Hannibál

Karthágó, Kr. e. 247. – Libüssza, Bithünia, Kr. e. 183

karthágói politikus, hadvezér, Hamilkar Barkasz fia. Leginkább a II. pun
háború során véghezvitt haditetteiről ismert. Az ókor és minden idők
egyik legnagyobb stratégájának tartják.
A második pun háború előtt
Hispániai hadjárat
 Ősi, karthágói katonacsalád
 Apja, Hamilkar Barkasz maga is kiváló hadvezér volt, harcolt az első
pun háborúban is.
 Gyűlölte a rómaiakat, és fiát is ebben a szellemben nevelte. Az
első pun háború után Hamilkar hadjáratot indított
az ibériai törzsek leigázására, és hogy elfoglalja Hispániát.
 Egy sikertelen ostromot követően Hamilkar meghalt.

 Hasdrubal Kr. e. 221-es meggyilkolása után Hannibal került

a hadsereg élére. Két éven keresztül folytatta a hispániai hadjáratot.
Saguntum ostroma
 Kr. e. 219-ben
 Hannibál Saguntum városával, mivel az a Hannibállal szövetséges
népekkel viselt háborút, és
 végzett ki foglyokat.
 Róma ugyan figyelmeztette Karthágót, hogy ne merje megtámadni
Saguntumot, de a
 Hannibált nacionalista énje sarkallta
 Saguntum elfoglalása nyolc hónapot vett igénybe, felrúgva ezzel a
Hasdrubal által kötött paktumot.
 Ezek után Róma hivatalosan is hadat üzent Karthágónak.

A második pun háború (Kr. e. 218–201)

 Hannibal a hadüzenet hírére szinte azonnal megindult Itália felé,

szárazföldön: a Pireneusokon majd az Alpokon át.
 A római hadsereg nem tudott idejében elindulni, Publius Cornelius
Scipio Aemilianus Africanus konzul hadserege – az észak-
itáliai gall törzsek elleni háború.
 Hadserege karthágói harcosokból, numídiai lovasokból, Baleár-
szigeteki parittyásokból, gall és ibér zsoldosokból, valamint
harci elefántokból állt.
 A környéken élő népeket lefizette vagy megfélemlítette.
 Szórta a katonákat, felügyeletnek, vagy az elégedetlenkedőket
 40 000 gyalogossal és 12 000 lovassal vonult be Galliába.
 Scipio hadserege eközben befejezte a háborút, és Hannibal ellen
vonult.
 Mire megérkezett, a karthágói hadsereg már észak felé vonult
a Rhône folyó mentén.
 Róma hitte, hogy Hannibal visszafordul, nem kel át az Alpokon
  i. e. 218 őszén elindult az Alpokon át.
 Nehézkes átkelés, főleg elefántokkal
 sziklás, hegyes-völgyes terephez, hideg időjárás
 Sokan megfagytak vagy szakadékba zuhantak.
 Mire végre átkelt a hegyláncon, 37 harci elefántjából mindössze kettő
maradt életben.

Trebiai csata

 Po-síkságon pihenő .
 Hannibál képzett lovasságát jól kihasználva, legyőzte a rómaiakat

 Környék galljai és Scipio gall katonái is sorra átálltak

Hannibálhoz,------->Nő a létszám
 Rómaiak felbaszódtak, küldtek egy 20 000-es hadsereget
 másik konzul, Tiberius Sempronius Longus vezette
 rossz utánpótlás kedvezett.
 10 000 legionárius elesett, vagy vízbe fulladt, a konzul csapatai
kénytelenek voltak megadni magukat.
 Másik tízezer ember a Placentiában állomásozó Scipióhoz menekült,
aki még aznap éjjel elhagyta a várost.
 Hannibal afrikai zsoldosai közül sokan nem bírták ki a
viszontagságos időt, csakhogy a hadsereg nagyobb része már a gall
törzsekből állt, melyek a trebiai csata után mind átálltak a
karthágóiakhoz.
 A gallok ´´nem lopott´´ római felszerelésével római stílussal
küzdöttek, karthágói harcmodor szerint csak a még élő afrikai és
ibériai harcosok küzdöttek.
Trasimenusi csata

 Hannibal új haditerve 
 átkel az Appennineken, és betör Etruriába.
  I. e. 217 tavaszán meg is valósította elképzelését,
 arnusi mocsaras területeken.
 A mocsáron való átkelés kedvezőtlenül hatott hadseregére. Ismét sok
ember és állat pusztult el, köztük az utolsó harci elefántjuk is.
 azonnal rájuk is támadt az új konzul Caius Flaminius serege.
 csapdát állít a rómaiaknak a Trasimenus-tó mellett. 25 000 fős
hadseregéből 15 000 ember elesett, a többiek fogságba kerültek.

A trasimenusi csata után

 Róma komolyan berezel
 szenátus kinevezte a korábban öt alkalommal konzulnak
megválasztott Quintus Fabius Maximust diktátornak.
 Fabius hat újabb légióval 
 Ehelyett elvágta Hannibal utánpótlási vonalait,
 korlátozta Hannibal csapatainak mozgását.
 gyávasággal vádolták.
 ki is használta a diktátorral szembeni ellenszenvet.
 ellenben a többi római patrícius villáit és földjeit felégették és
kifosztották.
A cannaei csata

 Fél év múltán, Fabiust félreállították, két új konzul

  Lucius Aemilius Paullus és Caius Terentius Varro.
 86-88 ezer főt számláló hadsereg legnagyobb itáliai földön harcoló
hadsereg volt Róma történetében.
 Ezalatt Hannibal, Cannaeban készítette fel egységeit az ütközetre.
 I. e. 216 augusztus 2-án megkezdődött a csata.
 Az első fázisban a római és szövetséges lovasság csapott össze a
karthagói és numida lovassággal. Róma lelép
 A második fázisban a rómaiak a szokásostól (manipulus) tömeg
(phalanx) támadtak a karthágóiakra.
 Hannibal egységeit félhold alakban rendezte el. Középen a gyengébb
a szárnyakon pedig az erős nehézgyalogság.
 A római phalanx könnyen nyomta be a Hannibál vezette gyenge gall
középhadat, a győzelem érzetét keltve bennük.
 A nehézgyalogság kevés mozgással átkarolta.
 A csapdát a harmadik fázisbana pun és numida lovasság zárt
 Lucius Aemilius Paullus embereivel lováról leszállva, gyalogosan
harcolva hősi halált halt.
 Publius Cornelius Scipio fogja majd orvosolni.
 A mai napig az ellenség bekerítésének és megsemmisítésének
iskolapéldája.
Az itáliai hadjárat vége
  Capua is behódolt Hannibalnak, aki így szinte Róma kapujáig jutott
el.
 Hannibal kezére került egész Dél-Itália,
így Tarentum és Syracusae városa is.
 lakosság egyharmada elpártolt Rómától, és átállt Hannibal oldalára.
  makedónok V. Philipposz szerződés Hanniballal, segít Róma elleni
hadjáratban.
 Eközben Scipio gyalázza Karthagot
Szicília segítségére sem számíthatott, mert a sziget éppen Marcus
Claudius Marcellus 
 Eközben Hannibal öccse, Hasdrubal megindult Hispániából egy
40 000 fős hadsereggel, Balszerencséjére levele, melyben értesítte
volna testvérét tervéről, a rómaiak kezére jutott, és hadseregét
a Metaurus folyón való átkelés közben szétverték.
 Scipio visszatért Rómába, ahol konzullá választották, majd i. e. 204-
ben Numidia közreműködésével megkezdte a háborút Karthágó ellen.
 Miután Magónak, Hannibál másik öccsének, bátyja felmentésére
indult serege is elveszett, Hannibal kénytelen volt visszatérni
szülővárosába, hogy megvédje azt.
A második pun háború vége
 Hannibal Scipióval, békéről tárgyaljanak. A római békefeltételek
értelmében Karthágó elveszítette volna minden tengeren inneni
tartományát, Numidiának függetlenséget kellett volna adnia, valamint
elveszítette volna flottája nagy részét. Emellett nem kis
hadisarc kifizetése is várt volna Karthágóra.
Karthágó vezetése visszautasította a békefeltételeket, és visszahívta
Hannibalt Itáliából. Scipio természetesen fegyverrel válaszolt a béke
elutasítására. A döntő csatára Zama mellett került sor, ahol a rómaiak
győzelmet arattak (Lásd zamai csata).
A második pun háború után
Hannibal egy darabig bujdosott, majd a rómaiakkal megkötött béke után
visszatért Karthagóba. A Barkida-párt
segítségével szuffetnek választották. Számos reformmal kedvezett a
népnek, de a Barkaszok örök ellensége, Hannó vezetésével
ellehetetlenítették. Titokban hajóra szállt, és a Szeleukida
Birodalomban felajánlotta Nagy Antiokhosznak katonai szakértelmét.
Miután egy tengeri csatában legyőzték a szeleukidákat,
akik Hellász megszerzéséért küzdöttek a rómaiakkal, Hannibál
a bithyniai udvarba menekült, I. Prusziasz királyhoz. Itt számos kisebb
csatát nyert a környező népek ellen. A rómaiak kiadatását követelték, de
nem várta meg, hogy a kezükbe kerüljön és öngyilkos lett, megmérgezte
magát.
Utóélete

A Hannibal által alkalmazott harcászati technikákat mind a mai napig

tanítják. A cannaei csata iskolapéldája a bekerítésnek és a teljes
megsemmisítésnek, alapjául szolgált több modern kori hadművelet
megtervezésének, még az öbölháborúban is.