Varga Péter 10.b [Ide írhat] Fizika 2021.

Összefoglalás – erőtörvények, forgatónyomaték

1. A testek súlya

Azt az erőt, amellyel a test a felfüggesztést húzza, illetve az alátámasztást nyomja,

súlyerőnek nevezzük. A mérleg a testsúlyunkat mutatja.
A súlyerő tehát lefelé, az alátámasztásra vagy a felfüggesztésre hat.
A súlyerő jele: 𝐺.

A háztartási mérleggel, a piaci mérleggel a súlyerő nagyságát mérjük, amelynek a

mértékegysége N. A mérleg kijelzőjén mégis kg beosztást látunk, amely a tömegnek a
mértékegysége. A hétköznapi életben ugyanis azt szoktuk meg, hogy kg-ban kérjük a
krumplit, dkg-ban mérjük ki a süteményhez a lisztet, ezért a mérleg kijelzőjét a gyakorlathoz
igazították. Minden 1 kg tömegű test súlya 10 N.

2. Súlytalanság
Súlytalanság akkor lép fel, ha a testnek nincs súlya, vagyis egy test nem nyomja az
alátámasztást (nincs alátámasztva), és nem húzza a felfüggesztést (nincs felfüggesztve).
Ebben az esetben a test szabadon esik. Ilyenkor a testre csak a gravitációs erő hat. A Föld
körül keringő űrhajó utazói is ezt élik át.

3. Csúszási súrlódási erő

Tegyünk vízszintes asztalra egy viszonylag súlyos hasáb alakú testet, és erőmérőnkkel húzzuk
a hasábot egyenletesen! Az erőmérő jó közelítéssel egy zérustól különböző állandó értéket
mutat. Tehát a hasábra a húzóerőn kívül egy másik - vele ellentétes irányú és egyenlő
nagyságú - erő is hat rá. Ez a csúszási súrlódási erő, amely mindig akkor lép fel, amikor két
test egymáshoz képest elmozdul.
A csúszási súrlódási erő a felület síkjában hat, nagysága állandó, iránya pedig mindig
ellentétes a felületek relatív sebességének irányával.
Megállapítások a csúszási súrlódási erőre
Tegyünk vízszintes asztalra egy viszonylag súlyos, hasáb alakú testet, és mérjük meg a
csúszási súrlódási erőt! Ezután növeljük az asztalra ható nyomóerőt úgy, hogy két vagy
három egyforma hasábot húzunk! Azt tapasztaljuk, hogy ehhez kétszer, háromszor akkora
erőre van szükség. Tehát a csúszási súrlódási erő egyenesen arányos a nyomóerővel!
Végezzük el a kísérletsorozatot úgy, hogy hasábokat üveglapon húzzuk! Természetesen
ebben az esetben is tapasztalhatjuk az egyenes arányosságot a nyomóerő és a csúszási
súrlódási erő között, de a számadatok mások lesznek. A súrlódási erő értékét befolyásolja a
felületek anyagi minősége.
Mozgassunk az asztalon egyetlen hasábot úgy, hogy változtatjuk a hasáb asztallal érintkező
felületét! Azt tapasztaljuk, hogy ebben az esetben jó közelítéssel mindig azonos nagyságú

1
Varga Péter 10.b [Ide írhat] Fizika 2021.

erőre van szükség. Tehát a csúszási súrlódási erő nem függ az érintkező felületek
nagyságától.
A csúszási súrlódási erő kiszámítása

4. Tapadási súrlódás

Tegyünk vízszintes asztalra egy viszonylag súlyos hasáb alakú testet, és erőmérőnkkel húzzuk
vízszintesen egyre nagyobb erővel! A húzóerőt egy bizonyos mértékig növelve a test nem
mozdul el, tehát egy azzal ellentétes irányú, egyenlő nagyságú erő is hat rá. Ez a nyugalmi
vagy tapadási súrlódási erő, amely mindig akkor lép fel, amikor két test egymáshoz képest
elmozdulni igyekszik.
A tapadási súrlódási erő a felület síkjában, a testre ható többi erőtől függő irányban hat,
nagysága pedig zérus és egy maximális érték között akármennyi lehet a húzóerőtől függően.
Tegyünk vízszintes asztalra egy viszonylag súlyos, hasáb alakú testet, és mérjük meg a
tapadási súrlódási erő maximumát! Ezután növeljük az asztalra ható nyomóerőt úgy, hogy
két vagy három egyforma hasábot próbálunk elmozdítani! Azt tapasztaljuk, hogy ehhez
kétszer, háromszor akkora erőre van szükség. Tehát a tapadási súrlódási erő maximuma
egyenesen arányos a nyomóerővel!
Végezzük el a kísérletsorozatot úgy, hogy hasábokat üveglapon húzzuk! Természetesen
ebben az esetben is tapasztalhatjuk az egyenes arányosságot a nyomóerő és a tapadási
súrlódási erő maximuma között, de a számadatok mások lesznek. A súrlódási erő értékét
befolyásolja a felületek anyagi minősége.
Próbáljunk elmozgatni az asztalon egyetlen hasábot úgy, hogy változtatjuk a hasáb asztallal
érintkező felületét! Azt tapasztaljuk, hogy ebben az esetben jó közelítéssel mindig azonos
nagyságú erőre van szükség. Tehát a tapadási súrlódási erő maximuma nem függ az
érintkező felületek nagyságától.
Azt a fizikai mennyiséget, amely megmutatja, hogy a tapadási súrlódási erő maximuma
hányszorosa a felületeket összenyomó erőnek, tapadási súrlódási együtthatónak nevezzük.
Jele: μ0. Mértékegysége nincs, mivel a tapadási súrlódási együttható egy viszonyszám.
A tapadási súrlódási együttható függ az érintkező felületek anyagi minőségétől.

A tapadási súrlódási erő nagyon fontos szerepet játszik a kerekeken gördülő járművek
előrehaladásában. Ugyanis a tisztán, kipörgés nélkül guruló kerék talajjal érintkező pontját a
tapadási súrlódási erő tolja előre, enélkül a kerék egyhelyben forogna, a jármű nem tudna
elindulni sem.

5. A rugóállandó megmutatja, hogy az adott rugó egy méteres hosszváltozásához mekkora

erő szükséges. Pl, ha egy rugó rugóállandója 10 N/m, akkor ez azt jelenti, hogy 1 méteres
hosszváltozáshoz 10 N erő szükséges. Minél nagyobb a rugóállandó értéke, annál erősebb a
rugó, és annál nehezebb megnyújtani.

2
Varga Péter 10.b [Ide írhat] Fizika 2021.

6. Rugalmas erő
A rugalmas test (pl. rugó) megnyúlása egyenesen arányos a rugalmas erő nagyságával. Ezért
lehet a rugót erőmérőnek használni. (rugós erőmérő) Példák rugalmas erőre: rugós óra, rugó
a kerekek felett, íj, flippergolyó kilövő, lengéscsillapító rugó, trambulin, ugráló gumiasztal,...
Rugalmas erőtörvény: F = - D· Δl (F a rugalmas erő, Δl a rugó megnyúlása, D a rugóra jellemző
állandó: rugóállandó, mértékegysége N/m ) Azért van a képletben mínusz, mert a megnyúlás
ellentétes irányú a rugó erejével. Annak a rugónak nagyobb a rugó- állandója, amelyik
erősebb, vagyis ugyanakkora erőhatásra kisebb a megnyúlása.

7. Lineáris erőtörvény
Azokat az anyagokat, melyek a Hooke-törvényt követik, lineáris -rugalmas, vagy Hooke-
anyagoknak nevezik. Ez az alapja annak, hogy a két fogalom időnként – nem túl szerencsésen
– összekeveredik a szóhasználatban. F a rugalmas erő, Δl a rugó megnyúlása. A rezgés
fogalma Minden olyan változás, amely. Lineáris erőtörvény vizsgálata és rugóállandó
meghatározása A mérés célja. A mozgás kinematikai leírása céljából bevezetendő fogalmak:.
Konzervatív (disszipatív) erőtér fogalma. A differenciál egyenlet még egyszerűen megoldható
pl. harmonikus rezgés, lineáris erőtörvény, rezgésidő.

3
Varga Péter 10.b [Ide írhat] Fizika 2021.

8. Az általános tömegvonzás (gravitáció)

Az általános tömegvonzás (gravitáció) az egyik alapvető kölcsönhatás a természetben. Abban
nyilvánul meg, hogy a testek vonzóerőt fejtenek ki egymásra. Newton – állítólag – úgy jutott
arra a gondolatra, hogy a gravitációs vonzás általános természeti hatás, hogy kertjében ülve
egy – a fáról leeső – alma mozgásán töprengett. Newton jelentette ki először: a Holdat
ugyanolyan gravitációs vonzóerő tartja a Föld körüli pályán, mint amilyen erő a testek földre
esését okozza. Ez az a bizonyos "négyzetes reciprok" törvény, amelyet az akkor 23 éves
Newton a Hold Föld körüli mozgásának elemzésével ismert fel. Ma már tudjuk, hogy a Hold
centripetális gyorsulása és a Föld felszínén mérhető szabadesés gyorsulása között valóban a
Newton-féle erőtörvénynek megfelelő kapcsolat áll fenn. Eszerint a Hold Föld körüli
keringésének pályasugara megközelítőleg a Föld sugarának a 60-szorosa, gyorsulása pedig a
Föld felszínén mérhető nehézségi gyorsulásnak, g-nek a 3600-ad része.
Nagy sebességek esetén figyelembe kell venni, hogy a testek tömege nem állandó, a
sebesség növelésével a tömeg is nő. Ebben a tartományban, a fénysebességgel
összemérhető sebességek esetében az Albert Einstein német tudós által kidolgozott
relativisztikus mechanika törvényeit kell használni. A nagyon kis méreteket, a részecskék
világában pedig más tulajdonságokat, például a részecskék hullámtermészetét is figyelembe
kell venni.

4
Varga Péter 10.b [Ide írhat] Fizika 2021.

Az általános tömegvonzás
A szabadesés és a bolygómozgás azonos eredetét felismerve mondta ki Newton, hogy nem
létezik külön földi és külön égi mechanika, hanem pontosan ugyanaz az erő tartja körpályán
a Holdat a Föld körül, amely okozza a szabadesést a Föld felszínének környezetében.
Mindkét esetben a Föld és egy másik test között fellépő kölcsönhatás – a gravitációs
kölcsönhatás – az oka a jelenségnek. Ebből jutott Newton arra a következtetésre, hogy a
gravitációs erő nemcsak bolygó méretű, hanem annál sokkal kisebb tömegű testek között is
fellép, tehát egyetemes érvényű. Ezt fejezzük ki az elnevezésben használt általános jelzővel.
Az általános tömegvonzás törvénye
Az általános tömegvonzás törvénye a következő: bármely két test, anyagi részecske
kölcsönösen vonzóerőt fejt ki egymásra, amely erő nagysága pontszerű testek esetében
egyenesen arányos a két test tömegével, és fordítottan arányos a köztük levő távolság
négyzetével.
Képlettel:

Megjegyzés az általános tömegvonzás törvényéhez

Az általános tömegvonzás törvényének megfogalmazásában pontszerű testek szerepelnek,
azonban a törvény valóságos testekre is kiterjeszthető. Például homogén tömegeloszlású
vagy héjas szerkezetű gömbszimmetrikus testekre azzal a megszorítással érvényes, hogy a
test a tömegvonzásban úgy viselkedik, mintha a teljes tömeg a középpontban lenne
koncentrálva. A szabadon eső testre alkalmazva a kölcsönhatásban részt vevő Földet úgy kell
számolni, mintha a földgolyó középpontjában lenne egyesítve a Föld teljes tömege.

9. és 10. Az erő támadáspontja és hatásvonala

Newton (1643-1727) volt az első, aki az erő fogalmát a mozgással hozta kapcsolatba. A
testek olyan egymásra hatását, amely a testek mozgási állapotának vagy alakjának
megváltozását eredményezi, erőnek nevezzük. Az erő rejtett (képzelt) mennyiség, csupán
hatását észleljük.
Tapasztalati úton tudjuk, hogy az erőnek nagysága van, illetve hatását egy meghatározott
irányba fejti ki. Összegezve előbbi megállapításunkat elmondható, hogy az erő
vektormennyiség, azaz nagysága, iránya és értelme van. Az erő meghatározott helyen hat,
mely helyet támadáspontnak nevezünk. Az erő támadáspontja és állása együttesen
határozzák meg az erő hatásvonalát. Az erő kötött vektor, merev testek esetén
azonban hatásvonalán eltolható.
Ennek bizonyítása a következőkben látható:

Adott F vektor, és a P támadáspontjába mutató r helyvektor. Tegyük fel, hogy

létezik F hatásvonalán egy Pi pont, melybe ri mutat (2.2. ábra).

5
Varga Péter 10.b [Ide írhat] Fizika 2021.

2.2. ábra. Merev testek esetén az erővektor a hatásvonalán tetszőlegesen eltolható

Az erőrendszerek egyenértékűségének bizonyításához két feltételnek kell teljesülni. Az

erőrendszerek erővektorainak összege egyenlő, ami igaz, hiszen F = F, illetve egy tetszőleges
pontra vonatkoztatott nyomatékvektoraik összege szintén egyenlő kell, hogy legyen.

11. Pontszerű test egyensúlya

Pontszerű test akkor van egyensúlyban, ha a ráható erők vektori eredője nulla.

12. A merev test fogalma

A merev test mozgása Láttuk, hogy a szilárd test alakja és mérete állandó, ha a testre ható
erők nem túl nagyok. Ezért a szilárd test modellezéséhez a mechanikában a merev test
modelljét használjuk. A merev test olyan pontrendszer, amelyben a testet alkotó részecskék
egymáshoz viszonyított helyzete kötött, így a köztük lévő távolság nem változik. A merev test
modellje akkor használható, ha az erők hatására a test alakja, mérete gyakorlatilag nem
változik meg.
Ha megvizsgáljuk egy óriáskerék egyik fülkéjének mozgását, akkor azt látjuk, hogy a fülke
minden pontja körpályán mozog. Az egyes pontok pályája egymással egybevágó. A mozgás
közben minden pont sebessége ugyanakkora, és a test térbeli iránya nem változik. A merev
test ilyen mozgását transzlációnak nevezzük. (A transzláció latin eredetű kifejezés, jelentése
eltolás, átvitel.) Transzlációs mozgást végez például a gőzgép dugattyúja, a lift fülkéje vagy az
egyenes pályán haladó autóbusz is.

13. Erőkar
A forgáspont (vagy a forgástengely) és az erő hatásvonala közti távolságot erőkarnak
nevezzük. Az erőkar jele k, mértékegysége a méter. Képlettel:
[k]=m

6
Varga Péter 10.b [Ide írhat] Fizika 2021.

14. Forgatónyomaték
Az erőnek forgató hatása van. Nagyobb a forgatóhatás, ha nagyobb az erő, vagy nagyobb az
erő és a forgástengely közti távolság.  A forgató hatás mértéke: forgatónyomaték, jele: M
Az erő és a forgástengely távolsága: erőkar, jele: k forgatónyomaték = erő · erőkar M = F · k A
forgatónyomaték mértékegysége: Nm (newton-méter)  Nagyobb erőkarral nagyobb forgató
hatás, forgatónyomaték fejthető ki. Ezt használják fel arra, hogy nagy forgatóhatást fejtsenek
ki kis erővel. Példák: csavarkulcs, olló, csípőfogó, talicska, emelő…

15. Erőpár
Párhuzamos hatásvonalú, ellentétes irányú, egyenlő nagyságú két erőt erőpárnak nevezünk.

7
Varga Péter 10.b [Ide írhat] Fizika 2021.

Erőpár forgatónyomatéka

Tegyük fel, hogy egy testre az F és -F erőpár hat, ahol a két erőt eleve úgy vesszük fel, hogy a
támadáspontjaik által meghatározott szakasz merőleges legyen a hatásvonalaikra. Ezt
minden esetben elérhetjük, hiszen az erők hatásvonalaik mentén eltolhatók. A két
erőhatásvonalának távolságát jelölje d! Ha a test nincs tengelyezve, meg kell választanunk a
forgástengelyt, amelyre a forgatónyomatékot fölírjuk. Válasszuk tengelynek a
támadáspontok által meghatározott szakasz tetszőleges pontján átmenő, az erők síkjára
merőleges egyenest! (Amennyiben először a tengelyt választjuk meg, s utána rajzoljuk meg
az erőket, akkor is elérhetjük ezt az állapotot, mert a tengelyből merőlegest állítva a
hatásvonalakra, az megadja, hogy hová kell eltolni az erőket. Levezetésünk tehát bármely, az
erőpárhatásvonala között, az erőpársíkjára merőleges tengelyre megadja a forgatónyomaték
nagyságát.) Tegyük fel, hogy ezen tengely körül az F erő az óramutató járásával ellentétes
irányba forgat, így forgatónyomatéka megállapodás szerint pozitív.

Nagysága:
 ,
ha x jelöli a forgástengelynek az erőhatásvonalától való távolságát.
A -F erő forgatónyomatékának nagysága:
 ,
mert a tengely körül ez az erő is az óramutató járásával ellentétes irányba forgat. Az
erőpárforgatónyomatéka a két forgatónyomaték összege.

A kapott eredmény tehát azt mutatja, hogy az adott tengelyre a forgatónyomaték csak a két
erő nagyságától és hatásvonalaik távolságától függ és független a tengely helyének
megválasztásától.
Határozzuk meg a forgatónyomatékot most egy olyan tengelyre, amely szintén merőleges az
erőpársíkjára, de nem a hatásvonalak által meghatározott d szélességű sávba esik. Az előző
esethez hasonlóan az erőket úgy rajzoltuk be, hogy a támadáspontjaik által meghatározott
egyenes merőleges legyen a hatásvonalaikra és átmenjen a tengelyen. Számításunk minden
ezzel párhuzamos tengelyre is megadja az eredményt.
Ebben az esetben az F erő az óramutató járásával megegyező irányba forgat, ezért
forgatónyomatékát negatívnak vesszük.

Forgatónyomatéka :

Mivel a -F erő az óramutató járásával ellentétes irányba forgat, ezért a forgatónyomatékát

pozitívnak vesszük.

Az erőpárforgatónyomatékát a két forgatónyomaték összege adja.

8
Varga Péter 10.b [Ide írhat] Fizika 2021.

A forgatónyomaték nagyságára ismét ugyanaz az érték adódott, tehát sikerült

megmutatnunk, hogy az erőpár forgatónyomatéka független a tengely helyének
megválasztásától.

16. Merev test egyensúlyának általános feltétele

Merev test, akkor van egyensúlyban, ha két feltétel teljesül:
1) A rá ható erők eredője nulla
2) A merev test bármely pontjára nézve a rá ható erők forgatónyomatékainak összege nulla.
𝜮𝑴 = 𝟎 𝑀1 + 𝑀2+𝑀3+… + 𝑀𝑛 = 0 𝐹1 + 𝐹2 + 𝐹3 + ⋯ + 𝐹𝑛 += 0
Az erőket vektorként összegezzük. A forgatónyomatékoknál figyelembe kell venni a forgási
irányt (az óramutató járásával ellentétes a pozitív irány).