A pénztartozások sajátos teljesítési módjaként tárgyalt beszámítás mellett a Ptk. sza- 1 561
bályozza a teljesítés más különös eseteit is:
- a bírósági/közjegyzői letéttel történő teljesítést,
- a harmadik személy részéről történő teljesítést,
- a vagylagos szolgáltatás teljesítését,
- az osztható szolgáltatás teljesítését és
- a harmadik személy javára szóló teljesítést.
1 . Bírósági és közjegyzői letét
a) A bírósági letét a teljesítés egy különös módja. Erre eleve csak akkor van lehető- 1 562
ség, ha a szolgáltatás olyan jellegű dolog, amelyet a bíróságon el lehet helyezni. A tör-
vény ezért a bírósági letéttel történő teljesítést akkor engedi meg, ha a kötelezettnek
pénz, papíralapú értékpapír vagy más okirat átadásával kell teljesítenie, és a tör
vényben meghatározott további feltételek fennállnak. Ezek a feltételek a következők:
- a jogosult személye bizonytalan, és azt a kötelezett önhibáján kívül nem tudja
megállapítani; ilyen helyzet alakulhat ki például élet- vagy balesetbiztosítási szerződés
esetében, amíg a biztosított és a kedvezményezett között kialakult elszámolási viszonyt
(adott esetben jogerős bírósági ítélettel) rendezik (BH 2001, 225., BH 2000, 12.);
- a jogosult a teljesítés helyén nem található;
- a jogosult a kötelezett részéről megfelelően felajánlott teljesítést nem fogadja el,
vagyis a jogosult átvételi késedelembe (6: 156. §) esik; vagy
- a jogosultak jogosulti együttesség (11 4) esetén nem teszik lehetővé, hogy a kö
telezett valamennyiük kezéhez teljesítsen.
222 1 A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSE
A kötelezett a letétet mindaddig visszakövetelheti, amíg a jogosult a letétbe he

lyezésről a bíróságtól értesítést nem kapott. A jogosult pedig a letét kiadását a letét
be helyezésről szóló értesítés kézhezvételétől számított ötéves elévülési időn belül kö
vetelheti. Ha a jogosultnak a letét kiadására irányuló joga elévült, a kötelezett
követelheti a letét visszaadását. A Ptk. a visszakövetelésre nem ír elő határidőt. E jogi
megoldás mögött pénzletét esetében az a megfontolás húzódik, hogy ha a jogosult
nem veszi át a letett pénzt, gyakorlatilag nincs más, akinek joga lenne a letett pénz
összegre, mint az, aki letétbe helyezte azt. Papíralapú értékpapír és okirat esetében
egyébként a letevő a letett dolgot tulajdoni igény alapján is visszakövetelhetné,
amely nem évül el (5:35. §).
A bíróság a letétet a jogosultnak adhatja ki. A kötelezett azonban a letétbe he
lyezéskor kikötheti, hogy a bíróság a jogosultnak csak az őt terhelő szolgáltatás tel
jesítésének igazolása ellenében adhatja ki a letétet. Ha a letétbe helyezésre azért ke
rült sor, mert a jogosult személye bizonytalan, a letétet a jogosult személyét igazoló
jogerős ítélet alapján lehet kiadni. A bíróság a letétet jogosulti együttesség esetén a jo
gosultak közös kérelmére vagy a jogosult személyét igazoló jogerős ítélet alapján ad
hatja ki.
5651 b) A Ptk. - a bírósági letét feltételei mellett - a közjegyzőnél történő letétbe helye
zés útján történő teljesítést is lehetővé teszi. E lehetőség bevezetése mögött az
a megfontolás húzódik, hogy a közjegyzőket a jogszolgáltatásban betöltött szere
pükkel összefüggésben közbizalom övezi, és ők az érintettek számára könnyebben
elérhetők. A közjegyzői letétre a Ptk.-nak a bírósági letétre vonatkozó szabályait kell
alkalmazni. A részletszabályokat a két sajátos letéti formára külön-külön igazságügy
miniszteri rendeletek szabályozzák.
Utalni kell arra, hogy a Ptk. által bevezetett közjegyzői letét nem azonos a- közjegyzöi
törvényben szabályozott- bizalmi őrzés intézményével, annak ugyanis nem feltétele az,
hogy kötelem teljesítése legyen az őrzésbe adás indoka. Ezen kívül a bizalmi őrzésbe ad
ható vagyontárgyak köre (pénz, értéktárgy, értékpapír) sem azonos a bírósági letétbe ad
ható vagyontárgyak (pénz, értékpapír, más okirat) körével.
2. Harmadik személy részéről történő teljesítés
A szolgáltatások fajtáinak bemutatásánál különbséget tettünk forgalmi jellegü és sze

mélyhez kötött szolgáltatások között [163]. Említettük azt is, hogy a Ptk. szerint a jo
gosultforgalmi jellegű szolgáltatást harmadik személytől is köteles elfogadni, felté
ve természetesen, hogy a kötelezett ehhez hozzájárulását adta. Nem szükséges
A teljesítés sajátos esetei 1 223
a kötelezett hozzájárulása akkor, ha a harmadik személynek magának lényeges jogi

érdeke fűződik a teljesítés megtörténtéhez, és a kötelezett a teljesítést elmulasztotta,
vagy nyilvánvaló, hogy nem tud időben teljesíteni. Például: a kezes [425) teljesít a kö
telezett helyett, annak érdekében, hogy minél kisebb késedelmi kamatfizetési köte
lezettségért kelljen helytállnia. A jogosult nem köteles viszont elfogadni harmadik
személytől a személyhez kötött szolgáltatást (például egy művészi teljesítményt: port
ré elkészítését) és az olyan szakértelmet vagy képességet (szakképzettséget, tudo
mányos ismeretet) igénylő szolgáltatást, amellyel a teljesítést felajánló harmadik sze
mély nem rendelkezik.
A harmadik személy általi teljesítéssel, azaz a jogosult kielégítésével az eredeti 1 568
kötelem megszűnik, a kötelezett a teljesítő harmadik személlyel pedig elszámolási vi
szonyba kerül. A szolgáltatás teljesítése a kötelmet magát szünteti meg, ezért a kö
telezettel szembeni eredeti követelésnek a harmadik személyre történő automatikus
átszállásáról - mint tartozásátvállalás (6:203. §) esetében [879) - nem lehet beszél-
ni. Harmadik személy teljesítésénél a törvénynek külön rendeznie kell az eredeti kö
telezett és a harmadik személy elszámolási jogviszonyát. A harmadik személy kü
lönböző okból teljesítheti a kötelezett tartozását, így a kettőjük közötti jogviszony
tartalmát elsősorban a kötelezett és a harmadik személy megállapodása, például
a kezes és a kötelezett közötti szerződés dönti el. A Ptk. ezért csak a kötelezett és
a harmadik személy eltérő megállapodása hiányában rendelkezik. A törvény megté-
rítési igényt ad a harmadik személynek a kötelezettel szemben, és kimondja azt is,
hogy a megszűnt követelés olyan biztosítékai (például zálogjog, kezesség) fennma
radnak, és a harmadik személy megtérítési igényét biztosítják, amelyek a harmadik
személy kötelezettségvállalásakor már fennálltak.
Megjegyezzük: a Ptk. a harmadik személy részéről történő teljesítés valamennyi eseté- 1 569
ben megtérítési igényt [6:57. § (2) bek.] biztosít a más helyett teljesítő harmadik sze
mélynek (például alkezesnek: 6:423. §, kezesnek: 6:422. §, biztosítónak: 6:468. §), és tu
datosan nem törvényi engedményről [874] beszél, mivel a teljesítés következtében
megszűnt követelés [6:3. § a) pont] már nem lehet engedmény tárgya.
A Ptk. (6:205. §) maga hoz létre olyan jogi helyzetet, amikor harmadik személy ré- 1 570
széről történő teljesítésre kerül sor: teljesítésátvállalás [887). Ha nem a teljes szol
gáltatás teljesítése történik a kötelezett helyett harmadik személy részéről, hanem a tel
jesítés valamely elemét hajtja végre harmadik személy, közreműködőről [660]
beszélünk.
224 1 A SZERZÓDÉS TEUESÍTÉSE
3. Vagylagos szolgáltatás és osztható szolgáltatás teljesítése
Utalunk itt arra, hogy a szolgáltatások fajtáinak bemutatásánál tettünk említést

a vagylagos szolgáltatásról, és ott tárgyaltuk a szolgáltatás vagylagos meghatározá
sának a teljesítésre gyakorolt hatását [160]. Ugyanott említettük a szolgáltatás oszt
hatóságának a teljesítésre gyakorolt hatását is [104, 1 62].
4. Harmadik személy javára szóló szerződés teljesítése
Végül sajátos helyzetet teremt a teljesítés szempontjából a harmadik személy javá

ra szóló szerződés. Erről - a tematikai összefüggés miatt - a többalanyú szerződé
sek tárgyalásánál szóltunk [1 02].
Jogszabályok a XXIII. fejezethez: Ptk. 6:53-6:57. §-ok, 6: 134-6: 136. §-ok

HATODIK RESZ
A szerződésszegés szankcionálása
XXIV. Fejezet
A szerződésszegés közös kérdései 72
1 . A szerződésszegés fogalma és faj tái ..... ................................................... .........227

2. A szerződésszegések közös szankciói ...... ....... ..... ...... ............. .. .. . ........ ....... ... ...229
3. A természe tbeni te ljesítés követelésének joga.......... ........................................229
4. Vi sszatartási jog (retentio) .................................................................................230
5. Elállási, i lletve felmondási jog .............................................................................231
6. Részle ges szerződéssze gés...............................................................................232
7. Közbenső szerződéssze gés ...............................................................................232
8. E lőze tes szerződésszegés .. ...............................................................................233
9. A szerződésszegési szab ályok diszpozi tív jelle ge és ennek korlátai ...................234
1 . A szerződésszegés fogalma és fajtái
A felek a szerződést szükségleteik kölcsönös kielégítésére, gazdasági céljaik kölcsö- 1 573

nös megvalósítására kötik. Ez akkor következik be, ha a szerződés tartalma szerint,
tehát szerződésszerűen teljesül. A felek maguk határozzák meg a szerződés tartalmát,
annak esetleges hézagait pedig a törvény diszpozitív szabályai [76) töltik ki. Szükség
esetén a szerződés értelmezése [236) segít a szerződés tartalmának feltárásában és meg
határozásában. Ha a szerződés nem teljesül tartalmának megfelelően, vagyis valamely
vállalt kötelezettség teljesítése- egészben vagy részben - elmarad, szerződésszegés-
re kerül sor. A szerződésszegés tényszerű (objektív) helyzet, a teljesítés rendellenes-
sége vagy fogyatékossága, ami miatt nem vagy nem teljesen nyer kielégítést a jogo-
sult ún. teljesítési érdeke. A szerződésszegés nyomán a szerződéses jogviszony egy
új létszaka kezdődik: a szerződésszegés jogkövetkezményei levonásának létszaka. Eb-
ben a létszakban is elsősorban az eredeti szerződéses cél lehető megvalósulása áll elő
térben, kivételesen a szerződéses jogviszony megszűnése következik be.
A szerződésszegésnek oka lehet az egyik fél vagy mindkét fél magatartása, a fe- 1 574
leken kívülálló jogi tény: esemény vagy körülmény (köztük harmadik személy ma-
72 A kérdéskör elméleti igénnyel írt és a gyakorlatot is színvonalasan feldolgozó monografikus összefoglalása

LESZKOVEN László: Szerződésszegés a polgári jogban. Budapest, 20 1 8. 428. o.
228 A SZERZÓDÉSSZEGÉS SZANKCIONÁLÁSA
gatartása), vagy ezek valamilyen együtthatása. A szerződésszegés jelentheti a telje

sítés késedelmét vagy elmaradását, a szolgáltatás mennyiségi hiányát vagy minősé
gi hibáját és a szerződésszerű teljesítés bármely más, a törvényben nem nevesített sé
relmét. A Ptk.-ban nevesített szerződésszegések a következők:
- késedelem, amely mindkét szerződéses pozícióban, tehát mind kötelezetti [674],
mind jogosulti oldalon [681] vállalt kötelezettség teljesítésével kapcsolatban bekö
vetkezhet;
- hibás teljesítés [686), amely a kötelezett föszolgáltatásának [152) hibáját jelenti;
- a teljesítés lehetetlenné válása [772], amely bekövetkezhet valamelyik vagy
mindkét fél magatartása miatt vagy a feleken kívülálló jogi tény miatt;
- a teljesítés megtagadása [779], amely a kötelezett magatartását jelenti; és végül
- a szerződésben vállalt jognyilatkozat tételének elmulasztása, amely elsősorban kö-
telezetti oldalon fordul elő [780].
A Ptk. szerződésszegési szankciói között különbséget teszünk aszerint, hogy a tör
vény önmagában a szerződésszegés tényéhez kapcsolja a szankciót, vagy pedig
a szerződésszegő fél jogi hibáztathatóságát is feltételül szabja a szankció alkalma
zásához, egyben kimentést engedve számára. Az előbbi esetben objektív, az utóbbi
esetben szubjektív szankcióról beszélünk. Objektív szankció alkalmazásánál kö
zömbös tehát, hogy a szerződésszegő fél jogilag hibáztatható-e vagy sem; az objek
tív szankció alkalmazandó függetlenül attól, hogy hogy a szerződésszegő fél ki
mentette-e magát vagy sem. Jellegzetesen objektív szankció például a hibás
teljesítéshez kapcsolódó kellékszavatosság [701). Ezzel szemben szubjektív szank
ció csak akkor alkalmazható, ha a szerződésszegő fél nem tudja kimenteni magát a ter
hére vélelmezett jogi hibáztathatósági körülmények alól. Jellegzetesen szubjektív
szankció például a kártérítés [599] és a kötbér [399).
Mind a szubjektív, mind az objektív szankció alkalmazása a szankcióval érintett
fél felelősségének megállapítását jelenti, ha a felelősség fogalmát tágan értelmezzük.
A fogalmi tisztánlátás érdekében a következőkben mégisfelelősségről csak szubjektív
szankció alkalmazásának előfeltételeként beszélünk; objektív szankció alkalmazását
a szankcionált szerződésszegésért való helytállásként fogjuk fel. 73 Az objektív és a
szubjektív szankciók funkciója közös: elsősorban az eredeti szerződéses cél lehető
megvalósulását kívánják előmozdítani. Egyes szankciók ezt a funkciót közvetlenül
szolgálják, mint például a természetbeni teljesítésre vonatkozó igény [580), a visszatartási
jog [583), a kellékszavatossági jogok közül a kijavítási vagy a kicserélési igény [710). Más
szankciók csak közvetett módon töltik be ezt a funkciót, mint például az árleszállítási igény
[711) vagy - még közvetettebb módon- a kártérítés [597].
73 Hasonló felfogást képviselt VILÁGHY Miklós: A felelősség. ln VILÁGHY- EÖRSI: Magyar Polgári Jog . 1. kötet. Buda
pest, 1 962. 1 59. sk. o.
A szerződésszegés közös kérdései 1 229
2 . A szerződésszegések közös szankciói
A Ptk. megállapít olyan szankciókat, amelyek bármely szerződésszegéshez kapcsa- 1 577

lódhatnak; a nem nevesítettekhez- külön törvényi szankciók hiánya miatt - minden
esetben, a nevesítettekhez akkor, ha a speciális szankciókkal összeférnek. Ezek
a közös szankciók a következők:
objektív szankcióként alkalmazható
a természetbeni teljesítés követelésének joga;
- a saját szolgáltatás visszatartásának joga;
elállási, illetve felmondási jog [917];
szubjektív szankcióként alkalmazható
a kártérítési igény.
Természetüknél fogva egyes szankciók együtt is alkalmazhatók, mások viszont ki- 1 578
zárják egymást. A visszatartási joggal elvben a másik három szankció bármelyike ösz
szefér. Együtt alkalmazható az elállás, illetve a felmondás a kártérítéssel. A szerző
désszerű teljesítés követelése viszont fogalmilag kizárja az elállás, illetve a felmondás
egyidejű követelését. Adott esetben kiegészítő kártérítési igénye lehet a jogosultnak
akkor is, ha a szerződésszerű teljesítés végül is megtörtént, de késedelmesen vagy ere
detileg hibásan, és ebből a jogosultat kár érte. Az első három szankciót ebben a fe
jezetben tárgyaljuk, a kártérítést- központi jelentősége és szerteágazó problemati-
kája miatt- a következőben.
Evidensnek tekinthető, hogy a nem teljesített szolgáltatásért (szolgáltatás-részért) 1 579
nem követelhető ellenszolgáltatás, a teljesített ellenszolgáltatás pedig visszajár. Ez
azonban nem is a szerződésszegés szankciós jellegű jogkövetkezménye, hanem
a visszterhesség elvéből [167) következik.
3. A természetbeni teljesítés követelésének joga
Az európai kontinentális (francia, olasz, német, osztrák, holland stb.) magánjogi rend- 1 580
szerekben szerződésszegés esetén a jogosult - főszabály szerint - természetben
(in natura) követelheti a szolgáltatást, hiszen ez a megoldás alkalmas a szerződés-
sel fedezni kívánt szükségletek valóságos, közvetlen kielégítésére.74 Ez a Ptk. elvi
74
Lásd Konrad ZWEIGERT - Hein Körz: Einführung in die Rechtsvergleichung auf dem Gebiete des Privatrechts.
Tübingen, 1 996. 472 skk. o.
230 1 A SZERZŐDÉSSZEGÉS SZANKCIONÁLÁSA
alapállása is. A jogosultat megilleti a szolgáltatás szerződésszerű követelésének

joga akkor is, ha a kötelezett nem vagy késedelmesen teljesített, és akkor is, ha hi
básan teljesített. Ez utóbbi esetben a törvény a külön megállapított kellékszavatossági
jogok [708] némelyikével (jótállás esetében [745] a jótállási jogokkal) kívánja biz
tosítani a szolgáltatás természetben történő szerződésszerű teljesítését.
A common law jogrendszerekben a természetbeni teljesítés (specific performance) kö

vetelése kivételes jog; csak azokban az esetekben illeti meg a jogosultat, amelyekben a tel
jesítés pénzzel történő kiváltása kártérítés formájában azért nem megfelelő, mert a konk
rét szolgáltatás a piacon nem szerezhető be. Ilyen esetnek tekinti a bírói gyakorlat
mindenekelőtt azokat a szerződéseket, amelyeknek tárgya egy meghatározott (beépített)
ingatlan. 75
A természetbeni teljesítési igénynek lehetnek fizikai és jogi korlátai. Nem kénysze

ríthető ki természetben a szolgáltatás például akkor, ha fizikai vagy jogi lehetetlenülés
(772] következett be. A természetbeni teljesítési igénynek akadálya lehet adott eset
ben az is, hogy a jogosult indokolatlanul késlekedik igénye érvényesítésével, vagy ha
az igény teljesítése a kötelezett számára aránytalan terhet jelent. Tételesen is ki
mondja a Ptk. [6:159. § (2) bek.], hogy a hibás szolgáltatás kijavítása vagy kicseré
lése nem követelhető, ha az a kötelezettnek- másik kellékszavatossági igény telje
sítésével összehasonlítva - aránytalan többletköltséget eredményezne.
4. Visszatartási jog (retentio)
A Ptk. bármilyen nevesített és nem nevesített szerződésszegés esetére feljogosítja a jo

gosultat arra, hogy a saját esedékes szolgáltatása arányos részének teljesítését a kö
telezett teljesítéséig vagy megfelelő biztosíték nyújtásáig visszatartsa. A jogosultnak
e joga gyakorlásánál nem kell vizsgálnia a kötelezett szerződésszegésének okát és kö
zelebbi körülményeit (például a felelősségi kérdéseket). A visszatartási jog biztosí
tékot nyújt a jogosultnak a kötelezett szerződésszegése esetére. A retenció joga
a visszterhesség elvéből is következik: ha a kötelezett a maga szolgáltatását nem tel
jesíti szerződésszerűen, a jogosultnak sem kell teljesítenie a sajátját. Ebből az elvből
ered az arányosság követelménye is: a visszatartási jog olyan mértékben illeti meg
a jogosultat, amilyen mértékben a kötelezett szerződésszerű teljesítése elmaradt. A visz
szatartási jog gyakorlására alapot ad az előzetes szerződésszegés [589] is. A vissza-
75 Lásd Joseph CHITTY - Hugh G. BEALE: On Contracts. Genera/ Princip/es. Volume 1 . London, 20 1 5. § 27-003.
tartásra jogosult a visszatartott ellenszolgáltatást- az elállás vagy felmondás gyakor

lásáig- a kötelezett érdekében tartja magánál, hiszen a kötelezettnek- szerződésszerű
teljesítése esetén - kötelmi igénye van arra. Ezért az ilyen jogosult helyzetét a Ptk.
a megbízás nélküli ügyvitel szabályai (6:583. §) szerint rendeli megítélni. Ez azt je
lenti, hogy a visszatartott szolgáltatást a jogosultnak a kötelezett érdeke és feltehető
akarata szerint eljárva kell kezelnie. Ez a jogi iránytű különösen dologszolgáltatás
visszatartásánál mértékadó. A visszatartási jog egyébként akkor fordul át elállási, il
letve felmondási jogba [917), ha a kötelezett a jogosult által tűzött megfelelő határ
időn belül nem szünteti meg a szerződésszegési állapotot, és megfelelő biztosítékot
sem nyújt.
5. Elállási, illetve felmondási jog
Az elállás és a felmondás a szerződés - eredeti tartalma szerinti - egyoldalú meg- 1 584

szüntetését jelenti. Szigorú következménye miatt a törvény az elállás, illetve a fel
mondás lehetőségét a kötelezett szerződésszegése esetén is csak akkor engedi meg
a jogosultnak, ha érdekmúlást tud bizonyítani. A Ptk. a nevesített szerződésszegések
közül a hibás teljesítésnél (6:159. §) és - közvetetten - a kötelezetti késedelemnél
[6:154. § (2) bek.] közelebbről is meghatározza az érdekmúlás megállapíthatóságá-
nak egyes feltételeit. Az e törvényhelyekben említett körülmények - például, ha a kö
telezett a hibát nem képes kijavítani vagy fix teljesítési határidőt mulasztott el - se
gítséget nyújtanak az érdekmúlás Ptk.-beli fogalmának általános értelmezéséhez.
A feltételek mindenképpen az egyoldalú megszüntetés szankciójának arányosságát
kívánják biztosítani. A felsőbírósági gyakorlat megszorítóan értelmezi ezeket a fel
tételeket (BH 2010, 46., BDT 2005, 1201., BDT 2011, 2571.), annak érdekében, hogy
a szerződéses ígérettől csak indokolt esetben lehessen eltérni. Elvi határozat állapí-
totta meg, hogy a felmondási jog csak társadalmi rendeltetésével összhangban, sú-
lyos szerződésszegés esetén gyakorolható. Visszaélésszerűen gyakorolja jogát a hi
telező, ha egyhavi törlesztőrészlet elmulasztása és néhány törlesztés rövidebb idejű
késedelme miatt a rendelkezésére álló óvadéknak igénye kielégítésére történő fel
használása helyett a kölcsönszerződést felmondja (EBD 2015, P.4.). A jogosultnak
az elállás, illetve a felmondás okát konkrétan meg kell jelölnie. A feleknek a szer-
ződés megszüntetése esetén el kell számolniuk egymással. Ennek egyes részleteit
a szerződés megszüntetésének tárgyalásánál [917] fejtjük ki.
Az elállás a szerződéskötés időpontjára visszamenő hatállyal (ex tunc), a fel- 1 585
mondás a jövőre nézve (ex nunc) vezet a szerződés- eredeti tartalma szerinti- egy
oldalú megszüntetéséhez. Az érvénytelenség jogkövetkezményeinek szabályozásá-
232 1 A SZERZÓDÉSSZEGÉS SZANKCIONÁLÁSA
hoz (337] hasonlóan, a Ptk. itt is csak akkor engedi meg a szerződéskötés időpont
jára visszamenő hatályú elállást, ha a szerződéskötés előtt fennállt helyzet termé
szetben visszaállítható és a jogosult maga is képes visszatéríteni a számára már tel
jesített szolgáltatást (BH 2012, 94.). E feltételek hiányában felmondásra kerülhet sor.
Ezek az általános szabályok a nevesített szerződésszegések esetében is eldöntik, hogy
elállási vagy felmondási jogot gyakorolhat-e a jogosult.
6. Részleges szerződésszegés
A szerződésszegés adott esetben csak a szolgáltatás egy része tekintetében követke

zik be. Ilyen esetben részleges szerződésszegésről beszélünk. A Ptk. szerint a jog
következmények azonban csak abban az esetben korlátozódnak kizárólag erre a rész
re, ha a szolgáltatás osztható [1 04]. Példa: a felek húsz tonna napraforgómag
adásvételében állapodtak meg, az eladó csak tizenöt tonnát szállított határidőre,
a késedelem a hiányzó öt tonnára áll be. Sőt: a jogosult osztható szolgáltatás eseté
ben is bizonyíthatja, hogy a jogkövetkezmények részleges alkalmazása lényeges jogi
érdekét sérti. A bizonyítás sikere esetén a szerződésszegés jogkövetkezményeit az
egész szolgáltatás tekintetében le kell vonni, úgy, mintha az oszthatatlan [1 04] vol
na (EBH 2006, 1404.). (Megjegyzés: az ismertetett szabályok összhangban vannak
a részleges érvénytelenségre (361 ] vonatkozó rendelkezésekkel.)
7. Közbenső szerződésszegés
A szerződés teljesítésének tárgyalása során utaltunk arra, hogy összetett szolgálta

tások, például létesítmények előállítását célzó vállalkozási típusú kivitelezési szer
ződések (6:252. §) esetében a teljesítés folyamata hosszabb időt vehet igénybe, és
a teljesítés maga esetleg több fázisra tagolódik. Ennek keretében a felektől kölcsö
nös intézkedéseket vagy nyilatkozatokat várhat el a szerződés, illetve a törvény. Ilyen
szerződések esetében a részkötelezettségek megszegését is szankcionálni kell, ez
zel is ösztönözve a feleket kötelezettségeik szerződésszerű teljesítésére. A teljesí
tésfolyamatában elkülöníthető részkötelezettségek megszegését a Ptk. közbenső szer
ződésszegésként definiálja és szankcionálja. Közbenső szerződésszegést követ el a fél,
ha elmulasztja megtenni azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek
a másik fél kötelezettségeinek szerződésszerű teljesítéséhez szükségesek. A közbenső
szerződésszegést a törvény - meghatározott feltételek mellett - kártérítéssel szank-
cionálhatja; emellett általános jelleggel kimondja, hogy a közbenső szerződésszegés

kizárja a másik fél olyan kötelezettségének megszegését, amelynek teljesítését az in
tézkedés vagy nyilatkozat elmulasztása megakadályozza (BDT 2008, 1747.).
Ilyen kötelezettségeket mindkét szerződéses pozícióban meghatároz a törvény. 1 588
A kötelezett oldalán az akadályközlési kötelezettséget [494), a jogosult oldalán
a megvizsgálási kötelezettséget [496] röviden megbeszéltük a feleket a teljesítés so-
rán terhelő együttműködési kötelezettség keretében. A Ptk. az egyes nevesített szer
ződéstípusok szabályozásánál is megállapít önállóan szankcionálható kötelezettsége-
ket, amelyek adott esetben közbenső szerződésszegésre vezethetnek. Ilyen
kötelezettség például a vállalkozási szerződésnél a tevékenység végzésének meg
szervezése (6:239. §) vagy a számla kiállítása a vállalkozó oldalán, illetve a tervdo
kumentáció, az építési engedély és a munkaterület biztosítása, továbbá a munkavégzés
összehangolása (6:243. §) a megrendelő oldalán.
8. Előzetes szerződésszegés
Ugyancsak a hosszabb teljesítési időtartamot igénylő szerződéseknél lehetővé teszi 1 589

a Ptk. azt, hogy a jogosult a teljesítési határidő lejárta előtt gyakorolhassa a kése
delemből [674] vagy a hibás teljesítésből [698] eredő jogait, ha nyilvánvalóvá válik,
hogy szerződésszerií teljesítésre nem kerül sor. Ez késedelem esetében közelebbről
azt jelenti, hogy a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá kell válnia annak,
hogy a kötelezett az esedékességkor nem tud teljesíteni (EBD 2013, P.15.), és emi-
att a teljesítés a jogosultnak már nem áll érdekében. Példa: a kivitelező vállalkozó
július 1-jére vállalta az irodaház átadását, de április 1-jéig még az alapozást sem kezd-
te meg. A jogosult a helyzethez illő bármilyen szerződésszegési szankciót igénybe
vehet, adott esetben el is állhat a szerződéstől, illetve felmondhatja azt. Vita esetén
a jogosultnak kell az érdekmúlást bizonyítania. Az „előzetes hibás teljesítés " akkor
jogosítja fel a jogosultat a hibás teljesítésből eredő jogai (adott esetben az elállás, il-
letve a felmondás) gyakorlására, ha az általa a hiba kijavítására vagy a kicserélésre
tűzött határidő eredménytelenül telt el. Példa: a vállalkozó úgy készítette el a csa
padékelvezető csatornát, hogy az esővíz a megrendelő pincéjébe folyik, és ez a prob-
léma a kijavításra kitűzött határidő alatt sem oldódott meg.
A Fővárosi Ítélőtábla egyik döntése szerint a megrendelő a vállalkozó előzetes 1 590
szerződésszegése, a kivitelezési ütemtől való elmaradása miatt a szerződéstől csak
akkor állhat el, ha nyilvánvaló, hogy a vállalkozó a munkát számottevő késedelem-
mel tudja majd elvégezni. Az arányosság elve ugyanis észszerií összefüggést köve-
tel meg a jogsérelem és következményei között: a kismértékű részhatáridő túllépés-
nek nem lehet okszerű, a szerződésszegés mértékével arányban álló szankciója

a szerződés azonnali hatályú megszüntetése (BDT 2015, 3299.).
9. A szerződésszegési szabályok diszpozitív jellege

és annak korlátai
591 1 A szerződésszegésre vonatkozó törvényi rendelkezések is diszpozitív jellegűek

[6:59. § (2) bek.]. Ez azt jelenti, hogy a felek egyező akarattal a szerződésszegési nor
máktól is eltérhetnek. A felek a szerződésszegés következményeit a törvénytől elté
rően határozhatják meg: kiterjeszthetik azt (például a kártérítési kimentési feltételek
[614] szigorításával), korlátozhatják, adott esetben ki is zárhatják azt. Ez történhet
- közvetlenül - a felelősséget vagy az objektív helytállást (például kellékszavatos
ságot) érintő szerződési kikötéssel vagy- áttételesen - a szerződésszegés fogalmá
nak szűkítő, illetve bővítő meghatározásával (BH 1990, 343.). A szerződésszegési sza
bályok diszpozitivitásának az a magyarázata, hogy a felek ismerik leginkább
a szerződésükből eredő kockázatokat, maguk tudják a legjobban felmérni és egymás
között elosztani azokat. Következésképpen a szerződésszegés és az érte megállapít
ható felelősség kérdései is alapvetően a felek autonómiája és a szerződési szabadság
körébe tartoznak.
A Ptk. ugyanakkor korlátokat is állít a felek szerződési szabadságának. Speciá
lis korlátot fogalmaz meg az a szabály, amely szerint semmis [254] a szándékos ma
gatartással okozott, továbbá emberi életet, testi épséget vagy egészséget megkáro
sító szerződésszegésért való felelősséget korlátozó vagy kizáró szerződési kikötés.
Szándékosan szegi meg például az adásvételi szerződést az eladó, ha a leszerződött
maga termelte gabonát (6:232. §) nem adja át a vevőnek, hanem- magasabb áron-
harmadik személynek értékesíti. Az ilyen szerződésszegésnek a jogkövetkezmé
nyeit nem lehet a szerződésben előre érvényesen korlátozni vagy kizárni. Az ilyen
kikötés semmisségének nem feltétele az, hogy az eladó kárt is akarjon okozni a ve
vőnek (ami rendszerint nem is célja az eladónak!), elég, ha a szerződésszegés szán
dékos. Az emberi élet, testi épség és egészség olyan abszolút, feltétlenül jogi véde
lemben részesítendő értékek (jogtárgyak), hogy azokat a szerződésszegés magánjogi
szabályaival is védeni kell. Ezért ezeket a szabályokat az itt kiemelt jogtárgyak te
kintetében a felek egyező akarattal sem tehetik félre.
Ezeken a speciális szabályokon kívül a szerződésszegés területén is korlátot állí
tanak a felek autonómiájából eredő szerződési szabadságnak az általános szerződési
feltételek és az egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételek tartalmi határait
megállapító érvényességi szabályok [317]. Ha a felek a szerződést általános szerző-
dési feltétel segítségével kötik, a polgári jog szélesebb körű védelmet biztosít a szer
ződési feltétel alkalmazójával szerződő félnek, különösen, ha ez a fél fogyasztó
[8: 1. § (1) bek. 3. pont]. Egyoldalúan kógens szabályok védik a fogyasztót a kellék
szavatosság és a jótállás körében is [701, 745].
Adott esetben a jogszabály megkerűlésével kötött [297] vagy a jóerkölcsbe üt- 1 594
köző szerződések [305] semmissége is segíthet a szerződésszegési szabályok alkal
mazásának a szerződéses kikötéssel szembeni biztosításában. A felelősséget vagy ob-
jektív helytállást (például a kellékszavatossági jogokat) korlátozó vagy kizáró
szerződéses kikötések érvényességét végső soron a jóhiszeműség és tisztesség köve
telménye [1:3. § (1) bek.] szerint kell megítélni, ez tekintendő az alkalmazandó zsi
nórmértéknek.
Jogszabályok a XXIV. fejezethez: Ptk. 6:137-6:140. §-ok, 6: 149-6:152. §-ok

XXV. Fejezet
A szerződésszegési (kontraktuális)
kártérítési jog
1. A kártérítés a polgári jog központi intézménye ................................................237

2. A kontraktuális kártérítési felelősség funkciója ................................................238
3. A kontraktuális és a szerződésen kívüli (deliktuális) kártérítési felelősség
elvi különbsége és ennek következményei....................................................... 239
4. A kontraktuális kártérítési felelősség megállapításának törvényi előfeltételei ..241
5. A ptk. kimentési rendje ....................................................................................244
6. Kivételek a kimentés rendje tekintetében ........................................................ 246
7. A megtérítendő károk nagysága ......................................................................247
8. A jogosult közrehatásának következménye .....................................................251
9. Fedezeti vétel és fedezeti eladás .....................................................................252
10. A káronszerzés tilalma .....................................................................................254
11. A felelősségi rendszer károsult általi választásának (a párhuzamos
kártérítési igényeknek) kizárása: a non-cumu/ elv............................................255
12. Felelősség a közreműködőért ..........................................................................259
a) A közreműködő fogalmi határai ...................................................................259
b) A kötelezett felelőssége a közreműködőért ................................................260
e) A kötelezett megtérftési (visszkereseti) igénye a közreműködővel szemben ..262
d) A jogosult esetleges közvetlen deliktuális kártérítési igénye
közreműködővel szemben ........................................................................... 262
1 . A kártérítés a polgári jog központi intézménye
A polgári jog egész szabályrendszerének alapvető :funkciója a megfelelő jogi indok nél- 1595
leüli, nem ellentételezett vagyoneltolódások megakadályozása, illetve bekövetkezésük
esetén azok kiegyenlítése vagy legalább kiegyensúlyozása. E funkció megvalósításá-
ra az évszázados, elemeiben egyenesen évezredes magánjogi dogmatika több fontos
jogintézményt alakított ki. (A római magánjog különböző fejlődési korszakaiban
ezek a jogintézmények már jórészt megjelentek.)76 A magánjog dologi jellegű tu

lajdoni igényt biztosít a dolgot jogcím nélkül birtoklóval vagy a tulajdont háborító
val szemben: jogos önhatalom, tulajdoni kereset (rei vindicatio), a jogellenes bea
vatkozás megszüntetése iránti kereset (actio negatoria). 77 A kötelmi jogban két
jogintézmény játszik főszerepet a vagyoni egyensúly fenntartásában: a kártérítés és
a jogalap nélküli gazdagodás visszatérítésének előírása. A szerződési jogban a kár
térítés mellett feltétlenül említeni kell még a visszterhesség vélelmét, amelyre tá
maszkodva épülnek fel a szolgáltatások értékegyensúlyát (a szerződéses szinallag
mát) védő jogi eszközök az érvénytelenség alakzatai körében [311, 328], továbbá
a kellékszavatossági [708] és a jogszavatossági [741] jogsegélyeket is. Mindezek a bo
nyolult dogmatikai kidolgozottságú jogintézmények egyetlen célt szolgálnak: a ma
gánjogi jogviszonyok alanyai között jogi indok nélkül megbomlott vagyoni egyen
súly lehetőség szerinti helyreállítását.
A kártérítés szankciója mind a szerződési jogban, mind a szerződésen kívüli ún.
magánjogi deliktumok körében alapvetően hasonló felelősségi tényálláshoz kap
csolódik, de az egyes tényálláscsoportoknál - mivel céljuk különböző - a Ptk. eltérő
kimentésifeltételeket (614] támaszt, és különbözőképpen határolja be a megtéríten
dő károk körét (628) is. Emiatt szükséges lehet az adott kártérítési felelősségi tényállás
minősítése.
A kártérítés a szerződésszegések egyik legfontosabb szankciója, amely megáll
hat önmagában és társulhat más szankcióhoz is. Mint említettük, kártérítés egészít
heti ki az elállási, illetve felmondási jogot, és mint látni fogjuk, hibás teljesítésnél kár
térítés kapcsolódhat a szavatossági jogokhoz (753).
2. A kontraktuális kártérítési felelősség funkciója78
5981 A mai magánjogi felfogás a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség sza
bályozásától mindenekelőtt a kockázatok felek közötti helyes elosztását várja el, csak
mögöttesen tulajdonít neki a szerződésszegések megelőzése irányába ható (preventív)
76 A római magánjog fejlődésének korszakolásához lásd FöLDf--HAMZA: A római jog története és institúciói. 20 skk.
margószámokat. A rei vindicatio kialakulásához az ősi jogban és további fejlődéséhez lásd uo. 1118 skk. mar
gószámokat, a mai kártérítés funkcióját betöltő római jogi intézmények bemutatását lásd uo. 1335 skk.
margószámok alatt, a jogalap nélküli gazdagodás gondolatának és fogalmának alakulását lásd uo. 1759 skk. mar
gószámok alatt.
177 MENYHÁRD Attila: Dologi jog. Budapest, 2007. 358. skk. o.
78 A magyar jogirodalomból lásd különösen MARTON Géza: A polgári jogi felelősség. Budapest, 1992.; EÖRSI Gyula:
A jogi felelősség alapproblémái. A polgári jogi felelősség. Budapest, 1961.
A szerződésszegési (kontraktuális) kártérítési jog 1 239
funkciót. A mai üzleti viszonyokra jellemző nagyszámú, egymással bonyolult köl

csönhatásban álló tényező közül eleve igen nehéz kiválasztani a szerződésszegéshez
vezető magatartásokat, és azoknál ugyancsak problematikus értékelni az esetleges em
beri hibák szerepét és súlyát. Ezt az elméleti alapállást erősítik a joggazdaságtani
elemzések is, amelyek meggyőzően mutatják be, hogy a felek- legalábbis az üzleti
szerződéskötések során hozott - döntéseiknél elsősorban költségtényezőként kalku
lálják az esetleges szerződésszegésük és a kontraktuális felelősség alapján fizetendő
kártérítési kötelezettségük kockázatát, és nagyobb tranzakcióknál biztosítással is le
fedik ezt a kockázatot. A kötelezett, ha számításai azt mutatják, hogy a kártérítés vál
lalása kisebb költségkockázatot jelent számára, mint a szerződésszegés elkerülése,
könnyebben hajlik arra, hogy az előbbit válassza. 78 A magánjogi szerződéseknél
a szerződésszegés kárkövetkezményeinek egyik vagy másik félre hárítása tehát el
sősorban kockázatelosztást, és nem valamely egyéni hiba utólagos szankcionálását
jelenti. A z így felfogott szerződésszegési felelősségtől pedig csak esetlegesen lehet
megelőző (preventív) hatást elvárni. A kockázatelosztás célját szolgálja a törvényben
a kártérítésifelelősség előfeltételeinek megállapítása és az azokkal kapcsolatos bi
zonyítási teher megosztása a felek között.
3. A kontraktuális és a szerződésen kívüli (deliktuális)

kártérítési felelősség elvi különbsége és ennek
következményei
A szerződésszegési kártérítési felelősség vázolt funkciója lényeges eltéréseket mu- 1 599

tat a szerződésen kívül okozott károkért megállapított (deliktuális) kártérítési fele
lősség társadalmi funkciójától. Míg a kontraktuális kártérítési felelősségről azt álla
pítottuk meg, hogy az alapvetően a felek közötti igazságos kockázatelosztást szolgálja,
addig a deliktuális kárfelelősségnél a károsultnak történő teljes elégtétel nyújtása
(a reparáció) dominál. Ez utóbbinál jelentősebb szerepe van emellett a megelőzés-
nek (prevenciónak), sőt egyes jogrendszerek szabályozásában bizonyos büntető jel-
legű. megfontolások is szóhoz juthatnak.
78 Lásd SZALAI: A magyar szerződési jog gazdasági elemzése. 54-55. o., 185---244. o. Még az elterjedt joggaz
daságtani modell: a Ka/dor-Hicks-kritérium is minimálisan megköveteli azonban a magánjogi szabályozástól,
hogy a szerződésszegés a kötelezettnek csak akkor legyen előnyösebb, mint a teLiesítés, ha a kötelezett a tel
jesítéssel többet veszítene, mint amennyit a jogosult a teUesítéssel nyerne.
Bizonyos, az elégtételadást kiegészítő magánjogi büntetés-funkciója lehet a Ptk. által sza

bályozott sérelemdíjnak79 (2:52. §), amely szerződésszegés szankciója is lehet. Egészen
más jellege van az USA legtöbb tagállamának bírói gyakorlatában elfogadott büntető kár
térítés (punitive damages) intézményének, amely az okozott kár értékét többszörösen meg
1
haladó kártérítés megítélésére teremt jogi lehetőséget.
601 A kontraktuális és a deliktuális kárfelelősség kiinduló alapjában mutatkozó különb

ség következményeit a Ptk. két vonatkozásban vonja le. Egyrészt a szerződésszegé
si kártérítési felelősség szabályozásánál megszigorí(ja a visszterhes szerződést meg
szegő fél kimentését [614), eloldva azt a deliktuális felelősség körében érvényesített
felróhatósági elvtől (6:519. §). Másrészt, a kimentés megszigorítását ellensúlyozva,
a szerződésszegő fél által a szerződéskötéskor előrelátható károkra korlátozza a meg
térítendő következménykárok és az elmaradt haszon mértékét [628). A Ptk. mindkét
kérdésben a nemzetközi adásvételi szerződésről szóló Bécsi Egyezmény (CISG) meg
oldását (79. és 74. cikk) vette mintául.80 A két változtatás szorosan összefügg egy
mással. A megszigorított kimentés és a kártérítés nagyságának korlátozása egészsé
ges egyensúlyi helyzet létrehozására teremt lehetőséget a vagyoni forgalomban
a szerződő felek közötti kockázatmegosztás terén.
E két alapvető különbségen kívül a Ptk. megtartja a kártérítésifelelősségi jog egy
ségét, egy utaló szabállyal (6:144. §) összekötve a két felelősségi mezőt. Ez azt je
lenti, hogy a deliktuális felelősség szabályai határozzák meg a kár összetevőit a szer
ződésszegési kárfelelősségnél is [6:522. § (2) bek.], és egységes elvek vonatkoznak
mindkét kárfelelősségi rendszerben a károsult kármegelőzési, kárelhárítási és kár
enyhítési kötelezettségére [6:525. § (1) és (3) bek.]. Egységes a káronszerzés tilal
ma [6:522. § (3) bek.] és a közös károkozók felelősségére vonatkozó szabály (6:524. §)
is. Ezeket a problémákat itt is e közös szabályok alapján tárgyaljuk.
79 A problémakör átfogó bemutatását az újabb magyar jogirodalomban lásd FÉZER Tamás: A nem vagyoni (er
kölcsi) sérelmek megitélése a polgári jogban. Budapest, 2011.
80 A Bécsi Egyezmény magyar nyelvű kommentárja SÁNDOR Tamás - VÉKÁS Lajos: Nemzetközi adásvétel. Bu
dapest, 2005.; az itt tárgyalt kérdésekhez lásd: 468-477. o., 433-445. o.
A szerződésszegési (kontraktuáiis) kártérítési jog 1 241
4. A kontraktuáiis kártérítési felelősség megállapításának

törvényi előfeltételei82
A Ptk. négy együttes (konjunktív) feltételt támaszt a kártérítési kötelezettség megál- 1 603
lapításához:
- szerződésszegés bekövetkezését;
- kár felmerülését a másik félnél;
- okozati összefüggést a szerződésszegés és a kár között; és végül azt, hogy
- a szerződésszegő ne tudja kimenteni magát a felelősség alól.
A bizonyítást a Ptk. az első három feltétel tekintetében (EBH 2008, 1885.)
a szerződésszegő fél partnerére (a jogosultra) , a negyedik feltétel tekintetében pedig
604 1
a szerződésszegö kötelezettre terheli.
a) A kártérítési felelősséget bármely kötelezettség megszegése megalapozhatja.1 605
A leggyakrabban a szerződésben vállaltfőszolgáltatás [152) teljesítésével kapcsolatos
valamelyik nevesített szerződésszegés: késedelem, hibás teljesítés, a teljesítés lehe
tetlenné válása vagy megtagadása veti fel a kártérítési felelősség kérdését. Kártérí-
tési felelősséget vonhat maga után adott esetben egy kísérő kötelezettség [153): az
együttműködési (tájékoztatási, akadályközlési, megvizsgálási stb.) vagy a titoktartási
kötelezettség megszegése is.
Sajátos a kötelezettiszerződésszegés fogalmi megítélése a megbízási típusú 1 606
(6:272. §) szerződéseknél.Ezeknél az ún. gondossági kötelmet létrehozó szerződé
seknél a kötelezett (a megbízott) akkor is igényt tarthat az ellenszolgáltatásra (a díj-
ra) , ha eljárása nem vezetett eredményre, kivéve, ha az eredmény részben vagy egész-
ben azért maradt el, mert a kötelezett felróhatóan [1: 4. § (1) bek.], azaz nem megfelelő
gondossággal, adott esetben nem az irányadó szakmai követelmények szerinti járt el
(6:276.§) . Tipikusan gondossági kötelem keretei között teljesíti kötelezettségét pél-
dául az orvos, a tanár, az ügyvéd, továbbá a jogi személy - nem munkaszerződés alap-
ján eljáró - vezető tisztségviselője az ügyvezetői tevékenysége során [3: 24. §
(1) bek.]. A gondossági kötelemben a kötelezett fökötelezettségének megszegése csak
akkor állapítható meg, ha a kötelezett felróható (szakszerűtlen, hanyag) módon járt
el. A felróhatóság bizonyításának terhét a Ptk. ráadásul a megbízóra hárítja. Kísérő
kötelezettségek [153) megsértése viszont elvileg bekövetkezhet úgy is, hogy az
eredmény létrejön, vagy a kötelezett az eredmény elmaradásáért, illetve a kár bekö
vetkezéséért nem felel. Az ilyen szerződésszegésnek (például titoktartási kötelezettség
82 A legújabb magyar jogirodalomból lásd FuGUNSZKY Ádám kézikönyvét: Kártérítési jog. Budapest, 2015.
63-94. o., 101-121. o., 153-206. o.; lásd továbbá EÖRSI Gyula: A polgári jogi kártérítési felelősség kéziköny,e.
Budapest, 1966.; Uó: Elhatárolási problémák az anyagi felelősség körében. Budapest, 1962.
megsértésének) adott esetben lehet kártérítési felelősségi vonzata is. Példa: a megbí
zott ügyvéd elintézi az ügyfél által rábízott ügyet (adott esetben megnyeri a pert) , de
a tudomására jutott üzleti vagy magántitkot illetéktelenek tudomására hozza, és ez
zel ügyfelének kárt okoz.
Több kötelezett szerződésszegése esetén a Ptk. az egyetemleges kötelezettek po
zíciójába (6: 29. §) helyezi a kötelezetteket (6: 524. §) . Ez a jogi helyzet akkor is, ha
a jogosultat külön szerződések kötik a kötelezettekhez. Példa: egy épület tervezője
(T) és kivitelezője (Ki) egyetemlegesen felel a megrendelővel (M) szemben a terve
zési hiba által okozott kárért, ha Ki nem ismeri fel T tervezési hibáját, noha M külön
külön kötött velük szerződést (LB GK 54. sz. állásfoglalás) .
b) A kár a Ptk. szerint vagyoni kár (6: 522. § (2) bek.]:
- a jogosult vagyonában beállott értékcsökkenés (damnum emergens), például
a hibásan megjavított tetőn beázott lakásban keletkezett kár;
- a jogosult elmaradt vagyoni előnye (lucrum cessans), például a hibásan megja
vított tetőn beázott szálloda bevételeinek elmaradása; és
- a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségek, például
a hibásan megjavított tető kijavításának költségei.
A megtérítendő kár nagyságára a szerződésszegéssel okozott károk tekintetében
megállapított speciális törvényi feltételeket alább [628) tárgyaljuk részletesen.
A Ptk. nem kártérítéssel, hanem sérelemdijjal (2: 52. §) kompenzálja a jogosultnak
a szerződésszegéssel okozott nemvagyoni sérelmet. Kontraktuális jogviszonyban sére
lemdíj megítélése jöhet szóba például akkor, ha egy személyszállítási vállalkozási szer
ződés teljesítése közben bekövetkezett baleset során az utas testi épsége vagy egészsé
ge sérül [2:43. § a) pont]. Elképzelhető sérelemdíj iránti jogos igény adásvételi (6: 215. §)
és vállalkozási szerződés (6: 238. §) olyan hibás teljesítése esetén is, amikor a szolgál
tatás hibája miatt a vevő, illetve a megrendelő testi épsége vagy egészsége sérül. Szó
ba jöhet sérelemdíj utazási szerződés (6: 254. §) megszegése esetén is, ha például az utas
az autóbusztúrán baleseti sérülést szenved. A szerződésszegéssel elkövetett személyi
ségi jogsértésen kívül további hátrány bizonyítása azonban szerződésszegés esetén
sem feltétele a sérelemdíj megítélésének. A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire,
különösen afelelős személy meghatározására és a kimentés módjára a - kontraktuális
- kártérítési felelősség alkalmazását rendeli a törvény. Mivel a nemvagyoni sérelemnem
kár, a sérelemdíj megítélésénél fogalmilag kizártak a kár megtérítésének szabályai
(6: 522. és következő §- ok) és az előreláthatósági korlát [6: 143. § (2) bek.] is.
e) A kötelezetti szerződésszegés és a jogosult kára közötti okozati összefüggés vizs
gálatánál a bírósági gyakorlat szerves és közvetlen kapcsolatot kíván meg; olyan szo
ros ténybeli összefüggést, amelynél az adott szerződésszegés - az események szoká
sos lefolyása mellett - az általános élettapasztalat szerint kiváltja a bekövetkezett kárt.
A szerződésszegési (kontraktuá/is) kártérítési jog 1 243
Elvi határozatk ént közzétett ítéletében a LB nem találta megállapíthatónak az okozati

összefüggést az ügyvéd tájékoztatási kötelezettségének elmulasztása és a megbízó túl
zott költekezésből eredő kára k özött (EBH 2006, 1410. ) . Egy másik esetben a bíró
ság a kimentés kérdését már fel sem vetette, mert a jogosult által állított szerződés
szegés és az ő kára közötti okozati összefüggést nem tudta megállapítani, e nélkül pedig
a k ötelezett kártérítési felelősségére eleve nem kerülhet sor (BH 2007 , 124.) .
Megjegyezzük: a kontraktuális kártérítési felelősség területén a Ptk. nem az okozati ösz
szefüggés meglétének vizsgálatánál alkalmazza az előreláthatósági korlátot, mint a de
liktuális felelősség területén (6:521 . §). A kontraktuális felelősség területén a Ptk. a meg
térítendő károk nagyságát korlátozza ily módon [635] . Az eltérő szerep ellenére az
előreláthatósági korlát funkciója a két területen nagyon közel kerül egymáshoz.
1 612
d) A felelősségre vonás negyedik feltételének bemutatása előtt visszautalunk a kont
raktuális kárfelelősség funkciójával kapcsolatban el mondottakra. Ott már kiemeltük,
hogy a Ptk. eltérő alapra helyezi a kimentés lehetőségét a szerződésszegési (kont
raktuális) és a szerződésen kívüli (deliktuális) k ártérítési felelősség esetében. A k on
cepcionális értékű eltérésnek az az indoka, hogy a kártérí tési felelősségnek k ülönbö
zőek a gyökerei szerződésen kívüli jogellenes károkozó magatartás és szerződésszegés/
esetében, és ezekre a különbségekre piacgazdasági k örülmények k özött súlyt kell he
lyezni. D eliktuális felelősség esetében a károkozó és a károsult k özött a károkozó ma
gatartást megelőzően „csak" egy abszolút szerkezetű jogviszony létezik, és egy tar
tózk odásra k ötelező tiltó norma (,, ne okozz másnak kárt ") megsértése hozza létre
a relatív szerkezetű kárkötelmet. Kontraktuális felelősség esetében viszont a káro
kozást megelőzően is fennáll egy relatív szerkezetű jogviszony a felek k özött, ne
vezetesen a szerződés, amely meghatározza a felek egymással szembeni jogait és kö
telezettségeit. A k árok ozó a kárt nem általában „ másnak", hanem a „másik szerződő
félnek" okozza. D elik tuális felelősségnél a károkozás általános tilalma (a neminem
laedere elve) szenved sérelmet, és a magatartást (bármely magatartást) az teszi in
concreto jogellenessé, hogy kár kapcsolódik hozzá. K ontraktuális felelősségnél vi
szont a károkozó magatartást a szerződésben vállalt kötelezettség megszegése jelenti,
egy olyan kötelezettség nemteljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése tehát, ame
lyet az illető fél - a helyzete és a szerződéssel járó k ock ázatok felmérése után - ön
ként vállalt magára. A döntő különbség tehát az, hogy a kontrak tuális felelősséget egy
önként, tudatosan, átgondoltan vállalt szerződéses k ötelezettségvállalás megszegé
se alapozza meg; ez a feltétel pedig a deliktuális k árfelelősség esetében hiányzik .
1 613
Mindezeket figyelembe véve a Ptk. szerint deliktuális kártérítési felelősség eseté
ben a k árok ozó akk or mentesül, ha bizonyítja, hogy eljárása nem volt felróha
tó(6: 519. §) , vagyis úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható [1: 4. §
(1) bek.]. A törvény felfogása szerint a szerződéses, azaz önkéntes kötelezettségvállalás
244 A SZERZŐDÉSSZEGÉS SZANKCIONÁLÁSA
ne m szerződésszerű telje sítéséne k szankcionálásánál e z nem elegendő, a fele lősségre

vonás nem lehet a sze rződésszegő fél igye ke zeténe k függvénye. A Ptk. e zért a szer
ződéses vállalás megszegése miatt objektív kime ntést lehe tővé tevő és e zért szigorúbb
kimentési mércét al kalmaz, mert a másik fél jogos szerződési (üzleti) várakozásai a szer
ződésszegés folytán részben vagy egészbe n meghiúsultak. A másik fél a kárának meg
térítésére tarthat igényt te hát akkor is, ha a szerződésszegő történetese n ne m járt e l fel
róhatóan. A kimentés törvényi feltételeit a következő (5 .) pontban tárgyaljuk részletesen.
5. A ptk, kimentési rendje
A Ptk. háromfeltétel együttes (konjunktív) meglétét kívánja meg a kimentéshe z. A tör

vény kime ntő (ex culpációs) bizonyítási re ndszert fogad el: a bizonyítási terhet mind
három kime ntési fe ltéte l te ki nte tébe n a sze rződéssze gő félre he lye zi.
a) Elsőként azt kívánja meg a törvény, hogy a károkozó körülmény a sze rződéssze gő
fél ellenőrzési körén kívül merüljön fe l. Ez az e lvárás a me nte sülés alapfe ltéte le és
e gybe n a kime ntés feltéte lre ndszeréne k a fele lősség szigorítását célzó e le me . Eze ke t
a körülménye ke t ne m le he t téte le se n felsorolni, de bizonyos típusokat ki le he t e me l
ni. I lye n körülményne k te kinthe tők minde nképpe n a külső (te hát a sze rződéssze gő
fél e lle nőrzési körén kívül fe lme rülő) vis maior hagyományos ese te i. A fél e lle nőr
zési körén kívüline k te kinthe tők tehát
- a természeti katasztrófák: fö ldrengés, tűzvész, járvány, aszály, fagy kár, árvíz, szél
vihar, villámcsapás stb.;
- bizonyos politikai-társadalmi események: mint példáu l háború, forradalom, fe l
ke lés, szabotázs, közle kedési útvonal (re pülőtér, folyami vízi út stb.) le zárása;
- me ghatározott állami intézkedések: be hozatali- kiviteli tilalmak, de vizakorláto
zások, e mbargó, bojkott és hasonlók;
- külső körülmény által okozott súlyos üzemzavar (például a külső áramellátás tar
tós kimaradása miatt), valamint egészen kivételesen
- a sze rződésszerű te lje sítést le hetetle nné te vő radikális piaci változások (mint pél
dául drasz tikus árrobbanás, a fize tés pénz ne méne k re ndkívüli meggye ngülése stb. ) .
A másik oldalról köze lítve, a sze rződésszegő fél e lle nőrzési körén be lül lévő
okoknak ke ll te kinte ni a kötele ze tt üzemi rendjébe n és a sze rződésszerű te lje sítéshe z
ve ze tő folyamat sze rve zésébe n, e se tle ge s besze rzési ne hézségeibe n, a köte le ze tt al
kalmazottainak magatartásában (példáu l: sztrájk) megnyilvánu ló okokat, továbbá az
áru (példáu l: gépkocsi) te rve zési (fej le sztési) hibáját (akkor is, ha ne m a köte le zett
maga állítja e lő az árut) . Ez u tóbbi példák azt is mu tatják, hogy olyan körülmények
is az ellenőrzés i körön belü l es őnek minősü lhetnek, amelyekre a kötelezettnek adott

es etben nincs ráhatása, amelyeket nem tudott befolyás olni.
Megjegyzés: a Ptk. a vállallwzási szerződés teljesítésének lehetetlenné válásánál olyan eset- 1 617
ben, amikor a teljesítés meghiúsulásáért egyik fél sem hibáztatható, és ezért egyik fél sem
felelős (objektív lehetetlenülés), a szerződésszegés következményeit a szerint állapítja
meg, hogy melyik fél érdekkörébe sorolható a lehetetlenné válás oka (6:248. §). Az érdekkör
kategóriája kockázatelosztási funkciót tölt be, szemben az ellenőrzési kör kategóriájával,
amely a kontraktuális kártérítési felelősség alóli kimentés alapfeltétele. Ezért a két fogalom
határai is máshol húzódnak: az érdekkör tágabb fogalom, amelybe olyan esetek is beletar
toznak, mint például egy utazási szerződés meghiúsulása a megrendelő (az utas) váratlan
megbetegedése miatt, vagy egy építkezési vállalkozás lehetetlenné válása a megrendelő kül-
földre települése miatt. [A második példa a megrendelő elállási (felmondási) jogának
(6:249. §) következményei szeri nt is hasonló érdemi eredménnyel oldható meg.]
Az ellenőrzési kör fogalma a Ptk. -ban a fokozott veszéllyel járó tevékenységgel oko- 1 618
zott károkért való felelősség kimentési feltételének definíciójában alkalmazott tevé
kenységi kör kategóriájával (6:535. §) rokonítható. Tartalmát tekintve a két fogalom gya
korlatilag ugyanazt a kört fogja át. Az eltérő kifejezés ( ellenőrzési kör -tevékenységi kör)
alkalmazása a két felelősségi terület tényállásbeli különbségével magyarázható .
b) A kimentés második konjunktí v feltételeként támas ztja a Ptk. , hogy a s zerző- 1 619
déss zegő fél s zámára a saját ellenőrzési körén kí vül felmerülő, a szerződésszerű tel
jesítést akadályozó körülmény
a szerződéskötés idején
objektíve (vagyis a kötelezett helyzetében lévő személynek az adott körülmények
közötti vis zonyokra vetí tett mérc éjével mérv e)
- ne legyen előre látható.
Vonatkozik mindez bármely faj ta „küls ő" teljesí tési akadályra, vagyis károkozásra1 620
vezető s zerződéss zegés i körülményre. N em ad tehát alkalmat a kártérí tés i felelősség
alóli mentesülés re a fél ellenőrzés i körén kí vül felmerülő teljesítés i akadály sem, ha
azzal (például: a közlekedési útvonal lezárás ával vagy az állami intézkedéss el) a kö
telezetts éget vállaló félnek a s zerződés megkötés kor objektí ve s zámolnia kellett. Ké
zenfekvő másik példa: a kü ltéri épí tkezés i munkálatok befej ezés i határidejének meg
határozás ánál s zámolni kell a téli időjárás i vis zonyok (fagy, hó) miatti es etleges
munkakies és ekkel. A kimentés hármas feltételrends zerében ez az elem s zolgálja a
koc kázatoknak a felek k özötti igazs ágos elos ztás át [598) .
e) Harmadik konjunktí v feltétele a kimentés nek, hogy nem volt elvárható, hogy a 1 621
fél a s zerződéss zerű teljesí tés t akadályozó körü lményt elkerülje, vagy annak kár- kö
vetkezményeit elhárí tsa. A kimentés nek ez a konjunktí v feltétele a törvény által a
kötelezettől a szerződéss zerű telj esí tés érdekében elvárt erőfes zítés végső határát jelöli
ki. Rendszerint abban az esetb en valósul meg ez a kimentési feltétel, ha a teljesítési

akadály és annak kárkövetkezménye a kötelezett által nem volt befolyásolható. Míg
az előző feltételt, azaz az akadály előreláthatóságát a Ptk. a szerződéskötés időpont
jában rendeli vizsgálni, addig ez a harmadik feltétel - értelemszerűen - a szerző
désszegés időpontjában vizsgálandó. Elhárítható például a belföldi számla hatósági
zárolása/zár alá vétele/lefoglalása miatt előálló fizetési akadály, ha a kötelezettnek
van megfelelő kü lfö ldi számlája.
6. Kivételek a kimentés rendje tekintetében
A szerződésszegési kártérítési felelősség általános kimentési feltételrendszere te

kintetéb en a következő kivételeket kell megemlíteni.
a) A z egészségügyi törvény [ 244. § (2) bek.] szerint az egészségügyi szolgáltatók
(például kórházak, egyéb gyógyintézetek, rendelőintézetek) szolgáltatásaival ösz
szefaggésben okozott kár esetében a felelősségre a Ptk. - nak a szerződésen kívü l oko
zott károkért való felelősségre vonatkozó szab ályait kell megfelelően alkalmazni. Ez
a rendelkezés kiveszi a megb ízási szerződéses természetű (6: 27 2. §) egészségügyi
szolgáltatásokkal kapcsolatban okozott károkért való felelősséget a kontraktuális fe
lelősség szabályai alól, és ezeket a károkat a deliktuális,felróhatóságifelelősség rend
szeréb en helyezi el. Ez pedig azt jelenti, hogy a károkozó egészségü gyi szolgáltató
a felróhatósága hiányában [1: 4. § (1) b ek.] mentesü l az okozott károk megtérítési kö
telezettsége alól. A b izonyítás e tekintetb en az egészségü gyi szolgáltatót terheli.
A mint egy felsőb írósági ítélet összefoglalja, az egészségü gyi intézmény a beteg
gyógykezelését az egészségügyi ellátásban résztvevőktől elvárható gondossággal,
a szak mai és etikai szab ályok, irányelvek betartásával, az egészségü gyi törvény sza
b ályai szerint vállalja. A jogviszony kontraktuális jellegére figyelemmel az egész
ségü gyi intézmény felelősségét megalapozó magatartást a szerződés tartalmáb ól fa
kadó kötelezettségek b ármelyikének nem megfelelő teljesítése, illetve elmulasztása
jelenti. A károsultnak általában elegendő azt b izonyítania, hogy a testi, egészségi ál
lapotb eli hátrányos változás a gyógyintézet által nyúj tott ellátás illetve kezelés során,
vagy utóbb azzal összefüggésb en következett b e. A gyógyintézet azonban kiment
heti magát a felelősség alól annak b izonyításával, hogy a szerződés tárgyát képező
gyógyí tó, megelőző tevékenység során az általában elvárható gondossággal, az írott
és íratlan szakmai követelményeknek megfelelően járt el, és a kár ennek ellenére kö
vetkezett b e, vagy ettől függetlenü l is ugyanúgy b ekövetkezett volna (BDT 2016,
3445 .).
b) A mási k kivételt maga a Ptk. állap ítja meg ingyenes szerződések [167) megsze- 1 624
gésével kap csolatos károk tekintetében . E szerződéseknél, p éldául ajándékozásn ál
(6: 235 . §) a felek nem kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak egymásnak, és az in
gyenesség tén ye afelelősség enyhítését indokolja. Ez az enyhítés a Ptk.-ban odáig
megy el, hogy az ingyenes szerződés kötelezettje a szolgáltatás tárgyában lévő ká-
rokért (a tapadó károkért) csak akkor felel, haszándékos magatartásával vagy a szol
gáltatással kap csolatos lén yeges tájékoztatási kötelezettség elmulasztásával okozza
a kárt: , ,ajándék lónak ne n ézd a fogát!" . A visszterhes szerződésektől eltérően rá
adásul itt a direkt bizonyítás érvényesü l: a jogosult vállán nyugszi k a bizonyítás terhe
a szándékosság tekintetében is. Az esetleges elmaradt hasznokért pedig ingyenes szer-
ződés esetében a kötelezett egyáltalában nem felel.
A jogosult vagyonában az ingyenes szolgáltatással okozott károkért (a követ- 1 625
kezménykárokért ) a felelősség ennél szigorúbb; e károk vonatkozásában afelróha-
tóság [1: 4. § (1) bek.] a mentesü lés mércéje. Ez érthető szigorítás, hiszen az ilyen ká-
rok tekintetében a szerződés in gyenességének már n in cs dön tő jelentősége.
A kimentés terhe is a kötelezett vállán nyugszik: neki kell bizonyítania, hogy úgy járt
el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
Más dolgának ellenszolgáltatás nélküli őrzése (ingyenes letét) esetén a megőrzésre1 626
átvett dolog elveszése, elp usztulása vagy megrongálódása miatt bekövetkezett kárért
az őrző személy (a letéteményes) a Ptk. szerint a deliktuális felelősségi szabályok sze-
rint felel az őrzött dolog elveszése, elp usztulása vagy megrongálódása folytán ke
letkezett kárért [6: 365 . § (3) bek.]. Ez azt jelenti, hogy a letétemén yes felróhatósága
hiányának bizon yításával mentheti ki magát; azt kell bizonyítania, hogy úgy járt el,
ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
e) U gyancsak maga a Ptk. állapít meg a nevesített szerződéstípusok [62, 90] szabá- 1 627
lyai körében az 5 . p on tban tárgyalt általános kimentési feltételeknél szigorúbb ki
mentési feltételeket a használatra [ 6: 334. § (3) bek.] és az őrzésre [6: 361. § (3) bek.]
átvett dolog használatának jogszerűtlen átengedése, illetve jogszerűtlen használata
vagy őrizetének jogszerűtlen átengedése esetén .
7. A megtérítendő károk nagysága
A kárt - mint a kártérítési felelősség egyik alap vető feltételét - a károsultnak igénye 1 628
előterjesztésénél meg kell határozn ia, és - mint említettük - a bizonyítás terhe is az
ő vállán nyugszik. A kontraktuális kárfelelősség fun kciójával kap csolatban már
kiemeltük [598), hogy a Ptk. - éppen afunkcióbeli különbségek miatt - árnyaltabban
248 1 A SZERZŐDÉSSZEGÉS SZANKCIDNÁ!ÁSA
rendezi a megtérítendő károk körét a kontraktuális kárfel elősségnél, mint a deliktu

ál is kárfelelősségi mezőben. Ez a visszterhes szerződés megszegésével okozott ká
rok tekintetében a következőket jelenti.
a) A Ptk. a szerződésszegési kártérítés körében is a teljes kártérítés elvéből indul ki.
Korlát nélkül érvényesül ez az elv a szerződésszegés következtében a szolgálta
tásban magában közvetlenül felmerült tényleges károk: a tapadó károk tekintetében.
Ennek az a magyarázata, hogy a tapadó károk a jogosult ún. teljesítési érdekének sé
relmét jelentik. A kárért felelős szerződésszegőnek tel jes egészében meg kell téríte
nie tehát magában a szolgáltatásban kel etkezett (például hibás teljesítés [686] esetén
a kell ékszavatosság [708] keretében nem reparálódott szolgáltatás hibájában álló) kárt.
Ugyancsak teljes egészében meg kell téríteni e a szerződésszegő kötelezettnek a szer
ződésszerű teljesítéshez szükséges (például az elmaradt szolgál tatás pótlásához, a hi
bás teljesítés kijavításához) vagy a teljesítés késedelméből eredő indokolt költségeket
is. A tapadó kár fogalma kiterjed végül a fedezeti szerződés [648] köl tségeire is. Ezek
kel a kártételek kel - mint a szerződésszegés lehetséges következményeivel - ugyan
is a szerződésszegő félnek szerződésszegése esetére mindig el eve számolnia kell.
Példák a tapadó kárra: a hibás és a hibátlan háztartási gép értékkülönbözete vagy
a kijavítás költsége; a hibás háztető kijavítási költsége; a fertőzött állatok értékvesz
tése; hibás mezőgazdasági gép kijavítási köl tsége stb.
A tapadó kár fogalmának a Ptk.- ban külön jelentősége van a hibás teljesítés kár
térítési következményeinek levonásánál [6: 17 4. § (2) bek.] . Erről ott szólunk [753] .
b) A kártérítésnek a jogosultat lehetőség szerint olyan helyzetbe kell hoznia, mint
amilyenben szerződésszerű teljesítés esetén került volna. A kártérítés kiegyenlítő
funkciójából következik, hogy nemcsak a szolgáltatásban megl évő károkat (a tapa
dó károkat) kell reparál ni, hanem kompenzál ni kell a jogosult egyéb vagyonában ke
letkezett károkat (személyi sérülés miatti vagyoni károkat, vagyontárgyakban bekö
vetkezett értékcsökkenést stb.): a következménykárokat és a jogosult által
a szerződésszerű teljesítéstől várható és elmaradt vagyoni előnyöket is. A kár ki
számításánál tehát azt a vagyoni veszteséget kell mérn i, amelyet a jogosult vagyona
a szerződésszegés következtében elszenvedett. A z előbbiek szerint ebbe a körbe tar
toznak a következménykárok és az elmaradt hasznok (lucrum cessans) is. A követ
kezménykárok a jogosult ún. oltalmi érdekének sérelme körébe tartoznak.
Példák a következménykárra: a hibás háztartási gép által megrongált vagyontár
gyakban (ruhákban, bútorokban stb. ) esett kár; a hibás háztetőn történt beázás miatt
megrongál ódott vagyontárgyakban esett kár; a fertőzött állatok által fertőzött továb
bi állatok értékvesztése; hibás mezőgazdasági gép által a haszonnövényekben oko
zott kár stb.
Példák az elmaradt haszonra: gépi berendezés meghi básodása miatti termelés- 1 634
ki esés; a fertőzött anyaállatok szaporulatának elmaradása; mezőgazdasági gép meg
hi básodása miatti terméski esés stb.
ba) Ezeknél a kártételeknél a Ptk. szeri nt nem érvényesül minden további nélkül 1 635
a teljes kártérítés elve. A törvény e kárfaj ták megtérí tendő mértékének reáli s hatá-
rok közé szorí tását előreláthatósági klauzula felállí tásával kí vánja segí teni . A z elő
reláthatósági klauzula alkalmazása azt jelenti, hogy a következménykárok és az el
maradt hasznok megtérí tendő összege nem haladhatja meg azt a veszteséget, amelyet
a szerződésszegő fél a szerződés megkötésének időpontjában előre látott, i lletve ame-
lyet előre kellett látnia azon tények és körülmények alapján, amelyekről mi nt a szer
ződésszegés lehetséges következményei ről az emlí tett i dőpontban tudott vagy tud-
nia kellett. A z előreláthatósági korlát c élja a szokatlan, rendkívüli és ezért előre nem
kalkulálható károk megtérí tési kötelezettségének ki zárása. A z adott üzletágban szo
kásosnak teki nthető kárkövetkezményeket a szerződésszegő félnek mi ndi g előre
kell látnia és meg kell térí teni e. A z adott szerződés szokásos következményei t lé
nyegesen meghaladó károk koc kázatát nem ri tkán ki zárólag a szerződő partner fi
gyelemfelhívása alapj án i smerheti meg a fél. E koc kázatok ismeretében hozható re-
áli s döntés a szerződés megkötéséről és annak feltételei ről: az ellenszolgáltatásról,
az esetleges felelősségkorlátozásról (591), illetve bi ztosí tási szerződés kötéséről stb.
Példa: a megrendelő tájékoztatja a tetőfedő c éget arról, hogy a lapostetős épü- 1 636
let legfelső szi ntjén értékes festményeket kí ván majd elhelyezni . Ha a tetőfedő c ég
e tájékoztatás után (esetleg emelt áron elérhető anyaggal, emelt dí jért) vállalja a szi -
getelő munkát, beázás esetén köteles lesz a festményekben keletkezett károkat i s meg
térí teni . A c ég a munka vállalásakor összegszerüleg korlátozhatja, vagy egészen ki
i s zárhatja a felelősségét, vagy a vállalás feltételéül tűzheti azt, hogy a megrendelő
megfelelő bi ztosí tást köt a festményekre. Ezekhez a ki kötésekhez - természetesen -
a megrendelő beleegyezése i s szükséges. Ha a megrendelő nem ad táj ékoztatást a fest
mények különleges értékéről, a tetőfedő c ég kártérí tési felelőssége a rendkí vüli ká-
rokra nem terjed ki .
Azt a felet, aki a szerződést szándékosan szegi meg (p éldául megtagadja a tel je- , 637
sí tést, másnak adja el a leszerződött árut), a Ptk. nem védi az előreláthatósági klau
zulával, neki a jogosult teljes kárát (benne a teljes elmaradt hasznot is) meg kell té
rí teni e.
� Ptk. az : lőr� láth� t� s� g �? galmát, objektív értelemb<;n alka:'!'�zza. Ennek meg- 1 638
feleloen az elorelathatosag1 kovetelmenyt nem a konkret szerzodesszegőre, hanem
egy hasonló helyzetben lévő személyre vonatkoztatva, általánosí tva kell érteni .
A szerződést megszegő fél felelőssége ezért nemcsak az általa ténylegesen előre látott
károkra terj ed ki, hanem mi ndarra, amit egy, az ő helyében észszerűen és gondosan
eljáró személy előre látott volna. Ebbe a körbe tartozi k mi ndaz, ami t a jogosult (eset
leg üzleti ti tkai nak a mási k féllel történő, azok bi zalmas kezelését kérő közlésével)
a szerződéskötést megelőzően a szerződéssel kapcsolatban a kötelezett tudomására
hozott. Ilyen i nformáci ók lehetnek különösen a szerződés teljesítéséhez fű ződő spe
ci áli s elvárások, az áru (szolgáltatás) különleges felhasználási módja és célja, egy kü
lönös üzleti (továbbértékesítési ) lehetőség stb. Az előreláthatóság követelménye
nem megy el odáig, hogy a szerződő félnek a várható kockázatokat részleteiben, a kár
következmények összegszerűségére ki terjedően i smerni e kellj en. Elegendő, de egy
ben szükséges i s, hogy az illető fél feli smerhette: egy esetleges szerződésszegése mi
lyen típusú és mi lyen nagyságrendű kárt i dézhet elő.
Hangsúlyozandó, hogy a kárkövetkezmények és kockázatok előreláthatósága
szempontjából a szerződéskötés időpontja mérvadó. Ebben az i dőpontban tud ugyan
i s dönteni a szerződő fél a szerződéses kötelezettségvállalásról és annak feltételei ről:
ellenértékéről, esetleg a kockázat bi ztosításáról stb. A szerződéskötés után nyert in
formáci ók csak akkor befolyásolhatják a szerződésszegő fél felelősségét, ha a felek
a szerződést i s ennek megfelelően módosítják. Külön kérdéseket vet fel a jogi sze
mély vezető tisztségviselője által vállalt rendkívüli feladat nem szerződésszerű telje
sítésével okozott következménykárok előreláthatósága. Ezekkel kapcsolatban nem az
eredeti (például megbízási ) szerződés megkötésének i dőpontját, hanem - a rendkí
vüli feladat vállalását mi ntegy szerződésmódosításnak teki ntve - az adott feladat vál
lalásának i dőpontját kell mérvadónak teki nteni .
A Ptk. szeri nt a károsultat terheli a bizonyítási kötelezettség arra vonatkozóan, hogy
a szerződésszegő fél a szerződésszegés kárkövetkezményei t mennyi ben látta előre, i l
letve mennyi ben kellett, hogy előre lássa. Mivel a megtérítendő kár (és azon belül an
nak mértéke) a szerződésszegő fél felelősségének egyi k alapvető előfeltétele, bi zo
nyítása a kárt szenvedett szerződő fél terhére esi k. A z előreláthatósági klauzula
céljának megvalósulása i s ezt a megoldást kívánja meg. Ahhoz ugyani s, hogy a ké
sőbbi szerződésszegő fél a szerződés megkötésekor (módosításakor) megalapozottan
és tudatosan tudjon a kockázatvállalás [598] kérdésében dönteni, többek között szer
ződő partnerének (a későbbi károsultnak) kell őt megfelelő ténybeli helyzetbe hoznia.
N eki kell megfelelő tájékoztatás formájában gondoskodnia arról, hogy a várható ká
rok kockázatának mi nél pontosabb i smeretében tudjon dönteni a kockázat vállalásá
ról, a kockázatvállalás áráról, esetleg a kockázatnak bi ztosítással történő kivédéséről.
bb) Az előreláthatósági klauzula rugalmas eszköz a bíró kezében a szerződés
szegés következtében előállott elmaradt hasznok és a következménykárok kockáza
tának felek közötti megosztásához, és jobban i lli k a szerződési jogi szemlélethez, a
A szerződésszegési (kontraktuális) kártérítési jog 1 25 1
piaci megfontolásokhoz, az ü zleti gondolkodásmódhoz, mint a megtérítendő kárnak

az okozatossági lánc mentén történő mérséklése. El kell ismern i ugyanakkor, hogy
az egyik fél által sem előrelátható k árok k ock ázata a Ptk . megoldása mellett is a k á
rosult félnél marad. Ez a k övetkezmény azonban nem az előreláthatósági klauzula hi
bája, hanem a k árveszélyv iselés általános elvéből k övetkezik.
Az itt tárgyalt, a megtérí tendő kár mértékét behatároló előreláthatóság és a felelősség aló- 1 642
li kimen tés egyik felté telé t képező előreláthatóság (6: 142. §) más-más kri tériumotjelent.
Az előbbi a jogosul tnál a szerződésszegés által okozott jövedelem kiesésére és a köve t
kezménykárokra, az utóbbi a szerződésszerű teljesí tést akadályozó körűlményre , a szer
ződésszegésre vonatkozik. A megtérítendő kár meghatározásánál az előreláthatóság kö
ve telménye nem terjed tehát ki magára a szerződésszegésre vagy annak lehe tőségére és
a felelősség további előfel té teleire: az okozati összefüggésre és a kimentés feltételeire.
be) Említettük [623), hogy az egészségü gyi törvény [ 244. § (2) bek. ] k iveszi 1 643
a megbízási jellegű, szerződéses természetű egészségügyi szolgáltatások által oko-
zott károkért való felelősséget a k ontraktuális felelősség szabályai alól, és ezeket a ká-
rokat a deliktuálisfelelősség rendszerében helyezi el. Ez pedig azt is jelenti, hogy az
ilyen jogviszonyokban keletkező k ártérítési felelősségnél a k ár megtérítésére vonat-
kozó szerződésszegési kártérítési szabályok (és így ezek között az előreláthatósági
k lauzula) sem kerülhet alkalmazásra. E helyett a megtérítendő kárra is a delik tuális
felelősség szabályait, tehát a teljes kártérítés elvét [ 6:522. § (1) bek .] és egy más jel-
legű és tartalmú előreláthatósági k lauzulát (6:521. §) kell alkalmazni.
8. A jogosult közrehatásának következménye
A jogosult magatartása k özrehathat a k ötelezetti szerződésszegés káros eredményé- 1 644

nek alakulásában, adott esetben k ifej ezetten növelheti a kárt. A Ptk. ilyen esetekre
a kötelezett és a jogosult k özött kármegosztást ír elő. A szerződő felek k özötti igaz-
ságos kock ázatelosztás megk öveteli, hogy a jogosult a maga lehetőségei k özött eny-
hítse a k ötelezett szerződésszegésének kárkövetkezményeit. Ezért írja elő a Ptk. a jo-
gosult kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettségét. E kötelezettségek
előírását a károk megelőzéséhez és csökkentéséhez fű ződő alapvető társadalmi érdek
is megk ívánja. Ezt támasztják alá a joggazdaságtani elemzések is.83
83 Lásd SZALAI: A magyar szerződési jog gazdasági elemzése. 59. o., 1 1 9. o., 1 27. skk. o., 220. o.
A kánnegelőzés és kárelhárítás érdekében a Ptk. egy es kötelezettségekkel nevesítve

is terheli a jogosultat. I lyen a szolgáltatás megvizsgálására ( 6:127. §) vonatk ozó k öte
lezettség [496), amelynek elmulasztása hozzájárulhat a kár bekövetkezéséhez vagy mér
tékének növekedéséhez ( BH 1993, 751.). A LB a kötelezett által szolgáltatott áramel
látás kimaradásának megfelelően gy ors elhárításáig- de nem korlátlan ideig- állapította
meg a jogosult kárelhárítási kötelezettsége keretében a saját áramfej lesztő üzemelte
tésének kötelezettségét abban az esetben, amikor a jogosult által tenyésztett pisztrán
gok folyamatos friss vízzel történő ellátásához folyamatos áramellátásra volt szükség
(EBH 2009, 2042.) . A nevesített szerződésszegések közül különösen a hibás teljesítés
[686] körében merülnek fel a jogosultat terhelő kármegelőzési és kárelhárítási k ötele
zettségek . A jogosult kárenyhítési kötelezettségének megsértését állapította meg a bí
róság például abban az esetben, amikor a kötelezett nem megfelelő fűtőértékű gázt szál
lított a jogosult kerámiaüzemébe, és a jogosult azzal növelte a selejtes termékek miatti
kárát, hogy n em állította le időben a termelést ( BH 1987, 450.) .
A Ptk. szerint a kötelezett nem köteles megtéríteni a szerződésszegéssel okozott kár
nak azt a részét, amely azért keletkezett, mert a jogosult kánnegelőzési, kárelhárítási
és káren yhítési k ötelezettségénekfelróható módon nem tett eleget [ 6:525. § ( 1) bek.] .
A törvény szerint tehát a jogosult e kötelezettségei megsértésének következménye, azaz
a k ármegosztás k ötelezettsége alól az adott helyzetben elvárható magatartási mérc e
[ 1: 4. § ( 1) bek.] szerint mentheti ki magát. Ez általában kön nyebb kimentést tesz le
hetővé, mint a szerződésszegő kötelezett k imentési szabálya ( 6:1 42. §). A Ptk. tudato
san tesz ilyen különbséget. A törvény figy elembe veszi, hogy míg a kötelezett egy olyan
kötelezettséget nem teljesít szerződésszerűen, amelyet - a helyzete és a szerződéssel
járó k ockázatok felmérése után - önk én t vállalt magára, addig a jogosultat éppen
a kötelezett szerződésszegése következtében terhelik az itt tárgyalt kötelezettségek.
M in dezekre tekintettel a kármegosztást a következőképpen k ell végrehajtani.
Először meg kell állapítani a kötelezett szerződésszegésért való kárf elelősségét a szi
gorított k imentésre (6: 142. §) és a megtérítendő károk behatárolására vonatk ozó
( 6: 143. §) szabályok szerint. A k ötelezett terhére így meghatározott k ártérítésből le
kell vonni a jogosult k ármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési k ötelezettsége fe l
róható megszegése miatt a jogosultra terhelendő kárösszeget [ 6: 525. § ( 1) bek.] .
9. Fedezeti vétel és fedezeti eladás
A szerződésszegéssel okozott kár megtérítésének sajátos módja és egyben a jogosult

kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettségének egyik próbaköve is lehet a szerződő
fél által alkalmazott fedezeti szerződéskötés. F edezeti jellegű a szerződés, ha azzal
a jogosult a kötelezett által szerződésellenesen nem teljesített árumennyiséget pótolja,

illetve a szerződésellenesen át nem vett árut másnak értékesíti. F edezeti szerződés
kötésre tehát akár vétel, akár eladás céljából sor kerülhet. Fedezeti vételi szerződést
köthet a jogosult a teljesítés lehetetlenü lése [772] vagy megtagadása [779], továbbá
elállásra (i lletve azonnali hatályú felmondásra) jogot adó szállítási vagy átvételi ké
sedelem [681] esetén. Fedezeti vétel esetében tehát a vevő az eladója által (határ
i dőben) nem teljesítettfajlagos szolgáltatást [158] : nyersanyagot, gabonát stb. egy
harmadik személytől szerzi be. Fedezeti eladás esetében a helyzet fordított: az eladó
eladja harmadik személynek a vevője által szerződésellenesen át nem vett, faj lago
san meghatározott szolgáltatást. A gazdasági életben a vétel a gyakoribb fedezeti szer
ződés, de nemritkán sor kerü l fedezeti eladásra i s. A fedezeti szerződéskötés lehető
ségét az adott szolgáltatás (termék, termény) piaca határozza meg. Tőzsdén szereplő
áru esetében a fedezeti szerződéskötés lehetősége mindi g adott. A fedezeti szerző
dés a szerződésszegéssel okozott hátrány reparálására szolgál, elsődleges szerepe az,
hogy általa kielégítést nyerj en a jogosultnak a teljesítéshez fűződő jogos érdeke. Ha
a jogosult fedezeti szerződést köt, kártérítés formájában követelheti a szerződéssze
gő kötelezettől az eredeti szerződés és a fedezeti szerződés ellenértéke közötti kü
lönbséget, igényelheti továbbá a fedezeti szerződés megkötéséből eredő költségeit i s.
Ezek a károk a szolgáltatás tárgyában keletkezett kárnak (tényleges kárnak) minő
sü lnek, és ezért teljes egészében megtéri tendők. A kár mértékének meghatározását
segíti, ha a szerződés tárgyának van tőzsdei vagy más mértékadó piaci ára.
A kártérítés összegének meghatározásánál fi gyelembe kell venni a kárenyhítési 1 649
kötelezettség szempontjai t. A kárenyhítés körében mindenekelőtt azt kell a bíróság-
nak vizsgálnia, hogy megfelelő, azaz az adott helyzetben általában elvárható leg
kedvezőbb ellenérték mellett került- e sor a fedezeti szerződés megkötésére. Az el
lenérték megfelelőségének vizsgálatánál fontos szempont lehet a fedezeti
szerződéskötés időpontjának megválasztása. Nagyon sok termék piaci ára szezoná-
lisan is változik; a kárenyhítési kötelezettség a fedezeti szerződés megkötésénél
a szezonális áringadozások lehető fi gyelembevételét is megköveteli. A jogosulttól
rendszerint nem várható el ugyanakkor átfogó piackutatás, mivel erre - lehetőségei
(például szakapparátusa) alapján és az adott szolgáltatás piacának szerkezetére te
kintettel stb. - nem mindi g képes. A z ellenérték megfelelő voltának megítélésénél
nemcsak a fedezeti szerződéssel vásárolt vagy eladott áru árát kell figyelembe ven-
ni, hanem az esetleg felmerülő raktározási költségeket és kamatokat i s.
Rendkívül instruktív Szalai Ákos következő - némileg megváltoztatott - példája. 84

Tényállás: ,,A" és „B" január l -jén adásvételi szerződést kötnek, amelynek alapján
„A" június l -jén 1 OOO db alkatrészt köteles szállítani „B"-nek, darabonként 200-ért. Az
ellenszolgáltatás fizetése a szállításkor esedékes. ,,B"-nek ugyancsak június 1 -jére tovább
eladási szerződése van ,,e'' -vel. Április l -jén „A" eláll a szerződéstől.
1 . opció: Az elállás időpontjában „B" 300/db-ért tudna beszerezni azonos alkatré
szeket azonnali szállítással, június l -jei fizetéssel „D"-től. Az 1 OOO db alkatrész tárolá
sa a június l -jei tovább-értékesítésig 30 OOO-be kerülne. ,,B" kamatköltsége a raktári díj
kölcsönzése miatt és kamatkiesése a vételár (300 OOO) két hónappal korábbi fizetése mi
att együtt további 1 650 volna.
2. opció: Ugyancsak az elállás napján „B" 325/db-ért szerződni tudna „E"-vel, jú
nius l -jei szállítási határidővel és a vételár június l -jei fizetésével.
3. opció: ,,B" egyik előző opcióval sem él, egyik szerződést sem köti meg, hanem
kivárja a saját teljesítési határidejét, június 1 -jét. Június l -jén az alkatrész darabja 400-
ért szerezhető be.
Mindezek a fedezeti vételhez kapcsolódó kárenyhítési kötelezettség szempontjából
a következőket jelentik:
a szerződés szerinti teljesítés összköltsége: 200 OOO
az 1 . opció összköltsége: 3 3 1 650,
a 2. opció összköltsége: 325 OOO,
a 3. opció összköltsége: 400 OOO.
Tételezzük fel, hogy „B"-nek április l -jén az alkatrészek árának emelkedésével kel
lett számolnia, legfeljebb bizonytalan volt annak mértéke. ,,B" a saját kockázatára várt
tehát június 1 -jéig, és ezért „A"-val szembeni kártérítési igényének összegét a felmon
dásakor (április l -jén) megköthető előnyösebb fedezeti vételi szerződés, azaz a 2. opció
szerint kell számolni. Ez az összeg a szerződés szerinti költség és a 2. opció költségének
különbsége: 1 25 OOO, és nem a szerződés szerinti költség és a 3. opció költségének kü
lönbsége: 200 OOO.
1 0. A káronszerzés tilalma
A kártérítés a jogosultat a szerződésszegés következtében ért vagyoni hátrány repa

rálását szolgálja, de nem vezethet a jogosult indokolatlan vagyongyarap odására. Kö
vetkezésképpen a kártérítés nem hozhatja a jogosultat kedvezőbb helyzetbe, mint ami
lyenbe szerződésszerű teljesítés esetén került volna. Ezt a követelményt nevezzük
84 SZALAI: A magyar szerződési jog gazdasági elemzése. 220. sk. o.

a káronszerzés ti lalmának. A Ptk. tételesen is megfogalmazza ezt a ti lalmat: a kár

térítést csökkenteni kell a jogosultnak a károkozásból származó vagyoni előnyével,
ki véve, ha ez az eset körülményei re teki ntettel nem i ndokolt [6: 522. § (3) bek.]. A ká
ronszerzés tilalma miatt le kell vonni például a tetőfedő vállalkozó hi bás teljesítése
miatti beázás okozta kártérítési i gényből a jogosult bi ztosítója által fi zetett összeget.
U gyancsak a káronszerzés tilalmába ütköző előny állhat elő pél dául akkor, ha a kö
telezett a jogosult által már hosszabb i deig használt gépkocsij ának fontos alkatrészét
kellékszavatossági vagy jótállási kötelezettség keretében újra cseréli, és az így ki
javított jármű értéke számottevően meghaladja a károsodás előtti értéket. Ezt a prob
lémát - viszonylag gyakori el őfordulás miatt- a törvény (6: 167. §) külön i s rendezi .
1 1 . A felelősségi rendszer károsult általi választásának

(a párhuzamos kártérítési igényeknek) kizárása:
a non-cumul elv
a) Több kártérítési felelősségi rendszer létezése esetén előfordul, hogy egy kártérí- 1 652
tési tényállás nemcsak egyetl en felelősségi rendszer szabályai alatt helyezhető el.85
I lyen „ kettős fedelű " káresemény következi k be például akkor, ha a fuvarozó által
gépjárművel (autóbusszal, taxival), vasúton vagy más fokozott veszéllyel járó tevé
kenységgel (6: 535. §) teljesített személyszállítási vagy utazási szerződés keretében
az utas balesetet szenved. Az i lyen bal esetből keletkezett kár megtérítésére vonatkozó
i gényt egyaránt fel lehet fogni személyszállítási, i lletve utazási szerződés megszegé-
séből eredő (kontraktuáli s) kártérítési i gényként és veszélyes üzemi (speci áli s deliktu-
ális) kártérítési i gényként. Il yen és hasonló esetben az egymással versengő kártérítési
igények közül választani kell. Erre a választásra a törvényhozó feljogosíthatj a a káro-
sultat (a perbeli felperest), vagy pedig törvényileg maga dönthet arról, hogy a szóba
jövő kártérítési i gények közül ténylegesen melyi k vehető i génybe.
Ki emeltük: a Ptk. hangsúlyt helyez a kontraktuáli s és a deli ktuáli s felelősség el- 1 653
térő jogpoli ti kai hátterére, és emiatt mi nd a ki mentés módja [614] , mi nd a megtérí-
tendő kár meghatározása [628) szempontjából elválasztja egymástól a két felelőssé-
gi rendszert. Emell ett különbségek adódnak az i gényérvényesítési határi dő
teki ntetében is. Az eltérések egy része miatt a károsult számára a deliktuális felelősség
feltételei lehetnek kedvezőbbek, és ezek az előnyök őt - a fenti példabeli esetekben
85 A problémát a francia, amerikai és német jogrendszerek vizsgálata alapján foglalja össze Peter ScHLECHTRIEM
alapvető monográfiája: Vertragsordnung und au/3ervertraglicheHaftung. Frankfurt, 1 972.; a magyar jogiro
dalomban lásd FUGLINSZKY: Kártérítési jog, Budapest, 201 5. 63-78. o. ; EÖRSI Gyula: Elhatárolási problémák az
anyagi felelősség körében. Budapest, 1 962.
- a szerződése s jogviszony e lle nére a veszélyes üzemi fele lősség alapján történő igé
nyérvénye sí tésre ösztönözhetik. A dott e se tben szigorúbb le het például a szerződés
sze géséve l károkozó számára a ve szélye s üze mi fele lősség alóli kime ntés fe ltétel
re ndszere (6: 535. §), mint a kontraktuális fele lősségé (6: 1 42. §) ; e z pedig az e lőbbi
sze rinti igényt teszi e lőnyöse bbé a károsult számára . Preferála ndó le he t a de liktuá
lis fele lősségi re ndsze r választása a károsultna k más okból is. I lye n ok lehe t példá
ul az a szabály, a me ly ne m teszi le hetővé a rövid ke llékszavatossági e lévülési ha
táridőn [716) túl a ke llékszava tosság formájába n e lmulasztott köve te lés tapadó
kárként [629) történő érvénye sí the tőségét a sze rződés jogosultja számára [6: 174. §
(2) be k.].
Hangsúlyozni ke ll ugyanakkor: a kontra ktuális és a deliktuális kártérí tési fele
lősségi re ndszer össze ütközéséről a fenti érte le mbe n csa k akkor be szélhe tünk, ha
ugyanaz a személy a két felelősség alanya, vagyis a szerződéssze gő fél maga válhat
e gyidejű le g e gy de liktuális kártérí tési jogviszony alanyává, például ha a sze mély
szállí tó cég e gybe n a szállí tóeszköz (gépjármű, vonat) üze mbe ntartója (6: 536. §) is.
Ha az e ltérő kárfele lőssége k a lanya két különböző személy, ne m állnak fenn a zok a z
indokok, amelye k miatt e gy károkozó e se tébe n a törvény e lsze gi a károsult (a fel
pe re s) jogát a fe le lősségi re ndsze re k közötti választásra. Ezért ilye n e se tbe n biztosí
tani ke ll a károsultnak, hogy vála szthasson, me rt „ maga sabb sze mpont" ne m ke
re sztezi a károsult védelemre érdemes érdekéből követke ző választási jogot. Ilye nkor
a károsult dönthet te hát arról, hogy kárigényét melyik fe le lősség alanyával: szerző
dő partneréve l vagy a deliktuális fele lősség köte le ze ttjével sze mbe n érvénye sí ti.
Példa: Ha e gy sze rve ze tt utazáson résztve vő turista az utazási iroda által e gy közle
ke dési vállalattól bérelt autóbuszon sze nve d bale se tet és sérülést, kártérí tési igényét
bárme lyik vállalat e lle n (vagy- e gye te mlege s marasztalást kérve - mindkettő e lle n)
érvénye sí the ti: az utazási iroda e lle n kontra ktuális igényt, a közle ke dési vállalat e l
le n de liktuális i gényt támaszthat.
6551 b) A Ptk. felelősségi re ndsze rébe n e lvile g ne he ze n volna védhető, hogy a törvény
áte nge dje a fe le lősségi re zsim megválasztását a károsultnak, aki e zze l a le he tőség
gel élve „ átvihetné" a fele lősség elbí rálását a sze rződési jog kockázatelosztó szem
pontokat követő [598] terüle téről az ilyen megfontolásokat alig ismerő deliktuális kár
felelősségi mezőbe, csupán azért, me rt e z számára ke dve zőbb ere dménnyel ke csegtet.
A mint a kártérí tési fele lősség funkcióinak tárgyalásánál [598) hangsúlyoztuk, a kont
raktuális fele lősség törvényi rendszerébe n meghatározó módon érvénye sülne k a ma
gánautonómia sze mpontjai. A szerződő fele k vállalt köte le ze ttsége ik és sze rze tt jo
gaik elosztása kere tébe ágyazva re nde zhe tik az e se tle ge s szerződésszegés kockázatait
is. A Ptk.- ba n a sze rződő fe le k autonómiájának tiszte le tbe n tartása feje ződik ki min
de ne kelőtt abban, hogy a sze rződésszegés szabályai diszpozití v je lle gűe k, és azoktól
A szerződésszegési (kontraktuális) kártérítési jog 1 25 7
a felek a felelősségkorlátozás és a felelősségkizárás határai (6: 152. §) között eltér

hetnek. Ha a törvény megengedné, hogy a károsult igényét a deliktuális kártérítési
felelősség szabályai szerint is előterj eszthesse, akkor megkerülhetővé válhatnának
a szerződésszegési jog diszpozitív rendelkezései alapján a szerződésben a felek ál
tal megállapí tottfelelősségkizáró (felelősségkorlátozó) kikötések. Hasonlóképpen:
a kontraktuális kártérí tési igények elévülési idejét [794) rövidíthetik és hosszabbít
hatják a szerződő felek, a deliktuális kártérítési igények esetében erre aligha van le
hetőség az ilyen felelősség keletkezésének természete miatt.
Igaz: a törvény tudatosan, éppen a két felelősségi rendszer egymáshoz történő közelíté- 1 656
se érdekében a szerződésszegésnél megállapított szabállyal azonosan fogalmazza meg
a felelősségkizárás (felelősségkorlátozás) határait a deliktuális felelősségnél (6:526. §).
A felek azonban a deliktuális felelősség körében a legritkább esetben élnek ezzel a le
hetőséggel, már csak azért is, mert ilyen megállapodásra rendszerint csupán a káresemény
bekövetkezése után kerülhet sor. Ha a törvény nem zárná ki a deliktuális felelősség sze-
rinti kártérítési igényt, a károsult ilyen igény támasztásával kikerülhetné a szerződésben
kikötött felelősségkizárást (felelősségkorlátozást).
A Ptk. alapvetően az előbbi jogpolitikai megfontolásokból normatív formában maga 1 657

dönt a kérdésben, és egyértelműen kizárja az igények kurnulációját: az ún. non-cumul
elvet fogadja el. A szerződésben kialakított szerződéses kockázatelosztás megkerü-
lését a törvény nem akarja lehetővé tenni azzal, hogy megnyitja a deliktuális (adott
esetben a veszélyes üzemi) felelősségi rendszer választásának lehetőségét a károsult
számára. A törvény kimondja: a jogosult kártérítési igényét a kötelezettel szemben
akkor is kizárólag a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai sze-
rint érvényesítheti, ha a kár a kötelezett szerződésen kívül okozott károkért való fe
lelősségét is megalapozza. A Ptk. tehát a „ kettős fedelű" igények elbírálására a szer
ződésszegési szabályok kötelező alkalmazását írja elő: a károsult kártérítési igényét
a kötelezettel szemben csak a szerződésszegéssel okozott károkért valófelelősség sza
bályai szerint érvényesítheti.
e) E problémakörben is utalnunk kell arra, hogy az egészségügyi törvény [244. § (2) 1 658
bek. ] kiveszi a megbízási szerződés keretében egészségügyi szolgáltatást nyújtó in
tézmények (például kórházak, egyéb gyógyintézetek, rendelőintézetek) által okozott
károkért való felelősséget a kontraktuális felelősség szabályai alól, és ezeket a károkat
a deliktuális felelősség rendszerében helyezi el [623). Ez pedig azt jelenti, hogy az
egészségügyi szolgáltatási jogviszonyban a szerződésszegési kártérítési szabályok
nem alkalmazhatók, így ezek között a párhuzamos kártérítési igények kizárására vo
natkozó non-cumul szabály sem. Következésképpen, olyan esetben, amikor - kivé
telesen - az egészségügyi szolgáltatás fokozott veszéllyel járó tevékenységnek
minősül, az így okozott károkért va ló felelősségre a veszélyes üzemi felelősség sza

bályait kell alkalmazni, miként az már a Ptk. előtti joggya korlatban kiala kult. A bí
róság például az elektromos sebészkés és a gyúlékony alkoholos folya dék együttes
alka lmazását fokozott veszéllyel járó tevékenységnek (6:535. §) minősítette (BH
200 5, 251 .) .
V itatott, hogy a non-cumul elv érvényesül- e ingyenes szerződések esetében is.
Ez a kérdés merülhet fel például ba ráti (szívességi) alapon gépkocsival teljesített sze
mélyfuvarozás során keletkezett kár esetén, a mikor az ingyenesség miatt enyhített
[ 6: 1 47. § (2) bek.] szerződésszegési felelősség és a deliktuális a la pon érvényesíthe
tő veszélyes üzemi felelősség [6: 535. § (1) bek.] közötti választás lehetősége merül
fel. Az álláspontunk szeri nt helyes álláspont szerint a non-cumul elv az ingyenes szer
ződés teljesítése során elszenvedett kárért megálla pítandó felelősség meghatározá
sánál is érvényesül. Ez a zt jelenti, hogy a személyfuvarozást szívességből teljesítő
az enyhébb ingyenes szerződéses felelősség [624] és nem a szigorúbb veszélyes üze
mi felelősség szabályai szerint felel a felmerült károkért. A szívességi személyfuva
rozó enyhébb, azaz kontraktuális felelősségét a szerződés ingyenessége indokolttá
teszi.86
dJ A szerződésszegési és a szerződésen kívüli kártérítési felelősség rendszerének
szétválasztása a Ptk.- ban a zzal a nem kívánatos (de tudatosan vállalt) következ
ménnyel jár, hogy a deliktuális és a kontraktuális kártérítési felelősségi tényállások
között esetleg felmerülő elhatárolási kérdéseknek érdemi gyakorlati következménye
lehet. Ennek a problémának egyik ágát kívánja kezelni a törvény a párhuzamos kár
térítési igények lehetőség szerinti kizárásával: a non-cumul elv elfogadásával. M ás
elhatárolási problémák is felmerülhetnek azonban, például olyan esetben, a mi kor a j o
gosult vagyonában (házába n, bútoraiban, állataiban stb.) következik be kár a teljesí
tés során (például a z áru leszállítása, a vállalt mű beszerelése ka pcsán) . Ez történik
például, ha vállalkozó gázszerelő a vállalt munka elvégzése közben összetöri a meg
rendelő velencei tükrét. Noha ilyenkor nem szerződésszegés, tehát nem a szerződé
si érdek sérelme következik be, ha nem az ún. oltalmi érdeké, a Ptk. mégis kizárólag
a szerződésszegési kártérítési szabályok a lkalma zását engedi meg, a deliktuális sza
bályok érvényesül ését egyértelműen kizárja. A Ptk. ezzel a megoldással el a karja ke
rülni, hogy adott esetben különböző felelősségi rendszerben kelljen megítélni ugyan
azon alapjogviszony (a szerződés) eltérő káreseményeinek következményeit, a ttól
függően, hogy a jogosult szerződési vagy oltalmi érdeke sérül- e. M ár önma gában az
a körülmény is ezt az egyszerűbb jogi megoldást indokolja, hogy bonyolultabb jogi
minősítés rendszerint feleslegesen növeli a z elbírálás ún. tranzakciós (például
ügyvédi) költségeit.
86 FUGLINSZKY Ádám: Kártérítési jog. Budapest, 201 5. 70. 0., 1 1 7. o.,
1 2. Felelősség a közreműködőért
a) A közreműködő fogalmi határai

b) A kötelezett felelőssége a közreműködőért
e) A kötelezett megtérítési (visszkereseti) igénye a közreműködővel szemben
d) A jogosult esetleges közvetlen deliktuális kártérítési igénye a közreműködővel
szemben
a) A közreműköct687 fogalmi határai
A felek kötelezettségei k teljesítéséhez fő szabály szerin t i génybe veheti k más sze- 1 660
„
mély: , ,közreműködő" (, ,Kő") segítségét. Osszetett szolgáltatások (például egy egész
gyár felépítése) esetében harmadi k személyek (alvállalkozók) i génybevétele szinte
szükségszerű. Közreműködőnek tekinti a Ptk. azt a személyt, aki t a kötelezett köte
lezettsége teljesítéséhez, i lletve a jogosult joga gyakorlásához vesz i génybe. Közre
működés esetében nem a teljes szolgáltatás teljesítése történik a kötelezett helyett har
madi k személy részéről, hanem a teljesítésnek valamely elemét hajtja végre, készíti
elő vagy más módon segíti teljesülni harmadik személy.
Ez történi k például (1. példa) akkor, ha egy összetett mű (például egy komplex 1 661
gépsor) valamelyi k részét nem a megrendelővel szerződött vállalkozó (6: 238. §) , ha-
nem a vállalkozóval szerződéses kapcsolatban álló teljesítési segéd (az adott esetben:
alvállalkozó) gyártja le. Teljesítési segédnek az a közremű ködő tekintendő, aki ma-
gának a szolgáltatásnak (például egy vállalkozási műnek: épületnek, gépnek) egy ré-
szét elkészíti .
A közreműködő fogalma tágabb, mint a teljesítési segéd fogalma: közreműkö- 1 662
dő > teljesítési segéd. Közreműködőnek tekintendő a teljesítési segéden kívül az a har
madi k személy i s (2. példa) , aki (például gyártó, termelő, beszállító) egy vállalkozási
szerződés keretében megvalósítandó műhöz szűkséges valamely alapanyagot szállítja
a kötelezett vállalkozónak (, ,K" ) , de magát a szolgáltatást a kötelezett vállalkozó ál-
lítja elő. Ez utóbbi típusú példákban a közreműködői minőségnek nem feltétele az,
hogy a kötelezett (, ,K") kifejezetten a jogosulttal (,,J") kötött szerződéshez (vagy
e szerződésre tekintettel) szerezze be az alapanyagot; , ,K" közreműködője az alap-
anyag eladója (, ,E1") akkor i s, ha „K" és „E1" az adásvételi szerződést a vállalko-
zási szerződéstől függetlenül kötötték (BDT 2003, 890. ) . F eltétele vi szont a közre-
85 A probléma átfogó elméleti, történeti ésjogösszehasonlító elemzését lásd HARMATHY Attila: Felelősség a köz
remúködóért. Budapest, 1974.
működői mi nőség megállapíthatóságának a kötelezett (, ,K") és a harmadi k személy

(, ,E l") közötti közvetlen szerződéses jogviszony fen nállása. Az előbbi példán i l
lusztrálva: az eladó jogelődje (, ,E2" ) , azaz az a személy, aki től „E1" a dolgot vette,
már nem mi nősül a vállalkozó (, ,K") közreműködőjének. Vagyi s: , ,E l" , ,K" közre
működője: , ,E l"="Kő" , , ,E2" már nem az: , ,E2"í"Kő". Közreműködőnek minősül az
áruszolgáltatást - a kötelezett megrendelése alapján - a jogosultnak leszállító fu va
rozó vagy a vételárat a kötelezettnek hitelező és a jogosultnak fizetést teljesítő bank i s.
A személyhez kötött szolgáltatás [163) teljesítéséhez teljesítési segéd nem vehe
tő i génybe. Például: a megrendelő személyes bizalmát élvező portréfestést vállaló nem
bízhatja a portré valamely részletének megfestését harmadi k személyre, ki véve, ha
ehhez a megrendelő hozzájárult, vagy a teljesítési segéd i génybevételét a jogosult
károsodástól való megóvása tette szükségessé. Más esetleges közreműköd ő i gény
bevételét a szerződ ésnek ki fej ezetten ki kell zárnia; péld ául azt, hogy a portréfestő
csak a megrendelő által adott anyagokat (vásznat, festékeket) használhatja, vagy
hogy a festményt a festőnek magának kell a megfestett jogosulthoz leszállítania.
A szabályozás diszpozi tív jellege folytán a felek bármi lyen szolgáltatás esetében ki
zárhatj ák, i lletve megengedheti k közreműködő i génybevételét. Maga a Ptk. rendel
kezi k úgy, hogy kutatási szerződés teljesítéséhez a kutató (kötelezett) - fő szabály sze
ri nt - csak a megrendelő (j ogosult) hozzájárulásával vehet i génybe közremű ködőt
[6: 253. § (2) bek. ]. A z őrzésre átvett dolgot a letéteményes (kötelezett) - a letevő
(j ogosult) hozzájárulása nélkül - csak ak kor adhatja más személy (közreműködő)
őrizetébe, ha erre a letevőnek károsodástól való megóvása miatt van szükség [6: 361. §
(3) bek.] .
b) A kötelezett felelőssége a közreműködőért
ba) A Ptk. a jogszerűen igénybevett közreműködő (, ,Kő") magatartásáért az őt i gény

bevevő kötelezettet (, ,K") teszi felelőssé a jogosulttal (, ,J") szemben. Ez azt jelenti ,
hogy a közreműködő magatartását a kötelezettnek kell beszámítani. E megoldás fő
i ndoka az, hogy a közreműködőt a kötelezett választja ki , az ő teljesítését segíti , és
a jogosult rendszeri nt nem i s vizsgálhatja kettőjük jogviszonyát (, ,K"-, ,Kő" viszony) .
A közreműködő károkozásáért a kötelezett a jogosulttal szemben (, ,J"-, ,K" vi
szony) úgy felel, mi ntha maga járt volna el, vagyi s a kontraktuális felelősség szabá
lyai szeri nt kell a felelősség kérdései t elbírálni , annak ellenére, hogy a közreműkö
dő nem áll szerződ éses kapcsolatban a jogosulttal (ni ncs „J"-, ,Kő" szerződ éses
viszony) . Ezért a közreműködő károkozásáért a kötelezett ugyanazonfeltételek [603)
mellett felel, mi nt a saját károkozásáért. Tekintettel arra, hogy e feltételek közül a szer
ződ ésszegést (késedelmet, hi bás teljesítést) , a kárt és az e kettő közötti okozati ösz-
A szerzódésszegési (kontraktuális) kártérítési jog 1 26 1
szefüggé st ez esetben is a jogosultnak kell bizon yítania, a kötelezett bizonyítási kö

telezettsége a közreműködő tekintetében is a kimentés. A kimenté sre akkor van te
hát szüksé g, ha a kötelezett szerződésszegé se, azaz a közrem űködő károkozó maga
tartása bizonyított, é s a kimentési kötelezettség három együttes (konjunktív) feltétel
vonatkozásában ál l fenn.
A kötel ezettnek a mentesülé shez - a közreműködőre vonatkoztatva - azt kel l bi- 1 665
zonyítania, hogy
- a károkozó körülmény- a jogosult és a kötelezett közötti fő szerződé s (,,J"-,,K"
viszon y: pél dául vállalkozási szerződés) paramé terei között - a közremű ködő ellen
őrzési körén kívül merül t fel,
- amely körülmény a közreműködővel kötött szerződé s (,,K"-,,Kő" viszony: pé l
dául alvállalkozási szerződé s) megköté sekor - egy, a közreműködő helyzeté ben
lé vő személ y ré szé re - nem volt előrelátható, é s
- nem vol t el várható, hogy a közrem űködő a körülményt elkerülje, vagy a kárt el
hárítsa.
F ontos mé g egyszer kiemelni: m indhárom kimentési körülményt a közrem ű kö- 1 666
dő tekinteté ben kell a kötelezettnek bizonyítania. A kárt okozó szerződé sszegé s el
lenőrzé si körön belüli vagy kí vüli voltát viszont azé rt kell a jogosult é s a kötelezett
közötti főszerződé s (,,J"-,,K" viszony) é s nem a kötelezett é s a közremű ködő kö-
zötti szerződé s (,,K"-,,Kő" viszon y: pé ldául alvállalkozási szerződé s) paramé terei
között vizsgáln i, mert a közrem űködő (kárt okozó) magatartása a kötelezett maga
tartásaként ítél endő meg a főszerződé s közegében .
bb) H a a közrem űködő igénybevétele jogszerűtlen volt (pé ldául azért, mert a szerző- 1 667
dés tárgya szemé lyhez kötött szol gáltatás), a kötelezett fel elősség alól történő kimen-
tése sokkal szigorúbb: m inden kárért felel, amel y a közreműködő igénybevé tele nél-
kül nem következett volna be. Ez a szabály gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kötelezettnek
a közreműködőre vonatkoztatott (imént leírt) kimentés sikere esetén is felelnie kell a be
következett káré rt, ha nem volt joga közrem űködő igénybevé telé re.
be) Vé gül e körben utalni kell arra, hogy a kötelezett felel a jogosulttal szemben az 1 668
olyan károkért is, amel yeket a közremű ködő a teljesítés során (például az áru le
szállítása, a vállal t mű beszerelé se kapcsán) okoz a jogosult vagyonában (házában,
bútoraiban, állataiban stb.) . Il yenkor - m int utaltunk rá - nem szerződé sszegé s, te-
hát nem az ún. teljesítési érdek sé relm e következi k be, hanem az ún. oltalmi érdeké.
A Ptk. mé gis a kon traktuális szabályok alkalmazását rendeli. Ennek okát fent [659]
adtuk meg.
e) A kötelezett megtérítési (visszkereseti) igénye a közreműködővel

szemben
A kötelezett megtérítési i génnyel fordulhat a közremű ködő ellen (, ,K"-,,Kő" vi

szony, ha helytállt a jogosulttal szemben a köz reműködő károkoz ó szerződéssz egé
séért) . Hangsúlyoz ni kell: ez a vi ssz kereseti igény csak olyan mértékben illeti meg
a kötelezettet, amilyen mértékben a jogosult kára a közreműködő magatartásával volt
okozati összefüggésben. Különösen összetett (például építési ) szolgáltatások eseté
ben alapos mérlegelés alapján lehet megállapítani , hogy a jogosultat ért kár meny
nyi ben a köz reműködő és mennyi ben a kötelez ett sz erző désszegésére vezethető
vi ssza. A biz onyítási teher e tekintetben a kötelezettet terheli .
Komplex, köz reműködő kkel teljesített sz olgáltatásoknál (például nagyberuhá
z ásoknál) elő fordulhat, hogy a kötelez ettnek a közreműködő vel sz embeni megtérí
tési i génye elévül [783) addi g, amíg a saját felelő ssége a jogosulttal szemben tisztá
zódi k. A nnak érdekében, hogy a kötelez ett vissz kereseti igénye ne évüljön el elő bb,
mint a jogosult kártérítési igénye a kötelez ettel szemben, a Ptk. ki mondja: a kötele
z ett a közreműködő vel szemben mi ndaddi g érvényesítheti jogai t, ameddi g a jogo
sulttal szemben helytállni tartoz ik. Ez a szabály lényegében az t jelenti, hogy a köz
remű ködő vel szembeni megtérítési i gény elévülése addi g nyugsz ik [813), ameddi g
a jogosult és a kötelez ett közötti jogvi szonyban ti sztázódi k: felel- e a kötelezett, és ha
igen, mekkora kárért.
d) A jogosult esetleges közvetlen deliktuális kártérítési igénye

a közreműködővel szemben
670 1 Az elmondottakból látható, hogy a Ptk. a sz erződések egymásba kapcsolódó lánco

latában [a fenti 2. példában: , ,E2"-, ,El "-, ,K"-,,J" ] csak a köz vetlen partnerek kö
z ött i smer el sz erző déses jogvi sz onyt, a relatív sz erkezetű jogvi szonyok [4, 6) lán
colatát nem töri át (BH 1 996, 600 .) , hanem a felelő sséget sz erző désenként görgeti
visszafelé: ,,K" felel „E1"- ért „J" felé, , ,E1" felel „E2" - ért „K" felé. Sz űk körű ki vételt
jelent ez en elvi alapállás alól a magyar szerző déssz egési jogban a termékszavatos
ság [757), amely áttöri a relatív szerkezetű jogviszonyok burkát, és - a kötelezett meg
kerülésével - köz vetlen szerződésszegési: kellékszavatossági igényt (igaz: nem kár
térítési igényt) teremt a jogosult sz ámára a sz olgáltatás gyártój ával, illetve
forgalmazójával (lényegében a kötelez ett köz reműködő jével) sz emben.
Más kérdés: fordulhat- e a jogosult szerződésen kívüli (deliktuális) kártérítési
igénnyel a közreműködő vel szemben (, ,J"-,,Kő" viszony)? Ennek a deliktuális i gény
nek különös jelentő sége lehet olyan esetben, amikor a kötelezett fizetésképtelenné
válik, esetleg a jogi szemé ly kötelezett (pé ldául kft .) meg is szűnik. Ezt a lehetősé
get a törvé ny nem zárja ki, é s - bár a jogirodalomban mái g vita folyik róla - a fel
sőbírósági gyakorlat minden esetben elismeri a közremű ködővel szembeni deliktu
ális kárigé nyt, ha a közreműködői magatartás önmagában, a szerződé ses viszonytól
függetlenül is felelősséget megalapozó jogellenes károkozásnak minősül (BDT 2007,
16 22.) . A ggálytalan ez a felfogás olyan esetben, amikor a közreműködő magatartá
sa egyértelműen a szerződésszegésen túlmutató, a deliktuális felelőssé get megalapozó
többletté nyállást is megtestesít. A felsőbírósági gyakorlat tovább is megy, é s nem fel
té tlenül követeli meg a szerződé sen kívüli többletelemet a közreműködő deliktuális
alapon törté nő marasztalásáh oz. A LB elismerte pé ldául a jogosult (vevő) közvetlen
szerződésen kív üli kárté ríté si igényé t a lakóépület kivitelezőjével, a kötelezett (eladó)
közremű ködőjével szemben, mert meg lehetett állapítani, hogy a közremű ködő (ki
vi telező) hibás munkavé gzé se okozta a jogosult (vevő) kárát (BH 1990, 139. ). Ha
sonló okfej té ssel ismerte el a LB a jogosult (megrendelő) közvetlen szerződé sen kí
vüli kártéríté si igé nyé t az alvállalkozóval, a vállalkozó teljesíté si segé djével szemben
(EBH 2005, 1307.) . Mindké t esetben fennállt a jogosult szerződé sszegé si igénye a kö
telezett szerződő partnerrel szemben is, é s a jogosult döntésé n múlt, hogy a kötele
zettet perli kontraktuális alapon vagy a közremű ködőt deliktuális alapon. A LB to
vábbi elvi határozatké nt közzétett ítéletben is elismerte a közremű ködővel szembeni
deliktuális kárigényt (EBH 2005, 1307. , EBH 201 1, 2324. ) . F elté tlenül a közremű
ködővel szembeni deliktuális kárigé ny tágabb körben törté nő elismerése mellett
szól, h ogy ezen az úton a kár rögtön (megtérítési-visszkereseti igé ny né lkül) a káro
kozó magatartás elkövetőjéhez telepíthető. F ontos ugyanak kor annak hangsú lyozá
sa, hogy a közremű ködő nem vonható deliktuális alapon felelőssé gre a jogosult é s
a kötelezett közötti szerződé ses viszony (, ,J"-, ,K" viszony) paraméterei szerint, hi
szen a közremű kö dő nem alanya ennek a jogviszonynak, rendszerint nem is ismeri
annak feltételeit.
Eleve nem lehet deliktuális alapon kártérítési igé nyt támasztani a közreműködővel 1 672
szemben abban az esetben, ha a jogosult nem kárté ríté si, hanem teljesítési vagy kel
lé kszavatossági igé nyt támaszt a kötelezettel szemben, mert ilyenkor még nincs
a jogosultnak kára, vagyis a kártéríté si igény idő előtti (BH 2008, 156 .) . Ha a szer
ződésszegési igé ny is kártéríté si igé ny, a kötelezett é s a közremű ködő együttes per-
lé se é s közös károkozókké nt törté nő egyetemleges marasztalása [106) is lehetsé ges
(BH 1998, 171., BH 2016 , 203. ) .
Az itt kifejtett gondolatok megerősítik azt a fenti megállapítást is, hogy a kontraktuális 1 673
és a deliktuális kártérítési felelősségi rendszer egyidejű érvényesítésének kizárásáról
(a non-cumul elv érvényesítéséről) csak akkor beszélhetűnk, ha ugyanaz a személy a két
felelősség alanya, vagyis a szerződésszegő fél maga válhat egyidejűleg egy deliktuális
kártérítési jogviszony alanyává. Az itteni példákban a két felelősség párhuzamos meg

állapíthatósága adott esetben azért lehetséges, mert a kétféle felelősség alanya nem
ugyanaz a személy: a kötelezett felel kontraktuális alapon, a közreműködő felel deliktu
ális alapon.
Jogszabályok a XXV. fejezethez: Ptk. 6: 129. §, 6: 141--6: 1 48. §-ok, 6: 522. § (1}---(3) bek.,
6: 524-6: 525. §-ok, 6:527. §
XXVI . Fejezet
Késedelem
1 . A kötelezett késedelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 265

2. A jogosult átvételi késedelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 267
1 . A kötelezett késedelme
a) A P tk.-ban nevesített szerződésszegések ősi formája a késedelem (a római jogban: 1 674

mora), amikor i s a kötelezett nem teljesíti a szolgáltatást annak esedékességekor. A tel
jesítés esedékességi idejét a felek rendszeri nt meghatározzák a szerződésben: határ-
nap tűzésével vagy határidő megjelölésével [501) . A Ptk. (8: 3. §) meghatározza
a határi dő számításának fontos részletszabályai t is; ha például a határidő utolsó nap-
ja munkaszüneti nap, a határi dő a k övetkező munkanapon jár le. A rra az esetre, ha
a szerződés nem szólna a teljesítési i dőről, a Ptk. szeri nt a szolgáltatás rendeltetésé-
ből megállapítható időpontot kell teljesítési i dőnek teki nteni . P éldául, ha valak i dec
ember 1 5- én karácsonyfát rendel, a fának legkésőbb 24-én meg kell érkezni e a vevő-
höz. O lyan esetre, amikor a teljesítési i dő i ly módon sem állapí tható meg, a törvény
szeri nt a k ötelezett a teljesítéséhez szükséges i dő elteltével köteles teljesíteni .
A P tk. - a több nevesített szerződésszegéshez hasonlóan - a késedelemhez i s 1 675
objektív és szubjektív szankciókat [575, 577) fű z. A késedelem i s csak akk or vonhat
maga után szubjektív szankciót, ha a kötelezett jogi lag hi báztatható a késedelemért,
és nem tudja kimenteni magát. A pénztartozásra késedelmes fizetésének megelőzé-
sére, a teljesítési készség megszilárdítására nem ri tkán a részletfizetési kedvezmény
elvesztését: jogvesztést [41 3) kötnek ki a szerződésben.
b) A jogosult a késedelem objektív - vagyi s önmagában a késedelem tényéhez kap- 1 676
csolódó és a kötelezett hi báztathatóságától független - szankciójaként elsősorban vál
tozatlanul a teljesítést követelheti a kötelezettől. A szolgáltatás természetbeni (in na-
tura) teljesítése rendszerint alkalmas ugyani s késedelem esetén i s a jogosult fedezni
kívánt szükségletének valóságos, közvetlen ki elégítésére. 1 677
Ha vi szont a jogosult teljesítéshez fűződő érdeke a késedelem következtében
megszű nt (érdekmúlás), egyoldalú nyi latkozatával megszüntetheti a szerződést. Ez
rendszerint a szerződéstől történő elállást, azaz a szerződés megkötésére visszamenő

(ex tunc) hatályú megszüntetést jelenti, mert még nem történt olyan vagyonmozgás,
amely miatt a szerződéskötés előtt fennállt helyzet természetben ne volna visszaál
lítható (BH 2012, 94.) . A jogosult által esetleg megelőlegezett ellenszolgáltatás
- pénzszolgáltatás lévén - visszaadható. Ha azonban a szerződés a késedelem ell e
nére a kötelezett oldalán is - részben - szerződésszerűen teljesült, és ez a szolgálta
tásrész természetben nem resti tuálható (mert például a jogosult elfogyasztotta, to
vábbértékesítette azt), a jogosult a szerződést a jövőre vonatkozó (ex nunc) hatállyal,
felmondással szünteti meg. A szerződés egyoldalú megszü ntetéséh ez az érdekmúlást
a jogosultnak kell bizonyítania. Az érdekmúlás bekövetkezhet például azért, mert a jo
gosultnak a késedelem folytán már nincs szüksége a szolgáltatásra, és azért is, h ogy
a szolgáltatásra hamarabb van szüksége, mint ahogy azt a kötelezett teljesíteni tud
ná, és a jogosult in kább a fedezeti vétel [648] eszközét választja. A szerződés meg
szüntetéséhez nincs szükség az érdekmúlás bizonyítására, ha
- a szerződést a felek megállapodása vagy a szolgáltatás feli smerhető rendelteté
se (például esküvői ruha, ballagási csokor, kirándulóbusz) szerint a meghatározott tel
jesí tési időben - és nem máskor - kellett teljesíteni (ún. fix határidő) ; vagy
- a jogosult a teljesítésre megfelelő póthatáridőt tűzött, és az eredménytelenül telt el.
A póthatáridő megfelelő voltát az adott h elyzet körülményei szerint kell megítél ni.
e) A jogosult a kontraktuális kártérítés szabályai [603] szerint követelheti a köte
lezettől a késedelem által a vagyonában okozott kára megtérítését: a szolgáltatásban
magában, az egyéb vagyonában keletkezett tényleges kárt és az elmaradt hasznot.
A szerződésszegési kártérítés minden esetben (így a késedelemnél is) szubjektív
szankció, teh át a kötelezett kimentheti magát. A ki mentés feltételeit a Ptk. a kont
raktuális kártérí tés szabályainál (6:142. §) egységesen határozza meg [614] . A meg
térítendő károk körét is ezek a szabályok (6: 143. §) határozzák meg [628] .
d) A kötelezett késedelmének hatékony szankciós jellegű szubjektív (kimentést en
gedő és kívánó) következménye lehet - külön vállalás esetén - a kötbérfizetési kö
telezettség. A kötbért (6: 186. §) - tematikai összefüggések miatt - a szerződésszerű
teljesítésre való kötelezetti készség megszilárdítására ható jogi eszközök: biztosíté
kok között [399] tárgyaltunk részletesen. I tt visszautalunk az ott elmondottakra. Kü
lön kiemeljük, hogy a kötbér (így a késedelmi kötbér is) nem a Ptk. - ból automatikusan
következő szankció, hanem a kötelezett írásban tett kötelezettségvállalása alapján fi
zetendő meghatározott pénzösszeg, abban az esetben, ha a kötelezett - olyan okból,
amelyért felelős - nem szerződésszerűen (késedelmesen) teljesít. Ahogy a kártéríté
si felelősséghez, úgy a kötbérfelelősséghez is a késedelem tényét és mértékét a jo
gosultnak kell bizonyítania, a kimentés feltételeit viszont a kötelezettnek. A késedelmi
kötbérfelelősség alól a kötelezett nem tudja kimenteni magát olyan időjárási körül-
Késedelem 1 267
mények kel ( például c sapadék os ősz, fagyos tél), amelyeket az épület létrehozására
vállalt befejezési határidő megállapításánál előre kellett látnia, amelyekkel számol
nia kellett ( BDT 2011, 2578. ); kimentésre l egfeljebb a rendkívüli időjárási viszonyok
adnak alapot. N em mentheti ki magát a k ötelezett a telj esítési késedelem kötbérkö
vetkezménye alól azzal sem, hogy a közreműködője (alvállalkozója, beszállítója) ké
sedelme miatt késett, hiszen a k özreműködő szerződésszegéséért ő felel ( BDT 2011,
2487.) . V égeredményben a késedelmi kötbért a kötelezett által ki nem mentett na
pokra kell számolni.88
e) Pénz tartozás késedelmének legfontosabb szankc iója a késedelmi kamat. Ennek 1 680
szabályait a kamat tárgyalásánál [544] foglal tuk össze.
2. A jogosult átvételi késedelme
a) A szerződés alanyainak tárgyalásánál [90] már utaltunk arra, hogy a főszolgál- 1 681
tatás szempontjából jogosulti pozíc ióban lévő félnek is vannak kötelezettségei, ame
lyeket meg l ehet sérteni. Tipikusan ilyen és ezért nevesített szerződésszegés a jogo-
sult átvételi késedelme. A jogosul t kötelezettsége a szolgál tatás: a megvett dolog, az
elkészült vállalk ozói mű stb. átvétele. Késedel embe esik a jogosult, ha a szerződés
szerűen (azaz a megállapodás szerinti időben és állapotban) felajánlott szolgáltatást
nem veszi át. N yilvánvalóan nem jogosultságát, hanem kötelezettségét szegi meg
ilyen esetben a fél. N émileg pontatlan ezért a ,j ogosulti késedelem" k ifej ezés; való-
jában a jogosulti pozíc ióban lévő fél kötelezettségének megsértéséről van szó.89
b) A jogosult átvételi késedelmének tényéhez fűzött (objektív) jogkövetkezmények 1 682
a következők:
- k izárt a k ötelezett egyidejű késedelme;
- a k ötelezett a megbízás nélküli ügyvitel szabál yai ( 6: 583. §) szerint kötel es őriz-
ni a szolgáltatás tárgyát (a dolgot), és követelheti a jogosul ttól az őrzéssel kapcsola
tos k öltségeit;
- a k árveszély, [vagyis a dologban beállott olyan kár viselésének kötelezettsége,
amelynek megtérítésére senk it nem lehet k ötelezni ( 5: 22. §) ], átszáll a jogosultra.
88 A késedelmi jogviták gyakorlatához lásd KEMENES István: Az építési vállalkozási szerződések. Budapest, 2008.
8
9
Lásd PESCHKA Vilmos: A jogosulti késedelem paradoxona. Jogtudományi Közlöny, 38 (1 983) 9. sz. 559-565. o.
A kárveszélyátszállásra vonatkozó főszabály (6: 1 22. §) szerint a kárveszély

a teljesítéssel száll át [518] . A jogosult átvételi késedelme esetén a törvény azért tesz
kivételt, mert a kötelezettet terhelő őrzési kötelezettség körébe nem tartozó károk koc
kázatát nem volna igazságos a kötelezettre terhelni. Fajta és mennyiség szerint meg
határozott (fajlagos) szolgáltatás [158] esetén a kötelezett sajátos őrzési kötelezett
sége csak akkor áll be, és a kárveszély csak akkor száll át a jogosultra, ha a szolgáltatás
tárgyát képező dolgokat megjelölték, vagy a többi hasonló dologtól a jogosult részére
elkülönítették.
e) A jogosult köteles megtéríteni a kötelezettnek az átvételi késedelem által okozott
kárait is. A kártérítési kötelezettség itt is szubjektív jellegű: a jogosult a kontraktuá
lis felelősség szabályai (6: 142. §) szerint kimentheti magát [614] . A megtérítendő ká
rok körét is ezek a szabályok (6: 143. §) határozzák meg [628] .
6851 dJ Természetesen a Ptk. nyitva hagyja a feleknek azt a lehetőséget, hogy szerződé
sükben a jogosult átvételi késedelmét kötbérrel (6: 186. §) szankcionálják. Ezzel kap
csolatban visszautalunk a szerződésszerű teljesítésre való kötelezetti készség megszi
lárdítására ható jogi eszközök között a kötbérrel [399] kapcsolatban elmondottakra.
Jogszabályok a XXVI. fejezethez: Ptk. 6: 35. §, 6: 153-6 : 156. §-ok

XXVII . Fejezet
Hibás teljesítés
1 . A hibás teljesítés fogalma ............................... . .................. ..............................270

2. A hibás teljesítés jogkövetkezményeinek rendszere ........................................273
3. Kellékszavatossági helytállási kötelezettség ...................................................274
a) A kellékszavatossági kötelezettség fogalma ...............................................274
b) A kellékszavatossági jogok ..........................................................................276
e) A kellékszavatossági igény érvényesítésének határidői ..............................278
d) A jogosult áttérése a választott szavatossági jogró l egy másikra:
ius variandi................................................................................................... 280
e) A bíróság eltérése a jogosult által választott szavatossági jogtól ................280
f) A szavatossági kötelezettség teljesítésének költségei ................................28 1
g) A szavatossági kötelezettség teljesítéséből származó gazdagodás
kizárása ............................................................. . ......................................... 282
h) Külön szabályok vállalkozási szerződés hibás teljesítésére .......................... 282
i) Külön szabályok használati szerződések hibás teljesítésére ........................283
j) Külön szabályok fogyasztói szerződések hibás teljesítésére .......................284
4. Jogszavatossági kötelezettség....................................................... .................284
5. Jó tállás .............................................................................................................287
a) A jó tállás lényege ........................ ...... ...........................................................287
b) A jó tállási jogviszony alanyai ........................................................................288
e) A jótállási kötelezettség tartalma és érvényesítése ....................................289
6. Kártérítési felelősség .......................................................................................289
7. Minőségi kötbér ...............................................................................................29 1
8. Termékszavatosság ........... .......................................................................... . . ..292
a) A termékszavatosság lényeges vonásai ......................................................292
b) A termékszavatosság bevezetésének jogpolitikai indoka ............................293
e) A termékszavatossági jogviszony jogi természete ........ . .............................293
d) A termékszavatossági jogviszony tárgya és alanyai ....................................294
e) A „hiba" fogalma..........................................................................................294
f) A termékszavatossági helytállás tartalma ................................................ . . . 295
9. Összefoglaló táblázat a hibás teljesítés jogkövetkezményeiről ........................297
1 . A hibás teljesítés fogalma
6861 a) A Ptk.- ban nevesített szerződésszegések nek - a késedelem melletti - másik ne
vesített formája a hibás teljesítés. H ibásan teljesít a kötelezett, ha a szolgáltatás a tel
jesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapí
tott minőségi követelményeknek. Míg tehát a késedelem szankcionálásával a teljesítés
időbeli pontosságának sérelmét kéri számon a törvény, addig a hibás teljesítés a szol
gáltatás minőségi fogyatékosságát jelenti. H ibás teljesítés miatt a szolgáltatás minő
ségi követelményei szempontjából nem nyer kielégítést a jogosult ún. teljesítési ér
deke. A Ptk. tudatosan nem dolog, hanem - általánosítva - a szolgáltatás hibájáról
szól, kiterjesztve ezzel a hibás teljesítés fogalmát a dolgok mellett a vagyoni értékű
jogokra [szabadalomra, szerzői jogra, védett műszaki, gazdasági vagy szervezési is
meretre (know- how - ra): 2:47. §], üzletrészre stb. is. A bí rói gyakorlatban nem ritkán
fordulnak elő jogviták például üzletrész (ÍH 2009, 174 ., BDT 2008, 17 82., BDT 2005,
1107 .) , kiadásra átadott szerzői mű vagy - különösen - szoftver hibás teljesítésével
kapcsolatban. H ibás lehet tevékenységre irányuló (megbízási) szerződés [például
ügyvéddel, egészségügyi szolgál tatóval (BDT 2016 , 3510.) , könyvelővel, adósza
kértővel kötött szerződés] vagy használatot biztosító szerződés szolgáltatása is.
Ha a kötelezett nemcsak eltérő minőségben teljesít, hanem egyenesen más szol
gáltatást (például más dolgot) nyúj t a jogosultnak, ún. aliud-szolgáltatásról beszélünk.
Példa: a kötelezett árpa helyett zabot szállít a vevő telephelyére vagy fordítva.
A jogirodalomban vitatott, hogy az aliud-szolgáltatást is hibás teljesítésként kell- e fel
fogni, vagy pedig ilyen esetben a kötelezett nem is teljesít. N ézetünk szerint az utób
bi felfogás képviseli a helyes álláspontot, mert nem lehet teljesítésről beszélni akkor,
ha a fajlagos szolgáltatás [158] még fajta szerint sem egyezik a szerződésben meg
határozottal. Még in kább így kell minősíteni azt az esetet, amikor egyedi szolgálta
tás [158] helyett ad mást a kötelezett. A liud- szolgáltatás esetén ezért a jogosult nem
a hibás teljesítés jogkövetkezményeit érvényesítheti, hanem a szerződés szerinti tel
jesítést követelheti. Ha a kötel ezett megfelelő póthatáridő alatt sem teljesít, a telje
sítés lehetetlenné válik, és a lehetetlenülés [772] következményeit kell levonni.
A mennyiségi hiánnyal nyújtott osztható szolgáltatás [104] sem hibás teljesítés,
hanem a hiányzó rész tekintetében késedelemnek [674] minősül. O szthatatlan szol
gáltatás esetén viszont men nyiségi hiány mellett részteljesítésről és ezért késedelemről
sem lehet szó. Ezért az oszthatatlan szolgáltatás - a kon krét eset körülményeitől füg
gően - vagy hibás teljesítésnek, vagy (ugyanúgy, mint az aliud- szolgáltatás) nem
teljesítésnek tekinthető. H ibás teljesítésként kezelhető a mennyiségi hián nyal nyúj
tott teljesítés például akkor, ha hiányoznak a fő dolog tartozékai (5: 16 . §) .
Hibás teljesítés 1 271
b) A hibás teljesítés megítélésének viszonyítási pontja az a minőség, a melyet a szer - 1 689

ződés maga vagy a szerződés mögötti jogszabály határozott meg.
A felek a szerződéses tartalomalalátó szabadságuk [ 6: 59. § (2 ) bek.] keretében 1 690
megállapíthatják az adott szolgáltatás minőségi követelményeit, adott esetben kü lö-
nös tula jdonságokat is kiköthetnek. Például egy inga tlan-adásvételi szerződésben az
eladó vállalta, hogy az eladott telek nem esik régészeti feltárási kötelezettség alá; hi-
básan teljesített, a mik or ez az ígérete nem bizonyult valóna k (BH 2011, 308.) . H i-
básan teljesít a z építési vállalkozó, ha a felépü lt épü let megfelel ugyan a műszaki le
írásnak, de nem a lka lmas a jogosult által meghatározott és a vállalkozó által elfoga dott
cél kielégítésére (BH 2 013, 90., BDT 2 012, 2636. ) .
A szerződés ta rta lmával kapcsolatban rámutattunk arra, hogy a szerződés tarta l- 1 691
mává válik minden szokás, amelynek a lkalmazásába n a felek korábbi ü zleti ka pcso
latukba n megegyeztek, és minden gyakorlat, amelyet egymás között kiala kítottak, to
vábbá minden, az adott üzletágban a hasonló jellegű szerződés a lanyai által széles
körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás, kivéve, ha annak alkalmazása a fe-
lek között- korábbi kapcsolatu kra is figy elemmel- indokolatlan volna (6: 63. § (5) bek. ].
Ennek megfelelően hibásan teljesít a kötelezett akkor is, ha a szolgáltatás nem felel
meg az ilyen (például az adott növények öntözésére vonatkozó) szokásna k, illetve
gyakorlatnak (BH 2 006, 58.) .
A szolgáltatás minőségi követelményeit gyakran jogszabályok állapítják meg. 1 692
Maga a Ptk. (6: 123. §) általános minőségi követelményként a szolgálta tás rendelte-
tése szerinti célra való alkalmasságát határozza meg. E követelmény megsértése a hi-
bás teljesítés jogkövetkezményeinek alka lmazását vonja maga után (BDT 2 008,
1819. , BDT 2 005, 1141.) . B izonyos szolgáltatásokra kü lön jogszabályokban foglalt
előírások (szabványok, műszaki előírások, szakma i útmutatók stb. ) kötelező (kógens)
jelleggel állapítanak meg speciális minőségi (például épületalkatrészek, szerkezeti ele-
mek tartósságára vonatkozó) sztenderdeket. Más jogszabályok viszont csak diszpo-
zitív jelleggel foga lmazna k meg minőségi kritériumokat, és csak akkor kötelezőek
a felekre, ha ők másként nem állapodnak meg. Ezért megszegésü k is csak eltérő szer
ződéses kikötés hiányában jelent hibás teljesítést. Hibás a teljesítés akkor is, ha a szab
vánnyal nem szabályozott, de jogszabályban kötelezően előírt követelmény megva
lósításához a z elvárt műszaki tartalom nem valósul meg (BH 2 015, 2 77. ) .
e) H ibás teljesítést nemcsak a föszolgáltatás minőségi hibája jelenthet, hanem já- 1 693
rulékos kötelezettség megszegése, például a szolgáltatásról szóló tájékoztató leírás
(egyéb dokumentum) átadásának (6: 12 4. §) elmulasztása is.
d) Ahhoz, hogy a kötelezett hibás teljesítését meg lehessen állapíta ni, a minőségi hi- 1 694
bának a teljesítés időpontjában már a szolgáltatásban benne kell lennie. Pontosan: a hiba
okának kell a teljesítés időpontjában a szolgáltatásban lennie. É pületek, építmények és
m ás tartós használatra rendelt szolgáltatások (akár gépjármű vek) hibájára gyakran

csak hosszabb használat után derül fény, noha a hiba oka m ár a teljesítéskor bennük
van. Például az épület fa lai később kezdenek megdőlni a rossz alapozás m iatt.A bi
zonyítás a jogosultat terheli, neki kell bizonyítania nem csak a szolgáltatás h ibás vol
tát, hanem azt is, h ogy a hiba oka m ár a teljesítéskor a szolgáltatásban volt. Ha a bi
zonyí tás eredm énytel en, h ibás teljesítés m egállapítására nem kerülh et sor, és
a jogkövetkezm ények (kellékszavatosság, kártérítés, minőségi kötbér) alkalmazása
szóba sem jöh et. A bizonyítás a teljesítés óta eltelt idő hosszúságával nehezül. A bi
zonyítási teh er szem pontjából kivételt ál lapít meg a Ptk. a fogyasztó javára. A fo
gyasztó és vállalkozás közötti szerződésben a teljesítést követő hat hónapon bel ül fel
ismert hibával kapcsolatban a törvény szerint azt kell vélelmezni, hogy a h iba (oka)
m ár a teljesítéskor l étezett, kivéve, ha ez a dolog természetével vagy a h iba jellegé
vel összeegyeztethetetlen.
e) A hibás telj esítés (hibás szolgáltatás) jogi kategória, am ely nem fe di m inden te
kintetben azt, am it a közfelfogás és a k öznyelv hibás dolog alatt ért. 90 A dolog fo
gyatékosságai m iatt ugyanis nem beszélhetünk fel tétlenül és minden esetben h ibás
telj esítésről. N em teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötéskor
ténylegesen ismerte (Kúria EBH 201 3, P.17.), vagy azt ismernie kellett. I tt - magá
tól értetődően - nem a jogosul tat terhelő (6: 127. §) megvizsgálási kötelezettség
[496] keretében felszínre kerülő hibákról van szó, h iszen ez a kötelezettség a telje
sítéskor terheli a jogosultat. A hibás teljesítés jogi fogalmának szűkítése mögött (szá
mos szerződési jogi szabályhoz hasonlóan) a szerződéshez kapcsolódó üzleti kocká
zatok felek közötti arányos elosztásának törvényh ozói szándékát kell észrevenni.
A jogosult is tájékozódjék a szol gáltatás tulajdonságairól, és a kötelezett csak olyan
hibákért legyen köteles helytállni, amelyeket a jogosul tnak - megfel elő: az adott hely
zetben elvárható eljárás mellett - nem kellett ismernie.
A szerződéskötéskor hibákra deríthet fényt az egyszerű szem levételeze s, és eze
kért a kötelezett nem köteles helytállni, ha a jogosult nem emel kifogást, m ivel az
ilyen hibákat a jogosultnak legalábbis ismernie kellett volna. H ibára utalhatnak
a szerződéskötés körülm ényei, a kötelezett tájékoztatása vagy a szolgáltatás termé
szete is. Ez utóbbi a helyzet például használt vagy m inőséghiba m iatt leértékelt (, ,ak
ciós") áruk esetében. A dolog életkorával, használ tságának fokával rendszerint együtt
járó fogyatékosságok (például használt lakás évtizedes nyíl ászáróinak szigetelési
problémái, használt gépkocsi fémszerkezetének korrodáltsága) nem teszik hibássá
a szolgál tatást. Tipikus, hogy ingatlan vagy használt gépkocsi adásvételi szerződé
se a „megtekintett állapotban" fordulatot tartalmazza, és ez jelzi, hogy az eladó az ész-
90 A hibás teljesítés jogi természetéről és jogkövetkezményeiről lásd KEMENES István: A gazdasági szerződé
sek követelményei és az új ptk, Polgári Jogi Kodifikáció. 2001. 1. sz. 13-25. o.
lelhető és a has ználattal együtt járó hi báké rt nem akar helytállni , és nem is kell helyt
állnia (BH 2011, 221. ) . A bi zonyítás terhé t e teki ntetben a törvény a kötelezet tre
helyezi, vita eseté n neki kell bizonyítania, hogy a hi bát a jogos ult ismerte vagy ismernie
kellett. Si keres bi zonyítás es eté n ni ncs hi bás teljes ítés, következés ké ppen a hi bás tel
jesítés s emmifé le s zankci ója nem kerülhet s zóba (BH 2012, 36.) . A Kúria elvi dön
tésként közzétett állás pontja s zeri nt jogi é rtelemben nem törté ni k hi bás teljes ítés, ha
az eladó megfelelő tájé koztatása alapján a vevőnek a vás árolt lakás hi ányosságára, fo
gyaté kosságára s zánútania kellett (EBD 2015, P. 5.) A másik oldalról né zve: hi bás tel
jes ítés has znált dolgok es eté ben csak akkor állapítható meg, ha a hi ba nem függ öss ze
a dolog használts ágával, vagy a hi ba az elhas ználódás nak a dolog életkora alapján vár
ható mé rté két jelentős en túllé pi (ÍH 2012, 121. ) . Ez vis zont a jogos ult bi zonyítási ter
he körébe tartozik (BH 2012, 172., BDT 2004, 98 2.) . Ha az eladó egy has znált lakás t
adott el ugyan, de műszaki lag és es zté ti kai lag teljes en fe lújított állapotot ígért a s zer
ződésben, az ígé reté nek meg nem fe lelő mi nőségért helyt kell állnia (BH 2012, 65. ) .
f) A s zerződési s zabályok döntő többségé hez has onlóan [6: 59. § (2) bek. ], a hi bás 1 697
teljes ítés re vonatkozó törvé nyi rendelkezés ek is diszpozitív jellegű ek, azoktól - ha
a törvé ny ki vé telt nem tes z - a felek egyező akarattal (m egállapodással) elté rhetnek.
A fogyas ztó és vállalkozás közötti s zerződésekre vonatkozó ki vé telekre a maguk he-
lyé n té rünk ki .
2 . A hibás teljesítés jogkövetkezményeinek rendszere
A Ptk. alapj án visszterhes szerződés hi bás teljes ítésé hez (vagyis a teljesítés kor a s zol- 1 698
gáltatás ban már m eglévő hi bához) a következő jogkövetkezmények fűződhetnek:
a) A hi bás teljes ítés té nyéhez kapcs olódó (objektív) s zankci óké nt
aa) törvé nyből fakadó s zankci óké nt:
- kellé ks zavatoss ági kötelezettség,
- jogs zavatossági kötelezet tsé g.
ab) rendszeri nt külön vállalás alapján:
- jótállási kötelezettsé g.
b) jogi hi báztathatóságot is megkívánó (szubjektív) és egyben kimentést engedő
s zankci óké nt
ba) törvé nyből fakadó s zankci óké nt:
- kárté rítési kötelezettség.
bb) külön vállalás alapján:
- mi nősé gi kötbé rfizetési kötelezettsé g.
27 4 1 A SZERZÓDÉSSZEGÉS SZANKCIONÁLÁSA
e) A fogyas ztó és a vállalkozás közötti s zerző dés hez kapcs olt nem s zerző dési , ha
nem törvényi kötelem alapján kimentést engedő s zankci óként: termékszavatossági kö
telezetts ég.
Az alkal mazás konkrét feltételei re az egyes jogkövetkezmények tárgyalás ánál té
rünk ki .
A hi bás teljes ítés jogkövetkezményei t táblázatos formában e fej ezet végén fog
laljuk öss ze.
3. Kellékszavatossági helytállási kötelezettség
a) A kellékszavatossági kötelezettség fogalma

b) A kellékszavatossági jogok
e) A kellékszavatossági igény érvényesítésének határidői
d) A jogosult áttérése a választott szavatossági jogról egy másikra: ius variandi
e) A bíróság eltérése a jogosult által választott szavatossági jogtól
f) A szavatossági kötelezettség teljesítésének költségei
g) A szavatossági kötelezettség teljesítéséből származó gazdagodás kizárása
h) Külön szabályok vállalkozási szerződés hibás teljesítésére
i) Külön szabályok használati szerződések hibás teljesítésére
a) A kellékszavatossági kötelezettség fogalma
A Ptk. s zeri nt a kelléks zavatoss ági kötelezetts ég a viss zterhes s zerző dés kötelezett
jének törvénybő l fa kadó, a hi bás teljes ítés tényéhez kapcs olódó (objektív) kötele
zetts ége a fi zi kai hi bában s zenvedő (kellékhi bás ) s zolgáltatás (a s zolgáltatás hoz ta
padó kár) reparálás ára.
A kelléks zavatoss ági kötelezetts ég fogalmi elemei tehát a következő k:
- törvénybő l fakad,
- csak viss zterhes s zerző dés ek nél terheli a hi básan teljes ítő kötelezettet,
- önmagában a hi bás teljes ítés tényéhez kapcs olódi k (objektív) ,
- a s zolgáltatás fi zi kai hi bájából fa kadó érdeks érelmet: a tapadó kárt hi vatott re-
parálni .
Mi ndezek közelebbrő l a következő ket j elenti k:
A kel léks zavatoss ági kötelezettség beálltához nem s züks éges erre i rányuló kü
lön s zerződéses megál lapodás , nem s züks éges a kötelezett külön vállalása, mert a tör -
vény rendeli el. Mivel vis zont a törvény s zabályai diszpozitívek, a felek - egés zben
vagy rés zben - kizárhatják a kelléks zavatoss ági kötelezetts éget. Kivételt jelentenek
ebből a s zempontból is afogyasztói (fogyas ztó és vállalkozás közötti) s zerződések.
A kivétel tartalmi indoka itt is a fogyas ztó sajátosan gyengébb s zerződés es pozíció
ja [64] . Ezért a P tk. (a mögötte álló 1999/44/EK európai parlamenti és tanács i irány
elv91 rendelkezés eivel egyezően) a fogyas ztó javára egyoldalúan kógens s zabályokat
állapít meg.
Kelléks zavatoss ági kötelezetts ég csak visszterhes s zerződés ekben terheli a kö- 1 704
telezettet. Amint a szerződésszegés i kártérítés i jog általános kérdés einek tárgyalásánál
kiemeltük, ingyenes s zerződéseknél - éppen az ellens zolgáltatás hiánya miatt -
a P tk. [6: 147. § (1) bek.] a kötelezettet csak a s zándékosan okozott vagy a s zolgál
tatással kapcsolatban meghatározott táj ékoztatás elmulasztása miatt keletkezett tapadó
károk megtérítés ére kötelezi. Ingyenes s zerződés ek es etében nincs tehát kelléks za
vatosság.
A kellékszavatossági kötelezetts ég a kötelezettet terheli a jogosulttal szemben, és - 1 705
pedig akkor is , ha a hiba tén yleges okozója a kötelezett közremű ködője (alvállalko-
zója, bes zállítója stb. ) volt [664] . Ez következik a közreműködőért való felelősség sza
bályaiból (6: 1 48. §) .
A kelléks zavatoss ági helytállás i kötelezetts ég a P tk. s zerint objektív jellegű, be- 1 706
álltához elegendő önmagában a kellékhibás s zolgáltatás ténye, nem s zűks éges a s zer
ződéss zegő kötelezett jogi hibáztathatósága. Alkalmazás ára akkor is s or kerül tehát,
ha a konkrét tén yállás hoz nem kapcs olódik a s zerződéss zegő kötelezett jogi hibáz
tathatós ága, és akkor is , ha az illető a s zemélyes hiba elkövetés e alól kimenti magát.
A törvény a kelléks zavatossági kötelezetts ég s zempontjából a szolgáltatás teljesí
téskori hibátlanságát vélelmezi. Ezért a hibás teljesítés t, vagyis azt, hogy a hiba oka
a teljes ítés időpontjában már a szolgáltatás ban benne volt [695] a jogos ultnak kell bi
zonyítania. Ez a bizonyítás adott es etben a teljes ítés óta eltelt hoss zabb idő miatt ne-
héz is lehet. Fogyasztó és vállalkozás közötti s zerződésnél a Ptk. a hibával kapcs o-
latos vélelmet és a bizon yítás i terhet hat hónapig megfordítja: ezalatt az idő alatt azt
kell vélelmezni, hogy a felmerült hiba oka már a teljes ítés időpontjában benne volt
a s zolgáltatás ban (BDT 2010, 21 73.) , ki véve, ha e vélelem a hiba jellegével öss ze
egyeztethetetlen . A teljes ítés től s zámított hat hónapig tehát a fogyas ztó jogos ultat
a törvén y a bizon yítás i teher s zempon tjából olyan helyzetbe hozza, min tha nem kel
léks zavatoss ági, hanem jótállás i igén ye [7 45] volna.
A kellékszavatosság a s zolgáltatás hi bája miatti elsődleges jogosulti érdeksérelmet, 1 707
a szolgáltatás hibájában jelentkező hátrányt, a tapadó kárt [629] reparálja. Már itt
91 Az irányelv és a ptk. szabályrendszerének viszonyához lásd FUGLINSZKY Ádám: Fogyasztói adásvétel, kellék
és termékszavatosság. Budapest, 2016. 17-73. o.
jelezzük, hogy a Ptk. nem teszi lehetővé a tapadó károk kártérítés formájában történő
reparálását, ha a kellékszavatossági jogok alkalmazásának van helye [753). A kellék
szavatossági és a hibás teljesítés miatti kártérítési igény viszonya fordítva is egyértel
mű. A hibás teljesítéssel a jogosult egyéb vagyonában keletkezett további károkat: a kö
vetkezménykárokat, ideértve az elmaradt vagyoni előnyt is, nem a kellékszavatosság
keretében, hanem kártérítéssel, a kártérítés feltételei között orvosolja a Ptk. [753).
b) A kellékszavatossági jogok
A kötelezett kellékszavatossági kötelezettségének beállta a jogosult oldalán igényt ke

letkeztet a szolgáltatás kellékhibájából származó érdeksérelem reparálására. A kel
lékszavatossági igény hivatott biztosítani a jogosultnak azt a törvényben garantált el
várását, hogy a szolgáltatás minőségi (használhatósági, esztétikai stb.) szempontból
kielégítse ún. teljesítési érdekét. A jogosult kellékszavatossági igényéből fakadnak
a kellékszavatossági jogok. Ezek közül a jogok közül a kellékhiba kötelezett általi ter
mészetbeni orvoslását eredményezi:
- a kijavítási jog és
- a kicserélési jog.
A jogosultnak a hibás teljesítésből fakadó sérelmének pénzben történő orvoso
lását eredményezi:
- a jog az ellenszolgáltatás arányos leszállítására,
- a jog a hiba kijavítására vagy kijavíttatására a kötelezett költségére és
az elállási jog [917).
A Ptk. a kötelezett általi természetbeni orvoslást részesíti előnyben, nem utolsó
sorban nemzetgazdasági érdekből is. Ez a sorrendbeli preferencia összhangban van
a jogosultnak a teljesítés természetbeni követeléséhez való jogával [580). Emellett a tör
vény a szavatossági jogok és azok sorrendjének meghatározásánál figyelemmel van
arra is, hogy a hiba orvoslása a jogosultnak ne jelentsen aránytalan kényelmetlensé
get, a kötelezettnek pedig aránytalan terhet. Röviden: itt is a kockázatok felek kö
zötti kiegyenlített elosztása a törvényhozó célja.
Ennek megfelelően a jogosult elsősorban: elsődleges szavatossági jogként a hiba
kijavítása vagy a szolgáltatás tárgyának kicserélése között választhat. F ogalmilag ki
zárt a kicserélés egyedileg meghatározott szolgáltatás [158] esetében. N em igényel
het kijavítás helyett kicserélést a jogosult akkor sem, ha az a kötelezettnek arányta
lan költségtöbbletet okozna (BDT 2000, 224.) . A hibás szolgáltatás kicseréléséig
a jogosult élhet visszatartási [583] jogával (6: 139. §): visszatarthatja az ellenszol
gáltatást. A hiba kijavításáig a jogosult az ellenszolgáltatásnak a hibával arányos ré
szét tarthatja vissza.
A második sorban álló, másodlagos szavatossági jogokat: az ellenszolgáltatás ará- 1 711

nyos leszállítását, a hi bának a kötelezett költségére történő ki javítását vagy kijavít
tatását és a szerződéstől való elállást [917] akkor választhatja a jogosult, ha az el
sődlegesen választható jogok lehetősége ki merült. Ez következi k be akkor, ha
- a kötelezett a kijavítást vagy a ki cserélést nem vállalta, vagy ha
- e kötelezettségének megfelelő módon és megfelelő határi dőben, a jogosult ér-
dekei t kímélve (például sorozatosan i smétlődő meghi básodás esetén: BDT 2009,
2088., ÍH 2005 , 112.) , aránytalan kényelmetlenség okozása nélkül (ÍH 2010, 7 6. ) nem
tud eleget tenni ,
vagy ha
- a jogosultnak a kijavításhoz vagy a kicseréléshez fű ződő érdeke megszűnt.
A másodi k sorban álló kellékszavatossági jogok érvényesíthetőségének feltéte
leit, köztük az érdekmúlást i s, a jogosultnak kell bizonyítania. Jelentéktelen hiba mi
att ni ncs elállási joga a jogosultnak.92
Példa a fe lsőbírósági gyakorlatból: ha a gépjármű az adásvételi szerződés telje- 1 112
sítését megelőzően keletkezett okból az életkorához és a futásteljesítményéhez ké-
pest rendkívü l gyakran, sorozatosan meghi básodi k, és a kötelezett a hi bát többször
eredménytelenü l kísérli meg kijavítani , a jogosult pedi g emiatt a dolgot i smételten
nem tudja folyamatosan rendeltetésszerűen használni , a jogosult megalapozottan áll-
hat el a hi bás teljesítésre tekintettel a szerződéstől (BH 2015 , 62. , BDT 2014, 3233.) .
A z érdekmúlás bekövetkezhet például azért, mert a jogosultnak a hibás teljesí- 1 713
tés miatti késedelem folytán már nincs szüksége a szolgáltatásra, és azért i s, mert
a szolgáltatásra hamarabb van szüksége, mint ahogy azt a kötelezett hi bátlanul tel
jesíteni tudná. A dott esetben: a hiba jellegére, a hibás teljesítés körülményei re, a kö
telezett hozzáállására tekintettel elismerte a bíróság az érdekmúlást a jogosult biza
lomvesztése miatt i s (BH 201 3, 242.) .
Mind az ellenszolgáltatás arányos leszállítása, mind a ki javítás/kijavíttatás költ- 1 714
ségei nek kötelezett általi megtérítése a hibás teljesítés pénzben történő orvosolását
jelenti . Különbség mégis, hogy az első esetben a hibás szolgáltatás használati és pi -
aci értékének az ellenszolgáltatáshoz (a vételárhoz, a vállalkozási díjhoz) mért csök
kenését kell a kötelezettnek kompenzálnia (ÍH 2012, 12_l .) , a második esetben a jo
gosult a ki javítás/ ki javíttatás i ndokolt és tételesen bi zonyított költségei nek
megtérítésére tarthat i gényt.
Megjegyezzü k végűl, hogy egy elsősorban érvényesíthető kellékszavatossági jog1 715
mellett - ki egészítésü l - egy másodi k sorban érvényesíthető jog alkalmazása i s
92 Az elállási jog problémáihoz a szolgáltatás (utólagos) irreverzibilitása esetén lásd FuGLINSZKY: Fogyasztói adás
vétel, kellék- és termékszavatosság. Budapest, 201 6. 89-1 23. o.
indokolt lehet. I lyen helyzet állhat elő például, ha a kijavítás után megmaradó ér
tékcsökkenést kell kiegyenlíteni.
e) A kellékszavatossági igény érvényesítésének határid6i93
716 1 A kellékszavatossági helytállás - objektív jellege miatt - a kötelezettre jelentős ter

het ró. A jogosult számára viszont a hibás teljesítés bizonyítása jelent az időmúlással
rendszerint fokozódó nehézséget. Mindkét körülmény azt indokolja, hogy a lehető leg
rövidebb időn belül tisztázódjanak a vitás kérdések. Ennek érdekében a törvénynek
ösztönöznie kell a jogosultat a kellékszavatossági igény mielőbbi érv ényesítésére, és
végső soron időben be kell határolnia a kellékszavatossági kötelezettséget. A Ptk. -ban
ez - a felek érdekeinek kiegyensúlyozott mérlegelése alapján - a következőképpen tör
ténik:
- a jogosult késedelem nélkül köteles a hibát a kötelezettel közölni;
- a kellékszavatossági igény elévül;
- az elévült kellékszavatossági igény beszámításra alkalmas.
ca) A Ptk. annak érdekében, hogy a teljesítés hibás volta a lehető leghamarabb tisz
tázható legyen, arra kötelezi a jogosultat, hogy a hibát annak felfedezése után kése
delem nélkül közölje a kötelezettel. E kötelezettség előírásának több célja van. Egy
részt minél közelebb van a hiba miatti jogosulti reklamáció a teljesítéshez, rendszerint
annál könnyebb tisztázni, hogy a hiba oka a teljesítés előtt vagy az után keletkezett.
Másrészt a hiba közlése módot ad a kötelezettnek arra, hogy szakszerü beavatkozással
elhárítsa, vagy legalább csökkentse a szolgáltatás esetleges további értékcsökkené
sét. A hiba mielőbbi közlésének kötelezettségét a szolgáltatás megvizsgálására
(6: 12 7. §) vonatkozó kötelezettség [496) alapozza meg, amelynek elmulasztása ele
ve hozzájárulhat a kár bekövetkezéséhez vagy mértékének növekedéséhez (BH
1993, 751. ). A hiba jellegéből adott esetben e kötelezettségek megszegésére is lehet
utólag következtetni. Példa: ha egy új televíziókészülék adott hibájának kétórai
használat után feltétlenül mutatkoznia kellett, és a jogosult csak egy félév után köz
li a hibát a kötelezettel, akkor vagy a megvizsgálási vagy a közlési kötelezettségét
vagy mindkettőt megsértette.
F ogyasztó és vállalkozás közötti szerződésnél - nyilvánvalóan a fogyasztói jogo
sult korlátozottabb lehetőségeire tekintettel - a Ptk. (az 1999/44/EK európai parlamenti
és tanácsi irányelvnek megfelelően) úgy rendelkezik, hogy a hiba felfedezésétől szá
mított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni.
93 A témához lásd FUGLINSZKY: Fogyasztói adásvétel, kellék- és termékszavatosság. Budapest. 20 1 6. 77--83. o.

_ Hibás teljesítés 1 279
A hiba késedelmes közlése önmagában nem szünteti meg a jogosult szavatossá- 1 719
gi igényét, és nem jár annak elévülésével sem, de megalapozhatja a jogosultfele
lősségét a késedelem által okozott károkért. Kár keletkezhet a késedelemből példá-
ul a z állagromlás és a hiba elhárításának költségnövekedése miatt. A z így keletkezett
károkért való jogosulti felelősség lényegében a kármegelőzési, kárelhárítási és kár
enyhítési kötelezettség megsértésén alapul. Ezért a jogosult a felelősség a lól is e kö
telezettségek megsértésének mintájára [644) , az adott helyzetben elvárható maga-
tartási mérce [1: 4. § (1) bek. ] szerint, vagyis a felróhatóság hiányának bizonyításával
mentheti ki magát.
eb) A Ptk. a kellékszavatossági igény � íróság előtti érvényesíthetőségét elévülési ha- 720 1
táridővel [716) szorítja keretek közé (IH 2014, 104. ) . A törvény differenciált elévü-
lési határidőket állapít meg. E szerint a kellékszavatossági igény a teljesítés idő
pontjától számítva:
- általában egy év alatt,
- ingatlan (ház, lakás, fö ldterület stb.) esetében öt év a la tt,
- fogyasztó és válla lkozás közötti szerződés esetében két év alatt évül el;
- fogyasztó és vállalkozás közöt ti szerződésben használt dolog tekintetében a fe-
lek rövidebb, de minimum egyéves elévülési határidőt köthetnek ki.
A határidők elévülési jellege miatt nagy jelentősége van a z elévülés nyugvásá- 1 721
nak [813). A z elévülés nyugvásána k leggyakoribb esete az, hogy a kellékhiba csak
hosszabb idő után vált felismerhetővé, és emiatt a jogosult menthető okból nem tud-
ta kellékszavatossági igényét érvényesíteni. B onyolult, tartós használatra rendelt
dolgok meghibásodása esetén a hiba természetének, jellegének, tulajdonképpeni
okána k megálla pításához gyakran szakértő igénybevétele is szükséges. A szakvéle-
mény szükséges lehet annak megállapításához is, hogy a hiba oka a teljesítés előtt
vagy után keletkezett. A mértékadó felsőbírósági gyakorlat inkább tágan értelmezi
a menthető ok fogalmát , és például a hiba minősítését szolgáló szakvélemény be
szerzéséhez szükséges időt az elévülési határidő számítása szempontjából menthető
oknak fogadja el (EBH 2012, P.8.) .
A törvény ugyanakkor nem várja el a jogosulttól, hogy kellékszavatossági igé- 1 722
nyében pontosan jelölje meg a hiba okát. Kimondja ezért a Ptk., hogy a szavatossá-
gi igényt a szolgáltatás minden olyan hi bája miatt határidőben érvényesítettnek kell
tekinteni, a mely a megjelölt fo gyatékosságot előidézte. Elfogadható a szavatossági
igény például, ha a jogosult a gépkocsi fékezési problémáit kifo gásolja, de annak okát
egyáltalán nem vagy nem helyt állón jelöli meg. Ha viszont a jogosult a szolgálta tott
dolognak csak valamely elkülöníthető része (például a gépkocsi ablaktörlője) tekin
tetében jelent be hibát, a szavatossági igény a szolgáltatás egyéb részeire (például
a motorra) nem minősül előterjesztettnek.
Nem számí t bele az elévü lés i időbe a kij avítás i időnek az a rés ze, amely alatt a jo
gos ult a dolgot nem tudja rendeltetésszerűen has ználni. A dol ognak a kics eré léss el
vagy a kij aví tással é rintett részére az elé vülés újból kezdőd ik (BDT 2011, 2446. ),
csakúgy, mint a kijavítás folytán es etleg keletkez ett új hiba es eté n. Példa: a gé pko
cs i klí maberendezésé nek kics erélés e vagy kij aví tása es eté n az elé vü lés i idő nem az
egés z autó, hanem a klímaberendezés tekintetében kezdőd ik újból.
Már itt j el ez zük: végül, hogy a Ptk. nem tesz i l ehetővé a tapadó károk kárté rí tés
formájában törté nő reparálását akkor s em, ha a kellé kszavatossági igé ny már elé vült
[753).
cc) A Ptk.szerint az elé vül t kellé kszavatossági igé ny beszámítási [556] kifogásra al
kalmas lehet az ugyanabból a szerződés ből származó követeléssel s zemben. Ha pél
dául egy adás vételi sz erződés eladója vételártartozás t követel a vevőtől, ez utóbbi be
sz ámí thatja a hibás teljesí tés miatti árles zállí tás i vagy a kijaví tás/ kijaví ttatás
köl tségeire vonatkozó pénzbeli igényét akkor is, ha kellékszavatossági igénye m ár elé
vült. Lehetséges az is, hogy a vevő elál lás i jogával é lve szegje el a vé telár- követelé
s i igé nyt, ha ennek fel té telei fennáll nak. A beszámí tási jog kifogás jellegéből követ
kezik viszont, hogy annak alapján marasztalásra nem kerülhet s or, és ezért beszámí tás
kereté ben kij avítási vagy kicseré lési igé ny nem érvé nyesí thető. Ez következik egyéb
ként nemcsak ebből az eljárás jogi té telből, hanem abból az anyagi jogi szabályból is,
hogy beszámí tás ra csak egynemű követelések alkal masak.
dJ A jogosult áttérése a választott szavatossági jogról egy másikra:

ius variandi
A konkrét szavatossági jogot a jogos ult választhatja meg, természetesen a törvény adta
fel té telek között. A Ptk. megengedi azt is, hogy a jogos ult a már választott szava
toss ági jogról egy más ikra térj en át, természetes en megint csak a törvé ny adta felté
telek között. Ez mi ndenekelőtt azt jelenti, hogy a választás joga (ius variandi) az adott
(els ő vagy második) s orban válas ztható jogok közötti átté rést tes zi lehetővé. Pé ldá
ul: a jogos ult az ellensz ol gáltatás arányos les zállí tás áról átté rhet a hiba maga vagy
más általi kijaví tás ára, vagy fordí tva. Perben törté nő áttérés nek perjogi akadálya is
van: az átté résre add ig van mód, amedd ig keresetváltoz tatás l ehetsé ges . Ha az átté
rés költségtöbbletet okoz a kötelezettnek, a jogos ult azt kártalaní tás (6: 564. §) for
májában kötel es neki m egté rí teni. N incs kártalaní tás i kötel ez ettsége a jogosultnak,
ha az átté rés re a kötel ezett okot adott, például ha az els őké nt választott kij aví tás nem
vezetett eredményre, vagy az átté rés egyébké nt indokolt volt.
e) A bíróság eltérése a jogosult által választott szavatossági jogtól
Kiemeltük, hogy a Ptk. a szavatossági jogok és azok sorrendjének meghatározásá- 1 727

nál figyelemmel van arra is, hogy a hiba orvoslása a jogosultnak ne jelentsen arány-
talan kényelmetlenséget, a kötelezettnek pedig aránytalan terhet. E szempontok ér
vényesülését kívánja segíteni a törvény azzal, hogy a bíróságot feljogosítja a jogosult
kérelmétől eltérő szavatossági jog megítélésére; például kijavítás helyett kicserélést
vagy elál lást rendelhet el a bíróság, ha a kijavítás költségei elérnék a szolgáltatás for-
galmi értékét. A bíróság - a kereset elutasítása helyett , perökonómiai megfontolás-
ból - hivatalból megválaszthatja a szavatosság módj át abban az esetben is, ha a jo
gosult keresetében olyan igényt terjesztett elő, amelynek a törvényi feltételei
nincsenek meg; például a jogosult el akar állni a szerződéstől , noha a hiba kijavítható,
és a javítás a jogosult érdekeit nem sérti. A bíróság az itt tárgyalt lehetőséggel csak
kivétel esen él het, mert beavatkozása a felek autonómiájába ütközik. Tételesen is ki-
zárja a Ptk. azt a lehetőséget, hogy a bíróság olyan szavatossági helytállást írj on elő,
amely el len mindegyik fél tiltakozik. [Ugyanilyen korlátot állít a Ptk. a bírósági be
avatkozás elé az érvénytel enség jogkövetkezményeinek levonásánál: 6: 108. § (3) bek.
és a közös tulajdon megszüntetésének szabályozásánál is: 5: 84. § (6) bek.].
Megjegyezzük: a magyar szabályozás hátterét képező 1 999/44/EK európai parlamenti és 1 728
tanácsi irányelv értelmezése kapcsán az Európai Bíróság (a C-32/1 2. sz. Soledad Duarte
Hueros v. Autociba SA, Automóviles Citroen Espana SA ügyben) is így foglalt állást. Ki
mondta: arra az esetre, ha a fogyasztó elállási igénye - a hiba csekély mértéke miatt - nem
teljesíthető, a nemzeti törvényhozásnak fel kell jogosítania saját bíróságát, hogy hivatalból
más szavatossági jogot (például vételár-leszállítást) alkalmazzon, illetve lehetőséget kell
biztosítania a fogyasztó j ogosult számára új kereset előterjesztésére.
f) A szavatossági kötelezettség teljesítésének költségei
A kell ékszavatossági kötelezettség keretében a kötelezett - a szerződésszerű teljesítés 1 729

érdekében - saját hibáját hozza helyre, illetve saját hibájának következményeit köteles
viselni. Természetes ezért, hogy az e kötelezettség teljesítéséhez közvetlenül kapcsoló-
dó költségeket (például a kij avítással együtt járó: anyag- és munkaköltségeket) a köte-
l ezett viseli. A törvény szerint ezeken kívül a kötelezettet terhelik a járulékos (például
a hiba vizsgálatával, a dolog száll ításával, az ügyintézéssel kapcsolatos) költségek is.
A Ptk. a jogosult ilyen természetű kiadásait, amelyek valójában következménykárt
[629] jelentenek, nem a kártérítés szabályai szerint rendezi, hanem az objektív (kimen-
tést nem engedő) kellékszavatosság keretében telepíti a kötelezettre. A jogosultat terhelő
kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettség (6: 525. §) megsértésének
következményeit [644] viszont a szavatossági kötelezettség teljesítésével felmerülő költ

ségek tekintetében is a jogosultnak kell viselnie. Ezért írja elő a Ptk., hogy ha a dolog
meghibásodásában a jogosultat terhelő karbantartási kötelezettség elmulasztása is köz
rehatott, a költségeket a közrehatás arányában neki kell viselnie, ha rendelkezett a kar
bantartáshoz szükséges ismeretekkel, vagy ha a kötelezett e tekintetben táj ékoztatta őt.
g) A szavatossági kötelezettség teljesítéséből származó gazdagodás

kizárása
A felek érdekeinek kiegyensúlyozott figyelembevételére törekszik a Ptk. akkor i s,

amikor - a káronszerzés tilalmát [651] is konkretizálva - meg akarja akadályozni azt,
hogy szavatossági jogainak gyakorlása folytán a jogosult alaptalanul gazdagodjék.
I lyen helyzet állhat elő a kicserélési (vagy kij avítási) jog gyakorlásával, ha azzal a jo
gosult a már hosszú ideig használt dolog helyett új (vagy alapvetően felújított) ter
mékhez jut. Különösen a szavatossági határidő n yugvása vezethet erre az ered
ményre, amikor a szolgáltatás (például gépi berendezés, gépkocsi) hibája és annak
oka - menthetően - csak évek elteltével válik ismertté, és addig a jogosult lényegé
ben rendeltetésszerűen használja a dolgot. A dolog élettartamának megnövekedésé
vel a jogosult ilyenkor alaptalanul gazdagodna, és ezért a Ptk. a kötelezettet a gaz
dagodás megtéríttetésére jogosítja. Nem minősül gazdagodásnak, ezért a jogosult nem
köteles megtéríten i a kötelezettnek visszaadott dologban az addigi rendeltetésszerű
használat következményeként előállt értékcsökkenést. F ogyasztóval szemben a tör
vény (az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi i rányelvvel összhangban) általános
jelleggel kizárja a gazdagodási igény érvényesítését.
h) Külön szabályok vállalkozási szerződés hibás teljesítésére
V állalkozási szerződésnél (6:2 38. §) a szolgáltatásnak vannak olyan sajátosságai,

amelyek abból erednek, hogy a vállalkozási szerződés jogilag átfogja a dolog (vagy
munkával előállítható más eredmény) létrehozásánakfolyamatát is, és a feleknek (kü
lönösen a jogosultnak) ebben a folyamatban is vannak kötelezettségeik. Ezek a kö
telezettségek is megsérthetők, és a szolgáltatás hibás teljesítésére vezethetnek. Ezért
vállalkozási szerződés tekintetében a hibás teljesítés jogkövetkezményei alóli men
tesülésnél és a kellékszavatossági jogoknál külön szabályokra is szükség van. I tt té
rünk ki ezekre a sajátos rendelkezésekre, amelyek mögött (tehát külön norma hiá
n yában) a vállalkozási szerződés hibás teljesítésére is az általán os szabályok
vonatkoznak. A z általános szabályok rendezi k vállalkozási szerződésnél i s a kellék

szavatossági határidőket [720), a kellékszavatosság és a kártérítés viszonyát [753) stb.
ha) V állalkozási szerződésnél, a kötelezett mentesül a hi bás teljesítés - mind kel- 1 732
lékszavatossági, mi nd kártérítési - következményei alól, ha a hi ba a jogosult által
adott
- anyag alkalmatlanságára vagy hibájára,
- adat (például épület stati kai számításai na k) hiányosságára vagy hi bájára, vagy pedi g
- utasítás (6: 240. §) célszerűtlenségére vagy alkalmatlanságára vezethető vi ssza,
és e körülményre a vállalkozó a megrendelőt figyelmeztette.
hb) V állalkozási szerződés hi bás teljesítésénél részben sajátosan alakulnak a kellék- 1 733
szavatossági jogok i s. Ez a következőket jelenti :
- ki cserélésen a munkával előállítható eredmény részben vagy egészben újból
történő létrehozását kell érteni ;
- a ki javítás és az eredmény újból történő létrehozása az eredetileg vállalttól eltérő
módon i s történhet, ha ez a megrendelő szerződésszerű teljesítéshez fű ződő érdekét
nem sérti, és az esetleges többletköltségeket a vállalkozó vállalja.
Rendszerint nem szükséges az egész szolgáltatás újbóli létrehozása (például 1 734
a felépített ház lebontása és újbóli felépítése), hanem elegendő a hibás munkarész (pél-
dául a burkolási munkák) újbóli elvégzése. A hibás teljesítés orvoslására alkalmazott
más műszaki megoldással, i lletve korszerűbb anyag alkalmazásával járó többlet
költségeket akkor i s a vállalkozó kötelezettnek kell viselni e, ha ezáltal a megrende-
lő jogosult értékesebb szolgáltatáshoz jut (BD T 2011, 2511.) . Természetesen a meg
rendelő a kellékszavatosság keretében nem várhatja azt, hogy a vállalkozó az
eredeti től alapvetően eltérő munka- eredményt teljesít; ha i lyet kíván, módosítani kell
a szerződést.
i) Külön szabályok használati szerződések hibás teUesítésére
Ha a kötelezett (i ngó vagy i ngatlan) dolog vagy jogi (például szerzői-, szabadalmi-, 1 735
védjegyjogi) oltalom alatt álló vagyontárgy (szabadalmi jog stb.) i dőleges használa-
tára (felhasználására, hasznosítására) enged jogot a jogosultnak, a szerződés teljes tar-
tama alatt terheli a kellékszavatossági kötelezettség és a hibás teljesítésből eredő eset-
leges más (például kártérítési) kötelezettség. A kellékszavatossági jogok és azok
sorrendje [708] ugyanaz, mi nt az általános szabályokban. A legfontosabb használa-
ti szerződések a Ptk. -ban: a bérlet (6: 331. §) és a haszonbérlet (6: 349. §) . F ontos hasz-
nálati szerződések a szellemi tulajdon használatára (felhasználására, hasznosítására)
i rányuló kiadói és másfelhasználási szerződések, továbbá a licencia-szerződések i s,
amelyeket külön jogszabályok szabályoznak.94 A hibás teljesítésből eredő helytállá

si (mindenekelőtt: kellékszavatossági) kötelezettség keretében a kötelezettnek helyt
kell állnia azért, hogy szolgáltatása (a dolog vagy a jogi oltalom tárgya) - ismétel
jük: a szerződés teljes tartama alatt - rendeltetésszerű en használható (felhasználha
tó, hasznosítható), azaz megfelel a jogszabályokban és a szerződésben megállapított
minőségi követelményeknek. A kötelezettnek tehát a használati szerződések szol
gáltatásának olyan hibáiért i s helyt kell állnia, amelyeknek oka az átadáskor adott eset
ben nem volt benne dologban (a jogi oltalom alatt álló vagyontárgyban), hanem már
az átadás után, a használat során keletkezett. Ennek az a magyarázata, hogy a hasz
nálati szerződések kötelezettje (tipikus esetben a dolog vagy a jogi oltalom alatt álló
vagyontárgy tulajdonosa) a szerződés egész tartamára vállalja a szerződésszerű
használat (felhasználás, hasznosítás) biztosítását. Ez a helytállás természetesen nem
vonatkozik olyan hibákra, amelyek a jogosult szerződésellenes használatára vezet
hetők vissza. A felek egyébként is eltérhetnek a Ptk. diszpozitív szabályaitól, és - tel
jesen vagy bizonyos hibák tekintetében - kizárhatják a kötelezett kellékszavatossá
gi és egyéb helytállását.
j) Külön szabályok fogyasztói szerződések hibás teijesítésére
Afogyasztói (tehát vállalkozás és fogyasztó közötti) szerződésekre vonatkozó kü

lön rendelkezéseket a következőkben foglaljuk össze:
- a szabályozás egyoldalúan (a fogyasztó javára) kógens;
- a fogyasztó által a teljesí tést követő hat hónapon belül felismert hiba a teljesítés
időpontjában meglévőnek vélelmezett, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével
vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen;
- a hiba közlésének kötelezettsége a hiba felfedezésétől számított két hónapig ké
sedelem nélkül teljesítettnek tekintendő;
- kétéves elévülési jellegű igényérvényesítési határidő (használt dolog esetében le
het rövidebb is, de minimum egy év) ;
- a fogyasztóval szemben nincs gazdagodási igény.
94 Lásd loNTAI Endre - FALUDI Gábor - GVERlYÁNFV Péter - VÉKÁS Gusztáv: Magyar polgári jog. Szellemi alkotások
joga. Budapest, 20 1 5. 1 58-- 1 83. o., 327-336. o.
4. Jogszavatossági kötelezettség
a) A s zerződésszerű teljes ítés hez a s zolgáltatás nak nemcsak fi zi kai lag kell megfe- 1 737
lelni e a s zerződés követelmé nyei nek és a jogs zabályok előírásai nak, hanem jogi lag
is. Ez azt jelenti, hogy a jogos ul tnak meg kell s zerezni e a s zerződésben ki kötött, a kö
telezett által ígé rt és átruházni vállal t jogi pozíciót: tulajdonjogot átruházó szerző
dés ekné l a zavartalan tulajdonjogot, has ználati jogot engedő s zerződés ek né l a za
vartalan has ználati jogot. A s zolgáltatás jogilag szerződésszerű minőségét a törvé ny
a jogszavatosság i nté zmé nyével kívánja bi ztos ítani . A Ptk. külön rendel kezi k a tu
lajdonjogot átruházó s zerződés ekhez és külön a használati jogot átruházó s zerző
dés ekhez kapcs olódó jogs zavatosság s zabályai ról . A tulajdonjogot átruházó szerző-
dés ek mi ntájára rendezi a törvé ny azokat a hel yzeteket, amikor a kötel ezett más
forgalomképes vagyoni értékű jogot ruház át (6: 202. §) vagy követelést engedmé nyez
(6: 193. §) (645, 875). F orgalomké pes vagyoni é rté kű jog pé ldául a vé dett is meret-
hez (know- how- hoz) kapcs olódó jog,95 az európai uniós környezets zennyezési kvó-
tához vagy a tejkvótához való jog.
Ki emeljük: jogs zavatossági kötelezettség - a kellé ks zavatossági kötelezettséggel 1 738
egyezően [6: 159. § (1) bek.] - csak visszterhes s zerződés ekné l terheli az i llető felet.
b) Ha a kötelezett tehermentes tulajdonjog átruházására el lens zolgáltatás fejé ben 1 739
vál lal kötelezettsé get, s zavatol azé rt, hogy a jogos ul t tulajdons zerzésé t
más s zemé ly tulajdonjoga nem akadályozza, és
más s zemé ly más joga (pé ldául zálogjoga) nem korlátozza.
Jogszavatosság terheli a kötelezettet mindenekelőtt adásvételi szerződésnél (6:2 1 5. §) és 1 740
csereszerződésnél (6:234. §), amelyek kifejezetten tulajdonjog visszterhes átruházására irá
nyulnak. Jogszavatosság terheli ezen kívül a tartásra jogosultat (az eltartottat) tartási
(6:491 . §), életjáradéki (6:497. §) szerződésnél és az az eltartott örökhagyó örököseit örök-
lési (7:48. §) szerződésnél, ha az eltartott a tartás vagy életjáradék fejében, annak ellen
szolgáltatásaképpen - amint ez tipikus - tulajdonjogot ruház át. Az ajándékozót nem ter-
heli jogszavatossági kötelezettség, mert az ajándékozás (6:235. §) ingyenes szerződés.
Kölcsönszerződés (6:383. §) esetében - a készpénz sajátos tulajdonságára tekintettel -
tulajdonjog átruházására kerül sor annak ellenére, hogy e nevesített szerződéstípus csak
meghatározott pénzösszeg időleges használatát biztosítja. A hitelezőt mégsem terheli
jogszavatossági kötelezettség, mivel - ugyancsak a pénz sajátos tulajdonságára tekintettel
95 Lásd a 2018. évi LIV. törvényt az üzleti titok védelméről.

- az adós az átruházott pénzen akkor is tulajdont szerez, ha a hitelező nem volt tulajdo
nos (5:40. §). 96
ba) Ha a szerződés tárgyának tulajdo njo gát harmadik személy magának vindikálja,
és ezért a jogo sult (a vevő) nem tud tulajdonjogot szerezni, a jo gosultnak megfelelő
határidő tűzésével fel kell hívnia a kötelezettet (az eladót) az akadály elhárítására vagy
megfe lelő bizto síték adására. A határidő eredménytelen eltel te után a jo go sult eláll
hat a szerződéstől, és kárának megtérítést követelheti. Ha a szerződéskötést megelőző
helyzet természetben nem áll ítható helyre, mert például a jo gosult már részben el
használta/elfogyaszto tta a do lgo t, elállás helyett azo nnali hatályú felmo ndással élhet
a jogosult [917] . Kártérítés a kontraktuális kártérítési felelősség szabályai szerint [603]
illeti meg a jo gosultat. Ha a kötelezett jóhiszemű vo lt, mert nem tudta és nem is kel
lett tudnia, ho gy harmadik személy (például egy végrendeleti örökös) tulajdo ni
igényt támaszt arra a do lo gra, amelyet ő elidegenített, a jogo sult kártérítési igénye
a szerződéskötésből eredő káro kra (az abból eredő - utazási, ügyvédi stb. - költsé
gekre), a negatív interessére [364] ko rláto zódik.
bb) Ha a szerződés tárgyának tulajdo njogát harmadik személy joga korlátozza vagy
értékét csökkenti, a jo go sult (a vevő) megfe lelő határidő tűzésével tehermentesítést
követelhet a kötelezettől (az eladótól) . A leggyako ribb teher a zálo gjog. A határidő
eredménytelen eltelte után a jo gosult maga végezheti el a tehermentesítést a kötele
zett költségére. Ha a jo go sult ezt nem akarja, vagy a tehermentesítés lehetetlen vagy
aránytalan költséggel járna, a jo gosult elállhat a szerződéstől és kártérítést követel
het. Elál lás helyett ebben az esetben is azo nnali hatál yú felmo ndással él het a jo go
sul t [917] , ha a szerződéskötést megelőző hel yzet természetben nem állítható hely
re, mert például a jogosult már részben elhasználta/elfogyaszto tta a do lgot. Kártérítés
ebben az esetben is a ko ntraktuális kártérítési fe lelősség szabályai szerint [603] ill e
ti meg a jogo sultat. Ha a kötelezett jóhiszemű vo lt, a jo go sult kártérítési igénye itt is
a szerződéskötésből eredő káro kra (az abból eredő - utazási, ügyvédi stb. - költsé
gekre), a negatív interessére [364] ko rláto zódik. Elállás helyett a jogosult választhatja
azt a lehetőséget is, ho gy átvállalja a harmadik személy jo gával járó terhet, és ennek
megfe lelően az ellenszolgáltatás arányo s leszállítását követeli a kötelezettől.
A terhek egy része az ingatlan- nyilvántartásból vagy más lajstro mból megismer
hető, és a jogosultnak kötelessége is az ilyen terhek után tájéko zódnia. A Ptk. szerint
nem illetik meg a jogszavatossági jogo k a jogosultat, ha a szerződéskötéskor tudta vagy
tudnia kellett, hogy nem szerezhet ko rlátozástól mentes tulajdo njo go t, kivéve, ha a kö
telezett a tehermentesítést (például a jelzálo gjo g töröltetését) kifej ezetten vállalta.
96 Lásd GÁRDOS István: Kié a pénzem? A pénz dologi jogi vizsgálata. Budapest, 2016., különösen 61-77. o.;
MENYHÁRD: Dologi jog. 49. o., 305. sk. o.
e) A használati jogot átruházó szerződések hez kapcsolódóan a Ptk. arra kötelezi az 1 744
ilyen jogot átengedő kötelezettet, hogy- az ilyen szerződések kellékszavatossági kö
telezettségéhez hasonlóan [735] - a szerződés egész tartama alatt biztosítsa a jogo-
sult számára az illető jog zavartalan használatát, felhasználását vagy hasznosítását.
E joga kik ényszerítéséhez a törvény a jogszavatosság szabályainak megfelelő alkal
mazását írja elő. Ez azt jelenti, hogy ha harmadik személy joga akadályozza a za
vartalan használatot, a jogosult
- előbb megfelelő határidő tű zésével a tehermentesítést követelheti a k ötelezettől,
majd ennek eredménytelensége esetén
- maga tehermentesíthet a kötelezett költségére, végü l
- elállhat, és kártérí tést k övetelhet.
5 . Jótállás
a) A jótállás lényege
b) A jótállási jogviszony alanyai
e) A jó tállási kötelezettség tartalma és érvényesítése
a) A jótállás lényege
A szolgáltatás szerződésszerűségéért - a Ptk. -ból fakadó szankciók érintetlenü l ha- 1 745

gyása mellett - meghatározott ideig külön helytállás is vállalható. Ezt a k ötelezett
ségvállalást a Ptk. jótállásnak nevezi. Tipikusnak tekinthető a szolgáltatásfizikai tu
lajdonságaiért történő jótállá s vállalása, például új építésű ingatlanok (társasházi
lakások stb.) , gépjármű vek és más tartós használatra rendelt árucikkek (személyi szá
mítógép, televízió stb.) esetében. A Ptk. szabályozása is ebből indul k i.
A jótállás szigorúbb helytállást jelent, mint a kellékszavatosság. A Ptk. ezt a - 1 746
hiba okára vonatk ozó - bizonyítási teher megfordításával éri el. Míg a kellék szava
tossági igény megalapozásához a jogosultnak kell bizonyítania, hogy a hiba oka a tel
jesítésk or már benne volt a szolgáltatásban [695) , addig jótállás esetében a kötele
zettnek kell bizonyítania, hogy a hiba oka a teljesítés után k eletk ezett. Ezt úgy is
k ifej ezhetjük, hogy kellékszavatossági helytállásná l vélelem szól a szolgáltatás tel
jesítéskori hibátlansága mellett. (Kivéve hat hónapig a fogyasztói szerződésnél, ahol
a Ptk. megfordítja a vélelmet: 6: 158. §) . Ezzel szemben jótállás esetében a törvény
azt vélelmezi, hogy a felmerült hiba oka már a teljesítéskor a szolgáltatásban volt.
A Kúria 1/ 2012. (VI . 21. ) PK véleménye (15. pont) szerint a jótállás és az abból k ö-
I
r-____
2_
88
--+-A__
sz_
ERZ
__o·o_
És_
sz
_E_
GE_
' s_
sZAN
__ Kc_
,o_
NÁ
_LAS
' A
_
vetkező fordított bizonyítási teher csak a hiba (a tapadó károk) reparálását célzó jo
gokra vonatkozik, a hibás teljesítés következménykáraira [629) nem.
Jótállásra a kötelezett önként vállal kötelezettséget, mert ily módon biztosítékot
nyújt a jogosultnak a szolgáltatott dolog hibátlanságára. Jótállással a kötelezett egye
nesen terméke kitűnő minőségét bizonyítja (,,az autó szerkezetéhez két évig nem sza
bad hozzányúlni!"), és versenytársaival szemben versenyelőnyt is szerezhet vele. Ta
lálóan foglalja össze a jótállás jogi lényegét a következő felsőbírósági ítélet: a jótállási
kötelezettség szerződésben való elvállalása kockázati helytállást eredményez, a szol
gáltatás esetleges hibája bizonytalan eredetének kockázatát ugyanis a kötelezett elő
re magára vállalja. Ha a jótállási időn belül a szolgáltatás hibája jelentkezik, a jogo
sultnak nem kell bizonyítania, hogy a hiba oka a szolgáltatásban a teljesítéskor már
benne volt, hanem a vélelem a hibás teljesítés mellett szól. A jótállás időtartama alatt
a hiba okával, keletkezésével, eredetével összefüggő szakmai bizonytalansági té
nyezők - a kellékszavatosságtól eltérően - a kötelezett terhére esnek, mert neki kell
bizonyítania, hogy mi volt a hiba oka és azt is, hogy az a szolgáltatás teljesítését kö
vetően, rajta kívülálló okból keletkezett, és nem elegendő a kimentéshez a hibale
hetőségek példálózó felsorolása sem (BDT 20 1 6, 3492.).
Nem ritka ugyanakkor, hogy kormányrendelet kötelezi a termék előállítóját (pél
dául az új lakást építő vállalkozót, a tartós fogyasztási cikkek gyártóját, a javító
karbantartó szolgáltatást nyújtót) jótállás vállalására. A jótállást ilyenkor is szerződés
hozza létre, csak a kötelezettet a kötelezettségvállalásra jogszabály kötelezi. Valójában
a szerződéskötési kötelezettség [67] egy esetéről van szó, amikor a jogszabály a szer
ződés tartalmának egy részét állapítja meg. Kötelezően előírt jótállás vállalására rend
szerint vállalkozás és fogyasztó közötti szerződésben kerül sor: például meghatáro
zott új tartós fogyasztási cikkekre. A lakásépítéssel kapcsolatos kormányrendelet által
előírt kötelező jótállás jogosultja viszont nemcsak fogyasztó lehet.
b) A jótállási jogviszony alanyai
Jótállást rendszerint a termék előállítója Oavítója) vagy eladója vállal, ő a jótállás kö
telezettje (,,K"). A jótállás vállalása nemcsak a szerződés jogosultjával, hanem - a tu
lajdonjog átruházása esetén - a szerződés tárgyát képező dolog mindenkori tulajdo
nosával (,,T") szemben történik (BDT 20 1 2, 2683.). A jótállás ebben az értelemben
nem annyira valamely személyhez, hanem inkább a szerződés tárgyához kapcsoló
dó, adott esetben szerződéseken átívelő kötelezettségvállalás. A jótállási jogokat a do
log mindenkori tulajdonosa gyakorolhatja a jótállást vállaló kötelezettel szemben.
A jótállási igényeket ugyanakkor gyakran a jótállás kötelezettje helyett, az ő meg
bízása alapján egy másik jogalany (például szervizvállalat: ,,Sz") elégíti ki. Ilyen eset-
ben a jótállás kötelezettje (, ,K" ) harmadik személy (a jótállás jogosultja: , ,T") javá
ra köt szerződést (572] a jótállási kötelezettségeket telj esítő (j ogi) személlyel (,,Sz" ) .
A jótállási ala pjogviszony alanyi képlete tehát: , ,K"-, ,T" . A szervizvállalattal1 750
, ,K" köt szerződést: , ,K"-Sz" , a melynek jogosultja „T" .
e) A jótállási kötelezettség tartalma é s érvényesítése
A jótállásból fakadó jogokat a jótállás vállalását tartalmazó szerződés (egyoldalú jog- 1 751
nyilatkozat) határozza meg. A legtöbb estben a hiba kijavítását vagy kicserélését vál-
lalja a jótállás kötelezettje. Hasonló a helyzet a kötelező jótállást előíró kormány
rendeletek esetében is. Ha a szerződés, illetve a jogszabály nem határozza meg
a jótállás a lapján érvényesíthető jogokat, a Ptk. kellékszavatossági szabályait kell al
kalmazni. A jótállás vállalása egyébként sem szorítja ki a kötelezett törvényből ere-
dő kellékszavatossági kötelezettségét; a jogosult szabadon választhat jótállási és kel
lékszavatossági jogai nak érvényesítése között.
U gyancsa k a szerződés (a jótállási kötelezettség egyoldalú vállalása), illetve kö- 1 752
telező jótállás esetén a vonatkozó kormányrendelet határozza meg a jótállás - rend
szerint években meghatározott - időtartamát is. A jótállás az így meghatározott idő
tartamon belül jelentkező hibákra terj ed ki. A jótállási határidő nem elévülési, hanem
jogvesztő jellegű,, ezért nem nyugszik és nem szaki tható meg (813, 826] . A Ptk. sze-
rint a hibáknak a jótállás kötelezettjével történő közlésére is sor kell kerülnie a ha
táridőn belül (BH 2007, 155.). A jogosultnak- megfelelő határidő tűzésével- fel kell
hívnia a kötelezettet a jótállás teljesítésére. A jótállási határidő végén felismert és rek
lamált hiba esetében ez a teljesí tési határidő már ki vül eshet a jótállási határidőn. Pél-
da: az egyéves jótállási határidő lej ár november 25- én; a jogosult november 15- én
rekla mál, a kötelezett december 20- ára vállalja a kijavítást. A törvény szerint ennek
nincs akadálya, mert a jótállási igényérvényesí tés még határidőn belül történt, és a jót-
állási kötelezettség teljesítése túlmehet e határidőn. Ha pedig a kötelezett a megsza-
bott határidőn belül jótállási kötelezettségének nem tesz eleget, a Ptk. három hóna-
pos - ugyancsak jogvesztő jellegű, - határidőt enged a jótállási igény bíróság előtti
érvényesítésére. A z előbbi példában a jogosult keresetének legkésőbb a következő
év március 20- án be kell érkeznie a bírósághoz. E határidő elmulasztása után jótál-
lási igény nem támasztható. A rövid határidőt a jótállási kötelezettség szigorú tartalma
indokolja.
6. Kártérítési felelősség
A Ptk. általános szankciós lehetőségként - a kellékszavatosság és a jogszavatosság

mellett - a kártérítési igényt nyitja meg a jogosult számára a hibásan teljesítő köte
lezettel szemben. A szavatossági helytállással szemben a kártérítési felelősség nem
objektív alapú, hanem jogi hibáztathatóságot is megkívánó és egyben kimentést en
gedő (szubjektív) szankció. A kártérítési igény feltételei (ideértve a kimentés szabá
lyait is) hibás teljesítésnél ugyanazok, mint amelyeket a törvény általános jelleggel
határoz rneg. Ezekre a szabályokra itt csak visszautalunk [ 603, 614]. Ugyanez a hely
zet a kártérítés feltételeivel kapcsolatos bizonyítási teher tekintetében is. Ezek a meg
állapítások alapvetően vonatkoznak a hibás teljesítésből eredő mindenfajta kártérítési
igényre. Kártérítési igényre alapot adhatnak mind a tapadó károk, mind a követ
kezménykárok, mind az elmaradt hasznok is [608, 629]. A következménykárok
a jogosult ún. oltalmi érdekének sérelme [632] körébe tartoznak, s ezért minden szem
pontból (így az elévülés szempontjából is: BDT 2007, 1708.) a többi kártérítési igény
mintájára ítélhetők meg. A tapadó károk viszont a jogosult ún. teljesítési érdekének
sérelmét jelentik, s ezért a Ptk. az ilyen károk miatti kártérítési igényt az alábbi két
szempontból külön kezeli.
Az első kivétel a tapadó kár miatti kártérítési igény kellékszavatosság mögötti ér
vényesítési sorrendjére vonatkozik. Már a kellékszavatossági jogok tárgyalásánál ki
emeltük, hogy a Ptk. elsődlegesen a kötelezett általi természetbeni orvoslást része
síti előnyben, nem utolsósorban nemzetgazdasági érdekből is. Ezért és így alakította
a törvény a jogosult ún. teljesítési érdekének [ 668] védelmére hivatott kellékszava
tossági jogokat és azok sorrendjét [708]. Ezzel a törvényhozói szándékkal van össz
hangban az a rendelkezés, hogy a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett károkat:
a tapadó károkat [ 629] a jogosult elsődlegesen és alapvetően a kellékszavatosság esz
közeivel reparáltathatja, és csak a természetbeni orvoslást biztosító ún. elsődleges kel
lékszavatossági jogok [708] kimerülése esetén igényelheti azokat kártérítés formá
jában a kötelezettől. Ez következik be akkor, ha a szolgáltatás hibája nem reparálható
az ún. elsődleges kellékszavatossági jogokkal, mert
- a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, vagy
- e kötelezettségének megfelelő módon és megfelelő határidőben, a jogosult ér-
dekeit kímélve nem tudott eleget tenni, vagy
- a jogosultnak a kijavításhoz vagy a kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt. Ez azt
jelenti tehát, hogy a szolgáltatás hibájában megtestesülő tapadó károk kiegyenlítését
a jogosultnak előbb a kijavítás vagy/kicserélés segítségével kell megkísérelnie. Csak
ha erre nincs lehetőség, akkor követelheti a jogosult a tapadó károk kártérítés for
májában történő megtérítését. A tabadó károk miatti kártérítési igény tehát az ún. má-
sodlagos kellékszavatossági jogokkal [708] egy sorban nyílik meg a jogosult számára.
Ez a megoldás logikus, hiszen a másodlagos kellékszavatossági jogok ugyanúgy pénz
ben reparálják a jogosultnak a hibás teljesítésből eredő érdeksérelmét, mint a kárté
rítés.
A második kivétel a tapadó kár miatti kártérítési igény érvényesítési határidejé- 1755
re vonatkozik. A Ptk. itt kifejtett felfogásából következik mindenekelőtt az, hogy a tör-
vény szerint a tapadó károk kártérítés formájában történő megtérítésének is feltéte-
le a közlési kötelezettség teljesítése (BDT 2010, 2178., BDT 2008, 1800.). A kártérítés
igény érvényesítésének időbeli lehetőségét pedig a kellékszavatossági határidők
közé szorítja a törvény: a szolgáltatás hibájában rejlő károk követelésére vonatkozó
igény a kellékszavatossági jogok érvényesítésére meghatározott határidőn [720] be-
lül évül el, nem pedig a kártérítési igényre egyébként vonatkozó általános ötéves elé-
vülési időn (6:22. §) belül (BH 2015, 34.). A kellékszavatossági igénnyel kapcsolatban
kifejtettük, hogy a kellékszavatossági helytállás - objektív jellege miatt - a kötele-
zettre jelentős terhet ró, a jogosult számára viszont a hibás teljesítés bizonyítása je-
lent az időmúlással rendszerint fokozódó nehézséget. Mindkét körülmény azt indo-
kolja, hogy a lehető legrövidebb időn belül tisztázódjanak a vitás kérdések. Ennek
érdekében pedig a törvénynek ösztönöznie kell a jogosultat a kellékszavatossági igény
mielőbbi érvényesítésére, és végső soron időben be kell határolnia a kellékszava
tossági kötelezettséget. Nem érvényesülhetnének ezek a jogpolitikai megfontolások,
ha a határidőben érvényesíteni elmulasztott, és ezért elévült kellékszavatossági igény
kártérítés formájában érvényesíthető volna. A Ptk. egyértelműen kizárja ezt a lehe
tőséget.
7. Minőségi kötbér
A kötbér (6: 186. §)- a jótálláshoz hasonlóan- a hibátlan teljesítés biztosítéka: a hi- 1756
bás teljesítés szankciós jellegű szubjektív (kimentést engedő és kívánó) következ
ménye. A kötbért - tematikai összefüggések miatt- a szerződésszerű teljesítésre való
kötelezetti készség megszilárdítására ható jogi eszközök: a biztosítékok között tár
gyaltuk részletesen [399]. Itt visszautalunk az ott elmondottakra. Külön kiemeljük,
hogy a kötbér (így a hibás teljesítés miatti ún. minőségi kötbér is) nem a Ptk.-ból au
tomatikusan következő szankció, hanem a kötelezett írásban tett kötelezettségválla-
lása alapján fizetendő meghatározott pénzösszeg, abban az esetben, ha a kötelezett
- olyan okból, amelyért felelős - hibásan teljesít. Ahogy a kártérítési felelősséghez,
úgy a kötbérfelelősséghez is a jogosultnak kell bizonyítania a hibás teljesítést, a ki
mentés feltételeinek bizonyítása viszont a kötelezettet terheli. Itt is hangsúlyozzuk,
hogy a Ptk. tételesen is kizárja a kötelezettet terhelő kötelezettségek bizonyos hal

mozódását: a jogosult nem érvényesíthet ugyanazért a hibáért minőségi kötbért és kel
lékszavatossági igényt [6:187. § (2) bek.]. Ha a jogosultnak a kellékszavatossági jo
gokkal vagy a minőségi kötbérrel nem reparált következménykára, illetve elmaradt
haszna merül fel, azokat kártérítési igény formájában érvényesítheti. Ezt a Ptk. mind
kellékszavatosság, mind minőségi kötbér mellett lehetővé teszi [6:174. § (1) bek.,
6:187. § (3) bek.]. Emlékeztetőül: a kártérítés- a kötbérhez hasonlóan, de a kellék
szavatosságtól eltérően - szubjektív (kimentést engedő és kívánó) szankció.
8. Termékszavatosság
a) A termékszavatosság lényeges vonásai

b) A termékszavatosság bevezetésének jogpolitikai indoka
e) A termékszavatossági jogviszony jogi természete
d) A termékszavatossági jogviszony tárgya és alanyai
e) A „hiba" fogalma
f) A termékszavatossági helytállás tartalma
A Ptk. a szolgáltatás hibájának kiküszöbölésére új intézményt vezetett be: a termék

szavatosságot.97 A termékszavatosság a gyártónak afogyasztóval szembeni közvet
len kellékszavatossági helytállási kötelezettsége a terméknek aforgalomba hozatal
időpontjában meglévő hibájáért.
a) A termékszavatosság lényeges vonásai
A termékszavatosság
a törvény által teremtett szerződésen kívüli kötelemből eredő kötelezettség, illet
ve jog;
kötelezettje a termék gyártója;
- jogosultja afogyasztó-vevő és jogutódja;
- kizárólag fogyasztó és vállalkozás [8:1. § (1) bek. 3. és 4. pont] közötti (ún.fo-
gyasztói) szerződéssel megszerzett ingó dolog (a „termék") hibájának reparálását te
szi lehetővé;
97 Az új jogintézmény elsó átfogó kritikai bemutatása a magyar jogirodalomban FUGLINSZKY: Fogyasztói adásvétel,
kellék- és termékszavatosság. Budapest, 2016. 125-197. o.

Hibás te/jesités j 293
- önálló, a kellékszavatosság mögötti hibafogalomtól eltérő hibafogalmat definiál;

- kizárólag a hiba természetbeni reparálását biztosító kellékszavatossági jogokat:
kijavítási (és adott esetben: kicserélési) jogot ad a fogyasztó-vevőnek;
- kimentést engedő kötelezettség, a törvényben meghatározott [a termélifelelős
séghez (6:550. §) részben hasonló] kimentésifeltételekkel;
- a termék kijavított része vagy a kicserélt termék tekintetében a gyártó kellék
szavatossági kötelezettségét hozza létre.
b) A termékszavatosság bevezetésének jogpolitikai indoka
A termékszavatosság jellegzetesen fogyasztóvédelmi célú intézmény, amelyet az 1759

1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv preambuluma [(23) bek.] aján-
lott a tagállamoknak a fogyasztó jogainak erősítésére. A termékszavatosság első
sorban olyan esetekben javítja a fogyasztó jogi pozícióját, amikor a fogyasztó szer
ződéses partnere, az eladó vállalkozás fizetésképtelenné vált, esetleg felszámolták,
és ezért nem tud helytállni az általa eladott termék hibájáért. A gyártóval szembeni
közvetlen igényérvényesítés törvényi megteremtésével a Ptk. ilyen esetben is lehe
tőséget nyit a fogyasztó számára a hiba reparáltatásához. A tartós fogyasztási cikkek
(gépjárművek, elektronikus berendezések, televíziók, rádiók stb.) gyártói ugyanis ti-
pikus esetben gazdaságilag stabilabbak, mint a viszonteladó vállalkozások. Előnye
a termékszavatosságnak az is, hogy a gyártó (szervizhálózata) rendszerint a legal
kalmasabb a hiba szakszerű és gyors javítására.
e) A termékszavatossági jogviszony jogi természete
A termékszavatossági jogviszony a Ptk.-ban a törvény által alkotott szerződésen kí- 1760

vüli, önálló kötelmi jogviszony: a fogyasztó a törvény felhatalmazása alapján léphet
fel termékszavatossági igénnyel a gyártóval szemben. Természetét tekintve a ter
mékszavatossági kötelem maga hasonló tehát a többi szerződésen kívüli kötelmi jog
viszonyhoz: például a deliktuális kártérítési vagy a jogalap nélküli gazdagodási jogvi
szonyhoz. Valójában a termékszavatosságnak ezért a Ptk.-ban a szerződésen kívüli
kötelmek körében volna a helye. A törvényhozó azért helyezte el mégis a termék
szavatosság szabályait a szerződési jogban, mert az intézmény fogalmilag a legszo
rosabban kapcsolódik a fogyasztói adásvételi szerződéshez, ráadásul a terméksza
vatossági jogok azonosak az ún. elsődleges kellékszavatossági jogokkal.
A Ptk. az eladó vállalkozással szembeni (kellékszavatossági, kártérítési stb.) igé- 1761
nyek alternatívájaként és nem azok helyett (nem azok kizárásával) biztosítja a fogyasztó
számára a termékszavatossági igényt. Ezt a jogi megoldást fogyasztóvédelmi szem

pontból helyesnek lehet tartani, annak ellenére, hogy a párhuzamos igényérvényesítési
lehetőség a tranzakciós (például a szervizfenntartási) költségeket növelheti. Az a tény,
hogy a Ptk. érintetlenül hagyja a szerződésen kívüli termékszavatossági igény mellett
a szerződéses kellékszavatossági (és kártérítési) igényt, természetesen nem vezethet két
szeres teljesítéshez, mivel így a fogyasztó jogalap nélkül gazdagodna. De mégis: mind
a termékszavatosság fogyasztóvédelmi hatásának lehető legteljesebb érvényesülése,
mind a pergazdaságossági megfontolások azt kívánják ugyanakkor, hogy a fogyasztó
kapjon lehetőséget az eladó és a gyártó együttes perlésére, és a bíróság is marasztal
hassa őket egyetemlegesen. Hasonló megoldásra hajlott a LB a szerződéses kötelezett
kontraktuális és a közreműködő deliktuális kártérítési felelősségének együttes elisme
rése kapcsán (BH 1998, 171.). Ha viszont a fogyasztó-vevő csak a gyártót perli, a jog
vita jogerős elbírálásáig a kellékszavatossági igény elévülése nyugszik (6:24. §).
d) A termékszavatossági jogviszony tárgya és alanyai
A termékszavatossági helytállás afogyasztói adásvételi szerződéssel [98] átruházott

ingó dologra vonatkozik, amit a Ptk. , , termék"-nek nevez. A termékszavatossági
igény jogosultja afogyasztó-vevő, kötelezettje pedig a gyártó. A Ptk. szerint gyártó
nak kell tekinteni a termék előállítóját ésforgalmazóját (ez utóbbiak körében adott
esetben a termék importálóját) egyaránt. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztó bármelyi
kük ellen fordulhat termékszavatossági igényével; perelheti őket együtt, és kérheti
egyetemleges marasztalásukat is. Ha a fogyasztó továbbértékesíti a dolgot, a gyártó
helytállási kötelezettsége nem szűnik meg, ha az új tulajdonos is fogyasztó. Az
a követelmény, hogy a továbbértékesített termék új tulajdonosának is fogyasztónak
kell lennie, a termékszavatosság intézményének fogyasztóvédelmi céljából követ
kezik. A Ptk. a termékszavatossági jogok átszállását törvényi engedménnyel [874] old
ja meg. Ebből is látható: a termékszavatosság (a jótálláshoz [745] hasonlóan) nem egy
meghatározott személyhez, hanem inkább a szerződés tárgyához kapcsolódó, adott
esetben szerződéseken átívelő kötelezettségvállalás.
e) A „hiba" fogalma
A Ptk. a termékszavatossági helytálláshoz önálló, a kellékszavatosság mögötti hiba

fogalomtól eltérő hibafogalmat alkot. Erre azért van szűkség, hogy a gyártónak csak
az olyan tulajdonságok hiányáért kelljen helytállnia, amelyeknek meglétére jogsza
bályok őt kötelezik, vagy amelyet ő ígért a termék leírásában, de olyanokért nem,
Hibás teljesítés j 295
amelyeket az eladó vállalkozás vállalt a fogyasztói adásvételi szerződésben. A tör

vény szerint a termék ezért akkor hibás, ha
- nem felel meg azoknak a jogszabályi minőségi követelményeknek, amelyek az
illető termékre a gyártó által történt forgalomba hozatalkor vonatkoztak; vagy
- nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő (például gépkocsi üzem
anyag-fogyasztási vagy környezetszennyező-anyag kibocsátási) tulajdonságokkal.
A hiba bizonyításának terhe afogyasztóé. Ugyanígy a fogyasztónak kell bizo
nyítania azt is, hogy a gyártó, illetve a forgalmazó értékesítette az adott terméket az
eladó vállalkozásnak, és azt is, hogy az illető hiba már a forgalomba hozatalkor ben
ne volt a termékben, és nem később (például a szállítás vagy raktározás során) ke
rült a termékbe. A hiba tipikusan azt jelenti, hogy a termék nem felelt meg a minő
ségi előírásoknak, illetve a gyártó által ígért tulajdonságoknak.
f) A termékszavatossági helytállás tartalma
fa) Termékszavatosságnál a hiba természetbeni o-rvoslása még inkább előtérbe ke- 1764
rül, mint kellékszavatosságnál, mivel a gyártó ehhez rendszerint megfelelő szakértő
szervezettel (szervizhálózattal) rendelkezik. A Ptk. szerint ezért a fogyasztó-vevő el
sődlegesen kijavítást kérhet a gyártótól. Ha pedig a kijavítás megfelelő határidőn be-
lül, a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges, a gyártó a hibás termék
kicserélésére köteles. Kicserélési igénye keletkezik a fogyasztó-vevőnek például ak-
kor, ha a kijavítás ismételten nem sikerül vagy aránytalanul elhúzódik.
A termékszavatossági jogok tehát - amint említettük- az ún. elsődleges kellék- 1765
szavatossági jogokra szűkülnek le. Az ún. másodlagos kellékszavatossági jogok kö-
zül az ellenszolgáltatás leszállítása és az elállás törvényi előírása fogalmilag is ki-
zárt volna, mivel ezek a jogok szerződéses viszonyt tételeznek fel, ami a gyártó és
a fogyasztó-vevő között nem áll fenn. A gyártó költségére történő kijavítást vagy
harmadik személy általi kijavíttatást pedig a törvény azért nem engedte meg, mert
e jogok igénybevételével a termékszavatosság egyik fő előnye volna megkerülhe-
tő: a kellő szakértelemmel rendelkező gyártó közreműködése a termékhiba kikü
szöbölésében. Természetesen a termékszavatossági hiba felmerülése után a gyártó
és a fogyasztó-vevő szabadon megállapodhatnak az alkalmazandó megoldásban.
jb) A Ptk. három alternatív mentesülési lehetőséget biztosít a gyártó számára. Ki- 1766
mentheti magát a gyártó, ha bizonyítja, hogy
- a terméket nem üzleti tevékenysége vagy önálló foglalkozása körében állította elő,
illetve forgalmazta (ideértve azt az esetet is, hogy nem is hozta forgalomba a termé
ket, hanem azt illetéktelenek jogellenesen vitték piacra); vagy
- a termék forgalomba hozatalának időpontjában a hiba a tudomány és technika ál

lása szerint nem volt felismerhető, azaz a hiba az ún.fejlesztési kockázat körébe tar
tozik; vagy
- a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta.
fc) A Ptk. időben behatárolja a gyártó termékszavatossági kötelezettségét. Egyrészt
- a kötelezett kellékszavatossági helytállásával egyezően - közlési kötelezettséget
[716] ír elő, másrészt- a kellékszavatosságtól eltérően - jogvesztő határidőt állapít
meg.
Annak érdekében, hogy a teljesítés hibás volta a lehető leghamarabb tisztázható
legyen, a jogosultat a gyártóval szemben is terheli a hiba közlésének kötelezettsége.
Ezt a kötelezettséget a Ptk. ugyanúgy rendezi, mint a kellékszavatosságnál: arra kö
telezi a jogosultat, hogy a hibát annak felfedezése után késedelem nélkül közölje
a gyártóval. Tekintettel arra, hogy termékszavatosságnál a jogosult mindig fogyasz
tónak minősül, a Ptk. úgy rendelkezik, hogy a hiba felfedezésétől számított két hó
napon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni. E kötelezettség
előírásának több célja van. Egyrészt minél közelebb van a hiba miatti jogosulti rek
lamáció a teljesítéshez, rendszerint annál könnyebb tisztázni, hogy mi a hiba oka.
Másrészt a hiba közlése módot ad a gyártónak arra, hogy szakszerű beavatkozással
elhárítsa, vagy legalább csökkentse a szolgáltatás esetleges további értékcsökkené
sét. A hiba mielőbbi közlésének kötelezettségét a szolgáltatás megvizsgálására
(6: 127. §) vonatkozó általános kötelezettség [496] alapozza meg, amelynek elmu
lasztása eleve hozzájárulhat a kár bekövetkezéséhez vagy mértékének növekedésé
hez (BH 1993, 75 1.). A hiba jellegéből adott esetben e kötelezettségek megszegésé
re is lehet utólag következtetni. Példa: ha egy új televíziókészülék adott hibájának
kétórai használat után feltétlenül mutatkoznia kellett, és a jogosult csak egy félév után
közli a hibát a gyártóval, akkor vagy megvizsgálási, vagy közlési kötelezettségét, vagy
mindkettőt megsértette. A hiba késedelmes közlése önmagában nem szünteti meg
a fogyasztó termékszavatossági igényét, de megalapozhatja a jogosult felelősségét
a késedelem által okozott károkért. Kár keletkezhet a késedelemből például az ál
lagromlás és a hiba elhárításának költségnövekedése miatt. Az így keletkezett káro
kért való jogosulti felelősség lényegében a kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési
kötelezettség megsértésén alapul. Ezért a fogyasztó a felelősség alól is e kötelezett
ségek megsértésének mintájára [644], az adott helyzetben elvárható magatartási
mérce [ 1 :4. § ( 1) bek.] szerint, vagyis a felróhatóság hiányának bizonyításával ment
heti ki magát.
A Ptk. a termékszavatossági igény érvényesítésére egy kétéves jogvesztő (záros)
határidőt állapít meg. A kétéves határidőt az adott terméknek a gyártó általi forga
lomba hozatalától kell számítani, mivel a forgalomba hozatallal kikerül a termék
a gyártó ellenőrzési köréből. A gyártó termékszavatossági kötelezettsége tehát nem
az egyes - a fogyasztó és a kereskedő között létrejövő - szerződések megkötésének

különböző időpontjával veszi kezdetét. Az adott termék forgalomba hozatalának idő
pontja általános jelleggel, valamennyi már forgalomba hozott termékre megállapít
ja a terrnékszavatosság kezdő határidejét, függetlenül az egyes fogyasztói adásvéte
li szerződéskötések időpontjától. Ebből is látszik, hogy a termékszavatosság nem
szerződéses kötelem. A határidő záros jellege azt jelenti, hogy elmulasztása jog
vesztéssel jár. Míg tehát a kellékszavatossági határidők elévülési jellegűek [720), és
elteltük csak a bírósági úton történő érvényesítés lehetőségét szünteti meg, addig a ter
mékszavatossági határidő elmúlásával maga az alanyi jog is megszűnik. A jogvesz
tő határidő folyását a fogyasztói pozícióban történő alanyváltozás nem érinti.
fd) A hibás terméknek a gyártó által történő kijavítása vagy kicserélése közvetlen jog- 1770
viszonyt hoz létre a fogyasztó-vevő és a gyártó között. A Ptk. ezt a jogviszonyt egy
szempontból mintegy szerződéses jogviszonyként kezeli, és előírja, hogy a termék ki
javítással érintett részére, illetve a kicserélt termékre a gyártót kellékszavatossági kö
telezettség terheli. Kellékszavatossági igénye alapján a fogyasztó-vevő a gyártóval
szemben nemcsak az elsődleges kellékszavatossági jogokat, hanem valamennyi kel
lékszavatossági jogot gyakorolhatja, a Ptk. által meghatározott sorrendben. A gyár-
tót azonban kellékszavatossági kötelezettség csak azokért a hibákért terheli, ame
lyekért eredetileg termékszavatossági kötelezettsége állott fenn; más szóval
a gyártónak ez a helytállása is a sajátos termékszavatossági hibafogalom körében ke
letkezik. Az esetleges egyéb hibákért, azokért tehát, amelyek a ki nem javított ter
mékrészben jelentkeznek, továbbá főként azokért, amelyek az eladó vállalkozás ál-
tal a fogyasztói adásvételi szerződésben vállalt tulajdonságok hiányából fakadnak,
változatlanul az eladó vállalkozás tartozik helytállni. A gyártót és az eladó vállalko-
zást tehát párhuzamosan terheli ugyan kellékszavatossági kötelezettség, de nem
egyazon hibáért, hanem az előbbiek szerinti eltérő tartalommal.
9. Összefoglaló táblázat a hibás teljesítés jogkövetkezményeiről
Szerződéses alapon
a szankció a szankció kimentés bizonyítási bizonyítási
forrása jogalapja teher teher
a hibával a kimentéssel
kapcsolatban kapcsolatban
kellékszavatosság Ptk. objektív nincs jogosult ---
jogszavatosság Ptk. objektív nincs jogosult ---
szerződés
jótállás (kormány- objektív nincs kötelezett (!) ---
rendelet)
kártérítés Ptk. szubjektív 6:1 42. § jogosult kötelezett
6:1 86. § ( 1 ) bek.>
minőségi kötbér szerződés szubjektív jogosult kötelezett
6:1 42. §
Törvényi kötelem alapján
termékszavatosság Ptk. szubjektív 6:1 68. § (3) bek. jogosult kötelezett
Jogszabályok a XXVII. fejezethez: Ptk. 6: 1 57-6: 1 78. §-ok

XXVIII. Fejezet
A szerződésszegés egyéb nevesített esetei
1 . A teljesítés lehetetlenné válása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 299

2. A teljesítés megtagadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 301
3 . Jognyilatkozat tételének elmulasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 301
1 . A teljesítés lehetetlenné válása
a) A Ptk. nevesíti a szerződésszegésnek azt az esetét is, amikor a szerződés teljesí- 1772
tése a szerződéskötés után bekövetkezett okból lehetetlenné válik. Ha a teljesítés már
a szerződéskötéskor akadályba ütközik, lehetetlen szolgáltatásra történt kötelezett
ségvállalásról [325] beszélünk. Szerződésszegésről: a teljesítés lehetetlenné válásá-
ról (lehetetlenüléséről) akkor van szó tehát, ha a teljesítés meghiúsulására a szerző
déskötést követően beállott - fizikai, jogi vagy gazdasági - ok miatt kerül sor.
Fizikai okból válik lehetetlenné a teljesítés például akkor, ha a szolgáltatás a jogosult-
hoz szállítás közben megsemmisül. Jogi okból következik be a lehetetlenülés például
akkor, ha jogszabály behozatali (import) tilalmat vezet be az adott árura vagy az érin-
tett országból behozott árukra. Gazdasági ok miatt lehetetlenül a teljesítés például ak-
kor, ha a piaci viszonyok a szerződéskötés és a teljesítés közötti időszakban (például
általános pénzügyi világválság miatt) alapvetően megváltoznak. Megjegyzendő ezzel
kapcsolatban: a kereslet-kínálati viszonyoknak (például mezőgazdasági termények
árának) konjunkturális tényezőktől (például a termés nagyságától) függő megváltozá-
sa az érintett szerződő fél üzleti kockázatának körébe tartozik (BDT 2012, 2639.).
Ha a teljesítés lehetetlenné válik, a szerződés megszűnik, és a felek a szerződésben 1773
vállalt kötelezettségük teljesítésére nem kötelesek. A további jogkövetkezmények at-
tól függően alakulnak, hogy felelős-e valamelyik fél a lehetetlenülésért, és ha igen,
melyik. Mindenképpen késedelem nélküli értesítési kötelezettséget ír elő a Ptk. an-
nak a félnek a terhére, aki a lehetetlenülésről tudomást szerez. Az értesítési kötele
zettség egyébként eleve következik a szerződő feleket terhelő, a Ptk.-ban alapelvként
kimondott együttműködési és tájékoztatási kötelezettségből (6:62. §) is. Ha a fél nem
értesíti a másikat arról, hogy a teljesítés lehetetlenné vált, az ebből eredő kárt köteles
300 1 A SZERZŐDÉSSZEGÉS SZANKCIONÁIÁSA
megtéríteni. Ilyen kár érheti a szerződő felet például abból, hogy a teljesítés remé
nyében költekezik, vagy nem köt fedezeti ügyletet [648]. Kimentésre a szerződés
szegésért megállapított (kontraktuális) felelősségi szabály (6: 1 42. §) megfelelő al
kalmazásával van lehetősége az értesítési kötelezettségét megsértő félnek. Kártérítési
kötelezettséggel ugyanígy terheli a törvény [6: 126. § (2) bek.] az akadályközlési kö
telezettségét elmulasztó felet is.
ba) Ha a teljesítés lehetetlenné válásáért egyik fél sem felelős, azaz objektív le
hetetlenülésről van szó, a szerződés megszűnése miatt a feleknek el kell számolniuk
egymással, rendezniük kell az esetleg addig teljesített szolgáltatások értékegyensúlyát.
Ez jelentheti a nyújtott szolgáltatás ellenértékének pénzben történő megfizetését,
vagy a szolgáltatással nem ellentételezett pénz visszafizetését. Példa 1: Osztható
szolgáltatásnak [104] a megsemmisülés előtt átadott része utáni ellenértéke megfize
tendő. (Ha a szolgáltatás oszthatatlan, részleges teljesítés sincs, következésképpen el
lenszolgáltatás sem fizetendő.) Példa 2: a szállítás közben megsemmisült szolgálta
tás megfizetett ellenértéke (az arra adott előleg) visszafizetendő (EBD 2013, G.9.).
bb) Ha a teljesítés lehetetlenné válásáért az egyik fél felelős, mert ő nem tudta ki
menteni magát a kontraktuális felelősségi szabály (6: 142. §) szerint, tőle a másik fél
követelheti a szerződésszegéssel okozott kárának (6: 1 43. §) megtérítését.
Ilyen esetre a szerződés gyakran meghiúsulási kötbért [403] állapít meg.
be) Ha a teljesítés lehetetlenné válásáért mindkétfélfelelős, mert egyikük sem tud
ta kimenteni magát a kontraktuális felelőségi szabály (6:142. §) szerint, a lehetetle
nülés miatt keletkezett kárt (6:143. §) közrehatásuk arányában kötelesek viselni. Pél
da 1: a lehetetlenülésért „K" 80 %-ban, ,,J" 20 %-ban felelős. ,,K"-nál 20, ,,J" -nél 80
egységnyi kár merült fel. ,,K" köteles fizetni „J"-nek 60-at. Példa 2: a lehetetlenü
lésért „K" 60 %-ban, ,,J" 40 %-ban felelős. ,,K"-nál 60, ,,J"-nél 40 egységnyi kár me
rült fel. Mindegyikük a saját kárát viseli.
e) A:z esetleges felelősségtől függetlenül, a jogosult követelheti a kötelezettől a lehetet
lenné vált (tipikusan: megsemmisült) dologszolgáltatásnak a kötelezett birtokában ma
radt esetleges maradványát (residuum), illetve a dolog helyett harmadik személytől ka
pott vagy igényelhető kárpótlást (surrogatum). Természetesen a jogosult köteles az
ellenszolgáltatás arányos részét megfizetni. A törvényben a jogosult számára biztosított
lehetőség a szerződés kötelező erejének (pacta sunt servanda) elvi tételéből következik.
d) Vagylagosan meghatározott szolgáltatások [160] egyikének lehetetlenülése esetén
a szerződés a többi szolgáltatásra koncentrálódik. Ha azonban a lehetetlenülésért a vá
lasztásra nem jogosult fél felel, a másik fél a lehetetlenné válás előbb tárgyalt jog
következményeit is választhatja.
A szerződésszegés egyéb nevesített esetei 1 30 1
2. A teUesítés megtagadása
Ha az egyik fél jogos ok nélkül megtagadja a teljesítést, a másik fél választhat a kése- 1779
delem [674] és a lehetetlenülés [773] jogkövetkezményei közül. Jogos ok nélkül tagadja
meg például a teljesítést az eladó (a kötelezett), ha a leszerződött mezőgazdasági ter-
ményt (például gabonát, gyümölcsöt stb.) nem adja át a vevőnek, hanem magasabb vé
telárért harmadik személynek értékesíti azt. Ilyen esetben a vevő a késedelem szabá-
lyai szerint póthatáridőt adhat az eladónak, és - ha szükséges - bíróság előtt
kényszerítheti ki a szerződés teljesítését, vagy a lehetetlenülés jogkövetkezményeit al
kalmazza és kártérítést követelhet tőle. A jogosult átvételi késedelme [681] (például
ugyancsak mezőgazdasági termény esetében) szintén átfordulhat az átvétel (azaz a tel
jesítés) megtagadásába, megalapozva ezzel a kötelezett kártérítési igényét. A bírói gya-
korlat a teljesítés megtagadásaként értékeli a jogellenes elállást/felmondást [917] is.
3. Jognyilatkozat tételének elmulasztása
Vannak olyan szerződéses szolgáltatások, amelyeknek teljesítéséhez a kötelezett ré- 1780

széről külön jognyilatkozat tétele is szükséges. Tipikusan ilyen szerződések a tulaj
donátruházó szerződések, amelyekhez birtokátruházó jognyilatkozatra [5:3. § (1) bek.]
is szükség van. Ingatlan tulajdonjogának átruházásánál (például részletvételnél)
szétválhat a jogcímet megteremtő, kötelmi (kötelező) szerződés (adásvétel, csere,
ajándékozás) és a dologi (rendelkező) jognyilatkozat. Ez utóbbi nyilatkozatot a tu
lajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéséhez [5:38. § (2) bek.] szük-
séges, az Inytv. szerinti bejegyzési engedély (clausula intabulandi) jelenti. Ilyen eset-
ben a fél a kötelmi szerződésben vállalja, hogy később (például a vételár teljes
kiegyenlítésekor) a bejegyzési engedélyt megadja. Ha a tulajdon átruházását ígérő fél
ezt a jognyilatkozatot nem teszi meg, szerződésszegést követ el. A Ptk. erre a szer
ződésszegésre külön szankciót bocsát a jogosult rendelkezésére: kérheti, hogy a bí-
róság a jognyilatkozatot ítélettel pótolja (BDT 2013, 2864., BDT 2012, 2702.).
Kiemelést érdemel: az itt tárgyalt esetben a jognyilatkozat tételére az illetőfél vállal 1781
kötelezettséget. Ezért követ el szerződésszegést, ha a jognyilatkozatot nem teszi meg. Más
következménye van annak, ha jognyilatkozat tételét jogszabály kívánja meg. Ilyen eset-
ben a jognyilatkozat visszaélésszeru megtagadása - adott feltételek mellett - mulasztásos
formában joggal való visszaélést valósít meg (EBH 2006, 1501., BH 2012, 219.).
Jogszabályok a XXVIII. fejezethez: Ptk. 6:179-6: 1 84. §-ok

HETEDIK RESZ
A szerződési igények elévülése
XXIX. Fejezet
Az időmúlás a magánjogban. Elévülés és
jogvesztés
1 . A:z. idő a magánjogban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 305

2. Elévülés és jogvesztés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 306
3. A:z. elévülés a magyar jogban kötelmi jogi intézmény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 306
4. A Ptk. elévülési szabályainak diszpozitív jellege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 308
1 . Az idő a magánjogban
A magánjogi jogviszonyoknak - mint minden életviszonynak- időbeni dimenziója 1782

van; a jogviszonyok keletkeznek, módosulnak, átalakulnak, megszűnnek, s mindez
az idő keretei között zajlik. 98 Az idő a magánjogi viszonyoknak lényegi eleme tehát,
és mindenekelőtt igen fontos jogi tény, 99 amely több vonatkozásban is jelentős sze-
repet játszik alakításukban. Itt csupán néhány példát emelünk ki. A Ptk. külön sza
bályozni tartotta szükségesnek a határidők számítását (8:3. §). A fogantatás időpontja
határozza meg az ember jogképességének kezdetét (2:2 . §), az életkor alapvetően be
folyásolja az ember cselekvőképességének mértékét (2:11. §, 2:13. §). Meghatározott
idejű birtoklás (más jogi feltételek fennállása mellett) idegen tulajdon megszerzésé-
hez (egyidejűleg az eredeti tulajdonos tulajdonának megszűnéséhez) vezet: elbirtoklás
(5:44. §). A szerződési jogban az ajánlattevő kötöttsége [184] időben behatárolt (6:64-
6:65. §-ok), a szerződéseket a meghatározott határnapon vagy határidőben kell tel
jesíteni, és a teljesítési idő beálltával - eltérő megegyezés hiányában - a felek egyi-
dejű teljesítésre kötelesek (504] stb. S döntő lehet az idő múlása a kötelmi (közöttük:
a szerződéses) igények érvényesíthetőségénél: elévülés.
98 E fontos kérdéshez lásd bővebben CSEHI Zoltán: A Polgári Törvénykönyv időfogalma és a magánjogunk idó
fe/fogása. Budapest, 20 1 3. ; LÁBADY Tamás: Az idő folyásáról. Az elévülésről. ln Uó: A magánjog általános tana.
Budapest, 20 1 3. 23 1 -233. o .
9 9 SZLADITS Károly: A magánj o g i tényállások. ln U ó : Magyar magánjog. 1 . kötet. Budapest, 1 94 1 . 379. skk. o . ;
ugyanígy VILÁGHY Miklós: A jogi tények. ln VILÁGHY- EÖRSI: Magyar Polgári Jog. 1. kötet. Budapest, 1 962. 1 76. o.
306 1 A SZERZŐDÉSI IGÉNYEK ELÉVÜLÉSE
2 . Elévülés és jogvesztés
Az időmúlásnak a szerződésből származó különböző (teljesítési, szerződésszegési

stb.) alanyi jogok érvényesíthetősége szempontjából kétféle anyagi jogi hatása lehet:
az igény elévülése vagy az alanyi jog megszűnése. Ezt a Ptk. is egyértelművé teszi.
A kétfajta határidő joghatása közötti különbség igen jelentős, és e mögött a tör
vényhozó eltérő jogpolitikai megfontolása húzódik meg. Elévülési határidővel az ala
nyi jog bírósági (adott esetben: közjegyző vagy választottbíróság előtti) eljárásban tör
ténő érvényesíthetőségét, jogvesztő határidővel az alanyi jog gyakorolhatóságát
kívánja időben behatárolni a jogalkotó.
Elévülési határidő eltelte esetén az alanyi jog fennmarad, csak a kikényszeríté
séhez igénybe vehető jogi eszközök igénybevételének lehetősége (röviden: a kere
setjog vagy kereshetőségi jog) szűnik meg. Az elévülés joghatásait bővebben a kö
vetkező fejezetben tárgyaljuk.
Jogvesztő (más kifejezéssel: záros) határidő elteltével viszont maga az alanyi jog
enyészik el. A jogvesztés rendkívül súlyos jogkövetkezmény. Ráadásul: a jogvesz
tő határidő elteltét- szemben az elévüléssel - a bíróságnak hivatalból kell észlelnie.
Mindezért a Ptk. úgy rendelkezik, hogy jogosultság gyakorlására és követelés érvé
nyesítésére előírt határidő letelte jogvesztéssel csak akkor jár, ha ezt a jogszabály ki
fejezetten így rendeli. Ha tehát egy jogszabály által megállapított határidő elteltéhez
nincs kifejezetten (expressis verbis) hozzákapcsolva a jogvesztés, a határidőt elévü
lési határidőnek kell tekinteni. A Ptk. maga csak kivételesen állapít meg jogvesztő jel
legű határidőt: például kétéves időtartammal a termékszavatosságra [6:169. § (2) bek.],
hároméves időtartammal az elővásárlási jog megsértése miatti relatív hatálytalan
ságból eredő igény érvényesítésére [6:223. § (2) bek.], tízéves időtartammal a ter
mékfelelősségre [6:558. § (3) bek.]. Kérdés, hogy a felek a szerződésűkben kiköt
hetnek-e érvényesen jogvesztő határidőt. A szerződési diszpozitív szabályok körében
ennek rendszerint nincs akadálya; következésképpen fogyasztó terhére ez biztosan
nem lehetséges.
Jogszabálynak minősülnek - mint a Ptk. vonatkozásában minden esetben - a jogalkotá
si törvényben meghatározott normák, továbbá az Európai Unió általános hatályú köz
vetlenül alkalmazandó jogi aktusa, a rendelet is [8: 1 . § (2) bek.].
Az időmúlás a magánjogban. Elévülés és jogvesztés 1 307
3 . Az elévülés a magyar jogban kötelmi jogi intézmény
A magyar magánjog hagyományos felfogása szerint a tulajdoni igények nem évülnek 1787
el; a Ptk. tételesen zárja ki a tulajdoni igények elévülését (5:35. §). Ez a rendelkezés
a tulajdonjog védelmére vonatkozó minden eszköz (5:36. §) igénybevételére vonat
kozik, emellett kiterjed az örökös tulajdoni igényére (7:2. §) és a házassági vagyon-
jogi igényekre (4:34. és köv. §-ok) is. A tulajdon-jogviszonyokhoz hasonló, szintén
abszolút szerkezetű szellemi tulajdoni (szerzői, szabadalmi, védjegyjogi) jogviszonyok
megsértéséből származó abbahagyási és el tiltási igények- a védelmi idő alatt - úgy
szintén nem évülnek el.
Ezzel szemben valamennyi kötelmi jellegű alanyi jog kikényszeríthetősége elé- 1788
vül: minden szerződési, deliktuális kártérítési, alaptalan gazdagodási stb. követelés
esetében bekövetkezik az elévülés. Hangsúlyozni kell, hogy a tulajdoni (általában:
az abszolút szerkezetű jogviszonyból eredő) védelmi igények megsértéséből eredő,
tipikusan: deliktuális kártérítési, illetve sérelemdíj iránti igények is kötelmi jellegű-
ek, és mint ilyenek, elévülnek. Például: az ingatlan tulajdonosa a kilátás elveszítésével
okozott kár megtérítése iránti követelését az ötéves általános elévülési időn belül ér
vényesítheti a szomszédos ingatlan tulajdonosával szemben (EBH 2007, 1687.). Az
ember személyiségi, illetve a jogi személy személyhez fűződő (a tulajdonjoghoz ha
sonlóan: abszolút szerkezetű jogviszonyból eredő) jogainak megsértésével kapcso-
latos objektív szankciók tekintetében a Ptk. az elévülést tételesen külön mondja ki
[2:51. § (1) bek.].
Érzékletesen fejti ki a tulajdoni igény kötelmi igénybe való átfordulását az elévülés szem- 1789
pontjából a következő felsőbírósági ítélet. Az ingatlan-adásvételi szerződés semmissé-
ge esetén a tulajdonosnak a dolog kiadására irányuló tulajdoni igényét önmagában az idő-
múlás nem szünteti meg. Ha azonban a vevő az ingatlant ellenérték fejében jóhiszemű
harmadik személy részére továbbértékesíti, e személy tulajdonszerzését az ingatlan
nyilvántartás közhitelessége védi. Ilyen esetben a volt tulajdonos követelése kötelmi
(a gazdagodás megtérítésére irányuló, a 6: 1 1 3. § szerinti) követelésbe fordul át vevőjé-
vel szemben, és az általános elévülési idő leteltével elévül (BDT 20 1 0, 2 1 74.).
Mindezek miatt az elévülés a magyar polgári jogban a kötelmi jog intézménye, és ezért 1790
a Ptk. is a kötelmi jog közös szabályai között tartalmazza az elévülésre vonatkozó ren
delkezéseket.100
1 00 Az elévülés legújabb monografikus feldolgozását magyar jogirodalomban lásd PusZTAHELYI Réka: A magánjogi
elévülés. Miskolc, 201 5.
4. A ptk, elévülési szabályainak diszpozitív jellege
A Ptk.-ban a kötelmek közös szabályai közül afelek jogaira és kötelezettségeire vo

natkozó rendelkezések diszpozitív jellegűek (6: 1. §). Az elévülési szabályok diszpo
zitív jellege - a contrario - következik abból a törvényi rendezésből is, hogy egyedül
az elévülés kizárását tiltja kógens szabály. Ez az eredmény vezethető le végül abból
is, hogy a Ptk. az elévülési idő megrövidítését és meghosszabbítását is korlátozás
nélkül lehetővé teszi. Az elévülésre vonatkozó törvényi rendelkezések diszpozitív
jellege összhangban van a felek autonómiájának széleskörű elismerésével. A Ptk. e te
kintetben egyetlen tételes korlátot állít fel: a szerződő feleknek az elévülést kizáró
megállapodása semmis. (Megjegyezzük: az elévülési szabályok diszpozitív jellegét
a jogirodalomban többen vitatják.)
Jogszabályok a XXIX. fejezethez: Ptk. 6:21. §

XXX. Fejezet
Az elévülés jogpolitikai indoka és jelentősége.
Az elévülési idő
1 . Az. elévülés jogpolitikai indoka és jelentősége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 309

2. Az. elévülési idő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 1 0
1 . Az elévülés jogpolitikai indoka é s jelentősége
Az elévülés intézményének magyarázataként, jogpolitikai indokaként két körül- 1792

ményre szoktak hivatkozni: egyrészt a jogosult közömbösségére, nemtörődömségé-
re, másrészt a bizonyítás elnehezülésére. Hosszabb idő eltelte arra mutathat, hogy a jo
gosult nem fordít kellő figyelmet követelésének érvényesítésére, és ez a körülmény
a kötelezettet is ilyen következtetésre indíthatja. A saját ügyei iránt közömbösséget
mutató jogosult nem érdemli meg, hogy a bíróság (vagy más hatóság) segítséget ad-
jon igénye érvényesítéséhez. A jogirodalom mértékadó képviselői éppen ezért az elé-
vülés lényegét- helyeselhető módon - nem önmagában az időmúlásban, hanem az
igény meghatározott ideig történő nem gyakorlásában látják. A jogosult passzív
hozzáállásának lehet természetesen menthető oka is. Ilyen esetre az elévülés nyug
vásának [813) szabályai adnak kiigazítási lehetőséget. Az idő múlásával rendszerint
elenyészhet a követelés bizonyítékainak egy része is: az okiratok elvesznek, az emlé-
kezet elhomályosul, a tanúk nehezebben elérhetők, esetleg meghalnak stb. Az elévü-
lés intézményét a bizonyítási nehézségek növekedése is indokolja tehát. Ezek a körül
mények is arra ösztönzik a magánjogi rendszereket, hogy időben behatárolják
a követelések állami kikényszerítésének lehetőségét. A magánjog általános törekvése
egyébként is az, hogy ne álljanak fel hosszú ideig bizonytalan (eldöntetlen) helyzetek.
Az elévülés a magánjog (a magyar polgári jogban: a kötelmi jog) központi je- 1793
lentőségű intézménye. A kötelezett a jogosult bármilyen kötelmi jogi igényével
szemben - az igény alaptalansága mellett- azzal védekezhet, hogy a követelés elé-
vült. Ha a jogosult igényét perben érvényesíti, a kötelezett (a perbelí alperes) az el
járásjogi védelmi vonalak (a bíróság hatáskörének vagy illetékességének hiánya, a fel
peresi legitimáció hiánya) kimerülése esetén, anyagi jogi védekezésként - az igény
31Ü A SZERZŐDÉSI IGÉNYEK ELÉVÜLÉSE
alaptalansága mellett - szintén az elévülési kifogást terjesztheti elő. Ez a könyv az elé

vülés kiemelkedő gyakorlati jelentőségét azzal is hangsúlyozni kívánja, hogy
- a szerződésből eredő legfontosabb igények tárgyalását követően - önálló részt szen
tel az elévülési problémák bemutatásának és elemzésének.
2. Az elévülési idő
a) A Ptk. szerint az általános elévülési idő öt év, vagyis a kötelmi igények fő szabály
szerint öt év alatt évülnek el. Ez az idő - figyelemmel az elévülés nyugvására [81 3]
is - már az 1959-es Ptk. félévszázados hatálya alatt is megfelelő terjedelműnek bi
zonyult. A mai kommunikációs, közlekedési stb. viszonyok között öt év minden
képpen elegendő az igények bíróság előtti érvényesítésére; emellett ilyen kardinális
kérdésben a Ptk. semmiképpen sem akart változtatni a korábbi jogon.
Megjegyezzük: az 1 900-as Ptk.-tervezet tíz évben, az 1 9 1 3-as tervezet pedig húsz évben
kívánta meghatározni az általános elévülési időt. Az 1 959-es Ptk. hatálybalépése, azaz
az 1 960. május l -j e előtti élő magánjogban (mind a bírói gyakorlatban, mind az Mtj. sze
rint) harminckét év volt az általános elévülési idő.
A Ptk. is tartalmaz - éspedig a szerződési jogban is - az általánostól eltérő, különös

elévülési időket, például egyéves határidőt a szerződés megtámadására [6:89. §
(2) bek.], a kellékszavatossági [6:163. § (1) bek.] és a fuvarozási szerződésből (6:270. §)
származó igényekre.
A Ptk. értelmező rendelkezései szerint az elévülési idő - mint években megálla
pított határidő - azon a napon jár le, amely elnevezésénél vagy számánál fogva meg
felel a kezdő napnak. Ha ilyen nap az utolsó hónapban nincs, a határidő a hónap utol
só napján jár le. Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő
munkanapon jár le [8:3. § (2)-(3) bek.].
A Legfelsőbb Bíróság egy eseti határozatában leszögezte, hogy egy elévülési jellegű anya
gi jogi határidő számítására az anyagi jog rendelkezései az irányadók, ezért a keresetle
vélnek a lejárat napjáig a bíróságra meg kell érkeznie. Elmulasztása miatt igazolásnak
nincs helye (BH 2004, 1 42.).
799 1 b) Kiemeltük, hogy a Ptk. elévülési szabályai - így az elévülési időre vonatkozó ren
delkezések is - diszpozitív jellegűek. Az elévülési idő szempontjából ez azt jelenti,
hogy a szerződő felek - autonómiájuk jegyében- a törvényben meghatározottól el
térő, akár rövidebb, akár hosszabb elévülési határidőben megállapodhatnak. A tör
vény kimondja viszont, hogy az ilyen megállapodást - garanciális okokból- írásba
Az elévülés jogpolitikai indoka és jelentősége. Az elévülési idő 1 31 1
kellfoglalni. Hosszabb elévülési idő kikötése adott esetben a bizonyítási nehézségek

növekedésével járhat, de a törvény emiatt nem kívánta a felek autonómiáját csorbí
tani, már csak azért sem, mert a felek maguk vállalják ilyenkor a bizonyítás esetle
ges elnehezülését. Mint már kiemeltük: a felek autonómiája sem terjedhet viszont odá
ig, hogy a felek teljesen kizárhassák az elévülést. Ezért nyilvánítja semmisnek a Ptk.
a szerződő feleknek az elévülést kizáró megállapodását. A törvényben meghatáro
zottól kirívóan eltérő elévülési idő (például 99 év) meghatározása adott esetben
sértheti valamelyik fél jogilag védett érdekét. Ilyen esetekben a törvénynek a tisz
tességtelen szerződéses kikötés érvénytelenségére (6:102-6:103. §-ok) vagy a jog
szabály megkerülésével kikötött feltétel érvénytelenségére (6:95. §) vonatkozó sza
bályai, illetve az alapelvi rendelkezések (1:3. §, 1:5. §) szabnak gátat az elévülési idő
tisztességtelen, visszaélés-jellegű, illetve a jóhiszeműség és tisztesség elvébe ütkö
ző megrövidítésének vagy meghosszabbításának.
e) Az elévülés a Ptk. szerint a követelés esedékessé válásakor veszi kezdetét. Ha a tel- 1800
jesítés idejét a felek határnap megjelölésével határozták meg, a követelés ezen a na-
pon válik esedékessé; ha határidő megjelölésével történt a teljesítési idő meghatá
rozása, a határidő utolsó napja lesz az esedékesség időpontja.
Ha egy követelés a szerződés megszűnéséből származik, az elévülés a szerződés 1801
megszűnésekor kezdődik (BH 2005, 433.).
Kérdésként merült fel a bírói gyakorlatban, hogy mikor válik esedékessé a mö- 1802
göttesenfelelős személyekkel (például az egyszerü kezessel, a kkt. tagjával, a bt. bel
tagjával, az egyesülés tagjával, az irányító részvénytársasággal) szembeni igény, és
ennek megfelelően mikor kezdődik az ilyen igény elévülése. A Ptk. a kezesség
[425) tekintetében egyértelmű szabályt ad: a kezes tartozása a jogosultnak a kezes-
hez intézett kifejezett teljesítési felhívásával válik esedékessé, nem pedig a főköte-
lezett tartozásának esedékessé válásával egyidejűleg [6:422. § (1) bek.]. A többi fel-
vetett kérdéssel kapcsolatban általános jelleggel állapítható meg, hogy a mögöttesen
felelős személyekkel szemben az elévülés csak a követelésnek afőkötelezettel szem-
beni igazolt behajthatatlanságával kezdődik.
Megjegyezzük: az 1 959-es Ptk. (és más, a Ptk. hatálybalépésével egyidejűleg hatályon kívül 1803
helyezett jogszabályok) szerint elbírálandó ügyek tekintetében még irányadó a LB 1/2007. PJE
döntése. Ebben a jogegységi döntésben a LB azt az álláspontot foglalta el, hogy a mögöttes
követelés elévülése is a fökötelezettel szembeni követelés esedékessé válásának időpontjában
kezdődik, de a mögöttesen felelős személlyel szembeni követelés elévülése a fökötelezettől
való behajthatatlanság igazolt megállapíthatóságáig nyugszík. A Kúria 1/2014. számú PJE ha
tározata a Ptk. alkalmazása körében nem tartotta fenn az 1/2007. PJE határozatát.
Jogszabályok a XXX. fejezethez: Ptk. 6:22. §

XXXI. Fejezet
Az elévülés joghatásai - ----------
1 . Az elévült követelés .............................................. . . .......................................... 3 1 3

2 . Mellékkövetelés elévülése . . . . . . . . . . . ....................................................................... 3 1 5
1 . Az elévült követelés
A jogvesztő és elévülési határidő tárgyalásánál röviden leszögeztük az elévülés jogi 1804

hatásának lényegét. A kérdés jelentősége miatt itt bővebben taglaljuk. e témát. A kö-
telmi jogi (köztük: a szerződéses) jogviszonyok tartalmát kitevő alanyijogokat a bí-
róság (adott esetben: közjegyző vagy választottbíróság) által történő kikényszerít
hetőség állapotában nevezzük igénynek. Például a jogosultnak a szolgáltatás
teljesítésére vonatkozó alanyi joga a teljesítési kötelezettség esedékessé válásától ke-
rül az igény állapotába. Ettől az időponttól kezdve követelheti a jogosult - szükség
esetén - bíróság (adott esetben: közjegyző vagy választottbíróság) előtt is a szolgál-
tatás teljesítését a kötelezettől. A szerződésszegési (például hibás teljesítési) igények
a szerződésszegés elkövetésekor keletkeznek stb. A Ptk. egyértelművé teszi az elé-
vülés joghatásának lényegét, annak két oldalát:
- az igény állapota megszűnik, és a teljesítés már nem követelhető bíróság (adott
esetben: közjegyző vagy választottbíróság) előtt; de
- a jogosult alanyi joga és a kötelezett teljesítésre vonatkozó kötelezettsége - ter
mészetes kötelem, naturalis obligatio [392] tartalmaként- fennmarad.
a) Az elévülés első joghatása tehát az, hogy az alanyi jog elveszíti igényállapotát, 1805
és igényszüntető kifogást alapoz meg a kötelezett számára, anélkül, hogy az alanyi
jog maga megszűnne. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy az elévülési idő eltelte után
az alanyi jogot nem lehet bírósági eljárásban (adott esetben: közjegyző vagy válasz
tottbíróság előtt) érvényesíteni. Ezt a fontos tételt a Ptk. tételesen is kimondja. Ez
a rendelkezés mindenekelőtt azt jelenti, hogy a kötelezett az elévült követelés telje
sítését megtagadhatja, ideértve a szerződésszegés következményeinek (például
a meghiúsulási kötbérnek mint a főköveteléstől függő mellékkövetelésnek) a telje
sítését is. Jelenti továbbá ez a szabály azt is, hogy ha a perben az alperes elévülési
314 A SZERZŐDÉSI IGÉNYEK ELÉVÜLÉSE
kifogást terjeszt elő, a bíróságnak elsőként az elévülés kérdésében kell döntenie, és

az elévülés megállapítása esetén a kereset érdemben nem bírálható el (BH 2006, 220.).
A jogosultnak erkölcsi és - beszámítási [556] lehetöségre gondolva - anyagi érdeke is
fűződhet ahhoz, hogy bíróság az elévülés ellenére állapítsa meg: a kötelezett tartozik neki.
Az 1 959-es Ptk. alapján kialakult következetes bírói gyakorlat megengedte ezt a lehető
séget, megengedte az elévült követelés fennállásának perbeli megállapítását (BH 1 996,
652., BH 2008, 1 62.). Ez a gyakorlat a Ptk. alapján is fenntartható, de az ilyen per költ
ségeit esetleges pernyertessége ellenére a jogosultnak kell viselnie, ha a kötelezett a kö
vetelést - az elévülési kifogás előterjesztése mellett - elismerte. Tipikusan ez a helyzet
akkor, ha a felperesi jogosult marasztalásra irányuló keresetét - az elévülési kifogás elő
terjesztése után (és miatt) - változtatja át megállapítási keresetté. Megjegyezzük:: az Mtj.
1 3 1 1 . § (3) bekezdése szerint elévült követelés tekintetében megállapítási keresetnek nem
volt helye, ha a kötelezett a keresettel szemben az elévülésre hivatkozott. E szabálynak
feltehető oka éppen a perköltség áthárításának megakadályozása volt.
807 1 b) Az elévülés jogkövetkezményének másik oldala az, hogy az elévült, de teljesí

tett követelést az elévülés miatt nem lehet - jogalap nélküli gazdagodás (6:579. §) cí
mén - visszakövetelni, hiszen az elévüléssel maga a szerződésből fakadó alanyi jog
nem szűnt meg. Az önkéntes teljesítés ezért nem okafogyott, nem tartozatlan fizetés.
A teljesítés kikényszerítéséhez nyújtott bírósági segítség lehetőségének megszűné
se tehát a kötelezett tartozását nem érinti, és az önkéntes teljesítést nem akadályoz
za. A követelés elévülése ezen kívül - minthogy a követelés változatlanul létezik -
nem zárja ki azt sem, hogy az elévült követelésre annak jogosultja beszámítási kifo
gás [556) útján bírósági eljárásban is hivatkozhasson [6:50. § (1) bek.], vagy hogy
az elévült követelést a kézizálogjogból kielégítse [5:142. § (1) bek. e) pont].
e) Fontos végül annak kiemelése, hogy az elévülést a Ptk. szerint bírósági vagy ha
tósági eljárásban nem lehet hivatalbólfigyelembe venni, arra a kötelezettnek kifogást
kell előterjesztenie. Ebből a szabályból is látszik, hogy a kötelmi követelés az elévülés
ellenére fennmarad. Megjegyezzük, hogy a bírósági eljárásban más okból nem ér
vényesíthető követelések naturalis obligatio jellegét a Ptk. szerint (6:121. §) hiva
talból figyelembe kell venni [392), és - amint utaltunk rá - ugyanígy a jogvesztő ha
táridő elteltét is.
Az elévülés joghatásai 1 315
2 . Mellékkövetelés elévülése
a) A Ptk. szerint a főkövetelés elévülésével az attól függő mellékkövetelések (pél- 1 809

dául kamat, kötbér) is elévülnek. E szabály helyes értelme az, hogy a főköveteléstől
függő mellékkövetelések - ha külön szabály folytán nem évülnek el korábban, ak-
kor- legkésőbb afőkövetelés elévülésével maguk is elévülnek, vagyis a főkövetelés
elévülése a tőle függő mellékkövetelések elévülésének végső határideje. Fordítva ter
mészetesen nincs ilyen összefüggés: a mellékkövetelések elévülése a főkövetelés elé
vülését nem érinti. A járulékosság elvéből ez önmagában következik.
Az ötéves (viszonylag rövid) általános elévülési idő mellett a Ptk. nem tartotta 1 810
szükségesnek, hogy a főköveteléstől függő mellékkövetelésekre (így mindenekelőtt
a kamatra) külön, rövidebb elévülési időt állapítson meg. Ezért a kamatkövetelés is a fő
követeléssel együtt évül el. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az így elévült
kamatkövetelés nem lesz bíróság előtt érvényesíthető akkor sem, ha a kötelezett az
elévült főkövetelést önként teljesíti (BH 1992, 409.). Ennek az a magyarázata, hogy
az előterjesztett elévülési kifogás az önkéntes teljesítés ellenére fennmarad.
Megemlítjük: a Mtj.-ben és a megelőző kódex-tervezetekben - a hosszú általános elévülési 1 81 1
időre tekintettel - a kamatkövetelés elévülésére hároméves speciális határidőt állapítot-
tak meg.
b) A Ptk. az illető követelés-biztosíték szabályai között rendelk,ezik arról, hogy mi- 1 81 2

lyen hatása van a követelés elévülésének az adott biztosítékra. Igy például a zálog-
jog szabályai között rendelkezik úgy a törvény, hogy elévült követelés biztosítására
zálogjog nem alapítható [5:97. § (3) bek.]. Hasonlóképpen a kezességi szerződésnél
(a kezesség járulékosságának egyik következményeként) mondja ki a törvény, hogy
bírósági eljárásban nem érvényesíthető (tehát mindenekelőtt: az elévült) követelés ke
zesével szemben a követelést bírósági úton nem lehet érvényesíteni [6:417. § (3) bek.].
Jogszabályok a XXXI. fejezethez: Ptk. 6:23. §

XXXII. Fejezet
Az elévülési idő nyugvása ------------
1 . Az elévülési idő nyugvásának indoka és lényege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 1 7

2. Az elévülési idő nyugvásának következménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 1 9
1 . Az elévülési idő nyugvásának indoka és lényege
A bírósági (adott esetben: közjegyző vagy választottbíróság előtti) út kizárása, a bí- 1 813
rói jogsegély elvesztése az elévülésnek indokolt, de meglehetősen súlyos következ
ménye. A magánjogok hagyományosan gondoskodnak ezért arról, hogy kompen
zálják az igénye érvényesítésével elkésett jogosultat olyan esetben, amikor ő
a mulasztásért nem hibáztatható. A jogosult „kisegítésére" alakították ki a magán-
jogok az elévülés (pontosabban: az elévülési idő) nyugvásának intézményét. Ezzel
az intézménnyel a magánjogi szabályozás meghosszabbítja, illetve kiegészíti a jo
gosult idejét igénye érvényesítésére, kiegyenlítve az önhibáján kívüli okokból kie-
sett időt vagy legalább annak egy részét, és ez alatt az idő alatt megakadályozza az
elévülés jogkövetkezményeinek beálltát.
A Ptk. szerint az elévülési idő akkor nyugszik, ha a jogosult menthető okból nincs 1 814
abban a helyzetben, hogy igényét bíróság előtt érvényesíteni tudja. A törvény pél
dálózó felsorolást sem ad a menthetőnek tekinthető okokra, hanem a bírói gyakorlat
értelmezésére bízza azoknak az esetcsoportoknak a kialakítását, amelyekben az elé-
vülési idő nyugvása bekövetkezik. Az ítélkezési praxis alapján menthető oknak te
kinthetjük például a kiskorú vagy gondnokság alatt lévő nagykorú személy törvényes
képviseletének hiányát, a képviselt és a képviselő közötti érdekellentétet, az elhunyt
kötelezett örököse személyének tisztázatlanságát és általában az olyan helyzeteket,
amikor a jogosult önhibáján kívül nem értesül az őt megillető igényről. Hasonló ok-
ból (noha perjogi szempontból vitatható módon) látta megállapíthatónak a Kúria az
elévülés nyugvását egy olyan esetben, amelyben a jogosult számára az elutasító íté-
let indokolásából vált nyilvánvalóvá, hogy téves jogcímen érvényesítette igényét (BH
2014, 270.). Menthető oknak ismeri el adott esetben a judikatúra a felek közötti egyez-
ségi tárgyalások folytatását is, nem engedve meg, hogy a kötelezett egyezkedéssel
szorítsa ki a jogosultat az elévülési időből, szegje el annak igényét. A menthető ok
sajátos csoportját alkotják a bírói gyakorlatban azok az esetek, amikor az igény meg
állapíthatósága egy előzetes (esetleg peres) eljárás lefolytatásától függ. Ilyenkor az
előzetes eljárás jogerős lezárulásáig nyugszik az elévülés.
Mivel a Ptk. lényegét tekintve az 1959-es kódex szabályát veszi át, a Ptk. ha
tálybalépése előtti bírói gyakorlatra is támaszkodhatunk ezeknek az esetcsoportok
nak a feltérképezésénél. Megállapíthatjuk, hogy a bírói gyakorlat nagyvonalúan, sőt
kiterjesztően értelmezi a menthető ok fogalmát. A következőkben példaként bemu
tatunk néhány jellemző ítéletet.
A megtámadási jog [259] gyakorlásával kapcsolatban menthető oknak értékelte
a bíróság, hogy a jogosult számára - hibáján kívül - korábban nem váltak ismertté a meg
támadási ok bizonyítékai. Megállapította: a megtámadási nyilatkozat megtételére nyit
va álló törvényi határidő addig nyugodott, ameddig a jogosult igényeire vonatkozó
bizonyítékok nem váltak ismertté (BH 2003, 205.). Mivel a Ptk. nem tartalmaz
a megtámadási határidő [264) kezdő időpontjára vonatkozó külön szabályokat az
egyes megtámadási okok tekintetében, az elévülés nyugvása gyakrabban juthat sze
rephez, mert a megtámadási ok felismerésének esetleges későbbi időpontja is csak
az elévülés nyugvása keretében értékelhető.
Hasonló logikát követett a LB a szerződés hatálytalanságának megállapítása irán
ti követelés elévülésének nyugvásával kapcsolatban is. Megállapította: az elévülés
nyugszik addig az időpontig, amíg a jogosult által a szerződéssel elidegenített ingatlan
tulajdonjogának megállapítása iránti keresetet a bíróság el nem bírálta. A felperes csak
ekkor került ugyanis abba a helyzetbe, hogy a szerződés hatálytalanságára hivat
kozzon (EBH 2006, 1 401.).
Több felsőbírósági ítélet [EBH 2012, P.8.; Kúria Pfv. VII. 21.759/2011.] a kel
lékszavatossági elévülési határidővel [720) kapcsolatban - a Ptk. alapján is mérték
adónak tekinthető módon - leszögezte, hogy e határidő a hiba (rendszerint: rejtett
hiba) felismerhetőségétől kezdődik. A hiba felismerése pedig akkor következik be,
amikor a jogosult tudomást szerez mindazokról a tényekről, amelyek ismerete szük
séges a hiba miatti kellékszavatossági igény érvényesítéséhez. E tények megisme
réséhez nem ritkán arra is szükség lehet, hogy a jogosult szakember bevonásával meg
vizsgáltassa a hibát, adott esetben szakértői véleményt szerezzen be annak érdekében,
hogy az adott hibajelenséget mi idézte elő (hogy vajon a hiba a szerződéskötést meg
előző vagy azt követő időszakban felmerült ok miatt jelentkezett), továbbá, hogy meg
állapítsa a hiba terjedelmét, jelentőségét és következményeit. A Kúria a hivatkozott
ítéletben megállapította azt is, hogy a jogosult szavatossági igényét menthető okból
nem tudta érvényesíteni addig, ameddig reálisan számíthatott a hiba felismerését kö
vetően a hibás teljesítés peren kívüli orvoslására; a követelés elévülése tehát eddig
az időpontig nyugodott.
Az elévülési idő nyugvása 1 3 1 9
Szerződésszegési kártérítési igénnyel [603) kapcsolatban az elévülés nyugvását 1819

eredményező menthető oknak fogadta el a bíróság azt a tényt, hogy a károsult nem le-
hetett tisztában az elszenvedett egészségkárosodás okával, és ennek folytán nem azo
nosíthatta a károkozó személyét (EBH 2004, 1120., BH 2005, 286.).
2. Az elévülési idő nyugvásának következménye
Ennek megvalósítására többféle jogdogmatikai megoldás ismert. Ezek közül itt 1820
- a Ptk.-ban elfogadott nyugvási rendszer bemutatása előtt - egyet ismertetünk.
a) A:z elévülési idő nyugvása a leghagyományosabb felfogás szerint azt jelenti, hogy: 1821
- a követelés esedékességekor, vagyis az igényállapot kezdetekor esetleg már
fennálló menthető körülmény megszűnésekor kezdődik az elévülési idő; és
a jogosult önhibáján kívüli akadályoztatása alatt a már megindult elévülési idő nem
folyik (,,nyugszik"), tehát az elévülési idő a nyugvás időtartamával meghosszabbodik.
Példa az így felfogott „klasszikus" nyugvásra: a kiskorú jogosult teljesítési (illetve szer- 1822
ződésszegési stb.) igénye 201 0. január 5-én nyílt meg, az igény elévülése tehát 20 1 5. ja-
nuár 6-án következett volna be. A jogosultnak azonban 2014. február 1 0-étől 201 5. feb-
ruár 1 0-éig nem volt törvényes képviselője. Ez alatt az egy esztendő alatt az elévülési idő
nyugodott. S ezért a jogosult igénye nem 2015. január 6-án, hanem 2016. január 6-án évült
el. Ha pedig a jogosultnak 20 1 3. február 1 0-e és 20 1 5. február 1 0-e között nem volt tör
vényes képviselője, e két esztendő alatt az elévülési idő nyugodott. S ezért a jogosult igé-
nye nem 20 1 5. január 6-án, hanem 201 7. január 6-án évült el.
b) A Ptk. is kompenzálja a jogosult önhibáján kívül eltelt igényérvényesítési időt, 1823
de (miként már az 1959-es törvénykönyv is) az elévülési idő nyugvásának nem az
imént leírt hatást tulajdonítja. A törvény nem hosszabbítja meg az elévülési időt
a nyugvás időtartamával, az elévülési idő a nyugvásra okot adó körülmény, az igény
érvényesítését gátló akadály fennállta alatt is folyik. Ha azonban e körülmény meg
szűnésekor az elévülési idő teljesen eltelt, a törvény az akadály elhárulásától számí-
tott egy évig megnyitja a jogosult számára az igényérvényesítés lehetőségét; ha pe-
dig az elévülési időből kevesebb, mint egy év maradt, a törvény egy évre „ kiegészíti "
az igényérvényesítés határidejét. Ez másként fogalmazva azt jelenti, hogy a Ptk. sze-
rint csak az elévülési idő elteltét megelőző egy éven belül keletkező vagy akkor még
fennálló menthető ok vezet az elévülés nyugvására. Egyéves vagy egy évnél rövidebb
elévülési idő esetében a nyugvásra okot adó körülmény megszűnésekor a törvény
három hónapra „egészíti ki" az elévülési időt, ha abból kevesebb van hátra, illetve
három hónapot ad a jogosult számára, ha az egész elévülési idő eltelt már.
Példa a Ptk. megoldására: a kiskorú jogosult teljesítési (illetve szerződésszegé
si stb.) igénye 2010. január 5-én nyílt meg, az igény elévülése tehát 2015. január 6-
án következett volna be. Ha a jogosultnak 2012. február 10-étől 2013. február 10-éig
nem volt törvényes képviselője, az elévülési idő ez alatt is folyt, de a menthető kö
rülménynek az elévülési időre nem volt kihatása, mivel a jogosult a menthető ok meg
szűnése után még több mint egy évig érvényesíthette igényét. Ha azonban a jogo
sultnak 20 1 4. február 10-étől 2015. február 10-éig nem volt törvényes képviselője,
ez alatt az idő alatt az elévülési idő eltelt. A Ptk. ezért 2 0 1 5. február 1 1 -étől (azaz
a nyugvásra okot adó körülmény megszűnését követő naptól) egy évig, azaz 2016.
február 11-éig lehetővé tette a bíróság előtti igényérvényesítést. Ha pedig a törvényes
képviselet hiánya 2014. február 1 0-étől 2014. december 1-jéig tartott, a bíróság
előtti igényérvényesítésre nyitva maradt egy hónapot a törvény (tizenegy hónappal)
egy évre „egészíti ki". S ezért a jogosult igénye nem 2 0 1 5. január 6-án, hanem 2 0 1 5.
december 6-án évült el. A példákból az is látszik, hogy a „klasszikus" nyugvási elv
nem mindig biztosít hosszabb „póthatáridőt" a jogosult igényérvényesítéséhez a Ptk.
nál.
A Ptk. kizárja az elévülés újbóli nyugvását az elévülési idő eltelte után a törvény
által pótlólag biztosított egyéves (illetve három hónapos) ,,végső" határidő alatt, mert
a törvény ilyenkor már végképp a bíróság előtti igényérvényesítésre kívánja szorí
tani a jogosultat. Ez a rendelkezés természetesen nem akadályozza meg azt, hogy az
eredeti elévülési idő alatt több ízben sor kerüljön nyugvásra. Mindössze abban az eset
ben nem nyugodhat az elévülési idő, ha a korábbi nyugvás (illetve nyugvások) kö
vetkeztében az eredeti elévülési idő eltelt, vagy abból már kevesebb, mint egy év (il
letve három hónap) van hátra, és az igényérvényesítés új idejét - a menthető ok miatt
- a törvény adta vagy egészítette ki. Példa: a kiskorú jogosult teljesítési (illetve szer
ződésszegési stb.) igénye 2010. január 5-én nyílt meg, az igény elévülése tehát
2015. január 6-án következett volna be. A jogosultnak azonban 2012. február 10-étől
2013. február 10-éig, majd 2014. február 1 0-étől 2 0 1 5. február 10-éig nem volt tör
vényes képviselője. Emiatt az elévülési idő kétszer nyugodott, de jogi hatása csak
a második nyugvásnak volt: az elévülési idő egy évvel meghosszabbodott, és az igény
2016. február 10-éig érvényesíthető volt. 2015. február 10. és 2016. február 10. kö
zött azonban az elévülési idő már semmilyen okból nem nyugodhatott.
Jogszabályok a XXXII. fejezethez: Ptk. 6:24. §

XXXIII. Fejezet
Az elévülési idő megszakítása --------
1 . Az. elévülési idő megszakításának lényege és hatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 321

2. Az. elévülési időt megszakító jogi tények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 322
3. A tartozás kötelezett általi elismerése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 323
4. Szerződésmódosítás, egyezség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . : . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 324
5. Bírósági eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 324
6. Közvetítői eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . 326
7. Az. elévülési idő megszakítása a nyugvási idő alatt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 326
1 . Az elévülési idő megszakításának lényege és hatása
Az elévülés fogalmi magyarázatánál kiemeltük, hogy az elévülés intézményének fő 1 826

indoka: a jogosultnak az igénye érvényesítésével kapcsolatban mutatott passzivitá-
sa, közömbössége. Logikus ezért a magánjogoknak az a szabályozási törekvése, hogy
felfüggesszék az elévülés joghatásait olyan esetekben, amikor a jogosult bizonyít
hatóan törődik igényével, nem hanyagolja el azt, sőt megfelelő jogi lépéseket tesz an-
nak bíróság (adott esetben: közjegyző vagy választottbíróság) előtti érvényesítésére.
Ezt a jogintézményt az elévülés megszakítása (régebbi jogi terminológia szerint: az
elévülés megszakadása) elnevezéssel illeti a magyar magánjogi szaknyelv. A Ptk. kö
vetkezetesen „ megszakításról " és nem „megszakadásról" rendelkezik, mivel e jog-
hatás eléréséhez elsősorban a jogosult aktív cselekedetére van szükség. Kivételt eb-
ből a szempontból egyedül a tartozásnak a kötelezett által történő elismerése jelent.
Az elévülés megszakításának joghatása egyértelmű. A Ptk. szerint a megszakí- 1 827
tástól vagy az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezésétől az elévülés idő új-
ból kezdődik. Ez azt jelenti, hogy a megszakítást jelentő jogi tény bekövetkezése előtt
eltelt elévülési időt teljes egészében figyelmen kívül kell hagyni. A törvény ezzel mél
tányolja a jogosult törekvését igénye érvényesítésére és a bizonyítási nehézségek nö
vekedésének lehető megelőzésére.
2. Az elévülési időt megszakító jogi tények
828 1 a) A hatályos magyar jogban az elévülési időt a következő jogi tények szakítják meg:
- a Ptk. szerint
= a tartozásnak a kötelezett által történő elismerése;
= a kötelemnek a felek által megegyezéssel történő módosítása és a felek egyez
sége; és
= a követelés bírósági eljárásban történő érvényesítése vagy csődeljárásban tör
ténő bejelentése;
- külön törvényi rendelkezés szerint
= az ún. közvetítői eljárás megindítása.
Az elismert megszakítási okként elismert jogi tények a jogosulti igény bizonyí
tása körüli nehézség növekedésének megakadályozását teszik lehetővé, illetve az
igény érvényesítésére irányuló jogosulti törekvést bizonyítják, vagyis egyértelműen
az elévülés indokainak ellenében hatnak.
b) Az elévülési időt megszakító körülmények Ptk.-ban meghatározott köre zárt
(taxatív) ugyan, de a Ptk. diszpozitív szabályozási alapállása [6: 1. § (3) bek.] nem áll
ja útját annak, hogy a felek a szerződésükben a törvényben nem említett jogi tény
hez (például a teljesítésre történő írásbeli felszólításhoz) az elévülést megszakító ha
tást fűzzék. (Megjegyezzük: ezt a véleményt a jogirodalomban többen vitatják.)
A Ptk. általános jelleggel, törvényi szinten (az 1959-es törvénykönyvvel ellen
tétben) nem kívánta a teljesítésre történő írásbeli felszólításhoz az elévülést meg
szakító hatást fűzni, éspedig azért, hogy ösztönözze a jogosultat igénye érvényesí
tésére és a bizonyítási nehézségek lehető elkerülésére. Ez a megszakítási ok ugyanis
az esetek többségében ellentétes az elévülés intézményének lényegével: nem az
igény érvényesítésére, hanem az igényérvényesítési idő (és az azzal járó bizonyta
lanság) meghosszabbítására ösztönöz. Alapvetően a jogbiztonságot szolgálja tehát,
ha egy ilyen aktus nem eredményezi az elévülés megszakítását. Lehetnek ugyanak
kor olyan jogviszonyok, amelyeknél az elévülés írásbeli felszólítással történő meg
szakítása méltányolható érdekeket véd és jogpolitikailag támogatandó. Ilyen lehető
séget indokolhatnak például a tömegesen jelentkező azonos jogalapon felmerülő (és
rövid, egyéves elévülési határidőben érvényesítendő) igények, például a közüzemi
szolgáltatásokat (villamos áramot, vizet, gázt stb.) nyújtó gazdasági társaságok díj
követelései esetében. Ezeknél szükséges lehet az elévülési idő meghosszabbítása a hát
ralékos fogyasztó fizetésre történő írásbeli felszólításával. Hasonló a helyzet az ugyan
csak tömegesen előforduló és azonos jellegű, a közös jogkezelés körébe eső szerzői
jogdíjak megfizetésével kapcsolatos igényeknél. Ilyen és hasonló követelések esetében
Az elévülési idő megszakítása 1 323
mindkét fél érdekét szolgálhatja az a lehetőség, hogy fizetési meghagyás vagy (még
inkább) perindítás nélkül el lehessen érni az elévülés megszakítását, lehetőséget adva
a kötelezettnek a békés rendezésre. Ezekben az esetekben a felek a szerződésükben
- a diszpozitív szabályozás adta autonómiájuk keretében - a teljesítésre történő
írásbeli felszólításhoz az elévülést megszakító hatást fűzhetnek.
Tekintettel arra, hogy a példaként említett és hasonló jogviszonyok szinte kivétel nélkül 1 832
általános szerződési feltételekkel jönnek létre, a kikötések megítélésénél az általános
szerződési feltételekre vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell. Először is: a teljesítés-
re történő írásbeli felszólításhoz az elévülést megszakító következményt fűző szerződé-
ses kikötés csak akkor válik a szerződés tartalmává, ha külön felhívják rá a másik fél fi
gyelmét, tekintettel arra, hogy jogszabálytól eltérő kikötésnek minősül [6:78. § (2) és
(3) bek.]. Emellett az ilyen kikötés érvényességét a Ptk.-nak az általános szerződési feltéte-
lek tisztességtelenségére vonatkozó rendelkezései ( 6: 1 02-6: 1 04. §) alapján is vizsgálni kell.
A kikötés biztosan nem tartozik sem az ún. feketelistás [6: 1 04. § ( 1 ) bek.], sem pedig az
ún. szürkelistás [6: 1 04. § (2) bek.] kikötések közé. Egyébként pedig a törvény szerint az
az általános szerződési feltétel tisztességtelen, ,,amely a szerződésből eredő jogokat és kö
telezettségeket a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalú-
an és indokolatlanul a szerződési feltétel alkalmazójával szerződő fél hátrányára állapít-
ja meg" [6: 1 02. § ( 1 ) bek.]. A szóban forgó kikötés nem vitásan mindkét fél (adott esetben
a fogyasztó) érdekét is szolgálja, hiszen a jogvita lehető elkerülése az ő számára is előnyös.
A Ptk. ráadásul azt is előírja, hogy a kikötés tisztességtelenségének vizsgálatakor - töb-
bek között - figyelembe kell venni az érintett kikötésnek a szerződés más feltételeivel való
kapcsolatát [6: 1 02. § (2) bek.]. Ez utóbbi törvényi szempontot az uralkodó bírói gyakor-
lat már a Ptk. előtt is alkalmazta, megállapítva, hogy az általános szerződési feltétel tisz
tességtelen voltát nem önmagában, hanem az egész szerződést értékelve kell vizsgálni (BH
2009, 323. ). Ez a követelmény itt a rövid elévülési határidő tekintetbe vételét jelenti. Mind-
ebből az következik, hogy az általános szerződési feltételek tisztességtelenségére vonat-
kozó szabályok nem állják útját az olyan kikötés érvényességének, amely a fizetésre tör-
ténő írásbeli felszólításhoz az elévülés megszakításának következményét füzi.
3. A tartozás kötelezett általi elismerése
A tartozás kötelezett általi elismerésével az elévülés az elismerő nyilatkozat hatályossá 1 833

válásának napján szakad meg, és egyben kezdődik újra. A tartozásnak a kötelezett
által történő elismerését a bírói gyakorlat nem szűkíti le a szó terminus technicus
értelmében vett „tartozáselismerés"-re (6:26. §). A LB kifejezetten kimondta, hogy
a tartozásnak a kötelezett részéről való - az elévülés megszakadását eredményező-

elismerése nem azonos a tartozáselismeréssel [415]. A kölcsön visszafizetésének meg
kezdése a tartozás elismerésének minősül, amely az elévülést megszakítja. (BH
2012, 171.). A fogalmat az 1959-es Ptk. alapján a bírói gyakorlat egyébként is ki
terjesztően értelmezte, és ezt a gyakorlatot a Ptk. alapján is helyesnek tartjuk. A tar
tozásnak a kötelezett által történő elismerését jelentheti például a teljesítés halasz
tása (elengedése) iránti kérelem, a részletfizetés, a kamattartozásfizetése és hasonlók.
A példák mutatják, hogy a tartozás kötelezett általi elismerése gyakran ráutaló ma
gatartásban jut kifejeződésre. Ahogy a 6:26. § szerinti tartozáselismeréshez, úgy a tá
gabb értelemben felfogott és az elévülés megszakításához vezető tartozást elismerő
nyilatkozat érvényességéhez sem szükséges az írásbeli alak.
A LB még tovább ment akkor, amikor ismételten megállapította: az ingatlan vevő általi
folyamatos birtoklása, használata, terheinek viselése annak az eladó általi elismerését je
lenti, hogy a vevő mintegy tulajdonosként lakik az ingatlanban. Ez a ráutaló magatartással
történt elismerés pedig megszakítja annak a kötelmi jellegű igénynek az elévülését,
hogy az eladó adjon az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez hozzájáruló nyilatkozatot
[5:38. § (2) bek.]. Ez az állapot fennáll egészen addig, amíg az eladó a szerződés érvé
nyességét nem vitatja, illetve az ingatlan birtokát vissza nem követeli. Ezért az elévülés
megszakadásának vizsgálatakor az eladó magatartásának van döntő jelentősége. (EBH
2004, 1 1 3 6., BH 20 1 0, 270.).
4. Szerződésmódosrrás, egyezség
A kötelemnek a felek által megegyezéssel történő módosítása és a felek egyezsége

(6:27. §) esetén [476, 484] az elévülés a felek megegyezésének napján szakad meg,
és egyidejűleg kezdődik újra. Ha azonban a felek a teljesítés idejét módosították, az
elévülés - értelemszerűen- csak a megváltoztatott teljesítési időpontban indul újra.
5. Bírósági eljárás
836 1 a) A Ptk. alapján az elévülés időt megszakító bírósági (választottbírósági) eljárás

ban történő igényérvényesítést jelent keresetlevél benyújtása
a kötelezettel szemben,
az adott követelés tekintetében.
Az elévülést megszakítja a marasztalási keresettel indított bírósági (választott- 1837

bírósági) eljárás. Ugyanezzel a hatással jár - az érintett követelés tekintetében - ma
rasztalási viszontkereset előterjesztése. A beszámítási kifogás [556] előterjesztésére
nem a jogosult kezdeményezésére indult eljárásban kerül ugyan sor, és annak alap-
ján marasztalás nem történik, de az ilyen Gogvédelmi) perbeli cselekmény mégis a jo-
gosult aktivitásának egyértelmű jele, és az igény körüli kétségek tisztázásához vezet.
Ezért a beszámítási kifogás perbeli előterjesztésének is az elévülési időt megszakí-
tó hatást kell tulajdonítani, természetesen csak a beszámítással érintett összeg erejé-
ig. A Ptk. kifejezett értelmező rendelkezése szerint bírósági eljárásnak minősül
a közjegyző előtt indítottfizetési meghagyásos eljárás is [8:1. § (3) bek.]. A Ptk. kü-
lön kiemeli a csődeljárásban történő bejelentés elévülési időt megszakító hatását.
A bírói gyakorlat szerint nem szakítja meg az elévülést az olyan kérelem, illetve bírósá- 1838
gi eljárás, amely nem a követelés érvényesítésére, hanem előzetes bizonyítás foganato
sítására irányul (BH 2007, 1 56., BH 2008, 14.). Az elévülést nem szakítja ugyan meg,
de nyugszik az elévülés az olyan hatósági eljárás alatt, amely a bírói útnak jogszabályi
előfeltétele.
b) A Ptk. szerint a bírósági eljárás az elévülés megszakítására csak abban az eset- 1839
ben vezet, ha az eljárás jogerős érdemi határozattalfejeződik be. Ezzel a pontosítással
a Ptk. annak kívánja elejét venni, hogy a Pp. szerint érdemi határozat hozatalára nem
alkalmas (és ezért a bíróság által idézés kibocsátása nélkül elutasított) keresettel is
meg lehessen szakítani az elévülést, és ezzel kétszeresére növelni az elévülési időt.
Egy ilyen kereset ugyanis nem az igény érvényesítésére, hanem az igényérvényesí-
tési idő (és az azzal járó bizonytalanság) meghosszabbítására vezet. A Ptk. szabálya
a jogosultat általában nem hozza méltánytalan helyzetbe. Az eredeti elévülési időn
belül benyújtott, de idézés kibocsátása nélkül elutasított keresetnek szükség esetén
van anyagi jogi hatása, éspedig az, hogy a bírósági eljárás alatt az elévülés nyugszik.
Menthető helyzetként kell ugyanis értékelni, ha a jogosult végül is azért nem tud jog-
erős érdemi határozattal befejezhető bírósági eljárást indítani, mert a bíróság olyan
lassan hozza meg idézés kibocsátása nélkül elutasító végzését, hogy közben az igény
elévül. Ez a jogi lehetőség elesik azonban akkor, ha a jogosult az idézés kibocsátá-
sa nélkül elutasított keresetet nem az eredeti elévülési időn belül, hanem a nyugvás
miatt a törvény által pótlólag biztosított egyéves (illetve három hónapos) ,,végső" ha-
táridő alatt nyújtja be. Ilyen esetre ugyanis - amint fentebb kiemeltük - a Ptk. kizárja
az elévülési idő újabb nyugvását. A jogosult azonban ilyen esetben valószínűleg nem
is érdemel póthatáridőt.
e) A Ptk. szerint az elévülés a bírósági eljárás jogerős befejezésétől, pontosabban
az adott követelés tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedésétől újból kezdődik.
1 840
326 A SZERZŐDÉSI IGÉNYEK ELÉVÜLÉSE
Ez volt a korábbi judikatúra álláspontja is. A LB megállapította például: a kibocsá

tott fizetési meghagyás jogerőre emelkedése napján az elévülési idő újból megkez
dődött (BH 2001, 285.).
d) A Ptk. úgy rendelkezik, hogy ha az elévülést megszakító eljárás során végre
hajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a kötelem megegyezéssel való módo
sítása és a végrehajtási cselekmények szakítják meg. Végrehajtási cselekménynek
mindenekelőtt végrehajtási kérelem előterjesztése minősül.
Végrehajtási kérelem következtében az elévülési idő a végrehajtás jogerős elrendelésé
vel indul újra, éspedig mind az előzetesen végrehajtható, mind a jogerős és végrehajtható
határozat esetében. A LB ítélete szerint a bírósági gazdasági hivatal által a végrehajtó
hoz benyújtott hátralék-kimutatás az elévülést megszakítja (BH 2002, 272.). Végrehaj
tási cselekménynek minősülnek ezen kívül a Vht. -ben meghatározott - nem ügyviteli jel
legű - cselekmények. A LB végrehajtási cselekménynek tekintette a végrehajtást kérőnek
a jogutódlás megállapítása iránti kérelmét és a jogutódlás kérdésében meghozott végzést
(BH 2009, 1 1 3.). A végrehajtási cselekmény következtében az elévülés a végrehajtási cse
lekmény befejeződésével, például a megkeresés teljesítésével, a foglalás megtörténtével,
az árverési hirdetmény utolsó kézbesítésével (vagy, ha ez később történt, a hirdetmény
levételével), az árverés eredményének kihirdetésével stb. indul újra.
6. Közvetítői eljárás
A közvetítői tevékenységről szóló törvény szerint a közvetítői eljárás megindítása

megszakítja az elévülést. Ezt a törvény egyéb rendelkezéseivel összhangban értel
mezve úgy kell érteni, hogy a közvetítői eljárás megindítása csak akkor szakítja meg
az elévülést, ha az eljárás eredményes. Ha viszont a közvetítői eljárás eredményte
len, akkor nem állnak be az elévülés megszakításának jogkövetkezményei, hanem
- a közvetítői eljárás időtartama alatt - nyugszik az elévülés.
7. Az elévülési idő megszakítása a nyugvási idő alatt
844 1 A Ptk. - ellentétben az elévülési idő újbóli nyugvásával [613] - lehetővé teszi az elé
vülés megszakítását a nyugvás miatt a törvény által pótlólag biztosított egyéves (il
letve három hónapos) ,,végső" határidő alatt is. Ilyen esetben természetesen nem az
eredeti teljes elévülési idő, hanem a nyugvás következtében beálló (egyéves vagy há
rom hónapos) határidő számítása kezdődik újból.
Jogszabályok a XXXIII. fejezethez: Ptk. 6:25. §

uaqs 9p 9zJazs e Áfi}Wazs >11pewJeH
XXXIV. Fejezet
Engedményezés. Jogátruházás
1 . Az engedményezés a követelések átruházásának jogi eszköze . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . 331

2. A követelés-átruházás jogviszonyai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 332
3. Hárompólusú jogi kapcsolat: .,K" - .,Eö" - .,Es" . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 334
4. Az engedményezhető követelések. . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 337
5. Az engedményezés joghatásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 339
6. Törvényi engedmény (cessio /egis) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 341
7. Jogátruházás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 341
1 . Az engedményezés a követelések átruházásának jogi

eszköze
A magánjog elsősorban a vagyoni forgalom joga. Amint a szerződések gazdasági 1845

funkcióinak tárgyalásánál [14, 15, 54] kiemeltük, a magánjog eszköztárából minde
nekelőtt a szerződések hivatottak a vagyontárgyak [8: 1. § (1) bek. 5. pont] forgal
mának bonyolítására. Egy személy vagyona ingatlan és ingó dolgokból, vagyoni
értékű forgalomképes jogokból és követelésekből állhat. Ezek valamennyienforga
lomképes vagyontárgyak. A magyar magánjog - például a német és a svájci joghoz
hasonlóan - hagyományosan szűk dologfogalommal operál: csak a birtokba vehető
testi tárgyakat tekinti dolognak, a vagyon egyéb elemeit nem vonja e fogalom
körébe. 10 1 Azok a magánjogi rendszerek, így a magyar polgári jog is, amelyek a kö
veteléseket és az egyéb vagyoni értékű jogokat nem dologként kezelik, ezek átruhá
zására önálló, a dolog tulajdonának átruházásától részben eltérő jogi megoldást, ön-
álló jogintézményeket alakítottak ki. Ezek jelentősége igen nagy, hiszen az említett
vagyonelemek (különösen a pénzkövetelések) forgalma nemzetgazdasági szem
pontból a dolgok forgalmával összehasonlítható fontosságú szerepet tölt be.
101 Lásd MENYHÁRD Attila: Dologi jog, kötelmi jog és vagyonjog. ln Uó: Dologi jog. Budapest, 2007. 24-55. o.
332 1 HARMADIK SZEMÉLY A SZERZŐDÉSBEN
Noha a követelések átruházását már a későklasszikus római jog is lehetővé tet

te, 102 a megfelelő jogintézmény kikristályosodása hosszú ideig tartott. A magánjogi
gondolkodás fejlődése a 19. századra jutott el annak elfogadásáig, hogy a kötelem
egyes elemei megváltozhatnak anélkül, hogy a kötelem maga megszűnne, és így az
eredeti követelés a kötelembeli alanyváltozás mellett is fenntartható. Más szavakkal:
a követelések átruházhatóságának (illetve a tartozások átvállalhatóságának [879)) nem
áll útjában a jogosult és a kötelezett közötti - relatív szerkezetű - személyes viszony.
Ennek belátásához arra a felismerésre volt szükség, hogy a követelés forgalomképes
vagyontárgy, és nem csak a kötelem alanyai közötti személyes viszony tárgya. A kö
vetelést tehát a dolgokhoz hasonlóan átruházhatóvá lehet és kell tenni, csak azt kell
jogilag biztosítani, hogy a kötelezett helyzete tartalmilag ne változzon azáltal, hogy
egy új jogosultnak kell teljesítenie. Ekkor terjedt el általánosan a követelések átru
házásának jogi eszközeként az engedményezés. 103 Az engedményezés jogi szerke
zetét tekintve a követelés alanyában hoz létre változást. A jogi burok mögött feltét
lenül látni kell a követelés-átruházás rendkívül fontos gazdasági funkcióját;
a követelés eredeti jogosultja az engedményezéssel úgy fizet, mint pénzzel vagy va
lamely dologgal; a követelés átruházásával például kölcsöntartozást egyenlít ki,
szerződéses ellenszolgáltatást teljesít, kártérítési kötelezettségének tesz eleget, vagy
- a magyar polgári jogban a Ptk. 6:99. §-ának korlátai között, vagyis nem fogyasz
tó részéről- a követelést biztosítékul köti le.
Ajogviszony szerkezetét tekintve érdemes összehasonlítani az engedményezést a harmadik
személy javára szóló szerződéssel [572). Ez utóbbinál már a szerződéskötéskor jelen van
jogosultként a szerződéskötésben részt nem vevő harmadik személy. Ezzel szemben az
engedményezésnél a szerződéskötés után lesz új jogosultja a meghatározott követelésnek.
2. A követelés-átruházás jogviszonyai
a) Az engedményezési szerződéssel a - szerződéses vagy más - kötelem jogosultja,

az engedményező (,,Eő") átruházza az adott kötelem kötelezettjével (,,K") szembeni
valamely követelését az új jogosultra, az engedményesre (,,Es"). Az engedményezés
következtében tehát az eredeti jogosultság vagy annak egy része (a meghatározott
követelés) tekintetében következik be alanyváltozás. Ezt a szolgáltatást követelheti
102 FöLrn-HAMZA: A római jog története és institúciói. 1 463 skk. margószámok.

103 Az engedményezés intézményének átfogó történeti, összehasonlító jogi és j ogdogmatikai bemutatását lásd
GÁRDOS Péter: Az engedményezés. Budapest, 2009.
Engedményezés. Jogátruházás j 333
,,K"-tól „Eő" helyett „Es", vagyis e követelés vonatkozásában lép „Es" ,,Eő" helyé
be. A kötelem egyéb elemei tekintetében az engedményezés nem jár változással: az
engedményezés után is „Eő" és „K" maradnak az eredeti - szerződéses vagy más -
kötelem alanyai.
b) A Ptk. szerkezetileg a tulajdonátruházás (5:38. §) mintájára kétlépcsős rendszer- 1849
ben alkotta meg a követelés átruházását. Ez azt jelenti, hogy itt is kell egy érvényes
elkötelező szerződés [tipikusan adásvétel: 6:2 1 5. § (3) bek., vagy faktoring: 6:405. §]
vagy valamilyen más jogcím. Erre épül maga az engedményezés: az engedményező
és az engedményes közötti szerződés, az alanyváltozást kiváltó rendelkező szerződés.
A követelés átruházásánál tehát az engedményezés tölti be azt a szerepet, amit a tu
lajdonátruházásnál a birtokátruházás (5:3. §), illetve a tulajdonát átruházó személy-
nek az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéshez adott engedélye (clausula
intabulandi).
Az engedményezés a Ptk. szerint nem absztrakt, hanem jogcímes (kauzális) 1850
szerződés, szükséges hozzá egy érvényes jogcím. Ez azt jelenti, hogy az elkötelező szer
ződésnek (az engedményezés jogcímének) érvényesnek kell lennie ahhoz, hogy az en
gedményezéssel (a rendelkező ügylettel) átszálljon a követelés az engedményezőről
az engedményesre. Fordított megfogalmazásban: érvénytelen elkötelező szerződés
(érvénytelen adásvétel vagy érvénytelen faktoring) alapján az engedményezéssel
(a rendelkező ügylettel) nem száll át a követelés az engedményezőről az engedmé
nyesre.
Az elkötelező szerződéshez (például az adásvételi vagy faktoring szerződéshez) 1851
és nem az engedményezési szerződéshez kapcsolódik az átruházott követelés fenn
állásáért való helytállás, a jogszavatossági kötelezettség (6: 175-6: 176. §-ok) is.
A jogszavatossági kötelezettség azt jelenti, hogy az eladónak (a faktoring szerződés
adósának) az engedményessel szemben helyt kell állnia azért, hogy az átruházott kö
vetelés csorbítatlanul a sajátja és nem másé (például egy korábbi engedményesé).
A jogszavatossági kötelezettség kiterjed arra is, hogy a kötelezettnek nincs beszá
mításra és ezáltal az átruházott követelés (akár részbeni) kioltására alkalmas ellen
követelése. Ugyancsak az elkötelező szerződés feltételei (például a szerződés vissz
terhessége-ingyenessége) határozzák meg azt is, hogy az engedményező felel-e, és
ha igen, mennyiben a követelés esetleges behajthatatlanságáért. A faktoring szerző
désnél a Ptk. - diszpozitív szabállyal - maga rendezi ezt a kérdést (6:404. §).
A követelés-átruházásnak ez a kétlépcsős rendszere nem jelenti azt, hogy az 1852
elkötelező (például adásvételi vagy faktoring) szerződés és az engedményezés a gya
korlatban is el kell, hogy váljon egymástól. Ellenkezőleg, az esetek jelentős részé-
ben a két szerződés egybefonódik: az eredeti jogosult eladja a kötelezettel szembe-
ni követelését az új jogosultnak (elkötelező szerződés: eladó-vevő viszony vagy
adós-faktor viszony) és ugyanabban a szerződésben engedményezéssel rá is ruház

za azt (rendelkező szerződés: engedményező - engedményes viszony). Ha azonban
az engedményező (például adásvételi vagy faktoring szerződésben) elkötelezi magát
a követelés átruházására, de magát az engedményezési szerződés megkötését még va
lamely feltételtől teszi függővé, a két szerződés elválik egymástól. A két jogviszony
szükségszerűen szétválik időben is jövőbeni követelés átruházása esetén. Ilyenkor az
elkötelező szerződés (például az adásvételi vagy faktoring szerződés) megkötése azt
megelőzően történik meg, hogy a követelés alapjául szolgáló jogviszony (rendsze
rint egy harmadik személlyel kötendő szerződés, tipikusan: keretszerződés) létrejött
volna. Magára az engedményezésre (a rendelkező ügyletre) viszont majd csak akkor
kerülhet sor, amikor már létezik a követelését megalapozó jogviszony.
3 . Hárompólusú jogi kapcsolat : ,, K" - ,, Eó " - ,, Es"
853 1 a) Az engedményezés az engedményező és az engedményes közötti szerződés,

amelynek létrejöttéhez a kötelezett hozzájárulása nem szükséges. A Ptk. nem ír elő
alakszerűségi követelményt az engedményezési szerződés érvényességéhez; a szer
ződés szóban is érvényesen létrejön (BDT 2004, 1058., BH 1999, 77.). Más kérdés,
hogy a felek (az engedményező és az engedményes) a bizonyítás megkönnyítése ér
dekében rendszerint írásba foglalják az engedményezést tartalmazó megállapodásu
kat. Az írásba foglalás egyébként is szükséges lehet a kötelezett értesítéséhez.
A törvény előírja, hogy az engedményező köteles az engedményest a követelés
érvényesítéséhez szükséges tájékoztatással ellátni, és köteles a birtokában lévő, a kö
vetelés fennállását bizonyító (vagyis a követelés érvényesítéséhez szükséges) okira
tokat neki átadni. Ilyen okirat lehet például az eredeti szerződés, amelyben a kötele
zett a kötelezettséget vállalta, esetleg a kötelezett tartozáselismerő nyilatkozata stb.
Ezek a törvényi rendelkezések a szerződő fél együttműködési és tájékoztatási kötele
zettségét (6:62. §) konkretizálják az engedményezési szerződés körében. E kötelezett
ségek megszegése szerződésszegésnek minősül, és a szerződésszegés jogkövetkez
ményeit [575, 577) vonja maga után, de nem érinti az engedményezés érvényességét,
és a követelés átszállását.
Az engedményezési szerződésben pontosan meg kell határozni az átruházott kö
vetelést. A törvény szerint erre a kötelezett, a jogcím, az összeg és az esedékesség
megjelölésével vagy oly módon kerülhet sor, hogy a követelés azonosítása az en
gedményezés időpontjában lehetséges legyen. A nem azonosítható követelés nem
száll át az engedményesre.
Engedményezés. Jogátruházás j 335
b) A kötelezett tehát nem alanya az engedményezési szerződésnek, és - amint ki- 1856

emeltük - hozzájárulására sincs szükség az engedményezés érvényes megtörténté-
hez. Az ő helyzetét is nem elhanyagolható módon érinti azonban a követelés átru
házása, hiszen az ő jogosultjának személye változik meg az engedményezéssel: míg
eredetileg az engedményezőnek tartozott, az engedményezés következtében az en
gedményesnek fog tartozni, és részére kell teljesítenie. A Ptk. szabályai kellőképpen
figyelembe veszik a kötelezett érintettségét. A törvény ezért biztosítja, hogy a köte-
lezett értesüljön az engedményezés tényéről, majd arról is hitelt érdemlő bizonyos-
ságot szerezzen, ki követelheti tőle a tartozást. Ennek érdekében a Ptk. két jognyi
latkozat adására kötelezi az engedményezőt (adott esetben az engedményest)
a kötelezett irányában.
ba) Egyrészt előírja a törvény, hogy az engedményező köteles értesíteni a köte- 1857
lezettet az engedményezésről. Az értesítést értelemszerűen azért kell az engedmé
nyezőnek adnia, mert ő az eredeti - szerződéses vagy más - kötelem jogosultja, aki-
vel a kötelezett jogviszonyban áll. Az értesítés megtörténhet külön írásbeli okiratban,
amely tartalmazza az engedményezés tényét és az engedményezett követelést (de az
engedményes személyét nem), vagy végbemehet az engedményes személyét is meg-
jelölő engedményezési okiratnak a kötelezett részére történő megküldésével. Az ér-
tesítés két formája közötti választásra a törvény az engedményest jogosítja fel, ő dönt-
heti el, hogy az engedményező miként értesítse a kötelezettet. Az értesítés első
formájának alkalmazása esetén az engedményes személye a kötelezett előtt még rejt-
ve marad. Az értesítésnek kettős joghatása van:
- Az értesítést követően az engedményessel szemben hatálytalan [369] az enged
ményező és a kötelezett jogviszonyának módosítása (EBD 2013, P.9.). Ez a törvé
nyi rendelkezés elvileg nem érinti az eredeti felek (az engedményező és a kötelezett)
jogviszony-módosítási jogát, hiszen az engedményezés után is ők az eredeti kötelem
alanyai, az engedményes csak az engedményezésben meghatározott követelés jogo
sultjává vált. A módosítás azonban (például fizetési kötelezettség elengedésével
vagy fizetési halasztás adásával) nem teheti hátrányosabbá az engedményes helyze
tét az engedményezett követelés tekintetében, mert egy ilyen módosítás az enged
ményesre nem hat ki.
- A kötelezett az engedményezővel szemben az értesítéskor már fennállt jogalapon
létező kifogásait érvényesítheti, és az ekkor az engedményezővel szemben már
fennállt követeléseit számíthatja be az engedményessel szemben. Az értesítés tehát
időbeli cezúrát képez az engedményezővel szembeni kifogások és beszámítható kö
vetelések [556] érvényesíthetősége tekintetében.
bb) A másik jognyilatkozat a kötelezettnek adott teljesítési utasítás. Ez a jog- 1858
nyilatkozat teszi egyértelművé a kötelezett számára, hogy nem az eredeti jogosult en-
gedményezőnek, hanem az - engedményezésben meghatározott követelés tekinte

tében- új jogosultnak, az engedményesnek (és csak neki) szabad és kell teljesítenie.
A teljesítési utasításnak tartalmaznia kell nemcsak az engedményes személyét, ha
nem a teljesítéshez szükséges egyéb adatokat: az engedményes telephelyét (székhe
lyét), illetve lakóhelyét (szokásos tartózkodási helyét), pénzkövetelés esetén a szám
laszámát. A teljesítési utasítás az alanyváltozás joghatását az engedményezett
követelés tekintetében akkor váltja ki minden további nélkül, ha azt az engedményező
adja. Ha a teljesítési utasítást az engedményes adja, neki egyidejűleg igazolnia kell
jogosultságát, vagy az engedményezési okirattal vagy más hitelt érdemlő módon.
A szabályos teljesítési utasítás kézhezvétele után a kötelezett kizárólag az enged
ményesnek köteles és jogosult teljesíteni. Ha a kötelezett az engedményezés után (és
pedig akár a teljesítési utasítás előtt, akár azt követően) az engedményezőnek telje
sít, ez utóbbi a kapott pénzt vagy más vagyontárgyat saját vagyonától elkülönítve
(például külön számlán) köteles kezelni, és az ő hitelezői arra nem tarthatnak igényt.
Hiszen a kapott szolgáltatás nem az engedményezőt illeti meg, nem az ő vagyona,
hanem az engedményesé. A kötelezett hibázik ugyan, ha a teljesítési utasítás kéz
hezvétele után az engedményezőnek teljesít az engedményes helyett, a Ptk. mégsem
rá telepíti a kockázatot. A törvény azt kívánja elérni, hogy a kötelezettnek minden
képpen csak egyszer kelljen teljesítenie, és - főként - a tisztázatlan helyzetből ere
dő kockázatot ne a vagyontárgyra jogosult engedményesnek, hanem a teljesített kö
vetelésre semmiképpen sem jogosult engedményezőnek kelljen viselnie.
A teljesítési utasítások sorrendje dönt a jogosult személye tekintetében olyan ese
tekben, amikor több engedményes léphet fel a kötelezettel szemben. Ennek a szitu
ációnak két típusa van. Az első esetcsoportban az eredeti jogosult engedményezi is
mételten a követelését: többszöri engedményezés. Vgyanazon követelés különböző
személyeknek történő többszöri engedményezését a magánjog nem tudja és nem is
akarja megakadályozni (ugyanúgy, mint ahogy egy dolog tulajdonának többszöri el
idegenítését sem). A követelés jogosultjának természetesen helyt kell állnia az en
gedményesekkel szemben. A kötelezettet azonban a magánjognak védenie kell.
Egyazon követelés többszöri elidegenítése nem lehet a kötelezett kockázata, neki biz
tosan tudnia kell, hogy az egymással versengő jogosultak közül melyiknek kell tel
jesítenie ahhoz, hogy szabaduljon a kötelemből. Ezért mondja ki a Ptk., hogy ha az
engedményező azonos követelést többször engedményez, a kötelezett az elsőként ka
pott teljesítési utasításnak megfelelő teljesítéssel szabadul kötelezettsége alól (BDT
2013, 2854.). Eltérő a helyzet megítélése a második esetcsoportban: a követelés to
vábbengedményezése esetén. Erről akkor van szó, amikor az első engedményes még
a kötelezett teljesítése előtt egy új engedményesnek engedi át a követelést. Ilyenkor
nincsenek egymással konkuráló jogosultak, csak egy jogosult van, nevezetesen az
utolsó engedményes, de a kötelezettnek tudnia kell, hogy melyik az. A Ptk. ezt a szi-
Engedményezés. Jogátruházás 1 337
tuációt utólagos engedményezésnek nevezi, és úgy rendelkezik, hogy a kötelezett ak

kor szabadul, ha az utolsó teljesítési utasításnak megfelelően teljesít.
be) A Ptk. csak lehetőséget ad az értesítés és a teljesítési utasítás különválasztá- 1860
sára, de semmiképpen sem teszi kötelezővé azt. A jognyilatkozatok két fázisra ta
golásának akkor van értelme a felek számára, ha az értesítés időpontjában az en
gedményes - valamely üzleti megfontolásból - még nem kívánja a kötelezett
tudomására hozni, hogy ő a követelés jogosultja. A két jognyilatkozat tehát ugyan-
abba az okiratba is foglalható. Ha az értesítés megjelölte az engedményes személyét,
teljesítési utasítást csak ő adhat a kötelezettnek, hiszen ebben az esetben az utóbbi
számára már az értesítésből kiderül, hogy az engedményes a követelés jogosultja.
4. Az engedményezhető követelések
a) A- szerződési, szerződésen kívüli kártérítési, az alaptalan gazdagodási és más- 1861

kötelmi követelések szabály szerint engedményezhetők. Kivételt képeznek a sze
mélyhez kötött követelések [163) ; a Ptk. kifejezetten semmisnek nyilvánítja a jogo-
sult személyéhez kötött követelések engedményezését. Ennek nyilvánvaló oka az,
hogy az ilyen követelések rendszerint nem lehetnek forgalom tárgyai, és jellegüknél
fogva a jogosult személyétől függően megváltozik tartalmuk. Márpedig - mint is
mételten kiemeltük - az engedményezés lényege éppen az, hogy általa tartalmilag
nem módosulhat a kötelezett pozíciója, hiszen az ő hozzájárulását nem kívánja meg
a törvény. Személyhez kötöttnek tekinthetők azok a követelések, amelyeknek ter
mészetére vagy terjedelmére a jogosult személye lényeges befolyást gyakorol, vagyis
azok a követelések, amelyeket egy új jogosultnak, az engedményesnek nem lehet az
eredeti kötelemben meghatározott tartalom megváltoztatása nélkül teljesíteni. Tipi-
kusan személyhez kötöttek például a tartási követelések, mivel ezeknek tartalma
nagyban függ a jogosult személyes körülményeitől, például rászorultságától. A Ptk.
a személyiségi jogok személyes érvényesítését írja elő [2:54. § (1) bek.]. Ez a sza-
bály azonban nem zárja ki a személyiségi jogsértés miatt bíróság által megítélt vagy
a jogsértő által felajánlott kártérítés, sérelemdíj, illetve jogsértéssel elért vagyoni
előny összegének engedményezését. A LB engedményezhetőnek tekintette - mások
mellett- a kötelesrészi (7: 82. §) követelést (BH 1994, 367.), a kártérítési követe-
lést (BH 2005, 55.).
b) A Ptk. - amint már utaltunk rá - lehetővé teszi a jövőbeni követelés átruházásá- 1862
ra történő kötelezettségvállalást. Ez azt jelenti, hogy elkötelező szerződés (például
adásvételi vagy faktoring szerződés) köthető olyan követelésre is, amelynek alapjá
ul szolgáló jogviszony (rendszerint egy harmadik személlyel kötött szerződés, tipi
kusan: keretszerződés) még nem jött létre. {Más kérdés, hogy az elkötelező szerző
dés létrejöttéhez is meg kell tudni határozni a követelést, mint a szerződés lényeges
tartalmi elemét [6:63. § (2) bek.]}.
Az engedményezésre (a rendelkező ügyletre) azonban csak a követelést meg
alapozó jogviszony (például szerződés, kártérítési kötelem stb.) létrejöttét követően
kerülhet sor. A Ptk. kimondja: a követelés akkor engedményezhető, ha az enged
ményezéskor már létezik az a jogviszony, amelyből a követelés fakad, bár esetleg a kö
vetelés még nem esedékes. E rendelkezéssel összhangban írja elő a törvény, hogy a jö
vőbeni követelés azonosítására alkalmas paramétereknek: a kötelezett személyének,
a jogcímnek, az összegnek, az esedékességnek legkésőbb a követelés létrejöttekor
megjelölhetőknek kell lenniük. Ebből a szabályozásból egyértelműen következik,
hogy például egy még meg sem kötött szerződés lehetséges ellenértéke (vételára, bér
leti díja stb.) nem engedményezhető, de egy már megkötött szerződés le nem járt (még
nem esedékes, még nem követelhető) ellenértéke igen (BDT 2008, 1 86.).
e) Ebben a körben meg kell vizsgálni azt a kérdést is, hogy a követelést megalapo
zó szerződésben (az „Eő"-,,K" jogviszonyban) a felek kizárhatják-e a követelés en
gedményezését, szerződésükbe foglalhatnak-e egy ún. pactum de non cedendo-t. Az
engedményezés kizárásának elfogadása mellett szól a felek autonómiája, a szerződési
szabadság elve. Emellett a kötelezettnek legitim érdeke fűződhet az engedményezés
kizárásához, mert egy új jogosult személye terhesebbé teheti számára a követelés tel
jesítését, még akkor is, ha az alanyváltozásból eredő költségeit megtérítik. Eleve ezért
zárja ki a magánjog a kifejezetten személyhez kötött követelések engedményezését.
A kérdés megítélése azonban ennél bonyolultabb; nemcsak az érintett személyek
(mindenekelőtt az engedményező és a kötelezett) érdekeinek kiegyensúlyozott mér
legelésére van szükség, hanem figyelembe kell venni azt a szempontot is, hogy az en
gedményezés lehetőségének tömeges kizárása nemzetgazdaságilag káros, mert je
lentős vagyontömeget tesz forgalomképtelenné, von ki a vagyoni forgalomból. Erre
Magyarországon is volt példa: beszállítók megrendelői - erősebb pozíciójuk adta le
hetőségükkel élve - ráadásul általános szerződési feltételeikben [218) általános jel
leggel - megkísérelték kizárni a velük szembeni követelések engedményezhetőségét.
Ezzel ki akarták iktatni a jogosult lehetőségei közül a követelések behajtásának
egyik módját: a faktorálást is.
A magánjogi rendszerek a legutóbbi időkig megszorítás nélkül elismerték az en
gedményezést kizáró kikötések érvényességét, és legfeljebb az általános szerződési fel
tételekre vonatkozó különös védelmi rendelkezések [3 17) segítségével szabtak gátat
a visszaélésszerű eseteknek. A 20. és 21. század fordulója óta azonban - éppen az
engedményezést tiltó klauzulák bizonyos üzletágakban történt elszaporodása és az

ezzel okozott nemzetgazdasági károk miatt - több európai magánjog (például a né
met és az osztrák jog) változtatott korábbi álláspontján. Kézenfekvő volt ez a szem
léletváltozás pénzkövetelések esetében, amelyeknél a kötelezettnek aligha jelent
terhes változást az engedményezés. Az új szabályok - különböző jogdogmatikai
megoldással - elérik azt, hogy a szerződéses tilalom ellenére sor kerülhessen érvé
nyes engedményezésre.
A Ptk. nem nyilvánítja semmisnek az engedményezést kizáró kikötést, hanem 1867
csak harmadik személyekkel - vagyis a potenciális engedményesekkel - szemben
nyilvánítja hatálytalannak azt. A semmissé nyilvánítás indokolatlanul radikális meg-
oldás (,,a magánjog végső eszköze") volna, indokolatlan beavatkozást jelentene a fe-
lek autonómiájába, és méltányos esetekben is figyelmen kívül hagyná a kötelezett jo-
gos érdekét az alanyváltozás megakadályozására. Az engedményezést kizáró kikötés
érvényessége és az engedményessel szembeni (az „Eő"-,,Es") jogviszonyban való
hatálytalansága azzal a következménnyel jár, hogy a tilalom ellenére kötött enged
ményezés - az „Eő"-,,K" jogviszonyban - szerződésszegést valósít meg, és feljo
gosítja a kötelezettet arra, hogy az engedményezővel (az alapszerződés jogosultjá-
val) szemben szerződésszegési igényt támasszon (BDT 2 0 1 1 , 24 1 9.). A törvény
ugyanakkor a szerződésszegési szankciók közül semmisnek nyilvánítja felmondási
jog és kötbér kikötését, mert ezek esetleg méltányolható esetekben is visszatartanák
a jogosultat az engedményezéstől. Végeredményben a szerződésszegési jogkövet
kezmények gyakorlatilag kártérítési igényre korlátozódnak, ennek feltételeit pedig
a Ptk. szigorúan körülhatárolja (6: 1 42-6: 1 43. §-ok).
Megjegyezzük: a törvény feleslegesen mondja ki, hogy az engedményezést tiltó kikötés 1868
harmadik személlyel - vagyis a potenciális engedményesekkel - szembeni hatálytalan-
ságát (369) , hiszen a szerződésnek (mint kötelmi jogviszonynak) harmadik személyek-
re eleve (fogalmilag) nincs kihatása.
5. Az engedményezés joghatásai
a) Az engedményezés legfontosabb joghatása a meghatározott követelés jogosulti 1869

pozíciójában bekövetkező alanyváltozás. Az érvényesen megkötött engedményezési
szerződés létrejötte időpontjában maga után vonja ezt a változást. A kötelezett érte-
sítése és a teljesítési utasítás kiadása nem feltétele az alanyváltozásnak, e jognyilat
kozatokra - amint kifejtettük - azért van szükség, hogy a kötelezett a kétszeri telje-
sítés kockázata nélkül megbizonyosodhasson a jogosult személyéről. Az
engedményes ezektől a jognyilatkozatoktól függetlenül megszerzi az adott követe

lést, és ha az nem megy teljesedésbe, az engedményezőnek a szerződésszegés sza
bályai szerint helyt kell állnia az engedményessel szemben. Ebben az értelemben utal
tunk már az engedményező jogszavatossági kötelezettségére [737).
870 1 b) Az engedményezéssel csak a jogosulti pozícióban következik be változás: az en
gedményes az új jogosult helyébe lép; a kötelezett helyzete tartalmilag nem változik.
Amint az engedményezésről történő értesítés joghatásainál utaltunk rá, a kötelezett
az engedményessel szemben is felhozhatja az engedményezővel szembeni kifogásait,
és beszámíthatja az engedményezővel szembeni követeléseit (,,K"-,,Eő" viszony).
E mellett a kötelezett- természetesen- az engedményessel szembeni kifogásait is ér
vényesítheti, és a vele szembeni követeléseit is beszámíthatja (,,K"-,,Es" viszony).
Ugyanígy természetes viszont, hogy a kötelezett nem hivatkozhat az engedményező
és az engedményes közötti elkötelező szerződésből származó kifogásokra és prob
lémákra (,,Eő"-,,Es" viszony), így mindenekelőtt az engedményezés jogcímének ér
vénytelenségére (EBH 2003, 868.). Az engedményezés (a rendelkező szerződés)
-jogcímtől független: ,,önálló" - érvénytelenségére viszont hivatkozhat a kötelezett,
mivel ahhoz érdeke fűződik.
e) Az engedményezéssel az engedményesre szállnak át az illető követelést biztosí
tó zálogjogból (5:86. §) és kezességből (6:416. §) eredő jogok. Ez eleve következik
e biztosítékok járulékos jellegéből, de a Ptk. biztonság kedvéért kifejezetten is ki
mondja az alanyváltozást. Az önálló (nem járulékos jellegű) garancia (6:431. §) vi
szont nem száll át az engedményesre. A törvény egyértelműen rendezi a kamatkö
vetelések átszállását is. Az engedményezési szerződés ellenkező kikötése hiányában
valamennyi kamatkövetelés: tehát a szerződési és a késedelmi kamat, a lejárt és a jö
vőben esedékes kamat egyaránt átszáll az engedményesre.
A Ptk. nem rendelkezik arról, hogy egyéb jogok átszállnak-e az engedményezéssel. Azt
az álláspontot tartjuk helyesnek, amely szerint a magához a követeléshez kapcsolódójo
gok (például halasztási jog, választási jog) átszállnak a követelés átruházásával együtt.
A szerződés egészéhez kapcsolódó jogokat (például megtámadási jogot, elállási vagy fel
mondási jogot) és alakító jogokat (például elővásárlási jogot, visszavásárlási jogot) vi
szont nem viszi át automatikusan az engedményezés az engedményesre. Ez utóbbiakat
adott esetben csak külön jogátruházó szerződéssel [875] lehet átruházni.
873 1 d) Utaltunk arra, hogy az enged��nyezés a költségek növelésével terhesebbé teheti

a teljesítést a kötelezett számára. Onmagában a teljesítés helyének megváltozásával
járó esetleges költségnövekedést a Ptk. a teljesítés szabályainál kezeli [6:44. §
(4) bek.]. {Megjegyezzük: ilyen költségeket eleve csak pénztartozás esetében okoz
hat az engedményezés, hiszen a pénztartozás teljesítési helye a jogosult bankjának
telephelye (székhelye) [6:44. § ( 1 ) bek.].} Felmerülhetnek ugyanakkor más termé

szetű költségek is. Nagyszámú követelés esetén költségekkel jár megfelelő szerve
zet fenntartása a változó jogosultak nyilvántartására stb. E költségeknek a kötelezettre
terhelése méltánytalan volna, hiszen az engedményezés nem az ő érdekét szolgálja,
hanem a másik két szereplőjét. A Ptk. ezt azzal védi ki, hogy egyetemlegesen [106]
kötelezi az engedményezőt és az engedményest az alanyváltozással okozott költsé
geknek a kötelezett számára történő megtérítésére.
6. Törvényi engedmény (cessio Iegis)
A követelés jogszabály (tehát nem az engedményező és az engedményes szerződé- 1874

se) alapján is átszállhat egy új jogosultra. Például a hitelintézetekről és pénzügyi vál
lalkozásokról szóló törvény (Hpt.) úgy rendelkezik, hogy ha az állam a kezesség
vállalása keretében helytáll a betétessel szemben a betétet kezelő hitelintézet helyett,
a kifizetett összeg erejéig a betétesnek a hitelintézettel szembeni követelése az államra
száll át, és az állam a betétes helyébe lép. Ilyen esetben törvényi engedményről van
szó. A Ptk. szerint a törvényi engedményre a szerződési engedményezés szabályait
kell alkalmazni. Az engedményező helytállási kötelezettsége azonban csak akkor ma-
rad fenn, ha azt jogszabály kifejezetten előírja.
7. Jogátruházás
a) A Ptk. - az engedményezési szabályok analóg alkalmazását rendelve - külön sza- 1875

bályozza a forgalomképes jogok átruházását. A forgalomképes jogok a dolgokhoz és
a követelésekhez hasonlóan vagyoni elemek, amelyek gazdát cserélhetnek. A hatá-
lyos magyar jogban minden vagyoni jog forgalomképes, kivéve azokat a jogokat,
amelynek forgalomképességét jogszabály kizárja, vagy amelynek forgalomképte
lensége az illető jog természetéből egyértelműen következik. Törvényi rendelkezés
miatt nem ruházhatók át például a szerző személyhez fűződő jogai [Szjt. 9. § (2) bek.],
a családjogi jogviszonyon alapuló személyhez fűződő jogok, a haszonélvezeti jog
[5: 148. § ( 1 ) bek.].
Amint a szerződés alapvető kérdéseinél utaltunk rá, a visszterhes szerződések- 1876
ből rendszerint egymásnak megfelelő alanyi jogok (követelések) és kötelezettségek
(tartozások) egysége keletkezik. Ezért a jogokat általában csak a kötelezettségekkel
együtt, vagyis a szerződéses pozíciót a maga egészében lehet átruházni. Erről szól
e könyvben a XXXVI. fejezet. Vannak mégis önállóan átruházható jogok. Külön jog
szabály mondja ki például az üvegházhatású gázok európai uniós kibocsátási egysé
gére vonatkozó jognak vagy a tejtermelés-támogatási kvótára vonatkozó jognak az át
ruházhatóságát. A bírói gyakorlat által elismerten korábban is tárgya lehetett a vagyoni
forgalomnak a védett ismeretre (know-how-ra) vonatkozó jog is. Ezt a lehetőséget az
üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 4. §-a tételesen is kimondja,
éspedig mind az üzleti titokhoz füződő jog átruházása, mind az üzleti titok hasznosí
tására vonatkozó engedély adása formájában: jogátruházási, illetve hasznosítási szer
ződés.
b) A jogok átruházására a Ptk. a követelések átruházásának kétlépcsős rendszerét al
kalmazza. Első lépésként szükséges a régi és az új jogosult közötti elkötelező szer
ződés vagy más jogcím, majd ugyanezen felek között az a szerződés (a rendelkező
szerződés), amelynek alapján bekövetkezik az alanyváltozás: az új jogosult az átru
házó helyébe lép. Ez utóbbi szerződésre a törvény utaló normája az engedményezés
szabályainak megfelelő alkalmazását rendeli. Ez többek között azzal a következ
ménnyel jár, hogy a kötelezett beleegyezésére nincs szükség.
Kézenfekvő különbség a követelés-átruházáshoz képest, hogy abszolút szerkezetű jogok
átruházásánál, amelyeknél a kötelezett személye nem meghatározott, értesítésre és tel
jesítési utasításra nem kerül sor. Maga a Ptk. is kiemel egy eltérést: lajstromozott jogok
esetén az adott nyilvántartásba történő bejegyzés is szükséges a jog átszállásához.
Jogszabályok a XXXIV. fejezethez: Ptk. 6: 1 93-6:202. §-ok

XXXV. Fejezet
Tartozásátvállalás. Teljesítésátvállalás.
Tartozáselvállalás
1 . Tartozásátvállalás (intercessio privativa) ............................................................343

2. Teljesítésátvállalás (intercessio cumulativa) .......................................................345
3. Tartozáselvállalás ...............................................................................................346
1 . Tartozásátvállalás (intercessio privativa)
a) Tartozásátvállalás alapján egy szerződéses vagy más kötelmi jogviszonyból ere- 1879
dő (tipikusan: pénzre irányuló) meghatározott követelés teljesítésének kötelezettsé-
ge az eredeti kötelezett (,,K") helyett egy harmadik személy: az átvállaló (,,Á") kö
telezettsége lesz. A jogosult (,,J") tehát az átvállalóval szemben léphet fel. Fontos
kiemelni: a jogutódlás nem az egész kötelezetti pozícióban, hanem csak a meghatá-
rozott tartozás tekintetében következik be.
Formai tekintetben a tartozásátvállalás az engedményezés párdarabja: mindket- 1880
tő alanyváltozást eredményez a kötelemben. Míg az engedményezés egy meghatá-
rozott követelés jogosultja személyében, addig a tartozásátvállalás egy meghatáro-
zott követelés kötelezettje személyében jár alanyváltozással. Tartalmilag nézve
mélyebb a különbség. Engedményezéssel a jogosult rendelkezik vagyona egy ele
méről, egy meghatározott követelésről, azt ruházza át egy harmadik személyre, az en
gedményesre. A követelés átruházásának jogdogmatikai megoldása ezért a tulajdon
átruházás analógiájára alakítható ki. 104 Tartozásátvállalásnál a rendelkezési jog
gyakorlásáról nem beszélhetünk, és emiatt a tulajdonátruházás analógiája nem jöhet
szóba. A kötelezetti pozícióban történő jogutódlást ezért más dogmatikai technikával
kell megoldani. Az egyes magánjogi rendszerek részben eltérő módszerhez folya
modtak. Ezek közös lényege az, hogy valamilyen formában mindhárom érintett sze-
mély: a jogosult, az átvállaló és az eredeti kötelezett beleegyezését meg kell szerezni.
104 Lásd EöRSI Gyula: A tulajdonátszá//ás kérdéséről. Budapest. 1947.

3441 HARMADIK SZEMÉLY A SZERZŐDÉSBEN
Az új kötelezett részvétele a tartozásátvállalási jogviszony létrehozásában kézenfekvő,

hiszen ő kötelezettséget vállal magára. A jogosult hozzájárulása is nyilvánvaló kö
vetelmény, hiszen az ő számára egyáltalán nem közömbös, hogy milyen teljesítő ké
pességű és készségű személy tartozik neki. Végül az eredeti kötelezettnek is komoly
gazdasági érdekei fűződhetnek ahhoz, hogy maga teljesítsen, és ezért hozzájárulása
nélkül ne lehessen őt az eredeti kötelemből kiszorítani. Ez utóbbi szempontot érvé
nyesíti a Ptk. (6:57. §) akkor is, amikor főszabályként a kötelezett hozzájárulását kí
vánja meg ahhoz, hogy a jogosult harmadik személy részéről felajánlott teljesítést
[567) elfogadhasson.
A Ptk. szerint a tartozásátvállalás háromoldalú szerződés: a három érdekelt sze
mély megállapodásával jön létre. A törvény a jogviszony keletkezésének érvényes
ségét nem köti írásbeli alakhoz. A formaszabadság elve [6:4. § (2) bek.] alkalmaz
ható tehát; lényeges viszont, hogy mindhárom személy akaratnyilvánítása kifejezett,
egyértelmű és félreérthetetlen legyen (BDT 2000, 123.).
A törvény lehetővé teszi, hogy a jogosult már az eredeti szerződés megkötése
kor, előzetesen megtegye a tartozásátvállaláshoz szükséges beleegyező nyilatkoza
tát. Ezt a nyilatkozatot a jogosult - jól felfogott érdekei védelmében - nyilvánvaló
an nem személyi korlátok nélkül, hanem meghatározott személyre vagy személyi
körre korlátozva adja meg. Előzetes jogosulti hozzájárulás esetében a tartozásátvál
lalás az eredeti kötelezett és az átvállaló között az ő megegyezésükkel létrejön, de a jo
gosult irányában csak az ő értesítésével válik hatályossá. A Ptk. megengedi azt is,
hogy a jogosult az előzetes hozzájárulás megadásakor kiköthesse az előzetes hozzá
járulás visszavonásának jogát. A visszavonás joga lehetőséget adhat arra, hogy a jo
gosult adott esetben ne fogadhassa el a számára nem megnyugtató teljesítő képessé
gű vagy készségű új kötelezettet.
b) A tartozásátvállalás legfontosabbjoghatása az, hogy az eredeti kötelezett szabadul
a szerződésben meghatározott kötelezettségtől, és a jogosult e tartozást kizárólag az
új kötelezettől, az átvállalótól követelheti.
Az átvállaló a kötelezettségvállalással együtt megszerzi az eredeti kötelezettnek
az átvállalt követeléssel kapcsolatos, a jogosulttal szembeni (a „K"-,,J" viszonyból
eredő) - egyes, például fizetési haladékra vagy részletfizetésre vonatkozó -jogait,
és érvényesítheti az eredeti kötelezett egyes - például a követelés idő előttiségére vagy
elévülésére vonatkozó - kifogásait is. Az eredeti kötelezettet a jogosulttal szemben
megillető (ugyancsak a „K"-,,J" viszonyból eredő) beszámítási kifogással azonban
az átvállaló csak akkor élhet, ha az eredeti kötelezett a beszámítási nyilatkozatot már
megtette, mert e nélkül idegen követelésről rendelkezne, amit a magánjog nem enged
meg. Az eredeti kötelezett más jogviszonyból eredő beszámítási kifogása egyáltalán
nem száll át az átvállalóra, mivel ő nem egészében, hanem csak az átvállalt tartozás
Tartozásátvállalás. Te/jesítésátvá//a/ás. Tartozáse/vál/a/ás 1 345
tekintetében vált jogutóddá. Ilyen beszámítási jog átszállásában a feleknek külön meg
kell állapodniuk. Nem hivatkozhat az átvállaló azokra a kifogásokra sem, amelyek
az eredeti kötelezettel szembeni jogviszonyából (a „K"-,,Á" viszonyból) erednek.
Természetesen érvényesítheti viszont az átvállaló a jogosulttal szembeni (az „Á"
,,J" viszonyból eredő) saját kifogásait, és beszámíthatja saját követeléseit.
A tartozást biztosító mellékkötelezettségek a tartozásátvállalással megszűnnek, és 1885
csak az illető kötelezett (például kezes, garantőr, zálogkötelezett) beleegyezésével
szállnak át az új kötelezettre. Ennek kézenfekvő magyarázata az, hogy ezek a sze
mélyek az eredeti kötelezett teljesítő képességére és készségére tekintettel vállalták
a kezességet vagy nyújtottak zálogbiztosítékot. Kötelezettségvállalásuk megújításá-
hoz nyilván mérlegelniük kell az új kötelezett, az átvállaló kapacitását.
e) Tartozás jogszabály rendelkezése alapján is átszállhat új kötelezettre. Ennek az 1886
esetnek klasszikus példája az örökös törvényi kötelezése az ún. hagyatéki tartozáso-
kért történő helytállásra (7:96. §). A részletek tekintetében a Ptk. a jogszabályon ala-
puló tartozásátvállalásra a szerződéses tartozásátvállalásra vonatkozó törvényi ren
delkezések megfelelő alkalmazását írja elő.
2. Teijesítésátvállalás (intercessio cumulativa)
A Ptk. lehetővé teszi azt is, hogy a kötelezett a jogosult bevonása nélkül egyezhes- 1887
sen meg egy harmadik személlyel a tartozása teljesítésének átvállalásáról. Ilyen
szerződés alapján az átvállalónak kell teljesítenie a jogosult számára, vagy olyan hely-
zetbe kell hoznia a kötelezettet, hogy ő a lejáratkor teljesíteni tudjon. A kötelezett és
a harmadik személy közötti szerződés határozza meg a teljesítésátvállalás feltételeit,
és e szerződés alapján kell megítélni az átvállaló esetleges szerződésszegését is.
A teljesítésátvállalás természetesen csak az erre irányuló megállapodást kötő sze- 1888
mélyek között hoz létre jogviszonyt. A tartozást megalapozó (szerződéses vagy más
kötelmi) jogviszony jogosultja- ellentétben a tartozásátvállalás esetével - nem ala-
nya tehát a teljesítésátvállalásra vonatkozó megállapodásnak. Ezért ő nem követel-
heti az átvállalótól a teljesítést, és- a harmadik személy részéről történő teljesítés sza
bályai (6:57. §) szerint - kivételesen vissza is utasíthatja azt [567). Amint ott
elmondtuk, a jogosult nem köteles elfogadni harmadik személytől a személyhez kö-
tött szolgáltatást [163): például egy művészi teljesítményt: portrét és az olyan szak
értelmet vagy képességet (szakképzettséget, tudományos ismeretet) igénylő szol
gáltatást, amellyel a teljesítést felajánló harmadik személy nem rendelkezik.
3461 HARMADIK SZEMÉLY A SZERZÓDÉSBEN
3. Tartozáselvállalás
A teljesítéselvállalásról a szerződő felek értesíthetik a tartozást megalapozó (szer

ződéses vagy más kötelmi) jogviszony jogosultját. Ezt a szituációt a Ptk. tartozásel
vállalás elnevezés alatt szabályozza. Az értesítéssel a jogosult nem válik a jogviszony
alanyává, vagyis a teljesítéselvállalás nem alakul át tartozásátvállalássá. A Ptk. az ér
tesítéshez mégis fontos jogkövetkezményt fűz, éspedig azt, hogy a kötelezett és a tar
tozás elvállalója egyetemlegesen (6:29. §) kötelesek helytállni a tartozásért a jogo
sulttal szemben. Az egyetemleges helytállás - mint általában, úgy itt is - növeli
a jogosult követelésének fedezetét. A tartozáselvállaló pozíciója a kifogások tekin
tetében ugyanaz lesz, mint az eredeti kötelezetté, azzal a természetszerű különbség
gel, hogy ő a kötelezettet más jogviszonyból megillető beszámítási kifogásokat nem
hozhatja fel.
Tegyük hozzá: a tartozáselvállaló a jogosulttal szembeni esetleges saját követe
léseit sem számíthatja be. Ezt a Ptk. kifejezetten nem mondja ugyan ki, de követ
kezik a tartozáselvállalási jogviszony lényegéből. A tartozáselvállalás alapvetően
két személy: az eredeti kötelezett és az elvállaló belső ügye marad azt követően is,
hogy a jogosult értesítést kapott a teljesítéselvállalásról. A jogosult nemcsak nem
alanya a jogviszonynak, de beleegyezését sem kérték hozzá, ellentétben a tartozását
vállalás esetével. A jogosult ezért kizárólag haszonélvezője lehet a tartozáselvállalás
nak, mert az egyetemlegesség miatt az eredeti kötelezett vagyona mellett az elvállaló
vagyona is fedezetül szolgál követeléséhez. Joggal való visszaélést: a tartozáselválla
lás intézményével való visszaélést (1 :5. §) jelentene, ha a tartozáselvállaló a jogosulttal
szembeni saját követeléseit beszámíthatná. Ily módon- a tartozáselvállalás fedezet
bővítő hatása helyett - a jogosultra lehetne kényszeríteni a tartozások jogviszonyo
kon keresztbefekvő olyan elszámolását, amely helyzet létrehozásában ő nem vett
részt.
Jogszabályok a XXXV. fejezethez: Ptk. 6:203-6:207. §-ok

XXXVI. Fejezet
A szerződésátruházás
1 . A szerződéses pozíció átruházásának gazdasági funkciója és a jogi megoldás

lényege...............................................................................................................347
2. A szerződésátruházás fogalma és joghatásai ....................................................348
3. Speciális esetek a szerződési pozíció átruházására ...........................................349
1 . A szerződéses pozíció átruházásának gazdasági funkciója

és a jogi megoldás lényege
A kötelmek (köztük mindenekelőtt a szerződés) jogosulti vagy kötelezetti pozíciója 1891

nem más, mint jogok és kötelezettségek összessége. A vagyoni forgalomban több te
rületen felmerül olyan igény, hogy egy visszterhes szerződés egyik pozíciójához kap
csolódó valamennyi jog és kötelezettség tekintetében együttesen mehessen végbe jog
utódlás, alanyváltozás. Erre a funkcióra az engedményezés és a tartozásátvállalás
külön-külön nem alkalmas, mivel az előbbi csak egy meghatározott követelés, az
utóbbi csak egy meghatározott tartozás átruházását teszi lehetővé, de az adott- szer
ződéses vagy más kötelmi - jogi pozíció tartalmát egyebekben egyik sem érinti.
A vagyoni forgalom egy-egy konkrét igényét a szerződési pozíció átruházására 1892
külön jogszabályok már a Ptk. előtt megoldották: pénzintézetek között átruházható
a betétállomány, biztosítók között átruházható a szerződésállomány, vállalatfelvá-
sárlás esetén a munkaszerződések állománya kerül át a jogutód vállalathoz, az utas
átruházhatja az utazási szerződésbeli pozícióját stb. Sőt maga az 1 959-es Ptk. [432. §
(1) bek.] is lehetővé tette azt, hogy a bérlő pozíciója megmaradjon akkor is, ha a bé-
relt dolog és vele a bérbeadói pozíció gazdát cserélt. A felsőbírósági bírói gyakorlat
- a szerződési szabadság elve alapján - más területeken is elfogadta a szerződéses
pozíció átruházását, például vevői pozíció átruházásánál (BH 2006, 409.) és más szer
ződési pozíciók tekintetében is (BDT 2008, 1 760., BDT 2012, 99., BDT 2012,
2707., BDT 2012, 2751., BDT 2013, 3015.).
Általános jellegű jogdogmatikai megoldásra volt azonban szükség. Ezt a Ptk. 1893
- az Európai Szerződési Jogi Alapelvek (PECL) és az UNIDROIT Szerződési Jogi
Alapelvek példája nyomán- a szerződésátruházás új jogintézményével alkotta meg.
348 1 HARMADIK SZEMÉLY A SZERZÓDÉSBEN
A szerződés-átruházással az egyik felet a jogviszony alapján megillető valamennyi

jogosultság és kötelezettség tekintetében alanyváltozásra kerül sor: a régi jogalany
kilép a jogviszonyból, és helyére új fél lép. A jogviszony ugyanakkor - egyéb ele
mei tekintetében - változatlan tartalommal fennmarad.
A szerződésátruházás önálló (sui generis) jogintézmény, amelynek középpont
jában ugyanakkor az engedményezés és a tartozásátvállalás elemei fedezhetők fel.
Ezért rendeli a Ptk. utaló normája a speciálisan nem rendezett, esetleg felmerülő kér
dések megítélésére az engedményezés és a tartozásátvállalás szabályainak megfele
lő alkalmazását.
2. A szerződésátruházás fogalma és joghatásai
a) A szerződésátruházás egy háromoldalú szerződés, amelyben a szerződésből ki

lépő (,,JK.1 "), a szerződésben maradó (,,JK.2") és a szerződésbe belépő (,,JK.3 ") fél
megállapodnak a szerződésből kilépő felet megillető jogok és az őt terhelő kötele
zettségek összességének a szerződésbe belépő félre történő átruházásáról. A szerző
désátruházás következtében tehát a szerződésbe belépő fél lesz a jogosultja a szer
ződésből kilépő felet a szerződésben maradó féllel szemben megillető összes jognak
és egyben kötelezettje az összes kötelezettségnek.
A Ptk. lehetővé teszi, hogy a szerződésben maradó fél előzetesen megtegye
a szerződésátruházás létrejöttéhez szükséges beleegyező nyilatkozatát. Ezzel bizo
nyos helyzetekben, például egy cégcsoporton belüli tartós jogviszonyok (164) ese
tében gyorsítani lehet a szerződésátruházási döntéseket, mert csak két fél megálla
podására van szükség. Bankok is gyakran kötik ki hitelszerződéseikben, hogy
szerződési pozíciójukat az adós előzetes hozzájárulása alapján ruházhassák át. (Nem
csak követelésüket, mert azt engedményezéssel amúgy is megtehetik az adós rész
vétele nélkül.) Az előzetes hozzájáruló nyilatkozatot a szerződésben maradó fél
nyilvánvalóan nem személyi korlátok nélkül, hanem meghatározott személyi körre
korlátozva adja meg. Előzetes hozzájárulás esetében a szerződésátruházás a szerző
désben maradó fél értesítésével válik hatályossá. A Ptk. megengedi azt is, hogy a szer
ződésben maradó fél kiköthesse az előzetes hozzájárulás visszavonásának jogát.
A visszavonás joga lehetőséget adhat arra, hogy a szerződésben maradó fél adott eset
ben ne fogadhassa el a számára nem megnyugtató szerződéses pozíciócserét.
b) A szerződésátruházás következtében az adott szerződési pozícióban következik
be a jogutódlás. Ezért a szerződésbe belépő fél nem számíthatja be a szerződésből
kilépő felet - a szerződésben maradó féllel szembeni - más jogalapon megillető
A szerzódésátruházás 1 349
követelését. S ugyanígy nem számíthatja be a szerződésben maradó fél sem az őt

- a szerződésből kilépő féllel szemben- más jogalapon megillető követelését a szer
ződésbe belépő féllel szemben.
e) A Ptk. eltérően ítéli meg a szerződésbe belépő félre átszálló jogosultságok és kö- 1898
telezettségek biztosítékainak (kezességnek, zálogjognak)fennmaradását. Az előbbiek
- az engedményezés szabályának analógiájára- fennmaradnak; az utóbbiak - a tar
tozásátvállalás analógiájára- megszűnnek, kivéve, ha a biztosíték kötelezettje a szer
ződésátruházáshoz hozzájárul. Az eltérő megítélés logikus. Az első szituációban,
vagyis a jogokkal kapcsolatban a kezes vagy a zálogot adó a szerződésátruházás után
is ugyanazért a személyért: a szerződésben maradó félért áll helyt, mint azt megelő-
zően. Ezzel szemben a második szituációban, vagyis a kötelezettségekkel kapcso-
latban a kezes vagy a zálogot adó helyzete a szerződésátruházás következtében
megváltozik: míg előtte az általa már értékelt, a szerződésből kilépő félért állt helyt,
addig utána egy új személyért kellene helytállnia. Kézenfekvő, hogy a szerződésbe
belépő fél teljesítő képességét és teljesítő készségét figyelembe véve meg kell gon
dolnia, hogy ezt a helytállást megújítja-e. A törvény ugyanakkor megnyitja azt a le
hetőséget is, hogy a biztosítékot adó fél előzetesen hozzájáruljon ahhoz, hogy a szer
ződésbe belépő félre átszálljon a szerződésből kilépő félnek adott biztosíték. Ilyen
nyilatkozatot a biztosítékot adó személy is nyilván egy meghatározott személyi kör-
re korlátozva ad; emellett fenntarthatja a jogot a hozzájárulás visszavonására.
3. Speciális esetek a szerződési pozíció átruházására
Mind maga a Ptk., mind külön jogszabályok rendeznek speciális eseteket a szerző- 1899
dési pozíció átruházására. Ezeknek az eseteknek rendszerinti sajátossága az, hogy
a jogszabály - a helyzet sajátosságai miatt - nem kívánja meg a szerződésben ma-
radó fél hozzájárulását a pozíciócsere bekövetkezéséhez. Így szabályozza a kérdést
a Ptk. az utazási szerződésnél [6:254. § (3 )-(4) bek.]. Az utazási szerződésben az ere-
deti megrendelő (utas) szerződési pozícióját átvevő új megrendelő (utas) jogosult kö
vetelni az utazási irodától az utazási szerződésben vállalt szolgáltatásokat, és egyben
tartozik fizetni a megállapított díjat és teljesíteni az egyéb kötelezettségeket. A szer-
ződés átruházását megelőzően keletkezett kötelezettségek teljesítéséért és az átru
házásból eredő többletköltségek megfizetéséért a szerződésből kilépő és a szerző-
désbe belépő fél egyetemlegesen állnak helyt. Hasonlóan ítéli meg a törvény
a bérleti szerződés bérbeadói pozíciójának átruházását [6:340. § (2) bek.]. Az elő-
ző tulajdonos által bérbe adott bérlemény (lakás, iroda stb.) új tulajdonosa jogosult
követelni a bérlőtől a megállapított bérleti díjat és költségeket, és egyben tartozik tel

jesíteni a vele szemben a jogelődje által vállalt kötelezettséget a bérlemény (lakás,
iroda stb.) megfelelő állapotban történő rendelkezésre bocsátására. A bérbeadói kö
telezettségek teljesítéséért a szerződésből kilépő és a szerződésbe belépő fél egye
temlegesen állnak helyt.
Jogszabályok a XXXVI. fejezethez: Ptk. 6:208-6:211. §-ok

KILENCEDIK RESZ
A szerződés megszűnése teljesítés nélkül
XXXVII. Fejezet
A szerződés megszüntetése a felek
megállapodásával vagy az egyik fél
jognyilatkozatával ------------
1. Bevezetés: a szerződés teUesítés nélküli megszűnésének eseteiről . . . . . . . . . . . . . . . . 353

2 . A szerződés megszüntetése a felek megállapodásával . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 355
a) Bevezetés : a szerződést megszüntető megállapodások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 355
b) A szerződés felbontása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 355
e) A megszüntető szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 356
3. A szerződés egyoldalú megszüntetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 357
a) A szerződés egyoldalú megszüntetésének lényege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 357
b) A szerződés egyoldalú megszüntetése a szerződés felhatalmazása alapján . . . . 357
e) A szerződés jogszabályon alapuló egyoldalú megszüntetésének esettípusai ... 358
d) A szerződés egyoldalú megszüntetésének jogkövetkezményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . 360
4. Összefoglaló táblázat a szerződés felek által történő megszüntetéséről . . . . . . . . . 361
1 . Bevezetés : a szerződés teljesítés nélküli megszűnésének

eseteiről
A szerződés megszűnésének normális módja a szerződésszerű teljesítés [492), amely 1900

a szerződés kitűzött céljának megvalósításával oltja ki a felek jogait és kötelezettsé-
geit. A szerződés megszűnhet teljesítés nélkül is. Az ilyen helyzeteket különböző jogi
tények idézik elő. Ez történik például a következő esetekben.
a) Megszűnik a szerződés confusio esetében, amikor a szerződéses jogok (követe- 1901
lések) és kötelezettségek (tartozások) egy kézbe kerülnek. Confusiót eredményez jogi
személyek- összeolvadás vagy beolvadás útján történő- egyesülése (3 :44. §), ami-
kor a jogosulti és a kötelezetti szerződéses pozíció a jogutód jogi személynél egye-
sül. Példa: ,,A" és „B" jogi személy egy építési vállalkozási szerződés megrendelő-
je és vállalkozója. A két jogi személy összeolvadása esetén a létrejövő „C" jogi
személy lesz mind „A", mind „B" jogutódja, a vállalkozási szerződés megszűnik, és
354 A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE TELJESÍTÉS NÉLKÜL
az abból eredő jogok és kötelezettségek „C" jogi személy vagyonmérlegében „ol

dódnak fel". A szerződés megszűnése szempontjából ugyanez a helyzet akkor is, ha
„A" jogi személy beolvad „B" jogi személybe vagy fordítva. Ekkor is megszűnik
a vállalkozási szerződés, és az abból fakadó jogok és kötelezettségek a jogutód „B"
(fordított esetben: ,,A") vagyonmérlegébe kerülnek. Confusio szünteti meg teljesítés
nélkül a szerződést akkor is, ha az egyik fél a másik örököse lesz. Ha a kötelezett lesz
a jogosult örököse, a szerződés minden további nélkül szűnik meg; ha pedig a jogo
sult lesz a kötelezett örököse, a megszűnt szerződésből eredő követelése a hagyatékkal
szemben hagyatéki tartozásként [7:94. § (1 ) bek. e) pont] lesz érvényesíthető.
Természetesen a confusio csak akkor szünteti meg teljesen a szerződésből szár
mazó jogokat és kötelezettségeket, ha mind a jogosulti, mind a kötelezetti pozíció
ban egyetlen személy a szerződő fél, vagy ha több személy szerepel ugyan egy po
zícióban, de mindegyikük vonatkozásban bekövetkezik a confusio. Példa az utóbbi
esetre: ,,J" jogosulttal szemben „Kl " és „K2" a kötelezett. Maradéktalanul megszű
nik a szerződés, ha mind „Kl ", mind „K2" ,,J" örököse (jogi személy jogutódja) lesz.
Ha azonban csak- mondjuk- ,,K l " válik örökössé (iogutóddá), ,,K2" és „J" örökö
se(i) [jogutódja(i)] között a megszűnt szerződés ellenére fennmarad a kötelem. Mu
tatis mutandis ugyanez a helyzet, ha két jogosult van, és a kötelezett csak egyikük
(,,Jl ") örököse (jogutódja) lesz; ,,J2" viszonyában „K" nem szabadul.
b) Valamelyik fél halála rendszerint nem szünteti meg a szerződést, mert az elhunyt
személy örököse egyetemes jogutódként örökli a szerződésből eredő jogokat és kö
telezettségeket. Például az örökös köteles megfizetni a banknak az örökhagyó által
felvett kölcsön kamatait és egyéb költségeit (BH 2000, 11 9.). A személyhez kötött
szolgáltatásra [163] irányuló szerződés viszont megszűnik a kötelezett halálával, ha
a szolgáltatást- például egy művészi teljesítményt: írói művet, zeneművet, festményt
stb. - csak a kötelezett tudta volna teljesíteni; hasonlóképpen a jogosult halálával, ha
a szolgáltatás - például: tartás - a jogosult személyes szűkségleteit volt hivatott ki
elégíteni. A tartási szerződésnek a tartásra jogosult halálával történő megszűnését
a Ptk. kifejezetten is kimondja [6:493. § (1) bek.]. Az ingyenes tartási szerződés a kö
telezett halálával is megszűnik [6:496. § (3) bek.]. Ugyancsak a szerződés ingyenes
sége és a felek közötti viszony bizalmi jellege miatt szűnik meg a haszonkölcsön-szer
ződés a kölcsönvevő halálával [6:359. § (1) bek. b) pont]. Sajátos jogviszony-jellege
miatt bármelyik fél halálával (jogi személy tag megszűnésével) megszűnik a polgá
ri jogi társaság [6:511 . § (1 ) bek.].
e) A nevesített szerződésszegések szabályai között szerepelt már: a szerződés meg
szűnik, ha a teljesítés lehetetlenné vált [ 6:1 79. § (1 ) bek.]. A biztosítási szerződés le
hetetlenné válásának különös eseteiben is megszűnik a szerződés (6:454. §).
A szerződés megszüntetése a felek megállapodásával vagy az egyik fél jognyilatkozatával 1 355
dJ Kivételesen a bíróság is megszüntetheti a szerződést, például- bármelyik fél ké- 1905

relmére- a tartási szerződést abban az esetben, ha a szerződés célja még módosítással
sem valósítható meg [6:495. § (3 ) bek.].
e) Afelek közösen megszüntethetik a szerződést akkor is, ha az- egészen vagy rész- 1906
ben - nem ment teljesedésbe. Kivételesen - szerződéses vagy jogszabályi felhatal
mazás alapján - az egyik fél jognyilatkozata is elérheti ezt az eredményt. Ezekről az
esetekről szól a következő 2. és 3. pont.
2. A szerződés megszüntetése a felek megállapodásával
a) Bevezetés: a szerződést megszüntető megállapodások

b) A szerződés felbontása
e) A megszüntető szerződés
a) Bevezetés: a szerződést megszüntető megállapodások
A szerződés a felek alkotása: ők hozzák létre, tetszésük szerint módosíthatják, és kí- 1907
vánságuk szerint meg is szüntethetik. Mivel a szerződés megszüntetése is a felek
autonómiája körébe tartozik, törvényi felhatalmazásra ehhez nincs szükség. A magán-
jogi szabályozásnak csak a megszüntetés következményeit kell rendeznie, temiészetesen:
diszpozitív normákkal. A Ptk. szerint a szerződés megszüntetésének jogkövetkezményei
attól függenek, hogy a felek a szerződéskötésre visszamenő (ex tunc) hatállyal vagy csak
a jövőre nézve bekövetkező (ex nunc) hatállyal kívánják megszüntetni jogviszonyukat.
b) A szerződés felbontása
Ha felek a szerződésüket a megkötésre visszamenő (ex tunc) hatállyal szüntetik meg, 1908
megállapodásuk felbontja a szerződést. A szerződés felbontása az eredeti állapot
helyreállításának (in integrum restitutiónak) kötelezettségével jár. Ez azt jelenti, hogy
a szerződés alapján a felek között bekövetkezett vagyonmozgásokat vissza kell ren-
dezni, olyan helyzetet kell teremteni közöttük, mintha a szerződést meg sem kötötték
volna. A Ptk. szerint ennek az a feltétele, hogy a nyújtott szolgáltatások természetben
kölcsönösen visszatéríthetők legyenek. A szerződéskötés felbontására tehát csak
akkor kerülhet sor, ha a szerződéskötés előtti helyzet természetben helyreállítható, és-
356 A SZERZŐDÉS MEGSZÚNÉSE TEUESÍTÉS NÉLKÜL
pedig a kölcsönösen teljesített szolgáltatások egyidejű visszatérítésével. Az eredeti ál

lapot természetbeni helyreállíthatóságának akadálya lehet a dolog jelentős fizikai át
alakítása (átépítése). Ha az eredeti állapot természetbeni helyreállítása nem lehetsé
ges, a felek szerződésüket közös megegyezéssel is csak a jövőre nézve tudják
megszüntetni.
Gyakorlatilag a természetben történő visszatéríthetőség (reverzibilitás) dare típusú
dologszolgáltatás esetében is függ attól, hogy a szolgáltatott dolog fizikailag még létezzen
(a dolog nem pusztult el, azt nem fogyasztották el, nem használták fel stb.), és azt jogi
lag ne szerezze volt meg harmadik személy. Ez utóbbi esetekben az eredetileg vissza
fordítható szolgáltatás utólag visszafordíthatatlanná válik: utólagos irreverzibilitás kö
vetkezik be, ami a szerződéskötés előtti helyzet természetbeni helyreállítását lehetetlenné
teszi. Facere szolgáltatások, például vállalkozási, megbízási szerződések esetében
a nyújtott szolgáltatás az egyik fél részéről eleve (fogalmilag) nem téríthető természet
ben vissza, mivel a végzett munka meg nem történtté nem tehető. Hasonló a helyzet hasz
nálati kötelmeknél (például bérletnél). Ezekben az esetekben a szolgáltatás eredeti ir
reverzibilitása a szerződéskötés előtti helyzet helyreállítását kizárja. A pénzszolgáltatás
viszont, a legfajlagosabb [158] szolgáltatás lévén, mindig visszatéríthető.
Az in integrum restitutio feltételeit az érvénytelen szerződés jogkövetkezmé
nyeinek tárgyalásánál mutattuk be részletesen [337]. Ezzel kapcsolatban azonban egy
lényeges különbségre kell felhívni a figyelmet. A szerződés felek általi megszünte
tése esetén érvényes szerződés szűnik meg. Ebből pedig az következik, hogy - el
lentétben az érvénytelen szerződéssel - a szerződés megszüntetése harmadik sze
mélyekre nem hat ki, a harmadik személyek által a megszűnés időpontjáig szerzett
jogok fennmaradnak. Például, ha zálogjogot vagy más terhelő jogot szerzett harma
dik személy, ezeket a terheket a szerződés megszüntetése nem érinti (EBH 2010,
21 34.). Harmadik személy jogszerzése esetén tehát a szerződéskötés előtti állapot ter
mészetben nem állítható helyre, következésképpen a szerződés nem bonthatófel, ha
nem csak a jövőre vonatkozóan szüntethető meg.
e) A megszüntető szerződés
911 1 Ha a felek úgy döntenek, hogy jogviszonyukat csak a jövőre vonatkozóan szüntetik
meg, vagy a szerződés felbontása - az előbbiek szerint - nem lehetséges, a szerző
dés jövőre nézve bekövetkező (ex nunc) hatállyal történő megszüntetésére kerül sor.
A felek ilyen tartalmú megállapodását megszüntető szerződésnek nevezzük. A meg
szüntető szerződésben (vagy ahhoz kapcsolódóan) a feleknek el kell számolniuk egy
mással, rendezniük kell a megszüntetés időpontjáig bekövetkezett vagyonmozgások
egyensúlyát. A rendezés keretében a feleknek esetleges tartozásaikat ki kell egyen-
líteniük, el kell érniük, hogy egyik fél se gazdagodjék a másik rovására jogalap nél
kül. Az elszámolás részét képezi a szerződés tárgyát képező dolog időközbeni (pél
dául zálogjoggal történt) megterhelése miatti értékcsökkenés is.
3. A szerződés egyoldalú megszüntetése
a) A szerződés egyoldalú megszüntetésének lényege

b) A szerződés egyoldalú megszüntetése a szerződés felhatalmazása alapján
e) A szerződés jogszabályon alapuló egyoldalú megszüntetésének esettípusai
d) A szerződés egyoldalú megszüntetésének jogkövetkezményei
a) A szerződés egyoldalú megszüntetésének lényege
Amennyire természetes, hogy a felek együtt megszüntethetik a szerződést, annyira 1912

rendkívüli, hogy erre - a p acta sunt servanda elv alól tett kivétel alapján - az egyik
fél jognyilatkozatával kerülhessen sor. Ilyen jogot csak a szerződés vagy - kivétele-
sen -jogszabály felhatalmazása adhat a félnek.
A szerződés egyoldalú megszüntetése is kétfélekép p en történhet: a szerződés meg- 1913
kötésére visszamenő (ex tunc) hatállyal vagy csak a jövőre nézve bekövetkező (ex
nunc) hatállyal (BDT 2009, 21 30.). Az első esetben e/állásról, a második esetbenfel
mondásról beszélünk. Mindkét jognyilatkozatot a másik félhez kell intézni, tehát cím-
zett jognyilatkozatról [28] van szó. A jognyilatkozat a másik félhez történő megér
kezéssel válik hatályossá (BDT 2009, 2 1 3 0.). Ha jogszabály a felmondás idejét nem
határozza meg, a felmondás azonnali hatályú.
b) A szerződés egyoldalú megszüntetése a szerződés felhatalmazása

alapján
A felek egyikük vagy mindkettőjük számára minden további nélkül kiköthetik a szer- 1914
ződés egyoldalú megszüntetésének jogát. A szerződés feljogosítása mögött ott van
a másik fél beleegyezése. A megszüntetés esetleges feltételeit is a szerződés határozza
meg; a törvény maga ilyen esetekre kompenzációs kötelezettséget nem ír elő.
Sajátos esete a szerződés megállapodáson alapuló egyoldalú megszüntetésének 1915
az, amikor valamelyik fél a szerződésben meghatározott pénzösszeg: bánatpénz fi-
zetése ellenében köti ki (lényegében megvásárolja) ezt a jogot. A bánatpénz funkció-
358 A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE TELJESÍTÉS NÉLKÜL
ját tekintve átalány-kártalanítás. A szerződést egyoldalúan megszüntető fél partnere a bá

natpénzt meghaladó esetleges kárának megtérítését nem érvényesítheti. A bánatpénz
e tekintetben alapvetően eltér (az átalány-kártérítés jellegű) kötbértől [399). A bánat
pénz összegével kapcsolatban (a foglalóhoz, a kötbérhez és a jogvesztés kikötéséhez
hasonlóan) a Ptk. a bíróságnak korlátozott beavatkozási jogot enged. Az érintett fél ké
relmére (tehát nem hivatalból) a bíróság a túlzott mértékű bánatpénzt mérsékelheti.
A Kúria elvi határozata ezzel összefüggésben kifejti: annak megállapítása érdekében,
hogy a bánatpénz összege eltúlzott mértékű-e, a bíróságnak azt szükséges mérlegelnie,
hogy a bánatpénz összege a nyújtott szolgáltatáshoz képest milyen összegű. Nyilván
valóan eltúlzott mértékű a bánatpénz, ha annak összege jelentősen meghaladja a má
sik fél szerződés teljesítéséhez füződő vagyoni érdekeinek pénzben kifejezett értékét,
ideértve a nem teljesítés esetén bekövetkező kárt is. (EBH 2014, P.9.).
Bánatpénz kikötése a vagylagos felhatalmazottság (facultas alternativa) egyik
esete, a bánatpénz maga tehát egy felváltó szolgáltatás [161).
e) A szerződés jogszabályon alapuló egyoldalú megszüntetésének

esettípusai
917 1 Jogszabály egyoldalú megszüntetési jogot ad:

- szankciós jelleggel, meghatározott szerződésszegés esetén;
- kivételesen a megszüntetés megfelelő komp enzációja ellenében;
- határozatlan időre kötött szerződéssel létrehozott tartós jogviszonyok [164) ese-
tében;
- határozott időre kötött szerződésnél a clausula rebus sic stantibus elve [481)
szerint;
- szélesebb körben a fogyasztónak.
ca) Adott feltételek között a szerződés egyoldalú megszüntetésére hatalmazza fel
a Ptk. a szerződésszegést elkövető fél partnerét: késedelem (6: 1 54. §) és hibás telje
sítés (6:1 59. §) esetén, adott esetben előzetes szerződésszegésnél is: 6:1 51 . § [589).
Más, nem nevesített szerződésszegések esetére is megnyitja a törvény ezt a lehető
séget, ha a szerződésszegést elkövető fél partnere érdekmúlást bizonyít (6:1 40. §). Ne
vesített szerződéstípus sajátos megszegése miatt ad felmondási jogot a Ptk. ajándé
kozásnál [6:23 7. § (2) bek.] és haszonkölcsönnél [6:3 59. § (4) bek. b) és e) pontok].
Mindezekben az esetekben a szerződés egyoldalú megszüntetése azonnali hatályú,
szankciós jellegű (rendkívüli), és indokolni kell.
919 1 eb) A Ptk. a vállalkozó kárának komp enzálása mellett biztosít korlátlan egyoldalú
szerződésmegszüntetési jogot a megrendelőnek vállalkozási szerződésnél (6:249. §).
Ennek a jogszabályi felhatalmazásnak az oka az, hogy a megrendelő a gazdasági szük

ségletek hordozója, az ő érdekeinek kielégítését célozza a szerződés, és ha a szük
ségletei megváltoznak, a szerződés megszüntetése nemzetgazdaságilag is előnyösebb:
nem jön létre szükségtelenül, feleslegesen a megrendelt mű (gépi berendezés, épü
let stb.). A megrendelő szerződésmegszüntetési joga a teljesítés megkezdése előtt el
állást, utána felmondást jelent. Kompenzálnia kell a megrendelőnek a vállalkozót
a szerződés megszüntetésével okozott kárért, és meg kell fizetnie neki a vállalkozói
díj arányos részét is. Tekintettel arra, hogy a megrendelőt a törvény hatalmazza fel
a szerződés megszüntetésére, a károkozás jogszerű, és annak kiegyenlítését a Ptk. nem
kártérítésnek, hanem kártalanításnak nevezi (6:564. §). A szerződés egyoldalú meg
szüntetését nem kell indokolni.
Ugyancsak amiatt, hogy a jogosult a szükségletek hordozója, a vállalkozáshoz ha- 1920
sonló egyoldalú megszüntetési jogot ad a megrendelőnek a Ptk. a fajlagos szolgál-
tatás [158] határidős adásvételénél (,,szállítási szerződésnél") [6:231 . § (3 ) bek.].
A megrendelő ebben az esetben is köteles az eladónak a szerződés megszüntetésé-
vel okozott kárért kártalanítást fizetni. A megszüntető jognyilatkozatot itt sem kell
indokolni.
Megbízási szerződésnél alapvetően a szerződés bizalmi jellege miatt biztosít 1921
mindkét félnek egyoldalú szerződésmegszüntetési jogot a Ptk. (6:278. §). A meg
szüntető jognyilatkozatot nem kell indokolni. A megbízó köteles megtéríteni a meg
bízottnak a szerződés megszüntetésével okozott kárt, kivéve, ha a szerződés meg
szüntetésére a megbízott szerződésszegése miatt került sor.
cc) A szerződés nem örök időre szóló bilincs a felek kezén. A Ptk. ezért (ráadásul: kó- 1922
gens normával) a tartós jogviszonyt [164] létrehozó és határozatlan időre kötött szer
ződések esetében - éppen a jogviszony tartós jellegére tekintettel - egyoldalú szerző
désmegszüntetési jogot biztosít mindkét félnek. Ez a jog megfelelő (azaz az adott
helyzetben általában elvárhatóság követelményének eleget tevő)felmondási idő alkal
mazásával gyakorolható. A felmondási jognak a szerződésben történő kizárása semmis.
Egyes tartós jogviszonyt [164] létrehozó nevesített szerződéstípusok esetében 1923
a Ptk. - rendszerint a feltételek és a felmondási idő diszpozitív jellegű meghatáro-
zása mellett - kölcsönös rendes felmondási jogot biztosít; például
- bérletnél: 6:3 39. §;
- haszonkölcsönnél: 6:3 59. § (2) és (3) bek. ;
- letétnél: 6:364. § (1 ), illetve (3 ) bek.;
- kárbiztosítási szerződésnél: 6:466. §;
- polgári jogi társaságnál: 6:5 09. §.
cd) A clausula rebus sic stantibus elve [481] szerint engedi meg a törvény például a ha- 1924
tározott időre kötött letéti szerződés felmondását, ha a letéteményes a dolog őrizetét
360 A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE TEUESÍTÉS NÉLKÜL
nem foglalkozása körében látja el, és a szerződéskötéskor általa nem ismert olyan kö
rülmények következtek be, amelyek a dolog őrizetét számára nagymértékben meg
nehezítik [6:3 64. § (4) bek.]. Sőt, ilyen feltételek mellett a megőrzésre vállalt dolog
átvétele is megtagadható (6:362. §). A körülmények változása mellett a szerződés in
gyenessége is indokolja az egyoldalú megszüntetési jogot ajándékozásnál, szívessé
gi kölcsönnél és haszonkölcsönnél. A törvény lehetővé teszi az ajándék visszaköve
telését, ha arra az ajándékozónak a szerződéskötést követően bekövetkezett változások
miatt szüksége van, és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem
veszélyezteti [6:237. § ( 1 ) bek.]. Ugyanígy: ingyenes, szívességi kölcsön esetében
megtagadható a kölcsön folyósítása és visszakövetelhető a már kifizetett kölcsön
összeg, ha a hitelező körülményeiben lényeges változás következett be [6:3 88. §
a) pont]. Ugyancsak az ingyenességre tekintettel haszonkölcsön-szerződés esetében
is megtagadható a teljesítés [6:3 57. § (2) bek.], illetve felmondható a szerződés
[6:3 59. § (4) bek. a) és d) pontok] a körülmények lényeges megváltozása miatt.
ce) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződéseknél a fogyasztónak- mint gyengébb
félnek vélelmezett személynek - a támogatását szolgáló jogi eszközök többrétűek
(74). Közöttük szerepel a fogyasztónak szélesebb körben garantált egyoldalú szerző
désmegszüntetési jog is. A magyar polgári jog európai uniós irányelvek szabályainak
átűltetésével- a sajátos szerződéskötésre tekintettel - külön jogszabályokban biztosít
ilyen jogot a fogyasztónak: például távollévők közötti szerződéseknél, üzlethelyiségen
kívül kötött szerződéseknél, fogyasztói hitelszerződéseknél, időszakos üdülőhasználati
jogot átruházó szerződéseknél. A szerződés megkötése után 8-14 napos időn belül gya
korolható elállási joggal a törvény a fogyasztó számára kiegészítő időt kíván biztosí
tani a szerződés ismételt átgondolására. Az elállást nem kell indokolni.
d) A szerződés egyoldalú megszüntetésének jogkövetkezményei
A Ptk. a szerződés egyoldalú jognyilatkozattal történő megszüntetésének jogkövet

kezményeire a kétoldalú megszüntetés szabályait rendeli alkalmazni, éspedig: az el
állásra a felbontás, a felmondásra a megszüntető szerződés előírásait. Ez mindenek
előtt azt jelenti, hogy elállásra- az egyéb törvényi feltételek megléte esetén is- csak
akkor kerülhet sor, ha a szerződéskötés előtti helyzet természetben helyreállítható,
éspedig a kölcsönösen teljesített szolgáltatások egyidejű visszatérítésével. A Ptk. ki
fejezetten előírja, hogy az elállásra jogosult félnek az általa kapott szolgáltatás ter
mészetbeni visszaadását fel kell ajánlania. Ha a természetbeni restitúcióra bármely
okból (tehát akár eredeti, akár utólagos irreverzibilitás okából) nincs lehetőség,
a szerződéstől nem lehet elállni, viszont azt fel lehet mondani. Amint a szerződés két
oldalú felszámolásánál kiemeltük, irreverzibilis helyzet áll elő akkor is, ha harma-
A szerződés megszüntetése a felek megállapodásával vagy az egyik fél jognyilatkozatával 1 36 1
dik személynek joga (például zálogjoga) keletkezett a visszaadandó dolgon. Ennek

oka az, hogy mivel a megszüntetett szerződés érvényes volt, a harmadik személy ál
tal a megszűnés időpontjáig szerzett jogok fennmaradnak, és emiatt a szerződéskö
tés előtti helyzet nem állítható helyre. Ilyen esetben ezért a szerződés csak a jövőre
nézve számolható fel: felmondással és nem elállással.
Elállás esetén a szerződéskötés előtti helyzetet a feleknek egyidejű teljesítéssel 1927
kell helyreállítaniuk (EBD 2013 , P.13.), és erről a bíróságnak hivatalból (a fél kérelme
hiányában is) rendelkeznie kell (BH 2012, 94.).
Felmondás nyomán a feleknek ugyanúgy el kell számolniuk egymással, mint 1928
megszüntető szerződés esetében. Az elszámolás tárgyát kell, hogy képezze az ingó
vagy ingatlan dolgon a megszüntetés előtt harmadik személy által szerzett teher (pél-
dául zálogjog) is, amely fennmarad, és amely miatt az illető dolog értéke nyilván
valóan csökkent. Ilyen esetben az érintett fél a megterhelt és a tehermentes dolog kö-
zötti értékkülönbözetet követelheti (BH 201 0, 1 83.).
4. Összefoglaló táblázat a szerződés felek által történő

megszüntetéséről
kétoldalú megállapodással egyoldalú jognyilatkozattal

1929
ex tunc felbontó szerződés elállás
ex nunc megszüntető szerződés felmondás
Jogszabályok a XXXVII. Fejezethez: Ptk. 6:212-6:214. §-ok

Jogszabálymutató
Magyarország Alaptörvénye (2011 . április 25.)

2011 . évi CLI. törvény az Alkotmánybíróságról
2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról
201 3 . évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
201 3 . évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 201 3. évi V. törvény
hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről
201 3 . évi CCLII. törvény egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatály
balépésével összefüggő módosításáról
201 6. évi LXXVII. a Polgári Törvénykönyvről szóló 201 3. évi V. törvény módosí
tásáról
201 5. évi CV. törvény a természetes személyek adósságrendezéséről
201 5. évi CCXXII. törvény az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások sza
bályairól
201 4. évi LXXXVIII. törvény a biztosítási tevékenységről
201 3. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról
(Hpt.)
201 3 . évi CCXXXV. törvény az egyes fizetési szolgáltatókról
201 3. évi CXXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról
201 3. évi XXXIV. törvény az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsola
tos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvények
nek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes
fizetésekkel összefüggő módosításáról
2012. évi CCXVII. törvény az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rend
szerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő rész
vételről
2012. évi LXXXVIII. törvény a termékek piacfelügyeletéről
2011 . évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról
2009. évi CLXII. törvény a fogyasztónak nyújtott hitelről
2009. évi LXII. törvény a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
2009. évi LXXXV. törvény a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról
2008. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gya
korlat tilalmáról
364 1 JOGSZABÁLYMUTATÓ
2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szol

gáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól
2007. évi CVI. törvény az állami vagyonról
2007. évi XVII. törvény a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halásza
ti támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdé
seiről
2003 . évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmoz-
dításáról
2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről
2001 . évi CXX. törvény a tőkepiacról (Tpt.)
2001 . évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az in-
formációs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről
1 999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról
1 997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről
1 997. évi CLIV. törvény az egészségügyről
1 997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról (Inytv.)
1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás ti-
lalmáról
1 995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról
1 994. évi LXXI. törvény a választottbíráskodásról
1 994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról
1 993. évi LXXVIII. törvény a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidege
nítésükre vonatkozó egyes szabályokról
1 991 . évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról
1 51 /2003 . (IX. 22.) Korm. rendelet a tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötele
ző jótállásról
1 81 /2003. (XL 5.) Korm. rendelet az új lakásokra vonatkozó kötelező jótállásról
249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet a javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatko
zó kötelező jótállásról
281 /2008. (XL 28.) Korm. rendelet az utazási szerződésről
45/201 4. (II. 26.) Korm. rendelet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések
részletes szabályairól
27/2003 . (VII. 2.) IM rendelet a bíróságon kezelt letétekről
1 9/20 1 4. (Ill. 1 3 .) KIM rendelet a közjegyzői letéttel összefüggő egyes kérdésekről
1 4/20 1 0. (II. 23 .) FVM rendelet a tehéntej termékpálya szabályozásában alkalmazott
kvótarendszerről
1 8/2009. (VIII. 6.) MNB rendelet a pénzforgalom lebonyolításáról
JOGSZABÁLYMUTATÓ 1 365
910/201 4 EU európai parlamenti és tanácsi rendelet a belső piacon történő elektro

nikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szol
gáltatásokról
93/1 3 /EGK tanácsi irányelv a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisz
tességtelen feltételekről
1 999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv a fogyasztási cikkek adásvételé
nek és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól
2011/7/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv a kereskedelmi ügyletekhez kap
csolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről
2011 /83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv a fogyasztók jogairól
Tárgymutató
ABGB 72 bizalomvédelem 40, 41 , 23 6, 271

abszolút szerkezetű jogviszony 4, 612, bizonyítási teher/kötelezettség 416, 418,
788 598, 669, 694, 706, 746, 753 , 771
actio negatoria 595 blanketták csatája > általános szerző
actio Pauliana 379 dési feltételek ütközése
adatbeviteli hiba 296 clausula intabulandi 293 , 780, 849
adhéziós szerződés 216 clausula rebus sic stantibus 1 64, 1 69,
ajánlat 182 214, 481 , 487, 91 7, 924
ajánlati kötöttség 184 Code civil 7, 1 8
- jelenlevők között 185 common law 8, 581
- távollevők között 185 culp a in contrahendo 201
akadályközlési kötelezettség 494 cselekvőképesség hiánya 273
akarat-megegyezés 1 0, 13 deliktuális felelősség > kártérítési
- lényeges kérdésekben 177 felelősség szerződésen kívüli
akarati elv 40, 237, 271, 272 jogellenes magatartásért
alaki hiba 291 diszpozitivitás 76
alaki követelmények 32 dologi jogviszony 4
aliud-szolgáltatás 687 dologi jogvédelem > dologi jogviszony
atipikus szerződés 49 egyedi/fajlagos/zártfajú szolgáltatás
álképviselő 132 > szolgáltatás
általános szerződési feltétel 216 egyetemlegesjogosultság 115
- fogalma 218 egyetemleges kötelezettek 106
- értelmezése 242 egyezség 484
- szerződéses tartalommá válása 223 együttes jogosultak 114
- tartalmi kontrollja 317 együttműködési kötelezettség 193
- ütközése 226 - szerződéskötésnél 193
átvételi késedelem > jogosult - teljesítésénél 493
késedelme - fogyasztói szerződésnél 199
bánatpénz 915 együttműködési kötelezettség
beszámítás 556 megsértése/szankcionálása 201
BGB 25, 73, 1 40 elállás 584, 917
bírósági eljárásban nem érvényesíthető elévülés 783
követelések > naturális kötelmek - indoka 792
bírósági/közjegyzői letét 562 - szabályainak diszpozitív jellege
bírósági szerződésmódosítás 487 791, 799
368 1 TÁRGYMUTATÓ
- elévülési idő 794 felmondás 584, 917

- joghatása 804 felróható magatartás 606
- mellékkövetelésnek 809 feltételtűzés 374
- nyugvása 813 feltűnő értékaránytalanság 328
- megszakítása 826 felváltó szolgáltatás (facultas
elfogadó nyilatkozat 186 alternatíva) 161, 91 6
ellenszolgáltatás 167, 3 1 1 , 3 28 fiduciárius hitelbiztosíték 312
ellenőrzési kör 402, 410, 615 fizetési módok 523, 526
előreláthatósági klauzula 635 foglaló 407
előszerződés 211 fogyasztóvédelem a magánjogban 50,
engedményezés 845 74
- követelés-átruházás 845 fogyasztó
- joghatásai 869 - fogalma 94, 98
- jogi szerkezete 848 - tájékoztatása 199, 225
- hárompólusú kapcsolat 853 - elállási joga 728, 925
- engedményezhető követelések 861 fogyasztói többletjogok 74, 593
- engedményezést kizáró kikötés > fogyasztói jogok védelme 74, 593
p actum de non cedendo fogyasztói szerződés 50, 83 , 98
- törvényi engedmény (cessio legis) fogyasztói adásvétel 760
874 forgalom biztonsága 41 , 1 34, 1 48, 200,
erga omnes hatály 324 236, 271
eseti gondnok/gyám 151 formakényszer 291
európai uniós irányelv 50, 225, 3 1 8 , formaszabadság 36
3 3 3 , 511 , 546, 704, 759 garanciavállalás 460
érdekellentét képviselő és képviselt - garantőr 460
között 1 3 6, 1 51 , 294, 814 gazdasági erőfölény 206
érdekkör 617 gazdaságirányítási modellek 14, 1 5, 53
értékegyensúly 167, 3 1 1 , 3 28 generálklauzula 87, 3 05, 500
érvénytelenség > szerződés érvényte- gondossági kötelem 606
lensége harmadik személy
fedezetelvonó jogügylet/szerződés beleegyezése/jóváhagyása 378
379 harmadik személy érdekében kötött
fedezeti vétel/fedezeti eladás 648 szerződés 121
felbontás > szerződés felbontása harmadik személy javára szóló
felek autonómiája > magánautonómia szerződés > szerződés teljesítése
felelősségkizáró/felelősségkorlátozó harmadik személy javára
kikötés 591 hatálytalanság > szerződés hatályta
felén túli sérelem > laesio enormis lansága
felhívás ajánlattételre 182 hatósági jóváhagyás 378
TÁRGYMUTATÓ 1 369
helytállás 576 jognyilatkozat értelmezése 39

hiba-fogalom jogosult > szerződés alanyai
- hibás teljesítésnél 695 jogosult késedelme 681
- termékszavatossági helytállásnál jogosulti közrehatás > kármegelőzési,
763 kárelhárítási és kárenyhítési kötele
hibás teljesítés zettség
- fogalma 686 jogszabályba ütköző szerződés > tilos
- jogkövetkezményei 698 szerződés
- fogyasztói szerződésnek 694, 703 , jogszabály megkerülésével kötött
706, 718, 720, 730 szerződés > tilos szerződés
- vállalkozási szerződésnek 731 jogszavatosság
- használati szerződésnek 735, 744 - kötelezettség 737
hiteluzsora > uzsorás szerződés - jogok 741
hitelviszony 427, 462 - használati szerződésnél 744
idő előtti teljesítés 506, 534 jogügylet > jognyilatkozat
idő és időmúlás a magánjogban 782 jogügylet és szerződés > szerződés és
időhatározás 377 jogügylet
imp ossibilium nulla obligatio est 325 jogvesztés kikötése 413
in dubio contra p roferentem 242, 320 jogvesztő (záros) határidő 783
információs aszimmetria 64, 74, 1 97 jóerkölcsbe ütköző szerződés 305
ingyenesség 167 jótállás 745
írásbeli alak mint érvényességi kellék kamat 544
291 - szerződéses (kikötött) 546
ius variandi 726 - késedelmi 549
járulékos kötelezettségvállalás > - egyenértéki 544
kezesség - kárkamat 544
jogalap nélküli gazdagodás 18, 358, - kamatos 546, 549
544, 595, 760, 807 kár 608, 753
jogátruházás 875 - tényleges kár (damnum emergens)
jogellenes fenyegetés 271 , 282, 290 608
joggazdaságtan 63 , 79, 598, 644 - elmaradt haszon (lucrum cessans)
joglemondás > joglemondó nyilat- 608
kozat - tapadó kár 629, 707, 753
joglemondó nyilatkozat 42, 239, 316 - következménykár 629, 729, 746
jognyilatkozat 20, 26 - biztatási kár > negatív interesse
- fogalma 1 3 , 20, 24 - előrelátható kár 635
- fajtái 27 kármegelőzési, kárelhárítási és kár
- megtételének formái 30, 33 enyhítési kötelezettség 602, 644,
- e-mail útján 34 719, 729, 768
370 1 TÁRGYMUTATÓ
kármegosztás > kármegelőzési, kárel képviselő 125

hárítási és kárenyhítési kötele - ügyleti 1 3 7, 1 3 9
zettség késedelem
káronszerzés tilalma 651, 73 0 - kötelezetti 674
kártérítés > kártérítési felelősség - jogosult átvételi késedelme >
kártérítési felelősség 595, 599 jogosult késedelme
- feltételei 603 kicserélés > kellékszavatossági jogok
- funkciója 598 kijavítás > kellékszavatossági jogok
- kimentés 614 kirovó/lerovó pénznem 537
- szerződésszegésért 595, 599 kísérő kötelezettség 153, 606, 607
- szerződésen kívüli jogellenes ma- kockázatelosztás 598, 61 7, 644, 655,
gatartásért 364, 599 657
- egészségügyi szolgáltatással oko kockázatvállalás 450, 544, 640
zott kárért 623, 643 , 658, 686 kógens norma 76
- hibás teljesítésért 753 konszenzuálszerződés 175, 176
kárveszély átszállása 340, 518 kontraktuális felelősség > kártérítési
- teljesítéssel 518 felelősség szerződésszegésért
- jogosulti átvételi késedelemnél konvalidálás 292, 345, 3 50
683 kötbér 399
kellékszavatosság - mint átalány-kártérítés 404
- kötelezettség 701 - és más szankciók viszonya 405
- jogok 708 - mérséklése 406
- használati szerződésnél 735 kötelezett > szerződés alanyai
- határidők 71 6, 720 kötelmi jogviszony 4
- költségek 729 kötelem > kötelmi jogviszony
- vállalkozási szerződésnél 731 kötelemkeletkeztető jogi tények 19, 24
kezes 425 kötelmi jog 2
- sortartó (egyszerű) kezes 443 közérdek védelme 256, 342
- készfizető kezes 446 közérdekű kereset 324, 3 3 5
- több kezes 450 közös károkozók 672
- alkezes 449 közös téves feltevés 271 , 289
- fogyasztó kezessége 432 közreműködő 660
kezesség 425 - fogalma 660
- globálkezesség 435 - magatartásáért felelősség 664
- kártalanító kezesség 445 - megtérítési igény a közreműkö-
képviselet dővel szemben 669
- fajtái 1 24 - jogosult deliktuális igénye a köz
- vélelmezett 1 48 reműködővel szemben 670
- látszaton alapuló 1 49 laesio enormis 72
TÁRGYMUTATÓ 1 3 71
lehetetlen szolgáltatás 325, 772 - módjai > fizetési módok

lehetetlenülés > teljesítés lehetetlenné - helye 535
válása - pénzneme 53 7
magánautonómia 54, 3 1 8, 348, 655 - több pénztartozás esetén 540
meghatalmazás 137, 139 piaci ár 178, 648
megtámadás 259 pozitív interesse 364
- okai 3 3 6 prevenció 599
- határideje 264 ráutaló magatartás 2 1 , 29, 30, 42, 833
megtérítési (visszkereseti) igény 449, reálszerződés 1 76, 409
459, 568, 669 reáluzsora > uzsorás szerződés
megtévesztés 27 1 , 282 rei vindicatio 595
megvizsgálási kötelezettség 496 rejtett indok 27 1
megszüntető szerződés 9 1 1 relatív semmisség 257
merger clause > teljességi záradék relatív hatálytalanság 369
naturális kötelmek 392 relatív szerkezetű jogviszony 4, 6, 18
negatív interesse 364, 74 1 , reparáció 599
neminem laedere 612 residuum 777
nemlétező szerződés 245 retentio > visszatartási jog
nemo turpitudinem suam allegans részleges érvénytelenség 361
auditur 288, 3 3 1 részleges szerződésszegés 586
non-cumul elv 652 semmisség 254
nováció 41 9, 479 - okai 336
nyilatkozati elv40, 271 sérelemdíj 600, 6 10, 788, 86 1
nyitott norma > generálklauzula specific performance 58 1
okirat/okirati kényszer 3 1 , 38, 1 42, surrogatum 777
1 47, 1 81 , 220, 292, 43 1 , 557, 854 személyhez kötött szolgáltatás >
okozati összefüggés 603 , 6 1 1 , 664, szolgáltatás
669 szerződés
oltalmi érdek sérelme 632, 659, 668, - a piacgazdaságban 14, 15, 54
753 - a tervgazdaságban 14
osztható szolgáltatás 1 04, 1 62, 571 - a polgári jogban 1
osztott jogosultság 1 12 - a kötelmi jogban 2
pacta sunt servanda 284, 480, 487, szerződés alanyai 90
777, 9 1 2 szerződésátruházás > szerződéses
pactum de non cedendo 864 pozíció átruházása
pénzszolgáltatás 165 szerződés értelmezése 236
pénztartozás teljesítése 52 1 szerződés érvénytelensége 245
- ideje 527 - okai 336
- idő előtti 534 - jogkövetkezményei 337
372 1 TÁRGYMUTATÓ
szerződés és jogügylet 20 - egyidejű 504

szerződés felbontása 908 - elismerése 514
szerződés hatálytalansága 366 - harmadik személy javára 572
szerződéskötés 175 - harmadik személy részéről 121 , 567
- helye 188 - helye 507
- ideje 187 - ideje 501, 674
- általános szerződési feltételekkel 230 - idő előtt > idő előtti teljesítés
- szerződéskötési kötelezettség - költségei 516
esetén 204 - minősége 510
- elektronikus úton 228, 1 98 - módja 5 1 0
- versenyeztetési eljárás során 207 - osztható szolgáltatásnak 162, 57 1
szerződéskötési kötelezettség 1 5, 59, - pénztartozásnak > pénztartozás
67, 68, 70, 204 teljesítése
szerződéskötési tárgyalás 171 - természetbeni követelése 580
szerződés létrejötte 175, 187 - többletszolgáltatásnak 1 08, 513
szerződés létszakai 170 szerződéstípus 48, 62, 73 , 90, 1 55,
szerződés megszilárdítása 396 1 69
szerződés megszűnése szerződéses pozíció átruházása 891
- teljesítés nélkül 900 - fogalma és joghatásai 895
- a felek megállapodásával 907 - különös esetei 899
- egyoldalú nyilatkozattal 912 szerződéses szokás 30, 1 80, 69 1
szerződés módosítása szerződési jog
- a felek megállapodásával 476 - forrásai 45
- egyezséggel > egyezség - a polgári jog rendszerében 18
- bírósági ítélettel > bírósági szerző- szerződési jog és versenyjog 75
désmódosítás szerződési kikötés 297, 3 27, 3 34, 483 ,
- jogszabállyal 491 59 1 , 592
szerződésszegés 573 - értelmezése 236
- fogalma 573 - érthetetlen szerződési kikötés 327
- előzetes 589 - ellentmondó szerződési kikötés
- fajtái 574 327
- közbenső 587 szerződési szabadság 53, 59
- objektív szankciói 575, 577 - funkciója 63
- részleges 586 - korlátai 66
- szubjektív szankciói 575, 577 - partnerválasztás 60
szerződés tárgya > szolgáltatás - tartalomalakító 61
szerződés teljesítése 492 - típusválasztás 62
- bírósági/közjegyzői letéttel > bíró színlelt szerződés 272, 274
sági/közjegyzői letét
Tárgymutató 1 373
szolgáltatás 152 titoktartási kötelezettség 196

- egyedi/fajlagos/zártfajú 158 több alany egy pozícióban 102
- fő- és mellékszolgáltatás 152 tranzakciós költség 80, 21 6
- lehetetlenné válása > teljesítés le- uzsorás szerződés 311
hetetlenné válása üzleti kockázat 204, 311, 487, 489, 695,
- megvizsgálása > megvizsgálási 772
kötelezettség vagylagos szolgáltatás 160
- osztható - oszthatatlan 104 - teljesítése 160
- személyhez kötött 163, 567, 663 , - lehetetlenné válása 778
861 , 888, 903 vállalkozás fogalma 97
tartozásátvállalás (intercessio vállalt jognyilatkozat tételének
p rivativa) 879 elmulasztása 780
- jogszabály rendelkezése alapján vegyes szerződés 49
886 venire contra factum p rop rium 1 91 ,
tartozáselismerés 415 315
tartozáselvállalás 889 versenyjog > szerződési jog és
tartós jogviszony 164, 1 73 , 292, 488, versenyJog
896, 91 7, 922 vis maior 61 5
tájékoztatási kötelezettség 153 visszatartási jog (retentio) 578,
- szerződéskötésnél 193, 224 583,71 0
- megsértése/szankcionálása 201 visszterhesség 167
teljes kártérítés elve 629, 63 5 - vélelme 168
teljesítés > szerződés teljesítése zálogjog 421 , 424, 451 , 475, 742, 812,
teljesítésátvállalás (intercessio 928
cumulativa) 887
teljesítés lehetetlenné válása (lehetet-
lenülése) 772
teljesítés megtagadása 779
teljesítési érdek sérelme 668
teljesítési fedezet megerősítése 420
teljesítési segéd 661
teljességi záradék 243
termékszavatosság 757
tévedés 27 1 , 284
tilos szerződés 297
tisztességtelen szerződési feltétel
- fogyasztói szerződésben 317
- nem fogyasztói szerződésben 333
titkos fenntartás 271 80, 217
ELTE JOGI KARI KONYVSOROZAT
ELTE Jogi Kari Jegyzetek

ISSN 2060 5986
1. DEZSÖ Márta - POZSÁR-SZENTMIKLÓSY Zoltán (szerk.): Alkotmányjogi alap ok.

Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2008. 1 3 0 o., ISBN 978 963 284 044 4
2. KOVÁCS Árpád: Közp énzügyek.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 201 0. 3 79 o., ISBN 978 963 312 004 0
3. PRINCZINGER Péter: Sp ortjog I.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 201 0. 264 o., ISBN 978 963 312 009 5
4. MARGITÁN Éva (szerk.): Büntetőjog.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 201 0. 461 o., ISBN 978 963 312 01 0 1
5. RÉTI Mária: Szövetkezeti jog.
Változatlan utánnyomás,
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 1 0. 41 4 o., ISBN 978 963 3 12 020 0
6. PRINCZINGER Péter (szerk.): Sp ortjog II.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 201 1 . 405 o., ISBN 978 963 312 03 3 0
7. SZEIBERT Orsolya: Családi jog.
Második, átdolgozott kiadás,
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2012. 255 o., ISBN 978 963 312 1 1 9 1
8. FöLDI András (szerk.): Összehasonlító jogtörténet.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2012. 643 o., ISBN 978 963 312 130 6
9. KÉPES György (szerk.): Magyar alkotmány- és közigazgatás-történet a p olgári
korban. A hatalommegosztás államszervezete, 1848- 1 949.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 201 3. 23 3 o., ISBN 978 963 312 1 56 6
1 0. FERENCZ Jácint- GÖNDÖR Éva- GYULAVÁRI Tamás- KÁRTYÁS Gábor:
Munkajogi alap ismeretek.
Harmadik, átdolgozott kiadás,
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2016. 21 7 o., ISBN 978 963 312 263 1
1 1 . GYULAVÁRI Tamás- Hös Nikolett- KÁRTYÁS Gábor (szerk.): Munkajogi
feladatok és jogesetek.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 201 7. 21 7 o., ISBN 978 963 312 1 74 0
376 1 ELTE JOGI KARI KÖNYVSOROZAT
1 2. HoFFMAN István: Bevezetés a terüleifejlesztésijogba.

Negyedik, hatályosított és átdolgozott kiadás,
ISBN 978 963 312 303 4 (pdf) E-book: http://www.eltereader.hu/kiadvanyok/
hoffman-istvan-bevezetes-a-teruletfejlesztesi-jogba-4-atdolgozott-kiadas//
1 3 . FLECK Zoltán (szerk.): Jogszociológiai előadások.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2014. 1 96 o., ISBN 978 963 312 1 96 2
1 4. HAcK Péter (szerk.): Büntetőeljárási jog.
1 5. BöLCS Ágnes: Italiano giuridico.
16. KIRÁLY Miklós (szerk.): UNJDROIT- Nemzetközi Kereskedelmi Szerződések
Alap elvei 201 0.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2014. 1 21 o., ISBN 978 963 3 1 2 21 3 6
E-book: http://www.eltereader.hu/kiadvanyok/unidroit/
1 7. KEDVES Imre: A különleges titkosszolgálati eszközök alkalmazásának története.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 201 4. 1 07 o., ISBN 978 963 3 1 2 21 0 5
E-book: http://www.eltereader.hu/kiadvanyok/kedves-imre-a-kulonleges
titkos szolgalati-eszkozok-alkalmazasanak-tortenete/
1 8. KÁRTYÁS Gábor (szerk.): Bevezetés a közszolgálati munkajogba.
1 9. FILÓ Mihály (szerk.): Büntetőjog. Általános rész.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2015. 221 o., ISBN 978 963 3 1 2 23 5 8
20. HAcK Péter (szerk.): Büntetőeljárási jog II.
21 . HoFFMANIstván (szerk.): Bevezetés a szociális jogba.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 201 5. 1 3 1 o., ISBN 978 963 3 1 2 244 0
22. Blaise PASZTORY: Introduction to the International Cap ital Markets.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2016. 1 78 o., ISBN 978 963 3 1 2 267 9
23 . KoóSNÉ MOHÁCSI Barbara - LŐRINCZ József- LUKÁCS Krisztina - PALLO József:
Büntetésvégrehajtási jog.
24. KARÁCSONY András: Jogelméleti előadások.
25. FILÓMihály- NEMES András (szerk.): Büntetőjog. Különös rész.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 201 8. 3 1 9 o., ISBN 978 963 284 947 8
ELTE JOGI KARI KÖNYVSOROZAT 1 377
ELTE Jogi Kari Tankönyvek

ISSN 2060 6494
1 . BOROS Zsuzsanna - SZABÓ Dániel: Parlamentarizmus Magyarországon

(1867-1 944).
2. VARGA István (szerk.): A p olgári nemp eres eljárások joga.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 201 3 . 1 093 o., ISBN 978 963 284 1 52 8
3 . KARDos Gábor- LATIMANN Tamás (szerk.): Nemzetközi jog.
4. MENYHÁRD Attila: Dologi jog.
5. KIRÁLY Miklós (szerk.): Az Európ ai Unió gazdasági joga I.
A belső p iac és a közös kereskedelemp olitika.
6 SZILÁGYI Péter: Jogi alap tan.
7. GYULAVÁRI Tamás (szerk.): Munkajog.
Ötödik, átdolgozott kiadás,
8. MÁDL Ferenc - VÉKÁS Lajos: Nemzetközi magánjog és nemzetközi gazdasági
kap csolatok joga.
Kilencedik, átdolgozott kiadás,
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 201 8. 623 o., ISBN 978 963 312 1 3 1 3
9. BERKE Barna- PAPP Mónika: Az Európ ai Unió gazdasági joga II. Az Európ ai
Unió versenyjoga.
1 0. FAZEKAS Marianna (szerk.): Közigazgatási jog. Általános rész III.
1 1 . FAZEKAS Marianna (szerk.): Közigazgatási jog. Általános rész I.
Negyedik, átdolgozott és bővített kiadás,
1 2. FöLDI András (szerk.): Összehasonlító jogtörténet.
Negyedik, javított kiadás,
1 3 . VÉKÁS Lajos: Szerződési jog. Általános rész,

Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 201 9. 381 o., I SBN 978 963 3 1 2 265 5
1 4. FAZEKAS Marianna (szerk.): Közigazgatási jog. Általános rész II.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2017. 23 7 o., I SBN 978 963 3 1 2 268 6
1 5. LONTAI Endre - F ALUDI Gábor- GYERTYÁNFY Péter- VÉKÁS Gusztáv:
Polgári jog. Szerzői jog és ip arjogvédelem.
1 6. GELLÉR Balázs - AMBRUS István: A magyar büntetőjog általános tanai I.
Második, javított és hatályosított kiadás,
1 7. FUGLINSZKY Ádám - TőKEY Balázs: Szerződési jog. Különös rész.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 201 8. 837 o., I SBN 978 963 3 1 2 292 1
1 8. SIPOS Attila: A nemzetközi p olgári rep ülés joga.
ELTE Jogi Kari Tudomány

ISSN 2060 936 1
1 . MEZEY Barna- NAGY Janka Teodóra (szerk.): Jogi nép rajz-jogi

kultúrtörténet. Tanulmányok a jogtudományok, a nép rajztudományok
és a történettudományok köréből.
2. GÁRDOS Péter: Az engedményezés.
3. HOFFMAN István: Önkormányzati közszolgáltatások szervezése és igazgatása.
Az elmélet és a gyakorlat tükrében.
4. FILÓ Mihály: Az eutanázia a büntetőjogi gondolkodásban.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2009. 353 o., ISBN 978 963 284 1 04 5
5. Gábor HAMZA: Entstehung und Entwicklung der modernen
Privatrechtsordnungen und die römischrechtliche Tradition.
6. FLECK Zoltán (szerk.): Igazságszolgáltatás a tudomány tükrében.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2010. 237 o., ISBN 978 963 284 1 27 4
7. RozsNYAI Krisztina: Közigazgatási bíráskodás Prokrusztész-ágyban.
ELTE JOGI KARI KÖNYVSOROZAT j 379
8. NYIKOS Györgyi : A PPPfinanszírozási technika és az EUfejlesztési

támogatásai a közcélú beruházások megvalósításában.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 1 0. 270 o., ISBN 978 963 312 007 1
9. SZABÓ Máté- PÉTERFALYI Attila (szerk.): Európai ombudsman-intézmények.
1 0. FUGLINSZKY Ádám: A polgári jogi felelősség útjai vegyes jogrendszerben.
Québec, Kanada.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 201 0. 51 8 o., ISBN 978 963 3 1 2 024 8
1 1 . SOMODY Bemadette: Az ombudsman típusú jogvédelem.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2010. 1 58 o., I SBN 978 963 312 031 6
1 2. NAGY Marianna: Interdiszciplináris mozaikok a közigazgatási jogi felelősség
dogmatikájához.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 201 0. 2 1 4 o., ISBN 978 963 312 029 3
13. Miklós KlRÁLY: Unity and Diversity: The Cultural Effects of the Law of the
European Union.
Budapest, EL TE Eötvös Kiadó, 201 1 . 304 o., I SBN 978 963 312 045 3
1 4. MEZEY Barna (szerk.): A szimbólumok üzenete. A jogi kultúra jelképei:
eljárások, szokások, formák és tárgyak.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2011 . 595 o., ISBN 978 963 3 1 2 054 5
15. ERDEI Árpád: Tanok és tévtanok a büntető eljárásjog tudományában.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 1 1 . 359 o., ISBN 978 963 312 061 3
16. SZÉKELY László: A személyiségi jogok hazai elmélete.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 1 1 . 191 o., ISBN 978 963 312 079 8
1 7. Balázs József GELLÉR: Legality on Trial. A Theoretical A nalysis of the Legality
of Substantive Criminal Norms.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 201 1 . 3 03 o., ISBN 978 963 312 085 9
1 8. KISFALUDI András (szerk.): Versenyjogi jogsértések- magánjogi
következmények.
19. GELLÉR Balázs József: Legalitás a vádpadon.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 201 3 . 3 1 7 o., ISBN 978 963 312 154 2
20. Tamás SZABADOS: The Transfer of the Company Seat within the European
Union.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 201 3 . 253 o., I SBN 978 963 312 1 44 3
21 . BÁNYAI Ferenc - NAGYPÁL Szabolcs (szerk.): Közvetítés és vitarendezés a jogi
és a vallási kultúrákban.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 201 4. 255 o., I SBN 978 963 312 202 0
22. GOSZTONYI Gergely: Alternatív (?) média. A közösségi média jogi

szabályozásának vetületei.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 201 4. 262 o., ISBN 978 963 3 1 2 1 94 8
23 . SIKLÓSI Iván: A nemlétező, érvénytelen és hatálytalan jogügyletek elméleti
és dogmatikai kérdései a római jogban és a modern jogokban.
24. SZEIBERT Orsolya: A házasság Európ ában ajogegységesítő törekvések
tükrében.
25. NAVRATIL Szonja: A jogászi hivatásrendek története Magyarországon.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2014. 1 80 o., ISBN 978 963 3 1 2 209 9
26. TöKEY Balázs: Az egészségbiztosítási szerződés.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 1 5. 3 45 o., ISBN 978 963 312 221 1
27. KoóSNÉ MOHÁCSI Barbara: A szabadságelvonás határai.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2015. 3 1 7 o., ISBN 978 963 3 1 2 220 4
28. FEKETE Balázs - FLECK Zoltán (szerk.): Tanulmányok a kortárs jogelméletről.
29. KAJTÁR Gábor: A nem állami szerep lők elleni önvédelem a nemzetközi jogban.
30. HOFFMAN István: Gondolatok a 21. századi önkormányzati jog fontosabb
intézményeiről és modelljeiről.
3 1 . KISF ALUDJ András: Tanulmányok a bizalmi vagyonkezelés jogi szabályozá
sának elméleti alapjairól.
3 2. Martin AHRENS - Volker LIPP - István VARGA (Hrsg.): Grundrechte
im Zivilp rozess.
3 3 . FÖLDI András - SÁNDOR István - SIKLÓSI Iván (szerk.): Ad geograp hiam
historico-iuridicam op e iuris Romani colendam Studia in honorem Gábor
Hamza.
34. KEcsö Gábor: A helyi önkormányzatok p énzügyi jogi jogállása.
35. CSÖNDES Mónika: Előrelátható károk? Az előreláthatósági korlát hatása
szerződésszegési kártérítési jogunkra.
ELTE JOGI KARI KÖNYVSOROZAT 1 38 1
36. HACK Péter - HORVÁTH Georgina - KIRÁLY Eszter (szerk.): Kodifikációs

kölcsönhatások. Tanulmányok Király Tibor tiszteletére.
3 7. SOMSSICH Réka: Egységes jog - egységes értelmezés? Az uniós jog értelmezése
a tagállami bíróságok szintjén.
3 8. KUNCZ Ödön: Életem.
(Szerkesztette: KISFALUDI ANDRÁS - Rácz Lilla)
Budapest, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, 2017. 742 o.,
ISBN 978 963 284 05 1 2
39. SIKLÓSI Iván: A ius offerendi p roblematikája a római jogban.
40. SZEIBERT Orsolya (szerk.): Weiss Emilia családjogi és öröklési jogi kodifikációs
tanulmányai.
41 . KORMÁNY Attila: A tradicionális és a modern kínai jog. A jogfejlődése Kínában
a kezdetektől napjainkig.
42. F. ROZSNYAI Krisztina: Hatékony jogvédelem a közigazgatási p erben.
A magyar közigazgatási p errendtartás európ ai fejlődési tendenciákhoz
illeszkedő kodifikációjának egyes előkérdései.
43 . SZEIBERT Orsolya (szerk.): Család és családtagok -jogági tükröződések.
44. KÉPES György: A Dán Királyság alkotmánytörténete a kezdetektől 1 848-ig.
45. FEKETE Balázs: Az európ ai alkotmányp reambulum. Összehasonlító és elméleti
p ersp ektívák.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2019. 164 o., ISBN 978 963 3 1 2 3 07 2
46. Orsolya SZEIBERT (ed.): Develop ments in Family Law. Year by Year I (2018).
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 201 8. 21 1 o., ISBN 978 963 489 080 1 1 6 1

Vékás Lajos - Szerződési Jog Általános Rész PDF

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Vékás Lajos - Szerződési Jog Általános Rész PDF

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

ISBN 978 963 312 265 5

ISSN 2060 6494

Felelős kiadó: Hunyady András ügyvezető igazgató

3. Hárompólusú jogi kapcsolat: .,K" - .,Eő" - .,Es" ................................................334

Budapest, 20 1 6. Szent István napján

1 . A szerződés a polgári j ogban

Az emberek együttélése a társadalom számos területén jogi szankciókkal is biztosí- 1 1

2 . A szerződés a kötelmi jogban

viszonyokat „sűrített kötelmeknek" fogja fel: Uo., II. kötet. 1 27 1 . sk. o.

a dologi-kötelmi jogi védelem közötti megkülönböztetést.6 A francia Code civilben ere­

A szerződés lényegének megközelítésére a magánjogtudomány többféle elméletet dol­

A szerződés állami elismerésének Gogi eszközökkel történő kikényszerítésének vagy kár­

A legelterjedtebb kontinentális és egyben magyar jogfelfogás a szerződés lényegét 1 10

10 Uo. 1 08. skk. o.

4. Tulajdonosi elkülönültség, munkamegosztás, piacgazdaság

A szerződés alapvető szerepet játszik a forgalomképes erőforrások és a javak piaci

tok keretében igyekeztek megteremteni, és a szerződések (ún. ,,tervszerződések") csak

5. A szerződés és a szerződési jog funkciói

Az alapvetően áru-pénzviszonyokra épülő piacgazdaságban a szerződés eminens sze- 1 16

elvárás a szerződési joggal szemben azt a követelményt támasztja, hogy a szabályo­

Jogszabályok az I. fejezethez: Ptk. 6:58. §

1 . A szerződési jog a magyar polgári jog rendszerében............................................25

1 . A szerződési j og a magyar polgári jog rendszerében

Kötelem jöhet létre ezeken kívül értékpapírból, hatósági rendelkezésből (példá­

A polgári jog mai fogalomrendszerében a szerződést közvetlenül átfogó felső kate­

A jogügyletek többsége kötelemkeletkeztető jogi tény, és ezért szabályozásuk a kö­

ter Band: Das Rechtsgeschaft. Berlin - Heidelberg - New York, 1 992.

a) A Ptk.-ban a jogügylet nem rendszeralkotó fogalom, de a törvény a Hatodik

db) Az alakiság betartása csak abban az esetben válik érvényességi követelménnyé,

kiegyensúlyozottabbá váltak, a szembenálló nézetek jobban figyelembe vették egymás

A Ptk. főszabálya - az élők közötti jognyilatkozatok értelmezésénél - ötvözi az aka­

4. A szerződési jog forrásai

a) A Ptk. Hatodik Könyve három rétegben, a következő rendszerben helyezi el

csak megfelelő speciális rendelkezés hiányában kell az általános szabályokhoz fo­

térnek el egymástól. Már Grosschmid Béni rámutatott szoros rokonságukra: a szer­

Jogszabályok a II. fejezethez: Ptk. 6:4-6: 10. §-ok

1 . A szerződési szabadság elve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37

1 . A szerződési szabadság elve

A szocialista direkt tervutasításos (tervlebontásos) gazdaságirányítási rendszerben az 1 53

lebontásához vezettek. Az erre irányuló törekvéseknek köszönhetően nyert elisme­

Már a 1 9. században elfogadták ugyanakkor, hogy az egyén szabadságának a piacon

- a szerződő partner megválasztásának szabadsága és

2 . A szerződési szabadság gazdasági-társadalmi funkciója

Az újabb keletű társadalomtudományi irányzat, ajoggazdaságtan is abból indul ki

ződésszegés következményeinek megállapításánál. A jogi szabályozás azonban nem

3. A szerződési szabadság korlátai

a) Korlátok magában a szerződési jogban

a) Korlátok magában a szerződési jogban

a) A szerződési szabadság nyilvánvaló korlátozását jelentik a szerződéskötési kö- 1 67

Szerződéskötés előírását indokolhatják más közérdekű célok is. A kártelepítés biz­

bb) Az egyes nevesített szerződéstípusok speciális szabályai körében legelőször 1 73

b) Korlátok a szerződési jogon kívüli jogszabályokban

30 Roscoe PouND: Liberty of Contract. Ya/e Law Journa/, 1 8 (1 909) 454-487. o.

4. Diszpozitív szerződési jog kógens tilalomfákkal

a) A feleknek a szerződési tartalom alakítására vonatkozó szabadságát a jog első­

az adott kockázatot inkább ismerhette, jobban előre láthatta;

A fogyasztói szerződések külön szabályozási rezsimjével kapcsolatban ki kell

e) Olyan kivételes esetekre, amelyekben az egyik fél a diszpozitív szabályozás 1 87

35 A generálklauzulák szerepéről a magánjogban lásd LÁBADY Tamás: A magánjog vezérmotívumairól, a gene­

1 . A szerződés alanyai (a felek) ...............................................................................49

1 . A szerződés alanyai (a felek)

A szerződés relatív szerkezetű jogviszony jellegéből [4,6] következik, hogy az ala- 1 90

a dologi-kötelmi jogi védelem közötti megkülönböztetést.6 A francia Code civilben ere

A szerződés lényegének megközelítésére a magánjogtudomány többféle elméletet dol

A szerződés állami elismerésének Gogi eszközökkel történő kikényszerítésének vagy kár

elvárás a szerződési joggal szemben azt a követelményt támasztja, hogy a szabályo

Kötelem jöhet létre ezeken kívül értékpapírból, hatósági rendelkezésből (példá

A polgári jog mai fogalomrendszerében a szerződést közvetlenül átfogó felső kate

A jogügyletek többsége kötelemkeletkeztető jogi tény, és ezért szabályozásuk a kö

A Ptk. főszabálya - az élők közötti jognyilatkozatok értelmezésénél - ötvözi az aka

csak megfelelő speciális rendelkezés hiányában kell az általános szabályokhoz fo

térnek el egymástól. Már Grosschmid Béni rámutatott szoros rokonságukra: a szer

lebontásához vezettek. Az erre irányuló törekvéseknek köszönhetően nyert elisme

Szerződéskötés előírását indokolhatják más közérdekű célok is. A kártelepítés biz

a) A feleknek a szerződési tartalom alakítására vonatkozó szabadságát a jog első

35 A generálklauzulák szerepéről a magánjogban lásd LÁBADY Tamás: A magánjog vezérmotívumairól, a gene

vetelheti a szolgáltatást (például egymillió forintot). A harmadik személy javára szó

A képviselet a szerződések világában játszik kiemelkedően nagy szerepet, de a jogvi

nyilatkozatot. Az utóbbi esetben a képviselők egymás közötti jognyilatkozat-tételi ha

Érdekellentét miatt összeférhetetlenség állhat fenn, ha a képviselő maga az ellenér

E szabály szerint, ha a megbízás teljesítéséhez szerződés kötése vagy más jognyi

A vélelmezett képviselethez hasonló megfontolásokkal indokolható a látszaton ala

közreműködik (BH 2003, 361.). Ugyancsak kiterjesztette a bírói gyakorlat a képvi

a) A szerződés tárgyát képező szolgáltatás az esetek többségében tevőleges maga

Tevékenység (munka) kifejtésében áll a kötelezett főszolgáltatása például a vál

zonyos ügyellátásra (például perbeli képviseletre) vonatkozó szolgáltatások. Sze

A szolgáltatások közül sok szempontból különleges jogi megítélést kíván a pénz

Ide tartoznak a szerződéskötést megelőző tárgyalások, amelyek során a felek köl

172 1 Különösen a vállalkozási típusú (tervezési, kivitelezési, mezőgazdasági vállalkozá

tekinthető (EBH 1999, 98.). Az ellenszolgáltatással kapcsolatban mértékadó ítélet

a) A Ptk. szerint az ajánlat a szerződés megkötését kezdeményező olyan jognyilat

módjára - a válasz megérkezését rendes körülmények között várhatta. E szabály ér

gyalásokba, de - a szerződéskötési kötelezettség [67, 204) kivételes eseteit leszá