,, !

<it ;iinip

Némon ZoLtán

Ral<tá rozási ismeretelt

(Te rmel,ési és nagyl<e res l<ed e[mi ra l<tá rozás)

oi*l 1u
n, ]i

,,l
iéj
Tartalomjegyzé!<
Bevezető.....,,,......,,,,,....,... ..,,,.....,,,,,,......,.5
1. A raktározás szerePe a togisrtit{ai fotyamatokbón ... ....,...,..............7
, ' \/,U,,, l,, i,l_ r
-
1,2.AriLtározis§züt!úgcssúgcósszcrete,ellárisilin.brn,,.,,...,..,,.,,..,,,.,,,,,,,,,,,,,,,,,..,..,..,,..,,,..,,,..,,,,10

2, A raktáltechnotógia ,..... _-,-___,---..21

2.2,2,TirolísimódokisrlklmazísifeltótclcL,.,,,,,,.,,,..,,.,, ., .,, .,,,..,,,.,,,,, ,,,28

2,2 .1 (omissió?istolyi]natréseszkóZrcnd§zcrc,..,,..,,..,..,,..,,,..,,,.,,,.,,,,,,,.,,,.,,..,,..,,.,,..,,..,,,.,,,,.,,,.,,,,,,,.,17

2,2 7, Konrp]ex s,á m itógú pcs nktírnlinyitís., ,75

2 3,Álxktir7ish]n hNzn|Jt nlaró.§zkó7ókls kzdósiik.,,,,.,,,.. ..,,..,..,,,..,,30

3. Raktád árUmozgások és 3 késztetnyitVántaltós bizonytatai, ké5ztetek teLtá lozása......,.........,87

4, A laktározás jettemző mutótószámai ...,,,................ .......,........,,,,,.95

5. Automatikus azonosrtó lendszelek..,........,........,,,,, ...,,,......,.........99

rl|a rL,,,],o,o,o-,,,LoJ,L U'l d,,(o c
 7,3. A hNzní]ata vonttko?ó ált3]ánós rú^éd€lmi s?Árlyok ,,,.,,,,,.,,,,,,136
7,4. Ráktírozís és tírolís sPecií]is iűaédelmi szabá]yri,..,,..,
7,5.Tízjelzőberendezés,rúzoltókészülék,,,,,,,,,,.,,,.,,,,,,,,.,,,..,,,..,,..,,,..,,..,,,..,,,.,.
,,...,,...,,..,,137
,.. ,,..,, ..,,..,,,]39
Be
7,ó,Túzolnjkcszülókckkárbanbdása.,,,,.,,,,,,,,,.,,,.,,,,,,,,.,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,.,,. ,.,,,.,,,,.,,,.,,,140
8. A ráktiárorás munkavédeLmi követ€tményei ...,........ ,,..............-..a45
8 r,Áuli.o. clól6ok ,,,,,,,,,,,,,,,,143
8,2 RrküHk,Pecull n, lu\.dd,' Lo\elflT.n)el, ,,,.,,,,,,,,,,,,145

.,,..,,,,.,,,149

o 1, RJ\'d* uzm;nFf, e{ korn"e,entdelr, -r l, .,,..,,,151

Bevezető
A raktározása logisztikai lánc egyik fontos elene, Fó íehdata az e]látási lánc egymást követó íázisli

közötti ütemküönbségek áthidalása, Ezek a különbségek eg}&int elófurdulhatnak a termelési és

eloszrási blyamatokban is. Á különbözó Fktártipusok közül kiemelr §zerepe van á terfuelési és
n,gykereskedelmi fázisokbán működó raktáraknák, mivel ezekben talilhátók meg a legö$zetettebb
íolyanatok, a hozzájuk kápcsolódó technikai eszközrendszeíel és irányírási módok]ol, A logisztjká
követelményrendszrének éíényeslilése amely a mindenkori vevó ninóségi kiszolgátását jelen
ti a raktározás két alapvető funkciója közü az ún.,,e[átási" funkciót helyezi elótérbe a,,tárolási"
funkcióva1 szemben. Pelszc e nem jclenti a két ftnkció ellentétét, de az ellárás követelményeinek
megíelelöen keű meg.arucznr a kewleLek tarolaul,
Á jelen körya a fentieknek me8felelően tárgyalja a raktározás elátási 1áncon belüli helyer, fel.
adatait, az alapvetó készlctezési ismereteket, a raktározás technológiai folyamatainak árubeszálí
tás, tárolás, komissiózás, dPediáás - tevékenységeit és koBzerú eszközrendszerét, a mktáJirányitás
szerepét és megoidási vátozatait, az irányitás alapvetó információit biztosíró automarikus áJuázo

KülöD fejezetet képez a sPeciáljs követelményekct iámasztó élelmiszerek és veszélyes áruk ráfo
lásának szabábíendszere, \z]amint a raktárak munkavédelmének, űaédelni ismereteinek tárgya
lása, Ismertetésre kerúlnek a raktáíi táro]óeszközök (á ványok) vizsgálatának és krbaDtartásának

A kön}! teljes egészébent^íán@a az oKJ-s képzés nomenklatuújában szerePló 10036-12

azonosító számú ,,Terfuelési és nágykereskedelmi rakiirozás" szakmai modul ismeretanyagát,
Felkészít az irásbe]i modUlzáró viz§gára, megalaPo"za a wakmai yi61a grakorlati és szóbeli
kóvetelményeinek ismeretan}2Bít,

Eredményes fe]kés?nléstkíván a
1. A ral<tározás szerepe a [o-
giszti l<ai folya matokba n
1.1. Az e[[átási [ánc és je[[emzői
A raktározás az egyik me8hntáróá lógisztikai tevéken}ség, Mielótt szerePét és sziiksé8ességéttár
syalnánk beszélni keí @ "elátási llin." íogátnáól, jellenzőiról.
A lnilönbözó termékek elóá]litása, és i végsó fóg}tsztóhoz tórténó eljuttrtása több íázison ke
resznil valósülneg és rbbrn több szerepló veszftszt, A termékje egetől, öszetettségétól ffiggóen
rövidebb, hosszabb lehet M az út, amelyen keresztül e füamat lezajlik Ezt ! íolyamatot nevezzük
.Iátá,i lántnih, melynek során a termékek az elóiütás és értékesírésszlkaszajban számos alakí
tási, megmunkilási és keulési fázison haladnlk át, ámig olyan helyzetbe kerünek, xnely i vegső
felhNzná]ójá 9ánán negfelelő, Ennek a megíelelóségnek a tényezőir határozza meg a logisztika
.9M" kóvetelúényrendszere, amely a mindenkori vevó elvárásainxk minóségi kielégité§ét célozzr:
- Megfeleló terméL
- Megíeleló energia,
Meglileló személyek,
Megfeleló információk,
Megjileló ninóségben,
Megfeleló mennyiségben,
Megfeleló időpontban,
Megíileló helyen,
Megjileló kölrséggel á]ljanak rendelkezésre,
.\z e]látisi lánc e$mást követő fizjsaiban különbözó szerczetek vesznek részt, amelyek között
nl\in áruátadási rránzak iók zajlanak le, anelyben mindig szerepel egy ,,eladó" és egy ,vevó", és
: kö^ttítő közeg a,,piac",

\ gazdasági életben különböző piaci formák!ól bcszélhenink:

Fog}asztói Piac

- eladóként a ternék előállítója, vagy a kereskedelem, vevóként a fogyasztó szerepcl

- a vásárlás célja: regsó szükséglet kielé8ítése

- a vásárlói döntést e8y \rgy néhány személy hozza meg

- a fogyaszrói döntésekben racionáis és éuelmi tén}tzók is szereperjátszanak

- eladókent és vevóként is vatamilyen szerezet szerepel

- a vásá.lás további e]adá§, feldolgoz᧠é.dekében törtéDik

" Pl., oa
k.re.ebb . ve,J. nJg)tbb . vetÁk koacenll3c:oj,
á ke.eslet s"ármaztatott
szorosabb az eladóivevói kapcsolat, g}ak]an hosszabb táua kötnek seződéseket
1. A róktárorás 9zerePe a togisztikái folyamatokban

a vásárlók s7akmáilag jól képzettck, b€szelzéúe sPeciiliziltak

a döntések ös§zetettek, a döntési folyamatnak tóbb szereplóje nn

vlií.lati belsó Piac

Ez csak átvitt értelenben nerezhető Pircn*, de á vátl,tatok belsó núködésének is megvaínlk afuk
a fázisai, amelitk között ánátadási tranzakció zajlik le, A tranzakció szeleplói iZ,]íbbiak:
, besze.zés - termelés
termelé§ - értékesités

A verscn}t feltételezó kínálati gazdaságban e kaPcsólatokban a felrételekel á fuindenkoli v*,ó ha

ríúoua meg, és eI^áó érdeke, ho8y ezeket á feltételeket kielégítse. .{ logis-iki Japletó .élja
^z
a megfeleló vevőkisalgálás biztosítasa, Az eladó vevói kapcsolatrendszer fueghat.ljózó eLemei: az áí
és t minóség. A kinálati gazdasá8ra Flefuzó, hogy áz ánt a piac mechaniznusán keresztül a vevó
diktálja, Az eladó a költségeivel tud gázdá]kodni, amelyek között szerePelnek ]z ifu eLóáltitásával
és a logisztikával kapcsolatos kóltségek is, Az elóbbiek az alaptechnológia, a2 utóbbiak az alaptech,
nológil kiszolgálásának és a terfuék Piácra juttatásának költségeiként érreImezheiök, Á minóség
e8yarántjelenti á temék minősé8et és a kiszolgátási, vagyis logisztikai úinó!éeet,
Az elátási lánc (an8ol neve; suPPly chain) amely a kilönböző Piaci Lp.:o].!ok ö$zességéból
áI ö$ze - a következókéPpen definiátható:

elátási lánc o\2n szervezetek hálózrta, imelyek megelóző, és költtó k]p.:ohfta-l lendelkeznek,
'Az
és ol}án tevékenységek össze§ége, ánelyek termék és salgáltatás fórftájában éffék.tiütanrk elő
a végsó íogyasztó számála" (christoPher).

Az e[átási lánc sajátosá8ai:

A termék teljes útjára kiterjed, A beszálitónak is 1ehetnek beszüói. afiól iiiggően, hogy
hány szervezet vesz részt á termék eló]állitásában, Ugyanez a tágó]r!,is i.llenró leher a keres
kede emre i.
"/
elo.1L,{ leP...j\ ,7áfJloIffiggóen,
- Az eíátási lánc kiemelkedó saíePlője: á regsó felhasználó. U$ úi! ó minó:ti az e]látási lánc
teljes tevékcn}§é8€t azzat, hogy negvásáJolja a teméket. Egledu1 J ri3]ó i-elhasznátó resz
pénzt a rendsze.be, afuely aúúködésétbizrositja. A kU]
Ma§íba foglalF az áruánmlást, és az információáramlást, Az ánú].Ji íindig egyiránr!,
a végsó felhasznátó felé tart, Kivételt kép9 a huladéklezelés, MeLlll a jnlerz logisztik '
keze1, és ahol az áru visszaJblé árantik, Áz információánmlás kétnJn!!. :. kjrünietett szerepe
van az áruáramlássál e[entétes irányba mutató jnfo.mációnák. ]me]\ 2 :.én\tker köletiti.
Az igtn}tk a vég§ó felhásználótól indulnak el és a kereskedeLfien k É:2.J] e|urnak a terme
1ési fob€mathoz. Az igények felmérése a marketing feladata.
A piaci tranzakciókbán meghatározó szerepe van a mindenkóri -!e!ór.! . meh a logisztik^
egyik alapvetó stjáto§ágd.

A logisztik követdnreí}íeíd§Zre kiterjed a teljes elátási 1ánda, Azaz u ilja.: ijr. nem eg]6znj
en ket együttmúködó vi álar klpsolatát jelenti, hanem a re8ső 1bgl !s,!ó élj.i.'l e]ótérbe he\ezó
vííalati láncolatot. célja a vevó ninél magasabb szintj kiszolgálása is ü .i]j.Ai ilnc harékony mű
ködtetése. Ebben az esetben az e!átási láncban együttműködő tagok . kü]p.i;.ióra és a bizalomn
helyez]k a hangsr]tlt azén, mert együttesen (az egész 1ánc) na8yóbb éftékelrujnlk lélrehozni a vevő
számára, mint t ta8ok küön külön elért eredményeinek össze§sége,

8
 r, A raktározás szerePe a togis!tikai íolyómótokbón

A yakirodrlomban az áábbi áaPelvcket fogalmazzák ne8 ú e]]átási lánc hatékony múködéséhez:

1. A beszállitókkat és a vevók}el az integráció elvét ke dtka]mazni,
2. I(jlcsönös információ-me8osztás az ellárási lán.bán múkódő váÜdatok között.
3. kockizlt- és eredménymegosztás az ellátási 1áncbán núködó válalatok között.
Kölcsönós
4.Koopeiició az ellátási láncban Dúködó vÁlatatok kőzött,
s.Ugyanannak á vállátáti célnak a kinjzése és ugyanlzoí §zemPontokra uló ö$zpontositás
a vevő kiszolgátásában áz elátási 1áncban lévó vátlátttókndl.
6. Folyanatók integiilásá.
7, Pirtnerek közötti hos§zú táni kapcsolat kiépitése é§ fenntütást,

Az elátási láncban ki.ldkuló hósszúilMj Partnerkpcsolatoka áz alábbiakje cnzók:

- a kápsolat több ágon nrt, íólyámitos együttnúködés ájelefuzó
- a szuódésben inkább eljáJási szabáyokat, mint konkét kötelezettségeket !ögzítenek
- a termék és a termelési eljárás korsrerűsitését, fejlesztését a felek közös érdeknek tekintik

- a vántlan kiilső események ío\,tán elóánó problémáka úéltán}os megoldást keresnek

Az jlyen jelegú kapcsolátok az alábbi clónyökkel iáhak:

- avevó és szátlitoja kölcsönösen megérthetik, tisztelhetik cgymásr
- hatékory2bban használhátják ki közös eróíbrrásaikat
- optimalizálhatjákkaPcsolódó folyamataikát
- mindketten növelhetik nyeíesé8liket (az eg}i]{ Paltnernél kcletkezett n)€reséget megoszt
h ják)
- az egÁttműködés reWn lehetőségük van a íol}áfuatos jaűtáía, íejlódé§re

Az ellátási lánc két sziDtre bontható:

hlls6 e átísi lán@, mely a termék előá írásábán és é.tékesitésébenrésztvevó gazdaságilag
elkülönü]t e8ységek kapcsolati rendszerc, és
- b€ls,ó eflátísi lin@, Bgy értékláncs, amely áz e8yes gazdálkodó e§5é8ek funkcionális
álrendszerei közöttikapcsolatót tartalmazza.

A kiilső
ellátási láncot és az abban íészwevó szrvezetek közötti piaci ].ápcsólatokzt a 1.1. ábfa, niq
"beLöPUJm.i laac tesdevói kö7öffi \.P.,olatokJfa 1,2,abra szemlelreti,

E_u] L1[-1l .l ,*-.

+-} lnfonnációánmlás
f, - eladó v !e!ó F végsó fogyasztó

r 1 dbra A (ú15ő eLlálásjtárc é5piö.ikaPcDLóüj

1. A róktározá, szerepe a togisztikái foLyam.tokbón

ry ry
] 2 db@ A beL5ó eLlátásilán.léné(lón()á5 Gp.ítata

Amint afól már az elózóekben efulités tijrtént a végső felhaszn:ilÓnak kjniDretett szerePe van az
elátási ]áncban. Azó igcnyeinek kielégitése kéPeziaz c[átási lánc fuozgatóerejét.Ugyanakkór d már
szintén említett ellátási láncon behiti eládó-vevő kapcsolatokbrn is szintén étrényesülnie ke]1rvevői
Prio.itásnak Ez póldául a belsó elátási lánc sz€replői közúl fue8hatí.ozó hclyzetbe hozza a Piaccal
kdPcsolatot taltó érrókcsítést, anely köÉtelményeket áIit a ternelésse] szcmben, de ügylnezjel-
]emzi t te.melérbcszcrzéskpc§ólatot i§, ahol a tcrne]és követelményeit kcl kielégitenie abes7f,í-
zésnek. Természctcscn cz a vevői pdorit,is és e?zel a logisztikri kóvetelmén}íendszer cslk kinlilati
piacoí éíényesúlhet,ahol a vevő a versenyhelPetben lévő eladókk t áll szenben,

1.2. A raktározás szüksége55égeés szerepe az e[[átási [áncban

Az optimátis áz lenne, ha az e átási láncban fol}2marós áfuáramlás valósülna me8, Ez azt jelenti,
hog} annik egyes, eg)mást követő elefuei kózött determinisztikus kapcsolat á11 fenn, amely lehetővé
teszi az ázonos ütemú áru kiboc§átást é5 fellrasználást, E2 viszont csak elhéletileg képzelhetó el,
mivel a íolyimatos áramlást száfuos ó\!n tényezó befólyisolja, amely az e8ynás után következő
fázisok között áramlási ütcmkiilönbséget eredményez,
Az elítási lánc minden
egyes fázisában két szereplő á]1 egymásal áru:irámlási és tcmésZte
sen információáram]ásikapcsolatban, Az előzőekben ezek a szeíeplők, mint eládó é5 vevő keriiltek
me8nevezésre,Az áruáramlás sampontjából az eladó tekinthetó nak, x v€vó pedjg
"e]látó" "felh^sz

Az áruásmlás idóbeni l€bonyolításr szemPontjából meghatátozó az ellátó áltat e8y bizonyos

idószak atatti terfuék kibocsátási üteme és 1 felhasználó ugyanazon ]dőszak alátti termék felhasz-
náási üteme kózótti vhzony, Áz üten úindig c8y eg}ségnyi idó alattj kibócsított illctve jllhasz-
nált nennlségetjelent, E kapcsolati rendszerben három ,]áPeset különlröztethetó meg, amelyeket
a 1.3, ábra szemlátet.

Ezé.t a ]tnri ábr::

10
 1. A 16ktélozés5zel€Pe ó togj5ztikój fotyamötokbón

I lq l---*(D

lN tcrmék kilDcsj(á!j ú|.n l f"l ternlék íplh,szníúsiürenl

] J drú AruáramLási (apcotato(

A2 elsó e§etben egy edon időszakban az c]látó icrmék kibocsátási üteme fuegegyezik az
lgyrndzon idószakterfuék felhasználási ülemével, amcly egv folyamitos anyagárdnlást ered_

Á második esetben a temék kibocsátási ütem e8Y adott időszakon beliil nag}obb, mint d2
ugyanazon időszak termék íeLh ználisi üteme, Ekkor az jdószakosan felesleges terúékek
készletet képeznek, és ezeket nktárózni kell, amit a2 ábrán az,R'bcű jclez,
Á harmadjk esetben egy adort idószakbh a termék-felhasználás ütcme nagyobb, mint az
ugyanizon időszak termék kibocsátási üteme.Ilyenko. a többletjgényt az előzó időszikban
felha}mozott készletekból, vagyis a nktárból kell biztositani.

A raktározissal kapcsolatban .logisztikri kóvetelmények ételmczéscalarján néhány réves szemlé

letjelcni meg,amelyek az alábbiakból indulnrk ki:
A logisztikaj kövele]món}tendszerben szerePel a,,megfelelő kóltség", ami aztjelenri, hogy rz
iíuáíamlás folyamatából ,ninden olyan költségtén}tzót ki kell küszöbölDi. ame]y a folyamal opti
malizálása szempontjából feleslcgesnek tekiíthető, Ezen kijvetelmény érvénycsítésénekegyik esz
kö7e a ,jusl nr inre"' 0IT) clmélet, imely egy jáPán 61ozófi!, és ameLynck szúkebb érrelnezése
i késretezés nélkü]i áruá.amlást célozza,
A helyes érte]mezés szerint aJIT elv éNényesitése , kínálfii ve§enyhe],úctben a feLhasználó
korttelménle, ak] nem ak1r laktározlj, hanem me8kivánja beszá]lítóitól, hogy számára az igényei
szelinti időpontban és mcnnyiségben teljesít§enek, Me8teieti, mert kínáati verseny van. A íel
hasznáIói igénltk kieLégitésénekaz e ntók csrk késretezésse] és íaktározással nldnak eleger tenni.
Ezért a logjsztikai követelményfendszerben is elmondható, lro&v a készLctczés, raklározás alapvetó
il.datz az ellátási ]ánc egylnást követó fázjsai közötti útemkúlönbsé8ek átlridalása.

Ezért á fenti ábrában je]]emzett kaPcso]ati rendszerekben a l€több esetben olyan lényezókjátsza
:]ak s,erePet, amelyek i második és a harmadik eser vllttogátisát eredméDYezik. Ezaztjclcnii, hogy

1 uiiltlt"u3J|íljlGntrdc! lPrtr jJlss

 1. Á róktározás szQrepe ó logisz!iköiíolyámótokb.n

bienyos setekb u&t vaD szúksé8az ádott idószak i8énlen megnJ,dó termék-kibócsátásra,
1.3. Rak
".|., n.. *-",l,.,o gen.el+ tl e_
hog] J kdverle?o ido,atbdn íPl]éPd ldbb'eligen!l, vJg.
",doR ioös/aLon'vlr, ame]r \ onbozó dó|ó. :,n-! ]"he|, d.
h+"en etgneli, ltl d hJng,u]y d/
az optimális az. ha minél rövidebb. nivet ez rla.sonlabb kés,letszinlekel. és ez,e]
sudasá8G;bb

Természetesen az oPtimális az, ha hos§zúb idótárcn éúénltsüla, a]ábbió.sz€iiiggés:

I t-,=I L" - ipári

Ugylnis, há ez az egensúlyi állapot felborul, akior az ellátási]incbao zalfu lé! fel,

Ha a termék
kibo+áta, raglobb nrnt a íeJl-á,?nal/s JIúol.jjulóbblel, *9 n ., ,,", * .l, á ..,/ et ke elLeZik,
há vi9ont t felh^znátásj igeny na8yobb mint a rendelke,ésre á ó ánmenii[éa,
"t
lep le "*- ",i'i,"
- É]-kés,r
Á rdkaióris ldlhé4ei
A ráktárczás költséggel jáL Ezek a költségek|
- beruházási költ§ég, wgy bé.leti dú
- üzemeltetési költség
- késáetekben lekötött tőke költsége
- felvisárló
A kfulúz^i nökllg fr^gában foglrlja az éPület, épüetsepészet, a techno]ógiai eszközók, és beren
deze.ek,8epek kd]t.égeil, q. kö'fseg a r&.,l t.t.",.e..úi.g1.,..r.t"",r,*i., a.
a.-" ot"- otu.,
mdlo9a töiiérik a/ e-felcsökleréí |elr;.i k ll(\á] neghJldo.otl do.,JL JJr Hl rakrabenJ.re
kefiil sor, bérleti di folyamatosan jelentkezik.
akkor a
Az *öltsé| lolyamatosan jelentkezik, és iarrálmazzr úindazon költség tényezőket,
_,rkú.lteÁi
anelrtk a üttár működése alatt felmenilnek (tárgyi, szemáyi, energid, közü,emr,
A }/ad abbó] adódik, hogy mina""onláro,ai,|i.ot.
Áélzlet.*ben léÁötött tók, k
ban érc u k elöaül;-, hol
b^7el l e,éhF/ kapc-olodnáJ<. "-"t*t
Pelz. igel . flnek, e, ez . ,o t.
",a.,a.
*a
hs7nosulnl nindaddig.
"T,8 d/ eu nem kelJ éíéLesltéíe, " "-
Ha a nkilrczássa1 kapcolatos költsé8ek minimumát kere$ük, abból ke kiindulni, ho8y
togisz-
tjkai szer€Pét tekintw . raktárak nem önálló létesítményeLianem áz elátási lá,"l""Üp"!,"t
egy_olyan somóPoltot, mely a terhékkibocsátás és a felhasználás ütemkülönbségeit
eónítik
ki. Tehát bemeneú oldalukon kapcsolódnak áz e áró sz€."p"t s.totto,
ki."n.ti oÜautii p"aig
felhasaáó intézményekhez, Az e[átási lánc szemPontjából megközeliwe "
a r*táro"a, lorr.jg#
a
nimuna óttjelentkezik, azaz a térbe]i e]helyezkedése ott optimáis, ahot a beszálitási
é§ kisz,i]itásj
költségek ószege a miniúális értékú,Mivel a szá[iilsi t<áttseget egenesen
tdjesitménnyel, afuelynek egyik tényezóje szjíl]ítási távot.ag, a
aranyo*r.
"
-,t i.i
a
-i"ii.a;, tott,;g údekéb;;
ennek mininumáJa ke törekedni. "iérése

E rattárak kö2ü] ü

t.s . es,. ,""^sá

".
 1. A iöktóloró§ 9relepe . Logisrtik.i foLy.m.tol<ban

1,3. RaktártípUsok

Az áruáramlási fob€matban betöltött szerepük és feladatuk alapján a raktárak több szempont sze
íint csoPortosithatóak|

a) A 4 e n ze tsazda, ógi á8d u to k a/api, me8különböztethetiink:

-iP i
- mezó8azdasá8i
- kereskedelmi és
- kózlekedési raktárákát
b) Á tern.lési íolrafratbafl betöltött szere?nn szerint khetqek

kesztermék nktárak

l tőb.li elósztásí fauafuatbdn b.töltött szde?n* fterint kl)nnelu

")
íogyasztási cikk kereskedelmi
termelóeszköz kereskedelmi
me éktermék és huuádékgyújtó kereskedelni
fetvásárló,
szállítmányozói,logisztikái szolgálratói,valamint
központi és íegionális ellátó, elosztó nktárak

Az egFs raktártipusok eíátási láncon belüli funkcionális elhelyezkedését a 1,4, ábíá szemlélteti,

\ .\iülLRilix RÁLlAR

]4 dbr4 Raktá.tipusok e etLátás Lánrban

Az ábiin lévő csóPórtósitis a funkcionális me&ielenést jelenti és rcrmészetesen sok esetben ezek
a ráktáíak fizikáilag kiilón kúlón íefu Flennek meg a folyamatban, vagy ö$zevontan §zerepelnek,
E íaktáJak kózül kemelkedó.jelentóség"íek a kereskedelmj raktárak, nivel közveritó szerePet ]átnak
el a termék elóállitás és á íelhásznál]is kózótt, a"a" a mindenkori vevőt szolgátják ki,
Á raktárák negkülőnböztethetők a készletvliltozás sajátoságai szerint is. Az egyes típu§eseteket
az 1,5, ábn szenlélteti.
1. Á raktározás 5z€rePeá logisztikai fotyamatokbón

,^J-lr il= -J---_

=E
if
=R=
ffi LE I
!.4.
^

1 5.dbr4 Ankláíd( érLetyóLtozá5ónóktjpúesete

Az e8}ts tipusesetek jc]lcmzőit az 1,1, táblázlt mutatja be,

A rrktárak téíbeli clhe]}vkedését iz e]látási fcladatuk miné1 |atékonyrbb nódon történó kiclé-
gitése beíolyásolja, Á hatékonyság dztjelenti, hogy mi!ól magasabb kiszolgátási szinvonatat mjnél
alacsonyrbb kőltséggcl valósitsanzk fueg,

output Példt

Kcvés árufajta üszonyl€

nagy ntnn}iségben
sok ánifajri nagyobb
FclkisáIló rakiij

sok árulijta kis Sok,irufajlJ kis

Lt

Á távozó árufajták neghátároatt jdónként

vi$zdtéíEk eredeti állapotIJan

Á távozó áruídjták meghatáJofutt idónkent

Nlű\tLclkö7-i raktáí
visszltérnekátalakitott állapotbin
t.] úbldral Raftla( lészLelvátlo.ú sajálo$ága]

A raktárak téíbelielhelyezkedését az cllátási feladatuk minél hatékony^bb módon történő kjclé nr]:l
gitése bcfobíso]ja, A hátékonysíg aztjclenli, ho$ miné] ma8asabb k§2ólg,ilási szinvonalat minél
Jta.sonyabb költ5é88el ke]l megvalósítani,
Gazdasá8i szemPóntból a rnktámk térbeli ellrelyezését a minimális költségeke való törekvés
határozza me8. A neghatirozó költsésnemek közül a laktár létesitési és üzemeltetési költség.i a lé-
lesílésihely szempontiából na§ közelíté$el kózómbósnek nóndhatóak, igy az áiu utánpótlási
és kiszá]]itási költségei n meglratározóak. Mivel a sz:illítisi költségek a szállitási tclicsíménnyel
arányosak, elúondhltó, hogy gazdasági szemPontból á rákilrtelepités optimális irclvét a szálitási
összteljesítfu én}€k mininuma hatlirozza heg.
 1. Á raktározá, szérePe a logi5ztikaifov.m.tokb.n

T*mé9etesen á kiszolgálási szinvona1 növelése, l€lamiot a költségek csökkentése egymásnak el

lentmondó kóvetelmény, mivel egy nagasrbb szolgáltatisi szinvónálhoz fuágásabb költség táltork,
Komplex hatékonysági elemzé$el kel1 eldónteni, hogy meMk az a szolgáltatási színvonál, anely
mégelíógzdható kóltsé8 szintte] me§2lósítható,

1.4. A raktározás fejtődési tendenciái

került táJgyatáMá, E §ze-
.{ raktáJozás §zerePe, az ellátási láncban elfoglátt helye áz 1,2. a]fejezetben
iepek áltálánosák é§ mjndazon esetekbeD érvényesiilnek, amiko! az ellátási láncban ütemkiilónbsé-
Eek mutatkoznaL A 1ó8isztikai szemléletmód elterjedése é§ kóvete]mén}TeDdszerének érÉnyesűé§e
- amely ö$a$égében a mindenko.i vevői igenyek nindségi kiel€ítését jelenti viszónt yittozást
iozoit a A rakÉrozás két alapvetó íunkciója:
nktározás atáPvetó funkciójnak éryényesúlésében,
- a TARoIÁs és
- az ELLiTlis
\ tliíolási funkció a nktáJozást meg€lőá fázisban létrehó-Zott termékek rövidebb hoszabb idejú
,xagmesórzó elhelyezését, míg az e átísi fuDkció a következő felhasználási fázis igén}ti szerinti
in rendelkeásre bo.sátásátjelenti. E két funkciót mutatja be a 1.6.ábra.

lnputoldll outputoldal

Áruáramlás +- - . Inlbmációáramiás

1,ó dbrc A E dror& íún(iói

-
\ lógisztika alaPvetó követelménye, á minósé8i vcvókiszolgátás ázt eredményeztc, hogy a két aláP-
]ető funkció viszonyában az ellátási funkció prjoitásl élvez a tárolá§i funkcióml szemben, mive1

ffi
:nnak felidata a vevói megrendelések kielé8itése, Tcrmészetesen a két funkció nincs elentétben
.g!nássr1, mive] a raktározás csak aklor lehet hatékony, ha megván az öszhms a tárolás és ellátás
iözött, A tárólt késáeteknek éppen az a felddatuk, hogy tegyék lehetővé az ellátási tevékenység
:rinőségi lebon}tlítását.
Ó$aíógl,tóú -egállapitható, hogy r lo8isztikai követelményrendszernek megfcleló raktáro
7isj revékenységetz alábbiak jelcmzik
az e átási kdtetból érkező megíendelé§ek igény szerinti kielégítés€, g}o.s átfutási idóvel,
nagy Pontossággal, és rugalna$ágg,l
a negrendelé§ek megfe]clő szintű kielésitésébezszükséges ninifuátis keszletek tárolása
!, "ltlr
mi.et
I
l ]ogjsztikai kóvetelmén}íendszer érvényesLilése tehát nem a raktáJozási i8ények mcgszűnését, ha
.em a termék előállitá§t és elosztást magábrn 1b8la]ó ellátásj láncba vátó olyaó beillesztésótjelentj,
]nely elósegíti r logisztikái célok megvalósitását, E cé]rendszcrben a raktározís szeíepe ncm csök
ken. hanen negnó, úivel 2z e]látási lánc egymást kóvetó fázisai óppen a közóttúk lévő raktárakban
k,Pcsolódnak egymáshoz és gócPontját képezik fuind az áru, mind az inforúációá.amlásnak, Ez
J kjemelkedő szerep kihívist .je]ent a rakúrak szlfuára, amelynck csak akror tudnak megfclclni, hr
lechnológiájukkal, szervezési módszereikkel az elátási lánc cgyenszjlárdságú tqjaivá víLnak.
1. A róktároás szérePe a Logilztik,ifolyam,tokb,n

rennalo \ovelf íer) Énd<7pr,"L v, o Teg,ehl,r , elmJll 'd6/áKb,r { q1osasig u :=-

A fuLwo/:, J] ,/erben : reliesírő, {r=--J
-" ;ö;*;il;.,;; ;;;."y--r " " r,,;r,","^,\e/c, mód"eRlben t íe]l,,de,i 1,1de1 ;tl€]éig tm. rE r :
.i]kát leher i§m(rekkeL ieU€meinl,
a kóverkezö !2fé5e közóEi r:j. r
rJ]ó megérkező] új
tji fródlzer.A a, aktórt,flezésben :rriditheió. e:.-'
X: iÍ';i;;;;;;;,,.;,,-,".-,l-rc.\rolo6ialrl dolgclrklledf, kJp,!r_oöl,,,E/dí
_lJlJ.: kö\eleImenvek JN:lh" ke['1ek l -aRlú , ,e5z.ilrr-t&.; É
,-,"t,.i,, *,'.. r",,.,l.. - felad, óo| kövelke/o
i..i""i.,'.'1, ^.-, A /elle"g,70lCJdaLaJk"-*tal1,1c/e,,!li,lJnllJ,e,hFItd
q ,^"ió"o,s",^, 'oal]ni Jd,l,ni} -!:,í ór,,jlij !::_
;;l;j:;;r';Jj.J;;i "*'a,,ibd, "[a]-,hJlo d íJk
"
,ákl,ili,jn}1lj, megr^,f,en"7,
..,,rct, nav*. " rrolo, l komi",ló/ó Pnd,el. " :j,ozásbM i! i3: a
"i.-^,.l-.,
,.*i,,,",,".""""."avfrmpg!z],,ilAj\o/,^atJklatb,nIe,Jilo'^\,m1lok,/imu]J,i,Jho/, ttutj árujJann-{-Z
;,;";,;;;i;ilh.,".l,,,lindi,o,1,,,.hos}manef,1dlnhnllaie"kó/^\kl,s,,]1:
J/o\ lelh,-nal,,J!lrneD{,, E lblramarot ir!_
,;,i -.,t,ze..kbe. olvt ,JJr7lfl aU
"
rcG"&j leFdcll"/eqe, I,og1
ad hatékonla E=
lll il".".,".iio "i"ri* r",,l,,,*"l," ,,," " ,,-,t,J-hn,kJJ i,t.tdrlÉ^,ben ,úypo r,- ,fg,1fgdel lehel f"gJrcd1;,,
iz ún, e8yidejús.=.
Aiocr"wrikai kO*reIm.nyrero"z"rrcl valo reglehl", 'genJ" r megrendelé<i:-:É
VJ|JTilol " IJrclJ,i n ódok, ^7Lo/dk e, a '',oló|é, eIreíóe/e( |e|earelt(
l^I.,], f-oeomenve/ell, :ziíkJonb!n, egl:F;
rJ a"a",e,,.,, "p," - "uá,s,funlcioFó7 Kdp^olodo kof,,,ió7;{
"";::;,;:i;;i;;;;,:,"";
1.1ttrm/le'e"Zko/lend./f.e,"",."',."-',"!i'*'e.e/e'fá7.l.odlcg*'K"la]"p'elokóve- \]a8 ]okl{.ts.::L_ í
teívezésimunkávál kapc§o]itban:
telinénvt lehet emliteni
' ] a
rc, hnologir m"gte r _{ kél alaprtú €=T
i;;.;;;";; ""k;k
kó7ul"I..dl.c;"/el,peL Leu. h"g1
"pion,
P?lmFnve]., l lcl,,l l;n^/la1l ,/ eúLLel,, a? !z é]ómunl! kn-_-
ver.p, Fnncr ,orur dole' az. hog} í:hen
l,Á,
]utomatizálásÉ L r
"",]élo.ne,7etirene,e,le|e,NemTegle|elö,/"mod,z,,,t'onmcg';voetltcL;"'pul"tge-
',g"^a:, r."u , *r<u re , Fnál^g';t -eg,e-ezni nil el g] J kótór +gek al, h neT A raktáral +=s
o!},:j kiYíltására eg1t a-
sziilethet optinális erednény, z:iJólag a raki,iroa. i
-íJ.*i.-iurr"""r'."bg;ekőbbségétatechnikálalszemben.Az,ho8ymilyentechnikaifhel J/ ds,ícnd, 3]s eneléSú, §! :-a
",,u.-iu"J".r.*",;"laía,alechrolo8láile^e/i,,m"ndö'el,\,n
,/lendwe,he/ ke]] J ?chrológ,', ,gJ/JJnl, 3épek és rargon.-ri -
hoóy \Jhm:l)en bvJ]-/lolt lA hnIkJi e 7k

fuegteívezése igen ös§zetett feladát, amit csak team

munkábú lehd hatéto sli,lílógéPa .i:,-. i
A raktál technológia
,zercp",lie \,u l .'^me,lele, kep,iflójeleL,,Lj löv,_ d .\ laktárban táfu:: .:
-:"i.;;;";,;i";- ;.";;","; \ köiön r potrci,Jn \iJonl l,mf,'ázLá,ech, n]án! keze]*e o]r-_ T
,]*"." i., *"; -"*,"lo/ni, a],m nt J L*hnolóc;a
negoldható, és ponto$ágga] :-
*"*,ár "",it "-"nrtszen, amellytl a konktt feládat T
"-'-r.' 'l e]óször a rakiár-l:E

thk9 loda, o lífl?. öd ,,J,i.4ó,,n,iúl)daalld ii úanzakciók Li-É

o"-ir"c']"";el]Fnl: tá|(€,dd\l revc"eny_5 ralakull_ képezik a száfut-
íi:-;":;;:',;;;;l,;"^. ".,r 4

-, ^ nqvLik"ielw lükdd,,eL, \z irregr,]odt,z csélben J^Flel'i,log)

';;.;,;';. ] számítógépek .=.-
,t, l,ol,yclelüktel, Jm,ly lf",lo\e
,e,u
l, hogt lz
;;;1, ; r,p.,o,",t,n ,áu
"l,i
e átási lán. egyenszilárdságú t€jai lehe$enek, .v eddig t-e]so.o]r:
:zerePúk szemF.-áa
MP!, ef d4? rt klk!-, ^.,? L,. Lk a3( a 1a tbi idó* !,ak,}Pa^, a rakt.iJ k..1-
\evö kovcrlmcn\e, alu ,Iv,i'" .-=:
i.",-,,ka; i.,.,O-."r,md,7erbJ, ,r,"plo _negí,]eló ldd'J a rakt,iJ

i.."])iiT-,.,.,'
^ .,-*i,,"*.-is-y"i, -:"., .o,ialbb idö.á]dr elcg l"ék,k], t/,:,,s:i,
roqoe- , !:.:1;
*i'".r,*,,t -..,* "^ " 'e]ad,lolje
enll. ho!,y a megiPíde écekel mlnel '_ ": ":l
re'ieqrn;'A,eu"',"inlwerep|oi'/aÍjldminó9töve''Pnylén)c/ó"m"gÍendeló''8t}fÚevdo
,,kLnrknÁ
;";,,;;";;il,^"g ,g*,-"L ta,g"", "rcekebn a n Lg\eI le*nLeni
i űst; raiera"kn, ".elyek " ner"nderr;kkelvrlo LommLn'k;,lor le,ent,, és
ponto§ lebon}olitását eledményezi,
- t"ŰiJi',J*J"..lyek a raktirl ío\amatok gyo6 és
"
"

16
 1. A röktóroró, 9zérePéa togi5rtikai fotyamatokbón

A gyorsáság az átfutási idővel jelenezhetó, anit másképpen értelmez a megrendelő és máskéPPen

i Á meg.endelő :iltdt értelnezetr írfutási idő a szükséglct fclmerülésétól az áru birtokbi
teljesírő,
\ételéjg tart, míg a teljesitő, egyis a rakrár a megrendelés beérkezése és a kiszállításra való elóké-
szitése közötti ;dót tekinti átfutási idónek, Á kettó közötti kiiiönbséset a megrendelések ráktárbi
\?]ó mesélkezési idótartama és a kiszálLítások időtartama jelenti. Az előbbi idótártifu .jelentősen
íóvidith€tő. és ezaltál a két értelmezés közötti kúlönbség az elektronjka se8ítsé8ével,mig az utóbbi
ez áruszállitások hátékonyság,.ivat, megfeleló jámtte§ezésj módszerekkel csökkenthetó,

lz.iludra lá, él i íorndlió óldfuló! i"teqnírnjjd

Az előzóekben már emlitésre került, hogy az elátási 1áncban, és annak minden elemében, igy a rak
tárczásban i5 két álaPverő füamat zajlik az áruánmlás és az iDformációáráfilá§. A rdktáron
beluli árüinfulásban számos mozgatási és kezelési fázis szelePel az áobeszálitástól á ki§zátlításig,
E fólyámitot jrányítani és köretni kell, amely a raktárirányítás feladata, A raktdnrányítás csak úgy
tud hdtékonyan múködni, ha me8valósul az áruáramlás és információ ármlás integrácjó.je, amelyet
iz íln, €gyid€júséggel lehe! jellemezni, A raktári fór8.]ófu és keszletátakulás vatós idejú kezelése,
i megrendelések teliesitésének minimális ideje, csak aklor biztosithátó, há á két íolyamar egymással
szinkonben, egldejúleg zajlik le.

Md{üfalú gé?síÁ, d rakaín géPek ry4ializó.iójd

A két átipvetó igénynek, a gyorsaságnak és a Ponto§ságnák - váló fuegíelelés eredményezi, hogy
az élómunka kiváltására a laktá.i munkafoli9matok egyre nágyobb hányadá keriil gépesítésreés
automatizálásm. Ez a tendencia e8yáránt vonátkozik az áruáramláía és az iníonációáJamláía is.
Á fakiárak 8€lesítésére jelemző, hogy áz áltálános célúányagmozgátó gépek mellett, vagy azok
kjkíltására egyre nag,obb vilá§ztékbán jelennek úeg azok á sPeciális gépi eszközök, ame\€ket ki
zárólag a raktározás egy€s részfólyanatáinak elvégzéséreíejlesztettek ki,Ilyen gcpek példáu1 a ma-
sas emelésű, kis útszéles§éget igényló felrakó targoncák, a kdtött pályás íelrakógélek, a komissiózó
gépek ós targoncák,valamint á komissiózó áutómaták,

szifiíró&éPe! ruktói,n !ítdl

l laktárban tárolt áruváaszték, r készletek és a tároló helyek nyj]vántartása, a besz]illítói és revóállo
nrány kezelése o]yan volufuenű adatftldolgozást igényel, amely manuális módon keló gyorsasággal
é5 Pontossá88al nen végeáető el. EZrt ezen nyilvántafiási munkák megkönnyitésére jelentek meg
elóször a nktIiJákban , számitógépek, Késóbb az alkatmazási kör kibóvült, és ma már a raktá-
ri tlanz*ciók iányitása és természeresen az azokhoz kpcsolódó aktuális nyilvántartási feladatok
kéPezik 2 számitógép hásználat fó terilletét, Az elektronikus kapcsolati rendszerek me8jelenésével
i szánítógépek eg}te nagyobb szerepet kapDak a raktárak külső kpcsolatainak keze]ésében is.

tz eddig felsóíolt tendenciák a raktárak belsó működéséfe je]lenzőek. Az e]látási láncban betöltött
lzerePük szemPontjából nég kétje egzetességet kel említeni:
- a rzktáí koncentíációt és
a nktár cenrralizációt
 1. A laktáiozás szelepe a togigztik.i f oty6matokb.n

A két fogalom a következők szerint értelmezhetó:

A válalatok közötti hasyományos áJuárií á§i kPcsolatot a 1.7, ábla szenrlélteti.

Tümdé§.+ Kjs,,iru n|"o."l_y"g

|* r*."l'
1 Z db@ VótLalálok rczötti hagyományol lapcolót

E kapcsolatra jellemzó
á nktárból-m}tííba tórténó áruszálitís, Az x'válalat termelésc a kéSzáJu
mkiirba_kerúlt, ahonmn ,J" válr]at alapanya8 raktárába szá]lítottál<, é§ a terfuelési
ürennek meg
felelóen hasznátták fel,

Mivel a 1ogisztik céljt, hogy á teljes eliátási láncbm vátósítson neg

olyán oPtimunot, amely a vNő-
kiszolgátás minóség€t eredmén}Mi, ez a kettós raltározá, ra*bgi.. A kiá",i
goa^"gSi" *"O
r-r,rakd 2<aiólr MP$e\eti, trtr4 á bes/d]]llói,er.ery|-el}"Ében \JnFJkc, e{on;o_jEu" Va
mLLa.hog] ,evd \fl gcnyei\,/clir..zolga]iJt..fnnekmúie]eló..J"k.]laik,,",,,,ril,.]""
/cli l,klanr, Fz a ]a\ebe/é,. taklálo/fu: Fv"Lfny,;gek ku:,o n egU.,o ro, u,l" U.^,,",.1.,
ie'eni. A lai.Jlkoncenülclolv.7,,nla/ ie enli |ó8} ebbPl dki\e|}f7eí tak|JóJnkon.enLiiló.l,k
a .u atlló L*7alú
^ J l ev.j J]ap"nyJé rdklá.l,
A kihelyezett n]<tdrak három je ehzó típusa atakult ki, afuelyeket a 1,8, áb.a mutat be
a^-
Kih€ly.zcit elosztó i,klír

K ih el:- 9e( ellftó_elosztó Bklár

HátráDva \jw

iák fel Lásd 1,10,::

P."*u E fa "",ő

1.& db.o ( helyezettraktán(tip6di

1B
 1. A raktárózá9 92érePe a togisztikai fotyómótokb.n

1 kihelyezett ellátó-nltírjelle8zete$ége, hogy több szá]litó árujít jutlatj a c1 egy vevólröz, T\rik$
példája c rendszemek az xútógyárak e]látísa, akik mcgkívánják, hogy beszállitóik a termelésúket
i programnak megfelelóen ,Just ln Tine"(éppen idóbcn) Lássák cl termékeikkel,
A kihehz.tt élosztó raktánk viszont eg] szálító árujátjuttatják e] több vevóhijz,zok igeny
lési gyakoíisá8ának és mennyiségének mcgfclclvc,
A les|atékonyább szá]litó vevó kapcsolaiot a kihelyezett ellátó-closztó íakliíállehet úegva
lósitani,mivel itt érvényesithetó iza hatás,amclya raktár üzemeltetését gazdaságos§á te§zik,

Egy téíbenkiteljedt elosztásj rendszer alapvctócn kót módon alakítlrató ki|

1, kö7íetett elosztliss.J, és
2 kó"vérléneló§7rássál

\ kózvetett elosztás jelenzőjc, hogy löbb rak!ározási lélcsőn kelesztúl vJtósut neg- A 1,9. ábrín
hthltó módon n központi .aktárból meghatározott idósz*onként töltik fel a regionilis riktárak
készletét,ahónnin törtónik iz ellítási körzetijkból érkezó megrendelé§ek teljesítése,

E
A
o

j 9 dbrd (ózyeleit eLortó5

1 köaetett elosztási .endszer előnye, hogy r negrendelések ieljesítésétvégző regionális raktá! az

elláiási kórzet közelségében helyezkedik el, így közvedenebb kap.solit alxkulhal ki megrendclóivcl,
rmely a megrendelések teljesitésének róvidebb átfutási idejét eredményezi,
Hátránya viszont, hög] mrgas készletszinttel múkódik, mive] mind a központj, nind a rc8ioná-
li: raktárak késretet taltándk,

,\ köretlen elosdási rendszerbeí d Égionátis raktár^kát átrákó (cros dockjng) á onásokk1l vált
iik til. Lásd 1.10.ábra
1, A raktározá3 szerepé . toci3ztikai folyaN.tokb.n

2.A
E
@

] 1adbE (özve{en etoíLás

Az átrákó ]rllonások ataPvetóen abban különböznek a ftgionális Ektáraktól, hogy nem tartanak
készletet. Egy ciklusban a kózponti raktálból annyi áfut szátlítanak ki az e8yes átrakó átlonásokra,
amennyi a.iklusba ö$zevont negrendelések mennyisége, Az átrakó álomásokon tóírénik az egyes
megrendelésekhez tartozó meínyiségekosztályozlisá, májd ezr követi a me8rendelőkhöz való ki
szálitás, Ezek után az átl9kó áIomásokon áru n€fu fuaíad, A köaetlen rendszer előnye a na§{okú
készletcsókkenés menett az, hogy nem ke íegióíális rakiírakat működtetni, áni szintén jelentós
költségmegtakarítast eredményez.Háííány^ M,hogy e]látási funkció fuesszebb került a megren,
^z
delőktól és ez a kiszolgátási ninóség roqísáíá mehet,További hátrán},tjelent á gyakoribb szá]lítások
miatt a szá_llitási költségek növekedése. UgFdakkor számos olyan tényezó enlíthetó, amely ez€ket
a hátrányokat csökkenti, Ezek közül a.jelentősebbek:
Az jnformációs rendszer€k fejlódésével lehetővé válik, hogy az igén}tk rendkívül rövid idő
alatt me8jeleíhetnek a központi íaktárbán, mi az átfutási idó csökkenéséveljár
Ugyancsak az átíurási időt csökkenti áz, hogy a központi raktár nágyságrendjénél fogu koF
szerú technikái háttéíe alapozott technológiát alkalmazhat.
Említhetó dég az áruszállítási rendszeftk fejlódése nind az infrastfuktuía, mind a tcchnikai 2.1. A ral(ti
és szerczési oldalon, amely a szjiűtási idó csökkenését eredfuén}tzi,
Ezek a tényezők erednényezik azt a tendenciát, amely a ködeden e[árási rendsarek előretóré§ét
mutatják, és afuelynek egyikjellemzóje a raktár centralizáció.
to|.IQl, E részfoh
hogy a te]jes folyl
Tanu[á5t segítő l<érdésel<
1. Mit jelent az ,,ellátási lánc" és melyek a sajáto$ágai?
2. Milyen Piaci íomák különböztethetók neg az eláúsi 1áncban és nelyek a jeíemzóiki
3. Miért %í szükség raktá.ozáya?
4, Milyen €ktárak küönbözteüetók meg a te.fuelési fo\tmatban és Delyek a feladaiaik)
5, A készletvátózás sajátosságai szerint úilyen raktártipusok hilönbóztetherők mcg:
6, Mel}tk á ráktározás fó funkciói és mi azok tartalma?
7, Mitjelent az áruáraol᧠és az információáEmlás integrációjat
8, Mit jelent a raktár" és me}ek tiPusai!
"kihel}tzett
9, Mit jelent a centralizáciii'l
"raktár
10. Metyek a kóderlen és köaetett eloszrás előry€i, hát!ányai?

20
2. A ra!<tártechnotógia
Az elátási láncban elfoglatt helye, á raktáJozást megelózó és azt követó kapcsolatok jelege és kö
vetelményei úeghatárózzák ázokat á körülméqyeket, amelyre e8y adott nktár létesül. Á követet
fuényeknek !2ló leghatékonFbb meg{elelés érdekében ke kialakitani a .aktá! munkaíolyamata
it, techíikái és irányítási íendsftíét,Mindazon tényezóket, amelyek a raktá! múködését jelemzik
a nktirte.hnológia foglátja egységbe,
A raktártechnológia kibemetikái stúPóntból eSy olyan rendsze.nek tekinthetó, amely input és
output kapcsólattat rendelkezilc Az inPüt oldá1 i beszillitásoklq]
kaPcsolatos áruáramlási és infor
mációáramlási folyamatok^t, mig az outPut oldál a fuegftndelések teljesítésekéPPen kjszá[itásra ke
füló árukkal kapcsolatos fob2matokat kezeli. A raktár kiilsd kdPcsolatai moz8ásba houek a íaktet
mcchanizmusait. Ezcn mcchanizmusok ö$zesége kePezi a raktáítechnólógiát, A raktártechnológia

a raktáfi munkafob2matok
, külsó ánszáLitási és információs kapcsolatok
a raktáriránltás rendszere
- a tárolás technikai cszkózrendszere
- a komissióás tcchnikai cszközrendszere
- laktári belső anya8moz8atás technikai eszkörendszeft
a

- humán erőforÉsok
a
A laktá.-technoló8ia egyik ismére az egyedi je]leg. Az egediség következik tbból á fueghatározái
bó1, afuely feladatait l€írja, Mivel nem 1étejk két teljesen egyforná e]látá§i feladat, nem létezik tehát
uniltrzáis íaktáí, valtmint tíPus nktár sem. Bizonyos részfotyamatáibán, múszaki fuegoldásibú
elképzelhető hasonlóság, vagy azonosá8, de ösze$égében mindig van v,lani különb§ég,

2.1. A ral(tártechnológiai fotyamatmodu[ok

Az előz5ekben 2 raktártechnológiával kaPcsolatban enlítésrekenilt az egyedi jelleg, Ez viszont
nem jelenti azt, hogy 2 ktilönbö,ó r9ktáJakban nem találkozhafunk azonos je egú Észíolymá-
lokl<.l. E részfol}matok kéPezik a rákirtechnológia folyMatmoduljáit, anelyekft az jetlehző,
hogy a teljes íolymatón belü egy egy nágyobb, viszonyla8 elkiilönírhetó műveletsort teta]fiaznak,
.\ raktáJtechnológia folyaúatmodUliait a 2.1. ábra szemlélteti,
A2 árubeszílitá§, a tárolá§, á komissiózás és az qPediálás az áruáraml᧠6l}áfuátnodulizi_
.\ nktárirányítás ádógja a tdjes ráktározási folyamatot, és feladata az egyes modutok belsó tevé-
kenységének és az egymás közöttj kpcsolatok irányítása, az ott folyó tevékenységek ellenőízése é§
] kapcsolódó nyilvántdtási íeládatókre8rehajtása.
2. Á raktÉrtéchnotógia

2 1.dbr4 R.(áftechnoLógiaifoLyámámodúLo(

Aze[árási líncban a rakt,irozás folyamatmoduljainak kapcsolati rendszere ú§úob2n szerePet tólt

be, mint az e]látási lánc bármcly más fázisd,A nodulok cgymásal áfuáramlási és informícióáram
lísi kaPcsolatban vrnnak, saját belső műkódési rendjük van, am€llyel szemben a követelményeket
a láncban az őket megelóző állitja fel, Az dpediálással - mint 1 ráktáJoz|is utolsó folyamdtfuo
duliávd - szembenj kövctelnényeket i raktár c]látási kö.zetéból érkeá igényck hátárózzák meg,
amely igények r komissiózáson, ! tároláson kelesztiil c]jutnak az árubeszá]lításhoz. Dz utóbbinák rz
a fblvamatbeli feladrta, hogy a íaktár áruutánpótlását a b eszáll itó k felől biztositsa.
A folytmxtnóduloka !2]ó bontás xdja meg a lchctőségét anndk, hog} i konkre! raktárttjl elvo
lrtkoztatw attátánosan lehc$eD áttekinteni az eg,ves részfolyamatok lehetségcs múszaki megoldá
sait, a szerezési és a rechDjkai eszközren.lszerét,
A
kezelendő áfuk és a hozzájuk krpcsolódó technoló8id, !9laninr icchnika kúlónbsége miatr
liszont fueg ke]l különbóztenri !darabárukés ömlesztett íluk rdkt,irozisj rcndszereit,

2.2. DarabárU ral(tározási rendszerel(

A dardbárúkje]lenzője, ho8y egyedjleg kezclhető. méreteiveljólje]lemezhetó djszkét egységekból Gr{jló ,-
állnak, A nkrározási techno]ó8ix szenponrjából két lő csoPortn ószthaiók:
- egyedi darabárukra, és
-egységlakomán}ótfo8ldtt darabárukJa
A két Gópórt között helyezkedik el a g}"űjiőcsomago]áS, áfuely eg_vedi áiukból kerüL ó$zeálliráíi,
é5 tulrjdonképpcn az eg}§égrakománvhoz hasonló a szerePiik, de a lényeg€s kü]önbség, hogy a g],űj
tó.sómrgok általában kézi mozgatásúaki mig a7 e8ységnkodányok mozg.tása gÉPi erővel történik,

2.2.1 ÁrUbeszáttítá5i fe[adatol( és eszközeik

Az írubeszá]líiásj folyamztfuodul a rakúr nrput oldaláí d heérkező ántk kezeléséve] klDcsolaros Külső beszá!'i
fu úveletsorokat fog]alit mágábá, - egyrész
jármú fogadás

áruátvétel, átvételi minóségt]lenőPés Belső beszátlin

áru bcvételezés
tárolási eg}ség képzése A gyújtócsón,
előkészités betáróláía

22
 2.Ar.ktártéchnotógia

12 üzemen belüli raktánkba (lélkész-álu, keg,irü) az árubcszállítás többnyne válam]l1tn szakaszos,

rrgy folyamitos nűködésú anyagmoz8ató eszközzel törrénik t helyi sPeci itásoknak megfclclőcn.
.q. villalatközi klpcsolatokban vhzont a különböző köztckcdési áglzatok páütó járnúvei végzjk az
áruszilitást, rmelyek közül t le§ilt ánosrbban használatos a vasúti és kózúti szállítás, A raktárak
jármú Panmétereihez alkatnazkodva biz-
.jílműfogrdó részét úgy keí loalakítlni, hogy a beszállító
rosithátó legyen a gyors,lehetóleg géPi erővel töfténő kjrakodás,
A vásúti téherkocsik fogdásánál viszonylB egyszcnj a hel}zet, mivel a jájmúvek néretei szab-

!ányositott vlsúti űFzelvényhez igázodnlk így i fogadásuka kialakított rakódók (rámpák) nagas
sági úérete is pontosan meghatározhátó, A Vasúti jármúvek rakodásáníl mindig efuelt rímpár kcl1
Jkátnázni. Ha nem lehetséges .áfuPd szinoj rakrár építóse, akkor vr8y kúl(jnlilló, vagy mobit ránpa
segitségével ke11 m€goldani a rrkodást, ánetyekhez mcgfelelő ta.goncá feljáróklt kel létesíteni,
A közútijáműv€k fogadása egyarlint történlrct ralaj-szinlű. vagy ráfuPa szintű rakodással. Ha
i száIító jármú raHelúlete oldátiránybót hozzárérhctó, e8ysé8lakományos beszáütásnál ázok 8épi
.ikodóeszközzel kezelhetóek, Á h|itsó oldalró1 kczelhető zált kocsiszekénl.j jáJművek fogadásához
i erve a kézi, vagy se8édeszkőzzel végezhctő rakodáshoz !\szont .élszeúm*adó iifu?a ]éícsítése.
_{ ránpák rakodási szintjének meghatáJozásánál problémát jelent, hogy t közílti száütó jármú
!€k rikfelülcte különbözó úxga$ágú, valanint az, hogy a te.helésüktól ffiggóen rlkodás közben is
liltozjk a magassá8uk E Probléna kiküszöbölósórc kúlönféle szintkie8yenlitók atk lmazhatók, az
ótliddló l.fteztől a })idrd,litus n,nldh.hgetftl 8íködtetüt nladóiq
$yzetn

12 egységlakomány íormájában érkezó áruk kirakása gépi eszkózzel tórténhet, ametyek kózü1 a 1e8-
állalánosabban hásznátt a zillds .fr,ldtat8oh.a. Ennek sPeci n fórfuájr az ún, dlganbajdtd ra/qafrla,
lnrely alrcsony szerkezeti nagassá8áná és emelóos?,]opánák kiálakításáíál fogva alkalmas a feden
Yasútíkocsikon belü is rakománykczeléye,
G}"jjtő csoúágolásban é.kczó, vagy egFdi ánk l§nkása kézi rJkodást igényel, llyenkor a ki-
íikási teljesitmény növeléséíe célseíű kfubil !zdll/íó?ó/!l.aa1 h4znátni, !úelyek negválósítják az
ö$zeköttetést a jármú és az áruáwótc1 hclye között, A kézi jármúrákodás speciális eszközei a tclc,
5zkólos szilítóPályák, amel)tk ho$zuk változtatásáql lehetővé teszik á rugalmls alkalnazkodást
, ho$zú raktenj szá]litóeszkdzök aktuális rakodási helyének fuegközelitéséhez,
A járfuűkirakisnát a legfontosabb köretelmény 2 syoísa§ág, xmelyel a szá]litó jármű állásideje
és a rákodó foglaltsági ideic e8ya!ánt csökkenthetó.

{z áruátvétel az árubeszálLítás k itikus művelete. Ez ugyanis az áJu státuszában anyagi felelósséggel

jiró vátózástjelent, Á b.órkez€tt árut több szemPont!ól kell ellenórizni,
kiilsó beszállító esetén:
- egyrészt ó$ze kell vetni a megrendelésel, megvixgálva ázt, hogy mennlségjleg, minóségileg
negíelel e a megrendclésben szereP]ó Paramétereknek
máyészr öszc kell vetni az áíuval együtt érkező bizónylattal, a száIlitólevéllcl, (lásd 1, sz.
ne éklet)
Belsó beszátlitónál a 3, sz. me]lékleten látható bizonylat tünteti fel az átadott árukjcgyzékét.

_\ gyűjtőcsomagok áivételénélá|áfr^nák Áb!ételi k?at'. Ez íaír,]mua mód-

^z ^.sonagolás
iit, a .somag darabszámát, az átvétel dátumát és az átvevő aláírását, Áz Áivétcli 1aPot a dol8ozó
 2.Áraktárte.hnotó8ia

'nkon'tólti ki a tényleges átvételnek megfelelóen. Az

a szállítólevél tartátmának ismerete nélkül
Áívételi lap aáarúí rfulafuÁ,r,] adatáival kel összeha.oait"nl, e, u,e. ."ttekeni
keU ,,zallro rakrabar r..ddo fuvalokn3a}dho/, "" "gl,""t.te,
Elenóriznike,hógyázáruhozk^pcsólódó*í!.róalná,y,i(minőségthúsítás,használatike,
zelési útoutató, jótáIási jegy stb.) megfeletó számban árádásra k€niljelek.
Afuennyibcn az átvett c§oma8ok és kiséró oloányok nennlsége negeg}tzik a íunro]<mányon
Ílltúntetett mcnnyjséggel, a fuvarokmány szállítói példányát az áruátvétel vezet5ie átvételi igázolás_
\á] íJjl,,.. bel}el7ó) Jlj, "l,
Eltéíésesetén a beszillitóval közösen az áruátvérel vezetó.je ismételt száfulálást végez, Há isné-
telten elté.ésttaláln.k, az eltéíéstje8lzdtöry@^k. Ajegyzókón}vet annyi
Példáoyban kell kniütani,
ahány szi]lítói bizonylat ál rendelkezésre, és azt valanennyi me éke]ik. A száütólevé]
Példányhoz
példányaira felnjnó nódon fe1 kell vezetni, hogy,,átvételi eltéré§i jegyzőkön}v mellékelve',

A beszerzési ré§áe8et minden esetben érresíteni kel az áru beérkezéséról|

- ha megeg}tzik a megíendelé§ben és a szátlítólwélen szerepló menny]séggel, ákkor a az atáírt
szátlítólevél és a bevételezé§i jesy egy példányának megküldéséveli
ha eltérés van a szílítóle!,elen megielölt fuennyiséghez kéPe§t, akkor a felülirt szállítólevet és
a jegyzőkön}v megküldésével-

Külö! e§etet képez, ha a beérkező mennyiség ug]án mese8yezik a szátlítólevélen léVó fuennlséggel,
de nem eg}tzik oes a megrenddttel, I]yenkor az Jtáirt szálitólevél fuellé egy belső fel.je8yzést ke]l
csatolni, amelyben a beszerzési részleg fig}rlnét íelhivják az eltérésre, A beszerzési ré§áe8leladatá
az eltérés rendezése a szá itó felé,

megá]áPitiá]'
Afuenqyiben a szátlitmánybm o\2n soma8 wn, amdynek csomagolása sérült, akkor ánnak tartal
mát tételesen át ke]l vizsgálni a beszátlító jelenlétében. Ha ennek sórán minőségi eltéíést(például
lotAtI evle]lek.ralf n jf8}"ökón}vél keu relverli,
Bruttó áüétel esetén nem végeznek tételes sáfu]álást. llyenkór csak a csomag§zám kerül el
lenőuéüe. Á beérkezett árukat a tételes átvérel idejéi8 eikülönitett hel}tn (kEntén) tárolják, és
a tételes átvétel során tapaszlalt eltérésekJól 3 napon belül éltesítik a száLítót,
E8yes ánílleségeknéla mennlség csak köaetlen tömegnéréssel daPítható meg, Ezt a mérést
az áfuátretel he\én ke]t elregezni.
A minóségiátvételtól az áruátvétel 6l}2mán többnyire eltekinteneL mivel hosszabb idótartaná
miatt kedvezőrlenül hit az áruátvevő átbócsátó képe$égére,Ezért bevátt szokás a beszá]ító által
adoft fuinóségi bizonylat ero8adása, vagy a karanlénsaíúiirolás a minó§é8i átvételig.
kellennieáhh
A fuanuáis nódszereklel történó mennyisé8i átvétel is igen hossadalfuas ]ehet, igy az áuátvétel gitése céljábót
nél is egyre szélesebb kijrbeq alkalmaznak $tomatikus izonosításon ,taPuló eljárást, Az automatikus
azonositás legíltatánosabban elterjedt eszköze a von kód, amely atkálma§ minden olyan iDfornáció
Gyön8yi: Logi
géPi úton történó ógzítéséreés visszanyerésére, amety az elátási 1ánc küónböző fázisaiban szükséges.
A jóvő aanosirási technikája a fádióíielrenciás afunosíÉs (RIID), (Lásd| az 5.a, fejeutben)

Áfu ,it li miúségéttenőrzé,

A, áí!ételihinóségdhnőfu:! célja a iemékek megfelelósé8ének a vixgáata. A termékek megfete
lósé8e z hogyje]lemzőik ftennyire felelnek mcg a negreodelő, a vonatkozó jogsza
a tulajdon§ág,
bályok (nemzeti, szakmai, niüalari szabványok), szuódések, ellenórzési utasítások, dokuoentációk

24
 2,Ar.ktártechnolótió

.{ mintavétel módjaszerint a minőségeícnózésnek a következő íajtái ismeretesek:

1 nár éaül ifrdendardboí elkhótzés

. szdz]zázaléIal, aag!
_{ száz százálékos ellenórzés során minden da.abot megvi^gálnak (de áltatában nem a termék ösz
s,es jelefuzójét, hanen csxk bizonyos tula.jdonsá8ait). A módszcr (íóleg az ember koncentrlltóké
pességénekváltózása miátt) néhány nem megfe]elő termék átvétclét credményezheti, i]letve néhány
fuegfeleló terúékvisszautasitását is okozhatja. Roncsolá$aljáró vj^gálat esetén 100yo os e enór
zést természetesen nen lehet végezni, egyébként is a 100%,os clenórzés nagyo! költséges, é§ neve
e enére nen ad teljes biztonságot-

2. I/éhthnszerű elle nólzés

,\ beszáIirott dfuabok bizonyos ré§zét vi*gátják me8, A tételnagysá8ot ebben az esetben áltatában
tetszőlegesen határozzák neg, Ha tlil sok darábot ellenőri"nek az költséges, ha tul keveset, akkor
hibás darab kefü]het a vevóhöz, vagy a következő fuunkáiizisba.

J. statilztiA.i úi t|!étele! elle őlza

Ez a módszer előzóekkel szemben haiisósább és úegbízhatóbb, mert a matematikai statisztikai
^z
módszertan segíiségévelviszonylag ki$zámú mintából ronnak le köretkeztetéseket a nagyszámú
sokaságra vonatkozóan,
A mintavételes ellenőzés történhet minósítéses vágy mé.ésesmódszer.€1. A mjnósitéses e en
ó.zés során azt áíapitják meg, hogy a minta elemei negfdelnek-e az e]óilt követelménFknek (ó/
nem jó, selej/nem selejt),
A méréscsmódszer alkalmazásakor a mért értékeket feljeg}zilr elemzik, eloszlását vizsgálják és
megáIaPítják, hogy a minta meglelc1 e vagy sen,
Á mintavételes ellenóízés elónye nyilvánvató, a 100% os vizsg]rlat he\ttt - bi"on}os elóre meg
határozon kockázav1]1alásal - sokkal kisebb számú mintadMb vizsgáatt révénköretkeztetni le-
het a tétel mjnóségére. A módszert elsósorba! áz idegenáJu ellenóuésnél használják,
Az elenórzés me8határoatt anyagnennlségre, tételre vonatkozik, Á tétel a temé]<nek valami
htn elóírás szerint meghatároatt, minósitéíe bo.sátott mennyi§ége.
A statisztik i mjntavétel fejlódése során az eg}tdi teíek átvételi mintavételi táblázatokba épül
tek be. Ezek a táblázatok rendeett szrkezetbe íogla]ják a fuintavételi eljádsokat a megbizhatóság,
a tétdek kezelése é5 a költsé8ek von*kozásában.
A mintavételi elóínisok tütalmazzák a kiveeDdő nintmagyságot, á fuinta kivételének leltételeit,
!álúint a tétel átretelére vagy visszautasítására vonatkozó kitételeket. A miotáoak elég na8ynak
kell leínie áhhoz, ho8y t tétel minőségét tlikíözze, A mintavéteü táblázatok á vlltozó igérytk kielé_
gítésecéljából kúlónböző hibaszázalékokía és nem megfelelóségi százatékokía készültek,
Az átvételi minósé8-e]lenőrzés nódszereinek reszletes 1eirIi§á sebestyén László-Wörösmarry
Gyón8yi: Lo8isztikzi úgyiqtéző feladatai címúkön}aben talátható.

_{z áruátvétel után d€gtörténhet az áru-bevételeás, amely lehet manuátis és lehet géPi. Á manuáLs
úódszeúéIiézzel kilóltótt bizo\rrdrot kJ, (lesd 2. sz. me[éklet) úí8a 8épi mesoldásná1
lzdnítóqé?ben íő{zítil dz adatolat. 'trIíénak
 l
2,Araktárté.hnotótió

n rcLfui .glséq ké?zése

Minden raklii egy ncghatározott iáíolási rend szerint működik, rmery kóretelményeket támivt
a betáloldndó íak;mánik méreréltl,löúegével, eg}ségrlkomány képzó e§zközéveL szemben, Ezeket
. kóvetelménveket ke]l ngvelembe venni az áruátr,ételt követő egvségrlkomány képzésnél,Temészete
e8ységmegegvezik 1 tároLási egys éggel, fuivel akkol nen
gükség*
,.n opti-,iti.,l"
", "" "l",á[itási igény teljesíthenj,
átíakódás.Tartós kapcsolatbxn lévó partnerekesctében kölcsönös egyezteté§sel ez az

Az eg}séglákonányos tárolási rendszerek ]egelterjedtcbben hasznílatós eszköze a &/6za'dfuJ

EUR -/,;.rór;?, széLeségiés ho$zúsági mérete: 800x1200 mj]]iméter A tárolás biztonsá8d
^fre|ynek
crdekében forrtos, hogy egységrikományok kéPzésélecsak óp !*ódólapok kerüljenck felhasznáLáía,
A2 alábbi ábrán láthatókrz olvan károsodások és hibák, anelyek a rakodólapokat a lxkodólapo§
aXv"nyokb,r ,J]o I J,/adJln á]<dlla" Jr *,c,/lk,

3) A lédo apo ,ejeségenelr €3} áho$zúságönói

dl Fahiáiy a rédóbpoi,ále$égén€k

Al.b robbminIl0q!. Vál,j €Lío,duhhetvze,e

s) fuhl yEBl, dhárcbrceem+ V

hJ |-dh,ánv Vá* rep€déQl Btnely bb 9éreBég€nP!

Vagy m3c8ágái;k íele Érében

2 2,dbrc RákodóLap hibá(

E lő kélz{tés be tór úl ds t4
Az árubeszálítlisi folyamatfuodul utolsó fuúveletc, amely egyben mind áru mind információ áran
lás szenPontjábó1 á kápcsolatót jelenti a tárolási folyamatnodulla1, a betároláya váló clókészités,
Ez a múvelct egy információ§ és egy árumozgatási eleúet tártalmaz- Az infoímációs elem a talólási
hely neghatárczása, az áfumozgaiási elefu pedig a kijelölt táro]óhely átadási ponrjához \aló be
szállitás, Ez utóbbi múvelet eg}tránt töfténhet Jzal4rz,J, \l\etrefa\anatas frúkö,lísú anld{naz{ató
Á 2,3, íbrá egy
sil,ikel az áruáramlás intenzitásának és áz auromatizálás igényének megfelelően,
iegnkoman}ok raktaro" beIüII hóizantális lrrttíaí,ára alldlfu 8é?i taryaflcókáí frll^th,,

ffi b
 2, A l.ktártechnoLógi.

r-ET-tr@
Vijiv.l. I F::@
i,. 1 ,]
d
2 j. dDr. rzátLiló talgonCák

_\z,,i'jelű gép ún.gal,snúrénfur|a a.Ke4lóic a íal^jszjntcn haladn követi a targoncát, a lehajt-

hitó karral irányírhatja azt, és szabályozhatja scbc$égét, Á,,b"jclú 8ép irányitása szintén hasonló
kiíal történjk, de ht már kezelójénck lehctőségc van arra, hogy fclá lrasson a targonca platójá.a,
_\,,c"jelű gépnéla targonca íczctőjc o1dalnái}óan ü] a largoncáni és onnan irányítja ann.k mozsí-
!.it, Áz oldalir|in)a1 űlésnck azért vanjelentősége, mert igy lchcrségessé vÁljk a targonca szerkezetj
;roszának csökkcntésc, ami se8ítia s?,jk helyeken v.ló kö"lekedést. A"d"jelűgéP lcz.lő éhúlLóz
llleló dutarldtiAus !zdl!ílóla,arr.4. Ennek irányitása a padozatban elhelyezett e]ektromos vezetékke]
löriénik, amclyct a targoncán ]évó két tekeícs fog közre, követve ú eleklromos vezeték nyomvonatát,

l folvamatos működésú gélek áltálában telepit€tteké§ kónnyebben autofu,tizálhitók, A 2,4, ábrán

.gy folyamatos működésú §zállitórendszer látható.

24 dbr. cöl8óspáLyás ráltitóíéndsrel ÉitáriaLkaLmará9á

2. A raktárte.hnoló8ja

A tárolóhely kijelölése a í.ktáiiiíílt᧠feladata, Á döntés sórán ket fó szeúPóítot keí 68yelembe

1. á nktárban kiálakitott tárolási rendszert

2- a forgalmi adarok alapján tórténő ABc el€mzést

1. Átdht!ííba, kidldk,itat áílalí|i furllrzef

Két átapvetó formája van.
a) kötötthelyes
b)
szabadhelyes tárolás
tfuolási rendsze! azt.jelenti, hogy a raktáJban minden cikkcsoportnak (wgy .ikkelen,
nek) kijelölt tárolóhelye van és csák ázo]<ía lchet betárolni,mrg a !rubdi})elJé! lárclás meghátáJozott
^kötötth,lyl
íeltételeknekvátó megfelelés eserén bánely tárolóhelyre bármely ciklelem bctálo1ható,
A kötórtber' táíolás elónyq hógy egyszerű nyilvántartást isényel és könnyen kóvethetó a kész-
míg hátrán}a, hogy nem tud ru8álmasan alkalmazkodni a készleten 1évó cikkelemek
letu]á.ltozás,
volumefl váltoásához és előfordulhat, ho8y üres tárcló helyek me[ett más cikkelemeknél elé8-
telen a rendelkezésre álló tátoló kaPaciás. A szabdnh,/_,,,J tárolás előnye, hogy kéPs rugdmNan
kie§ln]íteni áz egyes árucikkek készletin8Bdozásiiból következó tárolási igény qáltozását,, hátrányt
visant, hog az áruelhelyezés, a tálolóhely nyilvántartás manu:ilisan nehezen követhetó. Á számi
tógéPes r*tár nányítási é§ nyjlvántartási mód§tíek terjedése kóvetkeztében a szabádhelyes tárolás
alk.lmazisá kerlit elótérbe,

2. Áfoígdlfui ad\tak ald?jd" űnéúÁBc ekfrzés

Áz ÁBC etemzés általános célja, ho8y wlafuilyen sanpont ataPjáí fontosági soííender á]lapítson
meg e8y sokasígon belül, A jclen esetben ez a sokasá8 a Éktárban iárolt ciklek, cikkcsoportok
száma, á szempont pedig a forgalom nagyságában kéPv;selt fuán}tk. Az ÁBC elemzés se8itséget
tud DFjrani abban, hogy a íorgalomban betöltött szerepük,]aPján történjen az egyes cikkek, cikk-
elemek elhelyezése, ezátal etósegiwe a raktiri nunkafolyamátok optimális lebonyolításít. Ugyanis
nem mindegy, hogy e§ts ]áJucikkek beÉrolísánál, vagy egy-egy negrendelés teljesítéséhezszüksé-
ges árukigyűjtéshez mi|€n hoszúságú utit ke]l negtennj.
Az ABc elemzés §oíán az egyes árocikkeket íorgámuk nag}ságá alapján sorba rendezik, majd
a hmulátt értékekbő1 negvizsgálják a cikkeleú szán és a forgalon viszon)rlt- A taplsztalatok azt
mutatiák, hogy a cikkelemek kis száma adja a folgalom döntó többségét (,"A'jelű áruk), Á közePes
for8ltmat képviseló ádka M je]].enzí,hógy hozzáyetőleg az ósszforgáombán betöltött aránFk
arányós á csopoltot képezó cikkelemek dányával, (,,B"je]ú jifuk), míg a'C"jelű áruk a nagy cikk-
elem-szám menett átacsony forgalmi éítéketkepviselnek,
A iírolóhely kij€lólésnél az l'jelú cikkelenek számán o1yan eLendezést ke! biztosítani, amely
lehetóvé teszi minél íövidebb úton történó elérésüket.

2.2.2 Táro[ási módok és al,kalmazási íel,téteLek

A tárolási folyamatmodul a íáktározás egyik aláPfunkcióját testesiti me8, A ráktári tá.olótér a rák
táli készlet n€yobb hán}zdánák elhelyezésére szolg]ál, ezélt átálában a .aktáréPüeten belü a leg
lagyobb helygükségletú. Ezéítgazdaságosági szempontból a legie emzóbb murató a tárolótér
térfoglt-kihasznáLís& U8yanis nem minde8y, hógy e$/ adott íáktáriérben fuilyen mennyjségj áJút
1ehet eLhelyeni, vag egy adott mennyiségú ároho, "tkóm fáíó]óEret kell létesíteni,

28
 2,A róktáne<hnotótia

Á rárolótér téríogltkhasználási mutatója a hasznos tédogat (Vh) és á teljs (ó$zs) térfo8at (Vó)
zikJ|
^íányátÍE

k, =
|Lrc|) %
rö

Á hasznos térfogaton a tárolásía kerüló áruk térfogatát ke éfteni, Ánhoz, hogy az árutéíbgattól
eljuthasunk t táíolótér térfoButáoz számba kel venDi azok2t a holt tereket, ánel}tk inhóz szúk-
ségesek, hogy az árukezelési folyamatok biztonsígosan elvégeáetók legyenek:
1. Hatósá8i elóírasok miatt (rűaédelem) szabadon hagyandó terek,
2. A kezelh€tóséget biztosító e8ység.akomány-k pzó eszközök téfíbgata,
3. Az egységíákományok kezeléséhez szüksé8€s manipulációs térköák térfogata,
4. Á tjiroló eszközök (raktári ál1ványok) s?,erkeeti elemeinek téríogata.
5. A táJolt árukhoz való hozzáférhetóséget biztosító kezeló utak által igenybevett térfogat,
Az 1 4 ig íelsorolt eleúek olymje egú€k, imely€k konstansnak tekinthctók, igy a térfogatkihasz
nálás növelésének szenPontjából nefu j€lentősek. Az ötödik tényezó az, amely leherőséget ad a téí
íbgdt kihlsznátás nöVelésére, igy a tovibbiakban a mutató az alábbiak szerint kerül értelneásre:

árulórolásra |ddelke.§rc álIó lé} Eal

b 00y
lá rcl Ólé r ösz6 1é,Íagala

A tárolótér öszes térfoglta és a hasznos téríogátköátt az alábbi összeffig8€s áí fenn:

yó = y\+ yfr

]iol ]h azon meddó térfog.tokat jelenti, anely a iiroló tenileten belül a kiszolgáó gépek közle

A Ektári tárolóté! térfogat,kihasználás növeléséíek lehet§éges hódjait a 2.5. ábra segitségével

]ehet megközelíteni, Az ábra e8yt rclótéfi metsat egy jellenzó elefuét tútalmazza, aho1 ,,b" széles
!égű közlekedóútról mélységútáóló zóna kiszolgálásá történhet. A hasznos értéketirt a
'réPvi§eli, '2B" "2B'
míg a ,,b" a meddó (de saikséges) érték,

,RhR
l<---------+
<-- +|< >

2,J drd AtroLólér (elertmeBzete

2.A16ktárte.hnoLó8ia

Az ábn ]lápjin a kjhas?nálási mutató az alábbiak szcrint szí,nithátó: 2. Á1

E&!,é
1= ?L199,7, t
28+b 80(

ahol| b kiszolgáló úts?nk§églet igénve (mm)

kiszolgálási útró1 keZlt tlirolóhely mé]vsége (úú)
^
B á ,,b"

A képletból kitúnik,hogya kihasználási úutató növelésére két lehetőségvan:

a táro]ási úélység(,,B") növelése
a k.,^llj] , ut í,.Lr'l .zele.,"ts, r.t . ,ókkenF_

Az clsó eset á tároLási mód, a fuásódik pedig a kiszolgáló géPek, oldaláról történó térfogat kihasz
nálás növeléséneklelretóségét adjá.

A térfogat,kih6zn|il,Ás nővelése a &iiolá§i mód oldaláról

Á tárolási fuód a táJolásn kerüló áruk raktároD belüli elhe\czését je[emzi, Két alaPvetó változata
különböztethető meg:
1. az állvány nélkúli táolás statilo
2. az állványos tárolás

1. Áíwíny Délkiili nííolás

Jelemzóje, ho8y egysógrakomínyokat, illetve a kézi árukczelés esetén a gyújtócsomágókát köz,
^z
vetlenül esyfuásrá halmazoljáh és ezekbő1 a hatfuazokból a szelektátás igényeinek fuegfelelő töm- -h
Böketképeznek (töfrbö! aj,a/ó.Ternészcte sen nidél nag}obb a tömbök nagysága annil magasabb
á raktár térfogát kihaszná]ási nutatEa,A tömbók méretének csó k l{en tésévcl lehe t eljutni az áíníly

íéIknljMro! lárotdsi módho4 ámelynél egy kiszólgjló út két oldaláó egy egy so! Bkomány lrelFz-
kedik cl.
Az i]lvály nélkiili tárolás jellemzói:
tömbós eLendeásnél iSen jó térfogat,kihasznilás
homogén áJuválas*ék
- ,obb egyrgrakoLr) .g]id.jjbef,bF,oI; i
rakofu ányok terhelhetó§ége korláto7-ott
, az egymásra halmozott rakományok stabilitásá korlátozott
, az egyes rakományokhoz való eg}di hozziíérhetőség korlátozott

Az á]lvány nélkü! tárolás esetében a kö^etlen hátmozás mellett dtk lmazzák a kúlónböző kerete-
kct, o1dalfrtas r*kodólapokrt a terhellretóség é5 á stabiltás növeléséíe. Azonban ezen segédeszközök
\á.7nJla j.J]'- korl"lol"ll
h,rJn azh"to,agr nrg:"ag,
Látható, hogy az állvánl nélküli tárolási módok alkátmazhatósá8l igen sok korlátozó tényezóvcl
rcndelkezilq ezért az esetek többségében az állványos tárolási úódok valamelyik últozltát alkal-
 2, A r.ktÉrtechnotógió

2. Áívínyostííolás

E9ts é8fa kon dry ok rfu olós i fr ó llj oí

Á 800x1200 mm-es rakodólapokon kepzett eg}§égrakományok g}"kíabba! alkalmazott tárolási
módjai
- statikus tárolási módok:
. soros állwinyos
. kettós mélység,j átlványos
. bejárható (átjárható) ánványos
- Dinamikus tárolási módok:
,
8ördíthetó áIvánFs
.
8órgő§ átnrtóátlványos
. elóltöfthetó (hátratolhátó) áIván}ts
. sPeciáli§ álúnyos

A státikus tárolási mód ázt jelenti, hogy a tliJolási tizi§ atatt a tárolt áruk helyiiket nem változtatjáL
a ünmiküs táolási módoknál vagy önnágükbán, n8y az állvíoyszerkeettel e$^itt elmozdulDak.

statikus nárolá§i nódok

A saras duúdhlo! láíólásnin (hsd 2,6, ábra) a kiszolgáló út két oldáán e8y-egy állnínysor helyezke
dik el, anelybe egymás melé és frjlé nélységiiránybd egy egységrákomány tárolható be. Tlhát jtt
az egységrakonányban mért tárolási mélység:B=1,
A soros á]lványos tárolás jellemzői:
- het€rogén áruválaszték tílolására alkalmas
- c8ységlakományok cgyedi hozzáférhetősége
- alacsony értékútérfogat-kihasználás

2.ó dbla Egvségrakomónvo ( 5olo5 tárcLá5a

2.Aröktárte<finoLógia

A 800x1200 nn es EUR szibványos rakodólapokoD kéPzett egysé8r*onányok kétíéleképpenhe-

lyezlrctók el a sofos ál]ványokon,
Kúaztiánln .Ihe\ezés ]elenti, hogy !z eg}§é8rakomány 1200 mn es méíete nerőleges a ki
salgíló folyosóra, mig r l,$z nanrn elberezés esetén ú^l párhuzimos,
^zl

Á rákodólapokat úgy ke elhelyezni az álvánion, hogy a rakodólap teherhoídó elemei áthi

dalják d hossztartók, az álátámasztó sinek vagy a tartókarok közötti távkdzt. Ebból a szcmPontból
kedvezőbb a keresztnánF elheryezés, nivel a rakodólxp szcrkezeléíélfogm biztonságosan fekszik
fel az ánviny ho$ztártoján a 2,7, íbiin látható módón, Szempont, hogy az állúny ho$ztartói kö
zötti távolságot úgy kell megváiasztáni, hogy azok közvedenül a rakódólap lábd aldtt ráma$zák átá

Hosszirán}ri rakomány elhelyezés esetén, a Qkonány biztonságos atátámasztá§ára a hosztartó

kat kereszttartókkl kell öszekötni, ámelyekíe a rrkodóla! lábai iinaszkodhatnxk,

2 z tjbld, (elertiíányú tárcLá5

Lábakkal elátott acé1 rakodólapok esetén rakodólapJábtámaszokat kel használlj (lá§d a 2,8, ábnít),
Az olyan küönlegcs rakományokat, mint á kábeldobok, á huzaltekercsek, á hordók stb, az eredeti
tárolóeszközók szálLítója :iltal me ékelt megíelelő tartozékk l meg kell timasztani,

b) íácsó§ otdalíata, raodótaPv.cyk.lodá

c) a íökodólap tába és lábtámász per€úe

2,8 dbrc [á.rós oLdátíitas lakodóLáP lábtám röLiLótám rtvó

A kefta nélrségi ótluiryú tárolás á sóros álvá!}os rárclás olyan változata, amelynél a kiszolgáló
gép speciáI; v lsze.kezete lehetóvé teszi a kjszolgáló úttól két egymás nögótt elhelyezkedó rakó
l"ny k.zeh"et, A ra,ola,i lel),e8: B 2 .gy cgla\oÉJny.

32
 2.A raktárte(hnotógia

A b.jdíbdtó (ílfuhari) dh,íryú§ tá.o]ásná1 a tügonca be tud hxjtani az ,átlványoszlopok közé, és

az azokn szerelt konzolos ta.tókja hel}tzi el egyfuás fölé és mögé az egységrakományokat (1ásd

A
'bejárhaló"
e]nevezés !íiáz elíendezésiformán vonatkoznak, anikor az áí{ányok fain telepitet-
:L tek és a kczelésük csak egyik óld.tról lehetséges, Az írjárható telepitésnél lclretóség wn arra, hogy
.z állvány mnrdkét oldalíró1 behdjtsánlk a íolyósókba és hozzáférjenek a rakományokhoz. A táro]ási
méb§é8 ezesetben 8-10 egységrakómány is lehet,
_{ bejárható (átjáfi ató) á[únyos tárolás jelemzói:

- egy,e8y cikke]eúből nagy mennyjségű egységrakomány, egyidejűle8 be j]letve kitá.olást

- tömbszerű tárolás jó téríog,Jrkihasználással,
- eg}€di hozzáíérhetőség nem biztosíioit

2 9, .ibld Be]árhitó áLlVányo5 tálotá5

{ bejárható (átjárhrtó) átlványszerkezerek sem a nkodólapokat, sem pedig a targoncavi]lát nem

: zetik meg, Há az egységnkományt a bejárható (áijárható) á ványba helFzik, a rakodás múveleti

i_,rlendiét a következők szerjnt kell meghatárczni:

1, A vilás taígóncának ! bejájháró (átjárható) álvíny blyosója előtt sáv előtt kel fclvcnnjc a he

.2, A
r2kományt á targonca íiiggőleges helyzetű emelóoszlopán lévő vj!áwl a kí{ínttálo1ási
szintig íelke emelnii
3, A rrkonányt oldatirán}ú elnozditássat ke az álványzati folyosóhoz központosan beállítanii
1, A targoncával az áíván).folyosó bejárattól a bcá]lított pozícióig kell eLőre ha]adni, a rako-
mányt, a targonca emelóoszlopát a terelósinektól u8y a bejárható állnínyszeíkezet más ele-
iló meitól érintkezésmentesen tartvai
j, A rakomán},t óvatosan és közólpontosan más rakományokvagy a bejá.ható á qinyszerkezet
más reszeinek negelintése !élkii1 kcl rásülyeszteni a terelősinekle, és a rakomáry,t le ke[
2.Aráktárte.hnoLógja

engedni a vi]lákról, Ha már érinlkezik a terelósinekkel, a rakodólapot nem szabad csúsztrtni

vagy vontatni az alátílnasztó állványelemek menténvagy&okon át. do]g
6. Abeépített vagy nem bcéPítettlejtős o]dalterelőve] kiátakitótt bejárható álván}zat beiárolá,

[í--,Ií
sát és kitáro]ását a 2,10. ábra szerinti sorendben kell elvégeznii

ffiffi4j
(1) A ralómány me3íelelő táróló,lníe
való emetésé a fotyosó bejárátánál
(2) A rekomány kózpóntosítá5a

Din?
Agal

a) B Ékódólap és a teíelősínek kózott]táV,Óz

b) betáíólás]táVózaE{ománybeh.lyezé5ekol

(l) AíókománykőZpontos elhelyezése ata ó eLemr€

2 ]odbro Hetyel bdárclá5bejórhaló(átjárható)álLVónybö

A legkedvezótlenebb esetben a rakodólap lcgk]sebb felíekvésc a tartósinre, a rakodó]aP extréfu hety

zetében 1egatább 20 mm,legití (lásd az alábbi ábrit),

a) Le8kedvezőttenebb esetben a rakódótóp

fetfekvése a hossztdrtó sinre

2 11 dblo A ELodóLdp Legkúebb biztotrigú feLfekvé5é -1

A bejárható álvÁn}zaóán a rakományok elhelyezési soíendjét a 2,12, ábra szerint ke]l köverni. A be-
tárclási úúveletsorán az első nkomán}t elhelyezik az 1. Pozicióbán, és az í]]vín}t @ ,1járól felfdé és

34
 2.Aróktárt€chnolótió

hifulról kifelé terhelik, A kirAkodási művelet sórin n ibl],lmrt ennek pontosrn a forditottj", fentról ]eíelé
dolgozvx, beíeléhihdv! . beiirn!ó álvin}brn, S,.bály, hógy seú r be sen ! kitáloláskor r targon.t
ne hdldjon el olyan lakodólapos eglségrrkonány áLltt, i íelsó táro]ószinteken helvezkedneke],
^meL!

(á)Abejárhótó(árjárhátó)áLlVány (b)Abejálható(árjárhátó)áLlVány
betárolá3i3oiíendjé.Beráíolásaz (itárotásjsoíennje.xitárolása
alsószi.ttólaíet9ószinti8 íetsőszinttőlazal9ószinrig
2r2 dbro Be é5 dlóíoLó5i5orend beiáhötó lótjrhitó) ótLVónyel e5etén

Dinamikus tárolási módok

\gótrlíthető dlhnn}6 t^íó]ásn:1l az Állványszerkezetet motoíos mozgatású gördüló kerelel.rc szerch
níos íllván.vók képeziL aúe]],ek töfubszerűen helvezkednek el és csak alkalomszerúen a be- és h-
::.olás ljelyén nyitnak ut.lit,(llisd 2,13, íbra) Ez esetben az egvségrakonán1,okban bfejezett tí@lísi
::ilrség r 20 rrkonlányt is Ineghalrdhatjr.

2 ]J db@ 6órdillretd áLlványo5tilolás egységE(ohón\/o(hoz

.
j.díthetó állván),os tárolás jellemzói:
hcterc8én |inlvdlaszték, mindcn tárolási eg),ség cgye.lile8 hozzlÉrietó
i töfubszcní tárolás kdvetkeztében igenjó térfogar kih2sználás
.rigN beluhízásj köllség
rla.sony fbrg om, mivel e8y idóbeD csak egy folyosó használható be és kitárotásri
 2.Ar.ktárteChnotótia

A rakományok átlványokon történó elhet}tzésére a soms álvínyoknil 1eírtak értelfuezendóL

A görső, dí"dióIgó|ras aífuld, e§etén a rákonányok az egyoás me]lett é5 Iirlött lévó és a betárótási
oldáttól a kitárclási oldal felé lejtő 8öraőspátyákon hebtzkednek el, és a kitárolás ütemének meg-
íelelóen sö.dülnek elóre, Ez esetben a tárolási méb§ég 8-10 e8ységrákomány lehet. A 2.1a_ áűa
K]l
egységrikományok tárolására alk lfuas göfgős átfltóá]tván)t szemléltet, A gölgős átfutóálványjel-
legatessé8e, ho$, a ví6zelkezeten és a görgósPály.Ákon kirul számos olyan kiegészitó berende;ést
igenyel, amelyek biztositják az üzenszerú hasznáatát, Ezek a berendezé§ek a következők|
A betárolási oldalon szükség En fakomán},tájolóra, amely biztositja, hogy a gór8óspályá és
a rakomány hós§ztengelye egybe essen, Ht a kettó kózött ságeltérés mn, akk;r ; raloúánv
ehudhdt,
Az egyenletes legördülést ftkezóSörg,ők beélitésévellehet elémi, afue\tk megákadályozzák
a nenkiuínatos 1llgpreulást.
- Á kitírolási oldaton teqi]asztó berendezést keí beépiteni, ameb,nek az a szerepe, hogy meg
akadályozza a rakományok egymáya torlódását. Ennek erdekeSen egy meclranikuiszerke
zeúel hézagot b]ztósíí u elsó é§ az azt követő mkományok kdzött, lehctóvé téve az első
rakomány kitárolását,

A göraős átfütóállványos tárolás jellenzőiI

- az egyes tároló csatornákban hofto8en ánváászték
- a tömbszenű tárolásmiatt i8€n jó térfogat kihasználás
- a FI Fo (Fi.st in Fi6t out, elóször be - elószöí kj) elv automatikus érvényesítése

- nagy to-gJ]óm |ebolyo|lIJVru JkJ]n& d kj$ló'Jsl oldalor k], l3vol{go1 Éflü c el\.lo ndgy
nilaszrók köÉtkeztében

.2 14. dra aó8ó5 ótfutóáLlvóiyeg}jé8nkomónyo(liíolásóla

A2 elöIühneű a&íatolhaű) óIloóa}os flírclig \ilszonylai itkán használalos, A 2.15. ábrán látható
az etöltöltős (vas/ az angol ,,Push back'elnmzés szibad forditásávat| hátratolható) állvány,

36
 2. A raktártechnotótió

Az elöltöltős jillwinynál, e]lentétben a görgós áifutóállvánnyal a bc és kitárolás is ugyanazon olda]on

történik, á kezeló úttól az állvány hátoldala felé 3 5%-ka1 emelkedó görgős csatornákba. A betfuo-
lándó egységrakonánnyal lehet hái.atolnj a csatornába már elózóleg betárolt e8y§é8rakofuán}oklt,
Kitároláskor r csatornákban tárolt egységrakományok előre 8ö.dülnek.
Az elöltöltós á[ványos tálolás je]]emzői:
az egyes tároló csatornákban homogén áruválas*ék
kdzepes rérfogat-kjhasználás
a LI Fo (Last in-Fiíst out,utoljá.a be-elószörki) elv érén}tsúlése

2,]5 dbra EldLtóliós állványos tálotá5

sf%alb óIod !ü tlitolir. Az elöltöltós álváry,típus egy speciális vÁltozau az alábbi áb!án látható
ln, ,.száre]lit kocsis' tárolási mód,

illili
il
ill

2 1ó dbld E8ysé8Ékományo(táíolá5a,ráte n' ko.§]Vatkis?okáttáLLVányon

2.Áraktárt€.hnoLÓgia

Ennél a táolási módnál az egysé8rakom:inyokat i

targoncától liiggedeniil működó, saját hajtássil
rende]]<czó és sPeci,i]is sinszcrkezeten közlekedő szíltítókocsj mozg.!! a tároló csatornákbln-
A'szateüt kocsis" tárol᧠jellemzőj:
- dz eg_ves tároló csátórnákban homogén áruv,álaszték
- a römbszenj táro],is miatt igenjó tédogat kihasználás
- r Ll Fo (Last in First oul) eLv automitikus érvényesitése
Telúészerescnei]y-e8-y konkér iíro]ási rendszer ncgválasztásánát igen sok szempóntot ke meg-
1,izsgálni és mérle8elíi, ahhoz,lrogy dónteni lehessen azalkalmdzindó tárolási nródról,
l]yen szempontoki rz áruválaszték öss?etétele, a forgalmi jellenzők, a Fl Fo (First in First out)
kóvetelmén}r, az egyedi hózzáférhctőség igénye, komjssiózás
clr, érvéíyesülésének icénye,

Az egységíakomínyok tárolásj módjainákjelemzóit az alábbi táblízat lbgla]ja itssze.

F
r T*.l",**l T
echflológiáijelemzó

t **r"*
Homogén áruválas7Jék
Azonos cikkelemek egyidcjú Da$ fuennyiség!'i lnoz8rtása

t,-
',, tl ,o", ,'o,1g,
I sy\.^ldkon Jl \o{ ncltle' , J , rbrru - c,
A,onós.jkkclemekb.jl nrg]obb mennviség
Egy egvoszlo| egyidejú bc i]letve kirliro]ása

t
E§sógrakoúányok mcsfeleló teherbírása és

t All,",l."

,-,
Heterogén áruváldszték
Egységrakományok egycdi hozzáíérhetőséSe
l
. l
^lrcorvo.Llterfoea,-ll-,,,al
A,,,lo, ciklLlcr Lból hgaldbo ("l egy et ra^onr,,,,., zol eev,

I o** -,*
dP:u b. ||eryr \ t ol,,,.
- s,,c,irlr. L,z.lgrloLcp rger,. l
- Kol.Dc,ieríoeatL'ih,,nJl:, l
,l g] c8t .:.\e enboi- n.g} íP1lyi{gr -L^eq-,kon,l\..g,iJeiu
be ,!.Ne kjtdrol, J
Icg -,i.
I

Bejirhiró I

Tömbszerű tárolás jó téríogat kihasználással.

Esvedi hozzáféíhetőségDcm biztósítoft
Hctercgén áluválrsáék
Igen ij térfogai,kihnsznál,is
Gindithctó
kltgJs berulrázási költség

L:
Heterógén, egy-eg} csatórna hosszán^k megfclc]ő fuennyiségú

FI Fo elv aütomatikus éíényesülése

Igen jó téríogat-kihasználás
Nagy forgalom leboí}olirásáía alkJtúrs
I
Magas bcru|ázási költsé8
2 1 tlirld?ít Ety5égÉkományo5 tóloLósi nódokFltemzói

3B
 2. A r.ktártechnoLÓgi6

Az eddi8 tárgyalt tárolási módok közösjc[emzője, hogy a táíolási egység ! nefuzetközileg s2abvá
nyósított 800x1200 mm es sík lakodólapon kéPett e]]ységnkomdn}. Az ettól eltérő méretű, dakil
gépi nozgatlisú rakományok tárclást speciáIis á]]ványszerkezeten történhet, A 2,17, Iibrr példáll
szálanylgok, vagy hoszú méretúáruk tárolására ,]k,lmds konzólós álványokat mutxt be,

21Z dbla 5ráLánya8o( táíoLá5ó

Egyedi áruk iletí€ gyújtőcsom€olások íírolásimódjai

lz egyedi áruk, j]letlc g]njjtócsoma8olások tálo1ási módjaira jellemző. lro8y - kivéve a nagy tömegj
is terjedelmű árukat az árukezclés a lcgtöbb csctben kézj erőve] történik, A kézi erőve] tórté-
nó kjszolgálás niart fig}tlcmbc kcí vcnni, hogy a m
imális kczelési nagassíg:2,2 métci Enné]
:nagasabb tárolís esetén mcglilcló cszköz sziil§é8cs a magasabb íészck etéréséhe.Ez ]ehet géPi
.jzkdz, amely a do]gozói cmeli, vagy megfelelően rögzíthetó mobil kezeló Pódium. Létra haszná]ata
.]unkavédelmi szcmPonlból nem megcngedett.

1 §oros polcos állvány (ásd 2,18. ábra) r leguniver

,.üisább tároló eszkóz, fuivel a tároló íelület .lkátnrs
: ]egkűlödböább csomagolás nélkiili, vagy csomagolt
:.€di áruk és g}újtócsomagok elhc\ezésére. Ezck az
!]linr§zcrkczctek csaknem bzárólas old|ató kötéssel
l ,
, ,l^d^ eIeTekb ,I d],IhJlok o</e, A vllidhj ,,.Jts
:! i,
egyes gyártók áltat kinált nagyszámú kiegészítő
::im\.ílaszték lehetóvé teszi a legkülönbözőbb tárolási
l.él8tk kiclégitósét,

2r3 dbrd 5olos Potrós áLLVányok

 2, A laktártechnoLótia

)":.4,,:,,nJ8a.,Jgi."nF (.fulgJlá. kolLl l.ld./obölP,, leheló,iAril íJl"dabe22I9

,b,a^7ábIJbá]oldalild,/eaake/e.of:.fmel.,,,,'.o^i,"io.og.p.,,ioltoldJ]lrcVenpeo:Agd
]éri, szintekkel fuegosztott á]lváDyszerkezet tesá ]ehetóvé
a -"sma'lÁ ,;,"h.r L"ly.alilÍ",*;,.

2 ]9,nbd Tárcláj] D]aga$ágndvelése po1.6 áLLVónyoknóL

larc,lóldd: .!úDJoh áProbb ;ruk ös,zcío8Js;id JkJmJs laoJkno/

.\ kiá]Jfulon q/-/en] Dloló
bPífnde,ésfk, l 7"knc] .eT s/üI{.e8e,
P^kre|u].l. miwI mJgUk a ljdak a feherho.dozok,

A gőfulítbető dlhóryos tdrcti'

sínen, többnlre kézi erővel
moz8atható soros álványókból
épii1 fel de ]étezik gépi moz
gátású változata is. Át,]ában
archiv anF8ok, vá8.y kis for
gási sebesséaú áruk tárolá§ára
A 2.20. ábrán ely
^l]MJnuák.
hosziráryú e]iendezésú gör-
díthetó á]lvány ]átható,

}-,_-
2.-2o db@ córdítlretó po1.o5 átLVóny
 2. A raktártechnológia

A gö.gős ótfi,ródngónJok a]k11-

masak gör8ős elemeken lesór-
dülő fenékJelúlettel rendeLkezó
gyújtócsoma8ok beíógadásárá,
amel}tk a ki§zedés ütemének
me8felelóen górdúlnek elóre a
lejtós görgóspáyán a betárolási
otdaltól a kitárolási olda1 felé,
szerkczcti kialalotását a 2,21,

22] db@ có€ó5 óti! tóá lLVá ny g]r újlóGon. go ( trotásá É

A Aijríórgódlobrak !í^zinres,
vágy fiiggőleges síkban mozgó,
végtelenitett láncra íelÁiggesztett
t]irolóelenekből állna( amelyek
gépi mozgátással fordíthatók az áru-
kezelés heb€re. Je]lemzőjük, ho8y
kezelésük ergonómiai szemPontból
a leg,kedyezóbb. A 2.22. ábúo eEy
ffiggóleges eLendezésú kö.for8o áll-
!á!y szerkezete látható.

A ví^zintes körfor8ó á vány víz-

szintes síkban vé8telenített láncri
ielffi8gesztett iirolóelefuekból á11,
amelyek közül fuindig á betároláy
hoz vagy kltároláshoz szükséges
egysé8eket lehet á kezelési helyre

2 22 tjbta l-üggóLe8es kóíío18ó áltvány

A kórfo€ó ]rlványokár komissiózási igeny esetén hasznílják, (lásd 2,2,4, fejezet)

A bemutatott általános célúá]lván}§zefkezetek mellett a kézi kiszolgáású áÍváoyok között js
Iegt láthaiók a különteges méretú, vagy alakú táJgyakhoz alkálmazkodó álvánFípusok ]s. Il}tnek
:.hetnek példáut a gépkocsi alkatrészeket tárcló állványoL
 i A GiértechnoLógia

tezi kjszo]gálású állványok te.hno]ógiaijellemzóit dz alábbj táb]ázat txrt lmazzr

Tlirolá§i mód l TechnolóAiai ie emzó

Tárolóládás á]lvány
cördithető áíván),
- Unl erzali\ álkJlmazhitU,Jg
Hó22férheb,cg e9er ?anrkb]D ka jó2, Ll
Méretci a tárok csomaghoz ,lakíthltók
Minden áru kö4edenúI elérh.tő
- Meghatározolt méretű lá.otoúa.ikt -.
- Aruk c$,edi elhelyezésére nem alkalfu,s"k"t.,,r,,to
- Ks íorgalonhoz alkalmezható
- Jó térrogat hhaszndlást biztosit

cörgós ídltóíI{iny - K. clül"lel n.§ JlJ,dIJ.7l.uo7 V ,ho//J-ir.

- FI-FO elv éfuényesiilése
fu ühoz8atás g}!korisáAának csökkentése
- NJgy arU\JaVtek k,,nnJ,a kezelheto\ege
Kdfórg.j álvány - OPtimal js Jíuelcl],etU§eg
Automalizílhdtósás
Magas beruházlsi költség
22 tliblázrl (ézi (,oLgilásúáLLványokte.hnoLótaijeltehzó]

Á téífogat-kiha§ználás
növelóse a kiszol$íló út §zélességtnek csökkentésévél
Az egglgíakahdry,N tófuIóhér kiszolgálásának hx8yományos mozgátó eszközei a vil]ás efuelótar
8oncák, Ezen eszkózök rejlesztése az elfuúlt idószákban arra irán}dt, |o8v o]ydn típusokat állírsa
nakelő, dme]vek úiné] kjsebb közlckedési útszélességgclninél Mgyóbb €;elé;i
-ag;sságot tudnak
elérni, A lragyomín)os homlokvillás targonca (lásd 2,23, ábn)jelemzóje, hogy i"
a villaMerlrczettel a targon.dtest clótt hebczkedik el, ezlltal jclentosen megntrelve
a géP hosz'
"ia;*a.p
méretét. A7 egységrakomány betárolásához 90' ós íordulrt vükséges, amely;2éles
köa"iáe.i,tx
igényel.
A fejlegtés dsó ]épésee rclt, hogy a hagyonányos hómlo]§,ilás targoncák után ne8jelelrek
.rn ei1
á tolóovlopos taaorcák(lásd 2.24, ábra), amel}tknél az efuelóoszlóPot hiáraulikus henge;l moz
gás kö^en hátra lehct húZni ezzel csókkentve r tarAonca 9erkezeti hoszát, E.átal
a Úrolóhc]vrc
vJl,i ,Iorcu a,ho/ b.cbb L.,lelc ets :, elcg"lJ,,,
Mind a hofulokvi ás, fuind a rolóosropos tfugonca xlkalmas iolt arra, hogy nem csak a tároló Homl
__
állvinyokba való bc és kitárolást vége?-zék,hán€m a raktáron belüli eg}tb an}qmozsarási feladato To]óo!

A következó lépcsőben kifejlesztésre kerű]tek azok i speciális tarsonc.típsok, anelyek kizáró

]ag a be és kjlárolást vé8zik, és nincs szükségúk a 901os ráfordullisQ. Vezetósínnel, v"gy
o p"abt,
íektetett indukciós reretékkel úegvezetve csak lrosszirínyban kólekcdnek á folyosó,;-;, ;í*^.
kúerük lialakírása te9i lehetőE a kétirányú á ványkiszolgátást_ Ezck az ún,
"állvlinykjszolgáló
fugoncák' már elnevezésükben is tiikrózik, hogy ni r funkciójuk, A kcskenv útszéle$éget igé;ylő }íeg kel
forgóv Ln fugonca (lásd 2,25, ábra) a legelterjcdtebben hasznátt kötetlen pályís gep, Á 2.21, ib
rán látható telegkóPvillás targonca vi isze.kczetér mindkól ifányba kép$ áklí
ioltota"l, "te.
a brtoldali állványok kiszolgálására. Ezdltat az útszéle$égiigénye a legkisebb, mjrel fuegegFzik
a szillított egységrakonány hérete és i Dindkét oldalon sziikséges biztonsági távolság ós;;;ével,

42
 2.Aróktálte<hnoLógi.

Tovdbbi je]lenzője e targoncatipusoknrk, hogy enelóo§Zlopuk robosztus kialdkítása lehetővé te§2i

l ni$l emelési maga$ígot,afuj elérheti a

T
,EÁl__u

[::r
ltGr] A+
--a?il/.@<.,-@
22J óbd |ómLoO]tLárül8on.a 2 24 db@ roLóoszLopo5laí8oia

7:
-$L
,E-
m

2 2J dbro l'oígóVjLlú lóígon(ó 2,2ó dbra TeLerLóPV]ltós la€orcd

.p

_{z xlábbi táblázat a négy rargoncxtiPüss soros áth,ányos tárólás esetén elérhetó jellefuzó kihászná,
lisi értéket szemlélteti a 800x1200 mfu es EUR rrkodólrPón kéPzett egysésrdkrmánv keresztirá-
\t el\ehP7^e ( l 200 nn e. l llol', l nely,.gl e,-ér,

Útszeleseg (m) k (0/")

Hon olwj]lís 3,ó .l0

2,6 .l8
2x1,2=2,4n1
1,7 58
7,1 63

2,J tdbldzol TéíogilkihóznáLá5i múlatók küLönböZó til8onGtipUjofu

.íIó \leg kcíjccyczni, hocy a mí8 a homlokvillás i .loloo /lo!o,lá?o I. alk"] n| 1nder,ró;,
,:ben ismcrtctclt tárolási mód kiszol8álására, a forgólilás és a teleszkópvi ás targonca.s& a soros
J\ ín}os tárolási módnál használatos,
 : r _iGitrcLósi.

n +ilkbz:olgrló tcíga,./rn kóteden páÉ5 8épek, ámelyek önli óm képesek a tárolóhelyen

i]úti kózlekedésre és
a folyosóvjiltásra is, A tá.o]óhety kiszolgilás násik nagy csopütját keP*
zik a kötótt Pályán Ginszerkeaten) köz]ekedó óllúdkr*ilzalsók gé?en, anclyek G;k €gy íolyo-
sóban dólgoznak, vagy kü]ön átadó berendezés s?nkséges fuásik iolyosóba val' áthelye;süúóz,
A térfogat-kihasználás szempontjábó] na8y elónilik, hogy a teleszkóPviüás targon.áÁoz hasoiló
keskeóy kiszolgálási folyosót igen}tlnek és ugyanakkol íá8y maga$ág kiMolgátására alkalnásak.
A2.27, íLblál egy űyá^yklszolgáló 8€pcsátád látható,

:1

L lö

P|i
kö
22l dbrc ÁltvánlisokáLó gépek
i]]e

A kéi níjzolgdlxú hiful!íri lea.kzef.kfiél réífog^t |ihasználás növelése csak a táíolási fuód o1dalá
ól lehetsé8es, mivel ez esetben a közlekedó^ út szélessége szabadon nen vátoztatható. A minimális
szélesség: 800 mm. Ennél nágyobb útszéles§é8 szükséges, ha a tárolt áíu fo\osóra neróle8es mérete

2.2.3, Magasral(tározási rendszerek

irtl
A düabáru táíoló raktálak spe.lális yáltoz^t^ nagdlranlrl Az, hogy mikePPen hatáíozh^tó meg
^
a nagasraktár fogalma, az évek során több viltozáson ment kereszül. A fogalom a]<kor ielent meg,
amIkor kiíPih-/|;,f kerü|lek J7ok a mo,8d iIV.ny[s7olgá]o 8ipek,lmelyel kc"
"in.T-kelflen
keny folyosón kóáekedve képesek vottak nagy tárolási mágasság (akÁr 40 méter) kezelésére.
\4e&elené,üke, élsó,orban gi7d,ragiokJ voltst, Ezek koz. .o]olhato:
- az aanós tlirolási kapacitásh@ szüIGé8es kisebb terLjtetszükséglet
- a tárolási magáss* Dövelésével az egy tárolóhely 1étesiréséhezszükséges fajla8os költség csök

- a térfogat kihásznáás növelése

114
 2.A raktártechnotótió

A műszáki okók között elsősorban az automatizáLhatóságot keí cmlíteni,

Á targoncagyárrás fejlesztésérel később negielentek azok a köteden pát)dn mozgo átlványki-
§zolgáló targon.ák, amclyck 10 méte.en felülj emelési ma8assággal rendelkeztek, és sPeciátis vitla
szerkezeóknél fogva (forgatható, illetve teleszkópos villa) keskeny útszéles§égetigényelrek, A kö
teden pályából kóvetkezó rugalmaságuknál fo8@ sok terúleten felviltották, illetíe kiszorírották
rk. a kötöttpályÁs á]lványkiszol8áló-8éleket. Ek}or a ma8utzktár fo8rlfua úgy kerLjtt definiálásra,
hogy,..,a tárolásj maga$ág meghaladja az áttalános célúemelótargoncák áttál elérhetó magasságot
és az áruk áínányokba helyezését, il]etve kivételétkeskeny fol)osón körekedő felrákógépek vagy
felrakótar8oncák végzik'. Mára má. a tar8oncaPiacon úegielentek a 10 méter feletti enelóna
ga$ággd rend€lkező álta]ános cé]úta.8oncák is, és az dltatuk kiszolgált nktár mégsem tekinthetó

A magasraktár íóg,]nát helyesen

nem a ma8assági, hanem a techno
lógiai old.lról lehet megközelíteni,
Ezek szerint x nagasnktár olyan
títolási rendszer, anelybd a Mms
:illvinyok kiszolgátását az állvány
sórok kózötti keskeny folyosókban
kózlekedő speciális rikománymeg
i-ogó szerkezetrel rendelkező kötötr
pátyás átlványkiszolgáó gépck, vagy
köteden pátyás á ványkiszolgáló
tügoncák végzik Á kiszolgáló gép,
i eüe targonca jc]lcgEtesége, hogy
nem hagyja el a tárolóteret, i8y a be,
táJolandó rakományokat a múködési
körzetébe ke juttatni, i[ctve a ki
rárolr rakományokat onnan el kell
szállitani. Egy magaíaktári részletet
szcmléltct a 2,28. ábra. Az áb.án lát-
hatóak azok a konzolos taítók. ame-
lrck az átadó lontot kéPezik a taro-
ló!ér és az előkészitő tér kózótt- 2.28 db@ loajvjLlós tö€on.rdL (iseL8óLtm€őBklóí

{ ma8aslaktánk funkcionálh részei az áruártmlás szemPontjá!ól:

- á.ue]őkészitó tér (áruíógldó é§ kiadlj)

- a két teret ó$zekótő anya8mozgató rendszer
t.Ar.ktártechnoLógia

A magasraktárak több szemPont szernrl csoPortosithatóak;

,4 ta}hiti t.ú"ológil aldPjnn. -ig

reljcs e8ysé8rakománvokat kezeló íiktárak
komissiózó raktárak
kombinátt (egységrakományókát kezelő és komissiózó) rrktárak,
Áz é?íté!ze!ikialaLíh's !z4 ?aniól)óI:
hag]ományos épülctben ]étesítettmagasnklárak
a tároló álványok áltaL hordott éPüleBzerkezcttel létesitett magasraktárak
Áz d,rohú lizli l stenfan ld ból:
^ng
-
kézi vczérlésúgéPekkel működó ma8*rlktárak
reszlcgcsen automalizált magasraktárak
teljcscn automatizátr magasraktánk

Az Jábbi ábra a fu]gasraklílak kúlönbözó változatait szefulélteti

Ánányk*]éás ÁVáryk9oEálás

E]ÓfuáVa GleÉÓfenu'aBon.j€lra@lólen')

2,29 db@ Mdg É(rlVáLtoeto(

A teljes cgységrxkonán}okat kezeló magEsraktárak állványkiszolgáló gépe| kötöttpályás felrakó

^
8éPek, i kótetlcn !ályás
jltewe felrakó,taígoncák, mig a komissiózó raktájak gépei a kötóttpályás
komissiózó géPek, illctve ! kötetlen páyás kómissiózó ta.goncák, 2.2.4.1<

46
 2,A.óktárte.hnotógia

A magasraktárak külön változttát képezik a szakiai nvelven ún.,,siló" ráktánkndk neve7,ett tároló
létesitmények (lásd 2.30, áblx) áfu elynek jellcmzóiI
igen nagy építésimágasság (25-40 méte'
teljes egységrakományok kezelése
- automata á ványkjszolgálÓ géPek
- önhordó épiiletszerkezer (r táólóátlványok !z épületszerkczet teherhordói)

2Jodba 5íórakt épitéskózben

2.2.4. l(omissiózás íolyamata és eszközrendszere

\ komissiózás a raktározás azon íoryánitfuodulja, amelynek soiin a raktári árukészletból az egycs

fugrendelések szerinti áruaílaszték kerúl öszeállitáúa. A 2.31. ábn szenlélteti ezt d folyamatot,
rDelynek.je]]emzője, hogy a rakrárban tárolt, ós§zetételében homogén egységekból, á fuegrendelé
:ek szeíinti heterogén egységcket ke ös§zeállítfui.
2.Aráktárte.hnológia

Tárolt választék:

Meg16ndelési
válasáék:
2.J1 óbra A omissiózó5fogalma

A komissiózási tevékenységa raktározási folyamat lcgösszetettebb és legkíitilosabb e]cme,

Ez a kr]tikus jelleg három oldalról kö?-elithető meg:
1, Áz elóző fejezetekben már emLítés történt aíól, hogy a faktározási alapíinkciók közül a lo
gisztika követelményrendsze.ének éryén}tsülóse az e]látási funkció elótérbe kerülését jelcn
tette, amely a mindenkori veűi iaények minőségi kelé8ítésétj€lenti, A raktárt€chnoló8iai
modulok köziil a komissiózás az, amelyik 1egszorosalban kapcsolódik az e]látási funkcjóhoz.
Ugyanis e fobamat során ke biztosítani a megrendelők i8énFinek

- minimátis átfutási idejű kielégítését

2, NIás oldatról i kofuissiózás u á folymat, lfuely a Éktárakban a 1egtóbb élőmunka ráfordí
tást igényli, ánely íehezebben teNezhetó é§ m€ában rejti a tévedés és oem megfeleló idejű
telje§ités kockázatát. Az utóbbi idóben szímos technikaié5 szeívezésimódszerbeli fejles*és
jelent me8 á kófuissiózás területén, dúelye1 az emljtett kockázatok minjmalizálhatóak, de
teljesen nefu küszóbölhetóek ki, így ánnák hzúsaivat §zímolni kel a fo\amat terezésénél
és iilnyitá§ánál,
3, KJitikus a komissiózási tevékenység azért is niwl jelentős költséghányadot kéPvisel á ló-
gisztikái költségek között. Áz e téren végzett felmérésekazt mutatják, hógy i lo8isztikd
költségek mintegy 30% át a komissiózás költségei teszik ki.

Á homis ! ióz ds.észfu úoe Ie te í

A komissiózás különbözó részfolyamatok egymáshoz kaP.solódó sórozatá á fuegftndelés fogadásá-
tól a rendelések ö$aállításáig terjcdóen, Azt, hogy mjlyen résznúvetetekk PGólódnák egyfuáshoz
a teljes folyamat lebonyolításának rendszere hanirozzá neg, amely átaPján beszélheónk
egylépcsós és
, kétlépcsós komjssiózási fobzmatról. ]Ilrdk
 2.Á!aktártechnotóti.

A két komissiózisi módszer fólFfudtát az alábbi ábr! szenlélteti

KÉTLÉPCSÓS

]rlEcRE\DfLÉs r 1 l I l
B B B B l] B
c c c
I
c

KlsZEDÉsI ! 2 r lt (,
JEGYzÉK B B B
I
,).
I

2
]

c ] ]

RÉSZMÚVELETEK]

X
ÁRUILóKÉsziTÉs,

ÁRUKtszEDÉs:
l 2 3

B B B
c c

ARUCYUJTES:

l+2+3
ARUOSZTALYOZAS:

MEGRENDELlisEK
óssZEÁLLil,ÁsA: l

cikkelenek (cikkcsoponok)

2]2. drrd Aze8yLéPCsó5 és (éttép.5ó5 (omiss órá! loLyómala

\ lindkét fol,vamat a megrendelések ibgadásával kezdódik, melyet az ábrán az 13 ig ter.jedó száfuók

:lólnek. Mindhárom fuegrendelés tartálfuazA,B,és C jelú árukdt vdgy áfu.soportok t,
.A.z első kúlónbség d úegrendelések íe]dólgózásákéPPen elóálitott kiszedési jegyzék felépíté
.:5eí tatdlható, Az egylépc§ős kofuis§iózás kiszedési jegyzékének vezérPáranétere a fuegrendelő
:Zonositójá, nig kédépcsős koúissiózásnál tóbb megrendelés lzonos iruit vlgy árucsóportjrit
^
:!lzeionják és ez képezia kiszedési je§zék vezér pfurméterét-

49
 L r.*iíehnoLógia

..{ megi'eleló€n a kót komissiózási módszcr kétírjtakiszcdésije8j.,ékkészitésétigényl:

- lz cg}lepc§ós módszernél minden meglcndelésról külön kiszedési icgvzék kés;n| aúelyben
/ercDeIrek.l,c8lclL ll (e.lc:,o, leln.negl ld(lc,ben,lll,olT,dbra,l ,.. 1t.-
1cmbe !éve a rakúrtérkélet,azaz á tételek feltilrlísi ]rc]yét, Ezze] olvan kivedésisoíenjjón
1étre, lmely minimalizáln] rudja M áruk]szedési ciidus időszükségletót,
A kédélcsős móds,erné] több me8rendclés azonos téicieiből kés?n] íl,. gi.űjtó jeg}zék, áfue_
lyen a7 e§ts megrelde]ósek melníségei és ! kiszedcndó ijssznenniiség szerepcl,Az áfuki_
/rae l \ 3-o dó'b,,/ond{ n l ll'o m".iol, -, J/ ó,,,a, ary,(g, l \' i..;l,mb.,..,.
i rész értékek aZ áluoszrílyozáshoz adnak tájékoztatást,

A kömissiózás frzjkái lebon}oliii§ának.észmúveletei|

- Az ntaelőiélzitéísoún raktárban tárolt cikkeket olyan helyzetbc
^
ke]l hözni, hogy azók az
árukiszedés ódjától ffiggóen hozzáférhetők ]e8vcnek,
fu

- Az fu,llilzedés me9ícndelt tételek tárolóhelyek]ő1 lörténő ki8]4jjtésér jelenti, Az cg]4ép.sós

komissiózísnál ^ez úg} iöfténik, hogy milden egyes ncgrendelést kűlön külön g.J"űjlenek ki,
tchái e részíólyamat e§,ben d
- rchítelél öszeáIilóst ]s m^gában foglatja, Ezt már csak a szüksé8€s ellenórzés követi,

A kétlépcsős kofuis§iózásnál
árukisz!.lés sóíán egy ciklusban egy cikkelemből tóbb meArendelés
Ja ( 8pjl:k ki, 'ga 3 L.,ed, r^zvJ,J
ek ncm negl nde|c cnkP1|.1Jrem (ikkehí, rct<l,.o_
"rent
pórtonként) honogén.Alrhoz, hogy a megrendelésenkenti vátaszték létrejöjjön tovdbbikét részío

- Az dngyújtéssóíán knlönbözó tárolólrelyekól eg.y .ildus me8.endelóinek áruit e8yesítik

^
hogy a ncgrendelések komplettirozhatók leg]tnek,
Az án@lztól!ózds kófuissiózás befejező nrúvclete, és xrra szo]8ál, hogy az árug].íj
^kétlEcsós
tés solán cgyesített áN!álaszték fuegrendelőrként k€rüljön szétvilo8aiáya és megtörténien
r ftnd klz?állílil
^

Áz egylélcsős komissiózást akkof célszeó alkatmazni, ha az.gyes me8reDdclések naFyobb időkö

/ólk.,l ekeznckbennJrobbnelrLFegckcl iJlJ]nallldkegyPcL,lJii]e-gb.i,ALelip..ö,
komissiózás viszont á kis fuennlségeket tartalmazó, gyakabban beérkezó mcgíendelés€k esclében
hasznátrto§, Ez utóbbi módszerre1 csökkent]rető a kiszedési cikllrok §7jlff i
ó s 6 zt dI! ozósi sáehI afi tj d i
A llon is sióz
A komnsiózási rendszeftk felépitése igen különbözó lehet attól íiiggóen, |og} iz eg,ves részfolya
fu atok különbözó módszelei mikéPPen keriilnek kófubináásra,

A komissiózás részfolyamatai két szempontból oszti]yozhaiók:

- az áruáramlás §zempontj ából, é5
- a folylmat 9úvezésc szenpóntjdbó1
 2.Aráktártéchnotógia

Az áruármlás szempo §ából az oszt.ji,ozást a7 alíbbi táblázat figliljd o$ze,

Arukiszedés lebonyo]ítisn
Ké7i
CeDüilizá1l
24 tdbldzot A (omú5iózási foLyamats,lályozá5ö d óruáíómLó59emPónüábdL

\z buelőAélzítts §zefrPónt)ából i strtikus és dinamikus jelzó a táíolt áru és az áruk]szedést vég-

zó dol8ozó fuózgásánik egymáshoz viszonyitotr helyzctérc uta]. A és
"statikus" 'dinamikus".jelzó
úindi8 rz árura vonitkozik, tehár a sratikus módszcr azt jelenti, Logy,,az ember megy áz áruhóz",
] dinlnikus pedig, hogy,,az áru mcgy az cmbcrhez" (például kö.forgó állvnry ,1kdlmrzásávál),

,\z nrllnz.dé! kbol11olítli cgydimenziós, lra a kiszedést regző dolsozó n t,]aj§zinten kdzlekedik és
r kézzel elérhető magasságú árukat $"űjti ki, A kétdimenziós kiszedéslél vllaúilyen géPi eszköz
lel]etővé teszi a magasság irán,ni mozgási is.

sz ó lilz,d.s J"ólüd alegröbb komcsiózó rendszernél kézi módszer Az automátiküs írukiszedés

§.k s!ccjális filtételek esetén alkatmazható, amell fe]tételek egyáránt vonátkoZnak íorg mijelem
zókrc, áru-elhebezési módoka,

\z nrulead^ centtallziJt,h:J x kiszedési ciklus végénvagy a2 árukszedésllez haszn|ilt gyűjrőcszköz

fugtelte esetén iz árukrt egv közpónti helyre kell szá]litani, Decenrralizált áfllcadás csetón a ki
lzedett árukt 1 kiszedóhely közelében lévő, többnyire folyimatos múkddésűinyagmozgató gór
a\ óbitjt r g]rjjtóhelyft,

\ komissnjzási folyanát §zeívezése §z€mpon§ából az osztályozást iz ilábbj táblázar nrtalmazza,

I(omissnjZiLsi fu lyxmrt kofuissiózisi reídszer

I]g":lllt
Egylépcsős 'I(jbb]apcsős

2J tdbldol Á komEs dzá9 foLyamatortáLyozisi 9eNezési ,emPontbóL

a!1larrJ a komissiózó rcndszcr, ha a tcljcs á.ukjg]"jjtó terct c8y egységkénlkezelik. A többzólló!

,,.úz4,.7 röbbnyire cikkcsoportok szerint képeznek önáíóan kezelt kig]"űjÉsi tereket.

\7 ealé?6ós és töbólé?Aö! (amely í€ndszednt kettó) komissiózási lendszer!ó1 az előzóekben volt szó,
^

\ J,/,J kig,J"űjtés aztjelenti, hogy az egyes megrendeléseket e8ymás után $ajjtik kj. A ?.irhuzafuo!
.iaúitéskét szemPontból értelmezhetó:
- a megrendelések és
- az á.ucikkek 9emPontjából
2. A r.ktártechnotógió

A fregékdzlesek szenponiából a Plrhuzamos ki8yújtésazt jelenti, hogy egy megftnde]és tételeit

időben párhuzamosan több helyről g],jjtik kj. Ennek előfcltétcle a röbbzónás íeloszás.

Az fu,.ikAeakéhtí páíhvúos kig]rjjté§nél több ne8rendelés azonos tételei kcrülnek ösavonáyi

egy kigyjjtési ciklusban, Ez a módszeí átk td2zható a kétlépcsős lebonyolitásní1.

A komissiózási reldszerek váttozato$ágát jelefuzi az alábbi ábra, amely egy olyan mátri{, ahol
a kétféleosztáyozási szempont ismérveinek eg]t§ {i]tozatai kerülnek kombinálásra,

!@@
FFF@
EE6E 6E6E

P párhuzanos áfukiszedés S solos árukigyűjtés

c cenin lizá h áiu leaLlás D decentralizált árulcadás

2 JJ. dbrl (omi5rózi5i rend9elékVáltozátáj

Az anFgáramlás szenpontjábó] előátlírott 16 váttozit és a szerezési szemponnl osztilyozás 8 v6]

tozata ö$zesen 128 ce]lát képez, Természetesen ezek között sze.ePelnek olyan kombiná.iók, rme
l}tk n€m valósíthatók meg, és szerepelnek ólyan változitok i5, ame]yek me8valósitása nem célszení,
de elmondható, lrogy a mátrix ce]táinak kb, 40% ! kitölthetó konkét komissiózáSi rendszerekkel

A komissjózó térben a munkafolyanarok racionalizálása szenpontjából különös jelentósége ván

a forgalom szerinti ABC elemzésen alapuló áruelrendezésnek. Ez azt jetenti, hogy az l' vJljel
1emzett gyorsforgású cikkeket a jó1 me8közelíthető helyekíe, a közepes (,,B"jelú) és a la$ú forgású
("C"jelű) a kevésbéjól megköz€lítlretó helyekíe kel betárolni.

52
 2. A róktárt€chnotótió

A raktáli folyamatok negteíezésénélfelnerúl az a kerdés, hogy hol1e$tn a komhsiózás hel}t?

Ete két alaPvetó fuególdás kinálkozilc
1. a tárolótéíen belijt, vagy
2. a tárolótértól elkülónitett komissióá rérben, amcly idószakosa! a tárolótéíbő1 kerü feltől

Mindkét fuegoldásnák vannak elónyei és hátrányai, ós a döntést különbözó kritériufutényeák viz§

gállti átaPján leher neghozni.

1. Á bélnli kofuissiózés
'iíalótéren
Előnyei:
E$/szerú áruáramlás, jnformációáramlás. Ez aztjelenti, hogy á betárolás után áz egyes rako
mányok tartalmuk teljes kiüritéséi8 a nyilváflta]tás szerint rögzített tárolóhelyen naradnak,
tehát nincs s7nk5é8 kózbensó mozgitárrl
Rugalmas alkalmazkodás a forgatomváttoznhoz, Az egye§ rakómányokat ánkiszedés miatt
csak konkrét igény esetén kell felkeresni.
Viszonylag kis benházás, mirel nem szükséges kúlön komissióá raktár létesitése,
HárráDyai:
A betárolási é5 komissiózási műveletek za}zijál{ egyfuást, ha idóben nem különíthetók el.
- Na8y árukészletek esetén hosszú áfukiszedési utak a komissiózás során, Az elózőekben tár
8yrt e8ysé8rakoúányos tliiolási módók kózijt egyediil a sorcs tárolás alkalmazható komissi
ózáshoz. Nagyobb mennlségrj xfunós ciktclem tárolása esetén azok nagyobb felületet fo8,
lalqak e1 á kezeló út ftlöl, így i kigyűjtés során az egynást követó cikkelemek feltalálásához
hosszább uüt kell megtenni,
- Kedveződen táJolási negoldások alkalaazhatók, A 80si1200 mm méretű eg}sé8.akomá-
nyok kétfelekéPPen helyezhetók el a tárolóátlványokban, Á hossziráqai elhelyezés azt jelenti,
hog,,az egységnkonány ho§szanti óldala párhuamos a közlekedési útta1, mig a keresztirá-
n}lj elíendezésíél a fövidebbik (800 nnes) oldal. Ez utóbbi megoldás amelett, hogy jobb
térfogát kihásznátást erednényez, a szabványos nkodólap konstrukciójáná1 fo8m az á[vány
táióló reke§zének egyszenjbb tfutó].jalal.jtását igényli, de n€m alkalmas komissiózás.a, miwl
tlit nagy a tárolási méb§ég,
Viszonylag kis komissiózási teljesítmény élhetó e1, mivel egyrészt a kézi kiszedés ergonómiai
követeLnéry€i kevésbé érvényesíthetóek, másnaszt a már említett hos"ú árukiszedési utak
miatt nagyobb a kig,}.jjtés jdószüI§é8lete,

] Á tátólőtéreh lía trahissiózlíl

optinális árukiszedési helyek alakíthatók ki, és ezáltal ma8as komissiózási teüesitfuény ér-
hetó el,
- Lehetőségvan a háttér Ektár kedrezóbb elrendezésé.e.
- Mirel a kezi kiszedést ia3nyló komissiózás !eú zavaró, és csak tel.jes egységrákonádyok ke-
zeléséreEn s7nk5é8, a háttér.*tár automttizálható.
 - TBÖ"zóri anÉ8mozgatlí§ra ván szükég, mivel a háttér
ráktárbó] a f(rgyás Ütcnénck nreg
Flelóen kell a komissiózó raktár készletétfeltölleni, Ez
bónvolultabb készletnyilqintartást,
inlbrmáció áJámlást je]ent.
- viszonyldg magN beruházási kö]iséget igényel, fuivcl
külön kell létesírenikohissiózó riktár
részt a szükséges berendezéscRel.

A szakirodalom neeielöl néhány oiyan kitérnho]

.ldö,,é.éb;;. E;i;1 ;;i;;;.ffi;ffi';ffi ,H"#*,",í]:::;:'*' ^
*"''siózds he|venck

Komissn'zísi ténltzó

.l]

2ó, tabldzor Ddnlé5i dteriúmoI a iomi5rdzás heLyéó

A tíitériumtén}czők közül az egyik 6ntos mutató; a komissiózási

tényező. Ez egy olyan mütató
9ám, afuely á felkeresési gFkorisígorjei]cmzi, és xz alábbiak '
szerint szatthato:"'

xt=L
ahol lr'l- egy tárclási egységben ]évő kiszedési cgyséSek át]agos
számi
N*- az egy áruféleségből naponta ti$.jjtendO Ászeaej"9,eg"t aO"go.."e-"

A7 ajánlások gerint, ha a tényező éitékenagyobb, mint háron,

akkor a kofuissiózás célszenj hebt
a tárolótér,lrá Pcdig kisebb háronnál, *kor külön komissiózó
téfben cólszeFj az árukig].jj tést vé

sik,r ./"n .,-l

],|| t|ö d"nle.l e]o,e8lro L1.1riUnlclL"Zö
,A emPl i l,,oIj.: ecy,esck ,/Jmjbol c,
. _k*P wámjruL aljn) jb,l kPp/e,l \,/onv.ldn . H"
-*k - -"r*",,Ü-.a,-.. " i
'on 'ioml. ó/ó riklr!, ]ilr. ,lolér n orl, \eg7f'| .hii"* rde hez ro,.lu
fc.kaese,i

,/1 ka n ir s ilrzli! í mó.l s ze 7 é* úd hóza tdí

il::l,.:! :j!*"r.h doaíJ,trful.alomn vJ../té$olJtf8Éndf]ö

LJi.,7l, l o_7"ilajs;l iPIén..,Enlck JPvelÁ\Jl.zaliil, 2,t4,áL?./ctr!|rcd
 2.Áraktártechnotógi.

Egysócrxkománrból gyújtócsofu ag ligyűjlns

cyűjtőcsonragból lbgyaszó j
cso mag lagy egyed l aru
- kigyújlés

2 ]4. nbrl A (omissiózó5dlaPVetóvóLtoalaj

\ két alapesetet azért ke]l megkülönböztctni, mett +szen más eszközrendszcrt igényel ú egyik és
] másik,Ternrészetesen elófordulhat az.z ködetlenúl í;gyásztói
eset is, amikór egységrákománybó1
.Jomagoklt úgy egyedi ánkat kel kj$"jjteni, de ennek módszerei negtgyeznek a 8}.jjtócsond
.Dknál,Ikalmazottákkát,
rlll.dket , jap,r]roz ton b.Iül k:ilör kcü .zambr ,.r.,

- dinamikus áJukigjníjtési nódszereket, mirel ezek eszköz.endszere is cltóró.

{ kóvetkezőkben néhány példán kercsztij] kerü]nek bemtrtitáya az egyes komissiózási megddásók
1ódszeíei,Természtesen cz nem lehet te]jes, mivel számós más megoldás js létezik,de.jólje]lenzik
:z adott koúissiózási megoldást.

lofr isiózds eqyé&rdlahá lokróI

\'atlilal
stltikus komissiózási módszereknél az
"ember
meg1 az áruhoz", Az eg]dimenziós vá]tozitnát
i, egységíakományokból a talajs"intrő] elérhetó mrga$Iigig lehet az árukiszedést elvégezni, (lásd

!.ffi,pll
li;=i-__'*"*,
Lfu q_-|
fl*,.#
J t!#l

2 ]5 óbú E8yd]meújó! nil üj (omú5iózá5 egységELrcmónyoóoL

2,Ar.ktértechnotógia

A ketdiúenziós komissiózási - afuelFe á 2,3ó. ábra muratbe példát - az árukjszedést

me8o1dásnát
végzó dolgozót ún. tárgóncá" eneli a kivánt magasságba, Á tar8onca jelle8zetessé8e, A glü:
'komissiózó a,

hogy ugyan üíaszerkezettel rendelkezik, de nem katnas komplett egység.akományok be és kitá-

rolására. A targonca vi[ájáJá a kiszedett áruk elhelyezésére szolgáló rakodólapot helyezik el,

g)li.jtóei

236 dbrd lGtdimenziós stal]kus omissjózáse8}5é8tsLomónyoóól

D in afu i nu s ko s§ i ózó e8r

! s éqra k ofu d n! o k b ó l
A dinamikus komissiózási nódszerekná, áhol,,az áru megy az emberhez'nem beszélhctiink két-
diúenziós megoldásokn l, mivel az árokiszedést regzó dolgozó egy helybeí átl, és a kigyújt€ndó
árokat taítalnázó e§§égrakonányokat kel a ilrolótérból a kisadés helyére tóyibbitani, Ez a to-
vábbítás a legtöbb esetben valamilyen folyamatos aryágmózgatógép se8ítségéveltöfténiL Ennek
vádatát mutatja be az alábbi ábíá,

Tdlolóiérlól
{-=

lr
ffi

2 J7 dho Dinafi]kus konúsiózáse8y5ég6kományokból

56
 2.AraktárteChnotógia

Sfu &us lohisliózds g!űjtótlofragokból

A 8,}ajjtőcsomagokból tö.ténó e8ydimenziós komissiózás esetén az áruelókészités megtörténhet
a iirolásifejezetben ismútetett 5t ikus táíolás; módokban, (soros Polcos, tároló ládás) és a dinami-
kus tárolási módok kózüt a górgós átíutó és gördithető állványokon. Áz árukiszedést végzó dolgo-
ánák i kiszedési jegyzéken megjelölt áfuk feltalátási helyét kell felkeresnie, és a vele eg)4itt mozsó
g],j.jtóegységben elhelyeznie. Egy egy§zerú kezi $4jjtóeszközt mutat be az alábbi ábía,

.2,J8 dbld Áfu kigyújió ko( §i ko mi55 iózó 5 hoz

Az áruelókeszítési nódszerek közül komissjózás szempontjából kiemelkedő szerePe vin á 2,39, áb-
a

ún látható 8ór8ős átfutóállványok használatának. Eg}íészt ergonómiái §zemPontból is kedvezó,

dó násrészt kis tárc]ságon belül nagy úlasztékhozzáféresét teszi lehetóvé. Ugyanak]<or §zemléletes
módon jelzi a fo$aís ütemétól ffi8gő áruutánpótlás szükségességét,

l$&etlenijl elélhetó tér500

5P

Górgós tiitca mélysége m.r. 5,000 mm

2,J9 db( statikUs komúl órál8yújtóGonágo(bóL

2,AraktártechnoLÓgi6

A gyíjtócsomagokból törlénő kétdimenziós komissiózás módszere negegyezik az cgységrdkóná

n}oknál ismertetettel, azzal a kúlönbségge], ho§ az líruk nem egységrakományban, hanem g]ijjtó
csomagokban helvezkednek el,és ezckből kel l szüksé8es fuennyiséget kig/jteni.

7,1odbrd Gtdrmen7]ós és egydimemjós (omú5ió7ár8yújtóúomagókbóL

jllervc a sjnszerkezeten közlckedó

Ez esetben h á kötetlcn |áryán közleke.lő komissióá targonca,
kofuissiózó géP,lmely se8itségévela magásabban lévő rerii]etek is elérhetóek,

Dind,likus kanisióruís EJűjtó6oa48o*ból-

Hasónlóan. mjnt az esységrakomiíyból tölténó komissiózásná, itt is csak egydimenzn
s mego]-

dásról bcszélhetünk, Ennek két alaPvető eszköze a tálolási módoknál má! eúLített fug8óleges
és

avizszintes körforgó álvány,

A figgólegs körfor8oállványból (lásd 2.41, ábra) töfiénó komissiózás elón}t a kcdvezó ergonómii,
Az árukiszedést vég,ó dolgozó a oprimális testhclyzetben képes munkáját végezn i. Hítrán}z,
hogy
sok holtidő adódik a fiiggcsztékek átállásákor,

5B
 2.Aróktártechnotó8ió

24r dbra Djnam]iu5 (omi55iózó5íü8göLegs (öíügó átLVinybót

1vízszinies körforgo állvány alkalmazásával (lásd 2,42. ábra) ez áz átállási időveszte§ég kikú§zirbóI-
heiő több í ván}rcgység cgy kiszedőhe\üez vató csrtlikoztdtásáva].

2.12 dbld D iamikU5 kohi55]ózá5Vizrinle5 (öriügó áltvinybót

2. A raktártechnoLÓgiá

Di afrik ! hafrisióza a,tonati*us iisza]gólósú a?ródlkdttélz tóra]ó dl

Az automatikus ápróálkát ész tároló rendszer múkódése hasonló, mint e8y Ntomata felrakógépekkel
kiszolgált cgységrakófuányos magasraktáré. A különbség az, hogy ez esetben a táfotási egységek
olyan aljjtóládák, amelyeket a kiszolgálógéP sPeciátis sz€rkezete Éók módjá.a tol bc a tároló rekesz-
be, A betárolandó és a kitárolt gNjtődobozokát göra5spályák továbbítják a géP átadó asztatához,
illetve további feldolgozásra. (lásd 2,43, ábra)

2,4' dbld Automatia5ópíódtcllé9láíoló ÉndreI

Á 2,44, ábrán dinamikus ánkisadési dunkahelyek láthatól! ahol a háttértárolási automatikus a]-
kátft sztároló rendszer képezi,
 2.Araktártechnotó8i.

2 44,.ibr4 (éttép6ő5 dinamiru5komi55iózó5 dútomótikU5 dtGtÉrtárcLóVaL

l bizonJlat néIküli kanílsiózlí'

\ komissiózási fo\anit ledelegzetesebb és legkitikusább részfo\2mlta az ]áruki§zedés, Anhoz, hogy
e folyanátot végle lehessen hajtani térben és időben eg}tsiteni kell a kisredési folyamat három elemét,
- az áíuki§zedésr végzó dolgoát
- az áíúkistdésvégíehajtására vonatkozó információt
- 1 ki§zedendó árut
.\ hágyonányos, PaPiíátaPú bizonylaftál tórténó statikus árukszedési folyamátát az alábbi ábn

ra
{-fu
245 dbro slanku5 (omú5iózi5fázisar PiPiraL.pú bi7onyLattaL

^E7
2, A raktá éChnoLógió

Ez esctben a hirofu elenr egvesírése úgI történik nreg, hogy r dol8ozó a cildus elején úegkaPjr
, k]szedési jegyzéket, mellyel rckeresi !Z dzon szereplő térelek rárólási helyéi. és clvégzi i szúk§Éges
menlriségű liru kigyűjtését,
Belátható, hogy e .iklikusan isnrétlódó íol),áúit mind nzjkailag, mind szellemjleg ]génybe ve§zi
r dolgozót, amc]v léltdésekhezvezeilret, és ezáltá] csökkcnti a komissiózási munka pontossngit-
Alr|Tf,ffk,z(rinl./;,LU,edf..olálrköJPlP'l hlo.i "z Jabbiil /íil ,olrjt._kmel,
- :10%-a kövctkezik xz árukihag}ásból
abból,hog! a7 adotr |iruhoz hibás mennyjséget rendelnek
28yo-a adódik
-30%-ot képvisel a íem megfeleló áru kvilasztása
20ó kóvetkezik a hibás számlálásból
A tévesztésilehetőségck kiküszóbólése, nlamint az árukiszedési teljcsítményeknijvelésénck igenye
indukiltx ázokat a fej]esziéseket, áfuelrtket összefoglalóxn bizonylat nélkiili konissiózáslak neve
ziink, E módszerekrejeíemzö, hogy az infoínációr nm írottjegyzéken, haíem elektronikus,
ngy akusztjkus útonjuttatják he}éíe!kgy e árukiszedést végz ő dol+ozóhoz.
el az áiu tárolási
ÁL,,olyIJ-lr\Ul:,omi,,07 J]lda,/o,1 mod,/pt:l J/ J].bb, abli ./cn él1,1i

níomáció tová bbítás

,n f T--_-l
---(9 11J-

L]
o a Gndneídinam kus e eme

2,,16 ibrd A bizonyLötnát(úli (omúsjó?ás módre.ei

A statiku§ áiuelőkészitésnel két módszer van az informíció kiszedési helyre való juttatásához:
1. az áru tárolóhelyén 1évő kijelzőhöz, vagy
2. a komissiózásr végző dolgozóhoz vizüilis, vl8y akusztikus úton

N{indkéi módszer kétiá.L}u kommulikíciót biztosit a központi jiinyítás és a vé8rehajrás köZött,

Az áru tárolóhelyén lévő el€ktronjkus kijelzó (1ásd 2,,+7, ábri) száfuértékke] mutatja, hogy áz
ddott megíendeléshez az adott áruból mennyir ke]l kiszedni. Itt maga a íolydúatvezéílő számílógép
dzonosítja azárulés ! hozzárendelt mcnnyiséget, tehát nincs lehctőség a tévedéye. A feladat végre
hájtását a do]8ozó a n}lgtázó 8onb mc8nyomásáv jelzi az irányítás íelé,
 2, A r.ktánech.oLógió

247 dbro lhklíonia5 (ijeLród óíU tórcLó5ihelyén

.\ dolgoajvd eg}litt nozgó kézi ndatg]r]jtó s7intén képes utasításokat továbbít.ni az árukjszedés
he],tre vilanint a végrehajtást nFgtázni, Ennekkét technikai es?-kózét mutatja be a 2,48, ábr..

|\
\*
24&dbrd Mobiterkózd(aLkaLmazása ]nfolmá.jóátVtelhe,

\Iindkét technikai eszköz kézi adatgyűjtő, amebnek képernyőjén jelennek meg az utdsítások_ Az
Ju tároióhe]yén, vagv magán az árun lévő azonositó vonalkód leolvásásá!át lehet áz ázonositást
:tr écezni, Az utasításnak nem megfclc]ó kód leohasása esetén x gép hibátjelez, így dz ífutévesztés
r]z:ltt. A.jobboldali ábrán lévó eszkóz c]ónye, hogy leherővé teszi !z árukgyűjtó száfuárá fuindkét

]él \ nlobil eszközök .lkalmdzásánál a folyamfináDyítás és a végrchajtás közötti kapcsolatn legelter

'.Jlebben h^sználatos xdátátviteli mód a rádióflel§enciás adaútviicl,

63
2.Araktárt€.hnotóti.

A dúlanika! dl ehlészítésntilértelemszerűen csak az árukiszedés; helyre lehet eliuttatni egy moni

torra az informácjót, Egy ilyen kszdési munkahelyet mutat be az alábbi ábía,

2 49 óbrd D námikUs komB ózóhelyeLektlonl!5iníormációátv]leLLeL

Egy más jelegj diíánikus jifukiszedési nunkahely és hozzá kapcsolódó infomációátvitelt szem
1éltet a 2.50, ábrá.

2.J0 dbro Dinamikú5 (omi55iózá5donthetóqügóspótVá 9ak 9át

Ez esetben a tárolótérből a tárolóládák e8y dönthetó górgőspálya szakaszra érkeznek, ezátal eló-
segitve a belnük 1évő áruk elérhetőségét. A dönthetó görgóspátyának több á]lomása van, ame-
1yekmindc8yike egy-egy mesreDdeléshez kapcsolódik, igy megvalósulhat az áíucikkenkénti PliJ,
huzanos komissiózás, Áz eg}$ megrendelések g],jjtóládái az aktuáis áíomás atttt a dönthetó
görgóspáLyára ne!óle8esen helyezkednek el, Ánikor a tárolóláda megerkezik e8y állomásr., a Éjta
lévő kóddal azonosítás.a keni], és áz álomás kijelzójén megielenik, hogy az adon me8rendeléshez
a tárolóládából hány darúot ke[ ki8]"jjteni-

61+
 !. A ráktárte.hnotógiá

Áutafraliku! la issiózás

ADint az áz előzóekben megá apításra került a komisiózás az esetek többségében kézi munka
iifórditást jgényel, Elég sok íeltételmegléte kell ahhoz, ho8y á kómissiózás megh^áfozó rész,
nűvelete, az árukiszcdés automatizálható lesyen. Ha viszont a szúkségesfeltételek megvannak, az
árukiszedés automatizálható, czáltal megnövelve t kiszedés 8yots^§ágát és ponto$ágát,

Az itt lírható ábrán a sinen mozsó

komissiózó robot két oldalra kin}úló
megfogó szerkezciévcl 8yújtócsoma-
gokit szed ki cgységrakományokbó],
és helyezi a kocsin lévó íakodólaPE.
Ennek clófcltétele, hogy az egyes e8y-
ségrako,nányokon lévő s}"jjtódobozók
geometíiaila8 egl térbeli kóórdiná
tarendszerben Ponto§ad definiátható
hciyzetben helyokedjenek el, Ez tewi
lehetóvé a robot Progránózásnt.

2,5] obra (oniss]ózó íoboi

_\z alábbi ábíán 1átható táras komissiózó berendczés dobozolt kismérenű fo8yzsztói csófuagolásók
igen nrgy gyo6asá$i kig].jj tósérc szolgá. Az áru e]ókészítésez esetben egy hevederes száltirószatag
i'elett -4'betű fornában elhe\tzkedó tárak feltö]tésétjelenti. A fuegrendelé§ek ósszeát]ítását i fo
llamatiiinyitó számitógép rezéii, Egy,e8y me8rendelés kigyűjtéséné1iz *tüátis tételeket tútal
úazó tánk atatt lévő kidobó belendezés aktiválódik, és a s?nkséses fuennyiségeket á száürószatagía
lo!ábbítja, A sz,áIitószalag végénlévő g]"jjtőládákba történik a rendelések összeáliiás1

] cló-

252, dbro, Dobozostemé(ekiUtomatilu5 omi55józó5a

65
2,A raktárté.hnólógiá

2.2.5. Expediá|,á5
Az exPediáás a raktározási fol}2mat utolsó nodulja, és feladrta a Ektári kiszállitásokat megelőzóen
akómissiózás során a negrende]ések szerint ö$zeállított áruvá]dsztékot o1yan á aporba hózni, hosy
aak hatékonyan eljuttathatókle§€nek rendelterési helyiike,
Két íő részfolyamatra bonrható
1, kiszállítás €lókészírése

1, A ki§záütás elókesrtésé á kónis§iózást követő tevékenység, mely a kövctkezó elemeket fóSlatF

kiszáIítisi egysé8 képzése

kiszállitáya várakozás
Á kiszá ítás elókészitésénélis érvényesülnie kel á logisztika alapkövetdnényének| a megrendelő
igényei szerinti tel.jesitésnek . Ez jeleníi,hógy a 5ahdgalnlhdl, iizállítári ely!*ek ósleóllítdsá-
^zr
,ií1 ngyelenbe kel ltnni a megrendelói igényeket, Á neglendetóneL ^
aki az ellátási lánc következő
fázisában használjá fel a raktárból érkezó árut az az érdeke, hogy rzokit ol}zn kiszcrelésben és
fomában kapja úeg, amely szánára a legkisebb kezelési ráforditást igényli a felhasználás során.

A 6oma8óldlndl á he8rendelői igények

teljesitésén ki\ail a szi]litá§i tevékenység so
rán je]enlkcző igenybevételeket is szánba
kell venni és a megfelelő védelmet bjztosítla
kel me8teNezni ós végíehd.jtani. Az atábbi
ábrán szállítókocsikon kéPzett kiszállítási
egységek rakodásra való előkészítése látható,

A kiúilílári c9lsl,g.A öszenllíhisá ál ú.^lábbi|

köv*elménltknek kel1 teljesiilnie:
tegye ]ehetővé a száütójármúvek g.yols

teg}t lehetóvé a szá]lítEármű térfo

gátban v!8y tömcgben mért szá]litási
kapa.itásánxk kihasználását
Mindkét kóvete]mény a szálítás gdzdaságos
lebónyolitásán.k igénrtből adódik, lj] abra 1 ,i Ltiiá!É ,!Ld eLdkérri.5

A In2nllíldsld Dárdka.ilt is úgy ke hegoldanj, hogy ajárfuú beérkezéseután annakrakodása minél

elóbb megtőrténhessen, Ezért az *pedíciós térben a rakofuán}tkatjá.atonként ke]l ftndezni akár
statikus, akár dinanikus tá.o]ó cszközökön.
 2. A raktórtechnoLógiá

2.Jármű nkodás
Ajáínúnkodá során az alábbi szempontoknak kell érvényesülnie:
a jálművck álta]i rakodóhely fogl,]tsn8i idő minifu xlizd]á§d
a kiszállíúsi eg}ségek töme8ének, téfogatának fuegfelelő rákodóeszköz biztositása
gy
ru rrrlc d. ,"l .rdr k n -3ft l" Jl É5. }./., J j -íj.o1

Nefu tarlo7ik szolosan a raktározási feladitók kózé, de mivel d rlktdrak nz indulóponrjii a különt]ö
zó célá]lomásokn iránFló írutedtésneL beszélni ke a sz,1llirásirányitáüól, és annak meghatálozó
elcméíól a járattervezésról is, A szálLításirlinyitás és járlttervezés ismeretanyigi &r.Jl,.-/l Zrjzlrr
szi//í1.1,, Jal!úaá],,zd//ít áry,:l'J cífuú köntvben részleresen szerepel.

2.2.6. Ral(tárirányítás

.\ rlktározás teclrnológjai moduljainak úrg}z]ásáná] mál emlité$e keúlt, hoey ! nktárnánrítás

liL^data az egyes nodulokonbclüli ós a modulokkdzötti áruáramlás és információ áíamlás vezény-
lése- A raktiJjrínlr|is .mlitctt tevókenység. csak cgy részc a tcljes l'eladllkönrek, mivel az nem
.srk a raktár belső folyamarait irányítja,hancm kczclia külsó kaPcsolalokat is. Ez utóbbi feladatkóí
kiilönleges fonto$ágot kap a logisztikai szcmlélctmód terjedéséve1 és kórttelmény rcnds7elének
. tnyesiilésével,hiszcn i,nint már a raktározás fcjlódési tcndcnciáinál is emliléye kerúlt t íiktári
:.lékenységck intcsáódnak az ellátási lánc termék-elóíl]itási és elosztási folFmataiba, elvárvá t.j-
!k ellátási feladataikgyo6 ós lontos teljesítését,

Eiek után arakú.nányitást ú ábbiak szerint ]ehet de6niálnij

A rak6íiánltás raktál kü]ső és belső áluáranrlásié5 infonnációáriúlási folyiúltdinxk nányitá
a

l . ]. anrcly lchetővé teszi a raktár ellátási és táíolási feladatainak hatékony lebonyolitisát, 1 fólyMátók
:{fu ális állapotának r€8iszt.á]ását.

-|hoz, hogy a raktáíirányítás el tudja látni feladatait infomációkt van s?nksége, illetve nraga is
.imrációkat bocsít ki, Az infolmációk öszessége, esymásra épúlésekéPezi a rútíriinibrmácnjs
:1dszert, ame]y az íruáramlási rcnds"eríel 5zoro5 egységet képez. Ennek eredményeképpen 1e-
-::óYé válik t iblyáfuitök irán).itásának és ellenórzésének ldós idejű elvégzéser vílldl^tirlnyitási

1 il.tatininyít]ísi infoínációs lendszer (ERP)

- t.itlálaűíinyítási infomációs í€ndszér (ERP)- d vá[ át kórnyezetére, belsó úúködéséreés
l Jlj]at-környezet trdnzdkcn nr vonatkozó informácn k kxrrdinált és folyimxnx beszelzését, fel
] ::oz,isát, tárclásnt és szólgáltdtásnt végző szefuélyek, tevékenlsé8ek, válxfuint d funkciók ellátását
-,, terol-,rdv_,.,/ó'hel*/l,,/,,I,,,,, .f5r,
-j ::]i'órmációs rendszer ió ö$zetevői:
:,,"íb.l,nll ldöl -é,rok- "foP,dorle,\o/ó
] ] külsó és belsó információ
: ] külsó és belsó hardver és szoftver elemeL szervezeti negoldások

61
 2,Araltá.te.hnotógi.

Elqírásokavi]látatirányítási reqdszer felé:

- TP]jF. eUiE., lar.ol a M]]dláli l-at"lok atIPDe)MI fu&]d al,
-Avli]uaiio)"tralokál-dV.j]]J].tiJ,"ld8id,eNez;.etö|,a|ele.,.esfnjt-ázebeleóe,LóI
J7 Pblk.i8 {beIeeTve , kj]demiryek ko(d.eL .iflelj",r,.".,
ogi",r,
- Kü]onbdzö.zlnlpkea e, 'Lrk.ióI{bdn kL]onbö7o áz inlormro, ig;il
- AtaPvető adátok (áruk, pártnerek, vi]latzti enőforyások) ismereteiöbt szinten és fu.kciób".
- A felhasználók a változásokt kö,etlenül éuékelhessék,ne lassú adatkonveuiókon
kereszól,
- Mindén töu sadat .sak egFzer íorduljon eló az ádatbázisban.

Ezeknek az elváiisoknak az ún. integúlt vílalatiíánltí§i refutszeíek tudnak

fuesfelelni.
E íend"7.í.kekel dolocjeUen/ó:
1, modU]áris frléPités
2. integíátvalóside.jú adatfeldolgozás

A od l&níe!éííté! Mtklenti, hogy a vilalat küónbözó tevékeny§é8€üez tartozó infomációk hi

lön,t]o alrend.rrckber pleíle| n"g,lz ihtl,d 0 ped,g aa, hog. igy ko,pontl
ad.rba/is s?eruer
lróJJ infotra!iok l, ho/7álete{ bi7lo.1rva Jze8}t. modulok wanara wrLege.'llormJ.:dlno/
l:mertebb intcF.iJr valJal l rr nn} i... lend./élfk. \ cP R/r, oRACLE. I
lBR{4CA.
Á raktá.jrányiús infornációs íendszere beépül az integillt ííllátat-irányitli§i rendszerbe,
Ennek
mode]]jet a/,]ábbiáb? szem]e]lell,A \dom
"7lnhj lrdnyira"irend-zn operunl ./inlen - ahó., 5-
z:kaiIJJramlíl lolyámllok /ailáaak he )ezkPole^eI" íJkula}, A t;llJJlor belü]j lriomi,,;,
{dD.,olálokái J Laudlal: ./|1Ri ilnqlolrnd,f- ir.e8rJja. e. U8yanry J tend,,el
bizfo.,lF . kü1.o
kapcsolátok lebonyolitását h.

Wtrd

ffil
lúlózrti 9ütú lrfomi.tó§ }rp@l.t

i@
@;-*@

2 Jl dblo ntegró[Váthlötirinyitá§irendveriníomá.ió5 kp60Lata

 2,A r.kiártechnoLógia

A qldírnáíyításfeladatai

A ráktárirányításnak van e8y 4kíí!és egy ?a$zía teyéken}ségi köre, Áz aktív tevékenysé8ek olyan
utásirás je[egi információk kibocsátását .jelentik, ámelyeke vatamilyen ánmozg.is következik be.
A Passziv ievékenység re8iszt áló munkáfuúveletek elvégzésérjelenti.

A nktáJirányitás feladatait né8y csoPortba lehet sórolni:

-n 1. Tórzsadatok nyil{íntaltása.
- beszá]litók adatainak nyiMntartá§á
- vevók adatainak nyilwntartsa
- árucikk töEs nyiMntartása
- késáetnyilwntiltás
- raktártérkéP nyilvántaitásá

2, Raktár kijtső kaPcsolatainak kezelése,

beszátlitói megrendelések,áruutánpódás kezelése
revői fu egíendelések kezelése

3, Raktári fuunkafolyanatok iránltása,

]n 4, Készletgazdátkodás,
készlerezési stratégia meMósitása
.]Lsó 1. Töftladatoh liluíafunds,
A beszóllítrl és !e!ől yolatkozásában minden olyin idatot nyilván kell tartani, amely elérhetó
^
ségúket, a kpcsolattartást, a megrendelések pontos teljesitését eló§egitheti akár input, ákár output
oldáton, Ez a nllvántartás a vállalatokon belűli kapcsolatoknál is szük§éges, ternészetesen megfe
lelóen értelnezve a beszállító és vevó fogalmát,
Az nrfuilk rü%bef, minden ob2n árocikket gerePeltetni kell, ánely á aktár ]illómányábá tarto
zik, A nyjlvántartás tütalmazza a cikkelemek fontosabb adatajt.
A lészléth:libnnfuftd! aknlális keszletsziDtet mutatja, Fontos 1ehet bizónyos esetekben a kész
^z
letmenDlség megbontása, I\en eset lelret, amikor elhatáíolt területekhez ún, logikái raktáGkat kell
rendelni, amelFkhez meghatározott készletek taltoaak, Példáln ,,krranténban lévd', mgy .,foglalt'

A fultdttúle? nyrlyántaltásának 9eftPe kett6s: egyftszt szülcéges azt tudDi, hogy

a laktár egyes

tálolóhely€in milyen áru taláható íel, násreszt tudni ke ázt is, hogy az egyes árucikkek mely
tárolóhelyeken helyezkednek el.

2. Á fukúífkübő Éa?6ol4tainoá áezel,ése

-\ raktár külsó kzlcsolatainak kezelése mind a beszátlítói, úind a vevó oldalon aktív tevékenységet
ielent, Áz elóbbi az áruutánPódás folyanatának, az utóbbi a vevői megrendelések teljesítésén€k
aktuái feladatait f€átjá náaiban,

3. Rakui n"n*aíolldfrdtok in h!íar,d

Tátán @ a íeladátkör aa mely á raktáJ műktldése %npontjából a 1egfontosabb tevékenységeket fogja
ós§ze. Eonek keretében törtenik neg á lebonyolítmdó ]ánnozg!|is ii{nftása, és kalakítási formája,

69
2.AraktárteChnotógia

qlanrinr milrósége dönió hatásá van a rakrálozásj tevékellség hatékonvságán, Működósi tcfücic
§leíjed a laktározás minden folyamatmoduljára (lásd 2,1.ábn 22,o]daj),

oLJTPL]T

]l

l55, dblL A EháiJoLydmdliíónyjtá5 modetLje

A fenti ábrá d ráktári fólyafuátirányitás model]jét fuutztji be, E fuóddlben eS}fuánt szerepel a rak
tár input és óurpüt oldalr, A fólylmatók iiinyításával kapcsólatbin négyíéleinformáció játszik

A píimeíinfoímáció, a raktár külső kapcsoliti ö$zekötője. Az inpüt oldaloí z áru beérkezését

jelenti, mig az output oldalon vevői negíendelést urratfrazz^. Ezek az ]níoífrációk, amüek
^zók
a raktári fotyamatokat beindiiáL
Á raktárirányitás a pfimer információk alapján a háttéí iífomációk fethasználásával bocsátja ki
r §z€kundeí infoímációk t. A háttér inÍbmációk n}ilvánrútási je]legűek és tirtalmazzák rz rkfu
ilis kés,Zletet, és a raktártérképet, A szekunder infornációk xz irányitási sánttől á ,égfthrjtási szint
1ilé iiinFlóin valamely revékenységvégíehajt,isára rdnak ut.sítást. Ez egylrlint lehet betárólásra,
áttároláya, komissiózáMa, valáminr a kiszáütás előkészitésérevonátkozó utasítás,
Az urasílásban foglaltak végrehijtása után vissza ke igazolni azok elvégzését,Ez jelentj r tí
cieí infoímációt, amcly a végrehajtási szinttő1 irállld az irányítási szint Íelé,
Á lercier információk feldolgozásával a raktáriránlrás elvégzi a háttér információk módosítását
rz aktLrális helyzetnck megfelelően, Itt zárul be tehát az az infornációs kór, amely az áJumozglist
megelőzi, c$^itt halad vc]c illctvc követi.

4. Keszlewfullílkadós
A raktárirányitás fcladata a készlelezési stratégja tervezéséhez és múködtetéséhez szükséges nap
nkész információk szolgáltatása A készletgazdálkodás részletes rárgyalására sebesryén László
y]ijrösmarty Gyöngyi: A logisztikai ügyintézó feladatai cinú kön)vben kerül sor

Jellegzetes raktfu i folyamatiíányitási í€ndszeíek

A raktári folyamatnányitás j elle1éíu haíáíoua meg,hogy milyen módon tölténik a bclső komnu
nikíció, azaz ho8Fn valósul meg az információálamlás az jrányitási és az irányított (végrehajtási)
szint között, Az atábbi ib.a négy alapesetet sorol fc1.

7a
 2,ÁraktártéchnoLÓgiö

vEGREHAJl,As

Kapcsolaliúód:
a) papíl alapú infomációval
b) eiektronikus vagy akusztikus információval
c] vonalkódos információla!
d) aub,nalikus on]ine kapsolattal

256dbrí nformóció5 kapc5oLdteirinyitá5 é5aVé8lehajtás kózdtt

a) Forafuáftrfrrídi, ?a?fu al4?ú iníofuieikoídozóaal

E hagyományos íólyamátirányitási rendszer jellenzője, hogy fuind !z utsítások kjadása, mind
i Yisszaigazolás papíron rögzített infoímációkkal történik,

E lblyamatirányitási rendszer jelefu zóiI

többszöri manuális tevéken)§é8et igen}tl, igy nagy a hibatehetőség
ncm éíényesülaz árúnozgás és infoímácjó áranrtás egyidejűségének követelménye
cíentmondásos döntések keletkezhetrrek, mive1 a hell je[egú dóntésekól az információk
csak később kerülhetnekbe 1 rendszerbe

b) Follan tirfu!ítds hev tmifrdll, ki.kőgel Qag! ak6ztiku iníoruiúó tísoit hl

.\z e]ektronikus mesoldásnál az i!ányitási szinttő] kiinduló információk vezetékes, w8y vezeték
iillLili, általában nidiófrekvenciás kapcsolrft,l érkeznek a végíehajtás lrelyén lévó terninálokioz
:]gy kijelzókhöz, amelyekról az utasítások vizuálisan olwhatóak le, és ugyalezen a konfuuniLiciós
_Jtja ki :!]tornán juttathatók vjssza a végrehajtásra vónatkozó infolmációkis. Ennek ! végrehairi§i §zinten
::ió információ megielenító eszkdzei llithátóxk a2.47. és 2,18, ábrákon (63.old,l),
Az *usztikus információ áMtelnél áz iiinyitási s7-int és a végrehajtási szint kózótti kommu-
.:káció utasítások és visszaigazolások íbrúájában e]ó.e rögzített szótár íeLhasznátásávát, hanggal
:íténik,Ezt t módszert főleg komis§iózási terekenységné] használják, mivel a gyakorlat azt bi
a
.lnvítottá, Ez következik esyrészt
hóg,y ez a leghatékonyabb módszer áz árukiszedés irán}itásánál,
nbó| hogy az áfukiszedést végzó dolgozó nindket keze szabad, más!észt abból, hogy rzinfóífiá-
:!ószerzéye és áz áíukiszedéye fordított idó páJhuzdnö§itható.
]zgási
\z elektfonikus és akusztikus folyamatirányítási rendszer je]lemzői:
- papír nélküli iníorfuációátvjtelt tesz lehetővé
- megvátósul a lalós idejű adatkezelés
- részíeladatokvégrehajtására specjatizált

l) FobMtin fryídil {ofralkódas tralzakeiók*al

\ lonatkódok áltatános azonosítási és gépi olvasási lehetóséSét kihasznáva született az á íblyl-
rad.ánltási rendszef, amelynél a rcnalkódok infomáció hórdozó szercPét kihasznátva történik
: Qktári tranzakciók irányítlisá é5 a visszajelzések kezelése, Itt rcnatkóddal azonositják az egyes
lolóhclyeket, valamint az áfumoz8atásj tranzakciókat,
2. A raktálte(hnoLÓg1a

A rendszerjellemzói:
az irányitás kiterjedhet a tel.je§ raktáJi íolyamatra
- alkalmas heteíogénúróllisi módok egység€s keelésé.e
- az iíánltási és re8rehajtási szint közőtti kalcsolat !ádiófrelryenciás
áz:iiuáramlás és az információ jinmlás integrációja telje§ fuértékú

Á vonalkódos tranzakciókat a.lkalmazó íaktiriíányítás a köretkezó kódokat alkalmazza

raktári táíolóhely kód
betárolási egységet ázonositó kód
komissiózándó téreleket azonosító kód
rendelési, illerve azok részét képező kiszátlítási egységek kód.ja

RaL!íri tónlóbelr hú|

Á tárolóhe\tt azonositó kód feléPitése az alábbi 1ehet egy sólós átlványos tárolásnál:

T-lru-oo_E
T - a raktár meghatározott helyiségét azonosítja
l,]11 - a keZló folyosó azonosítója
oo - r íolyosón belijli alaP t&olóhely (á ván}€g)ség) azonositEa
E a táJolószint számá

A 2.57. ábíán egy olyan tárolóhely kódja

látlató, amely az 1, terenbeí lévó 5, fobosó
15. á[vinyegységének 3. tárolószintjét jelöli. ll]illlilillilllilill]1llllllillil
_05_15-
]

1
2.y nbfi Táí.!óhe Vazonosjtó Vónátkód

Bedfuold§i e$§e&et az,nosíró kód

A úktárba beé.kező és betírolandó e8y§égÉkoúánya mktáíiiinyitástól egy o1yan kódot káp,
ame\nek adattartá]na az atábbi lehet:
az e8yséSrakómányban lévő áru cikk§,ima
a gyártási soíozatszán (ha nyilvíoti.tásá szükséges)
a szavttosság lejáratánák dátuma (ht nyibántartása szükséges)
az eg}§é8rákonánybán lévó mennyi§ég
.
gyűjtócsonág nennyiségíevonatkozóán
.
nyilvántfutási egységben (fog}Egtói csonagban) kifejezÉ
tárolóhely aanosító
tlanzakció ázonositó száma

A fenti adatta.taloftból látható, hogy egy egy§égrákomány csak homogen áruöszetételt tít2lmazhai,

l2
 2. Aróktá.té.hnotógia

knfrisiózaq.ló tét bkt azóno§hó kó.l

A nktáJba érkező megrendelések ,laPján ! ráktlirirányitás ázokát ki§zedési tételek€ bontja, afuel}t-
ket egy egy vonalkód ázonosit, Á vonalkód ádattetálma:
megrendeló azonositoja
megrendelt áru cikkszáma
a gyáJtási sorozatszám (ha nyilvánrerása szúkséges)
a szamtoság lejáratának dátuma (ha nyjtvánrfutása szükséges)
megrendelt mennlsé8
. g}újtőcsomag mennyiségre vonatkozóan
. nllvántartási eg}§égben (fogyasztói csomagban) kiíejezve
- tárolóhely azonosító
- tranzakció azonosító száma

Rendeun, i]Ietu. azok tázrt wző *i:zdl}kási e*J]ségek kn4ja

Az ós§Zállitótt negftndelések ákár eg}den kiszálitási e8ységbe, w8y több eg}§égbe kenilhemek
összeáIitá§ía- Ez a kód ez€n €gységek azonositására szolgá.

- megrendeló azonosítójá
- á negftndelés kis,íllítási egységeinek azonosítEa

1von,lkódos tíanzak iókk 1iíányítótt raktári muqkafol}zmatok u alábbiak szerint bonyolódnak:

\íjnden betárotandó egységnkományhoz

FBklap címkq a00 &boz
e3y ol1an cimke kerü kinyomtatásra, me
iren egyreszt vizuálisan olushatóan szíe Gy, sz,:970íí5l234
Helytód: 1,01_11_2
iélnek a szükséges adatok, másnészt vonalkód
nrmájában szerepel a betárolási tranzakciót
,ónositó kód (lásd alábbi ábm). lllllllllllllllll
112345678

2.5& .ibz Vonótkódos betóroLó cimke

L betárolási follanat a következóképpen zajlik le:

e rakofuány betáíolásával megbíatt targoncavezetö vizuátisan leolvassá a trirolóhely kódot, és
felkeíesi á ki.jdólt he\€t
a nála 1ső kézi áditg],jjtőrel leolvassa a cimkén lévő tmnzakció kódját, najd a úrolóhely
kódot, és behelMi á rákoúánn az adott helyre
, a két kód leolBásávát a nktáriúnyítás felé vi$zajelezte a íehdat végrehajtását, mely al,Pján
negtöíténhet á íaktártéíkéPaktualizálása.
2.Aróktártechnotógia

Mivel á kézi adat8]ajjtó meoóriíjában i szükséges adalok mindegyike rendelkezésre áu, hibás
tránz*ció ncm történhet,

Ha a megíendelés teües e8ységrdkományók kitárclását teszi szüksé8essé, lkIor a 2,59. ábrán látható
cimke kerül kin}omtatisrl
A cinkón két vonalkód látható:
a mcslende]és ki§zátlítÁsi egységénekkódja
akitárolt rakomán}t azónositó vonatkód
Á ktárolásj fo]yamat szefuPóntjából az utóbbinak van szeíelej mive1 á tJrgonc! vezetEe kézi adaF
gyűjtEével ezt o]va§r 1e, valámint azt a tárolólrely kódot, ahonnan x rakómán},t kiemelte. Ez alapján
a raktárirányit᧠felé visszaigazolásra kerü1 a feladat végrehaj tásá,lehetőséget adw a fob€mat előre-
haladásának ellenórzésére és a tárolóhely nyjlváDtaíiis módósitásírá,

Fendelé§i szám] 1234567390

Kiszá]lliási dó] 1997, 10,01,

llllll
clkiná,.A>ckk ll]lll
DáÉb§zám: 80o., ]l lll ll] lll

2 59, nblo VonaLódo5 kitrotás (im@ egyságíö @mónyokho,

A konissiózási íeládar ez esetbcn e8ységra-

komán}okból tórténő g,,,űjtőcsomagok kisze-
désérevonátkozik Ehhcz a fol}zm2tirínyi I ll Il
tó szánítógép a 2.60, ábrán látható cimket

Ez a cimke egy kiszállítási egy§égre gyűjten,

dó tételeket tartalmazza. Ennek ázonosítója
szelepel i címke felső Észén,
A címke alsó részén vizuáisán olvashatóan

- a kiszedendó áfuk negnevezése

- i kiszcdendó dárábszán 6n;b/d VoiiLódos 0mú5ióZórjm(e
- a tárolóhely kódja, vatamint '
r rranzakciót zzonosíró vonalkód
 t,Aróktártechnotógió

Az árükiszedést végző dólgozó sorban íelkeresi d cimkén szerePló tárolóhelyeket é5 egy egysésía-
konány képző eszközre kig]íljti a negjelölt mennyiségeket, Ezek ütán kézi xdátg]ú.jtó.jéve1 ö§ze-
ól,issa n kiszedési tranzakció vonalkódját és x tárolóhely kódót, Ez e§részt a nktárnnryitis felé
jelzi a feladat végrchajrását, és az adott rárolóhely tartxtúának csökkentésére is sor keriil i kigyűj tött
mcnnyisóggcl,

Az ismcrtctcrt példá! ncm szercpcl, dc a kiszáütási egységeke vonxtkozó kitírolási és kiszedési

jeg]zék tartalmazhai még c§ o1yan infornációq amely tájékoztrr árról, hogy lz dzonos megren
delósekcr tartalmazó cgysógckct az expediciós terület mely kijelölt reszére kel szálítani- E teriileti
cgységek is tartalmrzhainak eg,v. a tárolólrekk izonositó kódjajhoz hasonló vondkódot. Ezt,vilá
mint az ott ellre\tzésle kerüló kiszállíiásj cgység vonalkódját összeolvasa a rakt|irirányitás jníbr
mációt kap a hszállitá$a \aló e]őkészílésclőrchaladásáról,

d),4 utonatikÁ fó' 4fr at ifuí 11}íars

n Jih é ka?.s ol afta
ó l
Az automatikus fi;lyamatirdnrításesetében az irínvitási és a végrelrajtási sznrl cnbcrj közremű
ködés né]kü] kó?vetlen (onJine) kapcsolatban van, es a folyamaiirányitó számíiógép közvedenül
vezél]i a2 aDyagmo7-ganj eszkijzijket.

áZ áíLárlmlási és inforúációárámlisi iir]Fmat teliesen integrált,

- .s^k sPe.iális esetekben .élszerúr]kalmazni,
megv,tósitlisa költséges.

2.2.7. l(omplex 52ámítógépes raktárirányítás

Á számitógépek á rxktáJozási íolyimatok számos elemében kelülnek l'elhasznáLásra, Lcgszélcscbb

körű Élhasználásukat r komp]ex ral<tárirányitis jelenti, Az eló?őekben máí emlités történt arról,
hogy n rlktárjrányitás beépül az jntegrjlt ví]lálrtirán/tási lendszerbe. Eg)$ válla]atirányitási rcnd-
szerek rartalmaznak raktárirányítási modult is, fuíg ezzel nem rende]kezókhöz inlerfészel ]ehct

A yáü^laí és a Mlífurnfljíl.jli ftndlzdtl lkraíl)ikuílé?1#Jrst, áfuelyekben a? egyes s?intek

e$másra épülnck.A szintckct ós kap.sotafukat á2,61.íbn szefulélteti-

.1z egyes szintekfunkciói alu]ról inditn:

1, hajtá$tzérlési sziDl,amü az egyes berendezések műkódését dktiv:iljá
2. logikaj intc8ráló szint, amcly ö$zehangoljr xz egymássxt klPcsoldtban lévó elemek múkö-

3. folyamatirányitó szint raktári tranzakciók vezénylésére

a
4. rtkárnánitási szjnt raktári tcvékenység inregrátására
a teljes
5- vlill,jatirányitási szint,ame]}tn be]ü] a raktározás cgyrészrendszrt kepez
 2. A r.lrtártechnoLógiá

2ó1. dbr4 szómíló8épe5 c(ál íányitá5i lendnúhie6(hrkús9intjel

A rakilriíánlró száfuítógép kezeli a küső kapc§ólatokt mind a beérkező áruk, nind a raktári
rendelésíelvételek rekintetében, U8yancsák t raktáriiinyitó számító8ép tartja qyilván 2 töráadaro-
kar EZk íelhasaálásával továbbira a nóz8atási ura§ítárckat á folymatj;ánitó száfrító}ép íeIé-
A_fo]yam,tiiinyító szánítógép tartja a kaPcsolatot ,z irányítási és wgrehaiá;i szint kózö;, Fázi
sokJa lebontott konkét utasírásokat ad á szükség€s tran""t iot a*g*.e.", e, togadja
a teljesitések
nFgtázását, A két száhitógép közötti munkamegosztás a 2,62, ábrán láthátó,

szÁM|TóGÉPEK KózirTl MUNKÁMEGoszTÁs

2 ó2 dra lvlúnkame8oyiás a GktáliÉnyitó é5aloLyámat]Ényjtó íómitógépek közón

76
 A lóktÉ íe<hnotógi.
'.

A Piacon §zámos raktáriránllási szoftver taláható, Ezek között serelelnek áltálános hásznála
tu, és áz eg}ts iparágak specialitásaihoz alkalmazkodó szoftverek, Az átábbiakban egy áltálános
hásználani sfuítver és funkciói keriílnek bemutatáít annak szefuléltetéséíe,hogy egy kosa
rú rakráJiránltási rendszer mi\tn feladatok ellátására atkalmas, A szoítver neve: Áccelos \4MS
(Warehouse Manamegement system)- A rendszer von,lkódos afunositáson és iidiófrelwenciás
ldatátvitelen alapu1. A rendszer funkcióit az atábbi ábri szenlélteti.

RáKáné.yltás

**ffi-;dí
/\
--o,"
Béuézé.i

x,*arnupl-
a,' '*"o* \_
Éd(éáei&

\""*,o,r"
"*'"'"'"í *' *"**k,*,
t- nvomtstás roslálás l

; felé, ^.."ou"fi.i t \ áttántoltes

\,,n, ,J
Fi0\,

úilafoglalás

2.óJ,dbld, AzÁ(eLlos Wll5fUnk.iói

\ nktá,inioFlo í€nd62.í fóbb fu í[.ióiíák iéU.mzdi

- egpzene párhuzanosm több íendelésre vége,hető beétdezés

- egy rcndelés bevételezéséteg}szerre több ráktári dolgózó végezheri párhuzamosan
- a bevételezés rendelés szerint, teímékszerint Wgy rendelés nélkül érkező ternékekíe egy
aránt támog*ott
- eg]6zenj €gységakomány átáPú bevételezésés követés
- ASN (Advanced Shipping Notincadon): a nzikai bevérelezést megelőzően az éfkező szállitmány
ta.taloát taítálnezó PaPir álaPú vagy elektronikus ]isra (EDI) álapú bevétele,éstámogatása

táóló hely pozíción javaslat

k,ranten ke,elese áZ elkülönitendö jruk,ámara
kótöft vagy szabadhely€s tárolás kezelése
2,A raktárté.hnoLÓtió

Kózl.| n}iladnraft^ á f.lnJ4].let

ternékek különfé]e kiszerelési egységenkenti nyiIvánrartása
FIFO és LIFo Esy egyéb szemPontok Gr^, ]ejáraf, sorozxtszám stb.) szerintj árumozgás

kaPacitáslervezés és keszletoptifu a]izálás

JIT alapú beszer,és támogarásl
készletszint É$tlés,raktári táJhelyek minimufu készlet fig]désével
életciklus költtés

Álu*nzedé] i! fuld é}zés

kiilönböző árlkiszedési módok támogatása
anyágmo"artó rendszeíek vczérlése
árukiszedés és újntöltés párhuzamos támo8atás^
- cgylépcsős á.ukjszedés kö^rtlenül r kiszálitandó $njjtóládákba

- csoma&ieg}"ék, .somxgcínrkc és egyéb dokumentumok nyomratás1

- vevői igények szerinti illetve a szálljtmányozó cégek szabványd sze.inti cimkenyomtatás
,( Pc EAN, F(dL\.lb
- száliróleve]ek és veszél).€s árukravonátkozó dokufuentunrok autondtikus generálása
- logjsztikai szolgáltatók által hasznát szállitmánvozó rendszerrel vxló közvcden adatcsele tá

- 8}.jjtődobozók sú]ymérése
szá]litmányrá vonatkozó és költségadatok fe]adása a pénzúflirendszer fe]é számlázáshoz

Renderélsehedxmenl
- raktárj készlet vevój rendelésektiez allokálá$ előzetesen úe8adott szlbál)ok alapján
- rendeléstetjesitési, árukiszedési feladatok elosztása a rrktári szemé\,zet közört az óPtimális
terh€léselosztásés á.ukiszedési stratégián.k megíelelóen
kúlönfélc ké§retfoglalási strltégiák támogatása (wvőhöz fenntartotr, rendelések egy.soPort
jához fenntetott stb

Ü.!féLi,z"t?át,í!
az értékesítókés ú$.rélszolgildti munkatá^ak lElós időben el]enórizhetik a rendelések álla-
potát és az aktuál]s késretet
rendtlés{iltoás stén lcherőséget biztosír a raktári személ}z€t értesitésé.e,az elvég-Zendó
íehdatok kiadásárá, a végrehajtás követésére

több, előre paraméterezett lekérdezés a raktáíozlisi tcvéken}sé8 ulós idejú monitorozisához,

készlettórté n et é s s trtisztika i adrtók lekérdezé s éh ez
, rrktárhdtékonysági vi^gálat
- clőrejelzés készitós a beszerzés száfuára
- készleüi^8lilat elemzés és készletezési stratégia úirttervezés
- igény szerinti új lekéfdezések összeá]litása és futtltása
 A lóktártechnolótia
'.

Au4l4s rends*rúIátati iíányitnshóz (ERP)vató kaPcsolatát,vat@int h dvereszközeita2.64_ába

sZmlélteti, Ugyancsak ezen ábrán látható nányitási szint é§ d végrehajtisi §zint kózötti rádiófrek-
venciás iníormáció átvitel kapcsolati rendszere, A Égrehajt᧠a fuobil termin,llókon káPjá meg áz
^z

utasitásokat, és azokon keresznil nFgtázhatja a végíehajtást,

ffi6
§ü B.ts*i

2 64 ibra W]r]5la(órnányitó rendjzeletemei

Egy komPlq akíriránltísi íendsz€í alkálfiu á§ánák €lónyei

- mindcn rakrári folyanat on line e]lenőrótt á rádióírekvenciás h:i]ózat és a vonalkódteclrnika

alkalmazásával,
- minimalizália az árumozgatáshoz sziikéges lépésekszáfuát.
kiküszöböli a többszörös adatbevitelr,
kiküszöböli a PaPilalapú fe]dolgozásból eiedő.datbeviteli hibákat,
feü8yelet alatt tartja és irányítja a teljcs mktári áruforgalmat,
, i álli
páPirmentesen működtethetó raktárt hoz létrc
a bevételezésés az árukiszedés e8yszerrc több rcndcléíetörténhet
fol}amatos, va]ós idejú készletiníormácjót szolgálrat
óPtim,lizá.ja a rakúri folyaoatokat
- e]órejelzé§t !d d várható vevói lendelésc]ríc
?\ d\.PJ":lJ, L\].,rJla.,, mAlm,1lalj ,

- a negrendelr ternéket nindenkor idóre kiszálítlrató{á lcszi

- növeli a vevő elégedettséget
szabványokszefinti cinkenyofutátásttámo8at
- ügyféligények szerinti testre szabhdtó jelentéseket és csomagic8yzéket ál]it elő
 2.Aróktárté.hnotógj.

J 1_1dPlP.eI dll Pntaló'\ o, drjL

"d". hé,
,/U p_.lt"l
f Dl Jl.pL .ö/vP'|en el.\ll"" \..,".."..,,..".. h] er,,q az rroc ek.zamrr,gep., .er.l

2.3, A ral<tározásban haszná[t mérőeszközök és kezetésük

A raktározásban ehősorban az áruálvéte]né] ha§ználndk mérőeszközöket
a beé.kcző ántL m.nw
nyiségi és minóségi ellenőrzésére-A men.L},iségi ellenő-éíe rófueg,hossz
és térfo@t fuérőkú-i"
a ,|,ó.Pqi"|]cno,/c,rc J/ Jru iPU".ene( TegrelP'o mefue,,to,o^i, .li" -.,n,r,"
Mdésesninóségelénőízésá átvételkoí
be, , nklJ,.kbll ..Larufl"lko , Tcnn,,\e8i i'-Fc trll o.cgPUenö?;,l i.k' vigP7r:.
1f:,"n)
ennek .oljn ,/Jk.pg 'ehcl f"re.Pk avcc7e,;lf. ne,oe,/ko/ok ll&/lal"l,
?, Ah\o/. r,"g i,.,o_
tkp' regrc'el,: modveeite . f./ko/o^kp] e, ponfo*a.gi] l djl, ,l \egle .lk.eg , ,n a',or.nax "
v
l.n fr"lfknPk
", cl,.: ll d .... dmélr'e\ löa-ryb.1, lllefue Tlno,egltany B. J.,.,.,,u,.nys".
viinik meghJtJro4a, ",

A mérésügytörvényi §zabályozása
Á mére$e] mégál]apitott órték€knei! helyesnek és álta]áDosln elfogadharónak,
más fuért értékckkel
e1 *.-.Ú"i
összehásonlithatónak kelt 1cnni, amit csak á ftérésügy
--eg* -"taly""á, ;i
"
Á7|qol,Ni_xLV,lo1enyámer*l8.WöI \4dsyJ,n../jg Ira]eFa a melr,ügyi vere/el
,Lrry,agif. a mii|e(fgy.égek I- 1(/lalJla. e, . jogh"l".,,t
lelP
ilro r ere,ebe re.jed"Ú,

A nénügy a nérésekket kapcsolatos tevékenységkórnek az á része, ametyet a mérések

hazai és
rénz(lko/ egysPge"segneli,ponLo_irJnJkbi/lo,,lj,..eli;bvlaioqe./köZtrflke]]lzJbdlvolnl
ésJn!lyrekf]]aDgol,jll"ngóndo.kódlk,2000_:ga-.,",.g1o,.i"go,]..J"köfuko7Donliüa
rJ lo. rc,ügaee|: Verue J7 o,.,,g-, vl,"*g"i H,""t,l , oivlHi-r, e'2o"r2oo" jÓ, i",.
Érd-ht1.1,.§,2j,óoli" live,ke/hoen 2007 jJnJar l 1.1 o..zágo, \4eÉ.L8}Irxu,,,,a
r,

"7 J,,Ü
no |ng!lodlJ..Jl bP.J8o/od"Lt k.|e,keodmi r, g"a;t*,",i H,*,"]l, ,[,íKEH/, A \o't
"Má$J
.öV H xözom.- M K€H VelrcIdgi,l íöo.u lJ] á\f nt, VidFü hJUz.,d |eru|cli \4ere.úx.rr_
e, vu_
VJ{^Dvlol..J8t Hdfó.,igok |-áló/rmaak ÍolTdiabJa ldrJ e1,os,7Jbalyo\b,n
íé8./"bo:r"eladrr,rt
20.,-lól.KornJrvc]2020l txll27,jtendeleleve lellctin er+i$r natóirgker.z
köziqrr
8álj.: hiVálJoka. leló|le k',,g] a ae.óe 7ko/ hile]e".l.."[et (n;I-,ny *;eciJi" m:.o",,ln, ,,""
",
"7 MKEH \,ífíoI,,gl.j H,td.;g.a; .,ii-,, ,r.'i*r"l" i'""Í*,
l,]véléle/er hilatJlo\ végzi(
Á Me|,ologiJi H_lóJa ./Jlt]óoa^liumJ, b".p-olo,],.k
meflológ:ai kU,JtJ\ íeilf"zlé§l l LU RÁN4 tf E]\4
","LU:,,l "."g,,ii....;..i"),
RP, plog.dmj llba

Á Metlológiai Hatóság szákmai ftlügyelet (irányítá' á köwtkezó eleúekból :iI:

- !z MKiH mjnőségirányitásj rendsarében lévő eljáásoh munkautásítások (Hitelesitési
elő-
lru$h.ialnlnlak o/lo§Ljdk r' neré,ügvi elia ld.ok yJkmai .81,ége*e8.1
- , ,A,lK} H w8/, á tclühll .7ak]ga/gál3r ,--.r. ri-",ia7lJlfu.l, biztontvl
eziltal
hitetesitéshez használt etalonok e8ységeség€t
a ",,l-"i"lr,
- az MKEH vé8zi a mértékhitetesitók oktatását, vizsgáztatását

80
 2.ÁraktárteChnoló8Ía

a hjtelesitésnél használt tanúsitójelekől az MKEH gondoskodik

a területi szervek átfogó, valamini témaellenőlzése elóse8íti az eljárások egységes végrelrajtását

A töNény szerint joghatá$al jár a mérés,ha annak eredmén}t az állánpolgárok és/vagyjogi vemé-
]yekjo8át vagy jogi érdekcit érinti, külónösen, ha á úérésieredményt nennlség és/ mgy minóség
tanúsíúsáíd(a szolgáltatás és e enszolgáltatás mértékénekmegátlapitására) ngy lratósáSi e]]enór-
zésre és bizónyitásra használják fel; továbbá ha az élet- és egés^égvédelem,a környezetvédelem és
ny a,"gyonvédelen területén alkalmazzík,
Ajoghátá$at járó mérést a mérésifeladat elvé8-zésére Jtk lmás hiteles mérőeszközzel, vagy hzsz-
"ig a3]3ll elJonná] ele l(j?ö,t meroe"z!ozzel \eL vegezr ,

Hiteles aza mérőeszköz:

amelyet a mérésügyi §zefuek hitelesitettek
amelynek híllijldi hitelesitését az MKEH első belíijldj hilelesitésként elisfuerte

A nem kötelező hitelesitésű nérőeszközök pontosságának kalibnilással történó ellenőízéséíő|

^z
I,IKEH tól kaPott feljogósitás atxPján a k tibrátó labofatódumokjogosultak kálibrálási bizonyit
!ányt kiadlj. A fel.joSositás nélkiil k"librátás külsó fé] számára nem regezhető,
Á kalibrálás nem hátósági tevékenység,

1 mérőeszkóz hitelesités .élja, annak elbíáása, ho8y a mérőeszkóz fuegíelel e a vele szemben tá-
masztott mérésügyi elóínisoklak, Az 1991. éü xLV törvény a mérésü$/ról válamint a törvény vég-
rcl,ajtősáíól szóló |27 /7997 (X, 9.) kormánrendelet előírj2 a hitelesitésre kötelezeri mérőeszközök
és hásználáti etálonok metloló8iai e]lenóuését é5 hitelesittetését.
A hitelesités hátósági terekenység, igy azt csak az MKEH végezheti el|
A mérőeszkóz hitelesírésénekk] kell terjednie az engedélyezett nérőeszköz típu$al való azo-
nssá8naL á nérőeszköz múszaki jeícmzói me8felelősé8ének, vdlánint a ménőeszköz heks mú-
kódésének x vi^gálatára,
Ahennyiben aze]lenőlzött mé!őeszköz ne8fele12 vonátkozó előirásoknak, az MKEH hitelesí-
nt.Já :ési bizónyitványt ad ki és megjelöli a mérőegközt,
A jelölés két részból á]| egy ko.onás je1 egy kódszánmal (ámi a hitelesitó azonosításála 5zol8á)
. \4ú i! egy érvénye$égjdátumot taltatmazó bélye&
Mérőeszközt hitelesiteni csak hitelesitési engedély alápján tehetséges, amit az MKEH ad kj
] mérőeszköz tílu5vi68lilátá átáPján. Amennyiben az adott mérőeszközre néae nincs hitelesítéSi
.ngedély, azt a méróeszkóz felhá§ználójánák ke negrendelnie, ami még nen hitelesítés, haneú
:nnak igazolása, lrogy a mérőeszköz az ádott nérési ílladat végzésérehaszDálható.
Hjtelesitést hebettesitó hinősitésról akkór beszélünk, ha áz MKiH fe]jogosit más szereket
: kóteleő hitelesitésű méróeszkijzók fuinósítésére (akkedit]itr laboratórium). Á feljogosiÉs áaPján
]aszett méróeszköz minósités dz eszkóz idószákos és javirás utáni hitelesitését hcbtttesiti.
Fakultatív minősité§ról akl<or beszélünk, ha a méróeszköz használója o1yan mé.óeszköz hitelesi
::!ét rcndeli me8, áfui nen szerepei a kormáryíendeletben (a nérőeszközt e8yébkéntc§ak kálibrjilni

.{ hitelesitések érvényeségenek(meghibásodás nélküli) idótartamát t koífuányftndelet rögziti,

Ez például súlyokná 2 év), Lejárt hirelesitésű méróeszközt használni tilos, azaz a fuért értéknek
2. A raktárte.h notóda

Meg kell ismétehi a hitelesítést:

ha áz érren}tsségi idó lejált hj
x méróeszkózön jdűtást végeztek
á méróeszköz méréstechnikaitulajdonságai megváltoztak
az e]lenórző etátonnat végzett mérés nem mesfelelő eredményt ad
tA
Á kalibÉlás lNtr
Á k libiilás azoknak a műveleteknek ú ö$zesége, ame\ekkel meghatározott feltételek mellett E,I
megáIapitható az ö$zeíiiggés a mérőmúszer vagy mérőrendszer ériékmutatása, j]letve a mérték,a NI
hiteles anyagninta áttát megtestesitett vagy használati etalonnal megvalósított éfték(helyes érték)
között,
Á kalibráláshoz használt hasznátáti etátonnak éré^}tshite]esitéssel keí reDdelkeznie, és pon
P,
lTA
iosabbnak kc lennie a vele ellenőrzött mérőeszkóznél,
A mennyjben a mérőcszköz fulajdonosi rendeLkezik hitelesitett (a méróeszköz e]lenórzésére
L
]nn
alkalmu) használati etalonna], van megfelelő képzeftségű szakefubere, á k ]ibrálást a saját méró- trT
eszkózein maga is elvégezheti, Fenri feltételek hiányában a krlibrátást az oMH átal ak]iíeditát
vizs8áólaboratóriumokná1 keí megrendelni.
A kalibrálásról kalibrálási bizonyíwányt ke]l kiállitáni, és 1 fuéróeszkózt meg kell jelölni. -HÁ
A ka]ibrálásj jdőközöket nem szabá\ozzx jogszab]ily, xzt a felhsználónak ke]] me8álapítani, ET
Nélrány méróeszköz ajánlott kalibrálási periódu§a:
MikJomételek, tolómérók 2 hónap
Mérle8ek
12 hónap (sD

A hitelesités é5 a kalibú]ás kö?ötti különbsé8et az alábbi táblázat mutatja meg,

t jóg eszkózei átt.1 szlbátyózott (hátósá8i) te- nem hatósági tevékcn}§é8

méré§iisvi hitelesitést cák dz ox{H végezhet mélőeszközökct bárki kaljbrálh.t

hiÉlesítenia jogszúály által meghatározolt kalibrálni bárnely eszközr lehet, hx l visszlve
zetettsését isazolnj szükséses
a hite]esitésnek je]]enr7őeD c]ófeLtélelc a nréró a kalibrilásnak nin.s engedélyezési előfeltétele
eszkóztiPuf! vonltkozó hndesitési engedélv
(péld
a (sikele§) hitelesitést tanúsitó jel (hitelesitési a kalibrálás erednényeként kalibrálási bizodyít-
bélyeg, Plombx stb.) és/wgy hitelesítés; bizo- vány készü1
,{z Is

a hite]esitési bizonyítiány hatósá8i dokumen, a kaljbrálási bizonyíüány neú hatóslgi dóku

tun és meshatáro2ótt jdőtútánis érvénves mentum és nincs éruénltarram a
Tekin
a húe]esitast jogszrbílvb,n elóút idókó7ónként a kaljbáás megújitásáról a tulajdonos s{át ha
táskö.ében és saiát feleló$éAérc dönt
,7 ldblrrr, Hilé é§ilÁiéi ti ihíi Ái

rig,velr

82
 2.Araktárte<hnotógiá

A mérőeszkóz hitelesírésél,ellenórzését va8y k

librátását nindig egy másik - nagyobb Pontosságú
- hiteles mérőeszközzel tölténó összehasonlitlissal ke]l elvégczni. EzáltaL szoros ós§zefiiggés létesül
az órszágos és nenrzetközi etalonok, á hxsznátati néróeszközök Pontosá8a kózört- Ez egy zálr
]án.olat, xnely az alábbitáb]ázat §zerint válósulmeg,

NEMZETKÓZI Nemzetkdzj súly és oFzágos et,lonok hitelesí MegiixaPodás aladán

ETALoN Nlórtékügl,i Hintal tésére,1 db van belóle készüLt
NEMZETI N{I(EH 'I anLlcmlonok hitelesitéséle IG2vedenú] á ncmzet-

aék) ETALoN

ETALoN MKEH és akkcdi \,1érőeszközijk iitclesítéf , KöTeiLenül az oszígos

ctalonról 1eszármrztrtrr
REFERnNCIA Fellrisználók Az adott nelyen a legjóbb A tánítetalonról lcs7ár-
ETALoN metrólógiai tulajdonságú cta
]]itált lon, roelyre az adott lrclyen
a méréseket lisszavezetik,
HASZNALATI A gyártásbxn, kutarásban
ETALoN
2 & tlibidzdl AhteLesitéshFGrch]ójö

\ töNény ra8zíti ! törvén}ts mértékcgFégrendszeít, dmely á nemzetközi mértékeg!§é8rends7er

(SI) dka]mazását jelenti,
Az SI hét ]tapegységrc épü1, amit a szílm!áafutt és !Z SI n kínil használatos mértékegységek
esészítenekki,
\ hét JtxPmértékeg]sóg: HOSSZÚSÁG: MÉTER
TöMEG: KlLoGR_AMNI
IDŐ: 1,IÁSoDPERc
ÁR{MERÓSSÉG AJIPER
HóMÉRSÉKLET,I(ELVIN
ANYAGNIDNN\iISÉG: MoL
FENYEROSSEG: Ic\NDELA
.\ szirmaztatott cgységek az alryegységek fuátefuátikri vfuiációból származnak Gzoízás, hatványó
zis. osztás révén, Póldáu] eró: NEWTON (1n kg^:)), Az sI n kivül használatos mértéke8ységek
löbbnyire a gyakorlatbú kiatakult, tijbbnyire dz Jtxp mértékegységck pren-smos (szolzott) értékei

.v Iso 9001,es minőséginiíltá§i §záüviny kóvetelmény€i i méíőíendszerekreés méróeszkö-

Tekintcrtc1 a mérésitevékenysé8 fóntosságán a hatályban lévó lso 9001,es minóségirányitási

:zab!ány h követe]fuényeket támrszt á mérőrendszefeke és méróeszkö?-ökíe vonatkozóán,
A ,,7.6. A megli8yeló és méróeszközök kezelése' rejezet tartalma7za a fol}€matók, termékek
aéréséhez,ellenórzéséhez szúkégeseszközökkel kapcsolatos szabályozásokat. E Szerint a sz.b
,jnr követeloényinek megíelelő, tanúsitott szervezetnck meg kcll hfiározni az elvészendó meg
ia eléseket, méréseketvátamint a termék megfelelőségénck bizoDyitásához s?nk§é8es megiigyelő

83
 2,Ar.ktárte(hnolótia

é( mé(jf.zkö7dkef,
'\ Ég<lemmel U.eré.rc c. heré,re oly,n íol}Jmdlolal LcU beveueln:..melv
elvdgez}etó p, bizlóstanj keu. |.og} a med.l kdw,elm".1"i.*".
{ ,zabwny .ende'kveseI a kdvefké?ó lealflPkt reríe.t.ek ki,
i,i";i;; ;;i;;'
"1,r,""*s-
1. Megngyelő és méí,óeszkirzök k€zelés€
Á szewezetnek meg kel határozqia, ho8y niket kel
figyelenmel kísérni,mjtyen néréseket ke
végezni, é§ milyen meglig}tló- és méró€szközökíe vaD
szüI§ég.
de§áö7 ncn le]flnegá l{ovelelményeknek azlfelkeUje$rynic,
,.Hd"m
elo7o merr! eÉdmér\ekirrenltssega, Ha az erdmenytk
L keu erlPkelnia7
erydrye""e8e tinyeges krilálJm,, me,
- rend§zereseo kátibrálni és verifikálni ke
- hitelesíteni keí
azonosítani kell
érvén)telenbeáütjistól óvni kel
- á károsodástól redeqi kel
{ kJibral;. * vgifrka]* ercdmenye.t reI keu ie8}e7n e, nf8 keu óri7r
a nerc(ék re, ha.zná]L .7olt4l./;ndek ./el lnli Jkd]nfu,;gál
meg keU Aó!.el .

2.Á néíóreídsaíelemzése
statisztikai tánulmányo]gt kell végezni a méó- és vizsgátóberendezé§ek
rendszerének minden
egye..-pJ,;a loon ffdndnyekv.i]tolekon}.agJndk éleÁz;,*a1
6nn"l, oo,.|;;;il;,;;-
nf.uIlle ,
"/Jb;l}ozful rerube1 hlválko/,í meröÉnd,,.rel..P A7 elem7e, altJmvon ntld-
keU
s/ereinek d. a7 arveléli rellcteleknek feg LéU eg}ezniük
a m;,órerd,7eÉk elemzé," .
nlrJtko29 arJPJl ,/olgalo vevöi kf7:ton}vb"n lPi'aktJ, Mn "#.;rellé-
elef /o mód.zeÉk e, arwrel
lP]él ak}d alh]mrh,k k. ha e,ekel, tevö
iot "há8]rá.
3, x alibiiláiGliegy/é§ek tidon"zme. ma'a
ts via&ilo beréndezésíe)
5zeruPletnel íaIiegl Zé,Plel keli végeznie á iövPlke/öI{_kel
^ kdD.,oLLh-n:
- a kJrbr.n,.hoz h..znalt es/kö/ól e. J LJiblJ]a": ura,if*
dzoro!Dsa
- a fué.ésierednények
- a mérési feladatra vató megfelelés

- a speci6káción killili ]iltapot hatása

4. Laboíltóriumi kövételrnények

szabályzattat,hatá§körrel kell rendelkezni

alkalnaság a laboratóíiuni foh2matokóI
képzett munkatársak
J labotaLoriLTbár Wg}n ü7.8inalok, an} rgol{ íeLotoIa,J
viAgá]arimudrerek
feüeg}zések
Az ISo{EC 17025 szetiqti akkJe.litálá. nem kötelező,
.le iráDnutató teher

- rendelkezni kell Iso/'IEC 17025 szrinti aklceditáLis§d

- a hegrendelónkjóváhagyása elaboratóriunr alkálmazásáról

84
 2,A r.ktárté.hnotó8ía

Tanulást segítő kérdések

1. Mé\,ek a raktáJtechnológiai folpmatmodulok és mi azok t*talmal

2. Milyen ánátvételi me8oldások hüzná*osak i raktáío,isbán!
ke 3. Mit jelent á kötött hebts és t szabad helFs tárolá§t
4. Melyek a leggyakrabban hasznáatos e8],5é8rakonány tárolási módok és melyek technoló8iai
jelteúzóikl
5. Mitjelent a,,statikus"ésa tárolási mód!
"dinamikus"
Mi kijtönbsé8 az álványkiszolgáló ta€oDca és az á[vinykiszotgáló gép közötti
a
?. Mitjelent a ,,magasraktá!" foSatma és fue\tkjelemzóit
8. Hogyan definiálható a komis§iózás fogátna)
9. Miért tekinthetó a komi§§iózás á úitározás kitikus ío\amatának?
10. Mit jelent a" és a ,,kédépcsós" komissióásl
"e8yléPcsós"
11. Milyen szefuPontok szrinr osztályozható a komissiózási íol}zmat?
12. Mitjelent a §tltikus és dinamikus komissi&ás)
13. M€l}tk a bizonylátnelküli komissiózás módszerei?
14. Mib€n terekenységeket 6gla1 nag]íban a raknári dpediáásl
15. M€btk asziűtisirányítás követelmén}€il
\6. Mebtk a ril<tárirányítás feladatail
\7. Mibtn jelegű infórnációkat kezel a ral<tári íolyamati!ányitásl
18, Hosfu múködik á vonalkódda1 vezérelt raktárirányitás?
19, Mel}tkakonplexszámítógépes raktárirányitás hierarchikus gintjeit
,0, Mi á kiilönbség a méróeszközök hitelesitése és klibrátása közótt?

85
3. Ral<tári árumozgáso!<
és a l<észtetnyi[vántartás
bizonylatai, készlete!<
[e[tározása
,{ nktári fulyamatok problémamentes lebón}tlitása, a raktári készletekjól szóló infoímáció elérhe-
rósége rendszcrint Pontos adminisztrn ió lététíeltételezi,

3.1. l(észletek nyi[Vántartása

-\ raktán késáetek pontos nyilvintaltisá á rakt&keklés alapvető feladata, Az ana]itilas kesáetnyilvántü-
ds röfténhct a nktarbú, a fuunkszeMzéstól fiigg,ően lehet a raktári késáetnyi]váftar.ó mgy a nl-rins
l-eladata, dc arezet$e tórténhet á nl<táJtól elkülőnlilten az elszámoltatást reB?ó jletre a késretglzdílko
Jásért fclclós revle8nél is
A laktá.i dol8ózók my€ilag jtlelósek a kezlésükrc bízott készletekért, Elszámoltátisúk Jtapja
1 készletnyilvántfutás, válanint a lelt& amely a raktári tényleg€s késáeteket mutatjx ki-

A késáetnyitvántdtás a raktár múködése során kiállitott készletviltozá§i bizonylxtok alapján

ie!úl vezetésíe, A készletnyilvántártá$al kapcsolatos bizonylatok egy-esy Példányát r raktárban
aeg kc[ órizni sor§zán szerint ö§szegyűjtve az utólagos e enóués érdekében.
A készletek aktüátis átlapotáíak nyilvántütása, valamint a készleFmo7-gások íó8zítéseszábú
:ros, vagy az adon cég áltat kialakított bizonylati nyomtatván}okon tö,ténhet.

j:n.kqrilabtartds njilúóntaftó klftonon

,\ manuális készletnllvántartás bizonylata a készletnyilváotaltó k Jton, afudynek szabványos for
ióa á 6, sz, mellékleten látható,
szabát}, hogy ninden cikkelemról kijlön laPot kell nyitni, A laP fuegnyitisakor íel kell vezetni
? íjuci]<k azonosító adatait és a besZúésieg}§é8á!ai Abban az esetben, ha azoíos teméket kü
.]rbözó áJon szereznek be, azt a nyilváltartásban szerepeltetni kell.

az kétfélemódon történhet:
Minden új beszerzési áfon beszeuett cikk új termékoek száhit, új ázónósitó kóddál és új
nyilvántartó krtonnal,
- Abeszerzésj ár soronként szerepel a kzltonon, i8y nefu része á termék azonosításának, Ebben
az e,etben az araL ke,uIenJlo/a,\eal ke]] Veflr',

a]
!.Röktádálumozgásoké!.készletnyitvántöftásbizonytataí,késztétékLéttáro!á5.

,{ láP ibntosabb rovat.i:

A íejlécen az adott termékje enzői szelepclnek:

nyilvánta.tási szám
a tefuék megnwe,ése, mennyiségi es/sé& bcsrerási (els?inoló) ár
ráktári e]he]yezés
- ITJ 9ám
méíet,minősé8
1egnzgyobb és le8kisebb készle,

A laP nagy részéta készl€tmozgási tráí,akciók nllvántárrásá reszi ki. Ennek rowtai:

- szÖveg
- növekedés, csökkenés, készlet

td r tá s s zá ft íl óge? éa
13 ! z h t n! ílúd n
A számitógépes készletnyi]vántartís történhet:
kdTetlen, vagy
- kdmtett íeldolgózással.

A Aözletlenf,aólgózdsndl menn/sé8i és a minőségi átvételt követóen az áruáwevó a készletvátto-

^
zást köryedenü1 a gépbe rögziti é§ a számítógéppel nyomtatja ki á bevéte]ezési jc$€t Hasontó az el
jáíás valamennyi készletváttozlisi bizonylat kiállításánál, Á sánítógéP a bjzonylat kinyomtátásává]
e8yidejúle8 a készletek nennyiségi wiltozásának nyilvántáítását is elreg"i. Ez a feldolgozá§i íórma
azonos idejú Geal time) adatokat szol8áltat,
A lözletú f,aabúds eíd|bea a kéuel |Jőúitotl kés,)etváttozási bjzonylatokat meghdtáíozott
időközönként átadják a szánitógéPes operátomak, aki azokát á géPbe rö8zíti, Á gepi adátró8zités
során mindi8 be kel tartani 2 negfeleló soícndet, vagyis elószóí a készletnövekedést, najd a csók_
kenést kell a géPbe ünni. Ez á íéldol8ozási forma csak bizonyos idóeltolódásd képes a készletnóz-

A raktári késáetldtozásokbizonvlarai:
iúubeÉtelezésibizonyht alásd 2, sz. nellékleo
Az áfu beérkeásekor, az án átvételét kóv€tően kerül kiállításra. Me'lékletétképezi a szá]litó
lerel, ulamint az esetleges eltéések bizonyítására szolgitó .jegyzőkón}T.
_ Afu átádá§-átvételi bizonylat (lásd 3,9, mdléklet)
Cégen belüli átadáyátvételkor kerül kiálíilsla, két rakrár, vágy a rerúelésés a raktá! között,
{/ jládo e8}§i8 kdVlele..ök}er. á/ ,hevó e8}.cge nó,
AJu kivétdezési bizonylat (lásd 4. sz, fue[éklet)
Kiszállítás, értékesitéssorán ke kiálLitani, Kiállításának alapja megíendelés, lagy igénytés,
iíuviszavételezé§i bizonylat (lásd 5, sz. nelléklet)
A ráktári keszlet növekedését eredményező, fel nem hlsznált üsszán beérkezésekor kell kj,
 r. R.któri órumorgások ésa készLetnyítvántartá5 bizonyt.tai. ké9tlétekteLtárorála

A vílla]ati késretek tervezése,a készletgazdálkodás és a késáetkezelés á vátlatati hierarchia külön

böző gintjein helyet foglaló különbözó résáe8ek öszehángólt munkáját igényli, Ezen összehan-
go]ásban fóntos szerepet tölt be a készletekkel kaPcsólátós infórmációk rendelkezésrc áíása, Ma
már átapköwtelnény, ho8y a készletek aktu:ili§ átlásáíól ninden részleg szánára \21ós idejű adatok
áljánák rendelkeáüe. Ezt segítik eIó ú integrált úlkktiránJíűli ftn^zerek, údyekre jellem-
zó i moduláris felépítésés az ad ok, iníormációk kózPóntosított kezelése, Ez eredményezi, hogy
2 készletgazdálkodás közPontilag k@elt áditái és az xzoklgt kapcsolitos bárnely változást jelentő
in{ormációhoz valós idóben miqdazon szerÉzetek hozzáíérneL ákk revékenységétcz bámilyen

3,2. Raktári l<észletek [e[tározása

A leltározás feladatá i készletekben íeltátálható árucikkek tényle8es mennyisé8ének számbavétete
annak érdekébed,hógy összehasonlitható legyen a kön}avjteli nllvántartással,
A leltározást negelőzően el kell végezni a tárolás során értékétvesztett készletek leértékelé§ét,
selejtezését. s€lejtezíi azokat rz árukat ke]l, .nelyek eledeti rendeltetésüknek nem felelnek meg,
Leérték€lésrc akkor kerülhet sor, ha az án eredeti rendeltetéséDek mé8 megfele]ó, eonban telj4
értékénlElamilyen oknál íogva nem értékesíthetó,

Kélzlel l jehjtezése, hértéleléí

A selejtezés i §elejtezendő dolog beazonosítását, a fenn]ílló kön}v szerinti értékkiv€zeté§ét, az esz
köz további sóísáJól döntést, az esetleges hulladék anlzg elszámolását, i[etve úindeuk dokunen

Selejtezésre ákkor kerülhet s or,ha u eszkíi

- a használat során, mgy elemi csaPás köWtk€ztébeo a {illatkozá§i tevékenységre telje§ úérték

ben haszíálharatlaDná váik, és a helyreállítása nem lehetsé8es, vagy nen indókolt (Példáln
azért, men az azonos új cszköz beszeúése olcsóbb a helyreállitás kóltsé8einél);
- szavárossági ideje lejárt, illetve a tárolás során úgy elváltozott, hogy már sefufuilyen céLa nem
használhatói piaci, más kiilső, Egy akír belsó hatás eredményekéPPen feleslegessé vátik, és
a hasznositás Dem jár eredménnyel.

,{z alábbi köfülmén}tk fennáLlása esetén qilik.jellemzóen egy eszköz feleslege$é:

az adott eszköz mennlségében e8y éven belű készletmozsás neú volt,
az adott eszközt a köretkezó időszákbán sefu lehet ternelési, Wgy más céLa hasznosítani,
:illitó a válalkozás te.melési strukhi.át, jelle8et wiltott, é§ emiátt áz eszköz a tóvábbiakban nem

]Iivel a vílalkozások vezetói felelóssé8gel taítoznak a taisa§ági vagyonért célszenj, hógy igen Pre
.ízen sz^báIyouák e általuk rezetett válalkozásnál
a íclesleges vagyontárgyak folyamato§ feltl.á§ádák rendjét,
a felesle8esé vátás isméíÉit,átt,tinós feltételeit,
a feltárt eszközók elkLilönitésének, táfulásának é§ nyilvánt&rásának rendjér,
]eu ki- az értékesitéslehet§égesnódját,
ahasznosíúsi és selejtezési eljáiis le6l}tatásáért és e enőuéséérrfelelós személyekjogait és

89

-_.
J.Róktáriárumoz8á5okésakésrt€tnyiLvónt.rtá5bizonytataí,késztetektéltározá96

- a háSznosítási el.járás lcíolytatásálakj nyilvánt&tásának módját, tekjntcfte1 arn, hog/ a L*aosi

tás érdekében minden ésszení intézkedé§t meg ke tenni,valamint arra is, hogy a selejteás nen
jelent frzilai fue8semmisítést ngy hasznilaira á]k lfuádánná téte]t|
a hxszno§itássrt összeffi8gő értékelést,valmjnt
a hrsznositás és selejtezés pénzü8yi elszámolásának módját,

Á seléjtezés, leérték lés forymata

Átalában a tásaságnát e feladatta] megbizott dolgozó kóteles§é8e évente, de le8.Iább a lelt|irozást

megelózően felnérni a kezelé§ében ]évő felesleges és selejtes eszkózöket, készleteket.
A cégen belül nem há§znósitható. felesleges ngyontárgyák hasznó§itásli8javaslatot keí össze
állítani, Ajavaslatnak k kell térnie t hasznosítás módjára, anely történhet:
. eladássa1, jmmobilkészlet jegyzék a]aPján,
. ]eéltékelt áron való értékesité$el,
. versenytárg}2lá$al történó értékesíté$el,

. leértékelésselés készletben taJtáss,l.

, a cégen belüli átcsopo.tositássdl,

A 5 ele.jteze n dó, leérté kelendó készleteket elkülönítre kell tárolni,

s e l ejíe z. n 11ő \zkózö t j ea z !'Áb, fó8 l d l á s a

A késretek órzéséértfelelós egység, vagy dolgozó készítiel a selcjtezendó eszközök listáját.

snejbzai jegJzőIó"r, .lkazxaé (Lrd. 9. sz. neléuet)

Az ö§szeillitott jes}zékek alapján a selejtezéséítfelelós dolgozó, ugy biattság, fuiután me8szem-
lélte á selejtezendó eszközöket,elkésziti a sele.jtezési je8}zókön}aet, májd átáirásávál i8azolja az
ábban 1évó adatok taltalmi, számszaki és §zánviteli he]yeségét, A jeg}zókön}w úellékletétképezi
á negsenfuisitési je8}zókönyv oásd 10, s2. nellékler, a selejtezctt készletek jegyzéke, a leértéke]l
készletekjegyzéke }9]amnrt a készletek selejtea§éból visszanyelt huíadék anyagokjegyzéke_ Abban
az esetben, ha az áru kirósodása valamilyen elemi kár kóvetkezménye, vagy szándékos károkozás
eredménye, a kir keletkezéséíól jegizóköryaet (lásd 11, sz. melléldet) kell íelvenni,

Ayli t.zés eflg, dél!.zése

Ázi etékes dolgozók Wgy bi?.ottság javaslata alapján a vi[atkozás vezetEe dönt az eszközök selej_
teáséről,i]letve engedélyezi azt,

1. HaszoDanyag és huladék raktára vétele

A selejteett ngyontáJgyakból kibontott anyagokát és a selejtezés tebonyolítása során keletkezetr
egyéb értékesithető hulladékokat
, mktána kell vételezni a selejtezési jegyzókönyvre hivatkozva,
. haszonanyagokra, hulladék anyagokra érvényes, a számvitel; törvényben előirt for8almi

90
 !. naktári árUmoztá5oké5 ó ké5ztetnyiLvóntartá9 bizo nyt atai, l(é sztete k te&álorása

2, H.szonanyag és hulladék lrasznositász, éftékesitése

.{ kiselejtezett cszközökból nyert h,szonany]g,hu adék hasznosítását vá]]alkozásón beliil vagy kí
!ű] fueg ke]l kísérelDi, LIa ez nefu lehetséges, úgy az adoft cszkö* meg ke]l semmisiteni,
A h! adék é.tékesitésekor x szíllitólevélen és a számlán minden esetben íel ke]l tüntctnj r se,
lcjtczósi jcgyzőkónw szánár.

3,Mc8scmmisités
.\zokat a k]selejtezett vrgyontírg] akar, amclyckct sem has7oD-, sem hu]ladék anyagként, scm más
nródon hasznosíthi nem lehet vagy nem szabad meg ke]l semmisiteni-
A messenrmisitésról jegyzőköqaet kc1] fclvcnni. (]ásd 10, 5z, mellékle'

.{ leltliroz᧠folymata

\ úxnuális lelrározás mcgkezdése elótt sondoskodni kell a sziikéges bizoDy]atokól, ame\tk két
litájdi leltáJfelvétcli jcgy (]ásd 7. s7. me]léklet), illetve leltírfelvételjív (1ásd 8. sz. me]léldet),
a
A leltáríelvételi jegy fcllraszná]ása al&ol cél§zerű, hd egy egy .ikketemből tárolt mennyhég na8),
:! egy egy cikkelem több lromogén tárc]ási e8ysé8ben tal,álhltó, Á leltárfclvéte]i ív viszoDt kevé§
:]ltelem számú vagyhctcrogén (több cikl{elenet txrtdtmazó) ráJolásj eg}sé8ekesetén használhátó,
A 1eltírozás előkószítéséhez tartozik a tárolt készletek felülvizs§.ilata az azonosit]rttóság Szeú
..ntjábó],
Á leltározás megkezdése elótt á közrenűkódő dolsozókkal ismertetDi kell t múnka menerét,
: ie]rírbizonylarck kezelésével kaPcsolrtós előirásokar,

! ],Lti tozd ! I|folltdláM

1 lellározás lcsfóbb bizonylrta rjegyzőkön}y Ebbcn a le]tározás megkezdésekór íel kell tünterni
: ]elúrozásban közremúkódók névsórlit, a leltározás kezdósi időrrontját, a le]tárözás fórdulónapját,
: akár mcgncyezését, a leltálozási bizonyhtok típusait és soszá,ntartomán}dt-
1 raktárban tírolt .iklelemekől a tételes vizsgálai credményekélrPen a megfeleló bizon}4atot

\ leltározás befejezésekor be ke]l jeg}eni a felhasznált bi7ony]atok . -tól, , , ig só6zám|it,

, , -

.lmint t íontott bizonylatok so6zámait. Az anyagilag fele]ós dol8ozóknik nyilatkozniuk ke ,

: j\ a le]táloz᧠szlbályszerúen történi e, illctvc ha va]amilyeD észÉvételük,kifógásuk van, azi
: :syzőkön}vben ke]l rógzíteni, Fel kell rijntctni a leltáíozás befejezésének idópontjít és ninden
-.! z n evónek Jtűrásával kell igazolnia az adatok lrelyességét-
\ komPlex rdktirirányító szoftverek tartalmaznak le]tározási modult, igy haszn,ilatukka1 leegy
::nsodik é5 gyorslbbá válik a leltározás, A mobil adatgyrjjtók használrtd feleslegesé teszj a bi
: ::thtok kezi kitöltését, Á mobjl adatg]"jjtők h.s7ná]aúnak elófeltétele d leltározandó egységek
: : 1ó§itá5át 1ehetővé tevó vonalkód, vagy RFID círnke használata.

, .ilálkiértékelésnem a raktár fe]adat!, ezt többnyire á szánvite]i feladatokat e átó dolsozók

:.::k, A leltárkértékclésfeladata megállapítani, hogy á kóqryiteli nyilvántarrások megcgyeznek-e
_ :-.lleges leltárfelvétel eredményével, Ha hiány illetve tóbblet van, akkor ki kel vizsgáLni az eltérés

-:: meg ke á[apitani a felelóssé8et, és határozatot kel hózni az esedeges szankciókól,

97
a. R.ltáíi árUmorg6sok és á lészLetnyitvánt.rtés bilonyt.t.i, ké5rletek teltálozó5ó

Tanu[ást segítő l<érdésel<

1, Milyen módszerei Mnnak a raktári készletnllvántartásnak?

2, Melyek a készletmozgás bizoDylatai?
3, Mi a leltározás feladata?
4, Mikor célszerű a leltárfelvételi jegy, és mikor a 1eltárfelvételi ív alkalmazásal
5, Milyen fázisokból ]átl a 1eltározás folyamata?
6, Mi a különbség a leértékelésés selejtezés között?

92
4. A ározásjetlemző
ral<t
mutatószámai
A mütatószámoknak az a feladata, hogy számszenjleg fejezzék ki fuindázón információk t, anelyek
t teNezéshez, a működés üzsa,ílatához, jelemzéséhez és javításához objektiv ádatot jelentenek,

A rakrározást jelemzó mutatószámok háom csoPortrá bónthitók

1. hihőségi frrrdfuk: a í^kíáj vevőkjgolg:ílási fuinóségét je]lemzilr és a logisztikai követelnény
rendszer teljesitésénekvixsjilátábán vad fu eghatározó szeíepük
izefrtani ftatatók: m€inak a ráktáJnák, mint 1étesítménynekjeliemzóit, valamint azok
hsznosulá5át jetleúzik
Ááz b l e zé, h a tékaty, dgd| j e l /e nző nat a t ő i : kés^etg^zdá]kodás nilyenségét mutatják

4.1, A ral(tározás minőségi mutatói

A raktá]ozás fuinóségi mutatószámai mindig egy konkét idószakía vonatkoznak

A rendelkezésre állási mutató a készletgazdálkodás logisztikai szemPonó me8felelóségére utal, ki-

lqezve ázt, hógy az igényelt áruk az e]látási funkció érvényesüléséhezrendelkezésre állanak-e.

n_l!tuur.
M,
áhol M, a viAgált idószak teljesitett m€8íendeléseinek száma
M. a viAgált idószakban beérkezett me8rendelések száma

G!a8^dg
l gyorsaság nérőszáma a megrendelések teüesitésének átfutási idejétje[edzi,

§'I
G,
n

ahol t| -vizs8átt idószák teljesitett negrendelé§einek átfutási ideje á negrenddés beérkezésé-

a

tól a kiszátlitó járnú negraLisáig,

n - a üz§gátt időszakbán teljesített fuegrenddések száfuá
4. A r. któ rou ó5 jetLénrő mUtatószá mai

AZ időbeni pontoság a szeíződésben, E8] vi[átt kötelezettségben mcglratározott időben való te

p,=!tr-ro*
M,

ahol| Mt- a viz§gilt idószxkbxn határidóre teljesítetr megrendelésdnek száfud

M,- a vizs8lilt idószák teljesitett ö$zes megrendcléseinek száma,

Ö§ze léLclbe l i ?al l^s á8:

A7 összetételbeli ponto$ág azt íbjezi ki, hogy meonyire sikerúlt a úegrendelésekben szerepló á.
ö$zetételnek megfelelóen teljesíleni,

p" !!t ooy"

M,
dhó| M. a vizsgált időszakpontos ö$zetételben teljesített úegíendeléseinek száma
M, a vizsgált időszak teljesített megrendeléseinek száma

Á rugálmasá8 azt fejezi kj, hogy a rzktár úennyire tud az igenyek teljesítésj cjlduson be]üli váli,
zásához alkalmazkodni.

n =
U:l,uu,
M,"

ahol: M,,,, - avizsgált idósz*bán teljesíteft módositott megrendelésck száma

NI,, - á vizsSátt időszák módósirást kéró negrendcléscjnck száma

4.2. A ral<tározás üzemtani mutatói

A rlktár üzcme]ési je]lemzőire kétítlemutatószán rendszer §zólg,jl:

Az előbbiek a raktir tárólási lehetóségeirc és ann* kih$znátására, mig az utóbbiak a rakiir:

lezajló áramlási felád^tok potenciális nag}§á8áF és kihasználásári vonatkoznak,
 4. A róktá rozás jétLémző mUtatószá maí

a) Statil(U5 mUtatószómok:

A kd?denó! nzemtani éííelfuezésenindig vátmjlyen n imális éitékhezkapcsolódik, és e8y olyan

potenciális ]ehetóséget jelent, mely
gyakorlarban csak részben hmznosu|
a
A l'kl.irla?üitdl frlt^íós.láúr azt íejezi ki, hogy a raktáj mikn nagyságrendú 1ehetósé8et ki-
nál áruelhel}tzésre, Ez r kinálat kiilönböző mérószámokkal jelenezhctó, Mivel a laktár egy éPület
és az éPületbe telePitett tárolási technológia együttese kétfélekapacitásró1 bcszélhetijnk:

É?ftáze,i ta?ünds (Qé)

Az éPitészetikPácitás a laLhri \öbfuéteúen *ifejezeft aagJrsa. Han8súlyozni kell, ho8y a mé-
rőszámnák á térÍbgatn és nem a területre kell vonatkoznia, mivel t tárolásla kerúlő áíuknlk is
térfó8átá van. Az építésztikapacitás sak tájékoztató értéket n}qit a laktár befo8adókélességéról,
e].o.ó-bJr mi ll beruh;z;n na§ragíend ertekelheLo

T bnológiai Aa?a.itlis(Qt)
A te.hnológiai kpaciiás már fig,yclembe veszi a raktá$an a]kalmazott tárollisi úódot, vallmint
a kiszolgátó gepek helyigényét, és az építészetikaPacitásal a, alíbbi öszeffiggésben ván:

QJ= trx qi
ahol: tí a táro]ási technoló8iá.a Fllemzó mutátó9áfu, és hózzávetóleges értékeinéhány jel
lemző táro]ási módnál|

- tömbtárolás targoncás kisalglilá$at: 0,7 0,8

- soros á1lván}ts táJolás tárgoncás kiszolgátá$át 0,3 0,4
- soros álván)ós tárolás 1ilrakógéPes kiszolgátá$át 0,45 0,5
- görgős átíütóátlványós tárolás 0,6 0,7

\ leú olóqiqi AdPacnó iűványos tárolási módoknál az árrelbebtzésté l)2szndhdfu dlhónltérfoqd-

^,
:, l i ktli köb éterbe n *iíj ezue -

Ez ekáPa.itásérték speciális esetekben más mérőszámmal is kifejúhciő:

- hófuógén rakományoknát: egségrakomány tároló he]yben
kónrek, irxrok rámlásánál polc folyómétefben

'r salni s*m?óntú futhi*a?dtihrs kihaszfldlds

\ lakrí.kxPácitás kihaszúátási mutatószám fontos gazdaságossági jelzószám, nivel azt mltatja meg,
:ogv a gF].orlatban a létrehozott táJolási lehetőségből mennyit lehetctt hasznosítani, KétfélekéP-

ild?antra sznúnú Íoíg^lnikapacirás kihasználás:

^:z

QL|00 ..
"'Qt
",
=

ahol| qti - az i-ik idópont tényleses raktárkésrete (E|ben, vagy rakomány helyben)
QJ a tccinológiai kaPacitás

a
4, Á raktározás jettemz6 mUtatószámai

Az időpont áta]ában adott napotjelent. E mutató rcnds"eres kéPzésévelé§ idősorba áütásával jól
je emezhetó a kjhasznáás szezonalitása amit
4z időlzatra jellemzó íoíEnmikaPaciús kihaszn:ilá, jelez:

'Qt'a,
ni ---! 100%

aho! QJi - vizsSát idószak iik nipjának tényleges raktáJkészlete (mr ben, vagy rakonán\
a
helyben)
n - 2 üz58átt időszák naPj áinák szána
QJ a technólógiai k pácnás

Ez r nutatószám áriJ ád vátaszt, hogy a megvalósitott raktárkapacitást e8y adott idószakban átla-
gosan mennyire leherett kihasználni, Tülzottan alacsony méítékea kaPacitás nilméretezését és erze]
gazdá§ágtalan üzemeltetést ielent,

b) DinamikUs mUtatószámoi(

í|ltlrt .itbú!nfuAe?6!é8, alyan mutatószám, amely azt fej@i ki, ho8y egy ádott idósz,kban a nkríJ
^
mjlyen volumenú áruforgalom lebonyolitására képes,
Mí8 a raktálkapacitás mérószámát a beéPítettraktártérfogat és a táslási módok határozzák
meg, az átbocsátókéPesé8 elsősorban a .aktári úyágfuozgltlisi íolyanatok ffiggvénye, amelybs
egyaránt étrényesülnek az áruálamlási és információáranlási tén}tzók, Meghatározói a technikai
és humán eróforrások.
Azátbocsátóképe$égmé!őszámai 1ehetnek mrlidószak; t/idószdkdb/idószak

Áz dtbaüdtóké?a!és Ii hüznóló! a

Fí
aÁ =
ál0oo/,
zhol: Ft a vi2sgátt időszál<bán ténylegesen kibocsárott mennyiség
rá J7 ./ifion
eIne'éli'ég Jlbo,
";fokeoe..eg

Áz átbocsátókéPe$ég kihásználási fuutatEának áta.sony értékea raktári erófoúások fiilmóretezését

jelenti a tényleges jgényeknez kePest, anely gazdáságtalan üzemeltetést eredményez.

A raktíígazdasági mutárószámai részben teflezési kiinduló adatok, reszben a núködés vizsgálatán

vonatkoznak, elsósorban dra, hogy a raktár a gyakoilatban mennyjre igazolja a terezett Pa.amé-

96
 4. A ráktá rozá5 jetLemz6 mUlatószáD.i

4.3. A késztetezésihatékonyság mUtatói

A raktáJakban tárolt keszletek 1ekötött tókét jelenicnek, és nem óindc8y, hógy mennyi
idő a]att
jellemző
aktn úzálódnák, azaz kelúlnck felhasználásra- A kósz]etezés hatékónyságát
mutatók|

- íorg-.isi sebe$óg
- forgási idő

FoB,isi yb6sé8-

,F
'-Oá
ahol| F a táíg}idószakban ténylc8esen értékesitett árumennyisé8 bekerülési áíoí
Q! a tfugyidószlk ádagos íaktáJkeszLete bekerülési áJon
A tárgyidószak átatában egy &
A forlasi sebc*eg azt me.i, hogy egy tirgyidőszakban (1 év í]átt) a raktiJi ádagké§zlet hány§zor
kerül hasznosításra (dim€nziója: ford/év)-
A forgási sebesség bcterógén áruöszetételnél cikke]emenként számithitó,

or
íl =
í365(nae)
A fórgási idó a forgási sebesség reciProka, amely n.pokbaD íejezi kj a keszlercserélódés átlagos idejér,

Tanú[á5t segítő l<érdések

1, Hog}zn csoportositharók a ráktár@ás mutatószámaii
2, Mit jelenr a rakriJkapacitás és milyen mérőszámai váníak?
3, Milyen tényezók hátározzák meg a laktár átbocsátókePe§ségét?
+, Hogyaí mérhetó a raktárkaPacirás kihisznátása?
j, Mit jelent a forgási sebesség és nagysága nire utált

:!gáhtáíá
5. Automatil<us azonosító
rendszerel<
Az ellátásj láncban számos azonosit,isi fel rt létezik Azonosítani kcll a mozgó termékeket, a ter-
mékek tu].jdonságait, aknlális feltilálísi helilket. cs* í8y bizlositlrató mozgásuk követése, és nyil
vintartásuk, KüLönös jelcntósége van a2 áruk xzonosítisának a raktározásban, mjvel az a beérkezó
áruk átrctelénél, a készlet nyilvántartásnál, a kofuissiózásndl h szúkséges, A ha8yomínyos, emberi
kózrefuúkódést igén],]ő viruális azonositás ma már nem fele1 me8 lassúsáa,íná, és tévedésjlehe
tőségénélfos\,!, AZ átrtomatikus azonosító reldszerek használrta viszoot ú ellílás] ]án. minden
pontján lehetővé teszik á nxgy |ontossá8ú azonositásr, emberi bedratkozás nélkúl.
Mielőtt az e5,es dzonositási teclrnikík jcllcmzőjt megvizsgálnánk, bes?élni kell a[ól a szctre
zet.ól, amely ezen te.hnikákat vi]ágszertc összefogia,

Á Gsr (clobat systen 1) á globá]is azonosítási szabván}ok teréíftűkódó nemzetközi szcwezet,

Áz EÁN (Eúopean Article Numbeínrs Asociarion) és .z UCC (Uniforn Code couDcil) cg]t
sülésóbőljött létre 2005 elején, eg}, olyD slobális szeflczetként, nmelyet 103 nemzeti tagszeNe,
zct hálózaián keresztiil, több nint 140 oí5zág egy,nilliót is meghaladó tagvátl átx irányit, A GS1
ncmzctközi szcrvczct kizíróhgos úxgyarors,ági kéPvisclójc i cs1 Magylro6zág, Gs1 világsze.tc
a legszélesebb körbcn alkalmazott e]látási lánc szabvány, amcly kitcrjed a vonilkódós termékázo-
nosítás.a, az elektronjkus üzlcti üzeneteke, l globá]h adat sznr]<íonizá.ióra és a rádiófrekvenciás
azonositáson alaPuló termókazonosításrá, A GSl fuDkcionális tcrülctci az alábbi ábrán líthdtók,

t4
a;;;J [...;il
["'*ffi;l
l.fi-r"- f".-,*rrl l
| "a,, "r. I

|****| ]
T

I
tGy.*p-t..-l tc'",''t t"til-l a5."b*rc*1,1 Á,...,|;;l
|**-**|
Il Ir"i"*"mtr,".
5, AUtomatikus azon05itó rend5zérek

5.1. Termék és helyazonosító Vona[kódok, (cs1 Bar codes)

A vonatkód kűlőnbózó ústagságú vónátakból és közökból átló egyszerú jeLkép, amely képes alfa
numerikus (benűk és száfuok kófubiná.iój á) .jelek lekéPezésére, lehetővé téve az ]íltala kódolt adatok
automátikus leólvá§ását,
A ternék zonósitás egl ol}an 6lráfuát, 1melynek §órán az értékesítéíe szánt temékhez egy
szánsort, úgynevezett Globális kereskedelni áruazonosító szánoi (GTIN szán) rendelnek hozzá,
á nely á tel.jes ellátási lán.ban azonositjá á ternékfélesé8et. Az e]látási láncba! a tefmékek álratában

hárófu féle 6rmábán léteznekj

fogyasztói.somagolásbán
gyújtőcsomagolásban
szátlítási csomagolásban

Á háfomféle csoma8o1ásban megjelenő termékekre a Gs1 rendszer háromféle vonalkódot tartal-

A fógJdsztói sofua?oklban |évő kereskedelmi iermékek azonosítására E8y a GTIN,13 vagy

a GTIN 8 azonositószám hasznáLatos, Áz uióbbj abban az esetben alkalmazható. ha a t€mékcso-
nagolásán nem áí rendelkezésre elég hely a hoszabb azonosítószám feltijntetésére. (1ásd 5.2.ábla)

il|l|il|ruililill]|l ll|ilxl|il[|||l
GTIN 13 GTIN 8

J,2 dbr. cT N azonosjtó ( ío8yó9tói Csonatoihoz

Az azonositó számok felépitése 5 -2- ábí^

^]^Pjáí:
GTIN 13 (10je$.j cé8pcf,r esetén):
^7

- 599 - GsI ?ftfx (oíszág^ íósitó s99 előtd

- 5991234567 - GS1 cégPrenx (cég azonosító 123456'7 - előta|)
- 89 - áru referenciá 100 tiPusú kereskedelmi termék azonositásála
- 4 - ellenőíző sz^fr
GTIN-8:
- 599 - GSl pre6x
- 1234 - termékanositó száú
- 7 - elle^őíző száfr
Á Cs1 ?tefxeL és csl úgl,reftk
A GS1 ?refa kéíw€y h^íófr szánjegyból átló karukter, amely a terméket azonosító 13 vágy 8 jeg|]
számsor el§ő szinjegycsoPortját adja, Ezeket a prenxeket a GS1 központ (Brüsszel) kezeli, és !z
e8ye5 nefuzeti tágszeíezetek számán adja ki, hogy saját oFzágukban felügyeljék az adott Prefixszel

1oo
 5, AUtomótikUs 6rono9ító rend3zerek

kezdódó azonositó számok kiosztását. A Mag/atorszá8i Gs1 tágszede*q a cs1 Magyarország,

Mely számára biztositott p.efix 599.
A GS1 .éq?t.fx egy olqn 5-11 száfujegy hó$zúságí ktaktesor, anelyet a Gs1 ncmzeli
tagszewczetei adnak ki, és egyértelfuűen azónósitják azr a jogi szenélyt, akinek számára kiadták.
Á GS1 cégpref-t a GS1 pre6xbő1 (elsó 2 3 szimjegy) és egy ú$mevezett beépülő szá,mból rtJ. Az
áru azonositásá.a szolgátó kódot a cégPref,t birtókosa képezi, Áttól fuggően, hogy e8y cé8 hány
temékct kíván vonatkóddát e]látni a GS1 Magyfuország kúlönbözó hosszúsá$i cégprctr\eket n}ujt,
amelyeket a regis*ráció soráí kitöltendő adádapón ke]l kiválasztani, MindeD olyan teméket, ame]y
a vásárló számála kúlönböző váttozatót jelent, vagy ánit a leltárban külö! kivánnak nyilwntartani
külön-hilön kell tldni azónositáni. Tizjegyj cégpreix esetén 2 számjegy á[ rcndelk€zésre az áru
azonosítsra, afuellyel 100 vílrozat azonositható, 9 jegyű cégpreÉxnéla változatok száma már 1000
lehet. A GTIN 8 áfunósirószám képzésétés kiadását teljes egcszébcn a Gs1 Ma§zroszá8 véSzi
az i8énylók §zimára, minden termékhez egyedi azonosító kód kiadásával,
A kereskedelmi áru azonosításátbiztosító GTIN szám használatáéfi álta]ános esetben á fuárk1-
tulxjdónos, azaz a kereskedclmi áru múszaki leírását bi.tokló cég a felelós, fiiggetlenúl xttól, hogy azt
ki és hol gyártotta, A Gs1 tagszctrczcttő1 kpott Gs1 cégpreliret a rendszerhasznátati jogviszónr
fennátlásá ilaft kizárólagosan csak az a cég hsználhatja, akjnek izt kiadták, A márkatulájdónos le
het á gyártó, az importór, a nagykelcskcdő, vaEy akár a kiskereskedő is, amennyiben a keftskedelai
áfut sPeciátisán egy vevó számára készítik.

A LJújtdlsófudgal^ töbh fagylsztói csoma8ot azaz kereskedelmi egysé8et tártálfuaz. SzerePe az ellá
tási lánc egyes részfob€mataiban lezajló árukeze]ések rtcionatizátlisá-

E magasabb szintú csomasolási e8ysé8 azonositásárá atkótták fueg a GTIN 14 azonosíró kódot
(lásd 5,3, ábra),
A GTIN,14 kód termék GTIN-13 azonositó s2ánábó1 képezhető olyan módon, hogy a szám
a
anely 0-9 ig terjedhet, és melynek adattütalma kódoli
sor etejére egy indikátor szánot helyeznek,
formában a gyújtőcsomasban lévó kereskedelmi egységek §záfuárá utál,

,,
I
ll!|[|l|[|lillill|l|luü,
irr,ikator szanI

5 J, dbrl cTlN.14 donositij

Az indikíto. száfiot a GTIN 13 ás kód elsó 12 számjegye követi, mely a gyűjtó6om€b lévő tcr
mék azonositqá, A 14, szám itt is az ellenó,ő szám, amely temésztesen kiilönbözik a 13,as krjd
elenóPő szimától, fuive1 azt az elóállító matematil<ai algoritmus u eg/es páradan vagy páros helyeken
lévó száfuokból képezi, és itt a beépüó elsó 9ám miarr e pozíciók felcsenrlódne]i
Az ellátá§i láncbrn mozgó, és/yagy aktáíban lé!ő !fuillíhjli 5ofudsolólok ya5y más néw. lo-
^
gisztikai eg}ségek azonosíiásála szolgá1 a Gs1 SSC. (S.lidl Shi??ifl{ Cofríaif,er Code) kód.Ilyen
Lógisztikai egység lehet egy cg}§égíakomány.
A GS1 SSCC kód egy kiterjesztő számból, Gs1 pre6-\ból, cégazonosító számból, lo8isztikai
egység ftílren.iából és egy eíenórző számból á[. A Gs1 pre6-\ból és a cé8azonositó számból á[ó
5, AUtomatikús azono5ító rendszerek

GS1 cégpref,{ a rcferencia számDat egnitt 1ó szímjeg]"ú sort alkot. Azt, hogy a 16 Mámjegyból
ezek miiven menekben osztoznak ninden csetben azazonositlni kivánt logisztikii egység mennyi-
egység lefden,i,
sége határozza ncg. Ezt r cégpreix regjszrrációjd során kell megadni, A lógisztlkai
eg"y cég logisztikai e8]ségeinek soszáma. A kterjesztó s7ám ezt a referencia száútxrtomán}t növcli
úes cgy számjegg}cl, értéke0 és 9 közöti változhat,

A Gs1 128 h,jdrc dlzer

GTIN 13 kódreídszer a keleskedelmi értékesi
iníórnációtlltitma
A termékazonosítás! szólgiió
lést szolgálja és csak a termékféleségekmegkúlónbözrctésére szolgál,
Az eiosztási láncban egréb, kiegészitő .datoka js szük5ég lehet, ha ponlosan meg akarjuk ha,
tároznj az áruk eredetét, Úá itásíl k idópontjít, a gyáítási sorozltszámo!
jelenlegi úrtózkodási
helyet, illewe egyálúlán fu€áról az áruró] több iíformációt szereménk szabvinyosan megjdúítú;,
,A. Ósl,rzs .,á-- különbözó ho$zúságú adatok
-- fulmenóen lelretóvé tcs7ia
""onositáson formájában !ör-
negielcnité§ét, vagy ákír röbb ldát egybei]zésétés a,ok egyctlen vonalkód Flkép
ténó szúván}os ábrizolását.
Á GS1 Ú8 nefu egy kód, hánen cgy kódrendszer, dme\,ben szános olydn infoínációs idatot
kiíejezó kó{:l tálálható, ámelyre az e]látási lán. különbözó fázisa;ban szükség lehet,

tvtin<lcn két vag,1 három (esetlegescn nég}) kalak-

kja adanan,lLom azonositóval kezdődik. Ezek
terbőt á[ó szánrok, lmel}tk eg}élrclműen ncglratározzik az óket követó iníormáció tartalmít
és

íormálumit, A ]esglikabban átkalmazott rdattiPusokat az 5,5, ábra táblázlta tartalmlzza, A for

mátumbaí megjelenő "n'beni r numerikus, az,,an"betű Pedig az alfanunerikus kódok karrkter

1illililililllililillillilil|illlililil
34567394 ( 13) 06010.1(]U] 123,1AB

5.i dbrd c51,128 jeLképlendíü

A GS1 128 kórtrendszer elónye, hoBy tehetóvé teszi küLönböző lrosszúságú, kaPcsolódó infóímí
ciók ne&iclenitésér,E8y dkíJ az 5.r. ábrán láthxró nódon több információ egybefúzésétés rzok
e8yetb;vonalkód jclkép íórnájábaD történó ábrázó]ásái, Az ábrán az adattaítalom azonositó zá-
,;Í.b* A" 5.1, ábrá táblá7atx szerint a kö\ttkczó információk szercPelnek az 5,4, ábrán
--"p.l,
, cTlN-13 tcrmékázonosító (01)
! temék csomagolisának naPja (13)
a gyírtási téte]szán (10)

1o2
 5, AUtomötikU9.zonosító rend9,erek

nól Adarlaltalon] azonositó

rl,i 0l] Sziiütási Eq$éqck soszím Kódja (SScc) n2+nl8
01 Globlilis Kereskede]mi E$Gég száD (GTIN) .2+n14
leli Logisztikii eflség túfutfu.:Lndk GT]N ie nj+n1.1
10 n2+an,.,2a
11 cyírl.is nipia (EEHHNN) n2+n6
13 Círma8o]ás !xPj! GEHHNN)
15 LVllnosecmcEou c! hJtfuldo (Lil ll ll\ l\ ) t2+n6
77 Foovrszthatósigi hrtál ó {ÉÉHHNN] ._2+n6
2I \.2+^í-..2o
310x Ncttó töme]] (kg)
37 LoqiszijkiicqysóAbcnlóvókcrcskcdclaj eAysóqckszáma(db) .2+n,,,8
412 FelMó .ine GLN s,ifuni-l í3+n13
J5,libraAc51.128L(ódrendreíleggyd(dbbónil(ólmdottadittjPúailn{úmoi(sódoli nLfaNmíi(5kódo()

Az ellátási láncban moz8ó é5 a r*táíi álukezelésben megjelenó lo{i5ztikai egységek azoDo5itásáía

és r szükségEs információk jelölésére szolgáIó ldatok Lendezett megie]enitéséíe s,olgál az a]ábbi
ábrán látható Gs1 1ogirztikd cimke,

Gs1 MAGYARoRSZAG Kht.

hfoímniótb Jmd, + 1

búlmázáávóiákód +

il|üillil

é!ahó,áb ó:ó%m '+

J ó dblo A rabyányos c5t Log]sni(ai.imke

 5. AUtomótikU5 azono5itó réndszerel(

A cíúke hárofu részbő1 áll

1, A felsó harmada szabad fethasználású, ott elhe\€zhetó a termék kibocsátó, vagy for8athz-
rc cfg ír8n(\e/e,e.logoia V᧠-cvib,
"tJr mdLfring. elu ./öLe8ek:,.
^ A köZ.D.ó harmJdbJn,l,(aIi. neBiehnltf.,el
2, \/erepr](ellel;\ mir.]alon iníorm,.i_
ol. Jmel)él a, eU,tJ.i lJnLb". lJ'am"\ ..,*",. -,,-,," r.",-"k. F/ek kóZon kelló
van, amelylek feltiintetése kötelezó; a logisztikai egységet azonositó
SSCC szám, és
a terméket úonosító GTIN szám. Á tobbi, felnintetés; kerütó
információ szaba;on

3, Áz htmadbh a géPi leolvásást lehetóvé tevó von.]kódokl] kifejezett információk

_,lsó
találhatók, amelyek tüta]mukar tekintve természetese"
lo"epo t
-.g"gy""n"t "
infornációival, Ezek a Cs1-128 ás kódrendszer elemei, ".-"a
A vóqalkódók|al nem csak a termékek, hanem más, az eltátisi rend§zerben szerepe játszó
t tényező

Az alábbiákban táthatók a Gs1 rendszer ált,] szabván}b§ított vonalkódókkal keze]i e$,éb te

- globátis helyrzooositó szám (Gs1 GLN]

8]obális visszatéró tárgyazonosító (GS1 GRAI)
- globá]is eg}€di tárgyazonositó (Gsl GIAI)
8Lobális szolgáltatásj káPcsolatszám (Gs1 GSRN)
globáIs dokumentum dPusazonosító (Gs1 CDTD

Eloszió KólloNT
Árufog.dás

_ j\-
Tárolá5 ExpediáGs (iszálLitá,

-
*- li[*-;]
L ] iL E-E*61 -

tr j
E
|./
T"atl
\
_i+lssc.,

E
: l\-,"
:> t 55c.6
]- > l.
cLN,
iL §5ac! ]l ;,x;:::l" l-]J
E L]cLN7
I _/
F;l---* ------l/_ -F;l
8e9álliiók
Beráltirási
9
helyeonósíiás egvlécék

5 / drd RókoDányok nyononiórelése 55a( nómofuL

70/+
 5. AUtomatikus azonosító réndrz€rék

Ezek közül iz árukóvctés szemlontjából á globális hely&onosító (Gs GLN) bir különleges jelen

az ellátási tánc egy fázisában, áz elosztó közpóntba

(nigykereske-
i?. l.Z, er,." -"-rer,".i. hoqy
a rakomány
a.h,i ,"gy .t,á.1 e,t .io a^t ,itonlo,o ,"nipulációi során mikélPen alakul
t
"í["l^.l
-
azonosító sscc szám.
.,at,ot.or (GLN1 GLN3) beszállitott homogén nkonányok uoncítóF az sSCc1-
a
délkúlkerül kig,ilításra (lásd
ssóÓ+ ..a-, H, * *r..mány az elosztó kózPontból megbonrás
" sscc számot megőrzi, Az alsó hárofu esetviszont azt szemlélteti,
az ábra felsó részén)az mdeti
i.*, a** t r,p-r' -aliPülációk során (P1, komisiózás) hete,ogén eg}§égek kerühek ösa-
""
álLiiara, amelyek,'lj SSCC számot kapw kcólnek a célátlomásoka,

(c51 ecoM)
5.2 Szabványok etel(tronil(Us üzleti üzenetel(hez
A Gs1eCoM szab,ányokstruktuíált üzenetszibváíyokat hrralmlzíakaz elektronikus.üzleti
üz e
a gyos és
Áe.. Az elektro"ikus lizeíetek aZ üzleti úgyfelek közótti kommuíikációbaí biztosítják
:""l".y,",".",l-.,a".,erct q]kJm./,{klal, kiosoJl amlógePek kö/o- vá]cl] mcg",
r/ eg}"J,l alk"
i/led d;L-íenru-okn;l -egkö\.leh blZ,ol ,.8 me elr, Arnak e,oekebe" hog1
maáato legrn a iegkiilo"bö;óbb Pún€rek között szüksé8es, ho8y á komfuunik'cióhú ú ványe
kommu
,Á u-.Jio..o.^l "ll;anak rendelkezéue, A legálta]ándabbú hNznált eLektronikus
ror rlt"..i" Öatt amelynek üzenetforúátumlt az 5,8, ábra szenlólteti,
"i'ra"ii -
Interchange),

Az elektronikus adatcsere álkalúi

zása száúos elónnyel jár:
- Az ádminisztráció§ költségek
nagy hán}€da megtakarith,tó,
Ez lemérhetó á munkaidó úeg
j] takarításban válamiDt a papírata
Pú dók@e,útmok beszerzésé
nek feleslegesé válásábin,

9 - Áz EDI
0UOíEs
leröviditi az adás,vé-
telhez kötődő száüitási időt és
a szán á kn litásátóla kifrzetésig
tcrjedó idót, ezálta] a for8ótóke
forgása íelgyorsuthat, javinz
a willatat likviditását.
t í.zö iiEÉbt
Az EDI biztositja a paltnerek 3, Be§ámo]ó ás

közötti gyórs, adott határidőre

pontosan fu egvalósüló infoímá
cióáJamlást és pontosabb idat

- Rügalmas, gyors rea8alást t€sz GENEML

Lehetővé a fol}zmat milden ele- dbrd Áz EDl (ommúni(á.ió üzenetíoímái!mii

'&

1o5
5, AUtomatikU9 azonositó r€nd5zerék

5.3, Törzsadat szinl<ronizáció (GS1 CDSN)

Minden váthlkozásnak van egy ad a tb ázisa fe ltöltve azoknak á ternék€knek iz ddntaivaL, amelyeket
dz ádott cé8 gyárt, éitékesjt, vagy vásárol. Ezek az adatbázGok kataló8usként íunkcionálndL rme
lyek alapján á vevők meglendelésekct készitenek, Á problémlik akkor jelentkeznek, mikór a ka
ta]ó8usban módositani kc1] akárcsak a legkisebb információt is vagy e8y új termók€t ke]l felvenni 5,
hiráen, és íg], a kátalógus már nem a legaktufisabb infolmációkat tartátmazza. Ezen problána
mcgoldásában segit a CS 1 GDsN rendszere,
Á GDSN hálózat egy automatikus, szabványokon alaplló gtobális körn}ect, afuely biztositjl
szlimára, hogy
a ío]yamatos és biztonságo§ xdatszinkonizíciót,]ehetóvé téle igy az üzleti Parmcrek
lín
rendszereikbcn az árukól mindig konznztens aütok szercPeljenek,
A tör^adatok GDSN ren{]szercn keresztiit töíténő ioníbbításával lehetővé válik hogy a száIitó gy(

cégeknek nindössze cgyetlen helyen legyen szükséges tcrmékeik törzsádatait kezelni, Az östs
a iralozat használrtera eiófi,etó és felhatátnazott - üzlcti partnerük e8y
szinkronizációs folyamaton
kereszül ugyanazokát a me8ósztoft adatokat láthztja és haszdálhatja, sót saját úzleti rcndszerebc is

integíálhatja az igy kapott szabván}os adltokat

i .i"á-*i.. t-*taami te!ékenységek során, az információk pontosabb és hdtékonyabb
kezelésc igen jel;ntós költség megtakíítást ercdnén}eÁ*, Az adxok foLyanatos
hdnoniziksa
ts szinkráizaiasa lehetove ázi, j]ietÉ megkónnyiti a 8lóbális kereskedc]met, nöreli
á kercskedelmi
és csöld,enti az ellátási lánc költségeit,
Partnerek közötti kommunikáció Ponto§ágát dnj

,ö@fr"
6LoBÁLls ADAíszlNl(RoNlzÁclós HÁLóZAT

Il,*-|
@**@ Ele

59 dbrc AcDsN hálóel múkódé5e

Az5,9, ábra szemlélteti a GDSN hálózat működésének egyes fázisáir:

: A.lurfeköltá: A szállitó elküldi a termékeke vnnatkozó adatokat a foíris adatbanknák
- Rep.,.,,a.]o íoi!, ,{tá,baaIrc§,/llJ]'Jd|"lncl,;,JlelnPRPl,CloLdIl,RPgF/llJ,iob,1
A
- i"a.", ,q +.,k,,j.,*,,,l . t"e*" "d,rb,n<o, , , C ob",F RegF,tlr',lo,
kercwlu|

teáék információkérést küld az adatbenknak

1o6
 5, AUtomötikU5.zono5Ító rénd5zer€k

,uatkózzétítel: A íotli,s adatbank a kérl termékadrtókát á fógádó adatbankon keresztiil cl

kiildi á kereskedónek
M.8..rJ,7.-lrA kereskedő (vevó) megeíósíiést küld a fogrdó és íorr᧠adátbankon keresznil
. ,/"Illol ik, -eln ik ir'ó,a ,lULq Vol alkolo(n

5.4. Rádiófrekvenciás azonosításon alapu[ó szabványol<

(EPCgtobat Network)

]y Az EPCglobrl Ncwork leherővé teszi x rádiófrekrcnciís azonosítáya (RFID) alaputva, rz ellátísi

]áncban mozgóbármilycn íru vJtós idejú autófudtiküs zzonosításátés aznruhoz kapcsolódó adatok
8yos és lontos kommunikációjár áz eg]tittműködó Pttnerek kó7ött. Az EPcglobal Nerwork gló
bális szinten biztositja az áruk és tartózkodási helnik xzoDnali és eg.véíte]múazonosíiását bármell
szektór bárfuely iPnrá8ának báínrely e átási láncábnn, Nlúködésének ismertetése elóti bcszélni kell
meghatározó áruazoDosító íeDdszcróról a rádiófrekíenci᧠rzonosítáíól.

Rri dófra koe" t iás aaoaü íüs (R_rID)

A termékazonositás úionnrn kifcjleszteit módszere á rádióírekvenciás azonositás, mclynek adadior
dozóF e8y oly^n címke (aigolul| tag), ame\, egy nikochiPet é5 e8y lDtenná! taltalmaz. A .ímke
köröm íagyságú is lehet (lásd 5,10. ábra). A nikochip íelrdatx dz ádxtino]ás, míg ú antcnna rá
dióhu]llifuók segitségéve1 k(nnmunikál az irólolvasó egységgel, neghdtározott frekvenciín, Az alkal
mazási terúlettől fi8góen léteznek }rasszív - csak otvashntó és .ktiv irhntó é5 olvasható - cimkők,
A rádió&ekvenciás .ldPókon működő azonositísi megoldások nen tekinthetók egy teliesen új
rechnológilnak, hiszen mír 1 1I. világháborúban is alkalmazt,ik a vldászgéPek e8],értelmú azo-
nosílásán. Napjlinkbxn fuír dz élet legkülönbözóbb rerülerén tJtálkozhrtunk az RFID (Radio
Frequency ldenti6.ation) fuegddások alkalmazásával, kezdve a gépkocsik köZPönti z ál^tól, az chip
pel e]látott údeveleken át e8észen a sibéllctckjg,
Az RFID xzoíósitási úódszer lehetővé tcszi a termékek egyedi dzónosithatóságát és nyo
fuon köVetését. Ennek érdekében a termékek cgyedeihez egy elektróniküs termékkódot (EPC
Electronic Product Code) rendelnek ho?zá, Az EPC kód a Gs azonositó szánai,]aPján kélezhciő,
és egyedjségéta szimhoz klpcsolhdtó sorozats?ám biztositja,
5. AUtonatikUs óronolitó rend5zerek

A rádiófr€laen.iás azoDo§iiis elónyei a vonátkódos azonósitásal öszeh onlitn|

az iDfórmációt hordózó címke a leolvasásko! nem igényel láthatóságot, így t csomagoláson
belü is elhe\tzhető
, nagyíokúvédelen á hamisításs,l és az eliulajdonitá$al szemben
- na8yóbb informácjót.rtalom
- e$Pdi "eno. lhJlo,jg e. n)o4or kó\elheto\eg
, több ternék e8yúftes kezelése

Á iechnológia elosztási láncokban történó széleskörű alkalmazá§áírk elterj€dé§ét azonban eddig

számos tényező, köztük a rendszer kiéPirésénekköltségei, iltetve egy globálisan hásználható é§ el
fogadott azonositási szabvány hiányá gátolta. Ezek a hátrányos tényezók fokozatosan felszámolásJa
kdül"ek, és kijele"thető, hogy a jövő ánazonositási technikija a iidiófrekven.iás azonositás, A2
elkövetkező időszákn mé8 az lesz je emzó, hogy a vonalkódos és a rádiófrekvenciás a?ono§itás
e8ymás me]]ett fog ]étezni. Az RFID mellett §zót a prografuóZhatósá8, újraPro$mozhatóság és
t kiilönböző an}agokon keresztüli olvashatósíg. Vannak azonban o1yan ,]kátnazások, amelyeke e
a technika nagyon gazdasástalan- kt nem csuPáí a cimkék kóltségeiről un szó, hanem a hedver-
beruh,izásokró1 is. A rends7.erintegráció, az ille§ztési hel}tk Píogramozása, á megfcleló szoftverek
be§zerzése va8y áz antennák és az olvasóe$/ségek összehan8olísa további r:iforditástjelent,

Áz EPCglobal Network alkotói és működé§é

Az EPCglobat Network feléPitésétés a.endszer alkotóit iz 5,11, ábra szendélteti, Az atkótóka kö-

1- EPc (Elétlfuhn Pru]u.t Code Elehtrónihus teffiékhód)

(leírlisát lásd az elózőekben)
2. RF]D/EPC tagaí le
(1eíiisát lásd az €lőzóekben)
3- RFID íóyólla,ót
Az RFID iró és ólvásó berendezések segitsé8éve1 lehet me8irni és hnyerni az EPc taSok
menóriájában inólt adatokat.
1. RF]D/EPC Mi,ldh@dt,
A MiddleEre szóftver vezétli az RFID olvasókat, íeldolgozza á beolvasott adátokat és toeb-

bítja azokt a vátlalat info.má.iós rendszere iráíyába (ERR$T4S stb,)

5. Epc IS ( EPC Inf\ffidtio1 seraie - EPC infarnlr.irs |éhdlzü szólgjkdtd'
Az EPC IS biztositja azokat a kúlc§fontosságri lekerdezéseket, amelyek lehetóvé teszik a fel-
haszíátók száfuáíá, hogy az EPc kódhoz k Pcsolódó nyomon követé§i infomációkat kicse-
rélhessék kereskedelmi partnereikkel az EPCglobal Nei,,ork on ker€§zól, Az EPC Is nem
csak az olvlsóból érkeó ádatokat rögziti, hlnem ezen ldátokat kie8észíti az esenényekhez
kaPcsolódó információklal, EnDek köszönheróen ,2 EPC ls-ból §záJnazó informácjók
köz-
használhatók az úzleti folyaúatok elemzésére,ellenórzésére,
v€tlenüt
ó. EPC DS (EPC Dnoaery séfuke) és 4z aNs (obict Na i"8 Súlne)
Az EPc DS o\€! rendszerezolg:ilratások ósze$é8e, mdyek biztosi§ák, hogy a felháMná-
lók megtalriljákés hózzáférhessenek az EPC kódhoz rendelt infornációkhoz, Áz oNs fel-
között,
adrta, hogy megtalája azt a szerven az EPCglobal Networkhoz csatlakozó szeryerek
anely az zdott EPC kódhoz kapcsolódó ádatokat táltaLnazzi,

1o8
 5, ÁUtomatikUs azonositó r€nd5zerek

l Ebrfu nikustehékkód lEPc1

,|

1]<-|--T*ii-l----+i|l

:Jig

\.....Y_...-,'
\r.*--l-
t-;il"-},s""l"-l

511 óbú Az Epc8LobótNetjMí( feLépitése

TanU[á5t segítő kérdések

1, Melyek a Gsl szerczet revékenységénekfunkcionális terúleteit
2. Miben vonatkódot hr9nálnak a fogyasztói csomagok azóíosítá,iq és mi az xdattartalmal
3, Mi a GS1 SSCC szám.és mire hás7nálh,tól
4, Hog].tn épül íel egy Gs1 128 ás vonalkód?
: t fcl- 5, Milyen részei vannák a lo8jsztik2i .ínkénekl
6. Melyek az elekt onikus adat sere (EDI) előnyeii
Is nem 7. Mire szolgát a Gs1 GDSN rendszer, és hogyan múködiki
8, Melyek a r.idiófrekv€nciás azonosítás előnyei?
9. Mit tarblmáz e8y pa$ziv rádiófrek cnciás ádathordozó (cinke)l
10. Hogyan núkódik az EPC global Networkl

\S fel-
 6. Speciális áruk ral<tározá-
sánal< l<övetelményei

A raktározásj ismeretek kaPcsán küön kel tárg}"1ni két ob€n árucsoport raktá.ozásának követel
ménFit, amclyekíe néae spe.iális szabjilyózások léteznek, Az e8yjk árucsoport az élelniszerek
- az ember] fogyasztás szempontjából igén}tl hjlönleges eljáJásokát, á fuásik pediS, a vesályes
áluk - az emberekre és a környezetre Wló nem kivánatos harásuk niatt.

6.1. É[eImiszerel< ral<tározása

Az élelúiszerekke] szembcn támasztott legálaPvetóbb minőségi követelmény, ho8y ú elfo§^szlá
suk seúmiféle ká.os hatást nc okozzon.

Áz élélnis*r-biztonsáa ann* biztosífisá, ho8y @ él€lmiszeí a fogFsztón n. legyen futalmo,

ha ut a twezett, negadott módon készítik és fog}"sdják el. Alapvetóén a közégészsó8ügyi
szempontból történó ágglil}Tent€s fogyásztí,tó§ágot jclenti.

Azélelrniszeíbiztonság.jelemzőj:
1 - fr itrtobialógi di lzen?on tbd l:
Tjbb kevesebb mikobát fuinden élelmjszer tartatnazhat, ez önmagában még nem jelent veszéllt
a bjztonságra, Mjkobiológiái veszélyt a kórokozó mikobák, i]letre toxikus (nérgezo) anyagcsere
tcrmékeik jelenléte eftdfuén}€zhet, Az egészségíeártálmas, kó.okozó mikrobák jetenlétét,szaPoro-
dását ki ketl záfii, méregterfuelésüket mcg kel rkádá]yozni.
Mikíobiológiai veszélyek foríását jclenrlreti a rovarok, rá8csálókjelenléte is az élelniszeftk kör-

2. kéftiai, le&yi ahlagóAjelenlétének káío! fucf,ry]nége lzen?anlűól:

Az éIelmiszcr ncm tartalmMhat dz egészségct veszélyeztető fuennyiségben vcsyi anyagokat. Kémi
ri szennyezódést okozhatnak a nóvén}Yédőser maradékoL antibiötikumok, a különbözó toxikus
anya8ok, nehézfémck,hormonok stb, káros mértékűje]edéte rz élelmiszelbcn, Kémiai veszél}t
jelenthetneka iisztitó , fertődenitószer maradékok is az eszközókön, edénrkcn.

JnziAdi lzenn}ézóde!.L ídaóltdrtá ]zefuPa,rjdból:

-:],

Az élelmjszer ncm tartalmazhat szercs vag} szervetlen eredenj,2 fog}sztók cgészségétveszélyez-

tetó idegen anya8okat.Fizikai szenn).tzódést okozhat az élelniszerbe kerü]t üvegszjlánk, féndáráb,
f!, kó, roEr-maEdvány, cg}€b szerves és szeretlen idegen anyag, r ndióaktiv szennyezertség,
6. spe.íális állk raktározásának követelményéi

6.1.1. A HAccP rendszer

A HACCP nemzetközileg elfo8adott módsz.r arra, hogy d lehetséges íeszélyeket azonositsuk,

éítékeüük,kez€ljük a biztonsá8os é]elmiszetk forg3lfuázás1 éídekében,va]ámint rendszer arn,
hogy meghatározza, hogy a? eg}ts tevékenrségeket ki, hol, hogyan és nikoí végene a fogyaszíók
egészségvédelmeés biztonsága érdekében.
Az élelmiszerekkel foglalkozó ui]]alkozások Piacra léPéséneknininátis íeltétele,hog] kiépítsék
a HACCP kockázate]emző rendszút. A me8kói€telt minőséSbiztosítási rendszerek vjtágszerte eíe
épülnekA HÁCCP rendsze. a" e]sódleges (agrár) terfue]éstól a végsó fog,vesztásig a teljes élelni
szerlánc valamennyi szakaszában, igy a .aktározásban is átklfuazándó, és megvatósítani az emberi
egészségre gyakoro]t kockázatok tudományos bizonlitékiin*figyelembevételével ke,
A betűszó az angol elnevezésból ered;Hazard Analysis ánd critical conirol Points (ttÁccP),
jelentése Veszélyelemzés, Kritikus szabályozá§i Póntok,
A HACCP alkalmazása Ma8yaío§zágon 2004 májusától kötelező az élelmiszeriparban és a ke,
re§kedelemben, va]amint a vendé8látásban és a közétkeztetésben, Áz uniós tagországokban 1998-
ban tették kótelezóvé, Az élelmiszerborrányok miatt az ENSZ élelmeási (FAo) és egeszsé8üg}i
szervezete (\VFlo) dólgozra ki, Áz élelmiszer,kereskedelemben fuegkóvetelt minóségbiztositási
rendszúek világverte erre éPülnek.
A HACCP meghatározza az élelftiszerek feldolgozásának, tároli§ánák, szállitásának és forg!.l,
mazá§ának egesz lohzmatára .jelemző veszélyforrásokat, a kritiku§ he\zetek kezelésének módját.
olyan, az eg}tdi sájáto$ágokn rekintettel lévó rendszer, amely a veszélyek fuegelőzéséle szolgá.
Lényegébena wjtlálkozások élelmiszer,biztonsági teNe, amely hét alaPelvre éPiil, Ezek:
\eszél}tlefuzés
a kritikus §zabá]yozási pontok meghatáJozása (CCP k azaz Criticát Control Point)
a kjnikus határértékek meg|atározá§á
a kjitikus szabályozási pontok (ccP-k) íelügyeleti rendsze.ének íelátlitása
a hibajivitó rendszer kialakitása
a szükséges igázoló eljárások
a dokufuentálás

A rendszer kiépírésétkülön lrite]esitetni egyeden sze§ezettel sem kel1, de a hatóságok ellenőrzik

a me8létét. A HAccP sikeres 3]kálfuázásához a vczctés és a dolgózók teljes elkötelezettsége és

A HACCP teí előnye, hogy atk lnaz,i§ávat rövid időn belül autonatikussá válnak azok a teendók,
amelyek §egitségévcl valóban kiküszöbóLhető a veszélyes hel}zetek kiálakulása. Pontosan meshatá
rozza a döntési, intézkedési, felelósé8i jogosultságokat, igy elkerúlhetók a ,,ki a felelóí típusúviták.
Tcrvezhetóvé vátnak a kötclezóeD elóít kéPzési,tovíbbképzésiidő§zákok,

A HAccP bevezetésében nehézségetjelent, hogy komoly admiflisztíációt igényel. E teher azzat

csökkenthetó, ha a kézikön}a kjdo18ozjisákór a vátlalkozó saját viszónyaira alkalmau a rendgen,
s valóban .sák azokat a kockázató§ Pontókat határozza meB, áfuelyek életszerúek. lgy nem okoz
majd nehézségetaz önként kinjzött é§ vátl.lt szabályok betart$a sem,

Az éle]miszerek raktározása esetén á HAccP alapelreinek éúényesülése:

 ó. 5Pecjátj5 árUk löktólo,ásá nak köVetetményei

1.AlaPélv - ve§zélyel€nzés rgzése

A HACCP nódszcr clső alalelve előírja, hog} fel ke]l nérni és neg kell haiározni mindazokat
a Észélyeket,melyek a folgalmazott élelmiszerben á fógyásztó egészségkárosodását okozhatják,
A ve§zélyek biológiai/mikrcbiolóBiai, kémiai, fizikái eredení anyagok, melyek a vcszélyfoíásokon
(hordozókon) keresztiil juthatnak az élelmiszerbe,
A veszélyclemzés hatál}€ ideális esetben á teljes élelfuiszerláncra kiterjed, a nycrsan}€8terme-
léstől a feldolgozáson és for8a]mazáson keresztul d íógylsztásig, A gyakorlatban azonban a veszély-
elemzést aía a terúletre, ez esetben a ráktárózásra ke elvégezni, amelynek a szah^yozásála az
iizemeltetó közvetLen hatá§kórrel rendelkezik-
A veszélyelemzés része t veszé\tk előfórdulási vátó§zínúségének, valódisá8ának értékeléseé5
a szabályozásukra szo]8liló úegelózó intézkedések negii]lapításl is,
Bár a v€szélyek élófordulási váló§zínűségének és ralódiságának becslését€ több, sokszor
neglehetósen bonyolult és biztos szakmai ismereteket követeló módszer létezik, az élelfui§zerfór
gilmazási 8yakóílitban negíelelő eljáiisnak tekinthetó az ú8ynryezett ötletböué alká]mázásá is,
,r98- ami e8y fuegíelelő szakmaj ismeretekkel rendclkczó munkacsoPort szakmai taPasztdlatán é§ gyr
korlati megfóntolísain alapszik.
acyi
2.ÁlaPelv - A [GitiLus szabályozási Pontok (CCP-k) meghatáíozá.ta
{ga1- Azon !óítok, eljárások, múveleti lépések mcghatározása, ame\tk szabáyozásával á veszélyek ki
,jdját. hiszöbólhetók megszüntethetők, vagy elófordulásuk az cro8adható mé.tékre .sö}<kenthető.
Tlgál,
A kóvetkezó kéfdésekíekeí választ adni|
1. héíüs: RenielAezésre ólt(fra*) e lzdhi4azó/flcqetőző ialézkedáeh?
2. két bs: ,4z ihrézAedryAet lifcjezetteh díra kíuezléke, hagr kik szöbóle up elfosadl)dtő szifllr. öI
neht!é aa6zé4 el1forduldki ak khető]é4,|l?.
3. *éídes: Előfordulhal( at) e a6zé4í akeó rzen !.ződél(e*) az elía{ad}ató szihtét ft,qhaladó fuétél
b.h ds! nöaékedheí(neA) e ibefl szialre|
4. kétüs: E8! Aöaetáezó léPá kiAiiszóbóli e, lagt.líoqadhaíó lzi lre 1öhlenti-e a fre{óll4?írat a*
lzéUkl) élóíofutul.ildhaL o,i, baló khelőlgét?

3,Alipelv -A kriril{us harüérl(I{(<l) megd áPilá6á

Annak éldekében, högy , kitikus Póntok (CCP k) szábályozás alatt á janak határértékeket kell
m€8á]lapitani, ameli* atk lfuásik áz egyértelnű vagy elfogadható" döntések
"erogadhato' 'nen
Az é]elmiszer ráktározás íblyrnán kitiku§ hátátfrékkénr, mjndig olyan értéketkell választani,
)hi a mildennáPi gyákorlatbán egyszenjen mérheró, és ami alapján jól 1ehet köretk€ztetni a való-
dinak ité]t veszély fuértékére.

a. Ahpelv - A ccP §zabályozását felügyeló tndszeí félÁllíó§a

]Iinden olyan Pontón, anol szábályozás szükséges, negfrlelóen harékony felügyelő rendszert kell
relálLíthi és múködtetni. A felügyelő rendszer j|.lá[ítása során mcg kcll határozni, lro8y a? elónt
i]tárértékeket ki, milyen módszeíel, milyen gyakorisággal á apítsa meg és az eíedményeket milyen
aódon kezelje.llyen felügyeló rendszer 1ehet pl, a tárolásj hőmérséldet idószakos ellenőtés€- Az
.llenőzés során tapasztalt értékeket dokunentáni ke]1.

113
 ó, 5Peciáti§ árUk raktározásánók köv€telményei

5. Alapelv Alon hdFsbiló levékn}ségmeghaPirozara, melyer aklor tell elvécezni. ha a fel _

úg}tlÉlazljel,i.hog] e8yádon CCP nem all szab:ilyozá" alan,
Minden CCP felügydó tcvékenységhez ki kell dok;znj egy olyan eljárást,
ame|y íne1h,táíonr,
hogy ki, mil és hogyú inlézkedjen, ha a vibály;on.ef
-"g-ú"l, *gY *- ..lj.T;é;,ékú:
Tehát_előre meg ke határozni, hogy mi a teendó aiko., L" ,
ta.otesi loáe^elr". i. ,,.lóí..

Ándysbitótevékúységnindigkétiián}like,ho8ytegyen,Előszörelke dönteni,ho8y
]arkh?. a ftn aP&leh/a ]..9Pl,P.t Jlln. inF/ked||i kr u,o',l ogy ,,r",
z'
aó.ll1e.vP /,l(P k// ax a.1 a, _aba'.a,a-hal a?sJI hló \arita.ry?;;. " ",
u.,,"t"" * rÍt,","

í.l|r1: - Vol8dld eljmok mf8díaplEi"a. .ííakn.8€íd§iléséíe. hogy

á
1, igazola§ra
ttACCP rend§zet l,árrkont6 mú[ödiL
d;lgo,,..g. oly"n,.nd,,.tt.dn elvben úónto.ál re8h _.lo//".\ogy
1,]}]1
J/ ]:^l:j:":i.!rl
JkJlmJ/^n'di H{ccP-Ve] LP. o'Jl.s rcvP("ny,eg", m,dy.. m;oo. * -,ryi" g,t-i.,gii

7. Arnlelv - olym dol§menní.ió létrehozi§q amely tanalnaz ezen

alapelwkhez és alk lma-
zásukhoz tútozó minden eljáiá§t és nyilvántartást.
Dokuoentácjó létrehozása, mely kellően áttekinthető, az egyes kaPcsolatok, hivatkózások
vitágosak
és az élelmjszer-biztonsági iend§zer múködtetéséhez szü]<séges valámennvi
információt tartatm-ul

A IIÁCCP ,e"d,ze/ ki.?aésé"en lé?és.i

t lepe(: HACCPmLnk,.opo1 elrcho,J\a,o<.JIJ.a
Az elsó íeladat, hogy létre kell hózni az adott területen dolgózókból
e8y munkdcsoportót a rendszer
kialakit᧠további feladataiDak eredménye§ végreh,]jtásáo,, A IncÖP *"d,"";k
ki"l"kirá§á""l
fogla]kozó nodalom aján1 olyan minta dokumenfumokit, táblázatokat, elemzéseket
, u^tay."a".
kat, amelyeket adrptá]ni lehetaz ad o tt tc rülethez, cz esetben a rdktározáshoz,
Ugyelni kell ana, nogy a munkacsoPort tagjai elegendő szakmai íelkészültségge] és a helyi sa
játoságok maradéktalan ismeretével rende]kezzenek a felartatok megoldásera, EJ;tóbbira
aúr is
szükség van, ha a rendszerépitést külsó szakórtő segitségével végzik, hiszen ő nem ismcrheti
az üz]et
mLkódP.í ek mil dfl re,/]elel.p(oigP/e|.i,mPfl.n!lkü,,];di.,.g).fg.von,(|.o/olIACCP
rendszer nen épirhetó ki,
A nunkacsoport t€iait rermészetesen ki kell oktatni a HACCP rendszer alapjaira, a végzendó

2, léPés: A tevékenysési kör me8határozá§a, a raktírban tárolt telmék soPortok

kivátasztása
A mu!k! e lépésealáPvetójetentőségú, hhzeD itt ke]l cldönteni, hogy á;akrárbin tárolr és a meg
rendclő]<nek kiszolgátt é]clmisze.ek melyik termék §oportla tanoznat<. Nagyon
urükckiltóen k;
eljárli, nert ez a ]éPésfog meghatározni minden toníbbi tevekcnyseget, hiszen a HÁccP reld
szercpítés későbbi leg,tapvetőbb részei mártermékcsopoftonként clkúlönü]nck egymástól, Az
egyes
éleln]iszeíek termők sóPorlba soro]ísához §egítséget nrijthat dz egyes telmékcsÓóltoknál
szeÖlő

3, léPés: Termék]eirás készitése,a várható {t]használís meshatárózásl

q k .onbó/ó l"mc(.óPolrokbr be.orolr le.mdk.L"'
t:líéUfl,".fk" le.Zl-er . kLl_
í.//a n noJ/on c ene\ft rn.lrel. "z ad,l rerm.\ \eZ, h,a á lakl.jjo/s roly.í . bclo;.o!"k
"mflv

114
 6, 5Péciáti5 árUk r.któró!á9ának követetmény€i

A terméklcí!ás elkészítéséheztájékoztarást találnak különbözó kézikönFekben és a termékkiséró

4, léPés:Folyámatábra szcrkcsztése
A fölyámitábra a raktározás soíán végzendó technológiai tevéken}§é$ket tartalmlzzd iz áru rák
tárbi érkezésétól a kiszállító jármú lakodásái8-

5. léPés:A folyamatábrák helyszini ig@ollisá

A nunkacsoportnak ellenóriznie ke á kiválasztott és esedegcscn módositott folyafuatábrák he
lyességét a ténylcges gyako.]attat ósszehasónlíNa, Ez azt jetcnri, hog,y a munkacsoPórt a íólya
natábrákat kézbe véve, a tevékenység minden lépésén,a Ektár minden helyiségénvégighaladva
követve az áruk, termékek nozgilsát neggyőződik aüól, hogy a tényleges gyxkórlat a rajzon
feltüntctett ]épésekke1 megegyezik. furól is meg kc]l gy5zódnje a munkacsoportnrL hogy a tény
lcgcs gyakorlat sóúendje is egyezik a folyanatáb!án je]ölttel, továbbá nincsenek elágázások, vjsz

Az eltéíéseketa folyamatábrán ki kcí javítani,

A folyamitábrák helyszíni igazolását mindcn kiválasztott ternékcsoPort esetében egyenként
kell elvégezni,

6,léPés:A ráktár technológiai el.endczési rajzának felretele, az ánydg-és személymozgási útvonalak

A fó\tmatábiik heh§zini igazolása után el kell késziteni r raktáJ ataprájzit, amennyiben eddig
ilyen nem volt, Enlck az alapíajznak nem feltétlenül kel mérnöki ponto$ággal készülnic, lchet
egyszerúen vonalzóE] arán}osan felvett rájz is, Lényeges lzonban, hogy a raktár valamennvi he-
lyiségétés a főbb techno]ósiai terúleteket, berendezéseket a valóságnak mcgfcleló elrendezésben

Árajzon be ke1] jelölni, ho5a úelyik helyiség milyen íunkciót tölt be,
Ennek a mjznak az elkésrtése , HACCP rendszer elóírásaj szerint nem kötelezó, dc a késóbbi
ekben lrasznos segítségetfog n]rijtani d jó kere§kedelmi gyakorlat megvalósulásának értékelésélrez.

_-cP 7. lepés: Helyzetfelmérés

A HACCP rendszer bevezetése előtt tudni kell, hogy mennyire fe]el meg a .aktár a jogszabályi
elóírás o kn ak, i]letve ajó kereskedelni és higiéniai gyakorlatnak, A raktár múszaki-higiénéshelyze-
tónek felméréséhezegy helyzetíelméró lista öszeá]litása jansolt. Az e]lenólzó lista alapkövetelmé-
n}t, hogy vatxfuennyi, a raktár kiálakítására és az ott fbl}tatott tevékenysé8revolatkozó .joSszabátyi
elóírásokJa, iletve ajó kereskedelmi gyakorlatban lcirt szabály betaltására ké.dezzen rá,
A mennyiben nem megfelelőségeket észleltek a helizetfclméres saíán, iatézí.űsit íoetkrl1
késziteni ázok megszűntetésére:meg kell határozni a szükséges teendóket, útemteívetkell kesziteni
a hiínyossá8ók negszüntetésére határidók és felclós személy meghatíro7ásíu]. A meg\21ósitlist
ngyelemme1 ke11 kísérni, és igazolni az Intézkedésj terv rnegfelelő rovatának kitöltéséve1 a nem
fue8felelóség megsziintetésénckmcgtörténtét.

8, lépés:Munkautasitások elkészítése
Ánnak érdekében, hogy a HACCP rendszer kialakitása és műkijdtetése fuegfelelóen megátapozott
]egyen, elengedhetctlen, hogy a jogszabílyi előírásokat,aJó ktrskedelmi és higiénés g}akorlrt éle1
miszer biztonságga1 kapcsolatos elvárásait beéPitsék a r*tár múkódésének náPi gyakórldtábr,
 6. 5Pe.iáti5 áruk raktározá5ának követétmény€i

Ehhez szükséges azon munkautasítások elkészítése,amelyek minden íakÉridolgob §záfráía íög

zíti ievékenységüket lépésról léPésre.

9. lépés|Veszélyelenzés vészése
Ez a lépós a tlACCP rendszréPíté§legnehezebb, de egyben legfontósább fázisa. Fel kel mémi
á raktárban folyó élelmiserkereskedelmi tevékelységhinden lehetséges wszélyéi,veszély 1br.ását,
Enn€k szánbavétele oly módon, hogy esyetlen rizikó faktor se maradjon ki, nem könnJ.í, ezért
.é8ll.f8Lil Iehel I-\1l J/o(Jl a kezil.r)ryekcl, amr)e\ l,jeko/1.1d.l Jl l lehcf.ége\. binlogll,
"dl
\eT,ai e\ lilikni vPJelrekröl, Tenn/df.en e/ek kie8eyllhelök J .áj,l Jdon.agoknak íer'elelö
loWbbi lehet,egA ve./e'}ejc<el
LépésróI-lépésfthátadw a munkacsoPortnak át kel tekintenie, hogy a veszé\elemzési sorok-
ban felnintetett veszél}tk és forásailq lalaoint a szabál}tzó iqtézkedésekmeafelelnek e a helyi

Ezt kóvetóen ke megadni a válaszokat á HACCP 2, alaPelvében felsorolt kérdésekre,

Á veMélyelemzés elvégzése után ismételten át ke]1 tekinteni a raktárj munkaütdsitások tüta]fiát
is, és szük§ég esetén azokatis módosítani kel.

10, lé!és:Felú8yelő rendszer felá]líÉsaa ccP-k]e

A mlnkacsoPort által meghatározott kíitiku§ szabá_lyozási Póntok esetében, i munkacsoportnak
meg kel hátároznia azokat r h*árértékeket, fuel}€k a biztonságos élelmiszeríorg,lmazás kritéíiu
mainak eleget tesznek. Ki kel dolgozniuk azokat á felügyeló eljárásokat, amelyek segítségévela ve
,zelyPk kjkt,/obolhetóL va§ ellogddha.o ,7i..íe ..okkenlhetöL :UeNe J ,/ab ',.zon
"ltapono
történó eltérés esetén a szabátyozás helyreálírhátó, továbbá ámel}tkkel a sabát}tzatlan á]lapot
későbbi elóíordulása me8akad.ályozható,
Meg ke neEzni a f€lügyelő teltkenységért 1tlelós személ}eket h8y né\ vagy ponto§ beosztás
me8határozásá!9], hiszen csak neɧitett feladat és fdelóssé8 kérhetó számon.

11. lépés:Helyesbitó tevékenységdeshatározása

Az elóző lépésnélfelsoroltakát ke vé8rehajtani a helrsbítő tevékeny§égek voDatkozásában is.
A mu rka..opon a],d m.gl-Jts.o/olt kJ:fiku../Jbalyoza,i Do..óI. e.etcben, ki ke! dolgo7ni
a kitikus szabábózási Pontok€ is a helyesbítő tevékenységeket.
Meg keí nevezni a helyesbítő tevékenysé8éífelelós személyeket vxgy néq vagy pontós beosztás
meghatározásá\al, hiszen csak nevesitett feladat és felelő§ség kérhetó számon,

12, léPé§: Dokumentáció létrehozása

Á rendszer kialakításánik dokumentációit a HÁccP TERv-be ke fu8ldni. Á későbbi esct
leges módosítások érdekében fel kell je8yezni a kiadás dátumát, illetve az oldalszánokat. Áz
oldálak számozásánát a kórtkezó jelölést szokás atkátm 4/56, első szám mindig az adott
^zDi|
oldát so$zámái mutatja, á másodikszáú pedig negmutatja, ^z
hogy a dokunentum ö$ze§en hány
old"lhól,,Il
Ezt követóen a HÁCCPTERV et az erre jogosult vezetó nekjóad kéltbdLrúa az első l^p meg-
feleló rovatának aláírásá\alés i.jóváhagyás dátunánakfelóntetésével.
A jóváhag}ott HAccP TERV-ct ki kell osztani azohak a dolgozóInalq akjknek szükséees.
A HÁCCP l ERV-e, az e ".j llPon ,o..ZátríJ] Lell eu.ifn: J Uó./l,. eIóí, c/ -lsó Deldd y a,
nevezett tóz§Peldány, ezt a általában 1 raktár vezet6j€ va8y
"'§-
tulajdono§a órzi. Ezen a pél-
Példán}t
dányon kel kitölteni a 2. ol d,lo^ szeíep|ő Elosztósí listlit is, hógy Pontosan tudják, hogy a HAcCP

716
 6. 5Pé<játjs áluk lóktálotá!ónak köv.tetményéi

dokumentáció melyik Példánya kinél van, Á dokumentáció átvételét a dolgozónak aláírásával és

a dátum felhinteté§éve1 igazolnia ke[. Á dolgozó nevét a dokuúentá.ió első oldalának megfelelő
roetába is be kel jegyezni,
Ha a dokúnenrációt valamilyen oknál fo8va módósitáni ke , akkof a dolgozókná 1éű !Tlá-
mennyi Példányt vi$za keí venni, ennek megtórténtét is á tö%példány EloszÉsi ]ista rowtábln
dokuúentálni ke[. Az új dokum€ntum 2, olda]án 1évó Mrl,J{dí,ok fuoadíban célszerő geíePelre'úi,
hó8y áz új dokunentum miben téíel a korábbitól.

13,1éPés: A HAccP rendszer bevezetése

Mit sen ér egy bármennyjre gondosan összeátlitótt íiisos dokumenfáció, annak a nali tevékeny
ségbe, gyikorl.tba történó múködtetése,beéPitése nélkül, Ez pedig csaka raktárdolgozóiódkszem
léletformálása útján vatósítható meg úgy, hogy §ajáritsák el azokat az előírásokat, ataPelváiisokat,
melyek nólkül az élelmi§zer-biztonság csak üres szólam nüad,
Ez röviden azt jelenti, hogy minden dolgozónak pontosan ke]] tudnia, hogy mi a dolga és ho
Eyan járulhat hozzá b\ztonságos élelmiszefforgalmazó tevékenységhez, a IiÁCCP rendszerének
^

A 90/2003. (WI.30) FyM-EszCsM .g)nft?s ft,ílelet 1. szdnú neuíkletéhé*11.5.1. ?ofllóbLn

meghatálozták az óktatási és továbbképzési előirásokat.
Ennek értelfuében az élelmiszerforgalmazásban do18ozók !észére - a szakirííp szal<képzésben
részt vevók és végzettek kivételével a munkíba lépéstkövetó e8y hónáPön belú1 a rendelet 8. szá
mú me]]éklet 1- pontja szerinri köagésaégügyj, élelmiszer-hi8iéniai, ninóségbiztosítási és környe-
zetvédelúi minimunvizsga letétele, valamint 5 d€nkénti továbbkéPzés kötelezó. Áz 5 érenkénti
továbbkéPzési kóteleZttség a szakképzett dol8ozók4 i5 vonatkozik,
Az élelniszerforgalnazó laktár élelmiszer-bi"tonsá8i feládátokért is felelős vezetójnck 3 évente
emelt szinnj oktatáson kcll részt vennie,

14.léPés: Felülüzsgálat ós igazolás

A kiatakított HACCP rendszcn teljes egeszében legatább ketévente íelúlkell vi^gálni, A felülvizs,
gátátót sóron kivü1 is c1 kel végezni, ha báími]yen él€lfui§zer biztonsági reklamációt ésáclneh Wgy
váttoztrftak a tevékenységen az élelmisze.for8rtmazis bármely szákaszában, Mgy ha a tevéken}§é8,
re íonatkozó jogszabáyok megváltoznak,
Á fehilvi68álatró1 jea}zókön}Mt ke késziteni,
Á felülvizsgálat célja annak eldóntése, hogy a ItAccP vel kapcsolatos terekenysé8eket me8-
valósították e, és alkalmasak-e ezek az élelniskrek biztonságos folg.lmazására. A felülviz*&átat
soiin heb§zíni szemláel, i dókumentációk, fel.jegyásek átvizsaílásával, a dolgozók kikérdezé-
séve1, méréssel,vizsgátatok végzésévelértékelik a2 eltéreseket, a ccP-k és a veszélyek úeg{eleló
azonosítottságát, a felügyeló és hel}tsbitó eljárásók negfelelóségét, a vevói reklamációh a hatósági
észrevételek, a íelü8yelet átát jeizett eltéréseL i[etve a forgatmazon termékek ellenőrzési zdaíai
alapján.
Á tapasztalt eltérések úegszúíteíéséte ]ntézledeli ter ét (HACCP TERV me]léldete) kell ké-
szíteni, amelybeD meg ke határozni i szükéges íelidatok t és azelwgzéséértfeleló§ yeméry€két.
szüksé8 esetén r kiépitett rendsZrt nódositaDi kel.
A fentiekben leírt felüvizs§.itati eüárás kielégiti az igazoló eljáni$al szemben támásztott elvá-
j !5- rásokat b, tehát !z elvégfttt íelülvi^gálat egyben igazolásul is szolgáh* arra vónátkóáán, hógy
r Pél, a HAccP rendsar megíélelóen múködik,
\CcP

111
6, sPe.iáLis áiuk raktórozósának kóVetetményei

Áz igazoló cljáráskélr végzett felúlvizsgálatot

végre ke]l hljtani x HACCP rendszcr bevezetésének
befejezése után is, hogy neggyőzódhessünk arról, hogy a raktlr HACCP rendszcre megíelelően
keíúkkjélitésre és az megfelelően fuúködik.

A fent íelsorolt1,1 ]ogikai lépés ö$Zhán8ban van a Mag],ar Élehiszerkön}a HAccP_rc vonarkozó
előirdsaiban a7 aLapelvck meglalósitísárajawsolt 121épésel,figyelefube véve az é]elmiszcrkereske
delem szzkmai sajáto$íglit, i]letve d.je]en]es é§,énybcn lévó jogszabályi e]óilásokal.

6.1.2. Az lso 220oo szabVány

Ámint u niár ú előzóekben említésrékeólt Magytrorczágon nind€d viflalatnak, anelynek

tevékenységt harással vM az élelrniszeíbiztonsá8n, leg}€n az az delniszerlárc báímely íészén,
íendelkézni ke HAccP íendszeííél.A HACCP rendszcr önúagábrn nem tanúsítható, de iz
l5022ü]UelP'1'./,lbl/(on+i,an]ll ,'ÉlL,/_ ÉBlR,."..,y,",i,",,].,í kn"/ l.J,on]oá.
mír igen, igy d vevók számára objektiv bizónyítélot ]ehct D)aijtani !rn, hogy a raktározás soiin
kezelt terfuék biztonságos élelmiszert eredfu ényez.
A2 ]So 22000 ÉB]R es szabvány ha8ába foglalja r HACCP élehnzerbiztonsági ren.lszer
alapelveit, xz eddi8 lidolgozott fontosxbb élelmiszer kiskereskedelni elóiúsokat, valamint tartxt
nazzá az ISo 9001 minóségirányitási szdbvány követclmónyejnek lényeges elemeit is.
A szabván),.éljij a FAo^VHo Eletmiszerkón}a BjzotGága áltrl kidó]gózótt és ma már a vjl|ig
szános osz,igában, i8y hazánkban is kötelezórc tett Veszélyclenzés Krnikus szabábozási Pontok
HAccP élelmiszerbiztonsági rendszer tdnúsitható leg]cn,
Áz Iso 22000 dz e8}tden ncmzetközileg elismert o1yaD élclmiszer biztonsá8i iránltási rcnd
szcrszabván}l amell fiig8etleDnek tekinthetó, nnel azt non,profit szervezet dolgözta ki, szcmbcn
a kiilönbözó prófitorientált szeírczetek ílt.J eúe x céln készitictctt dokumentufuokk al. Ezéítazok
a cógek,amelyek !zISo 22000 alapján s,ereznekmajd tanisíüányr, joggal elvárhatiák a hatóságok
rószéről r hiyitálos elisnreréséi annaL hogy Éndszerük ncgfelel az élelfuiszer-bi*onsági követel

Az Iso 22000 rendszer kjépítésének,tanúsittatásának folyamata

Az ]so 22000 szabváíI szernlti működéíe íe]készitó szeNezct kjválnsztása á cé8 átd
1. A cég áffilágítdsá, információ gyűjtés, szdbvdny ismertciés
2. Folyamarók szrbályozása, minóségir.inlitási el.járások ].idotgozása
3. Iso 22000 szabvány szeínlti kompletr rendszer kialakitása,
4. Dokumentáció elké szi tése, o ktatás, szrbváíy szeíilrti működés bevezeté§e,
5. Belsó audit megtrrtása. lendszer nűködésének belsó cllcnőrzése,
6. Függctlen ranúsitó szeNezct kiválasztásd, fuegbi?ása a tanúsitás lefol}tátásáE
7, Audit lcfolytitás\
8. Iso 22000 tanílsituiny kiadása

Az Iso 22000 szabvány elónyeij

1, Az ISo 220000 nemzetkózi szintcn e]fogadott, tanúsitható szabvány.
2, Thúsithatóvá teszi rzISo 22000 rószeként aHACcP-t,
3. Hátékonyabbá teszi a2 éle]miszeílánc szereplóinek 2z eg)^ittmúködését,
4. KiéPitésévelcgységes, dokumentált irán],írási rendszeí áll rcndelkezéye,

11B
 6. sP€.ióLi9 áruk raktározá5án.k kövététményei

5. A felelő$égi és hatáskórök tisztázásra keíülnek.

6, Trrta]mazza az Iso 9001 szabvány kóvetelúényeinek legfontosabb lészét,tehát egyidejúleg
biztosítja a vezetési, az élelmiszcrbiztonsági és a HACCP feLkés?nltséget, gyakorlatot.
7, A vevói ig€nyeknek vató magasabb szintű negíelelés bizonyítéka.
8, Iso 22000 szabvány szcrint tanúsitótt cég értéke növekszik, fuindenképpen vcrsen}tlón}t

9, szerkczeti feléPirése mjati jól integl:ilhrtó más Iso szabvány szerinti irínyírási rendsZrckbe,

6.2. Veszélyes árUl( raktározása

Bizonyos anya8ók, tárgyak kerclése, inohsa, szá]lítása íokozott kocLizattat jlir Ezen anya8ok, tir-
gyak közúl 2z eúberek, az álatok életére, eges^égere, természeti kinnyezerére és az anyaSi javakd
az előállitás, csomagolás, rakodás, szá]litás/fuvarozás, raktálozás, íelhasználás stb. során futátnrs
hatást gyakorló anyagokt veszélFs úyagoknak tckintjük,

6.2.1. A Ve52élyes árU fogalma é5 osztályozása

A kockázat nértéke szerint €8yes aryágok bekefülnek a veszél}ts áruk! vonitkozó ncmzetközi és
|azai szxbátyozás anyagai é5 tárgyai közé, s így czckci szokis veszélyes ]Árunak nerezni. A veszélyes
áíukát anennlben a"ok nen esnek egyik mentcssé8 körébe sen kizáJólag az elóiíások szerint
szabád kezelnj, tárolni, szátlitani, mivel csak igy biztosithttó, hógy r folyamatban résztvevó i]letve
harmadik szemó]y ne legyen kitéve seúnifélcvcszélynek,
A veszélyes áruk az allibbi tiPikus tulajdonságokkal íendelkeznek:
túz és robbanásveszély
egészségkárosító hatás
környezetszenn}tző hátís

A kereskedelmi forg,lófuban lévő veszélyes anyagok ]elúrábán szereplő ö$zes anyaSnak az rzono
sitása azún.UN számfuJt (ENsz azonositási rendszer) tórténhet,anety a különböző osztal}ozá§ok
alapját képezi.
Ánnak érdekében, hogy az cltórő tu]ajdonságokkJt ftídeLkezó veszélyes áruk kezelése negfe
lelóen szabályozhátó legyen szüI§égcs o1yan jellegű o9tályozásul<, amelyek a hasonló F]lenzőkkel
biró árukat e8y .soportbá rendczi.
A különbóző szakrefületek a vcszélyes íruk osztályózását nás nás szempontok alaPján végzik,
Á szálítás és ]ogisztika terülción alkalmazott alapl,etó osztátyozási rendszcr az ADR (,,a veszélyes
iruk nemzetközi közúti száütásáról szóló euíóPai me8áIrPod,,is"), amery alapját képezi a különbözó
közlekedési alág&átok osztát}ozásának, ki€8észitve az adott ltágazat speciális szemlontiaivál,
A raktárczísi szempontok szcrinii osztályozásban fuég szerepet játszik a kémiai biztoíság sze
inti osztáyozás is, amely a v€szélyeket jelentő ún, R mondatokn é|ü], ame\€k!ó1 ó8 létezik,
iPé]dául Rl-száraz álapotban lobbanásveyélyes., , R17 levegőn ön§!lladó,., R68 nfuadandó
káíosodá§t ókozhat) Ehhez kapcsolhatók az ún, S mondatok anclyek biztonsági tinácsokat tartál
úiznák, Ezekből 6,1 et haszDánrk (Pl, S l-lzárva tartandó. , . s20-hasznlil2t kózben enni, inni nem
!z,bad,-.536 megfclclő védőluhlizztot ke viselni)AzRés az s mondatoktel.jes li sí^jr r sebst!én
Li:zb niösndlrl G!öfl&yi: Lagifttildi LgJiItézdfekddra' cimú kön}vben tatálhxtó,

119
ó, 5p€ciáti, árUk raktározásának követeLménv€i

Az ADR osztál}ozásra és a kémiai biztonsági osztát}tzásrá éPül a veszébB áruk raktározásának

VCl osztilyozisi rendszere is, anely figyelembe veszi á tjdédelfui kóvetelményeket is. Áz ADR
osztályozás, !91áfuint a kemiai biztonság szerinti osztálpzás részletes ismertetésé.e terjedelmi
okokból nincs lehetó§ég, a toqíbbiakban a raktáfspeciÉkus osztát}tzás ADR-rel é5 a kémiai bizton
ság egyező és külónböző §zabályozásai kerülnek ismertetésre,

Á a*zé\es ór,I lrcl oszbilJafursa

1. R.ktáúszt|ily: Robbanó anizgok

Az ósztát}úzás áz ADR osztályozási rendszeíel megegyező, Ide tártoznak a robbanó anyagok, pj
rotechn]kai án}ágók robbanótárg}zk és mindazon anyagok és tá,B]rák, áfudyeket a?-zal a céllal syár
tottak, hogy robbaíás vagy Pirotechnikai jelenség fomájában íejtsék k hatlisukzt,

2.Á Rlknííoszt]íly:sűrített, csePPfolyósított W8y nyomás alatt o]dott gázok.

Az ADR osztályozáshoz képest egyes anyagok raktárspecinkus hozzárendelése dté.ó.

2. B Raktítosztály: Aeroszolok
Az ac.oszolok veszélyes áJu]<, és áz ADR 2. osztáya szelint az tn'{ 1950 aanositó s,im szerinti
veszélyes árut, amely nérg€zó, sÁió hatású raktárepecifikusan külön kel kezelni,

3. A Rakáesztály: GFlékony íólyádékok

Az ADR osztályozáshoz kepest eltérő nktársPe.ifikus sempontok i5 éíényesülnek, Á njdédelmi
előírások me8határozó jelentőségjek.

3. B Raktáro§zt y: Éghetó fol}zdékok

Az ADR osztilyozáshoz képest eltérő nktársPe.ifrku§ szenpontok ez esetben is érvényesütnek
(például űzzel való oldhatóság kéfdése). A njzvédelmi elóírások itt is meghatárczó ielentóségűek,

4. r A Raktárosztiily: G}úlékony szilárdányagok

A2 os,^inyoz᧠egy íésze ÁDR
osztályozással egyező kitériumok alTján történik. Az önreaktí!
^z
és ézékedenitettrobbanóan}z8ok tartoznak ebbe a csoPortbz, iletve a robbanóan}2gokn vonatko
/d elölíi-ok.7er'nl ,/ L-TTT, robbanoanyág raklj( oPoí áíyJgii.

4,1 B Ráktárosz6ly: G}nílékony szilárd aryagok

Az oszrályozás eTy íésze ADR osztályozással egyező kitériúmokálaPján történik, Fig}€lembe
^z
kel wnni a 92169 EK direktiqit, valamint az égészám megháráJozására vonatkozó módszereket,

4.2. Raktáíosztály: ÓngFtladá*a hajlamos anlagok

Az oszrályozás íészhea ADR osztályozással egyezó kitériunok alaPján tölténik Á vifrgálatok2t
á
q2 ö9 El.. difk,nJ A^zlJ elotrdsái ,zennl keU elvege/íi,

4.3. R^ktáúosztál': viz^el érintkeae g}ulékony 8ázokat fejlesztó anyagok

Az osztályozás az ADR oszrályozássd e8yeá kjitériumok alapján vagy a kémiai biztomágra voMr
kozó elóirások szerint történik.

72a
 6. 5Pé.iáti5 áruk r.llárorá9ának követetmény€i

5.1 Á Raktáíoszrily: G}tjtó hatású any.gok

Az oszíályazes ú ADF.
ósztályozással egyező kíitériumokáldPjáí, vagy a kémiai biztonságra vonaF
kozó clőírások szerint történikAzUN szám szelintierósen gÉjtó hatású anyagok rakterovtálya,

5.1 B Rrldráro§ztály: G)aijtó hatású an}€sok

Áz osztá]yozás xz ADll osztályozásal e8yezó kitériunók ltapján, vagy a kémiai bi*onsá8rá vónat
kozó előirásók szerint történik, Az l-]l',J szám szerinti g]iijtó hatású anyagok raktáíogtilyá,

5.1 c Ral{táosztály: Clijtó hatású anyagok

Az ammónium nitrár tarralmú mútrá$rik. Az o§Ztátyon belúli csoportositás bonyolult, Meghitáro
zó az iúmónium nitrát tartalom és az e8yéb ó$zetevők áránya,

5.2. Raktííosztály: szercs Peroxidók

Az osztályozás az ADR osztályozá$ál egezó kitériumok alapján tö.ténik,

6.1A Raktárosztáy: Éghető nérgeá inyagok

Az osztályozás az ADR o§ztályozá$ál egyező kitériumok alapján vagy a kefuiái biztónságía vo
natkozó elóirások szerint tórténik. Nágyon mérgezó és m éryezó anyzaok, melyekÁ,ael keverednek
és lobbanáspontja 55"c-nál nrgmább, vágy vízzel nem keverhetó anyagok, netyek lóbbanáspontja
100'c nál magasabb.

6.1B Rakíesztályl Nem éghetó mérgeá anyagok

Az osztáyozás az ADR osztályozá$al egyezó klitérjumok alryj án wgy a kémiai biztonságía vonat,
kozó €1őírások szerint történik,

ó.2,Rakfuosztrály:Fertóző anyagok
Áz osztályoz᧠iz ADR osztályozással cgyező klitédumok ítaPján történik,

7,Rakirosztáty: Rrdioaktívanyagok

8. A Rakárosztály: Éghetó naró a!}2gok

Az ovtátyozás az ADR osztályozássa] eg]€ző kitériufuok atáPján, vagy a kémiai biztonsásra vo-
natkozó elóirásokszerint történjk.
\,íaró anyagok nelyek vízze1 keverednek és ]obbanáspóntji 55"C nál maglsabb, vagy üzzel nem
keverhető anyagok, melyek lobbanáspontja 100'c-nát nagasabb,

8. B Rál-t]Áíosztály: Nem éghetó müó an}€gok

_\z ósztát}ozás az ADR osztáyozással eg}tzó kitériumók átaP.ján, vagy a kémiai biztonsá8ra vo-
n,rkó?ó.]óíii§ók s7erint tórténik.

9, Raktáío§ztály: Különféle veszélFs anya8ok és tárgyák.

.\z osztályozás az ADR osztáyozásat egyezó kitériunok atápján, ngy a kéniai biztonsá8n vo-
ratkoá előíiisok szerint történik,
Líiiumos száraelemek aquatóxikus án}ágok, PCB tútaLnúberendezések tartoznak ide.

121
6. 5Pe.iáti5 álUk láktáío,ó9ónák követétményei

10. Ráktáúsztály: Éghető íolyadékok,kivéve 3A és 38,

Az ósztátyozás részben az ADR osztályozássa1 egyeó kíitériumokalapján és a kemiái biztónságrl
wn.tkozó előíiisok szerint tőrténik,
Vizzel keverednek és lobbanásrontja 55 "c-nál ma8asabb, ugy vízzel nem keverhető ányagok, ne
lyek lobbanáspontja 100 "c nál magasabb.

11. Riktáosztdy: Éghetó szjlárd anyagok

Az osztályozás iészben az ADR osztáyozássa1 e8yezó k]ité.iumok ataP.ján és a kéfuiai biztónságrr
vonatkozó elóirások szernlt történik, Kcvésbé mérgezó szilárd an}zgók és d nefu ves,Zélye§ szilíld
áruk is ide sorolandók,

12. Raktárcsztály: Ncm éghető folyadékok

13. Raktíosztály: Nem éghető szilárd lnlas

6.2.2. Veszé|yes árU ral(tározá5 folyamata

Á veszélyes á4k tárolása, ráktlirózásá kienelt fig}tlfuet igényel. számos kátasztrófa keletkezcn
már amiatt, ho8y a kózremúkódók nen ismerték póntosan i veszély foíásátt a kockázatokat é!
a beköretkezett b.leset után teendő intézkedéseker, A \€szélye$éget ncm az üzcmck mindennaP:
tevéken}§ége sórán kibocsítótt szenn}tzó anyagok jelentik, Á káros csemények bekövetkeztének
okáit elemző adatok átxpján negá ápíthrró, hogy az il}en jeleg,j balcsetck 50% cmberi hiba, 25':
fuúszáki hiba, 10% szlbátyozadan kémiaj reakció, 15% külsó tényező miatt következik be. DgitrteL
mú ö$zefflggés van r biztonságosan múködó létesítményés ajól irányított fobEmatok között, ezéí
a biztonsági vezetési rendszert be kell épiteni az általános vez€tésj rendszeóe.

1976 b^n ész^k o|^szoíszági seveso területén cgy vcgyj8yárban robbmás történt, melynek kó
^z
vetkeztében mérgező gázok szennyezték a környezó 1akóterületeket. A gyá.ban trildórf€nolt :il]irol
tak elő, Á tfik]órfcnol önmagában mé8 nem különösebben mérgező. Azonban hl a gyártás sóli.
n hőmérséklet 200 "c ftjlé cmelkedik igen veszélyes anya8, dioxin k€letkezik robbinás kiséretébe._
llyen robbanás kövctkezctt bc Scvcsoban. Becslések szerint 2,5 kg dioxin kerúlt a lereSőbe, Hdts,j:
embert kellett kjtelePíteni, 2000 ember szenvedett dioxin mér8ezést.Ez á nennyiség 120 ezel eí,
bcr néfgezéséhezvagy halálához vezetlret. Es ez csak a kó^etlen hatá§. Száfuos egyéb késlelteR:
harás is fcíéplrct, (touszülés, máj6u8orodás, szivkárosodás, közPonti ide8rendszer Liro§ód:ísa)
Á vcgyipar történetének eddigi legtöbb €mberáldozatot követeló kátá§ztrófájá 1984-ben ki
vetkezett be egy amcrikaj regyi konszern közép,indiai üzemében, BhoPalban. A kata§ztrófát ! t
szabadult metil-izocianid okozta, amit a bhoPali üzemben mint rovüirószeFalaPan)a8ot 8yáí.:
tak, A mé€ező gő?-felhó !övid idő a]att kjterjedt, é5 fokozátósan rátelePedett a váJósra- Csákne:
3 000 ember esett azonnal áldozatul, s a kóvetkezó években tóvábbi ezrek pusztultak el ráknl,
Szá7ezer ember kaPott mér8ezést,200 000 fót kelett kitelePiteni. A katasztróía okáinak íelt,i.:,
ú érdekében fol}tatott hiEtáto§ vizs8áátók meglilláPitották, hogy á nem körülltekintó tentz-
a szakszerűtlen úűkódteté§, az efuberi felelódenség, áz elégtelen felkészúlésés te.hnikai hiba
okozták a bhóP,]i vegyi kátasztrófát,

722
 6. sPe.iáLis áruk r.ktározásónak kövétetmény€i

A Sevcsoban bekövetkezett kat ztrófa nyonán fe]8yorsult a katasztrófák eleni redelmi szabá-
jrínye§,, i]letve a katasztrófa-me8előzéshez és
lyozás és tevékclrység, és született mcg t Seveso I],
elháritáshoz kPcsolódó curóPai irlinyelv
A" Europai Prrlrmcnt és a Tanács több irán}tlve is foghlkozik a rewáyc myagoklal kapcm
latos sú\os ba]eseti vcszélyek szabá]yozásáról, (P1. 96l82lEK, 1882/2003
(EK), 2003/105/EK §tb,)
Ezeknek az n:inyelvnek a célia a veszélycs anyegokkal kaPcsolatos súlyos balesetek mc8eLőzése
és az i\tn sú\os batesetek emberre és á körn}eetre jránFló követkcznrényejnek köíláíozá§, tza]
a célh1, hog} a Közöség teljes tcrületén kövctkezetes és lratékony módoí biztositsáka magas szintű

A tagállamóknikbizto§itiniuk ke11, hogv a7 územeltető kótelcs 1egyen mcgtenni ninden szük

séges intczkedést a súryd balcsetek megelőzésére és azok követke7ményeinek a korlátozásári az

e;beüc és a környezetre íéaq A tagálamoknak bizlosítániúk kell, hogy az üzeneltetó a2 illetékes
hztósig részérebárnrikor, dc külónö§eó a hatósígi cl]enór2ések és szemlék céljábó1 köteles 1egyen
jelen irányelv elóíi
bizonyítani, hogy megtette mindáZokat a szúkségcs intézkedéscket, ámelycket d
Átogá]t".oi. i..j,ik aO sznmíra, hogy olyan dokumortumot dolgozzon ki,amely
-ilzemeltctó
meghaÁzn a sú\os balesetek meg.lózé§ére vonatkozó irányelven, és gondo§kodjék ezeknek a?
nál:yclreknek a megfeleló végrehájtásáról. A súlyos batesetek mege]óZésérc kidólgozott üzemeltctői
iran}el".k olyanok iegyenck, hogy megfeleló eszközökkel, szervezetekkel és úányítási rcndszerekkcl
garaniílják M cnrbd és a környezet magas szinrű védelmét,
Áz illetikes hatoság megha íátó,na azokar tz üzcfreker vagy üzemcsóportokat, raktárakat Jnol a sú-
\os balesetek qlószinű;égét és lehctóségét vagy következményeit növcli az ilyen objektunok clhe-
l}ezke,tese es k*.ekegc, valxmint az ott jelenlévó veszélves an}agók, Az i8y meghatározotr üzemek
]]%
- megfcleló információcseróról gondoskodnak negli]eló módon, hogy úek M ütm€k 6gye
lembe thesék a súlyos balesetek teljcs v*zélyénekaje]legót és mértékéla sú],vos balesetek
negelózésére vonatkozó irányelveikbcn. biztonságiíányítási rcndszereikbcn, biztonsági jelen
tésükben és a bclső védelmi teNeikben
- gondoskodnak az €gyüttműködésről a lakosság és a kúlső védclDi terv elkészitéséértfelelős
hatósá8 tájékoztatása céljából
kö-

Az üzcmeltetónck biztónságijelentést kcll készitenje a kóvetkezó célokból:

annak bizonyitásám, hogy x súlyos batesetek megelőzésére vonxrkozó irányelvekct é5 izok
végrehrjtásála 9olgáló biztoíságiránrítás rendszert életbe léptette
a.i,rk bizo"yitásera, hogy meghatároztá a súlyos b,teseti veszélyeket, és me{+ette a szúkséges
intézkedésekctaz ilyen bales€tek ncgelózésére,valafuint rzok következméopinek a korláto
zására az emberc és a körnFzetre nóae
l kö- annak bizonltására, hogy me8íeleló bi*onságot és megbizhatóságót valósított me8 azüze
lk- neltctéssel kPcso]áros bármely olyan létesirménn táíolóeszköz, felszcrclés é§ a kiszolgátó
infrastruktúmiertzésénck, éPitésének,üzefueltetésénekés karbantfutásának ! folyamatábán,
xmelyek áz üzemeí bebl a súlyos balesetek veszé\ével ó§zeffiggnek
- xnnal bizonyításárá, hogy belső védelmi terv készült, továbbá ádatok szol8áltatásá,a külső
védelmi te ek kidólgozásához, hogy meg leltesen tenni a szütséges intézkedéseket súlyos
baleset bekövetkezése esetón
meg
- elegendő informádó szolgáltatá§ára az illetékes halósá8ók részére,hogy dönthessenek
a

léű üzcmek körzetében új tevékenysé8ek vigy fejlesztések elhelyezésére vonátkoáan

123
 6. 5p€ciátis áluk r.litározásán.l kövét€tmény€i

A biztonsá8i jelenrést Éqdszeresen fe]ü1 kell vizsgálni, és szüksé8 esetén na!.aké$zé kell tenli,
Á felülvi^gá]atot legá]ább ötévenként el kelt Vé8eznj. Ugyancsak felül kel vi6gálni a biztonsági
jelentést, báfuikü u üzemeltetó kezdeményezésére,iletve az illetékes hatósá8 iérésére,ha
új t;
nyek indokotják, va8y azért, hogy ngyelembe ves/ék az úi biztónsáAtechnikái imetereket, amJvek
',lel\ege. á7
Pe'daul J ba]n-Lek elcn,esdbo]. vJg] 3Tenn]iÉ "e.emdnyekbol' adodnák, lo".;b"
szükséges a E§zélyórtékelési ismererek fe.j]ódésének nyomon kóretése,

Az üzeneltetőnekbclső védelmi tervet kell kidolgoznia azüzemen b€lül megteendó jntézke.lésekre,

A
bd:ő uálelsi íeúa yeszé\ts inyagokkat kaPcsolatos sú\,ó5 balesetek kialakulásánák meg
.
előzését, a balesetek etháítisát, következményeinek mérséklésétszot8áló iDrézkedérek megteteit,
az értesítési.riásztásj. felkészitésiÍ€lxáitót wc§?ólyes léte§ítményen belüli végrehajtásának rendjét,
íeltételeir szabáyozó üzemeltetői oknány,
Az erre ! feladat.a kijelölt h aóselok knhó Dédelhi hlút dolgoznak ki iz üzemen kíun megte
endó intézkedéseke,
Á védelmi terÉket a következó cé]kiűzésekket kel] kjdolgozni:
korlátozniuk és szabátyozniuk ke a yindan eseményeket úgy, hogy azok b ása a leqkisebb
lpgyer. e. ,/ eTbcii, . l,,lnrezelel e. ,/ Jny.gi-JvJk,l e.:aLö karo.odJ. rryreket ilrlolr

- meg kel tenni azokat xz intézkedéseket, ámelyek ahhoz 9úkségesek, hógy megvédjék a2
emberr és környezetet a sú\os balesetek hátásajtól
- ^
meg kell adni a szükséges tájékoztatást a terűleten érinteft lákosság, valamint a szolAálátok
vJg} halo.Jtsok tr.Z(re
- gondoskodni kell a kömyezer helyreálításáról és megtisztírásáról d súlyos batesetet követócn

A belső védelni tefleket az üzem terüetéq dolgoá szefué\zettel, beleérüe á hosszabbtáW egFtt-
fuűködés keretében fógl,]koztatott álvátla]kozók szmé\zetét is, egyeztettr kell kidolgozni, továb-
bJ a kül.ó VedPLí: lerye\ elke./iP.ébe e. ponlo!$,jbl J l.ko-;8ol bP \e]] vonnl, Á, ,i,"-a,.,ol
és a kj.jelölt hatóságok á belsó és kúlsó redelmi terveket elenórzik, kipóbáják, és ahol szükséges,
l.'U],,/.8aIj;< e. j-dolg.//Jk. megíe]eló ldoiö/önkénl, de egdlabb haloféL, rkent,

A vészé\asáoíaktár fory"ff atszeF€zé§é

A vegélys áruraktár logisztikai, épitészetiés me8feleló biztonságtechDikai kiatakitásáoz hason_
lóan á rakii! használatánoz és üzemelretéséhez is tütoznak olyln jellemá szemPontok, amelyeket
számos .jóg§zabályi követelfiény alapján fig}tlembe keí venni.
Garantálni kel azr, hogy a veszélyes tula.jdonságokk l rende]kező anyagók kizárólag az előre
meghátározott helyen, és az engedétyezett mennlségben kerüljenek táróláía, U8yanakkor bD-
tositáni kell, ho8y a rakráro"áía vonatkozó mindcn jogszabályi előírás szemPontjából megfelelő k
nódon tórténő tárolást (egyútt tárolandó veszé\ts áruk megíelelősége) a teg9igonibban eilenóriz-
/Pk, lde ldl@nak d n eglele'o, W,/ilye,.in ,/,i]llta,i.e. J \Fn lai bl/ton.ás: .^bJ}o/sbJn elolr
jetöléselr áz ányagok egyértelhű azonosítása, a szálítás és táról᧠eo8€délyezése, illetre ép csomá
golások e enő,ése stb, Biztosítani kel azt is, ho8y az olyan veMé\es adyagok és á4k, amelyeke
nincs rakrárózási engedélye a lógisztjki €ktárnak a lehető leBhmárabb visszautasitásra kenilienek,
lehelöleg mig . lJku! k"oui.iho/ ldltdn(j ,71üll. elötl, Mile l(é$bb i.meli .e] i"L,
ugy a rakrárúzefu vezetqe, hogy a szá ítotr anyágokja nincs raktáo"ási €Dgederye, "gy,." "
anná nag}obb
Problémá}k t é§ kö]tségekkel ke szembenézni az anyagok visszákúldésekon i etve eltávolításakor

724
 ó. sPe<iátj5 ánjk íaktárorálának kövétélményei

Á bonyolult öMefiiggéÉk a fi§/elmbe mndó feltételek és a köriilíúyeL á j,án ékos adatok adminiszt-
!áciEa miatt célszerű egy korszerú iníormációtechnológiává1 támogatott raktár-irányitási rendszer

1- lélés:Előretés ellenőnés

A veszélyes anyagok és áruk rakÉrozási folyamátának elsó lépése az elózetes ellenórzés, Ennek

Először úó1 ke a íaktá! üzemeltetőjét negkéfdezni, hogy a raktározni kiqínt án}ágókn és

meníyiségekle nn-e a raktárnak engedélye,
Engedé yel rendelkező íaktár esetén a vizsgálat keretében a megrendelő i8ényeit és a rakrá
rozási osztályonként íendelkezésre álló raktáJkapacitást ke]l öszehasonlitini, Minden hiá
nyosságot ldzá.ó okként kel értékelni, Ez azt jelenti, hogy ha csak eg}tden megkivánr köve
telmény is En, 2úinek nem íelelnek meg, akkor az ajánlatkérést le kell mondm| mivel az áru
betárolása nem lehetséges,
Amennlben á táíolni kívánr anyagoks és mennyisé8ek]e Wn httó§ági engedély, al<kor a rak-

tárterület áruhoz töíténó kónkét hozzárendelóse következik, amely rlká]mas árn, hogy tisz
tázza, hogy a raktir kéPes-e beíógadni a kért anyagokat és mennyisé8eket.
Végül az eg]rcs anyagoknoz és nennyiségekhez meghatározott raktáíteriiletet rendelnek hoz
zá, ami a g}€korhtbid aztjelenti, hogy betárolási teíet készitenek.

Az elsó szállítmány raktáJbá történó beérkezéseelótt a raktár@andó anyágokól áz ö$zes szükséges

infonnációt öst kell gyújteni,
Ezek egyrészról x logisztikai szempontból szül§é8es szárúázási adatok, másrészról a vc-
szél}ts áruáddtok, kémiai és fiákai veszélyek, ú anyagok futajdonságai és kockázatai, amelyek
jogs"úályi szenpóntból elóíftaL Ezeklrez az info.mációknoz bgtöbbször a biztonsági aüt-
lapok!ól lehet hozzájutni. Az elóZt€s €lenóués akkor tekinthetó lezártnak, ha a szállításra és
íaktározása vonrtkozó ósszes elófeltétel adott, a körülmények tisztázódtak és negíelelnek az

A bizton§ági ádatlap (nás néven biztonságtecbnikni adadáP, (nateri,1 saíety dara shecr -
(MSDS) iíformációt szolgáltai a fclhasználók számála a ve8}§zereL veszélyes anyagok fizjkai, ké
niái és élettani hatásairó1, valamint a ve8yi anyagok biztónsági íeLhasznátásáról, a tárclásáról és
i mMdék biztonságos felhasználásáró]. A biztonsági ádádaPok tartatni köveielnényeit a REACH

Az Európai Parlament EuróPd Tanács 2006. decefuber 18 án fogadta el a ve8yi anya-

és az
gok regisztrátását, éltékelését,engedélyezésétés korlátózását szabínyob 1907/2006/EK rendeletet.
A betúszóval REAcH-nek nevezett jo8szabáty 2007- június 1-jén lépett hatátyba, legtöbb ícndc1-
kezését pedig 2008. június 1-jétól kell a]kalmazni.
Aglobális harmonizációs rcndszer (Globally Harnonised Systen GHs) 16 pontban határoz-
za meg á biztonsá8i adatlaP formai követelménFit.
.\ biztonsági adatlaloknak taltalm@nia kell áz,lábbi in6rmációkat a vegyszerekíe/veszélycs anya-

- átalános adatok (me8nevezés, kéPlet)

- kockázati azonositás

- veszély€ség szerinti besorol᧠G nondatok és s moldatok)

125
 6. 5peCiátís áruk raktórozásán.k követétményei

- elsősegélyn)4itás
- túzveszélyesség
- óvintézkedés baleset esetén
- az egészséget nem veszélyeztetó munktvégzésfeltételei
- Ázikri és kémiai ndljdonságok
snbilitás és reakciókePe$ég
- toxikó]ógiaj adatok

- hu adékkezelés és ártr]matlanitás
- szíllitásra vónatkozó előírások
szabályozási előírások
e8yéb

A.biztomági ldldapnak véles könj újékozratá§t kel nlijtania a fellrasznátt anyagról,

illetve kcve
elrol J n LnkJ1-|yi VegLLnyJP_llcno N <eÉ|yabJy^,*"kl.",,q .".r_,,_ir
., , aa"",."
e/l lPUatik á ves/e|)Pk]'e] kap, ,,,]Jlo. il 'olm&'d\ loía,áa3i, Le]e"l§ P ,l \^l nyP7P,, i,,
$./h3Vl,JliÁab-úv8iorrr,ezked"ektelkrp..oar,^iaq,roknes,,eri..;l--l,Abl/(onJ "..,"tli",
glJd.l13P rclíel,(ö/óorn. i Jll,hb"nn"mi],kJm!,aíJ,ho8y,/o..Ze,nJni"h"l)Lekin.dfbel
lho'ile.Tekvedl]i.l.hfulnJlJ.n,clü',,Pe.lÉl_. ll lo nl, J'nfijt"on. j"Ueho, \"l".",-.k.i
rck meql Jt;rc7o(l M gle 1..Zl J]l, ,l \anlb(. a bi7l^l..agl JJ ,ll"o.üjJl n}til,n
:nrctrJ.:ol dol8o
zó+pecifi kusabbak lehetnek.
Ebból eredően az információk lehetővé teszik a münkáltaró szánán,lro8y:
-
J<id"'gouz_( z do]gozok vedP'Tel 9"'8,lo i1l,/icde-r. .kn, p oerull.r,
sete_n.
munL,hclyP\e mcg\3llro7ol. Iep/P.,. erye \ogy ",.^.,
- szánitásba reg}tnek fuinden ólyan intézkedést, amely a környezet mcgóvása érdekeben szük_

Mikor ke]l dktuatizálni a biztonsági ndatlipóti

A bizionsági adatlaPot hala.léktalanul aktuatizá]ni ke]l, amennyiben:
- olyan ú.j informácjó átl .endelkezéüe, lnely hatásal lehet a kockázatkezelési
iltézkcdéseke
- új veszélye$égiadatok álnak rendctkezésre
engcdé\.t adtak n€g vasr utasítottak el az anyagra vonatkózóan
korlátozjlst szrbtak meg az adott an}2grá

A,íli.. le,ldolrhPotfiadenolJnaryryÁlckne8< lu|den:,JU . mPge o/ö ,' honapb.

n cU l |
(ak r'/ .rF8gi] \.$ keve cklel. krc, 1. p. iacrn",en.paprror ehL',onlt<u.
"üi 'onJbla, A -ó_
do, -ó,l bi/lor.j$ ad lll,pn"k . le8ulolso fri*i.s ddruí,l keU lJl ld]mJlau,

rc ,$
":l laklJba +ke^{km oly"l via8i].li ,olo,Jl kc/dódir{. Jn.ly ö_7.,se8éb.
i4. ].."
bj/fo,1liJ a/|.I-ó31 á l.ttaóJn J/ er3"de|ye\b.n ros.J ak 1.1ie. kölü be,á1,,at
íohrm;ó,,
íilügyeIj.k a/ i7.n É,7,lol, EU"llol/o
lonrok l.n.oI ur kc]] La|aii"1' A/ J .el;rü elhrl
\,.,rakli tapuiJ,Jlllpc,olc+.rn 'llo./ljJk
d,/L(,ig., ,l1,8.i],ll (pes.({.hog],d-.^;,b",
/ elóio-duló h:,ir ln..Jgokl( le| eto hgkoráLlb: a ic] hhé§en nTem|, Mü
" d l ,kr. r kJp rjal,lr
enenoli/rl ke! a/ JnJagol jelö'e*t. á 1kl,ro7J, l/cnp,aidbo vJó negíelelö.,
gel, tJ jm lll
9úkség,úam, hogy nár a kapuban egyeztessék az ,l,*-Éenyo, ,'".*pra
""y,got,t
tok]Gl, Á betárolási folyamat során az cgyes vj^gátati lépéseknek "J,
killonbözó vág xi -ir|.egtk

126
 ó. 5p€ciáti§ órUk raktározásának követetményei

van, A kezdeti üzs8álalok átfogó j ell€g,íek, A betáJolás előtti utolsó vizsgálatoküszont má. igen
lprólékosak és résdet€kbe nenóek- A koni vizsgálatóknak megelózó jelegükből adódóan meg-
van az a szelepük, ho8y á nem rendelteté§szerú raktárhasználatbó1 eredó kockázatokatjelentóSeD

Amennyiben lehetóségvln rá a beérkező anyagokal már a raktár kTujában a úegfeleló rak

tárrészekhez rendelik, így elérhetó a veszélyes áruk cólorjcntát és 8yo§ irányiti§i, és úegelóZ
bető a", hog,y az znyágok t a riktárbázison belii] hosszabb úton mo7-gassák, iletve rosz helyre
szá]lítsák,
Ht az üzeni terúletre való belépéskor nem észlelnck hiányosságokat, akkor iz áru x ren
deltetési helyére (úegfeleló raktárcsarnok, raktárrósz) továbbitható. ott történik fueg az áru

2. Iélés:Áfudt!ételés a betófuIlisiíeltét kk .knőlzése

A veszélyes áruk raktározásra laló átvételének lényeges eledei:

A rakodóhclyre élkezés és a rendelés sikeles egyeztetése után elkezdódhet az áJuk kifakodá
sa, A rakományjeg}zék adataial való ósszehasonlítá§kor ú érintett raktáJterülethez fendelt
anyagok teljcségét ke]1 ellenórizni. Ez kiemelten fontos, különösen abban az esetben, ha a te
hergepjármű, cscrefcléPítmény,vag,y konténei a ídkodóhelyen csák ftszben kerül kimkodásra,
].Lgo azaz nás rendeltetésú áru is van lajta,
A kirakodás után ha]adéktatanul, még áz áfuárvételi területen minden, az áruátvételhe kap-
csolódó vizs8á]ati ]épéstel k€ v€ezni, Norfuát körülmények köátt a száIlitotl árukíó1 előze
,] .gyes tcs éltesités ál rendelkezésre i csofuágolás nódjáról, á nennyisé$ől és a kildeménydalabok
sz!,málól. H^ ú M éítesitése§etleg hiányzik, akkor nég mjndig van lchetőség kilakodásra
abban az esetben, ha ez á iógszabályi elóíilsokkal nem áll ellcliétbcn.
- Valamennyi betárólándó veszél}ts anyágíól biztonsági adadapnak kc1l rcndelkezéue állnia
a íak!árbázison- A biztónsági ádrdaP csák abban az esetben nélkülözhctó, ha az anyagra nem
vonatkozik valifuilyen veszél}tsségi besorolís.
- A Ektározási osztály isnerete, ámelyhez a veszélyes áru hozzá lctt rcndelve, ideáis esetb€n
máí a szárfuázási ,datókbrn, vagy á biztónsági adadapban szerepe1. Ha mógscm, akkor eddjg
az idóPóntig ezknek az iníormációknák rendelkezésre keí á[nia, Ha nem 1ehet me8ha-
tárózni a raktározási osztílyt, ya€y wa1 cgycnéítékűraktári technológiít me8határozó
^z
veszélye$égi osztály nem kefül meghatározásra, akkor a betárolás nem mesengedett. Ekkor
ug}2nis az anyagok raklári fo\2matokat és biztonsági szcmpontokat meghatározó egyérte1-
mú rzonosítása nem lchctségcs,

Egy korábban náJ kialakított veszélyes áru fakrárban a klíma kialakitása, az alkalmazott o]tóan}€-
gók és a padozat szigeielése már adon, Ha a raktározandó anyag a íaktárra1 szemben nem teljesít-
hető követelményeket állít, vagy a már iaktárban lóvó raktározott anyagok miatt f€nnáll az ósszefér
hetetlenség, együtt tárolási tilalmak menilnck fcl, akl<or ncm lchclséges abetáro]ás. Eglts esetekben
.élszerúmegvizsgálni, lro8y különle8cs betárolásra kjeseszító intézkedéseket 1eheFe fo8andtositdni,
]de tartozhat Például a klímaköveteloények lövid idótartamú megváltoztitásá, dz áru más, fueg
fclclő raktártc!ületle való áthelyezése, va8y a kü]ön kamrábú, tárló§zekényben, tárlókonténerben

-1élységúk

12]
 6, sPe.iátis áruk r.ktározásánák követetményéi

Az egvedi vizsgtllatok befejezésétkövetően a köverkező téPés:

-A betároláshoz szüksé8es negfelelósé8i kérdések ószefoglaló és dtío8ó megválaszoláse.
A szemrcvérelezés, a kúlső vizsgáttt, elsósorban a tóhitettség vizsgátatára, a zárókupákok
fue8fetelőségére, d csomagolás sérüléseíe,a látható szivirgásokra, vatamint a veszélyes anya
gót e. JrUkjog.7,bj]yielólrJ ok./e, r, reliralo7;.JlJ .. 1.1ot..*" t, +.n.l;,a.,."
ben, hogy ezeknek a
",;"a
jo8szabályokban elóírt körelezettsé8eknek megfeleljúnk, a 8yakorlatban
jólatkalmazható eljárástkeí kal*itaniés bcvezerni, A szemrcvételezé$el é§zlelhető hibákar
normális eseiben á ra ktár bej áratán ál tö.ténó vi^gálátok után cl ieher háritáni.
Há a betárolás az adott áíapot nirtt nem megengedett, akkor alternatívákj]t kell az anyegok
tovibbj kczelésérebiztosíiani. Ezek közé tartozik például a ncAfelelő átcsómagolás, kárnen
ro.o.rybe rorero: , ,h.,. mj tel lle,el tönPl ö kj-el*,.nölk,, F, uloóóic,ak dbbJn
esetben végezherő el, há efe van engedély_
",

Ha a veszélyes dru betárolásra vé8lil is nem lehetsé8es, és az anyág már a raktár reriiletén En, akkor
Dár nem jáJhitó út az cgyszerű visszauiasítás (aúi a kaPuDál még megtehető lett volna). Ezek-
nek J,á lyagó\nJk jZ c.PFber .-L . q ./JulJnlJ,]o\c. ,/dbJ Jní"l TecidsJdj{ ,:../Jkl]de
a feladóna]<), u8y el kell azokát távolítani, illetve eló ke]l készíteniáz eltávolítást, Mindkét esetben
bonyolult lépé$orozatot ke]1 Végrehajtani,

3. lEés: Részl.tes elenőüés, azonositlb

Az azonositási póntnál ö$ze kel há§onlítani a meglévő és a kívánatós ádatokat. Minden raktál
területén megfeleló seSedcszközöket kell biztosítani, A tárolásj egységek (súly, térfogat) nérését1e,
hetóvé ke tenni, Az í8y megá apjrott ténylegcs adátokdt az előírt adatoklr] ósze keí hasonLítáni.
á terü]etekcn és a tírolá§i eg}§égnél, hogy a tényleges rakódás mértékétmeg lehe$en á]lapítani, A,
P'or l addtofu Jk a7 él.de(eL. s/á,nJ7,.l lgJzolo dokuferITb,n kc| ]erli ik-
Á hjlönböző jog9abályi elóíiisókban található kü§zőbértékek neghátározzák nind a súlv-.
nlnddlelrogáléi|P\al.\Jlami1lJm,m;ll,anlikllo/1aLoLömegelr.,berabctaro]l.rui,,
rülttöme8 alapján, részben pedig a raktárelmélcri befógádókéPessége alapián. Ennek az eliárásnák
J _sf\f.o'c]öja,n l\ Te8{ele]o mklJnkbJn jceme]l iele1l,,sfse qn,
Az azonosítási pontnál vé8zert ellenó.zési ]épések í5 célja az, hogy a betárolandó tárclási eg},
ség tömegét Gúlyát) és térfogatát hozzászáfuítsák a máJ raktárban lévő készlethe, cikkenként és
raktározási osztá]yonkent, Az í8y nyeft adátokat ösZ ke hásónlitanj a müimátisan en8edélyezetr
táJolá§i tömeg8el. Amig d határértéker, illetve felsó küszöbértékeket nem lépik át, áddig a betárol|is

Számos anyagra nagyon kicsi az elóírt maximális küszöbérték, ezélt ajánloit á rendelkezésre íIó
xditók l€hetó legpontosább megosztása, UgFnez voDatkozik á betárolási tervben nem jelölt veszé
lyes hyaSok engedéiy nélkúli berakodására o\!n kicsi mennyisé8ben, hogy az a kis mennlségeke
vonatkozó szabályozás alá esik,
A §ikeres áruátvételt követóen a raktározá a átvett áru á raktíri késztet részétkéDezi,

4. lé?él:Rditórh.I, hazfuéh.blrre és bélítolá,

A lJklJltel\ 1-o/zarendele, é, hfljtol;,lely"g^ éleTel:

Az azonosíÉsjpontnál vá9/ a raktárba történő szá]litás átatt d íaktár@ási rend9ü meghaiá
rozza izt a raktárterületet, áova az egyes tárolási egységeket be ]ehet rakni,

728
 6. 5pé.iátis á ruk laktálorá!ának kövételnény€i

Az egyes anyagok esy fueghatározott raktárteriiletre történó berakodásánál a betárolási teí á leg
fonrosabb szem előtt tartandó kíjtérium, Há tóbb raktárrész között fennátl a választás 1ehetósége,
ákkor az e$^ivé tárolási tilalom, a vizjo8i engedély és a klimatikus követelaénrk az irán}2dók,
Ha egy rdktárresz kutalása nem leherséges (például, mert e hozzárendelt Ektár negtelt)
akkor azt kell ellenórizni, hogy az átrakodás után 1ehetségeye a berakodás. Ekkóí vagy a rak
tározási íendszer automatikusan, vagy a terminánál dol8oá munkatás megvizsgálja, hogy
a célzott terLiteten aktuálisan tórténik e olyan tárolási e8ység elhe]yezése, anelyet esedeg át
lehet tárólnj más raktárterúletre. Ha ez az eset ál fenn, akkor a berakodásra qíró árut a célte
rület.e be lehet rakodni,amíS az áttáJolás be nem fejezódik, Há nen lehetséges aberakodás,
az étintett rárolási c8ység az elókeszitési teíületen marad, ha a probléma csak róvid idejú
(24 óiin belül megoldható), vagy egy másik raktárba vató to,ábbszállításra előkészítik,
- Mihel)t a raktárterület készen átl a betároláva viró áru berakásáq, á ráktározási
rendszernek meg kel adnia egy raktári rerületet vagy egy sorr. Ekkor minden 1ényeges eL
vátaszrási elónást be kell tártani, különösen a rakómány elváasztását, a kiilónböző yeszé-
Enk- lyes anyagok között hagyandó ninimáis helyet, Ha ez nem ]ehet§é8es, Például egy másik
:kijldés veszélyes anyag miatt, ánely körül clválasztási elóirásokat kc betartani, vagy a külölböző
teíLileteken akdál}oztátva van a berakodás, akl<or minden esetbeo el]enórizni ke[, hogy ez
á kónilmény átlakodá§okkál jávírható e, igy se8itÉ a rakodási elóirások betártlsát.
- A íáktárterület hozzárendelésének következő l+ésébenneg keí adni a b€tárólási nagasságot,
és a potcok sík felületeit.Itt legfőképpen az e8ymáúa rakisi tilalmak$ kel fr_gyelni és a cso-
nágolások m;l}tnséget Gzáütási csoma8olás, egyéb) kell szem elótt taltáni.Igy lehet Például
a törékeny kúldefuénydmbokat a njaédelfui szábályozás vagy eg"éb elóirások szelint €8y
bizonyos ma8a§ságig rakodni, Ajánlatos továbbá á szilárd és fo\€kony ányagok nkodási ma-
gásság szerinti elkijlönitése is.Itt az a le8jobb negoldás, ha a folickony anyagokat a polc egy
alsó, mí8 a sziláíd anyagokat egy felsó teóletén tárolják,

]asúly,
A tárolt áruk komissiózásá a megíendelói i8ények,tapján történik. Ennek szempontjai:
A me8rendelé§ átapján azt ke cldönteni, hogy egy csomagolá§j eg}§égre vonatkozik-e a me8-
- nási cg,v- rendelés vdgy leféjtési, átrakodási tevékenységetis kell e vé8Ezni-
Á komissiózás hel}€nek kiválasztá§á az anyágspecifiLls követelméíyek szem előtt taltásá-
val tö.ténik. Ide tartozik Például a negfeleló személyi redófel§zerelések biztositása, valamint
a küdeménydarabnak megfelelő felszerelések nunkaterületen vátó rendelkezésre álása (Pé1-
dául emelőgépek). Áz áru előké§zitési helyének kjvál6ztá5át ezeken tul befolyísolják egyéb
sz€mPontok is. lde tartoznak Példáül az elsávó berendezéselq vagy előzők! yédendő
^z
munkaterúlereknek me8feleló. zóna, áhol az áru elókészítése során a küldenénydarabokat ki
1ehet nyitni, és ezáltal a gyrjlékony lnyagok miatt a robbanásv*zelyes atmoszféra halakulást

- Komissiózás és árrakodás kö?.ben kiemelten ke arra n8yelni, hogy az iizemi utasításokat

t munk vá]lalók mindig betartsáL és az elóírt személyi védő-íelszereléseker alkalma?-zák.
- A koúissiózás elvégzéseután a kómissiózott áru tárolásá.ól ke11 dönteni. Á komissjóz᧠után
megmaradt vcszélyes kiildenénydarabokar, amelyeket vissza ke]l ráJolni, ug}€no]yan e]len
óízés alá ke vonni, mint á berákodáskor különösen abbdn az esetben, ha a visszaiirólándó
árut nen lehet ugyanabbt á rJktárreszbe berakodni, amiból kitárolták, minden ellenórzést és
vizsgálati lépéstismételten végre ke hajtáni, ami az iruátvételkor elóíft.

129
6. 5pécióLj9 áruk raktáro!á9án.k kövétetményéi

A komjssiózoit áru esetében a köverkezókben meg kcl vizsg-.ilnj, hog} a szerződés szerinti
ö$zcrakást c8y raklapon, vagy cgy küldeménydarabon belül kell,e elvégezni. FIa ez az eset
áll fcnn, akkor kicmeltcn kc figyclni az együvé rakási tilalmakra, és az eg.vbecsomagolás]

- Ha a komissiózott á!u beélkezik a szálítási előkészitési 7óníba (qlediciós tér), aklor ]eg-
késóbb ott meg kel jelölni a raldaPokat a veszélyes áíuk f€li.atozási é5 bárcázási elóirásai
szerint, a sza]litási elóírásoknak megfel€Lően. Ha itt hián}oságokat állryítanak meg, *kor
ezek€t a szá]lítás megkezdése elóft kj kell javitani.

6.lePés: E.?edidlds,szóIlíaíía nifié ő előkészítés és b.rukadós

A szállítás e]ókészitési zónában (expediciós tér) tatálható aniá8ok esetébeí§zállitás elótt neg keü
8yóződni arról, ho8y előre ]áthatóla8 az elókészités idótartáná tövább tárt-e 24 {nánál, A jógszdbá
]yi elóilá§ok ez dt,Pján kulönböztetik me8 a ráktliJözáSt és á készenlétet, A rdktározási előírásókrt
nefu ke álkJúxzni, ha á2 elókészitett dfu d következó münkánlP ugyJnezon órájáig az elókészítési
zónátelhágyjd,
Ha a szállít᧠előké§zíté§i zónábán még tJtálhátó áfu, és ánnxk á veszél}tssége fólyándtósán
fenná]], aklor további biztonsá8techíikai léPéseketkell tenni, ifuelyek i rrktározási elóíiisókn tá
maszkodnak, Az elókeszitéshez fig]tlefube kell veíni á veszélyes áru elóirásoknák megíeleló együvé
rakási tildtúát, Tóvibbá ligyelni ke]l dz dnlá8sPecifikus követelméí}tke r tűz és vi2védelmet ille
tően,hd tóbb előkészitő zóía kózúl fenn,ill a vátasztás lehetósége.
Hd az elókészités be.sűlt idótrrtama több mint 24 óra, vagy ha az elókészités tú épi ezr az idő
tütanót, akkor a kiszálirásr! elókészitett rákományokat egy olyan zónában ke elhelyúni, andy
ben á nktárózási elóírások reljesúlnek, Ebben az esetben a raktározáskor elvégzendő minden án
átvételi vizsgiilatot és ellenórzést újrx el ke]l végezni, Minden ityen esetben célszerű megvizsgálni,
hogy nem észszerűbb e a rakonányok egyszerű ismérelt benktározása,
Ha a beraktírozás leherséges, akkor azt ke megvizsg.dni, hogy a szállitáía elókészitett tárolási
egység még anyag és átrakodás szempontjából tisztl-e, betárthitóák e a rlklapon az együvé rakási
tilalom elóirásái, Meglizsgálandó az is, hogy az anyag, vagy átrakodás szefuPóntjából nem tiszta
tárolási egység betárolása a belső raktározásj előirások szerint me8engedhető e- Há az utolj&i en
litett két vizsgáiat eredménye íem megfelelő, akkor újraraktározás elótt követni kel1 az átrakodási
előírásókát az anyagok széwálasztása és az anyag szempontjából tisztr táJólási egység érdekében, Áz
ismételt beraktározáskor a betárolásj vi^gálatokat új.a le k€ll futtatni,
Ha egy idópontig a szátlitási mcgbizást tör]ik, és az áru mü a szi]litás elókészitési zónában van,
!,ldfuint minden íeldolgozási cljárás lezáru]!, felmerül !z újráráktározás kérdése.Áz ismételt raklá-
ro"ás kivitelezéséheza fent leirt 1épéscket ke]1 követni.

13o
 6, sP€.iátú áluk raktározá9án,k kövétetmény€i

Tanu[á5t segítő kérdések

1,Nti aHACCP rendszer?

2 Melvek áz élelmiszr biztonság összetevóit
3 Melrek a HACCP reídszd alapelveii
,""bvr.) aep lA c?
a, Na,lyT |epe,eKbó' J, J/ I5o ?2000
5, Mi rckjnllrdö \-zel}e, Jl unakl
ó,Mit taítatFaz t biztonsági jelentés?
i,ll'r,-.r,ia.,,Lokkal,ende'k,/l,ka,e,Zelle,"rLk)
;'N4 1;;,,..,.,;t,,",n- rol r;rrk r re,zd\^ ar:k V( l o,/l,il)o/J J,
|epc,,i)
S Aa.i,*","^',",,*O,,kra,oual'olqmar"lrL
l0, }.4,re.zol*al e, m:. r ,na]T á bi.lon,agi "d"ldP'
7. A ral<tár tűzvédelmi
l<öveteIményei
§ lakrárakra vonxtkozó tűzvédclmi kölrte]ményeket áz olszágos Túzvédelmi szabályzat tartal
rnazza. A Szabályzat nrnobb lészbcn a ten e7éye és létesitéye tartalmaz kö\ttelmén}tket és elő
úások.t,de megtitilhitók iz üzcmcketéúe vonatkozó követelnén}rck is. A kóvetkezőkben a rnktá
rczássa] kaPcsol.tos iltalinos njréde]mi fo8r]fuxk és az iizemeltctést élintó Szdbíl}ozások keriilnck

7.1. Tűzvédel,mi fogaImal<

,1ld?teííilet: r gépck és esetébe, ezek ffiggóleges vetiilet€ ált^l neghatározoit terület.
^berendezések
szabddtéri tárolók!á] a raktározásrá kijelölt térrész oldalhatárain belüli teriilet, Az épülctszcrkc-
Zettel részben vagy cgéy.ben kózrefógotr helviség, vaga tér vizszintes vetületben szimitott be]ső
:eliilete (nettó ala!terü]et)
Beé?íteft űzjelzó bqe\.\ezés: d2 építnénvben,sz.|adtélen elhelyezett, helyhez kóiött, a űz kifei
]jdésénekkorai szakaszában é§Zlelést, jelzésr és megfelelő tjáédelfui intézkedési (tóbbek közótt
] rűzoliósás értesitése, tűzszakaszharáron eLhel}tzett ajtók csukása, óltóbercndczésck inditási) ón
.]űkódőcn végzó berendezés.
Beé?ített fiízoltó ber.n.lezés: az építményekben,s7abadtéren elhelyezett, hclyh€z kötött, a tűz ol
:ijira, a bcavatkozás könnyítésére, a tűz teiedésélekmegdkxdályozására, a túzkírcsökkenté§ére
ikelmazott önműkijd.j berendezés,
Bééfíteftűz!éd.lmib.td.lézáJ:i híz észlclósére,jel,ésére,óltására,v amint a űzeset során kelet-
r.ző hónek, fustnekés égésgázok]lak az elvezetésérc kialdkitott, helyhez körött ber€ndezés,
Hó ésfjstelo.zetés: óú^n frűszaki megoldás, amely tűz esetén Jtkalmas a helyiségben vagy nízsz!
rlzban keletkezett, vagy oda behatoltlrőnek, fListnek és égésgázoknak szabadba való elvezetésére,
uótege, tűzterbélés:rz hclyiségben, tűAzákaszbln tal,1lhitó éghető anyagok és berendezések
^áort
:itor, teatilia, technológiai berendezés, megmunklilt termékek, azok előkószílett anyaga, r^ktáro
: ]í ánya8ök, csomngoló anyagok) töme8ébó1 száífuázó tűzterhelésj érték.

Knirítés: a tűz í]lIJ veszélyeztetett lrelyhégben, tűzszákaszbán, épülctbcn lévő s7emél}tk eltávozásn

lJ.ún'tési iáőtattafu: kliíitéíeszámitásba vett idótúram,

inúésiteíú:r ijníÉs ^
számítást és az éPúlet szintenkénti ilaprajzán fe]üntetett menekülési úr
rJikat títálmazó dokumentáció,
:

§nrftéli ,itlo 4L kJiíitésreszámitásb1 vett útvonat, nely a veszélyeztetett helyiség, helyiség.so

]:a elhagyásának ^útvonalából (kiürités első szakásza), valamint a veszélveztetett njzszúasz, épit
:Ér} elhágyásának (kjürítés fuásódik szakasza) íltvonalából áí,
|Ilgasftkta: Ma Qkt^íhelyiség, áhó1 a raktáJozási maga$ág eléri, Egy me8hátadja a ó nétert.
llmekiilési útaonal a yeszéIyeztetett tú^zakasz elhagyásának útvonala (lóúrités második szakasza),
u.ítékd.ló ű6zakas2: létesitúénybeda legtöbb oltóvizct ig.nllő tűzszakasz átáPterúlete,

1,33
 7.A rdktártűzvéd€tmi kövétehényei

Tűzdqlósógiíoáozat: eEy épírményegészére, jlleüe esctenként cg}ts tű"Az^uaszlk^ vóDltkazó

olyu.k te8óJia, ámely me+h^t^rózz! e éPnle§zerkzetek bj4álmi köwtelnényeit
az épít
mény/tú^z^kasz úryeszéIyességiosztálya, szintszáma, esetenként rendeltetése
és űzterheiése
alapján,
Tú4faL Alonalkóá múzaki követelménynek megfrleló njzáIósá8i hátirértékű,
A1 njaéd€lmj
osztá\.í rére]hatáJoló (vagy teherhordó és téielhatároló) folytonó§ ffjigőtegs fatgerkezet, áme]}tl
úgy kel kiátakítani, hogy az általa elválasztott bíAakas.ok wgy éPí;éúk
egyik *t eler..i*
\J8+c\/lP.é ||]efté 3l fbból Jdodó oldd]irjnW eróI-Jl} etrir * ."s,,,,," ],j,...i"ae*
L,'Pe*ege:l 1.1ab]ilJ,ar, ll ie$nd.jl, 1-o.Z:t.le'.,f l,. ""il.
Túzrzakül ú épiífrényv^s/ szabadtér ni-édetmi szfupontból mcghatározott ol}an önáIó
e81-
sé8e, amelyet? 9on9édc egységekról - meghatározott njaédelíi
6áátF és bj"ilto,agi L,úá_
tékű - tűzgádó szerkezetek é§ á jo8szabátyban elóirt tűztávoiságok válszt;nák
el.
Tlí$zahasztérúIet: egy tűzizlk^szhoz lafiozÁ helyiségek, nettó alapterületének ö$zesé8.
^z
Túzt rbeks: Ekmény adott biazakaszában, helynégeben jelenlévó és beéPitett anyagok iöme
^z
géb9l (F], és ég*hójéból (M/k) számjtótt hómenny]ség esysógnyi
ladlófeliileüe
értéke, M/m: ben, """"t-"."
nizúid.lni osztlil]: a eP-|oaryl8okf. ePület.7elt"/cFk tLlle] ,7eTbeni ti(e|Kdé,Fe je|etr?
kdFgól,a. a/ P ./fr:nti be.orol,. megre'ela, niZ-e. \l ,kai ü/.8Jarok dJpjan
föi|inik,
Nztdr\eszélyessé8j övezetek, helyiségek, hetyiségcsóoltok (nizszakas"ok), épL
Tűz.@szébe,ség,
letek, fuútár8yal! ]étesitmén}ck beso.o]ásáa meghatáro;o" u."go,i"
r.rn"."
.eg .ü-n elóa|,lón. re]dol8o/orf, h^Zna]- ,J81 l"loll "'l*,tt
anyágok jeuen70 .vJ,.i., ""Ét*.
lta.",o-
-
lRhnoló8:J lo]}9TJt fu^r"zelye..c8e. egye. e.etekb.r | l"}o_ e. kd7óssfci épUlflei,
- J.ende]

7.2. Tűzveszélyességiosztátyok, hetyiségek osztályba sorotása

"Fokozoftdn
űz- 8 rcbbdháll'k*s" aelzés.: Á') tűeszélyessé8i osztáyba taítozik
- az a vsályes ányag és keszítmény, amely a kémjái biztonsá;ól szól;2000 évi x(V tó^f",
e. a Lr8lfhájdqi .enoelelf ,zelinl rokozo,131 ni^^/ely*,J8}
ni^e)zelF. t6reIrfse8l o.1.

- az az anyag, ametynek bá.mety halmazállapotbán hews égésc, robbanása, indító (iniciío

g}ijtásra vagy nás 6zikái, kémidi hatásra bekövetkeáel,
- az a folyadék, olvadék, afuelynek zárttéri lobbanásPontja 21 "C alatt !-nn,
vagy üzemi hóftél
séklete eléri ugy meghatadja a nyílttéri lobbmáspontját, aza,Tü > TlPnyt és iú ,
35 "c (ah.
Tü üzemi hőmérséklet; TlpD},t - nllttéri lobbanásPoDo,
- az a gjz. goz, Lod. amelvnek J." e8hPi.j.i8i hits.eneke levego .erroga1,I-oz
" ü.rct \ln,
le8feliebb 10%,
- az a regélysségiövezet, helyisé8, szabadtér, ahól az előzó
Pontókban neghatározott fu_
]ajdonságú an}2gót elóáütják, feldol8ozák, hasznátják, táró!;k vagy forgal;ba
hozzák -
e tevékenység közben az anyasok robbmásEszélyes átl"porb;"
foÁln";"k
ú a hell§é& amelyben nyitott aklumulátórokat hel};Ek el (telePitettek)"ló, %8y töltenei
és nincs hatékonv sze[óztetése,

734
 7, A r.ktár túzvédetmikövetelnényei

,Tűz- a rabb@lírueszéry*" ielzés.: -B) tű"ueszélrqsséli oszáyb^ fulaz],k

épír- az veszélyes anyag és készítnény,amely a kémiai biztonság!ól szóló 2000, évi )o{V, törvény
a
:
^z és a vé8rehajtási rendelete szerint kevésbé njaeszélye§ veszé\t$égi osztályba sorolt,
az a por amely a levegőve1 robbanáyeszél}€s keveréket kéPez,

-]^,édelmi z a }olyadék, olvade( amelynek zárttéíilobbaná§pontja legatább

21 "C, nyilttéri 1obbánás
ponq" Lgf"lj"tt 55 'C, ,ugy nzemi hómérséklete a nyílttérilobbanáspontja alatt van, de

na$obb, minta nyilttéri lobbanáspont 20'C-k,l csökkentett értéke,

,:llékony viszonltva
- -'i ga.., gu, kt á, a^"Iynek alsó éghetóségi hatáJértéke a levegó téríogatához
:]ést gádó
10% ná1 nágyobb,
-- v**ti"..egi ;*-t, heryiség, szabadtér, ahol az dóző Pontokbm meghatárcatt tu-
aáló egy- "
l,idon5as! án\aqoi eldJLt íeldolgó?i al, hJ,ZnJ]iák, t,Joliák,Jgy lo3a]ombá \oZlák, e"
Iak;
.,"t az lr yrgok robbanase,u elv,, ,UápotbJr foldü]halna\ e]ó,
"',.*r..i".*i-l""
, po. *Á Ü,.-""; ,"*gíes7ekeL e],7ivó, 'e\ tla,7lo lerd,zer,
porL,m-r, hl b,nne az cl,a
von a.v,e u hveqdue' robbdᧀ,7"l}t. keweket LcP,Z,

*':";::á;;;;r,;^"rynet
,,Tnz1) esí,é\,|.!" Ű elzés :,C ) tűryeszélyességi
e osztályba tartozik
(gpjtóforrí§sal ü^gálva) iegfeljebb
fi,r,liaasi t,or*,seuete
300 "c,
h$ználatos
- r"gJiSU SO "C ,yn"Ui lobbanásponní gázolajok, riizelőotajok és a világitásra
"
,.el\.ek r}ll.éli lobb,na,ponr;" 'C |"'etl d, lfg+lj:b!
q5 qn,
]i'l"'i']ln*. "( k,l,de leglel-
iln "C.*. '**u, ny,lne, i lobbm^ponLj",l legáldbb 20
"-.rlu..,eúere,
l"hh 50 'C:iJ kjr.bb. /az
']-ú Tlpny,r 20"C,Tl:1lpnr-§0"( é\JJ,
: á
1' L,
leltgö kivilelevel,
-',,. *,.r.ay -.rg" "en eg.de a, "ge§l tdplálid, J
ponLokbJn meghJkrc7on lU]a'-
,, , i*^L"",,e"' o".-*,, t elyi,eg. ,zabadre" ahol rz el,j7ó
hdw rl;I- ldlÓli,L vdg} íolgalómbá ro//Jk,
dor.;gL ,n}"goi e|aáxlL;;k, le|dolco/Z"L, n

soro[ása ..Mérkk.Iten hizqPt2 iI|4- ü.k'íj "D"/ ru^e,7elF§egl

o,/ta]vb" lúlolIk.
(§diloloí-i,,J \/,g,rvl) ,UU !,,,
- ll " wira-dlnylg. ale\,ek g]tü,da,; l-öme,*klele
]iv, törvén_r
- ,,"" i"',"rl*, n)llíe lobbú;,ponj" l§0 "C ná] mag,"dbb, v"ga úzeai
"el}nek Ia/avize,d,"lPeu,o,
'*O*. r"sb"n,,Póni3 a],Ll löbb íinL 50"C ka] van,
ii..,.'ou"" ..
""*' wabványos nódsreírcl neín á[apitható meg, és éghetó
::ó (iniciáól ",i.*"l."'r"'Ji"m"áspontja S0% nJ kj,ebb,
,","","*a-")S"" n, n"qyáSl, "*, ",l,, p"dig
o"*-, helyi"eB.,ZabJdteí. Jhol á/ eló/ó Pontokban ne8l,d1;,orcll
ftTa]-
. ", "i.,^r,**"i
ao"t,lal,íeIdoIgol/dk,há,znJiák, BíoljiI dgy loígrloíba 1,07ZálC lovaD-
i..,,^ \

]5 'C (aho] ""*".i N/elobe-ende7i,l hA/íiln,

i,."r.ir "c t,l{t
"yi'ü"gga ",",aó
le])iseg, wJbadldl, ame\ben nem eghlLó dn)agol l00
*'" *oa)**g'i'o**"
dolg@nak fd.

Nen rí,!.§ébe s" (i. hés e :-'? úaeszébt$égi

oszt]átybi tartózik

- a nem egherö aí}28,

"C a]dni homer
i. ; ;.i',J#;";", lellneg,
"z,brdr;,,
l\ol nem éghetó anFgot J00
no/,aK,
,ékleLen elóoü l;rak, leIdo'go/ nák, h,"zna]nak- nrolíJL \Jgy lo€,rómbá

a35
7. A röktár túzVédetmi kövételményei

A tűzveszélyc$égi osziályba soíolásná] az ala|teíúleteket rz ,,A'ovtillóó1 rz ,,E" osztály felé hn

ladva ke]] összesiteni, és a* a túdeszélye§égi osztál],t kellváldsztini, dme]viknél iz ö$zesítert
alaptcrületek megbaladják a 400ó-ot,
A lrelyiség vag1 , szabidtér zbba 2 túzveszélvességiosztálybá tlrtozik, imelyben i hozzí tartozó
rtszé\€ssé8i övezetek ö$zesitett i]xPterűletei l helyiség vagy r szibadtér apterülerének 40% ál
meghaladiák,

7,3. A haszná[atra vonatl(ozó á[ta[ános tűzvéde[mi szabályok

A létesitfuénFe vonrtkozó túzvédelmidokunentíciót a2 iizemelterőnekaz adorr létesírmény
terűletén kel tarrnnid, Tdbb telephely esetén i dokümentációt az eg]rcs telcphclyckcn cl kell

AZ épitúénl,t,épírménvriszt(helyiségcr, rűzszakaszt), i \tgvcs rcndclictésú é!ületcl csak

a hasznilarbavétcLi, üzcmc]tctasi, múködési és relc|hcl}rngedéL}óen nresíllaPitott rende]te,
téshez rartozó hízvódclmi köletclményclnrck mcgfclclőcn szabrd lrasznáni,
A telmelést (elóá]litást, feldolgozáso, a használitor,a tárolást, a for8alomba hozat.lt,valaminr
aZ eg},éb te!ékenységet (a to!|ibbiakban cgrillt: rclékcnvség) cs.k a njzvédelmi követelmé-
nveknek megfc]clő szibadléren, leszélycssagi övczclbcn, helyjségbeD, nizszakaszbaD, é!it-
néqvben szabid folyritni,
A vcszé\($égi óvczelbcn, hclyjségbeo, éPítménvben és szabadtéíen csak a7 ott fol}tatott f(r
lyamalos tcvékeN§églrez szükséscs aDyagot és eszközt szrbad taltani.Az éPú]etbenraktáró
zott,iíloLt anlas, tennék meDnviségc ne,n haladlratjr meg!teívezéskol alalul vett, valamint
a vonalkozó mús7aki követelménlóen megengedett rú^erhelésiértéket,
A veszélyességi óvezetból, helyiségból, szúadtérból, a géPról, á bereídezésról, iz eszközrő].
készúlékrő] a tevékenységsorán keletkezett éghető án],a8ot, hulládékot i;lydmrtósdn, de ]eg
aLább múszakonként, vt]anrint i tevékenységbefejezése után el kell távólitáni-
Eshctő foludékkal. zsirul szen nyezett éghetó hulladékotjó] záió fedóvel ellátott, nefu éghe
tő anyagu edényben kell gyűjteni, majd ere a célE kjjelöIt helyen kell tárolni-
Az,,A'és ,,B" nj^eszél}ességi osztályba tartozó folvadékot ,]kábfuszerűen csák szdbdbln
vagl hatékonyan szellő*etett |e]yhéglen szabad hmználni, áol egyidejűleg gFjtófóíi!

A?,"A'é§ o9td]ybá trrtózó éPítményben,helyiségben, veszélyeségi ö\t

"B"tűzveszélyességi
zetben olyán ruhr,lábbeli és eszkóz nefu hrsználhdtó, gyújtási veszélytjelenthet.
^fuely
Az ,,B" tűzveszélyességi ósztlilybd tartozó helyiségekben öltözőszekényt nen szabad e]
"A'
oldjos, zsíros münk^ruh4védőruh! (fuhitár rendszerú ijltöző kivételével) csak íéúszekéN

A fuunkdhelyeken a tevékenységkijzben és rnnákbefejezése ütán ellenőrizdi kell a túzvéde]

fui hrsználxti szabilyok fuegtütását, és d szxbá]yt,lanságókrt neg kel s2úntetni.
Ahelyiség szúkégszerjnt az épitmény,létesítménybejáratánál és á helyiségbenjólláthaió
helyen a tűz vagy robbanásveszél}íe, vdaminr a vonitkozó előirásoka frgyelnezrető és d]tó
rendelkezésekct tartalaazó biztonsági jetet ke[ elhelyezni,
Á kózmú nyjtó és zárószerkezetet jól láthaióan meg kel jelölnj.
Aiol jogszabály önműködó csukószerkeat alkalnazását írja elő, otr az ajtót c§ oa ke iir
tani, Ha ez üzcmclietési okokból nem lehetséges, az ,Á és ,,B" tűaeszélyeségi osztá|,b!

136
 7, A rakártúzvédeLmi követetmény€i

trltözó helyiségek esetébcn a nyitva tariis ide.je .latt dllandó helyszíni fclügyeletról kel 8ön-
dó§kodni, egyóbként biztositani ke[, hogy az rjtó tűzjelzó jelórc csukódjon,
- A münkalrekk, közósé8i éPúleteküzemelés ,Jatt á ó, szemé\ek tartózkodásári szolgáló
helyiségejnek kiüIitésre Számitásba vett ljróitlezárni ncm szabad. Ha a tevékenyséBielege az
ajtók záwa taítását szúksége$éteszi veszély esctére - az ajtók kü]só nyithxtóságát a rűz
védelmj szakhatósá8 ]iltJt fueghatáJozott módon biztosítani k€]]. A belső nyithxtóságtól csak
dk],ol l(hll f l.Lal"il. |-, ,/l , Éndeh{é.kj/ája,

7.4. Raktározás és táro[á5 speciá[is tűzVédelmi szabályai

Tdful ds fu o a, a tkozó s zdb /ílto l
,,,A'és"B"tűzveszélyeségiosztálybatartozólrelyiségben,reszé]}tsségiövezetbenaz.l{ós,,B"
njryszélye$égi osztályba tartozó különbözó ha]mazállalotu ányagók eg^tt nem rárolhatók,
E8y helyiségben 300 kg feletti mennyiségrj ,,A'és túzve9é\t$égiosztálvba tartozó an}zg
"B"
t ,,C" és
'D'
túzveszélr$égiosztályba tartozó anva8okk ] e§litt ha a vonatkozó múszaki
követelúén}tk ettól eltérőcn ncm rendelkeznek- nem tárolhdtó,
- Az
'A és "B" njaeszélycsségi osztá],vba ta.tozó an}2got,'C" tűzveszélyességi osztályba tar
tózó égherő íolyadékot kiszerelni, csomago]ni c§ák jog§záb,il}bú meghatírozottak szcrní,
ennek hiányában olyan helycn szabad, aho] nins 8rlijtófóúás és hxtékony szellőzést bizto

- Az,A és,,B" űa,eszélFssé8i osztá]yba tütozó in}agot, valaninr a'c" és'D" űacszélyessé8i
osztályba rartozó éghetó folyadékot cMk jo89ab,ályban, vonatkozó nűszaki kövctclméqóen
meghatározott zárt csomagolásbdn, edényben szabld tárolni, szá itani és forgalomba hozni-
Óngltlladára hajlamos rnyágót egyéb éghetó anyaggal, ton{bbá o\an anyagokat, afuelyek
egymásra való lr
ása hót íejleszthet, túzet vagy robbanást okozhat, cg]ütt tároloi nem szabad,
Az öngFladáía hajlamo§ anFg hőfuérsékletét naponta, vagy ha azt az anpg nrlajdomá-
gaj szül§é8cssé teszik - folyamito§án elleíőrizni kell, és a veszéllts felmclcgcdést meg ke1l
akadábozni.
Az ,,A'és ,,B" rű^eszélye$égi ósztlilybx trrtozó ányag, valamint a tűzvcszé]yeségú é8hetó
"c"
folyadék e8yedi és srűjtócsóúigólásán ha jogszabály ettő1 cltérőcn nem rend€lkezik - ú
anyag njaeszélyességi osztályát szövegesen vagy piktogrammal ke]] jelólni. A Flölést á gyártó
va8y a csomagoló, kiszerelő vágy a íorgalonba hozó, yalanint - a felhasználáshoz kúlíóldról
köaetlenü érkezó rnyág, éghető 6lyadék esetében a fclhasználó köteles e]vé8ezni- A fueg-
felelő jelölést á raktírbr érkezéskor elenórizni kcll,
- A keíeskedelfui létesitnényekben, rendeltetési egységckbcn az "A' és ,,B" nj^e§zélyességi
osztályba tartózó áí}agok elhelyezésének módját és mcnnyiségétaz üzemeltetónek iiisbán
kell me8hatáíoznja,
- Tetőtérben é§ tátrjszint ilatti helyiségben .,'.\- és ,,B" űmszélye$égi osztályba tartozó anlág

- Az é|ület padlásrereben éghető anyag csak úgy és o1yan mennyisé8ben helyezhetó e1, hogy
zzok a tetőszerkezet, valamint a kémény mcgközelítését ne akadáyozzák, §zúkség esetén elrá
volíthatók legyenek a tcrőszcrkczct óghető an}€gu elemeitól é5 a kénén}ről ]egálább 1 néter
távolságía helyezkedjenek cl,
- A 200 ml feletti tárolóhellség ftjdém-, tetőszerkezete, vatamint a tárolt ányag köátt lega]ább
1 méter rávolságot kell biztosítani,

1,31
Z Á ra ktár túzvédéLmikövetéLményei

- A raktározis, tárólás terüetér éghető hdladékról, száraz növényzettől mentesen kell tartani.
- Az ,"{'és ,,B" njaeszét}t$égi osztályba tarrozó anyagot ós az éghető folyadékot nktá.ozni,
rárolni csak nen éghetó any€ból készült állványon, polcon szabad.
Túzgátló elótérben, ffistmentes lépcsőházban és előterében mindennemú tárolás tilos,
Helyiségben tárolt anyag tárolási mag.sága nen haladhatja meg a kötén}-fat a]§ó sikjánák
vonalát. A tárolt anyag és a körén}.fal közötl 1 métcr távolsá8ot ke]1 t tani.
Áz,{ és ,,B" tjaeszétye$égi osztályba sorolt veszé\rsé8i övezetben csak robbúsb]ztos
eró és nunkagép, készülék, eszkóz helyezhetó e1 és hasznáható,

Tnzolflíi út, terüIet és é8!ébutak

Az üzemi helyiségben és a raktározásnál - ömlesztett tárolást kivéve - legalább a következó szé-
1eségú utat kell biztosítani|
,a 40 méternél szélesebb helyisé8ben, középen va8y két oldaton, a 80 néteínel §zélesebb he
lyisé8ben pedi8 40 méterenkéat, hosznányban egyenes vonátbm Égigháladó 3 méter széles,
mindkétesetben 30 héterenként,1,8 ftéter széles keresztiánF úiat,
-a 40 méte.nélnem szélesebb helyiségben, ho§sz inyban 2,,10 méter széles, Válamint 30 úé
terenként 1,8 méter széles keresztillin}11 utat,
-a 10-15 méterszéleshelyisé8ben 1,2 méter, a 10 méternél nefu szélesebb helyiségben 1méter
széles hosszirán}li utat,
- éghetó anFg zálttéri .aktározásán:i1, tárolásáíIil 5 méteítirólási maga$ágig 1,8 méter na
8yobb tárolási mágá§ság e§etén 3 méter sáles hó$znád}a, § azón keresztirányban 25 méte
renként 1 méter széles ütát,a hútóházak hútött tereiben,valámint az átlvínyos vagy rakodóla
Po§ raktározás esetén á technológir szrinti ut2t,
- A létesitúényközlekedési, tűzoltási íelvonulási útvonrlait, tefületeit, \alamint ví^zeúésihelyek-
hez vezetó útjait átlandóan szabadon és olyan átlapotban kel tartani, amely alkalmas a tűzoltó
géPjármúvek közlekedésére és működtetésére,
- Az éPítményben,helyiségben és szabadtéren a vi amos berendezés kapcsolójít, a köznű nyitó és
záaó§zeíkezetéí, íűzjelző kézi jelzésadóját, a nyomásfokozó szivattyit, valamint hó és ffrstel
^
Wzető kezelősarkezetér, nyilásáit, rovábbá a njaédelmi berendezésr, felsarelést és készülék€t
droílasfulni még átmenetileg sem szabad,
A meneklitési úüonát leszúkitése a kiüríréshez szükéges átbocsátóképesség méretéig , továb-
bá ott éghetó anyag tárolása, burkolat elhelyeáse a túdédclmi hatóság engedélyével történhet.
Az üzeni és tárolóhelyiségekben a 400 ni-nél kisebb alaptenileű helyiség és az áínínyos
raktározás kivételével a 2,4 méteres és az enné1 szélesebb utak széleit jól 1áthatóan ne8 kcl je-
lölni. Nem kel m€elölni azokat az utakat, amelyeket íalsík, beépített 8épsorok és b€rendeések

A2 építnényeketú8y ke kialakítani, hogy

a benntart&kodó személyeket tűz esetén gyo6an és figyelemíelkeltó módon, indokolt eser
ben több szakaszban tájékozt*ha$áI! liaszthassák,
- a benntart&kodó és önáló meneküésre kePes személyek az elóirt noímddőn belű biztonsá-
gos helyre vag,y védett térbe táv@hasanak,
- a nozgá§ban, cs€lelryókepeségben akadápzon vagy fogyatékos szemáyek segítséggel tör,
ténő d€n€külése, hentése az ilyen rendeltetésű és u akadáymentesen me8közelithetó éPú,
1etekben, éPíthényekbeqbiztosítva legyeq,

138
 z A ráktór tűrvédétmíkövetetményei

a kialakitás a kiürítésiútvonalak késedelem nélkuti hdsználatát tegye lelretóvé (felisúerhe-

tósé8, úegl|leló biztonsági jelek alka]mazáÉ, negvilágitás, akadáyok feloldása, hó- és ffist
menteség, árbocsátókéPesség),

A kiüritésre és menekülésre számitásbá vett nyilí§záró szerkezeteket - kivéve á legíéljebb 50 fő

tartózkodására salgáló helyiségeket és az ar! minősíteft nyílászárókat, aní8 a helyiségbeí tartóz
kodnáL lezárni nem szabad,

Az ,A' és ,,B" njaeszél}t$é8i osztjilybá tlrtozó veszélyességi övezetben, helyiségben tevé

kenység csak hatékony szelóztetés melett végezhető,
Az
"A:'C" rűrcvélyeségi
osztílyba tartozó veszélF$é8i övezetekben, heryiségekben, vagy
aho1 éghető an}ág lerákódásávat számolni lehet, a szellőztetó berendezéseket (csarornár, por
kamrát és ülePitőt) rendszeresen tjsztítani ke]l.
, Á sze óztetó rendszer nyilásait eltorlaszolni tilos.
, Ha a szellőzó rendszerben éghetó anyag jelenlétéve],le.akódásávát, kiválásávat nem lchet szá-
molni, akkór a szelóztetésre a hó és ffistelrezetés iAénybe vehetó,

7.5. Tűzjelző berendezés, tűzottó l<észüték

-{ létesítménybeneLhelyeandő, az ott keletkezhetó úz óltására dk lmls
a vonatkozó múszaki
követelúénynek negfeleló rúzoltó készülékek daabszáfuá a bjdesályességi o9tály és az a]aPte-
futet fiiggvényében határozható meg. Egy tjzoltó készülék biztosítandó
-
xz lrés ,,B" túTeszé]ye$égi osziilyba táítozó helyiségekben ós vcszélyessé8i örezetekleó
minden megkezdett 50 mr alapterulet utin,
-
á
'c"
túryeszéksségiosztá]yba tartozó éPitmények, nj^zakasak ós szabadterek alaPt€rule-
tének minden me8kezdett 200 mle után, de legátább szintenkent,
-
á
'D"
rűdeszélyességi osztályba tattozó éPitfuén}tlqtúzszakászok és szabadterek alaPterü]e-
tének minden megkezdett 600 fuLe után, de legatább szintenként,
áz ,E" túaeszébt$ég;o9táyba tartozó éPitmén}tk,túzszakaszok és szabadte.ekhe szük§é8

Beépített túzjelző berendezés létesitése szükséges az 500 m2 feletti alapteniletű .aktárhelyiségek,

;igy 2000 m] íeletti ní^zák sz terdletű kivéve az ömleszleti mezó8azdasá8i tírlóhelyi§éget ,
aelyekben é8het6 an}ágok, teímékek tá,olását végzik,
Beépitctt ózjelzó éS túzoltó berendezések létesítéseszükséges a 3000 m], 6,00 méternélnd
:.obb tárolási mag$sá8ú,1500 M/m' nét nagyobb njzterhetésú túzszakaszokba, amelyekben ég
1:ó anyasok, termékek tárolását végzik,

l územben ta]tás §óíán r túzjelzó berendeást á]landóan üzcmképes áIaPotban kell tártáni bizto
i-. a l jelzé§ek folymxtos 6gadását. A vonatkozó múszaki követelményben meghat]irozott idósza

inként ellenóízést, íelüvi^gálatot és karbantürást k€]1 elregezni.

139
7. A ra ktár túrvédétmikövetétményei

Abcéritcit űzoltó bclendczés időszakos ellcnőrzését és krrbantaltísát az územeltetónek a gyáItó

(kjvjtelczó) kezelési utasitásai és ú a]kaLmazolt múszaki loltte]mén}d figyelembe véte]évelkel]
c]végezni. A7 ü7emeltetó kjoktltot! s7emé]1?ete
- het€nte szemrevételezissel ellenőrzi a2 oltóanyag mennyiségét, !2 úZefukéPességgelóssze
6Jggó je]zijeszközók értékeit és a megen8edettnél nagyobb oltóanFg hilny esetén a kezelési
utasitás szerint jdr e1,
- havontr szemrevételezéssel me8wizsgálja r Áiv<ikák, a.sijvezeték és !z oltókirzpónt állxPótát,
és ellenőrzi xZ oltóberendezésse] káPcsoldtbd kelúló úú,klvdldlók kéPzettségét,
- az oltóberendezés .sóvezetÉken és , szeleh.énttit tisztán tlrtid,a ráiuk rakódó s,ennyeződé
seket eltávo]ítjd, és
!z oltóanvrg kiöftlő n/lásl és r védendó díyxg között !Z óltódnyrg bejuttatása érdekéb€n
negíelelő tívolságot szabidon hagyjd,

7.6, rűzoLtá l<észütékek l(arbantartása

Kaúah ta, hí,sa l k a?6 o Ia tos?8a Ih d k
1. Kal.bafltaúd!: műsz^kl és adminisztratív tevékcnységck öszc$ógc, mclyck célja, hogy a űzottó
készülék eredcti á]lapotát megtalrsa, vag], abba azt úgy áíítsa vissza, hog], képcs legycn az eredeti
funkcióit clláüri.
2, Karbdilaúó szehé4]: az a tcrmészetcs szemé]y, ak] a karbantrrtást e]véEzi.
3, Ka,,bdfllanó !z.r!czel: karbantartó személF alkalmazó, njzoltó készülékka.bantattást !égző, ja-
vitó múhel}t fenltaító válla]kozás.
4, Kjlze léi]c, tnrtó: M a személy Egy szerve?.ct, ame]y jogszabály által njzoltó készüék készenlét-
ben tartásán kötelezett,
5. aKF azonolílóil: elyedile8 so§zímozott és a soro7atszám e]só három karaktere ,iltal a karban
tartó szervezetet @onosító, lramisitís elleni védelemmel ellátott (hologramos) matrica, melvet
a karbantartó szerrezetek az o§zígos Katasztrófaredelmi Fóigazgatósás (a továbbiakban| oKF]
álta] kjjelólt for8atmazótól vásárolhatnak meg.

Túzoltó készülék kárbantxrtást kizárólxg jógosultság8Jt rendelkezó kdrbrntartó §zervezet vé

A tűzoltáskor működéskéPtelen tűZóltó készúlékól d keszenlétben tártónak iz ol(ifelé

bejeleDtést ke tennie,
A túzoltó készülékek élettárraúát és kárblntMtási idóközeit!7-1, számú táblázát tártrlmxzzr,

A.iklüsidők számitása alapkarbdntanás e§etében i legutolsó karbútártástól, elsó rlaPktbxntártá!

esetén ! gyárúsi, vagy vége enőrzési idóPonttól, közéP- és teljes körú kárbadtxrtás esetében ! tú2
oltó készüléken felóntetett gyártási idóponttól történik, Hr g}"irtnsi időPontként csak az év rrr
íeltiinretve, az adoti évjanulir 31, ha n gyírtás éve és negyedéve vanjelölve, az rdótt neg}tdév ekn
hónapjának utolsó napja a gyártási időpont,

1/+a
 7. A röktór tűlvédétmi követetményei

Késziilék tipusa KözéP

Vjzes o1tóánylgbázisil 1év 5és15év 10 év 20 év

TijrószePes Dorr oltó 1 ói, 15 é! 10 év 20 óv

cázzil olró 1év 10 év 20 év

1év t0 él
Az MSZ 1040 szabvány
5év 20 év
.1áDián dártott kés7n]ék
7r ijbldzoL AtúzoLtó (érúlékekkaúantaltá5rrddórei É5 éLettafu mó

Á lésze 4 lét b e n tdrtó í.l d d a td i

A készenlétben tártó vagy képviselóje a rendszerescn, lcgalább negldévente ellenőrzi, hogy

- az e]óút telePitési helyen

- rögzitése biztónslgós,

- ma8}ár nye19] használati utasítása a űalró készülékke1 szemben állla olvasható,

- hNználátá nen ütközik akadáyba,
- Wtafuennyi nyomásmérő vagyjelzó núszcrénckjelzésea múködési zónában tátjilhxtó,
- hiányt.lan szrelvéqekkc1 cllátott,
- fén vagy múanyag plombája, karbantartást iBazoló cimkeje §érteden é§ éP,
- záróPe.sétje sértctlcn,
felülvizsgiilata cscdékcs-e, és
- átláPóta kifogástalan,üzemszrű.
A v'AgJ],,ól J káóJnl lo,/cncZ.l i. vcgc/hcd,
Há a készetiétben tartó az elenórzés során lriányosságot észlel, 8ondo§kodik ázok úe§zünte

A készeírlétbenta.tó gondoskodik a készenlétben tartott njzoltó készLjlékekidőkózönkéntj kar

bántartásáról, a részben va8y teliesen kiürült (hüritett) njzoltó készijlékekújratöltésénől,

Tanu[ást segítő kérdések

:, ]1elyek a tjacszélyessér]i osztí]}ok?
:, \Ielyek azok az ,,A' és ,,B" nj-eszéLyességi osztályb! taJtozó zíyágok, dmelyek nen tírolhatók
együttl
;. \lih€n Fűzoltó uttkt kell biztosítani a raktirakbani
. ]lilyefl esetekben sznkséges á ráktárbxn beépitett tűzoltó berendezést létesiteni?
: K]nek kell elr,égezni És milyen idókózönként x beépitett tűzoltó berendezések ellenórzését)
: \lelyek t feltddtái x tűzoltó készúlékkészenlétbeítartójánáki

1/+1
 8. A ral<tározás munkavé-
delmi !<övete[ményei
Á munkvédelem a szefue?ett muDkavégzésérevonatkozó biztonsági és esészségligyiköÉtelmé-
nyek, továbbá a töftény céljának megvatósítá,iia szol8áó törvénykezési, szeNezési, intézménleló-
írások rendszere,v.tmint mindezek végíehájtásá,
A raktánkn vonatkozóan, csakú8y minr minden nunkahelyre vonátkozqak általános és §Peci
ális munkavédelmi elóíiisok,

8.1. Által,án05 e[őírások

Az egészséget nem veszélyezrető és biztonságos nunkaregzés kdvetelnény€inek megvalósjtása
a muíkátatók köteles§ég€. A fuegvalósitásánák módját a munkáltató hátirozza neg. Á szabá-
lilkat ú8y kel meshaiározni, hogy vésrehajtásük negíelelő védclmet nFjtson a munkavátlalókon
niltenően ounkaregzés hatókörében tartózkodóknak és i szolgáltatást igénybevevóknck.
a
Hd vatame]yik tevékenységet, munkavédelni tödény Wsy a biztonsági §zabál}zat münká
biztónsási szaktevékenységnek ftinősít, azt a munk]iltató csak kütön jogszabátyban meghatá
ózotthunklvédelmi sza*kepésitésselrend€lk€zó szehéllyelvégeztetheti.
Biztonságós munkavé8zés követelfuénFinek teljesítése helyett a munkálrató
rénzbeli vagy
eg}tb negviltást a munk vátlalónak nem adhat, Ánol á munkavá]laló veszélfolrásnak 1ehet
kitéve, á hátá§os védelmet z|irt téchnológia alk tmazásávat, egyéni védóé§zkirzök és sarve
zési intézkedésekalkalmazásávát kell megvalósítáni.
Á munkáltitó köteles minóségileg, iletve szükég esetén mennyiségileg értékelnja munká
vá]lrlók egészsé8étés biztoDságát v€székzretó kockázátokat, különös tekintettel az alka]na
zott nunkáeszköz.e, vesályes uydgokJa és készírmén).tkJe, a munkavá]]átókat éró terhelé
vatmint a munkhelyek kiátakítására - nunkahelyi kockázatbecslés/kocklzatértékelés.
sekre,
-Á munkáttrtó a végzendó tevékenységet munkávédelni ve§zélysségi 8ztályba srclja és
a munkaült,tók létszáma (máJ 1 fó munkanÁlaló esetén i§]) szerint kótdes úunkavéd€l-
mi sz ,k€pesité§ú §zeneryt a*Álmazíi, minimálisan heti egy órában, Az alkJlmazás l§ilső
szolgáltatás útján is megvalósítható.

Múkaoalelfli oltatél

Minden munkiba áló do18o"ó szánára munbvédelmi oktátást ke1] türani, anely dmélefi és gya
korlati reszbő1 átl, A2 óktátás anya8-.it vissza kel kerdezni,
- Azt a dolgozót, aki ó hónapot meghaládó időtartamot töltött munkahelyétól távol, az oktatás
szempontjából új dolgóálak keí teknteni.
- A" oktaÉsokát a munkiltató (vagy az áttátá írásban negbízoft személ' munlQidóbetr tartja,
és a?l a ,,Munkvédelni oktatási Napló'lb1n kel dokunentátni.

743
8. A lóktólozás munkavédetmi követetményei

Á munkavédelmi oktátás fibb ténái:

Á munkavédelenfuel kap.solatban a jogszabálvok által a munkrválliló számára bi7Josito
általános jogok t és kötelezettségek,
Á munkáhelyi belsó elóírások, utasitások munkávállálóra vonatkozó rendelkezései,
A munká egészséges és biztonságos végzéséhezMúkégesürasíilísok (technológir, géPkeze
lési, kffbútártísi stb.),
A jográbil}oknak i élőííÁsai,
munkaválláó beosztásávJt i]letve munkájával ös§zeffiggó
, Á nrunkdvég-Zéssel iáró, lrelyi körúlmé,}tkból xdódó veszé!!k, ártátnak mind a mun-
kahely egésze, mind az egles munkafolFnatok rekinteteben, azok élfiárirásánlk módja,
a rendkiviili helyzerekben tanúsítandó fu €ltarús,
- Az 3lkálnazotr eszközök, anyagok, továbbá védóeszközök helyes hasznátam,
- A fuünkavá aló munkájával kaPcsolatos közLekcdésbiztonsági, tűaédelmi, clsősegély,nFj

M un kd! e,le bni s zab dI} z a t 2 lkél rítés., F ü la i sgíh t a

A munkálrató kötelesége e8ységes és átfogó megelőzési stntégiÁ kialakítása, amely kiterjed

a munkafolyamatrai a technológiára, a munkaszeíe7-ésre, á munkafeltételeke, a szocililis kapcsola
tokja és á munkakdrn}ezeti tényezók hatására,
A fuünkavédclmi gabjil}zat késziiése nem kótelező a válalkozások számárx- Ám nem árt, ha
rendelkeznek egv jó szabátyzrtra1.
A münklvédelni szabályzat tartalmazza mindizokat a munkavégzés §z€mélyi és tárg}i fcltét,
eleit, anelyek az egérséget nem veszélyeztetó é5 biztónságos munkvé8zéskörülnényeit hiBtott*

Á nunkavédelmi szahílpat ö$z€fo8la]ja az rdort munkahelyíe vonxtkozó munkavédelmi e]ó-

irásokát, például ósszeíoglalja a balcset esetén teendóket, IEtmintákat is txrtalmaz, mch€k meg-
könnltik a mindennaPi núnkát,
A szabáyzatban leirtakxr be kell úrtani és tártatnj, ennek hiányában bir§ág róható ki|
Amuokavéde]rniszabályzit készitése szakévékénysé8nekminő5ii11

Á nuokavédelni szab]íbzat fóbb pontjai|

A munkxvédelmi szabákat hatIiliá.
Ügyrnd (munkavédelmi felad*ok úunkakörhöz kapcsolása).
, Áz alkálmazás munkavédelmi feltételei (egészségi dkaldasság, szúkségcskéP"ettsé8, is

- Munkavédelmi oktatás (oktatásók íendje, renatika).

- Egyéni védőeszközök, védóital, tisziilkodási eszközök és szerekjuttatása,
- Munkavégzésre vonatkozó r€ndelkezések (álialános ma8 ártási szabályok, személyi, szer
vezési intézkedésck, távmunka, elsősegély biztosításának rendje, dohányzása1 kalcsolatos

- Munk.védclmj eljáíások rendje (létesités, üzemeltetési dokumentumok, műszeres és higiénés

vizsgálatok rendje, kockázatértékelés, munkvédelmi elenórzések rcndje, idószákós feliilvizs
8álatok),
- Munkábalesetek foglálkozási megbetegedések bcjclentésének, kivizsBílísának és nyilvánrar
tísánrk általánós szibályai, munkábaleset káltéritésénekrendje,
Munkáredelúi érdekképvi5elet, érdekegyezletés

144
 8. A raktá.orÉs rnUnk.véd€ami követetnényei

- Halátyb. léPtetó rendc]kezések,

- MelléIdcrek, intminták,
- vónatkozó josszabályok jegyzéke.

8.2. Ral<táral< speciá[is munkavédetmi köVetetményei

A raktári tárolóeszközök fc]használóidnaklöte]e?e
i;;;;;;* ;;" ;;;:fiI];]:1i i;T.; :i,]i.;íf ,:H::,"JÍ.Jíli
;:l:.i
Vc.elö\|h,.Igór."(,JgLm,. ll,rgrozy,ro b,rrde/e.c(
a]-Jl i,,o]g3,jJrol.e./l.-
z,L,l- ./l JL,. kd7brli blllol .Jg l..gkJv;.1.i,
ro, u^,.n.,,"."" .",",l"- ná.,",l,*,.i?-
éfl|pee. íih. *,, gy, Á, o,g,,,, ber ndé/c. 1e]v(Ien i .",r :
jee,,o,on,g,-,""e",;U,,,*"-.l,,.g,,.;-i"-;;":":
"y,3n
:T];:l:1l1}::,:],:.í,,
A tdr8oncavezetők képzéséve]és az oh"n
rel
,t,a"uiae"*r..io, ""')'"- körúlrmén]'ek elkerülésóvel, afuel}tk nehéz munkafet_
"iri..,ei""
1 koverkcz. ]cs]?ck rg) i\an nem kjzdrolaeo:
szr 'tpo1l,cgrck, ]n el)d J lelha,7n"|dali
c nbc .ru venni: 5cye_

{1,1l",ilpeloJ,|n]/b.Zló.,ig,
.
_ 1]::,:::1:],,", ]Ao",oA.ok / Jlv rt/J j l"gv pó.07 r h .z,;Llr'b,ll, , É
^7]n)J8m.,gil,,Llelrnde/c,ke
.]lT:,l, oli lü]!<o. Li:d.,,, ,cr,-
.,+.,"r,.^-.ry,.,,ru" -,,", ' ' '
."'''...
j ile.e ,

:
A/ U\Jl)/,,kolr)elrlb me)
ó/ e8ya gnkon n) (ü1.o TéF(c'^ioml^lliry"sol
hJ]"dí,l J.n llfc]Le JlJ-- l.ni,
-, á lönege le8le,Tbb flöi.^ ,^" l.rr
rinti legyen, ame]y atrPiá, a tárolóeszkózök "7 ,,",
^",
,"
r."^ro ji*io""r,""
"ff
,tg-;ö ffi ;#*:Tí.:",:;,i#';,-::i::Ti.ml
mányok, jlletrc a lakomány e, te-t*,t ;zÖk kÖzóttj ósszeütközés lehetosege a lehero
lcgkjsebb ley. "
A/ ,lLJTJ/.n il )]s1 o/g.lo berendc/e, JkJln,F._g:.
loT:lJ.:,,lgJl:9,rcoion,./olgjlo,,)o,on"r.lélle,,t-|,J,k,,,"ü,|;,^]].,..;;;"
beh,,rue
"zr.
ho5 !nflolJ,Aol ,,
n!l;.ll/,kö/eielPd.egNck,,'",gon,,si,,o.."_.,.."o.*.,.r.-.,,o*fr,, ' ''
,a7eÉhPgrakLm;l\c+ldlJiJk,,m||vl.rn,^_\/(,,ok:rerez*ieo,r]*,-,,.,:.r.-,n
kjw'üPl-glrc Jl] PolbJa'egaen"k q',,roaor"po. ,,.ui,o,.
mjn) reó€zésekol mcgJlaplrcft \zéle$és, ",, k
l ,bi]r^ + au,g! -er"Lo
ji]vjn} / ll e.el.
bel tli"liy i., r".,
nirl"+1 b']L lep]enrk, Fn,'-mt" *,
]|
r,." ii,i
- 1 1,1B:l "i"',,,rrn"
.,,l)o,o""a.k t .zljl
a rlra] .zek a L rilu, rrrül, lei.
natos
:]<i.rc'qJo
Jk.dalvoklo1 mei nen eq
tese k ]cg}€nek
f./Lo/ó(ei. do,8ol,,k
i.J ",
leaiuk y,nJfkozd T nlaki fJd F
:;::*:j; "og1 "/ á

- Fjgyelmbe kú remj, ho8} a tároló rendszer bármcty módosíiisa

biztonsá8i követke?_mé-
nyekke] jár
- A l aktJlirunur,§| lendqzel nek 8ondoskodnla tn Ie É'blru,J ldol", helrek eg),-
FlTU n}Jvdn,J^dolP. , ,,|.,^, -"ro,.,^, ,l|"'j.i"leio
57Lk "$. J L;rolo.i]]\ jnFk o(Z]oPJinJL védclíe J jJrg,,ncjq| LJ|o
Ut^ö/e\ P'lcn.

145
 8. A ráktálozás munk.védélmi követetményei

- Annak érdekében, hogy bármely azonnali intézkedéstigenylő sérülést sürg6sen kezeljenek (rend,
szerjnt á §érült cseréjével u8yanatról a $rirtótól váló azonos új at]otrészre) az áIvinyzat
'kárré9 során el kel végezni a rendszeres enenórzést (lásd:10.2, fejett)-
vzgy pokozat élettarraúa
- A táfolási területen megfe]eló íjté§t és világítá§t kel1 biztosítdni,
A .aktálak tipikus anyagmózgató eszkózei a hjlönbözó targoncán, Ezek az emelőgépek kategóriá-
jábá tartoznak is/ érrenyesítenike a2 Biztonsági szab]ilyzat'f,ba! sze.pto
"Emelógép "toi.e,ot "t,
Efu . l ős,é? biztafurógi s2 ab d lrzdt

Foga]o4 fregbatdrqúa|
Enél.ó8ep| M a 9á}a9G üzenú gépj vagy kézi (emberi erő) meghajtású szerkezet vag.y berendezés,
ami köaetlenül vagy segédeszközzel terhet emelsi vagy süíyeszreni kéPes, azt a kiindulási he\ze-
réból az érkezési helyére továbbitjá.
Uz€meltetó: Áki az eme]ő8ép tulájdonosa vagy bédője é§ az emetőgép üzenelreté§ét kiszolFiló
,zene le\ - emel(jgPú l{f/eló. kdlo/o - mu.Lá]lalo," vágl íf8bj/djJ,
Enelógep kg€ló: Aii z emelógéPet jogosult működtetíi, és ezzel á íeladattal megbizták.
Enelóg€P sz*értó: A}i szakiráíyúszakértői en8edé yel ftnde]]<ezit<. és ijeleD sz il,áJyzat szet]ln
szakértői eo8edélyhez kótött feladátok e áráslira jososult,
Em€lógéP ü8yintéző: Az a szenély, akil az efueló8ép üaúben tartoja, bé.elt gép esetén az emeló_
8ép üzeúeltetóje ezzel a feladattat iásban megbizott, és rendelkezik a szükséges kepesitéssel,

Az időszakos biztonsági felüvi^gál,t g]kalmávat viz§8álni ke hog.y az emelő8ép szerkezeti

, kiala
kitása, gépészeti és vi]lamó§ bereDdezése, valamjnt áz emelógéP bi"tonsági be;;dczései megfelc1
nek-e az üzenbe helyezés idóPontjában érrenyes biztonsági és egésaégvédelftiköwtemenvJknet<,
eledeli funk i.janak me§e]elöcn üzPme]-e, a köfvezercnek jeU-m/ö: a/oros.k-f a l..ú/$kol *
syá.táskorfisyelembevettértékekkel_
Áz időszákos bjztonsági felülvi^gIilat során vizs8átni ke az emelógép ko.szerúsítésénekszük
sé8ességételsósorban a ve§zélyekcsökkentése érdekeben,
Meg kel vizs8álnj az efuelógép dokumentációjának mcglérét, vatamint azt, |o8y a dokumentá
ció megfelel e a tény)eges átlapomak
Az időgakos biztoNági felúlviagá]átró] jeg}zőkón}wet kell ké§ziteni, amelyet a vizsgálátot vég
zónek aláí!ásáv,t kell hitetesitenie,
A szerkezeri, válamint a fóvizsgáatok úódjára és gyakoriságán, áz emelőgéPre - íajtáraltíPur
ra - Wnatkozó nemzeti szabvin}t ngy a g]rirtó utasítli§ának rendelkezéseit ketl fig}tlembe ve;ni.
vizsgátatok elregzését a vi^8álatokat vé8zónek áz emelógéP dokumentáció.já; ke rögzitenjc,
_A
uráte a vi^giilatról kénilt jeg}zókdn}v azon osító A üzs8álatot végónek nyilátkozDja
.jelzésérc,
ke az emelógéP átlaPotáról.
Teherfelvevó e§zközök idó§zakos vizs8ilatáról az üzemeltető kóteles gondoskodni.
A teberfelvevó eszközök közül a merev tehefelvevók időszakos vizsgálatár a vonatkozó neDzeti
lzdbv,nv 5?erinli :dóIó/önke1l é( modon keU
"hfcehi,
Áz emelő#p idószakos vi^gáatála €m€lógép szakértó jososulr,
A2 enelősép főviz§gálatára kilwe az 1000 k8,nál nágyobb megengedett teheíbírásúemelőgé-
pei és az olyan emelógéPet, amelynél a kezelói fuunkahely áz emelókocsin van. és a kocsi 1.5 n-"el
mdgJgbb? emeürelö - e. .Zerke,el: qAgj]áldd eme]ög.P L§:nl9.i. cMk a s/ell,é/eti üz,gJ,r...
emelógéP vi6gáló is jogosult.

746
 8. A róktározá9 munkavédetmi követéLményei

á fuktáfuztíri műqebtek biztúBógi oisgildtót ígénló úóholfuok

A ú]<tároási múveletek biztonsági áttekintő vizsBilatát akkoí ke .lvé8ezni, ha az átlván}zat, az

egységrakomán} vagy az anyagmozgató eszkóz vráttozik, Bármely változtatás hatásajn és hj]ön
mjnden egyes vattozásn néde leg^llLbb élenb na&áfutéttéhllést k lf végezíi,Íelhaszn]álva a napló-
futtjelentéseket 1helyzet megtörtént eseteinek énékelésére,megtámogatw ezt egy he\§zinj fizikai
§zemrcvételezésse1 annák érdekébcn, hogy tjelentett helyzt reprezentativjelá§t ád e a tárolóesz-
közök folyam*os biztonságáról.

Á követkeő olyán nem kizáróla8os - váttózáslista, ámelynek biztonsági üzsgálatot keí €redmé-

- a tal8onca tipusának lagy s/Iirtnányának változási

- az egységíakonányok kezelésfuódjának vagy a használt rakodóláP tipusának me8változtátlisá
- á mozgatott áru tÍpusának megváttozása
- áz egységrakomályok úéreténekvagy tömeaínek megváttozása
- á íakománykéPzó evközökön tulrylló lakonány bevezetése
- á károsodott tárolóeszkózök nennyiségenek növekedése
- változás a tárolóeszkózóket üzemeltetó személ}zetben
- a tiíolórendser átmenó teljesítményénekváltozása

A raktárakban speciális fuegoldásokat kel alkalmazni ázokón á területeken, aho] egydánt meg
jelenhetnek egysésrakofuányok és a keeló személ}zet is, Ennek tipikus példája a gatéria §zintek
kiszotgálása. Ha ez á kisfulgátás viíás emelőtargoncávál történik, akko! egy!észt biztosírani keí
a szabad fclrakási hel}tt, násrészt meg ke! akzdályozni, hogy ezen a hcbtn a sz€fuélyzet leesésébő1
baleset következzen be, E két követclménynek vdló megíeleléíemutat be Példát a2 alábbi ábra,

a) Vitlá5 rálgoncás hozzáléíés

b) Rakodókapu
c) Rakodókapu
a személyzet hozzáféíé§éh€z t.záfua,
á targoncás hozzáíéíéséíe
lezárya, a
a
F
taí8oncás hozzáférésérényitva
személyzét hozzáléÉséheznyjtva

81 .ir4PéLdaómegenett6kodókáPU€L,Btamntbenkodá5jVóty(nakodós]pontátéllátolttárcLó,int.e

14l
8. A raktáro2ás munkavédetmi köVeteLményei

Tanu Lá5t segítő l<érdésel<

1, Kinck a ki]telessége d biztónságos fuúklfeltételek megreremrése?

2.N,lelyek a úunklvédelmi oktrtás fóbb témíil
3,Mihen témáki tér ki d munklvédelni szdbíly,lt)
4,Nlit je]ent a kockizdtértékelési
5,Mihen esetekben kell i llktárbdn i bizfuns,igj ,ittekinrő \izsgílaroi elvégczni?

148
9. A ral<tőrozős l<örnyezet-
védelemi l<övetelményei
A kórnyezetvédeleú iz á táísád.lfui tevékenysé8, amely & emberi táísdatom által saját ökológi
ai létfeltételeiben sáját m$a áltJt ókozótt károsodások megelózésére, a károk mérséklésérevag,y
elháJitásárá nán],!l, A kórn}tzetvédelem fóntóSnak t tj2, hosy az embe.i termelési, fo8yasztüi
rendszer fenntártható legyen, Ezen elveknek érvényesiilnie kell mind i aktárák léte§ítésénél,
fuind

9.r Áttatános l(örnyezetvédelmi köVetetmények

A kö.nyeztvédetemról szóló 1995, évi LIII, löflény elóírja, hogy 'A környezthasznátatot úgy ke]l
negszeflezni és végeznj, hogy
a/ a legkisebb méliékúkdrnyeetterhclést és igénybevételt idézze eló,
b) neg.lőzze a köínyez.tszeonyezést,
.' kizárja a környezetkárosítást,"

A törreny rende]kezika körn}€zeti elemek e8ysé8es védelméról,

- Minden kórn}tzeti elefuet ónmagában, a többikörn}ezetj elemmel alkotott eg}§égben és az

e8yfuássát vátó kólc§önhatás figyelembevételével kel] védeni, I8ényberetelüket és terhelésüket
ennek megfelelően kell szabályozni.
- %lamely kórn}tzeti elefu igenyberetelének, iíetve terhelésének megelózése, csökkentése vagy
megszüntetése .éljából nem engedhetó mes más körqtzeti elem károsítása, szennyczése,

A környezeti elemek Védelmének legíbntosabb terűetei, amelyek §zoros ugy keresbé szoros kap-
.roIJfu Jr válrak J -dklilo7j. kölnyezeN.delí.ve':

Á R ld véd€ln€ kiterjed a ftjld íelszinéreés a íelszin datti rétegeire, it lajra, a kózetekje és az á5vá-
nyo]<ía, ezek természetes és átmeneti forúájrá és fol}amát1ira,
A fijld védelae nrgíban foglaljá a tJtaj termókePesése, szerkezete, víz- és 1mgőháztartása,
valaúint élóvilágá védelmét is,

Á víz véd€ln€ kiterjed a felszíni és íelszin álatti vizeke, 1zok keszleteile, minősé8ére (bel€élwe
a hómésékleti viszon}2it i' és mennlségére, á fel§zíni vizek nedrére é§ Pdrtjára, a viztartó kep-
zódményekle és azok fedőretege]le, valamint a vízzel kapcsolátosan .jog9ebátybán va8y hatósá8i
határozatban - kijelölt megkülönböztetett véde]em alatt álló (védeft) terűetekft,
Á vizek temészetes hozamát, lefolyását, ár.mtási viszonyait, nedíétés Partját c§ák á vizParti
élővilá8 me8{el€1ő arányainak megtartásálul és működóképességlik biztositásával s,ábád negvil-
ioztatnj ú8y, hogy az a környezetj célkiűzésekteljesitését nem veszélyeztetheti-

149
9. A róktározÓ§ kÖrny.zetvédetmi követeLményei

A létgó védélrnekiterjed a léskör egészére,rnnak folyamataira és öszetételére, válanint a klimára.

A levegót védeni ke]] fuinden oLWn mesterséges hatástó1, amely azt, vdgy közvetítésével más
környezetj clemet su8Inzó, fólyékony, légnemű, szjlárd an}aggal minóségét veszélyeztetó, vagy igén
egés^éget károsító módón terheli,
Á ievékenységeLléte§itmények teí,ezéséné1,meg@lósitásán]i1, fó]Fatásánál, valamint a tcrmé-
kek előálitásánál é§ hásználatínál törekedni ke11 aía, hosy a lég§zennyező anyagok kibocsátása íirú
a lehető ]eghsebb mértékúlegyen,

Áz élőülá8véd€lfué á2 ökológiai rendszer te.mészetes folyáfuátáinak, úinyainak megtarlása és hűtó

múködóképe$égének biztósitása ngyclenbevételéve1 - vdamennyi éló szervezetre, azok élctközöy
ségeire é5 élóhelyeire terj€d ki, kö\?
Az élóvilág igénybevétele csak ohan módon tórténhet, amely ú életközö$égek tcrmészetes fo-
lyamatait és viszónyair, a biológjai sokféleséget nefu kárositja, iletőleg Íunkcióit nem veszélyezteti. g!oí

A ɧzélye§ ányAgok káíositó hatá§á .lléni védelem kiterjed mindcn olyan természctes, illetve
mestdséges ányagía, amekt a kö.nFzethasználó teÉkenységesoiln felhasznál, elóáLlít, vagy for 9,3
galmaz, és ánelynek minósése, men+sége robbdnás és tűzveszélyes, ndioaktív, mélgező, foko-
zottan korróziv, íeriőzó, ökotoxikus, mutagén, drginatkeltó, ingerló hatású, j]letóleg má5 an}2g8d1
kölcsónhatásba kerülve il}tn hatst elóidézhet, va$ ;

A veszélyes anyagok kezelésekor, felhasznátásakor beleértve kjrcrnclésüket, Ektároznukrt,

szállitásukrr, gyártásukt és alkalfuázásukrt továbbá, vesályes rechnoló8iák a]kalmazi§zkor ólyan
védelmi, bizronsági inté7-kedéseketkel tenni, anelyek a környczct veszélyeztetésének kóckázatát
jogszábályban mcshatáíozott mértékúre.sókkenrik, vagy kjzárják. 8ia ,3

A hulladékok környezetre gyákoíolt hanásii e eni védelem k]terjed mindazon anyágoka, termé
keke ideértve azok csomxgóló és burkolóanyagait is , am€]}tket tulajdonosd eredeti rendeltetésé
nek megfelclóen nem tud,úgy nem kiván felhasználni,i etve, amery azok havnátitá során keletkezjk,

A rlktárak körn}eewédelúi kérdéseirkét szemponr szerint 1ehet megközelíteni; i raktárak létesi

résével és az üz€meltetéssel klP.solatos tényezők számbavételével.

9.2. Raktárak létesítésének

l(örnyezetvédeImi tényezői
A raktárak ]étesitésénélkörnyezctvédclmj szemPootból elsósórbdn áZ energja megtakeítás és a vele
ö$zefiiggó Co] kibócsárás csökkcntése játszik szerePet, Természete§en a megtaküítás az üzemel alrir _n
tetés so!án jelentkezik, de már létesitésnól cldól, ho8y az a]kalmazott éPitészetiés épúletgépészeti
a

n€goldások ezt fuennyire teszik lchetóvé.

A taPa§ztdtátók szerint ádagosan cgy raktár múködtetésénél i felhdsznált energia 80 százalékít Ki;nt
a világítás teszi ki. Több olyan módszer létezik, amel}tl az energiá isény csöklenthető:

-Egyszerű negoldás, ha a raktár bizonyos .észein felülvilágítós áblakok keriilnek beépítésre,

4gy a természetes vjlágitás az ry nagy íészébenelegendó fényt biztosít.
- LED világítás alkalmazása,
- A Világitási rendszer o1yan megoldása, ámely lehetővé teszi a íényforiisok 30, 60, illetv€
100% os üzemeltetését, és a me8feleló v ngitási száZalék beáütását, }ír
- Alternatív enefgiafolrások, nalelemes rend§zerek álkálfu ázása.

150
 A róktá rozá, környezetvédetmi kövétetmény€i
',

Az ráktári ener8ir szükséglet másikjetenrős részét kéPezi l különbözó raktárrészk különböZó hő-
mésékletjgényeinek biztositása, E tekjntetben is egyre ndg}obb szerep jut az alternativ eróbrrásók
igénybevételének, Ez lehet a vi]ágításnál már emlitett náPelemes mego]dás, dc eg}te több raktár
megvalósírásánál atk lnizzIik azt a körnFzetbarát ene€iákóncePciót, aho1 az alternatív energia
l
foíást a természetból nyert réte8viz jelenti, Ennél a megoldásnál íétegvizból kinyert húlő és
ijtőeDergiát, valamint a technológiai hűtés huÍadék hőjét hó.serélők és hószjvattrik segítségével
haszDosítja az épületgépészeti rendszei
Az igy elóáIitott ene€ia felhas"nálásáml megoldható röbb rdkiirrész - pétdául mélyhűtő raktáa
hútő raktár, zöldség g}tinölcs rakit frissáru raktár hútése, áz éPiilet iítése, klimatizálása, valamint
a raktári dolgozók hásznátxti úe]e8 víz e]látása, Á rétegliz á te]jeseD zárt r€ndszerú hasznósitlist
kövctőcn, öszetételében változidanul, szennyezettség nélkül, nyeletó kutakon kereszól vjsszijut
a tdaj ugyanazon rótegébe, anonnin kitermelésre került, A ráktár" energiaj8én}€ egy há
'Zóld
8yományos rcndszerú létesitményhez képest -,10% kat alácsonyabb.

9.3. Raktárak üzemeltetésének l(örnyezetvédeImi tényezői

\ ]ggát A ríktáraküzemeltetésc soiin számo§ olyan munkaíoiyamatot végeznek, amelyek akir közvedenúl,
vagy kódetve okozhatnak környezetszennyezést.

Ranarn 8é!.A .n.r&i4 isé"ré^ek sötr}ehűs.

Az egyikjelentős körn}eetvódelmi terúleti a .aktározási folyanatók sóiin hasznát gépek ener
gia igényénekc§óklentésérc iránFló töftkvések, A tipikus raktári gépek; a különböző targon.ák,
amelyeket nagy válásztékban kínálnak a tárgoncagFltó cégck, A jelentős targoncagyártó cégek
nindegyikéról elnóndható, hogy gyártmányfejlesztési tevékenységrik gócPóntjában az encrgiara
kirékossági íejlesztések állnak, A hatékony energiátakarékosági technológiái mesoldások alkalma
zása az anyagnózgitógéP ]]yá!tók között egyre n€yobb v€scnyelőrytjelent,

Á gyártnányfejleszté§ ener8jamegtakadrlst eftdmén}tzó tcrületei:

a nagy teljesithénrj váltóáramú meghá.jtások nemcsak energiát tákalitanak meg, banem
energiát is nyernek vissza
- a hidraulikus kornán}zás felvíltása elekrronós koroányzással
- a hőveszteséget csökkentő szabályozott akkümdfuor töltési techniká

A jelenlegj íejlesztésegyik fue8hatálozó terüete a litium_ion enelgiatáfolók alk lmazása, amc]y

aki! 30%-os cnefgia megtakditfut is ercdnényezhet.Toqíbbi elónyei: a kisebb töfueg, a gyorstöltési
lehetőség, ajelentősen hos§zúb élettartam válamint a maSas lratásfok,

KbaJ.zetaé.Ielem d rakflíirón!ítd§ba és az d.Inínfufuíxűba,

A kömyczcftédetem nefu tul jelentős terütete, de mindenképpcn hozzátartozik a laktárirányítás
és adminisztráció tcrületén íelhásznált nyontarványók fuennyiségének .sökkentése- A mindennapj
nunlavé8zéshezbjzo,yos nennyisé8rj bizonylat előátlítása szűké8es, anetyek tehetnek az iíán!í-
tás é§ az árukezelés és áruköVeté§ bizon}4atai, A körn],ezetrede]mj szempontók éryényesítésevj
60, illetve szont he8követeli, ho8y ninél kevesebb papíralapú bizonylat készüljön,
Ma már az elektronikus iníórmádóátviieli rendszerek 1ehetóvé leszik az ún- rak
'laPírm€ntes
tár" ne8ulósítását, Áz elózó ftjezetekbcn ismertetett EDI rendszcr a partnereklel való káp.so
9. A réktá rozá5 környezetvédetmi követetményei

folyamatokban teszik
laftartásban, a számítógépes íaktáriráflyítási rendszerek pedig a raktári belsó
tehetóvé a PapíralaPú bianylatok meüózését,

Raktári hrlhdékok kez. lése

ú8y kel
A 2000, évi xl,lll, tv, (Hülldékgazdálkodási törreny) elóirja, hogy minden tevékenységet
megterezni é5 végezni, hogy az a karnyezetet a lehetó legkisebb méltékben érintse, illetve i
kör
.yát t".n"te." e. igenyb*ltele csöklenjen, ne okozzón környeatveszé\úterést, illetve kórnye
*t bl"t*it huladékképzódés úegelózését,a keletkező hu[,dék m€nnyiségének és
""""y""e,t. csökkentését,
""
a huliadék ha§znositását, környezetkiméló áítalmatlanitását,
veszéb€;égének
Aióúény rendelkezik a kót€ l ezettségek megszegóinek szankcionálásáól is:
i;kenységével vagy mulásztásáEt a huladékgazdákodási jogvabályokban, ugy reá vo
"Aki
Mtkozó hatósági határúárb;n foglátt kötelezettségét megsze8i és ezzel á környezetet regélyezreri,
folFatja
sze"nyezi vagy kírosítja, vagy teÉkerysé8éta környezeüédelmi előirások negPegesével
pge]lenes terekeny§ég) az e töíényben, iltetóleg a kü)n joggab:i\okbm
i" ."issi"ki,,
"gyü.i
(hiinteiopgi, polgári jogi, közigazgatási jogi stb,) felelósséggel tartozik"'
foglattak szainti

A ielenl€g ervfrve. megl,Jfuoza, J hLi]3d,k fosJm,l lgen jol Lófllti íeg d $/kollal e, ,Z
,*,)*,.".^.-|g"t. i, :000, e, i XLll l, rörer, me8h,láloz-á , mi,/e" nl,,hu]]Jddk bínely,

,""'-"", ,, n-elea.,e wennLl k"tegariák v,]áípl}ikebe ldlLoe rü§ ag} aí}Es, aTelylöl
',
birtokoi megválik, megyá]ni szándékozik vrgy úegváni köteles"'A hulladékok tétels F8yzékét
, hultadekokleglzekeá1 szóló 1612001, (vII.18,) KöM rcndelet tartalmazza, Ez ajelenleg
ér
i,|", e*Opii.H.Uaer. ratalóg s (EuJopean Waste Citalogue, röviden EWC) alapján készült
hutladékjegyzék,

A hulladékok eredet és a halmazállaPot szerinti osztáyozását az álábbi tábiázat 5dí élteti,

HJmaz.]1aDot Ve!int
Fol}rkúny I lsztrP"zerú Gáznemú

Tele
fiistje
pülési

iPari meléktermékek

lési olajok, hígtrágya aá:rok

különféle iPdi törme

fiistök
9 1. tdbláol HUlladé rc ( oqtátyozása

A hu[adékok tarájÉ és a űre való hatá§ánák vizsaálatán]íl negálapitható, hogy a hutlldékok

1eg

,ukmrbb. wülr,ecytrl relmev{e, belog,dóia J lJáj, A nem megielelöe1 kryelr \uUrdekotar,

],ok bollire-.-keit , .,lprdeh ü d td]aj tel"/ln,í "7etmoc,l,i,37 be"Zlúiróg d LJ]á'bá,I$
eI

szennFződik a talaj felszine, majd z anyagok bekeriilrek a tatájüzbe, ahol az ármlás révéng)€kan
j€lentős vizbázisokat reszélyeztetnek,

752
 9. A raktározás kölny€rétvédéLtfi i követetményeí

Á hu adék szeres és szervetlen alkotói a csápadékvizzel kilúgozódE, kiilöníéle sók klorid, nitrát,
szu]fát srb, nehézféfuek, szénhidrogének és nehezen bomló e8yéb szerves nikíosannyez6k fo!-
májában kdaetve á vizhinőség romlását okozzák,
A levegó szennyezódése: A szery€sanyag tartalmú hulladék bomlása során jelegzetes búző§
8ázok keletkeznek (ammóniá, hidrogénvulfid stb,), a kealé§ nákiili hu]ladékhalmok nnom Porát,
iletye nagyobb darabjait (PáPir, műan}28 fólia) azonbxn a szél va8y kisebb légmozgás is á l§eaó-
be emeli, Á hulladélderákókón önsFüadás miatt vagy a hulladékok nyílt téri (tjttott!) égeté§ekor
keletkezó égéstermékek(fiistgáz, korom, pernye, dioxinok, Póliüomás szénhidlogének) köaedennl
szenn}tzik a levegót. Nem elhányagolható a hu adéklerakók úvegházhatást növeló metán és szén-
dioxid-kibocsátása sem,

A íentiekben 1eírt környezetszenn}tzés negelözésére a faktárak hutládékkezelésénéI ?Jállbi sza-

bál)okt kell betartani: ^z

A munkzfolyamatok során keletkezó (nem veszélye' és a konmunáis szilárd huüadékot

G,emetet) a munkahclrn dküönitve kelt 8},jjteni és tárolni,
A nen reszélyes, bonló, szefies anya8ot taltalmazó, valamint a bűzó§ temelési huíadékot
fedett, résmentes, mosható, íirtódenithető, pormentes ürirést biztosító tartálybaD ngy kon
ténerben kell gyűjteni,
A g].íjtőtaltályokt a munk nelyól az erye a célra kijelölt tárolóhelyre naponta be kel gyúj
teni, é§ onnan rendszeresen, de leg,lább hetent€ kétsar el kell szillitani.
A tirolóhelye! a hu]ladék nem sznnyeáed a környezetet, A táblóhely le8yen tisztán tart
hátó, rendelkezzen üaételi és szennFizkióntó ]ehetóséggel, illetve szátlitó jáművel törtéDó
megközelítési 1ehetósé8gel,
Á bomtó §zerves an}€sok, !2lamint a búzös hulladékok gyűjtésére szolgáó tanátyokat napoD
ra, a tájolóhelyeket, i]letve kömyezeniket íendszeieseo, de 1egalább hetente két alkalommal
kell tisztírani és fertódeníteni, i]letve szükség szerint 8ondoskodni ke á óváíok, .á8csálók

A munkahelyen keletkezett veszélyes hulladékot, termelésj sznn}vikt küón jo8szabály eló

írásai szerint ke kezelni,

TanU[ást segítő kérdések

1. Melyek a környezetvédelem teniletejl

2. A laktá.ak
létesitésénélmilyen kórnyezetvédelmi szenPontok játszanak szerepetl
3. Melyek a körn}€zetvédelni területek a rakrárak üzemeftetése soránl
a. Me\tk a szabályai a raktárák hulladék kezelésének?
5. Ho8yan érvényesülnek a köínyezetredelmi szemPontok i rakárilrnyításban és a2 adfuinisztrá

el-

153
1O. Tárolóeszl<özöl<
(ral<tári áttványok)
létesítése,e[[enőrzése
és l<arbantartása
A nktári állvinyok t táJolás ataPeszközei, a raktáJban tárólt ánk teherhodó szerkezetei, Létesíté
súk és haszn e;k különös góndo$á8ot igén}tl, nivel meg ke felelniük
a tárolási köVetelmények

nek, ametyek a rakományok kiatakí;sából és azók keelési nódjából adódik,

Áz egységrakomány
ii.jo a a"y"r. jelenrő árutóneg me[ett djnafujkus igénybcvételekis érhetik
,
a kisfulgdó ;épek]€l
" ",.ik
"rhelést
kózverlen kaPcsolat miatt, Ezért a raktári állványok tervezésérc,1étesiré-
laló
*" e. n'"-á",a." - Pne (European Racking Federatión Eu!ópai Álvádygyáltók Sóvetsége)
oii.n -.op,i o"b"any--zit kif;jle§ztését ke;deményezte, amely klilönbóző tiPu9ú á]lványzatok
és Polcozatók használatát kúlönlc8es átkalmazásokban §zabál}ozza,

Az áltványzat elefueinek múszaki jelenzőivel kapcsolatos szakértelemmel és a termékek biztonsá-

qo,(helb|-o<ipe.,egel"Lnegha'roz;,áraJk'Ima,/imll,,lnód,Ze,ekt,ldlaPp"rLrerarermel
i"-.i.,*aaü",i'.,,q eruzi,." 5gycle-b, wcnd. harmor'zr]r ,rmoonLolrol lc lon europ"
iÉl, l.,U"."l r^,'lr, A 1.IhJ,/r,]ókn.L .d]=7ol8,]lJi,n kole'e/clL -gei vánruL
köveielmé-
Ózintén ;!ópai szabvány (EN 15635 |2008) rendelkezik a felhasználóka vonatkozó
nltkő1, anely nzglur jelzettel is kihndeÉúe került (MSZ EN 15635:2009) A szabvány célja, hogy
következményeit a lehetó
, *,":iy* ti^."É,e, *gy a szerkezet sé!ülésénekkóckázatait és ezek
legkisebb mértékűre csökkentsc.

Á következókben az üzenelt€tő íeladatai kerülnek bemutatásra,

1o.1. Üzemeltető fe[adatai táro[óe5zl(özök

(raktári ál,tványol() tétesítésénét

A szátűrandó tárolóeszközök biztonsá8os teherhordó kpacitásának megteNezése érdekébenaz

kell mcgadnia:
üzefueltetónek a tároló reldszer tervezóje számára á köretkezó iníormációkat
szándékoznak, valamint
á) az épület részletes adatáit, amelyben a táíoló rendszert elhelyezni
anoakkölnyeatét
b) a tárótó és az anyagmozg,Jtó eszkózök alaPozásául htsznált !ádozat jellemzóit
o,r.o"oto. ,i."t-al áru részletes adatait és bármely rakodólap E8y más tiPu§ú tehefui
"j -seló seg€devl,öz leírását
d) a tárolóeszkózök megengedhetó terhelésének nűszaki előírását

155
10.Tárotóészközök ettenőí!éséé9 kárb,ítartá5,
(ráktári áttvá.yok) tétésitésé,

reve az adótt
e) a tárolóeszközök eLendezési alaPrajzát és a téíbeüelhelyezkedését, ho8y ngyelembe
ídn!1 ./ íu^ elhellf/óehe/ e§ kilf|,|éhf,
jegendó uvLo/l leh,, fn len,7ni
ljmcno relicn
rl , r,",,"a: ",,"*.",g"ro ltmi** lleloaul J lál8ón" ,lPG^ thl Th^l"_,e],o]l,'Jl,
-arolo" lellelele[el ld l,goncá
zkolokkel kapc,olllo,
,ugJ,ik,, d n Ukoof,re7
'ordJli,i
.
./:ik\eoe, ks/oIgd]o lo\o,ofu voaálkolo kdvete|íénLeket]
,/r'kj e'ó,d,o\"l
,, r,t i'^*.a"'.".," + iL",dIo-g,á volá-ko/o m!
", aln"k reghar,roz,di-, hofl.l,,olóes/kö/ök
ir o,,/-/eFl,,et lJ ,ég!?/e
Iio*"r.;.y"ttei-terezenjövóbeni vátoztatások hme,t iníormációit
'j' ".i."iar'
éledm,íFhózhJl, ha , l,chrolocM, ,
MeA ke jcg}.7ni, \og] J 'ell -/na]o,/aT;r" [edvc/obb
ve,ó Leg-i, mivel lg! bizto, i|haló J/
, ii,,, r,"i',a.a..,,*. ,elezen rcladJlok,l c8v gcaelal,el
..",","g,'r"ro"w".gl^,,\oZ kiPcqolodd ldkl j-: e,7közdk Lö/ör,

és üdmbe hebt züé:^ v+t:

Hazá vánrok ös§zeszerelését az üeIneltetó végzi az
ö§zeszerelést
p""* **,*,ti -*r"zetterwel azono§ íontó$á'uak, A munkík
il;ffi, ;:,.*:í'ö;;i ^"
le\4,a ío;;;,,H:'[,;:§".
;;;,;;";:;;;.",s'F .nlo..bero|E-§il
adni. me]y
llF;kór ol}in iraso, szeleks
a szaliro kóRles "."kál
dóleo,oiFJk,zin|:evclegveló, E/en
,.,,:i:;;:;;.ö,,;;,;i"r, rirr,*^r",gl "i",l, ",?JtL,ó rc,"r"ozo fiptlmetfld leü!,lol
lálolóewkö7ók billon,Jgos le,\el,,er"
krvül3 \7áIl|ó kolele, a megjel"ílL,n;,
l*,,,.i'r"..lo". u.*i, éI}tl á íetha,7n,]o Lötel,, aXaado ieUe8gel
"n
,jllaPot"í ,Pl, lekew mJg6<ig Éc
F,óloídL]\Jl, hogy a/ ü,en rle, rcí,ía llrcloeszkö/ók eleoef
*u,,,"",.,*"l"yi_,
i",i:^,
hemek be,
"j.,":;,
Válamenn}l !iltozt!tást megelozoen ]""T:T"tJ:::::ilij:,f:i:§--ffi Í1,
a s

keu, es a kJPotr Bnacsok,t koverni keu,

(z;Illlói ula,rlJ,okld ös/h"n8ban kellfIvegflni a köt'l!,/ol ,/e,'nL:

"]il".U*", .
A vJlozllltsokJl
" U,"",le,e li 1,lt rakodni
elön az rJJLmy,ol
u"gu.'u",ko""r utgzen tr$ váloaaijok
k]egé"ares'k
hl , láloloes/k^zdKón resf.r,*,"t
" l"i. i"*. tr, ailz e, zkozol ,z"tliroid kimoldoían
ióú nen hag}4"
bi/lon,á,
".".j.,*l",..
H,;:i;:;;i;;:-;,",l," s"lo*",-, ",l,,"ínv,q]rc/ld}át köÉlöfn,a
", helwflnfk meg{ehlö iídpot,1 Leu
"' ,"u,,ot", -
;:: ;;]r;g;,;,;,,",,,o "r,dlF
,arbfNnó helyen, a láolóe,zkörcköa_vág,y
-""i:;:;. , lehefb,mfJ \óíatkoló UlJ,tlj,okal mdJ
"^ i'"'"§:;;,;;,;;".;r*lLe'Jíűen nodon, á múnklvá]]áló|{ ,]Bl eíhflö ,velwl,
'all,álo
dóan ke]l felüítetni,
bi,toísásáéífehló! §^nél},t keÜ Ljie''l,,,::^'j"
A lákál u?en Phetoierek J tíold.§zlü,ök \/eíi'\íe\k2o,,olato| kel] laaarla
i'l'J*ir, *".,,,,U"" kóólnil4I A
'elelós
'olgo/ók]<J
,uro|óe.ZkdlöL,7J]]lrcJaval*feradar;rkdoell,noari1,|oe,zköókbiZlon-gosü/fíiJlldPolbán
a iJtolo- é,,íyagmoz
,-___L_,.-, l,-".". Linle, meehnuu.,,, rl dlp]al mtldíi dolgozokn,k
;;.:;i;;;k i;:,",r;"l íe"gfe'eló kf p7e5ben I"ll *"ze"u]nluk
"Tíií::,* ; ;;;.,"..,i.-l s,.L.,ng"*,+l*";í.i:ilTf
VelerekrcL e. kocl{azaErrckeies alápján
a Élut( ]l
;T:,.f; li i*ffi ;"l:"
ovinle7kedé,eko|,
;; ffi;.;;:;;;,.;;,l"- **,i"*r,"*g, Fgle,me
zre,ö L,blak
"-lLJ]

156
 1o. T6rolóésrkörök (laktáfi áttványok) tétesítése,€tL€nőrzésé& karbantartása

1o.2. Táro[óeszl(özök (raktári állványok) e[[enőrzése

Azók á sérúlések,amelyek üzemelés közben a táJólóeszközök szerkezeti elemejt érintik, roítják

a megállaPitott tervezési biztonsági tényezőket és csökkentik a teherbí!ó képe$éget. Rendszeres
elleíóízésiés karbantariásj rendszenel ez szabátyozható, és a felmerüló problémák méGékelhetók-
Valzfuennyi §érúléstazonosítani és ha]adéktatanul jávitani kell,
A t]irotóeszközöket biztonsági szemPontból á tárolóészközók biztonságáéít feleló§ §zemdy
áttát meghatározott módon rendsze.esen e[enőrizni ke , küönös tekintettel a sérülésekre,Lnósó
djísn. V,lanennl károsodáíól vagy eg}€b felfedezett bizronsági problémáró1, valamint a k ro§o
dás.sökkentési eljárás résekélt lefol}tatott értékelésekól fr]jeg}zést keí késziteni.
Á rendszeres ellenóízési időszakok kózótt kelerkezó sérülésekról, vagy biztonsá8i Problémákól
ésAeIő személy eonfuljdenteni köteles a íllelós szemé\nek.
^z ^zr

Á rendszeres elenórzések gyakorisága és mértékeszámos olyan tényezőtól ffig8, amelyeket a te

lephelyre jellemzóen ke]t figyelembe venni és a tárolóeszk&ök biztonsá8áért Bletós §zenély áttal
llJ.b.n meghdt,,o/ai. hog) , ruklá úzene]e\i íe féreIe:nek mfgíeleljfn, /Úr,Jiro. elorra., \ogt
a rendszeles ellenő-ést mú§zaklag ítlkészúltszemélynek leg"lább 12 havooként kdl elvégezni.

Áz e enőu és fő teriiletei D alábbiak legyenek:

a) a szerkezet bármely részének deíbmálódása, különösen az oszloP sénilése és a hosszrartó

b) az oszlopok a ffiggólegestól való eltérése

c) vatáfuennyi alkatresz álapota és megfelelóség€, küönósen á tálPlemez, válamint a hossztartó
és á lábpfoÁl kapcsolata
d) á l,egp.[eí vJíJ, v"g} dz alapanFg repedese
e) a, éPület Padozatának á]lapota
f) a úlodólapon lévó rakományok helyate
g) az egységíakonány képző eszközök helyzete az átl!ínyzátón és a Pádozaton
h) az állwiny a telepítési tew éslvasy a szerelési utasíiisok szerint éPült e meg

Egyéb biztonsági szemPontok, tmelyeket e[enórizni ke :

a) a terhelési és t4ékoztató fehatok ki vannak-e hetyezve é§ naprakészek e
b) nincsenek láthatóan njlterhelt iilolási Poziciók
c) az egységrakomán}ok álékony§ágá negfele]ó e
d) az eg}§égíakományok mérete me8fele16-e

Az íűványsrtkezetel észlelt bármely Lirósódás esetén ki ke Vizsgálni a probléma lehetsé8es okait

azzat a céllal, hogy a probléma €1őfoldulá§ának !"1ószinúsége csőkkenthetó vagy megszúntethetó
legyen és a kÁrosodás ne forduljon ismét eló- Ennek megli:lelóen ke meghozni a szül§é8es intéz,
kedéseket. A legg,yakabban elófordúló, neghibásodást eredmén}ezó okok a következók lehetnek|
a) az emelőtaigóncá hibás üzemeltetése
b] a t.!8on.Jke/P|.ii L;P7e. vJgy lovabbkdpze, tr:nö,egel
c) vátozá§ok az erederi ányagmozgató bereld9ésben;
d) az anya8mozgató berendeás nem megíelelő á aporai
e) niltozlisok a hasznátarban lévő rakodólap eredeti típusában vag,y minósé8ébeni

757
1o. TáloLóeszközök (r.ktárj áLtváíyok) tét€iíté5e, ett€nőrrés. és kórbántartásó

f) séíült nkománykéPző eszközöki

g) a rakonányképző eszközökön tuln)aíló rakofuány;
h) tu]ságosen kis távköálq
i) nj]ságosan kicsi á kiszolgáló fólyosó széles§ége;
j) nem negfelelő rendtanás - kiömlött áru, á rakományképző eszközók eltorlaszolják a kiszol,
gáló íüosókzt stb,i
k) elégteten vilá8itás;
1) a padozat nem megfelelósége,

,4 tó lo lóe s zlórö k s2úA.zeti e b u, ine h { isgi l o ta

Valamely hossztartó, konzottartós íIvány E8y pólc nilterh€ltíek tekinthetó, ha maradó deformáció
foldult eló, illetve hx a tchajlása nagyobb, mint a negengedett leh.jlás mértéke,
Jelenző 1ehajlási határértékek lehetnek a következők:

d=l7200 .*odólapos állvádyok gcrendái és acél polcok esetén (]ásd á 10,1.ábrát);

d=L/100 konzoltartós allvány esctén.
L = a teherüselő taltó feszrávolsága,

jo1 dbrd Io$ztórtó tehajlás

Ha §ztaú biztastó e le nék

Á biztósitóetemek (lásd 10,2, ábra) meglétét iz el
0
l€nót/e. é" a j"V (á. .oan cüerórizr; kel], A \,.sz
fu LoL 3\lalIan elmo7duIa";ndk Tegelöa.c eld"Lc
ben bfunely hiányzó biztosítóelenet haladéktatánnl
potolnl k.U, A lelFPhel}fn d hó..7lJlto,blllo{ló
elemeiből készleten kell tartani
0

102 dbro No$rtánó b[to5itó elem

158
 10. Tárotóeszközök(raktári átLvÉnyok) Léte9itése, ettenóEé5é é5 karb.ntartá9.

Valanennl po]cos és Ekodólzlos tárólóe§zköz (átlvány iendszci) esetén ternelés,tátt

á fiiggóleges

tól nló eltérés ]egfeljebb 1/200 éftékűlegyen, Bárnety ezt a mértéket meghahdó elmózdulás esetén
íC kcU hnnra .z.llrlo ígr-lne,J jp e7ÉeUp ,ol/p\ilc,
Az áí{ínykeretek luggőlegestől való eltéréséresokkal éúéken}€bbek áz ún, keskeny fo!rcsós
és az automalizá]t tároló rendszerek,ltt a megengedelt értéketa géPi eszközök szátlitója határozza

Áz alábbiakban leírt szab:ilyok.sak x teljes hó$zában kihajló á ván}elem kálosodására vónatkoz

nak (lásd a 10.3. ábrát), Neft vónitkoznlk az olyrn, fóleg helyi sérülésckrc, mint a horpadísok, r k]
donborodások, a rePedések és a hasadások, Az egy méiernélrövjdebb he]yi kih4lásokzt az 1,0 m es
határérték|ez viszónyitvá rrányositva leher megilélni, Pé]dául egy fél métet hosszúsá8u esetén az
előírt határértékek felét kell alkátnaz,j. Á repedt és hasadt állninye]emeket mindi8 ki kel cserélni,
A károsodás nértékénekméréséta következóképpen kc]l hvjtelezni:
a) Az 1,0 fu hosszú élvónalzót úgy ke]l a síkfelülcire hel}rzni, ho8y a sérúltátlványelen hómor(l
oldllán, hogy az anennyire lehetséges a sérült ierület középen legyen,22 €gyenes él hoss,á
hoz viszonyítva,
b) Az o§zlóP eLhljlása: a ho$ztartók nányíban az oszlop és az egFnes é1 kózötti legna$obb
héz!8 tegíeljebb 5,0 mm ]egyen,
c) Az óVlóp az.áIványkeiet mcrcvítók sikjában| az oszloP és az e8itnes é1 kózótti legnagyobb
hézág legfeljebb 3,0 mm 1egyen.
d) H^ az oszlop úgy sérült neg, hogy egyszene wn ffiggőleges és vízszintes irányí elhajtása.
ák|or baLól jobbra és clö]ról hátla iránFló deformációt ke]1 fuérni és külön kezelni, valaminl
a negfeleló 5,0 mm és 3,0 mm-es határértékeket ke fig}tlembe venni,
e) Bárnely sikban meghajlott merevitők esetén 2z egyenes él és a nerevírő kdzörti hézag ]cg-
íeljebb 10,0 nm legyen 1,0 m,es hosszúságon, vágy ha iz 1,0 m es hosz nem élerszerű,
a rövidebb merevitók csetén arán}osan kisebb.

Nem tartozik szolosan az álluínyszerkezetek|ez, de a tfgóncá és iz állvány kapcsolarában fontos

szerepük van a keskeni-folyosós ráktáraknrá1 2 tzr8oncá negvezető elemnek, A targonca bármely
a padozathoz vagy magá|oz az á1lván}zithoz csád*oztatótt meglezetését, az á]]váryzat cll€nórzési

köletelményejben fi8yelembe kel renni,

159
10, Tárolóe5zközök(r.ktári áttványok) tétesitése,étténórzé5eés karbónt.rtás.

Méretek mi]liméterben

Mérőho$z 1000
")
b)
Rakodólapos
")

10 J, dbro, A ddümóció méré5imódjaié5ó metúgeden e[élések

1o.3. Tárolóeszközök (raktári áttványok) l(arbantartása

A iirolóeszkó2ókön végzett e]leDóu ó vi6gálaton taPaszt tak szelint kockázatelefuzé§t kel végez
ni. A szábúny ennek hárcm fokozaíát haíárcna meg.

1. ZÓLD SZINT .sak meg{igyelést igényel

Ez íokú^re előzőeÁ.n 1eirt határértékein belüli deformiciók eseteire vonatkozik.
zöIá sz],nr azt j.bi,hoTy u ál]vány terhelhetóséSi feliÉt szerinti teherviselő képességétcsök
^
A
kenteli, vagy a rcndszertjavitani nem szúkséges, Ez áztjelenti, hógy az á vány elemeit biztonságoy
nak és használhatónak telontik. A határértéken beliiti defórmációjú álkatrészeket fel ke jegyezni,
mint késóbbi esetleg€s jaűtandó/cserelendő elefueket és a kóvetkező vizsgálaton, afukát egyértcl,
fuúen azonositani ke]1 az újbóli vizs8áat során újbóli é.tékelésft,A zóld szintet meghaládó fokozat
már kockázatot jelent az á]ván}íendsze. számíÉ.

2. §iRGÁ FoKoZATÚ KoCI(AZÁT- oryfi vé§zélyéskáíosodá§, mely azonnali intúke-

dést ig,énFl
Ez a kategórja az d viíykeretek ólyán kírosodáía vonátkozik, amely a károsodási hatá.érték€it
kevesebb, mint ketszeresével léPi nn, és ez a séíiiltalkátrész cseréjét teszi szükségesé.
Ez o\!n terúletet 2zónosit, ahó1 á károsodás eléggé nagynérrékúahhoz, hogy helyre]í itási
munkáró] gondoskodjúak, de nem ánnyira, hogy áz á[vá,y azonnali teljes kitárolását igényelje. Ha
valamely sérült elemrő1 eltávolítótták a rakomán},t, akkór addig nen szabad újra megterhelni, amí8
ajaütási mu.kát el nefu ÉgeztékÉjta,
Az ilyen állqínyok fu€dóléséft a felha§znilónak módszert kell kialakitania annak érdekében,
hogy amig a javitást el nen Wgezték rajtúk, és a tárolóeszkőzt biztonságosnak nem Dyilvánították,
addig tilos hasznátni, I\tn lehet a dátunózotr őntapadós cinkék haszn]ilata például, amelyek azo-
kt az állványokat jetö]il<, amel}tket nem szabad terhelni, amig he\te nem hozták őket. Bárme]y 1

sÁRGÁ FoKoZÁTl] KocK{zATÚ kategóriás sérülést át ke11 minósíteni PIRos FoKo- 2

ZA"íúI{oCKÁZATÚ kÁrosodássá, ha a javitási munkát az eredeti jelöléstól számítva négy héten
be]ül nen végeztékel. .1

j
11. A ral<tár tájél<oztató és
fi gye [m e ztető fe li ratai
hogy a nk
A raktárak nunkevédelmi és tj^é.lelmj kóvetelményeinck érvénycsítésemegkivánja,
tirbiD óLyi! tájékoztatóés figl€lneztető íeliratokdt, jellemzó piktogramok tirtámMó táb]ák

t.urj-"i. ar..rr",e.-, rz ott dolgozok vl,álá szemléletes formábán taritlfurznak in

"-e\ek

Raktáíi állványok téíhelhetó§égéíefi gyelmeztetö ráhlák

A rxkári álván}ok terhe]hetőségre vónatkozó ligyelmeztetó ráblák hasznátata a biztonságos úze

úeh.(e,n"k e,3 J,óoc ,|,,"o\hJ /rlJ-il.,klonto e,z,,
A telhethetóségrc vonatkozó lig}elmcztetések a7 eszközök biztonságos használatánoz fontos
infomációkat adnat, A terhelhctóslgre vonatkozó felimtókat az eszkózökön Mgy közÉdc!ü]
nre]

lelruk .,enbcfu10 L(lJa . iol IaL".|óJn kfll e'\'}c,l ,

A terhelhetőségre vönatkozó táblák M érthetőség érdekében ninimáis információt kó?ijlnek,

A bDtonságos úze;eltetési 8yakorlat kjdakítása és dz öszcs venély (aki azeszközökct haszníl
ni íogia) m"egfele]ő kiképzé; érdekébeni táíolóeszközök felhásználóindk szül§éges konzultáli]
t",iei gya:,to;a",t, oá.t célszerúfelóntctni t tárolócszkóz szállitójának nevét, A,
a t,,iblákon
egységnkinán}ok tárolásárá szolgáló rakrári allványok terhelhetőségére figyelúútetó táblár,
"
a-Í1-1: ábra, -íg a kézi ki.zolgálású Polcos állványok tárolásán figyelmezrető táblára a 11,2-
ábrr

Az állvány terhelhetősége:
1000 kg egységra komá nyon ként

11,1 dbro tgvségÉ(omónytároLóáltványterheLlretósé8itábtáF

163
11, A r.ktár tájékoztató é, f tyeLín€ztetó f €lirátái

A polcok terhelhetősége:200 kg
egyen letesen megoszló terhelés

]1 2,db|. (é/ kúzolgátá5ú Po|.o5 óLlWnyteíheLhetó5étitáblóh

Tűza á]e le nn. l kapa a lltu ta b lah

A raktárak tűaéde]ni követelményeit tárgyátó íejezetbe! emlités történt a tű^eszébtségio§ztály

bá vátó besorolásról. A raktárhelyiség be.járatán fel kel tüntetni a bsorolási osztál}t.
Az öt űaeszélye$é8iosztáty tábláit á 11.3. ábrá tűnteti fel.

@@ W
nillItsl lrelI -

@@ @ 113 ób|d IúrVé9étye$é8 o9tá Lyt jelió tá b ták

A nízvédelemmel kapcsolatos követelmény raktá.bú elhelyezett njzoltó kesziilékek gyors feltalál

hebtket meg ke jelölni,A 11,4, ábra

E
hátósága. Ezért ezeket a a tűzoltó készülék,a tűzcsap valamint
a kézi tűzjelzó készülék helyét jelöli me8.

W
@ @
]]4 nbra |éLyme8jetóló tábtá (

164
 11, A raktár tójékoztató é§ fi tyétmQztétő f étilatái

Hábár a munkiba átláskor a kótel.ző niTédelmi oktatás részeként a mun]<avállalók rájékozniási

kapnáI 2 .aktárban rendszeresitett túzolró készülékekhasználatáról cé]szerű ezek fe]hasznIltási le
hetóségeiről a készülék he]yén információs táblákat elhel]tznj.
A l l,r,Jorakell_:j. ke,/a'ék i.lIen zö."ll-J,/ |á]d,i j,tJIe,élmUlálja be,

iffi
]E,,H,rl,§§]
MÉEB ._*"-,-,--"-l
11,5 dbld Tú7olló kérütéie ( óLkaLOdásál bemuclótábLák

Markdotdalefrhel nd?csolatas tdjékoztdű és tild' arblók

A munkivédelemnel kpsolatos tábtáknák fig]€lneztetni ke azókJa a veszé!{oriisok4 ame\ek

a .aktárbán fellelhetók, Tájékozritástke ádni a vészhellzetben követendo magztariásról, és til;ni
kell mjnden o]yan tevékenységet,ámely a dolgozók egés^é8kírosodásátokoá;tják. Á ngyelmezte
tő táblák figye]emfelkeltő sá.8a szinnel és a veszél).foíás m€clöléséveljelzik a
Pot"*iJ. *-élyt,
Az alábbi ábra ezekből szemlélter néhányat,

r.lror vl€Y^zzl vlGY^zl

vE8uÉLn
^L LEE!ó l^iGYAí LÉPcsó

ll,ó abld Veíélyíoíó5okóijgyeLmenetó tóblák

,165
11, A raktár tájékoztótó é5 ítyetmeztető f eLi16t6i

Á tájékoztató tíblák zöld színűek, és piktógíamokkat vahmnlt fclirtatokkal ut,lnak a teendőke,

valanint a bateset esetén felkereshető helyeke, Á 11,7, ábra nélránypéldát fuutdtbe.

í+1l l1 Z db@ Tójélozlató tóbták

A tillást köaetítő táblák hasonlóan a kózúti közlek€dés tjlró tábl,áihoz piros színúkörben a tiltott
revékcnységáthúzott Piktógrdmjávd1 v,lamiít felinttal jelzik a tiltott tevékcn}§é8et. Ezekból mutat
be példát az alábbi ábra,

FELEMELT
DoHÁNYozNl TEHERALÁ
TlLosl ALLNlTlLos!

118 dbr. nhotttevé@nységet]ehőtábló(

A rtktáí tájékoztató, ngyelnezretó ós tiltó táblái szemléletes módon az ddott nunkaterületen segítik
elő a raktár nűködési .endjének betarlását, szüksé8Es, hogy azok á fuünkávédelemért, tűaédele
mért és x tárolóeszközök álaPotáért felelós szemé]yeknek d raktlir műkódési szabályzatában lcirt
idókózónként a belső elenóu éseik során meg ke]1 gylizódni árról, hógy a ráblák a hel)aikön vannak,
5zöw8ük egyértelmúcn olMsható és jelöléseik jól láthatóak,

Tanu[ást segítő kérdések

1-Miért szükéges a raktárban infomácjós feliiatok €lhelyezésel
2,Mil}tn §zínűek a tájékoztató, a reszél}t jelző és a tiltó táblák}
3, kinek a feladata a raktáli feliratok ellenórzé§el

a66
MeL[él<letel<
1, számú: Szállitólevél

2. számú: Áubereteleási bizonylit

3, számú: Áuátadásiárvételi bizonylat

4.száfuú: Áukivételezési bizonylat

5, szánú: Áruvisszavételezé§i bizonylat

6.száúú: Késáetnyjlvántaító karton

/, §zámu, LelEltelvetc ll ]egy

8. számú: Leltáríelvéteü ív

9, számú: Selejtezési, leértékelésijegyzőkön}v

10, számú: Megsemmisitési jeg}zókön}w

11. számú| KáJeseti jeg}zókön}a

1. 5z. me[[él([et

6326002
l lJlM (irv, lúrbe, .h. B4 !aníól( r.ó li.i kriyfu#, ctq b:ib.,dl táfi
b.lt(!drn. .án. & ^
'l1.otMú,):

Szállí ólevél
M.qEúd6u.nbb'uorft&óh] tedqfu(d,furlúú)

P
3

B
9

l
p
d
á
E

a
silvíBdl' _ n ..dn fftlvr|tr.*
^'

'ZáLLilotevét
 2. sz. mellél<let

zc658627

,llí v rÉ_NlÉd xt_ 11ú _e @ N. P

,
€

,!69
3. sz. met[éktet

AúhR@d NW ].b
**'fli 38351

Ár

]
Áíuátádá5|ótvétell bizonylöt
4, sz. mel,léklet

iG[ag*"o tgyaoá"y í""aa,

qu t 019002

1,7 7
5. sz. me[[ék[et

cazdáLtodó sEíez.. megn v.rsc] q sszAvÉrEL Ez isl R lzoNl LÁí

ÁRa

Visszw:t lezó e3y§a3 (ákláÍ) n.Enevezés, sámaj

vissáküldó fr .gd.V.zés9,.inF:
4é

Ál!Vi5ráVéleterén b zonyLil
6. sz. me[[él<[et
7, sz. me[[él<[et

zB M 7?801a
Leltárfelvételi jegy

zB N9 ?78014
8. sz. me[[ék[et

Leftártelvételi ív H

áru és gó.gyól.g lolvébléÉ M 040352

715
9. sz. me[téklet

FnY7óKÓNYv
k{íhl.l r.hjtd&éról, Lédéli.l&anól
Kewuk, ,, *,,,,,,, , ho ,,, nar-áí 3,,,,,
Bkláábú (hiúli h.lyi§é3ébm),

s.l.jczési Bizo§ság É9éól(név, bósár9):

f.|ügreldi 3zed Észéól(nóV, bsdi9:

Ásd.t a\i B'mie llowibbi.lM, Bdsg] -.gál,,p j', rogJ |,len l(ftúbÉ
'!es haúköóe
\éFh;jbdót,.jti;l*e1de6mg.de,rzé€,,,,,,,

A BizoNig ú.gtekintí. a .lókáu id ké§ld.k ! megvi5sálb $l,jlezésüMénékelésilk

, !z, ;.lkkldb.n Íel$ók kelec* <kjFzsél. 1! JA\ | ,

,, ,,.,. sz, ú.llékl.tben fdsbh k6zkkk !éí&eléáés . (mF})
, , , , ,,, sz, mellád.lb.n fel$últ ké§zlek hlllldék}áti kez.lésá jedolja,

A sdklag.s intézk.déek megtécléén(Hkúm véEl, &é*éiB,

Alíir&ok]...,,,,,..,.,,,,,, _,,,,,,....,,,
A {l.ir-.i |.g}zsldnraB,óc,rlblial rcydéí.\, U sbb6n l.noml kvl,,rt
*l.,t;sá/léíak.lésd. illw. m.rmmiríé4Lló!áhagyom
tlHdekm a w\o6ok íytaLne\on bí{nö l.Anuhed,éL !naF, a
*leji.zésból hMosnhdó készldgk henosílásánák !égr.hjrájÁ.

j;;;i;i;ű; -

!eteltezés] leélté(eLé5ije8yróköny!
10. sz. meLtékLet

MEc.§EMl,ísfu fu I JEGyáXÓN!,Y

A j.lí j.gJzókün}vd aráiók fel.|ósségilk Nd,lábó küelenlik, boly ! jóváBlroí

.elejtzéi j.lFókónlab.n alábbi é,kó,ók.l m.]r.ka sn h6zonmyl3ként, 9m
'.tpló*m íí. módoi hAbcibi w9 énúkBilfii !.n ldiel
hul'id& mysgkén( felh§nálni,
vágy i.n sb,d. j.ldlé kb.n megs misl'dlk a ri^ndésdi és .gégs.$!Ji hdó.ági

. . , . ,..,, .,, ,,,,,, ,, .,, .,, .,

'(.h:
M.ganmisfi.n.:,...,..,.-.. .,.,.,.,.,.,

Metsenm]sjtés ]e$lző (onyv

11, 5z. me[[él([et

(nunkátató n€vc, cine)

lüs..tt J.&7,óLó!F

Ké§zúlt a munkaltató .,.,, alaitih€iyiségébén,..... év,,,,, hó

,,,,,, a j€§zókónJa felvdójé

,,.,,, je§BókóDy!í%tó

l, Á ktrc*t megielólé*: ,,,,,,

2, A káts.t h€ly€: ,,,,,,
3, A kár b€kóvetk€één€k idópontja] ,,,,,,
4, Akáresét]éiré§a:...,,,
5, A ke b€kövctk rsén€koka:,,,,,.
6, A kár nagFága (kb.):,.,,,,
7, Ak elóidéáséb€n vétk€s€k mutatkozó s4mélr{€k)

a, A kálesetre, d kir ns&/sáBira és a kár €lóidéreséb€n f€nnállö vétk€ssége

vó@tkoá biznnyi!ékok, nynAtkoátók,,,,,,
9, A k& m€atérólésáj€k féltételei:,.,,,-

118
lroda[omjegyzé!<
dr Prezenszki]ózsei Logjsztika L (Bevczctő fejezetek) BNIE Mérnöktówibbképző lntézet 200]
Némon Zóltán Sebesryé! Lásztó Vörösmarty G}ón8yi: Logisztika lI. (Az anyagbeszerzó munka-
köl kóÉtelnényei) Kereskedelmi és Idcgenforgalmi Továbbképzó 2009
sebestyén Lliszló: Logisztika IV. (Veszé\rcs áruk iáro]ása, szillításr) Ketskedelmi és ldegenforgal
mi Továbbképző 2009
GeleiAndreá Kétszeri Dávid: Lo8isztiki információs rendszeÉk íelépítéseés fejlódési tendenciái,
Cofuinus Egyetem Vállalatgazdákodási Inté7et fuúhe\tdnulmány, 2007.
A+Cs Logisztikai Magaznr: Mobi] terminálos raktirmenedzsment 201213, szám
Kézikön}w a HACCP rendszer kizlakításához CoNSACT2003
Törvények,rendeletek,szxbvínyók:
1995, évi L]II törvén}, d kijrnyezetvédeleú szab,átyaiól
2000, évi xL]I] tór\éna ! hulladékgazdátkodásról
135/2004. (X]I. 1ó,) GKLI rendelet, az Enelógép Biztonsági szabá}zat kiadásáról szól.
,171999, (V]]I..1,) Gf, l rendelet fu ódo§itásáról.
Országos Túrcd€lmi Szdbilyzatról vóló 28/2011, (lX.6,) BM rendclet
MsZ EN 15635 (2012) He])hez kótótt lcél tárolórendszcrek. Tárolóeszközök álkalüiz]::
és karbantütás1
GyárrmáDyismertetők:
BCS Hungaly
GS-l Hungary
Junglteinrich
lss scháfer
,IllJilL||!llL||L]L|[l