A személyi jövedelemadó alapjai

Széphegyi-Jónás Anna
 A jövedelemadók általános jellemzői
 _________________________
 __________________(személyre) vetik ki
 a közfelfogás a legigazságosabbnak tartja, mivel az
adóterheket differenciáltan kezeli
 mindig meghatározott időszak (pl. naptári év) jövedelmére
vonatkozik
 számolhatják un. feltételezett jövedelemre is
(átalányadózás)
 A jövedelemadók általános jellemzői
 szervezetek jövedelmének adóztatása a XX. században
jelent meg
 1799-ben Nagy-Britanniában a napóleoni háborúkkal
összefüggésben vezették be
 XIX. sz. első felében un. osztályadózás volt (jóléti,
jövedelmi osztályok szerint)
 Magyarországon _________________
 célja a __________________________
 Az SZJA törvény
 _________________törvény a személyi jövedelemadóról
 célja: az arányosság és a méltányosság elvének
érvényesítésével az állami feladatok ellátásához szükséges
adóbevétel biztosítása
 alapelve: a magánszemélyeknek ___________________
___________ a jövedelmükből a közterhekhez hozzájárulni
 a magánszemély minden jövedelme adóköteles
 ettől eltérő szabályt, az adóból kedvezményt a kivételes célok
érdekében csak törvény állapíthat meg
 Magánszemély adóalany adóztatása
1. _________________ minősül a magánszemély, ha
 ________________(kivéve, ha más állampolgársággal is
rendelkezik és belföldön nincs állandó lakhelye, vagy
szokásos tartózkodási helye)
 letelepedési engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár
 letelepedési engedéllyel rendelkező hontalan
 minden más olyan magánszemély, aki
 kizárólag belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel
 ha egyáltalán nincs, vagy több államban is van állandó
lakóhelye, akkor az illetőséget a létérdek központja határozza
meg
 ha a létérdekek központja sem állapítható meg, akkor az
illetőségét a szokásos tartózkodási hely határozza meg
 Magánszemély adóalany adóztatása
1. Belföldinek minősülő magánszemély esetén
 _____________________________
 belföldről származó jövedelemre
 külföldről származó jövedelemre
 a kettőt együtt világjövedelemnek nevezzük
 Magánszemély adóalany adóztatása
2. _______________________________
 minden belföldinek nem minősülő magánszemély
 korlátozott adókötelezettsége csak a belföldről származó
jövedelmére terjed ki, de nem feltétele, hogy azt
Magyarországra hozzák
 nemzetközi szerződés ettől eltérően rendelkezhet
 Magánszemély adóalany adóztatása
3. _______________________________________
 jövedelmét nem terheli magasabb összegű adó annál,
mint amelynek fizetésére akkor lenne köteles, ha ő,
házastársa és gyermeke(i) belföldi illetőségű magán-
személynek minősülnének
 feltétel: az alábbi jövedelmei elérjék az éves összes
jövedelmének a 75%-át
 nem önálló tevékenységből származó jövedelem
 önálló tevékenységből származó jövedelem (ideértve különösen
a vállalkozói jövedelmet és a vállalkozói osztalékalapot vagy az
átalányadó alapját)
 nyugdíj
 Jövedelem származási helye
1. _________________jövedelemnek minősül
 a tevékenység végzésének helyétől függetlenül, ha belföldön
székhellyel, telephellyel, képviselettel rendelkező
munkáltatóval, vagy megbízóval létesített jogviszonyból
keletkezik
 belföldön végzett tevékenyégből származik, a munkáltató
illetősége közömbös
 belföldön levő vagyonból származik
2. _________________jövedelemnek minősül
 külföldi illetőségű munkáltatóval, vagy megbízóval létesített
jogviszony alapján külföldön végzett tevékenységből keletkezik
 külföldön levő vagyonból származik
 Bevétel, költség, jövedelem

 ___________: az adóévben bármilyen címen és formában

megszerzett vagyoni érték
 _________: az adóévben közvetlenül a bevételszerző
tevékenységgel kapcsolatosan felmerült és igazolt
ráfordítás
 jövedelemnek minősülhet:
 bevétel egésze
 bevétel költségekkel csökkentett része
 bevétel meghatározott hányada
 Jövedelemtípusok osztályozása
1. Összevonandó jövedelmek
 ________ tevékenységből származó jövedelem
 ___________tevékenységből származó jövedelem
 _______________
2. Külön adózó jövedelmek
 _______________________________
 vállalkozói személyi jövedelemadó
 egyéni vállalkozó átalányadója
 egyéni vállalkozó tételes átalányadója
 Jövedelemtípusok osztályozása
2. Külön adózó jövedelmek
 _____________________________
 ingó vagyontárgy esetén
 ingatlan és vagyoni értékű jog esetén
 _____________________
 kamatadó
 osztalékadó
 árfolyamnyereség adó
 vállalkozásból kivont jövedelem adója
 _____________________
Önálló tevékenységből származó jövedelem
 ___________________: olyan tevékenység, mely
eredményeként magánszemély bevételhez jut és a
törvény szerint nem tartozik a nem önálló
tevékenységek körébe
 különösen ennek minősül:
 _____________________
 mezőgazdasági őstermelő jövedelme
 _____________________jövedelem
 választott könyvvizsgáló jövedelme
 európai parlamenti, országgyűlési képviselői, valamint
helyi önkormányzati képviselői tevékenységből származó
jövedelem
Nem önálló tevékenységből származó jövedelem
 ______________________ minősül:
 _____________________ folytatott tevékenység
 ___________________________végzett tevékenység
 jogszabály alapján választott tisztségviselő (kivéve
választott könyvvizsgáló)
 segítő családtag tevékenysége
 társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes
közreműködése
 gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenysége
 nemzetközi szerződés hatályában a nem önálló munka
Nem önálló tevékenységből származó jövedelem
 nem része a nem önálló tevékenységből származó
bevételnek:
 munkába járás útiköltség térítése
 érdekképviseleti, vagy kamarai tagdíj
 üzemanyag megtakarítás összege (max. havi 100eFt)
 Egyéb jövedelem
 minden olyan bevétel, amelynek adókötelezettségére a
törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz
 ____________________________________________
__________________
 ilyen bevétel különösen:
 vásárolt követelésből származó bevételnek a vásárlási értéket
meghaladó része
 praxis értékesítéséből származó bevételnek az
értékcsökkenésként még el nem számolt szerzési értéket
meghaladó része
 jog átengedése, vagy arról való lemondás értékének a szerzési
értéket meghaladó része
 jogutódlás révén megszerzett szerzői jog, találmányból és
szabadalmi oltalomból eredő jog gyakorlásából származó
bevétel
 Összevont adóalap meghatározása
 Az _________________részét képezi:
1. önálló tevékenységből származó jövedelem
2. nem önálló tevékenységből származó jövedelem
3. egyéb jövedelem
4. átalányadózás esetén az átalányban megállapított
jövedelem (egyéni vállalkozónál, vagy mezőgazdasági
őstermelőnél fordulhat elő)
 Tőkejövedelmek adózása - kamatadó

 ________________________________ különösen a
következők:
 bármely hitelintézeti számla, takarékbetét, takaréklevél,
devizabetét után kapott kamat
 nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, hitelviszonyt
megtestesítő értékpapír alapján magánszemélynek kifizetett
kamat, vagy hozam
 A kamatjövedelem utáni adót
 a kifizető állapítja meg, vallja be és fizeti meg
 a magánszemély állapítja meg, vallja be és fizeti meg (ha a
kamatjövedelem nem kifizetőtől származik)
Tőkejövedelmek adózása – árfolyamnyereség adó

 _____________________________________________ a
következő:
 az értékpapír átruházása ellenében megszerzett bevételnek az a
része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított
érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek
együttes összegét
 Az árfolyamnyereség jövedelme utáni adót
 a kifizető állapítja meg, vallja be és fizeti meg (a magánszemély
által igazolt szerzési érték és járulékos költség-adatok
figyelembevételével)
 a magánszemély állapítja meg, vallja be és fizeti meg (ha a
kamatjövedelem nem kifizetőtől származik)
 Tőkejövedelmek adózása – tartós befektetés
 ___________________________________ a következő:
 hitelintézettel megkötött tartós befektetési szerződéssel történő
lekötés révén, a magánszemélyt a lekötés megszűnésekor
megillető bevételnek a lekötött pénzösszeget meghaladó része
(lekötési hozam)
 Lekötési idő: 3+2 év
 Egy, vagy több részletben helyezhető el, de csak a lekötés
évében (későbbi években nem növelhető, évente új
lekötéseket lehet készíteni)
 adó mértéke a lekötési idő függvényében:
 5 év után 0%
 3 és 5 év között 10% (arányosan, ha csak a lekötött összeg egy
részére szakítja meg a lekötést)
 3 év alatt 15%
 Tőkejövedelmek adózása – osztalékadó
 _____________ minősül:
 a társas vállalkozás adózott eredményéből a társas vállalkozás
magánszemély tagja, részvényese, alapítója, tulajdonosa
részesedése, ideértve az adózott eredményből a kamatozó
részvény utáni kamatot is;
 a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem
 Az osztalék, illetve osztalékelőleg egésze jövedelemnek
minősül
 Az osztalékból származó jövedelem utáni adót
 a kifizető állapítja meg, vallja be és fizeti meg
 a magánszemély állapítja meg, vallja be és fizeti meg a
következő negyedév első hónapjának 12. napjáig (kifizető
hiányában)
 Adómentes bevételek
 Adómentes bevételek különösen:
 _______
 árvaellátás
 szociális segély
 __________________
 ___________________
 gázár és távhő támogatás
 lakástakarék-betétre fizetett (jóváírt) kamat
 olimpiai járadék
 __________ (tanulmányokra, kutatásra, külföldi tanulmányútra)
 Nobel-díj, „The Brain Prize”-díj, Descartes-díj
 magas állami kitüntetések tárgyiasult formái
Minimálbér 2023
Minimálbér
Szakképzetlen Szakképzett
(Ft)
Havi 232 000 296 400
Heti 53 340 68 140
Napi 10 670 13 630
Óra 1 334 1 704

23
CAFETERIA 2023

Juttatás Közteher

Adómentes 0%
Béren kívüli (max.
28 %
450 000 Ft/év)
Egyes meghatározott 33,04 %

24
CAFETERIA 2023-adómentes
Adómentes juttatások:
• __________________________(ellátás, étkezés)
• Kulturális szolgáltatásra belépőjegy, bérlet (évente
a minimálbér erejéig, 2022-ben 232 000 Ft-ig),
• ___________________________________
(évente a minimálbér erejéig, 2022-ben 232 000
Ft-ig),
• Munkavállaló továbbképzése,
• Temetési segély, kegyeleti ellátás,
• Segély, támogatás,
• Vírusteszt, védőoltás,
• Kerékpár használatba adása. 25
CAFETERIA 2023-adómentes
Adómentes juttatások:
• ___________________,
• Munkaruha,
• ________________( bérlet 86 %-100%),
• _______________________________,
• Munkavállalók részére kamatmentesen lakáscélú
hitel,
• Munkásszállás

26
 Béren kívüli juttatás-2023

______________
Éves rekreációs keretösszeg: ____________
Adóteher: adóalap x (_____SZJA + ______
SZOCHO) -> össz. adóteher ______
 szálláshely szolgáltatásra

 melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési

szolgáltatásra
 a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az
egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatásra.
Egyes meghatározott juttatás-
2023
 ___________________________________,
 Csekély értékű ajándék: minimálbér 10%-áig
(2022-ben 23 200 Ft-ig),
 Egészségpénztárba fizetett célzott szolgáltatás
(önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló
törvény előírásai szerint célzott
szolgáltatásra befizetett összeg),
 Adóteher: adóalap x ____ x (_____SZJA + ____
SZOCHO) -> össz. adóteher ______
Személyi jövedelemadó 2023
 Tényleges jövedelem után az adó mértéke: 15 %
 Összevonandó jövedelem összes közterhe: 33,5 %
 SZJA=15%, Társadalombiztosítási járulék=18,5%
Szorgalmi feladat:
 Nettó 100 000 forint kifizetése _________ forintba kerül a
munkáltatónak
 Béren kívüli juttatás esetén nettó 100 000 forint kifizetése
__________forintba kerül a kifizetőnek
 Egyes meghatározott juttatás esetén nettó 100 000 forint
kifizetése _________forintba kerül a kifizetőnek
Adóalap csökkentő kedvezmény
 Családi adó- és járulékkedvezmény
 Mértéke:
 Egy eltartott: __________(bruttó 66.670 Ft/hó)
 Két eltartott esetén: ___________(bruttó 133.330 Ft/hó)
 Három és vagy több eltartott esetén: __________(bruttó
220.000 Ft/hó)
 Kedvezményezett eltartottnak az minősül:
 Aki után a magánszemély családi pótlékot kap
 Magzat (fogantatástól számított 91 naptól)
 A rokkantsági járadékban részesülő személy
Családi kedvezmény
érvényesítésének sorrendje
 Személyi jövedelemadó (15%)
 Társadalombiztosítási járulékból (18,5%)
 Tehát összesen 33,5!
 Családi adó- és
járulékkedvezmény
 Korlátozottan érvényesíthető
 Belföldi illetőségű magánszemélynél, ha másik
államban is adóköteles jövedelmet szerez és ezen
időszakra a gyermekek után adó-, vagy adólap
kedvezményben részesült
 Külföldi (nemcsak EGT államban) illetőségű
magánszemélynél,
 ha az összes jövedelmének 75 %-a belföldről
származik és
 hasonló kedvezményre az adott időszakra más
államban nem jogosult
 Ezekben az esetekben a belföldi kifizető a
magánszemély nyilatkozata alapján veheti igénybe
 Csak ellenőrzés során szükséges igazolni
A személyi jövedelemadó alapjai

Köszönöm a figyelmet!