1.

Fertőzés, fertőző betegség, fertőző betegségek terjedési módjai

Fertőzést mikroorganizmusok okozzák (baktérium, vírus, gomba, féreg, protozoon)

 kórokozó behatol a szervezetbe, megtelepedik, elszaporodik és megbetegíti azt

 fertőzés menete a szervezet ellenálló képességétől és a mikroorganizmus
fertőzőképességétől függ
pathogén mikroorganizmus → kórokozó
pathogenitás függ → a csíraszámtól, virulanciától, szervezet specifikus és nem specifikus
rezisztenciájától
Több folyamat határozza meg:
1. invazivitás → baktérium behatoló képessége
2. infektivitás → fertőzőképesség
3. toxigenitás → méreganyagtermelés
Behatolóképesség: áttöri a szervezet természetes védekező képességét, megkeresi az
életfeltételeihez szükséges közeget, ahol megtelepszik és elszaporodik
Behatolási kapu: megbetegedés helye minél nagyobb, minél invazívabb annál gyorsabban
terjed a fertőzés → könnyebben generalizálódik
Fertőző lánc: emberről-emberre való terjedés esetén

 monophil: az infekció csak emberről emberre terjed pl:. syphilis

 heterophil: vektoros terjedés pl:. malária → szúnyog-ember-szúnyog lánc
Megtelepedés helye → az a közeg ahol a mikroorganizmus megtalálta az életfeltételeihez
szükséges elemeket, nem terjed tovább (kezdetben a behatolási kapuban, később távoli
szövetekben is)
Fertőző képesség → pathogenitás
Méreganyagtermelés → exo és endotoxinokkal a baktériumok súlyosan károsítják a
szervezetet pl: streptococcus fertőzésekben az invazivitás , akár vesekárosodást
(glomerulonephritis) is okozhat, Clostridium tetani toxintermelése
Vírusinfekciók fajtái:

 akut (heveny)
 krónikus (idült)
 latens (inapparens) → főleg vírus esetén , nem mutatható ki a vírus jelenléte a
szervezetből
 perzisztens fertőzés → hosszú ideig tartó akut fertőzés, a virion alkotóelemei még
hosszú ideig kimutatható a szervezetből
  tolerált infekció: a vírus kimutatható, de a szervezet vírusneutralizáló anyagot nem
termel ellene
 lassúinfekció → akár hónapokig, évekig tünetmentes
Fertőző ágens leküzdése

 elsődleges/ primer védekező rendszer → azonnali reakció , fagocitózis

 testnedvek batktericid és viruicid hatása (properdin-rendszer)
 phagocitálósejtek
 gyulladásos reakció
 másodlagos/ secunder védekező rendszer → B-lymphocitákból származó
plazmasejtek, antitestek, celluláris elhárító rendszer →T- lymphociták
Betegség kialakulhat

 környezeti hatásként
 traumák következményeként
 mikroorganizmusok által
 mérgezés
Betegség lefolyása:

 akut (szubakus)
 krónikus (szubkrónikus)
Típusos betegség → jellemző klinikai tünetek
Atípusos megbetegedés → nincs jellemző tünet
Tünetszegény, aboratív megbetegedés → enyhe
Inapparens fertőzés → nincs klinikai tünet, de immunreakciót kivált a fertőzés