Bevezetes A Nyelvtudomanyba Eloadas PDF

Bevezetés a nyelvtudományba
(BBN-FLN11-101/ELMNYELV)
1. Jel, jelrendszer, nyelv
Gyuris Beáta
gyuris.beata@btk.elte.hu
2022. 9. 21.
Gyuris (ELTE Elm. Nyelv. Központ) Bevezetés a nyelvtudományba 1. 2022. 9. 21. 1 / 15

oktató szervezeti egysége: ELTE BTK > Filozófia Intézet >
ELTE BTK - NYTK Kihelyezett Elméleti Nyelvészeti Központ
https://phil.elte.hu/content/elmeleti-nyelveszet.t.26073?m=7580
http://www.nytud.hu/szakcsoport
fogadóóra: csütörtök 14:00-15:00, Benczúr u. 33. 210. szoba

(bejelentkezés!)
tutorium: Sipos Ferenc Norbert (időpontok: később)
diák, hirdetmények, egyéb info: canvas.elte.hu

Olvasmányok
Kötelező olvasmány:
Kálmán László – Trón Viktor: Bevezetés a nyelvtudományba. 2. kiadás.
Bp., Tinta Könyvkiadó, 2007.
http://budling.hu/~kalman/course/bevezetes/kalmanTron.pdf
Ajánlott olvasmányok:
Kenesei István (szerk.): A nyelv és a nyelvek. 6. javı́tott, bővı́tett kiadás.
Bp., Akadémiai Kiadó, 2016.
https://mersz.hu/kenesei-a-nyelv-es-a-nyelvek
Kiefer Ferenc (szerk.): A magyar nyelv kézikönyve. Bp., Akadémiai Kiadó,
2003.
https://mersz.hu/kiefer-magyar-nyelv/

Számonkérés módja
ı́rásbeli vizsga, feleletválasztásos teszt (gondolkodtató, a tudás

alkalmazását igénylő feladatok is, illusztráció egy későbbi órán)
anyag: előadás anyaga, diák, a kötelező olvasmányok (a diák
anyagából érdemes kiindulni)

A tárgy: elméleti vagy általános nyelvészet
A nyelvek általános törvényszerűségeivel foglalkozik, azokkal, amelyek

az emberi természetből, az agyunk és a testünk felépı́téséből adódnak.
Nemcsak a nyelvek mélyebb megértéséhez, számı́tógépes kezeléséhez
stb. járulhat hozzá, hanem az emberi természet jobb megértéséhez is.
(Bővebben l. Kálmán László – Nádasdy Ádám: Mit csinál az általános

nyelvész? Hajnali hárompercesek a nyelvről.
http://budling.hu/˜kalman/arch/hajnali.pdf)

Az előadás
nem a kötelező olvasmányok tartalmát mondja el,

hanem a legfontosabbnak tartott fogalmakat, nyelvészeti vizsgálati
módszereket kı́vánja bemutatni.
Az előadás anyaga és a diák többé-kevésbé támaszkodnak Kálmán László

tanár úrnak az előző években tartott előadásai anyagára.

Miért érdekesek a jelek, jelrendszerek a nyelvész számára?
Az emberi nyelv egyetemes jegyeit vizsgáljuk.

Ehhez hasznos elkülönı́teni a tipikusan nyelvi jeleket más jelrendszerek
jeleitől, és összevetni a nyelvi jelrendszer sajátságait más
rendszerekéivel.
A továbbiakban a szemiotika (általános jelelmélet) fogalomkészletére
támaszkodunk. (̸= szemantika/jelentéstan)

Mi az, hogy jel?
A jel (sign) egy érzékszervekkel közvetlenül érzékelhető fizikai jelenség

és egy információ kapcsolata. A kapcsolat révén válik lehetségessé a
megfelelő információ közvetı́tése. (Kevésbé precı́z, hétköznapi
szóhasználatban a jel kifejezést szokták magára az érzékelhető
jelenségre is alkalmazni.)
Milyen jeleket ismerünk?
Az ismert jelek esetében milyen kapcsolat van az érzékelhető jelenség

(jeltest, jelölő) és a jelölt dolog között?

A jelek és a közlési szándék
A jelek két fő tı́pusa:

közlési szándék hiánya - szimptóma (tünet) (pl. a láz a betegség jele,
a füst a tüzet jelzi, lakmuszpapı́r szı́ne a kémhatást jelzi): oksági
kapcsolat két jelenség között
közlési szándék jelenléte
Egyszerű a kettő megkülönböztetése? (Gondoljunk az állatok által

használt jelekre”, a mosolyra, az öltözködési konvenciókra stb.!)
”
(A szakirodalom egy része – köztük Kálmán–Trón – a szimptómákra nem
használja a jel kifejezést.)

Önkényesség
A (közlési szándékkal használt) jelek esetében a jeltest és a jelölt

kapcsolata konvencionális (konvención alapul), ami azt jelenti, hogy
(a jel használói számára) nem magától értetődő, hanem külön
megtanulandó a jeltest és a jelölt dolog kapcsolata.
A jeltest és a jelölt kapcsolata többé-kevésbé önkényes (arbitrary ).
A jeltest és a jelölt kapcsolata motivált: a jelölő emlékeztet” a
”
jelöltjére, de a kapcsolat pontos mibenléte mégis konvención alapul.
Például motiváltak az ún. ikonikus jelek (férfi/női vécék jelölése).
Vajon mennyire önkényesek
▶ . . . az emberi nyelv szavai? (pl. a hangutánzó szavak,
hangszimbolizmus; rövidı́tések, betűszavak, összetett szavak motivált
jelek)
▶ . . . mondatai? (A kutya ugat vs. csütörtököt mond ‘kudarcot vall’; az
összetett kifejezések kombinációs módjainak önkényessége
vs. univerzálék)
▶ . . . a siketek jelei?
Jelrendszerek
Mitől gondoljuk, hogy bizonyos jelek jelrendszert alkotnak? (Pl. hajók

zászlójelei, közlekedési táblák?)
Szisztematikus vonások: rendszeres megfelelések az alak és funkció
között. (Hasonlóságok és különbségek a jelek között.)
A természetes nyelveknek rengeteg rendszerszerű vonásuk van (a régi
görögök ezt analógiának nevezték), de nagyon sok nem rendszerszerű
is (a görög filozófusoknál: anomália). Analógia például: azonos
funkciójú igealakok hasonló végződése; anomália például: a
rokonságra utaló szavak alakja a legtöbb nyelvben szinte teljesen
függetlenek egymástól, pedig egész jól lehet rendszerezni a rokonsági
fokokat . . . (anya – apa)

Elsajátı́tás
Inherens (örökletes) rendszerek: a velünk született (genetikailag

kódolt, öröklött) jelzésrendszerek. (Az alapvető érzelmeket kifejező
arckifejezések az embernél, pl. a mosoly, a nevetés, a sı́rás; számos
állati kommunikációs rendszer, például a méhek tánca.)
Nem inherens jelrendszerek: tanulással sajátı́thatók el. Ilyenek

általában a konvencionális jelrendszerek (a természetes nyelvek is).
Számos állati kommunikációs rendszer (pl. madarak éneke) bár
nagyrészben genetikailag kódolt, a használatához bizonyos mértékű
tanulás, megerősı́tés szükséges. Az emberi nyelv mindent ismert állati
kommunikációs rendszernél kevésbé örökletes.

Elsődleges ill. másodlagos jelrendszerek
Elsődleges jelrendszer: nem szükséges másik jelrendszer (metanyelv )

az elsajátı́tásához. (Természetes nyelv – ami egyébként
konvencionális.)
Másodlagos jelrendszer: szükséges másik jelrendszer. (Pl. közlekedési

jelzőtáblák.)

A természetes emberi nyelvek sajátos volta
Miben más a természetes nyelv (natural language), mint a többi

jelrendszer?
Kettős tagolás (kettős artikuláció): maguk a jelek kisebb
alapegységeknek egy rögzı́tett halmazából épülnek fel.
Szerkesztettség: kreativitás, rekurzivitás
Áthelyezhetőség (fiktı́v, múltbeli stb. témák)
Szándékosság (de: emberszabású majmok!)
Nyitottság: a jelkészlet tetszőlegesen és önkényesen bővı́thető, pl.
meglévő egységek kombinálásával (↔ zártság)

2. A nyelvészet
Gyuris Beáta
2022. 9. 28.

A nyelvészetről
Miért kell ezzel az egésszel foglalkozni? Mi hasznunk belőle?
A nyelvi képesség rejtélye

A nyelvi képesség az egyik leglátványosabb, nagyrészt tudattalanul
működő emberi képesség.
Szinte hihetetlen sebességgel (kb. 3 év) megtanulunk tökéletesen
használni egy hihetetlenül bonyolult jelrendszert.
Gyakoriak a nyelvi képességet is érintő rendellenességek, jó lenne
ezekkel kezdeni valamit.
Mindez arra utal, hogy sok mindent megtudhatnánk az agy
működéséről, ha jobban értenénk a nyelvi viselkedést.

A nyelvészet (nyelvészek) gyakorlati alkalmazásai
Nyelvtanulás/tanı́tás módszertana
Helyesı́rásellenőrzők és egyéb segédeszközök
Adatbázisok kezelése természetes nyelven
Kérdés—válasz rendszerek (jegyrendelés stb.)
Beszédfelismerés és -létrehozás (pl. sms felolvasása)
Gépi fordı́tás . . .

Nyelvészeti diszciplı́nák
Általános (elméleti) nyelvészet

.
Az emberi nyelvek általános sajátosságai
Univerzális sajátosságok; az egyéni eltérések határai
Ez a program Wilhelm von Humboldttól
(1767–1835) származik.
Példa
A különféle hangsorok különböző jelöltsége
CVVC, CVCC > CVC > CVV > CV (C = msh, V = mgh)
Ha egy nyelvben előfordul a jelöltebb, akkor a jelöletlenebb is.
( implikációs univerzálé”)
”

Más nyelvészeti stúdiumok
Egyes nyelvek nyelvtani rendszerei
(de ez is csak elméleti nyelvészeti alapon lehetséges)
A történelem/régészet segédtudománya (nyelvi kapcsolatok,
érintkezések árulkodhatnak kulturális kapcsolatokról, pl.
szókölcsönzés)
Határtudományok” ( -lingvisztikák”), pl.:
” ”
pszicholingvisztika (lelki működés és nyelvhasználat)
szociolingvisztika (társadalom és nyelvhasználat)
neutrolingvisztika (idegrendszer és nyelvhasználat)
És ami nem nyelvészet . . .

Preskriptı́v nyelvészkedés:
Nyelvi illemtan (nyelvhasználat alakı́tása – hasznos, de nem
nyelvészet)
Nyelvművelés (a nyelv alakı́tása, a káros” változások ellen)
”
Nézetek a nyelvről: a klasszikus felfogás
(Az ókortól a felvilágosodásig. Az iskolai nyelvtanban ma is érezhető a
hatása.)
Univerzalizmus (↔ Relativizmus)
A nyelv a gondolkodás formája; mivel az emberiség egyformán
gondolkodik, a nyelvek közötti különbségek csak jelentéktelen
(akcidentális), nem pedig lényegi (szubsztanciális) különbségek.
Grammatika
A nyelvi formák szavakból állnak (a szavak hangokból, sőt, betűkből
épülnek fel, a szavakból szabályok (a szintaxis) alapján mondatokat
alkotunk).
Jelentéstan
A szavak fogalmakat, a mondatok állı́tásokat jelölnek.

Nézetek a nyelvről: a klasszikus felfogás (folyt.)
Ragozás
A toldalékoknak csak az a szerepük, hogy a mondatalkotás szabályait
betartsuk (esetlegesek, akcidentálék). (Görög hagyomány!)
Normativitás (↔ leı́ró hozzáállás)

A szabályok egyértelműek, a nyelvtan szabályzatszerű (a régi auktorokat
kell követni). A jelentések vizsgálata a helyes következtetések vizsgálatára
(logika) korlátozódik.
Írásbeliség
A grammatika a régi, romlatlan” művészi nyelvi alkotásokat vizsgálja,
”
nem az élő nyelvet.

Nézetek a nyelvről: az újkori hagyomány
Az élő nyelv megjelenése

A nemzeti nyelvek sokfélesége vs. közös elvek (Humboldt). Megjelent az
érdeklődés a nyelvek története és rokonsági viszonyai iránt. Nyelvtörténet
és nyelvtipológia magas szintű művelése. (Pl. újgrammatikusok.)
A nyelvi determinizmus romantikus szemlélete

Az anyanyelv szerkezete meghatározza a gondolkodásmódot. A nyelvek
nem logikusak” hanem történetileg meghatározott módon fejlődnek”
” ”
( születés”— virágzás”— halál”).
” ” ”
A nem normatı́v jelentéstan megjelenése

A görögtől, latintól eltérő szerkezetű mondatokból is lehet érvényes
következtetéseket alkotni. Megjelenik az érdeklődés a szerkezetek és a
jelentések szisztematikus (rendszeres) összefüggése és a nyelvhasználat
iránt.
Nézetek a nyelvről: strukturalizmus
A nyelvészeti strukturalizmus
.
A nyelvi rendszer
önállóan tanulmányozható, a történetétől függetlenül
A rendszer (langue) (társadalmi
képződmény ill. az egyén tudása) absztrakt összefüggései
+ konkrét megnyilvánulások (beszéd, nyelvhasználat):
(parole). (Langue és parole együtt: langage.)
Saussure (1857–1913) sakk-hasonlata: nem számı́t a
figurák alakja, csak az, hogy milyen szerepet töltenek be a
rendszerben
A rendszer szintjének és a megvalósulásbeli jelenségeknek
a szisztematikus megkülönböztetése (pl. fonológia és
fonetika)

Nézetek a nyelvről: amerikai strukturalizmus
Leı́ró iskola (deskriptivisták)

főleg Európából kivándorolt nyelvészek;
nagy igény volt az amerikai indián nyelvek leı́rására (pl. bibliafordı́tás);
remek nyelvleı́ró módszertant alakı́tottak ki, számtalan nyelvtant
ı́rtak. (Modern nyelvészeti szakkifejezések bevezetése.)
Fontosabb nevek: Leonard Bloomfield, Charles Hockett, Zellig Harris.
A matematikai nyelvészet kialakulása

a deskriptivista nyelvészet talaján (részben ugyanazok az emberek, és
egyidejűleg a Szovjetunióban);
nagy szerepe volt a II. világháborúnak (titkosı́rások megalkotása és
megfejtése);
a cél a kialakı́tott leı́ró módszerek automatizálása.

Nézetek a nyelvről: generativizmus (Noam Chomsky,
1928– )
Az emberi nyelv modellezése a formális nyelvek (pl. logikai nyelvek,

számı́tógépes programnyelvek) mintájára:
A nyelv nem más, mint mondatok halmaza (grammatikalitás)
A nyelvtan az, ami (viszonylag gazdaságosan) megadja a
grammatikus mondatok halmazát (a nyelvet).
⇒ Rekurzı́v szabályrendszerre van szükség
A nyelvtan mint elsajátı́tott rendszer: kompetencia; a nyelvi képesség
működése: performancia.
A kompetencia megengedhet olyasmit is, ami a performancia
korlátozottsága miatt sosem történik meg.

Nézetek a nyelvről: generativizmus (folyt.)
Az univerzalizmus újjáéledése:
Az emberi nyelvtanok hasonló szabályrendszerek,
mert a velünkszületett nyelvi képesség
(az univerzális grammatika) határolja be őket.

3. A nyelv használata
Gyuris Beáta
2022. 10. 5.

Fontos információ:
az október 12-i óra kivételesen
a B. épület 172-es előadójában lesz megtartva!

Jelentés, értelmezés
Mikor mondjuk: nem értem, mit jelent?”

”
Hogy van magyarul? (Standard magyarul?) Mi a fordı́tása?
Mire akarja felhı́vni a figyelmemet?
Milyen tárgyra/jelenségre utal?
Mire gondol?
Mikor használják?
Melyik értelemben mondod?

Rob
– Barry, mit jelent a következő mondat: Még nem láttam a Gonosz halott
”
II -t”?
Barry
– Nekem azt jelenti, hogy hazudsz. Kétszer is láttad. Egyszer Laurával –
upppsz! –, egyszer velem meg Dickkel. Még a 14. századi fegyverekről is
beszéltünk.

Rob
– De tegyük fel, hogy még nem láttam a Gonosz halott II -t.
Barry
– Akkor gyépés volnál, és sajnálnálak.
Rob
– De ebből az egy mondatból arra tippelnél, hogy meg fogom nézni?
Barry
– Nem látod, hogy izzadok? Azt kérdezed, mit szólnék, ha egy olyan
filmet akarnál megnézni, amit már láttál.

Rob
– Azt a benyomást kelteném, hogy meg fogom nézni?
Barry
– Ha akartad volna, már megnézted volna. [. . . ] De ott van az a
még . . . Azt gondolom, hogy szeretnéd megnézni, különben azt mondtad
volna, hogy nem akarod megnézni.

Pop, csajok, satöbbi [High Fidelity]. 2000, rendezte: Stephen Frears.
Nick Hornby, Pop, csajok, satöbbi [High Fidelity]. Fordı́totta: M.
Nagy Miklós. Európa, Budapest, 2006 (1998).

A jel mint tünet (ld. 1. alkalom)
Ez nekem azt jelentené. . .
A környezettől független értelmezés?

Kizárólag ebből a mondatból. . . intuı́ció: a jelentés független a
kontextustól. (Kontextus: a beszélők közös ismeretei az elhangzás
körülményeiről, egymás háttérismereteiről stb.)
A hallgatóra tett hatás?

Az a benyomás alakulna ki benned, hogy . . . ?
A beszélő szándékai?
Szerinted biztos, hogy elmennék? [el akarok menni?] (ráadásul meg kell
különböztetnünk a valódi szándékot a közlési szándéktól. . . )

Szokásos nyelvészeti értelmezés:
A kifejezés jelentése az az információ, amit a kifejezés kontextusból
kiragadva közvetı́teni képes.
Problémák:
nem jól megfigyelhető
nem világos, hogy lehet belőle megmagyarázni a kifejezés használatát
egyes kontextusokban
A jelentés fogalmának bonyolultsága összefügg azzal, hogy a megértés

bonyolult folyamat, ami sokféleképpen megvalósulhat.

Alapfogalmak
Mondatjelentés
Kijelentő mondatok jelentése: a világról való állı́tás (propozı́ció).
Egy állı́tás igaz lehet bizonyos szituációkban, hamis másokban.
Nemcsak kijelentő mondatok vannak, de általában minden
mondatfajta jelentését állı́tásokra próbáljuk visszavezetni. . .
Mi következik abból, hogy Még nem feküdtem le vele?”
”
A kijelentő mondatok jelentését általában úgy adjuk meg, hogy a
következményeiket soroljuk . . . (A beszélők intuı́cióit is ı́gy lehet
tesztelni.)
Egy állı́tást akkor értünk, ha tudjuk, mikor (lenne) igaz.” = Egy
” ”
állı́tást akkor értünk, ha tudjuk, mi következik belőle.”

Előfeltevések (preszuppozı́ciók)
Ha a mondat előfeltevései nem teljesülnek, akkor nem lehet
megállapı́tani, mikor (lenne) igaz:
Leszokott a dohányzásról.
(előfeltevés: ‘korábban dohányzott’ ha ez nem teljesül, akkor nem
lehet igaz, de az ellenkezője se)
Mozart teremin-szonátája nagyon hı́res.
Mari sajnálja, hogy meghamisı́totta az eredményeket.
Nemcsak kijelentő mondatok vezetnek be előfeltevéseket:
Igyál még teát!
Várj csak!-teszt
Akkomodáció: amennyiben a hallgató nem tesz ellenvetést, az
előfeltevésnek megfelelő állı́tást úgy tekintjük, mintha a beszélő tett
volna egy ennek megfelelő kijelentést.

Dinamikus szemantika (1981–)
Az igazságfeltételek nem ragadják meg a kontextustól való függést:
(a) Elgurult tı́z gyöngy, és egyet nem találtam meg.
(b) Elgurult tı́z gyöngy, és csak kilencet találtam meg.
. . . A fotel alatt volt.
A mondat jelentését úgy lehet a legjobban jellemezni, hogy hogyan
képes a hallgatók információállapotát megváltoztatni ( mit lehet
”
belőle megtudni”).
A mondat dinamikus hatásában” benne van az is, hogy milyen
”
dolgokat emlı́tünk a mondatban.
Bejött egy macskai és egy kutya. A macskai/∗j /Egy macska∗i/j
lefeküdt a kályha elé.

Többértelműségek
Homályos vagy többértelmű

Az alábbi szavak mind használhatók többféle szituációban is:
asztal (‘ebédlőasztal/ı́róasztal/konyhaasztal’), testvér
(‘fiútestvér/lánytestvér’, vö. ang. sister/brother ), nagynéni (‘apai
nagynéni/anyai nagynéni’, vö. svéd faster/moster )
ugat (csahol/idegesı́tően beszél’)
bak (‘hı́m kecske/fűrészállvány’)
kar (‘végtag/forgatható alkatrész/kórus/testület. . . ’)
Az elkülönı́tés módja
A szót tartalmazó mondat lehet igaz is és hamis is ugyanabban a
szituációban ⇒ többértelmű ambiguous” (homonı́mia)
”
A szót tartalmazó mondat nem lehet egyszerre igaz is és hamis is
ugyanabban a szituációban ⇒ homályos vague”
”
Rendszeres többjelentésűség (poliszémia)
Kifestették/kihı́vták a rendőrséget.
Itt/ott állok a sarkon.
ı́r (tárgyatlan/tárgyas)
dió, tölgy, fenyő (fafajta vs. faanyag)
körte, alma (gyümölcsfa vs. gyümölcs)
rózsa, dália (növény vs. virág)
nyúl, csirke (állat vs. hús)
Bach (zeneszerző vs. általa szerzett zene)
ang. the ham sandwich (étel vs. azt rendelő személy)
A fenti poliszém jelentések metonı́mián alapulnak – (logikai vagy

”
fizikai) érintkezésen alapuló névátvitel”.
Ha a két jelentés kapcsolata metaforán alapul ( hasonlóságon alapuló
”
névátvitel”) ⇒ nem rendszeres poliszémia. Pl. testrészt jelölő
főnevek tárgyakra, természeti alakulatokra való alkalmazása: fej
(szögé/termésé), láb (hegy lába), száj (barlang szája).
Pragmatika
a megnyilatkozások nem olyanok, mint a logikai állı́tások

pontatlanok
hiányosak
más miatt mondjuk őket, mint ami a közvetlen” tartalmuk (pl.
”
Nagyon melegem van - állı́tás helyett felszólı́tásra használva)
Akkor hogyan értjük meg egymást?

az együttműködési elv miatt:
megpróbáljuk kitalálni, hogy mi hiányzik, mi maradt kimondatlanul
ezt a beszélő is feltételezi, és számı́t is rá
ehhez számı́tásba veszi, hogy a hallgatóság hogyan fog okoskodni, ha
együttműködő
ehhez képet kell alkotnia a hallgatóságról, szimulálnia” kell őket
”
Beszédaktusok
Azok a cselekvések, amelyeket egy-egy megnyilatkozással

végrehajtunk
Lokúció: Az állı́tás, amit az (állı́tó) mondat szó szerint” kifejez.
”
Illokúció: A mondattal végrehajtott/végrehajtható beszédaktus. (a
performatı́v mondatok specializált mondatok egy-egy beszédaktus
végrehajtására: Megı́gérem, hogy . . . )
Perlokúció: A beszédaktussal elérni szándékozott hatás (nincs
speciálisan erre szolgáló mondat: # Meggyőzlek, hogy . . . )
Problémák a beszédaktusokkal kapcsolatban

A beszédaktusok élősködnek” a mondat jelentésén, vagy a részét
”
képezik?
Ha a részét képezik, hogy magyarázhatjuk meg őket a mondatok szó
”
szerinti” jelentéséből?

4. Hangtan
Gyuris Beáta
2022. 10. 12.
Mi a hang?
Fizikai értelemben: kis amplitúdójú mechanikai rezgés, azaz valamely

rugalmas közeg (a beszéd esetében a levegő) állapotának a saját
egyensúlyi helyzete körüli ingadozása, amely egy rugalmas, ún.
hordozóközegben (hullámok formájában) tovaterjed.
A hangképző szervek működése révén rezgés jön létre.
Hangkeltés: a felhasználandó energiakészlet (a tüdőből kiáramló
levegő) a hangforrás (gége(fő), artikulációs csatorna) általi rezgési
energiává alakul át, s ezt a rezgést átveszik a közeg részecskéi.
A hang elsődleges sajátságait a rezgő test, vagyis a hangforrás fizikai
tulajdonságai szabják meg.
Artikuláció
Beszédszervek
Levegő útja: tüdő ⇒ a gégefőben
(larynx) lévő hangszalagok
⇒ garat(üreg) (pharynx).
Ínycsap (ı́nyvitorla; uvula):
a garatban, orrüreget nyitja/zárja.
Az ı́nycsap és a körülötte lévő
terület nyitásával képezzük:
az orrhangzós (nazális)
mássalhangzókat (m, n, ny ) és
magánhangzókat (a francia
mon, un szavakban). Az ı́nycsap
rezegtetésével képzik a francia
és német irodalmi nyelv r hangját.
[Ábra: Kenesei (szerk.) 2016.]
A hangszalagok
A hangszalagok: nyitott állásban nem rezegnek (→ zöngétlen hangok, pl.

p, sz, cs), zárt állásban rezegnek (→ zöngés hangok, pl. b, z, dzs).
Hátsó vagy lágy szájpadlás
(velum).
Elülső vagy kemény szájpadlás
(palatum).
Fogmeder (alveolum),
a fogak (dentes).
Ezekkel a területekkel
a nyelv teste vagy hegye érintkezik,
az ajkak pedig egymással
vagy a fogsorral érintkezve
alkothatnak különféle hangokat.
Ha a hangcsatorna bármely
részén a kiáramló levegő akadályba
ütközik ⇒ mássalhangzó. Ha a levegő akadálytalanul elhagyhatja a
szájüreget ⇒ magánhangzó (vokális).
Magánhangzók
A magánhangzók közötti
különbségek oka: a nyelvnek
a szájüregben elfoglalt helye.
A nyelv elülső része magasabban
van a hátulsónál: elöl képzett
vagy elülső hangok – i, ü, e, ö.
A nyelv hátulsó
része emelkedik magasabbra:
hátul képzett hangok – u, o, a, á.
A nyelvnek a szájüregben való
függőleges mozgatásával: felső (i,
ü, u), középső (ö, o, é és zárt ë)
és alsó (a, á és nyı́lt e) nyelvállású
hangok. Ajakkerekı́tés (labialitás) – ajakszéthúzás (illabialitás): ü-i, ö-e,
a-á.
A magyar magánhangzók képzési helye
A magyar magánhangzók megkülönböztető jegyek szerint

i ü é ö e u o á a
hátsó - - - - - + + + +
felső + + - - - + - - -
alsó - - - - + - - + +
kerekı́tett - + - + - + + - +
Néhány nyelv magánhangzókészlete
Mássalhangzók
Képzési módok
zörejhangok (obstruensek): résképző akadály vagy zár
▶ az akadály teljesen elzárja a levegő útját: zárhangok (plozı́vák), p, b, t,
d, ty, gy, k, g
▶ az akadály részleges, a levegő erős súrlódás árán, de távozhat:
réshangok (spiránsok, frikatı́vák), f, v, sz, z, s, zs, h
▶ a teljes zárt réssé alakı́tjuk át (a zár felpattanását késleltetjük):
zárréshangok (affrikáták), c, dz, cs, dzs
zengőhangok (szonoránsok): nincs résképző akadály vagy zár
▶ nazálisok (orrhangúak): m, n, ny
▶ nem nazálisok:
j, l – közelı́tőhang (approximáns) (utóbbinál a levegő a nyelv két
oldalán távozik: laterális) ; r – pergőhang (tremuláns).
Képzési helyek (ajkaktól a gége felé, a párok második elemze zöngés)
az ajkak zárt alkotnak: p, b; orrhangzós: m
a felső fogsor az alsó ajakkal rést alkot: f, v
a nyelv hegye vagy elülső része a fogak mögötti ı́nyrészen zárt alkot:
t, d; orrhangzós: n
ugyanott rés: sz, z
ugyanott késleltetve felpattantott zár: c, dz
ugyanott pergetett nyelvhegy: r
ugyanott oldalsó szűkület: l
a nyelv hegye a fogmedernél vagy a mögött rést alkot: s, zs
ugyanott késleltetett felpattanású zár: cs, dzs
a nyelv háta a kemény szájpadlással zárt alkot: ty, gy ; orrhangzós: ny
ugyanott szűkület: j (zöngés);
a nyelv háta a lágy szájpadlással zárt alkot: k, g
gégeréshang: h.
International Phonetic Alphabet
Az alábbi webhelyeken mindenféle képzési módú és helyű beszédhang

meghallgatható:
https://en.wikipedia.org/wiki/IPA vowel chart with audio

https://en.wikipedia.org/wiki/IPA pulmonic consonant chart with audio
A beszéd akusztikus vizsgálata
Fizikai jellemzők
a rezgés szaporasága: frekvencia, mértékegysége a Hz (nagyobb
frekvencia – magasabb hang)
a rezgés erőssége: intenzitás, gyakorlati mérőszáma a dB (a levegő
nyomásától függ)
a rezgés időtartama: mértékegysége a s
beszéd rezgései: összetett rezgések (komplex hangok), amik lehetnek
periodikusak (zenei hang) vagy aperiodikusak
periodikus összetett rezgés összetevői: szinuszrezgések
(harmonikus/egyszerű rezgések, tisztahangok)
frekvenciaelemzés: egy összetett rezgést (akár periodikus, akár nem)
frekvenciakomponensekre bontunk
zenei hang: az összetevő rezgések frekvenciái egymásnak egész számú
többszörösei
legkisebb frekvenciájú rezgésösszetevő: alaphang/alaprezgés; többi:
felhang
zönge: a hangszalagrezgés által előállı́tott hang, kváziperiodikus
a rezonátorterek a sajátrezgésszámuknak megfelelő vagy annak
közelébe eső rezgéseket felerősı́tik (sajátrezgésszám: az a frekvencia,
amellyel nyugalmi helyzetéből kimozdulva bármilyen rugalmas közeg
szabad rezgést végez)
a rezonátorterekben felerősı́tett felhangcsoportok neve formáns
(energiakoncentrációs hely, részhangok nyalábja)
zörej: az összetevő rezgések frekvenciája között nem harmonikus a
viszony, az eredő rezgés aperiodikus, szabálytalan; a hangforrás
szabálytalan mozgásának az eredménye, nem jelentkeznek formánsok
zöngétlen hangok: az artikulációs csatornában kialakı́tott
akadályoknak megfelelően turbulens áramlások, zárfelpattanási
zörejek (lökéshullámok) gerjesztik az artikulációs csatornát, ı́gy a
képzés helyének megfelelő zörejgócok alakulnak ki a spektrumban.
A beszéd akusztikai szerkezetének megjelenı́tése
hullámforma (oszcillogram)
vı́zszintes tengely: idő
függőleges tengely: a rezgés amplitúdója
hangszı́nkép (spektrogram)
megadja, hogy az összetett hangot alkotó rezgések
frekvenciaértékeihez milyen hangerőértékek tartoznak, azaz milyen az
energiaeloszlás (a hang minőségének közvetlen mutatója)
vı́zszintes tengely: idő
függőleges tengely: frekvencia
a spektrális összetevők amplitúdójának nagyságát a szı́nárnyalatok
mutatják
A folyamatos beszéd és a szegmentumok hangszı́nképe
[Forrás: Markó 2017.]
szelı́d őz
sz
sz
nagy frekvenciájú zörej
keskeny rés a szájüreg elején, mögötte nincs nagy üreg
állapotszerű
e, i, a, ő
e, i, a, ő
nem zörej, szabályos hullám
alacsony frekvenciás összetevő végig jelen van (⇐ zönge)
állapotszerű (kivéve az elejét és a végét, ahol folyamatszerű változás
van)
l
-eli-, -alm-, -al

nem zörej, szabályos hullám
alacsony frekvenciás összetevő végig jelen van
folyamatszerű, a megelőző és a követő hang közötti átmenet, alig
észrevehető pillanatnyi esemény középen
d
d
szünet
zár
eseményszerű (zár + felpattanás zöngével)
m
m
az l-hez hasonló, több benne az alacsony frekvencia
folyamatszerű (alig észrevehető esemény középen)
v
nagyon rövid szünet(?), alacsony frekvencia
approximáns-szerű, esemény mint l, m
Beszédhangok
Honnan tudjuk, hogy milyen hang?

elszigetelve tisztább” formában jelennek meg
”
szavak határán találkozva általában ugyanaz történik, mint szavakon
belül (alma – szaval magában)
általában rendszer van abban, hogy mik a lényeges különbségek egy
nyelven belül: megkülönböztető jegyek (fontos a kiejthetőség,
felismerhetőség)
Rendszeres oppozı́ciók
Magyar obstruensek
minden obstruens esetén zöngés/zöngétlen szembenállás
Magyar magánhangzók
(itt már nem teljes a szimmetria)
3 nyelvállás,
hosszú/rövid,
elöl- és hátulképzett,
kerekı́tett (labiális)/nem kerekı́tett (illabiális)
További felhasznált irodalom
Kassai Ilona 2004. A fonetikai háttér. In: Kiefer Ferenc (szerk.)

Strukturális magyar nyelvtan 2. Fonológia. Budapest, Akadémiai
Kiadó, 581-665.
Markó Alexandra 2017. Hangtan. In: Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.)
Nyelvtan. Budapest, Osiris Kiadó, 75-206.
5. Alaktan
Gyuris Beáta
2022. 10. 19.
1. tutorium
Időpontja: 2022. október 25. (kedd) 15:30.

Helyszı́ne: Nyelvtudományi Kutatóközpont (6. ker. Benczúr u. 33.),
206-os szoba.
Tutor: Sipos Ferenc Norbert MA-hallgató, a Filozófia Intézet
demonstrátora (siposferenc.norbert@gmail.com). (A konkrét
kérdéseket érdemes neki előre elküldeni.)
További időpontok: érdeklődés és megbeszélés szerint. (Még 1-3
alkalom a szorgalmi időszak végéig.)
Az alaktan (morfológia) tárgya
A szóalakoknak ill. a szavak szerkezetének tanulmányozásával
foglalkozik.
A morfológia kifejezés: eredetileg az organizmusok alakjának és
struktúrájának tanulmányozásával foglalkozó terület megnevezésére.
A nyelvészek elsőként a szavak struktúrájának leı́rására fejlesztettek ki
módszereket, ezek a nyelvi komplexitás példáinak is tekinthetők.
A grammatika sokáig az alaktannal volt azonos (19. sz. közepéig),
ezután kapott nagyobb figyelmet a fonológia és a mondattan (és
ezután lett fontos az alaktannak ezektől való elhatárolása). (⇐
szószerkezet a görögben és a latinban)
A szavaknak kétféle értelemben van szerkezete:

1 hangokból állnak – jelentésmegkülönböztető szerep (kap – csap)
2 bizonyos formai különbségek jelentésbeli különbségekkel járnak együtt
(kutya – kutyák, szék – székek)
Az alaktan (morfológia) a szavak alakja és jelentése közötti szisztematikus
együttes váltakozásokat tanulmányozza
Ez a váltakozás szavak csoportjait kell, hogy érintse: pl. az angol hear –

ear nem ilyen.
Mitől nevezünk valamit szónak (szóalaknak)?
Amit szó(alak)nak szoktunk nevezni. . .
. . . abban az elemek sorrendje szigorúan meg van határozva (nem
lehet átrendezni, pl. szépségeim, de *szépimeség );
. . . abban az elemek közé nem lehet tetszőlegesen további elemeket
beépı́teni (itt van a kutya, itt van megint a kutya, itt van a lassú
kutya, de svéd hus-et, *hus-gamla-et, (det) gamla hus-et)
. . . nehéz a jelentése alapján meghatározni, hogy mi szó (erre később
fogunk példákat látni)
. . . az önálló megnyilatkozásként is előfordul (pl. János, szerencsétlen,
okosan; de – A könyvBEN vagy a könyvÖN van a kártyád? – *BEN)
. . . vagy önálló megnyilatkozásként is előforduló alakok választhatják
el más önállóan is előforduló alakoktól (illetve, és, a, ha).
a szó hétköznapi kategória, nyelvészeti (tudományos) meghatározása nincs

(tudományos munkában külön definiálni szokás)
A magyar szóalakok sajátosságai
egyetlen nagyon tartalmas” elem van bennük, kivéve az összetett

”
szavakat (ezt az egyetlen elemet úgy hı́vják, hogy gyök, angolul root)
a szóalak elemei (a szóelemek”) viszonylag jól elkülönülnek,
”
viszonylag világos, hogy hol húzódnak a határaik
a gyök a szóalak elején (bal szélén) áll (kivéve persze az összetett
szavakat, igekötősöket, leg- stb.);
a szótőt vagy szótöveket követi(k) a toldalék(ok) – a tő angolul stem
A morf
A beszédfolyam olyan minimális egysége, amelynek jelentés, de legalábbis
szerkezeti szerep tulajdonı́tható.
A morfot és a vele asszociált jelentést tehát minimális jelnek tekinthetjük.
Agglutináló ill. flektáló nyelvek
minél inkább kölcsönösen egyértelmű a megfeleltetés a szóalakokban a

morfok és a jelentések között, annál inkább agglutinálónak nevezik az
illető nyelvet; minél kevésbé, annál inkább flektálónak.
inkább agglutináló: finn

talo ‘a ház’ kaup-pa ‘a bolt’
talo-ni ‘a házam’ kaup-pa-ni ‘a boltom’
talo-ssa ‘a házban’ kaup-a-ssa ‘a boltban’
talo-ssa-ni ‘a házamban’ kaup-a-ssa-ni ‘a boltomban’
inkább flektáló: latin

eset egyes szám többes szám eset egyes szám többes szám
Nom. loc-ūs loc-ı̄ Dat. loc-ō loc-ı̄s
Akk. loc-um loc-ōs Abl. loc-ō loc-ı̄s
Gen. loc-ı̄ loc-ōrum
A szóalak természete más nyelvtı́pusokban
Izoláló nyelvek
A morfológiai váltakozásoknak csak kis szerepe van. A nyelvtani
kapcsolatokat vagy nem jelölik (alaktani szempontból), vagy külön
szavakkal jelölik. Pl. vietnámi, thai, joruba
joruba ( → niger-kongói)
(1) Nwon ó maa gbà pónùn méwǎ lósòòsè.

ők jövő prog kap font tı́z hetente
‘Ők tı́z fontot fognak kapni hetente.’
A szóalak természete más nyelvtı́pusokban, folyt.
Inkorporáló (poliszintetikus) nyelvek
inkorporáló (Humboldt), poliszintetikus (Sapir) (és agglutináló)
nagyobb jelentéstani egységek egy szóban
észak grönlandi (inuit eszkimó”) (→ inuit → inuit-aleut):

”
(2) Paasi-nngil-luinnar-para ilaa-juma-sutit
ért-nem-teljesen-1sg.3sg.ind jön-akar-2sg.ptcp
Nem értettem egyáltalán, hogy te el akartál jönni.’
aunavuti inuktitut ( → inuit → inuit–aleut):
(3) tusaatsiarunnanngittualuujunga
a. tusaa tsiaq junnaq nngit tualuu junga
hall jól tud nem nagyon e1-jelen
Alaktani nyelvtı́pusok (összefoglalás)
a szóelemek elkülönı́thetősége szerint

a skála két végpontja:
agglutináló (jól elkülönı́thető szóelemek)
flektáló (alig elkülönı́thető szóelemek)
a szóalakok jelentéstani funkciója szerint

három nagy csoport (a határaik persze homályosak):
izoláló (szinte csak egyelemű szóalakok vannak, bár összetett szavak
ezekben is előfordulnak), pl. kı́nai, angol
toldalékoló (egy-két gyök + toldalékok), pl. magyar, latin, török
poliszintetikus (inkorporáló) (a mondat egy-két szóalakból áll), pl.
inuit-aleut nyelvek, néhány észak-amerikai indián nyelv
A szóelemek formai tı́pusai
szótövek, gyökök
hagyományosan: kötelező, tartalmas elem
gyök: tovább nem bontható
kötött tő (fantomtő): önállóan nem fordul elő (pl. for-, vegy-)
szóalakonként egy van belőle (kivétel: összetett szavak)
A szóelemek formai tı́pusai (folyt.)
toldalékok (affixumok)
prefixum, szuffixum, infixum, cirkumfixum. . . szóval valahova rakjuk
templátum- (template-) alapú toldalékolás”
”
▶ héber xazak ‘megerősödik’; xizek ‘megerősı́t’
▶ arab kitab ‘könyv’; kutub ‘könyvek’
▶ Sierra Miwok (penut [Utian] → Észak-Kalifornia)
wimki, wimikk, wimmik gurul’
celku, celukk, celluk ‘elmegy’
A toldalékok funkcionális tı́pusai
kétféle (háromféle?) funkció?

1 képzés (derivation)
2 ragozás (inflection)
3 jelek? (?) – hungarikum!
A szóalkotás” toldalékai A mondatba fűzés” toldalékai

” ”
▶ hagyományos nevük: képző ▶ hagyományos nevük: rag
(derivational affix) (inflectional affix)
▶ új szótári tételt lehet velük ▶ nem alkotnak új szótári tételt
alkotni ▶ távolabb szoktak lenni a
▶ ezekkel alkotják a tövek a tőtől, mint a képzők
legszorosabb egységet ▶ nem változtatnak szófajt”
”
Toldalékok funkciói (folyt.)
képzés” ragozás”
” ”
▶ nem minden tőre ▶ egy adott osztály minden
alkalmazható tövére alkalmazható
(nem produktı́v) (produktı́v, paradigmát
(de pl. -Ás, lézerezés, alkot)
okostelefonozás) ▶ nincs önálló jelentése”, csak
”
▶ önálló jelentése” van nyelvtani funkciója
” (de pl. az esetragok?, a
(reggel – reggeli vs. nappal –
nappali) folyónál vs. a folyóban)
egy prototipikus képző: -(V)s (N → A)
pl. homok → homokos
szófajváltás
bánatos, becsületes, *ámulatos, *igyekezetes, *szeretetes
új szótári tétel: alkalmas, változatos, lelkes, fokozatos, barátságos
ragok előtt állhat: becsületességgel
egy prototipikus rag: a -t tárgyrag

nincs szófajváltás: kutya → kutyát
minden tőre alkalmazható
nem alkot új szótári tételt
nem állhat más toldalékok előtt
egy atipikus képző: a -cskA kicsinyı́tő képző”
”
nincs szófajváltás (cipő - cipőcske)
nem absztrakt jelentésű főnevekkel szabadon használható
ritkán alkot új szótári tételt: szócska, árvácska, részecske; fiúcska,
vizecske
állhat más toldalékok előtt
egy atipikus rag: -n (superessivus)

alkot szótári tételt? (agyon, Pesten, láttán)
lényegében produktı́v, de nem minden funkciójában
nincs önálló jelentése”?
”
A jel” fogalma; az összetétel
”
jel”
”
inflexiós toldalék, amely a tőhöz közelebb van, mint az igazi” ragok
”
Nyelvek közötti eltérések: pl. a többes szám” egyes nyelvekben
”
ragozásszerű, más nyelvekben inkább képzésszerű (kollektı́vumképző)
összetétel
a lexéma- (szótáritétel-)alkotás egyik módja
a mondattani lexémaalkotástól csak felületes dolgok különböztetik
meg:
▶ általában egyetlen hangsúly van, legalábbis a magyarban
▶ sorrendi merevség
Morféma, allomorf
A morféma
Az alaki szempontból minimális, azonos jelentésű jelek osztálya.
Allomorf
Az egy morfémához tartozó hangalakokat a morféma allomorfjainak
nevezzük.
Az allomorfok szabad váltakozást mutatnak: pl. FEL (allomorfok:
fel/föl)
Az allomorfok kiegészı́tő eloszlásban (komplementer disztribúció)
állnak: pl. -HEZ (allomorfok: -höz/-hez)
6. Mondattan
Gyuris Beáta
2022. 10. 26.
Hagyományos mondattan
a klasszikus iskola
a latin és a görög (és a szanszkrit) nyelv sajátosságai miatt
a szóalakok tartománya kitüntetett volt
mondattan valójában nem létezett, csak szófajtan (a szóalakokat csak
alaktani szempontból sorolták be: főnév, melléknév, ige stb.)
arról, hogy milyen szerepet játszanak a szóalakok a
megnyilatkozásban, csak a logikában ejtettek szót (szubjektum,
predikátum)
nem foglalkoztak azzal, hogyan épül fel a szóalakokból a mondat
(csak az egyeztetés és a vonzat voltak használt mondattani fogalmak)
(miért?)
Mondattan az iskolai nyelvtanban
mondattan dolgában az iskolai nyelvtan nem ókori, hanem későbbi

hagyományokat követ
a racionalizmus hagyománya, hogy a logikai” szerepek (alany,
”
állı́tmány) és a mondattani szerepek párhuzamosak
miért?
a szórenddel azonban még ma sem foglalkozik az iskolai nyelvtan
(legalábbis a magyar) (nem beszélve az egyéb mondattani
sajátosságokról, pl. hangsúlyozás, hanglejtés)
az iskolai mondattan ma is szóközpontú (bár a tanárképzésben
megtanı́tják a szintagma fogalmát is)
A mondattan tárgya
mondat: csak valamely adott nyelv vonatkozásában

NEM foglalkozik a mondatoknak
▶ sem a hangalakjával (ezzel a hangtan/fonológia foglalkozik),
▶ sem a jelentésével (ezzel a jelentéstan/szemantika foglalkozik),
▶ sem a bennük szereplő szavak belső tulajdonságaival (ezzel az
alaktan/morfológia foglalkozik),
csak a mondatok kisebb egységekből való megszerkesztésének a
módját kı́vánja feltárni.
A grammatikai hagyomány szerint a szó fölötti szerkesztési szinttel
foglalkozik, azaz a mondatszerkezet épı́tőelemeinek hagyományosan a
szavakat tekinti (de egyes megközelı́tések a szavak belsejében
található, szónál kisebb egységekre is hivatkoznak a mondatszerkezet
jellemzésekor)
A terminus a szintaxis (illesztéstan) szó magyarı́tása.
A szavak és a mondatok szerkezete
A szavakban az elemi jelek egymás közötti elrendezése nagyon kötött,

ám ezek a kötöttségek a szó határán megszűnnek:
Mari-ék 1 -at 2 , ad-ná3 -nak 4
Ha ezek az elemi jelek a mondat különböző szavaiban állnak, akkor
ezek a megkötések nem érvényesülnek rájuk:
Pali el-ad-ná3 a ház-at 2 , de Mari-ék 1 még vár-nak 4 .
A szavak mondatbeli elrendezésének is vannak kötöttségei, de ezek
érzéketlenek arra, hogy az érintett szavak milyen elemi jeleket
tartalmaznak.
Kiinduló megfigyelések a mondatokról
Minden mondat a mondatépı́tés alapelemeinek tekintett jelekből álló

nagyobb” jel: jelölője (jelteste) a benne található elemeknek a
”
jelölőiből, jelentése pedig ugyanezeknek az elemeknek a jelentéseiből
áll elő.
Az elemek minden mondatban lineáris sorba rendeződnek: minden
mondat elemek füzére, lánca, sora, összefűzése, konkatenációja.
(Mindegyik kifejezést használják, sőt alkalmilag még továbbiakat is.)
A lehetséges mondatok számának nincs felső határa (nincs véges
mondat-lista, amit bemagolhatnánk – lépten-nyomon új”
”
mondatokat hallunk és mondunk).
A szerkesztettségre utaló tények
Talán nincs is szerkezet?

A magyar nyelvben nem ritka dolog az, hogy egy-egy mondat szavai
(szóalakjai) bármilyen sorrendbe rakva elfogadható mondatokat
adjanak, mégpedig olyanokat, amelyek jelentését a magyar anyanyelvű
beszélők lényegében véve azonosaknak tekintik:
Palit behı́vtuk – Behı́vtuk Palit.
Mari látta Katit – Mari Katit látta – Látta Katit Mari, stb.
Pirire ő haragudott tegnap – Tegnap ő Pirire haragudott, stb.
Ha bármely vaktában kiválasztott szóhalmaz elemei a fenti példákhoz

hasonlóan mindig minden sorrendben azonos jelentésű kifogástalan
mondatokat alkotnának, akkor értelmetlen dolog lenne a
mondatokban szerkezetet feltételezni.
A szerkesztettségre utaló tények
minden mondat elemsor, de nem minden elemsor mondat.

A szóanyagválasztás korlátai:
*tegnap majd mögött és is ülhetnek
*képes kint kint kint képes
*három egyszer nekem soha csupa
Az elemsorrend korlátai:
A fiú mögött egy sovány kutya szalad.
*sovány a szalad fiú egy mögött kutya
angol Peter saw John de *Saw Peter John.
Az elemsorrend hatása a jelentésre:
A fiú mögött egy sovány kutya szalad.
A sovány fiú mögött egy kutya szalad.
A fiú egy sovány kutya mögött szalad.
angol Peter saw John, John saw Peter
A jelentés kompozicionalitásának elve (Gottlob Frege 1848-1925)
az összetett kifejezés jelentése csak attól függ, hogy
1 mit jelentenek a részek, amikből össze van rakva, és
2 milyen művelettel raktuk össze a részekből.
A szóalakok helyettesı́tési osztályai
A szavak olyan csoportokba sorolódnak, amelyeknek a tagjai

grammatikai szempontból egyenértékűek egymással (amerikai
deskriptı́v nyelvészet, l. még később)
Ha egy mondat valamely szavát mint szóalakot kicseréljük a nyelv egy

másik szóalakjára, az eredmény lehet akár egy másik jól felépı́tett
mondat, akár olyan szósor, amelyet nem lehet hibátlanul felépı́tett
mondatnak nevezni:
Két kutya üldözi a macskát a mezőn.

→ Két kutya üldözi a kacsát a mezőn.
→ *Két kutya üldözi a lassan a mezőn.
Két kutya üldözi a macskát a mezőn.

→ Két kutya nézi a macskát a mezőn.
→ *Két kutya iszunk a macskát a mezőn.
A szóalakok helyettesı́tési osztályai, folyt.
Az egymással való helyettesı́thetőségek alapján a szóalakok különböző

csoportokba (szóhelyettesı́tési osztályokba) sorolódnak be
(pl. macskát, kacsát, lovat stb; üldözi, nézi, látja stb).
A csoportok mindegyikét az jellemzi, hogy bármely tagjukat bármely
mondatban bármely más tagjukkal kicserélve szinte mindig formailag
helyes (azaz grammatikailag jól formált, grammatikus) mondatot
kapunk.
A más csoportokba tartozó szóalakokkal való helyettesı́tések viszont
többnyire szósalátát” eredményeznek (mint a fent megcsillagozott
”
szósorok) vagy grammatikailag hibás, azaz agrammatikus
mondatokhoz vezetnek, pl: *Két kutyák üldözi a macskát a mezőn.
Két egység egymással való kölcsönös és rendszeres helyettesı́thetősége
direkt módon igazolja azt, hogy grammatikai értékük azonos, vagyis
grammatikailag egyenértékűek egymással, ugyanabba a grammatikai
kategóriába tartoznak.
A lexémák helyettesı́tési osztályai (szintaktikai kategóriák)
Számos szóhelyettesı́tési osztályban zömmel olyan szóalakokat

találunk, amelyek mind ugyanazt a ragot tartalmazzák (pl. X+ACC:
kutyát, kacsát, ceruzát stb; X+DAT: kutyának, kacsának, ceruzának
stb; X+SG2: ı́rsz, jársz, úszol stb.).
A ragmorféma (valamint az esetleges többi inflexiós toldalék)
elvételével több különböző osztályban is ugyanazokhoz a szótári
egységekhez (lexémákhoz) jutunk el. (Így az ACC, ill. a DAT elvétele
mindkettejük osztályában a KUTYA, KACSA, CERUZA stb.
lexémákat eredményezi.)
Lexémáknak a szóalakcsaládok alapját képező absztrakt, egy- vagy
többmorfémás egységeket neveztük. A szóalakokból az összes
inflexiós toldalékmorféma (azaz a jelek és a ragok) elhagyásával
kapjuk meg őket. A toldalékolhatatlanok kivételével (pl. és, majd,
már ) önálló szóalakokként nem használhatók.
A lexémák helyettesı́tési osztályai (szintaktikai kategóriák),
folyt.
Mindazok a lexémák (pl. KUTYA, KACSA, CERUZA stb.), amelyek a

toldalékok azonos körével (pl. -ACC, -DAT, -INS stb.) alkothatnak
szóalakokat, s emellett ugyanazon toldalékokkal alkotott alakjaik (pl.
kutyát, kacsát stb.) mindig azonos szóhelyettesı́tési osztályokba
sorolódnak be, grammatikai szempontból egymással egyenértékűek:
bármely mondatban felcserélhetők egymással.
Az egymással grammatikailag egyenértékű lexémák osztályait
szintaktikai kategóriáknak nevezzük.
A nyelvi, rendszerbeli jellemzők alapján megkülönböztetett
szócsoportokat a hagyományos nyelvleı́rásban szófajoknak nevezik.
Fontosabb szintaktikai kategóriák
A szintaktikai kategóriák nevei: hagyományos szófaji elnevezések ill. ezek

latin-angol elnevezéseinek a rövidı́tése.
Milyen a szerkezet?
Szerkezet = lineáris sorrend?

A jelentés kompozicionalitásának elve alapján következne, hogy miért
különböző jelentésűek ezek a mondatok:
A sovány fiú mögött egy kutya szalad.
A fiú egy sovány kutya mögött szalad.
De: az alábbi mondatokhoz is kétféle jelentés rendelhető

(két különböző szituációban is igazak lehetnek)
Berci és Marci fekete kutyái és macskái elvesztek.
Izmos atléták és sakkozók érkeztek a faluba.
Milyen a szerkezet?
Többelemű szakaszok egyenértékűsége egyetlen elemmel
Az alábbi mondatsorozatban minden mondat egyenértékű egységek
helyettesı́tése révén a fölötte levő bővı́tésének, illetve az alatta állóból
redukáltnak tekinthető:
A legalsó sorban álló mondat végső soron ugyanúgy két részből áll, mint a
legfelső sorban lévő.
A szerkezet ábrázolása
Az egyenértékűségek alapján felállı́tott szerkezet hierarchikus: bizonyos
elemsorok egységeket képezve csatlakoznak be egy-egy nagyobb, őket
tartalmazó egységbe, amely aztán ugyanı́gy beépülhet egy még nagyobba.
Ezek a szerkezeti viszonyok zárójelezéssel vagy ágrajzzal jól ábrázolhatók:
[A [magas fiú]] [látja [a [szőke lányt]]].
A látja
magas fiú a
szőke lányt
Szerkezeti homonı́miák
Különböző szerkezetekből kiindulva és különböző bővı́tési lépéseket

alkalmazva (vagyis különböző szerkezeteket felépı́tve) is eljuthatunk
ugyanahhoz az elemsorhoz.
Mivel a szerkezet jelentésformáló tényező, különböző szerkezetekbe
illeszkedve egyetlen elemsor is különböző jelentéseket kaphat, pl.
Megszakı́tott összetevők
A fenti módszerek a mondat hierarchikus szerkezetének meghatározására

az olyan esetekben működnek automatikusan, amelyekben
minden elem csak olyan elemekkel tartozhatna közvetlenül egy
szerkezetbe, amikkel szomszédos.
Ellenpélda: igekötő, ige és segédige

(a) Kati akarta felnyomni Pistát.
(b) Kati felnyomni akarta Pistát.
(c) Kati fel akarta nyomni Pistát.
Pedig a kapcsolatok szorosságát tekintve

fel — nyomni szorosabb, mint fel — akarta;
fel — nyomni szorosabb, mint nyomni — akarta
Tudnánk ezt igazolni?
Kitüntetett szerepek a mondatban
sokszor (főleg kommunikációs szempontból) kitüntetett kifejezések az

egész mondatban kitüntetett helyet foglalnak el
magyar fókusz:
Kati akarta felnyomni/nyomta fel Pistát.
(közvetlenül a ragozott igealak előtt)
az angolban a kérdőszó:
Who did Ted see?
(a mondat legelején, utána ragozott igealak jön)
ezek a pozı́ciók gyakran belezavarnak a tökéletes” hierarchiába és az azon

”
belüli szórendbe
A szórenden (egymásmellettiségen) kı́vüli mondattani
eszközök
Egyeztetés
a szoros összetartozás jelölése
az elemek fizikai közelségét kiválthatja”
”
Szupraszegmentális tulajdonságok
például: hangsúly, intonáció (hanglejtés)
a kitüntetett pozı́ciókat kiválthatja”
”
A jelen előadás anyaga jelentős mértékben támaszkodik Komlósy András
és Kálmán László órai jegyzeteire.
7. Jelentéstan
Gyuris Beáta
2022. 11. 2.

2. tutorium
Időpontja: 2022. november 8. (kedd) 15:30.

Helyszı́ne: Nyelvtudományi Kutatóközpont (6. ker. Benczúr u. 33.),
206-os szoba.
Tutor: Sipos Ferenc Norbert MA-hallgató, a Filozófia Intézet
demonstrátora (siposferenc.norbert@gmail.com). Bejelentkezés
szükséges!

A jelentéstan fő kérdései
Összefoglalás
alapfogalmak: Micsoda a jelentés, és hogyan lehet vele magyarázni a
megértés különböző fajtáit?
szójelentés: Van-e a szavaknak, kifejezéseknek alapjelentésük”? Ha
”
igen, hogyan lehet levezetni belőlük a különböző használataikat?
mikor kell egy szónak több különböző jelentést tulajdonı́tanunk, és
mikor kell azt mondanunk, hogy egy van neki, de többféle helyzetben
használható?
összetett kifejezések jelentése: hogy lehet ezeket a részeik jelentésével
magyarázni?
mondatjelentés: milyen természetű a mondatjelentés, hogyan lehet a
mondatok különböző használatait magyarázni vele?

Szégyenletesen rövid történet
Ókor és középkor

a jelentéssel a logikán és a filozófián belül foglalkoznak
a megközelı́tés főként normatı́v:
milyen mondatok használhatók a következtetésekben
(szillogizmusokban)?
ettől a nemzeti nyelvek felfedezésétől” kezdve térnek el: furcsa”
” ”
mondattı́pusok, modalitások stb. vizsgálata (továbbra is logikai
szempontból)
19. század
történeti szemlélet (a jelentésváltozás vizsgálata)
egyén és közösség nyelvhasználata (a jelentésváltozás
pszichológiai-társadalmi okai)

A jelentéstan megszületése
19. század legvége: Gottlob Frege

a forma és a jelentés szisztematikus kapcsolatát kell vizsgálni:
kompozicionalitás
a teljes jelentésű” kifejezések:
”
▶ a nevek (e tı́pus) (ezek individuumokat jelölnek) és
▶ a mondatok (t tı́pus) (ezek állı́tásokat jelölnek).
▶ a hiányos” kifejezések függvényeket jelölnek
”
(argumentumra van szükségük, hogy teljesek legyenek).
példa
az állı́tmányok jelentése ⟨e,t⟩
tı́pusú (ha egy individuumra alkalmazzuk, állı́tást kapunk).

kitérő: kategoriális nyelvtan
a mondattan a Frege-féle jelentéstannal párhuzamosan működik,
pl. az állı́tmány mondattani tı́pusa: ha alanyt rakunk mellé, mondatot
kapunk.
kompozicionalitás ( Frege-féle elv”)

”
Az összetett kifejezés jelentése csak attól függ, hogy
1 mit jelentenek a részek, amikből össze van rakva, és
2 milyen művelettel raktuk össze a részekből.
ez az elv nagyon természetes, de
túl szigorúnak is érezhetjük (kontextus, idiómák?), meg
semmitmondónak is (önkényesen választhatjuk a részek jelentését, az
összerakás módját is).
A kompozicionalitási elvet tekinthetjük a modern szemantika

jelentésdefinı́ciójának.
Miért nem triviális a kompozicionalitás?
egy példa
úszhattam = úsz- + pot + múlt + e1
(a) múlt(pot(úsz-e1)) ‘régen szabad volt úsznom’
(b) pot(múlt(úsz-e1)) ‘elképzelhető, hogy úsztam’
1. megoldás: kétféle szerkezet

1 úszhattam = (úsz- + -hat-) + -tam
2 úszhattam = (úsz- + -tam) + -hat-
2. megoldás: egy alkotóelem többértelműsége

1 -hat 1 ‘igeszintű pot’
2 -hat 2 ‘mondatszintű pot’
[Példa a (b) olvasatra: Eltitkolt bizonyı́ték miatt ülhetett 23 évet börtönben a
”
feltételezett gyilkos” https://hirado.hu/kulfold/cikk/2022/09/21/eltitkolt-bizonyitek-
miatt-ulhetett-23-evet-bortonben-a-feltetelezett-gyilkos]
Jelentésbeli szerepek
Józsi érdeklődik az autók iránt.

Józsit érdeklik az autók.
a két esetben a Józsi szemantikai szerepe azonos, bár a mondattani

szerepe nem.

tematikus szerepek” ( thematic roles”)
” ”
ágens: akaratlagos végrehajtó
Dávid megfőzte a sonkát. A róka kiugrott a bokorból.
téma: hely- (vagy állapotváltozáson) megy át, vagy a helyzetét ı́rjuk le
Peti megérkezett. A könyv a könyvtárban van. Pali rúgta a labdát.
páciens: hatással van rá valamely cselekvés, állapotváltozáson megy át
Megmetszettem a bokrokat. A nap felolvasztotta a jeget.
experiens: élmény, érzékelés átélője
Kelemen betegnek érezte magát. Mari látta a füstöt.
beneficiens: tranzakció kedvezményezettje
Róbert kinyitotta az ajtót a vendégnek.
célpont ( goal”): mozgás végpontja
”
Cili odaadta a jogosı́tványát a rendőrnek. Sára pukkedlizett az őt
ünneplő közönségnek.
ösvény ( path”): mozgás útvonala
”
A hajó a hı́d alatt haladt el.
...
Eseményszerűségek (eventualities)
állapot (state): homogén, nincs meghatározott irányú változás

tud latinul, betegeskedik, a sarkon áll
folyamat (process): folytonos változás egy bizonyos irányba
épı́ti a házát, megy hazafelé, növekszik
események (events):
pontszerű esemény (momentaneous event): nincs előzménye,
utóhatása stb.
tüsszent, felvillan
eredmény (achievement): pontszerű, de előtte igaz volt valami,
ami utána nem
megnősül, elindul
teljesı́tmény (accomplishment): egy folyamat eléri a végpontját
felépı́ti a házat, hazamegy, megnő

Az eseményszerűségek fajtái: tesztek
Határpontos” időmódosı́tók
”
(1) a. *János egy fél óra alatt rajzolt/futott. (folyamat)
b. János egy fél óra alatt (le)rajzolt egy kutyát/lefutotta a távot.
(teljesı́tmény)
c. János tı́z perc alatt rájött a megoldásra/megnyerte a versenyt.
(eredmény)
Határpont nélküli” időmódosı́tók

”
(2) a. Két napon át/két napon keresztül/két napig boldog volt.
(állapot)
b. Két napon át/két napon keresztül/két napig dolgozott.
(folyamat)
c. *Két napon át/két napon keresztül/két napig rájött/jött rá a
megoldásra. (eredmény)
d. *Két napon át/két napon keresztül/két napig lefutotta /futotta
le a távot. (teljesı́tmény)
Tesztek arra, hogy az egyes igék eseményszerkezetei
különbözőek lehetnek
(3) a. János szerényen mosolygott. (folyamat)

b. János szerényen kiment. (teljesı́tmény)
(4) a. Mari majdnem evett a gombapörköltből. (folyamat)

b. Mari majdnem megette a gombapörköltet. (teljesı́tmény)
(5) a. Mari nem evett a gombapörköltből. (folyamat)

b. Mari nem ette meg a gombapörköltet. (teljesı́tmény)
(6) a. Amikor ı́rta a könyvét, Éva elutazott Londonba. (folyamat)

b. Amikor megı́rta a könyvét, Éva elutazott Londonba.
(teljesı́tmény)
A szöveg jelentése
téma
minden szövegrésznek van témája: ez az a (kimondott vagy kimondatlan)
kérdés, amire a szövegrész válasz lehet.
nem mindig egyértelmű, többféle kérdésre is válaszolhat
a témaváltást a mondaton belüli topik jelzi (általában az előző
témához fűződő viszonyát is jelzi), a mondat elején álló, hangsúlyos
szerkezet:
Felmentem az osztályba. A gyerekek a padok alatt voltak.
mondandó ( tételmondat”)
”
= az, amit a szövegrész a témáról állı́t (a válasz, amit arra a bizonyos
kérdésre ad).

speciális válaszmondatok
egymondatos szövegek, kifejezetten válaszként funkcionálnak
Igen. Pistához (megyek (délután)).
általában egyetlen főhangsúlyos összetevő (fókusz) közvetlenül a
ragozott igealak előtt (kiegészı́tendő kérdésnél), vagy maga az igealak
(eldöntendő kérdésnél)
Retorikai viszonyok
az egymás után következő szövegrészek közötti viszonyok. például:
kérdés — válasz
állı́tás — részletezés ( elaboráció”)
”
szövegrész — kitérő
állı́tás — általánosı́tás
...

8. Fonológia
Gyuris Beáta
2022. 11. 9.

a fonológia területei
fonotaktika
hogyan épülnek fel egy nyelv hangsorai?
(pl. milyenek lehetnek a szótagok, mik állhatnak egymás mellett, hol
lehet a hangsúly stb.)
a váltakozások
amikor ugyanaz a nyelvi elem többféle alakban jelenhet meg, és ez az
illető elem beszédhangjaival és a környező beszédhangokkal függ össze
(ezt azért fontos kimondani, mert van másféle váltakozás is, pl. jelen
idő: van, jövő idő: lesz)
van olyan, amikor a váltakozás egy fonotaktikai problémát hoz
”
helyre” (pl. magyar zöngésségi hasonulás: há[s]tól, hú[Z]ban, nem is
lehetne [zt] vagy [Sb]) – ezek a legigazibb” hangtani váltakozások
”
és van olyan, amikor nem (pl. já[µ:]ik, pedig lehetne [ts]: adott szám)

A magyar beszéd leı́rásához szükséges IPA-jelek
Forrás: Markó 2017:96

A magyar beszéd leı́rásához szükséges IPA-jelek, folyt.
Forrás: Markó 2017:97

fonémák
klasszikus (amerikai strukturalista, generatı́v) fonológia

a hangsorok beszédhangokra oszthatók
minden hang ( fón”) egy fonéma megvalósulása (allofónja)
”
a fonéma a megkülönböztető jegyek halmaza
(semmi felesleges”, redundáns információt nem tartalmaz)
”
fonetikai átı́rás: [le:pç], [potrox]
fonológiai átı́rás: /le:pj/, /potroh/
probléma?
/alma:val/ vagy
/almaval/ vagy
/alma:vAl/ (esetleg /almavAl/)?

fonémák elkülönı́tése
a minimálpárok módszere: eltérő fonémákról van szó, ha képesek

kifejezéseket megkülönböztetni egymástól, pl. bor ∼ bot ⇒ van
jogunk a magyarban /r/ és /t/ fonémát megkülönböztetni
a módszer nem artikulációs és nem akusztikus adatokon alapul,
hanem percepciós adatokon, pl. különböző szóként érzékeljük a bor
és a bot szavakat
problémát okozhat, ha nem találunk minimálpárt, vagy csak nagyon
keveset találunk, mert a két beszédhang nem fordul elő ugyanabban a
környezetben, vagyis kiegészı́tő megoszlásban vannak. Ilyenkor nagyon
gyakran ugyanannak a fonémának két allofónjáról van szó, de nem
mindig. (És fordı́tva, ugyannak a fonémának az allofónjai nincsenek
mindig kiegészı́tő megoszlásban, lehet köztük szabad váltakozás)
megkülönböztető jegyek: olyanok, amelyek képesek fonémákat
megkülönböztetni, pl. a magyarban a zöngésség: bor ∼ por

fonológiai szabályszerűségek vizsgálata
az amerikai strukturalista felfogás

allofónok megjelenésének szabályszerűségei
két fonémának lehetnek azonos allofónjai, de csak ha a környezetből
megjósolhatóak (pozicionális variánsok)e (kölcsönös egyértelműség
biuniqueness)
alma ∼ almák: alaktani váltakozás
korai generatı́v fonológia

szabályrendszer a jó (és csak a jó) hangsorok generálására
a szabályok alkalmazása bizonyı́tásszerű
a bizonyı́tás közbeeső lépéseiben közbeeső (és ı́gy nem létező) alakok
is használhatók.
(pl. Chomsky és Halle (1968): The Sound Pattern of English (SPE))
alma ∼ almák: hangtan: -a ]FN + [toldalék] → -á (informális!)
generatı́v fonológia: szabályrendszerek
a kontextusfüggő újraı́rószabályok alakja

a → á / ]FN + [toldalék]
strukturális leı́rás (structural description): a, ]FN + [toldalék]
strukturális változás (structural change): → á
a szabályok sorrendje számı́that

A [szonoráns] → [obstruens] / [msh]

obstruens obstruens
B → [–αzöngés]/
αzöngés −αzöngés
/dobj ki/ /dobj ki/

A [dobJ ki] (közbeeső) B n/a
B ok [dopç ki] A *[dobJ ki]

késői generatı́v fonológia (lexikális fonológia)
lexikális szabály posztlexikális szabály

érzékeny arra, hogy mire
érzéketlen a lexikai
alkalmazzuk (kivételek
információra (kivétel nélküli)
lehetnek)
csak a szóalakon belül, ott, bármilyen környezetben, akár
ahol korábbi szabály alakı́totta szóhatárokon keresztül is
ki (levezetett környezetben)
nem struktúramegőrző”
struktúramegőrző”: olyan ”
” (olyan hangokat is
szegmentumot hoz létre, ami
eredményezhet, amik nem
mögöttesen” (az
” figyelhetők meg máshol)
alapalakokban) is létezik
példák: nyı́lt V nyúlása, példák: C zöngésségi és hely
V-harmónia, t-palatalizáció szerinti hasonulása

Példa C hely szerinti hasonulására
A denti-alveoláris zárhangok hasonulnak hely szerint:

/n/ mindig hasonul az utána következő (orális v. nazális) zárhanghoz,
pl. Japá[m]ban, szé[m]por, minde[N]képp, pihe[N]get, telefo[ñ]gyár,
stadio[ñ]nyi
/t/, /d/ hasonul az utána álló palatálisokhoz ([c], [é], [ñ], [j]): pl.
á[c]nyújt, éva[é]nyitó, ha[é]gyakorlat, va[é]tyúk, kere[c]játék
Ezek a folyamatok addig működnek, amig csak tudnak, pl.
/forint/+/ñi/ → forin[c][ñ]i → fori[ñ][c][ñ]i
A régi magyarban az /m/ is hasonult /t,d/-hez, ezt mutatják ezek a
már nem produktı́v allomorfiák: hám-lik – hán-t, bom-lik – bon-t

problémák a generatı́v fonológiában/-val
szigorú szegmentumokra bontás

a hosszú C:, V: sok szempontból olyan, mint a CC, VV (pótlónyúlás)
a tónusok és néha mások is önálló életet élnek”
”

autoszegmentális fonológia
példa: pótlónyúlás
további példák: utu ∼ út; szöllő ∼ szőlő
példa: tónusok önállósága
(az ún. tonális nyelvekben az is előfordul, hogy egy toldalék nem más,
mint egy dallam.)

problémák a generatı́v fonológiában/-val, folyt.
absztraktság
túl engedékenyek a játékszabályok” (már a lexikális–posztlexikális
”
megkülönböztetést is ezért tették)
akármilyen önkényes mögöttes” alak feltételezhető (és bármilyen
”
köztes alakok is lehetnek), ha kijönnek belőle a felszı́ni (kiejtett)
alakok
(ez még nincs teljesen megoldva. Próbálkozás: nincsenek mögöttes
alakok. . . )

problémák a generatı́v fonológiában/-val, folyt.
opcionalitás (választhatóság), gyakoriság

pl. angol V → ∅ / ‘V C* [szonoráns] V
mémory ‘emlék(ezet)’ általában [‘memri]
DE: mámmary ‘emlő-’ általában [‘mæm@ri] (biológusok közt [‘mæmri])
teleologikus” (célvezérelt) szabályok

”
A szabályok nem akármit hoznak létre: igyekeznek”, hogy a
”
kimenetük fonotaktikailag a lehető legjobb legyen.
Ezt próbálja megragadni az optimalitáselmélet (OT).

9. Mondattani iskolák
Gyuris Beáta
2022. 11. 16.
Gyakorlati infók
3. tutorium: nov. 22. 15:30, Nyelvtudományi Kutatóközpont, 206.

szoba, Sipos Ferenc Norberttel (bejelentkezés!)
dec. 7-én nem lesz jelenléti előadás
pótelőadás: a dec. 19-i héten, Teams-ben (felvétellel)
1 Melyik állı́tás téves? A nyelv . . .
A. kettős tagolású (fonémák + morfémák)
B. a kommunikáció eszköze
C. többé-kevésbé önkényes jelek rendszere
D. szimptómák strukturált láncolata
2 Hol helyezkednek el a hangszalagok (= hangszálak)?
A. a torokban
B. a gégefőben
C. a nyelőcsőben
D. a szájpadlás mögött
3 Hány morfémát tartalmaz a mérgeskedj szóalak?
A. 3
B. 4
C. 5
4 Mi a közös a következő magánhangzókban: a, á, o, ó, u, ú?
A. mélyek (hátulképzettek)
B. ajakkerekı́tésesek (labiálisak)
C. alsó nyelvállásúak
D. reflexı́vek
Gyuris
5 Szóalakok
(ELTE Elm. Nyelv.aKözpont)
Halotti beszédből: isemüküt,9.Ádámut, terümtevé,
Bevezetés a nyelvtudományba 2022. 11. 16. 3 / 17
Az amerikai strukturalizmus
a nyelvészeti leı́rás tudományos módszertana

gyakorlati orientáltság
példátlan termékenység, rengeteg amerikai őslakos nyelv leı́rása
a számı́tógépes nyelvészetben ma is szinte az egyetlen irányzat
A disztribúciós elemzés
nem szó-, hanem morfémaalapú
a megfigyelt mondatok hasonlóságain alapul
a morfémákat és a szerkezeteket (grammatikai) kategóriákba sorolja
Legfontosabb nevek: Leonard Bloomfield, Charles Hockett, Zellig Harris. . .
A közvetlen összetevős elemzés: egy példa
A grammatikai kategóriákat/formaosztályokat a (rendszeres)

helyettesı́thetőség alapján lehet felállı́tani.
Szegény degunak elment az esze.

Ötletek helyettesı́tésekre:
szegény ∼ a (A degunak elment az esze)
szegény degu ∼ Tibor (Tibornak elment az esze)
szegény degunak . . . az esze ∼ a vonat (Elment a vonat)
elment az esze ∼ befellegzett/lőttek/annyi (Szegény degunak annyi)
Helyettesı́tésekből grammatikai kategóriák
(formaosztályok)

szegény ∼ a: mindkettő névelőféle”
”
szegény degu ∼ Tibor: mindkettő névszói szerkezet (főnévi csoport)
szegény degunak . . . az esze ∼ a vonat: mindkettő névszói szerkezet
(főnévi csoport), bár az első megszakı́tott (és birtokos szerkezet)
elment az esze ∼ befellegzett/lőttek/annyi: mindegyik
személytelen” állı́tmány, amelyiknek az alanya datı́vuszban
”
(részeshatározó esetben, -nak/-nek toldalékkal) áll
Közvetlen összetevős szerkezet

1 [[[Szegény degu]nak] [elment az esze]]
2 [[[Szegény degu]nak . . . [az esze]] elment]
a megszakı́tott összetevőt tartalmazó szerkezetek sértik a szigorú

hierarchiát (ahogy azt korábban meghatároztuk)
ilyenkor a hierarchikus szerkezet és a szórend között van az
ellentmondás
ezért sem sı́kba rajzolható fával, sem zárójelezéssel nem lehet őket
ábrázolni.
Általános megjegyzések
a helyettesı́tett elemeknek nem kell szomszédosaknak lenniük!

el akar indulni ∼ indulni akar
N.B. Ezért a zárójeles jelölés nem kielégı́tő.
nincs olyan feltételezés, hogy minden szerkezetnek csak egy elemzése van!
will be ready ∼ is/was ready
will be ready ∼ will swim
Kategorizálás
(nemcsak a fenti példák alapján)
[will be] — CopFut (jövő idejű kopula, a be jövő ideje) ∼ is, was,. . .
ready — Adj (melléknév) ∼ big, red, . . .
will — AuxFin (finit/véges segédige) ∼ should, can, . . .
[be ready ] — VBare (puszta ige) ∼ swim, learn, . . .
be — CopBare (puszta kopula) ∼ have, . . .
nincs olyan feltételezés, hogy a grammatikai kategóriák/formaosztályok ne

lehetnének átfedőek!
A Chomsky-féle fordulat (1957)
Chomsky a matematikából ismert formális nyelveket használta

modellként (formális nyelv = mondathalmaz, erről már volt szó)
javaslata: transzformációs generatı́v nyelvtan
ennek komponensei: újraı́ró szabályok, amelyek a mélyszerkezetet
ı́rják le (ez egy tökéletesen hierarchikus” nyelvfajta, szakszóval
”
kontextus-független újraı́ró nyelvtan) és transzformációk, amelyek
segı́tségével a megszakı́tott összetevőket, távoli függéseket is
modellezni lehet (közbeeső reprezentációkkal)
Illusztráció: újraı́ró szabályok az angolra
Forrás: Akmajian&Heny (1975:38-39, kiegészı́téssel)
S → NP VP V → left, saw, hit, gave

VP → V (NP) (PP) N → John, Mary, ball, forest, man
PP → Prep NP Prep → in, to, for
NP → Art N Art → the, a
NP VP
N V NP PP
John hit Art N Prep NP
the ball in Art N
the forest
Illusztráció: datı́vuszi mozgatás (dative movement)
transzformáció az angolban
Akmajian&Heny 1980:184
S → NP VP V → left, saw, hit, gave

VP → V (NP) (PP) N → John, Mary, ball, forest, man
PP → Prep NP Prep → in, to, for
NP → Art N Art → the, a
Datı́vuszi mozgatás (opcionális)

Mary gave a book to the man.
Mary gave the man a book.
(
to
mélyszerkezet: V - NP - - NP
for
1 2 3 4
felszı́ni szerkezet: 1+4 2 ∅ ∅
Példa lehetséges újraı́ró szabályokra a magyarra
Forrás: Kiefer (1992: 35)
N.B.: A lenti struktúra csak az illusztrációt szolgálja, a kutatás már jelentősen
meghaladta!
A transzformációs generatı́v nyelvtan technikai változásai
több verziója alakult ki (pl. kormányzás és kötés, minimalizmus)

a legfontosabb transzformáció jó ideje a mozgatás (egy összetevőt
elviszünk a helyéről, a helyén nem hallható nyom marad)
a mozgatás feltételeit próbálják korlátozni (nem lehet akárhonnan
akárhova)
(pl. absztrakt egyeztetési” követelményeknek kell indokolniuk a
”
mozgatást — absztrakt”: nem kell hallható formában megjelennie)
”
Unifikációs mondattani elméletek
a bonyodalmakat transzformációk helyett komplex kategóriákkal próbálják
megoldani
főbb iskolák
LFG (lexikális funkciós nyelvtan)
GPSG (általánosı́tott frázisstruktúra-nyelvtan)
HPSG (fejvezérelt frázisstruktúra-nyelvtan)
CUG (kategoriális unifikációs nyelvtan)
...
példák komplex kategóriára

 
cat n
cat v  pers 1 
be degumat 
 poss

vform bare num Sg 
case acc
Hogy oldja meg ez a problémákat?
Egy példa, a GPSG nevű elméletet használva.

CP: (vonatkozó) mellékmondat
NP
NP CP
Art N[nom] NP[E3,rel,acc] S[/NP[E3,acc]]
a vombat akit VP[/NP[E3,acc]]
V NP[E3,acc][/NP[E3,acc]]
elvesztettem 0
Hivatkozások
Akmajian, Adrian and Frank Heny 1975. An Introduction to the Principles

of Transformational Syntax. M.I.T. Press, Cambridge MA.
Kiefer, Ferenc (szerk.) 1992. Strukturális magyar nyelvtan I. Mondattan.
Akadémiai Kiadó, Budapest.
10. A nyelvi változás, első rész
Gyuris Beáta
2022. 11. 23.
Gyakorlati infók

pótelőadás: a dec. 19-i héten, Teams-ben (felvétellel)
vizsgák meghirdetése: hamarosan
Az egyedi nyelvi változások regisztrálása segédtudományi” feladat; a
”
nyelvtudomány feladata a változások törvényszerűségeinek vizsgálata.
A nyelv története nem érinti a nyelv elsajátı́tását, de a változás része a

nyelv életének, és a beszélőknek tudomásuk van róla.
A nyelv törvényszerűségei a változás törvényszerűségeiben is

megnyilvánulnak.
A legtöbb nyelvi változás felfogható más nyelvekkel vagy
nyelvváltozatokkal való érintkezés következményeként: a nyelvi változások
nagyon gyakran átvételek.
Példák érintkezésen alapuló változásokra

idegen nyelvből kölcsönzés, pl. nálunk ismeretlen tésztaféle volt a
román plăcı̂ntă (< latin placenta) > palacsinta
idegen nyelvből tükörfordı́tás, pl. felfüggeszt < német aufheben (és a
latin suspendō-ból számos más európai nyelvben is)
más nyelvváltozatból (más helyi/társadalmi változatból vagy más
regiszterből) való kölcsönzések: talán ez a leggyakoribb.
Még néhány fogalom
Idegen szó—jövevényszó: a jövevényszavakat addig szokták idegen

szónak nevezni, amı́g a beszélőközösség még érzi, hogy kölcsönszavak.
Adaptálás: különböző nyelvek különböző időszakaikban különböző
mértékben adaptálják a kölcsönzött kifejezéseket (pl. a francia
jövevényszavakat az angol különböző időszakokban más-más
mértékben igazı́totta az angol fonotaktikához) – a népetimológia is az
adaptálás egy fajtája: megpróbálunk a saját nyelvünkön értelmes
részeket belelátni az idegen szóba, pl. logó > lógó
Areális (térségi) jelenségek: rokonságtól függetlenül egész
területeken elterjedt minták (pl. a jövő idő kifejezése a
Balkán-félszigeten az ‘akar’ jelentésű igével)
Egyéni és közösségi innovációk: az innovációk tudatos terjesztése
(pl. nyelvújı́tási és szabványosı́tási tevékenység) létező, de nem
általános módja a nyelvi változásnak
Véletlenek a változások?
Bár sose lehet tudni, hogy mi mivé fog legközelebb változni, a nyelv
rendszerében benne van, hogy minek mennyi esélye van arra, hogy egy
bizonyos módon megváltozzon.
Funkció és változás

A változásoknak nincs céljuk”, de a nyelvnek vannak funkciói, és a
”
változások ezek valamelyikét szokták szolgálni.
Biológiai hasonlat: az evolúció nem teleologikus, de nem véletlenül
kelti sokszor ezt a látszatot.
A biológiai hasonlat határai: a nyelvet mégiscsak tudatos lények,
emberek használják, a nyelv másképpen öröklődik” (adódik tovább
”
generációról generációra) stb.
Fő funkciók:
egyszerűség/rövidség,
különbségek fenntartása,
hasonló funkciók hasonló kifejezése, a rendszer kohéziója
Egy példa: újlatin névszóalakok

Párhuzamosan zajlottak a következő folyamatok:
elöljárószók túlhasználata” (pl. dē a birtok jelölésére) (az esetragok
”
jelentősége emiatt csökken)
esetragok és más végződések eltűnése (portam > porta > port(e))
(ezzel a névszóosztályra, nemre jellemző különbségek is csökkennek)
mondat szórendjének rögzülése (SVO) (ez némely esetek jelölését
feleslegessé teszi)
névelők megjelenése (porta(m) > ((il)la(m) porta(m)) (ez kárpótol a
nemre jellemző végződések eltűnéséért)
A változások néhány fő tı́pusa
Gyengülés (lenı́ció)
egyszerűbb, rövidebb kifejezést eredményez
gyenge helyzetben” szereplő elemeket érint
”
= kevés információt hordoz pl. mert gyakori
kiesésben, egybeolvadásban nyilvánul meg
különbségek elmosódásával (neutralizáció) járhat
Láttunk már ilyenre példát?
Erősödés (fortı́ció)
bonyolultabb, hosszabb kifejezést eredményez
betoldásban, nyúlásban nyilvánul meg
új különbségek létrejöttével járhat
Láttunk már ilyenre példát?
A változások néhány fő tı́pusa, folyt.
Analógiás változás
kivételek kiküszöbölése
a hasonló forma — hasonló funkció” elvének érvényesülése
”
a regularizáció irányába hat, a rendszer kohézióját növeli
Példa analógiás változásra: francia igealakok
11. A nyelvi változás, második rész
Gyuris Beáta
2022. 11. 30.
Gyakorlati infók
4. tutorium: dec. 6. 15:30, Nyelvtudományi Kutatóközpont, 206.

szoba, Sipos Ferenc Norbert (siposferenc.norbert@gmail.com)
pótelőadás: dec. 19. 12:00, Teams (felvétellel)
vizsgák: 2023. január 11., 25., február 8. 16:06-tól
hogyan mennek végbe a változások?
az újgrammatikus” hagyomány
”
(19. sz. )
főleg hangváltozásokkal foglalkoztak
a hangváltozások kivétel nélküliek: hangtörvények
a nyelvek rokonsági viszonyai genetikus, leszármazási jellegűek (a cél
az alapnyelvek rekonstruálása)
az analógiás változás csak véletlen befolyásoló tényező, ami a
rendszeres változásokba belezavar
É. Kiss et al. (2013: 12)
Burridge – Bergs (2017:164)
hogyan mennek végbe a változások?, folyt.
későbbi, árnyaltabb nézetek

a változások soktényezősek, összefüggnek a szinkrón váltakozásokkal
nem egységesen és nem kivétel nélkül mennek végbe
a genetikus kapcsolatok mellett fontos az areális terjedés is
az analógia (rendszerszerűség) az egyik legfontosabb változási tényező
Példa:
latin /s/ > /z/ > /r/ (‘rhotacism’)
pl. flos ‘virág’, floses > flores ‘virágok’
kivételek: rosa ‘rózsa’, causa ‘ok’, miser szerencsétlen’, soror nővér’
variáció és változás
minden változás variációval kezdődik (több egyszerre létező, sőt

sokszor egyenrangú, vacilláló alak)
ezért (is) mondtuk, hogy a beszélőknek a változásokról is tudomásuk
van
minden nyelv állandó változásban van, mert mindig rengeteg variáció
figyelhető meg (ráadásul a különböző nyelvváltozatok között nincs
éles határ)
lexikai változások
ezek a legfeltűnőbbek a beszélők számára,
de ezek a nyelvészetileg legkevésbé érdekesek
legérdekesebb tulajdonságuk: kölcsönszavak adaptációja (pl. szláv
vaditi > vádol, szével/szévol, de cigány csór )
hangtani változások
gyengülések: szinkópa (szláv kamenica > kemence), rövidülés (zárt
mgh, pl. i, ü, u), hasonulás, zár eltűnése (t > f, sz), zörej eltűnése,
vokalizáció
gyenge helyzetek”: ahol kevés a felismerési kulcs
”
hangsúlytalan szótag, szótag vége ( kóda”) (pl. latin pt > olasz tt)
”
erősödések: nyúlás, kettőshangzóvá válás, zár megjelenése
pl. latin ŏ/ĕ >újlatin uo, ue, oa/ie, ea stb.;
j > újlatin zs, dzs stb.
erős helyzetek”: hangsúlyos szótag, szótag eleje
”
hangtan és alaktan
fonologizálódás
pl. a j helyén megjelenő zs önálló beszédhanggá válik (nem jósolható meg
a környezetéből, és más forrásból is származhat, pl. átvétel – zseb)
morfologizálódás
egy bizonyos hangtani környezetben lezajlik egy változás, de aztán
kimegy alóla” a környezet
”
⇒ a hangtani váltakozás alaktanivá válik, pl. tó ∼ tavat
analógia
az alaktani változásokban (a hangtani változásokon kı́vül) az analógia
a legfontosabb tényező: (a paradigmákon belüli és a paradigmák
közötti legnagyobb egységesség, uniformitás irányába hat)
tud tudja tudja
pl. tudnék >tudnák
lát lássa látja > lássa
mondattani változások
gyengülés”
”
egybeolvadási jelenségek: inkorporáció, összetett szóvá alakulás (pl.
igekötők), toldalékok kialakulása (pl. birtokos szerkezetből)
*ház belén ‘ház belsejében’ > házban;
A raggá válás állomásai: 1. egy szótagúvá válás (még nem történt
meg: HB. nugulmabeli [nyugalmábeli]), 2. hangrendi illeszkedés (még
nem történt meg: HB. milostben), 3. egybeı́rás (még nem történt
meg: TA. utu rea).
izoláló → agglutináló
kiesés (pl. francia ne eltűnése)
erősödés”
”
új kifejezések megjelenése (pl. névelő, francia pas tagadószó)
perifrasztikus kifejezések (pl. összetett igeidők)
agglutináló/flektáló → izoláló
Példa: a tagadás Jespersen-féle ciklusa (1917)
negáció: preverbális ne
opcionális erősödés posztverbális főnévi kifejezésekkel (pa lépés’, mie
‘morzsa’, goutte csepp’).
pas újraelemzése tagadószóként
pas kiterjesztése nem mozgást kifejező igékre (analógia)
pas újraelemzése mint a ne kötelező kiegészı́tése (ne-pas).
pas lesz a kötelező tagadószó (ne újraelemzése opcionálisként)
jelentésváltozások
metaforák (metonı́miák stb.) konvencionálissá válnak

ez a leggyakoribb tı́pusa a jelentésváltozásnak
három óra magasságában eredetileg: folyón (pl. Kalocsa
magasságában) (ld. még táján, körül stb.)
a jövő idő kifejezése igékkel pl. ‘kezd’ (magyar fog ), ‘kell’ (angol
shall), ‘akar’ (angol will, szerb és horvát će)
(pragmatikailag gyakran jelenlevő mozzanat a konvencionális jelentés
részévé válik)
értékekkel kapcsolatos változás

semlegesből elı́télő: pejoráció (pl. nő)
regiszterváltással együttjáró gyengülés” (pl. szar, kurva jó)
”
Felhasznált szakirodalom
Burridge, Kate – Alexander Bergs. 2017. Understanding language

change. Routledge: Abingdon & New York.
É. Kiss Katalin – Gerstner Károly – Hegedűs Attila 2013. Fejezetek a
magyar nyelv történetéből. PPKE, Piliscsaba.
12. A nyelv az agyban
Gyuris Beáta
2022. 12. 19.
Egy kı́sérlet
Aki a hónap páratlan számú napján született, válaszolja meg a

https://www.menti.com/alhqiswtjbow lapon található kérdést!
Aki a hónap páros számú napján született, válaszolja meg a

https://www.menti.com/alw1vv47ug8n lapon található kérdést!
A kérdések
Az Egyetemi Szı́nház új előadásával kapcsolatban kérdezi a HÖK a
hallgatóktól:
A. Egyetértesz-e azzal, hogy az új előadásban nézőket is bevonjanak a
produkcióba?
B. Egyetértesz-e azzal, hogy az új előadásban nézőket is bevonnak a
produkcióba?
Ön szerint hogyan kell érteni ezt a kérdést?
1. Az tény, hogy az új előadásban nézőket is bevonnak a produkcióba, a
kérdés arra vonatkozik, hogy én ezt jó gyakorlatnak tartom-e.
2. Még nincs eldöntve, hogy az új előadásban nézőket is bevonnak-e
majd a produkcióba. A kérdés arra vonatkozik, hogy én ezt jó
ötletnek tartanám-e.
1. válaszban: Az új előadásban nézőket is bevonnak . . . – előfeltevés
2. válaszban: Az új előadásban nézőket is bevonnak. . . – nem előfeltevés
Mitől függ, hogy Az új előadásban. . . előfeltevés vagy sem?
Az előadás résztvevőivel végzett kı́sérlet eredménye
Emlékeztető: előfeltevést bevezető főmondati (faktı́v)
predikátumok
(l. még a 3. előadás anyagát!)
(1) Mari sajnálja, hogy otthagyta a nyelvészetet.

előfeltevés: Mari otthagyta a nyelvészetet.
(2) Peti rájött, hogy nincs Télapó.
előfeltevés: Nincs Télapó.
(3) Ili tudja, hogy a Föld lapos.
előfeltevés: A Föld lapos.
Nem faktı́v predikátumok:
(4) Sanyi úgy tudja, hogy a Föld lapos.

nem előfeltevés: A Föld lapos.
(5) Anna reméli/biztos benne, hogy van Télapó.
nem előfeltevés: Van Télapó.
Egy kérdés az életből”
”
(6) Kérjük jelölje, hogy egyetért-e azzal, hogy a pedagógusok a

tanulókat is bevonják a bérezésükkel kapcsolatos demonstrációkba?
Miben különbözik (6) a mi kı́sérletünben használt kérdő mondatoktól?

Abban, hogy a bevonják szóalak elemezhető a bevon ige
tsz. 3. személyű tárgyas ragozású kijelentő és kötő-felszólı́tó módú
alakjaként is (szinkretizmus)
Ha kijelentő módú: előfeltevést vezet be.
Ha kötő-felszólı́tó módú: nem vezet be előfeltevést.
A kérdés megfogalmazói szándékának melyik alak felelhetett meg?
Miért?
Általános probléma
A nyelvi viselkedésben megfigyelhető legtöbb funkció nagyon magas

”
rendű”, összetett agyi szervezést igényel. Pl.: mind a hangtannal, mind a
jelentéstannal kapcsolatban fontos a másik fél szimulálásának képessége.
Amikor beszélünk, magunkban lejátsszuk, hogy mi zajlik le a
hallgatóságban;
amikor megértünk, magunkban lejátsszuk, hogy mi mehetett végbe a
beszélőben.
Rendellenességek a magasabb rendű funkciókban

Autizmus, Asperger-szindróma: a kooperatı́v kommunikációs viselkedés
hiánya a másik szimulálásának képességében mutatkozó hiány miatt van
(valószı́nűleg).
Az eddig hallottak lelki alapjai
Az eddig végiggondoltak sok mindent elárultak a nyelv lelki/agyi alapjairól.
Bizonyı́tékok a nyelvhez kapcsolódó lelki mechanizmusokról

a felidézés és kimondás gyorsaságára törekvés
▶ a gyakran előforduló, fontos jelentések kifejezésére lexémák,
konstrukciók előnyben részesı́tése
▶ a gyakoribb, redundánsabb kifejezések rövidülése, egyszerűsödése
a maximális felismerhetőségre és egyértelműségre törekvés
▶ szerkezetek és jelentéseik szisztematikus megfelelése
(Hogy hı́vják ezt az elvet?)
▶ erősödés, perifrázis, a mondattani függőségek közelséggel, egyeztetéssel
stb. való kifejezése
Kétféle tendencia
Konzervativizmus Újı́tás
becslések szerint 55% prefab . . . kreativitás . . .
a gyerekek csak az iskolában a gyerekek túláltalánosı́tanak
szoknak le arról, ami bevált (megyni, szépebb . . . )
az egyéni nyelvhasználatban társadalmi szinten gyakori az
ritka az újı́tás újı́tás
A memorizálás a sebességnek és a biztonságnak kedvez, a kombináció a

kifejezés árnyaltságának
Az agy
Kétféle afázia: Broca
V: Hol lakik?
P: Én azt. . . nem tudom. . . hallod. Azt tudom, . . . uuu út. . . az messze van,
már ott a környéken ahol dolgoztunk, meg tudom, hogy az hol van de azt
nem tudom. Tudom hogy hol van minden. . . de azt nem tudom.
V: Milyen utcában?
P: Az utcát. Nem emlékszik rá. Ja azt nem tudom az. . . évszámot amit
eszembe jut, hogy. . . Hát szóval nem volta éppen.. . . fenn. . . nem volt
másik. . . nem ismertem el. . . . . . hogy nem hogy, . . . nem is mondom,
hanem. . . másképpen nem tudom. Nem is pedig észnél voltál némán nem
tudtam emlékezni rá, nem is nem lehet mondani, hogy nem tudom.
Láttam, hogy indulnak, de azért homályosan. . . láttál. . .
V: Mi a szakmája?
P: Autószerelőt ezt mondtam. De nem izéltem mert nem tudtam hova.
Nem tudtam elhelyezkedni. Hol. . . hol. . .
Forrás: Bánréti Zoltán. 2014. Afázia. In. Pléh Cs. – Lukács Á. (szerk.)
Pszicholingvisztika. Akad. Kiadó, Budapest.
Kétféle afázia: Wernicke
P: Igen ez együtt volt egy drágerva utcába, ez a baj amikor itt szı́pen ki
kell fejezni, hogy én voltam neki a vorfi, nem tudom kimondani neki
szépen, úgy látszik, de tudom, ő kecsé. . . nem ez a gyá, gyávré nem, nem
jól mondom.
V: Mondom, figyeljen csak! Sárkány.
P: Ja sárkány, ez egy sárkány kocsat láttam egy kollany férfivel együtt és
egy firfol gyaludával együtt láttam férfi az ilot evenyt hát én nem tudom
eztet kimondani. Akkor mé vagy mé tán haza köle volt egy fiatalember egy
fiatal férfi aki setcet a gányban és és egy vége mondjam tovább hogy volt?
Hajjós. . . hajjós utcába nem egy gyáf ugy kell mondani ami szép, szépen
kell kimondani, hogy ezt számbá hogy nekem, hogy a nyár nyári, hogy
valami szépen snyála mondja hogy fát fát nem tyenni hejő jejöja ö . . . Na
hogy mondjam nyári vécsébe folyóba? Hogy jól ki kimondani szevedet.
Forrás: Bánréti Zoltán. 2014. Afázia. In. Pléh Cs. – Lukács Á. (szerk.)
Pszicholingvisztika. Akad. Kiadó, Budapest.
Az afázia
A nyelvi képesség szerzett károsodása,
Broca-afázia:
▶ az agy bal homloklebenyének egyik területe, a második és harmadik
homloki agytekervény hátsó harmada → Broca-terület
▶ a beszédprodukcióban szószerkezeteknek vagy azok összetevőinek,
valamint toldalékoknak, nyelvtani morfémáknak az elhagyása, a
beszédük lassú, szakadozott (non-fluens), az egyes hangok, szótagok
kiejtése súlyos nehézséget okoz; a beszéd megértésében sokkal jobb
teljesı́tmény, mint a produkciójában.
Wernicke-afázia:
▶ a bal agyfélteke halántéklebenyét és a környező kérgi területeket ért
sérülés → Wernicke-terület
▶ fluens beszéd, de sokszor nem értelmes, hanem olykor halandzsára”
”
emlékeztet (egy adott szó helyett egy hozzá hangalakjában hasonlót,
vagy vele szemantikai kapcsolatban lévőt mondanak, vagy olyan
szavakat mondtak, amelyeknek a fonetikai formája csak hasonlı́t a
létező szavakéhoz); rossz beszédértés.
Broca-afáziás, mondatismétlési feladat
(7) V: János Marinak küldött táviratot, Erzsi meg Péternek.
P: Péternek küldött táviratot a Bözsi. . . meg a . . . meg
a. . . Jánoska.
(8) V: Nem voltam még Szombathelyen.
P: Szombathelyen nem voltam.
(9) V: Meghı́vta vendégségbe, pedig nem is ismerte.
P: Most, most nem ismerte és na meghı́vta a. . . izét.
(10) V: Ernő az akciófilmeket szokta megnézni, de Mari nem.
P: Mari nem néz. . . néz. . . ni.
Agysérülések vizsgálata: rétegképek, térképezések” segı́tségével, a vérbe

”
juttatott izotóp anyagok nyomon követése révén, pozitronemissziós
tomográf (PET) vizsgálatokkal, a vér hemodinamikája változásai mágneses
rezonanciájának a mérése (fMRI) vagy a röntgenképre hasonlı́tó felvételek,
számı́tógépes CT (komputertomográfiás) felvételek segı́tségével.
Pszicholingvisztikai kı́sérletek
A leggyakoribb módszertan
nyelvi vagy vizuális inger, nyelvi vagy egyéb feladat
a reakcióidő mérése és a megoldás eredményének rögzı́tése (általában
egyszerű feladatok)
általában az a kérdés, hogy mi mit mennyire facilitál (könnyı́ti a
hozzáférést, csökken a reakcióidő, előfeszı́tés, angolul priming) (ezt >,
>> stb. fogja jelölni)
Például:
dob >> cintányér, hangszer stb. és
dob >> hajı́t, ejt stb., de
[dob képen stb.] > hajı́t, ejt stb. és
[hajı́tás képen stb.] > cintányér, hangszer stb.
Néhány kı́sérlet
A jelölt jellegétől függő különbségek

vizuális sérülések → problémák az emlősök tulajdonságaival (és
emlősöknél a vizuális tulajdonságokról könnyebb dönteni)
motorikus sérülések → problémák szerszámok tulajdonságaival (és
szerszámoknál a motorikus tulajdonságokról könnyebb dönteni)
Jelentés és mozgás viszonya

told be a fiókot húzd ki a fiókot
(gombnyomással gyorsabb) (gombhúzással gyorsabb)
mondd meg neki kérdezd meg tőle
A nyelvi képességek és az agy
Létezik-e speciálisan nyelvi képesség ( modul”)?

”
Innátizmus Kognitivizmus
igen, nem, a nyelvi képességek más
létezik kognitı́v képességekből
az elsajátı́tás túl gyors, és kevés következnek
inger elég hozzá semmi bizonyı́ték arra, hogy
létezik disszociáció (csak nyelvi kevés az inger
vagy csak nem nyelvi sérülés, nincsenek meggyőző
mutáció) disszociációs esetek
Ha valaki ezek után szı́vesen venne részt
pszicholingvisztikai feladatban. . .
. . . az elvégezheti a BME Kognitı́v Tudományi Tanszékének kı́sérletét!

A kı́sérlet két számı́tógépes, otthon elvégezhető feladatból áll, és
összesen kb. 45 perc hosszú.
A feladatokat és a részvételről való részletes tudnivalók ebből a
táblázatból érhetők el: https://docs.google.com/spreadsheets/d/1C
9WGTY28iiLRSiGRjQlQVPr3I158AsylMpW0Brh49u8/edit?usp=sharing
Figyelem: a kı́sérletben való részvétel önkéntes, ezen a kurzuson nem
jár érte ellenszolgáltatás! A Neptun azonosı́tót azért kérik el, hogy
mindenki csak egyszer töltse ki a feladatot. Az adatokat a válaszoktól
külön kezelik, jóváhagyott adatkezelési protokoll szerint.
Ha valaki januárban szeretné kitölteni, ı́rjon előtte a kı́sérlet
adminisztrátorának!
Mindenkinek előre is köszönik a kutatók a részvételt!
Hirdetmény
A jövő félévben Pragmatika cı́mmel tartok órát, ami közismereti tárgyként

is felvehető.
Minden érdeklődőt várok erről a kurzusról is!

Bevezetes A Nyelvtudomanyba Eloadas PDF

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Bevezetes A Nyelvtudomanyba Eloadas PDF

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Bevezetés a nyelvtudományba

Gyuris (ELTE Elm. Nyelv. Központ) Bevezetés a nyelvtudományba 1. 2022. 9. 21. 1 / 15

fogadóóra: csütörtök 14:00-15:00, Benczúr u. 33. 210. szoba

tutorium: Sipos Ferenc Norbert (időpontok: később)

diák, hirdetmények, egyéb info: canvas.elte.hu

Gyuris (ELTE Elm. Nyelv. Központ) Bevezetés a nyelvtudományba 1. 2022. 9. 21. 2 / 15

Gyuris (ELTE Elm. Nyelv. Központ) Bevezetés a nyelvtudományba 1. 2022. 9. 21. 3 / 15

ı́rásbeli vizsga, feleletválasztásos teszt (gondolkodtató, a tudás

Gyuris (ELTE Elm. Nyelv. Központ) Bevezetés a nyelvtudományba 1. 2022. 9. 21. 4 / 15

A nyelvek általános törvényszerűségeivel foglalkozik, azokkal, amelyek

(Bővebben l. Kálmán László – Nádasdy Ádám: Mit csinál az általános

Gyuris (ELTE Elm. Nyelv. Központ) Bevezetés a nyelvtudományba 1. 2022. 9. 21. 5 / 15

nem a kötelező olvasmányok tartalmát mondja el,

Az előadás anyaga és a diák többé-kevésbé támaszkodnak Kálmán László

Gyuris (ELTE Elm. Nyelv. Központ) Bevezetés a nyelvtudományba 1. 2022. 9. 21. 6 / 15

Az emberi nyelv egyetemes jegyeit vizsgáljuk.

Gyuris (ELTE Elm. Nyelv. Központ) Bevezetés a nyelvtudományba 1. 2022. 9. 21. 7 / 15

A jel (sign) egy érzékszervekkel közvetlenül érzékelhető fizikai jelenség

Milyen jeleket ismerünk?

Az ismert jelek esetében milyen kapcsolat van az érzékelhető jelenség

Gyuris (ELTE Elm. Nyelv. Központ) Bevezetés a nyelvtudományba 1. 2022. 9. 21. 8 / 15

A jelek két fő tı́pusa:

Egyszerű a kettő megkülönböztetése? (Gondoljunk az állatok által

Gyuris (ELTE Elm. Nyelv. Központ) Bevezetés a nyelvtudományba 1. 2022. 9. 21. 9 / 15

A (közlési szándékkal használt) jelek esetében a jeltest és a jelölt

Mitől gondoljuk, hogy bizonyos jelek jelrendszert alkotnak? (Pl. hajók

Gyuris (ELTE Elm. Nyelv. Központ) Bevezetés a nyelvtudományba 1. 2022. 9. 21. 11 / 15

Inherens (örökletes) rendszerek: a velünk született (genetikailag

Nem inherens jelrendszerek: tanulással sajátı́thatók el. Ilyenek

Gyuris (ELTE Elm. Nyelv. Központ) Bevezetés a nyelvtudományba 1. 2022. 9. 21. 12 / 15

Elsődleges jelrendszer: nem szükséges másik jelrendszer (metanyelv )

Másodlagos jelrendszer: szükséges másik jelrendszer. (Pl. közlekedési

Gyuris (ELTE Elm. Nyelv. Központ) Bevezetés a nyelvtudományba 1. 2022. 9. 21. 13 / 15

Miben más a természetes nyelv (natural language), mint a többi

Gyuris (ELTE Elm. Nyelv. Központ) Bevezetés a nyelvtudományba 1. 2022. 9. 21. 15 / 15

Gyuris (ELTE Elm. Nyelv. Központ) Bevezetés a nyelvtudományba 2. 2022. 9. 28. 1 / 12

Miért kell ezzel az egésszel foglalkozni? Mi hasznunk belőle?

A nyelvi képesség rejtélye

Gyuris (ELTE Elm. Nyelv. Központ) Bevezetés a nyelvtudományba 2. 2022. 9. 28. 2 / 12

Gyuris (ELTE Elm. Nyelv. Központ) Bevezetés a nyelvtudományba 2. 2022. 9. 28. 3 / 12

Általános (elméleti) nyelvészet

Gyuris (ELTE Elm. Nyelv. Központ) Bevezetés a nyelvtudományba 2. 2022. 9. 28. 4 / 12

És ami nem nyelvészet . . .

Gyuris (ELTE Elm. Nyelv. Központ) Bevezetés a nyelvtudományba 2. 2022. 9. 28. 6 / 12

Normativitás (↔ leı́ró hozzáállás)

Gyuris (ELTE Elm. Nyelv. Központ) Bevezetés a nyelvtudományba 2. 2022. 9. 28. 7 / 12

Az élő nyelv megjelenése

A nyelvi determinizmus romantikus szemlélete

A nem normatı́v jelentéstan megjelenése

Gyuris (ELTE Elm. Nyelv. Központ) Bevezetés a nyelvtudományba 2. 2022. 9. 28. 9 / 12

Leı́ró iskola (deskriptivisták)

A matematikai nyelvészet kialakulása

Gyuris (ELTE Elm. Nyelv. Központ) Bevezetés a nyelvtudományba 2. 2022. 9. 28. 10 / 12

Az emberi nyelv modellezése a formális nyelvek (pl. logikai nyelvek,

Gyuris (ELTE Elm. Nyelv. Központ) Bevezetés a nyelvtudományba 2. 2022. 9. 28. 11 / 12

Gyuris (ELTE Elm. Nyelv. Központ) Bevezetés a nyelvtudományba 2. 2022. 9. 28. 12 / 12

Gyuris (ELTE Elm. Nyelv. Központ) Bevezetés a nyelvtudományba 3. 2022. 10. 5. 1 / 16

Gyuris (ELTE Elm. Nyelv. Központ) Bevezetés a nyelvtudományba 3. 2022. 10. 5. 2 / 16

Mikor mondjuk: nem értem, mit jelent?”

Gyuris (ELTE Elm. Nyelv. Központ) Bevezetés a nyelvtudományba 3. 2022. 10. 5. 3 / 16

Gyuris (ELTE Elm. Nyelv. Központ) Bevezetés a nyelvtudományba 3. 2022. 10. 5. 4 / 16

Gyuris (ELTE Elm. Nyelv. Központ) Bevezetés a nyelvtudományba 3. 2022. 10. 5. 5 / 16

Gyuris (ELTE Elm. Nyelv. Központ) Bevezetés a nyelvtudományba 3. 2022. 10. 5. 6 / 16