A csatorna

méretezése
A csatornázás fontosságát mutatja az a tény, hogy mikor a több ezer
éve az etruszk vagy a római birodalomban használt csatornázás egy
időre feledésbe merült, a városokban élő emberek között járványok
törtek ki, és pestis, kolera stb. tizedelték az ott lakókat. Amikor
felismerték a tömeges megbetegedések keletkezésének okát – a
csatornázás hiányát –, s elkezdték kiépíteni azokat, a járványok is
megszűntek. A csatornázás jelentőségét támasztja alá, hogy amíg 50-
60 évvel ezelőtt szinte az összes kútvíz iható volt, ma alig találunk
olyan kutat, melynek vize megfelelő lenne, mert időközben
elszennyeztük a talajvizeket, ezért ma már tilos a szennyvizeket
elszikkasztani. Ennek ellenére sajnos még ma is sokfelé bekerül a
talajba a szennyeződés (engedély nélkül), mert kényelmesebb ily
módon eltüntetni a szennyvizeket, mint elszállíttatni, s a felelőtlen
emberek bele sem gondolnak abba, hogy gyermekeik és unokáik
majdani életét nehezítik meg ezzel.

A csatornázás fontosságát mutatja az a tény, hogy

mikor a több ezer éve az etruszk vagy a római
birodalomban használt csatornázás egy időre
feledésbe merült, a városokban élő emberek között
járványok törtek ki, és pestis, kolera stb. tizedelték az
ott lakókat. Amikor felismerték a tömeges
megbetegedések keletkezésének okát – a csatornázás
hiányát –, s elkezdték kiépíteni azokat, a járványok is
megszűntek. A csatornázás jelentőségét támasztja
alá, hogy amíg 50-60 évvel ezelőtt szinte az összes
A Cloaca Maxima régen kútvíz iható volt, ma alig találunk olyan kutat, melynek
vize megfelelő lenne, mert időközben elszennyeztük a talajvizeket, ezért ma már tilos
a szennyvizeket elszikkasztani. Ennek ellenére sajnos még ma is sokfelé bekerül a
talajba a szennyeződés (engedély nélkül), mert kényelmesebb ily módon eltüntetni a
szennyvizeket, mint elszállíttatni, s a felelőtlen emberek bele sem gondolnak abba,
hogy gyermekeik és unokáik majdani életét nehezítik meg ezzel.
Jelenleg a csatornában elvezetett szennyvizeknek csak kis része kerül biológiai
tisztításra, emiatt környezetünk szennyezése nem csökken. A szennyvíztisztítók
kapacitása véges, emiatt – ahol lehetséges az esővíz gyűjtése – nem vezethetők a
szennyvízcsatornába a csapadékvizek. Az összegyűjtött esővíz értékes, az ivóvíz
kiváltására is alkalmas. Nagyon jó a kertek locsolására, de szürkevízként a WC-k
öblítésére is használható (az ember napi vízfelhasználásának jelentős részét teszi ki
a WC-öblítés). Sajnos a sűrű beépítésű területeken alig, vagy egyáltalán nincs
lehetőség a csapadékvizek gyűjtésére, felhasználására, az ilyen helyeken
kényszerűség az egyesített csatornázás. Ahol nem szabad az esővizet bevezetni a
közcsatornába, ott a Csatornázási Művek szúrópróbaszerűen ellenőrzi azt.
Most pedig nézzük meg az épületen belüli csatornahálózat kialakítását.
A szennyvízvezeték részei:
- szellőzővezeték,
- ágvezeték,
- ejtővezeték,
- alapvezeték (belső és esetleg külső),
- bekötővezeték.
A csapadékvíz-vezeték részei: magastetőnél ereszcsatorna, lapostetőnél esetleg
lombkosár, majd mindegyiknél ejtővezeték, alapvezeték (belső és esetleg külső). Ha
egyesített a rendszer, akkor a szennyvíz és csapadékvíz egy vezetéken köt be a
közcsatornába. Amennyiben elválasztott rendszer van, akkor a csapadékvizet
gyűjtőaknába vezetjük, de ritkán előfordul, hogy a közcsatornában is van külön
csapadékvíz-vezeték.
Először említsünk meg néhány gyakrabban előforduló hibát:
- Ha a fürdőkádhoz padlóösszefolyót építenek be, akkor az lesz a fürdőszoba
legmagasabb pontja, vagyis csak a szifonba nem folyik be a kifröcsögött víz.
- A fürdőkád és a padlóösszefolyó között a vezetékméret nagy, azaz 32 mm
átmérőnél nagyobb, s emiatt a szifonnál kifolyik a víz, illetve a fürdőhab. Az ok, hogy
a kádtól a szifonig a kádban lévő vízoszlop nyomásával áramlik a víz, viszont onnan
a légköri összeköttetés miatt csak gravitációsan, ami kevesebb víz elvezetését
eredményezi.
- Ha ritkábban használt a kád, akkor kiszárad a szifon, és a csatornaszagok bejutnak
a lakásba. Van lehetőség úszós szagelzárásra is, de biztosabb, ha ilyen esetben
padló feletti bűzelzárót használunk. Padlófűtés esetén a padlóba épített szifonok
gyorsan száradnak ki, tehát ilyenkor nem ajánlott a beépítésük.
- A csatorna-ágvezeték hosszú, s emiatt gyakori a
dugulás. Ágvezetéknél nem tudunk megfelelő
lejtést alkalmazni, mert a födém vastagsága
behatárolt, ezért inkább több ejtővezetéket kell
kiépíteni, hogy az ágvezeték rövid lehessen.
- A mosógép vezetékének lejtése fontosabb a
többinél, mert a mosószerben lévő kövek
könnyen leülepednek, s összetapadva szilárd
dugót alkotnak, amit még a duguláselhárító
dróttal sem lehet eltávolítani.
- A csatornaszellőzőt nem építik ki. Az
ejtővezeték meghosszabbításaként kell a primer
szellőző, s ha hosszú az ágvezeték, akkor kell a
szekunder szellőző. Az elfolyó szennyvíz a
csőben vízdugót hozhat létre, így a
szellőzővezeték hiánya miatt vákuum keletkezhet,
s ez a szifonokban lévő szagelzáró vízzárat
leszívhatja, ami miatt a csatornaszagok a lakásba
juthatnak, jobb esetben csak „kluttyogni” fog a
szifon. A Cloaca Maxima napjainkban
- Kiépítik a csatornaszellőzőt, de nem megfelelő
méretűt, s emiatt az előző pontban felsorolt problémák jöhetnek elő. A
szellőzővezeték méretét nem szabad csökkenteni, akkorának kell lennie, mint
amilyen szennyvízvezetékhez csatlakoztatjuk.
- A szellőzővezeték tetejére nem tesznek védősapkát. A madarak a felszálló meleg
levegő miatt odafészkelnek, egy nagyobb vákuum leszívhatja a fészket, s ettől
dugulás lesz a vezetékben.
- A szellőzővezeték vízszintes elhúzása negatív lejtéssel készül. A szellőző levegő
relatív páratartalma a vezetékben közelít a 100%-hoz, így a benne lévő
nedvességből sok kicsapódik (kondenzálódik), s idővel vízdugó keletkezik a
szellőzőcsőben. A probléma ugyanaz lesz, mint az előző két pontban.
- Kevés tisztítóidomot építenek be. Egy esetleges dugulásnál bontani kell a vezetéket
és az épületszerkezetet. Ideális, ha az irányváltozásokhoz és az ejtővezeték
alapvezetékre történő csatlakozásához tisztítóidom kerül beszerelésre.
- Túlméretezett a csőátmérő, s emiatt alacsony lesz az áramlási sebesség. Három
nevezetes sebesség van a szennyvíznél:
a., 0,4 m/s – ülepedési sebesség, ez alatt a szennyvízben lévő szilárd
szennyeződések leülepednek,
b., 1,3 m/s – bukási sebesség, e felett a szennyvíz elrobog a szennyeződések felett,
nem képes magával vinni azokat,
c., 0,7 m/s – öntisztulási sebesség, ilyenkor a szennyvíz képes a leülepedett
szennyeződéseket felkavarni s elszállítani. A vízfogyasztás s emiatt a
szennyvíztermelés nem egyenletes a nap folyamán. Arra kell törekedni, hogy
naponta legalább egyszer, a csúcsfogyasztáskor kialakuljon ez a sebesség.
- A túlméretezett csőátmérő miatt kicsi lesz a vízmélység (úsztatási mélység). A
szennyvízben úszó darabos szennyeződések biztonságos szállíthatóságához
legalább 4 cm-es vízmélység szükséges, de ha ez nincs meg, akkor felakadhatnak a
szennyeződések, s eldugulhat a vezeték.
- Csapadékvíz-ereszcsatorna ejtővezetékre történő csatlakozásánál nem tesznek
szennyfogót, s a falevelek, madárfészkek eldugíthatják az ejtőt.
Az eddigiekből látható, hogy a szennyvízvezeték átmérőjén kívül a lejtést is meg kell
határozni, mert amint az előzőkből látható, az áramlási sebességnek szűk határok
közt kell lennie. A méretek meghatározásának kiindulása a szállítandó vízmennyiség
meghatározása. A csapadékvíz mennyiségét a következő összefüggés alapján
tudjuk meghatározni

A jelölések a következők:
qvcs – csapadékvíz-mennyiség [l/s],
A - esővízgyűjtő felület [m2],
Ψ - lefolyási tényező [1],
qe - csapadékvíz intenzitása [l/s x ha],
10000 - [m2/ha].

1. táblázat: A lefolyási tényező értékei

A felszín megnevezése Ψ
Pala-, bádog-, cserép- és szigetelőlemez burkolatú tetők 0,90…0,95
Egyéb tetők 0,80…0,90
Aszfaltburkolat 0,85…0,90
Kövezet 0,40…0,70
Zúzottkő burkolat 0,25…0,45
Kertek, parkok 0,05…0,10

2. tábláza: A csapadékvíz intenzitása

Körzet q l (s*ha)
1. Budapest 274
2. Vértes, Gerecse, Pilis 187
3. Győr 193
4. Sopron 159
5. Szombathely 183
6. Bakony 199
7. Keszthely 179
8. Tihany 199
9. Pécs 162
10. Szeged 176
11. Kalocsa 179
12. Túrkeve 194
13. Nyíregyháza 197
14. Kompolt 222
15. Sajó, Hernád vidéke, Bükk 250
16. Börzsöny, Cserhát, Mátra 250

A vízgyűjtő felület méretének meghatározásánál mindig a vízszintes vetületet kell

számításba venni.
A lefolyási tényező értékeit az 1. táblázatban találjuk. A csapadékvíz intenzitását a 2.
táblázat mutatja.
A szennyvíz mennyiségét a következő összefüggés alapján tudjuk meghatározni:
A jelölések a következők:
qvsz - szennyvízmennyiség [l/s],
0,33 - tapasztalati érték [1],
k - épület jellegétől függő tényező [1],
Σe - víznyelő egyenértékek összege [1].

Az épület jellegétől függő tényező a 3. táblázatban szerepel. A víznyelő

egyenértékek a 4. táblázatból vehetők ki.

3. táblázat: Az épület jellegétől függő tényező

Az épület megnevezése k
Lakóházak 2,0
Nagykonyhák 1,9…1,85
Mosodák, garázsok 1,85…1,80
Fürdők, gyógyintézetek 1,8…1,75
Sormosdók, zuhanyozók, stb. 1,5…1,0

4. táblázat: A víznyelő egyenértékek

A félkör
keresztmetszetű
Tető-alapterület, m2
ereszcsatorna
átmérője, cm
…125 16
126…160 18
161…196 20

A csatornavezeték méretezését két részre osztjuk:

1. csapadékvíz-elvezetés (ezen belül):
- ereszcsatorna méretezése,
- csapadékvíz-ejtő méretezése,
- csapadékvíz-alapvezeték méretezése.
2. szennyvíz-elvezetés (ezen belül):
- ágvezeték méretezése,
- szennyvíz-ejtővezeték méretezése,
- szennyvíz-alapvezeték méretezése.

A csapadékvíz-ereszcsatorna méretek az 5. táblázatban láthatók.

 5. táblázat: A csapadékvíz jellegétől függő tényező
A berendezési A csatlakozócső Legkisebb
Vízelvezetés
A berendezési tárgyak megnevezése tárgyak legkisebb átmérője, csővezetéklejtés
l/s
egyenértéke, e DN, mm m/m
Falikút 0,33 1,00 50 0,025
Kiöntő 0,33 1.00 50…65 0,025
WC öblítőtartállyal 1,50 4.50 100 0,012
Vizelde 0,05 0,1 50 0,020
WC öblítőcsappal* 1,2; 1,4 3,6; 42 100 0,012
Folyókás vizelde m-enként 0,06 0,1
Automatikus öblítésű vizeldetartály 0,80 1,00 50 0,020
Mosdó 0,07 0,20 40 0,020
Egymedencés mosogató 0,67 2,00 50 0,025
Kétmedencés mosogató 1,00 3,00 50 0,025
Fürdőkád 0,67 2,00 50 0,020
Zuhany 0,20 0,60 50 0,025
Bidé és egészségügyi zuhany 0,15 0,4 40 0,020
Ivókút 0,035 0,10 25 0,020
Csoportos, öt férőhelyes sor-, ill.
0,35 1,10 50 0,020
körmosdók
Ua., de 8-10 férőhelyes 0,70 2,00 65 0,025
Megjegyzés: A technológiai
berendezések szennyvíz-elvezetési
normáit és egyenlőtlenségi tényezőit
a technológiai tervek alapján kell
megállapítani
*A kisebb e érték a kisebb
csőátmérőhöz tartozik

Amennyiben 196 m2-nél nagyobb felületről kell összegyűjteni a szennyvizet, úgy

több levezetőt alkalmazhatunk, vagy két ereszcsatorna lejthet egy ejtővezeték felé. A
csapadékvíz-ejtővezeték méretét a 6. táblázatban találjuk.

6. táblázat
Legkisebb lejtés
DN, mm Normál lejtés esetén
esetén
lakóépületközépületlakóépület középület
50 3 3 6 5
65 6 5 15 10
80 20 12 40 30
100 50 30 100 80

A csapadékvíz-alapvezeték méretének meghatározása teljesen megegyezik a

szennyvízével, így azt majd ott tárgyaljuk.
A szennyvíz-ágvezeték méretét meghatározhatjuk tapasztalati úton és táblázatosan
is. Tapasztalat alapján úgy méretezhetünk, hogy ha két különböző méretű vezeték
csatlakozik egymáshoz, akkor a nagyobb mérettel megyünk tovább. Amennyiben két
azonos méretű vezeték csatlakozik, akkor még maradhat a méretük továbbra is
ugyanakkora, de a harmadik után már egy mérettel nagyobbat választunk. A
táblázatos méretezés a víznyelő-egyenértékek összege alapján történik.